JEGYZŐKÖNYV a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület Közgyűléséről Közgyűlés időpontja: 2012. május 10., 14.30 Közgyűlés helyszíne: 1068 Budapest, Városligeti fasor 38. Jelen vannak: mellékelt jelenléti íven feltüntetett tagok Tomori Pál, az Egyesület elnöke 14.30 órakor a Közgyűlést megnyitotta, majd megállapította, hogy a Közgyűlés a jelenlévők száma miatt nem határozatképes. 15:00 órakor Tomori Pál a megismételt Közgyűlést megnyitotta és megállapította, hogy az Alapszabály 5.2. pontja értelmében a megismételt Közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyek tekintetében a megjelent Tagok számától függetlenül határozatképes. Tomori Pál megemlékezett a 2012 márciusában, tragikus fiatalon elhunyt Musinger Ágnesről, a MAHASZ alapító igazgatójáról, az Egyesület tagjáról, aki a magyar szerzői jogi szakmai kiemelkedő személyisége volt. A közgyűlés egyperces csenddel tisztelgett Musinger Ágnes emléke előtt. A Közgyűlés egyhangúan megválasztotta Tomori Pált levezető elnöknek, Békés Gergelyt jegyzőkönyvvezetőnek, Horváth Katalint pedig a jegyzőkönyv hitelesítőjének. A Közgyűlés egyhangúan elfogadta a Tagoknak korábban levélben megküldött napirendet (1. számú melléklet). 1. Az Egyesület beszámolójának és mérlegének tárgyalása (2. napirendi pont) Tomori Pál röviden ismertette a közgyűlést az Egyesület elnökségének beszámolójáról és mérlegéről. Az elnök elmondta, hogy 2011. nagyon sűrű év volt, melyet alapvetően a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal és az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával (SZTNH) kötött stratégiai partnerségi megállapodás, illetve az az alapján átalakuló egyeztetési rend határozott meg. Az elnök elmondta, hogy a stratégiai megállapodás megteremtette az elvi lehetőségét annak, hogy az Egyesület továbbra is részt vegyen a jogszabályok véleményezésében, de a gyakorlatban rendre indokolatlanul kevés idő maradt a vélemények elkészítésére. 2011-ben került sor az Egyesület székhelyének módosítására, amire azért került sor, mert az SZTNH úgy ítélte meg, hogy a továbbiakban nem tudja a székhelyet biztosítani az Egyesületnek. Az év során az Egyesület tiszteletbeli elnöke és tagjai részt vettek az ALAI által szervezett rendezvényeken, így a végrehajtó bizottság ülésén és a Dublinban megrendezett konferencián, ahonnan Horváth Katalin és Maráczi Miklós adott – az ESZERINT blogon – élő közvetítést. A Közgyűlés ezt követően egyhangúan meghozta az alábbi 1/2012. számú határozatot: „A Közgyűlés az Egyesület elnökségének 2011. évi beszámolóját elfogadta.” Tomori Pál ezt követően rátért az Egyesület 2011. évi mérlegének tárgyalására. Elmondta, hogy az Egyesület pénzügyi feladatait gondozó Racsek Zsóka jelenleg a MIE rendezvényén van jelen, ezért nem tud személyesen részt venni a mérleg tárgyalásában. Az elnök kiemelte, hogy az Egyesület 2011-ben a tervezettnél kevesebbet költött, aminek köszönhetően az MSZJF pénzügyi helyzete továbbra is stabilnak mondható. Az alapvető pénzügyi alapot továbbra is a korábbi években megrendezett nemzetközi konferenciák haszna képezi, és takarékos működés mellett 32/1
2012-ben is stabil marad az Egyesület anyagi helyzete. Tomori Pál elmondta, hogy utólag is jó döntésnek bizonyult, hogy az Egyesület megőrizte az EUR számláját, így a forint leértékelődésének következményeit az Egyesület minimalizálni tudta. A Közgyűlés ezt követően egyhangúan meghozta az alábbi 2/2012. számú határozatot: „A Közgyűlés az Egyesület 2011. évi mérlegét és pénzügyi zárását elfogadta.” 2. Az Egyesület 2012. évi költségvetésének elfogadása (3. napirendi pont tárgyalása) Tomori Pál elmondta, hogy az Egyesület elnöksége – Racsek Zsóka szakmai segítségével – olyan javaslatot állított össze, amely a lehetőségekhez képest minimalizálta a költségeket. Ennek következménye, hogy az Egyesületet az ALAI végrehajtó bizottsági ülésén csak a tiszteletbeli elnök képviselte, és ugyancsak egy fővel – a tiszteletbeli elnök személyével – kalkulált az elnökség ALAI Kiotóban megrendezésre kerülő tanulmányi napjai kapcsán. A közgyűlés a beterjesztett javaslat olyan értelmű módosítását javasolta, hogy az Egyesület számára számviteli szolgáltatást ellátó Racsek Zsóka havi díja 85.000 + ÁFA helyett – követve a 2011. inflációt – 90.000 Ft + ÁFA összegre változzon. A Közgyűlés ezt követően egyhangúan meghozta az alábbi 3/2012. számú határozatot: „A Közgyűlés az Egyesület 2012. évi költségvetését elfogadta azzal, hogy a számviteli szolgáltatások sora 85.000 Ft + ÁFA összeg helyett 90.000 Ft + ÁFA összeget tartalmazzon, és ennek megfelelően változzon az Egyesület 2012. évi eredménye és záró vagyona.” 3. Az Egyesület 2012. évi munkatervének elfogadása (4. napirendi pont tárgyalása) A levezető elnök ismertette az elnökség javaslatát a munkatervre. Kiemelte, hogy az év nagy részében a korábban megszokott aktivitást végzi majd az Egyesület. Tomori Pál elmondta, hogy a szellemi tulajdonnal foglalkozó társadalmi szervezetek (MIE, AIPPI, LES Magyar Tagozat, Magyar Védjegy Egyesület), közöttük az MSZJF nemzetközi konferencia megtartását tervezik 2013-ban. Az előkészületek megkezdődtek, amely munkában az Egyesület részéről az elnök és a tiszteletbeli elnök vesz részt. Mivel a konferencia megtartása részint jelentős költséggel jár, másrészt pedig komoly anyagi kockázatot jelent, ezért a tervek véglegesítését követően az Egyesület a tagság véleményének kikérésével fog dönteni arról, hogy az Egyesület részt vegyen-e, és ha igen, milyen paraméterek mellett vegyen részt a konferencia szervezésében. A Közgyűlés ezt követően egyhangúan meghozta az alábbi 3/2012. számú határozatot: „A Közgyűlés elfogadja az Egyesület 2012. évi munkatervét.” 4. Az Apáthy István-díj bíráló bizottságának kijelölése (5. napirendi pont tárgyalása) Békés Gergely elmondta, hogy a közgyűlés késői időpontja miatt az Egyesület elnöksége – a korábbi szokásoktól eltérően – publikálta a 2012. évi Apáthy pályázat kiírását. Az elnökség a pályázati kiírás véglegesítését megelőzően egyeztetett az Egyesület egyetemi oktató tagjaival, akik azt javasolták, hogy, a pályázati kiírás egészüljön ki egy további feltétellel, amely szerint a pályázat csak a témavezető írásos ajánlásával nyújtható be. A Közgyűlés ezt követően egyhangúan meghozta az alábbi 5/2012 számú határozatot:
32/2
„A Közgyűlés a 2012. évi Apáthy-díj bírálóbizottság tagjaivá Gondol Daniellát, Szilágyi Zsuzsannát, Kiss Zoltánt, Munkácsi Pétert, Szilágyi Istvánt és Tomori Pált választotta meg.” 5. Döntés az ALAI 2012. évi, Kiotóban megrendezésre kerülő Tanulmányi Napjain való részvételről (6. napirendi pont tárgyalása) Tomori Pál javaslatot tett arra, hogy az Egyesületet a tiszteletbeli elnök képviselje az ALAI Kiotóban megrendezésre kerülő tanulmányi napján. Horváth Katalin jelezte, hogy várhatóan neki is lehetősége lesz részt venni a kiotói programban. Az elnök azt javasolta, hogy a korábbi szokásoknak megfelelően a rendezvényen részt vevő kollégák működjenek közre az ALAI kérdőív megválaszolásában, illetve lehetőségük szerint számoljanak be a tagságnak a konferencia tapasztalatairól. A Közgyűlés ezt követően egyhangúan meghozta az alábbi 6/2012 számú határozatot: „Az ALAI 2012-es Kiotóban megrendezésre kerülő tanulmányi napjain az Egyesület költségén Ficsor Mihály vesz részt.” 6. Egyebek (7. napirendi pont tárgyalása) Tarr Péter jelezte, hogy az SZTNH-ból többen érdeklődtek nála arról, miként lehet az Egyesületbe tagként jelentkezni. Békés Gergely elmondta, hogy a jelentkezés feltétele az Egyesület honlapjáról letölthető jelentkezési lap megküldése. A tagfelvételről minden esetben az elnökség határoz. A levezető elnök ezt követően megköszönte a tagok részvételét és a Közgyűlést bezárta. A közgyűlést követően sor került az előre meghirdetett szakmai ankétra. A szakmai ankéton az Egyesület tiszteletbeli elnöke, Ficsor Mihály „Még 47 nap, és lesz végre egy WIPO Audiovisual Performers Treaty (WAPT)?” címmel tartott előadást. Ficsor Mihály tájékoztatóját követően Munkácsi Péter az Európai Unió aktuális szerzői jogi kérdéseiről adott tájékoztatást. Kelt Budapesten, 2012. május 15. napján ………………………….. Békés Gergely a jegyzőkönyv vezetője
………………………….. Horváth Katalin a jegyzőkönyv hitelesítője
32/3
1. számú melléklet - Meghívó
Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület – Hungarian Copyright Forum Association
[email protected]
Kedves Tagtárs! A Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) Alapszabályának 6. pontja alapján, az Egyesület éves közgyűlését 2012. május 10-én du. 14:30 órára összehívom. Az ülést az Rátkai Márton Klubban tartjuk (1068 Budapest, Városligeti fasor 38.). Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés – amely az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes – időpontja: 2012. május 10-én du. 15:00 óra. A szakmai ankéttal egybekötött ülés tervezett naprendje: 1. A levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítőjének megválasztása. 2. Az Egyesület 2011. éves beszámolójának és mérlegének az elfogadása. 3. Az Egyesület 2012. éves költségvetésének az elfogadása. 4. Az Egyesület 2012. éves munkatervének az elfogadása. 5. Az Apáthy István-díj bíráló bizottságának kijelölése. 6. Döntés az ALAI 2012. évi Kyotóban megrendezésre kerülő Tanulmányi Napjain (2012. október 16-18) való részvételről. 7. Egyebek A közgyűlést követően (várhatóan 15:00 órától, illetve 15:30 órától) szakmai ankétra kerül sor időszerű szerzői jogi kérdésekről. Az ankéton id. dr. Ficsor Mihály, az Egyesület tiszteletbeli elnöke az audiovizuális előadások védelme tárgyában 2012 júniusában megrendezésre kerülő WIPO diplomáciai konferencia várható eredményeiről, dr. Munkácsi Péter (A KIM EU és Nemzetközi Együttműködésért felelős Helyettes Államtitkárság osztályvezetője) pedig az Európai Unió aktuális szerzői jogi tevékenységéről ad tájékoztatást. Budapest, 2012. április 12.
