Ellenőrző kérdések. 2. sz. módosítás az F.1. sz. Jelzési Utasításhoz alfejezet pont pont pont

Ellenőrző kérdések 2. sz. módosítás az F.1. sz. Jelzési Utasításhoz 1.3. alfejezet 1. Hol kötelesek a dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket tolatás, illetve vonatközlekedés közben tartani? Tolatás közben állandóan, vonatközlekedés közben szükség esetén maguknál kötelesek tartani. 2. Hol kötelesek a dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket tolatás, illetve vonatközlekedés szünetekben tartani? Közlekedési és tolatási szünetekben pedig könnyen hozzáférhető helyen kötelesek tartani. 3. A dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket tolatás közben hol kötelesek tartani? Tolatás közben állandóan maguknál kötelesek tartani. 4. A dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket vonatközlekedés közben hol kötelesek tartani? Vonatközlekedés közben szükség esetén maguknál kötelesek tartani. 5. A dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket vonatközlekedési szünetekben hol kötelesek tartani? Közlekedési szünetekben könnyen hozzáférhető helyen kötelesek tartani. 6. Hogyan lehet a jelzőket forgalmi szempontból csoportosítani? A jelzők forgalmi szempontból lehetnek: — főjelzők, — előjelzők, — ismétlőjelzők, — tolatási mozgást szabályozó jelzők és — egyéb jelzők. 7. Mely jelzők tartoznak a jelzők forgalmi szempontú csoportosításba? — főjelzők, — előjelzők, — ismétlőjelzők, — tolatási mozgást szabályozó jelzők és — egyéb jelzők.

2.2.1. pont 8. Hol alkalmazható bejárati jelző? Bejárati jelző alkalmazható állomások, nyíltvonali pályaelágazások, deltaelágazások, pályaelágazásnak minősülő sajátcélú vasúti pályahálózat kiágazások előtt.

2.2.2. pont 9. Hol kell egyéni kijárati jelzőt alkalmazni? Egyéni kijárati jelzőt biztosított állomások, vonatindításra kijelölt sajátcélú vasúti pályahálózat kijárati oldalán, a fedezendő pont előtt minden olyan vágány mellett kell alkalmazni, amelyről rendszeres vonatindítás történik.

2.4.2.5. pont 10. Milyen sebességgel haladhat az utolsó kijárati váltó elhagyása után a következő jelzőig a helyből, vagy megállás után induló vonat, jól működő vonatbefolyásoló berendezés esetén? Helyből, vagy megállás után induló vonat a kijárati jelző jelzésének megfelelő sebességgel haladhat ki a szolgálati helyről és az utolsó kijárati váltó elhagyása után a következő jelzőig jól működő vonatbefolyásoló berendezés esetén a kijárati jelzőn kapott előjelzésnek, illetve a vezetőállás jelző jelzésének megfelelő sebességgel haladhat tovább.

Különbözeti kérdések-válaszok 1.10B v. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

1

11. Milyen sebességgel haladhat az utolsó kijárati váltó elhagyása után a következő jelzőig a helyből, vagy megállás után induló vonat, jól működő vonatbefolyásoló berendezés hiánya esetén? Helyből, vagy megállás után induló vonat a kijárati jelző jelzésének megfelelő sebességgel haladhat ki a szolgálati helyről és az utolsó kijárati váltó elhagyása után a következő jelzőig jól működő vonatbefolyásoló berendezés hiánya esetén a kijárati jelzőn kapott előjelzésnek megfelelő sebességgel haladhat tovább.

2.5.23. pont 12. Mikor alkalmazhatja a mozdonyvezető a vonatra engedélyezett sebességet, ha a Hívójelzés feloldása jelzés kivezérelhető volt? ha:  

a vonat első járműve már meghaladta a Hívójelzés feloldása jelzést, és a vonat utolsó járműve is elhagyta már a Hívójelzés feloldása jelzés előtti váltókörzet utolsó váltóját.

2.5.26. pont 13. Milyen főjelző az Útsorompót ellenőrző fedezőjelző? Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelző olyan biztosított fény főjelző, amely az útsorompó működésének ellenőrzésére szolgál. 14. Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőt hol kell felállítani? A fénysorompóval felszerelt útátjáró előtt 30 m távolságra kell felállítani. 15. Milyen jelzéseket lehet az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzővel jelezni, ha a főlapja csak két lámpahelyes kialakítású? Megállj! Egy vörös fény a főlapon. Azt jelzi, hogy a fénysorompón a megtévesztő fehér villogó fény megmaradt. Szabad a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel. A következő jelzőn a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel továbbhaladást engedélyező jelzés várható. Egy zöld fény a főlapon. Hívójelzés Villogó fehér fény a főlap alatt külön jelzőlapon és egy vörös fény a főlapon. A Hívójelzés azt jelzi, hogy a fénysorompó használhatatlan (sötét). Hívójelzés feloldása Külön jelzőlapon fordított helyzetű, zöld fénnyel világító V-betű. A Hívójelzés feloldása jelzés a közlekedő vonat részére azt jelzi, hogy ha a vonat első járműve a Hívójelzés feloldása jelzést meghaladta, a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel haladhat tovább. 16. Mi a rendeltetése az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőnek, ha a főlapja három, vagy négy lámpahelyes kialakítású? Az általa fedezett útsorompó(k) működésének ellenőrzésére vonatkozó jelzéseket mutat és egyben sebességjelzést (előjelzést) ad a következő főjelzőre az Utasítás 2.4. és 2.5. fejezetében foglaltak szerint. 17. Kell-e előjelzést adni, és ha igen, milyen módon az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőre? Igen. Az útsorompót ellenőrző fedezőjelzőre külön előjelzővel vagy főjelzővel előjelzést kell adni. 18. Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelző külön előjelzője előtt mit kell elhelyezni? Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelző külön előjelzője előtt az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőre figyelmeztető jelet kell elhelyezni. 19. Mit kell elhelyezni az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőre előjelzést adó főjelző előtt? Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőre előjelzést adó főjelző előtt az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőre figyelmeztető jelet kell elhelyezni. 20. Milyen jelzések alkalmazhatóak a Megállj! és a továbbhaladást engedélyező jelzéseken kívül az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőn, illetve az ellenkező irányú jelző hátoldalán? A jelzőn alkalmazható Hívójelzés, az ellenkező irányú jelző hátoldalán pedig a Hívójelzés feloldása jelzés. Különbözeti kérdések-válaszok 1.10B v. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

2

5.2.2.1 pont és 5.2.2.2. pont 21. Hol található a szolgálati hely neve után fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló jel? A Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7., az 5. táblázat 2. rovatában, valamint a szolgálati menetrend 2. rovatában az állomás (szolgálati hely) neve után. 22. Mint jelöl a Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7. rovatában található „۸” jel? A jel fokozott figyelésre hívja fel a mozdonyvezető figyelmét, az útátjáró előtt „Figyelj!” jelzést csak akkor kell adni, ha adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi. 23. Mint jelöl a Menetrendi segédkönyv 5. táblázat 2. rovatában található „۸” jel? A jel fokozott figyelésre hívja fel a mozdonyvezető figyelmét, az útátjáró előtt „Figyelj!” jelzést csak akkor kell adni, ha adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi. 24. Mit jelöl a Szolgálati menetrend 2. rovatában található „۸” jel? A jel fokozott figyelésre hívja fel a mozdonyvezető figyelmét, az útátjáró előtt „Figyelj!” jelzést csak akkor kell adni, ha adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi. 25. Hol és milyen jel van, ha az állomás (szolgálati hely) területén lévő állomási, és az állomás (szolgálati hely) első váltójától a nyílt vonal irányába mért Lv távolságon belül útátjáró van? A Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7., az 5. táblázat 2. rovatában, valamint a szolgálati menetrend 2. rovatában az állomás (szolgálati hely) neve után fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló „Λ” jel van. 26. Mire hívja fel a mozdonyvezető figyelmét a Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7. rovatában az állomás neve után lévő fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló jel „۸”? A jel fokozott figyelésre hívja fel a mozdonyvezető figyelmét, az útátjáró előtt „Figyelj!” jelzést csak akkor kell adni, ha adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi. 27. Mire hívja fel a mozdonyvezető figyelmét a Menetrendi segédkönyv 5. táblázat 2. rovatában az állomás neve után lévő fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló jel „۸”? A jel fokozott figyelésre hívja fel a mozdonyvezető figyelmét, az útátjáró előtt „Figyelj!” jelzést csak akkor kell adni, ha adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi. 28. Mire hívja fel a mozdonyvezető figyelmét a Szolgálati Menetrend 2. rovatában az állomás neve után lévő fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló jel „۸”? A jel fokozott figyelésre hívja fel a mozdonyvezető figyelmét, az útátjáró előtt „Figyelj!” jelzést csak akkor kell adni, ha adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi.

5.3.1. pont 29. Az Utasítás mely fejezete tartalmazza az útsorompók működését nem önálló jelzéssel ellenőrző főjelzőkre és az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőkre vonatkozó előírásokat? Az Utasítás 2. fejezete tartalmazza. 30. Forgalmi szempontjából mely jelzők csoportjába tartozik az Útsorompót ellenőrző fedezőjelző? A főjelzők csoportjába tartozik.

5.5.7.1 és 5.5.7.2. pont 31. Milyen színű a központi állítású váltók kézi állító készüléke (ellensúlya)? A központi állítású váltók kézi állító készüléke (ellensúlya) — ha van — szürke színű. 32. Van-e valamennyi központi állítású váltónak kézi állító készüléke (ellensúlya), ha igen, akkor milyen színű az? Nem minden központi állítású váltónak van kézi állító készüléke (ellensúlya), ha van, szürke színű. Különbözeti kérdések-válaszok 1.10B v. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

3

5.9.4. pont 33. Hol, milyen távolságra kell a Tolatási határjelzőt elhelyezni? A jelzőt a bejárati jelzőn belül legalább 50 m-re — villamosított vonalakon az állomás előtti szakaszoláson belül — kell elhelyezni. 34. Hol kell a Tolatási határjelzőt a villamosított vonalakon elhelyezni? Villamosított vonalakon az állomás előtti szakaszoláson belül kell elhelyezni. 35. Hol, milyen távolságra kell a Tolatási határjelzőt a nem villamosított vonalakon elhelyezni? A jelzőt a bejárati jelzőn belül legalább 50 m-re kell elhelyezni.

5.10.4. pont 36. Hogyan lehet a „V” betűs jelző mellett a vonattal elhaladni, ha a „V” betűs jelzőnél nem adnak „Megállj!” jelzést? Ha a jelzőnél „Megállj!” jelzést nem adnak, mellette a vonat (tolt vonat kivételével) elhaladhat. A tolt vonattal való továbbhaladásra az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 16.2.14. pont előírásai a mérvadók. 37. Hogyan lehet a „V” betűs jelző mellett a tolt vonattal elhaladni, ha a „V” betűs jelzőnél nem adnak „Megállj!” jelzést? A tolt vonattal való továbbhaladásra az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 16.2.14. pont előírásai a mérvadók.

5.15.2.6. pont 38. Hogyan történik a tolató személyzet értesítése a szolgálati hely mellékvágányára elrendelt lassúmenetről? A mellékvágányra elrendelt lassúmenetről az állomásra rendszeresített pályavasúti tolatócsapatot parancskönyvben, a mozdonyvezetőt élőszóban, ha pedig a tolatást nem az állomásra rendszeresített tolatócsapat végzi, akkor Írásbeli rendelkezésen kell értesíteni. 39. Hogyan történik az állomásra rendszeresített pályavasúti tolatócsapat értesítése a szolgálati hely mellékvágányára elrendelt lassúmenetről? Parancskönyvben kell értesíteni. 40. Hogyan történik a mozdonyvezető értesítése a szolgálati hely mellékvágányára elrendelt lassúmenetről, ha az állomásra rendszeresített pályavasúti tolatócsapat végzi a tolatást? A mozdonyvezetőt élőszóban kell értesíteni. 41. Hogyan kell a szolgálati hely mellékvágányára elrendelt lassúmenetről a tolató személyzetet értesíteni, ha a tolatást nem az állomásra rendszeresített tolatócsapat végzi? Ha a tolatást nem az állomásra rendszeresített tolatócsapat végzi, akkor Írásbeli rendelkezésen kell értesíteni. 42. Hogyan történik a mozdonyvezető értesítése a mellékvágányra elrendelt lassúmenetről, ha nem az állomásra rendszeresített tolatócsapat végzi a tolatást? Ha a tolatást nem az állomásra rendszeresített tolatócsapat végzi, akkor Írásbeli rendelkezésen kell értesíteni.

5.15.3.2. és 5.15.4.2. pont 43. Kettős lassúmenet előjelző alkalmazása esetén mire vonatkozik az alsó szám? A Kettős lassúmenet előjelző alkalmazása esetén az alsó előjelző a motorkocsikra, motorvonatokra vonatkozó alkalmazható sebességkorlátozást jelzi. Különbözeti kérdések-válaszok 1.10B v. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

4

44. Mire vonatkozik az alsó szám, kettős lassúmenet eleje jelző alkalmazása esetén? A Kettős lassúmenet eleje jelző alkalmazása esetén az alsó a motorkocsikra, motorvonatokra vonatkozó sebességkorlátozást jelzi.

6.2.1.1. pont 45. A következőkben felsorolt esetek közül a mozdonyvezetőnek mikor kell figyelj jelzést adni? „Figyelj!” jelzést kell adni: g) olyan útátjáróknál, ahol a vonatok menetrendjében a Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7., az 5. táblázat 2. rovatában, valamint a Szolgálati menetrend 2. rovatában az állomás (szolgálati hely) neve után fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló „Λ” jel van és adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi, i) „Vasúti átjáró kezdete”, „Két-vagy több vágányú vasúti átjáró kezdete” (András kereszt) jelző, a vasúti pálya mellett elhelyezett Útátjárójelző hiányáról történt értesítés esetén az útátjáróhoz való közeledéskor. 46. Válassza ki a helyes meghatározást az alábbi felsorolások közül! „Figyelj!” jelzést kell adni: g) olyan útátjáróknál, ahol a vonatok menetrendjében a Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7., az 5. táblázat 2. rovatában, valamint a Szolgálati menetrend 2. rovatában az állomás (szolgálati hely) neve után fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló „Λ” jel van és adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi, i) „Vasúti átjáró kezdete”, „Két-vagy több vágányú vasúti átjáró kezdete” (András kereszt) jelző, a vasúti pálya mellett elhelyezett Útátjárójelző hiányáról történt értesítés esetén az útátjáróhoz való közeledéskor. 47. Válassza ki a helyes meghatározást az alábbi felsorolások közül arra vonatkozóan, hogy mikor kell a mozdonyvezetőnek figyelj jelzést adni! „Figyelj!” jelzést kell adni: g) olyan útátjáróknál, ahol a vonatok menetrendjében a Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7., az 5. táblázat 2. rovatában, valamint a Szolgálati menetrend 2. rovatában az állomás (szolgálati hely) neve után fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló „Λ” jel van és adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi, i) „Vasúti átjáró kezdete”, „Két-vagy több vágányú vasúti átjáró kezdete” (András kereszt) jelző, a vasúti pálya mellett elhelyezett Útátjárójelző hiányáról történt értesítés esetén az útátjáróhoz való közeledéskor.

6.3.10.6. pont 48. Hogyan kell a rádióval történő bejárással végzett tolatást irányítani a tervezett megállási hely előtti 100 m-en belül? Ha a tolatás irányítása rádión történik, akkor a mozdonyvezető részére az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 4.1.17.2. pontjában előírt közleményeket kell adni. Ha bejárással végzett tolatás esetén a tolatás irányítása rádión történik, akkor a tervezett megállási hely előtti 100 m-en belül fokozott figyelemmel kell végezni a mozgást és a mozdonyvezető részére adott minden egyes közleménynél a megállás helyétől való távolságot kell közölni a mozdonyvezetővel. A rendelkezések, illetve azok nyugtázásának elmaradása esetén a helyzet tisztázásáig a tolatást meg kell állítani. 49. Mivel történik a bejárással végzett tolatás esetén a tolatás irányítása, akkor, ha a tervezett megállási hely előtti 100 m-en belül adott közleményekkel végzik? A tolatás irányítása rádión történik. 50. Mi a teendő a rádióval történő tolatás közben a rendelkezések, illetve azok nyugtázásának elmaradása esetén? A rendelkezések, illetve azok nyugtázásának elmaradása esetén a helyzet tisztázásáig a tolatást meg kell állítani. Különbözeti kérdések-válaszok 1.10B v. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

5

7.1.2. és 7.1.4.1. pont 51. Melyik hálózaton alkalmazhatók a vállalkozó vasúti társaságok által alkalmazott zárjelző tárcsa, ha annak alakja, színe és fényvisszaverő kialakítása azonos a MÁV Zrt-nél rendszeresített zárjelző tárcsával? Az F.2.sz Forgalmi Utasítás hatálya alá eső hálózaton. 52. Hogyan kell a motorkocsit tolatási mozgások esetén megjelölni? Amelyről a mozdonyvezető a tolatást végzi, a jármű műszaki kialakításától függően az azonos magasságban elhelyezett lámpák közül egy vagy kettő fehér fényű lámpával kell megjelölni. Ha lehetséges, akkor a jármű, illetve szerelvény mindkét végét meg kell jelölni.

7.2.2.1. és 7.2.2.3. pont 53. Hol és hogyan kell elhelyezni a zárjelző tárcsát a vonaton? A zárjelző tárcsát a vonat utolsó járművének hátsó homlokfalán, valamelyik lámpatámon függőleges helyzetben kell elhelyezni úgy, hogy az teljes terjedelmével látható legyen, és a jármű valamely jelzést adó alkatrészét még részben se takarja.

8.2. alfejezet 54. Hogyan kell a mozdonyvezetőnek az állomásközben lévő használhatatlan fehér árbocú térközjelzőtől közlekedni akkor, ha a térközjelző egy fedezőjelző, vagy bejárati jelző előjelzője is egyben? Ha az állomásközben lévő használhatatlan fehér árbocú térközjelző egy fedezőjelzőre, vagy bejárati jelzőre előjelzést is adó jelző egyben, akkor a térközjelzőtől a mozdonyvezetőnek úgy kell továbbhaladnia, mintha azon „Megállj!” állásra kapott volna előjelzést.

8.3. alfejezet 55. Mikor kell a jelzőket érvénytelennek tekinteni? Az átmenetileg üzemen kívül helyezett főjelző, előjelző, ismétlőjelző, tolatás- és gurításjelző jelzést adó alkatrészére, illetve jelzőlapjára fekete-sárga sávos ferde keresztet — érvénytelenítő jelzést — kell erősíteni. Az ilyen jelzőket érvénytelennek kell tekinteni. 56. Mely jelzőket tekintjük érvénytelennek? Az átmenetileg üzemen kívül helyezett főjelző, előjelző, ismétlőjelző, tolatás- és gurításjelző jelzést adó alkatrészére, illetve jelzőlapjára fekete-sárga sávos ferde keresztet — érvénytelenítő jelzést — kell erősíteni.

8.4.2. pont 57. Ha a tolatás és mérlegelés a vonat személyzetével és mozdonyával történik, a tolatásjelző érvénytelenségéről a személyzetet milyen módon kell értesíteni? Ha a tolatás és a mérlegelés a vonat személyzetével és mozdonyával történik, a tolatásjelző érvénytelenségéről a személyzetet Írásbeli rendelkezésen értesíteni kell.

8.5. alfejezet 58. Milyen jelzőnek kell minősíteni azt a jelzőt, amely olyan mértékben megsérül (pl. baleset vagy egyéb ok miatt kidől, összetörik stb.), hogy funkcióját nem képes betölteni? Használhatatlannak kell minősíteni a jelzőt.

9.3 alfejezet 59. Mire figyelmeztet az álló téglalap alakú táblán fehér mezőben csúcsával szembehelyezett 2 tömör fekete háromszög? Külön előjelzővel nem rendelkező fény bejárati jelzőre, illetve fedezőjelzőre figyelmeztető jel. Különbözeti kérdések-válaszok 1.10B v. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

6

60. Milyen jelző árbocán kell elhelyezni az álló téglalap alakú táblán fehér mezőben csúcsával szembehelyezett 2 tömör fekete háromszöget ábrázoló figyelmeztető jelet? A figyelmeztető jelet a külön előjelzővel nem rendelkező fény bejárati jelző, illetve fedezőjelző előtt lévő utolsó önműködő fény főjelző előtt 2 m-re, vagy annak árbocán kell elhelyezni. 61. Mit jelez a vonatszemélyzet részére az álló téglalap alakú táblán fehér mezőben csúcsával szembehelyezett 2 tömör fekete háromszöget ábrázoló figyelmeztető jel? Arra hívja fel a vonatszemélyzet figyelmét, hogy a következő főjelző külön előjelzővel nem rendelkező fény bejárati jelző, illetve fedezőjelző lesz.


7

3. sz. módosítás az F.2. sz. Forgalmi Utasításhoz 1.

fejezet

1.1.4. pont 62. A forgalmi utasítás előírásai szerint kell-e tartalmazni a Végrehajtási Utasításoknak a szolgálatban lévő dolgozók egészségvédelmét és testi épségének megóvását szolgáló, eltérő és kiegészítő biztonsági előírásokat? Nem kell tartalmaznia.

1.1.5. pont 63. Kik jogosultak ellenőrizni a felügyeletük alá tartozó szolgálati hely utasításgyűjteményének javítottságát? A szolgálati főnök, állomásfőnök évenként legalább egy alkalommal köteles ellenőrizni, hogy a felügyelete alá tartozó szolgálati hely utasításgyűjteménye, valamint az irányítása alá tartozó dolgozók utasításai javítottak-e. 64. Ki köteles évenként legalább egy alkalommal ellenőrizni a felügyelete alá tartozó szolgálati hely utasításgyűjteményének, valamint az irányítása alá tartozó dolgozók utasításainak javítottságát? A szolgálati főnök, állomásfőnök. 65. Évenként legalább hány alkalommal köteles ellenőrizni a szolgálati főnök, állomásfőnök az irányítása alá tartozó dolgozók utasításainak javítottságát? Évenként legalább egy alkalommal.

1.2.14. pont 66.

Válassza ki a „Csökkentett üzemvitel” fogalom helyes meghatározását?

Az elegyfeldolgozási tevékenységnek csökkentett létszámmal és eszközzel történő végrehajtása. Részletes előírásokat az ÁVU-ban kell szabályozni. 67. Milyen utasításban kell szabályozni az elegyfeldolgozási tevékenység mikénti végrehajtására vonatkozó részletes előírásokat csökkentett üzemvitel esetén? Részletes előírásokat az ÁVU-ban kell szabályozni.

