2011 - 2012
EURÓPAI PARLAMENT
ELFOGADOTT SZÖVEGEK 2011. május 12. csütörtöki ülés
P7_TA-PROV(2011)05-12
HU
IDEIGLENES VÁLTOZAT
Egyesülve a sokféleségben
PE 464.203
HU
TARTALOM A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT SZÖVEGEK
P7_TA-PROV(2011)0230 Mozgásban az ifjúság - az európai oktatási és képzési rendszerek javításának kerete (A7-0169/2011 - Elıadó: Milan Zver) Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása a „Mozgásban az ifjúság: Európa oktatási és képzési rendszerének javítását szolgáló keretprogram”-ról (2010/2307(INI)) .......... 1 P7_TA-PROV(2011)0231 Korai oktatás (A7-0099/2011 - Elıadó: Mary Honeyball) Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása a korai oktatásról az Európai Unióban (2010/2159(INI)) .......................................................................................................... 18 P7_TA-PROV(2011)0232 Az Európai Unió és Mauritánia közötti halászati partnerségi megállapodás (B7-0193, 0194, 0195, 0196 és 0197/2011) Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása az Európai Unió és Mauritánia közötti halászati partnerségi megállapodásról............................................................................. 25 P7_TA-PROV(2011)0233 Közbeszerzés (B7-0284/2011) Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása az állami megrendelések uniós és harmadik országbeli piacaihoz való egyenlı hozzáférésrıl és a közbeszerzések koncessziókra is kiterjedı jogi kereteinek felülvizsgálatáról...................................................... 30 P7_TA-PROV(2011)0234 Az olaj árának emelkedésébıl adódó válság az európai halászati ágazatban (B7-0297, 0298, 0299, 0322 és 0323/2011) Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása az európai halászati ágazatban a kıolajárak emelkedése miatt bekövetkezett válságról ................................................................ 33 P7_TA-PROV(2011)0235 A kisvállalkozási intézkedéscsomag felülvizsgálata (B7-0286/2011) Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása a kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatáról ......................................................................................................................... 35 P7_TA-PROV(2011)0236 Innovatív Unió: Európa átalakítása a válság utáni világnak megfelelıen (A7-0162/2011 - Elıadó: Judith A. Merkies) Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása az Innovatív Unióról: Európának a válság utáni világhoz való alkalmazkodásáról (2010/2245(INI)) ............................................... 43 PE 464.203 \ I
HU
P7_TA-PROV(2011)0237 A háztartási alkalmazottakról szóló ajánlással kiegészített ILO-egyezmény (B7-0296/2011) Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása a háztartási alkalmazottakról szóló, ajánlással kiegészített javasolt ILO-egyezményrıl..................................................................... 71 P7_TA-PROV(2011)0238 Antibiotikum-rezisztencia (B7-0295/2011) Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása az antibiotikum-rezisztenciáról............ 76 P7_TA-PROV(2011)0239 Az EU külsı fellépéseinek kulturális dimenziói (A7-0112/2011 - Elıadó: Marietje Schaake) Az Európai Parlament 2011. május 10-i állásfoglalása az EU külsı fellépéseinek kulturális dimenzióiról (2010/2161(INI)) ................................................................................................... 82 P7_TA-PROV(2011)0240 A kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadítása (A7-0143/2011 - Elıadó: Marie-Thérèse Sanchez-Schmid) Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása a kulturális és kreatív iparágakban rejlı potenciál felszabadításáról (2010/2156(INI))..................................................................... 91 P7_TA-PROV(2011)0241 Szarajevó mint Európa kulturális fıvárosa 2014-ben (B7-0281/2011) Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása Szarajevóról mint Európa 2014. évi kulturális fıvárosáról ................................................................................................................ 110 P7_TA-PROV(2011)0242 Srí Lanka: az ENSZ-jelentés nyomon követése (B7-0324, 0325, 0326, 0327, 0328 és 0331/2011) Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása a Srí Lanka-i helyzetrıl...................... 112 P7_TA-PROV(2011)0243 Azerbajdzsánról (B7-0330, 0333, 0335, 0337 és 0340/2011) Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása Azerbajdzsánról ................................. 115 P7_TA-PROV(2011)0244 Belarusz (B7-0334, 0336, 0338, 0339 és 0341/2011) Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása Belaruszról ......................................... 119 P7_TA-PROV(2011)0245 A „Cleanup in Europe” és a „Let´s do it, world – 2012” elnevezéső kezdeményezések (P7_DCL(2011)0003) Az Európai Parlament 2011. május 11-i nyilatkozata a „Cleanup in Europe” és a „Let´s do it, world – 2012” elnevezéső kezdeményezésekrıl................................................................... 122
II /PE 464.203
HU
P7_TA-PROV(2011)0230 Mozgásban az ifjúság - az európai oktatási és képzési rendszerek javításának kerete Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása a „Mozgásban az ifjúság: Európa oktatási és képzési rendszerének javítását szolgáló keretprogram”-ról (2010/2307(INI)) Az Európai Parlament, –
tekintettel az „Új lendület az európai szakképzési együttmőködésnek az Európa 2020 stratégia támogatására” címő, 2010. június 9-i bizottsági közleményre (COM(2010)0296),
–
tekintettel a „Mozgásban az ifjúság: Kezdeményezés a fiatalokban rejlı potenciál felszabadítására az Európai Unióban megvalósítandó intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés érdekében” címő, 2010. szeptember 15-i bizottsági közleményre (COM(2010)0477),
–
tekintettel az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” címő, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),
–
tekintettel „Az EU ifjúsági stratégiája – befektetés és az érvényesülés elısegítése” címő, 2010. május 18-i állásfoglalására,1
–
tekintettel az aktív polgárságot elımozdító önkéntes tevékenységek európai évérıl szóló, 2009. november 27-i tanácsi állásfoglalásra,2
–
tekintettel a Tanács 2009. május 12-i következtetéseire az oktatás és képzés terén folytatott európai együttmőködés stratégiai keretrendszerérıl („Oktatás és képzés 2020”),3
–
tekintettel az oktatás és a képzés szociális dimenziójáról és az egész életen át tartó tanulást támogató kompetenciákról és az „új munkahelyekhez szükséges új készségek” elnevezéső kezdeményezésrıl szóló, 2010. május 11-i tanácsi következtetésekre,4
–
tekintettel a foglalkoztatást és a növekedést célzó új európai stratégiáról szóló, 2010. június 17-i tanácsi következtetésekre, nevezetesen arra a részre, amely megerısíti a képzettségi szint javítására vonatkozó kiemelt célokat,
–
tekintettel a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésrıl szóló, 2010. november 19-i tanácsi következtetésekre,5 amely elismeri az integráltabb, több ágazatra kiterjedı megközelítés fontosságát a fiatalok elıtt álló kihívásokra való válaszadásban,
1 2 3 4 5
Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0166. HL L 17., 2010.1.22., 43. o. HL C 119., 2009.5.28., 2. o. HL C 135., 2010.5.26., 2. és 8. o. HL C 326., 2010.12.3., 9. o. PE 464.203 \ 1
HU
–
tekintettel a Régiók Bizottsága 2011. január 28-i véleményére,1 valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésrıl szóló, 2011. március 15-i véleményére,2
–
tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 165. és 166. cikkére,
–
tekintettel eljárási szabályzatának 48. cikkére,
–
tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére és a Foglakoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7-0169/2011),
A.
mivel az Európa 2020 stratégiával összefüggésben a fiatalok ismeretei és készségei alapvetı fontosságúak az intelligens, inkluzív és fenntartható növekedés célkitőzéseinek eléréséhez,
B.
mivel a „Mozgásban az ifjúság”, az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt kezdeményezése azt célozza, hogy a meglévı európai programok hatékonyabb kihasználása révén növelje a felsıoktatás vonzerejét Európában, javítsa az összes oktatási és képzési szint általános színvonalát, valamint fellendítse a hallgatói és munkavállalói mobilitást,
C.
mivel az Európa 2020 stratégia kimondja, hogy „2020-ra minden európai fiatalnak lehetıséget kell biztosítani, hogy tanulmányai egy részét külföldön végezze”,
D.
mivel a fiataloknak meghatározó szerepe van a 2020-ra kitőzött öt uniós kiemelt cél – foglalkoztatás, kutatás és innováció, éghajlat és energia, oktatás, a szegénység elleni küzdelem – megvalósításában,
E.
mivel a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés megerısíti a meglévı uniós ifjúsági stratégiát (COM(2009)0200) azáltal, hogy a fiatalokat felruházza a munkához és az élethez szükséges ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal,
F.
mivel a fiatalok különösen megszenvedték a válság hatásait, és az EU-ban a munkanélküliség aránya a fiatalok körében meghaladja a 20%-ot, ami kétszerese a felnıttek körében tapasztalt átlagos munkanélküliségi szintnek, egyes országokban pedig ez az arány meghaladja a 40%-ot,
G.
mivel a fiatalok körében tapasztalható, csaknem 21%-os munkanélküliség Európa legsürgetıbb kihívásainak egyikét képezi,
H.
mivel a gazdasági válság miatt a tagállamok csökkentik az oktatásra és képzésre fordított befektetéseiket, ami közvetlenül érinti a fiatalok jövıbeni kilátásait, miközben Európa egyre nagyobb demográfiai kihívással néz szembe a szükséges növekedés elérése terén,
I.
mivel a rossz oktatási teljesítmény gazdasági költségei lényegesen magasabbak, mint a pénzügyi válság költségei,
J.
mivel a válság nyomatékosította gazdaságaink és társadalmaink reformjának
1 2
CdR 292/2010. SOC/395.
2 /PE 464.203
HU
szükségességét, valamint annak rendkívüli fontosságát, hogy a magas színvonalú szakképzési rendszerek támogassák e reformokat, hogy Európa felkészültebben nézhessen szembe a jelenlegi és jövıbeni kihívásokkal, K.
mivel – tekintettel az egyetemekre fordított fokozatosan csökkenı közberuházásokra és a tandíjak ezzel párhuzamos emelkedésére és/vagy a szociális juttatások és tanulmányi ösztöndíjak csökkentésére – egyre több hallgató hagyja el az egyetemi rendszert, ami tovább mélyíti a társadalmi szakadékot,
L.
mivel a humántıke alapvetı stratégiai eszköz társadalmaink gazdasági és szociális fejlıdésének biztosításához,
M.
mivel az Europass adatai szerint egyre több fiatal ad hangot annak a vágyának, hogy az Európai Unión belül utazhasson tanulmányi vagy munkavállalási céllal,
N.
mivel az oktatás alapvetı fontosságú a fiatalok kreativitásának és innovatív potenciáljának erısítéséhez; mivel az oktatás biztosítja a szellemi fejlıdéshez, a munkaerıpiacra való belépéshez, a személyes kibontakozáshoz, valamint a társadalmi és polgári szerepek betöltéséhez szükséges eszközöket,
O.
mivel kutatások bizonyítják, hogy a mobilitás hozzájárul az európai polgárság érzéséhez és a demokratikus folyamatokban való részvételhez,
P.
mivel a mobilitást nem csupán az egyetemi hallgatók számára kell biztosítani, hanem az alacsonyan képzett fiatalok számára is, tekintettel arra, hogy ez bıvítheti a munkaerı-piaci lehetıségeket,
Q.
mivel a mobilitási programoknak hozzáférhetıknek kell lenniük valamennyi fiatal számára, függetlenül az általuk választott oktatás típusától,
R.
mivel nem növekszik megfelelı mértékben azon fiatalok száma, akik mindenekelıtt uniós programok keretében tanulás és munkavállalás céljából külföldre utazhatnak,
S.
mivel a bolognai folyamat az elsı tíz évében sok nehézségbe ütközött az európai felsıoktatás fejlesztésére irányuló céljai végrehajtása során,
T.
mivel a lemorzsolódás csökkentése kulcsfontosságú egyrészrıl annak megelızéséhez, hogy a fiatalok ki legyenek téve a társadalmi kirekesztés és a szegénység veszélyének, másrészrıl pedig a fiatalok munkaerı-piaci hozzáférésének javításához és megkönnyítéséhez,
U.
mivel az oktatásból és képzésbıl a munka világába való átmenet jelentıs kihívás elé állítja a fiatalokat,
V.
mivel az önkéntesség fontos lehetıséget kínál a kompetenciák bıvítésére a kötetlen és a nem formális tanuláson keresztül, továbbá a társadalmi felelısségvállalásra, az európai integráció jelentıségének megértésére, valamint az uniós polgárként való aktív szerepvállalásra számos területen, és mivel ezt a lehetıséget támogatni kell, különösen az önkéntesség 2011-es európai éve keretében,
W.
mivel az ifjúsági szervezetek az iskolarendszerő oktatást kiegészítı nem iskolarendszerő oktatás egyik legfontosabb biztosítói, ami alapvetı fontosságú a PE 464.203 \ 3
HU
fiatalok olyan készségekkel és kompetenciákkal való felruházása szempontjából, amelyek révén aktív polgárokká válhatnak, és könnyebben beléphetnek a munkaerıpiacra; mivel az ifjúsági szervezetek így hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósításához, X.
mivel kulcsfontosságú a fiatalok és az ıket képviselı különféle ifjúsági szervezetek bevonása a döntéshozatalba, hogy ráébredjenek a felelısségvállalás érzésére, és biztosítva legyen, hogy véleményükkel aktívan hozzájárulnak az ifjúsági stratégiához,
Y.
mivel a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés egyik központi célja az európai kohézió erısítése, és olyan polgárok nevelése, akik tudatában vannak európai identitásuknak,
Általános észrevételek és pénzügyi támogatás 1.
üdvözli a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezést mint az ifjúságot célzó, meglévı oktatási, mobilitási és foglalkoztatási programokat tápláló politikai kezdeményezést, illetve mint ösztönzést a tagállamok számára az EU 2020 stratégia céljainak eléréséhez;
2.
hangsúlyozza, hogy a „Mozgásban az ifjúság” arra ösztönzi a felsıoktatási intézményeket, hogy javítsák a minıséget a világ többi szervezeteivel folytatott együttmőködés fokozása által, és kiemeli, hogy ezen a téren különösen eredményes lehet az USA-beli szervezetekkel folytatott együttmőködés;
3.
rámutat, hogy az oktatásra fordított befektetés kétségkívül alapvetı fontosságú a fenntartható növekedéshez és fejlıdéshez, valamint hogy az ifjúsági programok és az oktatás finanszírozását még gazdasági válság idején sem szabad jelen idejő költségnek tekinteni, hanem az Európa jövıjére fordított befektetésként kell felfogni;
4.
hangsúlyozza, hogy a fiatalokra irányuló valamennyi kezdeményezésnek azt kell céloznia, hogy útmutatásként szolgáljon minden fiatal számára a társadalomba való sikeres beilleszkedésük tekintetében, és folyamatosan felkészítse ıket a jövı Európájára, ami azt jelenti, hogy biztosítani kell számukra a lehetıséget arra, hogy társadalmi tevékenységekben vegyenek részt, és hozzájáruljanak a társadalom alakításához, továbbá valamennyi fiatal számára lehetıvé kell tenni, hogy kihasználja a modern, versenyképes, befogadó és fenntartható társadalom követelményeinek való megfelelésre összpontosító köz- és felsıoktatást, iskolarendszeren kívüli oktatást, szakképzést és továbbképzést, a munkaerıpiacra való könnyebb bekerülés érdekében;
5.
hangsúlyozza, hogy a válság nem szolgálhat ürügyül az oktatási kiadások csökkentésére, hiszen a válság hatásainak leküzdése érdekében szükség van a fiatalok magasabb szintő képzésére;
6.
sajnálja, hogy a Bizottság szerint a tagállamok által az Európa 2020 stratégia oktatási célkitőzéseinek megvalósításához való további hozzájárulásként kidolgozott nemzeti programok nem megfelelıek,
7.
elismeri, hogy a diákok foglalkoztathatóságának a felsıoktatás egyik célkitőzésének kell lennie, azonban hangsúlyozza, hogy a felsıoktatásnak a fiatalok kreativitását és innovációs képességét kell serkentenie, és pozitív módon kell munkálkodnia szellemi
4 /PE 464.203
HU
és társadalmi kiteljesülésük érdekében; 8.
elismeri, hogy a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés sikere nagymértékben attól függ, hogy a tagállamok hogyan hajtják végre a kulcstevékenységeit; felkéri ezért a Bizottságot, hogy a végrehajtás során gondosan figyelje és elemezze a kulcsfontosságú elemeket, a tagállamoknak való segítségnyújtás és a köztük kialakuló együttmőködés javításának biztosítása érdekében;
9.
felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen számoljon be a Parlamentnek a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés kulcstevékenységeinek hatékonyságáról és a tagállamok által elért haladásról;
10.
sürgeti, hogy az európai intézmények alakítsanak ki strukturális párbeszédet az oktatás terén az „Oktatás és képzés 2020” keretrendszeren belül, és teljes mértékben vonják be az ifjúsági szervezeteket és más érdekelteket az oktatási intézkedések végrehajtásába, annak érdekében, hogy a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezést a fiatalok bevonásával kövessék nyomon, és hogy megvitassák a fiatalokat érintı prioritásokat és fellépéseket, erıteljesebb szerepet biztosítva a fiatalok számára az ıket érintı kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatalban;
11.
felhívja a Bizottságot, hogy az új többéves pénzügyi keretre (TPK) irányuló javaslatában fokozatosan növelje az olyan mobilitási és ifjúsági programokba irányuló befektetéseket, mint például az egész életen át tartó tanulás programja (Erasmus, Leonardo da Vinci, Comenius, Grundtvig), a Marie Curie, az Erasmus Mundus és a „Fiatalok lendületben” program –jelenlegi formájukban –, és szintén fokozza az Európai Önkéntes Szolgálat támogatását; kéri e programok hatékonyabb elımozdítását, és az általuk kínált lehetıségek nagyobb mértékő tudatosítását a célcsoportjaik körében; felhív a tagjelölt és a lehetséges tagjelölt országokkal folytatott együttmőködésbe történı folyamatos befektetésre, és egy javaslat elıterjesztésére a mobilitási és ifjúsági programok következı generációjával kapcsolatban, az Európa 2020 stratégia célkitőzéseivel összhangban;
12.
hangsúlyozza, hogy nem kerülhet ki a munka világából egy fiatal sem, aki különbözı okok miatt problémákkal küzd iskolai tanulmányai során, hanem sokkal inkább célzott támogatást kell nyújtani az ilyen fiatalok számára; rámutat arra, hogy az oktatáshoz való hozzáférés nem lehet a szülık szociális vagy pénzügyi helyzetének kérdése; hangsúlyozza az oktatási szintek közötti horizontális átjárhatóság fontosságát mind a közoktatás, mind a szakképzés területén;
13.
hangsúlyozza, hogy növelni kell a mobilitás vonzerejét, és hogy széles körő és elegendı pénzügyi támogatást kell nyújtani, külön figyelmet fordítva a leghátrányosabb helyzetben lévıkre; ismételten hangsúlyozza, hogy ennek az álláspontnak tükrözıdne kell a következı többéves pénzügyi keretben; a képzési mobilitás fellendítése érdekében felszólít a Leonardo programra elkülönített költségvetés növelésére;
14.
hangsúlyozza, hogy ambiciózus finanszírozásra van szükség azon cél megvalósításához, hogy mindenki elıtt biztosítsák azt a lehetıséget, hogy oktatásának és képzésének egy részét külföldön végezze el; úgy véli, hogy az Európai Uniónak kiemelten kell kezelnie az oktatást és a képzést, és hogy e célkitőzést a következı többéves pénzügyi keretnek is tükröznie kell; PE 464.203 \ 5
HU
15.
kéri, hogy a mobilitás elımozdítását célzó oktatási programokat hosszabbítsák meg a 2013. utáni idıszakra is, továbbá felkéri a Bizottságot, hogy a jövıbeni keretprogramok kidolgozása során jelentısen növelje az erre a célra szánt pénzügyi forrásokat;
16.
felkéri az Európai Uniót, hogy saját pénzügyi eszközeivel tegyen lépéseket a fiatalok támogatása érdekében, jobban kihasználva az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap lehetıségeit;
17.
felkéri a tagállamokat, hogy erıteljesebben fektessenek be az oktatási és képzési rendszerek valamennyi szintjébe, nyújtsanak pénzügyi támogatást az uniós mobilitási programok nemzeti szintő végrehajtására, valamint általában szilárdítsák meg vagy javítsák az oktatás minıségét;
18.
meggyızıdése, hogy a „Fiatalok lendületben” program alapvetı fontosságú a fiatalok európai részvétele tekintetében, ezért ezt a programot meg kell erısíteni és folytatni kell; ezért felhívja a Bizottságot, hogy a következı többéves pénzügyi keretben tartson fenn egy külön „Fiatalok lendületben” programot;
19.
hangsúlyozza a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés jelentıségét, amely lényegesen hozzájárul a fiatalok társadalmi integrációjához, és felszólítja a Bizottságot, hogy használja fel a „Fiatalok lendületben” program során szerzett know-how-t;
20.
