Ellenőrző kérdések. 2. sz. módosítás az F.1. sz. Jelzési Utasításhoz alfejezet pont pont pont

Ellenőrző kérdések 2. sz. módosítás az F.1. sz. Jelzési Utasításhoz 1.3. alfejezet 1. Hol kötelesek a dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket tolatás, illetve vonatközlekedés közben tartani? Tolatás közben állandóan, vonatközlekedés közben szükség esetén maguknál kötelesek tartani. 2. Hol kötelesek a dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket tolatás, illetve vonatközlekedés szünetekben tartani? Közlekedési és tolatási szünetekben pedig könnyen hozzáférhető helyen kötelesek tartani. 3. A dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket tolatás közben hol kötelesek tartani? Tolatás közben állandóan maguknál kötelesek tartani. 4. A dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket vonatközlekedés közben hol kötelesek tartani? Vonatközlekedés közben szükség esetén maguknál kötelesek tartani. 5. A dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket vonatközlekedési szünetekben hol kötelesek tartani? Közlekedési szünetekben könnyen hozzáférhető helyen kötelesek tartani. 6. Hogyan lehet a jelzőket forgalmi szempontból csoportosítani? A jelzők forgalmi szempontból lehetnek: — főjelzők, — előjelzők, — ismétlőjelzők, — tolatási mozgást szabályozó jelzők és — egyéb jelzők. 7. Mely jelzők tartoznak a jelzők forgalmi szempontú csoportosításba? — főjelzők, — előjelzők, — ismétlőjelzők, — tolatási mozgást szabályozó jelzők és — egyéb jelzők.

2.2.1. pont 8. Hol alkalmazható bejárati jelző? Bejárati jelző alkalmazható állomások, nyíltvonali pályaelágazások, deltaelágazások, pályaelágazásnak minősülő sajátcélú vasúti pályahálózat kiágazások előtt.

2.2.2. pont 9. Hol kell egyéni kijárati jelzőt alkalmazni? Egyéni kijárati jelzőt biztosított állomások, vonatindításra kijelölt sajátcélú vasúti pályahálózat kijárati oldalán, a fedezendő pont előtt minden olyan vágány mellett kell alkalmazni, amelyről rendszeres vonatindítás történik.

2.4.2.5. pont 10. Milyen sebességgel haladhat az utolsó kijárati váltó elhagyása után a következő jelzőig a helyből, vagy megállás után induló vonat, jól működő vonatbefolyásoló berendezés esetén? Helyből, vagy megállás után induló vonat a kijárati jelző jelzésének megfelelő sebességgel haladhat ki a szolgálati helyről és az utolsó kijárati váltó elhagyása után a következő jelzőig jól működő vonatbefolyásoló berendezés esetén a kijárati jelzőn kapott előjelzésnek, illetve a vezetőállás jelző jelzésének megfelelő sebességgel haladhat tovább.

Különbözeti kérdések-válaszok 1.8. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

1

11. Milyen sebességgel haladhat az utolsó kijárati váltó elhagyása után a következő jelzőig a helyből, vagy megállás után induló vonat, jól működő vonatbefolyásoló berendezés hiánya esetén? Helyből, vagy megállás után induló vonat a kijárati jelző jelzésének megfelelő sebességgel haladhat ki a szolgálati helyről és az utolsó kijárati váltó elhagyása után a következő jelzőig jól működő vonatbefolyásoló berendezés hiánya esetén a kijárati jelzőn kapott előjelzésnek megfelelő sebességgel haladhat tovább.

2.5.23. pont 12. Mikor alkalmazhatja a mozdonyvezető a vonatra engedélyezett sebességet, ha a Hívójelzés feloldása jelzés kivezérelhető volt? ha:  

a vonat első járműve már meghaladta a Hívójelzés feloldása jelzést, és a vonat utolsó járműve is elhagyta már a Hívójelzés feloldása jelzés előtti váltókörzet utolsó váltóját.

2.5.26. pont 13. Milyen főjelző az Útsorompót ellenőrző fedezőjelző? Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelző olyan biztosított fény főjelző, amely az útsorompó működésének ellenőrzésére szolgál. 14. Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőt hol kell felállítani? A fénysorompóval felszerelt útátjáró előtt 30 m távolságra kell felállítani. 15. Milyen jelzéseket lehet az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzővel jelezni, ha a főlapja csak két lámpahelyes kialakítású? Megállj! Egy vörös fény a főlapon. Azt jelzi, hogy a fénysorompón a megtévesztő fehér villogó fény megmaradt. Szabad a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel. A következő jelzőn a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel továbbhaladást engedélyező jelzés várható. Egy zöld fény a főlapon. Hívójelzés Villogó fehér fény a főlap alatt külön jelzőlapon és egy vörös fény a főlapon. A Hívójelzés azt jelzi, hogy a fénysorompó használhatatlan (sötét). Hívójelzés feloldása Külön jelzőlapon fordított helyzetű, zöld fénnyel világító V-betű. A Hívójelzés feloldása jelzés a közlekedő vonat részére azt jelzi, hogy ha a vonat első járműve a Hívójelzés feloldása jelzést meghaladta, a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel haladhat tovább. 16. Mi a rendeltetése az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőnek, ha a főlapja három, vagy négy lámpahelyes kialakítású? Az általa fedezett útsorompó(k) működésének ellenőrzésére vonatkozó jelzéseket mutat és egyben sebességjelzést (előjelzést) ad a következő főjelzőre az Utasítás 2.4. és 2.5. fejezetében foglaltak szerint. 17. Kell-e előjelzést adni, és ha igen, milyen módon az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőre? Igen. Az útsorompót ellenőrző fedezőjelzőre külön előjelzővel vagy főjelzővel előjelzést kell adni. 18. Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelző külön előjelzője előtt mit kell elhelyezni? Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelző külön előjelzője előtt az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőre figyelmeztető jelet kell elhelyezni. 19. Mit kell elhelyezni az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőre előjelzést adó főjelző előtt? Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőre előjelzést adó főjelző előtt az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőre figyelmeztető jelet kell elhelyezni. 20. Milyen jelzések alkalmazhatóak a Megállj! és a továbbhaladást engedélyező jelzéseken kívül az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőn, illetve az ellenkező irányú jelző hátoldalán? A jelzőn alkalmazható Hívójelzés, az ellenkező irányú jelző hátoldalán pedig a Hívójelzés feloldása jelzés. Különbözeti kérdések-válaszok 1.8. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

2

5.2.2.1 pont és 5.2.2.2. pont 21. Hol található a szolgálati hely neve után fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló jel? A Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7., az 5. táblázat 2. rovatában, valamint a szolgálati menetrend 2. rovatában az állomás (szolgálati hely) neve után. 22. Mint jelöl a Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7. rovatában található „۸” jel? A jel fokozott figyelésre hívja fel a mozdonyvezető figyelmét, az útátjáró előtt „Figyelj!” jelzést csak akkor kell adni, ha adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi. 23. Mint jelöl a Menetrendi segédkönyv 5. táblázat 2. rovatában található „۸” jel? A jel fokozott figyelésre hívja fel a mozdonyvezető figyelmét, az útátjáró előtt „Figyelj!” jelzést csak akkor kell adni, ha adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi. 24. Mit jelöl a Szolgálati menetrend 2. rovatában található „۸” jel? A jel fokozott figyelésre hívja fel a mozdonyvezető figyelmét, az útátjáró előtt „Figyelj!” jelzést csak akkor kell adni, ha adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi. 25. Hol és milyen jel van, ha az állomás (szolgálati hely) területén lévő állomási, és az állomás (szolgálati hely) első váltójától a nyílt vonal irányába mért Lv távolságon belül útátjáró van? A Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7., az 5. táblázat 2. rovatában, valamint a szolgálati menetrend 2. rovatában az állomás (szolgálati hely) neve után fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló „Λ” jel van. 26. Mire hívja fel a mozdonyvezető figyelmét a Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7. rovatában az állomás neve után lévő fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló jel „۸”? A jel fokozott figyelésre hívja fel a mozdonyvezető figyelmét, az útátjáró előtt „Figyelj!” jelzést csak akkor kell adni, ha adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi. 27. Mire hívja fel a mozdonyvezető figyelmét a Menetrendi segédkönyv 5. táblázat 2. rovatában az állomás neve után lévő fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló jel „۸”? A jel fokozott figyelésre hívja fel a mozdonyvezető figyelmét, az útátjáró előtt „Figyelj!” jelzést csak akkor kell adni, ha adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi. 28. Mire hívja fel a mozdonyvezető figyelmét a Szolgálati Menetrend 2. rovatában az állomás neve után lévő fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló jel „۸”? A jel fokozott figyelésre hívja fel a mozdonyvezető figyelmét, az útátjáró előtt „Figyelj!” jelzést csak akkor kell adni, ha adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi.

5.3.1. pont 29. Az Utasítás mely fejezete tartalmazza az útsorompók működését nem önálló jelzéssel ellenőrző főjelzőkre és az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőkre vonatkozó előírásokat? Az Utasítás 2. fejezete tartalmazza. 30. Forgalmi szempontjából mely jelzők csoportjába tartozik az Útsorompót ellenőrző fedezőjelző? A főjelzők csoportjába tartozik.

5.5.7.1 és 5.5.7.2. pont 31. Milyen színű a központi állítású váltók kézi állító készüléke (ellensúlya)? A központi állítású váltók kézi állító készüléke (ellensúlya) — ha van — szürke színű. 32. Van-e valamennyi központi állítású váltónak kézi állító készüléke (ellensúlya), ha igen, akkor milyen színű az? Nem minden központi állítású váltónak van kézi állító készüléke (ellensúlya), ha van, szürke színű. Különbözeti kérdések-válaszok 1.8. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

3

5.9.4. pont 33. Hol, milyen távolságra kell a Tolatási határjelzőt elhelyezni? A jelzőt a bejárati jelzőn belül legalább 50 m-re — villamosított vonalakon az állomás előtti szakaszoláson belül — kell elhelyezni. 34. Hol kell a Tolatási határjelzőt a villamosított vonalakon elhelyezni? Villamosított vonalakon az állomás előtti szakaszoláson belül kell elhelyezni. 35. Hol, milyen távolságra kell a Tolatási hátárjelzőt a nem villamosított vonalakon elhelyezni? A jelzőt a bejárati jelzőn belül legalább 50 m-re kell elhelyezni.

5.10.4. pont 36. Hogyan lehet a „V” betűs jelző mellett a vonattal elhaladni, ha a „V” betűs jelzőnél nem adnak „Megállj!” jelzést? Ha a jelzőnél „Megállj!” jelzést nem adnak, mellette a vonat (tolt vonat kivételével) elhaladhat. A tolt vonattal való továbbhaladásra az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 16.2.14. pont előírásai a mérvadók. 37. Hogyan lehet a „V” betűs jelző mellett a tolt vonattal elhaladni, ha a „V” betűs jelzőnél nem adnak „Megállj!” jelzést? A tolt vonattal való továbbhaladásra az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 16.2.14. pont előírásai a mérvadók.

5.15.2.6. pont 38. Hogyan történik a tolató személyzet értesítése a szolgálati hely mellékvágányára elrendelt lassúmenetről? A mellékvágányra elrendelt lassúmenetről az állomásra rendszeresített pályavasúti tolatócsapatot parancskönyvben, a mozdonyvezetőt élőszóban, ha pedig a tolatást nem az állomásra rendszeresített tolatócsapat végzi, akkor Írásbeli rendelkezésen kell értesíteni. 39. Hogyan történik az állomásra rendszeresített pályavasúti tolatócsapat értesítése a szolgálati hely mellékvágányára elrendelt lassúmenetről? Parancskönyvben kell értesíteni. 40. Hogyan történik a mozdonyvezető értesítése a szolgálati hely mellékvágányára elrendelt lassúmenetről, ha az állomásra rendszeresített pályavasúti tolatócsapat végzi a tolatást? A mozdonyvezetőt élőszóban kell értesíteni. 41. Hogyan kell a szolgálati hely mellékvágányára elrendelt lassúmenetről a tolató személyzetet értesíteni, ha a tolatást nem az állomásra rendszeresített tolatócsapat végzi? Ha a tolatást nem az állomásra rendszeresített tolatócsapat végzi, akkor Írásbeli rendelkezésen kell értesíteni. 42. Hogyan történik a mozdonyvezető értesítése a mellékvágányra elrendelt lassúmenetről, ha nem az állomásra rendszeresített tolatócsapat végzi a tolatást? Ha a tolatást nem az állomásra rendszeresített tolatócsapat végzi, akkor Írásbeli rendelkezésen kell értesíteni.

5.15.3.2. és 5.15.4.2. pont 43. Kettős lassúmenet előjelző alkalmazása esetén mire vonatkozik az alsó szám? A Kettős lassúmenet előjelző alkalmazása esetén az alsó előjelző a motorkocsikra, motorvonatokra vonatkozó alkalmazható sebességkorlátozást jelzi. Különbözeti kérdések-válaszok 1.8. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

4

44. Mire vonatkozik az alsó szám, kettős lassúmenet eleje jelző alkalmazása esetén? A Kettős lassúmenet eleje jelző alkalmazása esetén az alsó a motorkocsikra, motorvonatokra vonatkozó sebességkorlátozást jelzi.

6.2.1.1. pont 45. A következőkben felsorolt esetek közül a mozdonyvezetőnek mikor kell figyelj jelzést adni? „Figyelj!” jelzést kell adni: g) olyan útátjáróknál, ahol a vonatok menetrendjében a Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7., az 5. táblázat 2. rovatában, valamint a Szolgálati menetrend 2. rovatában az állomás (szolgálati hely) neve után fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló „Λ” jel van és adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi, i) „Vasúti átjáró kezdete”, „Két-vagy több vágányú vasúti átjáró kezdete” (András kereszt) jelző, a vasúti pálya mellett elhelyezett Útátjárójelző hiányáról történt értesítés esetén az útátjáróhoz való közeledéskor. 46. Válassza ki a helyes meghatározást az alábbi felsorolások közül! „Figyelj!” jelzést kell adni: g) olyan útátjáróknál, ahol a vonatok menetrendjében a Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7., az 5. táblázat 2. rovatában, valamint a Szolgálati menetrend 2. rovatában az állomás (szolgálati hely) neve után fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló „Λ” jel van és adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi, i) „Vasúti átjáró kezdete”, „Két-vagy több vágányú vasúti átjáró kezdete” (András kereszt) jelző, a vasúti pálya mellett elhelyezett Útátjárójelző hiányáról történt értesítés esetén az útátjáróhoz való közeledéskor. 47. Válassza ki a helyes meghatározást az alábbi felsorolások közül arra vonatkozóan, hogy mikor kell a mozdonyvezetőnek figyelj jelzést adni! „Figyelj!” jelzést kell adni: g) olyan útátjáróknál, ahol a vonatok menetrendjében a Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7., az 5. táblázat 2. rovatában, valamint a Szolgálati menetrend 2. rovatában az állomás (szolgálati hely) neve után fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló „Λ” jel van és adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi, i) „Vasúti átjáró kezdete”, „Két-vagy több vágányú vasúti átjáró kezdete” (András kereszt) jelző, a vasúti pálya mellett elhelyezett Útátjárójelző hiányáról történt értesítés esetén az útátjáróhoz való közeledéskor.

