Elvetette a „Jogi bejegyzést” a képviselõ-testület – Báti és Szilágyi javaslatára a képviselõi tiszteletdíj megszûnt
ELFOGADTÁK A 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉST Megkezdõdött a visszaszámlálás a képviselõ-testületnél is. A négyéves önkormányzati ciklus a finiséhez érkezett, hisz ez év októberében új önkormányzatot választunk. A február 10i soros testületi ülésen derûs, jó kedvû, már-már gondtalannak tûnõ képviselõket és polgármestert láthattunk. Nem megszokott ez a falubüdzsé tárgyalásánál, hisz az elmúlt évek legnagyobb képviselõi „összecsapásai” a falu költségvetési rendeletének tárgyalásainál voltak. Más meglepetést is okozott az utolsó költségvetését alkotó elöljáróság! Ki tudja hányadik nekifutásra, Báti László és Szilágyi László képviselõk javaslatára lemondtak tiszteletdíjukról az önkormányzat tagjai. Ugyanezt tette dr. Berente Andrea alpolgármester is. Így, közel két és félmillió forintot, a falu javára lehet felhasználni. Dr. Bedekovics László betegsége miatt kényszerült távol maradni. A többiek kivétel nélkül jelen voltak, ahogy az intézményvezetõk és a hivatali dolgozók is. A büdzsé megtárgyalása elõtt dr. Gyuricza Miklós polgármester elõterjesztést nyújtott be, a nagyvízi meder jogi jelleg bejegyzésérõl. Az elõterjesztésbõl megtudtuk: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. sz. törvény ér-
telmében azon földterületekre melyek folyóink nagyvízi medrében (hullámtéren) helyezkednek el, a nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényét, mint jogi jelleget, a vízügyi hatóság jogerõs határozata alapján, az ingatlan nyilvántartásba fel kell jegyezni. E törvényi rendelkezés végrehajtását a vízügyi igazgatóságok megkezdték. A KÖTIVIZIG ehhez kéri önkormányzatunk egyetértését és hozzájárulását. Kényes téma – gondolhatták a képviselõk, meg érthetetlen is. Egy választott testülettõl nem lehet azt kérni, hogy hozzájárulását adja olyanhoz, mely nem a választópolgárai érdekét szolgálja. A falu elsõ embere meg is kérdezi a KÖTIVIZIG jelenlévõ képviselõjét, hogy önkormányzati határozat nélkül lefolytatható-e a végrehajtás? A vízügyi szakember válaszából megtudjuk, hogy a Dunántúlon az önkormányzat elfogadó határozatának hiánya problémát okozott, és õk ezt szeretnék elkerülni. Dr. Berente Andrea, mint gyakorló ügyvéd, a földtulajdonosok tájékoztatása felõl érdeklõdött. A jogszerûséget be kell tartani. – véli a jogász. Dr. Gyuricza Miklós a számos gazdálkodóért aggódott: – Milyen hátrányuk lesz „hullámtéri” bejegyzés esetén az ártéri földtulajdonosnak? – Õszintén mondom, nem tudom – mondja a KÖTIVIZIG képviselõje.
Dr. Gyuricza Miklós és Hasznosné Dr. Nagy Ágnes
Mocsári Kálmán, aki igencsak jól ismeri a földtulajdonosok helyzetét, keményebben fogalmazott: – Nem tudom mi köze van a magántulajdonú földterületekhez az önkormányzatoknak? Ez most úgy néz ki, hogy az önkormányzati képviselõ-testületre akarják áthárítani azt a döntést, amit a KÖTIVIZIGnek kell végrehajtani. Valamint, ha ez a jogi jelleg be lesz jegyezve az ingatlanokra, az naMocsári Kálmán gyon rosszul érinti a (magán) tulajdonosokat. – véli a mezõgazdasági vállalkozó. Õ nem fogadja el az önkormányzati közremûködést. Lifka József is érthetetlennek tartja, hogy az önkormányzat elé került ez a téma. Elõször az ártéri földtulajdonosokat kell összehívni, és õket kellõképpen tájékoztatni. Báti László, aki szintén gazdálkodó, határozottan leszögezte, ha a gazdák érdekérõl van szó, akkor rá lehet számítani, de ami a gazdák jogait korlátozza, abban nem. A szavazás nem hozott meglepetést, 9 nem szavazattal és 2 tartózkodással, a testület nem járult hozzá a nagyvízi meder jogi jelleg bejegyzéséhez. A 2010-es költségvetés elõkészítõ munkája már az elmúlt év végén elkezdõdött. Dr. Gyuricza Miklós szóbeli ajánlást is adott az igencsak alapos, igényes és mindenek elõtt közérthetõ költségvetési rendelet tervhez. A kronológiai sorrendû tájékoztatóból többek között megtudtuk, már az elõzõ év novemberében a 2010-es költségvetési terv koncepciójának elfogadásánál tudva levõ volt, hogy az önkormányzatok állami normatív támogatásának 10%-os csökkentése várható. Ez sajnos a költségvetési törvény elfogadásával bekövetkezett. Az ország közel 3200 önkormányzata nehéz helyzetbe került. A települé-
sek többsége fölélte vagyonát és tartalékait. Vannak, akik hitelfelvételre, a nem kötelezõ feladatok megszüntetésére kényszerültek. Csõdhelyzetbe kerülhet számos önkormányzat. Természetesen községünket is sújtotta a tíz százalékos normatíva elvonás. Az intézményeink mûködtetéséhez nagyon hiányzik az elvont finanszírozás, hisz eddig is jelentõs összeget kellett hozzátenni saját forrásból a mûködtetéshez. A faluvezetõ – jogos büszkeséggel – jelenti ki: – Ezen nehéz gazdasági helyzetben Tószeg önkormányzata a mai napon olyan tervet fogadhat el, mely reményeink szerint 2010-ben nem okozhat gazdálkodási problémát. Nekünk tószegieknek nem kell attól félni, hogy jön a „csõdbiztos”. Stabil és kiegyensúlyozott gazdálkodás elõtt állunk, de a költségvetést szigorúan be kell tartanunk. A falu mûködtetésén túl, szerény fejlesztésre is futja.
Lifka József és Szilágyi László
A faluvezetõ hangsúlyozta: A mai gazdasági stabilitás nem az állami támogatásnak köszönhetõ: Ezt maguk a tószegiek vívták ki, a 2008-2009-es évek fegyelmezett gazdálkodásával. 2009-ben – ahogy mindannyian emlékezünk – olyan drasztikus kiadáscsökkentés volt, melynek áldozatul estek a helyi önkormányzat intézményeinek köztisztviselõi, közalkalmazottai és az egészségügyben dolgozók is. 2009 takarékos gazdálkodása meghozta gyümölcsét. Az önkormányzatunk kifizette a Vakond Kft.-nél hosszú évek óta fennálló több mint tíz millió forintos adósságát is. Folytatás a 2. oldalon
2010. március
2 Az elmúlt év decemberében a fegyelmezett gazdálkodás eredményeként nem kellett felvenni munkabér hitelt, de a likvid hitel-keret felhasználását is sikerült tíz millió forinttal csökkenteni. Ennek tudható be, hogy ma nyugodt szívvel kezdhetünk neki az elõttünk álló évnek, de mint polgármester annak örülne igazán, ha a kigazdálkodott megtakarítás nem az elmaradt állami támogatás pótlását szolgálná, hanem falufejlesztést. Szerény fejlesztésre így is lehetõség lesz. Útkarbantartásra és kátyúzásra öt millió forint áll rendelkezésre. Ez az összeg a duplája ugyan az elmúlt év útjavítási költségének, de jóval többet kellene fordítani a megromlott úthálózat javítására. Továbbra is adott lesz a nyilvánosság. A Kábel TV-én és interneten a lakosság felvételrõl nyomon követheti a képviselõ-testületi üléseket. Lapunk – a Tószegi Tükör – ötszáz ezer forintból jelenhet meg 2010-ben, amely harmadával kevesebb az elmúlt év önkormányzati finanszírozásánál. Mi lapkészítõk, csak remélni tudjuk, hogy legalább évi háromszor eljutunk olvasóinkhoz. Van okunk bizakodni, hisz dr. Gyuricza Miklós leszögezte, a nyilvánosság a demokrácia alappillére, s a lakosságnak, a választópolgároknak, joguk van tudni, hogy az általuk bizalmat kapott tisztségviselõk hogyan végzik feladatukat, s milyen döntéseket hoznak. A testületi ülést megelõzõen az önkormányzat bizottságai is megvitatták a költségvetési tervet. Dr. Selmeczy Géza a Szociális és Kulturális Bizottság elnöke összegezte véleményüket, melynek lényege, hogy a bizottság egyhangúan elfogadta a rendelettervet. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság állásfoglalását Mocsári Kálmán elnök ismertette. A szakmai bizott-
ság a költségvetést jónak, elfogadhatónak és betarthatónak véli. A bizottság külsõ tagjai különösen elégedettek. Pallér Vilmos nagyon jól összeállított költségvetésnek, dr. Csizmás István pedig az elmúlt húsz év legjobb költségvetésének nevezte 2010 gazdasági tervét. – mondta Mocsári Kálmán, majd arról tájékoztatta a képviselõ-testületet, hogy Báti László és Szilágyi László módosító javaslattal élt a képviselõi tiszteletdíjakkal kapcsolatban. A bizottság a módosítást a költségvetésbe beszerkeszthetõnek ítélte meg és 4:1 szavazati aránnyal javasolta annak képviselõ-testületi elfogadását. Egyben felkérte Báti Lászlót, ismertesse módosító javaslatukat a testülettel: – Javaslatunk egyszerû. A képviselõi tiszteletdíjról mondjunk le. Tegyük át egy másik költségvetési rovatba, amelyben már benne van
Csutárné Szabó Andrea
a tiszteletdíjak adó és járulékai is. Az így keletkezett összeget osszuk el a képviselõk számával. Ez az öszszeg képezzen egy olyan képviselõi alapot, melyet közcélokra használhat fel minden képviselõ. Báti László a költségvetési tervet is elemzi. Véleménye szerint a költ-
Dr. Selmeczy Géza és Csizmás Gusztáv
Az óvoda és az iskola vezetõi