Tisztelettel: dr. Tomori Pál, az Egyesület elnöke
Mellékletek: az egyes napirendi pontokhoz tartozó dokumentumok elérhetőek a www.mszjf.hu weblapon az „Egyesületi Dokumentumok” menüpontjának "Közgyűlés 2012. 05. 10." Elnevezésű almappájában.
2. számú melléklet - Beszámoló
BESZÁMOLÓ a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület 2011. évi tevékenységéről
1.) 2010. április 12-én tartottuk az Egyesület éves rendes közgyűlését. A napirend a következő volt: a) b) c) d) e) f) g) h)
Az Egyesület 2010. éves beszámolójának és mérlegének elfogadása; Az Egyesület 2011. évi költségvetésének elfogadása; Az Egyesület 2011. évi munkatervének elfogadása; Apáthy István-díj bírálóbizottságának a megválasztása; Az ALAI 2011. évi dublini kongresszusán való részvétel (2011. június 16–17.) Az Alapszabály módosítása; Tisztújítás; Egyebek.
A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a 2010. évi beszámolót és mérleget, a 2011. évi költségvetést és munkatervet, kijelölte az Apáthy István-díj bíráló bizottságának tagjait (Tomori Pál, Gondol Daniella, Ficsor Mihály, Horváth Katalin és Kiss Zoltán személyében). A közgyűlés úgy döntött, hogy az Egyesületet részéről az ALAI 2011. évi dublini kongresszusára Ficsor Mihály utazik, Horváth Katalin esetén az Egyesület az utazási és szállás költséget fedezi, Maráczi Miklós esetén pedig az Egyesület a részvételi díjat fizeti meg. A Közgyűlés elfogadta az Alapszabály módosítását az elnökség által javasolt módon, ezzel megszüntette a titkárhelyettesi pozíciót és létrehozta a Tiszteletbeli Elnök tisztségét. A Közgyűlés nyílt szavazással id. Ficsor Mihályt az Egyesület Tiszteletbeli Elnökének, Tomori Pált az Egyesület Elnökének, Kiss Zoltánt az Egyesület Alelnökének, végül Békés Gergelyt az Egyesület Titkárának megválasztotta. A Közgyűlésen Tomori Pál elmondta, hogy az Egyesület nyitott a jogszabályok szakmai véleményezésében társadalmi szervezetként való részvételhez szükséges stratégiai partneri megállapodás megkötésére a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal (KIM). A Közgyűlésen Tomori Pál az Egyesület elnöksége nevében elismerését és köszönetét fejezte ki az Eszerint blog készítésében közreműködő kollégáknak. 2.) 2011. április 26-án Tomori Pál, az Egyesület elnöke stratégiai partnerségi megállapodást írt alá a közigazgatási és igazságügyi miniszterrel, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnökével a szellemi tulajdon védelmét érintő jogszabályok véleményezésében és egyeztetésében való részvételre. 3.) 2011. június 16–17. között részt vettünk az ALAI 2011. évi dublini kongresszusán. A rendezvényen az Egyesület költségén Ficsor Mihály, Horváth Katalin és Maráczi Miklós vett részt. A kongresszusról Horváth Katalin és Maráczi Miklós által készített összefoglaló az elnökségi beszámoló 1. számú mellékletében található. 4.) 2011. július 26-án tartottuk az Egyesület rendkívüli Közgyűlését. A rendkívüli Közgyűlés elfogadta az Egyesület Alapszabálya módosítását oly módon, hogy új székhelyként a 1068 Budapest, Városligeti fasor 38. került rögzítésre. Tomori Pál tájékoztatta a Közgyűlést arról, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal, az EJI és több más nemzetközi előadóművészi és hangfelvétel kiadói szervezet közös rendezésében
nemzetközi konferencia kerül megrendezésre október 19-20-án, Budapesten a Római Egyezmény elfogadásának 50. és a WPPT elfogadásának 15. évfordulója alkalmából. 5.) 2011. november 3-án került sor az Egyesület és a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület (MIE) szerzői jogi szakosztálya közös szakmai ankétjára a Szellemi Tulajdon Nemzeti Stratégiájával, valamint az új médiaszabályozással kapcsolatos kérdésekről a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Rátkai Márton Klubjában. Az ankéton elhangzott előadások a következők voltak: - A Szellemi Tulajdon Nemzeti Stratégiájának tézisei és sarokpontjai (Tóth Zita, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkára); - A közszolgálati médiavagyon és a szellemi tulajdonjogok (Kiss Zoltán, a Médiaszolgáltatástámogató és Vagyonkezelő Alap jogi igazgatója); - Médiaszolgáltatási Jogosultság, szabályozás és kvótakötelezettség az új médiatörvény alapján (Andrássy György, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főosztályvezetője). Az moderátora Tomori Pál, az MSzJF elnöke, a MIE alelnöke volt. Az ankétot követően kerül sor az MSzJF Apáthy-pályázatának ünnepélyes díjkiosztására. III. díjat kapott Táborszky Bence András „A közös jogkezelés és az azt érintő változások napjainkban” című pályamunkája. Szabó Krisztina Janka „A reklám mint folyamatosan változó szerzői jogi alkotás” című pályamunkája tárgyjutalomban részesült. Az Apáthy-díj bíráló bizottsága nem I. és II. helyezést nem osztott ki. 6.) 2010. december 13-án részt vettünk a szellemi tulajdonvédelmi szakmai szervezetek (AIPPI Magyar Csoportja, LES Magyarország, Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület, Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület, Magyar Versenyjogi Egyesület, UNION Magyar Csoportja) közös évzáró klubdélutánján az Aranytíz Kulturális Központban. 7.) 2011-ben is több jogszabálytervezetet illetve egyéb dokumentumot véleményezett az Egyesület a KIM felkérésére: az Európai Unió Bizottsága 2011. május 24. napján előterjesztett új jogalkotási javaslata az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvjavaslatról; Egyes szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok módosítása. Az egyeztetésre rendelkezésre álló idő (általában 1-2 nap) rövidsége miatt többnyire csak az elnökség tagjai vettek részt a vélemény kialakításában. A véleményezések kapcsán külön köszönet illeti Mezei Pétert, az egyesületi vélemény kialakítását megalapozó értékes dolgozataiért. 8.) A korábbi közgyűlés döntésének megfelelően, az E.SZER.INT hírlevelet 2010 áprilisától blog formájában vezetjük. A blogon a MIE és az MSzJF bármely tagja publikálhat; az egyesületek tagjai erről tájékoztató leveleket kaptak. Budapest, 2012. május 10.
