2010. május , Díszterem 8. napirendi pont, 1. sz. melléklet. Beszámoló

Közgyőlés

2010. május 4. 9.30, Díszterem 8. napirendi pont, 1. sz. melléklet Beszámoló

a Magyar Tudományos Akadémia testületeinek és közgyőlési bizottságainak 2009. évi tevékenységérıl

AKADÉMIAI KUTATÓINTÉZETEK TANÁCSA (AKT)

2

DOKTORI TANÁCS

13

KÖNYV- ÉS FOLYÓIRAT-KIADÓ BIZOTTSÁG (KFB)

23

TUDOMÁNYETIKAI BIZOTTSÁG (TEB)

26

VAGYONKEZELİ TESTÜLET (VKT)

30

SZÉCHENYI IRODALMI ÉS MŐVÉSZETI AKADÉMIA (SZIMA)

304

1

Közgyőlés

2010. május 4. 9.30, Díszterem 8. napirendi pont, 1. sz. melléklet

AKADÉMIAI KUTATÓINTÉZETEK TANÁCSA (AKT) Az MTA 2009. évi, 179. rendes közgyőlése elfogadta az MTA új Alapszabályát (Asz.) és Ügyrendjét (Ü.), amely 2009. október 3-án lépett hatályba. A módosított törvény, az Alapszabály és az Ügyrend a korábbiaktól eltérı rendelkezéseket tartalmaz az AKT feladatkörére, mőködésére, összetételére és tagjainak számára vonatkozólag. A módosított akadémiai törvény (MTAtv.) 17. § (4) szerint az akadémiai kutatóhálózat testületi felügyeletét az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa (AKT) látja el. Az MTAtv. 17. § (7) szerint az AKT feladatai: a.) jóváhagyja az akadémiai kutatóhálózat egységeinek céljait, feladatait; b.) meghatározza a feladatok ellátásának értékelési szempontjait, mutatóit; c.) javaslatot tesz az egyes intézmények költségvetési támogatására; d.) javaslatot tesz az Akadémia költségvetésében a kutatási beruházásokra elkülönített források rendeltetésének és kedvezményezettjeinek meghatározására; e.) javaslatot

tesz

az

Akadémia

rendelkezésére

álló

fiatal

kutatói

állások

szakterületenkénti és kutatóhelyenkénti meghatározására; f.) értékeli a kutatóközpontok, kutatóintézetek és a támogatott kutatócsoportok szakmai beszámolóit, tevékenységét, teljesítményét és irányítási rendszerét; g.) a Közgyőlés elé terjeszti a kutatóhelyek tevékenységérıl szóló beszámolót; h.) véleményezi az Akadémia közfeladatainak teljesítésérıl a Kormány számára készített tájékoztatót; i.) jóváhagyja a kutatóközpontok, a kutatóintézetek és a TKI szervezeti és mőködési szabályzatát; j.) tagokat jelöl az intézetek 18. § (8) bekezdés szerinti külsı tanácsadó testületeibe; k.) egy-egy tudományterületi szakbizottságot (a továbbiakban: szakbizottságot) rendel a természet-, az élet- és a társadalomtudományi intézetcsoportokhoz a döntések szakmai elıkészítésére. Az AKT véleményezi a kutatóintézetek alapítására, összevonására és megszüntetésére vonatkozó javaslatokat. Javaslatot tehet arra, hogy az Akadémia elnöke mely tudományos osztályokat kérjen fel az egyes kutatóhelyek szakmai munkájának értékelésére. Felkérésre javaslatot tehet az alapellátással összefüggı kutatóintézeti létszámgazdálkodás kérdéseiben.

2

Közgyőlés


Az AKT az igazgatói és fıigazgatói pályázat(ok) elbírálására egy-egy öttagú eseti bizottságot kér fel. Az eseti bizottságok a pályázókat rangsorolva jelentést tesznek az AKT-nek, s ennek alapján a fıtitkár javaslatot tesz az elnöknek a kinevezendı jelölt(ek) személyére. Az AKT felsorolt tevékenysége során álláspontjának kialakításához az Alapszabályban rögzített módon kikéri az illetékes tudományos osztályok véleményét. Az Ü. 35. § alapján az AKT elkészíti saját ügyrendjét, amelyet az Akadémia Elnöksége hagy jóvá. Üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább negyedévenként egyszer tartja. Tevékenységéért a Közgyőlésnek felel, amelyrıl évente beszámol a Közgyőlésnek, és tájékoztatja az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetıinek Tanácsát (AKVT), amely az AKT konzultatív testülete. Az AKT döntéseirıl és javaslatairól az Akadémia fıtitkára tájékoztatja az elnököt, az Elnökséget és a Vezetıi Kollégiumot. Az AKT határozatait és javaslatait – az Alapszabályban rögzített eljárással – az Akadémia elnöke hagyja jóvá. Az AKT az Alapszabályban meghatározott esetekben és módon terjesztheti döntését az Elnökség elé. Az AKT elnöke az AKT határozatait – a személyi határozatok kivételével – az Akadémia elnökének jóváhagyása elıtt az AKVT-vel véleményeztetheti. Az AKT döntéseit – egyetértése esetén – „jóváhagyom” megjelöléssel az Akadémia elnöke írja alá. A határozatok ezután lépnek életbe, és jelenhetnek meg az Akadémiai Értesítıben. Amennyiben az elnök nem ért egyet az AKT határozatával, véleményét és indokait a határozat kézhezvételétıl számított 15 napon belül írásban eljuttatja az AKT elnökéhez, aki az elnök levelének kézhezvétele után a legrövidebb idın – de mindenképpen nyolc munkanapon – belül összehívja az AKT rendkívüli ülését, amelyen részt vesz az Akadémia elnöke is. Amennyiben az elnök az AKT-nek ezen az ülésén született döntését sem hagyja jóvá, az AKT elnöke a döntést az Elnökség elé terjeszti. Az Elnökség valamennyi szavazati jogú tagja több mint kétharmadának szavazatával jóváhagyhatja az AKT döntését, amely ekkor „az MTA Elnökségének jóváhagyásával” aláírással jelenik meg határozatként az Akadémiai Értesítıben. Ha az Elnökségen nem alakul ki kétharmados többség, a döntést elutasítottnak kell tekinteni. Az AKT 15 fıbıl áll, elnöke a fıtitkár. Az MTA 2009. évi májusi rendes közgyőlése a tudományos osztályok jelölése alapján az új AKT tagjává választotta Somfai Lászlót (I. osztály), Szász Zoltánt (II. osztály), Katona Gyulát (III. osztály), Kımíves Tamást (IV. osztály), Hunyady Lászlót (V. osztály), Szirányi Tamást (VI. osztály), Pukánszky Bélát (VII. osztály), Patthy Lászlót (VIII. osztály), Rechnitzer Jánost (IX. osztály), Mentes Gyulát (X. osztály), Lovas Rezsıt (XI. osztály). A Kormány három tanácskozási jogú tagot delegált az AKT-be, Aradi Zsolt fıosztályvezetıt a Pénzügyminisztérium, Balla Gergely kabinetfınököt a Nemzeti Fejlesztési és

3

Közgyőlés


Gazdasági Minisztérium, valamint Nádai László fıosztályvezetıt az Oktatási és Kulturális Minisztérium részérıl. Az új összetételő AKT mőködését a törvény hatálybalépését követı 180 nap elteltével kezdhette meg. Alakuló ülését 2009. október 12-én tartotta, addig az MTA 2008. évi közgyőlésen megválasztott, korábbi összetételő AKT látta el a feladatokat. Az AKT a 2009-es év során hét alkalommal ült össze: I.: 2009. február 9., március 16., április 20., május 25., június 15 (korábbi összetételében). II.: 2009. október 12. és november 23 (a törvénymódosítás utáni összetételében). I. A 2008. évi Közgyőlés által választott testület 2009-ben 5 alkalommal ülésezett. Ez a testület az akkor hatályos jogszabályoknak megfelelıen 30 tagból állt. A tagokat fele-fele arányban a Közgyőlés, illetve az akadémiai kutatóintézetek, kutatóhelyek delegálták. Az AKT-nak a Közgyőlés által delegált 15 tagjára a Közgyőlés Jelölıbizottsága, az akadémiai kutatóintézetek és a támogatott kutatóhelyek által delegált 15 tagjára pedig a Kutatói Fórum jelölıbizottsága tett javaslatot a Közgyőlésnek, illetıleg a Kutatói Fórumnak.

2009. február 9.: 1. Az AKT elfogadta 2009. I. félévi munkatervét. 2. Az AKT feladatkörében az akkor hatályos szabályozásoknak megfelelıen a tudományos osztályok, az illetékes kuratórium, és a kutatói közösség után véleményezte a Néprajzi Kutatóintézet igazgatói álláshelyére érkezett pályázatot, és megtette személyi javaslatát az MTA elnöke számára. 3. Tájékoztatást hallgatott meg a kutatóhelyek 2009. évi költségvetésének helyzetérıl, és a tájékoztatást elfogadta.

2009. március 16.: 1. Az AKT tájékozódott az akadémiai törvény módosításával kapcsolatos parlamenti munka menetérıl, és megvitatta a törvénymódosítás kapcsán készülı Alapszabályt és Ügyrendet. 2. A hároméves ciklusra évente meghirdetett fiatal kutatói pályázati rendszer 1992 óta mőködik a Magyar Tudományos Akadémián azzal a céllal, hogy elısegítse az akadémiai kutatóbázis fiatalítását és támogassa a tudósképzést. Az álláshelyeket 2006 óta kiemelt kutatási témák mővelésére hirdeti meg az MTA. A 2009. évben a kutatóhelyek számára az elızı évhez képest 50%-kal több, összesen 120 fiatal kutatói álláshely odaítélésére nyújtott lehetıséget az MTA vezetése. Az AKT egyhangúlag elfogadta, hogy a fiatal kutatói álláshelyek 2009. évi 120 fıs keretének felosztása a következık szerint történjen: a matematika és természettudományi

4

Közgyőlés


kutatóhelyek 49, az élettudományi kutatóhelyek 45, a társadalomtudományi kutatóhelyek pedig 26 fiatal kutatói álláshelyet kapjanak. 3. Az AKT elfogadta a saját tevékenységérıl szóló, 2008. évi beszámolót.

2009. április 20.: 1. Az AKT feladatkörében az akkor hatályos szabályozásoknak megfelelıen a tudományos osztályok, az illetékes kuratórium, és a kutatói közösség után véleményezte az Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatói álláshelyére érkezett pályázatot, és megtette személyi javaslatát az MTA elnöke számára. 2. Az AKT által kiküldött, Faigel Gyula akadémikus által vezetett értékelı bizottság korábban kidolgozta a kutatóintézetek tevékenységének értékelési rendszerét, amelyet az AKT jóváhagyott. Az MTA kutatóintézetei ennek megfelelı módon számoltak be 2008. évi tevékenységükrıl.