ségvetési terv hûen tükrözi a polgármesteri szándékot. Gond nélkül mûködhetnek az intézmények, a lehetõségekhez képest szerény fejlesztésre is van lehetõség. Báti képviselõ az évi 1,8 millió forint ügyvédi költség szükségességét ismét szóbahozta. Mára már úgy véli, hogy ügyvédi bravúr kell ahhoz, hogy az elõzõ polgármester munkásságának idejébõl származó – nem vitatva a jó szándékot, de – rendkívül dilettáns, felhatalmazás nélküli polgármesteri döntések miatti, közel százmillió forintos fizetési fenyegetettség van kilátásban, amit a bírósági perek elõre vetítenek. Õ a költségvetést megvalósíthatónak tartja, elfogadja, és elfogadásra javasolja. Lifka József is a körülményekhez képest elfogadhatónak véli a költségvetés tervét. Hangsúlyozta, hogy a vállalkozók viszik a vállukon a falu terhét. Annak ellenére, hogy számtalan (helyi) adókkal vannak terhelve. Nagyon sokat tesznek azért, hogy a település boldoguljon, viszont tõlünk nem kapnak semmit. Õ szíve szerint módosító javaslatot tenne az iparûzési adó csökkentésére, meg egyéb kedvezményre, de belátja, hegy ez a költségvetés összeomlásához vezetne. „Mondjon már valaki nekem olyat, hogy mi kívülrõl tudtunk pénzt hozni a falunak?” – idézzük a rangidõs faluatya kérdését. „Itt minden fejlesztés forrása helyileg lett elõteremtve házon belül, s fõleg a vállalkozók jóvoltából. Külsõ forrás nem jött ide semmi! A tiszteletdíj lemondásával egyetért, de képviselõ alap létrehozásával nem. Nekem soha nem volt szükségem kampányra” – véli határozottan Lifka József. Ezzel együtt elfogadja a költségvetést. Smidéliusz Ernõ szintén, a körülményekhez képest, jónak tartja a büdzsé tervet. Vannak veszélyei, és
õ is a soron következõ bírósági perekre utal. Ernõ is nagyra értékeli az 59 millió forint iparûzési adó bevételt, de figyelemre méltó az is, hogy emellé társul még 157 millió forint személyi jövedelemadó itt maradó hányada, amit a tószegi munkavállalók fizettek be adóként. Így aztán valamennyi adófizetõt köszönet illeti, mert õk is fontos részei az önkormányzat bevételeinek. A sportvezetõ képviselõ úgy gondolja, ha az elõzõ idõszakban is ilyen fegyelmezetten gazdálkodtak volna mint most, nem lenne gondja az elõjáróságnak a falu fejlesztés területén. Példaként megemlíti a Tószeg Kom Kft.-t, melynek csupán a megszüntetése, eddig több mint 30 millió forintjába került a falunak, és még nincsen vége a folyamatnak. Elfogadja, és mások elfogadására is ajánlja, a költségvetési tervet Smidéliusz Ernõ. Dr. Gyuricza Miklós köszönettel nyugtázta a véleményeket, de Lifka József hozzászólásához pontosítással szolgál. „Senki sem szeretné nálam jobban az iparûzési adót csökkenteni, de ezzel még várni kell. Az államtól kapott bevételeink központi csökkentése ezt nem teszi lehetõvé. A vállalkozók nélkül sem 2008-ban, sem 2009-ben nem lett volna falunap sem, tehát abban egyetértünk, hogy a községünkben mûködõ vállalkozóknak nagyon fontos szerepük van. De az nem igaz, hogy nem jött a faluba külsõ forrás.” És tételesen sorolja a faluvezetõ az ideérkezõ külsõ forrásokat: Amióta õ a falu elsõ embere 32 millió forintot nyertünk kompetencia alapú oktatásra, 15 millió forint jött informatikai eszközökre szintén EU-s pályázatból, 17 millió forintot nyertünk iskolai felújításra, hazai pályázati forrásból, 15 millió érkezett ismét Uniós forrásból az óvoda komplex akadály mentesítésére, 5 millió forintot nyertünk a
3
2010. március könyvtár szakmai eszköz fejlesztésére. „Ha ezt összeadjuk ez mintegy 85 millió forintos tétel, Lifka úr. Ezek az összegek mind 2008. február 10. óta érkeztek külsõ forrásként falunkba, melybõl természetesen a település közössége profitál. Ez az összeg egyébként 30 millió forinttal több, mint az iparûzési adóból származó bevétel.” A képviselõi tiszteletdíj lemondásáról a polgármester nem nyilvánít véleményt. „Nem kíván egy képviselõ zsebében sem turkálni” – ahogy õ fogalmaz. Érthetõ tartózkodó véleménye, hisz õ munkabért kap az önkormányzattól, mely más törvényi elbírálás alá tartozik. A polgármester, ezek után elrendelte a szavazást. A képviselõ-testület ellenszavazat nélkül elfogadta, hogy 2010. március 1–október 31-ig a képviselõk és a bizottságok tagjai ne kapjanak tiszteletdíjat. Dr. Berente Andrea társadalmi megbízatású alpolgármester bejelentette, õ is lemond március 1-jétõl alpolgármesteri tiszteletdíjáról. A képviselõ-testület ellenszavazat nélkül fogadta el ezt is. A képviselõi illetve az alpolgármesteri keret elfogadásánál még ki-
Tószeg Község Önkormányzat 2010. évi költségvetési elõirányzatai bevételeinek és kiadásainak mérlege ezer Ft-ban BEVÉTELEK
Dr. Berente Andrea
alakult egy kisebbfajta „ötletbörze” a 2,5 millió forintnyi tiszteletdíj alap felhasználásáról, de végül maradt az eredeti javaslat. A képviselõi keret 217.400 forint képviselõnként, az alpolgármester 245.000 forintot fordíthat saját hatáskörben falusi közcélokra. Az elöljáróság 8 igen szavazattal, ellen szavazat nélkül fogadta el a határozatot. Tószeg önkormányzatának 2010. évi költségvetési rendeletét 673 millió 528 ezer forint bevételkiadási egyenleggel a képviselõ-testület egyhangúlag elfogadta. Nádházi Sándor
ÁPRILIS 7. 15.00 óra 1. Tájékoztató az önkormányzat 2009. évi költségvetési rendeletének végrehajtásáról Elõterjesztõ: Dr. Gyuricza Miklós polgármester 2. Elõterjesztés falugyûlés összehívására. Elõterjesztõ: Dr. Gyuricza Miklós polgármester MÁJUS 12. 15.00 óra 1. Tájékoztató a közrend, közbiztonság helyzetérõl, a rendõrõrs felállításának kezdeti tapasztalatairól. Elõterjesztõ: Bódi János õrsparancsnok 2. Elõterjesztés utak, járdák karbantartásának, felújításának ütemezésére. Elõterjesztõ: Dr. Gyuricza Miklós polgármester
I. Mûködési bevétel: 1. közterületfogl. birság bev. 2. bérleti és lízing bevételek 3. továbbszáml. szolg. díjak 4. Intézményi ellátási díjak 5. alkalmazottak térítése 6. kártérítés, egyéb tér. 7. ÁFA bevét -visszatérülés. 8. Kamatbevétel
59 594 1 400 927 2 562 35 775 150 50 18 330 400
II. Helyi adók: 1. építményadó 2. kommunális adó 3. iparûzési adó
59 500 5 700 2 800 51 000
III. Pótlék, bírság
2 000
IV. Áteng. központi adók 1. SZJA helyben maradó része 2. jövedelemkülönbség mérs. 3. gépjármûadó
157 266 45 483 85 783 26 000
V. Talajterhelési díj, egyéb
Tószeg Község Önkormányzata Képviselõ-testületének 2010. évi munkaterve MÁRCIUS 10. 15.00 óra 1. Tájékoztató az egészségügyi alapellátás helyzetérõl Elõterjesztõ: háziorvosok, házi gyermekorvos, házi fogorvos, védõnõk
ELÕIRÁNYZAT
JÚNIUS 16. 15.00 óra 1. Tájékoztató a hatósági munkavégzésrõl. Elõterjesztõ: Hasznosné dr. Nagy Ágnes jegyzõ
1 200
VI. Támogatások 1. normatív áll. hj. lakosságszámh. kötötten 2. Normatív áll. hj. feladatmutatóhoz kötötten 3. normatív kötött felh. okt. fea. 4. normatív kötött szociális fea. 4. normatív szociális fea. VII. Támogatás értékû mûk. bevét., átvett pü. eszk.
239 855 39 408 132 081 900 67 466 24 332
VIII. Felhalmozási és tõkejellegû bevét.
2 340
SZEPTEMBER 15. 15.00 óra 1. A 2010. évi I. félévi költségvetés végrehajtásának értékelése. Elõterjesztõ: Dr. Gyuricza Miklós polgármester
IX. Támog. kölcs. visszatér.
5 200
OKTÓBER Tószeg Község Önkormányzata képviselõ testületi alakuló ülése
Mindösszesen:
NOVEMBER 17. 15.00 óra 1. Az I-III. negyedéves költségvetés végrehajtásáról készült beszámoló megtárgyalása. 2. A 2011. évre vonatkozó költségvetési tervkoncepció megtárgyalása. DECEMBER 15. 15.00 óra 1. Közmeghallgatás 2. Közüzemi díjak megállapítása
X. Pénzforgalom nélküli bev. elõzõ évi pénzmaradvány Kv. bevételek
17 541 568 828
XI. Finanszírozási bevételekLikviditási célú hitelfelvétel 104 700
KIADÁSOK
673 528 ELÕIRÁNYZAT
I. Személyi juttatások II. Járulékok III. Dologi kiadások IV. Támog.ért kiad.áht-belülre V. Pü.esz.átadás áht-n kívülre VI. Önk. által foly. és egyéb ellátások VII. Felújítasí, felhalmozási kiadások VIII. Céltartalék Kv. kiadásai IX. Finanszírozási kiadásokHitelek, kölcsönök tört Mindösszesen:-
244 158 60 575 195 517 5 879 1 500 60 599 5 300 1 570 575 098 98 430 673 528
2010. március
4
Polgármester, alpolgármester, önkormányzati képviselõk pénzügyi keretének felhasználása (részlet a 2010. évi költségvetés végrehajtásának szabályzatából) Különbözõ gazdasági, társadalmi szervezetek, önszervezõdõ közösségek, rendezvények valamint településüzemeltetési és településfejlesztési célkitûzések megvalósításának támogatására a költségvetésben a testület polgármesteri keretet hagy jóvá. A költségvetésben meghatározott összeg erejéig a polgármester saját hatáskörben intézkedik a támogatás nyújtásáról. Nem nyújtható támogatás a polgármesteri keretbõl • jogsértõ tevékenységhez • pártpolitikai célokra és rendezvényekre • magánszemélynek magáncélra, kivéve szociális rászorultság esetén a Szociális és Kulturális Bizottság útján • a polgármesteri keret még rendelkezésre álló keretösszegén felüli támogatási összegre A támogatás felhasználásáról a kedvezményezettnek év végéig el kell számolnia.
