ELTE Bölcsészettudományi Kar Kutatási adatbázis

ELTE Bölcsészettudományi Kar Kutatási adatbázis

Kutató neve (fokozat, beosztás): Dr. Kovács Oxána PhD, egyetemi adjunktus Kutatóhely neve: Ukrán Filológiai Tanszék Kutatási téma címe: Szláv jövevényszavak a magyar nyelvben Résztvevők: egyéni kutatás Pályázati támogatás (ha van): Intézményi / konzorciumi partnerek: Kapcsolódó rendezvények, kutatóutak: Téma leírása (max. 1 oldal): A klasszikus magyar etimológiai tudományra jellemző az igen pontos, mélybe nyúló fonetikai és morfológiai elemzés, ugyanakkor gyakori a tágan értelmezett, általánosító történelmi- és társadalomtudományi megközelítés. Ez a tudományos hozzáállás igen hatékonynak bizonyult, ugyanakkor ígéretes kutatási objektumok kimaradhattak az elemzők látóköréből. Ilyen esetnek tekinthető az ukrán nyelv mérlegelése potenciális etimológiai forrásként: az „új” ukrán eredetű szócsoport felfedezése igazolja, hogy a magyar nyelv kutatói részére ezen a területen is marad értékes feltárandó anyag. A szláv etimológiák kutatása terén a magyar bölcsésztudomány a múlt század közepéig igen jelentős eredményeket ért el. Melich János, Asboth Oszkár, Kniezsa István munkái irányadók lettek a szláv jövevényszavak tanulmányozásában és az elméleti megközelítések meghatározásában. A Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára méltóan tükrözi munkásságukat. A Szótár megjelenését követő évtizedekben úgy tűnhetett, hogy a szláv etimológiákkal kapcsolatos kérdésekre már megadatott minden válasz: a szláv etimológiákat érintő, aránylag ritka, azonban érdekes és fontos kutatások többnyire a már felfedezett szláv jövevényszavak tárát hívatottak bővíteni. Napjainkban, mikor A Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára már egy fél évszázadon át tekintélyes és irányadó forrásként szolgál, lehetőség nyílt arra, hogy új szemszögből vizsgáljuk a fennmaradó kérdéseket. Itt fontos kiemelni, hogy az évek folyamán több alkalommal jelentek meg és váltak elérhetővé különböző szláv nyelvek történeti, etimológiai és dialektológiai szótárai; ugyanakkor a modern kutatónak rálátása van a magyar nyelv szláv etimológiáinak egészére, és emiatt valóban fel lehet vetni az idetartozó lexikális csoportok és a kölcsönzés időbeli ciklusainak kérdését. Természetesen, egy ilyen megközelítés esetén a módszertani elvek is frissítésre szorulnak. A különös figyelem, mellyel a szemantikai kérdéseket és a szavak jelentésének időbeli változását követtük, eredményesnek bizonyult. A megoldandó feladatok sokasága mellett a legfontosabb cél a mindenkori marad: a szavak etimológiájának megállapítása. Kapcsolódó bibliográfia: 1. Нові аргументи до слов’янських етимологій в угорській мові. Konferenciacikk. „50 éves az ukrán nyelv- és irodalom szak. ELTE”, Budapest,


(kiadás alatt). 2. Українські запозичення в угорській мові та проблеми їх виявлення. Studia Russica XXIII. Budapest, 2009, pp. 101-109. 3. Az ukrán szótárirodalom. Kis szláv lexikográfia. Budapest, 2004, pp. 134-151.