6.3.10.6. pont 48. Hogyan kell a rádióval történő bejárással végzett tolatást irányítani a tervezett megállási hely előtti 100 m-en belül? Ha a tolatás irányítása rádión történik, akkor a mozdonyvezető részére az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 4.1.17.2. pontjában előírt közleményeket kell adni. Ha bejárással végzett tolatás esetén a tolatás irányítása rádión történik, akkor a tervezett megállási hely előtti 100 m-en belül fokozott figyelemmel kell végezni a mozgást és a mozdonyvezető részére adott minden egyes közleménynél a megállás helyétől való távolságot kell közölni a mozdonyvezetővel. A rendelkezések, illetve azok nyugtázásának elmaradása esetén a helyzet tisztázásáig a tolatást meg kell állítani. 49. Mivel történik a bejárással végzett tolatás esetén a tolatás irányítása, akkor, ha a tervezett megállási hely előtti 100 m-en belül adott közleményekkel végzik? A tolatás irányítása rádión történik. 50. Mi a teendő a rádióval történő tolatás közben a rendelkezések, illetve azok nyugtázásának elmaradása esetén? A rendelkezések, illetve azok nyugtázásának elmaradása esetén a helyzet tisztázásáig a tolatást meg kell állítani. Különbözeti kérdések-válaszok 1.8. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

5

7.1.2. és 7.1.4.1. pont 51. Melyik hálózaton alkalmazhatók a vállalkozó vasúti társaságok által alkalmazott zárjelző tárcsa, ha annak alakja, színe és fényvisszaverő kialakítása azonos a MÁV Zrt-nél rendszeresített zárjelző tárcsával? Az F.2.sz Forgalmi Utasítás hatálya alá eső hálózaton. 52. Hogyan kell a motorkocsit tolatási mozgások esetén megjelölni? Amelyről a mozdonyvezető a tolatást végzi, a jármű műszaki kialakításától függően az azonos magasságban elhelyezett lámpák közül egy vagy kettő fehér fényű lámpával kell megjelölni. Ha lehetséges, akkor a jármű, illetve szerelvény mindkét végét meg kell jelölni.

7.2.2.1. és 7.2.2.3. pont 53. Hol és hogyan kell elhelyezni a zárjelző tárcsát a vonaton? A zárjelző tárcsát a vonat utolsó járművének hátsó homlokfalán, valamelyik lámpatámon függőleges helyzetben kell elhelyezni úgy, hogy az teljes terjedelmével látható legyen, és a jármű valamely jelzést adó alkatrészét még részben se takarja.

8.2. alfejezet 54. Hogyan kell a mozdonyvezetőnek az állomásközben lévő használhatatlan fehér árbocú térközjelzőtől közlekedni akkor, ha a térközjelző egy fedezőjelző, vagy bejárati jelző előjelzője is egyben? Ha az állomásközben lévő használhatatlan fehér árbocú térközjelző egy fedezőjelzőre, vagy bejárati jelzőre előjelzést is adó jelző egyben, akkor a térközjelzőtől a mozdonyvezetőnek úgy kell továbbhaladnia, mintha azon „Megállj!” állásra kapott volna előjelzést.

8.3. alfejezet 55. Mikor kell a jelzőket érvénytelennek tekinteni? Az átmenetileg üzemen kívül helyezett főjelző, előjelző, ismétlőjelző, tolatás- és gurításjelző jelzést adó alkatrészére, illetve jelzőlapjára fekete-sárga sávos ferde keresztet — érvénytelenítő jelzést — kell erősíteni. Az ilyen jelzőket érvénytelennek kell tekinteni. 56. Mely jelzőket tekintjük érvénytelennek? Az átmenetileg üzemen kívül helyezett főjelző, előjelző, ismétlőjelző, tolatás- és gurításjelző jelzést adó alkatrészére, illetve jelzőlapjára fekete-sárga sávos ferde keresztet — érvénytelenítő jelzést — kell erősíteni.

8.4.2. pont 57. Ha a tolatás és mérlegelés a vonat személyzetével és mozdonyával történik, a tolatásjelző érvénytelenségéről a személyzetet milyen módon kell értesíteni? Ha a tolatás és a mérlegelés a vonat személyzetével és mozdonyával történik, a tolatásjelző érvénytelenségéről a személyzetet Írásbeli rendelkezésen értesíteni kell.

8.5. alfejezet 58. Milyen jelzőnek kell minősíteni azt a jelzőt, amely olyan mértékben megsérül (pl. baleset vagy egyéb ok miatt kidől, összetörik stb.), hogy funkcióját nem képes betölteni? Használhatatlannak kell minősíteni a jelzőt.

9.3 alfejezet 59. Mire figyelmeztet az álló téglalap alakú táblán fehér mezőben csúcsával szembehelyezett 2 tömör fekete háromszög? Külön előjelzővel nem rendelkező fény bejárati jelzőre, illetve fedezőjelzőre figyelmeztető jel. Különbözeti kérdések-válaszok 1.8. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

6

60. Milyen jelző árbocán kell elhelyezni az álló téglalap alakú táblán fehér mezőben csúcsával szembehelyezett 2 tömör fekete háromszöget ábrázoló figyelmeztető jelet? A figyelmeztető jelet a külön előjelzővel nem rendelkező fény bejárati jelző, illetve fedezőjelző előtt lévő utolsó önműködő fény főjelző előtt 2 m-re, vagy annak árbocán kell elhelyezni. 61. Mit jelez a vonatszemélyzet részére az álló téglalap alakú táblán fehér mezőben csúcsával szembehelyezett 2 tömör fekete háromszöget ábrázoló figyelmeztető jel? Arra hívja fel a vonatszemélyzet figyelmét, hogy a következő főjelző külön előjelzővel nem rendelkező fény bejárati jelző, illetve fedezőjelző lesz.


7

3. sz. módosítás az F.2. sz. Forgalmi Utasításhoz 1.

fejezet

1.1.4. pont 62. A forgalmi utasítás előírásai szerint kell-e tartalmazni a Végrehajtási Utasításoknak a szolgálatban lévő dolgozók egészségvédelmét és testi épségének megóvását szolgáló, eltérő és kiegészítő biztonsági előírásokat? Nem kell tartalmaznia.

1.1.5. pont 63. Kik jogosultak ellenőrizni a felügyeletük alá tartozó szolgálati hely utasításgyűjteményének javítottságát? A szolgálati főnök, állomásfőnök évenként legalább egy alkalommal köteles ellenőrizni, hogy a felügyelete alá tartozó szolgálati hely utasításgyűjteménye, valamint az irányítása alá tartozó dolgozók utasításai javítottak-e. 64. Ki köteles évenként legalább egy alkalommal ellenőrizni a felügyelete alá tartozó szolgálati hely utasításgyűjteményének, valamint az irányítása alá tartozó dolgozók utasításainak javítottságát? A szolgálati főnök, állomásfőnök. 65. Évenként legalább hány alkalommal köteles ellenőrizni a szolgálati főnök, állomásfőnök az irányítása alá tartozó dolgozók utasításainak javítottságát? Évenként legalább egy alkalommal.

1.2.6. pont 66.

Az Utasítás értelmezése szempontjából kik tartoznak az állomási személyzet gyűjtőelnevezésébe?

A szolgálati helyeken a - vonatszemélyzet kivételével — forgalmi tevékenységet végző dolgozók gyűjtőelnevezése. 67.

Válassza ki az „Állomási személyzet” fogalom helyes meghatározását?

A szolgálati helyeken a - vonatszemélyzet kivételével — forgalmi tevékenységet végző dolgozók gyűjtőelnevezése.

1.2.8. pont 68. Van-e átmenő fővágánya a megálló - rakodóhelynek, ha nyílt vonal vágánya egyenes irányba álló váltón (váltókon) át folytatódik, de a megálló – rakodóhely túlsó végén kitérő irányba álló váltón (váltókon) át csatlakozik a nyílt vonalhoz? Nincs. 69. Mennyi átmenő fővágánya van a megálló – rakodóhelynek, ha nyílt vonal vágánya egyenes irányba álló váltón (váltókon) át folytatódik, de a megálló – rakodóhely túlsó végén kitérő irányba álló váltón (váltókon) át csatlakozik a nyílt vonalhoz? Egy sem.

1.2.14. pont 70.

Válassza ki a „Csökkentett üzemvitel” fogalom helyes meghatározását?

Az elegyfeldolgozási tevékenységnek csökkentett létszámmal és eszközzel történő végrehajtása. Részletes előírásokat az ÁVU-ban kell szabályozni. 71. Milyen utasításban kell szabályozni az elegyfeldolgozási tevékenység mikénti végrehajtására vonatkozó részletes előírásokat csökkentett üzemvitel esetén? Részletes előírásokat az ÁVU-ban kell szabályozni. Különbözeti kérdések-válaszok 1.8. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

8

1.2.28. pont 72. Milyen kg/folyóméter rendszerű sínekhez alkalmas féksarut szabad alkalmazni a forgalmi utasítás előírásai szerint? A 48 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat sárgára, az 54 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat világoskékre, a 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat vörösre kell festeni. 73.

Milyen színűre kell a 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat festeni?

Vörösre.

1.2.30. pont 74.

Milyen szolgálati hely a Forgalmi kitérő?

Bejárati jelzőkkel fedezett, vonattalálkozásra berendezett, személy- és áruforgalmi szolgáltatásra meg nem nyitott szolgálati hely. 75. Mely szolgálati helyekre vonatkozó előírások érvényesek az egyvágányú pályán lévő forgalmi kitérőkre forgalomszabályozási szempontból? Egyvágányú pályán lévő forgalmi kitérőkre forgalomszabályozási szempontból az állomásokra vonatkozó előírások érvényesek. 76. Mely szolgálati helyekre vonatkozó előírások érvényesek a kétvágányú, illetve párhuzamos egyvágányú pályán lévő vonatindító, vonatfogadó vágánnyal nem rendelkező forgalomi kitérőkre forgalomszabályozási szempontból? Kétvágányú, illetve párhuzamos egyvágányú pályán lévő vonatindító, vonatfogadó vágánnyal nem rendelkező forgalmi kitérők váltókapcsolat révén összeköttetést biztosítanak a helyes és helytelen vágány, illetve a párhuzamos egyvágányú pályák vágányai között, melyekre forgalomszabályozási szempontból a pályaelágazásokra vonatkozó előírások érvényesek.

1.2.31. pont 77.

Mely tevékenységek gyűjtő elnevezése a Forgalmi szolgálat?

A vonatközlekedés lebonyolításával kapcsolatos valamennyi forgalmi tevékenység gyűjtő elnevezése. 78. Forgalmi tevékenységnek minősül-e a következő meghatározás? A személy- és áruszállításhoz szükséges járműveknek megrendelés alapján történő mozgatása. Igen. 79.

Mely munkavállaló végezhet forgalmi tevékenységeket?

A felsorolt forgalmi tevékenységeket csak az utasítás 1.3.1. pontjában előírt minden feltételnek megfelelő munkavállaló végezheti. 1.3.1. Önálló szolgálattételre csak az a dolgozó osztható be, aki: — rendelkezik érvényes egészségi alkalmassági tanúsítvánnyal, — munkavédelmi oktatásban részesült és a munkaköre ellátásához szükséges munkavédelmi ismeretekkel, készséggel, jártassággal rendelkezik, — az MvSz Helyi Függelékében meghatározott munkabiztonsági szempontú felügyelet alatti foglalkoztatásnak eleget tett, — a munkakörére előírt érvényes vizsgával (vizsgákkal), az ÁVU és egyéb Végrehajtási Utasítások szolgálatára vonatkozó helyi ismerettel és vizsgával rendelkezik. Vonatkoznak ezek a helyettesítő (tartalékos) dolgozókra is.


9

1.2.32. pont 80.

Hol rendszeresíthető forgalmi szolgálattevő vonat- és utasforgalmi ok miatt?

Vonat- és utasforgalmi ok miatt forgalmi szolgálattevő rendszeresíthető távkezelt, távvezérelt állomásra, forgalmi kitérőre, pályaelágazásra, megálló-rakodóhelyre, megállóhelyre és rakodóhelyre.

1.2.32.a) Forgalomszabályozást végző szolgálati hely Egy vasútvonal, valamint a központi forgalomirányításra berendezett, továbbá a távkezelt, távvezérelt vonal, vonalszakasz forgalomszabályozási feladatait végző munkavállaló szolgálati helye.

1.2.34. pont 81.

Mit nevezünk fővágánynak?

A szolgálati hely minden vonatfogadásra és/vagy indításra kijelölt vágánya.

1.2.36. pont 82. Mely vágányokat tekintjük Bp. Keleti – Kőbánya felső, Kőbánya felső – Rákos fenti pálya és Bp. Déli – Kelenföld között a kezdő, vagy végpont felé tekintve helyes és helytelen vágánynak? Bp. Keleti - Kőbánya felső, Kőbánya felső - Rákos fenti pálya és Bp. Déli - Kelenföld között a kezdő vagy végpont felé tekintve egyaránt a bal oldali vágány a helyes a jobb oldali a helytelen vágány.

1.2.55. pont Válassza ki a „Különvonat” fogalom helyes meghatározását! Közforgalomban igénybe nem vehető, valamely vállalkozó vasúti társaság által megrendelt és a Pályavasút által forgalomba helyezett vonat. 83.

Mely vonatot nevezzük „Különvonat”-nak?