Az

értékelési

paraméterekhez

szükséges

alapadatokat

az

intézetek

elektronikusan töltötték fel a Kutatóintézeti Fıosztály weblapjára, amely a számszerő adatok alapján elkészítette az AKT számára az intézeti tevékenység jellemzı mutatóit összefoglaló szöveges és excel táblázatos jelentést. Az AKT a jelentést áttekintette és elfogadta. 3. Az akadémiai törvény módosításáig az AKT tanácsadó testülete a három tudományterületi (a matematika és természettudományi, az élettudományi, valamint a társadalomtudományi) kuratórium volt. A kuratóriumok elnökei évente beszámoltak az AKT-nek elızı évi tevékenységükrıl, többek között az igazgatói pályázatok véleményezése, a fiatal kutatói álláshelyek kutatóhelyek közötti elosztása, valamint az intézetek tevékenységének értékelése kapcsán. A kuratóriumok 2008. évi tevékenységérıl szóló beszámolót az AKT megvitatta és elfogadta. 4. Az Akadémia Kormánytájékoztatójához az MTA kutatóhelyei a tevékenységükrıl szóló éves beszámoló részeként minden évben eljuttatják a Kutatóintézeti Fıosztályra vagy a Támogatott

Kutatócsoportok

Irodájához

kiemelkedı

eredményeik

közérthetı,

tömör

ismertetését is. A 2008. évi kiemelkedı kutatóintézeti és támogatott kutatóhelyi eredményeket a Kutatóintézeti Fıosztály összesítette. A döntéshozók számára készülı tájékoztató anyagot az AKT áttekintette, és javaslataival kiegészítette. 5. A fiatal kutatói álláshelyek elosztásának javasolt tudományterületi arányait az AKT 2009. március 16-i ülésén állapította meg. Ennek alapján tettek javaslatot a tudományterületi kuratóriumok – az akadémiai kutatóhelyek által benyújtott kutatási témák figyelembevételével – a fiatal kutatói álláshelyek kutatóintézetek és támogatott kutatóhelyek számára történı odaítélésére. Az AKT a kuratóriumok állásfoglalásainak megfelelıen terjesztette javaslatát a fiatal kutatói álláshelyek odaítélésére az MTA elnöke elé, amelyet az elnök jóváhagyott.

5

Közgyőlés


2009. május 25.: 1.

Az

AKT

áttekintette

az

akadémiai

törvény

módosításából

következı

feladatváltozásokat. Megvitatta az MTA 2009. májusi közgyőlésén jóváhagyott Alapszabály és Ügyrend AKT-t érintı rendelkezéseit, különös tekintettel a folyamatban lévı, illetve az intézkedést kívánó, sürgıs feladatokra. Ennek elıkészítéseként a Kutatóintézeti Fıosztály célhoz kötötten kigyőjtötte, és az AKT rendelkezésére bocsátotta a kutatóintézeti igazgatói pályázatokkal kapcsolatos eljárásrend hatályos törvényi rendelkezéseit, a tudományterületi szakbizottságok felállítására vonatkozó rendelkezéseket, az intézeti külsı tanácsadó testületek létrehozásának szabályait, a kutatóhelyek értékelésére, intézetek létrehozására, illetve az AKT ügyrendjének elıkészítésére vonatkozó elıírásokat. Az AKT a három tudományterület egy-egy képviselıjével egy ad hoc bizottságot kért fel, hogy készítsen ütemtervet a soron következı feladatok elvégzésére, a szakbizottságok létrehozásával kapcsolatos teendıkre, illetve az AKT ügyrendjének elkészítésére. Az AKT egyhangúlag elfogadta, hogy az AKT titkári feladatait az MTA Titkárság Kutatóintézeti Fıosztályának vezetıje lássa el. Az AKT határozott, hogy a három tudományterületi szakbizottság feladatait azok létrejöttéig, az akadémiai törvény módosítása elıtt kuratórium elnevezéssel mőködı bizottságok lássák el. A szakbizottságok titkári teendıit az MTA Titkárság Kutatóintézeti Fıosztályának munkatársai látják el. 2. Az AKT tájékoztatót hallgatott meg a kutatóintézetek lezárult, 2003–2007. évi tevékenységének értékelési folyamatáról. A kutatóintézetek ötéves tevékenységének értékelését a „peer review” bizottságok határidıre elvégezték, és elkészítették értékelı jelentésüket. A bizottságok rendelkezésére állt az intézeti tevékenységet bemutató éves beszámolók anyaga, az intézetek önértékelése, valamint a Kutatóintézeti Fıosztály által a számszerősíthetı paraméterek alapján éves bontásban elkészített excel táblázatok, sugár- és oszlopdiagramok. A bizottságok a háttéranyagok áttanulmányozása mellett intézetlátogatások során személyesen is tájékozódtak a kutatóintézetek tevékenységérıl. Az értékelést végzı bizottságok jelentését véleményezték a tudományos osztályok és az AKT tudományterületi szakbizottsági feladatait ellátó bizottságok. Az AKT a jelentést megvitatta, és elfogadta.

2009. június 15.: 1. Az Akadémia kiemelkedı tudományos mőhelyek támogatására nem akadémiai intézményekben tudományos kutatócsoportokat tart fenn. Az Akadémia vezetése a 2007–2011. közötti kutatási ciklusra a kutatócsoporti támogatási pályázatot oly módon írta ki, hogy az elsı két év eltelte után értékelni kell a csoportok munkáját, teljesítményét. A kiírásnak megfelelıen 2009ben sor kerül a támogatott kutatócsoportok 2007–2008-as idıszakban elvégzett munkájának

6

Közgyőlés


értékelésére. A 79 támogatott kutatócsoport értékelése során a bírálók azt vizsgálták, hogy a kutatócsoportok saját kutatási tervüket idıarányosan, megfelelı színvonalon teljesítették-e, vagy van-e lemaradás a vállalt feladatokhoz képest. Az AKT megállapította, hogy az egyes kutatói mőhelyek szakmai színvonalában vannak különbségek, de a vállalt feladatoknak és a kitőzött követelményeknek mindegyik csoport tevékenysége megfelelt. Az AKT javasolta, hogy mindegyik kutatócsoport kapja meg a ciklus végéig a támogatást. 2. Az AKT elızı ülésén felállított ad hoc bizottság javasolta, hogy az új AKT elé elfogadásra elıkészített ügyrendet terjesszenek. Az ad hoc bizottság kidolgozta az ügyrendtervezet elıkészítésének ütemtervét. Ez alapján a Kutatóintézeti Fıosztály készítette el az ügyrendtervezetet, amelyet – belsı egyeztetést követıen – az új összetételő AKT elsı ülése elıtt az új AKT tagjai megkaptak véleményezésre. II. A módosított akadémiai törvény rendelkezéseinek megfelelıen az új AKT 15 fıbıl áll. A testület 2009-ben két alkalommal ülésezett. Az AKT elnöke a fıtitkár, tagjai közül egy-egy tagot a tudományos osztályok kutatóhálózati tagjainak javaslata alapján az osztály jelöl a nem igazgató kutatóhálózati alkalmazott köztestületi tagok közül. A jelölteket az Akadémia Közgyőlése választja meg. Három tagot a Kormány személyre szólóan delegál – tanácskozási joggal – az oktatásban, a kutatásban, a fejlesztésben, az innovációban, valamint a gazdaságfejlesztésben és a versenyképesség-politikában fontos szerepet játszó miniszterek olyan vezetı munkatársai közül, akik gazdálkodási, igazgatási, kutatási, kutatásszervezési vagy államigazgatási gyakorlatuk és tapasztalataik alapján hozzájárulhatnak a kutatóhálózat hatékony igazgatásához.

2009. október 12., alakuló ülés: 1. A testület alakuló ülésén elfogadta a Kutatóintézeti Fıosztály által elıkészített, a Jogi és Igazgatási Fıosztállyal egyeztetett, az új AKT tagjai által elızetesen megismert és véleményezett AKT ügyrendjét. Az ügyrendet ezt követıen az MTA Elnöksége hagyta jóvá. 2 A módosított akadémiai törvény változásokat tartalmaz az igazgatói pályázatok eljárásrendjére vonatkozólag. Új elem, hogy az AKT a pályázatok elbírálására intézetenként egyegy öttagú eseti bizottságot kér fel, amelybe egy-egy tagot az MTA elnöke delegál, négy-négy tagot pedig az illetékes tudományterületi szakbizottság jelöl. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény idıben behatárolja a pályázat elbírálásának folyamatát: a pályázókat a pályázat beadási határidejétıl számított 21 napon belül meg kell hallgatni, valamint a pályázat beadási határidejétıl számított 60 napon belül a pályázatokkal kapcsolatosan az MTA elnökének döntést kell hoznia. Az eseti bizottságok elnökének és tagjainak felkérését követıen a bizottságok meghallgatják a pályázókat, kikérik az illetékes tudományos osztály(ok) véleményét, az érintett intézeti kutatók

7

Közgyőlés


véleményét is kikérhetik. Ezt követıen az eseti bizottságok jelentést tesznek az AKT-nak, amelyben a pályázókat rangsorolják. Az AKT állásfoglalásának kialakítását követıen, az MTA fıtitkára javaslatot tesz az MTA elnöke számára a megbízandó igazgatók személyére vonatkozólag, majd az MTA elnöke meghozza döntését. A 2009. december 31-ig lejáró fı/igazgatói megbízások kapcsán benyújtott pályázatok elbírálására az eseti bizottságok 4-4 tagját, valamint akadályoztatás esetére póttagokat, az AKT szakbizottsági feladatait ellátó tudományterületi bizottságok 2009. júniusi ülésükön jelölték. A jelölteket az AKT a Szegedi Biológiai Központ, az SZBK Genetikai Intézet, a Földrajztudományi Kutatóintézet, a KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet, a Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet, a Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet, a Nyelvtudományi Intézet, a Politikai Tudományok Intézete, a Szociológiai Kutatóintézet, a Filozófiai Kutatóintézet és a Kémiai Kutatóközpont esetében egyhangúlag elfogadta. A Nanokémiai és Katalízis Intézet esetében az AKT egyhangúlag javasolta, hogy az eseti bizottság egyik javasolt tagja helyett összeférhetetlenség miatt a póttagok közül jelöljön új tagot a szakbizottság. A bizottságok ötödik tagját az Akadémia elnöke delegálta. 3. Az AKT döntéseinek szakmai elıkészítéseihez az MTAtv. 17. § (7) bekezdés szerint egy-egy tudományterületi szakbizottságot rendel. A szakbizottságok létrehozásának koncepcióját elıkészítı bizottság javaslatára az AKT elfogadta, hogy a korábban kuratórium néven, késıbb szakbizottságok feladatait ellátó bizottságok elnevezéssel mőködı bizottságok folytassák a megkezdett munkát azzal, hogy a koncepciót kidolgozó bizottság a késıbbiekben készítsen javaslatot a következı ciklusban megválasztandó szakbizottság elvi összetételére vonatkozólag. 4. Az AKT, mőködését segítendı, állandó bizottságokat hozott létre. A Költségvetési és Gazdasági Bizottság, és a Szervezeti és Mőködési Szabályzatokat vizsgáló Bizottság (SZMSZ Bizottság) 3-3 tudományterületi AKT-taggal mőködik, és a szakterületi kérdések döntéselıkészítésével foglalkozik. Az Értékelı Bizottság magában foglalja a Költségvetési és Gazdasági Bizottság tagjait, a szakbizottsági elnököket, valamint három meghívott tudományterületi szakértı tagot, akik nem tagjai az AKT-nak. Az Értékelı Bizottság feladata az intézeti tevékenység értékelése anyagainak áttekintése, a döntés-elıkészítés, az intézetekhez az értékelés eredményérıl történı visszacsatolás módjának és formájának kialakítása, valamint az MTA Alapszabálya által elıírt intézeti fejlesztési tervek formájának elıkészítése. 5. Az AKT tájékozódott a kutatóintézetek ötéves (2003–2007.) tevékenységének „peer review” bizottságok által végzett értékelésérıl. Az akadémiai törvény módosítása értelmében a feladatot a jövıben az intézeti külsı tanácsadó testületek végzik. Az AKT határozott arról, hogy a