Dr. Tomori Pál elnök
Dr. Kiss Zoltán alelnök
6
1. számú melléklet Horváth Katalin és Maráczi Miklós „élő közvetítése” az ALAI Tanulmányi napjairól az Eszerint blogon Kedves Olvasók! Az E-szerint legjobb hagyományai szerint élőben közvetítjük a konferencián történteket, röviden összefoglalva az elhangzott előadásokat. Aki behatóbban ismerkedne valamelyik anyaggal, elolvashatja a prezentációk teljes szövegét, amint azok az eddig megszokott rendszer szerint, várhatóan pár hónapon belül megjelennek az ALAI gondozásában. Természetesen a delegált tagok is állnak rendelkezésre. André Lucas – What is a work? Az ALAI tanulmányi napok nyitóbeszédei után az első topikot André Lucas nyitotta a szerzői jog alapkérdésével: mi minősül szerzői műnek? A szerzői alkotás fogalom nemzetközileg is alapvető eleme az eredetiség jelleg. Az előadó illuzórikusnak nevezte az eredetiséget, mert mindig ügyenként és esetenként kell vizsgálni és eldönteni, hogy mi minősül eredeti jellegűnek és mi nem. Összehasonlítva az ALAI tanulmányi napokra elkészített nemzeti riportokat, megállapítható, hogy a nemzeti szerzői jogok általában nem adnak pontos meghatározást – vagy egyáltalán semmilyen meghatározást – a mű fogalmára és azon belül az eredetiség fogalmára sem. A görög szerzői jogi törvény tartalmaz egy definíciót, de csak annyit mond, hogy a szerző szellemi tevékenységéből fakadónak kell lennie, ami valljuk be, nem túl hasznos meghatározás és nem visz bennünket közelebb az eredetiség fogalmához. A conceptual arts/short works témájával folytatódott az előadás, a conceptual arts fogalma sok mindent jelenthet, és nemzeti jogonként változó, hogy mi tartozik bele és melyeket védi a szerzői jog. A német szerzői jogban az anyagi formában meg nem jelenő művek nem állnak szerzői jogvédelem alatt, a brit joggyakorlat pedig az emberi beavatkozás nélkül keletkező „alkotásokat” nem tekinti szerzői műveknek. A short works körében az előadó kiemelte, hogy nagyon rövid szövegek is állhatnak védelem alatt, mint például a portugál joggyakorlatban, de az osztrák bírói gyakorlat is számos példát tartalmaz, mivel az osztrák legfelsőbb bíróság kilencvenes években hozott döntése alapján egy dal egyetlen sora is élvezhet önmagában szerzői jogi védelmet, azonban az osztrák joggyakorlat megtagadta a szerzői jogi védelmet az egyetlen szóból álló alkotástól. Nem így a holland bíróság, amely szerint egyetlen szó is állhat szerzői jogi védelem alatt. A sportesemények önmagukban nem állnak szerzői jogvédelem alatt, elgondolkodtatóak azonban azok, amelyek művészi mozdulatokat is tartalmaznak, mint például a jégtánc/műkorcsolya. Az eredetiség szintjével kapcsolatban az előadó kiemelte, hogy a legtöbb nemzeti jogban nem került meghatározásra semmilyen eredetiség szint, a kontinentális jogrendszerekben azonban általában magasabb az eredetiség szint és az eredetiség szubjektív értelmezése terjedt el, szemben a copyright rendszerekkel, ahol az eredetiség szint alacsonyabb, a szerző személyisége nem kell, hogy megjelenjen a műben és objektív eredetiség értelmezést
alkalmaznak. Ezt támasztják alá a London Press döntés, az izraeli legfelsőbb bíróság döntése 2000-ből és egy 2005-ös brit bírósági döntés is. az előadó személyes véleménye szerint az eredetiség megítélésénél az objektív megközelítés alkalmazandó, mivel olyan tipikus műveknél, mint a katalógusok, használati útmutatók, a szerző személyiségét nem tükrözik. Az eredetiség szintjét illetően is eltérés van a kontinentális szerzői jog és a copyright rendszerek között, ugyanis a kontinentális szerzői jogi rendszerekben az eredetiségnek egy minimális szintjét követelik meg, míg a copyright rendszerek a kreativitás minimális fokát. Ezt követően a szerzői jogvédelem határkérdéseivel, a parfümök és a kulináris alkotások szerzői jogi védelmével kapcsolatos előadások következtek. Antoon Quadedvlieg: A látáson és halláson kívüli érzékelésre alkotott művek: parfümök és más példák Az általános jellegű összefoglalót követően a szerzői jogi védelem egy határterületére, a parfümökre kalandoztunk. Az elsődleges kérdés itt az volt, hogy állhat-e egy parfüm szerzői jogvédelem alatt, és ha igen, akkor milyen típusú felhasználások alkalmazhatóak rá és melyek nem. A legtöbb nemzeti szerzői jog nem védi a parfümöket. Van azonban olyan ország, ahol védelmet élvezhetnek, ez például Hollandia. A holland bírói gyakorlat alapján a parfümökre azonban értelemszerűen nem alkalmazható minden korlátozás és kivétel a szerzői jogban, és másképp kell megközelíteni a felhasználás fogalmát is. Egy parfüm esetében ugyanis a parfüm viselése nem jelenti egyben a parfüm nyilvános előadását, vagyis a parfüm nyilvános viselését szerzői jogi alapon nem lehet megtiltani. A holland legfelsőbb bíróság ezt a megközelítést kiegészítette azzal, hogy a parfüm felhasználása elsősorban kereskedelmi jellegű felhasználás esetén valósul meg. Marie Christine Janssens: Kulináris alkotások védelme A parfümök kétség kívül nagyon érdekes, bár nem túl életszerű szerzői jogi boncolgatását követően egy szintén a szerzői jog egyértelműnek tűnő határterülete, a kulináris alkotások területe következett. Az előadó szerint egyáltalán nem egyértelmű, hogy védettek-e ezek az alkotások. A kulináris alkotások területén el kell egymástól különíteni az ételeket és az étel recepteket, e két területet egymástól elkülönítve kell kezelni. Az esetjog vizsgálata alapján nem világos, hogy művészi alkotásként élvezhetnek-e védelmet. A szerző a kérdés eldöntéséhez segítségül hívta a BUE 2. cikkében foglalt mű fogalmat, amely az irodalmi és művészeti műveket védi, kifejezési formájuktól függetlenül. Az előadó részletesen taglalta a recept felépítését, amely köztudottan az összetevők listájából és a hogyan készítsük el útmutatóból áll, az ételek tekintetében pedig hosszasan elidőzött azon, hogy vajon az étel tartalma vagy tálalása védhető-e a szerzői jog által. Végül arra a következtetésre jutott, hogy az esélyes a szerzői jogi védelemre, amelyet látni, szagolni, érzékelni lehet. Kiemelte azt is, hogy az ételek molekuláris szerkezete és összetevői
8
önmagukban nem állhatnak szerzői jogi védelem alatt, de állhatnak szabadalmi oltalom alatt vagy védettek lehetnek üzleti titokként is. A receptek védelmével kapcsolatban végül leszögezte, hogy a recept kifejezésnek minősül, van védhető tartalma, ez lehet a vizuális megjelenése, de sosem az összetevők és az elkészítési útmutató, amely ötletnek minősül és nem áll szerzői jogi védelem alatt. A recept akkor állhat szerzői jogi védelem alatt, ha többlet elemet tartalmaz, például szójátékot, speciális képeket, ebben az esetben ezek az elemek állhatnak védelem alatt. Ezt követően az előadó hosszasan elidőzött azon, hogy vajon a szakácsok, akik étellel rajzolnak, kompozíciókat helyeznek el a tányéron, miben különböznek a festőktől? A megoldás sem váratott sokáig magára: az ilyen kompozíciók művészi alkotásként állhatnak védelem alatt, mivel maga az alkotás az étel formájában kerül rögzítésre a tányéron. Összefoglalásként elmondható, hogy az étel vizuális megjelenése lehet védett, ha eredeti jellegű, de az íze és molekuláris összetevői nem állhatnak szerzői jogi oltalom alatt. Amikor tehát nekilátunk a tányérunk közepén ránk mosolygó ízlésesen elrendezett étel halom elpusztításának, gondoljunk mindig arra, hogy lehet, hogy most épp egy egyéni, eredeti jellegű szerzői alkotást készülünk megsemmisíteni, vagy legalábbis átdolgozni… Yves Gaubiac és Mireille van Eechoud: Contemporary Conceptual arts: Yves Gaubiac: Yves Gaubiac jogeseteken keresztül mutatta be a conceptual arts joggyakorlatát és szerzői jogi kérdéseit. Először az ún Affaire paradis, de Jakob Gautel ügyet boncolgatta, amelyben egy lepusztult romos ajtó fölé arany színű betűkkel felírták, hogy „paradise”. A kérdés az volt, hogy önmagában a felirat ebben a környezetben védett-e. A francia bíróság az ítéletében megállapította, hogy ha egy szót speciális háttérre festenek, és ezzel megváltozik a szó jelentése, akkor ez művészetnek és egyben szerzői jogilag védett alkotásnak minősül. Az előadó ezt követően Table basse Yves Klein ügyet tárgyalta részletesen. Az Yves Klein asztal egy speciális kék színű lappal rendelkező, négyszögletű, fémvázas, négylábú asztal volt, amelyet egyedileg terveztek. A versenytárs létrehozta az ugyanolyan kék színű ún. Pigmento asztalt, amely szintén négyszögletű, szintén fémvázas, de más méretű, és más lábmegoldású volt. Az Yves Klein azt kifogásolta keresetében, hogy a Pigmento asztal szintén négyszögletes, rejtett láb designnal rendelkezik, monokróm kék színű asztallapja van, üvegfelülettel. Az ellenérdekű fél érvelése szerint a kék szín önmagában nem élvez szerzői jogi védelmet, az csak egy kémiai formula, és ráadásul a Klein asztallapon a kék színt nem festőművész vitte fel művészi ecsettel, hanem azt szobafestéshez használt festékszóróval festették, ezért sem állhat szerzői jogi oltalom alatt. Azzal is érvelt a Pigmento, hogy az asztal struktúrája teljesen eltérő. Az ügyben az első- és másodfokú bíróság döntése ellentétes volt. Az elsőfokú bíróság nem állapított meg jogsértést, azzal érvelve, hogy a Pigmento asztal teljesen eltérő benyomást keltett, a másodfokú jogerős döntés azonban ezzel ellentétben megállapította, hogy a Pigmento asztal sérti az Yves Klein asztal szerzőinek szerzői jogait, mert a francia Yves Klein asztal karakterisztikus elemei, így különösen a kék szín felhasználásra kerültek a brazil Pigmento asztalban. 9