Közforgalomban igénybe nem vehető, valamely vállalkozó vasúti társaság által megrendelt és a Pályavasút által forgalomba helyezett vonat.

1.2.57. pont 84.

Milyen feltételnek megfelelő dolgozó láthatja el a mozdonyvezető mellett a figyelő szolgálatot?

Az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 12.3.9. pontja alapján a mozdony, vezérlőkocsi vezetőállásán szolgálatot teljesítő, érvényes forgalmi vizsgával rendelkező, a vonat megállítására kioktatott, figyelésre kötelezett dolgozó.

1.2.59. pont 85.

Milyen szolgálati helynek tekintjük a megálló – rakodóhelyet?

Személy- és áruforgalmi szolgáltatásra megnyitott, vonattalálkozásra be nem rendezett nyíltvonali szolgálati hely, ahol a fővágányon kívül egy vagy több mellékvágány is van.

1.2.60. pont 86.

Mely vágányt nevezzük „Mellékvágány”-nak?

A szolgálati helyek vonatközlekedésre igénybe nem vehető vágánya. Közelebbi elnevezésüket rendeltetésük határozza meg.

1.2.64. pont 87.

Mely vonatot nevezzük „Motorvonat”-nak?

Olyan szerelvény, amely több motorkocsiból, vagy motorkocsi(k)ból és hozzákapcsolt személyszállító kocsi(k)ból áll. A zárt motorvonat a vonat mindkét végéről vezérelhető. Különbözeti kérdések-válaszok 1.8. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

10

1.2.65. pont 88. Hány mozdonynak kell tekinteni a szinkron üzemmódba kapcsolt mozdonyokat vonatközlekedés és tolatás közben? Egy. 89.

Mely esetben kell egy mozdonynak tekinteni a szinkron üzemmódba kapcsolt mozdonyokat?

A szinkron üzemmódba kapcsolt mozdonyokat vonatközlekedés és tolatás közben egy mozdonynak kell tekinteni.

1.2.65.a) pont 90.

Milyen mozdony a rádió-távirányítású mozdony?

Olyan mozdony, melyet tolatás közben rádió-távirányítású üzemmódban a mozdonyvezető a rádiótávirányító segítségével a mozdonytól távolabbi helyről is irányíthat. 91. Milyen üzemmódba kell a mozdonynak lenni, hogy a tolatás közben a mozdonyvezető a mozdonyt távolabbi helyről is irányítani tudja? Rádió-távirányítású üzemmódban. 92. Mikor tudja a mozdonyvezető a mozdonyt távolabbi helyről is irányítani rádió-távirányító segítségével? Rádió-távirányítású üzemmódban.

1.2.65.b) pont 93.

Válassza ki a „Mozdonyvonat” helyes fogalmát!

A mozdonynak minősülő, utastérrel nem rendelkező, személyszállítást és árufuvarozást nem végző jármű közlekedése céljából forgalomba helyezett vonat.

1.2.72. pont 94.

Milyen vonatnak minősül a „Próbavonat”?

A vasúti járművek üzembe helyezése, engedélyezése, bejáratása, beszabályozása, üzemi vizsgálata, javítás utáni átadása-átvétele, illetve a vasúti járművek, valamint a vasúti pálya és berendezései kölcsönhatásának vizsgálata és mérése céljából forgalomba helyezett vonat. 95.

Milyen célból helyezhető forgalomba a „Próbavonat”?

A vasúti járművek üzembe helyezése, engedélyezése, bejáratása, beszabályozása, üzemi vizsgálata, javítás utáni átadása-átvétele, illetve a vasúti járművek, valamint a vasúti pálya és berendezései kölcsönhatásának vizsgálata és mérése céljából forgalomba helyezett vonat.

1.2.80. pont 96.

Mely dolgozó töltheti be a Pilóta szerepét?

Vonattovábbítás közben az adott vasútvonalra, állomási tolatószolgálatnál az adott állomásra kiterjedő hatályú tanúsítvánnyal (vonal-, illetve állomásismerettel), a vonatot továbbító, illetve tolatást végző mozdony mozdonyvezetőjének vonatkozásában nyelvismerettel rendelkező, a mozdony megállítására kiképzett mozdonyvezető. 97.

Milyen feltételeknek megfelelő dolgozó töltheti be a Pilóta szerepét?

Vonattovábbítás közben az adott vasútvonalra, állomási tolatószolgálatnál az adott állomásra kiterjedő hatályú tanúsítvánnyal (vonal-, illetve állomásismerettel), a vonatot továbbító, illetve tolatást végző mozdony mozdonyvezetőjének vonatkozásában nyelvismerettel rendelkező, a mozdony megállítására kiképzett mozdonyvezető. Különbözeti kérdések-válaszok 1.8. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

11

98.

Mely dolgozó töltheti be a Pilóta szerepét vonattovábbítás közben?

Vonattovábbítás közben az adott vasútvonalra kiterjedő hatályú tanúsítvánnyal (vonalismerettel), a vonatot továbbító, illetve tolatást végző mozdony mozdonyvezetőjének vonatkozásában nyelvismerettel rendelkező, a mozdony megállítására kiképzett mozdonyvezető.

1.2.84. pont 99.

Válassza ki a „Rendelkező állomás” fogalom helyes meghatározását!

Általában egy vasútvonal kezdő- és végpontjainak állomása. Hosszabb vonalakat a Forgalmi Főosztály több rendelkezési szakaszra is oszthat.

1.2.90. pont 100. Milyen rögzítősarut kell használni a 48, 54, 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél? A 48 kg/folyóméter, az 54 kg/folyóméter és a 60kg/folyóméter rendszerű síneknél egyaránt az 54 kg/ folyóméter rendszerű rögzítősarukat kell használni. A rögzítősarukat sárga-kék színezésűre kell festeni. 101. Milyen rögzítősarut kell a járművek megfutamodásának megakadályozása céljából a 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél használni? 54 kg/ folyóméter rendszerű rögzítősarukat kell használni. A rögzítősarukat sárga-kék színezésűre kell festeni. 102. Milyen színezésűre kell festeni a 48, 54 és 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél használható rögzítősarukat? A rögzítősarukat sárga-kék színezésűre kell festeni.

1.2.92. pont 103. Milyen vasúti forgalom lebonyolítására szolgáló vágány a sajátcélú vasúti pályahálózat? Állomásból vagy nyílt vonalból kiágazó, egyes fuvarozó és fuvaroztató felek vasúti forgalmának lebonyolítására szolgáló vágány vagy vágányzat.

1.2.95.a) pont 104. Válassza ki a „Szerelvényvonat” fogalom helyes meghatározását! Személyszállítási célokat szolgáló járművek (motorvonat, motorkocsi, vontató+vontatott járművek) közlekedése céljából forgalomba helyezett, de személyszállításra meg nem hirdetett vonat.

1.2.97. pont 105. Mely szervezeti egységek minősülnek szolgálati felsőbbségnek? A vezérigazgatóság, üzletág, igazgatóság, főosztály és azok területi szervezeti egységei. 106. Mely szervezeti egységek tartoznak a szolgálati felsőbbség fogalmába? A vezérigazgatóság, üzletág, igazgatóság, főosztály és azok területi szervezeti egységei.

1.2.100. pont 107. Mely vonatokat nevezzük szolgálati vonatnak? Az üzemi vonat és a vállalkozó vasúti társaságok működtetése érdekében forgalomba helyezett, személyszállítást és árufuvarozást nem végző vizsga-, munka-, kémszemle-, mérő-, értesítő vonat. 108. Mely vonatok nem minősülnek szolgálati vonatnak? Nem minősül szolgálati vonatnak a mozdony-, szerelvény- és próbavonat.


12

1.2.108. pont 109. Mely munkavállalók gyűjtőelnevezése a „Tolatószemélyzet” a forgalmi utasítás fogalom meghatározásában előírtak szerint? A tolatásban résztvevő munkavállalók (mozdonyszemélyzet, tolatócsapat, váltóállító, útsorompót kezelő és útátjárót fedező dolgozók) gyűjtőelnevezése. 110. Mely munkavállalók tartoznak a „Tolatószemélyzet” fogalmába munkaköri megnevezésük, vagy tolatásban végzett tevékenységük alapján? A tolatásban résztvevő munkavállalók (mozdonyszemélyzet, tolatócsapat, váltóállító, útsorompót kezelő és útátjárót fedező dolgozók) gyűjtőelnevezése.

1.2.108.a) pont 111. Mely dolgozók gyűjtő elnevezése a tolatócsapat? A tolatószemélyzet közül a tolatásvezető és kocsirendező(k) vagy a vonali tolatásvezető és vonali kocsirendező(k) gyűjtőelnevezése. 112. Milyen körülményekre vonatkozóan és milyen utasításban kell meghatározni a tolatócsapat létszámát? A tolatócsapat létszámát a normál üzemi és attól eltérő körülményekre vonatkozóan az ÁVU-ban (VUban) kell meghatározni, figyelembe véve az Utasításban és Függelékeiben előírtakat is.

1.2.116.a) pont 113. Mi az „Üzemi vonat”? A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetése érdekében, valamint rendkívüli esemény miatt közlekedő, vasúti személyszállítást és a pályahálózat-működtetőn kívül más részére vasúti árufuvarozást nem végző szolgálati vonat, függetlenül annak üzemeltetőjétől. 114. Milyen esetben közlekedtethető „Üzemi vonat”? A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetése érdekében, valamint rendkívüli esemény miatt közlekedő szolgálati vonat. 115. Milyen fuvarozási tevékenységet végező szolgálati vonat az „Üzemi vonat”? Vasúti személyszállítást és a pályahálózat-működtetőn kívül más részére vasúti árufuvarozást nem végző szolgálati vonat, függetlenül annak üzemeltetőjétől.

1.2.129.a) pont 116. Mit nevezünk „Vonatfeloszlatás”-nak? Közlekedő teher- vagy kivételes esetekben személyszállító vonatnak a mozdony lekapcsolásával járó leállítása a cél- (vég-) állomás előtti közbenső szolgálati helyen.

1.2.135. pont 117. A „Vonatkísérő személyzet” fogalomba tartoznak-e a sajátcélú vasúti pályahálózat- és a csomóponti kiszolgálást végző vonatokon szolgálatot teljesítő vonali tolatásvezető, vonali kocsirendező? Igen.

1.2.136. pont 118. Válassza ki a meghatározások közül a „Vonatszemélyzet” helyes fogalmát! A vonatnál szolgálatot teljesítő vonatkísérő- és mozdonyszemélyzet gyűjtőelnevezése.


13

1.2.137. pont 119. Hol bonyolítható le vonatkeresztezés? Lebonyolítható állomáson és egyvágányú pályák forgalmi kitérőin. 120.

Mit nevezünk „Vonattalálkozás”-nak a forgalmi utasítás előírása alapján?

Közlekedő vonatoknak a szolgálati hely más-más vágányán történő találkozása. 1.2.138. pont 121. Milyen szolgálati helyek gyűjtőelnevezése a „Vontatási telep”? A sajátcélú vasúti pályahálózatokon lévő olyan szolgálati helyek gyűjtőelnevezése, ahol mozdonyok fenntartását, üzemeltetését, valamint a mozdonyszemélyzet le és feljelentkezését végzik.

1.2.139. pont 122. Mit jelent „a vonat személyzetét értesíteni kell” kifejezés, ha az Írásbeli rendelkezést elektronikus úton továbbították? Elektronikus úton továbbított Írásbeli rendelkezést nem kell élőszóval közölni. Ha az Írásbeli rendelkezés a mozdonyvezetőn kívül a vonatszemélyzet más tagját is érinti, akkor azt nem szabad elektronikus úton továbbítani. 123. Hogyan történhet az Írásbeli rendelkezés kézbesítése „a vonat személyzetét értesíteni kell” kifejezés értelmében, ha a rendelkezés tartalma a mozdonyvezetőn kívül a vonatszemélyzet más tagját is érinti? Közlekedéssel kapcsolatos rendelkezéseket és értesítéseket a mozdonyvezetővel és a vonatnál szolgálatot teljesítő vonali tolatásvezetővel, vezető jegyvizsgálóval Írásbeli rendelkezésen írásban és a nyomtatvány kézbesítésekor, élőszóval is közölni kell. 124. Válassza ki a mondat helyesnek tartott befejező részét! Ha az Írásbeli rendelkezés a mozdonyvezetőn kívül a vonatszemélyzet más tagját is érinti, … akkor azt nem szabad elektronikus úton továbbítani. 125. Mit kell érteni „a Fejrovatos előjegyzési naplóba kell előjegyezni” kifejezésen? „a Fejrovatos előjegyzési naplóba kell előjegyezni” kifejezésen kell érteni, hogy a bejegyzést a rendelkezésre álló (elektronikus vagy hagyományos papíralapú) Fejrovatos előjegyzési naplóba kell megtenni (Függelék 7.2. pont).

1.2.140. pont 126. Mikor tekintendő a vágányút lezártnak a vonatközlekedés, vagy tolatási mozgás által használt vágányútban? Lezártnak tekintendő a vágányút, ha a vonatközlekedés vagy tolatási mozgás által használt vágányútban a váltók (érintett és védő) a kijelölt állásban, rögzített (lezárt) állapotban vannak.

1.2.141. pont 127. Válassza ki a „Kémszemlevonat” helyes fogalmát! Rendkívüli esemény, időjárási, műszaki vagy bármely vis major esetében a nyílt vonal (pálya) és berendezéseinek állapotát, közlekedésre való alkalmasságát vizsgáló szolgálati vonat.

1.2.142. pont 128. Mi a Páros féksaru? Megfutamodott járművek megállítása céljából a vágány tengelyére merőlegesen a sínszálakra felhelyezhető féksarukból és az azokat összekötő rúdból álló szerkezet. Különbözeti kérdések-válaszok 1.8. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

14

1.2.143. pont 129. Milyen szerkezet a Biztonsági betét? Központi állítású, vagy központi reteszelésű váltóknál a váltó zárszerkezet, vagy a csúcssín végállásban történő felvághatatlan rögzítésére szolgáló zárható szerkezet. 130. Mire szolgál a Biztonsági betét szerkezet? Központi állítású, vagy központi reteszelésű váltóknál a váltó zárszerkezet, vagy a csúcssín végállásban történő felvághatatlan rögzítésére szolgáló zárható szerkezet.

