2. sz. napirendi pont. Az Alapszabály módosítása

2. sz. napirendi pont

Az Alapszabály módosítása.

(MOD140401)

Javaslat a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár Alapszabályának a módosítására 1.) Az Alapszabály 2.1. c). pontjában az „1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában” szövegrész helyébe a „2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 2. pontjában” szöveg lép. Indokolás: 2014. március 15-én hatályba lépett az új Ptk., a módosítás a hatályos jogszabály megfelelő pontjára hivatkozik.

2.)

Az Alapszabály 2.2. pontjában az „és a tagsági kártyával” szövegrész törlésre kerül.

Indokolás: A jelenleg hatályos szabályozás szerint a pénztár belépéskor megküldi a tagnak a tagsági kártyáját. A tagsági kártyán feltüntetett adatokat a pénztár egyéb módon a tag rendelkezésére bocsátja, így a tagsági kártya átadása a tag részére ténylegesen nem jelent többlet szolgáltatást. Ezért a pénztár költség takarékosság céljából megszünteti a tagsági kártya intézményét.

3.)

Az Alapszabály 2.3. pont második bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„A munkáltatói tag és a pénztár közötti szerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vonatkozó döntés az ügyvezető hatáskörébe tartozik. A szerződés illetve annak módosítása a küldöttközgyűlés jóváhagyása nélkül érvényes.” Indokolás: Az Öpt. 12. § (6) bek. szerint a munkáltatói tag és a pénztár közötti szerződés, a szerződés módosítása a közgyűlés jóváhagyásával válik érvényessé, ettől azonban az alapszabály eltérhet. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a munkáltatói szerződésekkel kapcsolatos döntés a munkáltatóval munkaviszonyban álló tagok létszámától függően az IT illetve az ügyvezető hatáskörébe tartozik. A javaslat célszerűségi okoból közgyűlési jóváhagyás nélkül az ügyvezető hatáskörébe utalja a munkáltatói szerződésekkel kapcsolatos döntést.

4.)

Az Alapszabály 2.10. – 2.11. pontjának a számozása 2.5. – 2.6. pontra változik.

Indokolás: Technikai változás, a jelenlegi számozásban elírás történt.

5.) Az Alapszabály 2.10. c) (új számozás szerint 2.5. c) pontjában a „30 napon belül” szövegrész helyébe „a tagdíj vonatkozási évét követő év november 30. napjáig” szöveg lép. Indokolás: A módosító javaslat szerint a tag a tagdíjhátralékot a tagdíj vonatkozási évét követő év november 30. napjáig egyenlítheti ki (6.7. pont), ezzel összhangban kerül módosításra a 2.10. c) (új számozás szerint 2.5. c) pont.

6.) Az Alapszabály 6.3. pontjában a „25. napjáig” szövegrész helyébe a „12. napjáig” szöveg lép. Indokolás: A javaslat a tagdíjfizetési kötelezettség határidejét célszerűségi okokból a bérfizetés törvényi határidejét figyelembe véve módosítja, a vonatkozási hónapot követő hónap 25. napja helyett annak 12. napja a határidő.

7.) Az Alapszabály 6.5. pontjában az „a pénztár számlavezető bankjánál történő befizetés esetén a befizetés napján, egyéb esetekben” szövegrész törlésre kerül. Indokolás: Az Alapszabály 6.5. pontja a tagdíjfizetés teljesítési időpontját határozza meg. A törlendő rendelkezés a 21/2006. (XI. 24.) MNB rendelet 7. § (3) bekezdésén alapult, azonban ez a jogszabály hatályát vesztette. A módosított 6.5. pont megfelel a hatályos 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendeletben foglaltaknak.

8.)

Az Alapszabály 6.6. pont harmadik mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Amennyiben a tag legalább hat havi tagdíj megfizetésével késedelembe esik és mulasztását a pénztár írásbeli felszólítására a tagdíj vonatkozási évét követő év november 30. napjáig nem fizeti meg, a pénztár a 2.5. c) pont rendelkezéseit alkalmazhatja.” Indokolás: A javaslat a tagdíj megfizetésére rendelkezésre álló határidőt a módosított 6.7. ponttal összhangban állapítja meg, továbbá nem teszi kötelezően alkalmazandóvá a tagsági jogviszony megszüntetését a tagdíjfizetés elmulasztása esetére.

9.)

Az Alapszabály 6.7. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„6.7. A tag a tagdíjhátralékot a tagdíj vonatkozási évét követő év november 30. napjáig egyenlítheti ki.” Indokolás:

2/6

Az Öpt. 18. § (1) bekezdés i) pontja szerint az alapszabálynak tartalmaznia kell a tagdíjhátralék kiegyenlítésére rendelkezésre álló határidőt is. A módosítás a hátralék megfizetésével kapcsolatos szabályozást pontosítja. A jelenleg hatályos 6.7. pont tartalmazza a tagdíjkövetelés leírásával kapcsolatos szabályokat, ezt azonban nem szükséges az alapszabályban szabályozni, ezeket a rendelkezéseket a hatályos jogszabályi előírásokkal összhangban az Eszközök és Források Értékelési szabályzata tartalmazza.

10.)

Az Alapszabály 6.8. pontjának helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„6.8. A tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontjától a tagdíjfizetés elmulasztásának időtartama alatt, a pénztár a tag egyéni számlájának befektetéséből származó hozamát – az egyéni számla kezelési költségeként – évente, a meg nem fizetett hónapok arányában, a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési tartalékra jutó hányadának megfelelő összeggel, de legfeljebb a tárgyévi hozam összegével a működési tartalék javára jóváírja. A részletszabályokat a pénztár Szolgáltatási és Elszámolási Szabályzata tartalmazza.” Indokolás: A jelenleg hatályos 6.8. pont szerint „A tagdíj nemfizetés kezdő időpontjától a tagdíj nemfizetés időtartama alatt, a pénztár a tag egyéni számlájának befektetéséből származó hozamát – az egyéni számla kezelési költségeként – évente, a meg nem fizetett hónapok arányában, a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési tartalékra jutó hányadának megfelelő összeggel, de legfeljebb a tárgyévi hozam összegével, a tárgyévet követő 60. napig a működési tartalék javára jóváírja. A tag nyugdíjkorhatára betöltésének igazolását követő időszakra a pénztár a hozamcsökkentést nem alkalmazza. A részletszabályokat a pénztár Szolgáltatási és Elszámolási Szabályzata tartalmazza.” Ehhez képest az első mondatban a szöveg az Öpt-vel összhangban pontosításra kerül. Az elvont hozamnak a működési tartalékon történő jóváírásának határidejét szükségtelen az alapszabályban rögzíteni, ezért ez a rendelkezés törlésre kerül. A törlendő második mondat szerint a tag nyugdíjkorhatára betöltésének igazolását követő időszakra a pénztár a tagdíj fizetést elmulasztó taggal szemben a hozamcsökkentést nem alkalmazza. Az Öpt. 47. § (5) bekezdése alapján a nyugdíjkorhatárt betöltött tag jogosult úgy dönteni, hogy a tagdíjat tovább nem fizeti, így fölösleges ez a rendelkezés.

11.) Az Alapszabály 11.4. pontjában a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank”, a 23.10. pontban (új számozás szerint 22.10. pont) a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél” szövegrész helyébe a „Felügyeletnél” szöveg lép. Indokolás: 2013. október 1-jétől a pénztárak pénzügyi felügyeletét ellátó szerv feladatait a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete helyett a Magyar Nemzeti Bank látja el.

12.)

Az Alapszabály 11.9. pont második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

3/6

„11.9. … A jelenléti ív tartalmazza a küldöttközgyűlésen megjelent küldöttek nevét, az őt megválasztó küldöttválasztó körzet megjelölését és aláírását.. …” Indokolás: A jelenleg hatályos rendelkezés szerint a küldöttközgyűlés jelenléti íve tartalmazza a küldöttek lakcímét is. Ennek feltüntetését jogszabály nem írja elő. Praktikusabb azonosítási célból a küldöttválasztó körzet feltüntetése, amely a küldött által gyakorolható szavazatszámot is meghatározza.

13.) Az Alapszabály 14.3. l) pontja törlésre kerül, az ezt követő m) – x) pontok jelölése értelemszerűen l) – w) pontokra változik. Indokolás: A jelenleg hatályos 14.3. l) pont az igazgatótanácsnak a munkáltatói szerződésekkel kapcsolatos hatáskörét szabályozza. Az alapszabály 2.3. pontjának módosítására vonatkozó indokolás szerint a munkáltatói szerződésekkel kapcsolatos döntés az ügyvezető hatáskörébe kerül, ezért a 14.3. l) pont törlendő.

14.) Az Alapszabály 14.4. pont harmadik és negyedik mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „14.4. … Az igazgatótanács ülésének tervezett időpontja és a meghívó megküldése között legalább 5 napos időköznek kell eltelnie. Rendkívüli ülést 5 napnál rövidebb, de legalább 2 napos időközzel telefonon, telefaxon, e-mailben is össze lehet hívni.” Indokolás: A módosító javaslat szerint célszerűségi okokból, a rugalmasabb működés érdekében az eddigi 8 nap helyett 5 nappal az igazgatótanács ülésének tervezett időpontja előtt kell az ülés meghívóját megküldeni.

15.)

Az Alapszabály 14.5. pont utolsó mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„14.5. … A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az írásos előterjesztés egy példányát.” Indokolás: A jegyzőkönyv mellékletének általánosabb megnevezése (beszámoló helyett előterjesztés).

16.)

Az Alapszabály 15.3. pontjában a „[Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész törlésre kerül.

Indokolás: A hivatkozott Ptk. 2014. március 15. óta hatálytalan. A törölt hivatkozás a közeli hozzátartozó fogalmát definiálta, ez azonban fölösleges, mert azt az Öpt. definiálja.

4/6

17.) Az Alapszabály 17.3. q) pontjában a „ha az adott munkáltatóval munkaviszonyban álló pénztártagok száma kevesebb, mint 50 fő,” szövegrész törlésre kerül. Indokolás: A A jelenleg hatályos 17.3. q) pont szerint az ügyvezető dönt a munkáltatói szerződések megkötése, módosítása, megszüntetése tárgyában, ha az adott munkáltatóval munkaviszonyban álló pénztártagok száma kevesebb, mint 50 fő. Az alapszabály 2.3. pontjának módosítására vonatkozó indokolás szerint a munkáltatói szerződésekkel kapcsolatos döntés az ügyvezető hatáskörébe kerül függetlenül az adott munkáltatóval munkaviszonyban álló pénztártagok létszámától.

18.) Az Alapszabály XXII. fejezete (Tagsági kártya) törlésre kerül. A jelenlegi XXIII. fejezet számozása XXII. fejezetre változik, az alpontok számozásának értelmszerű módosításával. Indokolás: Az Alapszabály XXII. fejezete a tagsági kártyával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. A tagsági kártyán feltüntetett adatokat a pénztár egyéb módon a tag rendelkezésére bocsátja, így a tagsági kártya átadása a tag részére ténylegesen nem jelent többlet szolgáltatást, a tag számlaegyenlegének a pénztár honlapján történő lekérdezése a tagsági kártya nélkül is lehetséges. Ezért a pénztár költség takarékosság céljából megszünteti a tagsági kártya intézményét.

19.) Az Alapszabály 23.4. pont (új számozás szerint 22.4. pont) második mondata („Az igazgatótanács határozatait a hirdetőtáblán 30 napra ki kell függeszteni kivéve, ha a határozatot a pénztár erre jogosult szerve üzleti titokká nyilvánította.”), valamint a 23.5. pont (új számozás szerint 22.5. pont) második mondatában „az ügyfélszolgálat pénztártagok részére nyitva álló helyiségében nyitvatartási időben, illetve” szövegrész törlésre kerül. Indokolás: Az igazgatótanács határozatainak kifüggesztését jogszabály nem teszi kötelezővé. A befektetési politika kivonatát a tagok a honlapon megtekinthetik, a gyakorlati tapasztalatok szerint a honlapon történő tájékoztatás mellett a tagok nem igénylik az ügyfélszolgálaton történő megtekintést. 20.) Az Alapszabály mellékletét képező Tagi Kölcsön Kezelési Szabályzat 2.13. pont első és második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „2.13. Amennyiben a 2.12. pontokban meghatározott kifizetésekre, elszámolásokra vonatkozó igény bejelentése esetén a tag, illetve a kedvezményezett a tagi kölcsönt és kamatait a taggal illetve kedvezményezettel történő elszámolásig nem fizeti vissza, a pénztár a hátralék (tőke és kamat) összegét a tag egyéni számlájával szemben érvényesíti. ...”

5/6

Indokolás: A jelenleg hatályos rendelkezés szerint: „A 2.12. pontokban meghatározott kifizetésekre, elszámolásokra vonatkozó igény bejelentésétől számított 5 naptári napon belül a pénztár a tagot, illetve a kedvezményezettet felszólítja a tagi kölcsön és kamatainak visszafizetésére. Amennyiben a tag, illetve a kedvezményezett a felszólításnak 8 naptári napon belül nem tesz eleget, a pénztár a hátralék (tőke és kamat) összegét a tag egyéni számlájával szemben érvényesíti.” A javaslat az elszámolás menetét egyszerűsíti.

21.) Az Alapszabálynak a … - …./2014. számú küldöttközgyűlési határozatokkal elfogadott módosításai 2014. április 30. napjától hatályosak azzal, hogy azokban az esetekben, amikor az alapszabály módosítását a jogszabály kötelezően alkalmazandó rendelkezésének változása indokolja, a pénztár a megváltozott jogszabályt az alapszabály módosításának időpontjától függetlenül a jogszabályváltozás hatályba lépésének napjától alkalmazza. Budapest, 2014. április 1.

dr. Somkúti Éva

6/6


A pénztár 2014. július 01. – 2015. június 30. közötti időszakra vonatkozó pénzügyi tervének elfogadása. A pénztár hosszú távú, 2014. január 01. – 2016. december 31. közötti időszakra vonatkozó pénzügyi tervének elfogadása.

HONVÉD KÖZSZOLGÁLATI ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR Adószám: 18066830-2-51 Székhely: 1135 Budapest Aba utca 4. Tel./Fax.: 329-6651, HM 269-77, 268-79, 269-37

ÉVES PÉNZÜGYI TERV 2014.07.01 – 2015.06.30.

A Pénztár 2014.07.01 – 2015.06.30. időszakra szóló éves (keresztféléves) pénzügyi tervének szöveges előterjesztése Emlékeztetünk rá, hogy a 2013. évi jogszabályváltozások következtében módosultak a pénzügyi tervezés korábbi szabályai. Az Öpt. 34. § (1) és (6) bekezdése értelmében: „A pénztár az adott évre vonatkozó éves pénzügyi tervét az éves beszámolót elfogadó közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadni. A három évre vonatkozó hosszú távú pénzügyi tervet első ízben az alakuló közgyűlés állapítja meg, és az éves pénzügyi terv elfogadásakor a közgyűlés új hosszú távú pénzügyi tervet határoz meg. A hosszú távú pénzügyi terv naptári évekre készül. Az éves pénzügyi terv időtávja az éves beszámolót elfogadó közgyűlés negyedévét követő négy negyedév.” Mindez azt jelenti, hogy az éves pénzügyi tervezés a naptári évhez igazodó üzleti évektől elválik, és a tárgyév július 1-jétől a tárgyévet követő június 30-ig tartó egy éves időtartamot fogja át. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy a hosszú távú pénzügyi tervezésre vonatkozó szabályok is módosultak, így a korábbi öt éves ciklus helyett a továbbiakban három éves pénzügyi tervet kell készíteni. Jóváhagyása ún. „gördülő módon” történik, vagyis az éves pénzügyi terv elfogadásakor a hosszú távú tervet is minden évben újra és újra el kell fogadtatni. Az éves és hosszú távú tervek tervezési munkáinak összehangolását jelentősen megnehezíti az a körülmény, hogy utóbbit továbbra is naptári évekhez igazodóan kell elkészíteni. A pénzügyi tervnek mindenkor a valós és reális gazdálkodási kereteket kell tükröznie, ezért a tervezési munka bázisát a 2013.12.31-i fordulónapra összeállított éves beszámoló tényadatai, továbbá az érvényben lévő 2013/2014. keresztféléves pénzügyi terv adatai képezték. A tervezés előkészítő szakaszában elemzésre és kiértékelésre került az önkéntes pénztár előző teljes évi és folyó évi gazdálkodása, mind bevételi-, mind kiadási oldalról. A 2013. évben befolyt tagdíj- és befektetési bevételek a bevételi oldal tervezéséhez megbízható kiindulási alapként szolgáltak. E feltételezés alapján a kiadási oldal előirányzatainak tervezése főként az egypénztáras működési modellhez való visszatérés első teljes éve (2013. üzleti év) tényadatainak alapján történt. Mindezek alapján a 2014. év közepétől az év végéig időarányosan felmerülő költségek az érvényben lévő keresztféléves pénzügyi terv előirányzatainak felhasználásával, a folyó évi szolgáltatói díjtételek ismeretében, a 2015. első félévére vonatkozóan pedig ugyanezen összegek 2 %-os megemelésével (várható fogyasztói árindex bővüléssel) kerültek tervezésre.

1

Az általános tervezési szempontok kialakítása az aktuális jogszabályi háttér mellett a hatályos Tervezési- és Költséggazdálkodási Szabályzatban foglalt követelményrendszer szerint történt. A tervezést mindenkor jellemző általános alapelvek – úgy mint összhang, megalapozottság, transzparencia stb. – természetesen ezúttal is fontos szempontot képeztek. A Honvédelmi Minisztériumtól befolyó munkáltatói támogatás címén várható tagdíjbevételek tervezése a pénztár aktuális ismereteire támaszkodva, az idei megállapodás tárgyát képező fix összegű

támogatás alapján (4.200 Ft/fő/hó) történt. Az előirányzatok kiszámítására az

érvényben lévő tartalék-megosztási arányok alapján, változatlan illetmény- és létszámhelyzet feltételezésével, valamint az aktuális jogszabályi háttér (adó- és járulékszabályok, béren kívüli juttatások, minimálbér stb.) figyelembe vételével került sor. A pénztár működési feltételeit érintően a 2014. évi tendenciák folytatódása várható, a főbb mutatók (elsősorban a tagság létszám- és jövedelmi viszonyai) tekintetében stagnálásra-, illetve csak igen lassú és bizonytalan javulásra lehet számítani. A körültekintő tervezéshez indokoltnak tartottuk azon (kedvezőtlen) feltételezés számításba vételét, hogy a munkáltatói hozzájárulásból befolyt tagdíj volumene az idei szinten marad, azaz a választható béren kívüli juttatások éves összegére vonatkozó törvényi korlát feloldása nem várható. (A 2014. évi központi költségvetésről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 54. § (2) bekezdése a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának keretét, illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten nyújtott juttatások közterheket is magában foglaló együttes összegét bruttó 200 000 forintban maximálja.) A bevételi tervezés legfontosabb kiindulási alapját az óvatosság képezte, szem előtt tartva azt a körülményt, hogy – mivel az alaptagdíj továbbra is a havi alapilletmény 5 %-ában kerül meghatározásra – a minimálbér átlagos illetménynövekedést meghaladó mértékű emelése miatt a hátralékot felhalmozók száma és a hátralék volumene tovább növekedhet.

Előzmények, tapasztalatok A pénztár a 2013. év során folyamatosan figyelemmel kísérte a pénzügyi terv teljesülését különös tekintettel a munkáltatói hozzájárulás évközbeni, április 1-jétől bekövetkező változására.

2

A terv- és tényadatok összehasonlítása azt mutatja, hogy a pénztár a tervezettnél jelentősen kedvezőbb működési eredménnyel zárta a 2013. évi gazdálkodását. Az eredmény összetevőit tekintve a tervhez viszonyított többlet elsősorban a bevételek túlteljesüléséből adódott, ezen belül különösen - a tranzakciós illeték és a tagi elszámolásokból levont díjtételek emelkedése folytán - az egyéb bevételek haladták meg jelentősen a tervet. Megjegyezzük, hogy a pénztár ezen bevételei jellegüknél fogva költségtérítés típusúak, ily módon a működési tartalék kiadási oldalán is megtalálhatók. További eltérést eredményezett, hogy a tagdíjbevételi előirányzatok számítása 2013. első félévére még az előző évi 2 %-os munkáltatói támogatás alapján, továbbá a valóságban elérthez képest pesszimistább létszámfeltételezésekkel készült. Kedvezően értékelhető, hogy az egypénztáras működési modellre való visszatérés a kiadásokban markáns terv-tény eltéréseket nem eredményezett, ily módon a 2013. teljes év tényadatai a további tervezéshez megbízható kiindulási alapot jelentenek. A kiadások racionalizálása folytán a működési eredményesség nem csökkent oly mértékben, mint amilyenre a tagdíjbevételek visszaesése révén számítani lehetett, ugyanakkor azt is látni kell, hogy a pozitív eredmény döntő része elsősorban nem a szokásos működési tevékenységből, hanem a befektetési tevékenységből - a folyószámlán, illetve lekötött betétben tartott pénzösszegek kamataiból - realizálódott. A pénztár a betéti kamatok alacsony szintje miatt a 2014. évben a működési és a likviditási tartalékok esetében is a meglévő pénzpiaci lehetőségeknél diverzifikáltabb, külső vagyonkezelésben megvalósuló befektetést tervez. Összességében a pénztár – figyelembe véve a 2013. évben elért pozitív működési eredményét is – 2013. december 31-én 656 millió forint saját tőkével rendelkezik. A működési tartalék nagyságára tekintettel a pénztár jövőbeni működési kockázatokkal nem számol.

A pénztár stratégiai céljai, feladatai A 2014. évből két stratégiai jelentőségű feladat emelhető ki; a portfóliókezelést érintő pályáztatási rendszer megújítása, s magának a pályáztatási folyamatnak a lebonyolítása, valamint a közszolgálati nyitás további lehetséges irányainak, módozatainak keresése a pénztár hosszú távú növekedését megalapozó létszámfejlődés terén.

3

A Befektetési Politika kapcsolata a pénzügyi tervvel A Befektetési Politika által meghatározott eszközösszetétel portfóliónként meghatározza az adott vagyonrész jellegét. Az egyes eszköz típusok különböző várható eredményességgel bírnak, melyek befolyásolják a fedezeti tartalék tervben megjelenített várható hozamát. A Befektetési Politikát egy viszonylag állandó referencia összetétel jellemzi portfóliónként, mely teljes mértékben idomul a pénzár szakmai felügyeletét ellátó szervezet (Magyar Nemzeti Bank) elvárásaihoz. Az állandóság kiszámíthatóságot mutat a pénztár tagsága felé. A pénztár ragaszkodik ennek fenntartásához, mellyel saját transzparenciáját kívánja biztosítani. Az egyes portfóliók szintjén a referencia összetétel is mutatja a pénztár alapelvét, mely a biztonságra épül. A portfóliók kockázati szintjüktől függően különbségekkel, de állampapír többségű befektetési állománnyal rendelkeznek. Ez a kiszámíthatóság mellett azt is biztosítja, hogy az egyes tartalékok megfelelően likvid eszközökkel bírjanak. Az eszközösszetétel szerinti állampapír túlsúly mellett a pénzpiaci eszközök is garantálják, hogy bármely pillanatban fennáll a szükséges likviditás biztosítása.

A tervet megalapozó feltételezések A terv egyik kiinduló feltételezése, hogy a meghatározó befektetői magatartásban és a gazdasági környezet fő elemeiben lényeges elmozdulás rövid távon nem fog bekövetkezni. További koncepcionális alap a munkáltatói háttért jellemző jelenlegi feltételrendszer változatlansága, legalábbis olyan jellegű és mérvű negatív változások elmaradása, melyek a pénztár vagyoni, jövedelmi helyzetében markáns romlást eredményezhetnének. A taglétszám alakulását illetően a közszolgálati nyitás második évében ugrásszerű fejlődésre még nem számítunk, a reális lehetőségek szerint elsőként a meglévő létszám megtartása, a létszámfogyás ismételt beindulásának megakadályozása, illetve minimalizálása a cél. A befektetések várható eredménye, vagyis bruttó hozama a jelenlegi befektetési környezetben nehezen prognosztizálható. Elemzésünk során az óvatosság elvét követve vetítettük ki az egyes eszköztípusok várható eredményét a portfóliók bruttó hozamára. A nettó hozamok kimutatása a bruttó hozamoknak, a fedezeti tartalékot terhelő költségeinek levonása után lehetséges. A jövedelmezőség terén a 2013. esztendő eredményei után a pénztár szerényebb 2014. évi hozamokat valószínűsít abból kifolyólag, hogy

a piaci hozamok a jegybanki

alapkamat csökkentésével arányosan továbbra is csökkennek.

4

Ebbe az irányba mutat az is, hogy a banki betétek az irányadó jegybanki kamat csökkentése következtében szintén alacsony szinten stabilizálódnak. Ennek következtében az állampapír befektetések és a banki lekötések 2014. évi eredménye várhatóan elmarad majd a 2013. évi eredményektől.

A vagyonkezelés költségeinek bemutatása A pénztár szerződéses kapcsolatai következtében a fedezeti tartalékot terhelő költségek csak a vagyonkezeléssel szorosan összefüggő szolgáltatások díjaiból eredhetnek. A vagyonkezelés legfontosabb költséghányada a vagyonkezelési díj. A pénztár a külső és saját vagyonkezelés intézményét is alkalmazza. A kapcsolódó jogi szabályozás kimondja: „A vagyonkezelési tevékenység szerződésben megállapított ellenértékének kereskedési költségek (jutalékok) nélkül számított éves összege nem haladhatja meg a kezelésre átadott vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát.” A külső vagyonkezelést szabályozó szerződésben a pénztár a szabályzókban leírt limittől jóval kisebb és a piaci átlagnál is kedvezőbb díjképzést ért el, köszönhetően a kiválasztás folyamatában alkalmazott pályáztatásnak. A vagyonkezelőnek fizetett fix díj az éves átlagos befektetési érték időarányosan számított 0,18%-a. Amennyiben a külső vagyonkezelő a saját maga által kezelt befektetési alapok befektetési jegyeibe eszközöl befektetéseket, úgy a fix díj számítása során ezekre az eszközökre jutó fix díj levonásra kerül. Ezen felül sikerdíj kerül felszámításra, mely évente a portfólió sikerdíj számítás alapjául szolgáló – az adott évre kiszámolt fix díjjal csökkentett – éves hozamrátája és a sikerdíj számítás alapjául szolgáló éves küszöb hozamráta különbségének a 10 százaléka, megszorozva a portfólió időarányosan számított éves átlagos befektetési értékével.

A saját vagyonkezeléshez kapcsolódó költségelszámolás során a kezelést végző, munkaviszony keretében foglalkoztatott alkalmazottak személyi jellegű költségei és azok közterhei a fedezeti tartalék terhére kerülnek elszámolásra.

[281/2001. (XII.26.) Korm

rendelet 15.§ (3)] Az egyes portfóliókhoz kapcsolódó arányszám megállapítása a legfrissebb nettó eszközérték kimutatás alapján történik, a díj egy havi átlaga a saját vagyokezelésben lévő vagyon 0,07 ezrelékét tette ki.

5

A letétkezelői díj a letétben lévő állomány nettó eszközértékére vetítve 0,08 %. A kiegyensúlyozott portfólió tulajdonában lévő ingatlanhoz kapcsolódóan elvégzendő ingatlanértékelői feladatokért és az értékbecslési szakvéleményért évi egyszeri 140.000 Ft + ÁFA összegű díj kerül elszámolásra, mely évente az infláció mértékével növekedhet. A jogszabályban,

illetve

önkormányzati

rendeletben

meghatározott

gyommentesítési

kötelezettségeket folyamatosan és hiánytalanul teljesíti a pénztár. Ezek elvégzéséért fizetett vállalkozói díj 508.000 Ft fedezeti célú kiadást jelent évente. A továbbiakban az egyes bevételi- és kiadási jogcímek általános és egyedi tervezési paramétereit vesszük sorra.

I.

A 2014/2015. keresztféléves pénzügyi terv főbb tervezési paraméterei

Általános tervezési alapelvek •

A pénztár biztonságos működésének, finanszírozásának fenntartása, az egypénztáras működési modell feltételrendszerének megszilárdítása.

•

A folyó bevételekhez és az alapítástól felhalmozott működési tartalék lehetőségeihez igazodó, hatékony költséggazdálkodás megvalósítása.

•

A számítások kiindulópontját képező bázisadatok megbízhatósága, teljeskörűsége.

•

A tervezés belső összhangjának megteremtése, az előirányzatok számításokkal és becslésekkel történő megalapozása, valamint kellő részletezettségű alátámasztása.

•

Az átláthatóság, hitelesség és ellenőrizhetőség követelményeinek történő teljeskörű megfelelés.

A bevételek tervezési paraméterei •

A tagdíjbevételi tervszámok alapjául a tervezést közvetlenül megelőző tíz hónapra feldolgozott, 2013. április - 2014. január hónapokra vonatkozó pénzforgalmi tényadatok, illetve az ezek alapján számított várható éves bevételi tendenciák szolgáltak.

•

A 2015. évre áthúzódó tagdíjbevételi volumen tervezésekor alapvető feltételezésként a 2014. évre tervezett bevételi előirányzat várható teljesüléséből indultunk ki.

•

A tagdíjbevételek tervezésekor stagnáló létszámot prognosztizáltunk és a teljes tagságra vetítve nem számoltunk illetmény-növekedéssel. 6

•

A tagdíjbevételek biztonságos tervezéséhez feltételeztük, hogy a munkáltatói kötelezettségvállalások, és azok teljesülései a 2014/2015. év során a 2013. évi szinten maradnak.

•

A kiegészítő vállalkozási tevékenység bevételével nem számoltunk.

•

A működési tartalék szabad pénzeszközének tervezett hozamát – figyelembe véve a befektethető összeg nagyságát, az aktuális gazdasági környezet ismert és várható nehézségeit, valamint az infláció és a jegybanki alapkamat várható alakulását is – a befektetési politikában rögzített irányelvekkel összhangban terveztük.

•

A tagdíjak megosztási arányai a 2013. évhez képest változatlanok:

Halmozott befizetés (Ft/év)

Fedezeti tartalék (%)

Működési tartalék (%)

0 –10.000 10.001 – 350.000 350.001 –

90,0 94,0 99,0

10,0 6,0 1,0

Likviditási tartalék (%) -

A kiadások tervezési paraméterei •

A szokásos működéssel összefüggő, bázisalapon biztonsággal tervezhető költségek esetében az év második felében várható felhasználás összegét az érvényben lévő keresztféléves pénzügyi terv adatainak figyelembe vételével terveztük. Azon kiadások tervszámait, amelyeken a 2013. évi előirányzathoz történő időarányos viszonyítás alapján jelentősebb megtakarítás mutatkozik, a túltervezés elkerülése érdekében reális összegű csökkentés mellett javasoljuk meghatározni.