A szintén az Yves Klein nevéhez fűződő Table doreé ügyben (Table doreé (Yves Klein) – vs. LED table) a bíróság a fenti döntést követve kimondta, hogy másik kék asztalt lehet tervezni és készíteni, lehet akér más méretű, formájú is, de ha a kék szín annyira meghatározó, akkor a másik kék asztal is jogsértő lesz. Mireille van Eechoud: Az előadó a conceptual arts fogalmával foglalkozott részletesen, és kifejtette, hogy idetartoznak a városi művek, a digitális művek, az installációk, az immateriális, bio, minimalista művek, a performanszok is. Részletesen foglalkozott a már létező anyagok felhasználásával készült művekkel, és véleménye szerint azért jelent problémát a modern művészet szerzői jogi megítélése, mert a szerzői jog a formára koncentrál. A conceptual art jellemzője, hogy a szerző előbb megtervezi művét, majd a mű tényleges megalkotása már másodlagos jelentőségű a tervezéshez, mint a tényleges alkotó tevékenységhez képest („all of the planning decisions are made beforehand and the execution is a perfunctory affair”). Példaként hozta fel a falfestményeket, fehér háttérben fekete geometriai formákat. A fentiek bemutatására Bankssy műveket alkalmazott, például az elefánt a szobában című alkotást, amelyben egy előre meglévő anyagokkal, bútorokkal berendezett szobába tette bele a nagy piros elefántot. A szoba és az elefánt nem védett önmagában, azonban nem számít, mennyi más elem van együtt, mindegy, hogy az elefánt ki van-e festve, az egész alkotás gyűjteményes műként védett, mert az elemek elrendezése egyéni, eredeti jellegű. Egy másik Bankssy művet is megemlített, amelyben egy tank tartályon az a felirat állt, hogy: „This looks a bit like an elephant.” Az előadó véleménye a tartály azon a helyen és abban az időben ezzel a felirattal szerzői jogi oltalom alatt áll, a felirat azonban önmagában nem védett. Eredetiség Alison Firth: Haladás az egységes EU eredetiség-fogalom felé? Alison Firth, a University of Surrey professzora az Infopaq irányelv alkalmazásával, egyes európai államok jogalkalmazására gyakorolt hatásával kapcsolatban tartott érdekes előadást. A téma középpontjában az idézés megengedhető mértéke, továbbá a legrövidebb, már önállónak tekinthető mű hossza állt. Párhuzamba állított több tagállami (NLA v. Meltwater ügy – Egyesült Királyság) és nem tagállami (Fairfax ügy – Ausztrália) jogesetben kifejtett érvelést abban a tekintetben, hogy mikor tekinthetünk egy szöveget önálló műnek. Figyelembe kell venni többek között a hosszúsági szempontokat, de főleg azt, hogy a töredék megfelel-e az önálló tartalmi követelményeknek. Abban egységes az álláspont, hogy akkor tekinthető egy szöveg mindenképpen töredéknek, nem-önálló műnek, ha önmagában értelmezhetetlen. Surrey-i kutató kollégája, Pessi Honkasalo sajnos nem tudott részt venni az előadáson, ám az előadó helyette is felvázolta röviden a finnországi helyzetet, amennyiben az irányelv előtti szokással ellentétben több, korábbi joggyakorlat szerint önálló műnek tekintett rövid szövegről (vásárlócsalogató rövid áruleírások egy online boltban) kimondták, hogy nem tekintendő önálló műnek. 10
Robert Clark: Kitart az orca verejtéke? Robert Clark, a University College Dublin oktatója rövid előadást tartott a "sweat of brow" doktrína alkalmazásáról, tehát arról, hogy önmagukban egyéni, eredeti jelleget nem hordozó művek pusztán a beléjük fektetett energia miatt miként válhatnak mégis szerzői művé, szerzői jogvédelem tárgyává. A common law államok általában a bírói egyedi mérlegelésre bízták a kérdés eldöntését. Ez alapján többször is változott az uralkodó álláspont, hol az illetéktelen felhasználással okozott kár megelőzése (a szerzői jogi védelem mellett), hol pedig a szabad verseny elősegítése, egyes, jellemzően gyűjtemény, adatbázis jellegű művek kiemelten történő kezelésének elkerülése (a szerzői jogi védelem ellen) került inkább alkalmazásra. Kanadában a 2004-es Tele Direct eset meghatározta a jogalkalmazás új irányát az által, hogy a munkába fektetett "képzettség, ítélőképesség és munka" értékét nézték, nem pedig az általános szerzői jogi eredetiség-mércét. Ausztráliában a 2000-es években is megfordult az álláspont. 2002-ben a Desktop Publishing eset kapcsán szerzői jogi mércét alkalmazva eredetiséget találtak egy alapvetően nem eredeti műben. A 2009-es Ice TV eset kapcsán ugyanakkor a bíróság kimondta, hogy a korábbi érvelés nem helytálló, "adatszeletek" kiemelése nem szerzői jogi jogsértés. Az Egyesült Királyságban és Írországban is több eset foglalkozott a különböző célú gyűjtemények, így a sportfogadások céljából összegyűjtött és megfelelő formába rendezett sportesemények kérdése (Írország: Magill-eset; Egyesült Királyság: Fixtures Marketing-eset). Az Adatbázis-irányelv megjelenése ugyanakkor olyan "sui generis" műfajt vezetett be, melyben az adatok megszerzésébe, ellenőrzésébe, megjelenítésébe fektetett jelentős befektetés szerzői jogi védelemmel ruházza fel a művet (pl. William Hill-eset). Delia Lipszyc: Az Európán kívüli, kontinentális jogú államokban alkalmazott eredetiség-fogalom Delia Lipszyc az Európán kívüli, főleg a latin-amerikai és afrikai régiókban található egyes államok eredetiség-felfogását, az ehhez kapcsolódó joggyakorlatát elemezte előadásában. Bőséges anyagot szolgáltat az Andesi Közösség, valamint a hozzá tartozó Andesi Bíróság joggyakorlata. Az ide tartozó államok – Bolivia, Kolumbia, Equador, Peru – az elterjedtebb, általános, pélózó felsorolást alkalmazó műdefiníciót, illetve tágan értelmezhető eredetiségfogalmat alkalmazzák, hasonlóan több karibi államhoz is. Vannak azonban olyan országok, melyek jogukban megmaradtak a műformák taxatív felsorolásánál, ilyen például Brazília és Chile. Mint az elképzelhető, ez sűrű törvénymódosításokhoz vezet, ugyanis a jogalkotók igyekeznek olyan műkategóriákat teremteni, melyekbe beleesnek a különböző származékos művek, illetve a technika folyamatos változása mellett újonnan megjelenő műtípusok is. Az eredetiség sok helyen igen közel áll az egyéni jelleg fogalmához, ugyanis több törvényi definícióban a szerző egyedi személyiségéhez kötik a mű eredetiségét, így pl. Panamában. Máshol - pl. Equadorban – a mű eredetisége kifejezett újdonságot is jelent. 11
Előadását több argentin jogesettel zárta, illusztrálva, hogy a látszólag eredeti jelleget nélkülöző művek (pl. futball-mezek listáját tartalmazó kiadvány) is tekinthetőek eredetinek (pl. receptgyűjtemény), ha a beléjük fektetett munka és alkotó jelleg eredetivé teszi őket – visszautalva Robert Clark előadására. A látássérült személyek művekhez való hozzájutása a nemzeti jogokban Silke von Lewinski: Vakok és látássérültek számára biztosított hozzáférés különböző megközelítései Silke von Lewinski, a Max Plank intézet kutatója a vakok és gyengén látók érdekeiben alkalmazandó szerzői jogi kivételek kérdéskörével foglalkozott előadásában, mintegy bevezetésük több, a vakok és gyengén látók kérdéskörével foglalkozó előadás előtt. A 2000es években többször is felmerült a WIPO előtt a kötelező kivételek kérdése (2004-ben, 2008ban, illetve napjainkban). Számos ország, így Brazília vagy egyes afrikai országok a tagállamok számára kötelező kivételek mellett álltak ki, míg más államok, így az Egyesült Államok, vagy Európa több állama, az opcionális kivételek lehetősége mellett foglalt állást. Az előadó ezt az eltérést a vakok és gyengén látók különböző országokban eltérő körülményeire vezette vissza. A vakok és gyengén látók száma és helyzete szoros összefüggést mutat az adott állam egészségügyének fejlettségével. Százmilliókra tehető a vakok és gyengén látók száma, 90%-uk a fejlődő országokban él, mégis, a világon fellelhető szerzői műveknek csak kevesebb, mint 5%-a érhető el számukra. Előadását számos statisztikai adattal és érzékletes hasonlattal fűszerezte, aláhúzva, hogy különböző egészségügyi hátrányok milyen különleges problémákat vetnek fel, melyek megoldása általában nem is a jog témakörébe tartozik. Jorgen Blomqvist: A Kötelező Kivétel BUE/TRIPS, illetve közösségi normákkal
Egyezmények
összeegyeztethetősége
a
Jorgen Blomqvist az EU jog, valamint a különböző nemzetközi egyezmények, valamint államközi megállapodások közötti viszonyt boncolgatta. A nemzetközi szerződések alapelve (BUE 20, Római Egyezmény 22), hogy tagállamai egymással szabadon állapodhatnak meg az egyezmények által előírttól eltérő szerzői jogi védelemben, kedvezményben, feltéve hogy az így kialakult jogi helyzet nem hátrányosabb a szerzőre nézve, mint az a WIPO általános szabályai szerint lenne. Így tehát el kell kerülni a nemzetközi egyezményen belüli "blokkok" kialakulását, ahol a szerzők művei alacsonyabb szintű védelmet kapnak, mint akár az adott tagállam saját állampolgárai által alkotott művek, akár a szervezet tagállamai számára előírt kötelező legalacsonyabb szint. Ez az alapelv természetesen a vakok és gyengén látók esetében alkalmazott kivételekre is kiterjed. Mint arról már volt szó, sem a WIPO által elfogadott, sem a közösségi jogszabályok nem tartalmaznak olyan kivételeket, melyek kötelezően alkalmazandóak lennének a tagállamok által. Ugyanakkor a tagállamoknak jogukban áll akár önállóan, akár egymás között vakok és gyengén látók érdekeit jobban szem előtt tartó jogot alkotni és alkalmazni. Jens Bammel: Contractual practices
12
Jens Bammel, az International Public Association elnöke átfogó elemzést adott a WIPO keretében készülő Visually Impaired Treaty kérdéseiről, és a készülő egyezményt egyenesen a szerzői jog első globális harmonizációjának nevezte. A WIPO célja a szerződés kidolgozásakor az egyenlő hozzáférés biztosítása a látássérült személyeknek, amelyhez azonban a technológia, a források és az együttműködés jelentik a kulcsfogalmakat. Az egyes nemzeti megoldásokból példákat hozott, így említette a holland gyakorlatot is, amelyben a kiadók tevékenyen közreműködnek a hozzáférés biztosítás megoldásában, Németországban a kiadók komplett adatbázist hoztak létre ennek érdekében, míg Brazíliában egy alapítvány foglalkozik ezzel. A nemzetközi együttműködésben fontos, hogy legyenek megbízhatónak minősített közvetítők, amelyek biztosítják a kiadók, a könyvtárak és a látássérült személyek közötti kommunikációt. Irini Stamatoudi: a görög modell A görög szerzői jogi törvény 28A §-a (2121/1993) tartalmazza a látássérült személyekre vonatkozó szabályokat, amelyek megegyeznek az Infosoc irányelvben meghatározott szabályokkal: csak nem-kereskedelmi jellegű felhasználások jöhetnek szóba, amelyek közvetlenül a hátrányos helyzethez kötődnek, és az adott hátrányhoz szükséges mértékben gyakorolhatók csak. Az érintett hátrányos helyzetű személyek köre a vakok, a gyengén látók és más beteg személyek, aakik látása akadályozott. A szabad felhasználás körében engedélyezett művek formája lehet Braille, Moon, Daisy vagy hangoskönyv. A szabad felhasználást felhasználóként élvezhetik a non-profit szervezetek és más hasonló szervezetek, egyetemi szintű oktatási intézmények, technológiai intézmények, műszaki egyetemek. A felhasználásba a kiadókat is bevonták, kötelesek a hatáskörrel rendelkező szervezet kérésére 30 napon belül átadni a kért művet. A szabad felhasználással érintett művek körébe tartoznak például a tankönyvek, általános és középiskolai szinten, és más művek az éves kiadás 10%-ában. A görög rendszerben biztonsági rendelkezések is szerepelnek, így csak legálisan nyilvánosságra hozott művek használhatók fel ilyen módon, sem közvetve, sem közvetlenül nem használhatók fel kereskedelmi célra, és nem alkalmazhatók azokra a művekre, amelyek már piacra kerültek olyan formában, amely kielégíti a kedvezményezett személyek speciális igényeit, továbbá a többszörözött példánynak tartalmaznia kell a szerző és a kiadó nevét és az első megjelenés dátumát. A rendszer működtetéséhez szükséges központi adatbázist a szerzői jogi szervezetek tartják fenn. Geidy Lung: A WIPO vita eredménye A WIPO SCCR napirendjén szerepeltek a szerzői és szomszédos jogokkal kapcsolatos korlátozások és kivételek. 2008-as döntésében a WIPO prioritásként határozta meg a vak és látássérült személyek védelmét.