1.2.144. pont 131. Mit nevezünk Nyíltvonali vonattalálkozásnak? Más-más vágányon azonos, vagy ellenkező irányban közlekedő vonatok nyílt pályán történő találkozása.

1.3.1. pont 132. Mikor osztható be egészségi alkalmassági szempontból a dolgozó önálló szolgálattételre? Önálló szolgálattételre csak az a dolgozó osztható be, aki: — rendelkezik érvényes egészségi alkalmassági tanúsítvánnyal, — munkavédelmi oktatásban részesült és a munkaköre ellátásához szükséges munkavédelmi ismeretekkel, készséggel, jártassággal rendelkezik, — az MvSz Helyi Függelékében meghatározott munkabiztonsági szempontú felügyelet alatti foglalkoztatásnak eleget tett, — a munkakörére előírt érvényes vizsgával (vizsgákkal), az ÁVU és egyéb Végrehajtási Utasítások szolgálatára vonatkozó helyi ismerettel és vizsgával rendelkezik. Vonatkoznak ezek a helyettesítő (tartalékos) dolgozókra is.

1.3.2. pont 133. Mikor viselhetnek szolgálati jelvényt a forgalmi szolgálattevő jelöltek? A forgalmi szolgálattevő jelöltek csak a felügyeletet ellátó forgalmi szolgálattevő személyes jelenlétében viselhetnek szolgálati jelvényt. 134. Mikor végezhetnek gyakorlati munkát a forgalmi szolgálattevő jelöltek? Az állomásfőnök által írásban megbízott dolgozók jelenlétében, azok irányítása és ellenőrzése mellett végezhetnek gyakorlati munkát.

1.3.3. 1.3.4. és 1.3.5. pont 135. Mi tartalmazza a forgalmi ismeretek elsajátítására kötelezett dolgozók tudás- és ismeretanyagát, a kiképzésükre, oktatásukra, vizsgáztatásukra, továbbá a vizsgákra vonatkozó részletes rendelkezéseket? A forgalmi ismeretek elsajátítására kötelezett dolgozók tudás- és ismeretanyagát, a kiképzésükre, oktatásukra, vizsgáztatásukra, továbbá a vizsgákra vonatkozó részletes rendelkezéseket a vasúti társaság Oktatási (Képzési) Utasítása tartalmazza. 136. Mit tartalmaz a vasúti társaság Oktatási (Képzési) Utasítása? A forgalmi ismeretek elsajátítására kötelezett dolgozók tudás- és ismeretanyagát, a kiképzésükre, oktatásukra, vizsgáztatásukra, továbbá a vizsgákra vonatkozó részletes rendelkezéseket tartalmazza. 137. Mi tartalmazza a végrehajtó forgalmi szolgálattal összefüggő alap- és időszakos vizsgák újabb letételére vonatkozó előírásokat a forgalmi utasítás előírásai szerint? (1.3.5.1.) A szakmai képzésre és vizsgáztatásra vonatkozó rendelet alapján a vasúti társaság Oktatási (Képzési) Utasítása tartalmazza. Különbözeti kérdések-válaszok 1.8. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

15

1.4.1. és 1.4.2.4 pont 138. Mikor kell a dolgozónak azonnal a két vágánnyal párhuzamosan földre feküdni és a vonatok elhaladását úgy bevárni? Az állomás (szolgálati hely) területén a dolgozóknak lehetőleg úgy kell a vágányok közé állniuk, hogy egyidőben két mozgásban lévő vonat, tolatási mozgás közé ne kerüljenek. Az a dolgozó, akit két vágány között az elsodrási határon belül egyszerre két irányból érkező vonat közrefog, köteles azonnal a két vágánnyal párhuzamosan földre feküdni és a vonatok elhaladását így bevárni.

1.4.4. pont 139. Mi a teendője mozdonyvezető szolgálatképtelenné válása esetén segélyt nyújtó dolgozóknak? A járművet, mozdonyt, vonatot megfutamodás ellen biztosítani és a történteket a forgalmi vonalirányítónak jelenteni kell.

1.4.9 pont 140. Ki jogosult a szolgálat ellátásával kapcsolatos fontos rendelkezéseket az érintett dolgozókkal Parancskönyvben közölni? A szolgálati főnök, állomásfőnök a szolgálat ellátásával kapcsolatos fontos rendelkezéseket — legfeljebb kettő év időtartamra — az érintett dolgozókkal parancskönyvben köteles közölni. 141. Hogyan kell Parancskönyvet évente kezdeni a kiadott Parancskönyvi rendelkezések alapján? A Parancskönyvet évente 1-es sorszámmal kell kezdeni. 142. Hogyan kell eljárni, ha a tárgyév folyamán a Parancskönyv betelt és még a tárgyévben újabb Parancskönyvi rendelkezést kell kiadni? Ha a tárgyév folyamán a Parancskönyv betelt, az érvényben lévő rendeleteket a következő Parancskönyv első rendeletében át kell vezetni a rendeletek számának felsorolásával. 143. Ki köteles a Parancskönyv már hatályát vesztett rendelkezéseit érvényteleníteni? A Parancskönyv már hatályát vesztett rendelkezéseit a szolgálati főnök, állomásfőnök vagy megbízottja áthúzással, a dátum feltüntetésével és aláírásával köteles érvényteleníteni.

1.4.10. és 1.4.10.1. pont 144. Mit köteles a vonali tolatásvezető szolgálati jelvényként viselni? A vonali tolatásvezető kék színű védősisakot köteles viselni. 145. Mit köteles a tolatásvezető szolgálati jelvényként viselni? A tolatásvezető kék színű védősisakot köteles viselni. 146. Mit köteles a vonali kocsirendező szolgálati jelvényként viselni? A vonali kocsirendező sárga színű védősisakot köteles viselni.

1.4.12. pont 147. Tartalmaz-e előírást a forgalmi utasítás a vezető jegyvizsgáló és a többi vonatkísérő szolgálattételre való jelentkezését illetően? Nem tartalmaz.


16

1.4.13. és 1.4.13.1 pont 148. Mi a forgalmi szolgálattevő kötelessége a körzetbejárásra kötelezettek jelentés tétele után? A körzetbejárásra kötelezettek kötelesek a forgalmi szolgálattevő részére jelentést tenni a körzetbejárás tényleges megtartásáról és a megállapított hiányosságokról, melynek tényét a forgalmi szolgálattevő köteles előjegyezni a Fejrovatos előjegyzési napló következő sorába. 149. Hogyan kell az állomásbejárást megtartani szolgálat megszakítás esetén? Szolgálat megszakítás esetén a szolgálat újbóli megkezdésekor a tér áttekintésével, látási korlátozottság esetén a váltókörzet bejárásával kell állomásbejárást tartani (F.1. sz. Jelzési Utasítás).

1.4.14. pont 150. Hogyan kell átadni a rögzítősarukat, biztonsági betéteket, kulccsal lezárható kocsifogó alátéteket folytatólagos szolgálat átadás – átvétel esetén, ha azok felhasználásra kerültek? Írásban és ténylegesen át kell adni: — az utasítás-, a segédkönyv- és rendelkezések gyűjteményét, — az érvényes táviratokat, — a Hibaelőjegyzési könyvet, — a lassújelek és vágányzárások, rendkívüli küldemények, feszültségmentesítések előjegyzését, — az őrzött főkulcsokat, váltózár-, vágányzáró sorompó-, kisiklasztó saru- és egyéb kulcsokat, valamint — a rögzítősaruk, biztonsági betétek, kulccsal lezárható kocsifogó alátétek számát, felhasználási helyét, ha azok felhasználásra kerültek.

2.

fejezet

2.8.1. és 2.8.2. pont 151. Mikor kell a váltók használhatóságáról meggyőződni? a) szolgálat átvételekor, b) ellenőrzések alkalmával, c) a váltók állításakor, lezárásakor, d) vonat vágányútjának beállításakor, e) a váltók gondozása alkalmával, f) váltófelvágás után. 152. Mely esetekben kell a váltók használhatóságáról meggyőződni? a) szolgálat átvételekor, b) ellenőrzések alkalmával, c) a váltók állításakor, lezárásakor, d) vonat vágányútjának beállításakor, e) a váltók gondozása alkalmával, f) váltófelvágás után.

2.11.4.1. és 2.11.4.2. és 2.11.4.4. pont 153. Kinek a részére adhatja ki a forgalmi szolgálattevő a nyíltvonali rakodóhelyek és sajátcélú vasúti pályahálózatok váltóinak váltózárkulcsait váltógondozás, váltójavítás és váltóvizsgálat alkalmával? Váltógondozás, váltójavítás és váltóvizsgálat alkalmával vonatmentes időben, pontosan meghatározott időre csak a pályamesternek és a biztosítóberendezési művezetőnek vagy megbízottjának, továbbá a váltó gondozását végző munkavállalónak adható ki. A váltózárkulcsok és a védelmi berendezések zárkulcsainak átvételét a Fejrovatos előjegyzési napló folytatólagos sorában kell az átvevő dolgozóval elismertetni.


17

4.1.3. pont 154. Hogyan engedélyezhető a tolatás? Élőszóval, Írásbeli rendelkezéssel és élőszóval.

4.1.3.1. pont 155. Mikor kell a tolatást élőszóval engedélyezni? Élőszóval kell a tolatást engedélyezni:  állomáson az állomási személyzet közül kijelölt, tolatás vezetésével megbízott dolgozó részére,  a szolgálati helyre érvényes vizsgákkal rendelkező tolatásvezető részére,  a sajátcélú vasúti pályahálózatot tolatási művelettel kiszolgáló menet tolatásvezetője részére,  más szolgálati ágak vágányzatán forgalmi személyzettel végzendő tolatás alkalmával. 156. Hogyan kell a tolatást a sajátcélú vasúti pályahálózatot a tolatási művelettel kiszolgáló menet tolatásvezetője részére engedélyezni? Írásbeli rendelkezésen és élőszóval kell a tolatást engedélyezni:  állomáson a személyszállító vonatnál a vezető jegyvizsgáló részére,  állomáson nem személyszállító vonatnál a vonali tolatásvezető részére,  nyílt vonalon vagy nyíltvonali szolgálati helyen végzendő tolatás esetén a vonali tolatásvezető részére a vonatot a nyílt vonalra indító forgalmi szolgálattevő által,  a sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló vonatnál a vonali tolatásvezető részére a vonatot a nyílt vonalra indító forgalmi szolgálattevő által.

4.1.3.2. pont 157. Mikor kell a tolatást Írásbeli rendelkezésen és élőszóval engedélyezni? Írásbeli rendelkezésen és élőszóval kell a tolatást engedélyezni:  állomáson a személyszállító vonatnál a vezető jegyvizsgáló részére,  állomáson nem személyszállító vonatnál a vonali tolatásvezető részére,  nyílt vonalon vagy nyíltvonali szolgálati helyen végzendő tolatás esetén a vonali tolatásvezető részére a vonatot a nyílt vonalra indító forgalmi szolgálattevő által,  a sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló vonatnál a vonali tolatásvezető részére a vonatot a nyílt vonalra indító forgalmi szolgálattevő által. 158. Hogyan kell az állomáson a személyszállító vonatnál a vezető jegyvizsgáló részére a tolatást engedélyezni? Írásbeli rendelkezésen és élőszóval. 159. Hogyan kell a nyílt vonalon, vagy nyíltvonali szolgálati helyen végzendő tolatás esetén a vonali tolatásvezető részére a tolatást engedélyezni? Írásbeli rendelkezésen és élőszóval.

4.1.5.2. pont 160. Mely esetben vezetheti a tolatást mozdonyvezető? Rádió-távirányított mozdonnyal végzett tolatás közben a tolatásvezetői (vonali tolatásvezetői) vizsgával rendelkező mozdonyvezető. 161. Mikor vezetheti a tolatást mozdonyvezető? Rádió-távirányított mozdonnyal végzett tolatás közben a tolatásvezetői (vonali tolatásvezetői) vizsgával rendelkező mozdonyvezető.


18

162. Mely esetekben vezetheti a tolatást a tolatásvezetői (vonali tolatásvezetői) vizsgával rendelkező mozdonyvezető? Rádió-távirányított mozdonnyal végzett tolatás közben a tolatásvezetői (vonali tolatásvezetői) vizsgával rendelkező mozdonyvezető.

4.1.6.2. pont 163. Ki a felelős a tolatási mozgás részére nem a tolatásvezető által állított váltók helyes állásáért? A tolatási mozgás részére nem a tolatásvezető által állított váltók helyes állásáért a váltók állításával megbízott munkavállaló a felelős.

4.1.6.3. pont 164. A Forgalmi Utasítás mely szabályai érvényesek a tolatásvezetői vizsgával rendelkező mozdonyvezetőre, a Rádió-távirányított mozdonnyal végzett tolatás alkalmával? Rádió-távirányított mozdonnyal végzett tolatás alkalmával a tolatásvezetői (vonali tolatásvezetői) vizsgával rendelkező mozdonyvezetőre az F.2. sz. Forgalmi Utasításban a mozdonyvezetőre és a tolatásvezetőre (vonali tolatásvezetőre), valamint a tolatás végrehajtására vonatkozó szabályok egyaránt érvényesek, de a tolatást vezető mozdonyvezető önmagának engedélyt, jelzést nem ad, önmagát nem értesíti, nem hatalmazza fel, nem utasítja.

4.1.12. pont 165. Mely esetben köteles a tolatott járművek előtt kellő távolságban jelzést adó dolgozó haladni és a személyeket távozásra utasítani tolatás alkalmával? Át nem tekinthető, továbbá olyan vágányon végzett tolatás alkalmával, ahol a vágányok mellett, között tartózkodnak, vagy engedélyezett munkát végeznek olyan személyek, akik a forgalomszabályozásban nem vesznek részt, a tolatott járművek előtt kellő távolságban jelzést adó dolgozó köteles haladni és a személyeket távozásra utasítani (4.1.6.1. p.). 166. Milyen tolatás alkalmával köteles a tolatott járművek előtt kellő távolságban jelzést adó dolgozó haladni és a személyeket távozásra utasítani? Át nem tekinthető, továbbá olyan vágányon végzett tolatás alkalmával, ahol a vágányok mellett, között tartózkodnak, vagy engedélyezett munkát végeznek olyan személyek, akik a forgalomszabályozásban nem vesznek részt, a tolatott járművek előtt kellő távolságban jelzést adó dolgozó köteles haladni és a személyeket távozásra utasítani (4.1.6.1. p.).