Különbözõ gazdasági, társadalmi szervezetek, önszervezõdõ közösségek, rendezvények valamint településüzemeltetési és településfejlesztési célkitûzések megvalósításának támogatására a költségvetésben a testület alpolgármesteri keretet hagy jóvá. A költségvetésben meghatározott összeg erejéig az alpolgármester saját hatáskörben intézkedik a támogatás nyújtásáról. Nem nyújtható támogatás az alpolgármesteri keretbõl • jogsértõ tevékenységhez • pártpolitikai célokra és rendezvényekre • magánszemélynek magáncélra, kivéve szociális rászorultság esetén a Szociális és Kulturális Bizottság útján • az alpolgármesteri keret még rendelkezésre álló keretösszegén felüli támogatási összegre A támogatás felhasználásáról a kedvezményezettnek év végéig el kell számolnia.
A képviselõ-testület gazdasági, társadalmi szervezetek, önszervezõdõ közösségek, rendezvények valamint településüzemeltetési és településfejlesztési célkitûzések megvalósításának támogatására képviselõi keretet hoz létre. A képviselõi keret összege (képviselõkre lebontva) a költségvetési rendeltben kerül meghatározásra. A képviselõi keret felhasználásának szabályai: a) A képviselõi keret felhasználásához a képviselõ – a felhasználási cél (kedvezményezett) és a támogatási összeg megjelölésével – a rá esõ keret terhére, írásban kezdeményezi a polgármesternél a kifizetés elrendelését (utalványozást). b) A képviselõi keretbõl nyújtott támogatás kifizetésérõl – a képviselõ kezdeményezésének megfelelõen – a polgármester rendelkezik.
c) Nem nyújtható támogatás a képviselõi keretbõl • jogsértõ tevékenységhez • pártpolitikai célokra és rendezvényekre • magánszemélynek magáncélra, kivéve szociális rászorultság esetén a Szociális és Kulturális Bizottság útján • a képviselõi keret még rendelkezésre álló keretösszegén felüli támogatási összegre d) Amennyiben a polgármester – a c) pontban foglalt esetek kivételével – nem rendelkezik a támogatás kifizetésérõl, a képviselõtestület (a képviselõ elõterjesztésére) következõ ülésén dönt a kifizetés elrendelésének kérdésében. A képviselõi keretbõl nyújtott támogatás felhasználásáról a kedvezményezettnek év végéig el kell számolnia.
A TISZTELETDÍJRÓL VALÓ LEMONDÁS FALUÜGYEKET SZOLGÁL
Százmilliós fenyegetettség Tószegen Báti László képviselõi hozzászólásai mindig figyelemre méltóak. Mondanivalóját nem ékes és választékos szavak kíséretében adja elõ, hanem többnyire nemes egyszerûséggel. Február 10-én szokásához hûen, aktívan részt vett a költségvetési vitában. Lapunk figyelmét – két különbözõ, de a költségvetéshez tartozó téma – keltette fel. Egyik a tiszteletdíj képviselõi keretbe tétele, a másik a százmilliós fenyegetettség. Õt kérdeztük a fentiekkel kapcsolatban. – Már régóta többünket foglalkoztat a képviselõi tiszteletdíjról való lemondás. Annyit azért tudni kell, hogy a jelenlegi törvények szerint bruttó 100 ezer forint lehetne havonta a képviselõi tiszteletdíj Tószegen. A képviselõ-testület mindig önkorlátozó volt, és sze-
rény összeget fogadott el. Ahogy nehezedett falunkban a gazdálkodás helyzete, úgy csökkent a tiszteletdíj is. A tavalyi költségvetésnél már 50%-a a tiszteletdíjnak beépült a költségvetésbe, így jelenleg 13.000 forint az az összeg, amit a képviselõ kap havonta. Az adó és járulékai azonban szinte megduplázta az önkormányzat kiadásait. Tudomásom szerint a képviselõk többsége ezt a kézhez kapott összeget eddig is odaadta valamilyen közcélra. Iskola, óvoda, sportegyesület, Idõsek Klubja kapott szerény összeget. A nagyobbik részt viszont elvitte az adó meg a járulékok. S zilágyi László képviselõtársammal ezért javasoltuk a Pénzügyi Bizottságnak a módosító javaslatot, mert így a fel nem vett képviselõi tiszteletdíj költsége teljes egészében Tószegen marad. Ez az összeg 217.400 forint képviselõnként, öszszességében pedig több,
mint 2 millió forint. Így a tiszteletdíjról való lemondás valóban faluügyeket szolgál. Örülök, hogy képviselõtársaim ellenszavazat nélkül fogadták el módosító javaslatunkat. – Igen, több mint százmilliós nagyságrendû az a különbözõ cégek követelése, melyet bírósági peres útra tereltek és terelhetnek az érintettek. Amikor átnéztem a költségvetési rendelet tervet, ismét elgondolkodtam azon, miért kell nekünk 1,8 millió forintot kiadni ügyvédre. Inkább fejlesztésre fordítanánk ezt az összeget! A bizottsági ülésen aztán kiderült, és én is visszakerestem a függõben lévõ megoldásra váró ügyeket. A leltár félelmetes. Az elõzõ polgármesterünk Papp István idejébõl visszamaradó ügyek peresítésre várnak. A Bach Kft. 16 millió forintot kér az 1999-ben szennyvízcsatornára befizetett 8 millió 480 ezer forin-
Báti László képviselõ
tért, melyet jogelõdje átutalt az akkori Viziközmû Társulatnak, mégsem lett szennyvízvezetékük. A Remondis Szolnok Kft. a hulladékszállítási szerzõdés jogellenes felbontásáért 53,1 millió forintot, valamint kiesett bevétel kompenzáció címén 24,8 milliót követel. A tószegi szeméttelep bérleti díjának elõlegeként befizetett 11 millió forintját is visszaköveteli. Ezért úgy gondolom az ügyvéd úr megér(het)i a pénzét – fejezi be válaszát Báti László képviselõ. -EN-ES-
5
2010. március
Huszadik évébe lépett az önkormányzat LEGENDÁS VOLT AZ ELSÕ KÉPVISELÕ-TESTÜLET 1990-BEN
is. Új emberek, új arcok lettek az elöljáróságban. Az önkormányzati rendszer teljesen új alapokra helyezte a faluvezetést. A megelõzõ tanácstagi rendszerrel össze sem lehetett hasonlítani az új rendszert,
polgármester soha nem jöttem úgy haza, hogy zaklatott voltam és testületi ülés után nem tudtam elaludni. Mindenki kibeszélte magát, és konszenzusra jutottunk. Én most is úgy gondolom ez az alapja az önkormányzati munkának, s ez szolgálja faluközösségünk érdekét. Késõbb aztán a nagypolitikai viszonyok begyûrûztek hozzánk is. Ahogy egyre kevesebb lett a központi finanszírozás, pártcsaták dúltak a parlamentben is, jöttek az új választások, megszûnt a „békeidõ” Tószegen is. De ez már egy másik fejezet önkormányzatunk életében. Legendás volt az elsõ önkormány-
hisz ott harmincöt volt a tanácstagok száma, és amit a tanácselnök javasolt, azt igencsak megszavazták. Az elsõ önkormányzat nagyon egy akaraton volt. Mindenki egyénileg is meg közösségi szintén is, nagyon bizonyítani akart. Mindenki õszintén mondta az általa legjobbnak vélt véleményt. Pártharcoknak nyoma sem volt. Én, mint
zati testület Tószegen. – fejezi be Papp István nosztalgiával teli viszszaemlékezését. Mocsári Kálmán az SZDSZ színeiben jutott be 1990-ben az önkormányzatba. Valószínû, ha nem párt színekben indult volna, akkor is képviselõ lesz, hisz népszerûsége falunkban kiemelkedõ volt akkor is. Az elsõ testületben a Pénzügyi
Húsz éve, április 8-án tartották Magyarországon az elsõ szabad, demokratikus választásokat. Ez volt hazánkban az elsõ olyan országgyûlési választás, mely után stabilan kialakultak a polgári demokratikus intézményrendszerek, ezért a magyar történelem egyik legjelentõsebb választása volt a ’90-es. A helyhatósági választás Tószegen szeptember 30-án volt. A falu választópolgárai huszonnyolc képviselõ jelöltbõl, illetve négy polgármester jelöltbõl, tizenegy képviselõt és egy polgármestert választottak. A polgármester, az akkor 43 éves 1985-tõl tanácselnök, Papp István lett. Ha ránézünk az akkori önkormányzati tablóra láthatjuk, vannak akik a jelenlegi képviselõ-testületben is dolgoznak: Báti László, dr. Berente Andrea, Lifka József, Mocsári Kálmán. Megszakítás nélkül – Papp István nyugdíjazásáig, 23 évig volt faluvezetõ, a képviselõk közül dr. Berente Andrea és Mocsári Kálmán – van ott az elöljáróságban. Érdekessége még az 1990-es önkormányzati választásnak, hogy a Vállalkozók Pártja támogatásával dr. Berente Andrea, Décsei Sándor, dr. Szabó Julianna és Turcsányi István került be a gyõztes tizenegybe. S ezzel az újnak számító párt, a legsikeresebbnek mondhatta magát. Papp István nosztalgiával, elérzékenyülve nézi az akkori faluhíradó címoldalát, s kérés nélkül sorolja emlékeit a tablót látván. – Öröm tölti el a szívemet, nem csak azért, mert akkor még csak 43 éves voltam. – mondja elsõként a 23 évet a falu elsõ embereként szolgáló, mára nyugalmazott polgármester, majd így folytatja. – Nemcsak falunk volt akkor eufórikus állapotban, hanem az egész ország. Ez nem egyszerû választás volt, hanem rendszerváltó voksolás. A több mint 3200 önkormányzat sorsuk jobbra fordulását remélte. Nálunk sem lehetett a választás után eldönteni, hogy a választópolgárok pártalapon döntöttek-e vagy személyekrõl. Én akkor, és most is úgy érzem, az emberekrõl szólt a döntés. Azt gondolom, az utóbbit a falubeliek jól érezték. Ilyen nagyságú településnél, mint a miénk nem pártállás szerint kell dönteni. Nálunk is az emberek jól ismerik egymást, mindenkinek tudják értékeit, de még a gyengéit
