ELTE Bölcsészettudományi Kar Kutatási adatbázis
Kutatóhely neve: Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszék: „Orosz Irodalom és Irodalomkutatás – Összehasonlító Tanulmányok” Doktori Program Kutatási téma címe: Turgenyev prózapoétikájának antik irodalmi gyökerei (Ovidius, Vergilius) I. kutatási periódus: OTKA-támogatás ideje (2002–2005) II. kutatási periódus: 2005-től a mai napig Témavezető: Dr. Kroó Katalin CSc, habilitált egyetemi docens Résztvevők: Ferenczi Attila, Kocsis Géza. A publikálásban részt vettek még: Hetesi István, Orosz Magdolna, Boros Lili, Kondor-Szilágyi Mária, Solti Gergely, Szekeres Adrienn. Pályázati támogatás (ha van): OTKA – TO38011 Futamidő: 2002–2005 2008-ban nemezetközi együttműködés, mely könyvkiadási projekt keretében működött észt, kanadai, magyar, orosz kutatók publikációinak a létrejöttével. Intézményi / konzorciumi partnerek: ELTE Latin Tanszék ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola „Orosz Irodalom és Irodalomkutatás – Összehasonlító Tanulmányok” doktori programja (résztvevő: Kocsis Géza doktorandusz) Külföldi kutatási projektben való részvétel – Ferenczi Attila (az OTKA-témával egyéni kutatás keretében összekapcsolódó projekt). A nemzetközi projekt témája: Az antikvitás 19. századi képének változása és az ókortudományi szakmunkák fordításirodalma Európában. Tevékenység: szakkonzultáció 2002 nyarán Oxfordban. Kapcsolódó konferenciaelőadás, ld. lentebb 1. pont. Kapcsolódó rendezvények, kutatóutak: 1. Ferenczi Attila előadása: „Tacitus un die moderne Historiographie” (bécsi és budapesti egyetemi műhelyek szervezésében tartott konferencia, Budapest, 2002. október. 2. Kocsis Géza előadása: A jogszerűség és a sorsszerűség konfliktusai Turgenyev Tavaszi vizek című elbeszélésében. Kaposvár, VII. Nemzetközi Erkölcs-, Művészetfilozófiai és -nevelési Konferencia, 2003. 3. Kroó Katalin előadása: A bűntől a szövegig. Orpheus sorsa Ovidius Átváltozások és Turgenyev Tavaszi vizek című máveiben. (Ez az előadás kapcsolódott a Széchenyi Professzori Ösztöndíj keretében folytatott kutatáshoz is, mely 2003-ban zárult le.) 4. Ferenczi Attila előadása: A történelmi pillanat (Szabó Magda Aeneise). Ókortudományi Konferencia, ELTE, 2004. május 19. 5. Kroó Katalin előadása: ELTE Szláv és Balti Filológiai Intézetben: „Az irodalomtudomány mai kérdéseiről” (téma: Turgenyev Ovidius-olvasata az
ELTE Bölcsészettudományi Kar Kutatási adatbázis
intertextualitás-elméletek fényében. Kutatási összefoglaló.) Téma leírása (max. 1 oldal) I.kutatási periódus (OTKA-futamidő) A Turgenyev prózapoétikájának antik irodalmi gyökerei (Vergilius, Ovidius) c. T038011 sz. kutatási projekt, (2002–2005) Turgenyev prózaművei közül a Tavaszi vizek c. elbeszélést, valamint részben a Rugyin c. regényt állította a középpontba, kifejezetten az antikvitás nézőpontjából. E művekben a Vergilius Aeneiséből, Ovidius Metamorphoses c. művéből (a X. könyv szöveganyagából és annak tágabb kontextusából) felépülő intertextusok képezték vizsgálat tárgyát. Ehhez a megadott művek poétikai értelmezési szempontjait széles körűen jelölték ki a tudományos programban részt vevő kutatók, azokat egymással összhangba hozva, a következő szorosan kapcsolódó problémakörök mentén: narráció, műfaj, műnem, vizuális nyelv, motívumrendszer. A művek és intertextusok alapkutatása során azonosított teremtő szó témakörének tanulmányozása kiterjedt Dosztojevszkij bizonyos műveire is (a témavezető hivatalos engedélyt kapott az eredeti tématerv kiegészítésére Dosztojevszkij prózapoétikájának vizsgálatát bevonva, mely vizsgálat a Bolyai Kutatási Ösztöndíjhoz kapcsolódó projektben folytatódott). A kutatás eredményei közé tartozik az