13
Az előadó részletes statisztikákat szolgáltatott a látássérült személyekről, elmondta, hogy Afrikában van a legtöbb látássérült, amelynek elsődleges oka az orvosi ellátás hiánya,és itt a legkisebb a vakoknak való könyvek, művek aránya is. A WIPO kutatásai alapján összesen 314 millió látássérült van a világon, 57 nemzeti jog tartalmaz kivételeket erre, kevesebb, mint 5% -a van csak a nyomtatott anyagoknak megfelelő formában és a látássérültek 90%-a fejlődő országokban él. A WIPO célja az, hogy biztosítsák a látássérülteknek a hozzáférést a szerzői művekhez és egyensúlyt teremtsenek a látássérültek művekhez való hozzájutásának joga és a szerzői jogi tartalomipar között. A WIPO a látássérültekkel kapcsolatos jogi megoldásokba bevonja a köz- és magán szektor szereplőit is, megbízhatónak minősített közvetítők formájában, és megalkotta a TIGAR projektet, vagyis a globálisan elérhető megbízható közvetítők hálózatát. Sajnálatos módon azonban a World Blind Association idén márciusban felfüggesztette a projekt támogatását, de az egyes nemzeti szervezetek még támogatják a WIPO törekvéseit. A WIPO égisze alatt készülő szerződésnek több tervezete van, a latin-amerikai országok által készített szövegjavaslat, az USA, az afrikai csoport és az EU javaslata. A következő lépés a folyamatban ezekből a javaslatokból egy egységes szöveg létrehozása, amelyet majd a bizottság elé terjesztenek. A WIPO kezdeményezés nemzetközi alapját erősíti az ENSZ alapelv is, hogy az IP jogok nem képezhetik akadályát annak, hogy a látássérültek hozzájussanak a művekhez. Ysolde Gendreau és Jonathan Griffiths – Az emberi jogokból eredő korlátozások; a szerzői jog újra egyensúlyba hozása a művekhez való hozzáférés szempontjából A témát Sam Ricketson, a panel elnöke vezette be, a szerzői jog emberi jogi eredetéről beszélve, megemlítette az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát is. Ezt követően Jonathan Griffiths vette át a szót. Jonathan Griffiths – Szerzői jog és alapvető jogok az EU-ban A téma bevezetéseként Mr. Griffiths megemlítette, hogy a szerzői jognak több kapcsolódási pontja is van az emberi jogokkal, és most különösen nagy jelentősége van ennek a Lisszaboni szerződés miatt, jó példa erre az Európai Unió Alapjogi Chartája. A szerzői jog és az alapvető jogok kapcsolatát boncolgatja a Sabam v. Scarlet Extended (C70/10), 2011. április 14. AG Cruz Villalón) ügy is. Az EU irányelvek közül az Infosoc irányelv (3) preambulum bekezdése és a Jogérvényesítési irányelv (32) preambulum bekezdése tartalmaz az alapvető jogokkal kapcsolatos rendelkezéseket. Az ECJ előtt számos ügy volt folyamatban, amelyek a szerzői jogok és az alapvető jogok kapcsolatát is vizsgálták. Az Eva-Maria Painer v. Standard Verlags GmbH (C-145/10 2011. ápr. 12, AG Trstenjak) ügyben a portréfotókkal kapcsolatban a bíróság alkalmazta az EU Charta 17 (2) cikkét, amely 14
kimondja, hogy a szellemi tulajdon védelmet élvez, és ez alapján a portréfotókon is el kell ismerni a szerzői jogot. A Stichtung de Thuiskopie v. van der Lee (AG Jaaskinen) ügyben a bíróság kimondta, hogy egy tagállam sem engedheti meg a magáncélú másolást és nem kötelezheti a magánszemélyeket kompenzáció fizetésére, kivéve, ha létrehoznak egy olyan rendszert, mely hatékonyan biztosítja a kompenzáció megfizetését. Az Infosoc irányelv 2. cikke és 5. cikk (2) bekezdése másképp nem lehetne végrehajtható. Laserdisken ügyben (2006) ECR-I 8089 a bíróság az Infosoc irányelv 4. cikk (2) bekezdését vizsgálta, valamint hivatkozott az EU Alapjogi Chartája 10. cikkére is, amely a véleménynyilvánítás szabadságát tartalmazza: „Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. A jognak magában kell foglalnia a vélemények kialakításának szabadságát és a hatóságok befolyása nélküli pártatlan információkhoz való hozzájutást határoktól függetlenül…” A kereset ebben az ügyben tehát egyrészt a jogosultak véleménynyilvánítási szabadságán, másrészt pedig az információkhoz való hozzájutáshoz való jogon alapult. A bíróság ebben az ügyben kimondta továbbá, hogy a 10. cikkben garantált jog azonban korlátozások tárgya lehet addig, amíg ezek a korlátozások összhangban állnak a joggal, ezen előírások alá tartozó jogos érdekek motiválják őket és szükségesek egy demokratikus társadalomban. A fent már említett Sabam v. Scarlet Exntended (C-70/10; 2011. április 14, AG Cruz Villalon) ügyben a fő kérdés az internetszolgáltatók filterezési és blokkolási kötelezettségének fennállása volt, amelyben a nemzeti bíróság kötelezte erre az internetszolgáltatókat. Az ECJ azonban alapjogi érveket is alkalmazott ítéletében, amikor kimondta, hogy a nemzeti bíróság döntése ellentétes az EU alapvető jogi elveivel, vagyis különösen a legalitás és arányosság elvével, továbbá kimondta, hogy a jelen esetben alkalmazandó az EU Alapjogi Chartája is, különös tekintettel a 7. cikkre (privacy) és a 8. cikkre (személyes adatok védelme). Ysolde Gendreau Ysolde Genreau észak-amerikai szempontból, a kanadai jog és joggyakorlat alapján mutatta be a szerzői jog és az alapvető emberi jogok kapcsolódási pontjait. Kanadában 1982-ben fogadták el az új alkotmányt, amely tartalmazza a jogok és szabadságok chartáját is. Az alkotmány szövetségi szintű jogforrás, amellyel egyetlen tartományi jogalkotás sem állhat ellentétben. Az új kanadai alkotmány alapján 1984-ben született az első olyan bírói döntés, amely a szerzői jog és az alapvető emberi jogok kapcsolatát vizsgálta, az alapjogok közül a véleménynyilvánítás szabadsága és a közérdek került megvizsgálásra, a szerzői jogi szabályok közül pedig a fair use előírásai. A kanadai esetjogban az első döntést a szerzői jogok és az emberi jogok összefüggésében számos további követte, a Legfelsőbb Bíróság 1985-ben, majd 1986-ban is foglalkozott ezzel a témával. 1996-ban a nagy visszhangot kiváltó, a Michelin figurával kapcsolatos ügyben (Michelin v CAW Canada, (1996) 71 CPR (3d) 348) szintén a véleménynyilvánítás szabadságával került összetűzésbe a szerzői jog. Ebben az ügyben CAW, egy szakszervezet, amely egységesíteni akarta a Michelin dolgozókat a Michelin kanadai üzemében. A CAW szórólapokat terjesztett, amelyeken a Michelin szót használta és a jólismert Michelin figurát átalakítva ábrázolta. A CAW szórólapján a dolgozót a Michelin figura lábával lesújtva ábrázolta. A Michelin pert indított a CAW ellen védjegybitorlás és szerzői jogok megsértése alapján is. A CAW az Alkotmány és az alapjogi Chartára hivatkozott és a 15
véleménynyilvánítás szabadságát hozta fel védekezésként. A bíróság nem állapította meg a védjegybitorlást és szerzői jogsértést sem a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozással. A kanadai esetjogban fontos helyet foglal még el az 1999-es ún. Avanti ügy (Productions Avanti Ciné Vidéo Inc. v. Favreau, [1999] R.J.Q. 1939 (C.A.)), ahol a bíróság szerzői jogi szempontból vizsgálta a jelentős mértékű felhasználás fogalmát, és azt, hogy egy paródia milyen mérték felett minősül szerzői jogsértésnek. A bíróság következtetése az volt, hogy a fair dealing védelem nem áll meg ott, ahol a paródia ténylegesen egy eredeti mű eltulajdonítása egyedül azért, hogy üzletet csináljon az eredetiségéből és népszerűségéből, és ez egy drámai mű jelentős részének a felhasználását jelenti még akkor is, ha a szöveg vagy a dialógusok nem kerültek szó szerint átvételre. Itt tehát a véleménynyilvánítás szabadságával szemben a szerzői jog győzedelmeskedett. Árva művek A panelt dr. Ficsor Mihály vezette és későbbiekben maga is hozzájárult az előadás anyagához. Juan José Marín: Az Universidad de La Mancha professzora előadása előtt megemlékezett Antonio Delgadoról, az ALAI spanyol tagozatának egyik alapító tagjáról, volt elnökéről és jeles jogtudósról, ki az előadást megelőző éjszaka húnyt el Madridban. Az előadáson elhangzott az Európai Parlament és Tanács előtt lévő, árva művek sorsával foglalkozó javaslat méltetása. Az utóbbi időben felerősödött a jogalkotási és jogtudományi érdeklődés az árva művek irányában több tagállamban is, így többek között Németroszágban, Belgiumban. Ugyanakkor az Európai Közösségen kívül is terjed az új szabályozás, így kiemelésre került az ausztrál jogalkotói munka. Feltételezzük, hogy nem kell felhívni a kedves olvasók figyelmét a közelmúltban hatályba lépett új magyar szabályokra. Önálló, árva művekkel kapcsolatos jogalkotás a közelmúltban Kanadában és Magyarországon ment végbe, valamint az osztrák jogalkotók előtt is folyamatban van. Ezen a három államon kívül egyelőre nem tapasztalható ennyire konkrét jogalkotási folyamat. Árva mű olyan mű, melynek szerzőjét lehetetlen, vagy különös nehézséggel járna megtalálni, ez egy általánosan elterjedt definíció. Az igazi probléma a mű eléréséhez fűződő társadalmi érdek, és a mű távoli szerzőjének jogai összeegyeztethetőségében rejlik, ehhez kapcsolódnak az egyéb járulékos problémák, melyek közé tartozik a mű előadása, átdolgozása. Az árva művek felhasználását kizárólagos joggal szabályozza a hivatott szervezet, pontosan úgy, mintha maga a szerző rendelkezne a művel. Az engedélyezésnek minden esetben meg kell előznie a felhasználást. A szervezetek által adott felhasználási engedély anyagi hozzájáruláshoz között és általában nem kizárólagos. Továbbengedélyezési jogot árva művekkel kapcsolatban szerezni nem lehet, az engedélyező szervezet minden esetben eseti döntést hoz, az árva művekről dönteni hivatott szervezet számáűra ismeretlen harmadik személyek nem szerezhetnek felhasználási jogot. Gond, hogy az árva művek fogalma még nem terjedt el a köztudatban, az esetleges felhasználók nem tudják, kinek fizessenek.