1.2.28. pont 68. Milyen kg/folyóméter rendszerű sínekhez alkalmas féksarut szabad alkalmazni a forgalmi utasítás előírásai szerint? A 48 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat sárgára, az 54 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat világoskékre, a 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat vörösre kell festeni. 69.

Milyen színűre kell a 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat festeni?

Vörösre.

1.2.30. pont 70.

Milyen szolgálati hely a Forgalmi kitérő?

Bejárati jelzőkkel fedezett, vonattalálkozásra berendezett, személy- és áruforgalmi szolgáltatásra meg nem nyitott szolgálati hely. 71. Mely szolgálati helyekre vonatkozó előírások érvényesek az egyvágányú pályán lévő forgalmi kitérőkre forgalomszabályozási szempontból? Egyvágányú pályán lévő forgalmi kitérőkre forgalomszabályozási szempontból az állomásokra vonatkozó előírások érvényesek. Különbözeti kérdések-válaszok 1.10B v. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

8

72. Mely szolgálati helyekre vonatkozó előírások érvényesek a kétvágányú, illetve párhuzamos egyvágányú pályán lévő vonatindító, vonatfogadó vágánnyal nem rendelkező forgalomi kitérőkre forgalomszabályozási szempontból? Kétvágányú, illetve párhuzamos egyvágányú pályán lévő vonatindító, vonatfogadó vágánnyal nem rendelkező forgalmi kitérők váltókapcsolat révén összeköttetést biztosítanak a helyes és helytelen vágány, illetve a párhuzamos egyvágányú pályák vágányai között, melyekre forgalomszabályozási szempontból a pályaelágazásokra vonatkozó előírások érvényesek.

1.2.31. pont 73.

Mely tevékenységek gyűjtő elnevezése a Forgalmi szolgálat?

A vonatközlekedés lebonyolításával kapcsolatos valamennyi forgalmi tevékenység gyűjtő elnevezése. 74. Forgalmi tevékenységnek minősül-e a következő meghatározás? A személy- és áruszállításhoz szükséges járműveknek megrendelés alapján történő mozgatása. Igen. 75.

Mely munkavállaló végezhet forgalmi tevékenységeket?

A felsorolt forgalmi tevékenységeket csak az utasítás 1.3.1. pontjában előírt minden feltételnek megfelelő munkavállaló végezheti. 1.3.1. Önálló szolgálattételre csak az a dolgozó osztható be, aki: — rendelkezik érvényes egészségi alkalmassági tanúsítvánnyal, — munkavédelmi oktatásban részesült és a munkaköre ellátásához szükséges munkavédelmi ismeretekkel, készséggel, jártassággal rendelkezik, — az MvSz Helyi Függelékében meghatározott munkabiztonsági szempontú felügyelet alatti foglalkoztatásnak eleget tett, — a munkakörére előírt érvényes vizsgával (vizsgákkal), az ÁVU és egyéb Végrehajtási Utasítások szolgálatára vonatkozó helyi ismerettel és vizsgával rendelkezik. Vonatkoznak ezek a helyettesítő (tartalékos) dolgozókra is.

1.2.32. pont 76.

Hol rendszeresíthető forgalmi szolgálattevő vonat- és utasforgalmi ok miatt?

Vonat- és utasforgalmi ok miatt forgalmi szolgálattevő rendszeresíthető távkezelt, távvezérelt állomásra, forgalmi kitérőre, pályaelágazásra, megálló-rakodóhelyre, megállóhelyre és rakodóhelyre.

1.2.32.a) Forgalomszabályozást végző szolgálati hely Egy vasútvonal, valamint a központi forgalomirányításra berendezett, továbbá a távkezelt, távvezérelt vonal, vonalszakasz forgalomszabályozási feladatait végző munkavállaló szolgálati helye.

1.2.34. pont 77.

Mit nevezünk fővágánynak?

A szolgálati hely minden vonatfogadásra és/vagy indításra kijelölt vágánya.

1.2.36. pont 78. Mely vágányokat tekintjük Bp. Keleti – Kőbánya felső, Kőbánya felső – Rákos fenti pálya és Bp. Déli – Kelenföld között a kezdő, vagy végpont felé tekintve helyes és helytelen vágánynak? Bp. Keleti - Kőbánya felső, Kőbánya felső - Rákos fenti pálya és Bp. Déli - Kelenföld között a kezdő vagy végpont felé tekintve egyaránt a bal oldali vágány a helyes a jobb oldali a helytelen vágány.


9

1.2.55. pont Válassza ki a „Különvonat” fogalom helyes meghatározását! Közforgalomban igénybe nem vehető, valamely vállalkozó vasúti társaság által megrendelt és a Pályavasút által forgalomba helyezett vonat. 79.

Mely vonatot nevezzük „Különvonat”-nak?

Közforgalomban igénybe nem vehető, valamely vállalkozó vasúti társaság által megrendelt és a Pályavasút által forgalomba helyezett vonat.

1.2.57. pont 80.

Milyen feltételnek megfelelő dolgozó láthatja el a mozdonyvezető mellett a figyelő szolgálatot?

Az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 12.3.9. pontja alapján a mozdony, vezérlőkocsi vezetőállásán szolgálatot teljesítő, érvényes forgalmi vizsgával rendelkező, a vonat megállítására kioktatott, figyelésre kötelezett dolgozó.

1.2.59. pont 81.

Milyen szolgálati helynek tekintjük a megálló – rakodóhelyet?

Személy- és áruforgalmi szolgáltatásra megnyitott, vonattalálkozásra be nem rendezett nyíltvonali szolgálati hely, ahol a fővágányon kívül egy vagy több mellékvágány is van.

1.2.60. pont 82.

Mely vágányt nevezzük „Mellékvágány”-nak?

A szolgálati helyek vonatközlekedésre igénybe nem vehető vágánya. Közelebbi elnevezésüket rendeltetésük határozza meg.

1.2.64. pont 83.

Mely vonatot nevezzük „Motorvonat”-nak?

Olyan szerelvény, amely több motorkocsiból, vagy motorkocsi(k)ból és hozzákapcsolt személyszállító kocsi(k)ból áll. A zárt motorvonat a vonat mindkét végéről vezérelhető.

1.2.65. pont 84. Hány mozdonynak kell tekinteni a szinkron üzemmódba kapcsolt mozdonyokat vonatközlekedés és tolatás közben? Egy. 85.

Mely esetben kell egy mozdonynak tekinteni a szinkron üzemmódba kapcsolt mozdonyokat?

A szinkron üzemmódba kapcsolt mozdonyokat vonatközlekedés és tolatás közben egy mozdonynak kell tekinteni.

1.2.65.a) pont 86.

Milyen mozdony a rádió-távirányítású mozdony?

Olyan mozdony, melyet tolatás közben rádió-távirányítású üzemmódban a mozdonyvezető a rádiótávirányító segítségével a mozdonytól távolabbi helyről is irányíthat. 87. Milyen üzemmódba kell a mozdonynak lenni, hogy a tolatás közben a mozdonyvezető a mozdonyt távolabbi helyről is irányítani tudja? Rádió-távirányítású üzemmódban. Különbözeti kérdések-válaszok 1.10B v. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

10

88. Mikor tudja a mozdonyvezető a mozdonyt távolabbi helyről is irányítani rádió-távirányító segítségével? Rádió-távirányítású üzemmódban.

1.2.65.b) pont 89.

Válassza ki a „Mozdonyvonat” helyes fogalmát!

A mozdonynak minősülő, utastérrel nem rendelkező, személyszállítást és árufuvarozást nem végző jármű közlekedése céljából forgalomba helyezett vonat.

1.2.72. pont 90.

Milyen vonatnak minősül a „Próbavonat”?

A vasúti járművek üzembe helyezése, engedélyezése, bejáratása, beszabályozása, üzemi vizsgálata, javítás utáni átadása-átvétele, illetve a vasúti járművek, valamint a vasúti pálya és berendezései kölcsönhatásának vizsgálata és mérése céljából forgalomba helyezett vonat. 91.

Milyen célból helyezhető forgalomba a „Próbavonat”?

A vasúti járművek üzembe helyezése, engedélyezése, bejáratása, beszabályozása, üzemi vizsgálata, javítás utáni átadása-átvétele, illetve a vasúti járművek, valamint a vasúti pálya és berendezései kölcsönhatásának vizsgálata és mérése céljából forgalomba helyezett vonat.

1.2.80. pont 92.

Mely dolgozó töltheti be a Pilóta szerepét?

Vonattovábbítás közben az adott vasútvonalra, állomási tolatószolgálatnál az adott állomásra kiterjedő hatályú tanúsítvánnyal (vonal-, illetve állomásismerettel), a vonatot továbbító, illetve tolatást végző mozdony mozdonyvezetőjének vonatkozásában nyelvismerettel rendelkező, a mozdony megállítására kiképzett mozdonyvezető. 93.

Milyen feltételeknek megfelelő dolgozó töltheti be a Pilóta szerepét?

Vonattovábbítás közben az adott vasútvonalra, állomási tolatószolgálatnál az adott állomásra kiterjedő hatályú tanúsítvánnyal (vonal-, illetve állomásismerettel), a vonatot továbbító, illetve tolatást végző mozdony mozdonyvezetőjének vonatkozásában nyelvismerettel rendelkező, a mozdony megállítására kiképzett mozdonyvezető. 94.

Mely dolgozó töltheti be a Pilóta szerepét vonattovábbítás közben?

Vonattovábbítás közben az adott vasútvonalra kiterjedő hatályú tanúsítvánnyal (vonalismerettel), a vonatot továbbító, illetve tolatást végző mozdony mozdonyvezetőjének vonatkozásában nyelvismerettel rendelkező, a mozdony megállítására kiképzett mozdonyvezető.

1.2.90. pont 95.

Milyen rögzítősarut kell használni a 48, 54, 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél?

A 48 kg/folyóméter, az 54 kg/folyóméter és a 60kg/folyóméter rendszerű síneknél egyaránt az 54 kg/ folyóméter rendszerű rögzítősarukat kell használni. A rögzítősarukat sárga-kék színezésűre kell festeni. 96. Milyen rögzítősarut kell a járművek megfutamodásának megakadályozása céljából a 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél használni? 54 kg/ folyóméter rendszerű rögzítősarukat kell használni. A rögzítősarukat sárga-kék színezésűre kell festeni. 97. Milyen színezésűre kell festeni a 48, 54 és 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél használható rögzítősarukat? A rögzítősarukat sárga-kék színezésűre kell festeni. Különbözeti kérdések-válaszok 1.10B v. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

11

1.2.92. pont 98.

Milyen vasúti forgalom lebonyolítására szolgáló vágány a sajátcélú vasúti pályahálózat?

Állomásból vagy nyílt vonalból kiágazó, egyes fuvarozó és fuvaroztató felek vasúti forgalmának lebonyolítására szolgáló vágány vagy vágányzat.

1.2.95.a) pont 99.

Válassza ki a „Szerelvényvonat” fogalom helyes meghatározását!

Személyszállítási célokat szolgáló járművek (motorvonat, motorkocsi, vontató+vontatott járművek) közlekedése céljából forgalomba helyezett, de személyszállításra meg nem hirdetett vonat.

1.2.97. pont 100. Mely szervezeti egységek minősülnek szolgálati felsőbbségnek? A vezérigazgatóság, üzletág, igazgatóság, főosztály és azok területi szervezeti egységei. 101. Mely szervezeti egységek tartoznak a szolgálati felsőbbség fogalmába? A vezérigazgatóság, üzletág, igazgatóság, főosztály és azok területi szervezeti egységei.

1.2.100. pont 102. Mely vonatokat nevezzük szolgálati vonatnak? Az üzemi vonat és a vállalkozó vasúti társaságok működtetése érdekében forgalomba helyezett, személyszállítást és árufuvarozást nem végző vizsga-, munka-, kémszemle-, mérő-, értesítő vonat. 103. Mely vonatok nem minősülnek szolgálati vonatnak? Nem minősül szolgálati vonatnak a mozdony-, szerelvény- és próbavonat.

1.2.108. pont 104. Mely munkavállalók gyűjtőelnevezése a „Tolatószemélyzet” a forgalmi utasítás fogalom meghatározásában előírtak szerint? A tolatásban résztvevő munkavállalók (mozdonyszemélyzet, tolatócsapat, váltóállító, útsorompót kezelő és útátjárót fedező dolgozók) gyűjtőelnevezése. 105. Mely munkavállalók tartoznak a „Tolatószemélyzet” fogalmába munkaköri megnevezésük, vagy tolatásban végzett tevékenységük alapján? A tolatásban résztvevő munkavállalók (mozdonyszemélyzet, tolatócsapat, váltóállító, útsorompót kezelő és útátjárót fedező dolgozók) gyűjtőelnevezése.

1.2.108.a) pont 106. Mely dolgozók gyűjtő elnevezése a tolatócsapat? A tolatószemélyzet közül a tolatásvezető és kocsirendező(k) vagy a vonali tolatásvezető és vonali kocsirendező(k) gyűjtőelnevezése. 107. Milyen körülményekre vonatkozóan és milyen utasításban kell meghatározni a tolatócsapat létszámát? A tolatócsapat létszámát a normál üzemi és attól eltérő körülményekre vonatkozóan az ÁVU-ban (VUban) kell meghatározni, figyelembe véve az Utasításban és Függelékeiben előírtakat is.


12

1.2.116.a) pont 108. Mi az „Üzemi vonat”? A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetése érdekében, valamint rendkívüli esemény miatt közlekedő, vasúti személyszállítást és a pályahálózat-működtetőn kívül más részére vasúti árufuvarozást nem végző szolgálati vonat, függetlenül annak üzemeltetőjétől. 109. Milyen esetben közlekedtethető „Üzemi vonat”? A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetése érdekében, valamint rendkívüli esemény miatt közlekedő szolgálati vonat. 110. Milyen fuvarozási tevékenységet végező szolgálati vonat az „Üzemi vonat”? Vasúti személyszállítást és a pályahálózat-működtetőn kívül más részére vasúti árufuvarozást nem végző szolgálati vonat, függetlenül annak üzemeltetőjétől.

1.2.129.a) pont 111. Mit nevezünk „Vonatfeloszlatás”-nak? Közlekedő teher- vagy kivételes esetekben személyszállító vonatnak a mozdony lekapcsolásával járó leállítása a cél- (vég-) állomás előtti közbenső szolgálati helyen.

1.2.135. pont 112. A „Vonatkísérő személyzet” fogalomba tartoznak-e a sajátcélú vasúti pályahálózat- és a csomóponti kiszolgálást végző vonatokon szolgálatot teljesítő vonali tolatásvezető, vonali kocsirendező? Igen.

1.2.136. pont 113. Válassza ki a meghatározások közül a „Vonatszemélyzet” helyes fogalmát! A vonatnál szolgálatot teljesítő vonatkísérő- és mozdonyszemélyzet gyűjtőelnevezése.

1.2.137. pont 114. Hol bonyolítható le vonatkeresztezés? Lebonyolítható állomáson és egyvágányú pályák forgalmi kitérőin. 115.

Mit nevezünk „Vonattalálkozás”-nak a forgalmi utasítás előírása alapján?

Közlekedő vonatoknak a szolgálati hely más-más vágányán történő találkozása.

1.2.139. pont 116. Mit jelent „a vonat személyzetét értesíteni kell” kifejezés, ha az Írásbeli rendelkezést elektronikus úton továbbították? Elektronikus úton továbbított Írásbeli rendelkezést nem kell élőszóval közölni. Ha az Írásbeli rendelkezés a mozdonyvezetőn kívül a vonatszemélyzet más tagját is érinti, akkor azt nem szabad elektronikus úton továbbítani. 117. Hogyan történhet az Írásbeli rendelkezés kézbesítése „a vonat személyzetét értesíteni kell” kifejezés értelmében, ha a rendelkezés tartalma a mozdonyvezetőn kívül a vonatszemélyzet más tagját is érinti? Közlekedéssel kapcsolatos rendelkezéseket és értesítéseket a mozdonyvezetővel és a vonatnál szolgálatot teljesítő vonali tolatásvezetővel, vezető jegyvizsgálóval Írásbeli rendelkezésen írásban és a nyomtatvány kézbesítésekor, élőszóval is közölni kell.


13

118. Válassza ki a mondat helyesnek tartott befejező részét! Ha az Írásbeli rendelkezés a mozdonyvezetőn kívül a vonatszemélyzet más tagját is érinti, … akkor azt nem szabad elektronikus úton továbbítani. 119. Mit kell érteni „a Fejrovatos előjegyzési naplóba kell előjegyezni” kifejezésen? „a Fejrovatos előjegyzési naplóba kell előjegyezni” kifejezésen kell érteni, hogy a bejegyzést a rendelkezésre álló (elektronikus vagy hagyományos papíralapú) Fejrovatos előjegyzési naplóba kell megtenni (Függelék 7.2. pont).

1.2.140. pont 120. Mikor tekintendő a vágányút lezártnak a vonatközlekedés, vagy tolatási mozgás által használt vágányútban? Lezártnak tekintendő a vágányút, ha a vonatközlekedés vagy tolatási mozgás által használt vágányútban a váltók (érintett és védő) a kijelölt állásban, rögzített (lezárt) állapotban vannak.

1.2.141. pont 121. Válassza ki a „Kémszemlevonat” helyes fogalmát! Rendkívüli esemény, időjárási, műszaki vagy bármely vis major esetében a nyílt vonal (pálya) és berendezéseinek állapotát, közlekedésre való alkalmasságát vizsgáló szolgálati vonat.

1.2.142. pont 122. Mi a Páros féksaru? Megfutamodott járművek megállítása céljából a vágány tengelyére merőlegesen a sínszálakra felhelyezhető féksarukból és az azokat összekötő rúdból álló szerkezet.

1.2.143. pont 123. Milyen szerkezet a Biztonsági betét? Központi állítású, vagy központi reteszelésű váltóknál a váltó zárszerkezet, vagy a csúcssín végállásban történő felvághatatlan rögzítésére szolgáló zárható szerkezet. 124. Mire szolgál a Biztonsági betét szerkezet? Központi állítású, vagy központi reteszelésű váltóknál a váltó zárszerkezet, vagy a csúcssín végállásban történő felvághatatlan rögzítésére szolgáló zárható szerkezet.

1.2.144. pont 125. Mit nevezünk Nyíltvonali vonattalálkozásnak? Más-más vágányon azonos, vagy ellenkező irányban közlekedő vonatok nyílt pályán történő találkozása.

1.3.1. pont 126. Mikor osztható be egészségi alkalmassági szempontból a dolgozó önálló szolgálattételre? Önálló szolgálattételre csak az a dolgozó osztható be, aki: — rendelkezik érvényes egészségi alkalmassági tanúsítvánnyal, — munkavédelmi oktatásban részesült és a munkaköre ellátásához szükséges munkavédelmi ismeretekkel, készséggel, jártassággal rendelkezik, — az MvSz Helyi Függelékében meghatározott munkabiztonsági szempontú felügyelet alatti foglalkoztatásnak eleget tett, — a munkakörére előírt érvényes vizsgával (vizsgákkal), az ÁVU és egyéb Végrehajtási Utasítások szolgálatára vonatkozó helyi ismerettel és vizsgával rendelkezik. Vonatkoznak ezek a helyettesítő (tartalékos) dolgozókra is. Különbözeti kérdések-válaszok 1.10B v. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

14

1.3.2. pont 127. Mikor viselhetnek szolgálati jelvényt a forgalmi szolgálattevő jelöltek? A forgalmi szolgálattevő jelöltek csak a felügyeletet ellátó forgalmi szolgálattevő személyes jelenlétében viselhetnek szolgálati jelvényt. 128. Mikor végezhetnek gyakorlati munkát a forgalmi szolgálattevő jelöltek? Az állomásfőnök által írásban megbízott dolgozók jelenlétében, azok irányítása és ellenőrzése mellett végezhetnek gyakorlati munkát.

1.3.3. 1.3.4. és 1.3.5. pont 129. Mi tartalmazza a forgalmi ismeretek elsajátítására kötelezett dolgozók tudás- és ismeretanyagát, a kiképzésükre, oktatásukra, vizsgáztatásukra, továbbá a vizsgákra vonatkozó részletes rendelkezéseket? A forgalmi ismeretek elsajátítására kötelezett dolgozók tudás- és ismeretanyagát, a kiképzésükre, oktatásukra, vizsgáztatásukra, továbbá a vizsgákra vonatkozó részletes rendelkezéseket a vasúti társaság Oktatási (Képzési) Utasítása tartalmazza. 130. Mit tartalmaz a vasúti társaság Oktatási (Képzési) Utasítása? A forgalmi ismeretek elsajátítására kötelezett dolgozók tudás- és ismeretanyagát, a kiképzésükre, oktatásukra, vizsgáztatásukra, továbbá a vizsgákra vonatkozó részletes rendelkezéseket tartalmazza. 131. Mi tartalmazza a végrehajtó forgalmi szolgálattal összefüggő alap- és időszakos vizsgák újabb letételére vonatkozó előírásokat a forgalmi utasítás előírásai szerint? (1.3.5.1.) A szakmai képzésre és vizsgáztatásra vonatkozó rendelet alapján a vasúti társaság Oktatási (Képzési) Utasítása tartalmazza.

1.4.1. és 1.4.2.4 pont 132. Mikor kell a dolgozónak azonnal a két vágánnyal párhuzamosan földre feküdni és a vonatok elhaladását úgy bevárni? Az állomás (szolgálati hely) területén a dolgozóknak lehetőleg úgy kell a vágányok közé állniuk, hogy egyidőben két mozgásban lévő vonat, tolatási mozgás közé ne kerüljenek. Az a dolgozó, akit két vágány között az elsodrási határon belül egyszerre két irányból érkező vonat közrefog, köteles azonnal a két vágánnyal párhuzamosan földre feküdni és a vonatok elhaladását így bevárni.

1.4.4. pont 133. Mi a teendője mozdonyvezető szolgálatképtelenné válása esetén segélyt nyújtó dolgozóknak? A járművet, mozdonyt, vonatot megfutamodás ellen biztosítani és a történteket a forgalmi vonalirányítónak jelenteni kell.

1.4.9 pont 134. Ki jogosult a szolgálat ellátásával kapcsolatos fontos rendelkezéseket az érintett dolgozókkal Parancskönyvben közölni? A szolgálati főnök, állomásfőnök a szolgálat ellátásával kapcsolatos fontos rendelkezéseket — legfeljebb kettő év időtartamra — az érintett dolgozókkal parancskönyvben köteles közölni. 135. Hogyan kell Parancskönyvet évente kezdeni a kiadott Parancskönyvi rendelkezések alapján? A Parancskönyvet évente 1-es sorszámmal kell kezdeni. 136. Hogyan kell eljárni, ha a tárgyév folyamán a Parancskönyv betelt és még a tárgyévben újabb Parancskönyvi rendelkezést kell kiadni? Ha a tárgyév folyamán a Parancskönyv betelt, az érvényben lévő rendeleteket a következő Parancskönyv első rendeletében át kell vezetni a rendeletek számának felsorolásával. Különbözeti kérdések-válaszok 1.10B v. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján 15

137. Ki köteles a Parancskönyv már hatályát vesztett rendelkezéseit érvényteleníteni? A Parancskönyv már hatályát vesztett rendelkezéseit a szolgálati főnök, állomásfőnök vagy megbízottja áthúzással, a dátum feltüntetésével és aláírásával köteles érvényteleníteni.