8

Közgyőlés


„peer revew” bizottságok értékelését az AKT Értékelı Bizottsága elızetesen vitassa meg, és terjessze javaslatát az AKT elé. 6. Az intézetek tevékenységükrıl minden évben beszámolnak. A beszámolóra vonatkozó jogszabályok (az akadémiai törvény, Alapszabály, Ügyrend) az elmúlt idıszakhoz képest alapvetıen hat lényeges ponton változtak: • A kutatóhelyek éves jelentésének formáját az AKT a szakbizottságok javaslata alapján hagyja jóvá. • Az intézetek tevékenységét az éves jelentéseik alapján új elemként az MTA elnöke által felkért intézeti külsı tanácsadó testületek értékelik, amelyet továbbítanak az AKT illetékes szakbizottságának. A szakbizottság kikéri az illetékes tudományos osztályok véleményét. A tudományos osztályok szükség esetén az illetékes tudományági bizottság véleményét is kikérhetik. • A támogatott kutatócsoportok éves jelentését a szakbizottságok értékelik. • Az intézeti külsı tanácsadó testület az AKT felkérésére minden évben értékeli az intézet jelentését, és háromévente részletes elemzést készít az intézet munkájáról, továbbá értékeli az intézet fejlesztési tervét. • Az éves jelentések mellett, az intézeteknek háromévente legalább öt évre szóló, intézetfejlesztési tervet is elı kell terjeszteniük. E tervnek távlatosan vázolnia kell az intézet jövıjét, az elképzelésekhez szükséges beruházásokat és egyéb fejlesztéseket. A fejlesztési tervek formáját az AKT a szakbizottságok javaslata alapján hagyja jóvá. Az AKT véleményezi az intézetek háromévente megújítandó intézetfejlesztési terveit. A jelentéseket az AKT minden évben nyilvánosságra hozza, a terveket illetı véleményét pedig az intézeteknek külön-külön a tudomására hozza. • Az intézeteknek éves jelentésüket és intézetfejlesztési tervüket magyar és angol nyelven is el kell készíteniük. A fenti változásokról szóló tájékoztatót az AKT egyhangúlag elfogadta, továbbá határozott arról, hogy az AKT tudományterületi szakbizottságai, valamint az AKT Értékelı Bizottsága elızetesen vitassa meg az intézetfejlesztési tervek és az éves jelentések formáját. 7. Az AKT tagokat választott a Magyar Akkreditációs Bizottságba. 8. Az AKT törvényi kötelezettségének megfelelıen véleményezte az Akadémia közfeladatainak teljesítésérıl a Kormány számára készített tájékoztatót, és javaslatokat főzött hozzá. A tájékoztató két részbıl áll, az egyik az Akadémia munkájáról szól, a másik az intézeti eredményeket tartalmazza, amelyet a Kutatóintézeti Fıosztály bocsátott rendelkezésre. Az AKT

9

Közgyőlés


javasolta, hogy legyen utalás az anyagban arra, hogy az nem tartalmazza az összes intézeti eredményt, csak szemelvényeket mutat be a kutatóhálózat közérthetı, válogatott eredményeibıl. 9. Az Akadémiai Ifjúsági Díj minden évben meghirdetésre kerül az Akadémia intézeteiben és a támogatott kutatóhelyeken. A díjra 35 év alatti fiatal kutatók jelentkezhetnek olyan egyéni vagy csoportos munkával elért eredménnyel, amelynek tudományos értéke az elismerést indokolja. A Magyar Tudományos Akadémia fıtitkára által évenként meghirdetett Pedagógus Kutatói Pályadíj azoknak a középiskolában tanító pedagógusoknak szól, akik az oktatómunka mellett jelentıs tudományos munkásságot folytatnak, és kutatási területükön tényleges elırelépést jelentı eredményekkel rendelkeznek. Az AKT elfogadta az Akadémiai Ifjúsági Díj és a Pedagógus Kutatói Pályadíj odaítélésével kapcsolatos ütemtervet.

2009. november 23.: 1. Az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa a Magyar Tudományos Akadémia egy kutatóközpontjának és tíz kutatóintézetének igazgatói álláshelyére beérkezett pályázatok elbírálására egy-egy öttagú (összesen 11) eseti bizottságot kért fel. A bizottságok a munkát elvégezték, és az AKT 2009. november 23-i ülésén a bizottsági elnökök jelentést tettek az AKTnek. Az eseti bizottságok elnökei ismertették a bizottságok jelentését a 2009. december 31-én lejáró egy fıigazgatói és 9 igazgatói megbízás, illetve egy betöltetlen igazgatói állás kapcsán meghirdetett fı/igazgatói állásokra érkezett pályázatokról. Az eseti bizottságok a pályázókat meghallgatták, valamint megkapták az illetékes tudományos osztályok pályázókról alkotott véleményét. Amennyiben a bizottság szükségesnek tartotta, kikérte az intézet kutatóközösségének a véleményét is. Az AKT megvitatta a jelentéseket. Az AKT egyhangúlag elfogadta az igazgatói pályázatokat elbíráló eseti bizottságok jelentését a Szegedi Biológiai Központ, a Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézet, a Földrajztudományi Kutatóintézet, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet, a Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet, a Nyelvtudományi Intézet, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet esetében. A Kémiai Kutatóközpont Nanokémiai és Katalízis Intézet, a Filozófiai Kutatóintézet, a Politikai Tudományok Intézete és a Szociológiai Kutatóintézet esetében, az eseti bizottságok jelentésének megismerését követıen, az AKT titkos szavazás útján alakította ki véleményét. Az AKT határozatának megfelelıen az Akadémia fıtitkára javaslatot tett az Akadémia elnökének a kinevezendı jelöltek személyére.

10

Közgyőlés


2. Az AKT 2009. évi utolsó ülésén további három eseti bizottságba hagyott jóvá tagokat 2010. január 1. és 2010. július 31. között lejáró igazgatói megbízások kapcsán (SZBK Enzimológiai Intézet, Regionális Kutatások Központja, Irodalomtudományi Intézet) benyújtandó pályázatok elbírálására. 3. Az AKT Értékelı Bizottságának társelnöke a tudományterületi szakbizottságok állásfoglalása alapján ismertette a bizottság álláspontját az intézetek 2008. évi tudományos tevékenységének elemzésérıl. Megállapította, hogy a korábban kidolgozott, és az AKT által korábban jóváhagyott értékelési módszer növelte az átláthatóságot, pontosabb képet adott az intézetek tevékenységérıl. Az AKT az intézetek 2008. évi tevékenységének értékelését elfogadta, és meghatározta az intézetek tájékoztatásának módját az értékelésrıl. Célszerő az intézeti profilok meghatározása, a nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében. Az intézetek visszajelzést kapnak az értékelésrıl. Szükséges, hogy az értékelés nyomtatott formában is megjelenjen a beszámolókkal együtt. 4. Az AKT tudományterületi szakbizottságai áttekintették a kutatóhálózat 2009. évi tevékenységérıl szóló beszámoló, valamint az intézetfejlesztési tervek bekérésének formáját. Az AKT tudományterületi szakbizottságai által javasolt értékelési módszer elfogadható, a paramétereken változtatni nem szükséges. Törekedni kell arra, hogy a létrehozandó intézeti külsı tanácsadó testületek egységes formában és szempontrendszer szerint értékeljenek, amelynek megvalósulását a Kutatóintézeti Fıosztály koordináló munkája segíti. A paraméteres értékelés mellett szükség van az intézetek tevékenységének szöveges értékelésére is. Az adatok bizonytalanságának megszüntetésére pontos és egységes szemlélető létszám/ és pénzügyi adatokra van szükség. Az intézetfejlesztési terveknek két formában kell készülniük: egy bázistervet és egy preferált intézetfejlesztési tervet kell készíteni. Az AKT ugyancsak elfogadta a kutatóintézetek ötéves (2003–2007.) tevékenységének értékelését, és az intézetek tájékoztatásának formáját. 5. Az intézeti külsı tanácsadó testületek elnökét és tagjait az Akadémia elnöke kéri fel. A külsı tanácsadó testületbe, a szabályozásoknak megfelelıen, a tudományos osztályok, az intézetek és az AKT egymással egyeztetve jelöltek tagokat. Az egyeztetésben a Kutatóintézeti Fıosztály nyújtott segítséget. Az intézetek külsı tanácsadó testületeibe az intézeti igazgatók véleménye alapján javasolt AKT jelöltek névsorát az AKT elfogadta. 6. Az AKT az Akadémiai Ifjúsági Díjjal és a Pedagógus Kutatói Pályadíjjal kapcsolatosan felkérte a szakbizottságokat a beérkezett pályázatok szakmai elbírálására és az adott tudományterületen belüli sorrend kialakítására. A szakbizottságok a feladatot elvégezték. Ennek alapján az AKT Értékelı Bizottsága kialakította javaslatát az egyes tudományterületen díjazásban

11

Közgyőlés


részesülık számával kapcsolatosan. Az AKT a javaslat alapján határozatot hozott a díjazásra javasoltak személyérıl, amelyet az Akadémia elnöke hagyott jóvá. 7. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke megalapította a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat, amellyel évente három, 35 év alatti, az akadémiai kutatóhálózatban dolgozó fiatal kutató részesülhet elismerésben kiemelkedı környezetvédelmi tudományos munkájáért. A díj tıkefedezeteként szolgáló 25 millió forintot meghaladó értékő kincstárjegyeket – az Akadémia iránti közbizalom újabb megnyilvánulásaként – a 2007-ben elhunyt Dr. Mohar Lászlóné Sóti Borbála hagyta a Magyar Tudományos Akadémiára. Az örökhagyó végakarata értelmében az Akadémia az örökséget környezetvédelmi tudományos kutatásokra fordítja. Az MTA elnöke 2009-ben hirdette meg elıször a pályadíjat, és az elsı kitüntetettek 2010. június 5-hez, a Környezetvédelmi Világnaphoz kapcsolódóan vehetik át a díjakat. Az AKT a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj alapításáról és a pályázati felhívásról szóló tájékoztatót egyhangúlag tudomásul vette. 8. Az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetıinek Tanácsa (AKVT) az AKT konzultatív testülete. Az AKVT tagjai a kutatóközpontok és a kutatóintézetek igazgatói és a támogatott kutatócsoportok öt képviselıje. Az MTAtv.-nek megfelelıen az AKT megvitatta és elfogadta az AKVT ügyrendjét. Az AKT jogszerően és szakszerően mőködött. Határozatait az MTA elnöke hagyta jóvá, ezek megjelentek az Akadémiai Értesítıben.