16
Az árva mű nem azonos a feltáratlan művel. A feltáratlan mű (obra descatalogada) nem feltétlenül árva mű, nem feltétlenül ismeretlen a szerzője, hanem csak valamilyen okból nem került megismerésre, feldolgozásra, katalogizálásra. Igazából az árva mű megnevezés helyett az árva szerző kifejezést kellene használni, hiszen a jogviszonyban egyedül a mű bizttos, a szerző az, akinek a tartózkodási helye, illetve egyéb körülményei ismeretlenek. Egy mű csak eseti jelleggel várhat árvává. Minden esetben mindent meg kell tenni a szerző felkutatásáért, és csak annak sikertelensége esetén tekinthető árvának, nem lehet egy művet árvává minősíteni puszta analógia alapján. A közösségi jogalkotásban az a cél, hogy az árva mű fogalma kiterjedjen az egész Közösségre. Így elkerülhető lenne, hogy egy államban ismert szerző művét rosszhiszeműen, joggal visszaélve árva művé lehessen minősíteni. Jelenleg még nem áll fenn ennek az általános nyilvántartásnak a technikai, jogi lehetőséges. Kérdés, hogy árva műnek minősíthető-e a ki nem fejtett, le nem írt, anyagi formában meg nem jelenő mű. A kanadai jogalkotásban kifejezetten csak a kifejezett művek minősíthetők árva műnek. Az irányelv tervezetében azonban ilyen megkülönböztretés nem található. Ilyen esetekre a bizonyítási teher azon nyugszik, akinek érdekében áll a mű felhasználása. A társszerzők által alkotott művek csak akkor tekinthetők árva műveknek, ha az összes társszerző tartózkodási helye ismeretlen. Ha már akár cdsak egy társszerző ismert, nem beszélhetünk árva műről. Az irányelv-tervezet, valamint a két friss jog is ragaszkodik a művek formális, kifejezett árvává minősítéséhez, sem hallgatólagos, sem részleges árvává minősítés nem lehetséges. Következő kérdés, hogy jogi személyek által alkotott mű válhat-e bármilyen esetben árva művé. Természetesen ideális esetben egy mű sohasem válhatna árvává, hiszen a szerzői jogok a polgári öröklési jogi szabályok szerint átszállnak valakire, valamire, vagy akár az államra. A szellemi tulajdonjogok, az ingatlanokhoz hasonlóan, nehezen válnak uratlan dologgá, tulajdonosuk aligha tűnik csak úgy el. A szerzői jogok bizonyos szempontból még nehezessen, ugyanis nincs szükség a tárgyának fizikai meglétévé ahhoz, hogy fennmaradjon a jog. Az előadóművészek Spanyolországban 1987-ig nem rendelkeztek saját joggal, csak a munkajogi szabályok szerint jártak el. Ennek megfelelően az ő előadásaik, teljesítményük által keletkezett jogok a jogi személyiségű munkáltatóik kezébe kerültek. Különös jelentőségűvé vált a jogi személyek által birtokolt szerzői jogok sorsa. Több jogi személyű társaság is eltűnt, jogutód nélküli felszámolásra került, ilyen esetekben különösen érdekes kérdés, hogy tekinthetők-e árva műnek a valaha náluk volt művek. A tényleges szerző felkutatásának gyakorlata eltér a különböző országokban. Franciaországban elsősorban a végrendeletek, illetve a törvényes öröklés nyomán követik a közeli, távoli örökösöket. Magyarországhoz hasnolóan mind Magyarországon, Franciaországban, Spanyolországban végigkövethető az öröklés rendje, melynek a "végén" köteles örökösként az állam áll. Az államtól lehet tehát megszerzni sok árva mű jogát.
17
Az árva művek szabályozásának elterjedése több nem várt hatással is járhat. Megnőhet a művek minden áron való publikálásának, akár álnéven, vagy név nélkül való nyilvánosságra hozatalának jelensége, általában az örökösök által, ha attól tartanak, hogy a kevésbé ismert szerző/mű esetén feledésbe merülhet a mű tényleges eredete. Így az árva művek szabályozása már a puszta lehetőségnél fogva teljesítheti a művek nyilvánosságra való hozatalához fűződő érdeket. Az irányelv-tervezet 6-7. cikkeiben meg vannak határozva a művek rendes, illetve rendkívüli felhasználásai. A 6. szakasz vonatkozik az általános felhasználásokra, a 7. pedig egyes különleges felhasználásokra. A kanadai és magyar törvényben az árva mű jogosultja bárki lehet. Tehát ha teljesíti a követelményeket, gondos kutatást végez a szerző után, kérelmezi az engedélyt a kompetens hatóságoknál, bármilyen személy lehet jogosult, nincsenek további követelmények. Az irányelv-tervezetben azonban szerepelnek további követelmények is. Így a 1. cikk szerint csak az alábbi szervezetek tekinthetők jogosultnak, felhasználónak: könyvtár, oktatási, közmúzeum, archívum, közszolgálati televízió, illetve egyéb közszolgálati médiaszolgáltató. Természetesen tervezetről lévén szó, ez a lista is változhat. Az engedély anyagi vonzata is érdemel pár szót. A felhasználásért fizetett összeg értelemszerűen egy jövőbeli határozott idejű, átruházhatatlan, nem-exkluzív, adott országra szóló engedély. Az összeg fix, hipotetikus felhasználásért adott általánydíj. Az irányelv-tevezet gátat szabna az összeg szabad meghatározásának, valamint felhasználás módjától tenné függővé a remuneráció mértékét. Maria Martín-Prat: EU Irányelv-javaslat az árva művekről Maria Martín-Prat az irányelv tervezet mellett a lehetséges további jogalkotásit is felvázolja előadásában. Az irányelv megalkotására irányuló mozgalom már 2006-ban megkezdődött egy Bizottsági Javaslattal. Különböző szintű egyeztetések mentek különböző csoportok között, ide értve a High Level Expert Group of Digital Libraries által 2006-ban benyújtott Final Report on Digital Preservation, Orphan Works and Out-of Print Works is, mely főleg a szellemi örökség digitizálása, illetve online hozzáférése témakörét boncolgatta. 2009-ben a Bizottság kiadta a High Communication on Copyright in the Knowledge Economy nevű javaslatot, (COM(2009)532) azonosító alatt. 2009-2010 között számos érdekelt féllel tartottak többoldalú egyeztetést (stakeholder platform). 2011. május 24-én nyújtották be a kialakult konkrét javaslatot COM(2011)289 szám alatt. Az irányelv tényleges célja az, hogy a jövőben ne legyenek árva művek, hiszen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az árva művek jelensége nem lehet cél, hanem sokkal inkább elkerülendő, áthidalandó, de sajnos a mindennapokban előforduló helyzet. Másik cél az árva művek jogainak engedélyezése annak céljából, hogy digitizálni lehessen őket, így elérhetővé téve mindenki számára. Sokszor nem csak magát a szerzőt, hanem a jogok pillanatnyi tulajdonosát is meg kell keresni, mert ha a szerző átruházta jogait, akkor azokat tőle értelemszerűen nem lehet megszerezni. A
18
pontos megfogalmazás szerint nem is attól árva egy mű, hogy nem található a szerzője, hanem attól, hogy a jogok tulajdonosa, a tulajdonképpeni törvényes képviselője elérhetetlen. A 2. cikk szerint amint akár csak egy jogosult, vagy legalább részben jogosult tartózkodási helye, elérhetősége ismertté válik, a mű már nem tekinthető árva műnek. Az árva művek közérdekből történő hasznosítása az irányelv-tervezet szerint mentesíti az anyagi remuneráció alól. Ez persze csak a fentebb meghatározott felhasználókra (iskolák, könyvtárak, stb.) vonatkozik, a joggal való visszaélés elkerülése érdekében. Bizonyos esetekben ezek a privilegizált felhasználó túl is terjeszkedhetnek a számukra ingyenesen engedélyezett felhasználásokon, ide értve a nagyközönség által is látogatható könyvtárak általi hozzáférhetővé tételt. Más fejlemények, várható fejlemények a közösségi jogalkozásban, jogi vitákban: • • • • •
•
•
Árva mű írányelv javaslat További egyeztetések az EU és az érdekképviselő szervezetek között a "nem keresekedelmi" művek tekintetében Egyeztetések a nyomtatott művek olvasására képtelen személyek számára biztosított kivételekről Új Zöld Könyv az audiovizuális művek online terjesztéséről; Új javaslatok a közös jogkezelés egységes közösségi jogi szabályozásáról: cél nem új közös jogkezelés, hanem a transzparencia, egységes jogi rendszer megkövetelése az egyes tagállami közös jogkezelő szervezetektől; Az üreskazetta jogdíjjal kapcsolatos friss bírósági döntések, új jogalkalmazási irány megvitatásáról – milyen kivétel alkalmazható, milyen csatornán keresztül történjen a díjak felosztása; Illetve 2001/29-es irányelv alkalmazásáról.