•

A beszerzési volumen bővülésével, a fogyasztói áremelkedések inflációs hatásaival 2015. év első félévében (várhatóan 2 %) csak azon előirányzatok esetében számoltunk, melyek érvényesítésére szerződéses kötelezettséggel rendelkezünk.

•

A tervezési alapok meghatározása során elkülönítésre került a kizárólag bázisszemlélettel tervezhető, valamint a részben vagy egészben feladatorientáltan tervezhető kiadások köre. A bázisalapon tervezhető költségek a múltbeli és a folyó évi gazdálkodási tapasztalatok alapján a szokásos működési tevékenység költségigényét tartalmazzák. A költségek e köre az aktuális jogi háttér és a kialakult pénztárstruktúra függvényében alakul, ezek esetében növekedéssel, bővüléssel nem számoltunk.

7

Feladatorientált jelleggel a pénztár húsz éves jubileumával kapcsolatos rendezvény költségei merülhetnek fel, melyre egy reális mértékű éves keretösszeg (reklám és reprezentáció) elkülönítését tartottuk szükségesnek. •

A pénztári gazdálkodás meghatározó eleme az irodai elhelyezés és az üzemeltetési feltételek közvetlen ágazati munkáltatói támogatás formájában történő, ingyenes biztosítása. A támogatás elmaradásával, illetve megvonásával a pénztárnak a tervezés időszakára előreláthatólag nem kell számolnia, így erre vonatkozó költségkalkulációt az előirányzatokban továbbra sem szerepeltettünk.

Anyagjellegű ráfordítások •

A nyomtatvány, irodaszer, tisztítószer, valamint a számítástechnikai kellékanyagok és egyéb anyagköltségek előirányzata a szokásos működtetési igényeket felmérve, bázisalapú tervezéssel került meghatározásra.

•

Az üzemanyagköltségek éves előirányzata a Tervezési- és Költséggazdálkodási Szabályzatban a hivatali célú gépjárművekre (2 db) rögzített felhasználható éves kilométer-keret, a hivatalosan közzétett APEH üzemanyag-norma, és a várható MOL üzemanyagárak figyelembevételével történt.

Személyi jellegű kiadások •

A pénztári alkalmazottak bér- és járulékköltségei tervezésének kiindulási alapja a jelenlegi 12 fős szervezeti struktúra 10 főre vonatkozó béralapja, 14 hónapra vetítve, járulékterhekkel növelten. Az alkalmazottak részére nyújtott havi rendszerességű juttatások köre a folyó évivel azonos. (A befektetési szakterületen foglalkoztatott 2 fő személyi jellegű kiadásai a saját vagyonkezelés miatt a fedezeti tartalékot terhelik.)

•

Az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság tisztségviselőnek tiszteletdíjai a tagok esetében a minimálbér összegében, az elnökök esetében a minimálbér másfélszeresében van megállapítva. Mivel a jövőbeni emelés mértéke nem ismert, a pénztár számításai a jelenlegi 101.500 Ft/hó összegű minimálbéren alapulnak.

•

A reprezentációs kiadások előirányzata az általános üzleti vendéglátást igénylő pénztári rendezvények (közgyűlések, testületi ülések) költségigénye, az ilyen jellegű események gyakorisága és a résztvevők száma átlagos alapján került tervezésre.

8

Igénybevett szolgáltatások, egyéb költségek •

A pénztár alaptevékenységéhez szorosan kapcsolódó könyvvizsgálati, biztosításmatematikai és jogi szolgáltatási kiadásainak éves előirányzatai a jelenleg érvényben lévő szerződéses feltételek alapján kerülnek tervezésre. A 2014. évben hatályos szolgáltatói szerződések díjtételei alapján a jövő évi kiadási előirányzatot a jövő évre 2 %-os inflációval növelten irányoztuk elő.

•

A szoftver-tanácsadásra vonatkozó kiadási előirányzat a pénztári nyilvántartó rendszer éves karbantartási díját tartalmazza. Itt terveztük továbbá az operációs rendszer más elemeivel összefüggő valamennyi éves programkövetési- és licenc díjakat a pénztár éves informatikai fejlesztési terve alapján. Itt került továbbá előirányozásra a honlap karbantartás, valamint a naplózás havidíja is.

•

A marketing, hirdetési és reklám kiadásokon belül a törvényben előírt hivatalos sajtóhirdetmények, közzétételek, egyéb működési célú hirdetések és pályáztatások kiadásai, továbbá a honlap üzemeltetés költségei bázisszemlélettel kerültek tervezésre.

•

A bérleti díjak, oktatási-, utazási és szállásköltségek, továbbá a postai szolgáltatások díjtételeinek tervezése az aktuális, szokásos működési költségek nagyságrendjének figyelembevételével, bázisszemlélet alapján történik.

•

A telefonköltségek a Tervezési- és Költséggazdálkodási Szabályzatban rögzített havi keretösszegek alapján kerülnek összeállításra, fenntartva, hogy a magáncélú használatot terhelő adófizetési kötelezettségre továbbra is az engedélyezett keretnek kell fedezetet biztosítania.

•

A tárgyi eszközökkel és a gépjárművekkel kapcsolatos várható fenntartási, javítási költségekre a folyó évi kiadási szintnél alacsonyabb összeget terveztünk, mely az újszerű műszaki állapot alapján a felmerülő költségekre biztonsággal fedezetet nyújt.

•

A biztosítási díjak tervezéséhez az aktuális 2014. évre fizetett díjak bázisadatként kezelhetők. A jövő évi előirányzat a 2 db új gépjárműre, valamint az irodai vagyonelemekre

érvényes

biztosítási

kötvényekben

szereplő

díjtételek

várható

indexálásával kerül tervezésre. •

Az internet-hozzáférés üzemeltetési és előfizetési költsége az érvényes szolgáltatói szerződés inflációval korrigált éves díjtétele mellett tervezhető.

•

A bankköltségek várható volumenét a folyamatosan növekvő pénzforgalom, valamint a számlavezető bank és a pénztár közötti üzleti szerződés kondíciói határozzák meg,

9

tervezése ennek figyelembevételével bázisalapon, a folyó évi tényadatokat is alapul véve történt. •

Az amortizációs költségek éves előirányzata két lépcsőben került megtervezésre, egyrészt a jelenleg meglévő eszközökre, másrészt a tervezett eszközbeszerzésekre, utóbbi körből jelentősebb tételként a pénztári nyilvántartó rendszerhez kapcsolódó szerverbővítés emelhető ki.

A pénzügyi terv alapszabályban előírt rendelkezései a 2014. július 01. – 2015. június 30. időszakra vonatkozó keresztféléves pénzügyi tervben

A tervezetben szereplő paraméterek alapvetően megegyeznek a 2013. évi és a 2013/2014. keresztféléves pénzügyi tervben jóváhagyottal: − A pénztár által folyósítható minimális járadéktag összege: 3.000,- Ft/hó (ASZ 1.7.). − A határozott időtartamra szóló járadékszolgáltatás átváltásának díja más futamidejű járadékra, vagy egyösszegű kifizetésre: 0,- Ft/változás (ASZ 1.8.)

− A tag egyéni számlájának alakulásáról az évi egyszeri díjmentesen küldött számlaértesítőn túl, a tag kérésére nyújtott tájékoztatás díja: 0,- Ft/számlakivonat (ASZ. 3.4.)

Összegzés Az összesítő táblázatok a pénztár 2014/2015. keresztféléves pénzügyi tervének bevételi és kiadási főösszegeit, valamint az egyes tartalékok eredményét tartalmazzák:

(Adatok eFt-ban) Megnevezés Működési tartalék

Bevétel

Kiadás

Eredmény

207.038

203.453

3.585

5.107.308

6.078.085

- 970.777

Likviditási tartalék

2.426

56

2.370

Pénztár összesen:

5.316.772

6.281.594

-964.822

Fedezeti tartalék

10

Tisztelt Küldöttközgyűlés! A 2014/2015. keresztféléves pénzügyi terv részletes tervezési hátterét a pénztár vezető testületei 2014. április 08-i ülésükön megtárgyalták, és a 2014. április 29-i küldöttközgyűlés írásbeli előterjesztéseként elfogadták. A 2014. július 01-től 2015. június 30-ig tartó időszakra vonatkozó, az MNB által előírt tervszerkezeti forma szerint összeállított éves pénzügyi terv az előterjesztés mellékletét képezi. A pénztár vezetésének, valamint külső szakértőinek megítélése alapján a 2014/2015. keresztféléves pénzügyi terv a pénztár valós teljesítményeivel, a hatályos jogszabályi követelményekkel, illetve a tervezés időszakában előrelátható törvényi és működési feltételekkel összhangban van.

Mindezek alapján a

pénztár 2014/2015. keresztféléves pénzügyi tervét az Igazgatótanács a küldöttközgyűlés elé terjeszti és elfogadásra javasolja. Budapest, 2014. április 29.

-------------------------------------cégszerű aláírás

11

PÉNZÜGYI TERV 2014. július 01 - 2015. június 30.

Önkéntes nyugdíjpénztár neve: Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár

Engedély száma: E/55/94

A pénzügyi tervet elfogadó közgyűlés időpontja:

A pénztár közgyűlése által elfogadva:

év hónap 2014 április

nap 29.

___________________________ aláírás(ok)

Keresztféléves pénzügyi terv 2014. július 01. - 2015. június 30.

Adatszolgáltató neve: Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár

Adatszolgáltató törzsszáma: 18066830-2-51

75OA1 Fedezeti tartalék

Sorszám PSZÁF kód 001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016 017 018 019 020 021 022 023 024 025 026 027 028 029 030 031

75OA11 75OA111 75OA112 75OA1121 75OA1122 75OA1123 75OA1124 75OA1125 75OA1126 75OA113 75OA1131 75OA11311 75OA11312 75OA11313 75OA1132 75OA1133 75OA1134 75OA1135 75OA1136 75OA114 75OA115 75OA116 75OA12 75OA121 75OA122 75OA1221 75OA1222 75OA1223 75OA1224 75OA123 75OA1231

Megnevezés Egyéni számlák Nyitó állomány Bevételek összesen Tagdíjbevétel Tagok egyéb befizetése Támogatás, adomány Más pénztárból hozott fedezet Átcsoportosítás más tartalékból Befektetések hozama Kiadások összesen Befektetési kiadások ebből: vagyonkezelés költsége letétkezelés költsége egyéb befektetési ráfordítás Más pénztárba elvitt fedezet Átcsoportosítás szolgáltatási számlára Várakozási idő letelte utáni kifizetések Kilépés miatti kifizetések Egyéb terhelő tételek Záró állomány Átlagos befektetett vagyon Tervezett időszaki hozamráta (%) Szolgáltatási számlák Nyitó állomány Bevételek összesen Átcsoportosítás egyéni számláról Más pénztárból hozott fedezet Átcsoportosítás más tartalékból Befektetések hozama Kiadások összesen Szolgáltatási kiadások

Budapest, 2014. április 29.

I. negyedév 1 a

II. negyedév 2 b

III. negyedév 3 c

Nagyságrend: ezer forint IV. negyedév Összesen Mód 4 5 6 d e z

35 958 388,00 1 037 965,00 547 959,00 20 000,00 0,00 35 000,00 0,00 435 006,00 1 406 050,00 16 050,00 8 937,00 7 113,00 0,00 8 000,00 815 000,00 243 000,00 324 000,00 0,00 35 590 303,00 35 564 868,00 1,22

35 590 303,00 1 347 817,00 651 081,00 80 000,00 0,00 37 000,00 0,00 579 736,00 1 482 627,00 16 027,00 8 979,00 7 048,00 0,00 8 100,00 860 000,00 256 500,00 342 000,00 0,00 35 455 493,00 35 241 044,00 1,65

35 455 493,00 1 411 030,00 640 388,00 52 000,00 0,00 42 000,00 0,00 676 642,00 1 559 241,00 15 941,00 8 931,00 7 010,00 0,00 8 300,00 905 000,00 270 000,00 360 000,00 0,00 35 307 282,00 35 051 037,00 1,93

35 307 282,00 1 306 482,00 577 332,00 3 000,00 0,00 46 000,00 0,00 680 150,00 1 635 932,00 15 832,00 8 870,00 6 962,00 0,00 8 600,00 950 000,00 283 500,00 378 000,00 0,00 34 977 832,00 34 810 398,00 1,95

91 000,00 816 040,00 815 000,00 0,00 0,00 1 040,00 812 988,00 812 970,00

94 052,00 860 972,00 860 000,00 0,00 0,00 972,00 858 385,00 858 366,00

96 639,00 905 993,00 905 000,00 0,00 0,00 993,00 903 642,00 903 623,00

98 990,00 951 009,00 950 000,00 0,00 0,00 1 009,00 949 220,00 949 200,00

5 103 294,00 2 416 760,00 155 000,00 0,00 160 000,00 0,00 2 371 534,00 6 083 850,00 63 850,00 35 717,00 28 133,00 0,00 33 000,00 3 530 000,00 1 053 000,00 1 404 000,00 0,00

6,92

3 534 014,00 3 530 000,00 0,00 0,00 4 014,00 3 524 235,00 3 524 159,00

cégszerű aláírás




75OA1 Fedezeti tartalék

Sorszám PSZÁF kód 032 033 034 035 036 037 038 039 040 041 042 043 044 045 046 047 048 049 050 051 052 053 054 055 056 057 058 059 060 061 062

75OA1232 75OA12321 75OA12322 75OA12323 75OA1233 75OA1234 75OA124 75OA125 75OA126 75OA13 75OA131 75OA132 75OA1321 75OA1322 75OA1323 75OA1324 75OA1325 75OA1326 75OA133 75OA1331 75OA1332 75OA13331 75OA13332 75OA13333 75OA1334 75OA1335 75OA1336 75OA1337 75OA134 75OA135 75OA136

Megnevezés Befektetési kiadások ebből: vagyonkezelés költsége letétkezelés költsége egyéb befektetési ráfordítás Más pénztárba elvitt fedezet Egyéb terhelő tételek Záró állomány Átlagos befektetett vagyon Tervezett időszaki hozamráta (%) Fedezeti tartalék összesen Nyitó állomány Bevételek összesen Tagdíjbevétel Tagok egyéb befizetése Támogatás, adomány Más pénztárból hozott fedezet Átcsoportosítás más tartalékból Befektetések hozama Kiadások összesen Szolgáltatási kiadások Befektetési kiadások ebből: vagyonkezelés költsége letétkezelés költsége egyéb befektetési ráfordítás Más pénztárba elvitt fedezet Várakozási idő letelte utáni kifizetések Kilépés miatti kifizetések Egyéb terhelő tételek Záró állomány Átlagos befektetett vagyon Tervezett időszaki hozamráta (%)


I. negyedév 1 a

II. negyedév 2 b

III. negyedév 3 c


18,00 0,00 18,00 0,00 0,00 0,00 94 052,00 92 015,00 1,13

19,00 0,00 19,00 0,00 0,00 0,00 96 639,00 94 869,00 1,03

19,00 0,00 19,00 0,00 0,00 0,00 98 990,00 97 328,00 1,02

20,00 0,00 20,00 0,00 0,00 0,00 100 779,00 99 390,00 1,02

36 049 388,00 1 039 005,00 547 959,00 20 000,00 0,00 35 000,00 0,00 436 046,00 1 404 038,00 812 970,00 16 068,00 8 937,00 7 131,00 0,00 8 000,00 243 000,00 324 000,00 0,00 35 684 355,00 35 656 883,00 1,22

35 684 355,00 1 348 789,00 651 081,00 80 000,00 0,00 37 000,00 0,00 580 708,00 1 481 012,00 858 366,00 16 046,00 8 979,00 7 067,00 0,00 8 100,00 256 500,00 342 000,00 0,00 35 552 132,00 35 335 913,00 1,64

35 552 132,00 1 412 023,00 640 388,00 52 000,00 0,00 42 000,00 0,00 677 635,00 1 557 883,00 903 623,00 15 960,00 8 931,00 7 029,00 0,00 8 300,00 270 000,00 360 000,00 0,00 35 406 272,00 35 148 365,00 1,93

35 406 272,00 1 307 491,00 577 332,00 3 000,00 0,00 46 000,00 0,00 681 159,00 1 635 152,00 949 200,00 15 852,00 8 870,00 6 982,00 0,00 8 600,00 283 500,00 378 000,00 0,00 35 078 611,00 34 909 788,00 1,95

76,00 0,00 76,00 0,00 0,00 0,00

4,26

5 107 308,00 2 416 760,00 155 000,00 0,00 160 000,00 0,00 2 375 548,00 6 078 085,00 3 524 159,00 63 926,00 35 717,00 28 209,00 0,00 33 000,00 1 053 000,00 1 404 000,00 0,00

6,92





75OA2 Likviditási tartalék

Sorszám PSZÁF kód 001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016 017 018

75OA21 75OA22 75OA221 75OA222 75OA223 75OA224 75OA225 75OA226 75OA23 75OA231 75OA2311 75OA2312 75OA2313 75OA232 75OA233 75OA24 75OA25 75OA26

Megnevezés Nyitó állomány Bevételek összesen Tagdíjbevétel Tagok egyéb befizetése Támogatás, adomány Átcsoportosítás más tartalékból Befektetések hozama Egyéb Kiadások összesen Befektetési kiadások ebből: vagyonkezelés költsége letétkezelés költsége egyéb befektetési ráfordítás Átcsoportosítás fedezeti tartalékba Átcsoportosítás működési tartalékba Záró állomány Átlagos befektetett vagyon Tervezett időszaki hozamráta (%)


I. negyedév 1 a 69 693,00 566,00 0,00 0,00 0,00 0,00 566,00 0,00 14,00 14,00 0,00 14,00 0,00 0,00 0,00 70 245,00 69 693,00 0,81

II. negyedév III. negyedév 2 3 b c 70 245,00 70 846,00 615,00 620,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 615,00 620,00 0,00 0,00 14,00 14,00 14,00 14,00 0,00 0,00 14,00 14,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 70 846,00 71 452,00 70 245,00 70 846,00 0,88 0,88

Nagyságrend: ezer forint IV. negyedév Összesen Mód 4 5 6 d e z 71 452,00 625,00 2 426,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 625,00 2 426,00 0,00 0,00 14,00 56,00 14,00 56,00 0,00 0,00 14,00 56,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 72 063,00 71 452,00 0,88 3,48





75OA3 Működési tartalék

Sorszám PSZÁF kód 001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016 017 018 019 020 021 022 023 024 025

75OA31 75OA32 75OA321 75OA322 75OA323 75OA324 75OA325 75OA326 75OA33 75OA331 75OA3311 75OA3312 75OA3313 75OA332 75OA333 75OA334 75OA335 75OA336 75OA337 75OA338 75OA339 75OA34 75OA35 75OA36 75OA37

Megnevezés Nyitó állomány Bevételek összesen Tagdíjbevétel Tagok egyéb befizetése Támogatás, adomány Átcsoportosítás más tartalékból Befektetések hozama Egyéb Kiadások összesen Befektetési kiadások ebből: vagyonkezelés költsége letétkezelés költsége egyéb befektetési ráfordítás Tiszteletdíjak és járulékaik Bérköltség és járulékai Nyilvántartási díj Tagszervezési díj Anyagjellegű ráfordítások Felügyeleti díj Átcsoportosítás fedezeti tartalékba Egyéb terhelő tételek Záró állomány Működési tevékenység eredménye Átlagos befektetett vagyon Tervezett időszaki hozamráta (%)


I. negyedév 1 a 661 219,00 44 681,00 34 324,00 0,00 0,00 0,00 5 157,00 5 200,00 44 498,00 127,00 0,00 127,00 0,00 5 027,00 17 801,00 0,00 0,00 1 620,00 2 473,00 0,00 17 450,00 661 402,00 183,00 634 696,00 0,81

II. negyedév 2 b 661 402,00 51 285,00 40 334,00 0,00 0,00 0,00 5 551,00 5 400,00 51 361,00 127,00 0,00 127,00 0,00 5 027,00 23 801,00 0,00 0,00 1 720,00 2 252,00 0,00 18 434,00 661 326,00 -76,00 634 452,00 0,88

III. negyedév 3 c 661 326,00 63 022,00 51 886,00 0,00 0,00 0,00 5 536,00 5 600,00 49 274,00 126,00 0,00 126,00 0,00 5 028,00 19 503,00 0,00 0,00 2 020,00 2 241,00 0,00 20 356,00 675 074,00 13 748,00 632 695,00 0,88

IV. negyedév 4 d 675 074,00 48 049,00 36 699,00 0,00 0,00 0,00 5 550,00 5 800,00 58 319,00 127,00 0,00 127,00 0,00 5 028,00 24 221,00 0,00 0,00 1 820,00 2 226,00 0,00 24 897,00 664 804,00 -10 270,00 634 328,00 0,88

Nagyságrend: ezer forint Összesen Mód 5 6 e z 207 037,00 163 243,00 0,00 0,00 0,00 21 794,00 22 000,00 203 452,00 507,00 0,00 507,00 0,00 20 110,00 85 326,00 0,00 0,00 7 180,00 9 192,00 0,00 81 137,00 3 585,00 3,48





75OA4 Taglétszám, tagdíj alakulása

Sorszám PSZÁF kód

Megnevezés

001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016 017 018 019 020 021

75OA41 75OA411 75OA412 75OA4121 75OA4122 75OA4123 75OA413 75OA4131 75OA4132 75OA4133 75OA4134 75OA4135 75OA4136 75OA4137 75OA4138 75OA414 75OA4141 75OA4142 75OA41421 75OA41422 75OA41423

Tagdíjfizetők Taglétszám időszak elején Időszak alatti taglétszám növekedés Új belépő Átlépő másik önkéntes nyugdíjpénztárból Átlépő önsegélyező pénztárból Időszak alatti taglétszám csökkenés Átlépő másik önkéntes nyugdíjpénztárba Átlépő egészségpénztárba Átlépő önsegélyező pénztárba Szolgáltatásban részesült Elhalálozott Kilépett Tagdíj nemfizetés miatt kizárt Egyéb megszűnés Taglétszám időszak végén Aktív taglétszám Passzív taglétszám Járadékot igénybe vevő Tagdíjat nem fizető Tagdíjfizetést szüneteltető

022

75OA42

Szolgáltatást igénybevevők átlagos száma az időszak alatt

023 024 025 026 027 028 029 030

75OA421 75OA422 75OA423 75OA424 75OA425 75OA43 75OA431 75OA432

Egyösszegű kifizetés Banktechnikai járadék Életjáradékok Egyösszegű kifizetés és banktechnikai járadék Egyösszegű kifizetés és életjáradék Teljes létszám Nyitó Záró


I. negyedév 1 a

II. negyedév 2 b

III. negyedév 3 c


38 172,00 392,00 362,00 30,00 0,00 625,00 15,00 0,00 0,00 300,00 10,00 200,00 0,00 100,00 37 939,00 29 339,00 8 600,00 30,00 8 200,00 370,00

37 939,00 343,00 313,00 30,00 0,00 535,00 15,00 0,00 0,00 300,00 10,00 200,00 0,00 10,00 37 747,00 29 204,00 8 543,00 33,00 8 150,00 360,00

37 747,00 404,00 374,00 30,00 0,00 535,00 15,00 0,00 0,00 300,00 10,00 200,00 0,00 10,00 37 616,00 29 131,00 8 485,00 35,00 8 100,00 350,00

37 616,00 361,00 331,00 30,00 0,00 535,00 15,00 0,00 0,00 300,00 10,00 200,00 0,00 10,00 37 442,00 29 062,00 8 380,00 40,00 8 000,00 340,00

500,00 30,00 0,00 0,00

500,00 33,00 0,00 0,00

500,00 35,00 0,00 0,00

500,00 40,00 0,00 0,00

38 172,00 37 939,00

37 939,00 37 747,00

37 747,00 37 616,00

37 616,00 37 442,00

1 500,00 1 380,00 120,00 0,00 2 230,00 60,00 0,00 0,00 1 200,00 40,00 800,00 0,00 130,00





75OA4 Taglétszám, tagdíj alakulása

Sorszám PSZÁF kód 031 032 033 034 035 036 037 038 039 040 041 042 043 044 045 046 047 048 049 050 051 052 053 054

75OA44 75OA441 75OA442 75OA443 75OA444 75OA445 75OA45 75OA451 75OA4511 75OA45111 75OA45112 75OA45113 75OA4512 75OA45121 75OA45122 75OA45123 75OA4513 75OA45131 75OA45132 75OA45133 75OA46 75OA461 75OA462 75OA463

Megnevezés Szolgáltatás átlagos értéke az időszak alatt (Ft/fő/hó) Egyösszegű kifizetés Banktechnikai járadék Életjáradékok Egyösszegű kifizetés és banktechnikai járadék Egyösszegű kifizetés és életjáradék Tagdíj Tagdíjbevétel összesen (eFt) Egységes tagdíj (Ft/fő/hó) fedezeti tartalék % működési tartalék % likviditási tartalék % Magasabb tagdíj (Ft/fő/hó) fedezeti tartalék % működési tartalék % likviditási tartalék % Átlagos tagdíjbevétel (Ft/fő/hó) fedezeti tartalék % működési tartalék % likviditási tartalék % Egyéb befizetés (Ft/fő/hó) fedezeti tartalék % működési tartalék % likviditási tartalék %


I. negyedév 1 a

II. negyedév 2 b

III. negyedév 3 c

900 000,00 33 000,00 0,00 0,00 0,00

950 000,00 34 000,00 0,00 0,00 0,00

1 000 000,00 34 500,00 0,00 0,00 0,00

582 283,35 4 442,01 93,98 6,02 0,00 658,29 94,95 5,05 0,00 5 100,30 94,11 5,89 0,00 262,77 100,00 0,00 0,00

691 414,50 5 306,47 93,99 6,01 0,00 783,73 95,39 4,61 0,00 6 090,20 94,17 5,83 0,00 880,83 100,00 0,00 0,00

692 273,49 5 354,42 92,26 7,74 0,00 769,49 94,22 5,78 0,00 6 123,90 92,51 7,49 0,00 663,46 100,00 0,00 0,00

Nagyságrend: ezer forint IV. negyedév Összesen Mód 4 5 6 d e z 1 050 000,00 35 000,00 0,00 0,00 0,00 614 028,66 2 580 000,00 4 844,03 93,98 6,02 0,00 609,78 94,35 5,65 0,00 5 453,81 94,02 5,98 0,00 26,65 100,00 0,00 0,00





75OA5 Befektetések

Sorszám PSZÁF kód 001 002 003 004 005 006

75OA51 75OA511 75OA512 75OA513 75OA52 75OA5201

007

75OA5202

008

75OA5203

009

75OA5204

010 011 012 013 014 015 016 017

75OA5205 75OA5206 75OA5207 75OA5208 75OA5209 75OA5210 75OA5211 75OA5212

018

75OA5213

019

75OA5214

Megnevezés Összes befektetett eszköz (eFt) Fedezeti tartalék % Működési tartalék % Likviditási tartalék % Fedezeti tartalék portfóliója (eFt) Bankszámlák és készpénz összesen % Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) % Részvények % Befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapír % Jelzáloglevél % Határidős ügyletek % Opciós ügyletek % Repó ügyletek % SWAP ügyletek % Ingatlan % Tagi kölcsön % Kockázatitőkealap-jegy % Értékpapír-kölcsönzési ügyletekből származó követelések % Egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír %


Nagyságrend: ezer forint IV. negyedév Mód 4 5 d z 35 615 568,00 98,02 1,78 0,20 35 684 415,00 2,95

I. negyedév 1 a 36 361 272,00 98,06 1,75 0,19 35 684 355,00 2,95

II. negyedév 2 b 36 040 610,00 98,04 1,76 0,19 35 684 415,00 2,95

III. negyedév 3 c 35 851 906,00 98,04 1,76 0,20 35 684 415,00 2,95

68,17

68,17

68,17

68,17

4,78

4,78

4,78

4,78

19,11

19,11

19,11

19,11

3,06 0,00 0,00 0,00 0,00 0,95 0,97 0,00

3,06 0,00 0,00 0,00 0,00 0,95 0,97 0,00

3,06 0,00 0,00 0,00 0,00 0,95 0,97 0,00

3,06 0,00 0,00 0,00 0,00 0,95 0,97 0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00


Honv6dKcizszolg6lati 0n k6ntesNyugdijp6nztAr Eflen6rz6 Bizotts6g

JELENTES 6vi 6vi p6nztigyitervhez,valaminta 2014-2016. a 201412015. hosszut6vtip6nztigyitervhez

Az EllenorzoBizottsdgaz Onk6ntesKolcsonosBiztositoPlnztfirakrolszolo megfeleloen rogzitetteknek 1993. evi XCVI. tv. 6s a Plnztilr Alapszabalydban 3. sz. napirendi megvizsgalta a 2014.dprilis 29-re tervezettKuldottkozgyriles julius 30.kozottiidoszak{ra 01. 2015.junius pontjaban a plnztar2014. eloterjesztett, vonatkozop6nzugyiterv6t,illetvea plnztdr hosszutfvu,2014. ianu6r01. - 2016. penzugyi terv6t. vonatkozo december31. kozottiidoszakra A beterjesztettp6nzugyitervek tartalmukban6s formdjukbanegyardnt A tervekfobbadatai elvdr6soknak. a kialakitott eloirSsoknak, megfelelnek a vonatkozo 6llnaka osszhangban az ovatoss6gelv6t szem elott tartva megalapozottak, jelenlegismertkolts6gvet6si, gazdasagi kornyezettel , a p6nzt6raktualishelyzet6vel. mind hatarozatlval Mindezekalapj6na 2014.dprilis08-iules6naz EB 612014. p6nzigyitervet 6vi hosszritdvu 6vi penzugyitervet,minda 2014-2016. a 201412015. javasoljaa Kuldottkozgyules r6sz6reaz eloterjeszt6snek elfogadta,s elfogaddsra k6pezi. a jelent6smell6klet6t . Az eloterjeszt6s megfeleloen

Budapest,2014. flprilis08.

elnoke Bizottsdg Ell$norzo

rcF*"",.ss6r6Krt

V6lem6ny a Ho nv6d KdzszoI96lati 6 nk6ntes Nyugd iip6nztilr p6nztigyiterv6t 6ves (2014.07.01.-2015.06.30.) elfogad6kiild6ttkdzgyfil6s szim5ra

Onk6ntesNyugdijplnztilr6ves (2014.07.01.-2015.06.30.) Efv6geztUk a Honv6dK6zszolg6lati p6nzUgyiterv6nek(melybena tervezettbev6tel:5.31 .6.281.593EF0 6.771EFt,tervezettkiad6s Nytijto p6nzUgyi BizonyossSgot vizsg6lat6ra alkalmazando 3400.szAmu vizsgdlatdt a elorejelz6sek Standard alapj6n. Szolg6ltatSsi terv6rt A vezet6sfeleloss6ge a pdnzUgyi is. terv6rt,bele6rtvea benneszereplofeltev6seket A p6nzt6rvezet6s felelosaz 6vesp6nzUgyi A kdnyvvizsg6lo felel6ss6ge alapj6n. a vizsg6latunk A mi feleloss6gUnk tervv6lem6nyez6se a pflnzhgyi vizsgdlataalapj6n,semminem jutott a tudomdsunkra, A feltev6seket bizonyft6kok al6t6maszt6 terv ami miatt 0gy kellene megit6lnUnk,hogy ezek a feltev6seknem k6pezik a p6nzUgyi alapj6t. elfogadhato tervethelyesenk6szitettekel a feltev6sekalaplfln6s szerinta p6nzUgyi Tovdbb6,v6lem6nyUnk elvekkeldsszhangbanmutatt6kbe. a vonatkozobesz6molo-k6szit6si p6nzUgyi terve, 6ves(2014.07.01.-2015.06.30.) A Honv6dK6zszolgdlati Onk6ntesNyugdijplnzt1r szerinti eloirdsa korm6nyrendeletek vonatkozo t6rv6nyek 6s id6szakra azza a az adott tartalm is. megfeleloen negyed6ves bont6sban adatokat, az eloir6snak esem6nyek hogya felt6telezett a teMol, mivelel6fordulhat, A t6nyleges elt6rhetnek eredm6nyek be 6s az elt6r6sl6nyegeslehet. megfeleloen kdvetkeznek nema v6rakozSsoknak 29. Gyor,2014.dprilis

ITAGKiimyurufrzsgel6 Korl6toltFelel6ss6gri Tdrsas6g

Kft. ITAGK6nyvvizsg6lo 9024 Gy6r, K6lv6riau. 55. Kamarainyilv6ntart6si sz.:001618 :Tpt-001618/03. PSZAFNyilv.t.sz.