Kutató neve (fokozat, beosztás): Dr. Kovács Oxána PhD, egyetemi adjunktus Kutatóhely neve: Ukrán Filológiai Tanszék Kutatási téma címe: Izolált ukrán nyelvjárások Résztvevők: egyéni kutatás Pályázati támogatás (ha van): Intézményi / konzorciumi partnerek: Kapcsolódó rendezvények, kutatóutak: Téma leírása (max. 1 oldal): Az izolált nyelvjárások tanulmányozása igen fontos feladat, mint kimondottan a dialektológiai, úgy a nyelvtörténeti ismeretek szempontjából is. Ez az anyag gyakran értékes, ritka archaizmusokat tartalmaz, és lényegesen hozzájárulhat a nyelvi fejlődés folyamatainak a megértéséhez. Munkám bizonyos értelemben a kandidátusi disszertációm folytatása, ugyanakkor adott esetben egy szűkebb anyag feldolgozásában változatosabb metodológiai eszközökhez folyamodom (a történelmi akcentológiai megközelítésen túl a fonetikai, morfológiai és szóképzési rendszereket is tanulmányozom). Izolált nyelvjárásként a magyarországi Komlóska falu és romániai falvak (Rona de Sus, Repedea, Kiriaveche) tájszólásait tanulmányoztam eddig – összesen hat önálló expedíció során, amelyekben az anyag rögzítésén és a nyelvjárás leírásán volt a fő hangsúly. Az akcentológiai kutatás továbbra is igen fontos szerepet játszik, lényeges az akcentológiai rendszerek típusának az azonosítása és az innovációs folyamatok megfigyelése. A hagyományosan „ószláv dialektusok problematikája” köréhez tartózó kérdések közül nagy jelentősége van a *b, *d ószláv akcentologiai paradigmákhoz kapcsolódó archaikus reflexek feltárásának. Az anyag rögzítése és rendszerezése akcentológiai, fonetikai, morfológiai és lexikológiai célprogramokat alkalmazott, melyek lényegükben az Orosz TA Szláv és Balkán Tudomány Intézetében voltak kidolgozva. Ezen kívül az expedíciók során jelentős mennyiségű nyelvi mintaanyag került rögzítésre. Jelenleg a begyűjtött anyag részletes feldolgozása folyik, melynek eredményei részben tudományos cikkekben kerülnek publikálásra. Az elemzői munkán kívül további


expedíciókat helyezek kilátásba – az eddigi feltárások pontosítására és új izolált nyelvjárások felkutatására.

Kapcsolódó bibliográfia: 1. Деякі риси акцентної системи однієї української говірки Баня-Луки (Боснія).Ötvenéves a szegedi szlavisztika. Szerk.: Bibok Károly, Ferincz István, H. Tóth Imre. Szeged, 1999. 65-66. 2. Акцентологічні та фонетичні архаїзми ізольованих українських говірок Центральної Європи. // Мовознавство. Доповіді та повідомлення на IV Міжнародному конгресі україністів. Відповідальний редактор Василь Німчук. Київ: Університетське видавництво “Пульсари”, 2002. 101-103. ISBN 9667671-39-9 3. Говірка села Торунь у дослідженні російських діалектологів. [Rec.:] Николаев С.Л., Толстая М.Н. Словарь карпатоукраинского торуньского говора с грамматическим очеркоми образцами текстов. 2001. -331 с. // Діалектологічні студії. Збірник пам’яті Ярослави Закревської. Львів. 2003. 576-579. ISBN 96602-2206-6, ISBN 966-02-2707-8 4. До питання реконструкції архаїчної акцентної системи на матеріалі однієї ізольованої говірки. // Ukraina – między językiem a kulturą. Pod red. Adama Fałowskiego i Bożeny Zinkiewicz-Tomanek. Kraków: Universitas, 2003 (= Studia Ruthenica Cracoviensia 1). 37-43. ISBN 83-242-0315-X 5. Акцентологічні та фонетичні архаїзми однієї української грвірки Румунії. // Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae. 48/1-3. 2003. 135-144. ISSN 0039-3363/03 6. [Rec.:] Атлас української мови, ІІІ. Слобожанщина, Донеччина, Нижня Наддніпрянщина, Причорномор’я і суміжні землі. Київ: Наукова думка, 2001. 646. // Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae 49/1-2. 2004. 199-200. 7. [Rec.:] Василь Латта, Атлас українських говорів східної Словаччини. Братіслава-Пряшів, 1991. 552. // Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae 49/1-2. 2004. 200-201. 8. [Rec.:] Зузана Ганудель, Лінгвістичний атлас українських говорів східної Словаччини, ІІІ. Назви будівництва і транспорту. Prešov, 2001. 210. //Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae 49/1-2. 2004. 201. 9. [Rec.:] С.Л. Николаев, М.Н. Толстая, Словарь карпатоукраинского торуньского говора с грамматическим очеркоми образцами текстов. Москва, 2001. 331. // Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae. 49/1-2. 2004. 201-203. 10. Українська діалектологія в Угорщині. // Діалектологічні студії 4. Школи,


постаті, проблеми. Львів, 2004. 31-38. ISBN 966-02-2707-8, ISBN 966-02-32578. 11. Українські запозичення в угорській мові та проблеми їх виявлення. Studia Russica XXIII. Budapest, 2009, pp. 101-109.