ösztönzi a tagállamokat, hogy összesen legalább a GDP 2%-ával megegyezı mértékő beruházást tőzzenek ki célul a felsıoktatásban, amit a Bizottság az éves növekedési és foglalkoztatási jelentésben a szükséges minimumként javasolt a tudásintenzív gazdaságok számára;
21.
felhívja a figyelmet a párhuzamos munkavégzéssel összeegyeztethetı, rugalmas oktatási programok fontosságára;
Ifjúság és mobilitás 22.
felszólít a fiatalok aktív bevonására az uniós programok valamennyi szakaszában, a kidolgozástól a végrehajtásig;
23.
hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a fiatalokat a munkaerıpiac és a gazdaság mellett Európa jövıjének alakításába is bevonják; felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki zöld könyvet az ifjúság részvételérıl;
24.
egyetért azzal, hogy korán kell fellépni a lemorzsolódás 10% alá történı csökkentése érdekében, az EU 2020 stratégiában megállapítottaknak megfelelıen, különös tekintettel a kedvezıtlen helyzető térségekre; üdvözli a lemorzsolódási arány visszaszorítására irányuló tagállami erıfeszítések támogatásáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslatot;
25.
hangsúlyozza a lemorzsolódás nagymértékő csökkentésének fontosságát, mivel köztudott, hogy az a foglalkoztatásból és a társadalomból való jövıbeni kirekesztıdés kockázatát hordozza magában; hangsúlyozza, hogy ezt a jelenséget több oldalról kell megközelíteni, a hátrányos helyzető területeken az oktatás és a képzés erısítésére irányuló szociális intézkedésekkel összekapcsolva;
6 /PE 464.203
HU
26.
figyelembe véve, hogy az ifjúsági mobilitás hozzájárulhat a demokratikus folyamatok támogatásához, felhívja az európai intézményeket, hogy teremtsék meg annak keretét, hogy aktívan bevonják az európai szomszédságpolitika (ENP) országainak fiataljait a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésbe, ezáltal jobb tanulási lehetıségeket biztosítva mind az Európai Unió tagállamainak, mind pedig az ENPI országainak fiatalja számára;
27.
hangsúlyozza, hogy fontos a tanárok, valamint az ifjúság és az oktatás területén tevékenykedı munkavállalók mobilitásának támogatása is, mivel ık ösztönözhetik a felügyeletük alatt lévı fiatalokat;
28.
elismeri, hogy a regionális és a helyi kormányzatok jelentıs mértékben hozzájárulnak a mobilitás ösztönzéséhez;
29.
felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy emellett fordítsanak külön figyelmet és támogatást a leginkább veszélyeztetettekre, a fiatalok azon csoportjaira, akik kevesebb lehetıséggel rendelkeznek, és azokra, akik „második esélyt” szeretnének, hogy újra bekerülhessenek az oktatásba;
30.
felhívja a Bizottságot, hogy nemzeti, regionális és helyi szinten győjtsön adatokat a mobilitás gyakorlati akadályairól,és tegye meg az összes szükséges intézkedést ezek megszüntetése érdekében, hogy a magas színvonalú mobilitás mindenki számára hozzáférhetı legyen az oktatásban eltöltött teljes idıszak során, ideértve a szakképzést is; úgy véli, hogy e célkitőzés megvalósítása tekintetében nagyon hasznos volna a Bizottság által javasolt „ mobilitási eredménytábla”;
31.
ösztönzi a Bizottságot, hogy tegyen több kezdeményezést az ifjúság mobilitása érdekében, az EU-val szomszédos területeken is;
32.
felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen sürgıs lépéseket a mobilitás ösztönzése érdekében, az oktatás, a foglalkoztatás, illetve a szakmai képesítések elismerésének támogatása érdekében;
33.
rámutat az arra irányuló intézkedések fontosságára, hogy a fiatalok – beleértve a hátrányos helyzető területeken élıket – oktatási életútjuk minden szakaszában mobilisak legyenek, és külföldi tartózkodásuk alatt garantálva legyen számukra az ösztöndíjak teljes mértékő hordozhatósága, valamint hogy részeredményeiket és végzettségeiket valamennyi tagállamban elismerjék, az európai képesítési keretrendszerben foglalt javaslatnak megfelelıen;
34.
elismeri, hogy a fogyatékossággal élı, valamint a gyermeket nevelı fiatalok számára kiegészítı támogatást kell biztosítani annak érdekében, hogy részt tudjanak venni a jelenleg mőködı mobilitási programokban, és teljes mértékben ki tudják használni azokat, valamint hogy meg tudják teremteni az egyensúlyt a tanulás, a munka és a magánélet között;
35.
emlékeztet arra, hogy a nemzetközi mobilitás mellett ösztönözni kell a nemzetközi környezet otthoni megtapasztalását, és támogatni kell nemzetközi együttmőködési hálózatok kialakítását a hallgatók saját egyetemébıl és országából kiindulva; hangsúlyozza a fiatalok virtuális mobilitásában rejlı lehetıséget, amely kiegészíti a földrajzi mobilitást; PE 464.203 \ 7
HU
36.
hangsúlyozza annak fontosságát, hogy elismerjék a tanulás minden formájából származó készségeket, ideértve a nem formális és a kötetlen tanulást, illetve ezen oktatási formák olyan fontos készségek és kompetenciák fejlesztésében betöltött szerepét, amelyek garantálják a munkaerıpiachoz való hozzáférést és a munkaerıpiac szükségleteihez való alkalmazkodást, és kéri, hogy az ilyen módon megszerzett képességeket és ismereteket tartalmazza a „mobilitási eredménytábla”;
37.
javasolja, hogy ösztönözzék az olyan projekteket, amelyek támogatják a tudás és a készségek nemzedékrıl nemzedékre történı átadását; felhívja a figyelmet a nemzetközileg mobilis egyetemi hallgatók tudásának és kulturális tıkéjének hasznosítására;
38.
felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elı átfogó stratégiát a nem iskolarendszerő oktatás elımozdítására, és az ilyen oktatást biztosító szervezetek támogatására;
39.
hangsúlyozza a mobilitás jelentıségét az európai polgárság érzésének megerısítésében, az európai kultúra és a kölcsönösen tiszteletben tartott európai értékek fellendítésében, a fiatalok demokratikus folyamatokban való részvételének kiszélesítésében, valamint abban, hogy a fiatalokban erıteljesebb európai szemlélet alakuljon ki;
40.
emlékezteti a tagállamokat, hogy már korai életszakaszban és a koragyermekkori nevelésben vezessék be az anyanyelven kívül két másik nyelv tanítását; felhívja a figyelmet arra, hogy a második nyelvvel nem rendelkezık számára a mobilitás nem fog megvalósulni; rámutat a szomszédos országok által beszélt nyelvek elsajátításának fontosságára;
41.
felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a tanulási és a foglalkoztatási mobilitást a következık által: a) a tudatosság növelése és az információk könnyen hozzáférhetıvé tétele minden érdeklıdı fiatal számára, b) a mobilitás hozzáadott értékének hangsúlyozása az oktatás korai szakaszától, c) a tagállamok közötti mobilitási tapasztalatokon alapuló tanulási eredmények hitelesítésének biztosítása, d) az adminisztratív terhek csökkentése, valamint az illetékes tagállami hatóságok közötti együttmőködés serkentése;
42.
felszólítja a Bizottságot a tanulási és a foglalkoztatási mobilitás elımozdítására a következık által: a) az EU oktatási és ifjúsági programjainak – például az Erasmus, a Leonardo, a Fiatalok lendületben – megerısítése, b) a meglévı európai jogszabályok és eszközök, például az európai kreditátviteli és -győjtési rendszer (ECTS) és az Europass alkalmazásának javítása, c) a Bizottság által már tanulmányozott új eszközök kidolgozása, például a „Mozgásban az ifjúság” weboldal, a „Mozgásban az ifjúság” kártya, az európai készségútlevél és a „Az elsı EURES-állásod” kísérleti projekt;
43.
üdvözli a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés legfontosabb új intézkedéseit, amilyen például az egységes, központi mobilitási honlap, a mobilitási kártya, amely kiegészíti és megerısíti a már meglévı ifjúsági és hallgatói kártyák sikerét, és az európai készségútlevél, amelyeknek az egész életen át tartó tanulás keretében egy online portfóliót kell alkotniuk, és amelyek kivétel nélkül már meglévı, hasznos mobilitási eszközök továbbfejlesztései; felszólít továbbá az összes jelenlegi és jövıbeni program láthatóságának javítására;
8 /PE 464.203
HU
Az európai felsıoktatás és a bolognai folyamat 44.
hangsúlyozza annak fontosságát, hogy új, konstruktívabb párbeszéd kezdıdjön a bolognai folyamatban részt vevı összes érintett fél között, a folyamat sikereinek és nehézségeinek számbavétele alapján történı továbbfejlesztés érdekében;
45.
felszólítja a Bizottságot, hogy szélesítse ki az egyetemek modernizálási menetrendjének hatáskörét, és frissítse a prioritásokat az új kihívásoknak való megfelelés érdekében (pl. a felsıoktatás szociális dimenziója), elımozdítva a diákközpontú tanulást, és támogatva a tagállamokat a 40%-os referenciaérték megvalósítására irányuló erıfeszítéseikben;
46.
határozottan hiszi, hogy az egyetemek autonómiájára szükség van, ugyanakkor hangsúlyozza az egyetemek társadalommal szemben fennálló felelısségét; felszólítja a tagállamokat, hogy fektessenek be a felsıoktatás reformjába és korszerősítésébe;
47.
felhívja a figyelmet arra, hogy a jövıbeni társadalomhoz és gazdasághoz szükséges kompetenciákat és készségeket biztosító megfelelı tantervek révén meg kell találni az egyensúlyt egyrészrıl a felsıoktatási rendszerek, másrészrıl a gazdaság és a társadalom általános szükségletei között, valamint kölcsönös kapcsolódási pontokat kell közöttük létrehozni;
48.
felhívja a tagállami, regionális és helyi hatóságokat, hogy támogassák és erısítsék az egyetemek, a szakoktatási és szakképzési központok és a magánszféra közötti együttmőködést, az egyetemek és vállalkozások közötti párbeszéd fokozása és a tudásháromszög három alkotóeleme – a kutatás, az oktatás és az innováció – jobb összehangolása érdekében;
49.
hangsúlyozza a kutatási és fejlesztési keretprogramon belüli, kutatást és innovációt finanszírozó programok és a kohéziós politika jelentıségét, valamint az oktatási kezdeményezésekkel való koordináció javításának fontosságát; úgy véli, hogy a határokon átnyúló együttmőködés a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés sikerének lényeges eleme; ezért kéri, hogy a résztvevık teljes egészében aknázzák ki a kohéziós politika „területi együttmőködés” célkitőzése keretében kínált lehetıségeket;
50.
hangsúlyozza a rugalmas oktatási formák, mint például a szabadegyetemek megteremtésének és az online továbbképzési lehetıségek fokozott használatának jelentıségét annak érdekében, hogy valamennyi fiatal magas színvonalú képzésben részesülhessen, és abból egyikıjük se rekesztıdjön ki távolság vagy kedvezıtlen órarend következtében; úgy véli, hogy a fiatalok munkaerıpiacra való kései belépése és a szociális biztonsági rendszerek fenntarthatóságával kapcsolatos problémák miatt rendkívül fontos a munka és a tanulás összeegyeztethetıségéhez szükséges feltételek megteremtése;
51.
szorgalmazza, hogy az egyetemek programjaikkal és felépítésükkel igazodjanak jobban a munkaerıpiac sajátos szükségleteihez, tantervük kidolgozásakor mérlegeljék a vállalkozások igényeit, és a köz- és magánszféra közötti partnerségeket és szponzorálásokat ösztönözve alkalmazzanak új módszereket az állami és magánvállalatokkal való együttmőködésre, ugyanakkor erısítsék és támogassák a fiatalok körében a vállalkozói szellemet;
PE 464.203 \ 9
HU
52.
rámutat annak szükségességére, hogy az egyetemek dolgozzanak ki programokat a diákok vállalkozói szellemének ösztönzésére, mégpedig képzési programokon keresztül, valamint azáltal, hogy kapcsolatot építenek ki az innovatív projektek finanszírozásában érdekelt pénzügyi szereplıkkel;
53.
hangsúlyozza a vállalkozói kedv elımozdításának, illetve annak fontosságát, hogy segítsék a fiatalokat a saját vállalkozásuk elindításában, valamint hogy népszerősítsék és kiterjesszék az „Erasmus – ifjú vállalkozók” programot; ezért javasolja, hogy hajtsanak végre uniós tájékoztatási kampányt az oktatási intézményekben, és ennek keretében nyújtsanak felvilágosítást olyan témákról, mint a vállalkozói készség, az induló tıke, az induló vállalkozások adózása, valamint a folyamatos képzési támogatás;
54.
sürgeti a Bizottságot, hogy hozzon létre adatbázist az innovatív projektekrıl, elısegítve ezáltal a helyes gyakorlatoknak a tagállamok és egyetemek által már kipróbált projektjei közötti cseréjét, a friss diplomások és a vállalkozások egymásra találásának segítése és a friss diplomások azonnali munkához jutásának biztosítása érdekében;
55.
elismeri a magánvállalatok által a hallgatóknak nyújtott tanulmányi ösztöndíjak hasznosságát;
56.
javasolja, hogy az egyetemek globális rangsorolási rendszere helyett a Bizottság vezessen be egy új, az európai egyetemek programjaira vonatkozó információalapú rendszert, amelynek keretében többek között rendszeres jelentéseket tennének közzé az egyes programokat elvégzı diákok foglalkoztathatóságáról és mobilitási lehetıségeirıl;
57.
sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges erıfeszítést az Európai Kutatási Térség kiteljesítése érdekében a fiatal kutatók mobilitásához nyújtott fokozott támogatások révén, annak érdekében, hogy elımozdítsák az európai kiválóságot a kutatás terén; ;
58.
úgy véli, hogy a tagállamoknak ösztöndíjrendszert kell biztosítaniuk, amely szavatolja az egyenlı feltételek melletti hozzáférést a felsıoktatáshoz a fiatal férfiak és nık számára, az egyenlıtlenségek újratermelıdésének elkerülése érdekében, különös hangsúlyt helyezve a felsıfokú oktatásra;
Szakoktatás és szakképzés 59.
felszólítja a tagállamokat, hogy korszerősítsék a szakoktatást és szakképzést, és növeljék a vonzerejét és színvonalát annak érdekében, hogy az jobban igazodjon a változó munkaerıpiac jelenlegi és jövıbeni szükségleteihez, ahol 2020-ra új ismeretekre és készségekre lesz szükség, olyan oklevelek alapján, amelyeket az összes tagállamban kölcsönösen el kell ismerni; ezzel összefüggésben rámutat a kettıs oktatási rendszerek sikerére az érintett tagállamokban;
60.
hangsúlyozza, hogy a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség elleni küzdelemben kulcsfontosságú szerepet játszik az oktatási rendszereknek és a szakképzésnek a munkaerıpiac tényleges szükségleteihez való hozzáigazítása, és ezért jobban elı kell készíteni az oktatásból, szakképzésbıl vagy felsıoktatásból a
10 /PE 464.203
HU
keresıtevékenységet folytatók körébe történı, közvetlen átmenetet; úgy véli, hogy ösztönözni kell az oktatási intézmények, az ifjúsági szervezetek, valamint a különbözı munkaerı-piaci ágazatok és munkáltatók közötti kapcsolatok javítását, például azáltal, hogy különbözı területeken szakemberek elıadásokat vagy szemináriumokat tartanak, hogy megismertessék a diákokat a jövıbeni munkájukkal; 61.
ezért hangsúlyozza az „európai ifjúsági garancia” kezdeményezés hatékony végrehajtásának és az aktív munkaerı-piaci integráció eszközévé tételének kiemelt fontosságát; hangsúlyozza, hogy a tagállamok eddig nem tettek semmilyen meggyızı kötelezettségvállalást az „európai ifjúsági garancia” kezdeményezés végrehajtására, és felszólítja ıket ennek gyors megtételére;
62.
véleménye szerint az új készségek megszerzését célzó mobilitás erıteljes eszköz a fiatalok számára a készségek és kompetenciák fejlesztéséhez, a személyes fejlıdéshez és az aktív polgársághoz; úgy véli, hogy az oktatás, a szakképzés, a továbbképzés vagy felsıoktatás keretében megvalósuló önkéntes mobilitást – pénzügyi körülményeiktıl, szociális vagy etnikai hátterüktıl, az oktatás vagy képzés típusától, valamint fogyatékosságaiktól vagy egészségi problémáiktól és földrajzi helyzetüktıl függetlenül – valamennyi fiatal esetében támogatni kell, és szakmai iránymutatással, valamint az egész folyamat során rendelkezésre álló tanácsadással kell ösztönözni;
63.
hangsúlyozza, hogy a mobilitás nem vezethet a szociális normák gyengüléséhez a fogadó országban; hangsúlyozza az EU-n belül iskolai és szakképzések során megszerzett képesítések, egyetemi diplomák és továbbképzések során megszerzett képesítések kölcsönös elismerésének jelentıségét a mobilitás fokozása szempontjából;
64.
felszólít az európai szakképzési kreditrendszer (ECVET), az európai képesítési keretrendszer (EKKR), valamint az európai kreditátviteli és -győjtési rendszer (ECTS) megfelelı megvalósítására; hangsúlyozza, hogy a kölcsönös elismerést az adott képesítés megszerzését követı 12 hónapon belül biztosítani kell; rámutat, hogy a mobilitásra vonatkozó mutatók segítségével a Parlament rendszeres tájékoztatást kap;
65.
hangsúlyozza a mobilitás támogatásának és további erısítésének fontosságát a szakoktatás és a szakképzés, többek között a tanulószerzıdéses gyakorlati képzések területén, amihez a szakoktatásban és szakképzésben részt vevı diákoknak és a gyakorlati képzésben részt vevıknek információt, tanácsadást, orientációs és fogadó struktúrákat kell biztosítani a külföldi tartózkodásuk idejére; nyomatékosan hangsúlyozza, hogy partnerségeket kell létrehozni a képzési központokkal és a vállalkozói szervezetekkel a magas minıségő mobilitás biztosítása, valamint annak a képzési folyamatba való koherens beillesztése érdekében;
66.
felhívja a figyelmet a szakoktatásból és szakképzésbıl a felsıoktatásba való átlépés során tapasztalt nehézségekre, és hangsúlyozza, hogy a tanintézményeknek úgy kellene átalakulniuk, hogy megkönnyítsék ezt az átmenetet;
67.
hangsúlyozza, hogy a szakoktatás és a szakképzés, illetve a felsıoktatás és a továbbképzés – azáltal, hogy ismeretekkel és készségekkel ruházza fel a fiatalokat – javíthatja a fiatalok motivációját és optimizmusát, és egyúttal segítheti ıket önbecsülésük kialakulásában;
Az oktatásból és képzésbıl a munka világába való átmenet PE 464.203 \ 11
HU
68.
felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az önkéntességet, olyan intézkedéseken keresztül, mint az önkéntesség szilárd jogalapjának megfogalmazása, valamint ledolgozott munkaidıként való elismerése, ezáltal biztosítva, hogy ez a lehetıség érdemi lehetıséggé váljék a fiatalok számára, különösen munkanélküliség esetén;
69.
határozottan hangsúlyozza, hogy a fiatalok zökkenımentes munkaerı-piaci beilleszkedése fıként a szakoktatási és szakképzési intézmények, valamint az egyetemek – többek között tantervek tekintetében történı – modernizációjától függ, amely biztosítja, hogy a tanulmányi programok igazodjanak a munkaerıpiac szükségleteihez;
70.
hangsúlyozza, hogy fontos lenne rugalmasabbá tenni azon hallgatók egyetemi órarendjét, akik már dolgoznak és a munka mellett akarják folytatni tanulmányaikat;
71.
hangsúlyozza, hogy hivatásuk gyakorlása során a fiatalok számára hozzáférhetıvé kell tenni a szakképzést, lehetıvé téve számukra különféle szakképesítések megszerzését a munkájuk során, és hogy a folyamatos képzést, az egész életen át tartó tanulást és a szakmai fejlıdést a munkába állástól kezdve támogatni kell, és a tagállamokat fel kell szólítani, hogy a továbbképzés általánossá válásának biztosítása érdekében hozzanak létre független továbbképzési tanácsadási infrastruktúrát;
72.
hangsúlyozza, hogy a valamennyi szakmára és hivatásra kiterjedı, magas színvonalú oskolarendszerő oktatás és szakképzés növeli a fiatalok munkalehetıségeit és biztosítja a vállalkozások számára a képzett munkaerı-utánpótlást; felhívja a tagállamokat, hogy ezen oktatás és szakképzés biztosításának szavatolása érdekében hozzanak létre megfelelı ellenırzı szerveket;
73.
határozottan támogatja azt az uniós célt, hogy a fiatalok 40%-a végezzen felsıfokú vagy azzal egyenértékő (azaz felsıoktatási és szakmai) tanulmányokat;
74.
hangsúlyozza a fiataloknak szóló orientációs eszközök fontosságát, hogy az alapfokú iskolától a felsıbb oktatási és képzési szintekig segítsék az oktatási és szakmai választásaikat, és ezáltal jobban felkészítsék ıket az aktív életbe való zökkenımentes átmenetre; úgy gondolja, hogy a pályaválasztásra és az elhelyezkedésre való felkészítés tekintetében meg kell erısíteni a fiatalok családi és szociális környezetének és az iskolának a szerepét; rámutat, hogy ehhez sok esetben egyénileg kialakított, célzott támogatásra is szükség van a fiatalok pályaválasztással és munkába állással kapcsolatos segítése formájában;
75.
felkéri a felsıoktatási intézményeket, hogy tanulmányi programjaiknak adott esetben tegyék részévé a megfelelıen fizetett, magas színvonalú szakmai gyakorlatot, hogy a fiatalok számára lehetıvé tegyék a munkába állásra való felkészülést, és különösen a magas szintő képesítést megkívánó munkakörökhöz való hozzáférést; rámutat, hogy ezek a szakmai gyakorlatok nem léphetnek a tényleges állások helyébe, és megfelelı jövedelmet és jóléti ellátást kell nyújtaniuk, továbbá hangsúlyozza a szakmai gyakorlatok munkaerı-piaci elismerésének szükségességét; felkéri a tagállamokat a fiatalok alkalmazását támogató szakpolitikák kidolgozására;
76.
felhívja a Bizottságot az arra irányuló kezdeményezések európai szintő támogatására, hogy a gyakornokként eltöltött idıt társadalombiztosítási szempontból munkában
12 /PE 464.203
HU
töltött idıszakként ismerjék el, mint ahogyan az egyes tagállamok már történik; 77.
létfontosságúnak tartja a magánszektor fiatalokra irányuló azon kezdeményezéseinek támogatását, amelyek célja a munkahelyteremtés és a társadalmi integráció elımozdítása;
78.
hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az európai történelmet és az európai kultúrát az európai integráció elmélyítésének elsıdleges eszközeként használják;
79.