Bejegyzettkonywizsg6lo sz..004454 Kamaraibejegyz6si . :Ept -004454107 PSZAFNyilv.t.sz.

H-9024Gyor. KAlvAriau.55. www.itag-audit.hu Tel.+3696 512-760. Fax+3696 512-769. E-mail:[email protected]. . Banksz6mlaszdm: , Ad6szAm:11888646-2-08 11600006-00000000-26546849 Cegjegyzekszdm: 08-09-008374 INTERNATIONAL

HONVÉD KÖZSZOLGÁLATI ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR Adószám: 18066830-2-51 Székhely: 1135 Budapest Aba utca 4. Tel./Fax.: 329-6651, HM 269-77, 268-79, 269-37

HOSSZÚ TÁVÚ PÉNZÜGYI TERV 2014.01.01 – 2016.12.31.

A Pénztár 2014.01.01 – 2016.12.31. időszakra szóló hosszú távú pénzügyi tervének szöveges előterjesztése

Jogszabály írja elő az önkéntes pénztárak hosszú távú pénzügyi terv készítési kötelezettségét (Öpt. 25. §, 34. §). Hivatkozott jogszabályi szakasz 2012.11.30-tól megváltozott, kötelezően évi egy közgyűlést kell tartani, a pénzügyi terveket az éves beszámolót elfogadó közgyűlés elé kell terjeszteni. A tervek formáját a korábbi felügyeleti ajánlás helyett jogszabály, az önkéntes nyugdíjpénztárak adatszolgáltatási kötelezettségeiről szóló 25/2011. (XI.17.) PSZÁF rendelet szabályozta. A Pénztár 2013. évi éves- és hosszú távú terveit ezen jogszabályok szerint készítette. A PSZÁF MNB-be történő integrálása okán hivatkozott PSZÁF rendelet 2013.X.01-től hatálytalan, helyébe a 37/2013. (XII.29.) MNB rendelet lépett. Mindez tartalmi változást nem jelentett, pusztán kisebb technikai jellegű pontosítások történtek. Fentiekre tekintettel javasoljuk a tisztelt küldöttközgyűlésnek – a pénzügyi „tervcsomag” részeként – a hosszú távú pénzügyi tervnek a már 2013-ban megismert szerkezetben való jóváhagyását.

A hosszú távú terv teljesülését az időszak negatív történései (létszámleépítések, megszorítások, jövedelem-korlátozások, a vonatkozó jogszabályok változásai, gazdasági világválság stb.) alapjaiban befolyásolták. A részletes értékelés a terv-elfogadó közgyűlésnek nem feladata. Az előterjesztett (2014-2016 pénzügyi évekre szóló) pénztári pénzügyi terv paraméterei és főbb összegei:

Megnevezés Záró létszám (fő) Költség infláció (%) Fed. tart. bruttó hozamráta (%) Műk. tart. bruttó hozamráta (%) Lik. tart. bruttó hozamráta (%) Működési tart. bev. (eFt) Működési tart. kiad. (eFt) Működési tart. eredm. (eFt)

2014 37 747 5,65% 3,35% 3,68% 201 329 196 760 4 569

Évek 2015 37 417 2,00% 5,59% 3,60% 3,60% 205 243 200 117 5 126

2016 37 397 2,00% 5,49% 3,40% 3,40% 206 696 203 725 2 971

Megnevezés Fedezeti tart. bev. (eFt) Fedezeti tart. kiad. (eFt) Fedezeti tart. eredm. (eFt) Likviditási tart. bev. (eFt) Likviditási tart. kiad. (eFt) Likviditási tart. eredm. (eFt)

2014 4 739 868

Évek 2015 4 661 753

2016 4 614 970

6 529 797 - 1 789 929 2 583 56 2 527

6 079 350 - 1 417 597 2 620 58 2 562

5 456 385 - 841 415 2 559 60 2 499

A gazdasági válságból és az alapvetően ebből fakadó bizonytalan körülményekből eredően rendkívül nehéz szakmailag megalapozott tervet készíteni. Erre tekintettel a tervezés során az óvatosság elvét mindenben fokozottan érvényesítettük.

A pénztári vagyon 2013. december 31-i értéke összesen 38.691.205 eFt. Mindenképpen szükséges a taglétszám növelése, de az óvatosság elvére tekintettel az eddigi trendek szerint számoltunk. A terv elkészítésénél a bevételeket igyekeztünk kis mértékben alul-, a kiadásokat pedig felültervezni. A sávos tagdíjmegosztás paraméterezésénél a pénztár a gazdasági válságra tekintettel 2010. évi pénzügyi terv során tért át az Öpt. 49. § (1) szerinti sávokra és mértékekre. A megosztási szabályok azóta is változatlanok, az óvatosság elvére tekintettel e sávokat és mértékeket a hosszú távú terv paraméterezése során sem változtattuk meg.

A fentiek alapján az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság javasolja a 2014-2016 évi hosszú távú pénzügyi terv elfogadását. Budapest, 2014. április 29.

-------------------------------------cégszerű aláírás

HOSSZÚ TÁVÚ PÉNZÜGYI TERV 2014. január 01 - 2016. december 31.

Önkéntes nyugdíjpénztár neve: Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár

Engedély száma: E/55/94

A pénzügyi tervet elfogadó közgyűlés időpontja:

A pénztár közgyűlése által elfogadva:

év hónap 2014 április

nap 29.

___________________________ aláírás(ok)

Hosszú távú pénzügyi terv 2014. január 01. - 2016. december 31.



75OB1 Fedezeti tartalék

Sorszám PSZÁF kód 001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016 017 018 019 020 021 022 023 024 025 026 027 028 029 030 031 032 033 034 035

75OB11 75OB12 75OB121 75OB122 75OB1221 75OB1222 75OB1223 75OB1224 75OB1225 75OB1226 75OB123 75OB1231 75OB12311 75OB12312 75OB12313 75OB1232 75OB1233 75OB1234 75OB1235 75OB1236 75OB124 75OB125 75OB126 75OB13 75OB131 75OB132 75OB1321 75OB1322 75OB1323 75OB1324 75OB133 75OB1331 75OB1332 75OB13321 75OB13322


Megnevezés Év Egyéni számlák Nyitó állomány Bevételek összesen Tagdíjbevétel Tagok egyéb befizetése Támogatás, adomány Más pénztárból hozott fedezet Átcsoportosítás más tartalékból Befektetések hozama Kiadások összesen Befektetési kiadások ebből: vagyonkezelés költsége letétkezelés költsége egyéb befektetési ráfordítás Más pénztárba elvitt fedezet Átcsoportosítás szolgáltatási számlára Várakozási idő letelte utáni kifizetések Kilépés miatti kifizetések Egyéb terhelő tételek Záró állomány Átlagos befektetett vagyon Tervezett időszaki hozamráta (%) Szolgáltatási számlák Nyitó állomány Bevételek összesen Átcsoportosítás egyéni számláról Más pénztárból hozott fedezet Átcsoportosítás más tartalékból Befektetések hozama Kiadások összesen Szolgáltatási kiadások Befektetési kiadások ebből: vagyonkezelés költsége letétkezelés költsége

2014 1 a

2015 2 b

2016 3 c

Nagyságrend: ezer forint Összesen Mód 4 5 d z

37 256 875,00 35 455 607,00 34 029 497,00 4 736 497,00 4 658 281,00 4 611 286,00 14 006 064,00 2 376 377,00 2 398 881,00 2 438 537,00 7 213 795,00 178 000,00 180 445,00 184 094,00 542 539,00 0,00 0,00 0,00 0,00 120 000,00 130 000,00 140 000,00 390 000,00 0,00 0,00 0,00 0,00 2 062 120,00 1 948 955,00 1 848 655,00 5 859 730,00 6 537 765,00 6 084 391,00 5 456 501,00 18 078 657,00 64 790,00 61 885,00 59 767,00 186 442,00 36 244,00 34 619,00 33 434,00 104 297,00 28 546,00 27 266,00 26 333,00 82 145,00 0,00 0,00 0,00 0,00 53 600,00 55 000,00 60 000,00 168 600,00 3 545 000,00 3 452 000,00 3 164 000,00 10 161 000,00 1 231 875,00 1 078 074,00 931 172,00 3 241 121,00 1 642 500,00 1 437 432,00 1 241 562,00 4 321 494,00 0,00 0,00 0,00 0,00 35 455 607,00 34 029 497,00 33 184 282,00 36 436 405,00 34 802 768,00 33 611 901,00 5,66 5,60 5,50 85 300,00 3 548 371,00 3 545 000,00 0,00 0,00 3 371,00 3 537 032,00 3 536 961,00 71,00 0,00 71,00

96 639,00 3 455 472,00 3 452 000,00 0,00 0,00 3 472,00 3 446 959,00 3 446 880,00 79,00 0,00 79,00

105 152,00 3 167 684,00 3 164 000,00 0,00 0,00 3 684,00 3 163 884,00 3 163 800,00 84,00 0,00 84,00

10 171 527,00 10 161 000,00 0,00 0,00 10 527,00 10 147 875,00 10 147 641,00





75OB1 Fedezeti tartalék 2014 Sorszám 036 037 038 039 040 041 042 043 044 045 046 047 048 049 050 051 052 053 054 055 056 057 058 059 060 061 062 063

PSZÁF kód 75OB13323 75OB1333 75OB1334 75OB134 75OB135 75OB136 75OB14 75OB141 75OB142 75OB1421 75OB1422 75OB1423 75OB1424 75OB1425 75OB1426 75OB143 75OB1431 75OB1432 75OB14331 75OB14332 75OB14333 75OB1434 75OB1435 75OB1436 75OB1437 75OB144 75OB145 75OB146


Megnevezés egyéb befektetési ráfordítás Más pénztárba elvitt fedezet Egyéb terhelő tételek Záró állomány Átlagos befektetett vagyon Tervezett időszaki hozamráta (%) Fedezeti tartalék összesen Nyitó állomány Bevételek összesen Tagdíjbevétel Tagok egyéb befizetése Támogatás, adomány Más pénztárból hozott fedezet Átcsoportosítás más tartalékból Befektetések hozama Kiadások összesen Szolgáltatási kiadások Befektetési kiadások ebből: vagyonkezelés költsége letétkezelés költsége egyéb befektetési ráfordítás Más pénztárba elvitt fedezet Várakozási idő letelte utáni kifizetések Kilépés miatti kifizetések Egyéb terhelő tételek Záró állomány Átlagos befektetett vagyon Tervezett időszaki hozamráta (%)

0,00 0,00 0,00 96 639,00 89 320,00 3,77

2015 0,00 0,00 0,00 105 152,00 99 199,00 3,50

Nagyságrend: ezer forint 2016 Összesen Mód 0,00 0,00 0,00 108 952,00 105 252,00 3,50

37 342 175,00 35 552 246,00 34 134 649,00 4 739 868,00 4 661 753,00 4 614 970,00 14 016 591,00 2 376 377,00 2 398 881,00 2 438 537,00 7 213 795,00 178 000,00 180 445,00 184 094,00 542 539,00 0,00 0,00 0,00 0,00 120 000,00 130 000,00 140 000,00 390 000,00 0,00 0,00 0,00 0,00 2 065 491,00 1 952 427,00 1 852 339,00 5 870 257,00 6 529 797,00 6 079 350,00 5 456 385,00 18 065 532,00 3 536 961,00 3 446 880,00 3 163 800,00 10 147 641,00 64 861,00 61 964,00 59 851,00 186 676,00 36 244,00 34 619,00 33 434,00 104 297,00 28 617,00 27 345,00 26 417,00 82 379,00 0,00 0,00 0,00 0,00 53 600,00 55 000,00 60 000,00 168 600,00 1 231 875,00 1 078 074,00 931 172,00 3 241 121,00 1 642 500,00 1 437 432,00 1 241 562,00 4 321 494,00 0,00 0,00 0,00 0,00 35 552 246,00 34 134 649,00 33 293 234,00 36 525 725,00 34 901 967,00 33 717 153,00 5,65 5,59 5,49





75OB2 Likviditási tartalék

Sorszám PSZÁF kód 001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016 017 018 019

75OB21 75OB22 75OB23 75OB231 75OB232 75OB233 75OB234 75OB235 75OB236 75OB24 75OB241 75OB2411 75OB2412 75OB2413 75OB242 75OB243 75OB25 75OB26 75OB27


Megnevezés Év Nyitó állomány Bevételek összesen Tagdíjbevétel Tagok egyéb befizetése Támogatás, adomány Átcsoportosítás más tartalékból Befektetések hozama Egyéb Kiadások összesen Befektetési kiadások ebből: vagyonkezelés költsége letétkezelés költsége egyéb befektetési ráfordítás Átcsoportosítás fedezeti tartalékba Átcsoportosítás működési tartalékba Záró állomány Átlagos befektetett vagyon Tervezett időszaki hozamráta (%)

2014 1 a 68 319,00 2 583,00 0,00 0,00 0,00 0,00 2 583,00 0,00 56,00 56,00 0,00 56,00 0,00 0,00 0,00 70 846,00 70 214,00 3,68

2015 2 b 70 846,00 2 620,00 0,00 0,00 0,00 0,00 2 620,00 0,00 58,00 58,00 0,00 58,00 0,00 0,00 0,00 73 408,00 72 766,00 3,60

2016 3 c


73 408,00 2 559,00 0,00 0,00 0,00 0,00 2 559,00 0,00 60,00 60,00 0,00 60,00 0,00 0,00 0,00 75 907,00 75 261,00 3,40

7 762,00 0,00 0,00 0,00 0,00 7 762,00 0,00 174,00 174,00 0,00 174,00 0,00 0,00 0,00





75OB3 Működési tartalék

Sorszám PSZÁF kód 001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016 017 018 019 020 021 022 023 024 025

75OB31 75OB32 75OB33 75OB331 75OB332 75OB333 75OB334 75OB335 75OB336 75OB34 75OB341 75OB3411 75OB3412 75OB3413 75OB342 75OB343 75OB344 75OB345 75OB346 75OB347 75OB348 75OB349 75OB35 75OB36 75OB37


Megnevezés Év Nyitó állomány Bevételek összesen Tagdíjbevétel Tagok egyéb befizetése Támogatás, adomány Átcsoportosítás más tartalékból Befektetések hozama Egyéb Kiadások összesen Befektetési kiadások ebből: vagyonkezelés költsége letétkezelés költsége egyéb befektetési ráfordítás Tiszteletdíjak és járulékaik Bérköltség és járulékai Nyilvántartási díj Tagszervezési díj Anyagjellegű ráfordítások Felügyeleti díj Átcsoportosítás fedezeti tartalékba Egyéb terhelő tételek Záró állomány Átlagos befektetett vagyon Tervezett időszaki hozamráta (%)

2014 1 a

2015 2 b

656 770,00 201 329,00 160 205,00 0,00 0,00 0,00 21 924,00 19 200,00 196 760,00 474,00 0,00 474,00 0,00 19 762,00 83 473,00 0,00 586,00 6 675,00 9 305,00 0,00 76 485,00 661 339,00 654 480,00 3,35

661 339,00 205 243,00 162 286,00 0,00 0,00 0,00 23 757,00 19 200,00 200 117,00 478,00 0,00 478,00 0,00 20 157,00 85 142,00 0,00 598,00 6 809,00 8 918,00 0,00 78 015,00 666 465,00 659 913,00 3,60

Nagyságrend: ezer forint 2016 Összesen Mód 3 4 5 c d z 666 465,00 206 696,00 164 927,00 0,00 0,00 0,00 22 569,00 19 200,00 203 725,00 481,00 0,00 481,00 0,00 20 560,00 86 845,00 0,00 610,00 6 945,00 8 709,00 0,00 79 575,00 669 436,00 663 807,00 3,40

613 268,00 487 418,00 0,00 0,00 0,00 68 250,00 57 600,00 600 602,00 1 433,00 0,00 1 433,00 0,00 60 479,00 255 460,00 0,00 1 794,00 20 429,00 26 932,00 0,00 234 075,00





75OB4 Taglétszám, tagdíj alakulása

Sorszám PSZÁF kód 001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016 017 018 019 020 021 022

75OB41 75OB42 75OB421 75OB422 75OB4221 75OB4222 75OB4223 75OB423 75OB4231 75OB4232 75OB4233 75OB4234 75OB4235 75OB4236 75OB4237 75OB4238 75OB424 75OB4241 75OB4242 75OB42421 75OB42422 75OB42423

023

75OB43

024 025 026 027 028 029 030 031

75OB431 75OB432 75OB433 75OB434 75OB435 75OB44 75OB441 75OB442


Megnevezés Év Tagdíjfizetők Taglétszám időszak elején Időszak alatti taglétszám növekedés Új belépő Átlépő másik önkéntes nyugdíjpénztárból Átlépő önsegélyező pénztárból Időszak alatti taglétszám csökkenés Átlépő másik önkéntes nyugdíjpénztárba Átlépő egészségpénztárba Átlépő önsegélyező pénztárba Szolgáltatásban részesült Elhalálozott Kilépett Tagdíj nemfizetés miatt kizárt Egyéb megszűnés Taglétszám időszak végén Aktív taglétszám Passzív taglétszám Járadékot igénybe vevő Tagdíjat nem fizető Tagdíjfizetést szüneteltető Szolgáltatást igénybevevők átlagos száma az időszak alatt Egyösszegű kifizetés Banktechnikai járadék Életjáradékok Egyösszegű kifizetés és banktechnikai járadék Egyösszegű kifizetés és életjáradék Teljes létszám Nyitó Záró

2014 1 a

2015 2 b

2016 3 c


38 299 1 538 1 418 120 0 2 090 80 0 0 1 130 40 800 0 40 37 747 29 447 8 300 34 7 700 290

37 747 1 630 1 500 130 0 1 960 80 0 0 1 100 40 700 0 40 37 417 29 217 8 200 40 7 600 280

37 417 1 740 1 600 140 0 1 760 80 0 0 1 000 40 600 0 40 37 397 29 297 8 100 50 7 500 270

1 930 32 0 0 0

1 980 35 0 0 0

2 030 45 0 0 0

38 299 37 747

37 747 37 417

37 417 37 397

4 908 4 518 390 0 5 810 240 0 0 3 230 120 2 100 0 120

5 940 112 0 0 0





75OB4 Taglétszám, tagdíj alakulása 2014 Sorszám PSZÁF kód Szolgáltatás átlagos Megnevezés értéke az időszak alatt 032 75OB46 (Ft/fő/hó) 033 75OB461 Egyösszegű kifizetés 034 75OB462 Banktechnikai járadék 035 75OB463 Életjáradékok 036 75OB464 Egyösszegű kifizetés és banktechnikai járadék 037 75OB465 Egyösszegű kifizetés és életjáradék 038 75OB47 Tagdíj 039 75OB471 Tagdíjbevétel összesen (eFt) 040 75OB4711 Egységes tagdíj (Ft/fő/hó) 041 75OB47111 fedezeti tartalék % 042 75OB47112 működési tartalék % 043 75OB47113 likviditási tartalék % 044 75OB4712 Magasabb tagdíj (Ft/fő/hó) 045 75OB47121 fedezeti tartalék % 046 75OB47122 működési tartalék % 047 75OB47123 likviditási tartalék % 048 75OB4713 Átlagos tagdíjbevétel (Ft/fő/hó) 049 75OB47131 fedezeti tartalék % 050 75OB47132 működési tartalék % 051 75OB47133 likviditási tartalék % 052 75OB472 Egyéb befizetés (Ft/fő/hó) 053 75OB4721 fedezeti tartalék % 054 75OB4722 működési tartalék % 055 75OB4723 likviditási tartalék %


2015

2016

Nagyságrend: ezer forint Összesen Mód

259 956 29 316 0 0 0

260 000 31 000 0 0 0

262 000 33 000 0 0 0

2 536 582 4 838 93,52 6,48 0,00 720,96 94,78 5,22 0,00 5 559,32 93,68 6,32 0,00 390,11 100,00 0,00 0,00

2 561 167 4 936 93,50 6,50 0,00 743,30 94,75 5,25 0,00 5 679,06 93,66 6,34 0,00 400,11 100,00 0,00 0,00

2 603 464 5 034 93,50 6,50 0,00 766,08 94,75 5,25 0,00 5 799,86 93,67 6,33 0,00 410,11 100,00 0,00 0,00

7 701 213





75OB5 Befektetések

Sorszám PSZÁF kód

Megnevezés

001 002 003 004 005 006 007

75OB51 75OB52 75OB521 75OB522 75OB523 75OB53 75OB5301

Év Összes befektetett eszköz (eFt) Fedezeti tartalék % Működési tartalék % Likviditási tartalék % Fedezeti tartalék portfóliója (eFt) Bankszámlák és készpénz összesen %

008

75OB5302

009

75OB5303

010

75OB5304

011 012 013 014 015 016 017 018

75OB5305 75OB5306 75OB5307 75OB5308 75OB5309 75OB5310 75OB5311 75OB5312

019

75OB5313

020

75OB5314


2014 1 a

Nagyságrend: ezer forint 2016 Mód 3 4 c z

2015 2 b

37 250 419,00 98,05 1,76 0,19 35 552 246,00 2,95

35 634 646,00 97,94 1,85 0,20 34 134 649,00 2,95

34 456 221,00 97,86 1,93 0,22 33 293 234,00 2,95

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) %

68,17

68,17

68,17

Részvények % Befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapír % Jelzáloglevél % Határidős ügyletek % Opciós ügyletek % Repó ügyletek % SWAP ügyletek % Ingatlan % Tagi kölcsön % Kockázatitőkealap-jegy % Értékpapír-kölcsönzési ügyletekből származó követelések % Egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír %

4,78

4,78

4,78

19,11

19,11

19,11

3,06 0,00 0,00 0,00 0,00 0,95 0,97 0,00

3,06 0,00 0,00 0,00 0,00 0,95 0,97 0,00

3,06 0,00 0,00 0,00 0,00 0,95 0,97 0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00


Honv6dKcizszolg6lati 0n k6ntesNyugdijp6nztAr Eflen6rz6 Bizotts6g

JELENTES 6vi 6vi p6nztigyitervhez,valaminta 2014-2016. a 201412015. hosszut6vtip6nztigyitervhez

Az EllenorzoBizottsdgaz Onk6ntesKolcsonosBiztositoPlnztfirakrolszolo megfeleloen rogzitetteknek 1993. evi XCVI. tv. 6s a Plnztilr Alapszabalydban 3. sz. napirendi megvizsgalta a 2014.dprilis 29-re tervezettKuldottkozgyriles julius 30.kozottiidoszak{ra 01. 2015.junius pontjaban a plnztar2014. eloterjesztett, vonatkozop6nzugyiterv6t,illetvea plnztdr hosszutfvu,2014. ianu6r01. - 2016. penzugyi terv6t. vonatkozo december31. kozottiidoszakra A beterjesztettp6nzugyitervek tartalmukban6s formdjukbanegyardnt A tervekfobbadatai elvdr6soknak. a kialakitott eloirSsoknak, megfelelnek a vonatkozo 6llnaka osszhangban az ovatoss6gelv6t szem elott tartva megalapozottak, jelenlegismertkolts6gvet6si, gazdasagi kornyezettel , a p6nzt6raktualishelyzet6vel. mind hatarozatlval Mindezekalapj6na 2014.dprilis08-iules6naz EB 612014. p6nzigyitervet 6vi hosszritdvu 6vi penzugyitervet,minda 2014-2016. a 201412015. javasoljaa Kuldottkozgyules r6sz6reaz eloterjeszt6snek elfogadta,s elfogaddsra k6pezi. a jelent6smell6klet6t . Az eloterjeszt6s megfeleloen

Budapest,2014. flprilis08.

elnoke Bizottsdg Ell$norzo

-IVNOIIVNUSINI

:rxgzsl?z^6et69c . 80-z-9t9888|, I :rlgzs9pv. tz080o-60-80 ! :tugzselulgzslueS 6'89'992-00000000-900009l 'lel :lleu-3. 69L'zl996 9e+xeJ ,09L-Zl9969t+ ^ .nLl'Ipne-6eil@olul nq'ilpne-6el!',r,1/r^ 'gg'n eu9^l9x . r9^0 vz06-H

'

llzsd ld] :'zs'l'^lrAN LOtVgWootereruey tsgzAbe[eq ,gVrOO.'zs pezfi6efeg 9lg6szrnn{ug1 e^3 llzclN ,

l

L

.

?').--) '

,

,

/

/

/

/

/

i

'eg/g llzsd t9 tOO-1d1:'zs'g'ry!^N g lererue) rsguelugnltrtu L9 LOO:'zs 'rgAC 'gg 'n eug^lgy VZ06 'Uy gtg6sztnnAugy CVJ-I glezenr{on e^J 112!!N '-.'-H'

80-te?9&f,,Dtu{BsgPv t 8800-6ffe0;'63 'gg 'n 'tdAg errg^lPX ,2,06 69sesr91;rFgssglalaJ lolgpoy

gtg6sa$ffiffi#BsryH :tUIl

'VLOZ'rg^C ' 6 7s r l u d V 'leqol ueglele$eu leulosgzolergê ueu eq ze sg s?r?lle sr sa6eAu9l leuzelle^gl 'lgpal e y sebaflug1 e [6oq 'leqlnproJgla leuleLp?lle>lartugtupere le^ru 1e{uguesa}lazelel?ileJ 'lelolepe tluuazs 'sl ze uaglele$eu tlu?Iuen? ueqsgluoq leusgrJg1p 'eruel tr(6pzu9d sg rtugruglgzolleuone ezewpuel eJlezsgp!ilope ze esgrlgle4ofrpqezsoot p?ûoHV gzolleuo^ arle^? grOZ-VrOZtqyuqdllp$nApseluglug 4e196;ozsz9) n^gl nzsso14 'eq gzolleuo^B s9 lg$enu ueq$ueqzssglella^te ts?l,zs?I-glowgzseq 'pqqpAol ugtdeleles?êileJe le l?Uellzs?I ueseAleqleruellrt6lzu9de luuezs luflt(ugutal?^ 'lgldete 91eqpe6o;e 'Iunulgl!6etueue||e1r{6p ilelul ltuB e 1rzad91ueu lesgêllelB \eze rt6oq ruel r,{6nzugd 'u-efde;e 'erlunsgrlopnl gEseuglglB eleggbszn V ]eles?AeileJ tuues ueu e lol?llAuoz;q llonl 'ugtdele >lunO?ssgleleJ e u{6nzuqd rual V !ul lunlelg6szlê esgzeAuguel?^ gl9OszrnnAu91 a69ss91e;e1 Y 'sl

y rr(6pzu9d gldeJezseuueqB enp?eleq'U?rue1 4n9l nzssoLle sglelels?lezerugpugd leles?Ae1a1 s?leze^V U?ruelfi61zu9de eOgssglelet 'ugtdeleprepuelsIsg1e196lozs qtln{N nur?zs'00t9 1o69ssofiuoztg L:sPperl gpuezeulelle ergle;gbszrn1es9z1efal9lerr{6nzu?de lg}el96szn (lf =eOe'999'8 'll3 ,Zg' Lgg'tL:lel?âq ilezarual e ueqr(;au) >leu?ruel lA6lzu9d n^91 Uezeruel p?ûoHe InEe69^13 selu?IuoIlelg6lozszgy )1lzugd[p6nAN ffzssorlgzolleuoêrle^? grOZ-VrOZ

ergurgzss919rt6z9l$9plu9pe6o;1e lgrual ;r{6pzu9dnnH nzssotl gzolleuo^ orlo^9 9 r0?-iloa tglzugdflp6nr{p se}ugI uO llel96lozszgy pgûo H V [u9rue;91

'lty gl96sz;nnfiugY 9Vrl


A Befektetési Politika és a Választható Portfóliós Szabályzat módosítása.

Tisztelt Küldöttközgyűlés!

1. A Választható Portfóliós Szabályzat előző módosítása során, a 4.2.2.3. pontban a kiegyensúlyozott portfólió összetételében leírt eszközhatárok értékeinél felcserélve került át a Befektetési politikából két eszközcsoport maximum aránya a portfólióban. A korrigálás után az alábbi eszközhatárok szerepelnek a Szabályzatban: Eszközcsoportok Fejlett piaci állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi, fejlett piaci állam készfizető kezességet vállal Külföldi hitelintézeti kötvény Külföldön bejegyzett gazd. szerv. nyilvánosan kibocs. kötv. Hazai és EU ingatlanpiac Magyarországon bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Külföldön bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye

Javítandó Maximum arány a portfólióban

Helyes Maximum arány a portfólióban

9%

10%

10%

9%

A felügyeletet ellátó szervezet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről Magyar Nemzeti Bankra módosult. Ezért a szabályzatban először említésre kerülő felügyeleti megnevezést: 4.3.2. „….a pénztárak pénzügyi felügyeletét ellátó szervet ( a továbbiakban: Felügyelet)…” a következőkre javasoljuk javítani: 4.3.2. „….a pénztárak pénzügyi felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bankot ( a továbbiakban: Felügyelet)….”