Kutató neve (fokozat, beosztás): Dr. Kovács Oxána PhD, egyetemi adjunktus Kutatóhely neve: Ukrán Filológiai Tanszék Kutatási téma címe: Bibliai frazeológia a modern európai nyelvekben Résztvevők: egyéni kutatás Pályázati támogatás (ha van): Intézményi / konzorciumi partnerek: Kapcsolódó rendezvények, kutatóutak: Téma leírása (max. 1 oldal): A bibliai frazeológia elterjedését a modern európai nyelvekben az eddigiekben aránylag keveset tanulmányozták, ami részben azzal magyarázható, hogy a kutatók figyelme többnyire azokra az esetekre irányult, amikor magukból a szókapcsolatokból egyértelműen kiderül a bibliai eredetük (olyan példákra akarunk itt utalni, amikor az egyes kifejezésekben a Bibliára egyenesen utaló tulajdonnevek szerepelnek, vagy – például a keleti szláv nyelvek esetében – az első fordításokból származó, egyházi szláv szavak találhatók). A modern európai nyelvekben számtalan olyan szókapcsolat lehető fel, amelyeket a beszélők nem tartanak bibliai eredetűnek, de amelyekre példát találunk a legrégibb népi nyelvű Bibliákban vagy az első klasszikus fordításokban, gyakran – az eredeti héber vagy ógörög szövegekben is. Az ilyen, gyakran tükörfordításnak minősíthető, eseteket bibliai eredetű frazeológiai egységeknek tekintjük, ami magyarázatot ad arra a tényre, hogy a modern nyelvek kifejezés- és szókapcsolat-egyezései egy igen tekintélyes listát képeznek. A kutatás legfontosabb céljait az alábbiakban lehet összefoglalni: 1. Az olyan közös európai frazeológiai szókapcsolatok listájának a kidolgozása, amelyekről bibliai eredetet tudunk megállapítani. 2. A Biblia különböző könyveinek a szerepe a frazeológiai szókészlet kialakulásában.


3. 4. 5. 6. 7.

A Biblián belül a különböző kifejezések átalakulásának, a szöveg diakronikus mivoltának a tanulmányozása. A bibliai frazeológiai egységek osztályozása az eredeti- és a modern nyelvekben betöltött szerepüknek megfelelően. A bibliai származású frazeológiai egységek fejlődése és további sorsa a modern nyelvekben. A frazeológiai egységek befogadási módjának a megállapítása: közvetlen bibliai kölcsönzések vagy esetleges más, közvetítő nyelvek szereplése. Az egyes Biblia-fordítások szerepe a modern irodalmi nyelvek és azok frazeológiai rendszerének keletkezésében. A közös (bibliai) eredet és a tipológiai folyamatok szerepe a modern európai nyelvek szókapcsolat-készletének a kialakulásában.

Módszertanilag a kutatásban a történelmi-összehasonlító eljárásnak szánjuk a legfontosabb szerepet mindkét esetben: akkor is, amikor a bibliai szöveget tekintjük kiindulópontnak, akkor is, amikor a modern nyelvek frazeológiáját. A kutatás célanyagát elsősorban a keleti szláv nyelvek képezik, a tanulmány kiterjed más szláv nyelvekre is, ezenkívül – a magyar, az angol, német, francia, olasz és spanyol nyelvekre. A kimondottan frazeológiai szótárakon kívül fontos szerepet szánunk az etimológiai és dialektológiai szótáraknak és a témához kapcsolódó kutatásoknak. Kapcsolódó bibliográfia: 1. Про доцільність порівняльного дослідження рукописних та стародрукованих Псалтирів. // Матеріали V конгресу Міжнародної асоціації україністів. Мовознавство. Збірник наукових статей. Чернівці: Рута, 2003. 313-317. ISBN 966-568-655-0 2. К вопросу о библейском происхождении некоторых фразеологизмови устойчивых выражений в восточнославянских языках. // Frazeologické Štúdie. Bratislava, 2005. 171-181. ISBN 80-224-0865-4. 3. К вопросу о релевантности парадигм в системе фразеологии Псалтыри. // Słowo. Tekst. Czas VII. Szczecin, 2004. 249-261. ISBN 83-7241-424-6. 4. Про долю деяких біблійних фразеологізмів у східнослов’янських мовах.//Грани cлова. Сборник научных статей к 65-летию В.М.Мокиенко. Москва, 2005. 89-97. ISBN 590287201-4. 5. О применении диахронического метода при классификации фразеологизмов. // Słowo. Tekst. Czas VIII. Szczecin, 2005. 128-135. ISBN 83-60065-25-X. 6. Декілька аргументів на користь системного підходу у дослідженні фразеології. Studia Russica XXII. Budapest, 2005. 68-81. HU ISSN 01390287.