A kérdések leginkább a szerzői jog területi jellege, valamint az egységes piac közötti érdekellentét kapcsán merülnek fel. Ettől függetlenül a nemzetközi nyomás iránya afelé irányítja a jogalkotót, hogy a műhöz való hozzáférés érdekében mely területeken alkalmazzon újabb kivételeket (pl. vakok és látássérültek esete). A fejlődés felveti a tömeges digitizálás kérdését, hogyan lehet a legegyszerűbben, legbiztosabban felkutatni a művek tömegeinek jogosultjait. Ennek érdekében fontos a művek tényleges eredetének meghatározása, hogy melyik ország rendszere szerint történjen a jogosítás. Mi a helyzet a határon átnyúló kérdésekben? Ennek érdekében mozgalom zajlik az egységes európai szerzői jog megteremtéséért. Ez rögtön újabb kérdéseket vet fel, melyekről már volt szó a konferencián elhangzott előadásokon: együtt létezzen as nemzeti védelmmel? Regisztrációhoz köthető-e? Jelenthet-e ez kötelenő páneurópai engedélyezési eljárást? A kivételek és korlátozások elterjedésével felmerül az a kérdés is, hogy kivételekről lévén szó, mekkora színvonalú egységesítésre van szükség, illetve engedhető meg. Az is tény, hogy a gyakorlat azt mutatja, hogy ha egy kivétel elterjed, az élvezői, majd a jogalkalmazók is jognak tekintik, így a jelenleg kivételként való kezelése csak elodázza a harmonizáció kérdését. Ficsor Mihály:
19
A Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület tiszteletbeli elnöke beszédében kitért arra, hogy álláspontja szerint a magyar árva művekkel kapcsolatos rendszer miért nem alkalmazható. Probléma többek között, hogy a védelem túl széles körű, az első rögzítés joga, például filmek esetében nem engedélyezhető ilyen módon. A fizetendő díj egy adminisztrációs díj, nem pedig a használat ellenértéke. Ez lehet az oka annak, hogy amióta működik a rendszer, 2009 óta, mindössze kevesebb, mint 200 mű esetében fordultak ilyen megkereséssel a SzTNH-hoz. Mindez csak akkor alkalmazandó, ha nincs közös jogkezelés, mely esetben természetesen a kötelező közös jogkezelés szabályai szerint kell eljárni. Ide tartozik a kiterjesztett közös jogkezelés is (pl. előadóművészi teljesítmények). Mario Bouchard: Árva művek kezelése Kanadában Már 1971-ben felmerült az árva művek kérdése, ugyanis már akkor megtapasztalták, hogy a szerzők utáni kutatás hosszú, fárasztó és elfogadhatatlan. 1989-től történtek tényleges jogalkotási erőfeszítések. Feltétel volt, hogy a szerző ne legyen fellelhető, a mű nyilvánosságra került legyen, valamint megfizessék a díjat, fix 5 évre előre, nem-kizárólagos felhasználási engedélyt nyerve így. Weboldalon történő publikáció nyilvánosságra hozatalnak minősül, tehát az árva művek digitális közzététele a kanadai jog szerint is komoly jogi problémát jelenthet. Egyébként a kompetens testület diszkrecionális döntése az engedélyezés, a jogosult helyébe képzelik magukat, és a szerint döntenek, hogy a szerzőnek mi lehetett a tényleges álláspontja. Nincs lefektetve a törvényben, de nem biztosíthatnak felhasználási jogot Kanada határain túl. A felhasználási engedély megadásáról szóló döntést befolyásolhatják az alábbiak: • • • • • •
Tervezett felhasználás módja Kérelmező felkészültsége, céljai A vélelemezett jogosult hírneve Tesületi önálló kutatás Testület érintettsége a kérelmező által folytatott kutatásban Egyéb, meg nem határozott szempontok
A felhasználás feltételei: • • •
Specifikus, meghatározott célra 5 éves fix időtartamra Díj (5 éves felhasználásra előre, vagy akkor, amikor a jogosult megjelenik – a kanadai kompetens testület maga is fizet a jogosultnak, amennyiben a felhasználástól számított öt éven belül megjelenik)
Tipikus, árva műként engedélyezésre kerülő műfajok: szlogenek, zenék, énekek, stb.
20
A kérelmezők között megtalálhatók magáncégek, magánszemélyek (37-37%) illetve oktatási célú szervezetek (13%), a továbbá egyéb célú szervezetek. Többezer megkeresés, 440 kérelem, 12640 műről. A rendszer "upstream" rendszerű: felhasználási díj előzetesen fizetendő, a használat csak ez után következik, akárcsak Magyarországon. Az upstream rendszer előnye, hogy nincs benne kockázat a szerző, hivatal számára. Szintén előnye, hogy így kiszűrhetőek a rosszhiszemű felhasználók. Ugyanakkor nem feltétlenül arányos a felhasználási díj a feljhasználással elért bevételhez. Az is tény, hogy mivel előzetes kutatásra van szükség, fárasztó, idő-, és energiaigényes. A bizottság általi kutatás, előzetes kutatás is további bizonytalanságot okoz. Jukka Liedes: Árva művek és közös jogkezelés Finnországban Az előadó a közös jogkezelés kiterjesztésének lehetőségét boncolgatja, melynek előnye, hogy megkönnyíti a tömeges használat, illetve művek tömeges volta melletti engedélyezést. Nyilvánvalóan csak tömeges használat mellett érdemes követni ezt a rendszert, akkor viszont megéri. A tömeges engedélyezés mellett a kérdés szerzői jogi jellege háttérbe szorul, elsősorban a polgári jogi jegyek kerülnek előtérbe. Kérdés, hogy engedélyezéssel, vagy pedig egységes szerzői jogi kivételekkel, korlátozásokkal lehet a legjobban klezelni az árva művek kérdését. A licencia mellett az szólhat, hogy a hivatásos licencia-szervezetek megfelelő háttérrel rendelkeznek a kutatáshoz, a licenc-díjak kezeléséhez és szétosztásához, aminek hiánya sokszor elriasztja a kisebb felhasználókat. Így tehát a licenciával járó nehézségek nem riasztják el többé a kisebb felhasználókat sem. Az Északi ECL, közös jogkezelő szervezet licencia-gyakorlata a szerződési szabadság elvére épül. Ennek előfeltétele, hogy a szervezet reprezentatív legyen, kellő felhatalmazással, bizalommal rendelkezzen, illetve indiszkriminatív módon folytassa tevékenységét. Fontos az opting out, az alternatív megoldás lehetősége, a felhasználók azonos elbánáshoz való jogának alapelve, illetve az egyéni remuneráció. A szervezet kezeli a tagok jogait külső személyek felé, ám a tagok csak a szervezeten keresztül léphetnek fel. Ide tartozik a szabad belépés lehetősége is, hogy azonos feltételekkel válhassanak taggá korábban külső szervezetek, jogosultak, felhasználók. Az alábbi területeken alkalmazzák: oktatási célú másolás, fénymásolás, szervezetek belső kommunikációja, archívumok, könyvtárak, múzeumok, sérültek számára történő felhasználás, eredeti rádió-, és televíziós felhasználás, távközlési szervezetek archívumainak közvetítése, ephemeral recordings, rádió-, és televíziós közvetítések továbbközvetítése. Természetesen vannak különleges csatlakozási és felhasználási feltételek adott felhasználási módokhoz, terjedelmekhez, mindez a rendszer egyéni, egyedi jellegét hivatott erősíteni. Szintén felmerül a határon túl nyúló felhasználás, az élő közvetítés, letöltés, feltöltés, távol
21
lévők számára korlátozások nélküli elérhetővé tétel kérdése. Különösen fontos, hogy a szervezet milyen távolságig kompetens engedélyezni ezeket a felhasználásokat. Ugyanakkor az előnyök is rendkívül kiterjedtek: hatékonyság, rugalmasság, felhasználók védelme, a szerzői jog gyakorlati alkalmazhatósága. A rugalmasság különösen fontos ezen a területen, ugyanis az egyenlő elbánás elve mellett az egyeni elbánás elve is működik, a szerződési szabadság alapján egyedi jogosítás, egyedi engedélyezés is lehetséges. Jogérvényesítés a digitális kommunikáció érájában; Nemzeti jogok és magánjogi szerződések A panelt Pierre Sirinelli nyitotta meg. a felhasználók mér nem csak passzív használói a világhálón elérhető műveknek, hanem aktívan részt vesznek a tartalom generálásában is. A közvetítő szolgáltatók kérdése nagyon fontos, felelősségük megállapításának kérdései is érdekesek. A peer to peer és a web 2.0 is a mai előadások témáját képezi. A p2p jogi megközelítése elég egyértelmű, de a jogérvényesítés ennél sokkal bonyolultabb. A web 2.0 kérdése sokkal bonyolultabb, mert itt a tartalomszolgáltató kérdéséről van szó. Itt szó lesz a felelősségről, az egyes magatartási kódexekről és egyéb szabályozásokról is. A peer to peer esetében nem könnyű a jogérvényesítés: vagy az internetszolgáltatók ellen megyünk, vagy pedig azon szoftverek gyártói ellen, amelyek az ehhez szükséges szoftvereket terjesztik. Lehetséges még az előfizetőkkel szembeni fellépés is, akik szerződésben állnak valamilyen internetszolgáltatóval. A fő cél az, hogy megtanítsuk az internet használóknak, hogy nem helyes, amit tesznek, utána lehet szankciókat alkalmazni. Ez az ún. graduated response. Jogérvényesítés a fájl cserével szemben: A „Graduated response” Alain Strowel: A „graduated response” eljárások átvétele (hány államban? Az egyes rezsimek hasonlósága és különbözősége) Az előadók részletes kutatást végeztek a graduated response-zel és a fájlcserével kapcsolatban. A kutatások eredményeként részletes statisztikákat állítottak össze. A kutatás eredményeinek ismertetése előtt részletesen beszéltek a graduated response európai kereteiről, amely magában foglalja a szerzői jogi irányelveket, a elektronikus kereskedelmi irányelvet, a jogérvényesítési irányelvet, az adatvédelmi és végül a távközlési szektorra vonatkozó irányelvet. A graduated response rendszer nem egy kötelező rendszer, hanem a soft law eszközeivel szabályozott terület az Európai Unióban. Ide tartozik az Európai Bizottság jogérvényesítési irányelvről szóló riportja, a bizottság erre vonatkozó, 2011. május 24-i stratégiája is. Az előadó ezt követően részletesen ismertette az egyes országokban megvalósított vagy megvalósítani tervezett graduated response rendszereket. Részletesen bemutatták a brit rendszert, ahol még a jogi szabályok nem kerültek teljes mértékben elfogadásra, de a szándék mindenképp ebbe az irányba mutat. Írországban már van törvénytervezet a bevezetésére, az elfogadásáig is bírósági jogeseteken 22
keresztül magánjogi szerződésekkel működik a rendszer. Finnországban 2010-ben kezdték meg a javaslat tárgyalását, de a jogszabályt még nem fogadták el, ugyanez igaz Spanyolországra is, ahol tervezik a rendszer bevezetését, azonban jogszabályi alapja még nincs az alkalmazásának. Svédország és Hollandia ismertetése után, ez utóbbiban a bírói esetjog a legális forrásból való letöltés kérdésével is foglalkozott, Dánia törekvéseinek részletes bemutatása következett. Az Európán kívüli világból az Amerikai Egyesült Államok rendszere került részletesen bemutatásra, kezdve a Digital Millenium Copyright Act ide vonatkozó szabályainak ismertetésével, majd Dél-Korea rendszerének részletes elemzése következett. Végül az előadók Új-Zéland tervezetét is bemutattták, ahol egyelőre nincs megegyezés a graduated response alkalmazásáról, de abban egyetértés van, hogy a hozzáférés felfüggesztése csak a végső megoldás lehet. Marie Francoise Marais: a „graduated response” rezsimek implementálása (az adatvédelem problémáját is beleértve) Az előadás a francia rendszert ismertette részletesen. A francia kormányzat felvilágosító kampánnyal próbálja a fiatal internethasználókat a letöltés jogellenességére és a szerzői jogok védelmére felhívni, ennek érdekében még rövidfilmet is készítettek. Külön honlapot készítettek erre, a www.labs.hadopi.fr honlapot, ahol több információ is elérhető a francia rendszerről és kampányról. Helem Sheehy: Alternatív adatvédelem problémáját is)
megoldások
(magánjogi
szerződések,
beleértve
az
Helen Sheehy az ír megoldást mutatta be. Írországban 2007-ben kezdték meg a rendszer kidolgozását, az ISP-kel való tárgyalást. A tárgyalások előtt megkísérelték oktatással elterjeszteni a jogkövető magatartást a fiatal internet használók körében, azonban az erőfeszítések eredménytelenek maradtak. Az ír esetjogból ki kell emelni a UPC ügyet (EMI v. UPC; EMI Records v. UPC Communications [2010] IEHC 377.), amelyben az ír bíróság megállapította, hogy a bíróságnak a CRRA alapján nincs hatásköre arra, hogy egy ISP-t arra kötelezzen, hogy lekapcsoljon egy fájl megosztó internet használót az internet hálózatról vagy hogy blokkolja meghatározott oldalak, ebben az esetben a Pirate Bay elérését a szerzői jogsértő anyagok tárolására hivatkozva. Mindazonáltal, a munkaügyi, vállalkozási és innovációs miniszter javasolta, hogy módosítsák a CRRA-t, hogy az ISP-k ellen injunctive relief legyen alkalmazható. A másik nagy ír ügy az Eircom ügy volt. Az Eircom a legnagyobb ír ISP, amely szerződést kötött a legnagyobb hangfelvétel előállítókkal a 3 strike rendszer alkalmazására a felfüggesztett fájlcserélőkkel szemben. Az EMI v. Eircom ügyben a bíró megállapította, hogy ez a szerződés összhangban volt az európai adatvédelmi joggal. Ami a magánjogi szerződéseket illeti, a UPC – szemben az Eircom-mal – elzárkózott az ilyen szerződések megkötésétől.