Ellenõrzõ Bizottság tagjaként dolgozott, de mint képviselõ – minden lakosságot érintõ kérdéskor hallatta szavát. A volt TSz tagok, mezõgazdaságból élõk, azóta is töretlenül bíznak benne. A szakágon kívüli választópolgárok is nagyra értékelik lényegre törõ munkásságát. Nem véletlen, hogy a rendszerváltás óta mindig biztos befutó volt a testületbe. Õ gyakorlatiasan – talán jövõbe látóan – nyilatkozik. – Egyetért abban, hogy rendkívüli kollektíva volt az elsõ önkormányzati ciklus képviselõ-testülete. Mindenki hozza emberi értékét, de igazi demokráciához pénz kell. Mindig azt kellett néznünk, mennyi pénzügyi forrás áll rendelkezésünkre. Azt én is úgy gondolom, hogy akkoriban nem voltak pártvillongások, de az lehet, hogy egyéni érdekek jelen voltak. Abban azért biztos vagyok, hogy legtöbben a falu érdekét tekintették elsõdlegesnek. A költségvetésünk abban az idõben tizedrésze volt a mostaninak. De az a kis pénz is többnek tûnt akkor, mint a mai 680 millió forint. 2002-tõl jöttek az anyagi gondok. Ekkor már a személyi konfliktusok is felszínre törtek. Nem a képviselõk lettek rosszak, hanem a finanszírozás nem fedezte a település mûködtetését és fejlesztését. Mára már országos téma lett, az önkormányzatok létszámának csökkentése, és a képviselõk is kevesebben lehetnének nálunk, valamint a hasonló létszámú településeken. Mára már ki kell mondanunk, fölösleges a nagy létszámú testület, mert az a tiszteletdíjakkal csak a pénzt viszi. Ha nem lenne tiszteletdíj, akár huszonöt fõbõl is állhatna a képviselõtestület, de ettõl nem lenne hatékonyabb a döntési munka. Sõt! Én úgy gondolom, felgyorsult világunkban a polgármester szerepét kell erõsíteni, hisz valljuk meg õszintén minden fontosabb döntéselõkészítést, egyeztetést õ végzi. Azzal én is a legmesszebbmenõkig egyet értek, legendás volt az elsõ képviselõ-testület. -EN-ES
Fizetett politikai hirdetés
7
2010. március
Eredményes volt a 2009. évi közfoglalkoztatási program
Növekvõ (köz)biztonság
Az idén már negyvenen dolgoznak Rendõrõrs
A Munkaügyi Központ adati szerint Tószegen 2009-ben 92-en aktív korúak ellátására jogosultak, míg a nyilvántartott álláskeresõk száma 145. Önkormányzatunk „Közfoglalkozási Terv”-e alapján az elmúlt év április 1-jén indult a közmunka program 11 fõvel május végére már 36-an dolgozhattak, melybõl 19 ember közterületen, 17 pedig az önkormányzati intézményekben látta el feladatát. A nyári és õszi idényre jellemzõ munkálatok miatt novemberig a létszám fokozatosan csökkent. Önkormányzatunk februárban értékelte a közmunka programot. A testület megítélése szerint a meglévõ problémákkal együtt eredmé-
nyes volt az elmúlt évi közfoglalkoztatás. Ezt a lakosság és maguk a programban résztvevõk véleménye is visszaigazolja. A tartós munkanélküliség elszegényedést, az életkörülmények romlását, a szegénység átörökítését idézheti elõ. A megelõzés érdekében a segélyezési rendszer passzív eszközeirõl, az aktív eszközökre, azaz a közfoglalkoztatásban, a munkaerõ-piaci programban való részvételre és képzésre kell helyezni a hangsúlyt. Ehhez a helyi szociális ellátórendszernek is változnia kell, mégpedig úgy, hogy a szociális biztonsághoz való jog garantálása mellett az aktivitás megõrzését és az öngondoskodás elvének erõsítését a
munkaerõpiacon való elhelyezkedést gátló tényezõk felszámolását is biztosítsa. Ennek megfelelõen a közfoglalkoztatási terv célkitûzései csak akkor lehetnek eredményesek, ha a programot Tószeg Önkormányzata, az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Szolnoki Kirendeltségével és a Szolnoki Kistérségi Többcélú Társulás Humán Családsegítõ Szolgálatával való szoros együttmûködésben valósítja meg – összegezte a véleményét a képviselõ-testület. 2010. elsõ negyedévében 15, majd az évvégéig 40 közfoglalkoztatásban résztvevõ dolgozik településünkön a helyi közfeladatokért. EN
Kutyát tartani csak felelõsséggel lehet Kóbor kutyák veszélyeztetik a lakosságot Nem kaphat átmeneti segélyt Jászárokszálláson az, akinek nincs beoltva veszettség ellen a kutyája, és nem tartja rendben a portáját – írja az egyik országos napilap. Persze nem biztos, hogy ez jogszerûen követhetõ példa. Nálunk Tószegen nem ilyen szigorú a szabályozás. Sokan ennek dacára, vagy éppen ezért – nem tartják be a helyi állattartási rendeletet, amely jelen idõben felülvizsgálat alatt áll. Aki nem ismeri az állattartásra vonatkozó szabályokat, de rendelkezik, minimális együttélési képességgel, az tudja, hogy állatot tartani csak mások veszélyeztetése nélkül lehet. Mert ugye sok a négylábú kedvenc az utcákon – panaszkodik számtalan tószegi lakos. A panaszuk jogos, mert kóbor kutyákkal nap, mint nap találkozhatunk, és a félelmeink is lehetnek megalapozottak, hiszen hányszor hallottunk már kegyetlen kutyatámadásról szóló hírt. A támadásokért mindig a kutya gazdája a felelõs, aki nem köti láncra, vagy nem keríti el biztonságosan kedvencét. Az állattartást, és ezen belül az eb tartást, községünk állattartásról szóló rendelete, (melyet Tószeg honlapján is olvashatunk) – kimerítõen és közérthetõen szabályoz. Írásunkban csak az ebtartás szabályaival foglalkozunk, mert a kóbor ebekkel kapcsolatos
probléma mindannyiunkat érint. A helyi rendeletben foglaltak szerint egy háztartásban legfeljebb négy eb tartható, valamint egyszeri szaporulata maximum három hónapos koráig. Többlakásos épület udvarán, lakásonként maximum kettõ ebre korlátozódik a tartás. Ha valaki ennél nagyobb létszámmal szeretne kutyát tartani, köteles engedélyt kérni az önkormányzat képviselõ-testületétõl. A helyi rendelet legfontosabb pontja azonban a következõ: „Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani Tilos! Az állattartó kötelessége arra ügyelni, hogy az eb ne tudja elhagyni az ingatlan határát.” A rendelet elõírja, hogy a támadós természetû illetve harapós kutya tartásánál, a ház valamennyi bejáratára ki kell tenni a harapós kutyára figyelmeztetõ táblát. Az ilyen természetû ebeknél fokozottabban kell figyelni a biztonságos tartásra. Nem utolsó sorban fel kell hívnunk a figyelmet arra is, hogy az eb tartója köteles évenként, saját költségére ebét veszettség ellen beoltani. A biztonságos ebtartást és a kötelezõ eboltást az önkormányzat
csak jogszerû eszközökkel, pl.: bírságolással kényszerítheti ki. A állattartási rendelet megszegõivel szemben 30 ezer forint pénzbírságot szabhat ki a jegyzõ, szabálysértés címén. De ne feledjük a szabálysértés és a bûncselekmény közötti mezsgye nagyon keskeny! Ugyanis ha valaki nem ügyel arra, hogy kutyája ne tudja elhagyni az ingatlan határait, és az eb megtámad egy járókelõt, könnyen kerülhet bûncselekmény miatt büntetõ bíróság elé. Végül pedig Saint-Exupéry: Kis hercegbõl idézett közismert mondatával zárom soraim: „ember felelõs lettél azért, akit megszelídítettél…” Malatinszki - Gulyás Anna
Tószegen
2009. november 16-a óta mûködik rendõrõrs falunkban. A Rákóczi úti orvosi rendelõ emeletén kaptak helyet az önkormányzattól, a rend õrei. Bódi János (49) õrsparancsnoktól megtudtuk, hogy a körülmények megfelelõek, rende l ke z n e k minden olyan technikai eszközzel, mely munkájukat segíti. Az õrshöz tartozik a két tószegi, és az egy-egy tiszavárkonyi, tiszajenõi, vezsenyi körzeti megbízott, így jelenleg hatan vannak. Várható még egy rendõrjárõr is, aki hamarosan csatlakozik az õrshöz. Az újdonsült õrsparancsnok várja a falu lakosságát, a rendõrségre tartozó ügyes-bajos problémájával, minden hétfõn 17 és 19 óra közötti fogadó óráján. Természetesen sürgõs esetben a jól ismert 107-es, illetve 112-es segélyhívó telefonszámon azonnal elérhetõek. Bódi János õszintén reméli, hogy a rendõrõrshöz tartozó települések, így Tószeg lakosságának is biztonságérzete növekedni fog.