7. Камень преткновения. // Слово в словаре и дискурсе: Сборник научных статей к 50-летию Харри Вальтера. Москва: ООО «Издательство «Элипс», 2006. 424-431. ISBN 5-902872-09-X. 8. Этимологические аспекты фразеологизма под открытым небом. Studia Slavica Hung. Budapest 52/1-2, 2007. 241-246. 9. Клаcсификация фразеологизмов и применение диахронического метода. Frazeologija v jezikoslovju in drugih vedah (Europhras Slovenija 2005). Ljubljana. 2007. 89-99. ISBN 978-961-237-203-3. 10. Культурная прагматика библейской фразеологии в европейских языках. Slavenska frazeologija i pragmatika. Zagreb. 2007. 355-361. ISBN 978-9537421-02-1. 11. European Idioms of Biblical Origin, Disciplinary and Interdisciplinary Phraseology. Selected papers of the EUROPHRAS conference in Veszprém. Veszprém: University of Pannonia, University Press, pp. 1-9.

Kutató neve (fokozat, beosztás): Dr. Kovács Oxána PhD, egyetemi adjunktus Kutatóhely neve: Ukrán Filológiai Tanszék Kutatási téma címe: Славянские заимствования в венгерском языке Résztvevők: egyéni kutatás Pályázati támogatás (ha van): Intézményi / konzorciumi partnerek: Kapcsolódó rendezvények, kutatóutak: Téma leírása (max. 1 oldal): В классической венгерской этимологической школе наряду с традицией тщательного фонетического и морфологического анализа присутствовала и традиция широких историко-культурных обобщений. При всех своих очевидных достоинствах, такой подход мог иногда исключать из поля зрения ученых некоторые перспективные объекты исследования. В частности, так произошло и с украинским языком как потенциальным источником заимствований: обнаружение в венгерском языке «новой» группы слов украинского происхождения подтверждает, что и в этой области языкознания остаются еще неиспользованные ресурсы. Исследование славянских заимствований в венгерском языке достигло значительных результатов к средине прошлого века. Наиболее важными с точки зрения изучения корпуса славянских заимствований, а также теоретических подходов к его изучению, стали работы Я. Мелиха, О. Ашбота, И. Кнежи. Результаты их исследований были отражены в Историко-этимологическом словаре венгерского языка. В последующие десятилетия проблематика славянских


этимологий казалось исчерпала себя. Немногочисленные, но интересные и ценные научные работы в области конкретных славянских этимологий были посвящены в основном пополнению существующего корпуса слов славянского происхождения. В наши дни, спустя полвека после выхода в свет Историко-этимологического словаря появилась возможность по-новому взглянуть на существующую проблематику по нескольким причинам: во-первых, за это время были изданы и стали доступными немало исторических, этимологических и диалектологических словарей для разных славянских языков; во-вторых, у современного исследователя существует возможность посмотреть на корпус славянских заимствований в венгерском языке в целом, поставив перед собой более общую задачу выявления групп заимствованной лексики и циклов их появления. Несомненно, что при таком подходе следует ожидать уточнений и в методологии исследования. Более пристальное внимание, уделяемое в нашем исследовании семантике, развитию и изменению значений заимствованных слов в истории венгерского языка, оправдывает себя. Несмотря на разнообразие поставленных задач главная цель исследования - этимология отдельных слов. Kapcsolódó bibliográfia: 1. Нові аргументи до слов’янських етимологій в угорській мові. Konferenciacikk. „50 éves az ukrán nyelv- és irodalom szak. ELTE”, Budapest, (kiadás alatt). 2. Українські запозичення в угорській мові та проблеми їх виявлення. Studia Russica XXIII. Budapest, 2009, pp. 101-109. 3. Az ukrán szótárirodalom. Kis szláv lexikográfia. Budapest, 2004, pp. 134-151.

ELTE Bölcsészettudományi Kar Kutatási adatbázis

Recommend Documents