2. A Befektetési Politikában szintén nevesíteni javasoljuk a Magyar Nemzeti Bankot, miszerint a szabályzatban először említésre kerülő felügyeleti megnevezést: 6.8.2. „….a pénztárak pénzügyi felügyeletét ellátó szervet ( a továbbiakban: Felügyelet)…” a következőkre javasoljuk javítani: 6.8.2. „…a pénztárak pénzügyi felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bankot ( a továbbiakban: Felügyelet)….” A 2.11. pontban az első bekezdésben „..egy külső portfóliókezelőt..” helyett „..külső portfóliókezelőket..”, és a második bekezdésben a „..Pénztár Igazgatótanácsa a portfóliókezelőt ötévente pályáztatás útján választja ki, évente pedig felülvizsgálja a portfóliókezelő működését..” helyett „..a Pénztár Igazgatótanácsa a portfóliókezelőket pályáztatás útján választja ki, évente pedig felülvizsgálja a portfóliókezelők működését.”

A Pénztár vezetősége javasolja, hogy a portfóliókezelési irányelvek kikerüljenek a szabályzat mellékletei közül. Ezzel összefüggésben a 6.7.1. pontban törlésre kerül a 2/A, és a 2/B melléklet megnevezése. A 7.1. pontban a következő változtatást javasoljuk: „..megfelelően folyamatosan karbantartja, újabb pályáztatással dönthet meghosszabbításukról..” helyett „..megfelelően folyamatosan karbantartja, szükség szerint újabb pályáztatással dönthet fenntartásukról..” A portfóliókezelők kiválasztásáról szóló 7.3. pont a következők szerint módosulna: A Pénztár befektetési üzletmenetének szakértő, költséghatékony, biztonságos bonyolítása érdekében a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelelő portfóliókezelőket bíz meg. Az igazgatótanács határozza meg a külső portfóliókezelők számát, és dönt a portfóliókezelők kiválasztásáról. A portfóliókezelők kiválasztásának leglényegesebb szempontjai: -

vagyonkezelési tapasztalatok, nyugdíjpénztári portfólió kezelési referenciák átláthatóság, pénztárral való kapcsolat tőkeellátottság üzleti jó hírnév független minősítő ajánlása személyi állomány összetétele, képzettsége és tapasztalata portfólió kezelési döntési mechanizmus pontos adatszolgáltatási feltételek ellenőrzési és nyilvántartási rendszer informatikai háttér költségek, díjazás

Az 1. számú mellékletben szereplő Befektetési Politika kivonatában, a szabályzat módosításait szükséges átvezetni. A befektetési folyamat résztvevőinek felsorolása során a külső vagyonkezelők nevesítése kikerül. A 2/A és a 2/B melléklet kikerülésével a Befektetési alapfogalmak ezek után nem a 3.számú mellékletet adják, hanem a 2. számú mellékletet.

Kérjük a javasolt módosítások elfogadását.


Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár Székhely: 1135 Budapest Aba utca 4. Levelezési cím: 1397 Budapest, Pf.: 528.

Befektetési Politika

A Befektetési Politikát a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár 2014. április ...-i küldöttközgyűlése a …/2014. számú határozatával elfogadta és 2014. …………… 01-től hatályba lépteti

2

Tartalom

1. Szabályozási környezet............................................................................................3 2. A pénztári vagyon befektetésének célja, alapelvei ................................................3 3. A befektetési politika meghatározása.....................................................................5 4. A befektetési politika teljesülésének értékelése.....................................................5 5. A befektetési politika módosítása ...........................................................................6 6. Feladatmegosztás a befektetési tevékenység végrehajtásában ............................6 Törölt: 10

7. A befektetési tevékenység résztvevői....................................................................11

Törölt: 11 Törölt: 12

8. A befektetési portfóliók összetétele és a hozzájuk rendelt referencia indexek.13

Törölt: 13

9. A befektetési portfóliók összetételére vonatkozó korlátozások betartása ........23 1.számú melléklet: A Befektetési politika kivonata ............................................... 24 2. számú melléklet: Befektetési fogalmak ................................................................46

Törölt: 2/A.számú melléklet: Portfóliókezelési irányelvek ¶ Concorde Alapkezelő Zrt. 31¶ 2/B.számú melléklet: Portfóliókezelési irányelvek Saját vagyonkezelés. 39¶ 3. számú melléklet: Formázott: Betűtípus: 12 pt, Félkövér Formázott: Betűtípus: 12 pt, Félkövér Formázott: Betűtípus: 12 pt, Félkövér Formázott: Betűtípus: 12 pt, Félkövér Formázott: Betűtípus: 12 pt, Félkövér

3

1. Szabályozási környezet

A Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár (továbbiakban: Pénztár) befektetési politikáját az alábbi – többször módosított – jogszabályok előírásai szerint alakította ki: • az 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról, • a 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól, • a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól, • a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény. 2. A pénztári vagyon befektetésének célja, alapelvei

2.1. A Pénztár a legfontosabb céljának és kötelezettségének tekinti a tagi, munkáltatói tagi és támogatói befizetések, adományok értékének megóvását és növelését. Ennek érdekében a Pénztár a rendelkezésre álló szabad eszközöket – a likviditás és a hosszú távú fizetőképesség folyamatos fenntartása, valamint a vonatkozó jogszabályok, és a jelen befektetési politika előírásainak betartása mellett – befekteti. 2.2. A Pénztár a fedezeti tartalékot alapvetően hosszú távú megtakarításként kezeli és értelmezi. A Pénztár a fedezeti tartalékot választható portfóliók között osztja meg. A választható portfóliós rendszer egy olyan önkéntes, nyugdíjpénztári tagi rendelkezési lehetőség biztosítása, amelyben a Pénztár lehetővé teszi, hogy a felhalmozási időszakban lévő tag maga rendelkezzen az egyéni nyugdíjszámlája fedezetét képező eszközök Pénztár által összeállított, eltérő befektetési jellemzőknek megfelelő eszközcsoportok (portfóliók) valamelyikébe való elhelyezéséről. 2.3. A választható portfólió azt jelenti, hogy a nyugdíjpénztár a korábbi egy helyett több befektetési portfóliót is összeállíthat. Ezekből mindenki kiválaszthatja az életkorának, és kockázatviselési hajlandóságának megfelelőt. 2.4. A választható portfóliós rendszer bevezetésének célja, hogy hosszabb távon magasabb hozamot, így versenyképes nyugdíjszintet biztosítson a pénztártagok részére. 2.5. A Pénztár, a választható portfóliós rendszert 2008. január elsejével vezette be. Az új szolgáltatás bevezetése lehetőséget nyújt a felhalmozási időszakban lévő tagok számára, hogy az egyéni számlájukon nyilvántartott befizetéseiket – az automatikus besorolással vagy egyéni döntés szerinti választással –, eltérő kockázatú és hozamú befektetési portfóliókban helyezzék el. A konstrukció a nagyobb jövedelmű (az adókedvezményeket maximálisan igénybevevő) és a havonta néhány ezer forint körüli befizetésre képes önkéntes pénztártagok számára egyaránt lehetővé teszi a befektetési kockázatok különböző mértékű vállalását. 2.6. A működési tartalék a biztonságos pénztárüzemi tevékenység fedezete, ezért nagyságát (tekintettel arra, hogy az átcsoportosítás adóköteles) a várható feladatokkal

4

összhangban (esetleges beruházás, stb.) kell meghatározni. Optimális mértéke mellett a maradvány befektetésének jelentősége elenyésző. 2.7. A likviditási tartalék befektetésének célja, hogy biztosítsa a felhalmozott eredmény növelését, és legalább a működési tartalék befektetésével azonos hozam realizálását. 2.8. Az önkéntes pénztári be nem azonosított befizetések elkülönítésének célja, hogy a Pénztárhoz befolyó, de még nem azonosított befizetések is a lehetőségekhez mérten hozamokhoz juttassák a tagságot. 2.9. A Pénztár, a szolgáltatási kifizetések számára külön portfóliót hoz létre. 2.10. A Pénztár befektetési tevékenysége során a vagyon tőkeerejének megőrzésére és növelésére törekszik. A Pénztár kockázatviselési hajlandóságát a választható portfólió célja és természete határozza meg. Mindenképpen törekszik arra, hogy a vállalandó kockázat mértéke rövid és középtávon olyan legyen, hogy ne veszélyeztesse a rendelkezésre álló tőkéjének reálértékben vett sértetlenségét. A Pénztár önállóan folytatott befektetése akkor nem minősül saját portfóliókezelési tevékenységnek, amennyiben a Pénztár portfóliókezelésbe ki nem helyezett befektetett eszközei kizárólag házipénztárban, pénzforgalmi számlán, befektetési számlán, illetve tagi kölcsönben vannak elhelyezve. 2.11. A Pénztár a nagyobb biztonság, a magasabb hozamok elérése, valamint a portfóliókezelési tevékenység átláthatósága és összemérhetősége érdekében diverzifikált portfóliókezelést folytat a következők szerint: -

-

-

-

a Pénztár megosztja a vagyonkezelést és ennek keretén belül külső portfóliókezelőket alkalmaz az értékpapír és a pénzpiaci befektetések, kezelésére, valamint saját portfóliókezelést végez, melyet a befektetési részleg hajt végre, a Pénztár Igazgatótanácsa a portfóliókezelőket pályáztatás útján választja ki, évente pedig felülvizsgálja a portfóliókezelők működését és a vagyonkihelyezés megosztásának arányait, az ingatlanbefektetéseket saját kezelésben végzi a Pénztár. Az ingatlanokkal kapcsolatos jogszabály szerinti feladatok ellátására ingatlanértékelőt, egyéb ellenőrzési és elemzési feladatok elvégzésére szükség szerint - ingatlanszakértőt bíz meg a Pénztár, A Pénztár a külső portfóliókezelés ellenőrzésére, valamint a saját vagyonkezelésre befektetésekért felelős vezetőt alkalmaz főállásban, akit az Igazgatótanács pályázat útján választ ki és dönt a díjazásáról. A kiválasztás során többek között az alábbi szempontokat veszi figyelembe: -szakmai múlt -szakmai hírnév -korábbi működésről referenciák

2.12. A Pénztár a befektetési tevékenységben közreműködőktől elvárja, hogy a vállalt kockázat mértékének megfelelő, lehető legmagasabb hozam elérése érdekében - a vonatkozó jogszabályok és jelen befektetési politika figyelembevételével - a legjobb tudásuk szerint mindent tegyenek meg.

Törölt: egy Törölt: t

Törölt: ötévente Törölt:

5

3. A befektetési politika meghatározása 3.1. A Pénztár befektetési politikáját az ügyvezető igazgató készítteti el. A szakpolitika kidolgozásában a befektetési vezető és az ügyvezető igazgató gazdasági helyettese közvetlenül vesz részt. Az ügyvezető igazgató a befektetési politika elkészítésébe - a vonatkozó pénztári szabályok (pénztártitkok) betartásával – külső szakértőt, tanácsadót is bevonhat. 3.2. Az ügyvezető igazgató a befektetési politika kialakításánál lehetőséget biztosíthat a Pénztár portfóliókezelőinek és a letétkezelőnek a befektetési politika kialakításában történő részvételre. A szerződésekben rögzíteni kell, hogy a portfóliókezelők, illetve a letétkezelő véleményük, elemzéseik és előrejelzéseik rendelkezésre bocsátásával kötelesek segítséget nyújtani a befektetési politika kialakításához.

Törölt: jé

3.3. Az ügyvezető igazgató a befektetési politika tervezetét - a bevont külső szakértők esetleges módosítási javaslataival együtt - előterjeszti az Igazgatótanács számára. Az Igazgatótanács által jóváhagyott befektetési politikát a Pénztár soron következő küldöttközgyűlése elé kell terjeszteni elfogadásra. Amennyiben az Igazgatótanács a befektetési politika változatlanul hagyását javasolja, akkor erről is a küldöttközgyűlésnek kell döntést hoznia. A befektetési politika mindenkor hatályos tartalmi kivonatát (1. számú melléklet) a Pénztárba belépni szándékozó minden magánszeméllyel ismertetni kell. A befektetési politika kivonatát fel kell helyezni a Pénztár weblapjára. 3.4. A Pénztár a portfóliók vagyonkezelését a saját és külső portfóliókezelés miatt a befektetési eszközök típusai alapján két részre bontja, mely portfóliók befektetése a Portfóliókezelési irányelvekben meghatározottak szerint történik. A saját vagyonkezelés bevezetésének célja az állampapír állomány kezelése. Természetesen állampapírok a külső vagyonkezelők által kezelt rész portfóliókban is helyet kapnak, a biztonságos működtetés elősegítése céljából. Ezek hányada portfóliónként eltérő, az adott portfólió állampapír kitettségtől függően. A rész portfóliók stratégiája és összetétele összességében megfelel a portfóliókra meghatározott egységes Befektetési politikában foglaltaknak. 4. A befektetési politika teljesülésének értékelése 4.1. A Pénztár befektetési politikája teljesülésének értékelését legalább évente egyszer az Igazgatótanács – az ügyvezető igazgató előterjesztése alapján – köteles elvégezni. Az értékelés során meg kell vizsgálni, hogy: -

-

a kialakított befektetési politika megvalósítása segítette-e a pénztári vagyon befektetési céljainak elérését; a befektetési ügyletmenet, a befektetési portfóliók összetétele, szerkezete összhangban volt-e a befektetési politikában és a jogszabályokban előírt rendelkezésekkel, az esetleges eltérések megszüntetése érdekében milyen intézkedések történtek; a befektetési portfóliók hozama a hozzájuk rendelt referencia indexek tűréshatáron belüli környezetében alakultak-e, illetve melyek voltak az esetleges eltérések okai;

Törölt: Törölt: a

6

-

-

az értékelt időszakban történt-e a befektetéseket érintő rendkívüli esemény, ezek milyen hatással voltak a portfólió szerkezetére és hozamára, illetve történt-e kárenyhítő intézkedés; a befektetési tevékenység eredményeinek értékelése alapján javaslatot kell tenni a befektetési politika fenntartására, esetleges módosításaira.

4.2. A befektetési politika megvalósulásának értékelését az éves beszámoló elfogadását megelőzően ismertetni kell az Ellenőrző Bizottsággal és a Pénztár küldöttközgyűlésével is. Ennek alapján a küldöttközgyűlés dönt a befektetési politika fenntartása vagy módosítása kérdésében. 4.3. Az éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a tárgyévi befektetési politikát, annak teljesülését, illetve a jövőbeni várakozásokat 5. A befektetési politika módosítása 5.1. Az ügyvezető igazgató a befektetési politika megvalósulásának éves értékelése során felméri a befektetési politika változtatásának szükségességét. A változtatás igénye esetén a 3. pontban meghatározottak szerint elkészült módosítási javaslatot az értékeléssel együtt viszi az Igazgatótanács elé, amely a küldöttközgyűlés elé terjeszti elfogadásra. 5.2. Rendkívüli körülmények bekövetkezését a befektetési vezető azonnal jelzi a menedzsmentnek, és ha szükséges, az ügyvezető igazgató soron kívüli előterjesztést készít az Igazgatótanács részére. Rendkívüli körülménynek tekinthető: -

az értékpapírtőzsde forgalmának rendkívüli árfolyammozgások miatti felfüggesztése, vagy ha ez fenyeget; a portfólióban lévő értékpapírok kibocsátóinál bekövetkező rendkívüli események; a Pénztár portfóliókezelőjénél bekövetkező rendkívüli események.

Az Igazgatótanács ebben az esetben a befektetési politika rendes módosításánál ismertetett eljárással terjeszti a küldöttközgyűlés elé a rendkívüli módosításra vonatkozó javaslatot. 5.3. Amennyiben a rendkívüli módosítási eljárás lefolytatására nincs mód (pl. nincs rá elég idő), úgy a befektetési vezető – az ügyvezető igazgató (gazdasági igazgatóhelyettes) tájékoztatása mellett – a kármegóvás érdekében saját legjobb szakmai belátása szerint cselekedhet. A rendkívüli, kármegóvó intézkedésekről az ügyvezető igazgató soron kívül tájékoztatja az Igazgatótanács elnökét.

6.

Feladatmegosztás a befektetési tevékenység végrehajtásában

6.1. A Pénztár befektetési politikájának elfogadása a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik. 6.2.A Pénztár üzlet és befektetési politikájának kialakítása során az Igazgatótanács:

7

-

-

a küldöttközgyűlés elé terjeszti a befektetési politikát, jóváhagyja azon szabályzatokat, amelyek elfogadása nem tartozik a küldöttközgyűlés hatáskörébe, jóváhagyja a letét- és portfóliókezelői szerződések lényeges feltételeit, elemzi és értékeli a befektetési politika megvalósítását, javaslatot tesz a küldöttközgyűlésnek annak változtatásáról, dönt a portfóliókezelői pályázatok kiírásáról és a portfóliókezelő kiválasztásáról.

6.3. A Pénztár befektetési politikájának kialakítása és végrehajtása, a portfóliókezelők működésének, teljesítményük értékelése és ellenőrzése, valamint a befektetési döntések operativitásának fokozása érdekében külső és belső szakértőket vonhat be, akiknek főbb feladata a következő: -

-

megvizsgálni és elemezni az egyes konkrét portfólióelemek (ingatlan és ingatlanalap, nem forgatási célú részesedések, külföldi befektetések) vételéről, illetve eladásáról, azok hasznosításáról, működtetéséről és felügyeletéről szóló döntéseket és tranzakciókat, véleményezni az éves és hosszú távú pénzügyi tervek befektetésekkel és hozamokkal kapcsolatos elemeit, véleményezni és javaslatot tenni a letétkezelő és portfóliókezelők személyére vonatkozóan, véleményezni a Pénztár befektetéseivel kapcsolatos szabályzatokat.

6.4. A befektetési tevékenység közvetlen felügyeletét - az ügyvezető igazgató irányítása mellett - az ügyvezető igazgató gazdasági helyettese végzi. Javaslata alapján az ügyvezető igazgató köteles és jogosult a vonatkozó szolgáltatói szerződések feltételeit figyelemmel követni, alapkérdésekben Igazgatótanácsi döntésekre előkészíteni, technikai megoldások tekintetében, pedig saját hatáskörben módosítani. A szerződések előkészítése, illetve módosítása során szakértő közreműködését (pl. jogász, befektetési tanácsadó) veheti igénybe. 6.5. A befektetésekkel kapcsolatos, a közvetlen nyilvántartási, ellenőrzési és koordinálási feladatokat a befektetési vezető és a befektetési főelőadó végzi. 6.6. A Pénztárral szerződéses viszonyban álló szolgáltatók közötti munkamegosztás megszervezését a befektetési vezető koordinálja, elkészíti és ellenőrzi a szolgáltatók közötti eljárási és lebonyolítási rendet. 6.7. A Pénztár és a portfóliókezelő közötti feladatmegosztást a portfóliókezelői megbízási szerződésekben az alábbiakkal összhangban kell szabályozni: 6.7.1. A Pénztár feladata -

-

A Pénztár jelen befektetési politika portfóliókezelőket érintő részeit, Portfóliókezelési irányelvekbe foglalja és azt haladéktalanul eljuttatja a portfóliókezelőkhöz. A portfóliókezelők megbízási szerződéseiben rögzíteni kell, hogy a Portfóliókezelési irányelvek a portfóliókezelők általi kézhezvételüket követően a szerződés mellékletévé válnak; A Pénztár a befektetési politika Portfóliókezelési irányelveket érintő módosításairól egyeztet az érintett portfóliókezelővel, számára véleménynyilvánítási lehetőséget biztosít;

Törölt: (2/A, 2/B számú melléklet)

8

-

-

-

-

-

-

A Pénztár befektetés céljából átadni kívánt eszközeit eljuttatja a portfóliókezelő rendelkezése alatt álló pénz-, illetve értékpapírszámlára, amennyiben a portfóliókezelő igényt tart rá az átadásról azt megelőzően írásbeli értesítést küld; A Pénztár együttműködik a portfóliókezelővel annak érdekében, hogy a portfóliókezelő tevékenységét a törvényi előírásoknak, a Portfóliókezelési irányelveknek, a Pénztár pénzügyi tervének és egyéb szabályzatainak megfelelően minél eredményesebben végezhesse; A Pénztár folyamatosan figyelemmel kíséri a portfóliókezelő által bonyolított befektetési üzletmenetet, ennek érdekében a létrejövő tranzakciókról a portfóliókezelőtől folyamatos tájékoztatást kér. Naponta kér jelentést a befektetett állomány alakulásáról, havonta a hó végi állományáról, a realizált hozam mértékéről, a portfólió nettó eszközértékéről és az elért hozamról. A Pénztár negyedévente írásban, esetenként szóbeli prezentációval is beszámoltatja a portfóliókezelőt a tőkepiac fejleményeiről és az alkalmazott stratégia eredményeiről; Amennyiben a Pénztár az ellenőrzés során a portfóliókezelő részéről a portfóliókezelői szerződés, a Portfóliókezelési irányelvek, a vonatkozó jogszabályok megsértésére bukkan, az eset súlyosságától függően felszólítja a portfóliókezelőt a kihágás megszüntetésére. A szabályok ismétlődő, vagy a Pénztár érdekeit súlyosan sértő, esetleg szándékos megszegése esetén a Pénztár a portfóliókezelői szerződést rendkívüli felmondással megszüntetheti; A Pénztár a portfóliókezelő értesítése és javaslata alapján dönt a befektetési politika rendkívüli módosításának indokoltságáról és megteszi a szükséges intézkedéseket; A Pénztár a portfóliókezelési díjat - amennyiben a portfóliókezelői díj számításával kapcsolatosan nem emel kifogást - határidőre megfizeti a portfóliókezelő részére az általa megjelölt számlára történő átutalással. Külön rendelkezése hiányában a Pénztár kifejezetten megtiltja, hogy a portfóliókezelő bármilyen fennálló követelése kielégítése iránt az átadott portfólió megterhelésével intézkedjen.

6.7.2. A portfóliókezelő feladatai és felelőssége -

-

-

-

A vonatkozó szabályok – különös tekintettel a Portfóliókezelési irányelvekre – alapján a portfóliókezelő meghatározza a Pénztár befektetéseinek összetételét, lejáratát és nagyságrendjét, valamint a kockázati osztályokon belüli megosztását, szervezi és lebonyolítja a Pénztár befektetési ügyleteit, azaz a Pénztár javára, illetve terhére értékpapírokat vesz és elad; A portfóliókezelő a kezelésébe átadott és befektetett pénztári eszközökről – más ügyfeleitől és saját vagyonától elkülönített, a beszámolási kötelezettségét alátámasztó – nyilvántartást vezet; A portfóliókezelő folyamatosan tájékoztatja a Pénztárat a portfóliókat érintő tranzakciókról, eleget tesz napi, havi és negyedéves beszámolási kötelezettségének. A jelentéseiben szerepeltetett nettó eszközérték és hozamadatok kiszámítását a mindenkor hatályos rendelkezések szerint végzi; A portfóliókezelő a rendelkezésére álló tőkepiaci prognózisok, elemzések alapján együttműködik a Pénztárral a befektetési politika tovább fejlesztésében, aktualizálásában, évente értékeli a befektetési politika eredményeit, és javaslatot tehet a befektetési politika módosítására;

9

-

-

-

A portfóliókezelő a nála, a tőkepiacon, vagy a portfólióban bekövetkező rendkívüli eseményekről haladéktalanul tájékoztatja a Pénztárat, károsodástól való megóvása érdekében intézkedési javaslatot tesz, és amennyiben szükséges, javasolja a befektetési politika rendkívüli módosítását. Rendkívüli esetben saját legjobb szakmai belátása szerint mindent elkövet a Pénztár károsodástól való megóvása, kárenyhítése érdekében. A portfóliókezelő a Polgári Törvénykönyv általános szabályai szerint felel a Pénztár által átadott vagyon értékének megőrzéséért. A portfóliókezelő kártérítési felelősséggel tartozik az átadott vagyonban bekövetkezett olyan vagyonvesztésért, amely saját hibájából, vagy mulasztásából ered, illetve amely a portfóliókezelői megbízási szerződés, a vonatkozó jogszabályok, a portfóliókezelőre vonatkozó és általa kézhez vett Portfóliókezelési irányelvek, vagy a Pénztár egyéb, a portfóliókezelő által ismert szabályzatának portfóliókezelő általi megsértéséből ered; A portfóliókezelő negyedéves gyakorisággal portfóliókezelési számlát állít ki, amelyet a Pénztár – elfogadása esetén – kiegyenlít. A portfóliókezelő csak a Pénztár eseti engedélye birtokában elégítheti ki követelését a Pénztár nála lévő eszközei megterhelésével.

6.8. A Pénztár és a letétkezelő közötti feladatmegosztást a letétkezelői megbízási szerződésben az alábbi tartalommal kell szabályozni: 6.8.1. A Pénztár feladatai -

-

-

-

-

A Pénztár a folyamatos működéshez szükséges pénzforgalmon felüli befektetésre kerülő pénzeszközeit a letétkezelőnél vezetett befektetési számlájára utalja, A Pénztár értékpapír portfólióinak kezelése, tárolása céljából portfóliókezelőnként elkülönített értékpapírszámlákat nyit, mely felett az egyes portfóliókezelőknek rendelkezési jogot biztosít, illetve ez iránt a letétkezelőnél rendelkezik; A Pénztár az egyes portfóliókezelőkre érvényes Portfóliókezelési Irányelveket eljuttatja a letétkezelőhöz, és felhatalmazza, hogy megtagadja a portfóliókezelők által kezdeményezett olyan tranzakciók végrehajtását, amelyek az irányelveket, a hatályos jogszabályokat, vagy a Pénztár érdekeit egyéb módon (pl. a piaci ártól lényegesen eltérő árfolyamon kötött ügyletek) súlyosan sértik. Az ilyen tranzakciók megtagadásáról a Pénztár a letétkezelőtől külön felszólítás nélkül haladéktalanul értesítést kér; A Pénztár ismétlődő, indokolt tranzakció megtagadás, vagy rendkívüli súlyos – különös tekintettel a portfóliókezelőnél bekövetkező rendkívüli eseményekre – körülmények bekövetkezése esetén kéri a letétkezelőtől értékpapírszámláinak zárolását, és intézkedhet a portfóliókezelő rendelkezési jogának azonnali visszavonásáról; A Pénztár a vonatkozó jogszabályok szerint, napi gyakorisággal piaci érték kimutatást kér a letétkezelőtől a Pénztár portfóliójáról; A Pénztár a letétkezelési díjat – amennyiben a letétkezelői díj számításával kapcsolatosan nem emel kifogást – határidőre megfizeti a letétkezelőnek az általa megjelölt számlára történő átutalással.

6.8.2. A letétkezelő feladatai

10

-

-

-

-

A letétkezelő a Pénztár számára portfóliókezelőnként és portfóliónként elkülönített befektetési számlát, értékpapírszámlát és értékpapír letéti számlát vezet, mely felett rendelkezéseket fogad el a Pénztár felhatalmazott portfóliókezelőitől; a portfóliókezelői tevékenység jogszabályoknak, Ellenőrzi Portfóliókezelési Irányelveknek és a Pénztár érdekeinek való megfelelését. A Pénztár érdekeit súlyosan veszélyeztető megsértés esetén a letétkezelő – a Pénztár külön kérése nélkül is – visszautasítja az érintett tranzakciók lebonyolítására adott portfóliókezelői rendelkezést, és haladéktalanul értesíti a pénztárak pénzügyi felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bankot (a továbbiakban: Felügyelet), a Pénztárat és a Portfóliókezelőt. A Pénztár ilyen értelmű utasítására haladéktalanul zárolja az érintett értékpapírszámlát; A letétkezelő a jogszabályoknak megfelelő gyakorisággal elkészíti és a Pénztár részére megküldi a befektetésére vonatkozó adatokat. A Pénztár portfóliójának piaci érték számítását a mindenkor hatályos rendelkezéseknek megfelelően elvégzi; Ellátja a letéti őrzéssel és letétkezeléssel kapcsolatos teendőket, Beszedi az értékpapír számlákon nyilvántartott értékpapírok után járó hozadékot és egyéb járandóságokat, A letétkezelő negyedéves gyakorisággal díjszámítást végez, és ennek alapján a letétkezelői díjról számlát állít ki, melynek elfogadása esetén kiegyenlítéséről a Pénztár intézkedik.

6.9. A portfóliókezelő és a letétkezelő közötti együttműködést - a Pénztár érdekeit figyelembe vevő - eljárási rend szabályozza, melynek elkészítését a befektetési vezető koordinálja. Az eljárási rendben az alábbi feladatok elvégzésének módját, felelőseit és a hozzájuk kapcsolódó határidőket kell szabályozni: -

-

értékpapír tranzakciók lebonyolítása és az ezekhez kapcsolódó értesítések küldése (különös tekintettel a transzferkérelmek teljesítésével kapcsolatos határidőkre és felelősségekre); értékpapírok hozamának elszámolása, esedékességek beszedése; egy időben elkészítendő jelentések egyeztetése (állomány- és nettó eszközérték számítás egyeztetése); a letétkezelői ellenőrzés és beavatkozás rendje.

6.10. Ingatlanbefektetésekkel kapcsolatos feladatok: az ingatlanbefektetésekkel kapcsolatos pénztáron belüli, jogszabályoknak megfelelő feladatok elvégzésére ingatlanértékelőt kell alkalmazni.

6.11. A vagyonkezelési tevékenységhez kapcsolódó munkarend A Pénztár 2009 január elsejétől áttért az elszámoló egység alapú nyilvántartásra. Az elszámolási rendszer pénztári, portfóliókezelői, valamint a letétkezelői feladatainak meghatározása az általuk megkötött háromoldalú szerződésben került rögzítésre.

Törölt: szervet

11

7. A befektetési tevékenység résztvevői 7.1. Kiválasztás A Pénztár a befektetési tevékenységben résztvevőket pályáztatás útján választja ki. A pályáztatást a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsának 4/2007 (VII.19.) számú ajánlása figyelembe vételével végzi. A bevonni kívánt szolgáltatókkal határozatlan idejű szerződést köt, melyben a Pénztár által közölt felmondás esetére legfeljebb 90 napos rendes felmondási időt fogad el. A szerződéseket a jogszabályok változásainak megfelelően folyamatosan karbantartja, szükség szerint újabb pályáztatással dönthet fenntartásukról, vagy újabb szolgáltató megbízásáról. Rendkívüli esetektől eltekintve a Pénztár szerződéses kapcsolatait évente értékeli és felülvizsgálja. A Pénztár megbízási szerződést kizárólag a jogszabályokban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat nem sértő, a szükséges Felügyeleti engedélyekkel rendelkező szolgáltatókkal köt, és ennek meglétéről a szolgáltatókat külön nyilatkoztatja. A pályáztatási eljárásba a Pénztár független minősítőt is bevonhat.