2010. március
8
A POLGÁRMESTER ÍRJA…
A FEGYELMEZETT ÉS TAKARÉKOS GAZDÁLKODÁS HOZZÁSEGÍTHET A TÚLÉLÉSHEZ Nemcsak az egyensúly biztosított a költségvetésben, hanem fejlesztésre is juthat pénz Míg szinte napról napra jelennek meg híradások a különbözõ sajtóorgánumokban arról, hogy az önkormányzatok csõdközeli helyzetbe kerültek a 2010. évi központi finanszírozás csökkenése miatt, addig Tószegen nyugodt körülmények között zajlott az idei költségvetés tervezése. A képviselõ-testület februárban egy olyan pénzügyi tervet fogadhatott el, melyben nemcsak a mérlegegyensúly biztosított, hanem bizakodva is tekinthetünk az elõttük álló esztendõ elé. Persze azért ez ne tévesszen meg senkit sem, mert igazából nincs okunk a túlzott optimizmusra. Ugyanis kizárólag csak helyi gazdálkodási eredményrõl beszélhetünk, és távolról sem arról van szó, hogy bennünket nem érintene negatívan a központi finanszírozás általános jellegû, mintegy tíz százalékpontos csökkenése. Bár az iskola, óvoda és könyvtár költségvetésének fõösszege nem változik a 2009-es évhez képest, belsõ arányait tekintve azonban az önkormányzati teher növekszik. A normatív állami bevételek központi csökkenése miatt ugyanis az önkormányzatnak ebben az évben mintegy 13 millió forinttal több kiegészítõ támogatást kell biztosítania az intézmény mûködéséhez, a tavalyihoz képest. Ezt az egyéb bevételeink (pl. kommunális adó, iparûzési adó) terhére kell kigazdálkodnunk. Az önkormányzat egészét tekintve pedig összesen mintegy 20 millió forint esik ki a költségvetés bevételébõl 2010-ben. Az, hogy talán mégis zökkenõmentesen átvészelhetjük az idei évet, az a fegyelmezett gazdálkodásunknak köszönhetõ. Az elmúlt két évben megléptük azokat az elkerülhetetlen intézkedéseket, melyeknek köszönhetõen stabilizálhattuk gazdasági helyzetünket: ! Átalakítottuk a bizottsági struktúrát, ezzel csökkentve a bizottságok számát és létszámát. ! Az önkormányzati alkalmazottak vonatkozásában, a személyi juttatásokat a törvény által kötelezõen adandó, törvényi minimum szintre kellett szorítanunk. ! Meg kellett szüntetnünk a vállalkozó orvosok kiegészítõ önkormányzati támogatási összegét, mely a korábbi években több mint ötmillió forintos kiadást jelentett a költségvetésben. ! A képviselõ testület tagjai lemondtak a tiszteletdíjukról. Ezek az intézkedések az önkormányzati mûködés minden szereplõjét érintették. Így kivétel nélkül, mindenki szerepet vállalt és áldozatot hozott a település talapon maradásának érdekében. Köszönöm ezt minden érintettnek! A 2009-es költségvetés takarékos és fegyelmezett végrehajtása, a fentieken túl, további megtakarításokat is eredményezett: ! 2009 decemberében kifizettük a VAKOND KFT-nek, a 2004-óta fennálló, több mint tíz millió forintos önkormányzati tartozást, ezzel is csökkentve a település adósságállományát. ! A 92,7 millió Ft-os likvidhitel keretet felhasználása 2009-ben 80,1 millió Ft volt. ! 2009 decemberében nem kellett felvennünk munkabérhitelt annak ellenére, hogy az a költségvetésben betervezésre került.
!
A helyi adó bevételeinket szinte már erõn felül is teljesítettük. (Tisztelettel köszönöm a tószegi polgárok és vállalkozók felelõsségérzetét, a fegyelmezett adófizetési moráljukat!)
Mindezen intézkedések és eredmények, valamint a fegyelmezett és takarékos gazdálkodás teszi lehetõvé számunkra a kiesett állami bevételeink pótlását 2010-ben. Az önkormányzatokat is hátrányosan érintõ, nehéz gazdasági körülmények közepette így próbáljuk megõrizni mûködõképességünket. De a takarékos gazdálkodás mellett azért fejlesztésekre is nyílt lehetõségünk az elmúlt két évben: ! Informatikai eszközök beszerzésére egy „TIOP”-os, európai uniós pályázat keretében 15 millió forintot nyertünk 2008-ban. ! A kompetencia alapú oktatás bevezetésére (Új iránnyal a versenyképesebb tudásért, TÁMOP 3.1.4. pályázat) 32 millió forintos európai uniós forrást nyertünk 2009-ben. ! Az általános iskola felújításához, egy hazai forrásos pályázaton 2009ben nyertünk támogatást. Így mintegy 17 millió forint értékben végezhettünk építési, felújítási munkákat az iskola „régi épületszárnyán”, ezzel teljesítve azokat a kötelezettségeinket, melyeket még 2005-ben írt elõ az ÁNTSZ, de a megvalósítás – forráshiány miatt – eddig váratott magára. ! A könyvtár szakmai fejlesztéséhez, valamint könyvtári eszközbeszerzéshez több mint 10 millió forint európai uniós forrást nyertünk 2009-ben és 2010-ben. ! Tavaly felújítottuk a gyermekorvosi rendelõt is, melynek mûködtetésére a munkáltok elvégzése nélkül csak a 2009. év végéig volt engedély az ÁNTSZ-tõl. A felújításnak köszönhetõen ma már azonban az önkormányzat tulajdonában lévõ orvosi rendelõ épületének minden egységében (gyermekkörzet, védõnõk, felnõtt és fogorvosi körzet), a hatályos elõírásoknak megfelelõ, modern környezetben történhet a gyógyítómegelõzõ ellátás. ! Az óvoda komplex akadálymentesítésére, egy ROP-os, európai uniós pályázaton 15 millió forintot nyertünk 2009-ben. A nyilvánosság a demokrácia alappillére. A polgármester és a képviselõ-testület tagjai is a választópolgárok felhatalmazása alapján végzik munkájukat, helyettük és nevükben járnak el, hozzák meg döntéseiket. A lakosoknak így joguk van tudni, hogy mi történik a testületi üléseken, hiteles tájékoztatást kell kapniuk az önkormányzati döntésekrõl. Ezért 2010-ben is közvetítjük a képviselõ-testület üléseit a kábeltv-ben, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján, a www.toszeg.hu webcímen. Megjelentetjük a Tószegi Tükör címû újságot is, az önkormányzat idõszaki kiadványát. A telepelülés pormentesített útjainak százalékos aránya meghaladja a 80%ot. Ez az arány nemcsak megyei viszonylatban, hanem országosan is jónak mondható. Igaz azonban, hogy a település azon lakosainak, akik a hiányzó 20 % területén laknak, ez csak sovány vigaszt jelenthet. A makadám utak állapota, pedig siralmas. Van olyan zúzottköves útfelület, melynek alapja már több mint tíz évvel ezelõtt készült el, de az aszfaltozása elmaradt. Sajnos a közeljövõben nem várható olyan, lakóutak aszfaltozását célzó pályázati kiírás, melyen sikerrel indulhatnánk: vagy azért, mert jogosultak sem vagyunk arra, hogy benyújtsuk a pályázatot, vagy pedig azért, mert a szükséges 50 %-os mértékû önrészt (mely több tíz milliós nagyságrend) a költségvetésünkben lehetetlen biztosítani.