úgy véli, hogy a színvonalas felsıoktatási és képzési rendszerek segíthetnek növelni a fiatalok esélyeit arra, hogy olyan munkát találjanak, amelyet örömmel végeznek, ami végeredményben növelni fogja a jövıbe vetett bizalmukat, fokozza kreativitásukat, és ekképpen hozzájárul a társadalmi jóléthez;
80.
elismeri a helyi és a regionális hatóságoknak a képzés és a mobilitás terén betöltött szerepét; úgy véli, hogy hatáskörükre és tapasztalatukra úgy kell tekinteni, mint amelyek kiegészítik az uniós fellépést; hangsúlyozza, hogy az EU-nak – céljai elérése érdekében – partnerségi megközelítést kell kialakítania, különösen a helyi és a regionális hatóságokkal;
A fiatalok foglalkoztatási helyzete 81.
hangsúlyozza, hogy a fiatalok foglalkoztatási helyzete az általános gazdaságpolitikáktól függ; sürgeti a tagállamokat, hogy mozduljanak el a beruházások és a munkahelyteremtés irányába; rámutat, hogy a megszorító intézkedések – például az oktatási rendszert és a munkahelyteremtést érintı kiadáscsökkentések – nem segítik a fiatalokat, és hosszú távon akár kárt is okozhatnak a társadalomnak és a gazdaságnak;
82.
hangsúlyozza, hogy szoros kapcsolatot kell kialakítani a munkanélküliség leküzdésével foglalkozó kiemelt kezdeményezések, így például a „Mozgásban az ifjúság” és az „Új munkahelyekhez szükséges új készségek” kezdeményezések között; véleménye szerint a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség csökkentésére irányuló fenntartható stratégia kidolgozásába be kell vonni a szociális partnereket, a vállalkozások képviselıit, a helyi és regionális hatóságokat, valamint az ifjúsági szervezeteket, a stratégián belül pedig az iskolarendszerő és iskolarendszeren kívüli oktatás, valamint kötetlen tanulás keretében megszerzett, az európai képesítési keretrendszernek (EKKR-nek) megfelelı hivatalos és nem hivatalos képesítéseket EU-szerte kölcsönösen és hivatalosan el kell ismerni;
83.
hangsúlyozza, hogy a gazdasági és pénzügyi válság következtében a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség (melynek okai az ILO szerint nem a jövedelem- és nem bérjellegő költségek szintjével, a részvételi joggal és a szociális védelem szintjével magyarázhatók) EU-szerte óriási kihívást jelent, amelyet eddig sem az EU, sem pedig a tagállamok nem kezeltek megfelelıen; hangsúlyozza, hogy a fiatalon megtapasztalt munkanélküliség hosszú távon nagy szegénységi kockázatot jelent az egyén számára; hangsúlyozza a minıségi munkahelyek szükségességét, annak megelızése érdekében, hogy a fiatalok a dolgozó szegények csoportjába kerüljenek;
84.
hangsúlyozza, hogy a munkaszerzıdéseknek és a gyakornoki szerzıdéseknek az érvénybe lépésük napjától kezdve szociális jogokat kell biztosítaniuk mindenki PE 464.203 \ 13
HU
számára; elutasítja az ezen elvtıl való eltérésre vonatkozó javaslatokat; kiemeli, hogy nem alkalmazhatók rövidebb felmondási idık, a kollektív szerzıdésekben és törvényi rendelkezésekben elıírtakat ugyanúgy kell alkalmazni, mint a rendes munkavállalók esetében, a részvételi jognak és az egyesülés szabadságának pedig az elsı munkanaptól kezdve korlátlanul érvényesülnie kell; 85.
felszólít az atipikus és bizonytalan állásokra vonatkozó jogokat és védintézkedéseket rögzítı uniós keret meghatározására, tiszteletben tartva a szubszidiaritás elvét;
86.
hangsúlyozza, hogy a 2000/78/EK irányelv eredményes megvalósítása révén védelmet kell nyújtani a fiatalok számára a munkahelyi megkülönböztetés ellen, különösen, ami az életkoron és a szakmai tapasztalaton alapuló hátrányos megkülönböztetést illeti; felszólítja a tagállamokat olyan nemzeti stratégiák létrehozására, amelyek célja a fiatalok munkanélküliségének felszámolása;
87.
hangsúlyozza, hogy a fiatalok számára az a legfontosabb, hogy függetlenek legyenek, egészségügyi ellátásban részesüljenek és elfogadható árú, rendes helyen lakjanak, továbbá tudjanak dolgozni, és tudják képezni, fejleszteni magukat; ezért felszólítja a tagállamokat, hogy számolják fel az életkorhoz kapcsolódó hátrányos megkülönböztetést a szociális jóléti rendszerekhez való hozzáférés tekintetében;
88.
ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy konkrét, ellenırizhetı és megfelelı pénzügyi eszközökkel támogatott célokat határozzanak meg az Európa 2020 stratégia, valamint a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség csökkentésére vonatkozó integrált iránymutatások végrehajtására vonatkozóan; ezért hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak a nemzeti reformprogramjaikban kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy 2014-ig 10%-kal növelik a 15–25 év közötti fiatalok foglalkoztatási arányát, 2020-ra pedig 75%-ra növelik az – oktatásban részt nem vevı – fiatalok foglalkoztatási arányát ;
89.
megjegyzi, hogy mivel a mától 2020-ig keletkezı és rendelkezésre álló munkahelyek mintegy 35%-ához lesz szükség jó alkalmazkodási és innovációs készségekkel társított magas szintő képesítésre, erıteljesen törekedni kell arra, hogy a 30–34 éves korosztálynak legalább 40%-a rendelkezzen felsıfokú vagy azzal egyenértékő végzettséggel;
90.
elismeri, hogy az integrált iránymutatások végrehajtása a tagállamok feladata, míg a Bizottságnak a nemzeti szintő intézkedéseket a nyitott koordinációs módszer alapján támogatnia és ellenıriznie kell; úgy véli, hogy a Bizottság által a kezdeményezésben javasolt célcsoportokat és mutatókat ellenırizni kell, és hogy a megvalósítás során tett lépéseket egyértelmő mutatók segítségével kell mérni;
91.
úgy gondolja, hogy a tagállamoknak intézkedéseket kell tenniük, hogy a lehetı legtöbb információt, választási lehetıséget és képzést biztosítsanak a fiatalok számára annak érdekében, hogy segítsék ıket a bennük rejlı képességek kibontakoztatásában, ugyanakkor határozott véleménye, hogy ennek megvalósítását legjobb olyan személyekre bízni, akik az egyes tagállamokban helyi szinten, helyben végzik munkájukat;
92.
úgy véli, hogy a minıségi pályaválasztási tanácsadási szolgáltatások továbbfejlesztésére van szükség; hangsúlyozza a szociális partnereknek a tervezésbe, a
14 /PE 464.203
HU
szervezésbe, a megvalósításba és a finanszírozásba való bevonásának fontosságát a munkaerı-piaci alkalmazkodás és a hatékonyság biztosítása érdekében; 93.
hangsúlyozza annak jelentıségét, hogy a vállalatok társadalmi felelısségvállalásuk keretében elısegítsék a fiatalok megalapozott pályaválasztását, figyelembe véve mind a nemzeti, mind az európai munkaerıpiac igényeit, és kiemeli, hogy ezekhez az intézkedésekhez célzott gyakornoki munkalehetıségek társulhatnának;
94.
úgy véli, hogy a pályaválasztás még mindig erıteljesen nemek szerint megosztott, és ez a tényezı hozzájárul a nemek közötti egyenlıtlenséghez; hangsúlyozza, hogy ez hatással van a nıi munkanélküliségre és a nık szegénységére is; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlıtlenség e formáját meg kell szüntetni;
95.
kiemeli, hogy – például az esélyegyenlıségért felelıs tanácsadók bevonásával – olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek átfogó képet nyújtanak az oktatási és a képzési lehetıségekrıl, illetve a késıbbi karrierlehetıségekrıl, és hogy már korán fel kell kelteni a lányok érdeklıdését a matematikai, informatikai, természettudományi és mőszaki tárgyak és a szakmai fejlıdés szempontjából stratégiai jelentıségő ágazatok, a fiúk érdeklıdését pedig a pedagógusi, ápolói és szociális foglalkozások iránt, és támogatni kell ez irányú érdeklıdésüket;
96.
hangsúlyozza, hogy mivel a jövıben nem áll majd rendelkezésre elegendı képzett munkaerı, különleges intézkedéseket kell hozni a lányok és a nık képességei kiaknázásának elımozdítására, különös tekintettel olyan egyedi támogatási programokra, amelyek arra ösztönzik a lányokat, hogy tudományos vagy mőszaki pályára lépjenek;
97.
üdvözli az EBB nagyobb szerepvállalását a diákokra irányuló finanszírozási programok létrehozása és a fiatalok önálló vállalkozói kezdeményezéseinek támogatása terén; úgy véli, hogy az EBB-nek még jelentısebb szerepet kell vállalnia annak érdekében, hogy célzottan hajtson végre befektetéseket a tagállamok számára magas hozzáadott értékkel rendelkezı ágazatokban és különösen a fiatalok foglalkoztatása és minıségi képzése érdekében komoly erıfeszítéseket tevı vállalkozások terén;
98.
hangsúlyozza, hogy a rossz indulási esélyekkel rendelkezı fiatalokat – különös tekintettel a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülı fiatalokra – támogatni és vezetni kell egyéni szükségleteik felismerése tekintetében, a munkaerıpiaci integrációjukra és a minıségi munkahelyekhez való hozzáférésükre összpontosítva;
99.
úgy véli, hogy az ingyenes gyakornoki helyek állami támogatásban részesítése, valamint a képzést kísérı támogatások szabványosított rendszere a különösen hátrányos helyzetben lévı fiatalok munkaerı-piaci integrálásának hatékony eszköze;
100.
ugyanakkor hangsúlyozza, hogy alapvetı fontosságú az elsı munkaerıpiacra való belépés, és minden integrációs intézkedésnek a szabályozott munkaerıpiacra való korai bejutást kell céloznia, és ezeket az egyének szükségleteit elıtérbe helyezı támogatási intézkedéseknek kell kísérniük;
101
hangsúlyozza a szegény fiataloknak a külföldi tartózkodással kapcsolatos sajátos PE 464.203 \ 15
HU
nehézségeit, amelyeket a pénzügyi és nyelvi korlátok, valamint egyes esetekben a hátrányos megkülönböztetés idéz elı; meggyızıdése, hogy a pénzügyi támogatásnak kifejezetten a leghátrányosabb helyzetben lévık igényeit kell szolgálnia; 102
hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megfelelı képzési programok létrehozása segítségével foglalkoztatási lehetıségeket teremtsenek a fogyatékossággal élı fiatalok számára, és a fiatal lakosság e fontos részének nagyobb mértékő társadalmi integrációja és kibontakozása érdekében ösztönözzék a foglalkoztatásuk elımozdítását célzó támogatások fokozását;
103
felhívja a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy támogassák a fogyatékossággal élı fiatalokra irányuló oktatási és képzési lehetıségekre, például a Fogyatékossággal Élık Európai Fóruma és az Erasmus diákhálózat keretében kidolgozott „Exchange Ability” projektre vonatkozó tájékoztató kampányokat;
104
hangsúlyozza, hogy az Eurofound 2009–2012 közötti idıszakra szóló munkaprogramja magában foglalja „A fogyatékkal vagy egészségügyi problémákkal élı fiatalok aktív bevonása” elnevezéső egyedi projektet, és rámutat, hogy e tekintetben fontos szerepet kell játszaniuk a fogyatékossággal élı vagy intézményi gondozásban felnıtt fiatalok számára szociális és szakmai készségekkel kapcsolatos képzést nyújtó képzési központoknak; kéri, hogy szükség esetén támogassák e képzési központok kialakítását és munkáját;
105
hangsúlyozza, hogy mind nemzeti, mind európai szinten szükség van olyan intézkedésekre, amelyek teljes körően megvilágítják a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülı fiatalok helyzetét; felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttmőködve állapítsa meg ezen fiatalok marginalizálódásának okait, és tegyen javaslatokat nemcsak reintegrációjukra, hanem a jelenség elleni fellépésre is, az európai munkavállalók foglalkoztathatóságára és versenyképességére, valamint az iskolai lemorzsolódás elleni küzdelemre irányuló, az eljövendı évtizedre vonatkozó célkitőzéseinek eléréséért tett erıfeszítéseinek keretében;
106
hangsúlyozza, hogy a szakmai gyakorlat a pályaválasztás valamennyi szakaszában megfelelı segítséget jelent a megfelelı pálya kiválasztásában, és felhívja a figyelmet arra, hogy minıségük javítása és oktatási értékük biztosítása érdekében minimumszabályokat kell megállapítani a szakmai gyakorlatokra, például a jövedelem és a szociális jogok vonatkozásában, beleértve a szociális védelmet és a társadalombiztosítási megoldásokat;
107
ismételten hangot ad azon véleményének, hogy a szakmai gyakorlatok nem helyettesíthetik a tényleges állásokat, és hogy idıtartamukat szigorúan korlátozni kell; hangsúlyozza, hogy a gyakornokok kihasználásának megelızése érdekében sürgıs szükség van a gyakornokságra vonatkozó, az oktatás és a képzés össze formáját lefedı, jogilag kötelezı érvényő európai minıségi keretrendszerre, és hogy a Bizottságnak egy olyan menetrendet magában foglaló cselekvési tervet kell benyújtania, amely ismerteti e minıségi keretrendszer megvalósításának módját;
108
üdvözli a foglalkoztatási mobilitás elımozdítását célzó „Az elsı EURES-állásod” kezdeményezést, amelyet szorosan össze kell kapcsolni az Európai Álláshelyfigyelıvel annak érdekében, hogy a munkavállalók és a munkáltatók átfogó és átlátható áttekintést kapjanak az uniós munkaerıpiacról, és hogy az álláshelyeket lehetıség
16 /PE 464.203
HU
szerint minél hamarabb betöltsék a megfelelı emberekkel; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ez nem vezethet agyelszíváshoz Európa bizonyos területein; 109
hangsúlyozza, hogy a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség sikeres csökkentésének és az inkluzív növekedés elımozdításának szükséges feltétele az uniós szinten összehangolt aktív munkaerı-piaci politika, beleértve a fiatalokra irányuló, állami támogatásban részesülı foglalkoztatási programokat, valamint az új, fenntartható és megfelelı jövedelmet biztosító jó munkahelyek és új vállalkozások létrehozása, a vállalkozási kultúra elımozdítása az iskolákban, az új kezdeményezések megtételére irányuló ösztönzık, a vállalkozásindításhoz nyújtott technikai segítség, az adminisztrációs folyamatok egyszerősítése a formalitások felgyorsítása érdekében, a vállalatvezetés megkönnyítését célzó, helyi szintő szolgáltatási hálózatok, a termékek és folyamatok innovációjának elımozdítása érdekében a felsıoktatási intézményekkel és kutatóközpontokkal való összeköttetések, az önkéntes munka szakmai tapasztalatként való elismerése, valamint a vállalkozói készség elımozdítása;
110
hangsúlyozza a kötetlen és a nem formális tanulás és oktatás, valamint az önkéntes munka jelentıségét a fiatalok fejlesztésében; hangsúlyozza, hogy a megszerzett készségek amellett, hogy lehetıséget nyújtanak a fiatalok számára a munka világába való belépéshez, képessé teszik ıket a társadalomban való aktív részvételre, és arra, hogy felelısséget vállaljanak a saját életükért;
111
hangsúlyozza, hogy a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés végsı célja nemcsak az európai oktatási rendszerek javítása és a fiatalok foglalkoztathatóságának növelése, hanem egy olyan társadalmi környezet megteremtése is, amelyben minden egyes fiatal képes lesz a benne rejlı lehetıségek és törekvések megvalósítására; o o
112
o
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
PE 464.203 \ 17
HU
P7_TA-PROV(2011)0231 Korai oktatás Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása a korai oktatásról az Európai Unióban (2010/2159(INI)) Az Európai Parlament, –
tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 165. cikkére,
–
tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 14. cikkére,
–
tekintettel a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezményre, különösen annak 3., 18. és 29. cikkére,
–
tekintettel a fogyatékkal élık jogairól szóló ENSZ-egyezményre,
–
tekintettel az egész életen át tartó tanulás terén cselekvési program létrehozásáról szóló 2006. november 15-i 1720/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra1,
–
tekintettel a „Kora gyermekkori nevelés és gondozás: hogy minden gyermek szilárdan megalapozhassa jövıjét”címő bizottsági közleményre (COM(2011)0066),
–
tekintettel a Tanácsnak és a Parlamentnek szóló „Hatékonyság és igazságosság az európai oktatási és képzési rendszerekben” címő bizottsági közleményre (COM(2006)0481),
–
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a kora gyermekkori oktatásról és nevelésrıl szóló, 2010. január 20-i véleményére2,
–
tekintettel az oktatás és képzés szociális dimenzióiról szóló 2011. május 11-i tanácsi következtetésekre3,
–
tekintettel a migráns hátterő gyermekek oktatásáról szóló 2009. november 26-i tanácsi következtetésekre4,
–
tekintettel a Tanács 2009. május 12-i következtetéseire az oktatás és képzés terén folytatott európai együttmőködés stratégiai keretrendszerérıl („Oktatás és képzés 2020”)5,
–
tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésezı képviselıi által 2008. november 21-én elfogadott, a fiatalok felkészítése a XXI. századra: az iskolák tekintetében folyó európai együttmőködés programjáról szóló
1
HL L 327., 2006.11.24., 45. o. HL C 339., 2010.2.14., 1. o. 3 HL C 135., 2010.5.26., 2. o. 4 HL C 301., 11.12.09, 5. o. 5 HL C 119., 28.05.09, 2. o. 2
18 /PE 464.203
HU
következtetésekre1, –
tekintettel a Barcelonában ülésezı Európai Tanács 2002. március 15-i és 16-i következtetéseire,
–
tekintettel a tanárképzés minıségének javításáról szóló, 2008. szeptember 23-i állásfoglalására2,
–
tekintettel 2009. március 24-i állásfoglalására a „Többnyelvőség: európai tıke és közös elkötelezettség”címő közleményrıl3,
–
tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,
–
tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A7-0099/2011),
A.
mivel a gyermekek korai oktatása lefekteti az egész életen át tartó sikeres tanulásuk alapjait, ami kulcsfontosságú az Európa 2020 stratégia célkitőzéseinek megvalósítása szempontjából,
B.
mivel kisgyermekkorban a gyermekekben különösen nagy a tudásszomj, készek a tanulásra és könnyen is tanulnak, és ebben a korban alakulnak ki olyan fontos készségek, mint a beszéd- és kifejezıkészség, valamint a szociális kompetenciák; mivel ebben az életkorban teremtıdnek meg a késıbbi iskolai és munkahelyi elımenetel alapjai,
C.
mivel az EU országaiban a kora gyermekkori oktatást és nevelést (ECEC) számos módon biztosítják, és ezzel kapcsolatban a „minıség” sokféle meghatározása van érvényben, ami erısen függ az államok és régiók kulturális értékeitıl és a „gyermekkor” általuk használt definíciójától,
D.
mivel egyértelmő kapcsolat áll fenn a szegénység, a hátrányos helyzet és a gyenge iskolai teljesítmény között, mivel bebizonyosodott, hogy a szegény és sérülékeny családok számára a leghasznosabb az ECEC-szolgáltatásokhoz való hozzáférés; és a hátrányos helyzető csoportok a rendelkezésre állással és megfizethetıséggel kapcsolatos okok miatt kisebb valószínőséggel törekszenek arra, hogy hozzáférjenek az ECEC-szolgáltatásokhoz,
E.
mivel az ECEC felé általában kisebb figyelem és kevesebb beruházás irányul, mint az oktatás bármely más szintje felé, holott egyértelmően bizonyított, hogy az ebbe való beruházás megtérül,
F.
mivel az ECEC célkitőzéseit gyakran munkaerı-piaci megfontolások motiválták, és túlzott hangsúly került a dolgozó nık számának növelésére irányuló igényre, míg a gyermekek igényei és legjobb érdekei háttérbe szorultak,
G.
mivel sok család komoly nehézségekbe ütközik, ha össze kell egyeztetnie a családi kötelezettségeket a munkahelyi követelményekkel, tekintettel a munkaerıpiac jelenlegi változásaira, például a munkavállalók számára elıírt atipikus és rugalmas munkaidı-
1
HL C 319., 13.12.08, 20. o. HL C 8. E, 2010.1.14., 12. o. 3 HL C 117. E, 06.05.10, 59. o. 2
PE 464.203 \ 19
HU
modellek kialakítására és a bizonytalan foglalkoztatási formák terjedésére, H.
mivel közvetlen kapcsolat áll fenn a szülık és gyermekek jóléte és a kisgyermekekre vonatkozó szolgáltatások kínálatának mennyisége és minısége között,
I.
mivel a gyermekgondozás hagyományosan természetes nıi tevékenységnek számít, ezért az ECEC területét a nıi alkalmazottak dominanciája jellemzi,
J.
mivel az alkalmazottak képesítése tagállamonként és szolgáltató-típusonként jelentısen változik, és számos tagállamban az iskolai elıkészítı oktatást nyújtóktól nem követelik meg, hogy egyedi képesítéssel rendelkezı alkalmazottakat foglalkoztassanak,
K.
mivel uniós szinten igen kevés olyan kutatás folyt a kisgyermekek oktatásával kapcsolatban, amely megalapozhatná az uniós szintő ECEC-politikák kialakítását és végrehajtását,
Gyermekközpontú megközelítés 1.