Törölt: Törölt: meghosszabbításukról

7.2. A letétkezelő kiválasztásánál a Pénztár az alábbi szempontokat tartja legfontosabbnak: -

tőkeellátottság; jó üzleti hírnév nyugdíjpénztári letétkezelői tapasztalatok, referenciák; működtetett ellenőrzési rendszer; informatikai háttér; költségek, díjazás.

Törölt: hazai, illetve külföldi Törölt: (külföldi értékpapír kezelőt) Törölt: A Törölt: nak Formázott: Betűtípus: 12 pt

7.3. A portfóliókezelők kiválasztása A Pénztár befektetési üzletmenetének szakértő, költséghatékony, biztonságos bonyolítása érdekében a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelelő portfóliókezelőket bíz meg. Az igazgatótanács határozza meg a külső portfóliókezelők számát, és dönt a portfóliókezelők kiválasztásáról. A portfóliókezelők kiválasztásának leglényegesebb szempontjai: -

vagyonkezelési tapasztalatok, nyugdíjpénztári portfólió referenciák átláthatóság, pénztárral való kapcsolat tőkeellátottság üzleti jó hírnév független minősítő ajánlása személyi állomány összetétele, képzettsége és tapasztalata portfólió kezelési döntési mechanizmus pontos adatszolgáltatási feltételek ellenőrzési és nyilvántartási rendszer informatikai háttér költségek, díjazás

kezelési

7.4. Több portfóliókezelő kiválasztásakor, újabb portfóliókezelők bevonásakor az Igazgatótanács pályázati kiírásban is közli:

Formázott: Felsorolás és számozás Törölt: <#>átláthatóság, pénztárral való kapcsolat,¶ <#>tőkeellátottság, kiemelt eredményesség (GIPS audit)¶ <#>pénzintézeti vagy biztosítói tulajdonosi háttér a pénzpiaci portfóliókezelő esetében,¶ <#>legalább öt éves működésre utaló referencialista, ¶ <#>üzleti jó hírnév, esetleg független minősítő ajánlása;¶ <#>¶ <#>nyugdíjpénztári portfóliókezelői tapasztalatok, referenciák, korábbi években elért hozamok,¶ <#>¶ <#>portfóliókezelési döntési mechanizmus,¶ <#>¶ <#>pontos adatszolgáltatási feltételek;¶ <#>működtetett ellenőrzési rendszer;¶ <#>informatikai háttér; külföldi portfóliókezelőnél a magyar nyugdíjpénztári adminisztráció ismerete, a szoftverek kompatibilitása¶ <#>költségek, díjazás.¶

12

-

-

a diverzifikáció célját a Pénztár portfólióinak általános – a többi hazai portfóliókezelővel megegyező módon történő – kezelésének szabályait, a megbízások hatékonysági előírásait, a portfóliókezelők között versenyszabályokat; a Pénztár portfóliójából egy adott eszközcsoport kezelésének (pl. külföldi részvények leválasztása a portfólió többi részéről) feltételeit külföldi portfóliókezelés globalitásának, devizájának és kockázatmérséklésének követelményeit.

7.5. Értékelés Az Igazgatótanács évente egyszer áttekinti a szerződéses viszonyban álló szolgáltatók tevékenységének eredményességét, és dönt a szerződések fenntartásáról, eredményességtől függő tőke-átcsoportosításokról, vagy új pályázat kiírásáról. Az éves értékelésnél az alábbi szempontok szerint vizsgálja a szolgáltatók teljesítményét: -

-

rövid és hosszabb távon elért hozam; az adott portfóliókezelő által kezelt portfóliók hozama és a hozzá rendelt referencia indexek viszonya, az esetleges eltérések oka; a szerződésben rögzített jelentési és értesítési kötelezettségek teljesítése, az átadott jelentések pontossága, részletezettsége és a határidők betartása; együttműködési készség a pénztárral és a többi szolgáltatóval; az adott szolgáltató díjszabása és a piac aktuális helyzete. az adott portfóliókezelő által tett szakmai javaslatok (pl. a befektetési politika kialakításához, rendes és rendkívüli módosításához tett javaslatai) helytállósága. a Pénztár menedzsmentjének megítélése.

7.6. Díjazás A Pénztár a szerződéses kapcsolatainak kialakításakor átlátható érdekeltségi viszonyok megteremtésére, teljesítményarányos, a mindenkori piaci viszonyoknak megfelelő, számára legkedvezőbb összetételű és mértékű díjazás elérésére törekszik. Díjfizetési kötelezettségeinek havonta tesz eleget, illetve naponta elszámolja az arányos díjtételeket, elősegítve ezzel a tagok igazságos teherviselését. Fentiek alapján szolgáltatóival folytatott tárgyalásai során - felhasználva alkupozícióját - az alábbi irányelvek érvényre juttatását kívánja elérni: -

-

a tárgyalások során igyekszik felmérni az adott tevékenység szolgáltatójánál felmerülő költségeit, és olyan díjtétel kialakításában érdekelt, amely ezekre fedezetet nyújt; a felmerülő költségszint fedezete feletti díjtétel részt, amennyiben lehetséges, igyekszik a szolgáltató teljesítményéhez kötni; a Pénztár szolgáltatói felé a szerződések szerint teljesíti díjfizetési kötelezettségét.

A saját vagyonkezeléssel foglalkozó pénztári munkavállalók bére és járuléka, a portfóliók vagyonkezelési költségei között kerül elszámolásra. [281/2001. (XII.26.) Korm rendelet 15.§ (3)]

13

8. A befektetési portfóliók összetétele és a hozzájuk rendelt referencia indexek 8.1. Az Igazgatótanács a Pénztár kockázatviselési képességéből és a tőkepiac aktuális helyzetéből levezethető portfólió összetételt, a részarányokat, valamint az egyes portfóliórészekhez rendelt referencia indexeket az évente elvégzendő értékelés során felülvizsgálja és elemzi. Akár a fedezeti tartalékhoz tartozó, akár a Pénztár összes befektetett eszközét magába foglaló portfólióhoz tartozó referencia index egyenlő az egyes portfóliórészekhez rendelt referencia indexek és azoknak a vizsgált teljes portfólióhoz viszonyított részarányai szorzatösszegével. 8.2. Tekintve, hogy a Pénztár befektetési tevékenységének legfontosabb céljai között szerepel a befektetett tőke legalább reálértékben történő megőrzése, a portfóliók kockázatos és kockázatmentes elemei egymáshoz viszonyított arányát ennek megfelelően kell megállapítani. 8.3. A Pénztár az egyes portfólió részek értékeléséhez olyan referencia indexek megállapítását határozza el, amelyekhez tartozó kosár szerkezete a lehető legjobban hasonlít az adott portfólió rész értékelési időszakban várható összetételére. Az alkalmazott referencia indexnek az alábbi feltételeknek is meg kell felelnie: - közismert, könnyen hozzáférhető és ellenőrizhető legyen; - hozzáférhető és egyértelmű legyen számítási metodikája; - lehetőleg naponta számított értékei legyenek; - lehetőleg értékpapírkosár értékéből számított pontérték legyen. 8.4. A Pénztár az egyes portfólió részek hozamának referencia index hozammal történő összehasonlításakor figyelembe kívánja venni az adott portfóliórész tőkemozgásait, vagyis a portfólió rész hozamát a referencia index tőkemozgásokkal súlyozott hozamával veti össze. 8.5. A Pénztár a befektetéseknél az alábbi portfólió-összetételt alkalmazza: a) házipénztár: forint- és valutapénztár; b) pénzforgalmi számla és befektetési számla; c) lekötött betét (betétszerződés): hitelintézeti betétszámlán lekötött pénzösszeg; d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények), ezen belül: d1) magyar állampapír, d2) értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal, d3) külföldi állampapír d5) Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet - a hitelintézet kivételével - által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény, d6) külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet - a hitelintézet kivételével - által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény d7) Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény; d8) külföldön bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény e) részvények, ezen belül: e1) a Budapesti Értéktőzsdére vagy más elismert értékpapír-piacra bevezetett, Magyarországon nyilvánosan forgalomba hozott részvény,

14

e2) Magyarországon kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére vagy elismert értékpapír-piacra történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya, e3) tőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett, külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, e4) külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére vagy elismert értékpapír-piacra történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya, f) befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapír f1) Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ideértve az ingatlanbefektetési alapot is, f2) külföldön bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ideértve az ingatlanbefektetési alapot is; f3) egyéb kollektív befektetési értékpapír; g) jelzáloglevél; h) ingatlan; i) határidős ügyletek; j) opciós ügyletek; k) repó (fordított repó) ügyletek; l) swap ügyletek; m) tagi kölcsön; n) értékpapír-kölcsönzési ügyletből származó követelések; o) egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír 8.6. Az ingatlanokkal kapcsolatos stratégia Az ingatlan befektetések során is követelmény a befektetési politikában meghatározott általános célok, elvek megvalósítása. A Pénztár jelenleg 93 db ingatlan együtteséből álló, 114.532 m2 területű, egybefüggő építési területet képező telekingatlannal rendelkezik, amelyen a Pénztár saját beruházásában ingatlan fejlesztés végrehajtását nem tervezi. Az ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítására nincs lehetőség. A Pénztár tulajdonát képező ingatlan esetében fő törekvés, hogy az ingatlanegyüttes egyben, kedvező értéken kerüljön értékesítésre, azonban a jelenleg tapasztalható illikvid ingatlanpiaci körülmények között az ingatlan értékesítése átmenetileg lekerült a napirendről. A Pénztár további ingatlan befektetést nem tervez.

8.7. A fedezeti tartalék választható portfólió-összetétele A választható portfóliós rendszer az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló, többször módosított és kiegészített 1993. évi XCVI. számú törvény 49/B §

15

(1), a 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól értelmében alakul és működik. A Pénztár választható portfóliós rendszerében, a felhalmozási időszakban lévő pénztártagjai az egyéni számlájukon lévő összeget, az adott tag egyéni választása szerinti, a Pénztár által kialakított portfóliók valamelyikébe fekteti. Amennyiben a tag nem választ, a kiegyensúlyozott portfólióba történik a besorolás. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok által személyenként, egyedileg választható befektetési eszközcsoportok rendszerének meghatározását, kialakítását, bevezetését, üzemeltetését, módosítását és megszüntetését, az ezzel járó legfontosabb jogokat és kötelezettségeket a jelen befektetési politika tartalmazza. A választható portfóliós rendszerben a tag maga rendelkezik az egyéni nyugdíjszámlája fedezetét képező eszközök Pénztár által összeállított, eltérő befektetési jellemzőknek megfelelő eszközcsoportok (portfóliók) valamelyikébe való elhelyezéséről. A tagi rendelkezés – a jogok és kötelezettségek egységének elve alapján – azon joghatások tudomásul vétele is egyben, hogy a tag által kiválasztott portfólió – a Pénztár más portfólióitól esetleg eltérő hozama és kockázata révén hatással van a tagnak a pénztári közös vagyonból való részesedésére. A Pénztár Igazgatótanácsa a befektetési politika kialakítása során biztosítja, hogy az egyes választható portfóliók különbözzenek egymástól a befektetett eszközök hátralévő befektetési ideje és kockázati szintje vonatkozásában, és az egyes portfóliók megfelelő hozamkockázat sorrendet alkossanak pénzpiaci, klasszikus, kiegyensúlyozott és növekedési portfólió sorrendben. Sem a portfóliók összetétele, sem a korábban elért hozamok a jövőre vonatkozóan nem adnak garanciát a hozamok nagyságára. A portfóliók hozama nem feltétlen esik egybe a tagok egyéni számláján megjelenő hozammal. 8.7.1. Pénzpiaci portfólió A pénzpiaci portfólió kialakításának célja egy olyan likvid, csak pénzpiaci eszközökbe fektető portfólió kialakítása, mely a veszteségkockázatot a lehetőségekhez mérten a legkisebbre csökkenti. A befektetések során olyan fix hozamú, likvid eszközöket kell választani, melyek napi értékelése nem okoz veszteséget a portfólió eszközértékelése során, és biztosítja a kiszámítható, folyamatos érték növekedést. A pénzpiaci portfólió eszközei között csak látra szóló folyószámla, lekötött betéti számla, tagi kölcsön és maximum 3 hónap hátralévő futamidővel rendelkező magyar állampapír szerepelhet. A portfólió kezelését 100%-ban a Pénztár végzi.

16

A pénzpiaci portfólió összetétele (referencia index)

Portfólió rész Hazai pénzpiac Magyar állampapír Tagi kölcsön

Minimum aránya a portfólióban

Maximum aránya a portfólióban

80%

100%

0%

15%

0%

0%

5%

5%

Cél Referencia arány index

Referencia index súly

95% ZMAX

100%

8.7.2. Klasszikus portfólió

A klasszikus portfólió esetében olyan rövid távú, elsősorban pénzpiaci portfóliót kell kialakítani, amely alacsony veszteségkockázatot és megfelelő likviditást biztosít. A klasszikus portfóliónál kerülni kell az olyan befektetési instrumentumokat, amelyek esetében a termék jellege, futamideje, kockázati szintje, előzménye, piacának sajátosságai folytán a rövidtávon belüli, veszteség nélküli likvidálás bizonytalan. Fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a kötelezettség állomány és a befektetések devizakitettsége összhangban legyen. A klasszikus portfólióba közvetlen és közvetett ingatlanbefektetések, kockázati tőkealap-jegyek, származtatott alapok jegyei nem helyezhetők el, illetve nyitott származtatott pozíciók nem vehetők fel. A portfólióban a részvények aránya a befektetett eszközök 10 százalékát nem haladhatja meg. A portfólió kezelését 85%-ban a Pénztár, 15%-ban külső portfóliókezelő végzi. A megosztási arányok a napi paci értékváltozások és a tőkemozgások költséghatékony kezelése következtében +/- 3 százalékponttal eltérhetnek. Ennél nagyobb eltérés esetén 30 napon belül helyre kell állítani a megosztási arányokat.

Törölt: a Törölt:

17

A klasszikus portfólió összetétele (referencia index) Minimum aránya a portfólióban


Házipénztár

0%

0%

0%

Pénzforgalmi-, és befektetési számla

0%

5%

0%

Lekötött betét

0%

15%

0%

Tagi kölcsön

0%

5%

1%

80%

92%

89%

0%

10%

1%

0%

10%

1%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

Portfólió rész

Cél Referencia Referencia arány index index súly

RMAX

0%

1 éves BUBOR

1%

CMAX

91%

0%

BIX

0%

8%

BUX; CETOP20; (Ft-ban); MSCI World (Ft-ban)

2%; 4%; 2%;

Hazai állampapírpiac Értékpapír, amelyben foglalt kötelezettségért a magyar állam készfizető kezességet vállal Hazai hitelintézeti kötvény Hazai jelzáloglevél Magyarországon bejegyzett nyilvánosan kibocs. kötv.

gazd.

szerv.

Fejlett piaci állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi, fejlett piaci állam készfizető kezességet vállal Külföldi hitelintézeti kötvény Külföldön bejegyzett gazd. szerv. nyilvánosan kibocs. kötv. Hazai és EU ingatlanpiac Magyarországon bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Külföldön bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Magyarországon bejegyzett részvény alapú bef. alap befektetési jegye; egyéb kollektív bef. értékp. Hazai tőzsdei részvénypiac Közép- és kelet-európai tőzsdei részvénypiac Észak-amerikai tőzsdei részvénypiac Európai tőzsdei részvénypiac

0%

10%

Külföldön bejegyzett részvény alapú bef. alap befektetési jegye; egyéb kollektív bef. értékp. Egyéb, külföldi tőzsdén, vagy elismert értékpapírpiacon jegyzett értékpapír A részvények százalékos részarányának megállapításában a részvénybefektetést is tartalmazó befektetési alap jegye beleszámít.

18

8.7.3. Kiegyensúlyozott portfólió A kiegyensúlyozott portfólió esetében olyan középtávú, vegyes befektetési portfóliót kell kialakítani, amely mérsékelt kockázatvállalás mellett megfelelő hozamot biztosít. Elsősorban az olyan befektetési instrumentumokat kell alkalmazni, amelyek hozamelőnye várhatóan a befektetést követő 10 éven belül jelentkezik. A kiegyensúlyozott portfólióban az ingatlanbefektetések (ingatlanok és ingatlanalapok) aránya a befektetett eszközök 10 százalékát, míg a kockázati tőke alapjegyek a 3 %-át nem haladhatják meg. A Pénztár önkéntes nyugdíjpénztári ágazatának a rendszer indulásakor tulajdonában lévő ingatlanbefektetés, a Kiegyensúlyozott portfólió befektetései között kerül nyilvántartásba. Egy kockázati tőkealap által kibocsátott jegyek aránya nem haladhatja meg a befektetett eszközök 2 %-át. Magyarországon bejegyzett származtatott ügyletekbe befektető alap befektetési jegyének, illetve a külföldön bejegyzett és a kibocsátás országában származtatott ügyletekbe befektető alapnak minősülő befektetési alap jegyének együttes aránya nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 5 %át. A kiegyensúlyozott portfólióban a részvények aránya a befektetett eszközök 40 %-át nem haladhatja meg, ugyanakkor 18 %-át el kell érnie. Befektetési alapba (is) befektető befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy vásárlásakor csak az első alapra vonatkozó értékpapír tartalom- és limitfigyelés szükséges. A közvetlenül nem engedélyezett befektetési eszközökbe (is) fektető második alapot (is) vásárolt első alap aránya azonban az összes befektetett pénztári eszköz legfeljebb 10 %-a lehet. Az arányok meghatározásakor az alapkezelő által az alapra vonatkozó utolsó közzétett portfólió-összetételt kell figyelembe venni. A Pénztár határidős üzleteket és opciós ügyleteket csak fedezeti vagy arbitrázs célból köthet, a spekulációs célú kötés nem megengedett. Fedezeti célú az olyan - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdése 10. pontjának megfelelő ügylet, amelyet a Pénztár portfóliójában már meglévő eszközökre, az azok tartásából adódó kockázat csökkentésére kötnek. Fedezeti ügylet esetén szükséges egy fedezendő kockázati kitettség, amelyre irányul a fedezés. Arbitrázs célú az az ügylet, amely esetében az időben vagy térben meglévő árfolyam-, illetve kamatkülönbözet kihasználására kerül sor oly módon, hogy az ügylet eredményeképpen nem keletkezik nyitott pozíció, és az ügylet a portfólió kockázati szintjét nem növeli. A magyarországi és külföldi gazdálkodó szervezetek által kibocsátott kötvények együttes aránya nem haladhatja meg a 10 %-ot. A portfólió kezelését 60%-ban a Pénztár, 40%-ban külső portfóliókezelő végzi. A megosztási arányok a napi paci értékváltozások és a tőkemozgások költséghatékony kezelése következtében +/- 3 százalékponttal eltérhetnek. Ennél nagyobb eltérés esetén 30 napon belül helyre kell állítani a megosztási arányokat.


19

A kiegyensúlyozott portfólió összetétele (referencia index)



Házipénztár

0%

0%

0%


0%

4%

0%

Lekötött betét

0%

15%

0%

Tagi kölcsön

0%

5%

1%

50%

76%

65%

0%

13%

4%

0%

13%

3%

0%

5%

1%

0%

10%

0%

0%

9%

Portfólió rész


RMAX

0%

1 éves BUBOR

1%

CMAX

76%

1%

BIX

2%

25%


4%; 11%; 6%;


gazd.

szerv.

Fejlett piaci állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi, fejlett piaci állam készfizető kezességet vállal Külföldi hitelintézeti kötvény Külföldön bejegyzett gazd. szerv. nyilvánosan kibocs. kötv. Hazai és EU ingatlanpiac Magyarországon bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Külföldön bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Magyarországon bejegyzett részvény alapú bef. alap befektetési jegye; egyéb kollektív bef. értékp. Hazai tőzsdei részvénypiac Közép- és kelet-európai tőzsdei részvénypiac Észak-amerikai tőzsdei részvénypiac

18%

40%

Európai tőzsdei részvénypiac Külföldön bejegyzett részvény alapú bef. alap befektetési jegye; egyéb kollektív bef. értékp. Egyéb, külföldi tőzsdén, vagy elismert értékpapírpiacon jegyzett értékpapír A részvények százalékos részarányának megállapításában a részvénybefektetést is tartalmazó befektetési alap jegye beleszámít.

20

8.7.4. Növekedési portfólió A növekedési portfólió esetében olyan hosszú távú, dinamikus befektetési portfóliót kell kialakítani, amely magasabb hozamkockázati profilú eszközök bevonásával - a Pénztár által vállalható kockázat mellett - a lehető legmagasabb hozamot biztosítja. A befektetési portfólió kialakítása és kezelése során hosszú távon a hozam maximalizálásra kell törekedni. A növekedési portfólióban az ingatlanbefektetések (hazai és EU ingatlanok és ingatlanalapok) a befektetett eszközök 10 %-át, míg a kockázati tőkealap-jegyek aránya a befektetett eszközök 5 %-át nem haladhatja meg. Egy kockázati tőkealap által kibocsátott jegyek aránya nem haladhatja meg a befektetett eszközök 2 %-át. Magyarországon bejegyzett származtatott ügyletekbe befektető alap befektetési jegyének, illetve a külföldön bejegyzett és a kibocsátás országában származtatott ügyletekbe befektető alapnak minősülő befektetési alap jegyének együttes aránya nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 5 %át. A portfólióban a részvények arányának a befektetett eszközök 30 %-át meg kell haladnia. Befektetési alapba (is) befektető befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy vásárlásakor csak az első alapra vonatkozó értékpapír tartalom- és limitfigyelés szükséges. A közvetlenül nem engedélyezett befektetési eszközökbe (is) fektető második alapot (is) vásárolt első alap aránya azonban az összes befektetett pénztári eszköz legfeljebb 10 %-a lehet. Az arányok meghatározásakor az alapkezelő által az alapra vonatkozó utolsó közzétett portfólió-összetételt kell figyelembe venni. A Pénztár határidős üzleteket és opciós ügyleteket csak fedezeti vagy arbitrázs célból köthet, a spekulációs célú kötés nem megengedett. Fedezeti célú az olyan - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdése 10. pontjának megfelelő ügylet, amelyet a Pénztár portfóliójában már meglévő eszközökre, az azok tartásából adódó kockázat csökkentésére kötnek. Fedezeti ügylet esetén szükséges egy fedezendő kockázati kitettség, amelyre irányul a fedezés. Arbitrázs célú az az ügylet, amely esetében az időben vagy térben meglévő árfolyam-, illetve kamatkülönbözet kihasználására kerül sor oly módon, hogy az ügylet eredményeképpen nem keletkezik nyitott pozíció, és az ügylet a portfólió kockázati szintjét nem növeli. A magyarországi és külföldi gazdálkodó szervezetek által kibocsátott kötvények együttes aránya nem haladhatja meg a 10 %-ot. A portfólió kezelését 50%-ban a Pénztár, 50%-ban külső portfóliókezelő végzi. A megosztási arányok a napi paci értékváltozások és a tőkemozgások költséghatékony kezelése következtében +/- 3 százalékponttal eltérhetnek. Ennél nagyobb eltérés esetén 30 napon belül helyre kell állítani a megosztási arányokat.


21

A növekedési portfólió összetétele (referencia index)



Házipénztár

0%

0%

0%


0%

3%

0%

Lekötött betét

0%

15%

0%

Tagi kölcsön

0%

5%

1%

35%

60%

46%

0%

20%

5%

0%

20%

5%

0%

10%

1%

0%

10%

0%

0%

10%

Portfólió rész


RMAX

0%

1 éves BUBOR

1%

CMAX

53%

1%

BIX

5%

41%


9%; 20%; 12%;


gazd.

szerv.


30%

50%


A négy portfólió esetében a tagi kölcsön együttes állománya nem haladhatja meg az önkéntes ágazat fedezeti tartalékának 5%-át. A tagi kölcsön abból a portfólióból kerül folyósításra, amelyikbe az igénylő pénztártag besorolásra került. A tagi kölcsön hozamai azt a portfóliót illetik, amelyikből a tagi kölcsön folyósítva lett.

22

8.8. Működési és likviditási tartalék befektetése A Pénztár e tartalékait – figyelembe véve működési és likviditási tartaléka képzésének célját és mértékét - látra szóló folyószámlán, lekötött betéti számlán diszkont kincstárjegyekben, MNB kötvényekben illetve államkötvényekben kívánja elhelyezni. Ezen tartalékok tehát jellemzően rövid lejáratú, garantált hozamú instrumentumokat tartalmaznak. Az elhelyezett értékpapírok lejáratig hátralévő ideje maximum egy év lehet. A tartalékok Pénztárnál maradó eszközei csak pénzforgalmi számlán, illetve lekötött betétbe kerülnek elhelyezésre A működési tartalék kezelését 80 %-ban külső portfóliókezelő, 20 %-ban a Pénztár, míg a likviditási tartalék kezelését 90 %-ban külső portfóliókezelő, 10 %-ban a Pénztár végzi. A megosztási arányok a napi paci értékváltozások és a tőkemozgások költséghatékony kezelése következtében +/- 3 százalékponttal eltérhetnek. Ennél nagyobb eltérés esetén 30 napon belül helyre kell állítani a megosztási arányokat.

A működési-, és likviditási portfólió összetétele (referencia index)

Portfólió rész

Házipénztár Pénzforgalmi-, és befektetési számla Lekötött betét Magyar állampapír Értékpapír, amelyben foglalt kötelezettségért a magyar állam készfizető kezességet vállal


(Együttes) Maximum aránya a portfólióban

0%

0%

0% 0%

25% működési/ 15% likviditási 100% 100%

0%

100%

0%

Referencia Referencia index index súly

RMAX

100%

8.9. Önkéntes pénztári be nem azonosított befizetések A Pénztár a beérkező be nem azonosított befizetéseket analitikusan elkülöníti a többi eszköztől, pénzforgalmi- és befektetési számlán, illetve lekötött betéti számlán fekteti be. 8.10. Szolgáltatási tartalék A Pénztár, a szolgáltatási kifizetésekre külön portfóliót hoz létre, azokat likvid típusú befektetési eszközökbe fekteti. A szolgáltatási tartalék kezelését a Pénztár végzi.


23

9. A befektetési portfóliók összetételére vonatkozó korlátozások betartása 9.1. A befektetési portfóliók szerkezetére vonatkozó, jogszabályban és jelen befektetési politikában (Portfóliókezelési irányelvekben) foglalt korlátozásokat a befektetési tevékenységet végrehajtó valamennyi közreműködő köteles megismerni és betartani. 9.2. A végrehajtást a letétkezelő folyamatosan ellenőrzi és a jogszabályokban foglalt korlátozásokat sértő tranzakciók végrehajtására a portfóliókezelők által adott rendelkezést köteles megtagadni, és erről a Felügyeletet, a Pénztárat és a Portfóliókezelőt értesíteni. Amennyiben a portfóliókezelők jogszabályban foglalt korlátozást nem sértő, ám a befektetési politikában foglalt korlátozásokat sértő tranzakció végrehajtásáról rendelkezik, akkor a letétkezelő ennek végrehajtását csak abban az esetben tagadja meg, ha megítélése szerint annak teljesítése súlyosan veszélyeztetné a Pénztár érdekeit (pl. mérete, vagy piactól eltérő kötési árfolyama miatt). 9.3. Függetlenül attól, hogy a tranzakció végrehajtását megtagadta-e, vagy sem, a letétkezelő köteles a befektetési politika megsértésére a Pénztár figyelmét külön kérés nélkül is írásban felhívni.

24

1.számú melléklet

A Befektetési Politika kivonata 1. A Befektetési Politika főbb elemei 1.1. A Pénztár a legfontosabb céljának és kötelezettségének tekinti a tagi, munkáltatói tagi és támogatói befizetések, adományok értékének megóvását és növelését. Ennek érdekében a Pénztár a rendelkezésre álló szabad eszközöket - a likviditás és a hosszú távú fizetőképesség folyamatos fenntartása, valamint a vonatkozó jogszabályok és jelen Befektetési Politika előírásainak betartása mellett - befekteti. 1.2. A Pénztár a fedezeti tartalékot alapvetően hosszú távú megtakarításként kezeli és értelmezi. A Pénztár a fedezeti tartalékot választható portfóliók keretében működteti. 1.3. A választható portfóliós rendszer egy olyan önkéntes, nyugdíjpénztári tagi rendelkezési lehetőség biztosítása, amelyben a Pénztár lehetővé teszi, hogy a felhalmozási időszakban lévő tag maga rendelkezzen az egyéni megtakarítási számlája fedezetét képező eszközök Pénztár által összeállított, eltérő befektetési jellemzőknek megfelelő eszközcsoportok (portfóliók) valamelyikébe való elhelyezéséről. 1.4. A működési tartalék a biztonságos pénztárüzemi tevékenység fedezete, ezért nagyságát (tekintettel arra, hogy az átcsoportosítás adóköteles) a várható feladatokkal összhangban (esetleges beruházás, stb.) kell meghatározni. Optimális mértéke mellett a maradvány befektetésének jelentősége elenyésző. 1.5. A likviditási tartalék befektetésének célja, hogy biztosítsa a felhalmozott eredmény növelését, és legalább a működési tartalék befektetésével azonos hozam realizálását. 1.6. A Pénztár a beérkező be nem azonosított befizetéseket analitikusan elkülöníti a többi eszköztől, pénzforgalmi-, és befektetési számlán, illetve lekötött betéti számlán fekteti be. 1.7. A Pénztár, a szolgáltatási kifizetések számára külön portfóliót hoz létre. 1.8. A Pénztár befektetési tevékenysége során a vagyon tőkeerejének megőrzésére és növelésére törekszik. A Pénztár kockázatviselési hajlandóságát a választható portfólió célja és természete határozza meg. Mindenképpen törekszik arra, hogy a vállalandó kockázat mértéke rövid és középtávon olyan legyen, hogy ne veszélyeztesse a rendelkezésre álló tőkéjének reálértelemben vett sértetlenségét. 1.9. A Pénztár önállóan folytatott befektetése akkor nem minősül saját portfóliókezelési tevékenységnek, amennyiben a Pénztár portfóliókezelésbe ki nem helyezett befektetett eszközeit kizárólag házipénztárban, pénzforgalmi számlán, befektetési számlán, illetve tagi kölcsönben helyezi el. 1.10. A Pénztár a nagyobb biztonság, a magasabb hozamok elérése, valamint a portfóliókezelési tevékenység átláthatósága és összemérhetősége érdekében diverzifikált portfóliókezelést folytat a következők szerint:

25

-

-

a Pénztár saját portfóliókezelést végez, melyet a befektetési részleg hajt végre, a Pénztár külső portfóliókezelőket alkalmaz az értékpapír és a pénzpiaci befektetések kezelésére, a Pénztár Igazgatótanácsa a portfóliókezelőket pályáztatás útján választja ki, évente pedig felülvizsgálja a portfóliókezelő működését és a vagyonkihelyezés megosztásának arányait, az ingatlanbefektetéseket saját kezelésben végzi a Pénztár. Az ingatlanokkal kapcsolatos jogszabály szerinti feladatok ellátására ingatlanértékelőt bíz meg a Pénztár. Egyéb ellenőrzési és elemzési feladatok elvégzésére - szükség szerint - ingatlanszakértőt vonhat be a Pénztár.