9
2010. március
A POLGÁRMESTER ÍRJA… Ezért jelen pillanatban csak egyetlen dolgot tehetünk: folytatjuk a zúzottköves utak karbantartását, kátyúzását és felületi felújítását. Hiszen az utak járhatóságát biztosítanunk kell. Erre a célra az idén 5 millió forintot sikerült elkülönítenünk, mely összeg nagyjából a duplája annak, amit a tavalyi évben erre fordíthattunk. Az óvoda komplex akadálymentesítésére 2009-ben megnyert 15 millió forintos európai uniós forrás felhasználásához az idei költségvetésben mintegy másfél millió forintos önerõ összeget kellett elkülönítenünk. Az építkezés kivitelezését ez év augusztus hónapjára tervezzük. Az elmúlt két évben nagy sikert aratott a lakosok körében a FALUNAP. Természetesen ebben az évben is tervezünk hasonló jellegû, ingyenesen látogatható kulturális programokat a településen. 2010-ben azonban szeretnénk többnapos programokat is kínálni Önöknek. A TÓSZEGI NYÁRESTEK 2010. programsorozat keretében, július 17-én, a II. Tószegi Amatõr Fogathajtó Baráti Találkozóra várjuk az érdeklõdõket, önkormányzatunk és Matúz Sándor úr közös szervezésében. Szeptember elsõ hétvégéjén pedig – a már hagyományosnak nevezhetõ szabadtéri színpadi programok és tûzijáték mellett – kiállítást is rendezünk, melynek egyik fõ látványossága a Magyar Szent Korona hiteles másolata lesz, a Római Katolikus Templomban. Számos önkormányzat kényszerül létszámleépítésre ebben az évben, mert a költségvetési bevételeik szinte még a bérek kifizetését sem fedezik. Tószegen egyetlen dolgozót sem kell utcára küldenünk, s azt gondolom, ez
is fontos szempont a gazdasági válság okozta létfenntartási problémák közepette. Sõt, ebben az évben két új, rehabilitációs álláshelyet kapott az iskola, ezzel is segítve két megváltozott munkaképességû Tószegi lakos megélhetését. Ha évközben pedig megüresedik álláshely, azt az „Út a munkához” program kertében, közcélú munkás foglalkoztatásával igyekszünk majd betölteni, mely bérkiadáshoz 95 %-os állami támogatás jár. A gazdasági válság további kedvezõtlen hatásainak kezelésére mintegy 1,6 millió forintos inflációs céltartalékot különítettünk el a költségvetésben. Reményeink szerint a 2010-es gazdasági évben is megõrizhetjük mûködõképességünket, s megtarthatjuk mindazon eredményeinket, melyeket már elértünk. Nemcsak a mérlegegyensúly biztosított a költségvetésben, hanem fejlesztésre is juthat pénz. Ha csak kis lépésekkel is, de közös összefogással, fokozatosan építkezve haladhatunk elõre. A fegyelmezett és takarékos gazdálkodás segíthet túlélnünk a gazdasági válságot. dr. Gyuricza Miklós
Fizetett politikai hirdetés
11
2010. március
NAGYPÉNTEK ÉS HÚSVÉT ÜZENETE A böjti idõszak végefelé járunk, nemsokára elérkezik a nagyhét, és annak két legfontosabb eseménye, Nagypéntek és Húsvét ünnepe. Szomorúan látom, hogy nagyon kevesen készülnek lélekben és szívben erre az ünnepre. Nagypéntek ma Magyarországon nem számít
Katolikus, keresztény hitünk egyik alapvetõ tanítása a feltámadás. A Hiszekegyben így imádkozzuk: „...várom a holtak feltámadását és az eljövendõ örök életet.” Erre emlékeztetve a temetõk bejáratára fel szokták írni ezt a szót: FELTÁMADUNK! Hitünknek ezzel az igazságával kapcsolatosan az a probléma vetõdik fel, hogy a testünk a sírban elenyészik. Ebbõl kiindulva feltették már nekem a kérdést, hogy ha ez így van, akkor Isten hogyan tudja feltámasztani a halottak testét? Azt válaszolhatjuk, hogy ennek ellenére Jézus tényként beszél a feltámadásról: „Aki eszi az én testemet és issza az én véremet annak örök élete van és én föltámasztom az utolsó napon.” (Jn 6, 54). A Szentírás világosan hirdeti, hogy Isten embert teremtett, nem említi külön a testet és a lelket. A kettõt tehát nem lehet mereven szétválasztani, a kettõ együttesen alkotja az embert. A Biblia egységes személy-
ünnepnapnak, ezen a napon is dolgoznak az emberek, és közben a templomokban szól az ige: Isten feláldozta értünk a Fiát! Aztán a harmadik napon eljön a Húsvét, és az emberek nem értik meg Húsvét üzenetét, azt gondolják, hogy a Húsvét a rokonlátogatásról, a locsolkodásról, nyúlról és tojásról szól. Pedig Húsvét üzenete egészen más: Isten Fia a harmadik napon feltámadt a halálból, azaz nem halott, hanem élõ Urunk van, aki szeret, keres, és segíteni akar rajtunk. Fontos lenne hát, ha megértenénk az ünnep lényegét, és elindulnánk ezen az ünnepen a templomba Jézus felé. Jézus keresztáldozatát egy kis igaz történettel szeretném megvilágítani: Wisconsin államban, az egyik kisvárosban élt egy 12 éves fiú, aki súlyos rá-
kos beteg volt. Több hetet töltött a kórházban, ahol sugárkezelésnek és kemoterápiának vetették alá. Közben kihullott a haja. Amikor hazafelé tartott a kórházból, aggódott, hogy kopaszon kell visszamennie az iskolába. Azt már korábban elhatározta, hogy nem fog parókát viselni vagy sapkát hordani. Amikor hazaért bement az ajtón, és felkapcsolta a villanyt. Legnagyobb meglepetésére mintegy 50 barátja ugrott fel és üdvözölte: Isten hozott itthon! – kiáltották. A fiú körülnézett, és alig akart hinni a szemének, barátai mindnyájan kopaszra nyiratkoztak! Nem szeretnénk-e mindannyian azt, hogy olyan barátaink lennének, akik törõdnek velünk, és olyan érzõ szívûek, hogy a hajukat is feláldoznák értünk, ha ezáltal érzékeltethetik, hogy szeretnek és elfogadnak minket? A mai világban elég nehéz ilyen barátokra lelni, de eljött Jézus, Isten fia, aki annyira szeretett minket, hogy többet tett
annál, hogy leborotválta a fejét. A keresztre ment értünk. Lemondott az életérõl, hogy nekünk bûnbocsánatunk és örök életünk legyen. „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért. – mondja Jézus” Jn15,13 Adjunk hát hálát Jézusnak azért a nagy szeretetért, amit irántunk tanúsított a Golgotai kereszten, és adjunk hálát azért, mert nem maradt a sírban, hanem a harmadik napon kijött onnan. Most is él, és hív bennünket magához közel. Péntekné Vizkelety Márta lelkipásztor
ÜNNEPI ISTENTISZTELETEK A REFORMÁTUS GYÜLEKEZETBEN 2010. március 28-a vasárnap de. 10 óra VIRÁGVASÁRNAPI ISTENTISZTELET 2010. április 2-án pénteken du. 17 órakor NAGYPÉNTEKI ISTENTISZTELET 2010. április 4-én vasárnap de. 10 óra HÚSVÉTI ÚRVACSORÁS ISTENTISZTELET 2010. április 5-én hétfõn de. 10 órakor HÚSVÉT MÁSNAPI ÚRVACSORÁS ISTENTISZTELET Mindenkit szeretettel várunk az Istentiszteletekre! ÁLDOTT HÚSVÉTI ÜNNEPEKET!
A FELTÁMADÁS nek veszi a testbõl és lélekbõl öszszetett embert, ezért nem a test, hanem az egész ember feltámadásáról beszél. Ez pedig a testünk feltámadását is jelenti. Milyen lesz a feltámadt testünk? Erre a kérdésre vonatkozólag a Szentírás nagyon keveset mond. Szent Pál apostol a Korintusiaknak írt elsõ levelében 4 tulajdonságát sorolja fel. (1Kor 15, 42-44). Ebbõl ami legfontosabb a számunkra az, hogy a feltámadt testünk nem olyan anyagi test lesz, mint a mostani. A feltámadt Krisztus teste adhat számunkra némi támpontot. Az apostoloknak, a tanítványoknak – mint szemtanúknak – többször is megjelent a feltámadt Megváltó. Nemegyszer elõfordult, hogy nem ismerik fel. Olyan dolgokat meg tudott tenni, hogy a zárt ajtók ellenére megjelenik nekik. Másabb volt a
A SZENTMISÉK HÚSVÉTI RENDJE: A nagyhéten, Nagycsütörtökön, Nagypénteken és Nagyszombaton a szertartások este 6 órakor kezdõdnek. A nagyszombati szertartásra hozzunk magunkkal gyertyát! Húsvétvasárnap és Húsvéthétfõn fél 9-kor lesznek a szentmisék. A MAGAM ÉS A HÍVEIM NEVÉBEN KÍVÁNOK KEGYELMEKBEN GAZDAG HÚSVÉTI ÜNNEPEKET!
teste, mint a halála elõtt, valószínûleg ezért nem ismerik fel azok, akik naponta vele voltak. Ugyanakkor az alapvetõ azonosságokat megõrizte, mert máskülönben egyáltalán nem ismerték volna fel a jelenéseikor. Például a feltámadt testén is látszanak a keresztrefeszítés sebei. (Jn 20, 27). Ezek alapján azt szokták mondani, hogy a feltámadt testünk a személyi azonosságunkat fogja hordozni éppen úgy, mint a mostani fizikai, biológiai testünk. Tudjuk, hogy minden ember megismételhetetlenül egyedi. Azoknak a tulajdonságoknak az összességét, amelyek csak személy szerint rám érvényesek nevezzük személyiségnek. E testi és lelki adottságok révén vagyok én egy bizonyos személy, aki elõttem nem volt soha és utánam sem lesz sohasem. E tulajdonságok alapján nincs két egyforma ember. Ez jelenti azt, hogy minden ember megismételhetetlen és egyedi létezõ. Ez adja a személyi azonosságunkat, ami nem változik az életünk folyamán annak ellenére, hogy a testünk anyaga körülbelül 7 évente kicserélõdik. Ismeretes, hogy testünkben a sejtek állandóan pusztulnak és – az idegsejtek kivé-
telével – állandóan újak képzõdnek. Hét év után – az idegsejteket kivéve – nincs egyetlen régi sejtünk sem. A személyi azonosságunk mégsem változik 7 évente: ugyanaz a nevû, X.Y. személy maradok a személyiségemmel, mint aki voltam 7 évvel korábban. Valahogy így lehet elképzelni a feltámadt testünk azonosságát is, tehát a feltámadt testemben is ugyanaz az X. Y. személy leszek, mint aki voltam a földi életemben, a mostani testünk lényegi jegyeit megõrizzük. Ezt a megdicsõült testet Istentõl kapjuk, aki ezt meg tudja adni nekünk annak ellenére, hogy a biológiai testünk a sírban elporlad. Azt azonban nem tudjuk, hogy a Teremtõ ezt hogyan fogja végbevinni. Hivatkoznék az amerikai orvosprofesszor, Moody: Élet az élet után címû slágerkönyvére. Ebbõl ismeretes, hogy akik átélték a klinikai halált mind azt nyilatkozták, hogy „odaát”, a másvilágon is volt valamiféle testük. Jézus sírja üres, mert feltámadt. Tehát van feltámadás! Húsvét ünnepe ezt az örömhírt hirdeti nekünk. Széles László plébános
2010. március
12
Országgyûlési választások 2010 TÓSZEG SZAVAZÓKÖREI
A SZAVAZÁS MÓDJA
Az ajánlószelvénnyel együtt kézbesített Értesítõn szereplõ szavazókörben lehet szavazni. A Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. számú egyéni választókerületben Tószeg településen a szavazókörök: 1. szavazókör: Csücsök Csárda Bt. – rendezvényterem, Attila út 18. 2. szavazókör: Alsófokú Oktatási i. – Rákóczi út 30. 3. szavazókör: Mûvelõdési Ház – Rákóczi út 35. (az igazolással szavazók és a településre bejelentkezettek részére kijelölt) 4. szavazókör: Óvoda – Hõsök tere 4.