üdvözli a barcelonai Európai Tanács következtetéseiben megállapított célkitőzéseket, melyek értelmében „2010-re a három év és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 90 %-a, és a három év alatti gyermekek legalább 33 %-a számára gyermekgondozási ellátást nyújtanak”; ugyanakkor úgy véli, hogy a Tanácsnak és a Bizottságnak felül kell vizsgálnia és aktualizálnia kell ezeket a célkitőzéseket annak érdekében, hogy az ECEC-politikák középpontjába a gyermekek szükségletei és legjobb érdekei kerüljenek;
2.
elismeri, hogy az Európa 2020 stratégia, amely a foglalkoztatás bıvítése, az iskolából való kimaradás arányainak csökkentése és a szegénység visszaszorítása révén törekszik a befogadó társadalom megteremtésére, csak akkor valósítható meg, ha valamennyi gyermek számára biztosítjuk a megfelelı indulást az életben;
3.
megjegyzi, hogy a gyermekkor elsı évei kritikusak a kognitív, szenzomotoros fejlıdés, az érzelmi és személyiségfejlıdés, valamint a nyelv elsajátítása szempontjából, illetve lefektetik az egész életen át tartó tanulás alapjait; elismeri, hogy az ECEC támogatja a gyermekek egészséges lelki és testi fejlıdését, amely segíti ıket abban, hogy kiegyensúlyozottabb személyekké váljanak; ezért javasolja a tagállamoknak, hogy vegyék fontolóra a beiskolázás elıtti kötelezı óvodai év bevezetését;
4.
hangsúlyozza, hogy az egészséges életmód – például az egészséges táplálkozás és a megfelelı és kiegyensúlyozott testmozgás – korai kialakulása jelentısen befolyásolja a testi és szellemi fejlıdést, és az egész életen át tartó egészség kulcstényezıje lehet; óv attól, hogy a gyermekek túl korán olyan intenzív sporttevékenységeket folytassanak, amelyek legfıbb célja a jó eredmények elérése;
5.
ismételten felhívja a figyelmet az iskoláskor elıtti tanulás általános jelentıségére, különös tekintettel a nyelvtudás megszerzésére, valamint a többnyelvőségre és a nyelvi sokféleségre;
6.
támogatja az innovatív pedagógiai modellek alkalmazását és támogatását a nyelvoktatás területén, mindenekelıtt azon többnyelvő bölcsıdékben és óvodákban,
20 /PE 464.203
HU
amelyek a regionális és kisebbségi nyelvek, valamint a szomszédos országok nyelveinek oktatását középpontba helyezve a 2002-ben Barcelonában kitőzött célokat szolgálják; 7.
felhívja a figyelmet az óvodák nyitvatartási idején kívül a gyermekek gondozását ellátó képzési intézmények (napközi otthonok) fontosságára;
8.
hangsúlyozza, hogy az oktatáson és a gondozáson túl valamennyi gyermeknek joga van a pihenéshez, a szabadidıhöz és a játékhoz;
Az ECEC mindenkire kiterjedı biztosítása 9.
megjegyzi, hogy a 2009. május 12-i tanácsi következtetések értelmében az oktatás terén jelentkezı hátrányokat magas színvonalú kisgyermekkori neveléssel, célzott támogatással és a befogadó oktatás elımozdításával kell kiküszöbölni;
10.
elismeri, hogy míg a hátrányos helyzető csoportok további segítségben részesülhetnek, az ECEC biztosításának általánosan ki kell terjednie valamennyi szülıre és gyermekre, függetlenül hátterükre vagy pénzügyi helyzetükre;
11.
hangsúlyozza, hogy adott esetben a fogyatékkal élı gyermekeknek is részesülniük kell az általános ECEC-szolgáltatásokból, és hogy szükség esetén további szakértıi segítséget kell nyújtani számukra;
12.
sürgeti a tagállamokat az ENSZ fogyatékossággal élı személyek jogairól szóló egyezményének mielıbbi végrehajtására;
13.
hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak lehetıvé kellene tenniük, hogy az iskoláskor alatti gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai koncepciók és gyakorlatok esetében sokféle megközelítésmód érvényesülhessen;
Kötelezettségvállalás a szülık irányában 14.
hangsúlyozza, hogy az anyák és apák egyenjogú partnerekként együttmőködnek az ECEC-ben; elismeri, hogy az ECEC-szolgáltatásoknak a teljes körő részvételen kell alapulniuk, azokba be kell vonni az alkalmazottakat, a szülıket és ahol lehetséges, magukat a gyermekeket is;
15.
hangsúlyozza, hogy az elegendı idıtartamú szülési szabadság és apasági szabadság biztosítása, valamint a hatékony és rugalmas munkaerı-piaci politika végrehajtása a hatékony ECEC-politika lényeges összetevıje;
16.
arra ösztönzi a tagállamokat, hogy indítsanak szülıi oktatási programokat, és a további segítségre szoruló szülık számára adott esetben biztosítsanak egyébfajta támogatásokat, például otthoni támogató szolgáltatásokat; úgy véli, hogy emellett a bölcsıdékben könnyen hozzáférhetı és ingyenes helyszíni tanácsadási lehetıségeket kell biztosítani a szülık számára;
17.
hangsúlyozza, hogy a kulturális tevékenységek gazdagítják a gyermekek életét, elımozdítják a kultúrák közötti párbeszédet, valamint fejlesztik a nyitottságot és a toleranciát; ezzel összefüggésben emlékeztet, mennyire fontos, hogy a gyermekgondozók interkulturális programokat szervezzenek a gyermekek és szüleik PE 464.203 \ 21
HU
részvételével; 18.
utal arra, hogy még mindig nem minden tagállam teszi lehetıvé a törvényes tartózkodási jogcímmel nem rendelkezı szülık gyermekeinek korai oktatáshoz való hozzáférését;
19.
felszólítja a tagállamokat, hogy tegyék lehetıvé a menedékkérık, a menekültek, a kiegészítı védelmet élvezık, illetve a humanitárius okokból kivételes tartózkodási engedéllyel rendelkezık gyermekeinek korai oktatáshoz való hozzáférését annak érdekében, hogy ne romoljanak már eleve az életkilátásaik;
A szolgáltatások jobb integrációja 20.
ösztönzi a tagállamokat, hogy integrálják az ECEC-szolgáltatásokat, támogassák azok elindítását és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket, és biztosítsák a korai gyermekkorral kapcsolatos szakpolitikákon és programokon dolgozó különbözı intézmények és minisztériumok közti hatékonyabb együttmőködést és koordinációt;
21.
felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsanak elegendı autonómiát a kora gyermekkori neveléssel foglalkozó intézményeknek annak érdekében, hogy megtarthassák önállóságukat és kreativitásukat a gyermekek jólétét szolgáló megoldások keresése során;
22.
hangsúlyozza a helyi jellegő, innovatív ECEC-szolgáltatások fontosságát, amelyek összefogják a közösség azon tagjait, akik az egészségügyi, a szociális, az oktatási, a kulturális és egyéb ágazatokban dolgoznak;
23.
felhívja a tagállamokat, hogy a helyi közigazgatással és nonprofit szervezetekkel együttmőködve mozdítsák elı és finanszírozzák azon intézkedéseket és projekteket, amelyek célja ECEC-szolgáltatások nyújtása a hátrányos társadalmi csoportokhoz tartozó gyermekek számára, valamint e szolgáltatások nyomon követése és értékelése;
24.
elismeri, hogy figyelemmel kell lenni a családok eltérı életkörülményeinek sokféleségére és az azzal együtt járó eltérı szükségletekre, és üdvözli a sokszínő, rugalmas és innovatív kínálatot a kora gyermekkori oktatás és gondozás terén;
25.
felszólít az ECEC-szolgáltatások közös célokat és értékeket hangsúlyozó, a tagállamok kulturális sokféleségét tiszteletben tartó európai keretének létrehozására;
Gazdasági elınyök 26.
hangsúlyozza, hogy bizonytalan gazdasági helyzetben nem szabad háttérbe szorítani a jelentısebb beruházásokat a kora gyermekkori nevelés terén; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak megfelelı forrásokat kell fordítaniuk az ECEC-szolgáltatásokra;
27.
megerısíti, hogy bebizonyosodott, az ECEC-re irányuló beruházások gazdasági és társadalmi haszna a késıbbiekben megmutatkozik, például a megerısödött munkaerınek köszönhetıen megnövekedett adóbefizetések, a jövıbeli egészségügyi költségek csökkenése, az alacsonyabb bőnözési arányok és az antiszociális viselkedés ritkább elıfordulása formájában; hangsúlyozza, hogy a megelızés hatékonyabb és költségtakarékosabb eszköz, mint a késıbbi beavatkozás;
22 /PE 464.203
HU
28.
elismeri, hogy a minıségi kisgyermekkori oktatás segíthet a korai iskolaelhagyások számának csökkentésében, a hátrányos helyzető társadalmi és kulturális csoportokhoz tartozó gyermekek oktatásbeli hátrányainak felszámolásában, valamint az azokból adódó, és az egész társadalmat érintı társadalmi egyenlıtlenségek csökkentésében; megjegyzi, hogy a sérülékeny társadalmi csoportokhoz tartozó fiatalok kiemelt kockázatnak vannak kitéve;
29.
hangsúlyozza, hogy a minıségi ECEC-szolgáltatások a szegénység elleni intézkedések eszközeinek széles skáláját felvonultató erıs jóléti rendszer kiegészítıi és nem helyettesítıi; felhívja a tagállamokat, hogy kezeljék a szociális szegénységet;
Alkalmazottak és minıségi szolgáltatások 30.
hangsúlyozza, hogy az iskoláskor elıtti életkor a gyermek érzelmi és szociális fejlıdésének legfontosabb szakasza, és ezért az iskoláskor alatti gyermekekkel foglalkozóknak megfelelı képesítésekkel kell rendelkezniük; kiemeli, hogy az alkalmazottak felvételekor a legfontosabb szempont a gyermekek jóléte és biztonsága;
31.
rámutat, hogy a korai beavatkozást célzó programok pozitív hatásai hosszú távon csak akkor tarthatók fenn, ha azokat minıségi alap- és középfokú képzés követi;
32.
elismeri, hogy az ECEC-szolgáltatások minıségét úgy lehet a legnagyobb mértékben befolyásolni, ha a gyermekekkel képesített és jól képzett alkalmazottak foglalkoznak, ezért felhívja a tagállamokat, hogy az ECEC területén dolgozók számára vezessenek be elismert képesítéseket, és ezáltal emeljék a szakmai színvonalat; rámutat arra, hogy a minıséget más tényezık, köztük az egy gondozóra jutó gyermekek száma, a csoportok mérete és a tantervek is befolyásolhatják;
33.
elismeri, hogy több kapcsolatra és módszerátadásra van szükség az ECEC területén dolgozó nevelık és általános iskolai tanítók között, középpontba helyezve a tanítási módszerek folyamatosságát;
34.
felhívja a tagállamokat, hogy az ECEC-szolgáltatások fejlesztése érdekében dolgozzanak ki mechanizmusokat a nyújtott szolgáltatások értékelésére és a minıségi normák betartásának biztosítására;
35.
kéri, hogy az európai képesítési keretrendszer végrehajtásának keretében a szakképzés minıségét és ezáltal az oktatási eredményeket tartsák szem elıtt; kéri a tagállamokat, hogy biztosítsák az ECEC területén dolgozók folyamatos továbbképzését annak érdekében, hogy bıvíthessék és naprakésszé tehessék specifikus képességeiket;
36.
annak biztosítására ösztönzi a tagállamokat, hogy az ECEC területén dolgozó valamennyi képesített alkalmazott bére ideális esetben feleljen meg az alapfokú oktatásban dolgozó tanárok fizetésének;
37.
felhívja a tagállamokat, hogy foglalkozzanak a gyermekgondozói munka nemek szempontjából való kiegyensúlyozatlanságának problémájával olyan politikák végrehajtása révén, amelyek növelik az ECEC-képzésekben részt vevı férfiak számát;
Kutatás és a legjobb gyakorlatok cseréje
PE 464.203 \ 23
HU
38.
rámutat arra, hogy annak ellenére, hogy egyes tagállamokban rendelkezésre állnak a kisgyermekekkel kapcsolatban (többek között a National Association for the Education of Young Children, UNICEF, International Early Years Education Journal, OECD stb. által összeállított) empirikus adatok, még mindig további ismeretekre van szükség, hogy jobban megértsük a gyermekek korai oktatás alatti fejlıdését; ezért Unió-szerte további kutatások végzését, továbbá az elért eredmények egész Unióra kiterjedı cseréjét kéri, figyelembe véve a tagállamok kulturális sokszínőségét;
39.
sajnálja, hogy az EU strukturális alapjai és az olyan programok, mint a Comenius, amelyek lehetıvé teszik az oktatók számára, hogy az egész Unióra kiterjedı csereprogramokban vegyenek részt, nincsenek kellıképpen kihasználva; felhívja a tagállamokat, hogy növeljék az ilyen programok és alapok ismertségét az ECEC területén dolgozó oktatók körében;
40.
üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy a nyitott koordinációs módszeren keresztül elımozdítja a bevált intézkedések és gyakorlatok azonosítását és cseréjét, a kora gyermekkori nevelésrıl és gondozásról szóló közleményében említetteknek megfelelıen és ajánlja, hogy a meglévı ECEC-programok továbbfejlesztése érdekében a tagállamok mőködjenek együtt és osszák meg egymással bevált gyakorlataikat; o o
41.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
24 /PE 464.203
HU
o
P7_TA-PROV(2011)0232 Az Európai Unió és Mauritánia közötti halászati partnerségi megállapodás Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása az Európai Unió és Mauritánia közötti halászati partnerségi megállapodásról Az Európai Parlament, –
tekintettel az EUMSZ 208. és 218. cikkére,
–
tekintettel az ENSZ 1982. évi tengerjogi egyezményére,
–
tekintettel az Európai Közösség és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodás megkötésérıl szóló, 2006. november 30-i 1801/2006/EK tanácsi rendeletre1,
–
tekintettel a Halászati Bizottság 2010 novemberi mauritániai látogatására,
–
tekintettel a Bizottsághoz intézett, szóbeli választ igénylı kérdésre az EU és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodás megújításáról szóló tárgyalásokról (B7–0018/2011),
–
tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére,
A.
mivel a Mauritániai Iszlám Köztársasággal kötött halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jelenlegi jegyzıkönyv 2012. július 31-én hatályát veszti, és mivel az Európai Bizottság tárgyalásokat szándékozik kezdeni megújításáról, amelyhez megkapta a Tanácstól az elıírt mandátumot;
B.
mivel a Mauritániával kötött halászati partnerségi megállapodás szerint az ország négy év alatt 305 millió eurós pénzügyi hozzájárulásban részesül, így számára ez fontos nemzetközi megállapodásnak számít, tekintve, hogy az uniós kifizetések és az EU számára kiadott halászati engedélyek díja az állami összbevétel csaknem egyharmadát teszi ki,
C.
mivel a mauritániai halászati ágazat alapvetı fontossággal bír Mauritánia gazdasága szempontjából, hiszen a GDP 10%-át és az ország exporttevékenységének 35–50%-át teszi ki, továbbá a költségvetési bevétel 29%-át adja,
D.
mivel Mauritánia Afrika egyik legszegényebb országa, melyet a súlyosan eladósodott szegény országok (HIPC) közé sorolnak, és amely pénzügyileg a külföldi segélyektıl függ, illetve politikai szempontból meglehetısen instabil;
E.
mivel ezen együttmőködésnek közös érdekeken kell alapulnia, illetve a két fél akár együttes, akár egyoldalú kezdeményezéseiben és tevékenységeiben kell megnyilvánulnia, amelyek kiegészítik egymást és biztosítják a politikák koherenciáját,
F.
mivel a Halászati Bizottságnak nemrégiben Mauritániában tett látogatása alkalmával nem sikerült tisztáznia számos fontos kérdést az ország halászati politikáját illetıen,
1
HL L 343., 2006.12.8., 1. o. PE 464.203 \ 25
HU
nevezetesen az állományok állapotával és a mauritániai és egyéb flották által végzett halászati tevékenységekkel kapcsolatos problémákat, G.
mivel a ENSZ tengerjogi egyezményének 61. és 62. cikke alapján a halászati ügyeket aszerint kell intézni, „hogy a halászott fajok populációit olyan szinten tartsák, vagy olyan szintre állítsák helyre, amely a legnagyobb fenntartható hozamot eredményezheti a releváns környezeti és gazdasági körülmények között”,
H.
mivel a halászati partnerségi megállapodás hozzájárult egyes állományok, különösen a polipok túlhalászásához, így csökkentette a mauritániai halászok rendelkezésére álló halászati lehetıségeket, és az uniós hajóknak nyújtott kedvezményes hozzáférési díjak miatt versenyelınyhöz juttatta az uniós gazdaságot,
I.
mivel az új jegyzıkönyvben foglalt halászati lehetıségek tárgyalása során mindenképpen figyelembe kell venni Mauritánia olyan harmadik országokhoz főzıdı kapcsolatait, amelyek szintén kihasználják kizárólagos gazdasági övezet nyújtotta halászati lehetıségeket kétoldalú vagy magán-megállapodások révén,
J.
mivel az EUMSZ 218. cikke világos feltételeket szab meg az Európai Parlament halászati megállapodásokról szóló határozatokba való bevonására vonatkozóan, ami legitimálja az Európai Parlament arra vonatkozó óhaját, hogy részt vegyen a folyamatban, tárgyalás céljából kifejezve az új jegyzıkönyvekre vonatkozó prioritásait,
K.
mivel a az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás II. melléklete szabályozza a Bizottságtól származó, az 1.2. pontban meghatározott bizalmas információk Parlamentnek történı megküldését és kezelését a parlamenti elıjogok és hatáskörök gyakorlásának keretében; mivel a két intézmény a kölcsönös kötelezettségekben vállalt, a kölcsönös bizalmon alapuló, jóhiszemő együttmőködés szellemében, illetve a Szerzıdés megfelelı rendelkezéseivel szigorú összhangban jár el,
L.
mivel a halászati ágazat kismértékő fejlıdése miatt – és többek között amiatt, hogy Nouadhiboun kívül nincs halászkikötıje – Mauritánia elesik attól az értéktöbblettıl, amelyhez hozzájuthatna, ha halászati erıforrásait (ide sorolható a fogások feldolgozása és értékesítése is) maga aknázná ki,
M.
mivel a mauritániai halászati ágazatra vonatkozó alábbi támogatási tételek végrehajtása nem megfelelı: a part menti és kisüzemi kishalászat, valamint a halászathoz kapcsolódó iparágak modernizálása és fejlesztése; a kikötıi infrastruktúra fejlesztése és a fogások kirakodási feltételeinek javítása; az akvakultúra-projektek fejlesztése; a tengeren végzett megfigyelési és felügyeleti tevékenységek javítása;
1.
üdvözli, hogy az Európai Bizottság javaslatot tett az Európai Unió és Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzıkönyv megújítására irányuló tárgyalások megnyitására, miközben hangsúlyozza, hogy az EU és Mauritánia közötti halászati partnerségi megállapodást csak akkor kell fenntartani, ha kiigazítása és megfelelı végrehajtása esetén kölcsönösen elınyösnek bizonyul;
2.
üdvözli a Bizottság azon javaslatát, amely értelmében egy emberi jogi záradék kerülne a megállapodásba;
26 /PE 464.203
HU
3.
kitart amellett, hogy bármelyik és valamennyi olyan hozzáféréssel kapcsolatos tárgyalásnak, amely az európai uniós lobogó alatt hajózó hajók Mauritánia vizeiben történı halászatára irányul, az ENSZ tengerjogi egyezményével összhangban a többletkészletek elvén kell alapulnia; különösképpen hangsúlyozza, hogy szigorú felmérést kell végezni valamennyi olyan készletet illetıen, amelyre a hozzáférést igénylik, vagy amelynek járulékos kifogása valószínősíthetı; hangsúlyozza továbbá, hogy az uniós hozzáférésnek azokból a forrásokból kell származnia, amelyeket a mauritániai flottának nem áll módjában kifogni; kiemeli, hogy amennyiben a lehalászás mértékét csökkenteni kellene, elıször azokat a harmadik országbeli (európai uniós és egyéb) flottákat kell csökkenteni, amelyek a legnagyobb mértékő környezetkárosítást idézik elı;
4.
ragaszkodik ahhoz, hogy a többletforrások azonosítása érdekében megbízható számadatokat kapjon a harmadik országok halászati lehetıségeirıl és fogásairól a mauritániai vizeken; meggyızıdése szerint azon állományok esetében, amelyeken a nyugat-afrikai országokkal osztoznak, a mauritániai vizeken való halászati engedélyt meg kell tárgyalni, kellıképpen figyelembe véve az egyéb államokban alkalmazott halászati tevékenységek szintjét;
5.
jelentıs aggodalommal állapítja meg, hogy az utólagos értékelés szerint Mauritánia halállományának jelentıs részét túlhalászták vagy teljesen kimerítették és azt ajánlja, hogy csökkentsék ezen állományok lehalászásának mértékét; úgy véli, hogy a közös tudományos bizottság részére a feladatai ellátásához szükséges mértékő forrást kell biztosítani; bátorítja, hogy a Bizottság a fejlesztési együttmőködés keretében tárgyaljon Mauritániával a mauritániai hatóságok által a saját nemzeti és harmadik országok flottáira megállapított valamennyi kvótát, valamint a túlzott flottakapacitás megszüntetését is tartalmazó hosszú távra szóló halászati irányítási terv kidolgozásáról;
6.
véleménye szerint valamennyi érdemleges tudományos információt – mint a közös tudományos bizottság jelentései, az uniós flották fogásaira vonatkozó adatok és a jogsértésekért kiszabott büntetések – nyilvánosságra kell hozni és továbbítani kell az Európai Parlamentnek;
7.
sürgeti a Bizottságot, hogy szólítsa fel a mauritániai hatóságokat, nyújtsanak garanciákat az ellenırzési intézkedések általuk alkalmazott értelmezésével kapcsolatban; megismétli különösen azt, hogy az uniós hajók mőholdas hajómegfigyelési rendszerrel vannak ellátva, és ezzel az eszközzel kell meghatározni helyzetüket; hangsúlyozza, hogy a parttól való távolság szabad szemmel való megbecsülését be kellene tiltani, mivel bebizonyosodott, hogy ez nem megbízható és a flotta számára jogilag bizonytalan helyzetet eredményez; hangsúlyozza, hogy az alternatív módszerekrıl elızetesen és kölcsönösen meg kellene állapodni; úgy véli, hogy a helyzetmutató jeleket egyenesen a mauritániai hatóságok számára valós idıben továbbítani kell; továbbá úgy véli, hogy a jegyzıkönyvnek ki kell kötnie, hogy amennyiben a hajó VMS-rendszere meghibásodik, azt két héten belül a hajó személyzetének meg kell javíttatnia, vagy a javítás végeztéig kérnie kell halászati engedélye felfüggesztését;
8.
kifejezi aggodalmát az uniós hajók mauritániai hatóságok által végzett illegális átvizsgálását illetıen, amely visszatérı problémát jelent; megkérdıjelezi, hogy a PE 464.203 \ 27
HU
mauritániai hatóságok eleget tesznek a jegyzıkönyv II. mellékletének VI. fejezetében, különösen a hajók átvizsgálása során követendı eljárásokról szóló (3) bekezdésében foglaltaknak; 9.
kéri a Bizottságot, hogy párhuzamosan tárgyalja a különbözı hajótípusok halászati lehetıségeit és az egyes esetekre alkalmazandó mőszaki elıírásokat annak érdekében, hogy elkerülhesse a túlságosan alacsony kihasználtságot, illetve azokat a helyzeteket, ahol a halászat mőszaki okokból lehetetlenné válik, ami jelentıs bevételkieséssel jár; sürgısen kéri a Bizottságtól annak biztosítását, hogy a halászati partnerségi megállapodás hatálya alá tartozó halászati tevékenységekre ugyanazok a fenntarthatósági, illetve a szelektivitáshoz kapcsolódó kritériumok vonatkozzanak, mint az uniós vizeken folytatott halászatra; kéri a Bizottságot, hogy kezdeményezzen párbeszédet Mauritániával egy olyan felelısségteljes halászati politika kidolgozása és további fejlesztése céljából, amely mind a konzervációs célú követelményeknek, mind a halászati erıforrások gazdasági fejlesztésének elımozdításával kapcsolatos célnak eleget tesz;
10.
felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a FAO felelısségteljes halgazdálkodásra vonatkozó magatartási kódexének tiszteletben tartását, különös tekintettel a kisüzemi halászok mauritániai vizekhez való kedvezményes hozzáférésének biztosítására tett kötelezettségvállalásra;
11.
bátorítja Mauritániát, hogy ratifikálja a vonatkozó nemzetközi halászati eszközöket, például a kikötı szerinti államok egyezményét és az ENSZ halállományokról szóló egyezményét;
12.