alkotó szó szemantikai modelljének kidolgozása Dosztojevszkijnél és Turgenyevnél, mindkét esetben az intertextuális vonatkozások számbavételével. A tudományos eredmények között jegyezhető annak feltárása, hogy Turgenyev antik intertextusokat mozgató poétikai megoldásai túlmutatnak a tematikus és cselekményes párhuzamok megalkotásán. A hangsúly a prózapoétika szövegközi gyakorlatában a tematikus kidolgozásról a narratív struktúra kibontásában betöltött szererepre és a műfaj-, műnemkonstituáló funkcióra tolódik át. Az antik intertextusok részt vesznek a próza vizuális nyelvének a poétikai megformálásában is. A Dosztojevszkij-szöveganyag vizsgálata megalapozta a későbbi intertextuális-kutatásokat (vö. Platón). II. kutatási periódus (2005-től a mai napig) Az „Antik és modern utópia” téma kutatása az Aranykor – Árkádia. Jelentés és irodalmi hagyományozódás gondolatkörét világirodalmi kontextushoz kötő feldolgozásával (lásd a publikációknál: Párbeszéd-kötetek 3). Nemzetközi kutatási projektbe tagolódva (lásd külön kutatási adatlapon az észt-magyar együttműködés hivatalos folytatását) az „Antiquity and 19th-Century Russian Literature” téma kutatása. (Ehhez kapcsolódóan lásd az észt–magyar szerkesztésű nemzetközi kötetet, mely amerikai, észt, kanadai, magyar, orosz kutatók publikációit tartalmazza.)
ELTE Bölcsészettudományi Kar Kutatási adatbázis
PhD doktori disszertáció keretében Kocsis Géza kutatása: „Szabadulás”-történetek Turgenyev Tavaszi vizek című elbeszélésében. Az antik örökség újraírási formái a kultúra folyamatában.”
Kapcsolódó bibliográfia I. kutatási periódus Szerkesztett könyvek: Párbeszéd-kötetek 1. Sorozatszerkesztő: Kroó Katalin, Ferenczi Attila. A kötetet szerkesztette: Kroó Katalin. Ösvények Turgenyev és Dosztojevszkij művészi világához. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2004. A kötetben a „Résztvevők-megjegyzés” pont alatt fentebb felsorolt szerzők tanulmányaival, valamint Kocsis Géza és Kroó Katalin munkájával. Párbeszéd-kötetek 2. A rejtélyes Aeneis. Aeneis-tanulmányok. Budapest, 2005, L’Harmattan. (213 p.). Szerkesztette: Ferenczi Attila. Szerzők: Kozák Dániel, Tamás Ábel, Vince Máté, Ferenczi Attila, Friedrich Judit, Vikárius László, Kocsis Géza, V. N. Toporov tanulmányaival. Az első Párbeszéd-kötethez hasonlóan a pályázatban hivatalosan nem szereplő „külsős” szerzők tanulmányai is megjelentek a kötetben. Mindkét Párbeszéd-kötet a T038011 sz. program támogatásának a keretébe is illeszkedik. A 2. Párbeszéd-kötet részben „Bolyai János Kutatási Ösztöndíj”-támogatással készült. Taulmányok: Kroó Katalin: 1. Le modèle sémantique de l'autotransformation dans Les Métamorphoses d'Ovide. Narcisse, Pygmalion, Écho, Degrés 109–110, Savoirs Sémiotiques, Sémiotique en Hongrie, Bruxelles, 2002, f. 1–18. (Kapcsolódott a 2003-ban lezáruló Széchenyi Professzori Ösztöndíj keretében folytatott kutatáshoz is). 2. A vizuális és a verbális alkotó emlékezés jelentés-összefűzése Turgenyev Tavaszi vizek c. elbeszélésében. In: Szitár Katalin (szerk.) A szó élete. Tanulmányok a hatvanéves Kovács Árpád tiszteletére. Budapest, Agrumentum, 2004, 129–143. 3. Kroó Katalin: A bűntől a szövegig – Orpheus sorsa Ovidius Átváltozások és
ELTE Bölcsészettudományi Kar Kutatási adatbázis