– Szavazni csak személyesen lehet. – A szavazatszámláló bizottság elõször megállapítja az Ön személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben (bár az Értesítõ bemutatása nem feltétele a szavazásnak, mégis javasoljuk, hogy a szavazatszámláló bizottság munkájának meggyorsítása érdekében azt vigye magával). A személyazonosság és a lakcím igazolására a következõ, érvényes igazolványok alkalmasak: • lakcímet tartalmazó személyazonosító igazolvány (régi, könyvecske formátumú) vagy • személyazonosító igazolvány (kártya formátumú) vagy útlevél vagy 2001. január 1jét követõen kiállított vezetõi engedély (kártya formátumú) és mindegyik felsorolt igazolvány mellett a lakcímigazolvány (lakcímkártya). – Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottságtól megkapja a szavazólapo-
A szavazás idõpontja 2010. április 11. (vasárnap) 06-tól 19 óráig. Második forduló: 2010. április 25. (vasárnap) 06-tól 19 óráig.
kat és a borítékot. A szavazólapokat az Ön jelenlétében lebélyegzik. A szavazólapok átvételekor Önnek alá kell írnia a névjegyzéket. – A szavazásához szavazófülke áll rendelkezésére, amelyben kitöltheti a szavazólapokat. Érvényesen szavazni csak egy jelöltre és egy listára lehet, a jelölt neve mellett, illetõleg a lista neve felett elhelyezett körbe tollal írt x vagy + jellel! Egyéb megjelölés érvényes szavazatként nem vehetõ figyelembe. – Végezetül a szavazólapokat a borítékba kell helyeznie, és a borítékot a szavazatszámláló bizottság elõtt az urnába kell dobnia.
SZAVAZÁS MOZGÓURNÁVAL – Ha Ön mozgásában gátolt, és emiatt nem tud megjelenni a szavazóhelyiségben, kérheti, hogy a szavazatszámláló bizottság vigye ki Önhöz a mozgóurnát. Mozgóurna csak írásban kérhetõ! Mozgóurnát a szavazás napja elõtt a helyi választási irodától, a szavazás napján a lakóhelye szerinti szavazatszámláló bizottságtól kérhet.
KÉRJÜK MINÉL TÖBBEN ÉLJENEK VÁLASZTÁSI JOGUKKAL. VÁLASSZUNK ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕT!
1848-ra emlékeztünk Zsúfolásig megtelt a Mûvelõdési Ház az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc községi megemlékezésén. Dr. Gyuricza Miklós polgármester köszöntõje után iskolánk hetedik osztályosainak jól szerkesztett ünnepi mûsorát láthattuk. A Kossuth mellszobornál a lakosság képviseletében a megemlékezés koszorúit helyezték el az intézmények, a pártok és a civil szervezetek képviselõi. A Szózat eléneklése zárta a március 15-i községi ünnepet.
13
2010. március
Marad a „rendeléses” módszer
Miért beteg a patika?
„Csõdbe mehetnek a kisforgalmú patikák”, „Több száz patika a csõd szélén”, „Sok patika került a csõd szélére”… Az imént csak néhány szalagcímet soroltunk az elmúlt hónapok sajtótermékeibõl. Riasztó kilátások, vagy inkább a szokásos szenzációhajhász ijesztgetések? A tisztánlátás végett kerestük fel a községünkben mûködõ egyetlen gyógyszertár vezetõjét, dr. Virágos Gábort és megkértük, vázolja fel a mai magyar patikák helyzetét, illetve mondjon pár szót a minket, tószegieket leginkább érintõ témáról, a Virágos Gyógyszertárról. A mai helyzet „elõélete” az 1995-ös privatizációval kezdõdött, amikor a gyógyszertárak nagy többsége magántulajdonba került. Akkoriban még közel sem volt ennyi patika, így egy-egy vállalkozás képes volt eltartani akár az egész családot is.
A 2008-as liberalizáció után már bárhol lehetett gyógyszertárat nyitni, így számuk 2010-re elérte a 2500-at, hiszen a „minden 5000 emberre jusson egy patika” felfogás érvényét vesztette. Az elmúlt években Szolnokon a már meglévõ 14 gyógyszertár mellett 8 újabb létesült, a receptszám azonban nem változott, így a kereslet jóval kisebb arányt képviselt a kínálattal szemben. Ráadásul a kormány a jelenlegi költségvetésbõl törölte a kistelepülési, kisforgalmú gyógyszertárak támogatását, illetve átcsoportosította azt a szolidaritási adót, ami 50150 ezer forint vissza nem térítendõ állami segélyt jelentett. A mostani álláspont szerint, a havi juttatások helyett negyedévente kaphatnak állami segítséget a patikák, ami országos szinten körülbelül 8001000 veszteséges gyógyszertárat eredményezett, melybõl legalább 400 került a csõd szélére. A veszteségességet vásárlók fõként a patikák gyógyszerkínálatán érzik. Emiatt sokan a nagyvárosok nagyforgalmú gyógyszertárait részesítik elõnyben. Ott váltják be receptjeiket, nemegyszer ajándékok kíséretében. Azt viszont érdemes tudni, hogy például a tószegi patikában naponta van lehetõség gyógyszerrendelésre, így az esetlegesen hiányzó készítményt akár már másnap megkaphatja a vásárló, csupán egy kicsit kell várnia. Az szinte kivite-
Épül az Aqua Patika Terítéken az egészségügy Önkormányzatunk képviselõ-testülete március 10-én tartotta soros ülését. A képviselõk tájékoztatót hallgattak meg az egészségügyi alapellátás helyzetérõl. A felnõtt háziorvosi szolgálat I.-II: körzet 2009es évi munkájáról dr. Gál – dr. Végh Bt. nevében dr. Gál István adott tájékoztatót, dr. Urbán Mária a gyermek-háziorvosi praxis tevékenységérõl számolt be. Dr. Nánai Zoltán a körzeti fogszakorvos 2009. április elsejétõl értékelte a fogászati ellátás
teljesítményét. Fehér Ferencné és Kiss Barnabásné, a védõnõi szolgálat tevékenységérõl adtak hasonlóan magas szintû tájékoztatót. A testület örömmel nyugtázta az egészségügyben dolgozók magas szintû szakmai tevékenységét, amelyet a lakossági vélemények is visszaigazolnak. Az önkormányzatunk a továbbra is mindent megtesz, a pénzügyi forrástól függõen, hogy az egészségügyi alapellátás
lezhetetlen, hogy mindig minden legyen, hiszen dr. Virágos Gábor elmondása szerint, ha minden készítménybõl csupán egy-egy lenne doboz, az már 120 milliós nagyságrendet jelentene, ezért a „rendeléses módszer”. A gyógyszernagykereskedõtõl hitelre csak egy bizonyos ideig lehet készítményeket vásárolni, amit elõbb-utóbb vissza is kell fizetni. Itt felmerül a kérdés, hogy akkor mi van a TB-támogatással? A válasz egyszerû: a hónap elején bejelentett igényt a hónap végén utalja csak az intézmény, s ezalatt õ hitelez a biztosítónak. A gyógyszertárnak hitelez a nagykereskedõ, a nagykereskedõnek pedig a gyógyszergyár… És így folytatódik az ördögi kör – és
tárgyi feltételei továbbra is javuljanak, valamint köszönetét fejezte ki az egészségügyben dolgozók magas színvonalú munkásságáért. Az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete Gyógyszerészeti Igazgatási Osztálya megkereste, s egyben tájékoztatta a polgármesteri hivatalt arról, hogy a Pharmer Patika Kft. ügyvezetõje kérte a hatóságuktól az Aqua Patika nevû közfogalmú gyógyszertár létesítési és mûködési engedélyének kiadását. Az ÁNTSZ Intézete önkormányzatunk véleményét kérte a gyógyszertár tervezett szolgálati rendjével kapcsolatban. A tervezett szolgálati rend: hétfõtõl péntekig 7.30-
már is kész a diagnózis, miért beteg a patika. Gazdaságos-e ma patikát üzemeltetni? Egy kis statisztika: régebben 30%-os árréssel gazdálkodhattak a patikák, ma ez csupán 11%. A vénynélküli termékek iránt is viszszaesett a kereslet. Sokan a kötelezõ gyógyszereket sem tudják ma már kiváltani. Nemegyszer fordul elõ, hogy a betegek szelektálnak a felírt készítmények közül a „közgyógy-büdzsé” szigorú kereteit szem elõtt tartva. Ezért a nagykereskedõk felé való tartozás országosan már elérte 15-20 milliárd forintot. Kár is lenne szépíteni. Nem jó a helyzet itt sem. Nagyon nem jó. Azt csak remélni tudjuk, hogy a Virágos Gyógyszertár képes javítani szolgáltatásának minõségét és még sokáig szolgálja a betegeket a lakosság megelégedésére. Csutár Andrea Mária
18.30-ig, szombaton: 8.00-13.00ig, vasárnap: zárva. A képviselõ-testület tekintettel arra, hogy a létesítendõ gyógyszertár tervezett nyitva tartása összhangban van a háziorvosi rendelési idõvel, sõt szombaton is szolgáltat, javasolja a létesítési és mûködési engedély kiadását. Az Aqua Patika létrehozásával, a falu lakói nyernek valójában. Várhatóan megszûnnek a jelenlegi hiány állapotok a kialakuló versenyhelyzet miatt. A lakosság érdekét szolgálja a tervezett nyitva tartási rend is. Hamarosan épül az új patika, a posta melletti üres telken. EN-ES
2010. március
14
Farsangoló szépkorúak Február 26-án a Gondozási Központban is állt a bál. A télûzõ mulatságon a vendégek mellett megje-
lent Molnárné dr. Szabó Julianna igazgató fõorvos és dr. Gyuricza Miklós polgármester is.