úgy véli, hogy az EU és a harmadik országok közötti halászati megállapodások megkötése elıtt kiterjedt vitát kell folytatni az érintett országban, biztosítva a lakosság, a civil szervezetek és a nemzeti parlamentek részvételét, ezzel is elımozdítva az átláthatóságot és a magasabb szintő demokráciát;
13.
úgy gondolja, hogy a mauritániai vizek halállományaihoz való hozzáférésért fizetett összeget egyértelmően szét kell választani a mauritániai többéves halászati programra irányuló finanszírozástól abból a szempontból, hogy a halászati lehetıségek bármiféle csökkentése semmiképpen ne vezessen a többéves programra kiutalt uniós támogatások csökkenéséhez;
14.
továbbá úgy véli, hogy a mauritániai többéves halászati programra irányuló pénzügyi támogatásnak összhangban kell lennie a mauritániai halászat fenntartható fejlıdésével, különösen az igazgatást illetıen (kutatás, felügyelet, az érdekeltek részvételi mechanizmusa, infrastruktúra stb.), amint azt az Unió és Mauritánia közötti együttmőködési és fejlesztési keret is leszögezi; fenntartja, hogy a halászati partnerségi megállapodásból származó pénzügyi támogatásnak segítenie és fokoznia kell az Unió fejlesztési együttmőködési célkitőzéseit annak érdekében, hogy az EUMSZ 208. cikke értelmében végrehajtsa uniós jogi kötelezettségét a fejlesztési célú koherenciával kapcsolatban, a fejlesztési célú szakpolitikai koherencia biztosítása érdekében;
15.
szükségesnek tartja a fejlesztési együttmőködéssel és a mauritániai halászati ágazatra vonatkozó támogatási tételekkel kapcsolatos célkitőzések elégtelen megvalósulásának átfogó és kimerítı értékelését; hangsúlyozza, hogy az értékelésbe be kell vonni a
28 /PE 464.203
HU
mauritániai hatóságokat is; 16.
úgy véli, hogy a halászati partnerségi megállapodásnak hatékony felügyeleti mechanizmusokat kell tartalmaznia annak biztosítására, hogy a fejlesztésre és különösen a halászati ágazati infrastruktúra kiépítésére elkülönített forrásokat megfelelı módon használják fel;
17.
üdvözli a távolsági regionális tanácsadó bizottság hajlandóságát arra, hogy a hajótulajdonosokat a fogások értéke méltányos részének megfizetésére kötelezze;
18.
elismeri az EU és egyes tagállamai által Mauritániában végrehajtott jelentıs beruházásokat, ám nagyobb erıfeszítésekre szólít fel mind a Bizottság, mind a tagállamok részérıl a pénzügyi hozzájárulás jobb koordinációjának megvalósítása céljából, Mauritánia fejlesztése terén a valódi koordináció elérése és a koordináció hiányából eredı átfedések elkerülése érdekében;
19.
véleménye szerint és a jelenlegi jegyzıkönyv 6. cikke (3) bekezdésében foglaltak értelmében az Uniónak, amilyen gyorsan csak lehet támogatást kellene nyújtania Mauritánia középsı és déli tengerparti területein – többek között, de nem kizárólag Nouakchotton – a fogások kirakodásához szükséges megfelelı létesítmények építéséhez, lehetıvé téve ezáltal, hogy a mauritániai vizeken fogott halat a jelenlegi leginkább alkalmazott gyakorlattól eltérıen ne a külföldi, hanem a mauritániai kikötıkben rakodják ki; úgy véli, hogy ez megnöveli a helyi halfogyasztás mértékét és támogatja a helyi foglalkoztatást;
20.
úgy véli, hogy a hajóroncsok eltávolításával és a legfontosabb kikötı, Nouadhibou modernizációjával egybekötött fejlesztések hozzájárulnak az uniós flotta hatékonyabb mőködéséhez, megkönnyítik a tıkebeáramlást és fokozzák a halászati partnerségi megállapodás helyi gazdaságra gyakorolt hatását;
21.
kiemeli, hogy az Európai Parlamentet teljes mértékben be kell vonni a tárgyalási folyamatokba és az új jegyzıkönyv mőködésének hosszú távú nyomon követésébe az EUMSZ által elıírt, a Parlament teljes körő és azonnali tájékoztatására vonatkozó kötelezettségek betartásával; emlékeztet arra a meggyızıdésére, hogy az Európai Parlamentnek képviseltetnie kell magát a halászati megállapodások kapcsán tervezett vegyes bizottsági üléseken és ragaszkodik ahhoz, hogy a civil társadalom, valamint az uniós és mauritániai halászati ágazat képviselıi is részt vegyenek ezeken az üléseken;
22.
kéri a Bizottságot, hogy bocsássa a Parlament rendelkezésére a hatályos jegyzıkönyv nem minısített dokumentumként kezelt utólagos értékelését, hogy a képviselık a kellı információk birtokában ítélhessék meg, hogy az e megállapodáshoz kitőzött célok teljesültek-e, és ennek függvényében helyénvaló-e jóváhagyásukat adni a jegyzıkönyv megújításához;
23.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, a tagállamok kormányainak, valamint a mauritániai kormánynak.
PE 464.203 \ 29
HU
P7_TA-PROV(2011)0233 Közbeszerzés Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása az állami megrendelések uniós és harmadik országbeli piacaihoz való egyenlı hozzáférésrıl és a közbeszerzések koncessziókra is kiterjedı jogi kereteinek felülvizsgálatáról Az Európai Parlament, –
tekintettel a közbeszerzési szerzıdések odaítélési eljárásairól szóló 2004/18/EK és 2004/17/EK irányelvekre, valamint a közbeszerzési szerzıdések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárásokról szóló 89/665/EK, 92/13/EK és 2007/66/EK irányelvre,
–
tekintettel a közbeszerzéseket érintı új fejleményekrıl szóló, 2010. május 18-i állásfoglalására (P7_TA(2010)0173),
–
tekintettel a Mario Monti professzor által az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso számára készített „Az egységes piac új stratégiája – Európa gazdasága és társadalma szolgálatában” címő jelentésre;
–
tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé – A magas szinten versenyképes szociális piacgazdaságért” címő bizottsági közleményre (COM(2010)608),
–
tekintettel az Európai Bizottság „Az EU közbeszerzési politikájának modernizálása – Egy hatékonyabb európai beszerzési piac felé” címő zöld könyvére (COM (2011) 0015),
–
tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A.
mivel a közbeszerzési piac zavartalan mőködése alapvetı fontosságú az egységes piac elımozdítása, az innováció ösztönzése, a növekedés, a foglalkoztatás és a versenyképesség támogatása, Unió-szerte a magasabb fokú környezet- és éghajlatvédelem, valamint a szociális jogok védelmének elısegítése, továbbá az állami hatóságok, a polgárok és az adófizetık számára optimális érték biztosítása érdekében,
B.
mivel különösen a pénzügyi és gazdasági válságból való kilábalás és a jövıbeni válságok elleni védekezés szempontjából a közbeszerzés meghatározó fontosságú, hiszen katalizátor szerepét tölti be az Unió gazdaságának újjáéledése, és következésképpen az uniós foglalkoztatottság és jólét számára,
C.
mivel a közbeszerzések jogi keretei optimalizálásának szilárd és jól átgondolt folyamata életbevágóan fontos az Unió polgárainak, fogyasztóinak és vállalkozásainak jóléte, valamint a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, és így az Unió egészének elfogadottsága szempontjából,
D.
mivel tekintettel az uniós közbeszerzési törvény felülvizsgálatában érintett számos kérdésre, különbözı prioritásokat kell megvalósítani, ami a sürgısséget és a tematikus összefüggést illeti, figyelembe véve a jelenlegi uniós és nemzetközi szintő politikai fejleményeket,
30 /PE 464.203
HU
E.
mivel a közbeszerzés hagyományos kereteit érintı átfogó kérdések és a koncessziók ehhez szorosan kapcsolódó témaköre az érdekelt felekkel történı következetes konzultációra alapozott koherens értékelést tesz szükségessé,
F.
mivel az uniós és harmadik országbeli közbeszerzési piacokon az egyenlı elbánás és a tisztességes verseny biztosításának érzékeny témája minél elıbb nagyobb politikai figyelmet kíván meg, különös tekintettel az olyan problémákra, mint a harmadik országok állami megrendeléseinek piacaihoz való hozzáférés, a Kereskedelmi Világszervezet kormányzati beszerzési megállapodásának (GPA) felülvizsgálatáról szóló tárgyalások lassú elırehaladása valamint számos harmadik ország egyértelmő vonakodása az e megállapodáshoz való csatlakozástól,
1.
hivatkozik a közbeszerzéseket érintı új fejleményekrıl szóló 2001. május 18-i állásfoglalásában szereplı megjegyzéseire, és különösen a fenti állásfoglalás 46. bekezdésére, amely kimondja, hogy miközben globális szinten erıteljesen érvel a protekcionista intézkedések alkalmazása ellen közbeszerzések terén, szilárdan hisz a viszonosság, a kölcsönös elınyök és az arányosság elveinek érvényesítésében az adott területen, és felszólítja a Bizottságot, hogy mielıtt bármilyen újabb jogszabályi javaslatot tenne a közbeszerzések területén, végezzen részletes elemzést az Unió közbeszerzési piacainak egyes részeihez való hozzáférést érintı arányos és célzott korlátozások lehetséges elınyeirıl és a problémákról, továbbá hatástanulmányt arról, hogy a korlátozások alkalmazása mikor lehetséges, valamint az ilyen eszköz bevezetéséhez szükséges jogalapra vonatkozó értékelést azon kereskedelmi partnerek szempontjából, amelyek az uniós piac nyitottságát élvezik, ugyanakkor saját piacaikat nem szándékoznak megnyitni az uniós vállalkozások elıtt, és eközben továbbra is ösztönözze az Unió partnereit, hogy ajánljanak fel viszonos és arányos piaci hozzáférési megállapodásokat az európai vállalkozások számára;
2.
azon a véleményen van, hogy a pozitív viszonosság és az átláthatóság elve valóban biztosítani fogja a nyitottabb közbeszerzési piacok létrejöttét és ezáltal elkerülhetı lesz a rendelkezésre álló összes meglévı eszközt felhasználó, protekcionista intézkedések alkalmazása;
3.
kéri ezért, hogy a Bizottság közöljön adatokat arról, mennyire nyitottak a közbeszerzések, és biztosítsa a viszonosságot a többi iparosodott országgal és a jelentısebb felemelkedı gazdaságokkal; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, milyen módon javítható az európai vállalkozások hozzáférése az EU-n kívüli közbeszerzési piacokhoz, hogy az európai és a külföldi vállalkozások azonos esélyekkel versenyezhessenek a közbeszerzési szerzıdések elnyeréséért; általánosabban megfogalmazva azt javasolja, hogy az Unió részvételével kötött, jövıbeni kereskedelmi megállapodások tartalmazzanak a fenntartható fejlıdésrıl szóló fejezetet is, amely a multinacionális vállalatoknak szóló OECD-iránymutatások 2010es frissített változatában meghatározott vállalati társadalmi felelısségvállalás elvein alapul;
4.
meg van gyızıdve arról, hogy az új protekcionista intézkedések elkerülése érdekében, amelyek Unió exportıreinek érdekeit az állami megrendelések piacán túl is sérthetik, a Bizottságnak olyan megfelelı intézkedéseket kell keresnie, amelyek nem adnak teret az uniós vagy nemzeti ellenintézkedéseknek, és ugyanakkor a közbeszerzések terén alkalmazott megfelelı eszközökön alapulnak; PE 464.203 \ 31
HU
5.
e tekintetben arra szólítja fel a Bizottságot, hogy értékelje a különösen alacsony árajánlatokhoz kapcsolódó problémákat, és javasoljon megfelelı megoldásokat;
6.
javasolja a szerzıdı hatóságoknak, hogy a rendellenesen alacsony árajánlatok esetén idıben nyújtsanak elegendı információt a többi ajánlattevı számára, hogy lehetıségük legyen megítélni, van-e alapja egy felülvizsgálati eljárás kezdeményezésének;
7.
sürgıs szükségességét látja annak, hogy az Unió magasabb fokú koherenciát érjen el az uniós közös külkereskedelmi politika és a tagállamok azon gyakorlata között, hogy az uniós vállalkozások és az uniós tagállamokban hatályos munkaügyi, szociális és környezetvédelmi elıírások kárára azon vállalkozások kivételesen alacsony árajánlatait fogadják el, amelyek származási országai nem aláírói a GPA-nak;
8.
tekintettel a Bizottságnak az Unió közbeszerzési politikájának modernizálásáról szóló zöld könyvében feltett 114. számú kérdésre, amely a zöld könyvben felvetett sokféle kérdés fontosságának rangsorolására vonatkozik, támogatja a tisztességes, nyitott és kiegyensúlyozott piaci hozzáférés szükségességével kapcsolatos, hatékony megoldások megtalálásának fontosságát, ugyanakkor más sürgetı problémák haladéktalan kezelését, ilyen például a szabályok egyszerősítése és érthetıvé tétele, a kkv-k közbeszerzési szerzıdésekhez való hozzáférése, az innováció közbeszerzésekbe való beemelése, majd ezt követıen a közbeszerzés felülvizsgálatával kapcsolatos más szempontok vizsgálata a koncessziókra való tekintettel; következésképpen arra szólítja fel a Bizottságot, hogy elsı lépésként a szabályok egyszerősítése, az állami megrendelések piacaihoz való kiegyenlített hozzáférés, a kkv-k hozzáférésének javítása kérdésével foglalkozzon, és második lépésként végezze el a közbeszerzés és a koncessziók felülvizsgálatát annak érdekében, hogy lehetıvé váljon nemcsak az Európai Parlament és a tagállamok, de a polgárok és a vállalkozások szükséges és megfelelı részvétele azzal a céllal, hogy az Unió általános jólétére oly jelentıs hatással lévı, fontos, az egységes piacot érintı ügyek mindegyike megkapja a szükséges elismerést;
9.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
32 /PE 464.203
HU
P7_TA-PROV(2011)0234 Az olaj árának emelkedésébıl adódó válság az európai halászati ágazatban Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása az európai halászati ágazatban a kıolajárak emelkedése miatt bekövetkezett válságról Az Európai Parlament, –
tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére,
A.
mivel az energia ára fontos költségtényezı a halászati ágazatban és a halászati tevékenység költsége erısen függ a kıolajártól,
B.
mivel a közelmúltbeli kıolajár-emelkedés csökkentette a halászati ágazat gazdasági életképességét, és ma sok halásznak okoz fejtörést, hogy hogyan ellensúlyozza ezt a többletköltséget, mivel a kıolajár emelkedése közvetlenül befolyásolja a halászok jövedelmét,
C.
mivel a halászati ágazatban foglalkoztatottak jövedelme és bére számos tényezı – például a halászat rendszertelen jellege, az alkalmazott marketingstratégiák, valamint az elsı értékesítéskor történı árképzés módja – miatt bizonytalan, ezért a nemzeti és közösségi költségvetési forrásokból nyújtott támogatások egyes formáit fenn kell tartani;
D.
mivel a pénzügyi és gazdasági válság súlyosan érinti az ipari ágazatokat és különösen a kis- és középvállalkozásokat, továbbá az elsıdleges és másodlagos szektorban veszélybe sodorja a vállalkozások tevékenységét és a foglalkoztatást,
E.
mivel a Bizottság a múltban átmeneti vészintézkedéseket fogadott el, valahányszor a halászati ágazat nehéz helyzetbe került az üzemanyagárak emelkedése miatt,
F.
mivel a halászati és akvakultúra-termékek árát a kínálat és a kereslet közötti egyensúly határozza meg, és mivel az Európai Unió belsı piacának ellátása terén jelentıs mértékben (60%) függ a harmadik országokból származó behozataltól, a termelık csak nagyon csekély vagy semmilyen mértékben nem képesek befolyásolni a halászati termékek árszínvonalát,
G.
mivel a Bizottság engedélyezi a tagállamoknak, hogy de minimis, vagyis kedvezményezettenként és hároméves idıszakonként 30 000 eurót meg nem haladó támogatást nyújtsanak halászati vállalkozásoknak,
1.
aggodalmát fejezi ki a sok európai halászt érintı nehéz gazdasági helyzet láttán, amelyet tovább súlyosbított az üzemanyagárak emelkedése; támogatásáról biztosítja az uniós halászokat, és kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tegyék meg a megfelelı intézkedéseket a halászok munkájának megkönnyítése érdekében;
2.
kéri a Bizottságot, hogy fogadjon el vészintézkedéseket az európai halászok súlyos gazdasági nehézségeinek enyhítésére, figyelembe véve a számos országban kialakult pénzügyi nehézségeket is;
PE 464.203 \ 33
HU
3.
kéri a Bizottságot, hogy a de minimis támogatásokra vállalkozásonként hároméves átmeneti idıszakra megállapított 30 000 eurós küszöböt emelje 60 000 euróra, biztosítva ugyanakkor, hogy ez ne veszélyeztesse a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot, és ne torzuljon a tagállamok közötti verseny;
4.
hangsúlyozza, hogy ki kell aknázni a Közösség halászati költségvetése kínálta valamennyi lehetıséget és pénzügyi mozgásteret az ágazat támogatására irányuló vészintézkedések finanszírozása érdekében, hogy az ágazat az egyéb jellegő intézkedések végrehajtásáig képes legyen úrrá lenni az üzemanyagárak növekedésébıl adódó nehézségeken;
5.
felszólít olyan mechanizmusok bevezetésére, melyek növelik az elsı értékesítéskor kialakított árat és elımozdítják a hozzáadott érték méltányos és megfelelı elosztását a halászati termékek egész értéklánca mentén, növelve az elıállítási szakaszban fizetendı árakat, ugyanakkor a lehetı legalacsonyabban tartva a végsı fogyasztói árakat;
6.
kitart amellett, hogy az Európai Halászati Alapnak (EHA) továbbra is támogatást kell biztosítania a halászfelszerelések szelektivitásának növelésére és a hajómotorok biztonsági, környezetvédelmi és/vagy üzemanyag-takarékossági okokból történı cseréjére, mindenekelıtt a kisipari jellegő tengerparti és hagyományos halászatot folytató halászok számára; kéri a Bizottságot, hogy a halászati (és akvakultúra-) ágazaton belüli üzemanyag-hatékonyság javítása céljából dolgozzon ki közép- és hosszú távú tervet; továbbá felszólítja a Bizottságot, hogy a KHP reformjára vonatkozóan a közeljövıben elıterjesztendı javaslataiba foglalja bele az EHA reformjáról szóló rendeletre, valamint a halászati és akvakultúra- ágazaton belüli üzemanyag-hatékonyság javítását szolgáló intézkedésekre irányuló javaslatát;
7.
kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elı cselekvési tervet az aktív halászati ágazattal rendelkezı part menti régiók és szigetek támogatására;
8.
kéri a Bizottságot, hogy sürgısen tegyen javaslatot az új technológiákba való jelentıs – európai és nemzeti szintő – befektetésekre a halászhajók energiahatékonyságának növelése érdekében, hogy a halászat fosszilis tüzelıanyagoktól való függése mérséklıdjön;
9.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
34 /PE 464.203
HU
P7_TA-PROV(2011)0235 A kisvállalkozási intézkedéscsomag felülvizsgálata Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása a kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatáról Az Európai Parlament, –
tekintettel „Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata” címő, 2011. február 23-i bizottsági közleményre (COM(2011)0078),
–
tekintettel a kisvállalkozói intézkedéscsomagról szóló, 2009. március 10-i állásfoglalására1,
–
tekintettel a következı programozási idıszakban a kkv-k finanszírozására szolgáló uniós eszközök felülvizsgálatának gyakorlati vonatkozásáról szóló, 2011. február 16-i állásfoglalására2,
–
tekintettel az „Iparpolitika a globalizáció korában” címő 2011. március 9-i állásfoglalására3,
–
tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,
A.
mivel az EU-ban mőködı 23 millió kis- és középvállalkozás (kkv) – amelyek körülbelül az összes vállalkozás 99%-át teszik ki, és több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak – alapvetı szerepet játszik a gazdasági növekedésben, a társadalmi kohézióban és a munkahelyteremtésben, az innováció egyik legfıbb forrása és létfontosságú szerepet játszik a foglalkoztatás fenntartásában és növelésében, valamint hozzájárul az EU 2020 stratégia kiemelt kezdeményezései célkitőzéseinek megvalósításához,
B.
mivel a kisvállalkozói intézkedéscsomag számos fontos politikai pilléren alapul, így többek között a finanszírozáshoz és a piacokhoz (az egységes piachoz, a nemzetközi piacokhoz és a közbeszerzésekhez) való hozzáférésen, valamint a hatékonyabb szabályozáson; mivel a tagállamokon belül a kkv-k vállalkozói környezetének javítását célzó konkrét lépések megtételében elért haladás igen változó és gyakran a kisvállalkozói intézkedéscsomag elvei iránt megnyilvánuló politikai elkötelezettség ellenére is elenyészı,
C.
mivel a kkv-k továbbra is jelentıs problémákkal szembesülnek tevékenységük kiterjesztése, innovációs képességük és piacra jutásuk javítása terén, aminek elsıdleges oka a pénzügyi források megszerzésének nehézségei, valamint a makacs adminisztrációs terhek, amelyeket tovább kell csökkenteni,
D.
mivel a versenyképességi és innovációs keretprogram sikeresnek bizonyult, hiszen több mint 100 000 részt vevı kkv húzott belıle eddig hasznot és 2013-ig (a program
1
Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0100. Elfogadott szövegek, P7_TA-PROV(2011)0057. 3 Elfogadott szövegek, P7_TA-PROV(2011)0093. 2
PE 464.203 \ 35
HU
végéig) még továbbiak részesedhetnek belıle, A kisvállalkozói intézkedéscsomag megvalósítása 1.