4.1.14. és 4.1.14.1. pont 167. Hogyan köteles a munkavezető a szerelvény fedezését biztosítani, ha az engedélyezett javítási, tisztítási munkát a szolgálati hely valamely fővágányán végzik? Ha a javítási, tisztítási stb. munkát a szolgálati hely valamely fővágányán végzik, a munkavezető a munka megkezdésére a forgalmi szolgálattevőtől írásban köteles engedélyt kérni. A forgalmi szolgálattevő a munka megkezdését írásban köteles engedélyezni. A szerelvény fedezését a munkavezető a szerelvény vagy jármű végeitől 50 m-re a sínszálak közé tűzött Megállj! jelzővel köteles biztosítani. Amennyiben a szerelvény vége és a Biztonsági határjelző között nincs 50 m távolság, akkor a Megállj! jelzőt a Biztonsági határjelzőnél kell a sínszálak közé tűzni. 168. Mikor végezhető a szerelvény fedezésének biztosítása, a szerelvény, vagy jármű végeitől 50 m-re a sínszálak közé tűzött Megállj! jelzővel, engedélyezett javítási, tisztítási munkák esetén? Ha a javítási, tisztítási stb. munkát a szolgálati hely valamely fővágányán végzik, a munkavezető a munka megkezdésére a forgalmi szolgálattevőtől írásban köteles engedélyt kérni. A forgalmi szolgálattevő a munka megkezdését írásban köteles engedélyezni.


19

169. Ki köteles az állomási személyzet értesítéséről gondoskodni és a váltók védőállásba állítására intézkedni, ha az engedélyezett javítási, tisztítási munkát a szolgálati hely valamely fővágányán végzik? Az állomási személyzet értesítéséről a forgalmi szolgálattevő köteles gondoskodni, és a váltók védőállásba állítására is intézkedni.

4.1.17.2. pont 170. Mit kell a tolatásvezetőnek a mozdonyvezetővel a tolatási mozgás megkezdése előtt a tolató vágányútra és az érintett váltókra vonatkozóan közölnie? A tolatásvezető a mozdonyvezetőt a mozgás megkezdése előtt köteles felhatalmazni a mozgásra és utasítani annak mikénti végrehajtására, melynek során közölni kell a mozdonyvezetővel, hogy a tervezett mozgást:  honnan, mely vágányról, mely váltókon (amelyek egy vágányutat meghatároznak és a tolatási mozgás során a vágányútban érintett legutolsó váltó száma), vágányúton keresztül, mely tolatási, gurítási mozgást szabályozó jelzők és azok milyen jelzési képe mellett,  milyen sebességgel,  hová, mely szabad vagy foglalt vágány felé vagy vágányra, foglalt vágány esetén a járható vágányrész hosszának közlésével végzik. A mozdonyvezető felhatalmazása a mozgásra történhet élőszóval, előzetes szóbeli felhatalmazást követően jelzésadással vagy a biztosított tolatásjelző jelzésével (4.1.3.3. p.).

7.1. alfejezet 171. Milyen vonókészülékkel történhet a járművek összekapcsolása? A járművek összekapcsolása történhet, középütközős önműködő kapcsolókészülékkel, csavarkapoccsal, kombinált ütköző- és vonókészülékkel, középütközős nem önműködő kapcsolókészülékkel (3.sz. Függelék), merev kapcsolórúddal, rakománnyal, szükségkapcsolással valamint segély-vonókészülékkel.

7.2. alfejezet 172. Kik kötelesek középütközős önműködő kapcsolókészüléktől eltérő más rendszerű középütközős, különlegesnek minősülő kapcsolásokat a járműveknél elvégezni? Más rendszerű középütközős, különlegesnek minősülő kapcsolásokat a vállalkozó vasúti társaságok arra kiképzett dolgozói a vonatkozó előírások alapján kötelesek elvégezni.

7.2.1. és 7.2.1.1. és 7.2.1.2. pont 173. Hogyan kell meggyőződni a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező járművek össze-, illetve szétkapcsolt állapotáról? A járművek össze-, illetve szétkapcsolt állapotáról az önműködő kapcsolószerkezet oldalán lévő, felső részén vörös színű ellenőrző nyelv megtekintésével lehet és kell meggyőződni. Szétkapcsolt állapotban a vörös színű ellenőrző nyelv vízszintesen, összekapcsolt állapotban függőlegesen áll. 174. Milyen az ellenőrző nyelv színe és helyzete, ha a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező járművek szétkapcsolt állapotban vannak? A járművek össze-, illetve szétkapcsolt állapotáról az önműködő kapcsolószerkezet oldalán lévő, felső részén vörös színű ellenőrző nyelv megtekintésével lehet és kell meggyőződni. Szétkapcsolt állapotban a vörös színű ellenőrző nyelv vízszintesen, összekapcsolt állapotban függőlegesen áll. 175. Milyen az ellenőrző nyelv színe és helyzete, ha a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező járművek összekapcsolt állapotban vannak? A járművek össze-, illetve szétkapcsolt állapotáról az önműködő kapcsolószerkezet oldalán lévő, felső részén vörös színű ellenőrző nyelv megtekintésével lehet és kell meggyőződni. Összekapcsolt állapotban a vörös színű ellenőrző nyelv függőlegesen áll. Különbözeti kérdések-válaszok 1.8. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

20

176. Hogyan kell megállapítani, hogy a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező járművek szétkapcsolt állapotban vannak? A járművek össze-, illetve szétkapcsolt állapotáról az önműködő kapcsolószerkezet oldalán lévő, felső részén vörös színű ellenőrző nyelv megtekintésével lehet és kell meggyőződni. Szétkapcsolt állapotban a vörös színű ellenőrző nyelv vízszintesen áll. 177. Hogyan kell megállapítani, hogy a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező járművek összekapcsolt állapotban vannak? A járművek össze-, illetve szétkapcsolt állapotáról az önműködő kapcsolószerkezet oldalán lévő, felső részén vörös színű ellenőrző nyelv megtekintésével lehet és kell meggyőződni. Összekapcsolt állapotban a vörös színű ellenőrző nyelv függőlegesen áll. 178. Hogyan kell megállapítani, hogy a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező járművek össze- illetve szétkapcsolt állapotban vannak? A járművek össze-, illetve szétkapcsolt állapotáról az önműködő kapcsolószerkezet oldalán lévő, felső részén vörös színű ellenőrző nyelv megtekintésével lehet és kell meggyőződni. Szétkapcsolt állapotban a vörös színű ellenőrző nyelv vízszintesen, összekapcsolt állapotban függőlegesen áll. 179. Mikor szabad kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező jármű és az oldalütközőkkel, valamint hagyományos csavarkapoccsal rendelkező jármű közötti járműkapcsolást elvégezni? A kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező jármű és az oldalütközőkkel, valamint hagyományos csavarkapoccsal rendelkező jármű közötti járműkapcsolás (össze-, illetve szétkapcsolás) csak akkor végezhető, ha a járművek álló helyzetben vannak és a kapcsolandó járművek ütközői összeérnek. 180. Hogyan köteles a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező jármű és az oldalütközőkkel, valamint hagyományos csavarkapoccsal rendelkező jármű közötti kapcsolást végző munkavállaló a járművek közé menni, illetve onnan kijönni? A járműkapcsolás elvégzése céljából a kapcsolást végző munkavállaló minden esetben az oldalütközőkkel és hagyományos csavarkapoccsal rendelkező jármű ütközői alatt lehajolva, a jármű mellgerendáján lévő fogantyúba megkapaszkodva köteles a járművek közé menni, illetve onnan kijönni. A járműkapcsolás során be kell tartani a 7.3. pont előírásait is.

7.3. alfejezet 181. Ki köteles a rögzítősaruk használhatóságának ellenőrzését elvégezni? A rögzítősaruk használhatóságának ellenőrzését az állomásfőnök vagy megbízottja köteles elvégezni. 182. Hol kell rögzítősaruk használhatóságának ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket szabályozni? Részletes rendelkezéseket az ÁVU-ban kell szabályozni. 183. Mikor kell a mozdonyon elhelyezett rögzítősaruk használhatósági ellenőrzését elvégezni a Forgalmi Utasítás előírásai szerint? A mozdonyon elhelyezett rögzítősaruk használhatósági ellenőrzését a vállalkozó vasúti társaság saját hatáskörben szabályozza.


21

184. Mi tartalmazza a rögzítősaruk szolgálatátadáskor történő átadására és rögzítősaruk kiadására, visszavételére vonatkozó rendelkezéseket az állomási személyzet részére? A szolgálati helyre rendszeresített rögzítősaruk felhasználásáért és visszaadásáért a tolatásban résztvevő vonali tolatásvezető, a kijelölt tolatásvezető és a vágányút beállítására kötelezett dolgozó felelős (5.1.2. pont). Az ÁVU-ban szabályozni kell:  a rögzítősaruk tárolási helyét, számát,  a rögzítősaruk szolgálatátadáskor történő átadását,  a rögzítősaruk kiadását és visszavételét,  a tolatásban résztvevők értesítését a korábban kiadott rögzítősarukról,  a tolatás befejezése után a rögzítősaruk felhasználásának bejelentését vissza nem vett rögzítősaruk esetében (mely vágányon, hányadik jármű alatt, hány db stb.),  a rögzítősaruk őrzését vonatközlekedés idején. Sérült rögzítősarut használni tilos! 185. Hol kell részletes rendelkezésekkel szabályozni a rögzítősaruk őrzését vonatközlekedés idején, illetve a tolatásban résztvevők értesítését a korábban kiadott rögzítősarukról a forgalmi utasítás előírásai szerint? A szolgálati helyre rendszeresített rögzítősaruk felhasználásáért és visszaadásáért a tolatásban résztvevő vonali tolatásvezető, a kijelölt tolatásvezető és a vágányút beállítására kötelezett dolgozó felelős (5.1.2. pont). Az ÁVU-ban szabályozni kell:  a rögzítősaruk tárolási helyét, számát,  a rögzítősaruk szolgálatátadáskor történő átadását,  a rögzítősaruk kiadását és visszavételét,  a tolatásban résztvevők értesítését a korábban kiadott rögzítősarukról,  a tolatás befejezése után a rögzítősaruk felhasználásának bejelentését vissza nem vett rögzítősaruk esetében (mely vágányon, hányadik jármű alatt, hány db stb.),  a rögzítősaruk őrzését vonatközlekedés idején. Sérült rögzítősarut használni tilos!

7.3.7. pont 186. Hogyan kell kapcsolni a kombinált ütköző- és vonókészülékkel ellátott járműveket csavarkapoccsal történő kapcsolásakor? Szorosan kell kapcsolni: — a személyekkel elfoglalt kocsikat, mozdonyokat egymással és a szomszédos járművel; — élőállattal, robbanó áruval, darabáruval rakott kocsikat egymással és a szomszédos járművekkel; — egy kocsi hosszát meghaladó tárgyakkal rakott kocsikat a védőkocsijukkal; — az utánfutó járművet a jelzőkocsival; — 60 km/h-nál nagyobb sebességű vonatnál valamennyi járművet egymással, — kombinált ütköző- és vonókészülékkel ellátott járművek csavarkapoccsal történő kapcsolásakor. 187. Válassza ki a mondat helyesnek tartott befejező részét! Szorosan kell kapcsolni: …. Szorosan kell kapcsolni: — a személyekkel elfoglalt kocsikat, mozdonyokat egymással és a szomszédos járművel; — élőállattal, robbanó áruval, darabáruval rakott kocsikat egymással és a szomszédos járművekkel; — egy kocsi hosszát meghaladó tárgyakkal rakott kocsikat a védőko-csijukkal; — az utánfutó járművet a jelzőkocsival; — 60 km/h-nál nagyobb sebességű vonatnál valamennyi járművet egymással, — kombinált ütköző- és vonókészülékkel ellátott járművek csavarkapoccsal történő kapcsolásakor.


22

7.4.2. pont 188. Ki köteles a járműveket merev kapcsolórúddal össze- illetve szétkapcsolni? A járműveket mindenkor az erre kiképzett dolgozó köteles merev kapcsolórúddal össze- illetve szétkapcsolni, a D.2. sz. Utasítás vonatkozó előírásainak figyelembe vételével. 189. Merev kapcsolórúddal történő össze- illetve szétkapcsolást mely Utasítás vonatkozó előírásainak figyelembe vételével kell végezni? A D.2. sz. Utasítás vonatkozó előírásainak figyelembe vételével kell végezni.

7.7. alfejezet 190. Kinek kell a szolgálatképtelenné vált motorvonatot segély-vonókészülékkel a segélymozdonnyal összekapcsolni? Középütközős önműködő kapcsolókészülékkel felszerelt motorvonat, motorkocsi szolgálatképtelensége esetén, ha segély-vonókészülék alkalmazása válik szükségessé, akkor azt a segélymozdonnyal ún. segélyvonókészülékkel az arra kiképzett dolgozónak, vagy a mozdonyvezetőnek kell összekapcsolni.

7.10. és 7.10.1. pont 191. Ki köteles a vonatot továbbító mozdonynak a vonat elegyével, szerelvényével történő össze- illetve szétkapcsolásáról gondoskodnia? A vonatot továbbító mozdonynak a vonat elegyével, szerelvényével, a továbbított járműveknek egymással történő össze- illetve szétkapcsolásáról a menetvonal tulajdonosa köteles gondoskodni. 192. Ki köteles a vonatot továbbító mozdonynak a vonat elegyével, szerelvényével a továbbított járműveknek egymással történő össze- illetve szétkapcsolását elvégezni? A kapcsolást a menetvonal tulajdonos vagy az általa megbízott vasúti társaság erre kiképzett munkavállalója köteles végezni. Pályavasút által nyújtott tolatási szolgáltatás esetén az erre kiképzett pályavasúti munkavállaló kötelezhető az össze-, ill. szétkapcsolás elvégzésére. Kapcsolásra kötelezhető munkavállaló hiányában a szükséges kapcsolásokat a mozdonyon egyedül szolgálatot teljesítő mozdonyvezető köteles végezni. 193. Mit kell meghatározni a Menetrendi segédkönyv 7. sz. táblázatában a járművek kapcsolására vonatkozóan? A Menetrendi segédkönyv 7.sz. táblázatában kell meghatározni, hogy a szolgálati helyeken, mely időszakokban teljesít szolgálatot kapcsolásra kötelezhető pályavasúti munkavállaló. 194. Hol kell meghatározni, hogy a szolgálati helyeken, mely időszakokban teljesít szolgálatot kapcsolásra kötelezett pályavasúti munkavállaló? A Menetrendi segédkönyv 7.sz. táblázatában kell meghatározni. 195. Ki köteles a zárt motorvonatok járműveit, továbbá motorvonatokat egymással össze- illetve szétkapcsolni? A zárt motorvonatok járműveit, továbbá motorvonatokat egymással az arra kiképzett munkavállalók kötelesek össze- illetve szétkapcsolni.