12

Közgyőlés


DOKTORI TANÁCS A jelenleg mőködı Doktori Tanácsot az MTA Közgyőlése 2008. májusi ülésén választotta meg. Elnöke Palkovits Miklós, az MTA rendes tagja, társelnöke M. Szabó Miklós, az MTA rendes tagja, titkára Makai Mihály, az MTA doktora. A Doktori Tanács mőködésének szabályozása A Doktori Tanács mőködését az MTA Alapszabálya, a Közgyőlés által elfogadott Doktori Szabályzat, valamint az Elnökség által jóváhagyott Eljárási Szabályzat és Ügyrend szabályozza. Ez utóbbinak része a tudományos osztályok doktori eljárással kapcsolatos ügyrendje és követelményrendszere. Az akadémiai törvény módosítása miatt a Doktori Tanácsnak az egész szabályozási környezetre javaslatot kellett készítenie. Ennek részeként foglalkozott az Alapszabály Doktori Tanácsot érintı részeivel, a Doktori Szabályzattal, Eljárási Szabályzatával és Ügyrendjével, valamint az osztályok ügyrendjével és követelményrendszerével. Ezekre az osztályokkal együttmőködve javaslatokat terjesztett elı az Elnökséghez. (A részleteket a beszámoló 1. számú mellékletében mutatjuk be.) A Doktori Tanács mőködése A Doktori Tanács fı feladata – a tudományos bizottságok, osztályok, hivatalos bírálók és bíráló bizottságok javaslatai alapján – a doktori kérelmek elbírálása, valamint az MTA doktora címek odaítélése. 2009-ban a Doktori Tanács 77 esetben ítélte oda, 3 esetben elutasította az MTA doktora címet. 107 esetben engedélyezte, 7 esetben elutasította az eljárás lefolytatását. 43 fı a Tanács döntése elıtt visszavonta a pályázatát. 96 esetben engedélyezte a védést. Az összes döntések száma 2009-ban 313 volt. Ennek keretében egyéb ügyek között foglalkozott a tudomány kandidátusa fokozat honosításával, továbbá egyes ügyekben a bírálók és bíráló bizottság összetételének módosításával. A tárgyalt egyedi ügyek számát a 2. számú melléklet tartalmazza. Az üléseken az egyedi ügyek tárgyalása mellett folyamatosan foglalkozott a szabályzatokra vonatkozó javaslatok elkészítésével, a tudományos osztályok és a Tanács hatékony együttmőködésének, valamint a Tanács mőködésének kérdéseivel is. A Tanács július és augusztus kivételével havonta tartott ülésein kívül a szabályozással kapcsolatos megnövekedett feladatok elvégzéséhez három rendkívüli ülést is tartott.

13

Közgyőlés


Ügyforgalom, ügyintézés 2009-ben 99-en nyújtottak be doktori pályázatot. Osztályonként részletezve a 3. számú mellékletben mutatjuk be. A benyújtott pályázatok évenkénti számát, illetve megoszlásáról a részleteket a 4. számú melléklet tartalmazza. Az MTA doktora cím megszerzése ügyében 1995-tıl benyújtott pályázatok megoszlása a nagy tudományterületek között: élettudományok – 562; társadalomtudományok – 547; matematika és természettudományok – 616. A benyújtott pályázatok osztályok közötti megoszlását az 5. számú melléklet, az MTA doktora címet nyertek számát a 6. számú melléklet tartalmazza részletesen. 2009 februárjában a doktori pályázatok benyújtásánál a régi szabályzatot kellett alkalmazni. A 2009 márciusában kezdıdı elıbb vázolt új szabályozási folyamat eredményeként 2009 októberére elkészültek és jóváhagyásra kerültek az új szabályzatok. Ennek részét képezték az osztályonkénti doktori követelmények, amelyeket egységes szerkezetben javasolt a Doktori Tanács az Elnökségnek jóváhagyásra. A jóváhagyott követelményekbıl a Titkárság közremőködésével összeállítás készült a Magyar Tudomány 2010. januári számához, amelynek melléklete „Követelmények a Magyar Tudományos Akadémia doktora cím odaítéléséhez” címmel megjelent. Az ehhez kapcsolódó elsı pályázati benyújtásra rendkívüli idıszakban, december folyamán került sor. E benyújtási folyamat új eleme, hogy a publikációkra és hivatkozásokra vonatkozó adatokat a Magyar Tudományos Mővek Tára (MTMT) keretében kell a pályázónak közzétenni. A Doktori Tanács a pályázat elbírálása során ezeket az adatokat használja. Ugyancsak változás az, hogy a teljes dokumentációt elektronikus úton is be kellett adni. Az átmeneti idıszakban még nem az erre kialakított rendszer keretében, csupán elektronikus adathordozón. Folyik a doktori eljárás elektronikus rendszerének kiépítése. A Doktori Tanács eredményes és zavartalan mőködését az MTA Titkárság egyik fıosztálya, a Doktori Tanács Titkársága biztosítja. A Titkárság munkatársainak feladata a doktori eljárás igazgatási ügyvitele. Ennek részeként kell elıkészíteni a Doktori Tanács döntéseit, és végre kell hajtani azokat. Az elıbbiekben bemutatott munkát a Doktori Tanács azért tudta eredményesen megvalósítani, mert a tárgyalt ügyek elıkészítése a szabályoknak megfelelıen, kellıen dokumentálva került a Tanács elé megtárgyalásra. Ezt a Doktori Tanács Titkársága munkatársainak magas szintő munkája biztosította. A Doktori Tanács Titkárságának vezetése körültekintı és színvonalas elıkészítı munkát végzett a Tanács által tárgyalt elvi kérdések elıterjesztésében, a Tanács határozatai végrehajtásának szervezésében. Általános vélemény, hogy a személyes ügyintézést a hivatal munkatársai szakszerően, emberségesen végzik. A hivatal feladatainak eredményes megoldását saját fejlesztéső, korszerő számítógépes rendszer segíti.

14

Közgyőlés


1. számú melléklet A Doktori Tanács által tárgyalt témák Szabályozással kapcsolatos feladatok

2009. február 20.: A Doktori Tanács elfogadta „Az Akadémia doktora cím elnyerése egységes követelményrendszere és értékelése” címő, az Elnökség február 24-ei ülésére készített elıterjesztést.

2009. március 20., április 15.: A Doktori Tanács javaslatot készített a Doktori Szabályzatra. Ehhez kikérte a tudományos osztályok véleményét az eljárásban történı szavazások módjáról és érvényességérıl, amelyet a végsı javaslatban figyelembe vett, és felterjesztette azt az Elnökséghez és a Közgyőléshez.

2009. április 24.: A Doktori Tanács tartalmilag jóváhagyólag tudomásul vette a Fizikai Tudományok Osztálya, a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya, a Filozófiai és Történettudományok Osztálya saját, az utóbbi kettınél a saját és a tudományos bizottságaik doktori követelményrendszerére, valamint a Földtudományok Osztálya és az Agrártudományok Osztálya minimum követelményrendszerére vonatkozó javaslatot. Ez utóbbinál azzal a megjegyzéssel, hogy ezt célszerő lenne a tudományos bizottságok konkrét követelményeivel kiegészíteni. Ugyancsak jóváhagyólag vette tudomásul a Matematikai Tudományok Osztálya, a Kémiai Tudományok Osztálya, a Földtudományok Osztálya és a Fizikai Tudományok Osztálya módosított kérdıíveire vonatkozó javaslatokat is. Tudomásul vette, hogy a többi osztály a régebben elfogadott követelményrendszere alapján dolgozik. A követelményrendszereket a Doktori Tanács tartalmilag nem változtatja, de szerkezetileg egységesebbé teszi. Ezt a munkát osztályonként a Doktori Tanács tagjai végzik.

2009. június 3., június 12.: A Doktori Tanács javaslatot készített Eljárási Szabályzatára és Ügyrendjére. Ennek része a Doktori Tanács Ügyrendje és 11 mellékletben az osztályoknak a doktori eljárások közremőködésére vonatkozó ügyrendje, valamint ezek mellékleteként a doktori követelményrendszere. Ezt felterjesztette az Elnökséghez.

2009. június 26.: A Doktori Tanács elnöke tájékoztatta a Tanácsot, hogy az MTA Elnöksége június 23-ai ülésén tárgyalta a Doktori Tanács Eljárási Rendjét és Ügyrendjét. Az Elnökség az alábbi állásfoglalást fogadta el: 37/2009. VI. 23. számú állásfoglalás 1. Az Elnökség jóváhagyja a Doktori Tanács Eljárási Szabályzatát és Ügyrendjét, valamint annak VI. mellékletét, amely a VI. osztály ügyrendjét és követelményrendszerét tartalmazza.

15

Közgyőlés


2. Az Ügyrend I., III., IV., V., VII., VIII., IX., X. és XI. mellékletével kapcsolatban felkéri az érintett osztályt, hogy osztályülésen tárgyalják meg az ügyrend végsı verzióját, és az osztály által jóváhagyott ügyrendet szeptember 30-ig terjesszék fel a Doktori Tanács elnökéhez. 3. A II. osztályra vonatkozó II. melléklettel kapcsolatban felkéri az osztályt, hogy segítse a Doktori Tanács képviselıjét abban, hogy június 30-ig az ügyrendre és a követelményrendszerre vonatkozó munkaanyag a többi osztályhoz hasonló formában elkészüljön, ezt a munkaanyagot juttassa el a Doktori Tanácshoz. 4. Az Elnökség kívánatosnak tartja, hogy a doktori követelményrendszerek osztályonként egységes szerkezetben kerüljenek közzétételre. Ezért felkéri a II., III., IV., VII., VIII., IX. és XI. osztályt, hogy követelményrendszerük a Doktori Tanács által meghatározott szerkezetben készüljön el. 5. Az Elnökség jóváhagyja a doktori eljárás ez évi ügymenetére tett javaslatot, mely szerint a kérelmek beadása ez év decemberében történik elektronikus úton. A tudománymetriai adatok kizárólag az MTMT által ellenırzött és a tudományos osztályok által meghatározott módon történhet. 6. A Doktori Tanács és az MTA Elnöksége október 30-ai jóváhagyása nélküli osztályügyrendek esetén az adott tudományos osztályokra doktori kérelem beadása decemberben nem történhet meg.