üdvözli a kisvállalkozói intézkedéscsomag bizottsági felülvizsgálatát és támogatja a pénzügyi eszközökhöz való jobb hozzáférés és a piacra jutás javítására, valamint a bürokráciának a megerısített irányítás és nyomon követés, illetve az intelligens szabályozás és intézkedések (pl. a kkv-k teljesítményének felülvizsgálata) révén történı folyamatos csökkentésére összpontosító új javaslatokat;
2.
üdvözli továbbá, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomagba tartozó jogalkotási javaslatok majdnem mindegyikét sikeresen elfogadták; határozottan sürgeti a tagállamokat, hogy haladéktalanul fogadják el a még hátralevı egyetlen, az európai zártkörő társaság statútumáról szóló javaslatot, amely lehetıvé tenné a kkv-k számára, hogy az EU teljes területén kereskedjenek, és egyben visszaszorítaná a költségeket, ösztönözné e terület fellendülését, elımozdítaná az adminisztratív terhek kisvállalkozói intézkedéscsomagban jelzett 25%-os csökkenését, hozzájárulna az egységes piaci intézkedéscsomag hatékonyságához, ellensúlyozná a tagállamok protekcionista gazdasági politikáit és élénkítené a vállalkozásokat;
3.
sürgeti a tagállamokat, hogy minél gyorsabban hajtsák végre a késedelmes fizetésrıl szóló irányelvet, hogy hatékonyan vehessék fel a harcot a késedelmes fizetések és elsısorban a kkv-kra gyakorolt negatív hatásuk ellen; e tekintetben felszólítja a Bizottságot is, hogy hajtsa végre a kkv-k hatékony hitelkezelési rendszerei létrehozásának támogatását célzó, jóváhagyott kísérleti projektet, amely elısegítené a határokon átnyúló adósságbehajtást;
4.
rámutat arra, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomagban tervezett intézkedések végrehajtásának szintje tagállamonként eltérı; ezért határozottan sürgeti a tagállamokat, hogy kettızzék meg az e téren tett erıfeszítéseiket, és tegyenek konkrét vállalásokat a következı Versenyképességi Tanácson;
5.
úgy véli, hogy a rendszeres bizottsági ellenırzésnek biztosítania kell a végrehajtás szisztematikus és átfogó mivoltát; meggyızıdése, hogy a Bizottságnak hatékonyabb eszközökre van szüksége annak érdekében, hogy a tagállamokat a kisvállalkozói intézkedéscsomag elveinek végrehajtására ösztönözze, és felkéri a Bizottságot, hogy készítsen éves jelentést a kisvállalkozói intézkedéscsomag európai és tagállami végrehajtásának alakulásáról;
6.
üdvözli, hogy a Bizottság új kkv-küldöttet nevezett ki, és támogatja a küldött megbízatását, hogy ellenırizze a tagállamok kisvállalkozói intézkedéscsomag végrehajtása terén elért haladását, valamint hogy az egész Bizottságban elımozdítsa a kkv-k érdekeit, különös tekintettel a „Gondolkozz elıbb kicsiben!” elv hatékony alkalmazásának biztosítására; felszólítja a tagállamokat, hogy a kkv-kal kapcsolatos politikák összehangolása és a kisvállalkozói intézkedéscsomag különbözı kormányok általi végrehajtásának ellenırzése érdekében jelöljenek ki nemzeti kkv-küldötteket;
7.
felszólítja a Bizottságot, hogy a kkv-kel kapcsolatos politikák számos területet érintı szerepére tekintettel és a politikák egységességének biztosítása érdekében az érintett fıigazgatóságokon (például a kutatásért, a környezetvédelemért, a belsı piacért, a foglalkoztatásért és a kereskedelemért felelıs fıigazgatóságokon) jelöljön ki a kkv-k
36 /PE 464.203
HU
ügyeivel foglalkozó fıigazgató-helyettest, aki szorosan együttmőködik a kkvküldöttel; 8.
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság szerint nem minden jogalkotási javaslatban – különösen nemzeti szinten – alkalmazták helyesen és következetesen a kkv-tesztet; felszólítja ezért a tagállamokat és a Bizottságot, hogy biztosítsák, hogy valamennyi új jogszabályt értékeljék a kkv-kra gyakorolt esetleges hatások szempontjából, és hogy a hatásvizsgálatok részeként rendszeresen alkalmazzák a kkvtesztet; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy készítsen javaslatot a kkv-teszt uniós és nemzeti szinten történı alkalmazásának bevált gyakorlatokon alapuló normáira és minimálkövetelményeire;
9.
kiemeli, hogy a hatásvizsgálatokat – köztük a kkv-tesztet – teljesen függetlenül kell elvégezni, és azoknak mindig a lehetséges hatások átgondolt és objektív elemzésén kell alapulniuk; ezért úgy véli, hogy a hatásvizsgálati testület tagjait a Bizottság javaslata alapján az Európai Parlamentnek és Tanácsnak kellene kineveznie, és a tagokat ki kellene vonni a Bizottság elnökének irányítása alól; javasolja, hogy a kkvteszt megfelelı végrehajtásának felügyelete érdekében a kkv-küldött legyen a hatásvizsgálati testület állandó tagja;
Intelligens szabályozás 10.
figyelmeztet a kkv-k számára jelentıs akadályt képviselı, továbbra is fennálló bürokratikus és adminisztratív terhekre; üdvözli a Bizottság véleményét, amely szerint a tagállamoknak az irányelvek nemzeti törvényekbe történı átültetése során törekedniük kellene az uniós jogszabályokban elıírt követelmények szigorításából fakadó túlszabályozás elkerülésére; úgy véli, hogy a tagállamoknak az európai irányelvek nemzeti jogszabályaikba történı átültetésekor megfeleltetési táblázatokat kellene alkalmazniuk, mivel ezáltal egyértelmően kimutatható lenne, hogy a javaslat mely részei erednek az uniós szabályozásból, és mely részei jelentenek további nemzeti szabályozást;
11.
hangsúlyozza az e-kormányzat és a „csak egyszer” elv jelentıségét, amely szerint a tagállamoknak törekedniük kellene az információbekérés többszöri megismétlésének elkerülésére;
12.
üdvözli, hogy a Bizottság közleményében újból a kkv-k adminisztratív terhei nemzeti szintő csökkentésének ösztönzésére törekszik, mivel néhány tagállam még nem vezetett be, illetve nem tett eleget a nemzeti csökkentési céloknak; felszólítja a tagállamokat, hogy mutassanak határozottabb politikai elkötelezettséget e célok meghatározása és több elkötelezettséget ezek érvényesítése tekintetében;
13.
hangsúlyozza, hogy az adminisztratív terhek annál súlyosabbnak tőnnek, minél kisebb a vállalkozás, ezért kéri, hogy tegyenek különbséget a mikro-, kis- és közepes mérető vállalkozások között; kiemeli, hogy a mikrovállalkozások (10 fınél kevesebb foglalkoztatott) teszik ki az uniós vállalkozások 91,8%-át, és ezért nagyobb figyelmet és megfelelıen rájuk szabott megközelítést érdemelnek;
A pénzügyi eszközökhöz való hozzáférés 14.
hangsúlyozza, hogy az innovatív kkv-k ösztönzését célzó sikeres stratégia nem PE 464.203 \ 37
HU
alapulhat az egyre több támogatáson, hanem alapját olyan vállalkozói környezet kialakításának kell nyújtania, amelyben a kkv-k számára valódi, ösztönzı, izgalmas, alacsony költségekkel járó, hatékony, holisztikus és átfogó szabadságot és a források és finanszírozási eszközök valamennyi fajtájához – többek között támogatásokhoz, garanciákhoz és sajáttıke-finanszírozáshoz – jobb hozzáférést biztosítanak; megjegyzi, hogy bizonyos mértékő kudarc az innováció elválaszthatatlan velejárója, és ezért hangsúlyozza, hogy a finanszírozás megszerzéséhez újabb lehetıséget kell biztosítani a tisztességes és egyszer már kudarcot vallott kkv-k számára; 15.
kiemelten kéri, hogy az innováció kezdeti szakaszában javítsák a pénzügyi támogatáshoz való hozzáférést indulótıke-finanszírozás vagy részvénybefektetéshez hasonló finanszírozás formájában, valamint az induló vállalkozásoknak és az innovatív kisvállalkozásoknak biztosítsanak jelentısebb sajáttıke- vagy kvázisajáttıkefinanszírozást európai, regionális és helyi szinten; hangsúlyozza, hogy e tekintetben létre kell hozni az európai kockázatitıke-alapot; úgy véli, hogy az Európai Uniónak a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmuson (RSFF) keresztül ki kell terjesztenie az Európai Beruházási Bank (EBB) által kínált állandó kockázatmegosztásra szolgáló termékek körét; kiemeli az EBB szerepét, amelyet elsısorban a kkv-k szükségleteit kielégítı, fenntartható támogatást biztosító programok – például a JASMINE és a JEREMIE – ösztönzésében játszhat;
16.
úgy véli, hogy annak biztosítása érdekében, hogy a bankokra vonatkozó új Bázel III követelmények ne befolyásolják a kkv-knak nyújtott banki finanszírozást, a jelenleg elıkészítés alatt álló, tıkekövetelményekrıl szóló IV. irányelv hatáselemzésének részeként kiemelt figyelmet kell fordítani az átfogó kkv-tesztre, továbbá nagyobb hangsúly kell az olyan intézkedések azonosítására, amelyek biztosítják, hogy a bankok továbbra is betöltsék a reálgazdaság finanszírozásával kapcsolatos társadalmi szerepüket, valamint európai szinten nagyobb figyelmet kell fordítani az alternatív finanszírozásként biztosítandó garanciarendszerekre;
17.
e tekintetben üdvözli, hogy az EBB 1 milliárd eurót bízott az Európai Beruházási Alapra, hogy azt Mezzanine növekedési eszközként a növekedést, az innovációt és a versenyképes kkv-kat célzó beruházási alapokként a nevében Európa-szerte befektesse; ezért kéri e pénzügyi eszközök támogatásának további növelését, mivel ezek segítik az európai versenyképesség alapját nyújtó innováció ösztönzését;
18.
határozottan támogatja a versenyképességi és innovációs keretprogramot és annak bizonyított sikerét, és figyelmeztet arra, hogy a program hatékonyságát és rugalmasságát befolyásolhatja, ha a jövıbeni uniós kutatási programba történı várható beolvasztása következtében a szerkezete is megváltozik; kéri, hogy a versenyképességi és innovációs keretprogram maradjon a kkv-knak szóló, önálló és kiemelt program; a kisvállalkozói intézkedéscsomag egyes prioritásainak finanszírozása érdekében a kisvállalkozói intézkedéscsomagra vonatkozó, önálló költségvetési tételt kellene bevezetni a jövıbeni versenyképességi és innovációs keretprogramban;
19.
sajnálja, hogy 2009 végére az összesen 21 milliárd eurónak megfelelı értékő pénzügyi támogatás csupán 75%-a volt – közvetítı bankokon keresztül – maradéktalanul elérhetı a mintegy 23 millió kkv-ból pusztán 50 000 számára; ezért olyan intézkedéseket követel, amelyek a kifizetési mechanizmust és különösen a közvetítı partnerbankok rendszerét átláthatóbbá, hozzáférhetıbbé és hatékonyabbá teszik a
38 /PE 464.203
HU
hiányok elkerülése és a teljes 30 milliárd euró 2008 és 2011 közötti folyósításának megvalósítása érdekében; A piacokhoz való hozzáférés 20.
üdvözli az egységes piaci intézkedéscsomag elfogadását, amelynek alapját a Montijelentéssel összhangban álló, európai parlamenti kezdeményezés nyújtotta; különösen üdvözli azokat a jogalkotási intézkedéseket, amelyek a kkv-k számára biztosítják, hogy maradéktalanul részesüljenek az egységes piac kínálta elınyökbıl, így például a kockázatitıke-alapokra vonatkozó európai szabályokat, a közös konszolidált társaságiadó-alapot (KKTA), a felülvizsgált héa-szabályozást és a számviteli irányelvek egyszerősítését; sürgeti a Tanácsot, hogy határozottan kötelezze el magát az egységes piaci intézkedéscsomag végrehajtása mellett, különös tekintettel a kiemelt intézkedések 2012 végéig történı elfogadására; felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a folyamat során valamennyi intézkedés esetében körültekintıen vegyék figyelembe a kkv-k érdekeit;
21.
sürgeti a Bizottságot, hogy erısítse meg és terjessze ki az Enterprise Europe Network elnevezéső hálózat (EEN) szerepét annak érdekében, hogy az segíteni és támogatni tudja a kisvállalkozások arra irányuló összes erıfeszítését, hogy jobban ki tudják aknázni az egységes piac által kínált lehetıségeket;
22.
úgy véli, hogy a kkv-k és a közbeszerzık közötti párbeszédet meg kell erısíteni, hogy a szerzıdések odaítélési eljárásaiban elımozdítsák a kkv-k részvételét; e tekintetben azt javasolja, hogy vizsgálják meg, hogyan segíthetnék a kkv-kat társulások és konzorciumok létrehozásában, hogy a közbeszerzéseken közösen tehessenek ajánlatot; felszólítja a Bizottságot, hogy folytasson hatásvizsgálatot és tanulmányozza az uniós közbeszerzések határértékeit, ami lehetıvé tenné a kkv-k részvételét olyan eljárásokban is, amelyekre egyébként egyedi elıírások vonatkoznak és ezért nem elérhetık számukra; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne javítani a közbeszerzési felhívások közzétételét Európa-szerte, valamint hogy törölje el azokat az adminisztratív terheket, amelyek megakadályozzák, hogy európai cégek határokon átnyúló közbeszerzésben vegyenek részt; felszólítja a tagállamokat, hogy rendszeresebben alkalmazzák a kkv-k közbeszerzésekhez való hozzáférését elısegítı bevált gyakorlatok európai kódexét;
23.
felszólítja a Bizottságot, hogy az európai szabványosítási rendszer korszerősítésére vonatkozó jövıbeni javaslatokban biztosítsa a kkv-k érdekeinek megfelelı képviseletét az európai szabványügyi testületekben, valamint a kkv-k könnyebb hozzáférését a szabványokhoz;
24.
hangsúlyozza, hogy az olyan kezdeményezések, mint a kisvállalkozói kutatási kezdeményezés, kiemelkedı segítséget nyújtanak a közszféra szervei számára abban, hogy kisvállalkozásoktól kutatást és fejlesztést vásároljanak állami szükségleteket kielégítı megoldások létrehozása érdekében és egyben támogatva az innovatív termékek és szolgáltatások fejlesztését;
A kkv-k támogatása 25.
megismétli korábbi felhívását, hogy hozzanak létre a kkv-k számára nemzeti információs – fizikai vagy elektronikus – kapcsolattartó pontokat és támogató PE 464.203 \ 39
HU
ügynökségeket, amelyek az „egyablakos rendszer” elvén mőködve a vállalkozások életciklusa szerint strukturált különféle információforrásokat és támogató szolgáltatásokat tesznek elérhetıvé; 26.
úgy véli, hogy segíteni kell a kisvállalkozások nemzeti piacokon való versenyképességének növelését azáltal, hogy fokozzák exportképességüket; tájékoztatást kapnak a nemzetközi piacokhoz való hozzáférést és a kkv-k által kínált termékek és szolgáltatások piacra jutását ösztönzı programokról és kezdeményezésekrıl; a két- és többoldalú kereskedelmi tárgyalások során biztosítják a kisvállalkozások érdekeinek megfelelı képviseletét;
27.
támogatja a Bizottság kkv-kat célzó, „második esély” kezdeményezését, amely a kkv-k európai hetének keretében is szerepel;
Kutatás és innováció 28.
további erıfeszítéseket kér a kutatás, a fejlesztés és az innováció finanszírozásának egyszerősítése, valamint a programok megfelelı irányítása terén különösen a kkv-k érdekében, amint az a kutatási keretprogramok végrehajtásának egyszerősítésérıl szóló, 2010. november 11-i és a következı programozási idıszakban a kkv-k finanszírozására szolgáló uniós eszközök felülvizsgálatának gyakorlati vonatkozásairól szóló, 2011. február 16-i európai parlamenti állásfoglalásokban kifejtésre került;
29.
üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy a kkv-k számára egyszerőbb adminisztratív és pénzügyi szabályokat, valamint a teljes innovációs ciklusra – ideértve a nem mőszaki innovációt is – vonatkozó innovációs kapacitásuk megerısítését célzó, ésszerő eszközöket javasoljon a jövıbeni kutatási és innovációs finanszírozási kereten belül és különösen a hetedik keretprogramot és a versenyképességi és innovációs keretprogramot felváltó programok keretében; emlékezteti a Bizottságot a kkv-k helyi támogatása biztosításának fontosságára például az innovációs központok, a kereskedelmi kamarák, a vállalkozók szervezetei és az innovációs klaszterek bevonása révén;
30.
kéri az egységes európai szabadalom elfogadását és fejlesztését, valamint a kkv-k innovációmenedzsmenttel kapcsolatos kapacitásának, a kutatási és innovációs szolgáltatásokhoz, illetve egyéb tudásalapú üzleti szolgáltatásokhoz (üzleti modellezés, kockázatértékelés stb.) való hozzáférésének javítását célzó eszközök és programok (például az „innovációs utalványok”) fejlesztését és európai szintő összehangolását; hangsúlyozottan kiemeli a kkv-k kutatáshoz és fejlesztéshez való hozzáférését elısegítı, egyetemalapú technológiaátadási központok tagállami bevált gyakorlatait; felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje e technológiaátadások kutatási központok és vállalkozások, különösen az innovatív kkv-k közötti elımozdítását célzó, európai szabványügyi alap létrehozásának megvalósíthatóságát;
31.
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az innovatív kkv-k közül csak kevésbıl válik több embert foglalkoztató, nagyobb vállalat; rámutat arra, hogy az Egyesült Államokhoz képest az EU-ban kevesebb a fiatal, nagy kutatási és fejlesztési intenzitást igénylı innovatív cég is, valamint hogy az innováció és a digitális jártasság súlyos hiányosságai megakadályozzák a kkv-kat az innovatív üzleti modellek és az új technológiák alkalmazásában;
40 /PE 464.203
HU
32.
felkéri a nemzeti kormányokat, hogy fontolják meg adóügyi ösztönzık bevezetését az induló innovatív kisvállalkozások mőködésének elsı éveire;
Készségek, oktatás és szakmai képzés 33.
sajnálja, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomag nem fordít kellı figyelmet olyan szociális és munkaerı-piaci kérdésekre, amelyek befolyásolják a vállalkozási kedvet és a kkv-k képességét arra, hogy kihasználják foglalkoztatási potenciáljukat és megfelelı képzettségő munkaerıt alkalmazzanak;
34.
elismeri, hogy a növekedés és az innováció legfontosabb mozgatórugói a vállalkozói szellemmel bíró kkv-k; hangsúlyozza, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a vállalkozói szellem fejlesztésére az oktatás és a képzés valamennyi szintjén olyan innovatív módszerek alkalmazása révén, mint valódi minivállalatok létrehozása a középiskolai oktatásban; kiemeli a kisvállalkozások jelenlegi piaci környezetben való sikeréhez szükséges vezetıi és számítástechnikai készségek fejlesztése támogatásának fontosságát;
35.
felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki és népszerősítsenek olyan kezdeményezéseket, amelyek jobban támogatják a kkv-k képzési igényeinek számbavételét és elırejelzését elsısorban fenntarthatóbb mőködésük biztosítása érdekében, valamint hogy a tagállamok bevált gyakorlatai alapján dolgozzanak ki a vállalkozási ismeretek oktatására és a szakmai képzésre vonatkozó stratégiákat;
36.
felkéri a Bizottságot, hogy megfelelı források révén biztosítsa a fiatal vállalkozóknak szóló Erasmus programok folyamatosságát, tekintettel az elıkészítı intézkedések rendkívül ígéretes eredményeire annak ellenére, hogy a program még nem mőködik teljes körően;
A források hatékonysága 37.