23

196. Ki köteles a távközlő- és távvezérlő berendezés kábelét, az átjáróhidakat, az átjáró védőkorlátokat, illetve a védőfalakat össze- illetve szétkapcsolni? Minden esetben az arra kiképzett munkavállaló köteles össze- illetve szétkapcsolni: a) a gőzfűtési tömlőket, b) villamos fűtőberendezés vezetékét, c) a távközlő- és távvezérlő berendezés kábelét, d) az átjáróhidakat, e) az átjáró védőkorlátokat illetve a védőfalakat. Az ilyen berendezések kapcsolását elsősorban a menetvonal tulajdonos vagy az általa megbízott vasúti társaság erre kiképzett munkavállalója köteles össze- illetve szétkapcsolni. Pályavasút által nyújtott tolatási szolgáltatás esetén a fenti berendezések kapcsolására kiképzett pályavasúti munkavállaló kötelezhető a kapcsolások elvégzésére. 197. Mikor kötelezhető villamos fűtőberendezés vezeték, az átjáróhidak, gőzfűtési tömlők össze- illetve szétkapcsolására a kiképzett pályavasúti munkavállaló? Pályavasút által nyújtott tolatási szolgáltatás esetén a fenti berendezések kapcsolására kiképzett pályavasúti munkavállaló kötelezhető a kapcsolások elvégzésére.

8.1. fejezet 198. Mikor szabad egy vonatnál a vonómozdonyon kívül legfeljebb 1 előfogati és 1 tolómozdonyt alkalmazni? Ha egy vonómozdony a vonat továbbítására nem elegendő.

8.2.2. pont 199. Kinek az engedélye szükséges ahhoz, hogy a vonat mozdonya ne elől legyen? A pályahálózat működtetőjének engedélye. 200. Kinek az engedélyével szabad eltérni attól a szabálytól, hogy a vonat mozdonya elől legyen? A pályahálózat működtetőjének engedélyével.

8.2.4. pont 201. Mi alapján szabad vonatot közbesorozott mozdonnyal (húzva-tolva) közlekedtetni? Csak a pályahálózat működtetője által jóváhagyott végrehajtási utasítás alapján szabad vonatot közbesorozott mozdonnyal (húzva-tolva) közlekedtetni.

8.2.6. pont 202. Mi alapján szabad a vonatot továbbító két motorkocsi közé járműveket sorozni? A vonatot továbbító két motorkocsi, közé csak a pályahálózat működtetője által jóváhagyott Végrehajtási Utasítás alapján szabad járműveket sorozni. Nem szükséges ilyen engedély akkor, ha a két motorkocsi egy vezetőállásról vezérelhető (távvezérlés).

8.2.7. pont 203. Milyen mozdony sorozható be a személyszállító vonat végére? Személyszállító vonat végére kísért hideg mozdony is besorozható, illetve ingavonat szolgálatképtelenné vált mozdonya kísérés nélkül is továbbítható a vonat végén.


24

8.3.1. pont 204. Milyen módon szabad a megbontott hajtóművel, illetve csatlórudazattal szállított M28 és M31 sorozató mozdonyt továbbítani? Megbontott hajtóművel illetve csatlórudazattal szállított M28 és M31 sorozatú mozdonyt a tulajdonos, használó vagy bérlő által közölt, legfeljebb 50 km/h sebességű tehervonattal vagy külön menetben szabad továbbítani. 205. Hogyan szabad a megbontott hajtóművel, illetve csatlórudazattal szállított M28 és M31 sorozatú mozdonyt továbbítani? Megbontott hajtóművel illetve csatlórudazattal szállított M28 és M31 sorozatú mozdonyt a tulajdonos, használó vagy bérlő által közölt, legfeljebb 50 km/h sebességű tehervonattal vagy külön menetben szabad továbbítani.

9.5. alfejezet 206. Mikor szabad a vonatok sebességét a vonatterhelés túllépése miatt leszállítani? A vonatok sebességét a vonatterhelés túllépése miatt leszállítani nem szabad. 207. Hogyan kell eljárni, ha a vonat paramétereit illetően a menetrend szerinti közlekedést kedvezőtlenül befolyásoló változás történik? Amennyiben a menetvonal-igényben foglalt adatokban a menetrend szerinti közlekedést kedvezőtlenül befolyásoló változás történik, új ― a megváltozott paramétereknek megfelelő ― megrendelést kell a vasúti pályakapacitás-elosztóhoz beadni. 208. Mi a vállalkozó vasúti társaság teendője, ha a vonat paramétereit illetően a menetrend szerinti közlekedést kedvezőtlenül befolyásoló változás történik? Akkor új ― a megváltozott paramétereknek megfelelő ― megrendelést kell a vasúti pályakapacitáselosztóhoz beadni a vállalkozó vasúti társaságnak.

11.1.1. pont 209. Milyen előírásokat kell a vonat szerelvényének összeállításakor figyelembe venni? A vonat szerelvényének összeállításakor az alábbiakat kell figyelembe venni: a) a vállalkozó vasúti társaságok erre vonatkozó előírásait, az Utasítás, a segédkönyvek és az egyéb utasítások különleges besorozási szabályait, a vonalra érvényes tengelyterhelést; b) a katonai szállítmányvonatokra vonatkozó rendelkezéseket; c) a szemben levő ütközők középvonalai között ne legyen 80 mm-nél nagyobb magasságkülönbség, és a két fékállás az ütközők teljes összenyomásakor se érintkezzék; A Műszaki Táblázatokban a kocsikra és mozdonyokra vonatkozó tengelyterhelés miatti sebességkorlátozásokról a vonatszemélyzetet Írásbeli rendelkezéssel értesíteni kell. 210. Válassza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül! A vonat szerelvényének összeállításakor az alábbiakat kell figyelembe venni: a) a vállalkozó vasúti társaságok erre vonatkozó előírásait, az Utasítás, a segédkönyvek és az egyéb utasítások különleges besorozási szabályait, a vonalra érvényes tengelyterhelést; b) a katonai szállítmányvonatokra vonatkozó rendelkezéseket; c) a szemben levő ütközők középvonalai között ne legyen 80 mm-nél nagyobb magasságkülönbség, és a két fékállás az ütközők teljes összenyomásakor se érintkezzék; A Műszaki Táblázatokban a kocsikra és mozdonyokra vonatkozó tengelyterhelés miatti sebességkorlátozásokról a vonatszemélyzetet Írásbeli rendelkezéssel értesíteni kell.


25

11.6. alfejezet 211. Milyen sorrendbe és csoportosítással kell besorozni a kocsikat a tehervonatokba a forgalmi utasítás előírásai szerint? Tehervonatokba a kocsikat a vállalkozó vasúti társaságok által előírt sorrendben és csoportosítással kell besorozni. Különleges járművek és rakományok besorozásakor figyelembe kell venni az Utasítást és az esetleg külön kiadott rendelkezéseket is. A vonatszámcserével közlekedő vonat vonat-összeállító állomásán úgy kell a vonatot összeállítani, hogy a besorozott kocsik mennyisége, a fékes kocsik elosztása, a kocsik vonatnemváltóinak állása, a vonat hossza és terhelése megfeleljen a vonatszámcsere utáni vonatra előírt értékeknek is. 11.7. 212. Mely vonatokba kell poggyászkocsit besorozni a Forgalmi Utasítás előírásai alapján? Törölve, nincs olyan vonat, amelybe be lehetne sorozni. 11.9. 213. A személyszállító- illetve szerelvényvonat mely kocsijának kell jól működő kézifékkel, légfékkel és vészfékváltóval felszereltnek lenni? A személyszállító- illetve szerelvényvonat első, valamint utolsó kocsijának jól működő kézifékkel, légfékkel és vészfékváltóval felszereltnek kell lenni.

11.12. alfejezet 214. Milyen vonatokkal szabad a robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes bárcával ellátott rakott kocsikat továbbítani? Robbanásveszélyes valamint tűzveszélyes bárcával ellátott rakott kocsikat, továbbá az üres edény- és tartálykocsikat csak tehervonatokkal szabad továbbítani. A besorozásukra vonatkozó részletes szabályokat a 13.sz. Függelék tartalmazza.

11.14. alfejezet 215. Hogyan továbbíthatók a merev kapcsolórúddal, vagy rakománnyal összekapcsolt rakott kocsik? Merev kapcsolórúddal vagy rakománnyal összekapcsolt rakott kocsikat legfeljebb 50 km/h sebességgel közlekedő tehervonatokkal szabad továbbítani. 216. Milyen vonatokkal szabad a merev kapcsolórúddal, vagy rakománnyal összekapcsolt rakott kocsikat továbbítani? Legfeljebb 50 km/h sebességgel közlekedő tehervonatokkal szabad továbbítani.

11.15.2. pont 217. Ki köteles a kisiklott rakott kocsi külön menetben történő továbbításának feltételeiről gondoskodni? A külön menetként történő továbbítás feltételeiről a rakott kocsi használójának (tulajdonos, bérlő) kell gondoskodnia. 218. Hogyan szabad a kisiklott rakott kocsit az átrakó állomásra, illetve a fenntartási műhelybe továbbítani? Kisiklott rakott kocsit az átrakó állomásra, illetve a fenntartási műhelybe külön menetként is szabad továbbítani. A külön menetként történő továbbítás feltételeiről a rakott kocsi használójának (tulajdonos, bérlő) kell gondoskodnia.


26

11.17. alfejezet 219. Mikor szabad olyan kocsit vonattal továbbítani, amelynél csapágymelegedés van? Ha valamely kocsinál csapágymelegedés van és megvizsgálása után az arra kiképzett dolgozó futóképesnek minősíti, a kocsit a továbbítási útvonalon fokozott figyelemmel kell kísérni és a kocsivizsgálóval rendelkező szolgálati helyen történő tartózkodás alatt mindig meg kell vizsgálni.

11.19. alfejezet 220. Hogyan szabad hóekét továbbítani a forgalmi utasítás szabályai alapján? 7.8. Élével előreálló helyzetben szállított hóekét a vonat utolsó járművéhez merev kapcsolórúddal, a dolgozó hóekét pedig a hóeke csavarkapcsával kell a mozdonyhoz kapcsolni. 11.19. pont, törlésre került. 11.19.1. A hóeke szállításáról a vonatindító vagy rendelkező állomás forgalmi szolgálattevője köteles a rendelkezési szakasz valamennyi állomását és megálló-rakodóhelyét értesíteni. 11.19.2. A forgalmi szolgálattevők a hóeke szállításáról kötelesek az állomási és a pályaszemélyzetet értesíteni. 15.1.10.2. Hóeke és hóeltakarító menet legfeljebb 50 km/h, a hókotróval felszerelt M62 sorozatú mozdony legfeljebb 60 km/h sebességgel közlekedhet.

12.4.1. pont 221. Mikor kell vonali tolatásvezetőt vezényelni a sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló vonatokhoz? A sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló vonatokhoz csak akkor kell vonali tolatásvezetőt vezényelni, ha a vonatközlekedés vagy a kiszolgálás lebonyolítására készített végrehajtási utasításokban foglaltak és az elvégzendő feladatok a vonali tolatásvezető jelenlétét szükségessé teszik.

13.1. alfejezet 222. Mely vonatok részére kell menetrendet készíteni, ha az nem vágányzárolt vonalrészen, vagy építés alatt lévő vágányon közlekedik? Minden vonat részére menetrendet kell készíteni, és a vonatközlekedést a menetrend betartásával kell lebonyolítani. 223. Mely vonatok képezhetnek kivételt a forgalmi utasítás azon előírása alól, hogy minden vonat részére menetrendet kell készíteni? A vágányzárolt vonalrészen, építés alatt lévő vágányon, két szomszéd állomás között, vagy a nyílt vonal meghatározott pontjáig közlekedő és onnan visszatérő munkavonatok, munkagépek, valamint a segélymozdonyok és segélyvonatok.

13.2. alfejezet 224. Milyen célból készülnek a szolgálati menetrendek? A szolgálati menetrendek a vonatforgalom lebonyolításában résztvevő munkavállalók részére készülnek.

225. Mire szolgálnak a Közforgalmú menetrendkönyvek? Közforgalmú menetrendkönyvek az utasok tájékoztatására szolgálnak. 226. Milyen formában kell a többszöri alkalommal közlekedő különvonatok menetrendjét a forgalmi utasítás előírásai szerint a Forgalmi Főosztálynak kiadnia? A szolgálati menetrendkönyv mellékleteként a „Megőrzendő” forma megszűnt, így minden vonat részére külön-külön menetrendet kell készíteni.


27

13.5. alfejezet 227. Melyik szervezeti egység kötelessége a Menetrendanyag szétosztása és kezelése a forgalmi utasítás előírásai alapján? A forgalmi utasítás nem szabályozza, következéskép meg sem nevezi a szervezeti egységet.

14.1. alfejezet 228. Hogyan történik a közlekedő vonatok kijelölése, forgalomba helyezése? A vonatok forgalomba helyezése a menetrendváltozást megelőzően a kapacitás-elosztó és a pályavasúti informatikai rendszereken történik. A vonatok forgalomba helyezése illetve lemondása a fenti rendszereken keresztül, folyamatosan történik. 229. Milyen eszközök igénybevételével történik a vonatok lemondása? A vonatok lemondása a kapacitás-elosztó és a pályavasúti informatikai rendszereken folyamatosan történik. 230. Hogyan kell értesíteni pályavasúti informatikai rendszerhez kapcsolt terminállal rendelkező szolgálati helyeket éves és évközi menetvonal kiutalásokkal összefüggő menetrendváltozás esetén? A vonatokat minden menetrendváltozás (éves, évközi, egyedi, azonnali menetvonal kiutalás és módosításai) alkalmával a pályavasúti informatikai rendszerbe történő automatikus betöltéssel. 231. Hogyan kell értesíteni pályavasúti informatikai rendszerhez kapcsolt terminállal nem rendelkező szolgálati helyeken az állomási és pályaszemélyzetet az éves és évközi menetvonal kiutalásokkal összefüggő menetrendváltozás esetén a vonatokról és az időközben bekövetkezett változásokról? Az éves és évközi menetvonal kiutalásokkal összefüggő menetrendváltozás esetén a pályavasúti informatikai rendszerhez kapcsolt terminállal nem rendelkező szolgálati helyeken az állomási és pályaszemélyzetet a vonatokról és az időközben bekövetkezett változásokról a Menetrendjegyzék elkészítésével vagy annak módosításával kell értesíteni.