2009. október 16.: Az MTA Elnöksége 2009. június 23-ai ülésén elfogadta a Doktori Tanács Eljárási Szabályzatának és Ügyrendjének a Doktori Tanács Ügyrendjére vonatkozó részét. Egyidejőleg az Elnökség felkérte a tudományos osztályokat, tegyenek javaslatot a doktori eljárással kapcsolatos ügyrendjük végsı változatára és doktori követelményrendszerükre. Ez utóbbit egységesen az alábbi négy pontban összegezzék: 1. Milyen legyen az osztály által megkövetelt formája a doktori mőnek és a téziseknek? 2. Melyek az osztály tudománymetriai minimumkövetelményei? 3. Melyek az osztály szakmai habitusvizsgálati szempontjai? 4. Mit kell az adott osztályon folyó doktori eljáráshoz a kérelmezınek benyújtania? A felkérésnek szeptember 30-ig valamennyi osztály eleget tett, azonban a Filozófiai és Történettudományok Osztálya felterjesztése a fenti pontoknak csak részben felelt meg. A Doktori Tanács az I., valamint a III–XI. Osztály ügyrendjérıl és az egységes szerkezetre átalakított követelményrendszerérıl megállapította, hogy minden szempontból összhangban van a Közgyőlés által elfogadott Doktori Szabályzattal, ezért azokat az Elnökséghez jóváhagyásra felterjesztette. A Doktori Tanács – tekintettel arra, hogy a Filozófiai és Történettudományok Osztálya számos tudományágat foglal magába – tudomásul vette, hogy ezen tudományágak tudományos bizottságainak követelményei különbözıek. Megállapította, hogy az ügyrendet és a speciális követelményeket a tudományos bizottságok és az osztály megfogalmazta, de javasolta, hogy az

16

Közgyőlés


osztályszintő követelményeket az 1–4. pontnak megfelelı szerkezettel rövid idın belül jóváhagyásra nyújtsa be a Doktori Tanácsnak.

2009. október 16.: A Doktori Tanács jóváhagyólag tudomásul vette az MTMT Könyvtárosi Bizottsága a tudományos publikációk új besorolására és az impakt faktorok nemzetközi használatára vonatkozó javaslatát, mert azok figyelembe veszik több tudományos osztály és a Doktori Tanács korábbi észrevételeit.

2009. november 20.: A Filozófiai és Történettudományok Osztálya doktori eljárással kapcsolatos ügyrendjét

és

az

Elnökség

által

elfogadott

szerkezetben

elıterjesztett

doktori

követelményrendszerét a Doktori Tanács az Elnökséghez jóváhagyásra felterjesztette. Mőködéssel kapcsolatos feladatok

2009. január 16.: A Doktori Tanács állásfoglalást fogadott el doktori pályázatok internetes hálózaton történı lebonyolítását biztosító programrendszer koncepciójáról.

2009. május 22.: A Doktori Tanács tagjait az elnök kérésére a Titkárság tájékoztatta a folyamatban lévı ügyekrıl. 207 doktori eljárás van folyamatban, amelyet a régi Doktori Szabályzat szerint kell lezárni. A Tanács tagjai név szerint is megkapták a saját osztályukra vonatkozóan a folyamatban lévı ügyeket. A Doktori Tanács elnöke felhívta a figyelmet a több mint két éve induló ügyek lezárásának fontosságára.

2009. június 26.: A Doktori Tanács állásfoglalást fogadott el a doktori pályázat interneten történı benyújtására vonatkozó rendszertervrıl.

2009. október 16.: A Doktori Tanács elnökének felkérésére a Titkárság statisztikát készített a 2009. október 16-ai állapot szerint folyamatban lévı doktori pályázatokról. Ebbıl megállapítható, hogy 36 olyan ügy nem zárult le, amelyet 2005, 2006, illetve 2007-ben nyújtottak be. A Tanács tagjai a saját osztályuk folyamatban lévı ügyeirıl név szerinti kimutatást is kaptak. A Doktori Tanács elnöke tájékoztatta a testületet, hogy az Elnökség szeptemberi ülésén elfogadta, hogy ezeket az elhúzódó ügyeket ebben az évben le kell zárni oly módon, hogy az eljárásra bocsátásról a Doktori Tanácsnak döntenie kell. Ehhez kérte az osztályok közremőködését azzal, hogy 2010. januártól nem tárgyal a Doktori Tanács ahhoz az osztályhoz tartozó egyetlen új eljárásra bocsátással kapcsolatos ügyet sem, ahol elhúzódó ügy van.

2009. november 20.: A Doktori Tanács kiegészítı megjegyzésekkel tudomásul vette az MTA doktora tudományos címre történı pályázat benyújtásához a Doktori Tanács Titkársága által összeállított tájékoztatót. Hozzájárult ennek az MTA honlapján történı megjelentetéséhez. Beszámoló

2009. március 20.: A Doktori Tanács elfogadta az MTA soron következı Közgyőlése elé terjesztendı elmúlt évre vonatkozó beszámolóját.

17

Közgyőlés


2. számú melléklet A Doktori Tanács által tárgyalt egyedi ügyek MTA doktora cím Védés engedélyezése

Védés elutasítása

Fokozat odaítélése

Fokozat elutasítása

Eljárásra bocsátás engedélyezése

Eljárásra bocsátás elutasítása

Egyéb ügyek

Összesen

46

4

269

2

129

43

129

644

3

256

22

32

3

8

7

58

626

321

2

349

27

5

1

1

1

91

798

2004–2007

469

1

2008

78

2009

77

2008–2009 Összesen Összesen

Évszám

Cím odaítélése

1995–1997

22

1998–2000

237

2001–2003

Cím elutasítása

Eljárásra bocsátás engedélyezése

Tudomány doktora fokozat

Eljárásra bocsátás elutasítása

395

33

431

15

125

1469

102

17

73

1

46

317

3

107

7

96

23

313

155

3

209

24

169

1

69

630

1204

9

604

57

1251

69

472

4167

306

6

138

51

18

Közgyőlés


3. számú melléklet A 2009-ben benyújtott doktori pályázatok száma tudományos osztályonként 2009

Osztály

1995–2008

Összesen

Összesen százalékban

február

december

összesen

I.

7

2

9

167

176

10,20

II.

8

2

10

188

198

11,48

III.

4

7

11

78

89

5,16

IV.

5

3

8

144

152

8,81

V.

9

5

14

245

259

15,01

VI.

4

3

7

129

136

7,88

VII.

8

3

11

151

162

9,39

VIII.

7

2

9

142

151

8,75

IX.

6

4

10

159

169

9,80

X.

2

2

4

92

96

5,57

XI.

3

3

6

126

132

7,65

Vallástudomány

4

4

0,23

Interdiszciplináris

1

1

0,06

1626

1725

100,00

Összesen

63

36

99

19

Közgyőlés


4. számú melléklet Az MTA doktora címre benyújtott pályázatok alakulása Új típusú ügyek (2009. december 31-i állapot)

Idıszak 1995. szeptember–december 1996. február–május 1996. szeptember–december 1997. február–május 1997. szeptember–december 1998. február–május 1998. szeptember–december 1999. február–május 1999. szeptember–december 2000. február–május 2000. szeptember–december 2001. február–május 2001. szeptember–december 2002. február–május 2002. szeptember–december 2003. február–május 2003. szeptember–december 2004. február–május 2004. szeptember 2005. február 2005. szeptember 2006. február 2006. szeptember 2007. február 2007. szeptember 2008. február 2008. szeptember 2009. február 2009. december Összesen

Benyújtott pályázatok száma 17 37 35 51 62 40 41 60 56 66 63 84 67 84 74 81 66 50 55 74 86 71 80 63 55 58 50 63 36 1725

Év

17

1995.

72

1996.

113

1997.

81

1998.

116

1999.

129

2000.

151

2001.

158

2002.

147

2003.

105

2004.

160

2005.

151

2006.

118

2007.

108

2008.

99

2009.

1725

20

Közgyőlés


5. számú melléklet A benyújtott pályázatok tudományos osztályok közötti megoszlása Folyamatban lévı pályázatok

Osztályok

MTA doktora címet nyertek

Visszavont, megszőntetett pályázatok

Elutasított pályázatok

Összesen benyújtott pályázatok

fı

%

fı

%

fı

%

fı

%

I.

11

6,3

120

68,2

16

9,1

29

16,5

176

II.

22

11,1

126

63,6

18

9,1

32

16,2

198

III.

14

15,7

66

74,2

3

3,4

6

6,7

89

IV.

20

13,2

103

67,8

9

5,9

20

13,2

152

V.

24

9,3

177

68,3

14

5,4

44

17,0

259

VI.

14

10,3

87

64,0

21

15,4

14

10,3

136

VII.

11

6,8

135

83,3

4

2,5

12

7,4

162

VIII.

10

6,6

124

82,1

8

5,3

9

6,0

151

IX.

20

11,8

91

53,8

18

10,7

40

23,7

169

X.

4

4,2

67

69,8

8

8,3

17

17,7

96

XI.

10

7,6

107

81,1

6

4,5

9

6,8

132

Vallástud.

2

50,0

1

25,0

1

25,0

4

Interdisz.

1

100,0

Összesen

163

9,4

1 1204

69,8

125

7,2

233

13,5

1725 21

Közgyőlés


6. számú melléklet A tudomány doktora fokozatot / MTA doktora címet elnyertek száma

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

fokozat fokozat fokozat cím fokozat cím fokozat cím fokozat cím fokozat cím fokozat