üdvözli, hogy a Bizottság felismerte, hogy a kkv-k kulcsfontosságú szerepet játszanak az erıforrásokat hatékonyan felhasználó gazdaságra történı áttérésben; úgy véli, hogy értékláncon alapuló megközelítésre van szükség a forráshatékonyság célkitőzéseinek megvalósításához; felkéri ezért a Bizottságot kkv-k által koordinált ágazati projektek és fellépések létrehozására, amelyek célja az érték- és ellátási láncok potenciálisan erıforrás-hatékony innovációinak feltérképezése;
38.
üdvözli az ökoinnovációs cselekvési terv elfogadására irányuló bizottsági javaslatot; olyan nagyra törı intézkedéseket követel, amelyek az értéklánc minden szakaszában – ideértve a tervezést is – támogatják a kkv-k ökoinnovációs megoldásainak bevezetését; úgy véli, hogy elengedhetetlen az e terület kezdeményezéseire fordított források növelése többek között a jövıbeni versenyképességi és innovációs keretprogram, valamint a strukturális alapok célzott felhasználása révén; felkéri a Bizottságot, hogy kétévente tegyen jelentést a kkv-k ökoinnovációjának támogatása terén a tagállamok által elért haladásról;
39.
felhívja a figyelmet a kkv-kban rejlı energiatakarékossági lehetıségekre, mivel jelenleg a kkv-k csupán 24%-a aktív a környezetre gyakorolt hatások csökkentését célzó fellépésekben; hangsúlyozza, hogy a költséghatékony energiahatékonysági intézkedések végrehajtása elısegítené a kkv-k energiaszámláinak csökkenését és PE 464.203 \ 41
HU
növelné az újraberuházásra való képességüket; meggyızıdése, hogy határozottan szükség van a kis- és középvállalkozók alacsony széndioxid-kibocsátással kapcsolatos ismereteinek bıvítésére; hangsúlyozza, hogy míg minden kkv-ra jut legalább egy pénzügyi tanácsadó, addig nagyon kevés olyan szakértı létezik, aki a kkv-knak energiatakarékossággal és -hatékonysággal kapcsolatos tanácsokkal szolgálhatna; 40.
megjegyzi, hogy az összes tagállamban növekszik a harmadik országból importált hamisított és kalóztermékek illegális kereskedelme, ami veszélyezteti az európai kis- és középvállalkozások versenyképességét; o o
41.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
42 /PE 464.203
HU
o
P7_TA-PROV(2011)0236 Innovatív Unió: Európa átalakítása a válság utáni világnak megfelelıen Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása az Innovatív Unióról: Európának a válság utáni világhoz való alkalmazkodásáról (2010/2245(INI)) Az Európai Parlament, –
tekintettel „Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése: Innovatív Unió” címő, 2010. október 6-i bizottsági közleményre (COM(2010)0546),
–
tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés (EUMSZ) 179. cikkének (1) bekezdésére, amelynek értelmében „az Unió célja az, hogy egy európai kutatási térség létrehozásával, amelyen belül a kutatók, a tudományos ismeretek és a technológiák szabadon áramlanak, erısítse tudományos és technológiai alapjait, továbbá ösztönözze versenyképességének fejlıdését – ideértve az Unió iparát is –, ugyanakkor támogassa a Szerzıdések egyéb fejezetei alapján szükségesnek ítélt kutatási tevékenységeket.”,
–
tekintettel az Innovatív Unió kiemelt kezdeményezés keretén belüli európai innovációs partnerségekrıl szóló, 2010. november 11-i állásfoglalására1,
–
tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” címő, 2010. március 3-i bizottsági közleményre, Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” címő bizottsági dokumentumra (COM(2010)2020),
–
tekintettel az „Erıforrás-hatékony Európa – Az Európa 2020 stratégia keretébe illeszkedı kiemelt kezdeményezés” címő, 2011. január 16-i bizottsági közleményre (COM(2011)0021),
–
tekintettel az „Európai digitális menetrend ” címő, 2010. május 19-i bizottsági közleményre (COM(2010)0245),
–
tekintettel „Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történı megvalósításának ütemterve” címő, 2011. március 8-i bizottsági közleményre (COM(2011)0112),
–
tekintettel az „Iparpolitika a globalizáció korában” címő, 2011. március 9-i állásfoglalására2,
–
tekintettel „A Közösség innovációs politikájáról a változó világban” címő, 2010. június 15-i állásfoglalására3,
–
tekintettel az Európa 2020 stratégiáról szóló, 2010. június 16-i állásfoglalására4,
–
tekintettel a kutatási keretprogramok végrehajtásának egyszerősítésérıl szóló, 2010.
1 2 3 4
Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0398. Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0093. Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0209. Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0223. PE 464.203 \ 43
HU
november 11-i állásfoglalására1, –
tekintettel az innovációról szóló, 2011. február 4-i európai tanácsi következtetésekre,
–
tekintettel a Versenyképességi Tanács 2010. november 25–26-i 3049. ülésének az európai innovációs unióról szóló következtetéseire,
–
tekintettel a Versenyképességi Tanács 2010. október 12-i 3035. ülésének következtetéseire „az uniós kutatási és innovációs programok egyszerősítés révén történı vonzóbbá tételérıl”,
–
tekintettel az „Integrált iparpolitika a globalizáció korában: A versenyképesség és fenntarthatóság középpontba állítása” címő, 2010. október 28-i bizottsági közleményre (COM(2010)0614),
–
tekintettel „Az Európa 2020 keretei közötti intelligens növekedéshez hozzájáruló regionális politika” címő, 2010. október 6-i bizottsági közleményre (COM(2010)0553),
–
tekintettel a „Felkészülés a jövıre: közös stratégia kidolgozása a kulcsfontosságú alaptechnológiákkal kapcsolatban” címő, 2009. szeptember 30-i bizottsági közleményre (COM(2009)0512),
–
tekintettel „Az európai IKT-re irányuló kutatás-fejlesztés és innováció stratégiája: Kapcsoljunk magasabb sebességfokozatba!”címő, 2009. március 13-i bizottsági közleményre (COM(2009)0116),
–
tekintettel a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról szóló bizottsági zöld könyvre,
–
tekintettel „Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata” címő, 2011. február 23-i bizottsági közleményre (COM(2011)0078),
–
tekintettel a „Tudományos információk a digitális korban: hozzáférés, terjesztés és megırzés” címő, 2007. február 14-i bizottsági közleményre (COM(2007)0056),
–
tekintettel „A környezeti elınyökkel járó innovatív üzleti modellek ösztönzése” címő, az Európai Bizottság megbízásából 2008 novemberében készített jelentésre,
–
tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,
–
tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A7-0162/2011),
A.
mivel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés (EUMSZ) 179. cikkének (2) bekezdése értelmében „az Unió az egész területén ösztönzi a vállalkozásokat – a kisés középvállalkozásokat is beleértve –, a kutatási központokat és egyetemeket a magas
1
Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0401.
44 /PE 464.203
HU
színvonalú kutatási és technológiafejlesztési tevékenységeik terén; támogatja azokat az együttmőködésüket célzó erıfeszítéseiket, amelyek célja elsısorban az, hogy a kutatók a határokon átívelı módon szabadon együttmőködhessenek egymással, és hogy a vállalkozások képesek legyenek teljes mértékben kihasználni a belsı piac lehetıségeit, különösen a nemzeti közbeszerzések megnyitása, a közös szabványok meghatározása és az együttmőködés jogi és adóügyi akadályainak felszámolása útján”, B.
C.
D.
mivel a kutatás és az innováció felgyorsítása nemcsak a fenntartható és versenyképes gazdasági modell megvalósításához és a jövıbeni fejlıdés biztosításához szükséges, hanem azért is, mert ez fog megoldásokat hozni az európai társadalom elıtt álló közös, nagy társadalmi kihívásokra, nevezetesen a következıkre: –
az aktuális demográfiai változások: öregedı társadalom, a világ népességének növekedése (betegségmegelızés, egészség, táplálkozás), urbanizáció, társadalmi kohézió és migráció;
–
a – biológiai és nem biológiai – erıforrások fenntartható kezelése felé való átmenet, éghajlatváltozás, megújuló energia és energiahatékonyság, forráshatékonyság, a vízhiány, az árvizek és a kritikus nyersanyagok biztosítására és helyettesítésére irányuló erıfeszítések;
–
egy erıs, stabil, igazságos és versenyképes gazdasági alap: gazdaságélénkítés, a tudásalapú társadalom hasznosítása és az EU versenyképességének és a foglalkoztatottság fellendítése,
mivel az innováció fellendítésének kulcsa a következıkben keresendı: –
a polgárok kreativitásának, az emberi erıforrások, a vállalkozások alkalmazkodó képességének és a vállalkozói szellemnek, a fogyasztás mintáinak és az új ötletekre adott válaszok elıtérbe helyezése,
–
hosszú távú, stabil, egyszerő, átlátható és támogató szabályozási keret,
–
az innovációs ciklus különbözı szakaszai során a változatos finanszírozási lehetıségekhez való jobb hozzáférés (különösen a kkv-k számára),
–
a magánszektor beruházásainak növelése és serkentése,
–
eredményes együttmőködés az oktatási szféra és a kutatóintézetek – ideértve a kutatási és technológiai szervezeteket is –, a vállalkozások, kormányok és polgárok között, többek között a tudásmegosztást és eszmecserét elısegítı olyan együttmőködési platformok és eszközök létrehozásával, mint a nyílt hálózatok, a nyílt szabványok és a klaszter jellegő megközelítés,
–
a döntéshozatali folyamatokba az összes érintett szereplı bevonásának biztosítása,
–
a gazdaság globalizációjával és digitalizálódásával összefüggésben hatékonyabb eszközök az ipari tulajdon védelmére,
mivel a kockázatvállalásra való hajlandóság a sikeres innováció szükséges elıfeltétele, PE 464.203 \ 45
HU
E.
mivel az európai versenyképesség fenntartása érdekében szükség van egy szemléletbeli elmozdulásra, amely nélkülözhetetlen az európai vállalkozó szellem és az innovációs potenciál javítása szempontjából; mivel változásokat kell bevezetni a kockázatvállalás ösztönzésére és az innovatív vállalkozások alapítására, valamint az induló vállalkozókra vonatkozó feltételek javítására,
F.
mivel a globális gazdasági összefüggésre való tekintettel az Európai Uniónak a versenyképesség terén támadó állásba kell helyezkednie, és élen kell járnia, ezért az EU-nak egy intenzív innovációs programba kell befektetnie,
G.
mivel Európának korszerő, megfizethetı és jól mőködı rendszerre van szüksége a szellemi tulajdonjogok védelmére az innováció elımozdításához és versenyképességünk megerısítéséhez,
H.
mivel a szellemi tulajdonjogok a tıkeigényes kutatás, fejlesztés és innováció fontos elıfeltételét képezik,
I.
mivel a szellemi tulajdonjogok tekintetében az innováció megerısítésének legjobb lehetısége Európában az uniós szabadalom létrehozása,
J.
mivel a modern uniós védjegyrendszernek rendkívül fontos szerepe van az európai vállalatoknak a tervezés, a megvalósítás és az innováció területén történı beruházásai által képviselt értékek védelmében,
K.
mivel ha 2020-ig az EU GDP-jének 3%-át elkülönítik kutatásra és fejlesztésre, akkor 3,7 millió álláshely jöhetne létre, és 2025-ig az éves GDP megközelítıleg 800 millió EUR-val nıne,
L.
mivel az európai kutatók csupán 30%-a nı, és az európai kutatóintézetek vezetıi közül is csak 13% nı,
Integrált és interdiszciplináris megközelítés 1.
üdvözli az Innovatív Unió kiemelt kezdeményezést, amely a tagállami erıfeszítések kiegészítéseként az eddigi legjelentısebb és legcélzottabb kísérlet egy stratégiai, integrált és vállalkozásközpontú európai innovációs politika bevezetésére, melynek keretében az innováció irányítása és a haladás ellenırzése a legmagasabb politikai szinten történik, amelynek sikere a tagállamok teljes körő, a finanszírozásra és a helyes fiskális konszolidációra is kiterjedı együttmőködésétıl és a tagállami szintő végrehajtástól függ, és ahol a fenntartható, növekedésbarát finanszírozás kap hangsúlyt az innováció, a kutatás és az oktatás terén, és amelynek során a közös innovációs célkitőzések irányítják a szakpolitikát az összes vonatkozó területen; üdvözli az Európai Tanács 2011. február 4-i ülésén tárgyalt stratégiai megközelítést;
2.
támogatja az „Innovatív Unió” elnevezéső kezdeményezést mint az Unió gazdasági, társadalmi és kulturális fejlıdésének egyik alappillérét, különösen ami a befogadó megközelítést illeti az oktatás minden szintjén, beleértve a szakoktatást és a szakképzést is;
3.
felhív az innováció tágabb értelmezésére, amely az eredményre koncentrál és túllép a technológiai és termékorientált innováción, az összes érdekelt, elsısorban a
46 /PE 464.203
HU
vállalkozások bevonásával mőködik, és középpontba helyezi a polgárok felhatalmazó szerepét, ugyanakkor érzékelve a szemléletváltást; emlékeztet arra, hogy az innováció az ötletek sikeres gyakorlati megvalósítását jelenti, és termékekre, folyamatokra, szolgáltatásokra, mozgalmakra, rendszerekre és szervezeti struktúrákra egyaránt irányulhat; sürgeti, hogy a Bizottság határozza meg az innováció fogalmát; 4.
úgy véli, hogy az innovációt a tudomány, valamint a gazdasági és társadalmi tevékenység valamennyi területén a közérdek, az életkörülmények javítása, a társadalmi jólét elımozdítása, valamint a környezet és a természeti egyensúly megırzése kritériumainak kell vezérelniük;
5.
úgy véli, hogy mivel az innováció komplex fogalom, fokozni kell a nem technológiai innovációs erıfeszítéseket, ennek keretében terjeszteni kell az ilyen innovációkkal kapcsolatos bevált gyakorlatokat, továbbá egy nyílt és átfogó megközelítés alapján meg kell határozni az uniós finanszírozás szabályait és feltételeit;
6.
szorgalmazza, hogy tegyenek határozott különbséget az „eredeti innováció” – azaz valami, amit elıször hoztak létre és amely a piacon még nem elérhetı – és a piacon már jelen lévı terméken, szolgáltatáson, folyamaton vagy kezdeményezésen végzett kereskedelmi jellegő javítások vagy változtatások fogalma között;
7.
úgy véli, hogy a szociális-gazdasági innovációt pontosan, ugyanakkor rugalmasan kell meghatározni, mert az sok esetben nem egy termék formájában vagy egy technikai megoldás alkalmazásában testesül meg, hanem egy folyamatot alkotó, egy sor, egymással összefüggı, hosszú távú intézményi, mőszaki és igazgatási változásban;
8.
rámutat, hogy a 2050-ig tartó idıszakra szóló energiapolitikai útiterv szempontjából mérföldkövet jelentı Európa 2020 stratégiában, az energiahatékonysági cselekvési tervben, a nyersanyag-politikai kezdeményezésben, a 2011–2020 közötti európai energiastratégiában és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiarendszer 2050-re történı megvalósítására irányuló ütemtervben kitőzött céloknak az Innovatív Unióban elsıbbséget kell élvezniük;
9.
rámutat, hogy a nemzetközivé válás és az innováció a külsı versenyképesség és a növekedés kulcsfontosságú mozgatórugói, és döntı szerepet játszanak az EU 2020 stratégia stratégiai céljaiban;
10.
hangsúlyozza az éghajlatvédelmi szempontból hatékony, energiahatékony és megújuló technológiák jelentıségét a fenntartható globális gazdaság felé való elmozdulásban; elismeri az EU vezetı pozícióját számos kulcsfontosságú ágazatban az éghajlatbarát és erıforrás-takarékos ipari termelésben; felszólítja a Bizottságot, hogy határozzon meg ezekben az ágazatokban a nemzetközivé válásra vonatkozó és innovációs stratégiákat;
11.
elismeri, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, valamint az energiahatékonyságra és az ipari termelés dematerializálására irányuló erıfeszítésekhez aktív politikát kell folytatni az új technológiák globális terjesztésében;
12.
hangsúlyozza, hogy többek között a környezetvédelem, a közegészségügy, az élelmiszerbiztonság, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem azok a területek, ahol leginkább szükség van fokozott innovációs törekvésre, amely során megerısítik a meglévı tudományos és technológiai bázist; hangsúlyozza, hogy az EU jövıbeli PE 464.203 \ 47
HU
kutatási és innovációs programjainak megfelelı módon kell ezeket a területeket figyelembe venniük; hangsúlyozza ezért egy több ágazatot átfogó, az ökoszisztéma ellenálló képességén alapuló megközelítés szükségességét; 13.
megjegyzi, hogy a kulturális és kreatív ágazatokban a piac széttöredezettsége részben a fogyasztók kulturális sokféleségének és nyelvi preferenciáinak tulajdonítható;
14.
üdvözli a Bizottság részérıl a nagy társadalmi kihívások elıtérbe helyezését, és hangsúlyozza, hogy az innovációra és kutatásra azért van szükség, hogy növekedjen a források termelékenysége és a fenntartható helyettesítés, továbbá növekedjen a forrásfelhasználás és az energiafogyasztás hatékonysága is;
15.
megjegyzi, hogy el kell kerülni, hogy az innovációk kizárólag korlátozott területeken kapjanak prioritást, annak érdekében, hogy hosszú távon ne veszítsünk el értékes innovációs potenciált;
16.
álláspontja szerint az innováció fontos szerepet játszhat a társadalmi kohézió növelésében azáltal, hogy javítja a biztosított szolgáltatások minıségét, ezért speciális szakképzési programokat kell kidolgozni;
17.
rámutat, hogy a piacgazdaságban az innováció nem kizárólag a legfontosabb társadalmi kihívásokkal való szembenézésre szolgál, hanem rendkívül fontos szerepet tölt be a szabadidı, a technológia, az ipar, a kultúra és a szórakoztatás terén a fogyasztóbarát és vonzó termékek gyártásában; rámutat, hogy hatalmas nemzetközi piaca van az innovatív, csúcstechnológián alapuló szabadidıs termékeknek (okostelefonok, táblagépek, játékkonzolok, hordozható szabadidıs eszközök stb.), illetve világszintő piac áll rendelkezésre a közösségi hálózatépítésre épülı és az innovatív internetes szolgáltatások számára, mely területeken az európai vállalkozások csekély szerepet játszanak;
18.
hangsúlyozza az Erıforrás-hatékony Európa és az Iparpolitika kiemelt kezdeményezés, valamint az arra irányuló erıfeszítések fontosságát, hogy a gazdasági növekedést különválasszák a források felhasználásától az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, tudásalapú gazdaságra való áttérés támogatásával, a megújuló és fenntartható energiaforrások használatának növelésével, a széndioxid-kibocsátást csökkentı és egyéb, forráshatékony technológiák kifejlesztésével és a fenntartható közlekedés fejlesztésével, ugyanakkor növelve az európai vállalatok versenyképességét is;
19.
emlékeztet arra, hogy a digitalizálás és az IKT az innováció motorja, és ezért a nagysebességő szélessávú internet-hozzáférés alapvetı elıfeltétel az Európai Innovációs Partnerségek számára is, mivel az fokozza a polgárok együttmőködését és részvételét is; e tekintetben felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a nagysebességő internet bevezetését és az uniós digitális menetrend gyors megvalósítását szolgáló e-kezdeményezések népszerősítését;
20.
felszólítja a Bizottságot, hogy kellıen vegye figyelembe a rendszereket támogató azon „intelligensebb”, fenntartható technológiákat, amelyek a cégek számára lehetıvé teszik az igényeknek megfelelı, valós idıben nyújtott szolgáltatások kifejlesztését a legkülönfélébb ágazatokban, például a közlekedés és a logisztika, az építkezés és a létesítmények üzemeltetése, az energiaelosztás, a távközlés és a pénzügyi szolgáltatások terén;
48 /PE 464.203
HU
21.
hangsúlyozza, hogy a kutatás és az innovációs politika sikere a következıktıl függ: –
az összes szakpolitika és intézkedés stratégiai orientációja, fejlesztése, megtervezése és végrehajtása azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az európai innovációhoz, és erısítse azt (például az oktatás és képzés, a tanácsadó szolgáltatások, a munkaerıpiac, az egységes piac, a szellemi tulajdonjogok megfelelı kezelése, az infrastruktúra, az adózási eszközök, az iparpolitika, a közbeszerzés és a kereskedelem, a szolgáltató és a termelı vállalatok közötti közös innovatív interakciók révén, külön figyelemmel a kkv-kre);
–
megfelelıen összehangolt, multidiszciplináris együttmőködés és (pénzügyi) támogatás uniós, tagállami, regionális és helyi szinten;
–
az összes érintett szereplı – pl. a kkv-k, az ipar, az egyetemek, a kutatóintézetek, a kutatási és technológiai szervezetek, a kormányok, a civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek – maximális bevonása, ideértve a tudományos intézmények és az ipar közötti együttmőködés lehetséges új, termékeny formáinak keresését;
–
a különbözı politikai területek, intézkedések és eszközök koordinációja, koherenciája és szinergiája, hogy el lehessen kerülni a nem összehangolt kutatási és innovációs erıfeszítésekbıl eredı széttagoltságot és kétszeres munkát;
–
az innovatív termékek számára megfelelı szabályozási környezet kialakítása annak érdekében, hogy a piaci igényekre rugalmasan lehessen reagálni;
–
a szakpolitikai értékelést elısegítı módszerek és eljárások, ideértve a szakértıi vizsgálati testületeket és a sikeres kísérletek terjesztését is;
hangsúlyozza, hogy az Innovatív Unió szakpolitika fı céljának azt kell tekinteni, hogy a nagy társadalmi kihívásokra összpontosító, valóban holisztikus megközelítés elfogadásával elısegítse a szakpolitikák koordinációját és a szakpolitikai eszközök közötti koherenciát, valamint szinergiát teremtsen az innovációs politikát illetıen; 22.