1.4.10. és 1.4.10.1. pont 138. Mit köteles a vonali tolatásvezető szolgálati jelvényként viselni? A vonali tolatásvezető kék színű védősisakot köteles viselni. 139. Mit köteles a tolatásvezető szolgálati jelvényként viselni? A tolatásvezető kék színű védősisakot köteles viselni. 140. Mit köteles a vonali kocsirendező szolgálati jelvényként viselni? A vonali kocsirendező sárga színű védősisakot köteles viselni.

1.4.12. pont 141. Tartalmaz-e előírást a forgalmi utasítás a vezető jegyvizsgáló és a többi vonatkísérő szolgálattételre való jelentkezését illetően? Nem tartalmaz.

1.4.13. és 1.4.13.1 pont 142. Mi a forgalmi szolgálattevő kötelessége a körzetbejárásra kötelezettek jelentés tétele után? A körzetbejárásra kötelezettek kötelesek a forgalmi szolgálattevő részére jelentést tenni a körzetbejárás tényleges megtartásáról és a megállapított hiányosságokról, melynek tényét a forgalmi szolgálattevő köteles előjegyezni a Fejrovatos előjegyzési napló következő sorába. 143. Hogyan kell az állomásbejárást megtartani szolgálat megszakítás esetén? Szolgálat megszakítás esetén a szolgálat újbóli megkezdésekor a tér áttekintésével, látási korlátozottság esetén a váltókörzet bejárásával kell állomásbejárást tartani (F.1. sz. Jelzési Utasítás).

1.4.14. pont 144. Hogyan kell átadni a rögzítősarukat, biztonsági betéteket, kulccsal lezárható kocsifogó alátéteket folytatólagos szolgálat átadás – átvétel esetén, ha azok felhasználásra kerültek? Írásban és ténylegesen át kell adni: — az utasítás-, a segédkönyv- és rendelkezések gyűjteményét, — az érvényes táviratokat, — a Hibaelőjegyzési könyvet, — a lassújelek és vágányzárások, rendkívüli küldemények, feszültségmentesítések előjegyzését, — az őrzött főkulcsokat, váltózár-, vágányzáró sorompó-, kisiklasztó saru- és egyéb kulcsokat, valamint — a rögzítősaruk, biztonsági betétek, kulccsal lezárható kocsifogó alátétek számát, felhasználási helyét, ha azok felhasználásra kerültek.

2.

fejezet

2.8.1. és 2.8.2. pont 145. Mikor kell a váltók használhatóságáról meggyőződni? a) szolgálat átvételekor, b) ellenőrzések alkalmával, c) a váltók állításakor, lezárásakor, d) vonat vágányútjának beállításakor, e) a váltók gondozása alkalmával, f) váltófelvágás után. Különbözeti kérdések-válaszok 1.10B v. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

16

146. Mely esetekben kell a váltók használhatóságáról meggyőződni? a) szolgálat átvételekor, b) ellenőrzések alkalmával, c) a váltók állításakor, lezárásakor, d) vonat vágányútjának beállításakor, e) a váltók gondozása alkalmával, f) váltófelvágás után.

2.11.4.1. és 2.11.4.2. és 2.11.4.4. pont 147. Kinek a részére adhatja ki a forgalmi szolgálattevő a nyíltvonali rakodóhelyek és sajátcélú vasúti pályahálózatok váltóinak váltózárkulcsait váltógondozás, váltójavítás és váltóvizsgálat alkalmával? Váltógondozás, váltójavítás és váltóvizsgálat alkalmával vonatmentes időben, pontosan meghatározott időre csak a pályamesternek és a biztosítóberendezési művezetőnek vagy megbízottjának, továbbá a váltó gondozását végző munkavállalónak adható ki. A váltózárkulcsok és a védelmi berendezések zárkulcsainak átvételét a Fejrovatos előjegyzési napló folytatólagos sorában kell az átvevő dolgozóval elismertetni. 148. Hol kell nyíltvonali rakodóhelyek és sajátcélú vasúti pályahálózatok váltóinak váltózárkulcsait és védelmi berendezések zárkulcsainak visszavételét a vonali tolatásvezetővel elismertetni? A vonali tolatásvezető az átvett kulcsokat visszatérés, illetve a következő állomásra való érkezés után azonnal köteles leadni a forgalmi szolgálattevőnek a Fejrovatos előjegyzési napló következő sorába történő bejegyzés mellett. A kulcsok átadásának, átvételének tényét a vonali tolatásvezető és a forgalmi szolgálattevő is köteles aláírni. 149. Hogyan köteles a vonali tolatás vezető a nyíltvonali rakodóhelyek és sajátcélú vasúti pályahálózatok váltóinak váltózárkulcsait és a védelmi berendezések zárkulcsait a forgalmi szolgálattevőnek leadni? A vonali tolatásvezető az átvett kulcsokat visszatérés, illetve a következő állomásra való érkezés után azonnal köteles leadni a forgalmi szolgálattevőnek a Fejrovatos előjegyzési napló következő sorába történő bejegyzés mellett. A kulcsok átadásának, átvételének tényét a vonali tolatásvezető és a forgalmi szolgálattevő is köteles aláírni.

3.

fejezet

3.5. alfejezet 150. Az alábbi meghatározások szerint mikor tekinthető az állomási fénysorompó használhatatlannak? Használhatatlan a nyíltvonali-, továbbá az állomási fénysorompó, ha: — a berendezés zavarának észlelése után — a Kezelési Szabályzatban előírtak betartása mellett — nem lehet a zavart megszüntetni, — a berendezést kikapcsolták, — bármely esetben a kézi kezelés ellenére a villogó fehér fény a fénysorompón megmarad, — a helyhez kötött jelző (Útsorompót ellenőrző fedezőjelző, Fénysorompót ellenőrző útátjárójelző, Mellékvonali ellenőrző jelző) használhatatlanságra utaló, vagy továbbhaladást tiltó jelzést ad, — az értekezés lehetetlensége esetén a szomszédos forgalomszabályozást végző állomásra, vagy nyíltvonali szolgálati helyre visszajelentett fénysorompó, amennyiben helyhez kötött jelző használhatatlanságra utaló, vagy továbbhaladást tiltó jelzést nem ad, — olyan mértékben megsérül (pl. fénysorompó berendezés jelzőjének összetörése, kidőlése stb.), hogy funkcióját nem képes betölteni. Az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén az állomásközben lévő nyíltvonali fénysorompókat használhatatlannak kell tekinteni.


17

151. Mikor tekinthető a nyíltvonali-, továbbá az állomási fénysorompó használhatatlannak? Használhatatlan a nyíltvonali-, továbbá az állomási fénysorompó, ha: — a berendezés zavarának észlelése után — a Kezelési Szabályzatban előírtak betartása mellett — nem lehet a zavart megszüntetni, — a berendezést kikapcsolták, — bármely esetben a kézi kezelés ellenére a villogó fehér fény a fénysorompón megmarad, — a helyhez kötött jelző (Útsorompót ellenőrző fedezőjelző, Fénysorompót ellenőrző útátjárójelző, Mellékvonali ellenőrző jelző) használhatatlanságra utaló, vagy továbbhaladást tiltó jelzést ad, — az értekezés lehetetlensége esetén a szomszédos forgalomszabályozást végző állomásra, vagy nyíltvonali szolgálati helyre visszajelentett fénysorompó, amennyiben helyhez kötött jelző használhatatlanságra utaló, vagy továbbhaladást tiltó jelzést nem ad, — olyan mértékben megsérül (pl. fénysorompó berendezés jelzőjének összetörése, kidőlése stb.), hogy funkcióját nem képes betölteni. Az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén az állomásközben lévő nyíltvonali fénysorompókat használhatatlannak kell tekinteni. 152. Válassza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül! Használhatatlan a nyíltvonali-, továbbá az állomási fénysorompó, ha: — a berendezés zavarának észlelése után — a Kezelési Szabályzatban előírtak betartása mellett — nem lehet a zavart megszüntetni, — a berendezést kikapcsolták, — bármely esetben a kézi kezelés ellenére a villogó fehér fény a fénysorompón megmarad, — a helyhez kötött jelző (Útsorompót ellenőrző fedezőjelző, Fénysorompót ellenőrző útátjárójelző, Mellékvonali ellenőrző jelző) használhatatlanságra utaló, vagy továbbhaladást tiltó jelzést ad, — az értekezés lehetetlensége esetén a szomszédos forgalomszabályozást végző állomásra, vagy nyíltvonali szolgálati helyre visszajelentett fénysorompó, amennyiben helyhez kötött jelző használhatatlanságra utaló, vagy továbbhaladást tiltó jelzést nem ad, — olyan mértékben megsérül (pl. fénysorompó berendezés jelzőjének összetörése, kidőlése stb.), hogy funkcióját nem képes betölteni. Az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén az állomásközben lévő nyíltvonali fénysorompókat használhatatlannak kell tekinteni.

3.6.2. és 3.6.3. pont 153. Miről kell a közlekedő vonatok vonatszemélyzetét értesíteni, ha a nyíltvonali fénysorompón a kézi kezelés ellenére a villogó fehér – megtévesztő – fény nem szüntethető meg? Ha a nyíltvonali fénysorompón a kézi kezelés ellenére a villogó fehér — megtévesztő — fény nem szüntethető meg, akkor a közlekedő vonatok vonatszemélyzetét értesíteni kell: — a fénysorompó használhatatlanságáról, — a villogó fehér fény megmaradásáról, — az útátjáró előtti megállásról, ha a vonat áthaladásával a közúti forgalmat veszélyezteti.

3.6.5. pont 154. Mely szervezetek kötelesek a nyíltvonali útátjárók helyét és biztosítási módját tartalmazó kimutatáshoz szükséges adatokat megadni? A kimutatáshoz szükséges adatokat a Pályavasúti Területi Központ Pályafenntartási Alosztály illetve a blokkmesteri szakasz köteles az érintett állomás részére megadni.


18

3.7.3. pont 155. Mikor nem kell a közlekedő vonatok személyzetét az állomási fénysorompó használhatatlanságáról értesíteni? Nem kell a vonatszemélyzetet értesíteni, ha: — az útátjárót jelzőőr fedezi, aki értesíthető volt, — a Kezelési Szabályzatban előírtak szerint a villogó fehér fényjelzés megszüntethető (a fénysorompó sötétre kapcsolható) és a vonat Hívójelzéssel bejáratható, — az útátjárót a közúti forgalom elől lezárták.

3.9. és 3.9.1. pont 156. Miről kell a közlekedő vonatok személyzetét értesíteni a nyíltvonali teljes sorompó használhatatlansága esetén a jelzőőr kiérkezéséig? Nyíltvonali teljes sorompó használhatatlansága esetén a jelzőőr kiérkezéséig — ha a kezelés helyétől távol van az útátjáró, vagy ha a jelzőőri feladatok ellátására igénybe vehető dolgozó helyből nem biztosítható — a közlekedő vonatok személyzetét értesíteni kell: — a teljes sorompó használhatatlanságáról, — a sorompórudak nyitott helyzetéről, — az útátjáró előtti megállásról, ha a vonat áthaladásával a közúti forgalmat veszélyezteti. Ha a nyíltvonali teljes sorompó használhatatlanságakor az állomásközben a sorompó felé már olyan vonat van útban, melynek személyzete nem volt értesíthető a sorompó használhatatlanságáról, akkor a sorompókezelő köteles a vonatot élőszóval történő értesítés végett megállítani, illetve a pályaszemélyzet valamely tagja által megállíttatni. 157. Miről kell a közlekedő vonatok személyzetét értesíteni az állomási teljes sorompó használhatatlansága esetén a jelzőőr kiérkezéséig? Állomási teljes sorompó használhatatlansága esetén a jelzőőr kiérkezéséig — ha a jelzőőri feladatok ellátására igénybe vehető dolgozó helyből nem biztosítható — a bejáró vonat személyzetét élőszóval, a kijáró vonat személyzetét Írásbeli rendelkezésen értesíteni kell: — a teljes sorompó használhatatlanságáról, — a sorompórudak nyitott helyzetéről, — az útátjáró előtti megállásról, ha a vonat áthaladásával a közúti forgalmat veszélyezteti. 158. Hogyan kell a közlekedő vonatok személyzetét értesíteni az állomási teljes sorompó használhatatlansága jelzőőr kiérkezéséig? Állomási teljes sorompó használhatatlansága esetén a jelzőőr kiérkezéséig — ha a jelzőőri feladatok ellátására igénybe vehető dolgozó helyből nem biztosítható — a bejáró vonat személyzetét élőszóval, a kijáró vonat személyzetét Írásbeli rendelkezésen értesíteni kell: — a teljes sorompó használhatatlanságáról, — a sorompórudak nyitott helyzetéről, — az útátjáró előtti megállásról, ha a vonat áthaladásával a közúti forgalmat veszélyezteti.


19

3.11. alfejezet 159. Válassza ki az alábbi meghatározások közül a helyes állítást! Jelzőőrt kell alkalmazni: Jelzőőrt kell alkalmazni: a) teljes sorompó használhatatlansága esetén vonatközlekedés és tolatás közben (3.9.1.p.), b) útsorompóval fel nem szerelt útátjárónál, továbbá a fénysorompó használhatatlansága esetén tolatás közben, c) csökkentett szolgáltatási szintű vasúti pályán (ahol a vasúti személyszállítási közszolgáltatás szünetel), a sajátcélú vasúti pályahálózat részét képező vasúti pályán, valamint sajátcélú vasúti pályahálózat összekötő-, vagy csatlakozó vasúti pályán lévő olyan útsorompóval fel nem szerelt útátjáróknál vonatközlekedés és tolatás közben, ahol az útátjáró biztosítását (fedezését) a közlekedési hatóság előírta, d) tolt menetben történő sajátcélú vasúti pályahálózat kiszolgálás esetén valamennyi útsorompóval fel nem szerelt útátjárónál vonatközlekedés és tolatás közben, e) előre látható okból kikapcsolt fénysorompónál a vágányzári utasításban illetve Végrehajtási Utasításban elrendelt esetben, f) a fénysorompó használhatatlansága esetén, ha a hiba megszüntetésének ideje meghaladja a miniszteri rendeletben meghatározott határidőt (11.sz. Függelék).

3.11.1. pont 160. Mely vasúti pályák jelzőőrrel fedezendő útátjáróihoz, illetve helyből kezelt útsorompóihoz kell kiszolgáló menettel a jelzőőrt (sorompókezelőt) a helyszínre szállítani? Ha a csökkentett szolgáltatási szintű vasúti pályán (ahol a vasúti személyszállítási közszolgáltatás szünetel), a sajátcélú vasúti pályahálózat részét képező vasúti pályán, a sajátcélú vasúti pályahálózat összekötő- vagy csatlakozó vasúti pályán jelzőőrrel fedezendő illetve helyből kezelt útsorompó van, de a helyszínen vasutas dolgozó nem végez szolgálatot: jelzőőrt (sorompókezelőt) a kiszolgáló menettel kell a helyszínre szállítani.

4.1.3. pont 161. Hogyan engedélyezhető a tolatás? Élőszóval, Írásbeli rendelkezéssel és élőszóval.

4.1.3.1. pont 162. Mikor kell a tolatást élőszóval engedélyezni? Élőszóval kell a tolatást engedélyezni:  állomáson az állomási személyzet közül kijelölt, tolatás vezetésével megbízott dolgozó részére,  a szolgálati helyre érvényes vizsgákkal rendelkező tolatásvezető részére,  a sajátcélú vasúti pályahálózatot tolatási művelettel kiszolgáló menet tolatásvezetője részére,  más szolgálati ágak vágányzatán forgalmi személyzettel végzendő tolatás alkalmával. 163. Hogyan kell a tolatást a sajátcélú vasúti pályahálózatot a tolatási művelettel kiszolgáló menet tolatásvezetője részére engedélyezni? Írásbeli rendelkezésen és élőszóval kell a tolatást engedélyezni:  állomáson a személyszállító vonatnál a vezető jegyvizsgáló részére,  állomáson nem személyszállító vonatnál a vonali tolatásvezető részére,  nyílt vonalon vagy nyíltvonali szolgálati helyen végzendő tolatás esetén a vonali tolatásvezető részére a vonatot a nyílt vonalra indító forgalmi szolgálattevő által,  a sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló vonatnál a vonali tolatásvezető részére a vonatot a nyílt vonalra indító forgalmi szolgálattevő által.


20

4.1.3.2. pont 164. Mikor kell a tolatást Írásbeli rendelkezésen és élőszóval engedélyezni? Írásbeli rendelkezésen és élőszóval kell a tolatást engedélyezni:  állomáson a személyszállító vonatnál a vezető jegyvizsgáló részére,  állomáson nem személyszállító vonatnál a vonali tolatásvezető részére,  nyílt vonalon vagy nyíltvonali szolgálati helyen végzendő tolatás esetén a vonali tolatásvezető részére a vonatot a nyílt vonalra indító forgalmi szolgálattevő által,  a sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló vonatnál a vonali tolatásvezető részére a vonatot a nyílt vonalra indító forgalmi szolgálattevő által. 165. Hogyan kell az állomáson a személyszállító vonatnál a vezető jegyvizsgáló részére a tolatást engedélyezni? Írásbeli rendelkezésen és élőszóval. 166. Hogyan kell a nyílt vonalon, vagy nyíltvonali szolgálati helyen végzendő tolatás esetén a vonali tolatásvezető részére a tolatást engedélyezni? Írásbeli rendelkezésen és élőszóval.

4.1.5.2. pont 167. Mely esetben vezetheti a tolatást mozdonyvezető? Rádió-távirányított mozdonnyal végzett tolatás közben a tolatásvezetői (vonali tolatásvezetői) vizsgával rendelkező mozdonyvezető. 168. Mikor vezetheti a tolatást mozdonyvezető? Rádió-távirányított mozdonnyal végzett tolatás közben a tolatásvezetői (vonali tolatásvezetői) vizsgával rendelkező mozdonyvezető. 169. Mely esetekben vezetheti a tolatást a tolatásvezetői (vonali tolatásvezetői) vizsgával rendelkező mozdonyvezető? Rádió-távirányított mozdonnyal végzett tolatás közben a tolatásvezetői (vonali tolatásvezetői) vizsgával rendelkező mozdonyvezető.

4.1.6.2. pont 170. Ki a felelős a tolatási mozgás részére nem a tolatásvezető által állított váltók helyes állásáért? A tolatási mozgás részére nem a tolatásvezető által állított váltók helyes állásáért a váltók állításával megbízott munkavállaló a felelős.

4.1.6.3. pont 171. A Forgalmi Utasítás mely szabályai érvényesek a tolatásvezetői vizsgával rendelkező mozdonyvezetőre, a Rádió-távirányított mozdonnyal végzett tolatás alkalmával? Rádió-távirányított mozdonnyal végzett tolatás alkalmával a tolatásvezetői (vonali tolatásvezetői) vizsgával rendelkező mozdonyvezetőre az F.2. sz. Forgalmi Utasításban a mozdonyvezetőre és a tolatásvezetőre (vonali tolatásvezetőre), valamint a tolatás végrehajtására vonatkozó szabályok egyaránt érvényesek, de a tolatást vezető mozdonyvezető önmagának engedélyt, jelzést nem ad, önmagát nem értesíti, nem hatalmazza fel, nem utasítja.


21

4.1.12. pont 172. Mely esetben köteles a tolatott járművek előtt kellő távolságban jelzést adó dolgozó haladni és a személyeket távozásra utasítani tolatás alkalmával? Át nem tekinthető, továbbá olyan vágányon végzett tolatás alkalmával, ahol a vágányok mellett, között tartózkodnak, vagy engedélyezett munkát végeznek olyan személyek, akik a forgalomszabályozásban nem vesznek részt, a tolatott járművek előtt kellő távolságban jelzést adó dolgozó köteles haladni és a személyeket távozásra utasítani (4.1.6.1. p.). 173. Milyen tolatás alkalmával köteles a tolatott járművek előtt kellő távolságban jelzést adó dolgozó haladni és a személyeket távozásra utasítani? Át nem tekinthető, továbbá olyan vágányon végzett tolatás alkalmával, ahol a vágányok mellett, között tartózkodnak, vagy engedélyezett munkát végeznek olyan személyek, akik a forgalomszabályozásban nem vesznek részt, a tolatott járművek előtt kellő távolságban jelzést adó dolgozó köteles haladni és a személyeket távozásra utasítani (4.1.6.1. p.).

4.1.14. és 4.1.14.1. pont 174. Hogyan köteles a munkavezető a szerelvény fedezését biztosítani, ha az engedélyezett javítási, tisztítási munkát a szolgálati hely valamely fővágányán végzik? Ha a javítási, tisztítási stb. munkát a szolgálati hely valamely fővágányán végzik, a munkavezető a munka megkezdésére a forgalmi szolgálattevőtől írásban köteles engedélyt kérni. A forgalmi szolgálattevő a munka megkezdését írásban köteles engedélyezni. A szerelvény fedezését a munkavezető a szerelvény vagy jármű végeitől 50 m-re a sínszálak közé tűzött Megállj! jelzővel köteles biztosítani. Amennyiben a szerelvény vége és a Biztonsági határjelző között nincs 50 m távolság, akkor a Megállj! jelzőt a Biztonsági határjelzőnél kell a sínszálak közé tűzni. 175. Mikor végezhető a szerelvény fedezésének biztosítása, a szerelvény, vagy jármű végeitől 50 m-re a sínszálak közé tűzött Megállj! jelzővel, engedélyezett javítási, tisztítási munkák esetén? Ha a javítási, tisztítási stb. munkát a szolgálati hely valamely fővágányán végzik, a munkavezető a munka megkezdésére a forgalmi szolgálattevőtől írásban köteles engedélyt kérni. A forgalmi szolgálattevő a munka megkezdését írásban köteles engedélyezni. 176. Ki köteles az állomási személyzet értesítéséről gondoskodni és a váltók védőállásba állítására intézkedni, ha az engedélyezett javítási, tisztítási munkát a szolgálati hely valamely fővágányán végzik? Az állomási személyzet értesítéséről a forgalmi szolgálattevő köteles gondoskodni, és a váltók védőállásba állítására is intézkedni.