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

cím

cím

cím

cím

cím

cím

cím

cím

Összesen

ÉV

8

13

7

6

2

4

-

8

-

6

-

10

1

8

14

13

13

8

13

11

6

151

5

10

7

1

4

4

2

4

-

5

-

6

-

19

14

18

21

11

5

9

9

154

8

5

1

1

-

3

-

7

1

8

-

7

-

0

4

2

6

8

8

4

8

81

10

7

5

2

1

0

2

3

1

11

1

4

-

9

10

14

10

17

11

6

5

129

21

17

20

0

1

9

5

21

-

13

1

19

-

21

24

20

15

13

8

8

5

241

15

12

2

0

2

8

-

9

-

8

-

7

-

2

2

15

11

7

8

5

5

118

25

19

8

8

1

9

2

10

-

15

-

13

-

10

13

10

9

11

15

7

6

191

12

15

6

0

2

5

-

11

2

8

1

11

-

13

7

6

10

15

17

8

12

161

2

9

3

0

7

5

2

5

-

4

-

2

-

6

17

9

11

8

11

7

6

114

4

4

1

4

3

0

-

4

-

3

-

4

-

6

8

12

2

5

7

7

5

79

4

5

2

0

3

6

-

14

1

7

1

11

-

7

11

9

9

9

8

5

10

122

1 114

116

114

116

62

22 84

26

53 79

13 109

96

5

88 93

4

94 98

1

101 102

1

124

128

117

112

111

78

77

124

128

117

112

111

78

77

1542

22

Közgyőlés


KÖNYV- ÉS FOLYÓIRAT-KIADÓ BIZOTTSÁG (KFB) A KFB 2009-ben 83,7 (Royalty kerettel együtt 84,6) millió Ft-ot fordíthatott könyv- és folyóiratkiadásra, amely megegyezik a 2008. évi támogatással. (Korábban, a 2000-es évek elején több mint 150 millió Ft állt rendelkezésére.) Noha az említett összeg nem elegendı a hazai tudományos könyv- és folyóirat-kiadás igényeinek kielégítésére, korábbi színvonalának fenntartására, az MTA vezetésének mégis fontos eredménye, hogy a gazdasági válság idején is sikerült nominálisan megtartani az Akadémia költségvetési pozícióját, ezen belül a könyv- és folyóirat-kiadás korábbi támogatási szintjét. A KFB mindennapi munkáját tehát az inflációval fokozatosan romló régi körülmények között végezte, együttmőködésben az MTA Pénzügyi Fıosztályával és a tudományos osztályokkal. A KFB támogatása ma még számos nívós, magyar- és idegen nyelvő folyóirat kiadását teszi lehetıvé. A folyóiratok KFB támogatása azért is lényeges prioritás, mert a hazai pályázati lehetıségek a legtöbb tudományterületen beszőkültek, és a nagy múltú periodikák további fennmaradását szinte csak ez a forrás teszi lehetıvé. A folyóirat-kiadás elsıbbsége miatt a tudományos osztályok csupán szerény összegeket fordíthatnak tudományos könyvek kiadására. Ennek ellenére a KFB 2009-ben is fontos, nem egy esetben akadémikus szerzık által jegyzett egyetemi tankönyvek, hiánypótló monográfiák megjelentetését tudta támogatni. Tekintettel a szőkös keretekre, a bizottság a továbbiakban is csak teljesen kész, lektorált kéziratok megjelentetését támogatja. A tárgyév során egy elızetesen támogatásra érdemesnek tartott mő szerzıje nem adott le kéziratot, ezért a KFB év közben megvonta tıle a támogatást, és azt más, valóban elkészült mővek kiadására fordította. Sajnos a bizottság nem tudta támogatásban részesíteni a már évek óta kéziratban heverı, a nemzeti kultúra szempontjából döntıen fontos, összességében körülbelül 120 millió Ft támogatást igénylı könyvsorozatok befejezését (például Régi Magyar Költık Tára, Új Magyar Tájszótár, Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, Magyar Írók Élete és Munkái, Magyar Mővelıdéstörténeti Lexikon stb.). Az említett szótárak, lexikonok, kézikönyvek folytatása és kiadása a magyar tudomány, a közmővelıdés, a közép- és felsıfokú oktatás elemi érdeke. Ezeknek a mőveknek a többségét jeles egyetemi oktatókból, akadémiai kutatókból álló munkaközösségek, tudományos intézetek hosszú évek (nem egy esetben évtizedek) munkájával készítették el. Ezeknek a sorozatoknak, több kötetet felölelı mőveknek a kiadása évek óta várat magára, és félı, hogy ezáltal befejezetlenül, végleg torzóban maradnak. Kiadásukra a magyar tudomány és felsıoktatás vezetıinek mielıbb forrást kell találnia. 2009-ben az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya KFB keretébıl – kísérletképpen – 2,2 millió Ft-ot fordított PhD-értekezések kiadására (AKA-Téka sorozat). Eddig 23

Közgyőlés


négy értekezés jelent meg, három nyelvészeti és egy néprajzi tárgyú. A kiadott mővek digitális változata elérhetı az interneten is, ahonnan letölthetı és fizetıképes kereslet esetén bármikor kinyomtatható. A kiadási projektrıl Náray-Szabó Gábor akadémikus, az MTA Könyvtára fıigazgatója és Bucsi-Szabó Zsolt számolt be a KFB 2009. decemberi ülésén. A kezdeti terjesztési problémák ellenére a bizottság üdvözölte a projektet, és kívánatosnak ítéli annak folytatását a tudós utánpótlás kinevelése, pályán maradása érdekében. Ez a program is csak távlatosabb tervezés, évi 8–10 millió Ft támogatási keret és évi 18–20 mő kiadása esetén lenne igazán eredményes és hozna érdemi változást a legtehetségesebb fiatal kutatók pályakezdésében. A KFB decemberi ülésén Császár Géza, a Magyar Állami Földtani Intézet munkatársa Szép Magyar Szakkönyvdíj-alapításra vonatkozó javaslatát is tárgyalta. A javaslat szerint a díjat olyan tipográfusok, technikai szerkesztık kaphatnák, akik szép, a tartalom igényességének megfelelı kiállítású kötetek létrehozásában közremőködnek. A KFB üdvözölte Császár Géza javaslatát, ugyanakkor felhívta a figyelmet a tervezet pontosításának igényére. Ennek megfelelıen az ügyben további egyeztetést tartott szükségesnek. A Magyar Tudományos Akadémia mőködését meghatározó jogszabályok 2009-ben jelentısen megváltoztak. A KFB jelenlegi ügyrendjét a bizottság 2003-ban fogadta el, ezért azt a 2009-ben módosított akadémiai törvényhez, Alapszabályhoz és Ügyrendhez, a jelenleg hatályos jogszabályokhoz szükséges igazítani. A KFB a Jogi és Igazgatási Fıosztály hathatós közremőködésével megkezdte a KFB ügyrendjének aktualizálását. A tárgyév során a KFB összetételében két ponton történtek személyi változások. Az MTA VI. Mőszaki Tudományok Osztálya könyvfelelısi teendıit Reményi Károly akadémikustól Páczelt István akadémikus vette át. A KFB titkári teendıit a már korábban nyugdíjba vonult Hernádi Miklóstól 2009 áprilisában Véber János, az MTA Kutatóintézeti Fıosztályának munkatársa vette át.

24

Közgyőlés

2010. május 4. 9.30, Díszterem 8. napirendi pont, 1. sz. melléklet Tájékoztatás a 2009. évi keretbıl támogatásban részesített kiadványokról

Osztály megnevezése

Jóváhagyott keret (2009)

Támogatott könyvek száma

Támogatott folyóiratok száma Egyéb

magyar nyelvő

idegen nyelvő

magyar nyelvő

Összesen

23 150 000

13

4

15

II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

19 210 000

19

1

8

1

29

III. Matematikai Tudományok Osztálya

2 920 000

2

3

1

6

IV. Agrártudományok Osztálya

6 255 000

4

5

9

V. Orvosi Tudományok Osztálya

3 755 000

5

2

7

VI. Mőszaki Tudományok Osztálya

4 590 000

2

VII. Kémiai Tudományok Osztálya

3 792 364

VIII. Biológiai Tudományok Osztálya

3 755 000

IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya

9 590 000

X. Földtudományok Osztálya

4 055 000

3

XI. Fizikai Tudományok Osztálya

2 920 000

2

Elnökség ÖSSZESEN:

4 1

1

6

3

Az Osztály két kötet fordítását, továbbá 9 honlap-szerkesztést is támogatott.

1

1

5

7

9

2

11

3

2

8 1

1

50

7

46

Az Osztály egy kötet fordítását is támogatta.

1

1

2

580 000

84 572 364

1

4

Az Osztály négy PhDértekezés kiadását 36 támogatta az AKA-Téka sorozatban.

I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

1

Megjegyzés

idegen nyelvő

5

Az Osztály egy kötet fordítását is támogatta.

1

22

9

134

A támogatás összegében szerepel a Royalty keret is.

25

Közgyőlés


TUDOMÁNYETIKAI BIZOTTSÁG (TEB) A Tudományetikai Bizottság az Akadémia Alapszabályának 27. §-a (9) bekezdésében foglaltaknak megfelelıen elkészítette a tevékenységérıl szóló – a 2009. évi májusi közgyőléstıl eltelt idıszakra vonatkozó – beszámolóját, amelyet a Közgyőlésnek bemutat. A) A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosítása, valamint az Akadémia új Alapszabálya és Ügyrendje a Tudományetikai Bizottság feladatait szabatosabban, pontosabban fogalmazta meg, és a következı – a hatályon kívül helyezett szabályokban még nem szereplı – új feladatokat állapította meg. „A doktori eljárás során felmerülı etikai vétségek miatt benyújtott felülvizsgálati kérelmet a Tudományetikai Bizottság vizsgálja meg. Az etikai vétség kivizsgálásának, és az etikai eljárás lefolytatásának részletes rendjét a Tudományetikai Bizottság ügyrendje tartalmazza.” [Asz. 24. § (13) bekezdés] „Az Akadémia köztestületének tagjai, az MTA doktora címre pályázók, és a doktori eljárásban közremőködık kötelesek alá vetni magukat a bizottság eljárásának.” [Asz. 32. § (3) bekezdés 2. mondat] Az új szabályozás lehetıséget ad arra, hogy a Tudományetikai Bizottság a doktori eljárás során felvetıdı etikai kérdésekben is vizsgálódhasson, valamint szélesítette azoknak a körét, akik kötelesek magukat alávetni a bizottság eljárásának. B) A Tudományetikai Bizottság a beszámolási idıszakban 2009. március 27-én, október 14-én és december 14-én, a Tudományetikai kódex létrehozására kiküldött ad hoc bizottsága 2009. június 9-én tartott ülést. I. 2009. március 27. 1. A Bizottság áttekintette és véleményt mondott az akadémiai törvény módosítása alapján készített Alapszabály- és Ügyrendtervezetnek a Tudományetikai Bizottságot érintı részeire. 2. Döntött arról, hogy határozati javaslatot készít, amelyben a Közgyőlés döntését és hozzájárulását kéri Tudományetikai kódex kidolgozásához. 3. Állást foglalt Hornok László beadványáról, amelyben megállapította, hogy etikailag nem elfogadható az V. Alpok-Adria konferencia anyagát közlı Cereal Research Communications 34 (1,2.) köteteiben, valamint a VI. Alpok-Adria konferencia anyagát közlı Cereal Research Communications 35 (2.) számában tetten érhetı gyakorlat, amellyel mesterségesen és manipulatív módon növelték egyes szerzık idézettségét. 26