A Gondozási Központ dolgozóinak elõadásában egy 17. századi vásári komédiát tekinthettek meg a jelenlevõk, ami nagy közönségsikert aratott. Nem maradhatott el az idõsek jelmezes bemutatkozása sem, majd az egyéni elõadások ke-
rültek sorra. A mûsor a Nyugdíjasok dalának eléneklésével zárult. A Gondozási Központ külön köszönetet mond a farsangoló idõsek támogatásáért a Gulyás családnak, a Good's Marketnek, Martosi Józsefnének és a Szilágyi üzleteknek.
15
2010. március
SPORT • SPORT • SPORT • SPORT
Alaplángon a falu sportja A Községi Sportegyesület falunk legrégebbi civil szervezete. A több mint nyolcvan éve alapított sport közösség fennállása óta sokszor volt válság helyzetben, de mindig kilábalt a vészhelyzetbõl, s ha nagy nehézségek közepette is, de életben maradt. Napjaink is a túlélésrõl szól, és a tószegieket ismerve bizakodhatunk a fennmaradásban. A labdarúgó szakosztály változatlanul vonzó a tószegi fiatalok körében. A felnõtt csapat ugyan a megyei III. osztályban szerepel, de jók az esélyek a magasabb osztályba lépéshez. Smidéliusz Ernõ elnök tájékoztatta lapunkat az egyesület helyzetérõl. Az önkormányzati képviselõ sportvezetõ örömmel mondja, hogy a tavaszi idényt jó pozícióból várja a
felnõtt csapat. Mindössze három pont a lemaradás a feljutást érõ elsõ helytõl. Megérkezett a szurkolók egykori kedvence Petõ Sándor, aki az edzõi feladatokat látja el. Visszatért Kelemen Zoli is, tehetségét a csapat szolgálatában kamatoztathatja és rúghatja a gólokat. De viszszajött Kalem Szemir is, aki szintén hasznos tagja lehet csapatunknak. Így azt gondolom, erõsödtünk. Néhány sérült játékosunk van, de felépülésükre nem sokáig kell várni. Az ifjúsági csapat a Pest megyei bajnokságban küzd, és az erõs mezõnyben õk is a harmadik helyen vannak. Nagyon ígéretes a szereplésük. Sok az ifjú tehetség van a fiatalok között. A serdülõknél korosztályváltás volt, de biztos vagyok, hogy hamarosan róluk is hallunk. Az U13-as csapat is jó úton halad. Összességében elmondhatom, hogy az utánpótlás a hagyományoknak megfelelõen mûködik, sõt én kimondottan jónak tartom – mondja jogos büszkeséggel az egyesületi elnök. A tárgyi feltételek-
„Sziki” a hûséges hálóõr
BAJNOKOK LESZÜNK Szikora Kálmán 35 éves lett. A futballcsapat népszerû hálóõre 1986ban csak úgy kinézett a pályára és máris a serdülõcsapatban találta magát. Mindene a foci, képes volt egész nap focizni. Serdülõ, majd Ifi csapat után, 19 évesen a nagycsapatba került, és Jászapáti ellen debütált. A megye egyik legjobb csapata volt az ellenfél, és elsõ meccsét négy gólt kapott. De ez egyáltalán
nem szegte kedvét. Sõt! Keményen edzett, melynek meg is lett az eredménye. Elsõ számú kapusa lett a Megyei I. osztályban szereplõ Tószegnek. Pályafutását, mint oly sok labdarugónak a szélsõségek jellemezték, ha jó napja volt, õrületbe kergette az ellenfelet. Egyszerûen nem tudták bevenni a kapuját. Emlékei szerint ilyen mérkõzés volt az örök nagy ellenfél Rákóczifalva el-
rõl és az anyagi helyzetrõl már nem lehet felsõfokon szólni. Smidéliusz Ernõ azonban nem panaszkodik, Õ igazán tisztában van a falu költségvetésével, hisz mint önkormányzati képviselõ részt vett a falubüdzsé kimunkálásában és elfogadásában. A sportöltözõ állapota enyhén szólva leromlott. Toldozni-foldozni már nem igen lehet, bár legutóbb a játékosok segítségével a legszükségesebb tatarozást elvégeztük, de épületgépészetileg és statikailag javíthatatlan. Nem véletlen, hogy rendelkezünk már bontási engedéllyel. Sõt az új öltözõ költségvetése is elkészült. Harmincöt millió forintba kerül, a szerény és visszafogott tervezésû épület. Önkormányzatunk keresi az a pályázati lehetõséget, mely befogadná a sportöltözõ építését. Nagyon reméljük, ez mielõbb sikerül. Ha már az anyagiaknál tartunk, az egyesület gazdálkodásáról megtudtuk, minden évben egyre kevesebb az önkormányzati támogatás. A falu költségvetésében 750 ezer forint jutott a labdarúgásra, ebbõl mûködtetésre ez évben 500 ezer forint jut, pedig a kiadás több, mint 2 leni mérkõzés is. A kiváló erõkbõl álló falva még 11-esbõl sem tudott gólt rúgni neki. A szurkolók az 1:0-s gyõzelmet Sziki bravúrjának tulajdonították. Méltán került be a forduló válogatottjába ezzel a mérkõzéssel. Voltak azért gyengébb napjai is, amikor óvodás gólokat kapott, ám a szurkolók neki ezt mindig megbocsátották, mert nagytöbbségben megbízható teljesítményt nyújtott.
Az öltözõt már nem lehet javítani
millió forint. Elkeseredve azért nem vagyunk. A képviselõk közül hárman is jelezték, hogy a március 1-tõl rendelkezésre álló keretükbõl támogatják az egyesületet. Más lehetõséget is igyekszünk kihasználni. Beadtuk pályázatunkat a Nemzeti Civil Alapítványhoz sporttámogatásra, de eredményét még nem tudjuk. Bízunk benne, hogy némi anyagi forrást kaphatunk. Mi tószegi adózók is segíthetünk, a sportolni vágyó fiataloknak, s ez nem is kerül pénzbe. Nem kell mást tennünk, mint nyilatkozzunk a befizetett adónk 1%-áról, a Községi Sportegyesület javára ajánljuk fel. Adószámunk: 19866919-1-16. Segítsünk és támogassuk lakóhelyünk sportját, mert ez igazán jó befektetés. Nádházi 26 éve, hogy Tószegen hálóõr, pedig többször vinni akarták, de õ mindig ellenállt a csábításnak, nem tudták megvenni. Kálmán, bár a legjobb kapus(élet)korban van, a visszavonulás gondolatával foglalkozik. Elégedettséggel akasztom szögre majd a cipõm, mert bajnokok leszünk. Milyen szép befejezés lenne! – zárja le beszélgetésünket Szikora Kálmán, a hûséges hálóõr. Nádházi
16
FARSANGKOR ÁLLT A BÁL Újra eljött a február, vele együtt a bálok, mulatságok sorozata. A színes kavalkád idén sem kerülte el községünket; volt itt Református, Vadász, Szépkorú, Egyesületek farsangja, és természetesen Iskolai bál is. A hideg téli idõszak során valódi felüdülést jelentettek ezek az események. Íme egy kis ízelítõ az iskolások farsangjairól azoknak, akik kimaradtak belõle és egy kis nosztalgia azoknak, akik ott voltak. Idén kicsit késõbb, február 26-27-én ünnepelték a tószegi általános iskolások a farsangot, ám ez cseppet sem vont le a mulatság értékébõl. Az eseményt hosszas készülõdés, tervezgetés elõzte meg mind a diákok, mind a szülõk, mind pedig a pe-
2010. március dagógusok részérõl. Az alsósok „felelõse” Galambosné Kormos Ildikó, a felsõsöké pedig Bálint Jánosné volt. Az elsõ nap szokás szerint a „nagyok” napja volt. A farsangot idén is a bálkirály és a bálkirálynõ nyitotta meg, ezután következett a nyolcadikosok keringõje, amit Jakodáné Tutor Zsuzsanna tanított be. A kis „menyasszonyoknak” és párjaiknak köszönhetõen megelevenedett Kosztolányi álomképe: „Ó tánc! Ó tánc! Farsangi pálma! / Rogyásig-tánc, te álmok álma! / Csak álmainkban táncolunk így.” A keringõ után volt társastánc, majd a felsõsök jelmezes felvonulása. Az estét a gyermekek legnagyobb örömére tini-disco zárta. Szombaton már jóval nagyobb volt az izgalom, hiszen a farsang valljuk be, a kisebbek ünnepe. Õk azok, akik valóban élvezik és értékelik a beöltözést. Ezen a napon is a keringõsök nyitottak, majd néhány mûsorszám és jöhettek a jelmezesek. Volt itt minden: bohóc, ördög, királylány, szellem, rendõr, pókember… a lényeg, hogy mindenki jól érezte magát. Nagy volt a nyüzsgés. A hangulatot egy hatalmas bohóc mûsorszáma fokozta. Az izgõ-mozgó színes óriás különleges elõadása még az idõsebbeket is megdöbbentette, hiszen csak kevesen tudták a titok nyitját (amit most mi sem árulunk el). Egy a lényeg: nagy siker volt. A délután tombolával, vicces feladatokkal, tánccal folytatódott, de a nyolcadikosok már inkább az esti jelenésükkel voltak elfoglalva, hiszen idén, rendhagyó módon a társastáncosokkal együtt felléptek a Vadászbálon is. Mire ez a cikk megjelenik, már vége van a februárnak és a mulatságoknak, de mégis jó visszagondolni a színes kavalkádra, hogy ezáltal lelkesebben, vidámabban lépjünk át az ébredezõ tavaszi világ kapuján. Csutár Andrea Mária
TÓSZEGEN IS RINGATÓ
Ringató Országos Zenei Nevelési Program hálózatába Tószeg is bekapcsolódott. Kisgyermekkori zenei nevelés a születéstõl a Kodályi elvek alapján történik. Hodos Szilvia zenepedagógus, minden páratlan pénteken 10 órától várja a kicsiket szüleikkel az Orvosi Rendelõbe.