Turgenyev Tavaszi vizek című műveiben. In: Az erkölcs szépsége. Kaposvár, Kaposvári Egyetem, Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskola, 2005, 590–602. 4. Пигмалион Овидия в межтекстовом прочтении повести И. С. Тургенева Вешние воды. О поэтической функции визуального изображения. Studia Russica XXI, 2004, 107–122. 5. Literary Formulations of the Problem of Sayability, Undecidability and Intelligibility in 19th c. Russian Novel and Short Story (Dostoevsky, Turgenev and an Ovidian intertext from the Metamorphoses). Annales Instituti Slavici Universitatis Debreceniensis: Slavica XXXIII, 2004, 185–194. Kocsis Géza: 1. Horatius és Puskin költői halhatatlansága mint az irodalmi hagyomány része. Horatius III. 30. ódája és Puskin Az emlékmű c. verse. In: Kroó Katalin (szerk.). Első század. Tudományos Ösztöndíj Pályázat kiemelkedő dolgozatainak szemléje. Orosz szak. Budapest, ELTE BTK, HÖK, 2002, 79–108, 2002. 2. Kocsis Géza: A jogszerűség és sorsszerűség konfliktusai Turgenyev Tavaszi vizek című elbeszélésében. In: Az erkölcs szépsége. Kaposvár, Kaposvári Egyetem, Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskola, 2005, 573–589. 3. Narrációs módozatok az intertextualitás tükrében (Turgenyev Tavaszi vizek). In: Kovács Árpád (szerk.) Puskintól Tolsztojig és tovább... Tanulmányok az orosz irodalom és költészettan köréből 2. Budapest, 2006. A kézirat elkészült: 2005. Ferenczi Attila: Pusztuló és születő világok az Aeneisben. Ókor, 1, 2002, 42–47. II. kutatási periódus Szerkesztett könyv: Kroó Katalin, Ferenczi Attila (szerk.). Aranykor – Árkádia. Jelentés és irodalmi hagyományozódás. (Párbeszéd-kötetek 3). Budapest, L’Harmattan, 2007. (302 o.) Russian Text (19th Century) and Antiquity. Русский текст (19 век) и античность. (New Perspectives in Reading 19th-Century Russian Literature). Edited by Katalin Kroó and Peeter Torop. Budapest–Tartu, ELTE Eötvös József Collegium: Atelier of Russian Philology; University of Tartu, Institute of Philosophy and Semiotics: Department of Semiotics. L’Harmattan. 2008. (406 pp.) Tanulmányok:
ELTE Bölcsészettudományi Kar Kutatási adatbázis
Kroó Katalin: From Plato’s Myth of the Golden Age in Statesman to Dostoevsky’s Devils. (The idea of time as reflecting the problem of initiating, continuing and completing discourses in the light of Plato’s and Dostoevsky’s poetic elaboration of the myth). In: Katalin Kroó – Peeter Torop (eds.) Russian Text (19th Century) and Antiquity. Русский текст (19 век) и античность. Budapest–Tartu, L’Harmattan. 2008, 355–391. Образ Орфея и его песни в творчестве И. С. Тургенева. По поводу романа «Рудин» и повести «Вешние воды». In: Katalin Kroó – Peeter Torop (eds.) Russian Text (19th Century) and Antiquity. Русский текст (19 век) и античность. Budapest–Tartu, ELTE Eötvös József Collegium: Atelier of Russian Philology; University of Tartu, Institute of Philosophy and Semiotics: Department of Semiotics. L’Harmattan. 2008, 236–263. Аспекты семантического опознавания текста в свете проблемы ложной репродукции и истинного завершения. По поводу платоновского интертексте в романе «Бесы». In: F. M. Dostoevsky in the Context of Cultural Dialogues. Ф. М. Достоевский в контексте диалогического взаимодействия культур. A Collection of Articles Based on the Papers Presented at the 13th Sympoisum of the International Dostoevsky Society (Budapest, 2007). Ed. by Katalin Kroó and Tünde Szabó. Budapest, ELTE PhD Programme „Russian Literature and Literary Studies”, 2009, 276–286. Árkádiá”-tól „Elysium”-ig a műfaji gondolkodás útján. A szentimentális idill művészi átváltozása Dosztojevszkij Fehér éjszakák című regényében In: Utópiák és ellenutópiák (Párbeszéd-kötetek 4). Szerk. Kroó Katalin és Bényei Tamás, L’Harmattan, 2010, 133– 161. Disszertáció: Kocsis Géza: „Szabadulás”-történetek Turgenyev Tavaszi vizek című elbeszélésében. Az antik örökség újraírási formái a kultúra folyamatában.” 2012-ben védett PhD-értekezés (ELTE „Orosz Irodalom és Irodalomkutatás – Összehasonlító Tanulmányok” Doktori Program). Ehhez tartozóan Kocsis Géza tanulmányai és szaktanulmány-fordítása.