Közgyőlés


4. Illetékességének hiányát állapította meg Cserháti Tibor beadványával kapcsolatban, - ugyanis álláspontja szerint - az ügy a PhD eljárást folytató egyetem hatáskörébe tartozik. 5. Hatáskörének hiányát állapította meg a bizottság Lendvai Gábor és Darvas Béla külön-külön beadott, de ugyanarra a témára, a géntechnológia alkalmazására vonatkozó beadvánnyal kapcsolatban, ugyanis – megítélése szerint – a géntechnológia alkalmazására vonatkozó eltérı vélemények a tudományos vita keretei között maradtak, azoknak tudományetikai vonatkozása nincs. 5. Kálmán C. György ügyében a Doktori Tanács elnöke kérte a Tudományetikai Bizottság állásfoglalását, azonban a Bizottság úgy döntött, hogy Kálmán C. György ügyében a 2/2008. (X. 3.) TeB-szám alatt már hozott határozatot, azon túlmenıen – új tények és körülmények hiányában – már nem kíván ismételten állást foglalni. Az MTA Doktori Tanács Ügyrendi Bizottsága megállapította hogy Kálmán C. György a doktori eljárás során szabályt sértett. II. 2009. október 14. 1. A Tudományetikai kódex elvi kérdései A Tudományetikai Bizottság (TeB) a Kódex elvi kérdései kidolgozására kiküldött ad hoc bizottság munkája eredményének ismeretében, valamint a TeB elnökének az ALLEA által szervezett, Bernben tartott szimpóziumról szóló beszámolójának meghallgatását követıen megvitatta a TeB elnöke által – az ad hoc bizottság elvi és szövegszerő javaslatainak figyelembevételével – készített „Integritás a tudományos kutatásban; tudományetikai kódex” címő tervezet vázlatát. Egyetértett abban a bizottság, hogy a tervezet jó alapul szolgál a végleges szöveg kialakítására, és arra, hogy ennek alapján a TeB kikérje az MTA Elnöksége véleményét a kódex kiindulási elveirıl. A TeB alapos vita után elfogadta a Tudományetikai kódex kidolgozásának feladatsorát, illetve a feladatok ütemezését. 2. Kálmán C. György doktori pályázatához kapcsolódó etikai vizsgálat A Doktori Tanács elnöke kérte a TeB-tıl, hogy foglaljon állást, tudományetikai vétségnek minısíti-e Kálmán C. Györgynek a Doktori Tanács tagjaihoz írt leveleit, amelyekben felkéri ıket, hogy az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának szakmai javaslata ellenére ne szavazzanak kérelmének elutasítása mellett. A TeB megállapította, hogy Kálmán C. György a Doktori Tanácshoz intézett, a Doktori Tanács tagjait befolyásolni kívánó leveleivel etikai vétséget követett el. 3. Gabóda Béla plágium ügye A plagizálás-gyanú bejelentését követıen az ügyet a TeB eseti bizottsága vizsgálta ki, amelynek eredményeként a TeB állásfoglalásában

27

Közgyőlés

2010. május 4. 9.30, Díszterem 8. napirendi pont, 1. sz. melléklet • egyhangúlag megállapította, hogy Gabóda Béla PhD-értekezésének, valamint „Nemzetiségi Iskola Kárpátalján” címő publikációjának megírása során Fedinec Csilla könyvének (Fejezetek a Kárpátaljai Magyar Közoktatás történelmébıl) több mint 70 oldalát hivatkozás nélkül vette át, plágiumot és ezzel súlyos etikai vétséget követett el; • javasolta a Debreceni Egyetem rektorának, kérje fel az Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsát (EDHT), amely Gabóda Bélának a tudományos fokozatot adományozta, vizsgálja meg Gabóda Béla plagizálási ügyét, és fontolja meg a PhD tudományos fokozat visszavételét.

A Debreceni Egyetem EDHT elnöke 2009 decemberében arról tájékoztatta a TeB elnökét, hogy az EDHT a doktori szabályzata 21. § (1) bekezdése alapján visszavonta Gabóda Béla PhD fokozatát, a visszavonó határozatot nyilvánosságra hozza. 4. A TeB határozata a mőködése nyilvánosságáról A TeB megvizsgálta saját mőködése nyilvánosságának kérdését, és úgy ítélte meg, azzal, hogy az általa tárgyalt ügyekrıl és állásfoglalásokról évente részletes tájékoztatást ad az Akadémia rendes közgyőlése számára, a nyilvánosság követelményeinek eleget tesz. III.

2009. december 14.

1.

Az ülés fı témája a Tudományetikai kódex tervezetének megvitatása volt. A bizottság

tagjai az ülés elıtt kézhez kapták a kódex „A tudományos kutatás integritása, a Tudományetikai kódex” címő tervezetét. A tervezetrıl folytatott vitában már az ülésen többen szövegszerő javaslatot is adtak. A TeB, a kódex szövegének megvitatása és egységes állásfoglalása érdekében a végleges szöveg kialakítását elektronikus úton kívánja a megoldani. Ennek érdekében kérte a bizottság elnöke, hogy akinek szövegjavaslata van (javítás, módosítás, illetve új szöveg), azt még decemberben küldje meg a részére. A beérkezett javaslatok alapján módosított szöveget a Bizottság tagjai ismételten megkapják véleményezésre. A tervezet ezt követıen kiküldésre kerül a tudományos osztályoknak véleményezésre. 2.

Egyebekben • a Bizottság elnöke tájékoztatta a testületet, hogy Kálmán C. György levélben fordult a TeB-hez, amire a TeB titkára válaszolt; • egy egyetemi habilitációs eljárás etikai vizsgálatát kezdeményezı beadvánnyal kapcsolatban a Tudományetikai Bizottság megállapította, hogy az ügy az egyetem illetékességi és hatáskörébe tartozik.

28

Közgyőlés

2010. május 4. 9.30, Díszterem 8. napirendi pont, 1. sz. melléklet C) A Tudományetikai kódexrıl

A Magyar Tudományos Akadémia 2009. évi májusi közgyőlése a 17/2009. (V. 5.) számú határozatában felkérte a Tudományetikai Bizottságot (TeB), hogy készítse el az MTA Tudományetikai kódexét és azt jóváhagyásra terjessze a 2010. évi rendes közgyőlése elé. Az MTA Elnöksége 2009. október 27-én tartott ülésén fogadta el a Tudományetikai Bizottság (TeB) elnöke elıterjesztését a Tudományetikai kódex készítésérıl és 5/2009. (X. 27.) számú határozatával felkérte a TeB elnökét, hogy a Kódex szövegtervezetét a részére 2010. március 30-ai ülésére nyújtsa be. Az Elnökség a 2009. évi októberi ülésére beterjesztett koncepcióval egyetértett, így a TeB a koncepció alapulvételével kezdte meg a Kódex szövegezését. A TeB decemberi ülésén már szövegjavaslatról tárgyalt, és meghatározta a további munka módszerét, amely szerint a bizottság egységes álláspontját tükrözı tervezetet elektronikus úton kívánja tagjaival véleményeztetni, illetve kialakítani.

29

Közgyőlés


VAGYONKEZELİ TESTÜLET (VKT) A testület 2009-ben öt ülést tartott, január 29-én, április 15-én, május 28-án, szeptember 24-én és december 14-én. (Az akadémiai törvény módosítása elıtt a testület Vagyonkezelı Kuratórium néven végezte munkáját.) 1. A testület legfontosabb tevékenysége 2009-ben az akadémiai vagyongazdálkodási szabályzatok elıkészítése volt. Az év elején zárult a vagyontörvényhez kapcsolódó szabályzataktualizáló munka, amelyhez kapcsolódóan két új szabályzat került kiadásra, egyrészt a szellemi tulajdon kezelésérıl, másrészt a gazdasági társaságok alapítása, tulajdonosi mőködtetése és megszüntetése szabályairól. Az akadémiai törvény és Alapszabály módosítása után a testület újra áttekintette az akadémiai vagyongazdálkodás rendszerét. Ennek kapcsán: • Javaslatot tett a Közgyőlés elé kerülı Vagyongazdálkodási Irányelvek szövegére. • A különbözı vagyongazdálkodási témájú akadémiai határozatokat egységes szerkezetbe foglalta az ún. Vagyongazdálkodási és Vagyonhasznosítási Szabályzatban. • Az akadémiai törvény és Alapszabály módosítása miatt szükséges a Testület és az MTA Vagyonkezelı Szervezetének az eddigieknél is szorosabb együttmőködése, ezt jelzi, hogy a Testület ügyrendje és a Vagyonkezelı Szervezet mőködési szabályzata szervesen összeépítve „Az Akadémia Vagyonkezelı Testülete és Vagyonkezelı Szervezete eljárási szabályzata és ügyrendje” címen került átdolgozásra. • A Szellemitulajdon-kezelési Szabályzat aktualizálásra került. Az Alapszabállyal összhangba hozott tervezeteket a testület októberben átadta az Akadémia elnökének. 2. A testület egyetértett azzal, hogy az éves közgyőlések elé kerülı akadémiai gazdálkodási beszámolóban külön fejezet készüljön a vagyoni helyzet bemutatásáról. A 2008-as vagyoni helyzetet ismertetı fejezet tartalmával a testület egyetértett. 3. Egyéb elvi jelentıségő határozatok. • Januárban áttekintette az ingatlangazdálkodásról és a társasági részesedésekkel történı gazdálkodásról készített összeállítást. • Elfogadta az Akadémia közvetlen tulajdonosi részvételével mőködı gazdasági társaságok 2008. évi gazdálkodásáról készített összefoglaló elemzést. • Az év végén véleményezte a Vezetıi Kollégium elé készülı, az Akadémia tulajdonosi részvételével mőködı gazdasági társaságok mőködésének felülvizsgálatáról szóló elnöki elıterjesztést. 30

Közgyőlés


4. Eseti témakörök. • A testület a Közgyőlés számára javasolta a Siófok, Szent László utca 165. (Hrsz: 3737) és a Szeged, Csalogány utca 29. (Hrsz: 884/1) felvételét a Hasznosítható Ingatlanok Jegyzékébe, értékesítési szándékkal. • Foglalkozott a tapintásérzékelık fejlesztésével foglalkozó spin-off vállalkozás, a TactoLogic Mőszaki kutató-fejlesztı Kft. alapítása, mőködése és értékesítési lehetıségei kérdéseivel. • Egyetértett a mesterséges kromoszómák génterápiás alkalmazására alapított Curamach Kft-ben törzstıke-emeléssel történı akadémiai tulajdonszerzéssel és az ATOMKI 10 % tulajdonszerzésével a debreceni pólusprogramhoz kapcsolódó projektcégben, és foglalkozott a szorongásoldó növényi alapanyagú készítmények fejlesztésével foglalkozó Anxiofit Kutatási, Fejlesztési Kereskedelmi Kft.-be külsı tıkebefektetı bevonásának kérdéseivel. Mellékeljük a testület által 2009-ben hozott 19 határozat jegyzékét, amelyek tartalmazzák a további, eseti kérdésekhez kapcsolódó állásfoglalásokat is. A 2008-ban választott testület és a titkársági munkatársak közötti együttmőködés és közös testületi munka 2009-ben még gördülékenyebb, hatékonyabb lett.

A 2009. évi határozatok Határozatszám

Kelt

1.

január 29.

2.

január 29.

3.

január 29.

4.

január 29.

5.

április 15.

Határozat szövege A Kuratórium a napirendhez megküldött vagyonkezelési szabályzatokat a jelenlegi jogi helyzetnek megfelelınek tartja. Az akadémiai törvény módosítás alapján elkészülı új Alapszabály elfogadásáig ezek szerint a szabályok szerint mőködjön az Akadémia vagyonkezelése. A Szellemitulajdon-kezelési Szabályzat kiadása elıtt a Szabályzatban tisztázni kell a szabadalom bejelentıjének a személyét. Meg kell vizsgálni a vitában megfogalmazott mindkét lehetıséget. A Kuratórium 2008. évi tevékenységérıl készült beszámolóját elfogadta, és felhatalmazta a Kuratórium elnökét, hogy a Beszámolót az Akadémia Felügyelı Bizottsága és Közgyőlése elé terjessze. A Kuratórium 2009. évi Munkatervét elfogadta. A végleges Munkaterv jelen emlékeztetı csatolt része. A Vagyonkezelı Testület egyetért azzal, hogy a Siófok, Szent László u. 165. szám (hrsz.: 3737) alatti, és a Szeged, Csalogány u. 29. szám (hrsz.: 884/1) alatti ingatlanokat az Akadémia Közgyőlése felvegye a Hasznosítható Ingatlanok Jegyzékébe,

31

Közgyőlés


6.