14.2. és 14.2.1. pont 232. Mikor kell a vonatokat forgalomba helyezettnek, illetve lemondottnak minősíteni? A vonatokat minden menetrendváltozás (éves, évközi, egyedi, azonnali menetvonal kiutalás és módosításai) alkalmával a pályavasúti informatikai rendszerbe történő automatikus betöltéssel forgalomba helyezettnek illetve lemondottnak kell minősíteni. 233. Mikor kell a vonatokat lemondottnak minősíteni a pályavasúti informatikai rendszerhez kapcsolt terminállal rendelkező állomásokon? A vonatokat minden menetrendváltozás (éves, évközi, egyedi, azonnali menetvonal kiutalás és módosításai) alkalmával a pályavasúti informatikai rendszerbe történő automatikus betöltéssel lemondottnak kell minősíteni. 234. Mikor kell a vonatokat forgalomba helyezettnek tekinteni az egyedi és azonnali menetvonal kiutalással összefüggő menetrendváltozás esetén a pályavasúti informatikai rendszerhez kapcsolta terminállal nem rendelkező állomásokon? Egyedi és azonnali menetvonal kiutalással összefüggő menetrendváltozás esetén a pályavasúti informatikai rendszerhez kapcsolt terminállal nem rendelkező állomásokra a vonatok menetrendjének (közlekedési dátumának) a rendelkezésre álló technikai eszközön történő megküldésével a vonatokat a módosítás érvénytartamára forgalomba helyezettnek kell tekinteni. 235. Meddig kell a vonatokat forgalomba helyezettnek tekinteni egyedi és azonnali menetvonal kiutalással összefüggő menetrendváltozás esetén? A vonatokat a módosítás érvénytartamára forgalomba helyezettnek kell tekinteni. Különbözeti kérdések-válaszok 1.8. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

28

236. Hogyan kell eljárni az egyedi és azonnali menetvonal kiutalásokkal összefüggő menetrendváltozáskor a vonatok forgalomba helyezésére vonatkozóan a pályavasút informatikai rendszerhez kapcsolt terminállal nem rendelkező állomások esetén? Egyedi és azonnali menetvonal kiutalással összefüggő menetrendváltozás esetén a pályavasúti informatikai rendszerhez kapcsolt terminállal nem rendelkező állomásokra a vonatok menetrendjének (közlekedési dátumának) a rendelkezésre álló technikai eszközön történő megküldésével.

15.17.1. pont 237. Ki hatalmazhatja fel a vonatok mozdonyvezetőit indulásra állomáson, ha az előzetes jelzőkezeléssel és vonatindító jelzőeszközzel történik? A forgalmi szolgálattevő vörös sapkát viselve.

15.17.1.1. pont 238. Válassza ki a mondat helyesnek tartott befejező részét! Előzetes jelzőkezeléssel és vonatindító jelzőeszközzel kell a mozdonyvezetőt felhatalmazni … — a Szolgálati menetrend 2. sz. rovatában a pályahálózat működtetője által megjelölt szolgálati helyeken valamennyi induló és bármely más ok miatt megállás után induló személyszállító vonatnál; — rendkívüli áthaladással közlekedő valamennyi vonatnál; — egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén valamennyi menetrend szerint áthaladó vonatnál akkor, ha az egyéni kijárati jelzőre a külön előjelző vagy az előjelzést adó főjelző használhatatlansága, kezelhetetlensége miatt előjelzés nem adható; — közös vagy csoport kijárati jelző esetén valamennyi vonatnál (15.17.1.4. pontban foglaltak kivételével). 239. Hogyan kell felhatalmazni a mozdonyvezetőt az egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén a menetrend szerint áthaladó vonatot akkor, ha az egyéni kijárati jelzőre a külön előjelző, vagy az előjelzést adó főjelző használhatatlansága, kezelhetetlensége miatt előjelzés nem adható? Előzetes jelzőkezeléssel és vonatindító jelzőeszközzel kell a mozdonyvezetőt felhatalmazni.

15.17.1.3. pont 240. Mikor kell a mozdonyvezetőt jelzőkezeléssel felhatalmazni a menetrend szerint áthaladó vonatnál? Az egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén valamennyi menetrend szerint áthaladó vonatnál, ha az egyéni kijárati jelzőre a külön előjelzővel vagy az előjelzést adó főjelzővel előjelzés adható. 241. Válassza ki a mondat helyesnek tartott befejező részét! Jelzőkezeléssel kell a mozdonyvezetőt felhatalmazni … — bejárati, térköz- és fedezőjelző előtt Megállj! jelzés miatt megállt valamennyi vonatnál; — egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén valamennyi menetrend szerint áthaladó vonatnál, ha az egyéni kijárati jelzőre a külön előjelzővel vagy az előjelzést adó főjelzővel előjelzés adható; — egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén valamennyi induló és bármely más ok miatt megállás után induló vonali tolatásvezető nélkül közlekedő nem személyszállító vonatnál; — további kijárati jelző továbbhaladást engedélyező, illetve Hívó-jelzése esetén valamennyi vonatnál (15.19.1.1. pont). 242. Hogyan kell a mozdonyvezetőt felhatalmazni egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén a menetrend szerint áthaladó vonatot, ha az egyéni kijárati jelzőre a külön előjelzővel, vagy az előjelzést adó főjelzővel előjelzés adható? Jelzőkezeléssel kell a mozdonyvezetőt felhatalmazni. Különbözeti kérdések-válaszok 1.8. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

29

15.17.1.5. pont 243. Ki végezheti a felhatalmazást a forgalmi szolgálattevővel nem rendelkező szolgálati helyeken és a nyílt vonalon nem továbbhaladást megtiltó jelzés, hanem bármely más ok miatt megállt valamennyi vezető jegyvizsgálóval vagy vonali tolatásvezetővel közlekedő vonatnál? Élőszóval, illetve ha a vezető jegyvizsgáló nem a mozdonyon vagy a mozdony mellett tartózkodik, Indulásra készen jelzés adásával a vezető jegyvizsgáló, vagy a vonali tolatásvezető.

15.17.2. pont 244. Hogyan végezheti a felhatalmazást a vonali tolatásvezető a vonat közlekedtetéséhez szükséges valamennyi biztonsági intézkedés megtétele után? A vonali tolatásvezető élőszóval.

15.18.4.1. pont 245. Mely vonatok járathatók foglalt vágányra? Foglalt vágányra bejáratható: a) a Szolgálati menetrend „A bejárat” c. rovatában „F” betűvel megjelölt vonat, illetve b) indokolt esetben az a vonat, melynek személyzetét értesítették (15.16.2.1. p.), ha elfér a 20 méterrel csökkentett járható vágányhosszon. 246. Mely vonatok járathatók még a Szolgálati menetrend „A bejárat” c. rovatában „F” betűvel megjelölt vonaton kívül foglalt vágányra? Indokolt esetben az a vonat, melynek személyzetét értesítették (15.16.2.1. p.), és elfér a 20 méterrel csökkentett járható vágányhosszon.

15.18.5.4. pont 247. Hol kell a teher-, és szerelvényvonatot a szolgálati helyen legkésőbb megállítani, ha a vágány mellett egyéni kijárati jelző van? A Megállj! jelzést adó egyéni kijárati jelző előtt olyan távolságban, hogy a jelzési kép folyamatosan látható legyen. 248. Hol kell a teher- és szerelvényvonatot a szolgálati helyen legkésőbb megállítani, ha a bejárati vágány mellett nincs egyéni kijárati jelző? Egyéni kijárati jelző hiányában a vágányút végén levő Biztonsági határjelző előtt kell megállítani még akkor is, ha a vonat vége még nem érkezett a Biztonsági határjelzőn belül.

16.6.1. pont 249. Kik jogosultak a mozdony, motorkocsi továbbá a vezérlőkocsi vezetőállásán a szolgálatot végző dolgozókon kívül utazni? Mozdony, motorkocsi továbbá a vezérlőkocsi vezetőállásán az ott szolgálatot végző dolgozókon kívül az alább felsoroltak jogosultak utazni: a) a felügyeleti hatóság ellenőrzésre jogosult tagjai, igazolványuk alapján; b) a vontatás-szolgáltatást nyújtó vasúti társaság által kiállított engedéllyel rendelkező személyek; c) szolgálatban és önköltségben utazó vonatszemélyzet és szállítmánykísérők, a Menetigazolványuk (Menetlevelük), a Szolgálati- vagy a Szállítmánykísérői lapjuk alapján; d) segély-, hóeltakarító, értesítő, kémszemle-, és próbavonatoknál az érdekelt szolgálati ágak dolgozói; e) tolatás közben a tolatószemélyzet tagjai; f) sajátcélú vasúti pályahálózaton szükséges kocsiátadást, -átvételt végző dolgozó; g) a fegyveres erők és rendvédelmi szervek tagjai; h) nem vasúti személyek a vasút által kiállított engedély alapján. Különbözeti kérdések-válaszok 1.8. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

30

250. A mozdony, vezérlőkocsi vezetőállásán az ott szolgálatot végző dolgozókon kívül kik jogosultak ott utazni? Mozdony, motorkocsi továbbá a vezérlőkocsi vezetőállásán az ott szolgálatot végző dolgozókon kívül az alább felsoroltak jogosultak utazni: a) a felügyeleti hatóság ellenőrzésre jogosult tagjai, igazolványuk alapján; b) a vontatás-szolgáltatást nyújtó vasúti társaság által kiállított engedéllyel rendelkező személyek; c) szolgálatban és önköltségben utazó vonatszemélyzet és szállítmánykísérők, a Menetigazolványuk (Menetlevelük), a Szolgálati- vagy a Szállítmánykísérői lapjuk alapján; d) segély-, hóeltakarító, értesítő, kémszemle-, és próbavonatoknál az érdekelt szolgálati ágak dolgozói; e) tolatás közben a tolatószemélyzet tagjai; f) sajátcélú vasúti pályahálózaton szükséges kocsiátadást, -átvételt végző dolgozó; g) a fegyveres erők és rendvédelmi szervek tagjai; h) nem vasúti személyek a vasút által kiállított engedély alapján.

18.4.8. és 18.4.8.1. és 18.4.8.2. pont 251. Ki köteles értesíteni a munkálatokban részt vevő szakszolgálatok idegen kivitelezők dolgozóit a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásról? A pályaműködtetői kapacitásigény felhasználást kérő és a munkálatokban részt vevő szakszolgálatok, idegen kivitelezők érdekelt dolgozóit saját szolgálati főnökségük köteles értesíteni a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásról. 252. Ki köteles értesíteni a forgalmi szolgálat lebonyolításában részes állomási és pályaszemélyzetet a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásról? A forgalmi szolgálat lebonyolításában részes állomási és pályaszemélyzetet az érdekelt állomásfőnök(ök) vagy megbízottja illetve forgalmi szolgálattevő (forgalomszabályozó) köteles értesíteni a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásról.

18.4.9. 18.4.9.1. 18.4.9.2. pont 253. Az elzárt vonalrész felé páros számú vonatokat indító állomás forgalmi szolgálattevője kiket köteles a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás meghosszabbításáról értesíteni, illetve a meghosszabbítás tényét jelenteni? Az elzárt vonalrész felé páros számú vonatokat indító állomás forgalmi szolgálattevője köteles a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás meghosszabbításáról a rendelkezési szakasz valamennyi érdekelt állomását értesíteni, a forgalmi vonalirányítónak és a pályaműködtető diszpécsernek távbeszélőn jelentést tenni. 254. Kiknek köteles az elzárt vonalrész felé páros számú vonatokat indító állomás forgalmi szolgálattevője a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás meghosszabbítását jelenteni? Az elzárt vonalrész felé páros számú vonatokat indító állomás forgalmi szolgálattevője köteles a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás meghosszabbításáról a rendelkezési szakasz valamennyi érdekelt állomását értesíteni, a forgalmi vonalirányítónak és a pályaműködtető diszpécsernek távbeszélőn jelentést tenni.

20.1.2. pont 255. Válassza ki, hogy a Balesetről a jelentést vevő dolgozó kit köteles az értesíteni? A jelentést vevő dolgozó köteles az eseményről mindazokat a szolgálati helyeket illetve dolgozókat (forgalmi vonalirányítót, hatóságot, gépészeti telephelyet, Pályavasúti Területi Központ Pályafenntartási Alosztályt, távközlési- és blokkmesteri szakaszt, az érdekelt rendelkező állomásokat stb.) értesíteni, akiknek közreműködésére az akadály elhárítása szempontjából szükség van, és ezekkel együtt intézkedni az akadály megszüntetésére illetve a közlekedés zavartalanságának biztosítására. Különbözeti kérdések-válaszok 1.8. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

31

2. sz. módosítás F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 2.1.15., 2.1.27., 2.2.6 pont 256.

Milyen Utasításokkal van kiegészítve a Kiegészítő Utasítások jegyzéke?

O.1.sz. Oktatási (Képzési) Utasítás, E.102. sz. Utasítás a felsővezetékes villamos üzemi munka végzésére. 257. Mivel került kiegészítésre a forgalmi utasítás Segédkönyvek jegyzéke? Útvonalkönyv 258. A következőkben felsoroltak közül mely jegyzékben található az Útvonalkönyv? Segédkönyvek Jegyzékében. 259. A következőkben felsoroltak közül hol található E.102. sz. Utasítás a felsővezetékes villamos üzemi munka végzésére? Kiegészítő Utasítások Jegyzékében.