Törölt: egy Törölt: Törölt: <#>a külső portfóliókezelést jelenleg a Concorde Alapkezelő Zrt végzi ¶ Törölt: t Törölt: ötévente

1.11. A Pénztár a befektetési tevékenységben közreműködőktől elvárja, hogy a vállalt kockázat mértékének megfelelő, lehető legmagasabb hozam elérése érdekében - a vonatkozó jogszabályok és jelen Befektetési Politika figyelembevételével - a legjobb tudásuk szerint mindent tegyenek meg. 2. A befektetési folyamat résztvevői

Pénztár:

küldöttközgyűlés Igazgatótanács külső szakértők ügyvezető igazgató, gazdasági igazgatóhelyettes, befektetési vezető, befektetési főelőadó Raiffeisen Bank Zrt. külső portfóliókezelők saját vagyonkezelés

Letétkezelő: Portfóliókezelők:

Törölt: Concorde Alapkezelő Zrt. Törölt: S Formázott: Behúzás: Bal: 4,99 cm, Első sor: 1,25 cm

3. Portfóliók megoszlása (referencia indexek)

A pénzpiaci portfólió összetétele (referencia index)

Portfólió rész Hazai pénzpiac Magyar állampapír Tagi kölcsön



80%

100%

95%

0%

15%

0%

0%

5%

5%

Cél Referencia arány index

ZMAX

Referencia index súly

100%

26

A klasszikus portfólió összetétele (referencia index)



Házipénztár

0%

0%

0%


0%

5%

0%

Lekötött betét

0%

15%

0%

Tagi kölcsön

0%

5%

1%

80%

92%

89%

0%

10%

1%

0%

10%

1%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

Portfólió rész


RMAX

0%

1 éves BUBOR

1%

CMAX

91%

0%

BIX

0%

8%


2%; 4%; 2%;


gazd.

szerv.

Fejlett piaci állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi, fejlett piaci állam készfizető kezességet vállal Külföldi hitelintézeti kötvény Külföldön bejegyzett gazd. szerv. nyilvánosan kibocs. kötv. Hazai és EU ingatlanpiac Magyarországon bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Külföldön bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Magyarországon bejegyzett részvény alapú bef. alap befektetési jegye; egyéb kollektív bef. értékp. Hazai tőzsdei részvénypiac Közép- és kelet-európai tőzsdei részvénypiac Észak-amerikai tőzsdei részvénypiac Európai tőzsdei részvénypiac

0%

10%

Külföldön bejegyzett részvény alapú bef. alap befektetési jegye; egyéb kollektív bef. értékp. Egyéb, külföldi tőzsdén, vagy elismert értékpapírpiacon jegyzett értékpapír A részvények százalékos részarányának megállapításában a részvénybefektetést is tartalmazó befektetési alap jegye beleszámít.

A portfólió kezelését 85%-ban a Pénztár, 15%-ban külső portfóliókezelő végzi. A megosztási arányok a napi paci értékváltozások és a tőkemozgások költséghatékony kezelése következtében +/- 3 százalékponttal eltérhetnek. Ennél nagyobb eltérés esetén 30 napon belül helyre kell állítani a megosztási arányokat.

Törölt: a

27

A kiegyensúlyozott portfólió összetétele (referencia index)



Házipénztár

0%

0%

0%


0%

4%

0%

Lekötött betét

0%

15%

0%

Tagi kölcsön

0%

5%

1%

50%

76%

65%

0%

13%

4%

0%

13%

3%

0%

5%

1%

0%

10%

0%

0%

9%

Portfólió rész


RMAX

0%

1 éves BUBOR

1%

CMAX

76%

1%

BIX

2%

25%


4%; 11%; 6%;


gazd.

szerv.


18%

40%



Törölt: a

28

A növekedési portfólió összetétele (referencia index)



Házipénztár

0%

0%

0%


0%

3%

0%

Lekötött betét

0%

15%

0%

Tagi kölcsön

0%

5%

1%

35%

60%

46%

0%

20%

5%

0%

20%

5%

0%

10%

1%

0%

10%

0%

0%

10%

Portfólió rész


RMAX

0%

1 éves BUBOR

1%

CMAX

53%

1%

BIX

5%

41%


9%; 20%; 12%;


gazd.

szerv.


30%

50%



Törölt: a

29

A négy portfólió esetében a tagi kölcsön együttes állománya nem haladhatja meg a fedezeti tartalék 5 %-át. A tagi kölcsön abból a portfólióból kerül folyósításra, amelyikbe az igénylő pénztártag besorolásra került. A tagi kölcsön hozamai azt a portfóliót illetik, amelyikből a tagi kölcsön folyósítva lett.

4. Működési- és likviditási tartalék befektetése

A Pénztár e tartalékait – figyelembe véve működési és likviditási tartaléka képzésének célját és mértékét - látra szóló folyószámlán, lekötött betéti számlán diszkont kincstárjegyekben, MNB kötvényekben illetve államkötvényekben kívánja elhelyezni. Ezen tartalékok tehát jellemzően rövid lejáratú, garantált hozamú instrumentumokat tartalmaznak. Az elhelyezett értékpapírok lejáratig hátralévő ideje maximum egy év lehet. A tartalékok Pénztárnál maradó eszközei csak pénzforgalmi számlán, illetve lekötött betétbe kerülnek elhelyezésre

A működési tartalék kezelését 80 %-ban külső portfóliókezelő, 20 %-ban a Pénztár, míg a likviditási tartalék kezelését 90 %-ban külső portfóliókezelő, 10 %-ban a Pénztár végzi. A megosztási arányok a napi paci értékváltozások és a tőkemozgások költséghatékony kezelése következtében +/- 3 százalékponttal eltérhetnek. Ennél nagyobb eltérés esetén 30 napon belül helyre kell állítani a megosztási arányokat.

A működési-, és likviditási portfólió összetétele (referencia index)

Portfólió rész

Házipénztár Pénzforgalmi-, és befektetési számla Lekötött betét Magyar állampapír Értékpapír, amelyben foglalt kötelezettségért a magyar állam készfizető kezességet vállal


(Együttes) Maximum aránya a portfólióban

0%

0%

0% 0%

25% működési/ 15% likviditási 100% 100%

0%

100%

0%

Referencia Referencia index index súly

RMAX

100%

Törölt: a

30

5. Önkéntes nyugdíjpénztári be nem azonosított befizetések

A Pénztár a beérkező be nem azonosított befizetéseket analitikusan elkülöníti a többi eszköztől, pénzforgalmi-, és befektetési számlán, illetve lekötött betéti számlán fekteti be.

6. Szolgáltatási tartalék

A Pénztár, a szolgáltatási kifizetésekre külön portfóliót hoz létre, azokat likvid típusú befektetési eszközökbe fekteti. A szolgáltatási tartalék kezelését a Pénztár végzi.

7. A Pénztár Befektetési Politikája teljesülésének értékelését legalább évente egyszer az Igazgatótanács köteles elvégezni. A Befektetési Politika megvalósulásának értékelését az éves beszámoló elfogadását megelőzően ismertetni kell az Ellenőrző Bizottsággal és a Pénztár Küldöttközgyűlésével is. Az éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a tárgyévi Befektetési Politikát, annak teljesülését, illetve a jövőbeni várakozásokat. Az Igazgatótanács javaslata alapján a küldöttközgyűlés dönt a Befektetési Politika fenntartásáról vagy módosításáról. Sem a portfóliók összetétele, sem a korábban elért hozamok a jövőre vonatkozóan nem adnak garanciát a hozamok nagyságára. A portfóliók hozama nem feltétlen esik egybe a tagok egyéni számláján megjelenő hozammal.

31

Befektetési fogalmak

2. számú melléklet

MAX

RMAX

ZMAX

CMAX

BUX

BUBOR

CETOP 20

MSCI World

BIX GIPS

A MAX az egy évnél hosszabb hátralévő lejárati idejű Magyar Államkötvények indexe, ezek árfolyamváltozásait mutatja. Az egyes államkötvények indexben elfoglalt súlya az aukciókon értékesített mennyiségüknek megfelelő. Mivel a MAX az egy évnél hosszabb lejáratú államkötvények piacának átlagos árfolyamváltozását mutatja, a befektetési alapok teljesítmény mérésében az indexet a kötvényalapok benchmark-jaként használják. Az RMAX a pénzpiaci alapok teljesítményének megítélésekor használható referencia-index (benchmark). Rövid lejáratú állampapírok átlagos piaci árfolyamváltozását jelző index, amelyben a MAX-ból - a futamidő rövidsége miatt - kikerülő, fix kamatozású, három hónap és egy év közötti hátralévő futamidejű Magyar Államkötvények, valamint a három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű diszkont kincstárjegyek találhatók. A ZMAX a pénzpiaci alapok teljesítményének megítélésekor használható referencia-index (benchmark). A rövid lejáratú állampapírok átlagos piaci árfolyamváltozását jelző index, melyet a fél évnél rövidebb hátralévő futamidővel rendelkező eszközök másodlagos piaci árjegyzéséből számolnak. A MAX Composite a MAX és az RMAX piaci súlyai által képzett átlaga. Az index a kötvényalapok teljesítmény mérésében az egyik leggyakrabban használt benchmark, mivel az index egy mutatószámban összegzi az elsődleges forgalmazói körben szereplő Magyar Államkötvények és Diszkont Kincstárjegyek árfolyam-alakulását, azaz az állampapírpiac egészét jellemző index. A hazai részvényindex a BÉT-en jegyzett részvények árainak alakulását sűríti egy mutatószámba Budapesti bankközi forint hitelkamatláb, a kereskedelmi bankok kihelyezési rátájának átlaga. A BUBOR százalékos értékeit a Magyar Forex Társaság (MFT), a hazai hitelintézetekben dolgozó deviza és pénzpiaci kereskedők szakmai szervezete a Magyar Nemzeti Bank közreműködésével naponta számolja ki és teszi közzé. Az index naponta változik a piaci és jegybanki kamatváltozások hatására A BUBOR, mint az egyetlen hivatalos bankközi forint kamatfixing, referencia kamatlábként működik Indexkosár a közép-európai régió 20 legjelentősebb papírja szerepel, melyek jelenleg öt Tőzsdéről kerülnek ki (Budapest, Prága, Varsó, Ljubljana, Zágráb), de a régió más fejlődő tőzsdéi is kérhetik felvételüket. Egy tőzsdéről maximum 7 papír szerepelhet egy időben az indexben. Az MSCI World index a legátfogóbb globális részvényindex, amely a fejlett világ 23 országának közel 1900 részvényét tartalmazza. Egyedi instrumentumok szintjén erősen diverzifikált index, melyben földrajzilag az Egyesült Államok térsége domináns. Az index ebből következően közel 50%-ban dollár deviza kitettséggel rendelkezik. A magyarországi nyilvános, nyíltvégű ingatlan-befektetési alapok árfolyama alapján számított, ezen alapok átlagos teljesítményének mérésére szolgáló index „Global investment performance standards” – globális befektetési hozamok megtérülési szabványok

Törölt: 2/A.számú melléklet¶ Portfóliókezelési irányelvek¶ Concorde Alapkezelő Zrt.¶ ¶ 1. Befektetési tevékenység célja¶ ¶ ¶ A pénztári portfóliókezelésben a kockázat, a hozam és a likviditás az a hármas szempontrendszer, amelyből kiindulva a befektetési stratégiát célszerű felállítani. A Pénztár portfóliókezelésének célja, hogy az ésszerűen felvállalható kockázat mellett a Pénztár a maximális hozamot érje el, a likviditási igények teljes körű biztosítása mellett.¶ ¶ 2. Szabályozási környezet: ¶ ¶ Alapvető elv, hogy a várható hozam és a kockázat szempontjából a legfontosabb döntés a portfóliókban található eszközcsoportok egymáshoz viszonyított arányának meghatározása. A vagyon megbontása során az egyes portfólió részek befektetési kereteit illetve referencia összetételét a Portfóliókezelési irányelvben határozta meg a Pénztár, mely alapján a portfóliókezelő kialakítja befektetési stratégiáját.¶ ¶ A portfóliókezelő befektetési stratégiájának kialakítása során fő szempont a Pénztár által kijelölt referencia hozam összetételének meghatározása. A portfólió referencia hozama irányvonalat ad a portfóliókezelőnek a befektetési politikájának kialakításához, valamint teljesítményét összemérhetővé teszi a piaccal¶ A Pénztár befektetési politikája a referencia index összetételével összhangban kerül meghatározásra.¶ A portfóliókezelő tevékenysége során a referencia hozam összetételéhez viszonyított taktikai jellegű eltérési lehetőségét aktív befektetési politikával használja ki, a referencia hozam teljesítményének túlteljesítése érdekében.¶ ¶ A Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár (továbbiakban: Pénztár) befektetési politikáját az alábbi – többször módosítottjogszabályok előírásai szerint alakította ki:¶ ¶ a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,¶ az 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról, ¶ a 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet az önkéntes kölcsönös ... [1] Formázott: Normál Törölt: 3

Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár Székhely: 1135 Budapest Aba utca 4. Levelezési cím: 1397 Budapest, Pf.: 528.

Választható Portfóliós Szabályzat

Törölt: 2013

A Választható Portfóliós Szabályzatot a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár 2014. április 29-i küldöttközgyűlése a _/2014. számú határozatával elfogadta és 2014. július 01-től hatályba lépteti

Törölt: november 27 Törölt: 35 Törölt: 3 Törölt: január

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ...........................................................................................................................4 2. Általános rendelkezések ...................................................................................................4 2.1. A szabályzat tárgya ......................................................................................................4 2.2. Jogszabályi háttér........................................................................................................5 2.3. Hatásköri szabályok.....................................................................................................5 3. A pénztártagok portfólióba sorolásának és egyedi portfólióváltásának szabályai.........5 3. 1. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok automatikus besorolása.........................................5 3.2. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok egyedi portfólióválasztásának szabályai.................6 3.3. A portfólióváltás felelősségi szabályai..........................................................................7 3.3.1. A pénztártag kötelessége: ......................................................................................7 3.3.2. A Pénztár kötelessége: ..........................................................................................8 4. A Pénztár befektetési politikája és portfóliókezelési irányelvei ......................................8 4.1. Általános portfóliókezelési célok, irányelvek ................................................................8 4.2. Befektetési korlátok....................................................................................................10 4.2.1. Általános befektetési előírások ............................................................................10 4.2.2. A választható portfóliókra vonatkozó előírások, prudenciális elvárások ..............11 4.2.2.1.Pénzpiaci portfólió ........................................................................................11 4.2.2.2. Klasszikus portfólió ......................................................................................12 4.2.2.3. Kiegyensúlyozott portfólió ............................................................................14 4.2.2.4. Növekedési portfólió.....................................................................................16 4.2.2.5. Önkéntes nyugdíjpénztári be nem azonosított befizetések ..............................18 4.2.2.6. Szolgáltatási tartalék ....................................................................................18 4.3 A befektetési portfóliók összetételére vonatkozó korlátozások betartása ......................18 4.4. Kockázatok, és azok hatása az egyes portfóliókra ......................................................19 4.4.1. A befektetési eszközök értékének megváltozásából eredő kockázat.......................19 4.4.2. Hitelkockázat ......................................................................................................19 4.4.3 Likviditási kockázat..............................................................................................19 4.4.4. Devizaárfolyam kockázat.....................................................................................19 4.4.5. A nyugdíjpénztárakat és a befektetőket érintő adószabályok esetleges kedvezőtlen irányú megváltozása .....................................................................................................20 4.4.6. Származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nem-teljesítési kockázat .........20 4.4.7. Az egyes befektetési eszközök jellemző kockázatai ...............................................20 2

4.4.8. Az egyes választható portfóliók jellemző kockázatai ............................................25 4.4.9. A kockázatokkal kapcsolatos tájékoztatás............................................................26 4.5. A megengedett arányoktól való eltérés esetén követendő szabályok............................26 4.5.1. Ügyletkötés által okozott eltérés ..........................................................................26 4.5.2. A kezelésbe adott vagyon összegének változása által okozott eltérés....................27 4.6. A referencia-portfólió hozamától való jelentős eltérés esetén követendő szabályok ....28 5. A rendszer működési feltételei .......................................................................................28 5.1. Analitikus nyilvántartásra vonatkozó szabályok .........................................................28 5.2. Számviteli nyilvántartásra vonatkozó szabályok .........................................................28 5.3. Informatikai háttér.....................................................................................................28 6. A választható portfóliós rendszer működtetése .............................................................29 7. A rendszer működtetéséhez és a portfólióváltáshoz kapcsolódó költségek meghatározása ....................................................................................................................30 7.1. A rendszer általános működtetésének költségei: .........................................................30 7.2. A portfólióváltáshoz kapcsolódó költségek:................................................................30 8. A pénztártagok tájékoztatásának tartalma és szabályai...............................................30 9. A rendszer bevezetésének szabályai...............................................................................33 10. Új portfólió bevezetésének, meglévő portfólió megszüntetésének, a rendszer szüneteltetésének és megszüntetésének szabályai..............................................................33 10.1. Új portfólió bevezetésének szabályai ........................................................................33 10.2. Meglévő portfólió megszüntetésének szabályai.........................................................34 10.3. A választható portfóliós rendszer szüneteltetésének szabályai ..................................34 10.4. A választható portfóliós rendszer megszüntetésének szabályai..................................35

3

1. Bevezetés A jogszabályok – a nyugdíjpénztári rendszer továbbfejlesztése és a majdani nyugdíjak értékének növelése érdekében – Magyarországon lehetővé teszik a pénztáraknak a választható portfóliós rendszer bevezetését, amely az önkéntes ágazatban a pénztárak saját döntéseinek megfelelően valósul meg. A választható portfólió azt jelenti, hogy nyugdíjpénztárak a korábbi egy helyett több befektetési portfóliót is összeállíthatnak, amelyből mindenki kiválaszthatja az életkorának és kockázatviselési hajlandóságának megfelelőt A választható portfóliós rendszer bevezetésének célja, hogy hosszabb távon magasabb hozamot, így versenyképes nyugdíj-kiegészítést biztosítson a pénztártagok részére. Fontos cél, hogy az új rendszer a teljes tagsági körre kiterjedjen, és egyben biztosítsa a pénztárak közötti összehasonlítást, átjárást. Az 5/2007. számú küldöttközgyűlési döntésnek megfelelően a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár (a továbbiakban: Pénztár) a választható portfóliós rendszert 2008. január elsejével bevezette. Az új szolgáltatás bevezetése lehetőséget nyújt a felhalmozási időszakban lévő tagok számára, hogy az egyéni számlájukon nyilvántartott befizetéseiket egyéni döntés szerinti választással –, eltérő kockázatú és hozamú befektetési portfóliókban helyezzék el. A konstrukció a nagyobb jövedelmű (az adókedvezményeket maximálisan igénybevevő) és a havonta néhány ezer forint körüli befizetésre képes önkéntes pénztártagok számára egyaránt lehetővé teszi a befektetési kockázatok különböző mértékű vállalását.

2. Általános rendelkezések

2.1. A szabályzat tárgya Jelen szabályzat azon kérdésekre tartalmaz előírásokat, melyeket a vonatkozó jogszabályok és szabályzatok összefüggéseiben nem határoznak meg, illetve amelyek esetében a Pénztár a jogszabályi előírásokhoz képest magára nézve részletesebb szabályozást kíván érvényesíteni. A szabályzat tartalmazza: •

a választható portfóliós rendszer működtetésének eljárási szabályait,

•

a választható portfóliós rendszer bevezetésére, módosítására, vagy megszüntetésére vonatkozó döntések hatásköri és eljárási szabályait, 4

•

a választható befektetési portfóliók összetételét, jellemzését.

2.2. Jogszabályi háttér A választható befektetési portfóliós rendszer bevezetését és működtetését az alábbi többször módosított jogszabályok és előírások tartalmazzák: •

az 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról,

•

a 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól,

•

a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól.

2.3. Hatásköri szabályok A választható portfóliós rendszer szabályait tartalmazó jelen szabályzat elfogadása, módosítása a Pénztár Küldöttközgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A portfólió- és a letétkezelővel kötött szerződésekben a Pénztár ügyvezető igazgatója gondoskodik arról, hogy a portfóliókezelővel és a letétkezelővel kötött szerződések megfeleljenek

a

választható

portfóliós

rendszer

bevezetésére,

működtetésére

és

nyilvántartására vonatkozó szabályoknak.

3. A pénztártagok portfólióba sorolásának és egyedi portfólióváltásának szabályai

3. 1. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok automatikus besorolása 3.1.1. A Pénztár a választható portfóliós rendszer indításakor a nyugdíjpénztári tagokat értesíti a választás lehetőségéről, akik ezt a jogukat a Portfólióválasztó adatlapon gyakorolhatják. A nyilatkozat hiányában a Pénztár a nyugdíjpénztári tagok egyéni számláit - a befektetési irányelveknek megfelelően - a kiegyensúlyozott portfólióba helyezi.

3.1.2. A Pénztárba újonnan belépők a belépési nyilatkozaton jelölik meg, hogy melyik portfólióba kérik a besorolásukat. Amennyiben belépéskor a pénztártag nem választ portfóliót, vagy választása nem egyértelmű, akkor a 3.1.1. pontban leírtak szerint kerül besorolásra. Ettől a pénztártagnak a jelen szabályzat által meghatározott, portfólióváltásra

5

vonatkozó rendelkezések alapján van lehetősége eltérni. A Pénztár a pénztártag automatikus besorolását a tag részére megküldésre kerülő tagsági okiraton feltünteti.

3.1.3. A Pénztár a kedvezményezettek meglévő számláinak egyenlegét a választható portfólió indulásakor a kiegyensúlyozott portfólióba helyezi.

3.1.4. A Pénztár működése során a kiegyensúlyozott portfóliót tekinti alap portfóliónak, melynek működtetése a Pénztár megszűnéséig tart.

3.1.5. A választható portfólió bevezetését követően, a pénztártag elhalálozása esetén, a kedvezményezetti számla egyenlege abban a portfólióban marad, amelyikben a pénztártag egyéni számlájának egyenlege a haláleset bejelentésekor van.

3.1.6. A Pénztár a szolgáltatási tartalékba átvezetett, és onnan havonta folyósított járadékok finanszírozására külön portfóliót vezet be.

3.2. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok egyedi portfólióválasztásának szabályai 3.2.1 Az önkéntes nyugdíjpénztári tag a 3.1. pont szerint meghatározott besorolástól, illetve az általa korábban választott portfóliótól eltérhet. 3.2.2. A pénztártagnak a Pénztár felé írásban nyilatkoznia kell az egyedi portfólióváltási igényéről. Az egyedi portfólióváltási igény nem vonható vissza. A Pénztár a portfólióváltást a pénztártag nyilatkozatában meghatározott fordulónapot követő 8 munkanapon belül hajtja végre. A pénztártag portfólióváltási igénye az előző portfólióváltástól számított 3 hónap elteltével teljesíthető. A nyilatkozatot a fordulónapot megelőző 10. munkanapig be kell nyújtani. Amennyiben a pénztártag portfólióváltási nyilatkozata az általa megjelölt fordulónapot megelőző 10 munkanapon belül érkezik be a Pénztárba, akkor a Pénztár a beérkezést követő 10. munkanapot tekinti fordulónapnak. Amennyiben a nyilatkozat fordulónapot nem jelöl meg, akkor a Pénztár fordulónapként a nyilatkozat kézhezvételét követő 10. munkanapot tekinti. 3.2.3. Portfólióváltásra vonatkozó igény kizárólag a Pénztár által erre a célra rendszeresített, eredetiben kitöltött formanyomtatványon jelenthető be. A formanyomtatványt a Pénztár honlapján (www.hnyp.hu) hozzáférhetővé teszi. A kitöltött formanyomtatványt postai úton (1397 Budapest, Pf.: 528.), vagy személyesen, a Pénztár ügyfélszolgálatán (1135 Budapest, 6

Aba utca 4.) kell leadni. 3.2.4. A portfólióválasztási kérelmek beérkezési időpontjának a Pénztár által a formanyomtatványra helyezett iktatás dátumát kell tekinteni. Csak azok a nyilatkozatok tekinthetők átvettnek, amelyek a Pénztár irattárában fellelhetők, illetve amelynek Pénztár által történt átvételét a pénztártag dokumentummal (tértivevény vagy a Pénztár írásos átvételi elismerése) igazolni tudja. 3.2.5. Egyidőben benyújtott portfólióváltás és kifizetés igény esetén a kifizetés igény elsőbbséget élvez, és ebben az esetben a portfólióváltás igény elutasításra kerül. Amennyiben a portfólióváltási igényét a tag továbbra is fenntartja, kérelmét meg kell ismételnie, és az új nyilatkozat alapján a Pénztár a pénztártagot átsorolja. 3.2.6. Amennyiben a Pénztárhoz ugyanazon fordulónapra két különböző tartalmú, portfólióváltásra vonatkozó nyilatkozat érkezik, a Pénztár a pénztártag beérkezési dátum szerinti későbbi rendelkezése szerint jár el. 3.2.7. Amennyiben a pénztártag a formanyomtatványon portfóliót nem jelöl meg, vagy ugyanazt a portfóliót jelöli meg, amelybe az egyéni számláján lévő összeg el van helyezve, választása olvashatatlan, nem egyértelmű megjelölést alkalmaz, nyilatkozatát nem írja alá, pénztártag egyéni számlakövetelésének megfelelő összeg az utolsó érvényes választása illetve besorolása szerinti portfólióban marad. 3.2.8. A Pénztár a tag részére a beérkezett portfólióváltási igényről legkésőbb a váltás fordulónapját követő 10. napig postai úton – tartalmilag és formailag helyesen kitöltött formanyomtatvány esetén - visszaigazolást, hibás, vagy aláírással nem hitelesített formanyomtatvány esetén elutasító értesítést küld. 3.2.9. A pénztártag egyéni számláján lévő egyenleg az egyes választható portfóliók között nem osztható meg, a tag egy adott időpontban csak egy portfóliót választhat az egyéni számlán lévő egyenlegének befektetése céljából.

3.3. A portfólióváltás felelősségi szabályai 3.3.1. A pénztártag kötelessége: •

egyedi portfólióváltás esetén a portfólióválasztásra vonatkozó nyomtatványok 7

hiánytalan, olvasható, tartalmilag és formailag helyes kitöltése és a Pénztár címére határidőben történő visszajuttatása, •

a Pénztár által küldött visszaigazolások áttekintése, ellenőrzése, esetleges észrevételeinek közlése a Pénztárral a kézhezvételt követő 15 napon belül,

•

gondoskodni arról, hogy érvényes lakcíme és levelezési címe a változást követő 5 napon belül a Pénztárnál írásban bejelentésre kerüljön.

Amennyiben a pénztártag ezeket elmulasztja, a Pénztár nem köteles a pénztártag eredeti szándékának megfelelő portfólióválasztást utólagosan átvezetni, és mentesül az ezzel összefüggő kártérítési kötelezettség alól.

3.3.2. A Pénztár kötelessége: •

a Pénztár ügyfélszolgálatát, helyi megbízottjait folyamatosan tájékoztatni a választható portfóliós rendszerrel kapcsolatos eredményekről, változásokról, továbbá a tájékoztató dokumentumok, értékelések hozzáférhetőségéről,

•

a pénztártagnak a portfólióválasztásra, portfólióváltásra vonatkozó tartalmilag és formailag helyes igényét a jelen szabályzat szerint teljesíteni,

•

a tag portfólióválasztással / váltással kapcsolatos panaszigényét kivizsgáltatni, és jogos reklamáció esetén a tag egyéni számláját ért esetleges veszteség alapján kártalanítani.

4. A Pénztár befektetési politikája és portfóliókezelési irányelvei

4.1. Általános portfóliókezelési célok, irányelvek 4.1.1. A Pénztár a legfontosabb céljának és kötelezettségének tekinti a tagi, munkáltatói tagi és támogatói befizetések, adományok értékének megóvását és növelését. Ennek érdekében a Pénztár a rendelkezésre álló szabad eszközöket - a likviditás és a hosszú távú fizetőképesség

8

folyamatos fenntartása, valamint a vonatkozó jogszabályok, és a küldöttközgyűlés által elfogadott Befektetési Politika előírásainak betartása mellett - befekteti.

4.1.2. A Pénztár a fedezeti tartalékot alapvetően hosszú távú megtakarításként értelmezi. A Pénztár a fedezeti tartalékot választható portfóliók keretében kezeli.

4.1.3. A működési tartalék a biztonságos pénztárüzemi tevékenység fedezete, ezért nagyságát (tekintettel arra, hogy az átcsoportosítás adóköteles) a várható feladatokkal összhangban (esetleges beruházás, stb.) kell meghatározni. Optimális mértéke mellett a maradvány befektetésének jelentősége elenyésző.

4.1.4. A likviditási tartalék befektetésének célja, hogy biztosítsa a felhalmozott eredmény növelését, és legalább a működési tartalék befektetésével azonos hozam realizálását. 4.1.5. A Pénztár a be nem azonosított befizetéseket analitikusan elkülöníti a többi eszköztől, pénzforgalmi-, és befektetési számlán, valamint lekötött betéti számlán fekteti be.

4.1.6. A Pénztár befektetési tevékenysége során a portfólió tőkeerejének megőrzésére és növelésére törekszik. A Pénztár kockázatviselési hajlandóságát a választható portfólió célja és természete határozza meg. A Pénztár mindenképpen törekszik arra, hogy a vállalandó kockázat mértéke rövid és középtávon olyan legyen, hogy ne veszélyeztesse a rendelkezésre álló tőkéjének reálértékben vett sértetlenségét.

4.1.7. A Pénztár önállóan folytatott befektetése akkor nem minősül saját portfóliókezelési tevékenységnek, ha a Pénztárnak a portfóliókezelésbe ki nem helyezett befektetett eszközei kizárólag házipénztárban, pénzforgalmi számlán, befektetési számlán – likviditási célból, átmeneti jelleggel –, illetve tagi kölcsönben van elhelyezve. A Pénztár saját portfóliókezelést végez.