április 15.

7.

április 15.

8.

április 15.

9.

május 28.

10.

május 28.

11.

szeptember 24.

12.

szeptember 24.

13.

szeptember 24.

14.

szeptember 24.

15.

szeptember 24.

16.

szeptember 24.

17.

december 14.

18.

december 14.

tervezett értékesítés szándékával. A Testület egyetért azzal, hogy a Pénzügyi Fıosztály az Akadémia 2008. évi vagyoni helyzetérıl készült Beszámolót az Akadémiai gazdálkodási beszámolója önálló fejezeteként terjessze elıször az Akadémia Felügyelı Bizottsága, majd az Akadémia Közgyőlése elé. A Testület egyetért azzal, hogy az Akadémia 4.750 EFt befizetésével 25 % részesedést szerezzen a Szeged székhelyő Curamach Génterápiai és Szolgáltató Kft.-ben. A Testület tudomásul veszi az MTA Mőszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete 50 %-os tulajdoni hányadával létrehozott, Budapest székhelyő TactoLogic Mőszaki kutatófejlesztı Kft. alapítását. Javasolja, hogy az akadémiai törvény 23. § (6) bekezdés szerinti akadémiai engedély kerüljön kiadásra. A Testület egyetért a 2009. május 28-i ülésének emlékeztetıjében leírt tartalmú és formájú akadémiai vagyongazdálkodással kapcsolatos irányelvek és szabályok tervezeteinek a leírt módon történı elkészítésével. A Testület egyetért azzal, hogy az Akadimpex Kft. értékesítésére vonatkozó ajánlat alapján az adásvételi szerzıdés kerüljön elıkészítésre. A szerzıdéstervezetet tárgyaló ülésen be kell mutatni az esetleges végelszámolásra vonatkozó számításokat is. A Testület a 2009. szeptember 24-i ülésének emlékeztetıjében felsorolt módosításokkal a Vagyongazdálkodási Irányelvek tervezetét elfogadta. A Testület a 2009. szeptember 24-i ülésének emlékeztetıjében felsorolt módosításokkal a Vagyongazdálkodási és Vagyonhasznosítási Szabályzat tervezetét a mellékleteivel együtt elfogadta. A Testület a 2009. szeptember 24-i ülésének emlékeztetıjében felsorolt módosításokkal a Vagyonkezelı Testület és a Vagyonkezelı Szervezet eljárási Szabályzatának és Ügyrendjének tervezetét elfogadta. A Testület a 2009. szeptember 24-i ülésének emlékeztetıjében leírt módosítással a Szellemitulajdon-kezelési Szabályzat tervezetét elfogadta. A Testület egyetért azzal, hogy az MTA Atommagkutató Intézete 200 ezer Ft törzstıke befizetéssel 10% tulajdoni részt szerezzen a PET-TECH Innovációs és Technológiai Központ Kft.-ben. A Testület elvileg egyetért a TactoLogic Kft. üzletrészek értékesítésével, és javasolja a tárgyalások folytatását. Az értékesítés feltételeinek, többek között a szabadalmak sorsának rögzítése után kerüljön az ügy újra Testület elé. A Testület a 2009. december 14-i ülésének emlékeztetıjében felsorolt javaslatok átvezetése után támogatja „A Magyar Tudományos Akadémia tulajdonosi részvételével mőködı gazdasági társaságok mőködésének felülvizsgálatáról” készített Vezetıi Kollégiumi elıterjesztést. Az elıterjesztett javaslatot a Testület két módosítással elfogadja: 32

Közgyőlés

19.


december 14.

• a novemberi ülésre napirendet kell beiktatni az Akadémia vagyoni stratégiájának megtárgyalására; • a Martonseed Zrt.-vel kapcsolatos napirendeket a 17/2009. számú határozatnak megfelelıen kell tárgyalni. A Testület támogatja, hogy az Akadémia elnöke fogadja el az Anxiofit Kft. ügyében létrejövı befektetésrıl szóló, „A tervezett Befektetésre vonatkozó rendelkezések és annak feltételei” címő iratot azzal a kikötéssel, hogy az Akadémia korábban szerzıdésben rögzített pozíciói megmaradnak.

33

Közgyőlés


SZÉCHENYI IRODALMI ÉS MŐVÉSZETI AKADÉMIA (SZIMA) A Széchenyi Irodalmi és Mővészeti Akadémiának (a továbbiakban: SZIMA) jelenleg 86 tagja van. Közülük 49 senior (hetven éven felüli) rendes tag. A tiszteleti tagok száma jelenleg 12. A SZIMA elnöke Dobszay László Széchenyi-díjas zenetörténész, ügyvezetı elnöke Ferencz Gyızı József Attila-díjas költı–irodalomtörténész–tanár. 2009. március elején Pálinkás József MTA elnökkel egyetértésben kijelöltek az MTA és a SZIMA közötti kapcsolattartókat: az MTA részérıl Marosi Ernı akadémikus, mővészettörténész és Somfai László akadémikus, zenetörténész, a SZIMA részérıl Ferencz Gyızı és Jeney Zoltán zeneszerzı kapott megbízást. Május 6-án rendkívüli közgyőlést tartott a SZIMA, ahol módosították az Alapszabályt. Egyesült a képzı- és iparmővészeti osztály, és megszőnt a tiszteletitıl lényegileg nem különbözı külsı tagság kategóriája. A szakosztályok élére elnököket választottak. Az irodalmi osztály vezetıje Takács Zsuzsa költı lett (2009. végéig vállalta a megbízatást, utódja Imre Flóra költı), a képzımővészetié Maurer Dóra festımővész, a színház- és filmmővészetié Mészáros Márta filmrendezı, a zenei alkotómővészetié Tihanyi László zeneszerzı. Az MTA 2009. május május4-5.-iközgyőlése idején egész napos szimpóziumot rendezett a SZIMA „Csoport és egyén a 20. század magyar mővészetében” címmel (irodalom, képzımővészet, zene, filmmővészet), Takács Zsuzsa, Závada Pál, Beke László, Maurer Dóra, Sári József, Dolinszky Miklós, Bikácsi Gergely és Janisch Attila közremőködésével. Július 10-én megnyitották Hajnal Gabriella Munkácsy Mihály-díjas kárpitmővész SZIMA által rendezett életmő-kiállítását a Gödöllıi Királyi Kastély lovardájában, és bemutatták a mővésznek a SZIMA kiadásában, az NKA támogatásával megjelent, életmőalbumát. A tárlatot mintegy hatezren látták. Szeptember 25-én különleges hangversennyel emlékeztek meg Bartók Béla halálának évfordulójáról. A SZIMA zeneszerzıi – Jeney Zoltán, Kurtág György, Sári József, Sáry László, Soproni József, Tihanyi László és Vidovszky László – Dobszay László felkérésére komponáltak új mővet Bartók tiszteletére, és választottak darabot Bartók Mikrokozmosz címő mővébıl. A mőveket a Liszt Ferenc Zenemővészeti Egyetem zongorista doktorosztályának fiatal mővészei (tanár: Nagy Péter) adták elı. A SZIMA október 19-én ünnepi ülés keretében rendes taggá fogadta Kertész Imre írót. A már hagyományosnak számító novemberi Magyar Tudomány Ünnepének kiemelt programja volt 2009-ben a „Tudomány és mővészet” címő programsorozat, és erıs hangsúlyt kapott a Diákok az Akadémián sorozat. Felkérésre, a SZIMA rendezte meg a Haydn-év

34

Közgyőlés


apropóján a Haydn mindenkinek címő, beszélgetéssel egybekötött koncertet (a beszélgetést Mácsai János vezette), és a Radnóti-év alkalmából, a Radnóti Gimnáziummal közös eseménysorozatot Ferencz Gyızı és Lator László közremőködésével, az MTA Kézirattárának és Könyvtárának segítségével. December elején jelent meg, a SZIMA kiadásában, az Hommage à Kosáry Domokos (Szerk.: Ferch Magda–Ormos Mária) címő háromnyelvő kötet – új írásokkal, több eddig publikálatlan dokumentummal és 48 oldalas képmelléklettel. A december 10-i közgyőlésen új tagokat választottak. Rendes tag lett Krasznahorkai László író, Mesterházi Mónika költı, mőfordító, Haász István grafikus- és festımővész, Grunwalsky Ferenc filmrendezı, operatır, Erıd Iván zeneszerzı, Kocsis Zoltán zeneszerzı, zongoramővész, karmester. Tiszteleti taggá fogadták Molnár Vera festımővészt (Franciaország) és Szathmáry Zsigmond zeneszerzıt (Németország). Székfoglaló elıadást tartott januárban Birkás Ákos festımővész „Idıszerőtlen elıadás a festészet néhány kérdésérıl” címmel, majd áprilisban a lisszaboni születéső, Londonban élı Paula Rego mővészetérıl szóló elıadásával lépett ismét közönség elé az Akadémián. Októberben Kertész Imre „Európa nyomasztó öröksége” címő székfoglalóját hallgathatta népes közönség, decemberben Rakovszky Zsuzsa költı, író, mőfordító „Énvers – szerepvers” címő elıadását. Székfoglaló kiállítás egy volt 2009-ben: Gáyor Tibor festımővészé a paksi Képtárban, Spiró György nyitotta meg. Könyvbemutatók az Akadémián: márciusban mutatták be azt a könyvkatalógust (Debrecen, MODEM), amely Ilona Keserü Ilona Kossuth-díjas festımővész munkásságának utóbbi 25 évét ismerteti (Ilona Keserü Ilona: Mővek 1982–2008 Works); december elején Nemes Nagy Ágnes két kötetét (Aranyecset címő hangoskönyvét és „Elfogtam volna mást, s íme elfogtak engem” címő válogatott mőfordításkötetét). December 17-én, az Hommage à Kosáry Domokos címő kötet bemutatóján Pálinkás József, az MTA elnöke emlékezett az MTA néhai elnökére, a könyvet Lator László ismertette, majd Dobszay László foglalta össze a Kosáry-életút mai tanulságait. Három Kossuth-díjas tag ünnepelte 80. születésnapját: Gross Arnold grafikus-mővészt a Természettudományi Múzeumban, Görgey Gábor írót, alapító tagot a Petıfi Irodalmi Múzeumban, Seregi László koreográfust az Operaházban köszöntötték. Kitüntetett tagok 2009-ben: Kossuth-díj: Sári József zeneszerzı és Várady Szabolcs író; a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje: Tandori Dezsı író; a Magyar Köztársaság Érdemes Mővésze: Gáyor Tibor festımővész; a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja: Tóth Krisztina költı; a velencei biennálé Aranyoroszlán díja: Kurtág György zeneszerzı.

35

2010. május , Díszterem 8. napirendi pont, 1. sz. melléklet. Beszámoló

Recommend Documents