4.1.17.2. pont 177. Mit kell a tolatásvezetőnek a mozdonyvezetővel a tolatási mozgás megkezdése előtt a tolató vágányútra és az érintett váltókra vonatkozóan közölnie? A tolatásvezető a mozdonyvezetőt a mozgás megkezdése előtt köteles felhatalmazni a mozgásra és utasítani annak mikénti végrehajtására, melynek során közölni kell a mozdonyvezetővel, hogy a tervezett mozgást:  honnan, mely vágányról, mely váltókon (amelyek egy vágányutat meghatároznak és a tolatási mozgás során a vágányútban érintett legutolsó váltó száma), vágányúton keresztül, mely tolatási, gurítási mozgást szabályozó jelzők és azok milyen jelzési képe mellett,  milyen sebességgel,  hová, mely szabad vagy foglalt vágány felé vagy vágányra, foglalt vágány esetén a járható vágányrész hosszának közlésével végzik. A mozdonyvezető felhatalmazása a mozgásra történhet élőszóval, előzetes szóbeli felhatalmazást követően jelzésadással vagy a biztosított tolatásjelző jelzésével (4.1.3.3. p.). Különbözeti kérdések-válaszok 1.10B v. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

22

4.3.1. és 4.3.5.1. pont 178. Hogyan kell értesíteni a vonatszemélyzetet az állandó jellegű szalasztási tilalomról és korlátozásokról? A vonatszemélyzetet a tilalmakról és a korlátozásokról Írásbeli rendelkezésen kell értesíteni.

6.3. alfejezet 179. Kik kötelesek a kocsivizsgálók műszaki vizsgálatától függetlenül a vonatba sorozott kocsikat megvizsgálni azokon az állomásokon, ahol a vonatba kocsikat soroznak? Vonatkísérővel közlekedő vonatnál a vonatkísérők a kiindulási állomáson, illetve ahol a tartózkodás lehetővé teszi, továbbá azokon az állomásokon, ahol a vonatba kocsikat soroznak, kötelesek — a kocsivizsgálók műszaki vizsgálatától függetlenül — a vonatba sorozott kocsikat megvizsgálni.

7.1. alfejezet 180. Milyen vonókészülékkel történhet a járművek összekapcsolása? A járművek összekapcsolása történhet, középütközős önműködő kapcsolókészülékkel, csavarkapoccsal, kombinált ütköző- és vonókészülékkel, középütközős nem önműködő kapcsolókészülékkel (3.sz. Függelék), merev kapcsolórúddal, rakománnyal, szükségkapcsolással valamint segély-vonókészülékkel.

7.2. alfejezet 181. Kik kötelesek középütközős önműködő kapcsolókészüléktől eltérő más rendszerű középütközős, különlegesnek minősülő kapcsolásokat a járműveknél elvégezni? Más rendszerű középütközős, különlegesnek minősülő kapcsolásokat a vállalkozó vasúti társaságok arra kiképzett dolgozói a vonatkozó előírások alapján kötelesek elvégezni.

7.2.1. és 7.2.1.1. és 7.2.1.2. pont 182. Hogyan kell meggyőződni a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező járművek össze-, illetve szétkapcsolt állapotáról? A járművek össze-, illetve szétkapcsolt állapotáról az önműködő kapcsolószerkezet oldalán lévő, felső részén vörös színű ellenőrző nyelv megtekintésével lehet és kell meggyőződni. Szétkapcsolt állapotban a vörös színű ellenőrző nyelv vízszintesen, összekapcsolt állapotban függőlegesen áll. 183. Milyen az ellenőrző nyelv színe és helyzete, ha a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező járművek szétkapcsolt állapotban vannak? A járművek össze-, illetve szétkapcsolt állapotáról az önműködő kapcsolószerkezet oldalán lévő, felső részén vörös színű ellenőrző nyelv megtekintésével lehet és kell meggyőződni. Szétkapcsolt állapotban a vörös színű ellenőrző nyelv vízszintesen, összekapcsolt állapotban függőlegesen áll. 184. Milyen az ellenőrző nyelv színe és helyzete, ha a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező járművek összekapcsolt állapotban vannak? A járművek össze-, illetve szétkapcsolt állapotáról az önműködő kapcsolószerkezet oldalán lévő, felső részén vörös színű ellenőrző nyelv megtekintésével lehet és kell meggyőződni. Összekapcsolt állapotban a vörös színű ellenőrző nyelv függőlegesen áll. 185. Hogyan kell megállapítani, hogy a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező járművek szétkapcsolt állapotban vannak? A járművek össze-, illetve szétkapcsolt állapotáról az önműködő kapcsolószerkezet oldalán lévő, felső részén vörös színű ellenőrző nyelv megtekintésével lehet és kell meggyőződni. Szétkapcsolt állapotban a vörös színű ellenőrző nyelv vízszintesen áll.


23

186. Hogyan kell megállapítani, hogy a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező járművek összekapcsolt állapotban vannak? A járművek össze-, illetve szétkapcsolt állapotáról az önműködő kapcsolószerkezet oldalán lévő, felső részén vörös színű ellenőrző nyelv megtekintésével lehet és kell meggyőződni. Összekapcsolt állapotban a vörös színű ellenőrző nyelv függőlegesen áll. 187. Hogyan kell megállapítani, hogy a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező járművek össze- illetve szétkapcsolt állapotban vannak? A járművek össze-, illetve szétkapcsolt állapotáról az önműködő kapcsolószerkezet oldalán lévő, felső részén vörös színű ellenőrző nyelv megtekintésével lehet és kell meggyőződni. Szétkapcsolt állapotban a vörös színű ellenőrző nyelv vízszintesen, összekapcsolt állapotban függőlegesen áll. 188. Mikor szabad kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező jármű és az oldalütközőkkel, valamint hagyományos csavarkapoccsal rendelkező jármű közötti járműkapcsolást elvégezni? A kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező jármű és az oldalütközőkkel, valamint hagyományos csavarkapoccsal rendelkező jármű közötti járműkapcsolás (össze-, illetve szétkapcsolás) csak akkor végezhető, ha a járművek álló helyzetben vannak és a kapcsolandó járművek ütközői összeérnek. 189. Hogyan köteles a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező jármű és az oldalütközőkkel, valamint hagyományos csavarkapoccsal rendelkező jármű közötti kapcsolást végző munkavállaló a járművek közé menni, illetve onnan kijönni? A járműkapcsolás elvégzése céljából a kapcsolást végző munkavállaló minden esetben az oldalütközőkkel és hagyományos csavarkapoccsal rendelkező jármű ütközői alatt lehajolva, a jármű mellgerendáján lévő fogantyúba megkapaszkodva köteles a járművek közé menni, illetve onnan kijönni. A járműkapcsolás során be kell tartani a 7.3. pont előírásait is.

7.3. alfejezet 190. Ki köteles a rögzítősaruk használhatóságának ellenőrzését elvégezni? A rögzítősaruk használhatóságának ellenőrzését az állomásfőnök vagy megbízottja köteles elvégezni. 191. Hol kell rögzítősaruk használhatóságának ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket szabályozni? Részletes rendelkezéseket az ÁVU-ban kell szabályozni. 192. Mikor kell a mozdonyon elhelyezett rögzítősaruk használhatósági ellenőrzését elvégezni a Forgalmi Utasítás előírásai szerint? A mozdonyon elhelyezett rögzítősaruk használhatósági ellenőrzését a vállalkozó vasúti társaság saját hatáskörben szabályozza. 193. Mi tartalmazza a rögzítősaruk szolgálatátadáskor történő átadására és rögzítősaruk kiadására, visszavételére vonatkozó rendelkezéseket az állomási személyzet részére? A szolgálati helyre rendszeresített rögzítősaruk felhasználásáért és visszaadásáért a tolatásban résztvevő vonali tolatásvezető, a kijelölt tolatásvezető és a vágányút beállítására kötelezett dolgozó felelős (5.1.2. pont). Az ÁVU-ban szabályozni kell:  a rögzítősaruk tárolási helyét, számát,  a rögzítősaruk szolgálatátadáskor történő átadását,  a rögzítősaruk kiadását és visszavételét,  a tolatásban résztvevők értesítését a korábban kiadott rögzítősarukról,  a tolatás befejezése után a rögzítősaruk felhasználásának bejelentését vissza nem vett rögzítősaruk esetében (mely vágányon, hányadik jármű alatt, hány db stb.),  a rögzítősaruk őrzését vonatközlekedés idején. Sérült rögzítősarut használni tilos! Különbözeti kérdések-válaszok 1.10B v. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

24

194. Hol kell részletes rendelkezésekkel szabályozni a rögzítősaruk őrzését vonatközlekedés idején, illetve a tolatásban résztvevők értesítését a korábban kiadott rögzítősarukról a forgalmi utasítás előírásai szerint? A szolgálati helyre rendszeresített rögzítősaruk felhasználásáért és visszaadásáért a tolatásban résztvevő vonali tolatásvezető, a kijelölt tolatásvezető és a vágányút beállítására kötelezett dolgozó felelős (5.1.2. pont). Az ÁVU-ban szabályozni kell:  a rögzítősaruk tárolási helyét, számát,  a rögzítősaruk szolgálatátadáskor történő átadását,  a rögzítősaruk kiadását és visszavételét,  a tolatásban résztvevők értesítését a korábban kiadott rögzítősarukról,  a tolatás befejezése után a rögzítősaruk felhasználásának bejelentését vissza nem vett rögzítősaruk esetében (mely vágányon, hányadik jármű alatt, hány db stb.),  a rögzítősaruk őrzését vonatközlekedés idején. Sérült rögzítősarut használni tilos!

7.3.7. pont 195. Hogyan kell kapcsolni a kombinált ütköző- és vonókészülékkel ellátott járműveket csavarkapoccsal történő kapcsolásakor? Szorosan kell kapcsolni: — a személyekkel elfoglalt kocsikat, mozdonyokat egymással és a szomszédos járművel; — élőállattal, robbanó áruval, darabáruval rakott kocsikat egymással és a szomszédos járművekkel; — egy kocsi hosszát meghaladó tárgyakkal rakott kocsikat a védőkocsijukkal; — az utánfutó járművet a jelzőkocsival; — 60 km/h-nál nagyobb sebességű vonatnál valamennyi járművet egymással, — kombinált ütköző- és vonókészülékkel ellátott járművek csavarkapoccsal történő kapcsolásakor. 196. Válassza ki a mondat helyesnek tartott befejező részét! Szorosan kell kapcsolni: …. Szorosan kell kapcsolni: — a személyekkel elfoglalt kocsikat, mozdonyokat egymással és a szomszédos járművel; — élőállattal, robbanó áruval, darabáruval rakott kocsikat egymással és a szomszédos járművekkel; — egy kocsi hosszát meghaladó tárgyakkal rakott kocsikat a védőko-csijukkal; — az utánfutó járművet a jelzőkocsival; — 60 km/h-nál nagyobb sebességű vonatnál valamennyi járművet egymással, — kombinált ütköző- és vonókészülékkel ellátott járművek csavarkapoccsal történő kapcsolásakor.

7.4.2. pont 197. Ki köteles a járműveket merev kapcsolórúddal össze- illetve szétkapcsolni? A járműveket mindenkor az erre kiképzett dolgozó köteles merev kapcsolórúddal össze- illetve szétkapcsolni, a D.2. sz. Utasítás vonatkozó előírásainak figyelembe vételével. 198. Merev kapcsolórúddal történő össze- illetve szétkapcsolást mely Utasítás vonatkozó előírásainak figyelembe vételével kell végezni? A D.2. sz. Utasítás vonatkozó előírásainak figyelembe vételével kell végezni.

7.7. alfejezet 199. Kinek kell a szolgálatképtelenné vált motorvonatot segély-vonókészülékkel a segélymozdonnyal összekapcsolni? Középütközős önműködő kapcsolókészülékkel felszerelt motorvonat, motorkocsi szolgálatképtelensége esetén, ha segély-vonókészülék alkalmazása válik szükségessé, akkor azt a segélymozdonnyal ún. segélyvonókészülékkel az arra kiképzett dolgozónak, vagy a mozdonyvezetőnek kell összekapcsolni. Különbözeti kérdések-válaszok 1.10B v. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

25

7.10. és 7.10.1. pont 200. Ki köteles a vonatot továbbító mozdonynak a vonat elegyével, szerelvényével történő össze- illetve szétkapcsolásáról gondoskodnia? A vonatot továbbító mozdonynak a vonat elegyével, szerelvényével, a továbbított járműveknek egymással történő össze- illetve szétkapcsolásáról a menetvonal tulajdonosa köteles gondoskodni. 201. Ki köteles a vonatot továbbító mozdonynak a vonat elegyével, szerelvényével a továbbított járműveknek egymással történő össze- illetve szétkapcsolását elvégezni? A kapcsolást a menetvonal tulajdonos vagy az általa megbízott vasúti társaság erre kiképzett munkavállalója köteles végezni. Pályavasút által nyújtott tolatási szolgáltatás esetén az erre kiképzett pályavasúti munkavállaló kötelezhető az össze-, ill. szétkapcsolás elvégzésére. Kapcsolásra kötelezhető munkavállaló hiányában a szükséges kapcsolásokat a mozdonyon egyedül szolgálatot teljesítő mozdonyvezető köteles végezni. 202. Mit kell meghatározni a Menetrendi segédkönyv 7. sz. táblázatában a járművek kapcsolására vonatkozóan? A Menetrendi segédkönyv 7.sz. táblázatában kell meghatározni, hogy a szolgálati helyeken, mely időszakokban teljesít szolgálatot kapcsolásra kötelezhető pályavasúti munkavállaló. 203. Hol kell meghatározni, hogy a szolgálati helyeken, mely időszakokban teljesít szolgálatot kapcsolásra kötelezett pályavasúti munkavállaló? A Menetrendi segédkönyv 7.sz. táblázatában kell meghatározni. 204. Ki köteles a zárt motorvonatok járműveit, továbbá motorvonatokat egymással össze- illetve szétkapcsolni? A zárt motorvonatok járműveit, továbbá motorvonatokat egymással az arra kiképzett munkavállalók kötelesek össze- illetve szétkapcsolni. 205. Ki köteles a távközlő- és távvezérlő berendezés kábelét, az átjáróhidakat, az átjáró védőkorlátokat, illetve a védőfalakat össze- illetve szétkapcsolni? Minden esetben az arra kiképzett munkavállaló köteles össze- illetve szétkapcsolni: a) a gőzfűtési tömlőket, b) villamos fűtőberendezés vezetékét, c) a távközlő- és távvezérlő berendezés kábelét, d) az átjáróhidakat, e) az átjáró védőkorlátokat illetve a védőfalakat. Az ilyen berendezések kapcsolását elsősorban a menetvonal tulajdonos vagy az általa megbízott vasúti társaság erre kiképzett munkavállalója köteles össze- illetve szétkapcsolni. Pályavasút által nyújtott tolatási szolgáltatás esetén a fenti berendezések kapcsolására kiképzett pályavasúti munkavállaló kötelezhető a kapcsolások elvégzésére. 206. Mikor kötelezhető villamos fűtőberendezés vezeték, az átjáróhidak, gőzfűtési tömlők össze- illetve szétkapcsolására a kiképzett pályavasúti munkavállaló? Pályavasút által nyújtott tolatási szolgáltatás esetén a fenti berendezések kapcsolására kiképzett pályavasúti munkavállaló kötelezhető a kapcsolások elvégzésére.

8.2.2. pont 207. Kinek az engedélye szükséges ahhoz, hogy a vonat mozdonya ne elől legyen? A pályahálózat működtetőjének engedélye. 208. Kinek az engedélyével szabad eltérni attól a szabálytól, hogy a vonat mozdonya elől legyen? A pályahálózat működtetőjének engedélyével. Különbözeti kérdések-válaszok 1.10B v. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

26

8.2.4. pont 209. Mi alapján szabad vonatot közbesorozott mozdonnyal (húzva-tolva) közlekedtetni? Csak a pályahálózat működtetője által jóváhagyott végrehajtási utasítás alapján szabad vonatot közbesorozott mozdonnyal (húzva-tolva) közlekedtetni.

8.2.6. pont 210. Mi alapján szabad a vonatot továbbító két motorkocsi közé járműveket sorozni? A vonatot továbbító két motorkocsi, közé csak a pályahálózat működtetője által jóváhagyott Végrehajtási Utasítás alapján szabad járműveket sorozni. Nem szükséges ilyen engedély akkor, ha a két motorkocsi egy vezetőállásról vezérelhető (távvezérlés).

8.2.7. pont 211. Milyen mozdony sorozható be a személyszállító vonat végére? Személyszállító vonat végére kísért hideg mozdony is besorozható, illetve ingavonat szolgálatképtelenné vált mozdonya kísérés nélkül is továbbítható a vonat végén.

8.3.1. pont 212. Milyen módon szabad a megbontott hajtóművel, illetve csatlórudazattal szállított M28 és M31 sorozató mozdonyt továbbítani? Megbontott hajtóművel illetve csatlórudazattal szállított M28 és M31 sorozatú mozdonyt a tulajdonos, használó vagy bérlő által közölt, legfeljebb 50 km/h sebességű tehervonattal vagy külön menetben szabad továbbítani. 213. Hogyan szabad a megbontott hajtóművel, illetve csatlórudazattal szállított M28 és M31 sorozatú mozdonyt továbbítani? Megbontott hajtóművel illetve csatlórudazattal szállított M28 és M31 sorozatú mozdonyt a tulajdonos, használó vagy bérlő által közölt, legfeljebb 50 km/h sebességű tehervonattal vagy külön menetben szabad továbbítani.

9.1. alfejezet 214. Mit nevezünk rendes vonatterhelésnek a forgalmi utasítás előírásai szerint? Megszűnt a rendes vonatterhelés és az azokhoz kapcsolódó előírások. Csak vonatterhelésről beszélünk. 215. Mi az alábbi meghatározás? A mozdonnyal (vontatójárművel) továbbítható elegytömeg tonnákban kifejezve. A vonatterhelés. 216. Mikor szabad a Műszaki Táblázatok I. kötet 2.A. és 2.B. táblázataiban a mozdony sorozatokra megengedhető legnagyobb vonatterheléseket túllépni? Nem szabad túllépni.

9.2. alfejezet 217. Ki köteles a vonatok menetrendjének elkészítéséhez szükséges adatokat a pályakapacitás-elosztó szervezet részére szolgáltatni? A vállalkozó vasúti társaság a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet felé a menetvonal-igényt a tervezett vonat menetrendjének elkészítéséhez szükséges adatokkal (hossz, elegytömeg, vontatójármű típusa, terhelési adatai, sebesség) együtt köteles beadni. A pályakapacitás-elosztó szervezet ezen adatok, valamint a Műszaki Táblázatok I. kötet 1. és 2. táblázatainak figyelembe vételével határozza meg a vonat menetrendjét. Különbözeti kérdések-válaszok 1.10B v. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

27

218. Hogyan kell a vállalkozó vasúti társaságnak a menetvonal-igényt a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet felé beadni? A vállalakozó vasúti társaság a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet felé a menetvonal-igényt a tervezett vonat menetrendjének elkészítéséhez szükséges adatokkal (hossz, elegytömeg, vontatójármű típusa, terhelési adatai, sebesség) együtt köteles beadni. 219. Milyen adatok alapján határozza meg a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet a vonat menetrendjét? A tervezett vonat menetrendjének elkészítéséhez szükséges adatokkal (hossz, elegytömeg, vontatójármű típusa, terhelési adatai, sebesség) együtt köteles beadni. A pályakapacitás-elosztó szervezet ezen adatok, valamint a Műszaki Táblázatok I. kötet 1. és 2. táblázatainak figyelembe vételével határozza meg a vonat menetrendjét.

9.3. alfejezet 220. Mikor kell a vonókészülék teherbíró képessége szempontjából megállapított legnagyobb terheléseket a vonatterhelés megállapításakor figyelembe venni? Mivel az utasításból a vonókészülék teherbíró képességére vonatkozó előírás törlésre került, így nincs mit figyelembe venni.

9.5. alfejezet 221. Mikor szabad a vonatok sebességét a vonatterhelés túllépése miatt leszállítani? A vonatok sebességét a vonatterhelés túllépése miatt leszállítani nem szabad. 222. Hogyan kell eljárni, ha a vonat paramétereit illetően a menetrend szerinti közlekedést kedvezőtlenül befolyásoló változás történik? Amennyiben a menetvonal-igényben foglalt adatokban a menetrend szerinti közlekedést kedvezőtlenül befolyásoló változás történik, új ― a megváltozott paramétereknek megfelelő ― megrendelést kell a vasúti pályakapacitás-elosztóhoz beadni. 223. Mi a vállalkozó vasúti társaság teendője, ha a vonat paramétereit illetően a menetrend szerinti közlekedést kedvezőtlenül befolyásoló változás történik? Akkor új ― a megváltozott paramétereknek megfelelő ― megrendelést kell a vasúti pályakapacitáselosztóhoz beadni a vállalkozó vasúti társaságnak.

11.1.1. pont 224. Milyen előírásokat kell a vonat szerelvényének összeállításakor figyelembe venni? A vonat szerelvényének összeállításakor az alábbiakat kell figyelembe venni: a) a vállalkozó vasúti társaságok erre vonatkozó előírásait, az Utasítás, a segédkönyvek és az egyéb utasítások különleges besorozási szabályait, a vonalra érvényes tengelyterhelést; b) a katonai szállítmányvonatokra vonatkozó rendelkezéseket; c) a szemben levő ütközők középvonalai között ne legyen 80 mm-nél nagyobb magasságkülönbség, és a két fékállás az ütközők teljes összenyomásakor se érintkezzék; A Műszaki Táblázatokban a kocsikra és mozdonyokra vonatkozó tengelyterhelés miatti sebességkorlátozásokról a vonatszemélyzetet Írásbeli rendelkezéssel értesíteni kell.


28

225. Válassza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül! A vonat szerelvényének összeállításakor az alábbiakat kell figyelembe venni: a) a vállalkozó vasúti társaságok erre vonatkozó előírásait, az Utasítás, a segédkönyvek és az egyéb utasítások különleges besorozási szabályait, a vonalra érvényes tengelyterhelést; b) a katonai szállítmányvonatokra vonatkozó rendelkezéseket; c) a szemben levő ütközők középvonalai között ne legyen 80 mm-nél nagyobb magasságkülönbség, és a két fékállás az ütközők teljes összenyomásakor se érintkezzék; A Műszaki Táblázatokban a kocsikra és mozdonyokra vonatkozó tengelyterhelés miatti sebességkorlátozásokról a vonatszemélyzetet Írásbeli rendelkezéssel értesíteni kell.