4.1.8. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok által személyenként, egyedileg választható befektetési eszközcsoportok rendszerének meghatározását, kialakítását, a Pénztár befektetési politikája tartalmazza.

4.1.9. A választható portfóliós rendszerben a tag maga rendelkezik az egyéni nyugdíjszámlája fedezetét képező eszközök Pénztár által összeállított, eltérő befektetési jellemzőknek megfelelő eszközcsoportok (portfóliók) valamelyikébe való elhelyezéséről. A tagi rendelkezés 9

– a jogok és kötelezettségek egységének elve alapján – azon joghatások tudomásulvétele is egyben, hogy a tag által kiválasztott portfólió – a Pénztár más portfólióitól esetleg eltérő hozama és kockázata révén – hatással van a tagnak a pénztári közös vagyonból való részesedésére.

4.1.10. A Pénztár a Befektetési Politika kialakítása során biztosítja, hogy az egyes választható portfóliók különbözzenek egymástól a befektetett eszközök hátralévő befektetési ideje és kockázati szintje vonatkozásában, és az egyes portfóliók megfelelő hozamkockázati sorrendet alkossanak pénzpiaci, klasszikus, kiegyensúlyozott és növekedési portfólió sorrendben. 4.1.11. A Pénztár, a szolgáltatási kifizetések számára külön portfóliót hoz létre 4.1.12. Sem a portfóliók összetétele, sem a korábban elért hozamok a jövőre vonatkozóan nem adnak garanciát a hozamok nagyságára. A portfóliók hozama nem feltétlen esik egybe a a tagok egyéni számláján megjelenő hozammal.

4.2. Befektetési korlátok 4.2.1. Általános befektetési előírások 4.2.1.1. A befektetési szabályoknak való megfelelés szempontjából az egyes eszközök piaci értékét kell figyelembe venni. Az egyes befektetési eszközök arányának számításakor az egyes befektetési eszközökhöz kapcsolódó származékos ügyletekben megtestesülő - a befektetési alapokra vonatkozó jogszabályi előírások szerint meghatározott - nettó pozíciót is figyelembe kell venni. Befektetési alapba (is) befektető befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy vásárlásakor csak az első alapra vonatkozó értékpapír tartalom- és limitfigyelés szükséges. A közvetlenül nem engedélyezett befektetési eszközökbe (is) fektető második alapot (is) vásárolt első alap aránya azonban az összes befektetett pénztári eszköz legfeljebb 10 %-a lehet. Az arányok meghatározásakor az alapkezelő által az alapra vonatkozó utolsó közzétett portfólió-összetételt kell figyelembe venni.

4.2.1.2. Az állampapírok kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírba az egyes választható portfóliókba befektetett pénztári eszközök legfeljebb 10 %-a helyezhető el. Az egy bankcsoporthoz tartozó hitelintézetnél elhelyezett betétek - a pénzforgalmi számla kivételével -, valamint az ugyanazon bankcsoporthoz tartozó szervezet által kibocsátott értékpapírok együttes értéke nem haladhatja meg az egyes választható portfóliókba befektetett pénztári eszközök 20 %-át. 10

4.2.1.3. A Pénztár házipénztárában, annak napi zárásakor legfeljebb 500.000 Ft értékű készpénz tartható.

4.2.1.4. A Pénztár az önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatás és járadékfizetési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges mértékben, illetve a szabályzataiban foglaltak szerint köteles pénztári befektetett eszközeit likvid eszközben tartani.

4.2.1.5. A választható portfóliók egymás közötti befektetési ügyletei nem megengedettek.

4.2.1.6. A pénztári befizetések azonosításáig analitikusan elkülöníti a többi eszköztől, pénzforgalmi-, és befektetési számlán, valamint lekötött betéti számlán fekteti be.

4.2.1.7. A Pénztár hozzájárul ahhoz, hogy a portfóliókezelő az általa kezelt befektetési alapok nevében kibocsátott befektetési jegyeket is elhelyezze a portfóliókban.

4.2.1.8. A választható portfóliók mindegyikének meg kell felelnie a pénztári befektetésekre és az azok kezelésére vonatkozó előírásoknak.

4.2.1.9. A nem OECD, illetve EGT tagországbeli kibocsátó értékpapírjába történő befektetések aránya nem haladhatja meg az összes külföldi befektetés 20%-át

4.2.1.10. A magyarországi–, és külföldi gazdálkodó szervezet által kibocsátott kötvények együttes aránya nem haladhatja meg a Pénztári befektetett eszközök 30 %-át.

4.2.1.11. A jelzáloglevelek együttes aránya nem haladhatja meg a Pénztári befektetett eszközök 25 %-át.

4.2.2. A választható portfóliókra vonatkozó előírások, prudenciális elvárások

4.2.2.1.Pénzpiaci portfólió A pénzpiaci portfólió kialakításának célja egy olyan likvid, csak pénzpiaci eszközökbe fektető portfólió kialakítása, mely a veszteségkockázatot a lehetőségekhez mérten a legkisebbre csökkenti. A befektetések során olyan fix hozamú, likvid eszközöket kell választani, melyek

11

napi értékelése nem okoz veszteséget a portfólió eszközértékelése során, és biztosítja a kiszámítható, folyamatos érték növekedést.. A pénzpiaci portfólió eszközei között csak látra szóló folyószámla, lekötött betéti számla, tagi kölcsön és maximum 3 hónap hátralévő futamidővel rendelkező magyar állampapír szerepelhet. A pénzpiaci portfólió összetétele (referencia index)

Portfólió rész

Minimum Maximum Cél Referencia Referencia aránya a aránya a arány index index súly portfólióban portfólióban

Hazai pénzpiac Magyar állampapír Tagi kölcsön

80%

100%

95%

0%

15%

0%

0%

5%

5%

ZMAX

100%

A portfólió kezelését 100%-ban a Pénztár végzi. 4.2.2.2. Klasszikus portfólió A klasszikus portfólió esetében olyan rövid távú portfóliót kell kialakítani, amely alacsony veszteségkockázatot és megfelelő likviditást biztosít. A klasszikus portfóliónál kerülni kell az olyan befektetési instrumentumokat, amelyek esetében a termék jellege, futamideje, kockázati szintje, előzménye, piacának sajátosságai folytán a rövid távon belüli, veszteség nélküli likvidálás bizonytalan. Fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a kötelezettség állomány és a befektetések devizakitettsége összhangban legyen. A klasszikus portfólióban közvetlen és közvetett ingatlanbefektetések, kockázati tőkealapjegyek, származtatott alapok jegyei nem helyezhetők el, illetve nyitott származtatott pozíciók nem vehetők fel. A portfólióban a részvények aránya a befektetett eszközök 10 százalékát nem haladhatja meg. A portfólió kezelését 85 %-ban a Pénztár, 15 %-ban a külső portfóliókezelő végzi. A megosztási arányok a napi paci értékváltozások és a tőkemozgások költséghatékony kezelése következtében +/- 3 százalékponttal eltérhetnek. Ennél nagyobb eltérés esetén 30 napon belül helyre kell állítani a megosztási arányokat.

12

A klasszikus portfólió összetétele (referencia index)

Portfólió rész

Minimum Maximum Cél Referencia Referencia aránya a aránya a arány index index súly portfólióban portfólióban

Házipénztár Pénzforgalmi-, és befektetési számla Lekötött betét

0% 0% 0%

0% 5% 15%

0% 0% 0%

RMAX

0%

Tagi kölcsön

0%

5%

1%

1 éves BUBOR

1%

Hazai állampapírpiac Értékpapír, amelyben foglalt 80% 92% 89% kötelezettségért a magyar állam készfizető kezességet vállal Hazai hitelintézeti kötvény 0% 10% 1% Hazai jelzáloglevél 0% 10% 1% Magyarországon bejegyzett gazd. szerv. CMAX nyilvánosan kibocs. kötv. 0% 0% 0% Fejlett piaci állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi, fejlett piaci állam készfizető kezességet vállal 0% 0% 0% Külföldi hitelintézeti kötvény Külföldön bejegyzett gazd. szerv. nyilvánosan kibocs. kötv. Hazai és EU ingatlanpiac Magyarországon bejegyzett ingatlan 0% 0% 0% BIX befektetési alap befektetési jegye Külföldön bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Magyarországon bejegyzett részvény alapú bef. alap befektetési jegye; egyéb kollektív bef. értékp. Hazai tőzsdei részvénypiac BUX; Középés kelet-európai tőzsdei CETOP20; részvénypiac (Ft-ban); Észak-amerikai tőzsdei részvénypiac 0% 10% 8% MSCI Európai tőzsdei részvénypiac World Külföldön bejegyzett részvény alapú bef. (Ft-ban) alap befektetési jegye; egyéb kollektív bef. értékp. Egyéb, külföldi tőzsdén, vagy elismert értékpapírpiacon jegyzett értékpapír A részvények százalékos részarányának megállapításában a részvénybefektetést is tartalmazó befektetési alap jegye beleszámít.

13

91%

0%

2%; 4%; 2%;

4.2.2.3. Kiegyensúlyozott portfólió A kiegyensúlyozott portfólió esetében olyan középtávú, vegyes befektetési portfóliót kell kialakítani, amely mérsékelt kockázatvállalás mellett megfelelő hozamot biztosít. Elsősorban az olyan befektetési instrumentumokat kell alkalmazni, amelyek hozamelőnye várhatóan a befektetést követő 10 éven belül jelentkezik. A kiegyensúlyozott portfólióban az ingatlanbefektetések (ingatlanok és ingatlanalapok) aránya a befektetett eszközök 10 százalékát, míg a kockázati tőke alapjegyek a 3 %-át nem haladhatják meg. A Pénztár önkéntes nyugdíjpénztári ágazatának a rendszer indulásakor tulajdonában lévő ingatlanbefektetés, a Kiegyensúlyozott portfólió befektetései között kerül nyilvántartásba. Egy kockázati tőkealap által kibocsátott jegyek aránya nem haladhatja meg a befektetett eszközök 2 %-át. Magyarországon bejegyzett származtatott ügyletekbe befektető alap befektetési jegyének, illetve a külföldön bejegyzett és a kibocsátás országában származtatott ügyletekbe befektető alapnak minősülő befektetési alap jegyének együttes aránya nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 5 %-át. A kiegyensúlyozott portfólióban a részvények aránya a befektetett eszközök 40 %-át nem haladhatja meg, ugyanakkor 18 %-át el kell érnie. Befektetési alapba (is) befektető befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy vásárlásakor csak az első alapra vonatkozó értékpapír tartalom- és limitfigyelés szükséges. A közvetlenül nem engedélyezett befektetési eszközökbe (is) fektető második alapot (is) vásárolt első alap aránya azonban az összes befektetett pénztári eszköz legfeljebb 10 %-a lehet. Az arányok meghatározásakor az alapkezelő által az alapra vonatkozó utolsó közzétett portfólió-összetételt kell figyelembe venni. A Pénztár határidős üzleteket és opciós ügyleteket csak fedezeti vagy arbitrázs célból köthet, a spekulációs célú kötés nem megengedett. Fedezeti célú az olyan - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdése 10. pontjának megfelelő - ügylet, amelyet a Pénztár portfóliójában már meglévő eszközökre, az azok tartásából adódó kockázat csökkentésére kötnek. Fedezeti ügylet esetén szükséges egy fedezendő kockázati kitettség, amelyre irányul a fedezés. Arbitrázs célú az az ügylet, amely esetében az időben vagy térben meglévő árfolyam-, illetve kamatkülönbözet kihasználására kerül sor oly módon, hogy az ügylet eredményeképpen nem keletkezik nyitott pozíció, és az ügylet a portfólió kockázati szintjét nem növeli. A magyarországi és külföldi gazdálkodó szervezetek által kibocsátott kötvények együttes aránya nem haladhatja meg a 10 %-ot. A portfólió kezelését 60%-ban a Pénztár, 40%-ban a külső portfóliókezelő végzi. A megosztási arányok a napi paci értékváltozások és a tőkemozgások költséghatékony kezelése 14

következtében időlegesen +/- 3 százalékponttal eltérhetnek. Ennél nagyobb eltérés esetén 30 napon belül helyre kell állítani a megosztási arányokat. A kiegyensúlyozott portfólió összetétele (referencia index)

Portfólió rész

Maximum Minimum Cél Referencia Referencia aránya a aránya a arány index index súly portfólióban portfólióban


0% 0% 0%

0% 4% 15%

0% 0% 0%

RMAX

0%

Tagi kölcsön

0%

5%

1%

1 éves BUBOR

1%

Hazai állampapírpiac Értékpapír, amelyben foglalt 50% 76% 65% kötelezettségért a magyar állam készfizető kezességet vállal Hazai hitelintézeti kötvény 0% 13% 4% Hazai jelzáloglevél 0% 13% 3% Magyarországon bejegyzett gazd. szerv. CMAX nyilvánosan kibocs. kötv. 0% 5% 1% Fejlett piaci állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi, fejlett piaci állam 0% készfizető kezességet vállal 10% 0% Külföldi hitelintézeti kötvény Külföldön bejegyzett gazd. szerv. nyilvánosan kibocs. kötv. Hazai és EU ingatlanpiac Magyarországon bejegyzett ingatlan 9% 1% BIX 0% befektetési alap befektetési jegye Külföldön bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Magyarországon bejegyzett részvény alapú bef. alap befektetési jegye; egyéb kollektív bef. értékp. Hazai tőzsdei részvénypiac BUX; Középés kelet-európai tőzsdei CETOP20; részvénypiac (Ft-ban); Észak-amerikai tőzsdei részvénypiac 18% 40% 25% MSCI Európai tőzsdei részvénypiac World Külföldön bejegyzett részvény alapú bef. (Ft-ban) alap befektetési jegye; egyéb kollektív bef. értékp. Egyéb, külföldi tőzsdén, vagy elismert értékpapírpiacon jegyzett értékpapír A részvények százalékos részarányának megállapításában a részvénybefektetést is tartalmazó befektetési alap jegye beleszámít. 15

76%

Törölt: 9

Törölt: 10 2%

4%; 11%; 6%;

4.2.2.4. Növekedési portfólió A növekedési portfólió esetében olyan hosszú távú, dinamikus befektetési portfóliót kell kialakítani, amely magasabb hozamkockázati profilú eszközök bevonásával - a Pénztár által vállalható kockázat mellett - a lehető legmagasabb hozamot biztosítja. A befektetési portfólió kialakítása és kezelése során a hosszú távon a hozam maximalizálásra kell törekedni.

A növekedési portfólióban az ingatlanbefektetések (hazai és EU ingatlanok és ingatlanalapok) a befektetett eszközök 10 %-át, míg a kockázati tőkealap-jegyek aránya a befektetett eszközök 5 %-át nem haladhatja meg.

Egy kockázati tőkealap által kibocsátott jegyek aránya nem haladhatja meg a befektetett eszközök 2 %-át. Magyarországon bejegyzett származtatott ügyletekbe befektető alap befektetési jegyének, illetve a külföldön bejegyzett és a kibocsátás országában származtatott ügyletekbe befektető alapnak minősülő befektetési alap jegyének együttes aránya nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 5 %-át.

A portfólióban a részvények arányának a befektetett eszközök 30 %-át meg kell haladnia. Befektetési alapba (is) befektető befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy vásárlásakor csak az első alapra vonatkozó értékpapír tartalom- és limitfigyelés szükséges. A közvetlenül nem engedélyezett befektetési eszközökbe (is) fektető második alapot (is) vásárolt első alap aránya azonban az összes befektetett pénztári eszköz legfeljebb 10 %-a lehet. Az arányok meghatározásakor az alapkezelő által az alapra vonatkozó utolsó közzétett portfólió-összetételt kell figyelembe venni.

A Pénztár határidős üzleteket és opciós ügyleteket csak fedezeti vagy arbitrázs célból köthet, a spekulációs célú kötés nem megengedett. Fedezeti célú az olyan - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdése 10. pontjának megfelelő - ügylet, amelyet a Pénztár portfóliójában már meglévő eszközökre, az azok tartásából adódó kockázat csökkentésére kötnek. Fedezeti ügylet esetén szükséges egy fedezendő kockázati kitettség, amelyre irányul a fedezés. Arbitrázs célú az az ügylet, amely esetében az időben vagy térben meglévő árfolyam-, illetve kamatkülönbözet kihasználására kerül sor oly módon, hogy az ügylet eredményeképpen nem keletkezik nyitott pozíció, és az ügylet a portfólió kockázati szintjét nem növeli. A magyarországi és külföldi gazdálkodó szervezetek által kibocsátott kötvények együttes aránya nem haladhatja meg a 10 %-ot. 16

A portfólió kezelését 50%-ban a Pénztár, 50%-ban a külső portfóliókezelő végzi. A megosztási arányok a napi paci értékváltozások és a tőkemozgások költséghatékony kezelése következtében időlegesen +/- 3 százalékponttal eltérhetnek. Ennél nagyobb eltérés esetén 30 napon belül helyre kell állítani a megosztási arányokat. A növekedési portfólió összetétele (referencia index) Portfólió rész

Maximum Minimum Cél Referencia Referencia aránya a aránya a arány index index súly portfólióban portfólióban


0% 0% 0%

0% 3% 15%

0% 0% 0%

RMAX

0%

Tagi kölcsön

0%

5%

1%

1 éves BUBOR

1%

Hazai állampapírpiac Értékpapír, amelyben foglalt 35% 60% 46% kötelezettségért a magyar állam készfizető kezességet vállal Hazai hitelintézeti kötvény 0% 20% 5% Hazai jelzáloglevél 0% 20% 5% Magyarországon bejegyzett gazd. szerv. CMAX nyilvánosan kibocs. kötv. 0% 10% 1% Fejlett piaci állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi, fejlett piaci állam készfizető kezességet vállal 0% 10% 0% Külföldi hitelintézeti kötvény Külföldön bejegyzett gazd. szerv. nyilvánosan kibocs. kötv. Hazai és EU ingatlanpiac Magyarországon bejegyzett ingatlan 0% 10% 1% BIX befektetési alap befektetési jegye Külföldön bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Magyarországon bejegyzett részvény alapú bef. alap befektetési jegye; egyéb kollektív bef. értékp. Hazai tőzsdei részvénypiac BUX; Középés kelet-európai tőzsdei CETOP20; részvénypiac (Ft-ban); 30% 50% 41% Észak-amerikai tőzsdei részvénypiac MSCI Európai tőzsdei részvénypiac World Külföldön bejegyzett részvény alapú bef. (Ft-ban) alap befektetési jegye; egyéb kollektív bef. értékp. Egyéb, külföldi tőzsdén, vagy elismert értékpapírpiacon jegyzett értékpapír A részvények százalékos részarányának megállapításában a részvénybefektetést is tartalmazó befektetési alap jegye beleszámít. 17

53%

5%

9%; 20%; 12%;

A négy portfólió esetében a tagi kölcsön együttes állománya nem haladhatja meg az önkéntes ágazat fedezeti tartalékának 5%-át. A tagi kölcsön abból a portfólióból kerül folyósításra, amelyikbe az igénylő pénztártag besorolásra került. A tagi kölcsön hozamai azt a portfóliót illetik, amelyikből a tagi kölcsön folyósítva lett. 4.2.2.5. Önkéntes nyugdíjpénztári be nem azonosított befizetések A Pénztár a beérkező be nem azonosított befizetéseket analitikusan elkülöníti a többi eszköztől, pénzforgalmi-, és befektetési számlán, illetve lekötött betéti számlán fekteti be. 4.2.2.6. Szolgáltatási tartalék A Pénztár, a szolgáltatási kifizetésekre külön portfóliót hoz létre, azokat likvid típusú befektetési eszközökbe fekteti. A felhalmozási időszak befejezése után a járadékos, illetve a vegyes szolgáltatás (egyösszegű kifizetés, majd járadék) megindítása előtt, a tagi megtakarítás automatikusan, választástól függetlenül kerül a szolgáltatási portfólióba.

4.3 A befektetési portfóliók összetételére vonatkozó korlátozások betartása 4.3.1. A befektetési portfóliók szerkezetére vonatkozó, jogszabályban és Befektetési Politikában

(Portfóliókezelési

irányelvekben)

foglalt

korlátozásokat

a

befektetési

tevékenységet végrehajtó valamennyi közreműködő köteles megismerni és betartani. 4.3.2. A végrehajtást a letétkezelő folyamatosan ellenőrzi és a jogszabályokban foglalt korlátozásokat sértő tranzakciók végrehajtására a portfóliókezelők által adott rendelkezést köteles megtagadni, és erről a pénztárak pénzügyi felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bankot (a továbbiakban: Felügyelet), a Pénztárat és a portfóliókezelőket értesíteni. Amennyiben a portfóliókezelők jogszabályban foglalt korlátozást nem sértő, ám a befektetési politikában foglalt korlátozásokat sértő tranzakció végrehajtásáról rendelkezik, akkor a letétkezelő ennek végrehajtását csak abban az esetben tagadja meg, ha megítélése szerint annak teljesítése súlyosan veszélyeztetné a Pénztár érdekeit (pl. mérete, vagy piactól eltérő kötési árfolyama miatt). 4.3.3. Függetlenül attól, hogy a tranzakció végrehajtását megtagadta-e, vagy sem, a letétkezelő köteles a Befektetési Politika megsértésére a Pénztár figyelmét külön kérés nélkül is írásban felhívni.

18

Törölt: szervet Törölt: Felügyelet

4.4. Kockázatok, és azok hatása az egyes portfóliókra 4.4.1. A befektetési eszközök értékének megváltozásából eredő kockázat A gazdasági és politikai környezetben, a jegybankok monetáris politikájában, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek üzleti tevékenységében, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek fizetőképességében és annak megítélésében, a kereslet-kínálat viszonyában bekövetkező változások hatására a befektetési eszközök piaci árfolyama ingadozhat.

Az

diverzifikálásával,

árfolyam-ingadozások az

egyes

hatását

eszközcsoportok

a

portfóliókezelő

(kötvények

és

a

portfóliók

részvények)

közötti

átcsoportosítással, illetve határidős ügyletkötésekkel csökkentheti, de nem tudja teljesen kiküszöbölni, ezért előfordulhat, hogy a portfóliók értéke egyes időszakokban csökken. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan intézkedéseket (pl. adóterhek emelése, profit repatriálás korlátozása, stb.), amelyek a portfóliókra kedvezőtlen hatást gyakorolnak. 4.4.2. Hitelkockázat Az egyes befektetési eszközök, így különösen a bankbetétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részvények és tőzsdén kívüli forgalomban szereplő származtatott eszközök esetében a kibocsátók esetleges csődje a portfóliókban szereplő ezen eszközök piaci értékének összeomlásához, illetve akár teljes megszűnéséhez vezethet, amely a portfóliók értékének csökkenéséhez vezethet. 4.4.3 Likviditási kockázat Bizonyos értékpapírok, befektetési eszközök likviditása alatta marad a kívánatosnak, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következménye, hogy a portfóliókban lévő egyes értékpapírok értékesítése, illetve adott esetben bizonyos értékpapírok beszerzése nehézségekbe ütközhet. Ha a Pénztár portfóliója ingatlant is tartalmaz, akkor a Pénztár a tulajdonában lévő ingatlanok értékének rendszeres megállapításával saját szervezetétől független, a Pénztár befektetéseiben nem érdekelt ingatlanértékelő személyt, illetve szervezetet köteles megbízni. Amennyiben az ingatlanértékelő értékelése alapján az ingatlan piaci megítélése romlik, értékesítése nem-, vagy csak veszteség árán lehetséges, ebben az esetben az ingatlannal kapcsolatban likviditási kockázat merülhet fel. 4.4.4. Devizaárfolyam kockázat A portfóliók befektetéseinek egy része külföldi devizában kibocsátott eszköz is lehet. A portfóliókezelő a portfóliók devizapozícióiból eredő devizaárfolyam-kockázatot nem kívánja 19

folyamatosan teljes mértékben kiküszöbölni (fedezni), emiatt a kedvezőtlen irányú devizaárfolyam-változások mérsékelhetik a portfóliók értékét. 4.4.5. A nyugdíjpénztárakat és a befektetőket érintő adószabályok esetleges kedvezőtlen irányú megváltozása A jövőben a pénztárakat, illetve a pénztártagokat érintő adószabályok esetleg kedvezőtlen irányban is változhatnak (adóemelés, adó bevezetése, adókedvezmény csökkentése illetve eltörlése), ami miatt a portfóliókat, illetve a pénztártagokat a jelenleginél magasabb adó terhelheti. Előfordulhat, hogy a portfóliók – a befektetésekből származó jövedelmek után olyan adók megfizetésére kényszerülnek, amelyekre a portfóliókezelő a befektetés megszerzésekor nem számított, ezért a befektetés megszerzéséről hozott döntése során nem vett figyelembe. 4.4.6. Származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nem-teljesítési kockázat A portfóliókban lévő származtatott ügyletek megkötésében részt vevő üzleti partnerek fizetőképességében, illetve gazdálkodásában beállt kedvezőtlen változás hátrányosan befolyásolhatja a származtatott ügyleteken képződő nyereség portfólióknak történő kifizetését. 4.4.7. Az egyes befektetési eszközök jellemző kockázatai A Pénztár a befektetett eszközeit a jelen pontban meghatározott eszközökben tarthatja: a) házipénztár: forint- és valutapénztár; b) pénzforgalmi számla és befektetési számla; c) lekötött betét (betétszerződés): hitelintézeti betétszámlán lekötött pénzösszeg; d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények), ezen belül: d1) magyar állampapír, d2) értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal, d3) külföldi állampapír d5) Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet - a hitelintézet kivételével - által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény, d6) külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet - a hitelintézet kivételével - által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény d7) Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény; d8) külföldön bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény; e) részvények, ezen belül: e1) a Budapesti Értéktőzsdére vagy más elismert értékpapír-piacra bevezetett, Magyarországon nyilvánosan forgalomba hozott részvény, e2) Magyarországon kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére vagy elismert értékpapír-piacra történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya, 20

e3) tőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett, külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, e4) külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére vagy elismert értékpapír-piacra történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya, f) befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapír f1) Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ideértve az ingatlanbefektetési alapot is, f2) külföldön bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ideértve az ingatlanbefektetési alapot is; f3) egyéb kollektív befektetési értékpapír; g) jelzáloglevél; h) ingatlan; i) határidős ügyletek; j) opciós ügyletek; k) repó (fordított repó) ügyletek; l) swap ügyletek m) tagi kölcsön; n) értékpapír-kölcsönzési ügyletből származó követelések; o) egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír. Az egyes befektetési eszközök jellemzőinek leírása: Bankbetét (lekötött betét): A betét egy banknál betétszámlán vagy betéti okirat ellenében elhelyezett pénzösszeg, melyre a bank kamatot fizet. Általában fix lekötési idő és kamatszint jellemzi. Az ügyfél kockázatát egyrészről a bank fizető képessége illetve fizetésképtelensége jelenti, másrészről pedig – a bankbetét lejárat előtti feltörése esetén – a bank előzetesen kikötheti a feltörésig számított kamat egy részének vagy egészének ki nem fizetését. Állampapír:

Az állam által kibocsátott értékpapírok gyűjtőneve. A kibocsátó ország visszafizetési garanciát ad a tőkére és az értékpapírhoz tartozó kamatokra. Fajtáját tekintve két nagy csoportot különböztetünk meg: az államkötvényeket és a kincstárjegyeket. Utóbbi eszköz vagy ígér kamatot (kamatozó kincstárjegy), vagy nem (diszkont kincstárjegy). Államkötvény:

Az állam által kibocsátott értékpapír, melyre a kibocsátó állam vállal visszafizetési garanciát. Az államkötvények kibocsátáskor jellemzően 1 évnél hosszabb futamidejűek. Kamatozást tekintve vannak fix, illetve változó kamatot kínáló államkötvények. Az állampapírpiaci befektetések esetében – a gazdaságilag bizonytalan helyzetű kibocsátókat leszámítva -a 21

visszafizetési kockázat általában nem jelentős. A kockázatot itt elsősorban az államkötvények árfolyamának ingadozása jelenti. A fix kamatozású kötvények például csak lejáratig megtartva biztosítanak kiszámítható hozamot, az árfolyamuk a piaci hozamelvárások függvényében a futamidő során akár jelentősen ingadozhat. Ez az ún. kamatkockázat főként a hosszabb futamidejű kötvények esetében lehet jelentős. Ha a piac hozamelvárásai jelentősen megemelkednek, a fix kamatozású hosszú lejárattal rendelkező kötvények árfolyama rövid távon akár komoly csökkenést is mutathat.

Diszkontkincstárjegy: Állam által kibocsátott és garantált, rövid (éven belüli) futamidejű értékpapír. A diszkontkincstárjegy fontos tulajdonsága, hogy nem fizet kamatot, azonban a lejáratkori értéke (névértéke) alatti árfolyamon lehet megvásárolni. A diszkont árfolyam és a névérték közötti különbség adja a diszkont kincstárjegy lejáratkori hozamát, amihez a befektető az értékpapír futamidejének lejáratakor, a névérték visszafizetésekor jut hozzá. Ha az ügyfél nem tartja meg lejáratig a papírt, akkor előfordulhat, hogy kedvezőtlen piaci helyzetben (a befektetői hozamelvárások emelkedése miatt) átmenetileg csökken az értékpapír árfolyama. A kamatkockázat azonban a rövid futamidő miatt viszonylag alacsony, így ez az eszköz tekinthető az egyik legbiztonságosabb befektetési eszköznek. Kötvény:

A kötvény kibocsátója (állam, hitelintézet, egyéb vállalkozás, önkormányzat, stb.) kötelezettséget vállal a kötvény tulajdonosai felé, hogy a kötvény futamideje alatt kifizeti részükre az esedékes kamatokat, valamint a kötvény lejáratakor (esetleg több részletben) annak névértékét. A részvényekkel ellentétben a kötvény nem jogosítja fel tulajdonosát a társaság irányításában való részvételre és az osztalékból történő részesedésre. Kamatozásuk szerint a kötvényeket két nagy csoportba soroljuk: fix és változó kamatozású kötvények. A fix kamatozású kötvények a teljes futamidejük alatt előre meghatározott időpontokban fix összegű kamatot fizetnek a befektetőknek. A változó kamatozású kötvényeknél a kamatfizetési időpontok szintén előre rögzítettek, de a kamat nagysága valamilyen előre definiált piaci mutató (például bankközi kamatszint, infláció) függvényében változik. A kibocsátó szerint is többféle kötvény létezik (államkötvények, banki kötvények, vállalati kötvények, önkormányzati kötvények, stb.). A kötvények befektetési kockázata két részből tevődik össze: a vissza nem fizetés kockázata (ez a kibocsátó pénzügyi stabilitásának függvénye), illetve a kamatkockázat (fix kamatozású papírok esetében is). Utóbbi tényező elsősorban a hosszabb futamidejű, fix kamatozású kötvények esetében jelentős, amennyiben 22

rövidebb távon vizsgáljuk az eredményeket. Ezeknek az eszközöknek az árfolyama ugyanis a mindenkori piaci kamatszint függvényében akár jelentős mértékű ingadozást is mutathat. Részvény:

A részvény a részvénytársaság által kibocsátott tagsági és vagyoni jogot megtestesítő névre szóló értékpapír. A részvény tulajdonosa jogosult a társaság nyereségéből való részesedésre (osztalék), emellett a tulajdoni hányad és a társaság alapszabálya függvényében részt vehet a társaság irányításában is. A részvények határozatlan időre szólnak, így nem rendelkeznek futamidővel,

vagy

lejárattal.