8.4. pont 260. Hogyan kell a fedező jelzőket jelölni, ha az nem Útsorompót ellenőrző fedezőjelző? A fedezőjelzőket az abc folytatólagos nagybetűivel kell jelölni és a jelölést ki kell egészíteni kis „f” betűvel. 261. Mely jelzőket kell az abc folytatólagos nagybetűivel és „f” betűvel kiegészítve jelölni? A fedezőjelzőket. 262. Hogyan kell az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőket jelölni? Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőket az útsorompó számával kell megjelölni (AS268). 263. Hogyan kell az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőket megjelölni? Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőket az útsorompó számával kell megjelölni (AS268).

12.2.1. pont 264. Minek minősülnek az olyan kocsik, amelyeknél a küldemény 100 tonnánál nagyobb tömegű árudarabot tartalmaznak? Gurítódombra fel nem húzhatók, szalasztásból kizártnak minősülnek. 265. Milyen bárcával kell ellátni elegyrendezés szempontjából az olyan kocsikat, amelyeknél a küldemény 100 tonnánál nagyobb tömegű árudarabot tartalmaz? Az ilyen kocsikat „Gurítódombra vinni tilos!” bárcával kell ellátni. 266. Hogyan szabad gurítani, szalasztani az olyan kocsit, amelynél a küldemény 100 tonnánál nagyobb tömegű árudarabot tartalmaz? Gurítódombra fel nem húzhatók, szalasztásból kizártnak minősülnek. 267. Hány tonna tömegű árudarabot tartalmaz az olyan kocsi küldeménye, amelyet már a gurítódombra sem szabad felhúzni? 100 tonna.

12.2.2. pont 268. Hogyan gurítható szalasztható az ikermotorkocsi? Nem gurítható és nem szalasztható. Különbözeti kérdések-válaszok 1.8. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

32

269. Gurítható, szalasztható-e olyan küldeménnyel rakott kocsik, amelynek rakománya a padlószinttől számítva 2 méternél magasabb? Nem gurítható és nem szalasztható.

12.3.2. pont 270. Hogyan gurítható szalasztható a 20 tonnánál nagyobb tömegű tárgyakat tartalmazó kocsik? Óvatosan guríthatók és óvatosan szalaszthatók. 271.

A következőkben felsoroltak közül melyek az Óvatosan gurítható és óvatosan szalasztható kocsik?

A 20 tonnánál nagyobb tömegű tárgyakat tartalmazó kocsik.

17. sz. függelék 272. Hány főcsoport van a vonat számozási számrendszerben? A számrendszerben 5 főcsoport van. 273.

Milyen főcsoportokra van felosztva a vonat számozási számrendszer?

— fővonali személyszállító vonatok 00001 ― 13999-ig, 15000 ― 19999-ig, — fővonali egyéb vonatok (próba-, szerelvény-, mozdony- és szolgálati vonatok) 20000 ― 29999-ig; — fővonali tartalék vonatszám 14000 — 14999-ig; — mellék- és keskeny nyomközű vonalakon személyszállító- és egyéb vonatok 30000 ― 39999-ig; — tehervonatok 40000 — 99999-ig. 274.

Hogyan van felosztva az 5 főcsoport a vonat számozási számrendszerben?

— fővonali személyszállító vonatok 00001 ― 13999-ig, 15000 ― 19999-ig, — fővonali egyéb vonatok (próba-, szerelvény-, mozdony- és szolgálati vonatok) 20000 ― 29999-ig; — fővonali tartalék vonatszám 14000 — 14999-ig; — mellék- és keskeny nyomközű vonalakon személyszállító- és egyéb vonatok 30000 ― 39999-ig; — tehervonatok 40000 — 99999-ig. 275. Mely számtartományba számcsoportjába?

sorolt

vonatok

tartoznak a fővonali

személyszállító vonatok

— fővonali személyszállító vonatok 00001 ― 13999-ig, 15000 ― 19999-ig, 276. Mely vonatok tartoznak a 20000 - 29999-ig számtartományba a vonat számozási számrendszerben? Fővonali egyéb vonatok. 277. Milyen számtartomány tartozik a fővonali tartalék vonatszám számcsoportjába? 14000 — 14999-ig. 278. Mi tartozik a mellék- és keskeny nyomközű vonalakon személyszállító- és egyéb vonatok számcsoportjába? 30000 ― 39999-ig; 279. Melyik utasítás, vagy Segédkönyv tartalmazza a vonatok számtani sorrend szerinti elosztását? Menetrendi Utasítás. 280. Hol található a vonatok számtani sorrend szerinti elosztása? Menetrendi Utasításban.


33

27. függelék 27.1. 281. Mit nevezünk rendkívüli küldeménynek? Rendkívülinek kell minősíteni a küldeményt, ha a rakomány külső méretei, tömege, kialakítása vagy egyéb tulajdonságai miatt – vasúti berendezésekre, vagy a járművekre tekintettel – továbbítása a pályahálózatot működtető vasúti társaság hálózatán különös nehézséget okoz, ezért közlekedtetése csak különleges műszaki és forgalmi intézkedések megtétele mellett engedhető meg. 282. Mikor kell a küldeményt rendkívüli küldeménynek minősíteni? Rendkívülinek kell minősíteni a küldeményt, ha a rakomány külső méretei, tömege, kialakítása vagy egyéb tulajdonságai miatt – vasúti berendezésekre, vagy a járművekre tekintettel – továbbítása a pályahálózatot működtető vasúti társaság hálózatán különös nehézséget okoz, ezért közlekedtetése csak különleges műszaki és forgalmi intézkedések megtétele mellett engedhető meg.

27. függelék 27.2.1. 283. Hogyan vállalhatja el a rendkívüli küldemények fuvarozását a vállalkozó vasúti társaság? Rendkívüli küldemények fuvarozását a vállalkozó vasúti társaságok csak a pályahálózatot működtető vasúti társaság által kiadott átvételi engedély birtokában vállalhatják el. 284. Mikor vállalhatják el a vállalkozó vasúti társaságok a rendkívüli küldemények fuvarozását? Rendkívüli küldemények fuvarozását a vállalkozó vasúti társaságok csak a pályahálózatot működtető vasúti társaság által kiadott átvételi engedély birtokában vállalhatják el. 285. Hogyan jeleníti meg az átvételi engedélyt az Üzemirányító Központ? Az átvételi engedélyt az Üzemirányító Központ a rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszerben jeleníti meg. Az átvételi engedélyt az Üzemirányító Központ a vállalkozó vasúti társaság részére eljuttatja.

27. függelék 27.2.2. 286. Mi a teendő az egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény esetén a küldemény tényleges berakását (átvételét) követően? Egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény esetén az átvételi engedélyen kívül a küldemény tényleges berakását (átvételét) követően az Üzemirányító Központ külön továbbítási engedélyt ad ki. 287. Milyen engedély kiadása szükséges még az átvételi engedély birtokában berakott egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény részére a küldemény tényleges berakását (átvételét) követően? Az Üzemirányító Központ külön továbbítási engedélyének kiadása. 288. Milyen engedély kiadása szükséges még az átvételi engedély birtokában berakott általános érvényű engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény részére a küldemény tényleges berakását (átvételét) követően? Semmilyen, mert az átvételi engedély egyben továbbítási engedély is. 289. Mely szervezet adja ki a továbbítási engedélyt, ha a rendkívüli küldemény csak egyedi engedéllyel továbbítható? Az Üzemirányító Központ.

27. függelék 27.3.1. 290. Milyen vonattal szabad rendkívüli küldeményt továbbítani a Forgalmi Utasítás függelékében előírtak szerint? Rendkívüli küldemény — kivéve az annak minősülő személyszállító kocsit — tehervonattal továbbítható. Különbözeti kérdések-válaszok 1.8. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

34

27. függelék 27.3.3. 291. Milyen különleges besorozási szabályai vannak a rendkívüli küldeménynek minősülő külön honvédségi kísérővel továbbított szállítmányoknak? A külön honvédségi kísérővel továbbított szállítmányok bármilyen mennyiségben, bárhova besorozhatók a vonatba; 292. Milyen különleges besorozási szabályai vannak a rendkívüli küldeménynek minősülő, az engedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsiknak, ha műszaki dolgozó jelenléte nem szükséges? Az engedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsik bármilyen mennyiségben, bárhova besorozhatók a vonatba, ha műszaki dolgozó jelenléte nem szükséges.

27. függelék 27.3.4. 293. Milyen sebességgel lehet tolatni rendkívüli küldeménnyel rakott kocsikat? A rendkívüli küldeménnyel csak olyan sebességgel szabad tolatni, hogy az esetleges akadályt jelentő eszközök, épületek, műtárgyak előtt meg lehessen állni.

27. függelék 27.4.1. 27.4.2. 294. Mit kell közölni az engedélyben, ha az általános érvényű átvételi engedéllyel továbbítandó küldeményeket tartalmaz? Az általános érvényű átvételi engedéllyel továbbítandó küldemények esetében az engedély a betartandó különleges forgalombiztonsági feltételek megnevezése, felsorolása helyett csak a rá vonatkozó korlátozás kódot tartalmazza. Az általános érvényű engedéllyel továbbítható rakszelvényen túlérő típusküldemények méreteit és azok jelölését a H.6. sz. Utasítás tartalmazza. Az egyes típusméretekhez tartozó korlátozó előírások a H.6. sz. Utasításban állomások, vonalak, illetve rendelkezési szakaszok szerint vannak kidolgozva. 295. Mikor tartalmazhatja csak a küldeményre vonatkozó korlátozás kódot az átvételi engedéllyel továbbítható küldemények esetében az engedély? Az általános érvényű átvételi engedéllyel továbbítandó küldemények esetében. 296. Mit kell az engedélynek tartalmaznia általános érvényű átvételi engedéllyel továbbítandó küldemények esetében? Az engedély a betartandó különleges forgalombiztonsági feltételek megnevezése, felsorolása helyett csak a rá vonatkozó korlátozás kódot tartalmazza.

27. függelék 27.4.3. 297. Mire utal az általános érvényű engedéllyel továbbítható, nem rakszelvényen túlérő, egyéb küldemények esetén a (00) kód megjelölés? Azok a nemzetközi küldemények, melyeket a belföldi vonalakon nem kell rendkívüli küldeményként kezelni (00). 298. Mire utal az általános érvényű engedéllyel továbbítható, nem rakszelvényen túlérő, egyéb küldemények (06) kód megjelölése? Saját kerekein továbbított jármű, melynek futásjóságát Futási Bizonylattal kell igazolni (06). 299. Mit jelent az általános érvényű engedéllyel továbbítható egyéb küldemények (07) kód megjelölése? Nem rakszelvényen túlérő egyéb küldemény (pl. hosszú) (07). 300. Milyen általános érvényű engedéllyel továbbítható, egyéb küldeményt kell (08) kóddal megjelölni? A nem rakszelvényen túlérő tengelyterhelés túllépés (08). (Műszaki Táblázatok II. 6.sz.Táblázat szerint engedélyezett) Különbözeti kérdések-válaszok 1.8. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján 35

301. Mire utal az általános érvényű engedéllyel továbbítható egyéb küldemények (65) kód megjelölése? Nem rakszelvényen túlérő tengelyterhelés túllépés (65). (Műszaki Táblázatok II 6.sz. Táblázat vonalosztály oszlopában megadott határértékig, csak 2 és 4 tengelyes vasúti kocsikra). 302. Hogyan, milyen kóddal kell megjelölni azokat az általános érvényű engedéllyel továbbítható nemzetközi küldeményeket, melyeket a belföldi vonalakon nem kell rendkívüli küldeményként kezelni? Azok a nemzetközi küldemények, melyeket a belföldi vonalakon nem kell rendkívüli küldeményként kezelni (00).

27. függelék 27.4.5. 303. Honnan kötelesek az egyes típusméretekre vonatkozó korlátozásokat a forgalmi szolgálattevők megállapítani? A forgalmi szolgálattevők az egyes típusméreteknél, valamint a 27.4.3. sz. pontban felsorolt egyéb küldeményekre vonatkozó korlátozásokat az ÁVU-ból kötelesek megállapítani.

27. függelék 27.4.6. 304. Mit kell tartalmazni az engedélynek egyedi érvényű engedéllyel továbbítandó küldemények esetében? Az egyedi érvényű engedéllyel továbbítandó küldemények esetében az engedély a rá vonatkozó korlátozás kódot, valamint a betartandó különleges forgalombiztonsági feltételeket tartalmazza. A forgalmi szolgálattevők a továbbítási engedélyben rögzített állomási vágánycsoportra vonatkozó korlátozást az ÁVU-ból kötelesek megállapítani.

27. függelék 27.4.7. 305. Mely utasításba, segédkönyvbe kell bedolgozni az állomási vágányok rendkívüli küldemények továbbítása szempontjából történő csoportba sorolására vonatkozó (K, A, B, C, D, E, F) megjelölést? Valamennyi ÁVU-ba be kell dolgozni a H. 6. sz. Utasítás állomási vágányok rendkívüli küldemények továbbítása szempontjából történő csoportba sorolására vonatkozó (K,A,B,C,D,E,F) megjelölést.

27. függelék 27.4.12. 306. Mi tartalmazza a pályavasúti informatikai rendszer, valamint az átvételi és továbbítási engedélyek kezelésére vonatkozó előírásokat? A pályavasúti informatikai rendszer, valamint az átvételi és továbbítási engedélyek kezelésére vonatkozó előírásokat külön utasítás tartalmazza.

30. függelék 307. Ki köteles a féksaruk gondos kezelését és az előírt mennyiséget, továbbá a megőrzésükre vonatkozó előírások betartását kétnapontként ellenőrizni? A féksaruk gondos kezelését és az előírt mennyiséget, továbbá a megőrzésükre vonatkozó előírások betartását az állomásfőnöknek vagy az általa megbízott dolgozónak kétnaponként ellenőrizni kell. 308. Hány naponként kell az állomásfőnöknek, vagy az általa megbízott dolgozónak a féksaruk gondos kezelését ellenőrizni? Kétnaponként. 33.sz. Függelék: 33.2.4. 309. Hogyan szabad a RO-LA kocsik egymás közötti kapcsolását végrehajtani? Az alacsony rakfelületű RO-LA kocsik egymás közötti kapcsolásakor sohasem szabad a kocsik közé lépni. A kapcsolást csak a rakfelületről szabad elvégezni a kocsik összetolása után, azok álló helyzetében. Különbözeti kérdések-válaszok 1.8. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

36

Ellenőrző kérdések. 2. sz. módosítás az F.1. sz. Jelzési Utasításhoz alfejezet pont pont pont

Recommend Documents