11.6. alfejezet 226. Milyen sorrendbe és csoportosítással kell besorozni a kocsikat a tehervonatokba a forgalmi utasítás előírásai szerint? Tehervonatokba a kocsikat a vállalkozó vasúti társaságok által előírt sorrendben és csoportosítással kell besorozni. Különleges járművek és rakományok besorozásakor figyelembe kell venni az Utasítást és az esetleg külön kiadott rendelkezéseket is. A vonatszámcserével közlekedő vonat vonat-összeállító állomásán úgy kell a vonatot összeállítani, hogy a besorozott kocsik mennyisége, a fékes kocsik elosztása, a kocsik vonatnemváltóinak állása, a vonat hossza és terhelése megfeleljen a vonatszámcsere utáni vonatra előírt értékeknek is.

11.12. alfejezet 227. Milyen vonatokkal szabad a robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes bárcával ellátott rakott kocsikat továbbítani? Robbanásveszélyes valamint tűzveszélyes bárcával ellátott rakott kocsikat, továbbá az üres edény- és tartálykocsikat csak tehervonatokkal szabad továbbítani. A besorozásukra vonatkozó részletes szabályokat a 13.sz. Függelék tartalmazza.

11.14. alfejezet 228. Hogyan továbbíthatók a merev kapcsolórúddal, vagy rakománnyal összekapcsolt rakott kocsik? Merev kapcsolórúddal vagy rakománnyal összekapcsolt rakott kocsikat legfeljebb 50 km/h sebességgel közlekedő tehervonatokkal szabad továbbítani. 229. Milyen vonatokkal szabad a merev kapcsolórúddal, vagy rakománnyal összekapcsolt rakott kocsikat továbbítani? Legfeljebb 50 km/h sebességgel közlekedő tehervonatokkal szabad továbbítani.

11.15.2. pont 230. Ki köteles a kisiklott rakott kocsi külön menetben történő továbbításának feltételeiről gondoskodni? A külön menetként történő továbbítás feltételeiről a rakott kocsi használójának (tulajdonos, bérlő) kell gondoskodnia. 231. Hogyan szabad a kisiklott rakott kocsit az átrakó állomásra, illetve a fenntartási műhelybe továbbítani? Kisiklott rakott kocsit az átrakó állomásra, illetve a fenntartási műhelybe külön menetként is szabad továbbítani. A külön menetként történő továbbítás feltételeiről a rakott kocsi használójának (tulajdonos, bérlő) kell gondoskodnia.


29

11.17. alfejezet 232. Mikor szabad olyan kocsit vonattal továbbítani, amelynél csapágymelegedés van? Ha valamely kocsinál csapágymelegedés van és megvizsgálása után az arra kiképzett dolgozó futóképesnek minősíti, a kocsit a továbbítási útvonalon fokozott figyelemmel kell kísérni és a kocsivizsgálóval rendelkező szolgálati helyen történő tartózkodás alatt mindig meg kell vizsgálni.

12.1. alfejezet 233. Mely szervezeti egység feladata a vonatok továbbításához szükséges mozdonyok és vonatszemélyzet biztosítása? A vonatok továbbításához szükséges mozdonyok és vonatszemélyzet biztosítása a menetvonal tulajdonos vasúti társaság feladata. 234. Ki köteles a vonatok továbbításához szükséges előfogati-, tolómozdonyokat megrendelni, illetve lemondani, valamint vonatszemélyzetet biztosítani? A vonatok továbbításához szükséges mozdonyok és vonatszemélyzet biztosítása a menetvonal tulajdonos vasúti társaság feladata.

12.3. alfejezet 235. Hogyan közlekedhetnek a vonatok a mozdonyon, vezérlőkocsin szolgálatot végzők létszáma előírásai szerint? a) csak mozdonyvezetővel; b) mozdonyvezetővel és egy vagy több vonatkísérővel; c) mozdonyvezetővel, és második figyelésre kötelezett dolgozóval; d) mozdonyvezetővel és pilótával. 236. A mozdonyon, vezérlőkocsin szolgálatot végzők létszáma forgalmi utasítás szerinti előírások alapján milyen módon közlekedhetnek a vonatok? a) csak mozdonyvezetővel; b) mozdonyvezetővel és egy vagy több vonatkísérővel; c) mozdonyvezetővel, és második figyelésre kötelezett dolgozóval; d) mozdonyvezetővel és pilótával.

12.3.9. pont 237. Mikor alkalmazható a vonatnál 120 km/h sebesség jól működő vonatbefolyásoló berendezés hiánya esetén? Jól működő vonatbefolyásoló berendezés hiánya miatt a mozdonyvezető mellett figyelő szolgálatot ellátó dolgozóval a vonat legfeljebb 120 km/h sebességgel közlekedhet.

12.3.10. pont 238. Mikor nem alkalmazható forgalombiztonsági szempontból?

a

csak

mozdonyvezetővel

történő

közlekedés

munka-

és

Azon mozdonyoknál, azokon a vonalakon és állomásközökben, ahol a jelzőkre történő előírt rálátási távolság a mozdony vezetőállásának menetirány szerinti jobb oldaláról nem biztosított. Ilyen esetekben a vonatnál második dolgozó köteles a mozdonyon figyelő szolgálatot ellátni a Pályavasúti Területi Központ Forgalmi Osztálya által a KH-ban kijelölt vonalakon illetve állomásközökben. A vállalakozó vasúti társaság ezen vonalak és állomásközök kimutatásával köteles ellátni az érdekelt személyzetüket, akik a Szolgálati menetrend mellett kötelesek azt megőrizni.


30

239. Ki köteles az érdekelt személyzetet ellátni azon vonalak és állomásközök kimutatásával, ahol a jelzőkre előírt rálátási távolság a mozdony vezetőállásának menetirány szerinti jobb oldaláról nem biztosított? A vállalkozó vasúti társaság ezen vonalak és állomásközök kimutatásával köteles ellátni az érdekelt személyzetüket, akik a Szolgálati menetrend mellett kötelesek azt megőrizni.

12.4.1. pont 240. Mikor kell vonali tolatásvezetőt vezényelni a sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló vonatokhoz? A sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló vonatokhoz csak akkor kell vonali tolatásvezetőt vezényelni, ha a vonatközlekedés vagy a kiszolgálás lebonyolítására készített végrehajtási utasításokban foglaltak és az elvégzendő feladatok a vonali tolatásvezető jelenlétét szükségessé teszik.

12.9. alfejezet 241. Mikor köteles a mozdonyvezető vonalismeret és pilóta nélkül is továbbítani a vonatot? A mozdonyvezetőnek nincs lehetősége pilóta nélkül is továbbítani vonatot. Az utasításból törlésre kerültek a pilóta nélküli továbbítás feltételei. 242. A mozdonyvezető mikor köteles a személyszállító vonatot vonalismeret és pilóta nélkül továbbítani? A mozdonyvezetőnek nincs lehetősége pilóta nélkül is továbbítani vonatot. Az utasításból törlésre kerültek a pilóta nélküli továbbítás feltételei. A mozdonyszemélyzet vonal-, illetve állomásismeretére vonatkozó részletes rendelkezéseket az E.1.sz. Utasítás tartalmazza.

12.9.6. pont 243. Mely dolgozó töltheti be a vezetőálláson a pilóta szerepét? Vezetőálláson szolgálatot teljesítő második dolgozó betöltheti a pilóta szerepét is, ha rendelkezik az utasítás 1.2.80. pontjában a pilótára előírt feltételekkel. A pilótára vonatkozó előírások vonatkoznak a központi szolgálatnál, állomásokon, vontatási telepeken foglalkoztatott, nem utazószemélyzetből kirendelt pilótákra is. 1.2.80. Pilóta Vonattovábbítás közben az adott vasútvonalra, állomási tolatószolgálatnál az adott állomásra kiterjedő hatályú tanúsítvánnyal (vonal-, illetve állomásismerettel), a vonatot továbbító, illetve tolatást végző mozdony mozdonyvezetőjének vonatkozásában nyelvismerettel rendelkező, a mozdony megállítására kiképzett mozdonyvezető.

13.1. alfejezet 244. Mely vonatok részére kell menetrendet készíteni, ha az nem vágányzárolt vonalrészen, vagy építés alatt lévő vágányon közlekedik? Minden vonat részére menetrendet kell készíteni, és a vonatközlekedést a menetrend betartásával kell lebonyolítani. 245. Mely vonatok képezhetnek kivételt a forgalmi utasítás azon előírása alól, hogy minden vonat részére menetrendet kell készíteni? A vágányzárolt vonalrészen, építés alatt lévő vágányon, két szomszéd állomás között, vagy a nyílt vonal meghatározott pontjáig közlekedő és onnan visszatérő munkavonatok, munkagépek, valamint a segélymozdonyok és segélyvonatok.

13.2. alfejezet 246. Milyen célból készülnek a szolgálati menetrendek? A szolgálati menetrendek a vonatforgalom lebonyolításában résztvevő munkavállalók részére készülnek. Különbözeti kérdések-válaszok 1.10B v. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

31

247. Mire szolgálnak a Közforgalmú menetrendkönyvek? Közforgalmú menetrendkönyvek az utasok tájékoztatására szolgálnak. 248. Milyen formában kell a többszöri alkalommal közlekedő különvonatok menetrendjét a forgalmi utasítás előírásai szerint a Forgalmi Főosztálynak kiadnia? A szolgálati menetrendkönyv mellékleteként a „Megőrzendő” forma megszűnt, így minden vonat részére külön-külön menetrendet kell készíteni.

13.4. alfejezet 249. Mely vonatok közlekedésére vonatkozó adatait tartalmazza a Menetrendjegyzék? A Menetrendjegyzék — szolgálati helyenként (állomás, nyíltvonali pályaelágazás, térközőri, vonatjelentőőri, sorompókezelői szolgálati hely) — 0.00 - 24.00 óráig időrendi sorrendben, táblázatos formában tartalmazza valamennyi vonat közlekedésére vonatkozó adatait. 250. Hogyan tartalmazza a Menetrendjegyzék a vonatok közlekedésére vonatkozó adatokat? A Menetrendjegyzék — szolgálati helyenként (állomás, nyíltvonali pályaelágazás, térközőri, vonatjelentőőri, sorompókezelői szolgálati hely) — 0.00 - 24.00 óráig időrendi sorrendben, táblázatos formában tartalmazza valamennyi vonat közlekedésére vonatkozó adatait. Ezek: a vonatok száma, sebességi csoportja, előző állomásról való indulási idő, adott szolgálati helyre történő érkezési idő (áthaladási idő), tartózkodás, indulási idő, érkezési-indulási vágány száma, a következő állomásra történő érkezési idő, egyéb kiegészítő jellegű információk (közlekedési korlátozások, helytelen vágányon történő közlekedés stb.). 251. Mely szolgálati helyeken kell a Menetrendjegyzéket kifüggeszteni? Valamennyi forgalmi irodában (ahol a forgalom lebonyolítására kötelezett személyzet teljesít szolgálatot), továbbá vonatfogadásra kötelezett állomási és nyíltvonali dolgozó szolgálati helyiségében kell kifüggeszteni.

13.5. alfejezet 252. Milyen előírásokat tartalmaz a forgalmi utasítás az utasok tájékoztatására szolgáló hirdetmények elhelyezésére vonatkozóan? Állomásokon, megálló-rakodóhelyeken, továbbá megállóhelyeken az utasok tájékoztatására szolgáló hirdetmények elhelyezését külön utasítás szabályozza. 253. Melyik szervezeti egység kötelessége a Menetrendanyag szétosztása és kezelése a forgalmi utasítás előírásai alapján? A forgalmi utasítás nem szabályozza, következéskép meg sem nevezi a szervezeti egységet.

14.1. alfejezet 254. Hogyan történik a közlekedő vonatok kijelölése, forgalomba helyezése? A vonatok forgalomba helyezése a menetrendváltozást megelőzően a kapacitás-elosztó és a pályavasúti informatikai rendszereken történik. A vonatok forgalomba helyezése illetve lemondása a fenti rendszereken keresztül, folyamatosan történik. 255. Milyen eszközök igénybevételével történik a vonatok lemondása? A vonatok lemondása a kapacitás-elosztó és a pályavasúti informatikai rendszereken folyamatosan történik. 256. Hogyan kell értesíteni pályavasúti informatikai rendszerhez kapcsolt terminállal rendelkező szolgálati helyeket éves és évközi menetvonal kiutalásokkal összefüggő menetrendváltozás esetén? A vonatokat minden menetrendváltozás (éves, évközi, egyedi, azonnali menetvonal kiutalás és módosításai) alkalmával a pályavasúti informatikai rendszerbe történő automatikus betöltéssel. Különbözeti kérdések-válaszok 1.10B v. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

32

257. Hogyan kell értesíteni pályavasúti informatikai rendszerhez kapcsolt terminállal nem rendelkező szolgálati helyeken az állomási és pályaszemélyzetet az éves és évközi menetvonal kiutalásokkal összefüggő menetrendváltozás esetén a vonatokról és az időközben bekövetkezett változásokról? Az éves és évközi menetvonal kiutalásokkal összefüggő menetrendváltozás esetén a pályavasúti informatikai rendszerhez kapcsolt terminállal nem rendelkező szolgálati helyeken az állomási és pályaszemélyzetet a vonatokról és az időközben bekövetkezett változásokról a Menetrendjegyzék elkészítésével vagy annak módosításával kell értesíteni.

14.2. és 14.2.1. pont 258. Mikor kell a vonatokat forgalomba helyezettnek, illetve lemondottnak minősíteni? A vonatokat minden menetrendváltozás (éves, évközi, egyedi, azonnali menetvonal kiutalás és módosításai) alkalmával a pályavasúti informatikai rendszerbe történő automatikus betöltéssel forgalomba helyezettnek illetve lemondottnak kell minősíteni. 259. Mikor kell a vonatokat lemondottnak minősíteni a pályavasúti informatikai rendszerhez kapcsolt terminállal rendelkező állomásokon? A vonatokat minden menetrendváltozás (éves, évközi, egyedi, azonnali menetvonal kiutalás és módosításai) alkalmával a pályavasúti informatikai rendszerbe történő automatikus betöltéssel lemondottnak kell minősíteni. 260. Mikor kell a vonatokat forgalomba helyezettnek tekinteni az egyedi és azonnali menetvonal kiutalással összefüggő menetrendváltozás esetén a pályavasúti informatikai rendszerhez kapcsolta terminállal nem rendelkező állomásokon? Egyedi és azonnali menetvonal kiutalással összefüggő menetrendváltozás esetén a pályavasúti informatikai rendszerhez kapcsolt terminállal nem rendelkező állomásokra a vonatok menetrendjének (közlekedési dátumának) a rendelkezésre álló technikai eszközön történő megküldésével a vonatokat a módosítás érvénytartamára forgalomba helyezettnek kell tekinteni. 261. Meddig kell a vonatokat forgalomba helyezettnek tekinteni egyedi és azonnali menetvonal kiutalással összefüggő menetrendváltozás esetén? A vonatokat a módosítás érvénytartamára forgalomba helyezettnek kell tekinteni. 262. Hogyan kell eljárni az egyedi és azonnali menetvonal kiutalásokkal összefüggő menetrendváltozáskor a vonatok forgalomba helyezésére vonatkozóan a pályavasút informatikai rendszerhez kapcsolt terminállal nem rendelkező állomások esetén? Egyedi és azonnali menetvonal kiutalással összefüggő menetrendváltozás esetén a pályavasúti informatikai rendszerhez kapcsolt terminállal nem rendelkező állomásokra a vonatok menetrendjének (közlekedési dátumának) a rendelkezésre álló technikai eszközön történő megküldésével.

15.1.6. pont 263. Mikor közlekedtethetők a vonatok előzetes értesítés nélkül a másik pályán? A vonatok nem közlekedhetnek előzetes értesítés nélkül. A vonatokat azon a pályán, vágányon, pályaudvarra kell közlekedtetni, amelyikre a menetrendjük készült. Egyéb esetekben a másik pályán közlekedő vonatok személyzetét erről a körülményről értesíteni kell. 264. Hogyan kell közlekedtetni a vonatokat több pályával rendelkező vonalrészen, a másik pályán? A másik pályán közlekedő vonatok személyzetét erről a körülményről értesíteni kell.


33

15.1.10. pont 265. Válassza ki az alábbi mondat helyesnek tartott befejező részét! Menet közben sohasem szabad túllépni: a) a pályára és a vonatban levő járművekre engedélyezett legnagyobb sebességet; b) a jelzések, valamint az Utasítás rendelkezései alapján alkalmazható sebességet; c) a Szolgálati menetrendben előírt legnagyobb sebességet; d) a vonat tényleges féksúlyszázalékának megfelelő sebességet; e) a sebességkorlátozásoknak megfelelő sebességet; f) jól működő vonatbefolyásoló berendezés hiánya esetén — második figyelésre kötelezett dolgozóval történő közlekedéskor — a 120 km/h sebességet; g) a szolgálati helyek nem átmenő fővágányain közlekedő vonatoknál a bármely irányból odavezető váltó kitérő irányára engedélyezett — Műszaki Táblázatok II. kötet 7.C. sz. táblázatában meghatározott — és a vonatkozó biztosított főjelzők jelzési képével is kifejezett sebességet. h) a váltón kitérő irányban haladó Ro-La vonatnál a 30 km/h sebességet, kivéve, ha a vonatkozó főjelző jelzési képével kifejezett parancs 40 km/h-nál nagyobb sebességet engedélyez. Ebben az esetben a vonat kitérő irányban is a vonatkozó főjelző jelzési képe alapján alkalmazható legnagyobb sebességgel közlekedhet. 266. Mikor nem szabad menet közben a 120 km/h sebességet túllépni a vonatok sebességére vonatkozó előírások alapján? Jól működő vonatbefolyásoló berendezés hiánya esetén — második figyelésre kötelezett dolgozóval történő közlekedéskor — a 120 km/h sebességet;

15.4.2. pont 267. Meddig kell a követő vonatokat térközben közlekedtetni az önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán? Az önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán a követő vonatokat a beállított menetiránynak megfelelően térközben kell közlekedtetni mindaddig, amíg a térközbiztosító berendezés a 15.4.2.1. pont szerint nem minősül használhatatlannak (18.sz. Függelék). 268. Hogyan kell a követő vonatokat közlekedtetni az önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán? Az önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán a követő vonatokat a beállított menetiránynak megfelelően térközben kell közlekedtetni mindaddig, amíg a térközbiztosító berendezés a 15.4.2.1. pont szerint nem minősül használhatatlannak (18.sz. Függelék).

15.4.2.1. pont 269. Hogyan kell a vonatokat használhatatlansága esetén?

közlekedtetni

az

önműködő

térközbiztosító

berendezés

Az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén a vonatokat az adott vágányon mindkét közlekedési iránynak megfelelően állomástávolságban kell közlekedtetni. 270. Milyennek kell tekinteni az állomásközben lévő nyíltvonali fénysorompókat az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén? Az állomásközben lévő nyíltvonali fénysorompókat használhatatlannak kell tekinteni.


34

271. A közlekedő vonat személyzete közül kit kell értesíteni az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén? Az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén a vonat mozdonyvezetőjét értesíteni kell: — az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlanságáról és az állomástávolságú közlekedésről, — arról, hogy az állomásközben az alkalmazható sebesség legfeljebb 40 km/h lehet (az Írásbeli rendelkezés ― vonatbefolyásoló berendezéssel felszerelt vontatójármű esetén ― a mozdonyvezetőt kötelezi a berendezés tolatási üzemmódba történő kapcsolására), — az állomásközben lévő nyíltvonali fénysorompók használhatatlanságáról, — az állomásközben lévő önműködő térközjelzők melletti közlekedésről, — az állomásközben lévő nyíltvonali bejárati-, fedezőjelző melletti közlekedésről. 272. Mire kötelezi a mozdonyvezetőt az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlanságáról és az állomástávolságú közlekedésről Írásbeli rendelkezésen történő értesítés? — arról, hogy az állomásközben az alkalmazható sebesség legfeljebb 40 km/h lehet (az Írásbeli rendelkezés ― vonatbefolyásoló berendezéssel felszerelt vontatójármű esetén ― a mozdonyvezetőt kötelezi a berendezés tolatási üzemmódba történő kapcsolására), 273. Hogyan kell kezelni az állomásközben lévő nyíltvonali fénysorompókat az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén? Az állomásközben lévő nyíltvonali fénysorompókat használhatatlannak kell tekinteni.

15.4.2.2. pont 274. Milyennek kell tekinteni az állomásközben lévő fehér árbocú térközjelzőket és azok jelzéseit a mozdonyvezetőnek, ha az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlanságáról és az állomástávolságban történő közlekedésről kapott értesítést? Ha a mozdonyvezető önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán értesítést kapott a térközbiztosító berendezés használhatatlanságáról és az állomástávolságban történő közlekedésről, akkor az állomásközben lévő fehér árbocú térközjelzőket és azok jelzéseit a vonatközlekedés lebonyolítása során köteles figyelmen kívül hagyni. 275. Az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlanságáról és az állomástávolságban történő közlekedésről értesítést kapott mozdonyvezetőnek hogyan kell továbbhaladnia a fehér árbocú térközjelzőtől, ha az egy fedezőjelzőre, vagy egy bejárati jelzőre előjelzést is adó jelző egyben? Ha az állomásközben lévő használhatatlan fehér árbocú térközjelző egy fedezőjelzőre, vagy egy bejárati jelzőre előjelzést is adó jelző egyben, akkor a térközjelzőtől a mozdonyvezetőnek úgy kell továbbhaladnia, mintha azon „Megállj!” állásra kapott volna előjelzést. Az állomásközben lévő vörösfehér árbocú nyíltvonali bejárati vagy fedezőjelző szerepét is betöltő jelzőkre Hívójelzést kivezérelni nem szabad. 276. Mikor kell az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlanságáról és az állomástávolságban történő közlekedésről kapott értesítés utána mozdonyvezetőnek a fehér árbocú térközjelzőtől úgy tovább haladnia, mintha az állomásközben lévő fedező jelzőn „Megállj!” jelzés lenne? Ha az állomásközben lévő használhatatlan fehér árbocú térközjelző egyben egy fedezőjelzőre, vagy egy bejárati jelzőre előjelzést is adó jelző. 277. Hogyan kell az állomásközben lévő vörös-fehér árbocú nyíltvonali bejárati vagy fedezőjelző szerepét is betöltő jelzőket kezelni, az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén? Az állomásközben lévő vörös-fehér árbocú nyíltvonali bejárati vagy fedezőjelző szerepét is betöltő jelzőkre Hívójelzést kivezérelni nem szabad. A fehér árbocú térközjelzők és azok jelzéseinek figyelmen kívül hagyásáról, illetve a vörös-fehér árbocú nyíltvonali bejárati vagy fedezőjelző szerepet is betöltő jelzők melletti közlekedésről (15.19.1.2. pont) a közlekedő vonatok személyzetét Írásbeli rendelkezésen értesíteni kell. Különbözeti kérdések-válaszok 1.10B v. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján 35

278. Hogyan kell értesíteni a közlekedő vonatok személyzetét önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén a vörös-fehér árbocú nyíltvonali bejárati, vagy fedezőjelző szerepet is betöltő jelzők melletti közlekedésről? A fehér árbocú térközjelzők és azok jelzéseinek figyelmen kívül hagyásáról, illetve a vörös-fehér árbocú nyíltvonali bejárati vagy fedezőjelző szerepet is betöltő jelzők melletti közlekedésről (15.19.1.2. pont) a közlekedő vonatok személyzetét Írásbeli rendelkezésen kell értesíteni.