23
User Generated Content-tel kapcsolatos egyedi licencia Patrick Gruter:A kollektív engedélyezés a megoldás, vagy van még tér az egyéni engedélyezés számára? A Peter Charlton, bíró által vezetett záró előadássorozat első állomásán Patrick Gruter, a Walt Disney Company németalföldi regionális vezetője a felhasználó által alkotott taratalomhoz kapcsolódó szerzői jogi licencia kérdését boncolgatta. Kétféle jogász létezik: egyik szerint a UGC új jogi kategória, hatalmas üzleti lehetőségekkel, a másik szerint nem. A kérdés, hogy miként kezeljük ezt a jelenséget, hogyan lehetne megteremteni annak a lehetőségét, hogy dialógus alakuljon ki a felhasználó-alkotók, illetve az alkotási platformok között. Hamar feltűnt, hogy az UGC-ben óriási üzleti lehetőségek találhatóak meg. Ugyanakkor a gyorsan megjelenő UGC oldalok nem rendelkeztek sem szerzői jogi szabályzattal, sem erre vonatkozó igénnyel. Nem telt bele sok idő és megtörténtek az első jogsértések, amit azonnal követtek az első perek. A hagyományos nagy tartalomszolgáltató cégek – mint a Walt Disney is – eltérően regaáltak az új jelenségre, volt amelyik konkurrenciát látott az UGC-ben, volt amelyik partnert. Ugyanakkor természetesen egymás ellen is igyekeztek felhasználni az új piaci jelenséget. A www.ugcprinciples.com oldalon megtalálható néhány, általánosan elfogadott, közös elv a UGC-vel kapcsolatban. Ide tartozik többek között a szerző jogainak védelme, a tartalomszabályozás, illetve az adatvédelem is. Kérdés, hogy a szerzői joggal kapcsolatos tartalomszűrés mennyiben sérelmes a szerzők alkotó szabadságára. Az interneten terjedő UGC egyik fontos és meghatározó jellemzője az anonimitás. A feltöltés, mint nyilvánosságra hozatal teljes anonimitást biztosít a szerzőnek, továbbá büntetlenséget a jogsértő tartalmat megosztónak. A névtelenség megtámadása a UGC Achilles-sarka, ugyanis a műfaj jellegéhez hozzátartozik a szabadon, gyorsan, bárhonnan megosztható anyag, aminek csak opcionális kelléke az aláírás. Content ID A következő előadás anyagát a Youtube által bevezetett Content ID rendszer képezte. Van-e bárki is, aki nem tudja, mi is a Youtube? Percenként 48 óra feltöltött tartalom, több tízezer évnyi videó, melyet a ContentID napi 100 évnyi sebességgel vizsgál folyamatosan. A ContentID lehetővé teszi, hogy a szerői jogi jogosult megfigyelje a honlapon található videókat és ellenőrizze, hogy van-e részleges vagy teljes egyezés az ő tulajdonát képező videója és az oldalon található között. Ezen felül megtalálja a videó eredetét, méretét, nézettségét. Egyben meg is tudja akadályozni, hogy a videó elérhető legyen, valamint azt újra feltöltsék. Első jellemző ContentID felhasználók a filmstúdiók, hogy kiszűrjék a jogosulatlan előzeteseket, feltöltött filmpremiereket. Így a stúdió dönthet, hogy megéri-e neki a reklám, illetve részesedést követelhet az esetlegesen meghagyott videó által generált reklámbevételből 24
is. Második kategóriában a zeneműkiadók találhatóak, a zenék, illetve klipek videói által érdekelve. Van, hogy a felhasználó által készített klip, videó akár sokszor olyan népszerű, mint a "hivatalos" változat. Ekkor a kiadó jelentkezhet a reklámbevételért. X-Factor, Fremantle: ezek a multiformátumú médiával foglalkozó társaságok így figyelhetik ügyfeleiknek a különböző országokban található nézettségét, követését. Ekkora megfigyelőmunkához különleges szoftverre volt szükség, mert emberi erőforrásokkal egyszerűen lehetetlen figyelni ekkora mennyiségű médiát. A jogosult feltölti videóját a Youtube-ra, ami generál belőle egy ID-fájlt. Utána a felhasználó is feltölt egy videót, ami szintén kap egy ID azonosítót. Ezek után a ContentID összeveti a két ID-t és ha egyezést talál, szól. Automatikusan továbbítja a vélelmezetten jogsértő tartalom adatait a jogosultnak. A szoftver fejlettségét mutatja, hogy minőségbeli, illetve egyéb apróbb eltérések, fordított feltöltés, képkockák összekeverése sem alkalmas arra, hogy elrejtsen egy jogsértő tartalmat. A ContentID segítségével nem csak a jogsértő tartalmak feltöltése csökkent jelentősen, de a jogosultak is nagyobb mértékben részesülnek a saját alkotó munkájuk hasznából. A tartalom jellegétől függően természetesen egyéb megoldások is alkalmazhatóak, ide tartozik az az eset, amikor a videó és a hangsáv jogosultja eltér. A ContentID-t 13 nyelvre fordították eddig le, hogy a lehető legszélesebb körben váljon alkalmazhatóvá. Beállítható, hogy egyes országokból érkező megkeresések esetén máshogy reagáljon, így a nemzeti jogokban található eltérések is alkalmazhatóak. A rendszer már az előtt életbe lép, hogy a videó először megjelenne. Csak olyan videó kerülhet ki a Youtube-ra, amely átment az előzetes vizsgálaton. Mindezek mellett a honlapon már megtalálható videók is folyamatos vizsgálaton mennek át. dr. Horváth Katalin dr. Maráczi Miklós Sár és Társai Ügyvédi Iroda
25
3. számú melléklet – mérleg
27
28
4. számú melléklet – zárás
5. számú melléklet – Költségvetés tervezete
6. számú melléklet – Az elfogadott költségvetés
MAGYAR SZERZŐI JOGI FÓRUM EGYESÜLET KÖLTSÉGVETÉSE 2012 Adatok Ft-ban
TERV NYITÓ VAGYON
12 001 373
BEVÉTELEK tagdíj
270 000
kamat
400 000
egyéb (támogatás, árf. nyereség)
500 000
Összesen
1 170 000
KÖLTSÉGEK külföldi kiküldetés (Elnöki ülés Párizs, Kongresszus)
820 000
nemzetközi tagdíj
150 000
Apáthy díj
300 000
számviteli szolgáltatás (90.000+ÁFA) honlap fentartrási díj
1 371 600 20 000
arculattervezés
200 000
banki kezelési ktg.
130 000
reprezentáció (Közgyűlés, év végi klubnap)
50 000
ki nem emelt költségek(közjegyzői díj, kerekítési ktg., irodaszer)
50 000
Összesen:
3 091 600
Eredmény
-1 921 600
ZÁRÓ VAGYON
10 079 773
Külföldi kiküldetés: 2012. január, Párizs Elnöki ülés (rep.jegy,szállás,taxi) Kiotói Kongresszus október 16-18.
repülőjegy (350.000 Ft/fő) szállás 4 éjszaka*200euro*300Ft/eur=240.000 Ft részvételi díj (450 euro*300 Ft/eur=135.000 Ft)
175 000 645 000
7. számú melléklet - Munkaterv
A Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület 2012. évi munkaterve -TERVEZET-
Január 13-14 Az ALAI Végrehajtó Bizottságának ülésén való részvétel. Április 26. A Közgyűlés évi rendes ülése. Június – október Az Apáthy István díjra benyújtott pályázatok elbírálása a Bíráló Bizottság által és a díj ünnepélyes átadása az említett időszakon belüli, később meghatározandó időpontban. Október 16. – 18. Az ALAI 2012. évi kyoto-i kongresszusán való részvétel. Október – november Szakmai ankét rendezése, külföldi előadó meghívásával és az Apáthy-díjak átadása. Január – december (folyamatos feladat) Az E.SZERINT blog gondozása.
32