Léteznek

speciális

fajtái

is

(például

osztalék-vagy

szavazatelsőbbségi, dolgozói, kamatozó. stb.) A részvény jövőbeni értéke nem garantált, az értékpapír árfolyamát hosszú távon a társaság eredményességére, jövedelmezőségére vonatkozó jövőbeli várakozás, azaz a társaság piaci megítélése határozza meg. A részvénybefektetések kockázata nem korlátozódik az adott vállalat működtetésére, mert a makrogazdasági és/vagy tőkepiaci környezet szintén jelentősen befolyásolhatja a részvények árfolyamát. Az árfolyamkockázat rövid távon különösen jelentős lehet, ezért a részvénybefektetések esetében az ajánlott minimális befektetési időtáv jóval hosszabb, mint például az állampapírok esetében. Jelzáloglevél: A jelzálog-hitelintézet által kibocsátott, ingatlannal fedezett, közép vagy hosszú távú kötvény jellegű értékpapír, melyet a hitelintézet a meglévő hitelállománya egy részének finanszírozása céljából bocsát ki. A visszafizetés biztonságát tehát nem csupán a kibocsátó bank szavatolja, hanem a jelzáloglevelek mögött álló banki hitelek is fedezetet nyújtanak. Igen kedvezőtlen környezetben (például az ingatlanárak jelentős csökkenése esetén) a jelzáloglevelek kockázata emelkedhet, amennyiben a mögöttes ingatlanfedezet értéke már nem nyújt megfelelő biztonságot. A kockázatok között meg kell említeni az államkötvények esetében már bemutatott kamatkockázat jelenlétét is. Származtatott (derivatív) ügylet:

A származtatott (más néven derivatív) ügylet lényege, hogy az eszköz értéke egy másik befektetés (alaptermék) értékétől függ. A származtatott eszköz önálló kereskedés tárgyát képezi. A származtatott ügyletek csoportjába tartoznak a határidős és opciós ügyletek, valamint a csereügyletek (swapok). A származtatott ügyletek egy része esetében a kockázati szint nagyon jelentős lehet. Különösen olyan ügyleteknél, ahol a letétbe helyezendő tőkének a sokszorosát teszi ki a mögöttes pozíciók összértéke (tőkeáttételes ügyletek), illetve ahol a 23

pozíció maximális vesztesége nincs korlátozva (például opció kiírása). Emellett az elszámoláshoz kapcsolódó kockázatokkal (például partnerkockázat, elszámolóház kockázata) is számolniuk kell a befektetőknek. Határidős ügylet:

A határidős ügylet során az ügylet eladója az ügylet tárgyát képező eszközt (értékpapírt, devizát, árupiaci eszközt, stb.) egy előre rögzített áron eladja egy jövőbeli időpontra. Az eladóval szemben mindig áll vevő is, aki az adott eszközt ugyanarra az időpontra megvásárolja. A határidős ügylet vevője arra számít, hogy az ügylet tárgyát képező eszköz árfolyama a jövőben emelkedni fog, így határidős ügylet formájában rögzíti a jövőbeli vételi árfolyamot, amivel egy magasabb áron történő vásárlást próbál meg elkerülni. Az ügylet eladója ezzel szemben arra számít, hogy az eszköz ára a jövőben csökkenni fog, ezért érdemes előre rögzíteni a magasabb eladási árat. A határidős ügyletek megkötése történhet spekulatív céllal (egy távolabbi határidőre olcsóbban megveszem, majd később drágábban eladom az adott eszközt), de vannak úgynevezett fedezeti ügyletek is. Ha ugyanis rendelkezem egy adott eszközzel, aminek az árfolyama ingadozhat, akkor lehetőségem van, hogy a tényleges értékesítés előtt egy jövőbeli határidős eladási ügylettel rögzíthetem az eszköz eladási árfolyamát. A határidős ügyletekhez számos kockázat kapcsolódik. Fontos tudni, hogy a spekulatív célú határidős ügyletek jelentős kockázatot hordozhatnak, ugyanis egy „csomagban” (kontraktusban) jelentős mennyiségű eszközre köthetek üzletet, anélkül, hogy a teljes csomag ellenértékével rendelkeznék (ezt nevezzük tőkeáttételnek). Az ügyletek elszámolását biztosító intézmény a határidős üzletkötés szereplőitől csak egy korlátozott mértékű letétet (készpénz, állampapír) elhelyezését várja el, amit a mögöttes eszköz árának akár kisebb mértékű, de kedvezőtlen irányú elmozdulása is könnyen felemészthet. Opciós ügylet:

Az opciós ügylet keretében a vevő opciós díjat fizet, így jogot szerez arra, hogy az opciós szerződésben meghatározott időtartamon belül (amerikai típusú opció) vagy egy meghatározott időpontban (európai típusú opció) a szerződés tárgyát képező eszközt meghatározott áron megvásárolja (vételi opció) vagy eladja (eladási opció). Az opció eladója (kiírója) pedig kötelezettséget vállal az opció tárgyát képező befektetés jövőbeni eladására (vételi opció), illetve vételére (eladási opció). Az opció tehát egy vételi vagy egy eladási jog megszerzése. Az opciók elsősorban a kiíró számára jelentenek nagyon jelentős (esetenként korlátlan) kockázatot, mert ő minden piaci körülmény között köteles lesz az előre rögzített áron venni vagy eladni. Az opció vevőjének (jogosultjának) a maximális vesztesége a 24

kifizetett opciós díj lehet.

Ingatlan:

A bankbetétek, állampapírok, kötvények és részvények mellett az ingatlan önálló befektetési lehetőséget képez. Az ingatlanbefektetés általában hosszú távú befektetés, amely rendszerint jól jövedelmez, viszont nagy energiabefektetést igényel és jelentős költségei vannak. Az ingatlanbefektetés legegyszerűbb formája és módja az ingatlanvásárlás, majd annak hasznosítása, illetve továbbadása. Kockázata a piac keresleti-kínálati viszonyainak ingadozása, változása. Meghatározói az általános gazdasági helyzet az ingatlan közelében, az ingatlanpiaci keresletet és kínálatot befolyásoló tényezők, így például a kamatszint és a gazdasági növekedés mértékének alakulása. Az ingatlanbefektetések negatívumai között kell említeni illikvid helyzetüket. Az ingatlanok előnye, hogy áruk hosszú távon lépést tart az inflációval, ezért értékállóság tekintetében kedvező megítélés alá esnek.

4.4.8. Az egyes választható portfóliók jellemző kockázatai A fenti kockázatok az egyes választható portfóliókat eltérő mértékben érintik.

A Pénzpiaci Portfólió kimondottan a kockázat kerülő tagoknak nyújt védelmet. A portfólió hozamának alakításában a rövid távú pénzpiaci folyamatok játsszák a legfontosabb szerepet. A pénzpiacot befolyásolja a jegybank monetáris politikája, és az aktuális gazdasági, politikai környezet mechanizmusai. Ez a portfólió mentesül a hazai és a nemzetközi tőke, illetve értékpapír piacok mozgásából eredő behatásoktól.

A Klasszikus Portfólió esetében meghatározóak a gazdasági és politikai környezetben, a jegybankok monetáris politikájában bekövetkező változások, melyek a piaci kamatlábakra gyakorolt hatásukon keresztül befolyásolhatják a fix kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árfolyamának alakulását. Kisebb jelentőségűek a tőzsdei kibocsátókhoz köthető kockázatok, illetve a devizapozíciókból eredő kockázatok és a származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nem teljesítési kockázatok.

A Kiegyensúlyozott Portfólió esetében a magasabb részvényhányaddal párhuzamosan nő a tőzsdei kibocsátókhoz köthető kockázatok szerepe, emellett jelen vannak a fix kamatozású állampapírokhoz köthető kockázati tényezők, valamint a nyitott devizapozíciókhoz és a 25

származtatott ügyletekhez köthető nem teljesítési kockázatok is. A klasszikus portfóliókhoz képest megjelenik az ingatlanokkal kapcsolatos kockázat, mely a korlátok miatt, az eszközök maximum 10 %-át érinthetik.

A Növekedési Portfólió esetében meghatározóak a tőzsdei kibocsátók üzleti tevékenységéhez köthető kockázati faktorok, valamint a részvényárfolyamok alakulását befolyásoló makrogazdasági

folyamatokban

rejlő

kockázatok.

Emellett

felmerülhet

a

nyitott

devizapozíciók miatti árfolyamkockázat, illetve a származtatott ügyletek nem-teljesítési kockázata is. A növekedési portfólióban az ingatlanpiaci mozgások által okozott kockázatok az eszközállomány 10 %-át érinthetik. 4.4.9. A kockázatokkal kapcsolatos tájékoztatás A pénztár felhívja a tagok figyelmét arra, hogy a portfóliók közötti választás a tagok felelőssége, amelyet az ismertetett kockázatok figyelembe vételével különösen életkoruk, kockázatviselési hajlandóságuk és

jövőbeni várakozásuk alapján tegyenek meg. A

választható portfóliós rendszer működése során vállalt befektetési kockázatok viselése kizárólag a tagot terheli, pénztári (partner) kockázatokat csökkentő védelmi rendszerek (pl. OBA, BEVA) nem állnak rendelkezésre. A pénztár felhívja továbbá a tagok figyelmét arra, hogy a pénztári megtakarításhoz csak jogszabályokban meghatározott idő után juthatnak.

A befektetési kockázatok csökkentése érdekében fedezeti ügyletek kerülnek alkalmazásra. Fedezeti ügyletnek (angolul hedge-nek) nevezzük azokat az ügyleteket, amelyeket azzal a céllal kötnek, hogy a más ügyletekből származó árfolyamveszteséget ellensúlyozzák a fedezeti ügylet nyereségével. Fedezeti céllal határidős, opciós, swap és azonnali ügyleteket is lehet kötni. A fedezeti ügylet és a fedezett ügylet eredményének nagyjából azonos mértékűnek kell lennie, de ellentétes előjelűnek. Így a fedezeti és a fedezett ügylet eredményei ellentételezik egymást.

4.5. A megengedett arányoktól való eltérés esetén követendő szabályok 4.5.1. Ügyletkötés által okozott eltérés Ha a Portfóliókezelő által kötött valamely ügylet eredményeként a portfólió összetétele olyan mértékben megváltozna, amely már sérti a jelen Portfóliókezelési irányelvekben meghatározott korlátozásokat, attól függetlenül, hogy az még nem sérti a vonatkozó jogszabályokban foglalt korlátozásokat, abban az esetben is a letétkezelő erre a tényre felhívja 26

a Pénztár és a portfóliókezelő figyelmét. A Portfóliókezelő köteles a korlátozások megsértésének megszüntetése érdekében azonnal intézkedni. Amennyiben a Portfóliókezelő által kötött valamely ügylet eredményeként a portfólió összetétele olyan mértékben megváltozna, amely már sérti a vonatkozó jogszabályokban foglalt korlátozásokat is, akkor a Letétkezelő az érintett tranzakció végrehajtását megtagadja, és erről haladéktalanul értesíti a Felügyeletet, a Pénztárat és a Portfóliókezelőt. A

befektetési

korlátozások

túllépéséből,

illetve

annak

helyreállításból

keletkezett

veszteségeket a portfóliókezelőnek kell megtérítenie. 4.5.2. A kezelésbe adott vagyon összegének változása által okozott eltérés Amennyiben a kezelésbe adott vagyon mértékének változása miatt (vagyonátadás, illetve vagyonkivonás) a portfólió összetétele olyan mértékben megváltozna, amely már sérti a jelen Portfóliókezelési irányelvekben meghatározott korlátozásokat, akkor a Portfóliókezelő 5 munkanapon belül köteles a korlátozások megsértésének megszüntetése érdekében a szükséges adásvételi ügyletek megkötésével intézkedni.

4.5.3. A Befektetési Politika változása által okozott eltérés

A Befektetési Politika megváltozásakor a Pénztár a portfóliókezelővel egyeztetve, a változás mértékének függvényében állapítja meg, hogy mely időpontig kell áttérni az új befektetési arányokra.

4.5.4. A piaci árfolyamok elmozdulása által okozott eltérés

Ha a piaci árfolyamok mozgása vagy értékpapír-kölcsönzési ügylet óvadékának portfóliókba kerülése következtében a befektetési szabályok sérülnek, akkor a portfóliókezelő, illetve a Pénztár 30 naptári napon belül köteles az előírt arányoknak való megfelelést helyreállítani. Amennyiben az ingatlanbefektetésekre vonatkozó befektetési korlátozások kizárólag a piaci árfolyamok mozgása, a szolgáltatások, vagy a várakozási idő utáni kifizetések miatt sérülnek, akkor az előírt arányok helyreállítására a Pénztárnak 6 hónap áll rendelkezésére. A befektetési korlátoktól való eltérés okait a Pénztár minden esetben kivizsgálja. Amennyiben a vizsgálat eredménye gondatlanságot, vagy rosszhiszeműséget tár fel, úgy a portfóliókezelési szerződést a Pénztár azonnali hatállyal felmondhatja. A befektetési korlátok túllépéséből, illetve annak helyreállításból keletkezett veszteségeket a portfóliókezelőnek felróhatósága esetén meg kell térítenie.

27

4.6. A referencia-portfólió hozamától való jelentős eltérés esetén követendő szabályok Amennyiben az adott tartalék, illetve választható portfólió hozama egy negyedév során legalább 2 %-kal kedvezőtlen irányban eltér a referencia-portfólió hozamától, a portfóliókezelő a negyedéves jelentésében külön köteles kitérni az elmaradás okaira és portfóliókezelő tervezett lépéseire.

Amennyiben az adott tartalék, illetve választható portfólió hozama egy negyedév során legalább 4 %-kal kedvező irányban eltér a referencia-portfólió hozamától, a portfóliókezelő a negyedéves jelentésében külön köteles kitérni a többlethozam elérésének okaira, elemezve a portfólió összetétel – a megengedett limitekhez viszonyított - alakulását. A Pénztár különös figyelmet köteles fordítani arra, hogy portfóliókezelő nem vállalt-e a megengedettnél nagyobb mértékű kockázatokat.

5. A rendszer működési feltételei

5.1. Analitikus nyilvántartásra vonatkozó szabályok A Pénztár olyan nyilvántartásokat vezet, amely a választható portfóliós rendszer jogszabályok által előírt működtetéséhez szükséges számviteli és informatikai hátteret biztosítja. A Pénztár a befektetett eszközöket tartalmazó analitikus nyilvántartást és a befektetésekhez kapcsolódó hozambevételeket és költségeket választható portfóliónként elkülönítetten mutatja ki. 5.2. Számviteli nyilvántartásra vonatkozó szabályok A Pénztár biztosítja a választható portfóliós rendszer követelményeinek megfelelő befektetési alszámlákat, és azokon keresztül az egyes választható portfóliókat elkülönítetten nyilvántartó számviteli hátteret. A pénztártagok választása szerinti befektetési portfóliók hozamának és a befektetésekkel kapcsolatos

költségeknek

pénztártagonként

elkülönített

nyilvántartására

vonatkozó

szabályozást, a Pénztár Elszámolóegységes Nyilvántartási Rendszer Szabályzata és a Hozamfelosztási és Hozamelszámolási Szabályzata tartalmazza. 5.3. Informatikai háttér A Pénztár olyan informatikai háttér kialakításáról és működtetéséről gondoskodik, amely:

28

•

lehetővé teszi a tagok portfólió választásának nyilvántartását, valamint a portfólióváltására vonatkozó tagi rendelkezések folyamatos nyomon követését,

•

biztosítja az egyes befektetési alszámlák, azokon keresztül az egyes befektetési portfóliók hozamának és a befektetésekkel kapcsolatos költségeknek választható portfóliónként történő elkülönített nyilvántartását,

•

a könyvelés számára biztosítja a választható portfóliós rendszer jogszabály szerinti számviteli elszámolását lehetővé tevő adatokat,

•

megfelel a jogszabályok által előírt adatbiztonsági és tartalmi előírásoknak.

6. A választható portfóliós rendszer működtetése 6.1.

A Pénztárba érkező nyugdíjpénztári befizetések beazonosításukig pénzforgalmi- és

befektetési számlán, illetve lekötött betéti számlán kerülnek befektetésre. Analitikusan „Önkéntes Függő” portfólióként kerül kimutatásra. 6.2. A pénztártagok javára érkező befizetések - a pénztártagi beazonosítást követően az egyedi választása szerinti választható portfólióba kerülnek. 6.3. A Pénztárba beérkező befizetések részletes feldolgozási menetét a Pénztár Pénzkezelési Szabályzata tartalmazza. 6.4. Az egyes választható portfóliókban valamint az „Önkéntes Függő” portfólióban elért hozameredményeket, a befektetési tevékenység adott portfólióhoz tartozó költségeivel csökkentve, a Pénztár az elszámolóegység alapú nyilvántartás keretében kezeli. 6.5. Az egyes portfóliókra vonatkozó befektetési szabályok betartása a portfóliókezelők, a szabályok betartásának ellenőrzése a Pénztár és a letétkezelő feladata. 6.6. A Pénztár által rendelkezésre álló pénzeszközök befektetésre történő átadásának és befektetésből

történő

kivonásának

részletes

eljárási

szabályait

és

a

kapcsolódó

adatszolgáltatás rendjét a Pénztár Pénzkezelési Szabályzata, valamint a portfóliókezelőkkel és a letétkezelővel kötött szerződések tartalmazzák.

29

7. A rendszer működtetéséhez és a portfólióváltáshoz kapcsolódó költségek meghatározása 7.1. A rendszer általános működtetésének költségei: A rendszer bevezetéséhez kapcsolódó informatikai fejlesztés, valamint az adminisztrációs költségeket a Pénztár a működési tartalékból fedezi. 7.2. A portfólióváltáshoz kapcsolódó költségek: A portfólióválasztások adminisztrációs költségeinek fedezésére a Pénztár a portfóliót választó tagok számára – portfólióváltásonként – portfólióváltási díjat számít fel. A portfólióváltások kapcsán

felmerülő

adminisztrációs

költségek,

a

portfóliót

választó

pénztártagok

válaszleveleinek postaköltsége, a portfólióválasztó űrlapok feldolgozásával kapcsolatos élőmunka költség, valamint a portfólióválasztások visszaigazolásának postaköltsége címén a Pénztár legfeljebb az egyéni számlakövetelés egy ezrelékének megfelelő, maximum 2.000,- Ft összegű díjat számol fel. A pénztártagokat a rendszer 2008. január 1-jei indulásához kötődően, illetve az első önkéntes portfólióválasztással kapcsolatosan költség nem terheli. A portfólióváltásokhoz nevesíthető portfóliókezelési többletköltség nem kapcsolható.

8. A pénztártagok tájékoztatásának tartalma és szabályai 8.1. A Pénztár évente, legkésőbb a pénzügyi évet követő év június 30-ig internetes honlapján nyilvánosságra hozza a Pénztár egészének, és az egyes választható portfólióknak az elmúlt év hozamrátáját és referenciaindexét. A Pénztár ezen túlmenően eleget tesz a hatályos jogszabályokban előírt nyilvánosságra hozatali kötelezettségének. 8.2 A Pénztár valamennyi tájékoztatójában, hirdetésében a pénztár választható portólióinak hozamait, és az egyes portfóliókhoz tartozó 10 éves átlagos hozamadatokat bemutatja. 8.3. A Pénztár köteles a pénztártag egyéni számlájának tárgyévi alakulásáról, valamint annak tárgyév végi egyenlegéről számlaértesítőt küldeni a pénztártag részére évente egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-áig. 8.3.1. Az elszámolóegységen alapuló nyilvántartási rendszert működtető Pénztár, a pénztártagnak küldött számlaértesítőjének legalább tartalmaznia kell: a) a pénztár elérhetőségeit, 30

b) a tag azonosítására szolgáló adatokat,

c) a tag tagsági jogviszonyának kezdetét,

d) a tagdíjjellegű bevételek pénztári tartalékok közötti felosztásának tárgyévi arányszámait, esetleges változásait,

e) a tárgyévi nyitó egyenleget vagy a más pénztárból áthozott követelést, elszámolóegységek nyitó darabszámát, elszámolóegységek nyitó árfolyamát,

f) a tárgyévben beérkezett, a tag által fizetett tagdíjat, a munkáltatói hozzájárulást, az egyéni számlán jóváírt tagdíjjellegű bevételeket összesen,

g) a tárgyévben beérkezett rendszeres és eseti támogatást, adományt,

h) a tárgyévben beérkezett, egyéni számlán jóváírt, kedvezményezetti (örökösi) jogon áthozott követelést (jóváírt egyéb bevételek),

i) a tárgyévben beérkezett és jóváírt egyéb bevételek (pl. átcsoportosítások) és ráfordítások egyenlegét,

j) a befektetési tevékenység eredményét

k) a választható befektetési portfólió váltási költségeit,

l) a tagi követelés nyilvántartási záró értékét (piaci értékét), elszámolóegységek záró darabszámát, elszámolóegységek záró árfolyamát

m) a tag által választott befektetési portfólió(k) megnevezését,

n) a tagsági jogviszony kezdetétől felhalmozott hozam mértékét,

o) a Felügyelet internetes honlapjának címét azzal a megjegyzéssel, hogy azon a pénztárak működését, működésének eredményeit bemutató, összehasonlítható adatok is találhatók,

31

p) a tag nyilatkozata alapján az adóhatóság által átutalt összeget,

q) a tagi lekötés összegét,

r) a tagi kölcsön tárgyév december 31-én fennálló összegét,

s) az egyéni nyugdíjszámláról történt hozamkifizetés összegét,

t) az egyéni nyugdíjszámláról történt tőkekifizetés összegét. Azon tételeket, amelyeknél nulla érték adódik, nem kötelező feltüntetni a számlaértesítőn.

Amennyiben a pénztár egyéni számlára vonatkozó hozamrátát közöl a számlaértesítőben, akkor köteles feltüntetni a számítás módját is, amelynek alapján a tag a számlakivonaton szereplő adatokból azt ellenőrizni tudja.

A tagsági jogviszony kezdetétől felhalmozott hozam összege meghatározható úgy is, hogy a pénztár a tag egyéni nyugdíj számláján lévő tagi követelés összegét csökkenti a tag által fizetett tagdíj, a tag részére fizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás, valamint jogszabályban meghatározott egyéb jóváírások összegével. Ugyanilyen eljárás megfelelő alkalmazásával meghatározható a kedvezményezett által áthozott összeg hozamtartalma, illetve hozamnak nem minősülő része is.

8.3.2. A Pénztár az elszámolóegységek árfolyamát választható portfóliónként a honlapján naponta közzéteszi. A Felügyelet honlapján az elszámolóegységek árfolyamára vonatkozóan összehasonlító adatok találhatók. A közzététellel egyidőben a Pénztárnak az elszámolóegységek árfolyamát be kell jelentenie és azt a Felügyelet a honlapján közzéteszi 8.4. A Pénztár jelen Választható Portfóliós Szabályzatát, a tájékoztató anyag aktuális változatát, valamint a portfólióválasztó formanyomtatványt elhelyezi internetes honlapján. A Pénztár a választható portfóliós rendszerrel kapcsolatos eredményekről, változásokról, továbbá az értékelések hozzáférhetőségéről, a tagszervezőin keresztül is tájékoztatja pénztártagjait. 8.5. A Pénztár felhívja a tagok figyelmét, hogy a Felügyelet honlapja is tartalmaz a portfólió választáshoz szükséges – esetenként összehasonlító jellegű – információkat.

32

9. A rendszer bevezetésének szabályai 9.1.

A választható portfóliós rendszer bevezetésére vonatkozó döntés a Pénztár

Küldöttközgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik. A Küldöttközgyűlés 2007. május 24én az 5/2007. számú határozatával döntött arról, hogy a választható portfóliós rendszer bevezetése 2008. január 1-jei indulónappal történik.

9.2.

A választható portfólió bevezetésének feltételei:

-

a Küldöttközgyűlés döntése a rendszer bevezetéséről,

-

jelen Választható Portfóliós Szabályzat Küldöttközgyűlés általi elfogadása,

-

a választható portfóliós rendszer számviteli-, nyilvántartási- és informatikai hátterének kialakítása az indulás időpontjára,

-

a Pénztár Befektetési Politikájának módosítása a választható portfóliós rendszer követelményeinek megfelelően,

-

a Pénztár portfóliókezelőkkel és letétkezelővel kötött szerződéseinek módosítása a választható portfóliós rendszer követelményeinek megfelelően,

-

a tagok tájékoztatása, és a rendszer indulását megelőző egyszeri portfólióválasztás lebonyolítása,

-

a Felügyeletnek a választható portfóliós rendszer működtetésére vonatkozó engedélye.

10. Új portfólió bevezetésének, meglévő portfólió megszüntetésének, a rendszer szüneteltetésének és megszüntetésének szabályai

10.1. Új portfólió bevezetésének szabályai 10.1.1. Új portfólió(k) létrehozását az Igazgatótanács vagy a Pénztár küldötte(i) kezdeményezhetik. A Pénztár küldöttei akkor javasolhatják új portfólió bevezetését, ha azt a pénztártagok 10 %-a, vagy az összesen legalább 5 milliárd Ft számlaköveteléssel rendelkező 33

tagok csoportja igényli. A tagoktól érkező igényeket a Pénztár összesíti. Amennyiben a bevezetéshez szükséges feltételek teljesülnek, a Pénztár Igazgatótanácsa az új portfólió bevezetésének kérdését a soron következő Küldöttközgyűlés napirendjére tűzi. Új portfólió bevezetéséről a Küldöttközgyűlés határoz.

10.1.2. A portfólió befektetési politikáját, eszközstruktúráját a Pénztár portfóliókezelőjének és a Pénztár befektetéseinek felügyeletével megbízott tisztségviselőjének közreműködésével a Pénztár ügyvezetője készíti elő, a javaslatot az Igazgatótanács előterjesztése alapján a Küldöttközgyűlés hagyja jóvá. Az új portfólió létrehozásáról, továbbá a befektetési politikának az új portfólióra vonatkozó szabályokkal való módosításáról az Igazgatótanács előterjesztése alapján a soron következő Küldöttközgyűlés határoz.

10.1.3. Új portfólió bevezetéséhez kapcsolódó portfólióváltás alkalmával az új portfóliót választó tagokkal szemben a Pénztár nem számol fel költséget.

10.2. Meglévő portfólió megszüntetésének szabályai 10.2.1. Portfólió megszüntetését az Igazgatótanács kezdeményezheti, amennyiben az adott portfólióban nyilvántartott vagyon értéke egy éves időtartamon átlagosan 500 millió Ft alá csökken. Az Igazgatótanács előterjesztése alapján a Pénztár Küldöttközgyűlése dönt a portfólió megszüntetéséről. A portfólió megszüntetésének fordulónapja december 31. lehet.

10.2.2. Portfólió megszüntetésekor a vagyonukat abba fektető pénztártagokat a Pénztár értesíti, felkínálva a fennmaradó portfóliók közötti választás lehetőségét. Amennyiben az így tájékoztatott pénztártag nem választ portfóliót, a Pénztár a kiegyensúlyozott portfólióba helyezi át vagyonát. Portfólió megszüntetéséből eredő kényszerű portfólióváltás esetén a Pénztár nem számol fel költséget.

10.2.3. A kiegyensúlyozott portfólió nem szüntethető meg.

10.3. A választható portfóliós rendszer szüneteltetésének szabályai 10.3.1. A választható portfóliós rendszer szüneteltetésére rendkívüli körülmények között kerülhet sor. Ilyen rendkívüli körülménynek minősül az, ha a kiegyensúlyozott portfólión kívüli portfóliókban lévő pénztártagok teljes pénztártagsághoz viszonyított aránya átlagosan 5 % alá, vagy az ugyanezen portfóliókban nyilvántartott összes vagyon értéke átlagosan 500 34

millió Ft alá csökken egy éves időtartamban. A szüneteltetés jelen pontban meghatározott feltételének bekövetkezése esetén a szüneteltetésről a Pénztár Igazgatótanácsa dönt.

10.3.2. A választható portfóliós rendszer szüneteltetése azt jelenti, hogy a Pénztár átmenetileg nem teszi lehetővé tagjai számára a portfólióváltást, továbbá a portfólióválasztást. Az új belépők a kiegyensúlyozott portfólióba kerülnek. A portfoliókból a tagsági viszony megszűnésével kapcsolatos pénzkivonást azonban korlátozni nem lehet.

10.3.3. A rendszer szüneteltetése a következő Küldöttközgyűlés időpontjáig tart, ahol a Pénztár Igazgatótanácsa beszámol a rendszer szüneteltetését kiváltó indokokról, és a Küldöttközgyűlés a következő határozatok egyikét hozza: - a választható portfóliós rendszer működtetését megszünteti, - a választható portfóliós rendszer működését az új helyzetnek megfelelően átalakítja, - a választható portfóliós rendszer működését visszaállítja.

10.4. A választható portfóliós rendszer megszüntetésének szabályai 10.4.1. A választható portfóliós rendszer megszüntetésére rendkívüli körülmények között kerülhet sor. Ilyen rendkívüli helyzetnek minősül, ha a kiegyensúlyozott portfólión kívüli portfóliókban lévő tagok teljes pénztártagsághoz viszonyított aránya átlagosan 5 % alá, vagy az ugyanezen portfóliókban nyilvántartott összes vagyon értéke átlagosan 500 millió Ft alá csökken egy éves időtartamban.

10.4.2. A választható portfóliós rendszer megszüntetésének a 10.4.1. pontban meghatározott feltételeinek bekövetkezése esetén a Pénztár Igazgatótanácsa a kérdést a soron következő Küldöttközgyűlés napirendjére tűzi. A rendszer megszüntetéséről és annak módjáról a Küldöttközgyűlés dönt.

35


Egyéb kérdések

2. sz. napirendi pont. Az Alapszabály módosítása

Recommend Documents