15.8.8. pont 279. Hogyan lehet vonatot indítani a forgalmi utasítás előírásai alapján, ha két állomás között az értekezés lehetetlenné válik? Ha két állomás között az értekezés lehetetlenné válik, (ha nem lehet engedélyt kérni, előjelentést, visszajelentést adni) vonatot indítani csak az értekezési lehetőség helyreállítása után lehet. 280. Mely állomás forgalmi szolgálattevője indíthat vonatot, ha nem lehet engedélyt kérni, előjelentést, visszajelentést adni? Egyik állomás sem, mert ha két állomás között az értekezés lehetetlenné válik, (ha nem lehet engedélyt kérni, előjelentést, visszajelentést adni) vonatot indítani csak az értekezési lehetőség helyreállítása után lehet. 281. Hogyan lehet vonatot indítani értekezés lehetetlensége esetén a forgalmi utasítás előírásai szerint? Ha két állomás között az értekezés lehetetlenné válik, (ha nem lehet engedélyt kérni, előjelentést, visszajelentést adni) vonatot indítani csak az értekezési lehetőség helyreállítása után lehet. 282. Hogyan lehet vonatot indítani, az az értekezés lehetetlenségének beállta után páros számú vonat hiányában első ízben páratlan számú vonatot kellene indítani? Sehogyan sem lehet vonatot indítani, csak az értekezési lehetőség helyreállítása után lehet. 283. Milyen közlekedésre berendezett pályán szabad a vonatot engedély nélkül elindítani, ha két állomás között az értekezés lehetetlenné válik? Semmilyen közlekedésre berendezett pályán nem szabad az értekezés lehetetlenségének ideje alatt vonatot indítani. 284. Mikor lehet vonatot indítani értekezés lehetetlensége esetén a forgalmi utasítás előírásai szerint? A forgalmi utasítás előírásai alapján nem lehet vonatot indítani az értekezés lehetetlensége esetén.

15.16.1. pont 285. Hogyan kell a vonatszemélyzettel a vonatközlekedéssel és tolatással kapcsolatos rendelkezéseket közölni? A mozdonyvezetővel és a vonali tolatásvezetővel vagy vezető jegyvizsgálóval, vonatkísérő nélkül közlekedő vonatnál pedig a mozdonyvezetővel, a vonatközlekedéssel és tolatással kapcsolatos rendelkezéseket: a) Írásbeli rendelkezés elnevezésű nyomtatványon írásban és a kézbesítéskor élőszóval, b) elektronikus formában (úton) adott Írásbeli rendelkezésen, c) ha az utasítás a megfelelő helyen azt kifejezetten engedélyezi, csak élőszóval kell közölni. 286. Mivel kapcsolatos rendelkezéseket kell a mozdonyvezetővel és a vonali tolatásvezetővel, vagy vezető jegyvizsgálóval Írásbeli rendelkezés elnevezésű nyomtatványon közölni? A vonatközlekedéssel és tolatással kapcsolatos rendelkezéseket. 287. Milyen rendelkezéseket kell a vonatszemélyzettel elektronikus formában (úton) adott Írásbeli rendelkezésen közölni? A vonatközlekedéssel és tolatással kapcsolatos rendelkezéseket. Különbözeti kérdések-válaszok 1.10B v. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

36

15.16.1.1. pont 288. Kiket utasíthat a forgalmi szolgálattevő az Írásbeli rendelkezés kiállítására és kézbesítésére a forgalmi utasítás rendelkezései alapján? A forgalmi szolgálattevő az Írásbeli rendelkezés kiállítására és kézbesítésére utasíthatja: a) a külső forgalmi szolgálattevőt, b) a váltókezelői szolgálati helyiségekben szolgálatot végzők közül az ÁVU-ban kijelölt dolgozókat (pl. külső forgalmi szolgálattevő), c) a megálló-rakodóhelyen szolgálatban lévő állomáskezelőt 289. Mely munkakört betöltő dolgozók utasíthatók a forgalmi utasítás előírásai szerint az Írásbeli rendelkezés kiállítására? A forgalmi szolgálattevő az Írásbeli rendelkezés kiállítására és kézbesítésére utasíthatja: a) a külső forgalmi szolgálattevőt, b) a váltókezelői szolgálati helyiségekben szolgálatot végzők közül az ÁVU-ban kijelölt dolgozókat (pl. külső forgalmi szolgálattevő), c) a megálló-rakodóhelyen szolgálatban lévő állomáskezelőt. 290. Hová kell a rendelkezés szövegét beírni az Írásbeli rendelkezés kiállítására utasított dolgozónak diktálás esetén? Az Írásbeli rendelkezést diktálás esetén közvetlenül az Írásbeli rendelkezési tömbbe, az arra alkalmas munkahelyeken az elektronikus rendszerbe kell beírni. A rendelkezést kiállító dolgozó jogosult a kiállított rendelkezés kézbesítésére is. 291. Melyik szervezeti egység szabályozhatja a forgalmi utasításban előírtaktól eltérően az Írásbeli rendelkezés kiállításának módját? Az Írásbeli rendelkezés kiállításának módját a pályahálózat működtetője eltérő módon is szabályozhatja. 292. Mi tartalmazza az elektronikus formában (úton) adott Írásbeli rendelkezések kiállítására, kezelésére vonatkozó előírásokat? Az elektronikus formában (úton) adott Írásbeli rendelkezésekre vonatkozó előírásokat az alkalmazott számítástechnikai rendszerek Kezelési Szabályzata tartalmazza.

15.16.1.2. pont 293. Kik kézbesíthetik az Írásbeli rendelkezést a rendelkezés kiállítására jogosultakon kívül vonatindító állomásokon? Vonatindító állomásokon az Írásbeli rendelkezést kézbesíthetik a 15.16.1.1. pontban felhatalmazott dolgozók, valamint a vezető jegyvizsgáló illetve a vonali tolatásvezető saját vonata részére. 294. Mely vonatok részére kézbesíthet Írásbeli rendelkezést a vonali tolatásvezető vonatindító állomásokon? Vonatindító állomásokon saját vonata részére kézbesíthet Írásbeli rendelkezést. 295. Milyen állomásokon kézbesíthet a Forgalmi Utasítás előírásai szerint Írásbeli rendelkezést a vezető jegyvizsgáló, vagy vonali tolatásvezető a saját vonata részére? Vonatindító állomásokon kézbesíthetik saját vonataik részére.

15.16.2. pont 296. Hogyan kell gondoskodni a vonatszemélyzet Írásbeli rendelkezéssel történő értesítéséről, ha a vonat a rendelkezési szakasz kezdő állomásán, vagy az útvonal más rendelkező állomásán (állomásain) menetrend szerint áthalad? Akkor a vonatot indító állomás a pályavasúti informatikai rendszerből köteles gondoskodni arról, hogy a rendelkezéseket a vonatszemélyzet már a vonat kiindulási állomásán megkapja. Különbözeti kérdések-válaszok 1.10B v. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján 37

297. Mikor kell a vonatszemélyzet Írásbeli rendelkezéssel történő értesítése során arról gondoskodni, hogy a vonat útvonalán lévő rendelkezéseket a vonatszemélyzet már a vonat kiindulási állomásán megkapja? Ha a vonat a rendelkezési szakasz kezdő állomásán, vagy az útvonal más rendelkező állomásán (állomásain) menetrend szerint áthalad.

15.16.2.5. pont 298. Hogyan történhet az Írásbeli rendelkezés kiállítása? Az Írásbeli rendelkezés kiállítása történhet: — a nyomtatványra kéziratilag vagy informatikai rendszer felhasználásával írt szöveggel, — a nyomtatványra ragasztott fedvénnyel, — a nyomtatványra tett bélyegző lenyomattal. 299. Hogyan kell az Írásbeli rendelkezésen a kiállító állomás nevét feltüntetni, ha a pályavasúti informatikai rendszerben történt az előállítása? A pályavasúti informatikai rendszerben előállított Írásbeli rendelkezésen a kiállító állomás nevét elektronikus úton fel kell tüntetni. 300. Hogyan kell az Írásbeli rendelkezésen a kiállító állomás nevét feltüntetni, ha annak előállítása nem a pályavasúti informatikai rendszerben történt? Akkor az előállított Írásbeli rendelkezést állomási névbélyegzővel kell ellátni. 301. Hol kell előjegyezni a forgalmi utasítás előírásai alapján az értesítés felkérőjének állomását, nevét, a felkérés időpontját, továbbá az értesítés időpontját és az értesítést vevő nevét, az Írásbeli rendelkezésen? A forgalmi utasítás ennek helyét nem határozza meg, így előjegyzése nem kötelező. 302. Hogyan kell a rendelkezéseket az Írásbeli rendelkezés nyomtatványra írni, ha annak kiállítása fedvény alkalmazásával történik? A fedvény szövegének elkészítésére csak olyan technikai eszközöket lehet alkalmazni, amelyek a magyar abc-nek megfelelő és a személyi számítógépeken alkalmazott 12-es méretarányú ékezetes betűk írására is alkalmasak. Az így elkészített fedvény mérete nem haladhatja meg az „Írásbeli rendelkezés” nyomtatványon az Írásbeli rendelkezés szövegének fenntartott, bekeretezett területet. Abban az esetben, ha a fedvény szövegezése meghaladja az előbbiekben említett kijelölt szövegterületet, akkor egy vonat részére több Írásbeli rendelkezést kell kiállítani és kézbesíteni. Szigorúan tilos a fedvény formájában elkészített Írásbeli rendelkezést a nyomtatvány hátoldalán elhelyezni. 303. Milyen sorrendben kell a rendelkezéseket az Írásbeli rendelkezés nyomtatványra írni, ha a kiállítása elektronikus eszköz alkalmazásával történik? A rendelkezéseket az Írásbeli rendelkezés nyomtatványra a haladás irányának megfelelő sorrendben kell írni. 304. Milyen technikai eszközöket lehet alkalmazni az „Írásbeli rendelkezés” szövegének elkészítésére, ha az Írásbeli rendelkezés kiállítása nyomtatványra ragasztott fedvénnyel történik? A fedvény szövegének elkészítésére csak olyan technikai eszközöket lehet alkalmazni, amelyek a magyar abc-nek megfelelő és a személyi számítógépeken alkalmazott 12-es méretarányú ékezetes betűk írására is alkalmasak. 305. Hogyan kell Írásbeli rendelkezést kiállítani és kézbesíteni, ha a fedvény szövegezése meghaladja a rendelkezés szövegének fenntartott bekeretezett szövegterületet? Abban az esetben, ha a fedvény szövegezése meghaladja az előbbiekben említett kijelölt szövegterületet, akkor egy vonat részére több Írásbeli rendelkezést kell kiállítani és kézbesíteni.


38

15.17.1. pont 306. Ki hatalmazhatja fel a vonatok mozdonyvezetőit indulásra állomáson, ha az előzetes jelzőkezeléssel és vonatindító jelzőeszközzel történik? A forgalmi szolgálattevő vörös sapkát viselve.

15.17.1.1. pont 307. Válassza ki a mondat helyesnek tartott befejező részét! Előzetes jelzőkezeléssel és vonatindító jelzőeszközzel kell a mozdonyvezetőt felhatalmazni … — a Szolgálati menetrend 2. sz. rovatában a pályahálózat működtetője által megjelölt szolgálati helyeken valamennyi induló és bármely más ok miatt megállás után induló személyszállító vonatnál; — rendkívüli áthaladással közlekedő valamennyi vonatnál; — egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén valamennyi menetrend szerint áthaladó vonatnál akkor, ha az egyéni kijárati jelzőre a külön előjelző vagy az előjelzést adó főjelző használhatatlansága, kezelhetetlensége miatt előjelzés nem adható; — közös vagy csoport kijárati jelző esetén valamennyi vonatnál (15.17.1.4. pontban foglaltak kivételével). 308. Hogyan kell felhatalmazni a mozdonyvezetőt az egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén a menetrend szerint áthaladó vonatot akkor, ha az egyéni kijárati jelzőre a külön előjelző, vagy az előjelzést adó főjelző használhatatlansága, kezelhetetlensége miatt előjelzés nem adható? Előzetes jelzőkezeléssel és vonatindító jelzőeszközzel kell a mozdonyvezetőt felhatalmazni.

15.17.1.3. pont 309. Mikor kell a mozdonyvezetőt jelzőkezeléssel felhatalmazni a menetrend szerint áthaladó vonatnál? Az egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén valamennyi menetrend szerint áthaladó vonatnál, ha az egyéni kijárati jelzőre a külön előjelzővel vagy az előjelzést adó főjelzővel előjelzés adható. 310. Válassza ki a mondat helyesnek tartott befejező részét! Jelzőkezeléssel kell a mozdonyvezetőt felhatalmazni … — bejárati, térköz- és fedezőjelző előtt Megállj! jelzés miatt megállt valamennyi vonatnál; — egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén valamennyi menetrend szerint áthaladó vonatnál, ha az egyéni kijárati jelzőre a külön előjelzővel vagy az előjelzést adó főjelzővel előjelzés adható; — egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén valamennyi induló és bármely más ok miatt megállás után induló vonali tolatásvezető nélkül közlekedő nem személyszállító vonatnál; — további kijárati jelző továbbhaladást engedélyező, illetve Hívó-jelzése esetén valamennyi vonatnál (15.19.1.1. pont). 311. Hogyan kell a mozdonyvezetőt felhatalmazni egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén a menetrend szerint áthaladó vonatot, ha az egyéni kijárati jelzőre a külön előjelzővel, vagy az előjelzést adó főjelzővel előjelzés adható? Jelzőkezeléssel kell a mozdonyvezetőt felhatalmazni.

15.17.1.5. pont 312. Ki végezheti a felhatalmazást a forgalmi szolgálattevővel nem rendelkező szolgálati helyeken és a nyílt vonalon nem továbbhaladást megtiltó jelzés, hanem bármely más ok miatt megállt valamennyi vezető jegyvizsgálóval vagy vonali tolatásvezetővel közlekedő vonatnál? Élőszóval, illetve ha a vezető jegyvizsgáló nem a mozdonyon vagy a mozdony mellett tartózkodik, Indulásra készen jelzés adásával a vezető jegyvizsgáló, vagy a vonali tolatásvezető. Különbözeti kérdések-válaszok 1.10B v. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

39

15.17.2. pont 313. Hogyan végezheti a felhatalmazást a vonali tolatásvezető a vonat közlekedtetéséhez szükséges valamennyi biztonsági intézkedés megtétele után? A vonali tolatásvezető élőszóval.

15.17.4. pont 314. Elindulhat-e a mozdonyvezető személyszállító vonatokkal a menetrendben előírt indulási idő előtt? A mozdonyvezető személyszállító vonatokkal a menetrendben előírt indulási idő előtt nem indulhat el.

15.17.8. pont 315. Mely esetben lehet a vezető jegyvizsgálónak a személyszállító vonat mozdonyvezetőjét az „A … sz. vonat Indulásra készen” szavakkal felhatalmazni? Ha a vezető jegyvizsgáló a mozdonyon a mozdonyvezető mellett tartózkodik. 316. Hogyan történik a vezető jegyvizsgáló által felhatalmazandó személyszállító vonat mozdonyvezetőjének felhatalmazása, ha a vezető jegyvizsgáló nem mozdonyon, vagy a mozdony mellett tartózkodik? Ha a vezető jegyvizsgáló nem mozdonyon vagy a mozdony mellett tartózkodik, Indulásra készen jelzés adásával köteles felhatalmazni a mozdonyvezetőt az indulásra.

15.17.8.1. pont 317. Miről köteles a vezető jegyvizsgáló meggyőződni Indulásra készen jelzés adásával történő felhatalmazás előtt, ha nem a mozdonyon, vagy a mozdonyvezető mellett tartózkodik és a vonatnál jegyvizsgáló(k) is teljesít(enek) szolgálatot? Köteles meggyőződni arról, hogy a jegyvizsgáló(k) készen áll(nak)-e az indulásra.

15.17.11. pont 318. Miről kell a vezető jegyvizsgálónak meggyőződni azokon a forgalmi szolgálattevővel rendelkező szolgálati helyeken, - a központi forgalomirányításra berendezett vonalak szolgálati helyeinek, valamint a távvezérelt, távkezelt szolgálati helyek kivételével – ahol a személyszállító vonatok mozdonyvezetőinek felhatalmazását ők végzik? A vezető jegyvizsgálók a vonat mozdonyvezetőjének felhatalmazása előtt kötelesek meggyőződni a kijárati jelző továbbhaladást engedélyező, illetve az ismétlő jelző továbbhaladást engedélyező állásra utaló jelzéséről. 319. Mi a teendő, azokon a forgalmi szolgálattevővel rendelkező szolgálati helyeken, - a központi forgalomirányításra berendezett vonalak szolgálati helyeinek, valamint a távvezérelt, távkezelt szolgálati helyek kivételével – ahol a személyszállító vonatok mozdonyvezetőinek felhatalmazását a vezető jegyvizsgálók végzik és a felhatalmazás helyéről a kijárati jelző jelzése bármely ok miatt nem látható? Ezeken a szolgálati helyeken, ha a felhatalmazás helyéről a kijárati jelző, illetve az ismétlő jelző jelzése bármely ok miatt nem látható, a felhatalmazást végző vezető jegyvizsgáló köteles a kijárati jelző továbbhaladást engedélyező, illetve az ismétlő jelző továbbhaladást engedélyező állásra utaló jelzéséről személyesen, illetve a vonat mozdonyvezetőjétől vagy a forgalmi szolgálattevőtől történő érdeklődés útján (élőszóban, utasítást adó hangszórós távbeszélőn) meggyőződni. Ezeken a szolgálati helyeken a forgalmi szolgálattevő köteles minden intézkedést megtenni annak érdekében, hogy közölni tudja a felhatalmazást végző vezető jegyvizsgálóval a kijárati jelző továbbhaladást engedélyező, illetve az ismétlő jelző továbbhaladást engedélyező állásra utaló jelzését.


40

320. Az induló személyszállító vonatnál a vezető jegyvizsgáló mikor adhat a mozdonyvezető felé „Indulásra készen” jelzést a forgalmi szolgálattevővel rendelkező szolgálati helyeken, - a központi forgalomirányításra berendezett vonalak szolgálati helyeinek, valamint a távvezérelt, távkezelt szolgálati helyek kivételével? A vezető jegyvizsgáló csak akkor adhat a mozdonyvezető felé „Indulásra készen” jelzést, (akkor hatalmazhatja fel a vonat mozdonyvezetőjét az indításra) ha előtte az előző bekezdésben foglaltak szerint kétséget kizáró módon meggyőződött az egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező állásáról, illetve az ismétlőjelző továbbhaladást engedélyező jelzésre utaló állásáról. 321. Mi a teendő azokban az esetekben, ha a vezető jegyvizsgáló kétséget kizáróan meggyőződött az egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező állásáról, illetve az ismétlőjelző továbbhaladást engedélyező jelzésre utaló állásáról, de a mozdonyvezető bármely ok miatt nem tud meggyőződni a kijárati jelző továbbhaladást engedélyező állásáról, illetve az ismétlőjelző továbbhaladást engedélyező jelzésre utaló állásáról? Akkor a mozdonyvezető a vezető jegyvizsgáló engedélye alapján az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 15.17.4.1. pontjában előírtak alapján óvatosan annyira előrehúzhat a vonattal, hogy meg tudjon győződni a hivatkozott jelzők állásáról. 322. Mi a teendője a forgalmi szolgálattevőnek azokon a szolgálati helyeken, ahol a személyszállító vonatok mozdonyvezetőinek felhatalmazását a vezető jegyvizsgálók végzik, és a felhatalmazás helyéről a kijárati jelző, illetve az ismétlő jelző jelzése bármely ok miatt nem látható és a vezető jegyvizsgáló a kijárati jelző, illetve az ismétlő jelző állásáról a forgalmi szolgálattevőtől érdeklődik? Ezeken a szolgálati helyeken a forgalmi szolgálattevő köteles minden intézkedést megtenni annak érdekében, hogy közölni tudja a felhatalmazást végző vezető jegyvizsgálóval a kijárati jelző továbbhaladást engedélyező, illetve az ismétlő jelző továbbhaladást engedélyező állásra utaló jelzését.

15.18.4.1. pont 323. Mely vonatok járathatók foglalt vágányra? Foglalt vágányra bejáratható: a) a Szolgálati menetrend „A bejárat” c. rovatában „F” betűvel megjelölt vonat, illetve b) indokolt esetben az a vonat, melynek személyzetét értesítették (15.16.2.1. p.), ha elfér a 20 méterrel csökkentett járható vágányhosszon. 324. Mely vonatok járathatók még a Szolgálati menetrend „A bejárat” c. rovatában „F” betűvel megjelölt vonaton kívül foglalt vágányra? Indokolt esetben az a vonat, melynek személyzetét értesítették (15.16.2.1. p.), és elfér a 20 méterrel csökkentett járható vágányhosszon.

15.18.5.4. pont 325. Hol kell a teher-, és szerelvényvonatot a szolgálati helyen legkésőbb megállítani, ha a vágány mellett egyéni kijárati jelző van? A Megállj! jelzést adó egyéni kijárati jelző előtt olyan távolságban, hogy a jelzési kép folyamatosan látható legyen. 326. Hol kell a teher- és szerelvényvonatot a szolgálati helyen legkésőbb megállítani, ha a bejárati vágány mellett nincs egyéni kijárati jelző? Egyéni kijárati jelző hiányában a vágányút végén levő Biztonsági határjelző előtt kell megállítani még akkor is, ha a vonat vége még nem érkezett a Biztonsági határjelzőn belül.


41

15.19.1.4. pont 327. Mikor alkalmazhatja a mozdonyvezető a vonatra alkalmazható legnagyobb sebességet az önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán a Megállj! jelzést adó kijárati jelző után, ha a mozdonyvezetőt Írásbeli rendelkezésen értesítették a térközbiztosító berendezés használhatatlanságáról? Önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán a Megállj! jelzést, adó kijárati jelző után a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat utolsó járműve is elhagyta már a kijárati váltókat. 328. Az önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán a Hívójelzést adó kijárati jelző után a mozdonyvezető mikor alkalmazhatja a vonatra alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a mozdonyvezetőt Írásbeli rendelkezésen értesítették a térközbiztosító berendezés használhatatlanságáról? Önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán Hívójelzést adó kijárati jelző után a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat utolsó járműve is elhagyta már a kijárati váltókat.

15.19.1.4.1. pont 329. Mikor alkalmazhatja a mozdonyvezető a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet önműködő biztosított térközjelzőkkel fel nem szerelt pályán, ha az ellenmenetet kizáró biztosítóberendezéssel felszerelt állomásközök elején Hívójelzést adó állomásköz fedezőjelző van, és a Hívójelzés feloldása jelzés kivezérelhető volt? Hívójelzést adó állomásköz fedezőjelző estén, ha a Hívójelzés feloldása-jelzés kivezérelhető volt, a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat első járműve már meghaladta a Hívójelzés feloldása-jelzést, és a vonat utolsó járműve is elhagyta már a Hívójelzés feloldása-jelzés előtti váltókörzet utolsó váltóját. 330. Mikor alkalmazhatja a mozdonyvezető a vonatra engedélyezett legnagyobb sebességet az önműködő biztosított térközjelzőkkel fel nem szerelt pályán, ha az ellenmenetet kizáró biztosítóberendezéssel felszerelt állomásközök elején alkalmazott állomásköz fedezőjelző Hívójelzést ad, és a Hívójelzés feloldása – jelzés nem volt kivezérelhető, vagy a Hívójelzés feloldása jelző nincs felszerelve? Hívójelzést adó állomásköz fedezőjelző estén, ha a Hívójelzés feloldása-jelzés nem volt kivezérelhető, a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat utolsó járműve is elhagyta már a váltókörzet utolsó váltóját. 331. Önműködő biztosított térközjelzőkkel fel nem szerelt pályán az ellenmenetet kizáró biztosítóberendezéssel felszerelt állomásközök elején alkalmazott Megállj! jelzést adó állomásköz fedezőjelző esetén, mikor lehet a mozdonyvezetőknek a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel közlekednie? Megállj! jelzést adó állomásköz fedezőjelző esetén a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat utolsó járműve is elhagyta már a váltókörzet utolsó váltóját.

15.19.1.4.2. pont 332. Mikor alkalmazhatja a mozdonyvezető a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet a nem biztosított szolgálati helyeken az állomási útsorompó előtt alkalmazott sorompó fedezőjelző esetén, ha az útsorompó használhatatlansága miatt a fedezőjelző Hívójelzést ad, és a Hívójelzés feloldása – jelzés kivezérelhető volt? Hívójelzést adó sorompó fedezőjelző esetén, ha a Hívójelzés feloldása-jelzés kivezérelhető volt, a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat első járműve már meghaladta a Hívójelzés feloldása-jelzést és a vonat utolsó járműve is elhagyta már a Hívójelzés feloldása-jelzés előtti váltókörzet utolsó váltóját. Különbözeti kérdések-válaszok 1.10B v. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

42

333. A nem biztosított szolgálati helyeken az állomási útsorompó előtt alkalmazott és az útsorompó használhatatlansága miatt Hívójelzést adó sorompó fedezőjelző esetén mikor alkalmazhatja a mozdonyvezető a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a Hívójelzés feloldása – jelzés nem volt kivezérelhető, vagy az ellenkező oldali fedezőjelző nincs Hívójelzés feloldása jelzővel felszerelve? Hívójelzést adó sorompó fedezőjelző estén, ha a Hívójelzés feloldása-jelzés nem volt kivezérelhető, vagy a Hívójelzés feloldása jelző nincs felszerelve, a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat utolsó járműve is elhagyta már a váltókörzet utolsó váltóját. 334. Nem biztosított szolgálati helyeken az állomási útsorompó előtt alkalmazott fedezőjelző van és az útsorompó használhatatlansága miatt Megállj! jelzést ad. Ilyen esetben mikor alkalmazhatja a mozdonyvezető a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet? Megállj! jelzést adó sorompó fedezőjelző estén a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat utolsó járműve is elhagyta már a Hívójelzés feloldásajelzés előtti váltókörzet utolsó váltóját.

15.19.1.4.3. pont 335. Hogyan köteles a mozdonyvezető eljárni azokon a nem biztosított szolgálati helyeken, ahol az állomási útsorompó fedezésére fedezőjelzőt alkalmaznak, a mozdonyvezetőt Írásbeli rendelkezésen értesítették az állomási útsorompó használhatatlanságáról, továbbá a Hívójelzés és a Hívójelzés feloldása – jelzés kivezérelhető volt? Hívójelzést adó sorompó fedezőjelző esetén, ha a Hívójelzés feloldása-jelzés kivezérelhető volt, a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat első járműve már meghaladta a Hívójelzés feloldása-jelzést és a vonat utolsó járműve is elhagyta már a Hívójelzés feloldása-jelzés előtti váltókörzet utolsó váltóját. 336. Hogyan lehet az állomási útsorompó használhatatlanságáról Írásbeli rendelkezésen értesített mozdonyvezetőknek a vonattal közlekedni azokon a nem biztosított szolgálati helyeken, ahol az állomási útsorompó fedezésére alkalmazott fedezőjelzőre a Hívójelzés feloldása – jelzés nem volt kivezérelhető? Hívójelzést adó sorompó fedezőjelző estén, ha a Hívójelzés feloldása-jelzés nem volt kivezérelhető, vagy a Hívójelzés feloldása jelző nincs felszerelve, a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat utolsó járműve is elhagyta már a váltókörzet utolsó váltóját. 337. Azokon a nem biztosított szolgálati helyeken, ahol az állomási útsorompó fedezésére egy fedezőjelzőt alkalmaznak a Megállj! jelzést adó sorompó fedezőjelző esetén mikor lehet a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel közlekedni, ha a mozdonyvezetőt Írásbeli rendelkezésen értesítették az állomási útsorompó használhatatlanságáról? Megállj! jelzést adó sorompó fedezőjelző estén a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat utolsó járműve is elhagyta már a Hívójelzés feloldásajelzés előtti váltókörzet utolsó váltóját. 338. Mikor lehet a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel közlekedni, ha a szolgálati helyeken az állomási útsorompó fedezésére fedezőjelzőt alkalmaznak, és a mozdonyvezető nem kapott Írásbeli rendelkezésen értesítést az állomási útsorompó használhatatlanságáról, de a Hívójelzés és a Hívójelzés feloldása – jelzés kivezérelhető volt? Hívójelzést adó állomáköz fedezőjelző esetén, ha a Hívójelzés feloldása-jelzés kivezérelhető volt, a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat első járműve már meghaladta a Hívójelzés feloldása-jelzést és a vonat utolsó járműve is elhagyta már a Hívójelzés feloldása-jelzés előtti váltókörzet utolsó váltóját.


43

339. Azokon a szolgálati helyeken, ahol az állomási útsorompó fedezésére egy fedezőjelzőt alkalmaznak, és a mozdonyvezető nem kapott Írásbeli rendelkezésen értesítést az állomási útsorompó használhatatlanságáról, mikor lehet a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel közlekedni Hívójelzést adó sorompó fedezőjelző esetén, ha a Hívójelzés feloldása – jelzés nem volt kivezérelhető, vagy a Hívójelzés feloldása jelző nincs felszerelve? Hívójelzést adó állomáköz fedezőjelző estén, ha a Hívójelzés feloldása-jelzés nem volt kivezérelhető, vagy a Hívójelzés feloldása jelző nincs felszerelve, a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat utolsó járműve is elhagyta már a váltókörzet utolsó váltóját. 340. Mikor lehet a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel közlekedni azokon a szolgálati helyeken, ahol az állomási útsorompó fedezésére fedezőjelzőt alkalmaznak, a mozdonyvezető nem kapott Írásbeli rendelkezésen értesítést az állomási útsorompó használhatatlanságáról, és sorompó fedezőjelző Megállj! jelzést ad? Megállj! jelzést adó állomásköz fedezőjelző esetén a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat utolsó járműve is elhagyta már a váltókörzet utolsó váltóját.

15.19.1.4.4. pont 341. Mikor közlekedhet az önműködő biztosított térközjelzőkkel fel nem szerelt pályán a vonat az alkalmazható legnagyobb sebességgel, ha olyan állomásról halad ki Hívójelzés mellett, ahol a Hívójelzés feloldása – jelzés kivezérelhető? Önműködő biztosított térközjelzőkkel fel nem szerelt pályán, ha a vonat olyan állomásról halad ki Hívójelzés mellett, ahol a Hívójelzés feloldása-jelzés kivezérelhető, a vonat akkor közlekedhet az alkalmazható legnagyobb sebességgel, ha a vonat első járműve már meghaladta a Hívójelzés feloldásajelzést, és a vonat utolsó járműve is elhagyta már a Hívójelzés feloldása-jelzés előtti váltókörzet utolsó váltóját. 342. Milyen sebességgel közlekedhet a mozdonyvezető a vonattal az önműködő biztosított térközjelzőkkel fel nem szerelt pályán, ha olyan állomásról halad ki Hívójelzés mellett, ahol a Hívójelzés feloldása – jelzés kivezérelhető volt, a vonat első járműve már meghaladta a Hívójelzés feloldása - jelzést, és a vonat utolsó járműve is elhagyta már a Hívójelzés feloldása - jelzés előtti váltókörzet utolsó váltóját? A vonatra alkalmazható legnagyobb sebességgel.

15.19.1.8. pont 343. A mozdonyvezető mikor növelheti a csökkentett, legfeljebb 15 km/h sebességet az önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán, ha nincs jól működő vonatbefolyásoló berendezés és a vonat olyan állomásról halad ki Hívójelzés mellett, ahol a Hívójelzés feloldása – jelzés kivezérelhető? A vonat a következő térközjelzőig a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel közlekedhet, ha a vonat első járműve is meghaladta már a kijárati Hívójelzés feloldása-jelzést és a vonat utolsó járműve is elhagyta már a Hívójelzés feloldása-jelzés előtti váltókörzet utolsó váltóját; 344. Mikor közlekedhet a mozdonyvezető a vonattal a következő térközjelzőig a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel az önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán, ha nincs jól működő vonatbefolyásoló berendezés és a vonat olyan állomásról halad ki Hívójelzés mellett, ahol a Hívójelzés feloldása – jelzés kivezérelhető volt? A vonat a következő térközjelzőig a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel közlekedhet, ha a vonat első járműve is meghaladta már a kijárati Hívójelzés feloldása-jelzést és a vonat utolsó járműve is elhagyta már a Hívójelzés feloldása-jelzés előtti váltókörzet utolsó váltóját;


44

15.19.2.2. pont 345. Mikor lehet Megállj! jelzést adó, vagy jelzést egyáltalán nem adó önműködő biztosított térközjelzőt megállás nélkül meghaladni? Jól működő vonatbefolyásoló berendezés esetén a Megállj! jelzést adó vagy jelzést egyáltalán nem adó önműködő térközjelzőt megállás nélkül csak olyan, legfeljebb 15 km/h sebességgel szabad meghaladni, hogy a jelentkező akadály előtt a vonat minden körülmények között megállítható legyen. A továbbhaladásra vonatkozó előírás csak akkor alkalmazható, ha a fehér árbocú önműködő térközjelző előtti előjelzést is adó főjelző egy vagy két sárga fénnyel megállásra utaló előjelzést adott. 346. Mikor lehet Megállj! jelzést adó, vagy jelzést egyáltalán nem adó önműködő térközjelzőtől a megállástól számított 2 perc eltelte után elindulni? Ha nincs jól működő vonatbefolyásoló berendezés és ha a térköz foglaltsága bármely ok miatt (sötétség, távolbalátás vagy szabadlátás korlátozottsága) nem állapítható meg és a megállástól számított 2 percen belül a térközjelzőn nem jelenik meg továbbhaladást engedélyező jelzés, akkor a mozdonyvezető a megállástól számított 2 perc eltelte után a következő főjelzőig — függetlenül annak jelzésétől — figyelmesen közlekedhet olyan sebességgel, hogy a vonatot a jelentkező akadály előtt minden körülmények között meg tudja állítani. A továbbhaladásra vonatkozó előírás csak akkor alkalmazható, ha a fehér árbocú önműködő térközjelző előtti előjelzést is adó főjelző egy vagy két sárga fénnyel megállásra utaló előjelzést adott.

15.21.2.6. pont 347. Hogyan kell számozni a menetrend nélküli munkavonatot, ha visszatér az indító állomásra vagy a szomszéd állomásig közlekedik? A páros számú vonatokat indító állomás a páros számú (MRN 2, MRN 4…), a páratlan számú vonatokat indító állomás a páratlan számú (MRN 1, MRN 3…) menetrend nélküli vonatokat indítja, függetlenül attól, hogy a vonat visszatér az indító állomásra vagy a szomszéd állomásig közlekedik. 348. Hogyan kell számozni a menetrend nélküli munkavonatot, ha visszatér az indító állomásra? A páros számú vonatokat indító állomás a páros számú (MRN 2, MRN 4…), a páratlan számú vonatokat indító állomás a páratlan számú (MRN 1, MRN 3…)menetrend nélküli vonatokat indítja, függetlenül attól, hogy a vonat visszatér az indító állomásra vagy a szomszéd állomásig közlekedik. 349. A munkavonatok menetrend nélkül a kiinduló állomástól meddig közlekedhetnek? A munkavonatok menetrend nélkül a kiinduló állomástól legfeljebb a szomszédos állomásig közlekedhetnek.

15.21.3.3. pont 350. Hogyan kell a segélyvonatot a nem kezelt helyhez kötött jelzők mellett közlekedtetni? A segélyvonatot illetve segélymozdonyt a nyíltvonalon segélyre szoruló vonat előtt fekvő állomáson meg kell állítani. A forgalmi szolgálattevő köteles a vonat részére a segélyre szoruló vonaton túl fekvő állomás forgalmi szolgálattevőjétől engedélyt kérni és az indulási időt vele közölni. A vonat részére nem kell a helyhez kötött jelzőket kezelni. A nem kezelt helyhez kötött jelzők melletti közlekedésről a vonat személyzetét Írásbeli rendelkezésen kell értesíteni. 351. Hogyan kell a helyhez kötött jelzőket a segélyvonat részére kezelni? A vonat részére nem kell a helyhez kötött jelzőket kezelni. A nem kezelt helyhez kötött jelzők melletti közlekedésről a vonat személyzetét Írásbeli rendelkezésen kell értesíteni.


45

16.2.10. pont 352. Kinek köteles a sérült pályarészről a Pályafenntartási Alosztály jelentést tenni? Az értesített pályamester illetve a Pályafenntartási Alosztály köteles a sebességkorlátozásról a PL Pályalétesítményi Főosztály illetékes alosztályának az Utasításban előírt módon jelentést tenni és gondoskodni a szükséges jelzők kitűzéséről.

16.6.1. pont 353. Kik jogosultak a mozdony, motorkocsi továbbá a vezérlőkocsi vezetőállásán a szolgálatot végző dolgozókon kívül utazni? Mozdony, motorkocsi továbbá a vezérlőkocsi vezetőállásán az ott szolgálatot végző dolgozókon kívül az alább felsoroltak jogosultak utazni: a) a felügyeleti hatóság ellenőrzésre jogosult tagjai, igazolványuk alapján; b) a vontatás-szolgáltatást nyújtó vasúti társaság által kiállított engedéllyel rendelkező személyek; c) szolgálatban és önköltségben utazó vonatszemélyzet és szállítmánykísérők, a Menetigazolványuk (Menetlevelük), a Szolgálati- vagy a Szállítmánykísérői lapjuk alapján; d) segély-, hóeltakarító, értesítő, kémszemle-, és próbavonatoknál az érdekelt szolgálati ágak dolgozói; e) tolatás közben a tolatószemélyzet tagjai; f) sajátcélú vasúti pályahálózaton szükséges kocsiátadást, -átvételt végző dolgozó; g) a fegyveres erők és rendvédelmi szervek tagjai; h) nem vasúti személyek a vasút által kiállított engedély alapján. 354. A mozdony, vezérlőkocsi vezetőállásán az ott szolgálatot végző dolgozókon kívül kik jogosultak ott utazni? Mozdony, motorkocsi továbbá a vezérlőkocsi vezetőállásán az ott szolgálatot végző dolgozókon kívül az alább felsoroltak jogosultak utazni: a) a felügyeleti hatóság ellenőrzésre jogosult tagjai, igazolványuk alapján; b) a vontatás-szolgáltatást nyújtó vasúti társaság által kiállított engedéllyel rendelkező személyek; c) szolgálatban és önköltségben utazó vonatszemélyzet és szállítmánykísérők, a Menetigazolványuk (Menetlevelük), a Szolgálati- vagy a Szállítmánykísérői lapjuk alapján; d) segély-, hóeltakarító, értesítő, kémszemle-, és próbavonatoknál az érdekelt szolgálati ágak dolgozói; e) tolatás közben a tolatószemélyzet tagjai; f) sajátcélú vasúti pályahálózaton szükséges kocsiátadást, -átvételt végző dolgozó; g) a fegyveres erők és rendvédelmi szervek tagjai; h) nem vasúti személyek a vasút által kiállított engedély alapján.

17.1. pont 355. Mi szolgáltat egyidejűleg adatokat a vonatról, a vonatszemélyzetről, a vonatközlekedés tényleges lebonyolításáról, a mozdony teljesítményeiről, a rendkívüli eseményekről, tovább az anyagvételezésről? A menetokmány adatokat szolgáltat a vonatról, a vonatszemélyzetről, a vonatközlekedés tényleges lebonyolításáról, a mozdony teljesítményeiről, a rendkívüli eseményekről, továbbá az anyagvételezésről.

17.2. pont 356. Kik kötelesek menetokmány vezetésére? A menetvonal tulajdonosok menetokmány vezetésére kötelezettek. 357. Mikor köteles a vonatot továbbító mozdony mozdonyvezetője menetokmányt vezetni? A vonatok közlekedése során a vonatot továbbító mozdony mozdonyvezetője menetokmányt köteles vezetni. Különbözeti kérdések-válaszok 1.10B v. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

46

17.3. és 17.3.1. pont 358. Mi tartozik a menetokmány mellékleteihez? A menetokmányok mellékletei a tehervonatok Vonatterhelési kimutatása, valamennyi kézbesített Írásbeli rendelkezés mozdonyvezetői példánya és a Fékpróba-bárca. 359. Milyen mellékletei vannak a menetokmánynak? A tehervonatok Vonatterhelési kimutatása, valamennyi kézbesített Írásbeli rendelkezés mozdonyvezetői példánya és a Fékpróba-bárca.

17.4. alfejezet (áthúzva) 360. Mikor kell Menetlevél nyomtatványt használni a Forgalmi Utasítás előírásai szerint? A Forgalmi Utasítás előírásai szerint menetokmányt kell használni.

18.1.3. pont 361. A felsoroltak közül kiket köteles a Pályavasúti Területi Központ illetékes osztálya értesíteni a nyílt vonalra elrendelt előre nem látott ideiglenes lassúmenetről? Nyílt vonalra elrendelt előre nem látott ideiglenes lassúmenetről a Pályavasúti Területi Központ illetékes osztálya köteles értesíteni: a) a szomszédos állomást, állomásokat és a Pályavasúti Területi Központ Pályafenntartási Alosztályt; b) a szomszédos rendelkező állomást, állomásokat a Pályavasúti Területi Központ Forgalomirányítási Alosztályát, és az érdekelt szakszolgálatok területi szervezeti egységeit; c) a rendelkezési szakasz vonatindító állomásait. Állomás vágányára (vágányaira) elrendelt lassúmenetről az előzőeken kívül az érintett állomást is értesíteni kell. Ha a lassan bejárandó pályarészen a mögöttes vagy több mögöttes rendelkező állomáson menetrend szerint áthaladó vonatok is közlekednek, akkor az ideiglenes lassúmenet elrendeléséről értesíteni kell az érintett vonatok kiindulási állomásait is. 362. Ki köteles értesíteni a szomszédos rendelkező állomásokat a nyílt vonalra elrendelt előre nem látott ideiglenes lassúmenetről? Nyílt vonalra elrendelt előre nem látott ideiglenes lassúmenetről a Pályavasúti Területi Központ illetékes osztálya köteles értesíteni:

18.1.6. pont 363. Meddig érvényes a Szolgálati menetrendekhez tartozó az állandó- és előrelátott ideiglenes lassúmenetekről összeállított kimutatás? A Pályavasúti Területi Központ illetékes osztálya által összeállított, a Szolgálati menetrendekhez tartozó kimutatás érvénytartama általában egy hónap (a hónap első napjától a hónap utolsó napjáig). Ettől eltérni csak az éves menetrend váltás időpontja miatt lehet, továbbá akkor, ha a rövidebb időtartamra történő kiadását a Pályavasúti Területi Központ illetékes osztálya indokoltnak tartja. A kimutatás a Szolgálati menetrend mellékletét képezi. 364. Mikor szabad attól a szabálytól eltérni, hogy a „Kimutatás az állandó- és előrelátott ideiglenes lassúmenetekről” érvénytartama általában egy hónap (a hónap első napjától a hónap utolsó napjáig)? Ettől eltérni csak az éves menetrend váltás időpontja miatt lehet, továbbá akkor, ha a rövidebb időtartamra történő kiadását a Pályavasúti Területi Központ illetékes osztálya indokoltnak tartja.


47

18.4.8. és 18.4.8.1. és 18.4.8.2. pont 365. Ki köteles értesíteni a munkálatokban részt vevő szakszolgálatok idegen kivitelezők dolgozóit a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásról? A pályaműködtetői kapacitásigény felhasználást kérő és a munkálatokban részt vevő szakszolgálatok, idegen kivitelezők érdekelt dolgozóit saját szolgálati főnökségük köteles értesíteni a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásról. 366. Ki köteles értesíteni a forgalmi szolgálat lebonyolításában részes állomási és pályaszemélyzetet a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásról? A forgalmi szolgálat lebonyolításában részes állomási és pályaszemélyzetet az érdekelt állomásfőnök(ök) vagy megbízottja illetve forgalmi szolgálattevő (forgalomszabályozó) köteles értesíteni a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásról.

18.4.9. 18.4.9.1. 18.4.9.2. pont 367. Az elzárt vonalrész felé páros számú vonatokat indító állomás forgalmi szolgálattevője kiket köteles a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás meghosszabbításáról értesíteni, illetve a meghosszabbítás tényét jelenteni? Az elzárt vonalrész felé páros számú vonatokat indító állomás forgalmi szolgálattevője köteles a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás meghosszabbításáról a rendelkezési szakasz valamennyi érdekelt állomását értesíteni, a forgalmi vonalirányítónak és a pályaműködtető diszpécsernek távbeszélőn jelentést tenni. 368. Kiknek köteles az elzárt vonalrész felé páros számú vonatokat indító állomás forgalmi szolgálattevője a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás meghosszabbítását jelenteni? Az elzárt vonalrész felé páros számú vonatokat indító állomás forgalmi szolgálattevője köteles a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás meghosszabbításáról a rendelkezési szakasz valamennyi érdekelt állomását értesíteni, a forgalmi vonalirányítónak és a pályaműködtető diszpécsernek távbeszélőn jelentést tenni.

18.4.11. pont 369. Hogyan kell az állomásokon a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásra vonatkozó (vágányzári, feszültségmentesítési, biztosítóberendezési kikapcsolás) utasítás tartalmát nyilvántartani? Állomásokon a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásra vonatkozó (vágányzári, feszültségmentesítési, biztosítóberendezési kikapcsolás) utasítás tartalmát az erre a célra rendszeresített könyvben elő kell jegyezni. A pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásra vonatkozó mindennemű utasítást szolgálatátadáskor írásban és ténylegesen is át kell adni.

20.1.2. pont 370. Válassza ki, hogy a Balesetről a jelentést vevő dolgozó kit köteles az értesíteni? A jelentést vevő dolgozó köteles az eseményről mindazokat a szolgálati helyeket illetve dolgozókat (forgalmi vonalirányítót, hatóságot, gépészeti telephelyet, Pályavasúti Területi Központ Pályafenntartási Alosztályt, távközlési- és blokkmesteri szakaszt, az érdekelt rendelkező állomásokat stb.) értesíteni, akiknek közreműködésére az akadály elhárítása szempontjából szükség van, és ezekkel együtt intézkedni az akadály megszüntetésére illetve a közlekedés zavartalanságának biztosítására.


48

2. sz. módosítás F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 2.1.15., 2.1.27., 2.2.6 pont 371.

Milyen Utasításokkal van kiegészítve a Kiegészítő Utasítások jegyzéke?

O.1.sz. Oktatási (Képzési) Utasítás, E.102. sz. Utasítás a felsővezetékes villamos üzemi munka végzésére. 372. Mivel került kiegészítésre a forgalmi utasítás Segédkönyvek jegyzéke? Útvonalkönyv 373. A következőkben felsoroltak közül mely jegyzékben található az Útvonalkönyv? Segédkönyvek Jegyzékében. 374. A következőkben felsoroltak közül hol található E.102. sz. Utasítás a felsővezetékes villamos üzemi munka végzésére? Kiegészítő Utasítások Jegyzékében.

5.2.7. pont 375. Mely vonalakon, mikor köteles a mozdonyvezető a távolbalátás korlátozottságát bejelenteni? Köteles a mozdonyvezető bejelenteni a távolbalátás korlátozottságát a forgalomirányítónak azokon a vonalakon, ahol a KÖFI állomásokon jelenlétes forgalmi szolgálattevő nem teljesít szolgálatot. 376. Kinek köteles a mozdonyvezető a távolbalátás korlátozottságát bejelenteni a KÖFI vonalon? A forgalomirányítónak azokon a vonalakon, ahol a KÖFI állomásokon jelenlétes forgalmi szolgálattevő nem teljesít szolgálatot. 377. Ki köteles a távolbalátás korlátozottságát bejelenteni KÖFI vonalakon, ha a KÖFI állomásokon jelenlétes forgalmi szolgálattevő nem teljesít szolgálatot? A mozdonyvezető köteles bejelenteni.

5.3. pont 378. Mely előírásokat köteles a Pályavasúti Területi Központ Forgalmi Osztály Végrehajtási Utasításban szabályozni a KÖFI állomásokon történő tolatási mozgások végrehajtására vonatkozóan? — a tolatási mozgások engedélyezésére, végrehajtására, megszüntetésére, újbóli folytatására, — az Írásbeli rendelkezés kiállítására, kézbesítésére. 379. Milyen nyomtatványon kell a tolatást engedélyezni KÖFI állomásokon? Írásbeli rendelkezés nyomtatványon.

5.4.4. pont 380. Milyen értekező berendezéssel felszereltnek kell lennie a távkezelt, távvezérelt vonalon, szolgálati helyeken és a csatlakozó állomásközök között közlekedő mozdonynak, munkagépnek? Mozdonyrádió és pályatelefon vagy mobil telefon és pályatelefon, vagy mozdonyrádió és mobiltelefonnal felszereltnek kell lennie.

5.5.6. pont 381. Mit köteles még a mozdonyvezető a vonat mozdonyának szolgálatképtelensége, vagy bármely más ok miatt nyíltvonalon történő megálláson kívül a forgalomszabályozó részére bejelenteni a távkezelt, távvezérlet szolgálati helyen? Ugyancsak köteles a mozdonyvezető a forgalomszabályozó forgalmi szolgálattevőnek bejelenteni a távolbalátás korlátozottságát. Különbözeti kérdések-válaszok 1.10B v. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

49

6.7.1. pont 382. Mikor kell Írásbeli rendelkezésen utasítani a mellékvonalakon egyszerűsített forgalmi szolgálatra berendezett vonalakon közlekedő vonatok személyzetét az Útsorompók helyszíni kezelésére? A szolgálatszünetelés tartama alatt közlekedtetett vonat személyzetét Írásbeli rendelkezéssel kell utasítani az állomási útsorompó helyszíni kezelésére vagy az útátjáró fedezésére.

6.13.3.2. és 6.13.4.1.1. pont 383. Hol kell előjegyezni a vonatszemélyzetnek az egyszerűsített szolgálatra berendezett vonalon a személyzet nélküli állomáson a vonat részére kapott engedélyt? A kapott engedélyt a menetokmányba be kell jegyezni.

6.13.4.4. pont 384. Hogyan lehet értekezés lehetetlenségének ideje alatt vonatot indítani a mellékvonali forgalomirányításra berendezett vonalon? Mellékvonali forgalomirányításra berendezett, illetve kijelölt vonalon az értekezés lehetetlensége esetén vonat nem indítható. 385. Hogyan lehet értekezés lehetetlenségének ideje alatt az egyszerűsített forgalmi szolgálatra berendezett vonalon vonatot indítani? Egyszerűsített forgalmi szolgálat ellátására berendezett, illetve kijelölt vonalon az értekezés lehetetlensége esetén vonat nem indítható.

6.13.7.1. pont 386. Hol kell a mozdonyvezetőnek a mobil telefonon, vagy rádión (pályatelefonon) kapott rendelkezés szövegét előjegyezni? A menetokmányba.

8.4. pont 387. Hogyan kell a fedező jelzőket jelölni, ha az nem Útsorompót ellenőrző fedezőjelző? A fedezőjelzőket az abc folytatólagos nagybetűivel kell jelölni és a jelölést ki kell egészíteni kis „f” betűvel. 388. Mely jelzőket kell az abc folytatólagos nagybetűivel és „f” betűvel kiegészítve jelölni? A fedezőjelzőket. 389. Hogyan kell az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőket jelölni? Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőket az útsorompó számával kell megjelölni (AS268). 390. Hogyan kell az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőket megjelölni? Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőket az útsorompó számával kell megjelölni (AS268).

12.2.1. pont 391. Minek minősülnek az olyan kocsik, amelyeknél a küldemény 100 tonnánál nagyobb tömegű árudarabot tartalmaznak? Gurítódombra fel nem húzhatók, szalasztásból kizártnak minősülnek. 392. Milyen bárcával kell ellátni elegyrendezés szempontjából az olyan kocsikat, amelyeknél a küldemény 100 tonnánál nagyobb tömegű árudarabot tartalmaz? Az ilyen kocsikat „Gurítódombra vinni tilos!” bárcával kell ellátni. Különbözeti kérdések-válaszok 1.10B v. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

50

393. Hogyan szabad gurítani, szalasztani az olyan kocsit, amelynél a küldemény 100 tonnánál nagyobb tömegű árudarabot tartalmaz? Gurítódombra fel nem húzhatók, szalasztásból kizártnak minősülnek. 394. Hány tonna tömegű árudarabot tartalmaz az olyan kocsi küldeménye, amelyet már a gurítódombra sem szabad felhúzni? 100 tonna.

12.3.2. pont 395. Hogyan gurítható szalasztható a 20 tonnánál nagyobb tömegű tárgyakat tartalmazó kocsik? Óvatosan guríthatók és óvatosan szalaszthatók. 396.

A következőkben felsoroltak közül melyek az Óvatosan gurítható és óvatosan szalasztható kocsik?

A 20 tonnánál nagyobb tömegű tárgyakat tartalmazó kocsik.

15.2. pont 397. Hol található a szolgálati helyek és időpontok meghatározása, amely időpontokban a szolgálati helyen kapcsolásra kötelezett pályavasúti munkavállaló teljesít szolgálatot? A Menetrendi segédkönyv 7. táblázatában. 398. Milyen adatokat tartalmaz a Menetrendi segédkönyv 7. táblázata a szolgálati helyen kapcsolásra kötelezhető pályavasúti munkavállalókra vonatkozóan? A szolgálati helyek és időpontok meghatározása, amely időpontokban a szolgálati helyen kapcsolásra kötelezhető pályavasúti munkavállaló teljesít szolgálatot. 399. Hogyan járathatók be a menetrendjüktől eltérően Siófok állomás másik pályaudvarára (négyzet átlósan áthúzva) módon megjelölt nem személyszállító vonatok? Külön értesítés nélkül bejárathatók.

17. sz. függelék 400. Hány főcsoport van a vonat számozási számrendszerben? A számrendszerben 5 főcsoport van. 401.

Milyen főcsoportokra van felosztva a vonat számozási számrendszer?

— fővonali személyszállító vonatok 00001 ― 13999-ig, 15000 ― 19999-ig, — fővonali egyéb vonatok (próba-, szerelvény-, mozdony- és szolgálati vonatok) 20000 ― 29999-ig; — fővonali tartalék vonatszám 14000 — 14999-ig; — mellék- és keskeny nyomközű vonalakon személyszállító- és egyéb vonatok 30000 ― 39999-ig; — tehervonatok 40000 — 99999-ig. 402.

Hogyan van felosztva az 5 főcsoport a vonat számozási számrendszerben?

— fővonali személyszállító vonatok 00001 ― 13999-ig, 15000 ― 19999-ig, — fővonali egyéb vonatok (próba-, szerelvény-, mozdony- és szolgálati vonatok) 20000 ― 29999-ig; — fővonali tartalék vonatszám 14000 — 14999-ig; — mellék- és keskeny nyomközű vonalakon személyszállító- és egyéb vonatok 30000 ― 39999-ig; — tehervonatok 40000 — 99999-ig. 403. Mely számtartományba számcsoportjába?

sorolt

vonatok

tartoznak a fővonali

személyszállító vonatok

— fővonali személyszállító vonatok 00001 ― 13999-ig, 15000 ― 19999-ig, 404. Mely vonatok tartoznak a 20000 - 29999-ig számtartományba a vonat számozási számrendszerben? Fővonali egyéb vonatok. Különbözeti kérdések-válaszok 1.10B v. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

51

405. Milyen számtartomány tartozik a fővonali tartalék vonatszám számcsoportjába? 14000 — 14999-ig. 406. Mi tartozik a mellék- és keskeny nyomközű vonalakon személyszállító- és egyéb vonatok számcsoportjába? 30000 ― 39999-ig; 407. Melyik utasítás, vagy Segédkönyv tartalmazza a vonatok számtani sorrend szerinti elosztását? Menetrendi Utasítás. 408. Hol található a vonatok számtani sorrend szerinti elosztása? Menetrendi Utasításban.

27. függelék 27.1. 409. Mit nevezünk rendkívüli küldeménynek? Rendkívülinek kell minősíteni a küldeményt, ha a rakomány külső méretei, tömege, kialakítása vagy egyéb tulajdonságai miatt – vasúti berendezésekre, vagy a járművekre tekintettel – továbbítása a pályahálózatot működtető vasúti társaság hálózatán különös nehézséget okoz, ezért közlekedtetése csak különleges műszaki és forgalmi intézkedések megtétele mellett engedhető meg. 410. Mikor kell a küldeményt rendkívüli küldeménynek minősíteni? Rendkívülinek kell minősíteni a küldeményt, ha a rakomány külső méretei, tömege, kialakítása vagy egyéb tulajdonságai miatt – vasúti berendezésekre, vagy a járművekre tekintettel – továbbítása a pályahálózatot működtető vasúti társaság hálózatán különös nehézséget okoz, ezért közlekedtetése csak különleges műszaki és forgalmi intézkedések megtétele mellett engedhető meg.

27. függelék 27.2.1. 411. Hogyan vállalhatja el a rendkívüli küldemények fuvarozását a vállalkozó vasúti társaság? Rendkívüli küldemények fuvarozását a vállalkozó vasúti társaságok csak a pályahálózatot működtető vasúti társaság által kiadott átvételi engedély birtokában vállalhatják el. 412. Mikor vállalhatják el a vállalkozó vasúti társaságok a rendkívüli küldemények fuvarozását? Rendkívüli küldemények fuvarozását a vállalkozó vasúti társaságok csak a pályahálózatot működtető vasúti társaság által kiadott átvételi engedély birtokában vállalhatják el. 413. Hogyan jeleníti meg az átvételi engedélyt az Üzemirányító Központ? Az átvételi engedélyt az Üzemirányító Központ a rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszerben jeleníti meg. Az átvételi engedélyt az Üzemirányító Központ a vállalkozó vasúti társaság részére eljuttatja.

27. függelék 27.2.2. 414. Mi a teendő az egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény esetén a küldemény tényleges berakását (átvételét) követően? Egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény esetén az átvételi engedélyen kívül a küldemény tényleges berakását (átvételét) követően az Üzemirányító Központ külön továbbítási engedélyt ad ki. 415. Milyen engedély kiadása szükséges még az átvételi engedély birtokában berakott egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény részére a küldemény tényleges berakását (átvételét) követően? Az Üzemirányító Központ külön továbbítási engedélyének kiadása.


52

416. Milyen engedély kiadása szükséges még az átvételi engedély birtokában berakott általános érvényű engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény részére a küldemény tényleges berakását (átvételét) követően? Semmilyen, mert az átvételi engedély egyben továbbítási engedély is. 417. Mely szervezet adja ki a továbbítási engedélyt, ha a rendkívüli küldemény csak egyedi engedéllyel továbbítható? Az Üzemirányító Központ.

27. függelék 27.2.3. 418. Kinek a kérésére ki és hogyan adja ki az egyedi engedélyt? Az egyedi továbbítási engedélyt az Üzemirányító Központ adja ki a vállalkozó vasúti társaság kérésére a rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszeren keresztül a továbbítási útvonalon érintett valamennyi szolgálati helyre, és az érintett pályavasúti szakszolgálatoknak. 419. Mikor és hogyan kerül kiadásra az egyedi továbbítási engedély? Az egyedi továbbítási engedélyt az Üzemirányító Központ adja ki a vállalkozó vasúti társaság kérésére a rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszeren keresztül a továbbítási útvonalon érintett valamennyi szolgálati helyre, és az érintett pályavasúti szakszolgálatoknak. 420. Az egyedi továbbítási engedélyt ki juttatja el a vállalkozó vasúti társaság részére? Az Üzemirányító Központ juttatja el. 421.

Hogyan értesül a vállalkozó vasúti társaság az egyedi továbbítási engedély kiadásáról?

Az egyedi továbbítási engedélyt az Üzemirányító Központ a vállalkozó vasúti társaság részére eljuttatja. 422. Az egyedi továbbítási engedélyt mikor és hol kell nyilvántartani? Az egyedi továbbítási engedélyekről külön erre a célra felfektetett nyilvántartást kell vezetni azokon az állomásokon, ahol pályavasúti informatikai rendszer nem áll rendelkezésre. 423. Mit kell tenni az egyedi továbbítási engedélyek külön erre a célra felfektetett nyilvántartásban lévő adatokkal a küldemény tényleges továbbítása után? A küldemény tényleges továbbítása után a nyilvántartásban a vonatkozó adatokat érvényteleníteni kell. 424. Mikor szabad az egyedi továbbítási engedélyekről vezetett nyilvántartásban az engedélyre vonatkozó adatokat érvényteleníteni? A küldemény tényleges továbbítása után.

27. függelék 27.3.1. 425. Milyen vonattal szabad rendkívüli küldeményt továbbítani a Forgalmi Utasítás függelékében előírtak szerint? Rendkívüli küldemény — kivéve az annak minősülő személyszállító kocsit — tehervonattal továbbítható.

27. függelék 27.3.3. 426. Milyen különleges besorozási szabályai vannak a rendkívüli küldeménynek minősülő külön honvédségi kísérővel továbbított szállítmányoknak? A külön honvédségi kísérővel továbbított szállítmányok bármilyen mennyiségben, bárhova besorozhatók a vonatba; 427. Milyen különleges besorozási szabályai vannak a rendkívüli küldeménynek minősülő, az engedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsiknak, ha műszaki dolgozó jelenléte nem szükséges? Az engedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsik bármilyen mennyiségben, bárhova besorozhatók a vonatba, ha műszaki dolgozó jelenléte nem szükséges. Különbözeti kérdések-válaszok 1.10B v. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján 53

27. függelék 27.3.4. 428. Milyen sebességgel lehet tolatni rendkívüli küldeménnyel rakott kocsikat? A rendkívüli küldeménnyel csak olyan sebességgel szabad tolatni, hogy az esetleges akadályt jelentő eszközök, épületek, műtárgyak előtt meg lehessen állni.

27. függelék 27.4.1. 27.4.2. 429. Mit kell közölni az engedélyben, ha az általános érvényű átvételi engedéllyel továbbítandó küldeményeket tartalmaz? Az általános érvényű átvételi engedéllyel továbbítandó küldemények esetében az engedély a betartandó különleges forgalombiztonsági feltételek megnevezése, felsorolása helyett csak a rá vonatkozó korlátozás kódot tartalmazza. Az általános érvényű engedéllyel továbbítható rakszelvényen túlérő típusküldemények méreteit és azok jelölését a H.6. sz. Utasítás tartalmazza. Az egyes típusméretekhez tartozó korlátozó előírások a H.6. sz. Utasításban állomások, vonalak, illetve rendelkezési szakaszok szerint vannak kidolgozva. 430. Mikor tartalmazhatja csak a küldeményre vonatkozó korlátozás kódot az átvételi engedéllyel továbbítható küldemények esetében az engedély? Az általános érvényű átvételi engedéllyel továbbítandó küldemények esetében. 431. Mit kell az engedélynek tartalmaznia általános érvényű átvételi engedéllyel továbbítandó küldemények esetében? Az engedély a betartandó különleges forgalombiztonsági feltételek megnevezése, felsorolása helyett csak a rá vonatkozó korlátozás kódot tartalmazza.

27. függelék 27.4.3. 432. Mire utal az általános érvényű engedéllyel továbbítható, nem rakszelvényen túlérő, egyéb küldemények esetén a (00) kód megjelölés? Azok a nemzetközi küldemények, melyeket a belföldi vonalakon nem kell rendkívüli küldeményként kezelni (00). 433. Mire utal az általános érvényű engedéllyel továbbítható, nem rakszelvényen túlérő, egyéb küldemények (06) kód megjelölése? Saját kerekein továbbított jármű, melynek futásjóságát Futási Bizonylattal kell igazolni (06). 434. Mit jelent az általános érvényű engedéllyel továbbítható egyéb küldemények (07) kód megjelölése? Nem rakszelvényen túlérő egyéb küldemény (pl. hosszú) (07). 435. Milyen általános érvényű engedéllyel továbbítható, egyéb küldeményt kell (08) kóddal megjelölni? A nem rakszelvényen túlérő tengelyterhelés túllépés (08). (Műszaki Táblázatok II. 6.sz.Táblázat szerint engedélyezett) 436. Mire utal az általános érvényű engedéllyel továbbítható egyéb küldemények (65) kód megjelölése? Nem rakszelvényen túlérő tengelyterhelés túllépés (65). (Műszaki Táblázatok II 6.sz. Táblázat vonalosztály oszlopában megadott határértékig, csak 2 és 4 tengelyes vasúti kocsikra). 437. Hogyan, milyen kóddal kell megjelölni azokat az általános érvényű engedéllyel továbbítható nemzetközi küldeményeket, melyeket a belföldi vonalakon nem kell rendkívüli küldeményként kezelni? Azok a nemzetközi küldemények, melyeket a belföldi vonalakon nem kell rendkívüli küldeményként kezelni (00). Különbözeti kérdések-válaszok 1.10B v. tol.vez. KTI-től kapott kérdések alapján

54

27. függelék 27.4.5. 438. Honnan kötelesek az egyes típusméretekre vonatkozó korlátozásokat a forgalmi szolgálattevők megállapítani? A forgalmi szolgálattevők az egyes típusméreteknél, valamint a 27.4.3. sz. pontban felsorolt egyéb küldeményekre vonatkozó korlátozásokat az ÁVU-ból kötelesek megállapítani.

27. függelék 27.4.6. 439. Mit kell tartalmazni az engedélynek egyedi érvényű engedéllyel továbbítandó küldemények esetében? Az egyedi érvényű engedéllyel továbbítandó küldemények esetében az engedély a rá vonatkozó korlátozás kódot, valamint a betartandó különleges forgalombiztonsági feltételeket tartalmazza. A forgalmi szolgálattevők a továbbítási engedélyben rögzített állomási vágánycsoportra vonatkozó korlátozást az ÁVU-ból kötelesek megállapítani.

27. függelék 27.4.7. 440. Mely utasításba, segédkönyvbe kell bedolgozni az állomási vágányok rendkívüli küldemények továbbítása szempontjából történő csoportba sorolására vonatkozó (K, A, B, C, D, E, F) megjelölést? Valamennyi ÁVU-ba be kell dolgozni a H. 6. sz. Utasítás állomási vágányok rendkívüli küldemények továbbítása szempontjából történő csoportba sorolására vonatkozó (K,A,B,C,D,E,F) megjelölést.

27. függelék 27.4.12. 441. Mi tartalmazza a pályavasúti informatikai rendszer, valamint az átvételi és továbbítási engedélyek kezelésére vonatkozó előírásokat? A pályavasúti informatikai rendszer, valamint az átvételi és továbbítási engedélyek kezelésére vonatkozó előírásokat külön utasítás tartalmazza.

30. függelék 442. Ki köteles a féksaruk gondos kezelését és az előírt mennyiséget, továbbá a megőrzésükre vonatkozó előírások betartását kétnapontként ellenőrizni? A féksaruk gondos kezelését és az előírt mennyiséget, továbbá a megőrzésükre vonatkozó előírások betartását az állomásfőnöknek vagy az általa megbízott dolgozónak kétnaponként ellenőrizni kell. 443. Hány naponként kell az állomásfőnöknek, vagy az általa megbízott dolgozónak a féksaruk gondos kezelését ellenőrizni? Kétnaponként.


55

Ellenőrző kérdések. 2. sz. módosítás az F.1. sz. Jelzési Utasításhoz alfejezet pont pont pont

Recommend Documents