hangsúlyozza, hogy az uniós kereskedelmi és innovációs politikát át kell alakítani úgy, hogy valóban alkalmas eszköz legyen a munkahelyteremtésre, a szegénység felszámolására és a világ fenntartható fejlıdésének biztosítására; szilárdan hiszi, hogy nélkülözhetetlen az EU belsı és külsı politikáinak szempontjai közötti következetesség, és hogy az új kereskedelmi politika kialakítása közben ügyelni kell a munkahelyteremtésre irányuló erıteljes ipar- és innovációs politikával való összhangra annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a gazdasági fejlıdést, és ennek következtében több és jobb munkahelyet lehessen létrehozni;
23.
hangsúlyozza az Innovatív Unió kiemelt kezdeményezés kapcsolatát az éves növekedésrıl szóló felméréssel, amely a megerısített együttmőködést szolgáló, a tagállamok éves fejlıdését mutató jelentıs eszköz;
24.
felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki az innováció terén tett elırehaladás jobb megfigyelését és értékelését, valamint az innovációs politikák és programok mérhetıségét lehetıvé tevı, egységes integrált mutatót, amely tekintetbe veszi a tagállamok fennálló gazdasági rendszereiben megmutatkozó sokféleséget; a PE 464.203 \ 49
HU
kutatásfinanszírozási fejlemények nyomon követését lehetıvé tévı megbízható adatforgalmi infrastruktúra kidolgozására szólít fel, illetve szorgalmazza az „eredménytábla” továbbfejlesztését a nemzetközi együttmőködés segítségével, olyan mutatók hozzáadásával, amelyek a meglévı források intelligens felhasználásával abszolút értékben mérik az EU innovációs kapacitását; 25.
rámutat, hogy az innováció és a kreativitás olyan tevékenység, amely bizonyos fokig végezhetı, tanítható és fokozható; ezért szorgalmazza, hogy az innováció és a kreativitás az uniós tagállamok oktatási rendszereiben nagyobb szerepet kapjon; felszólít a tagállamokban alkalmazott kreatív és innovatív oktatási tantervekkel és módszerekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok elismerésére és terjesztésére;
26.
hangsúlyozza az ökoinnováció kulcsszerepét az EU 2020 stratégiában kitőzött célok megvalósításában; felszólít ezért egy nagyszabású ökoinnovációs cselekvési program elfogadására, amely ökoinnovációt bevezetı intézkedéseket javasol az értéklánc minden pontján, többek között az e területhez tartozó kezdeményezések tervezése és a források növelése tekintetében a versenyképességi és innovációs programon keresztül;
27.
mivel az innováció általában szoros kapcsolatban van a piaccal, és informális csatornákon keresztül fejlıdik, úgy gondolja, hogy az EU-nak finomítani kellene az innovációval kapcsolatos értékelési módszereit annak figyelembevételével, hogy nem lehet az összes terület értékelésére ugyanazokat a kritériumokat használni;
28.
hangsúlyozza annak veszélyét, hogy az „innováció” kifejezés olyan elcsépelt közhellyé válik, amely pusztán a folytonos használat következtében önelégültséghez vezet; az innováció önmagában nem olyan csodaszer, amely minden problémát megold, és amelyet gazdasági és társadalmi válság idején tetszés szerint elı lehet kapni; éppen ellenkezıleg, az állami és a magánszektorban folyamatosan törekedni kell az innovációra, és az EU-nak, valamint a tagállamoknak tevékenyen támogatniuk kell egymással összefüggı oktatási, kutatási, ipari, szociális és környezetvédelmi stratégiákkal;
29.
elismeri a kulturális és kreatív iparágak fontosságát az innováció tekintetében, mivel a tanulmányok azt bizonyítják, hogy azok a cégek, amelyek arányosan nagyobb mértékben használják a kulturális és kreatív iparágak szolgáltatásait, az innováció tekintetében jobban teljesítenek;
30.
állítja, hogy az internetsemlegesség és a nyílt szabványok elve az innováció mozgatórugói;
Polgárközpontú innovációs táradalom 31.
hangsúlyozza, hogy az innováció fı húzóerejét egyrészrıl a polgárok igényei, másrészrıl a vállalkozások részvétele alkotja; rámutat, hogy az innovatív társadalom megteremtésének ezért a polgárai részvételén kell alapulnia, amihez az alulról felfelé haladó megközelítés révén lehetıvé kell tenni számukra a szükségleteik és kreatív potenciáljuk kifejezését, és innovatív megoldásokat kell biztosítani, hogy az egyes polgárok hozzájárulhassanak az erıforrás-hatékonysághoz;
32.
hangsúlyozza, hogy meg kell teremteni a tanulás, a kíváncsiság és a kockázatvállalás kultúráját; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek komoly
50 /PE 464.203
HU
erıfeszítéseket az innovatív, kíváncsiságtól vezérelt és kockázatvállaló, a kudarcot is lehetıségként elviselı gondolkodásmód felé történı elmozdulás érdekében, ösztönözve a fenntartható fogyasztási minták felé történı elmozdulást, és aktívan támogatva a polgárok és a vállalkozások innovációban és a nyitott innovációs rendszerekben való részvételét; hangsúlyozza, hogy az innovációnak mint folyamatnak, amelyet nem irányíthatnak kizárólag a kormányok, és nem is szükséges, hogy csak ık irányítsák, olyan kedvezı feltételekre van szüksége, amelyek megfelelı rugalmasságot biztosítanak az elıre nem látható fejleményekre való reagáláshoz; 33.
úgy véli, hogy a tudás elırehaladása és többféle alkalmazása nem jelenti azt, hogy nincs szükség nyitott és részvételi értékelésre ezen alkalmazások erkölcsi, társadalmi és politikai következményei tekintetében; felhívja a figyelmet arra, hogy szükség van a tudományos kultúra lakosság körében való elımozdítására és terjesztésére;
34.
úgy véli, hogy lépéseket kellene tenni minden olyan kezdeményezés támogatása érdekében, amely a tudományos párbeszédet elısegíti, és amely amellett, hogy támogatja a találmányok lehetı legszélesebb körben való terjesztését, növeli – a tudományos közösségen túlmenıen – a civil társadalom szerepét a kutatásokban;
35.
úgy véli, elsıbbségi kérdésként kell kezelni az innovációs kultúra kialakításának regionális szintő elımozdítását a vállalkozók, a szakmai képzésben részesülı fiatalok, a munkavállalók és mindazon partnerek körében, akik befolyásolják az üzleti életet, úgymint a regionális hatóságok döntéshozói, a kutatóközpontok, az üzleti csoportosulások és a finanszírozó testületek, melyek sok esetben nem ismerik eléggé a régiójukban mőködı vállalkozások – kivált a kkv-k – innovációs kapacitásait (ideértve a mikrovállalkozásokat és a kisipari vállalkozásokat is);
36.
hangsúlyozza, hogy a nyilvánosság innovációért tett erıfeszítésekbe való bevonásához szükséges a tudományos haladás és a vele járó következmények megfelelı megértése; felszólít a tudományos-technikai tudás terjesztésének erısítésére; hangsúlyozza az egész életen át tartó tanulás, valamint az olyan intézkedések fontosságát, amelyek kifejezetten a lakosság azon csoportjait, különösen a vidéki közösségeket veszik célba, amelyek nehezebben férnek hozzá a tudományhoz és a technológiához;
37.
felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az innováción és kreativitáson alapuló, fenntartható gazdasági modellek fejlıdését, amelyek Európában létrehozzák és megvédik a magasan képzett munkaerıt foglalkoztató munkahelyeket;
38.
kiemeli a szociális innováció fontosságát, az alulról felfelé haladó megközelítés és a kreatív ötletekre nyitott környezet alkalmazásának szükségességét, hogy fellendítsék a termelékenység növekedését, erısítsék az alkalmazottak helyzetét és megoldásokat dolgozzanak ki a kielégítetlen társadalmi igényekre (mint például a befogadás és a bevándorlás);
39.
felhív a jelenlegi kezdeti finanszírozást kiegészítı új, az innovációt (személyeket vagy csapatokat) díjakkal vagy anyagiakkal jutalmazó finanszírozási rendszer bevezetésére, amely jutalmazza az ötleteket és az innovációt, többek között a társadalmi szempontból értékes területeken a köz javát szolgáló tudás létrehozása esetén; felhívja a Bizottságot, hogy az európai innovációs partnerség kísérleti program keretében vegye fontolóra az egészséges idıskorral foglalkozó új kísérleti díjazási rendszer bevezetését; PE 464.203 \ 51
HU
40.
hangsúlyozza, hogy a társadalmi innováció, amelyet szociálisan és nem feltétlenül gazdaságilag motivált egyének vagy szervezetek hoznak létre, a sürgetı társadalmi igények új és eredményes megoldások segítségével történı kielégítését jelenti; hangsúlyozza továbbá, hogy a szociális innováció lehetıséget biztosít a polgárok számára, hogy jobbá tegyék munka- és életkörülményeiket, ami erısítheti az európai társadalmi modellt;
41.
hangsúlyozza a szociális gazdasági ágazat (szövetkezetek, kölcsönös önsegélyezı társaságok, egyesületek és alapítványok) szerepét a társadalmi innovációban azon eszközök kidolgozása és végrehajtása révén, amelyek olyan szükségletek kielégítésére irányulnak, amelyeket a piac és a vállalkozás hagyományos formái nem vesznek figyelembe;
42.
úgy véli, hogy az uniós innovációs stratégiának teret kell biztosítani az alkalmazottakban rejlı potenciál számára oly módon, hogy a nem egyetemi munkát végzı alkalmazottak is részt vehessenek a különbözı uniós programokban és innovációs projektekben;
43.
rámutat, hogy az uniós innovációs stratégiának fel kell ismernie az alkalmazottak ötleteinek, javaslatainak és hozzáértésének fontosságát az innováció tekintetében; több tanulmány utal arra, hogy az alkalmazottak által kezdeményezett innováció nemcsak az üzletnek tesz jót, hanem fokozza a munkával kapcsolatos elégedettséget, és ha megfelelıen vezetik be, akár a stresszt is csökkentheti;
44.
felhívja az uniós, nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, hogy a terület jövıbeni mőködési feltételeinek megteremtése érdekében indítsanak el a szociális innovációra vonatkozó kísérleti projektet, támogassák a kutatást, biztosítsanak állami finanszírozást annak támogatására, valamint segítsék elı a magán- és a közszféra közötti partnerségeket; hangsúlyozza, hogy a szociális innovációnak helyet kell kapnia a finanszírozási és támogatási programokban, mint amilyen az Európai Szociális Alap, a keretprogramok és a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP);
45.
kiemeli a kutatás fontosságát az orvosi ágazatban, amely innovatív alkalmazásokkal kombinálva növekedést és jólétet eredményez majd egy elöregedı társadalomban; támogatja az egyetemi kutatási osztályok és a gyógyászati ágazat közötti szoros együttmőködést olyan termékek és szolgáltatások létrehozása érdekében, amelyekre az uniós polgároknak a következı évtizedben nagy szükségük lesz;
46.
felszólítja a Bizottságot, hogy használja fel a kutatás és innováció uniós finanszírozása közös stratégiai keretének forrásait, hogy biztosítsa a biológiai és orvosi tudományok kutatási infrastruktúrájának fenntartható végrehajtását mint kutatási és fejlesztési közszolgáltatást, amely a polgárok életminıségének javítására irányul, amely egy módja az európai társadalmi kihívásokkal szembesülni képes tudásalapú társadalom felé való elırelépésnek;
47.
úgy véli, hogy az innovációra fektetett nagyobb hangsúly lehetıséget nyújt az állami szolgáltatások modernizálására és megerısítésére a meglévı és az új területeken, a gazdasági és társadalmi élet számos területén, és ezzel javítja a minıséget és a hatékonyságot, lendületet ad a munkahelyteremtésnek, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemnek, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohéziónak;
52 /PE 464.203
HU
48.
úgy véli, hogy a tudományos, technológiai és innovációs erıfeszítések szorosabb összehangolása nem eredményezhet mások kárára tıkekivonást vagy alulfinanszírozottságot bizonyos tagállamok vagy régiók tudományos kapacitásában; úgy véli, hogy inkább a különbözı országok és régiók megbízható és következetes tudományos, technológiai és innovációs alapjaiba való befektetést kell jelentenie a jellemzıikkel és fejlettségi szintjükkel összhangban, a kedvezı szinergiák és a gyümölcsözı együttmőködés elımozdítása céljából;
49.
hangsúlyozza az oktatási rendszer korszerősítésének fontosságát; felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek intézkedéseket a (fiatal) európaiak vállalkozói és számszaki készségeinek javítására azáltal, hogy a vállalkozást, a kreativitást és az innovációt az oktatás minden területébe beépítik és fejlesztik a humán erıforrásokat, ami azután lehetıvé teszi az innovációban való aktív szerepvállalást, például az „Erasmus a fiatal vállalkozók számára” címő bizottsági program keretében, védve ugyanakkor az innováció forrását képezı kézmőipart;
50.
kéri a Bizottságot, hogy mőködjön együtt szorosabban a tagállamokkal a munkaerıpiacon keresett képesítésekre vonatkozó közép- és hosszú távú elırejelzések elkészítésében, valamint az egyetemek és az üzleti világ közötti partnerségek elımozdításában a fiatalok munkaerıpiacra jutásának elısegítése érdekében, egyidejőleg segítve az innovatív, tudásalapú társadalom kialakítását, az alkalmazott kutatás fejlesztését és jobb munkaerı-piaci kilátások megteremtését a diplomások számára;
51.
megjegyzi, hogy válság idején kulcsfontosságú a rendelkezésre álló új típusú munkahelyek vonzóvá tétele a fiatalok számára, valamint annak biztosítása, hogy a készségek elsajátítására irányuló programok elısegítsék a fiatalok munkaerı-piaci hozzáférését annak érdekében, hogy képesek legyenek kihasználni a legtöbb potenciális munkahelyi lehetıséget, ily módon fellépve a 25 év alattiak körében igen magas munkanélküliségi arány ellen, és kihasználva a fiatalabb generációk készégét az új technológiák használata tekintetében;
52.
kéri, hogy tegyenek erıfeszítéseket a tudomány, a technológia, a mérnöki munka és a matematika terén tapasztalható képességbeli hiányosságok felszámolása érdekében; hangsúlyozza, hogy emelni kell a képzés színvonalát, elı kell segíteni az egész életen át tartó tanuláshoz és a szakképzéshez való hozzáférést, elı kell mozdítani a munkavállalók folyamatos képzését, valamint intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy e képzések befogadó jellegőek legyenek és a nıket ne diszkriminálják; úgy véli azonban, hogy az ilyen intézkedéseknek elsısorban az olyan alulképzett munkavállalókat kell megcélozniuk, akiket az új technológiák bevezetésének következményeképpen a munkájuk elveszítésének kockázata fenyeget, és akiket éppen azért bocsátanak el, mert nem rendelkeznek az átszervezés és átalakítás miatt szükségessé vált képességekkel; felhív valamennyi képzési szinten az összes oktatási tevékenység teljesebb fejlesztésére a kreativitás, az innovációra törekvés és a vállalkozó szellem megerısítése céljából;
53.
hangsúlyozza, hogy az egész életen át tartó tanulás színvonalát emelni kell, és az oktatási lehetıségeket mindenki számára biztosítani kell egyrészt az öko-innovativitás és a vállalkozó szellem megerısítése céljából, másrészt annak érdekében, hogy a munkaerı alkalmazkodni tudjon a képességeken alapuló képzési koncepciókra épülı, PE 464.203 \ 53
HU
fenntarthatóbb gazdaság munkaerı-piaci szükségleteihez; felhívja a tagállamokat, a munkáltatókat és a munkavállalókat, hogy közös felelısségként ismerjék el a készségmenedzsmentet, a képzést és az innovációt szolgáló, egész életen át tartó tanulást, ahogyan azt a szociális partnerek egész életen át tartó tanulásról szóló 2002. évi keretegyezménye elismeri; 54.
hangsúlyozza, hogy a tudományos és technológiai szakterületeken hiány van a hallgatókból a felsıoktatásban, ezért lépéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy egyetlen diák se hagyjon fel a tanulmányaival, vagy pénzügyi okokból korlátok közé szoruljon az oktatási intézmény kiválasztása tekintetében, továbbá kiemeli, hogy ennek következtében folytatni kell a részben a tagállamok által finanszírozható banki kölcsönökhöz való hozzáférés elımozdítását;
55.
hangsúlyozza, hogy fel kell fedezni az alvó újítókat, különösen a kkv-k körében; rámutat arra, hogy a közvetítı szervezetek fontos szerepet játszanak az alvó újítók felfedezésében, ösztönzésükben, a tanácsadásban és az innováció támogatásában; úgy véli, hogy ezeket a szervezeteket erısíteni kell, és ki kell dolgozni számukra egy olyan programot, amely a képzés, a képesítések és a szaktudás javítását célozza, és a jövıben erısödnie kellene az egyszerre két szakma elsajátítását lehetıvé tévı, kettıs célú képzések jelentıségének;
56.
megismétli annak fontosságát, hogy az emberek megszerezzék az alapkompetenciákat és az általános mőveltség megfelelı szintjét, ezáltal jobban alkalmazkodva a munkakörülményekhez; hangsúlyozza, hogy ebben a tekintetben a nyelvtanulás különösen fontos;
57.
felszólítja a tagállamokat, hogy teremtsenek olyan klasztereket és feltételeket, amelyek mellett az innováció felgyorsul, valamint hogy nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt támogassák az oktatási intézmények és az üzleti világ közötti partnerségek erısítését, a tantervek kidolgozása során figyelembe véve a vállalatok igényeit;
58.
úgy véli, létfontosságú az olyan programok létrehozása, amelyek az innováció valamennyi területen történı támogatását célzó intézkedések részeként kifejezetten elımozdítják a tudományos és technológiai kultúrát;
59.
támogatja a Régiók Bizottságának arra irányuló javaslatát, hogy hozzanak létre egy „virtuális kreatív hálózatot”, amely mindenki, azaz a vállalkozások, helyi és regionális intézmények, központi közintézmények, a magánszféra és az állampolgárok elıtt egyaránt nyitva áll, és amely tanácsadást, támogatást, valamint kockázati tıkéhez és szakmai segítséghez való hozzáférést biztosít; hangsúlyozza, hogy egy virtuális hálózat azzal a további elınnyel járna, hogy lehetıvé tenné a szigeteken, a legkülsı régiókban, vidéki térségekben, hegyvidékeken és alacsony népsőrőségő területeken élık számára, hogy könnyebben hozzáférjenek a szakértıi tanácsokhoz, az oktatáshoz és az információkhoz, a vállalkozási támogatáshoz és a pénzügyi útmutatáshoz;
60.
üdvözli, hogy a Bizottság komoly elırelépést kíván tenni a kutatók szakmai elımenetelének javítása és a kutatási ágazatok közötti, illetve a nemzeti határokon átnyúló mobilitásuk növelése terén. Ez elısegítené annak biztosítását, hogy megfelelı számú kutató álljon rendelkezésre, és javítaná az uniós kutatás és innováció minıségét. Az uniós kutatóknak lehetıséget kell kapniuk, hogy megfelelı képzésben részesüljenek, elımenetelük szempontjából vonzó feltételek vonatkozzanak rájuk, és
54 /PE 464.203
HU
ne akadályozza semmi a mobilitásukat; 61.
megjegyzi, hogy a szociális innováció az emberi erıforrással kapcsolatos olyan kihívás, amelynek esetében az egyetemek szerepe megnı az oktatáson, az egész életen át tartó tanuláson, a kutatáson, az innováción és a vállalkozói tevékenységeken keresztül; hangsúlyozza a nyitottabb és korszerőbb egyetemek fontosságát, valamint a nagyobb egyetemi autonómia szükségességét, amikor válaszul a társadalmi prioritásokra meghatározzák a stratégiai prioritásokat és saját tevékenységeiket;
62.
hangsúlyozza, hogy a tudásháromszög összetevıi nagyobb integrációjának biztosítása érdekében támogatni kell azokat a politikákat, amelyek erısítik az oktatási rendszerek és az üzleti szféra közötti együttmőködést az új tantervek és doktori programok kidolgozása során;
63.
felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy digitális fórumot „Nyitott Innováció” néven, ahol az európai polgárok és az érdekeltek egész Európát érintı stratégiai problémákat vethetnek fel, és ötleteket, megoldásokat javasolhatnak;
64.
felhívja a figyelmet, hogy az egyetemeken hiányzik a képesség az üzleti szférával való jobb és kezdeményezı jellegő párbeszéd folytatására; felszólítja a Bizottságot, hogy indítson egy új, egész Európát érintı programot az egyetemi vezetık, technológiaátadási megbízottak és technológiai partnerközvetítı (technológiai bróker) tevékenységet végzı szakemberek képzése és oktatása céljából, valamint tegyen közzé iránymutatást e foglalkozások egyetemi képzés keretében történı professzionalizálása érdekében;
Egyszerősítés, a széttagoltság megszüntetése, finanszírozás és szabványosítás 65.
hangsúlyozza, hogy fontos alternatív költségek társulnak az Unió több hagyományos ágazati kiadásához, és rámutat annak szükségességére, hogy az Európa 2020 stratégia prioritásait összehangolják a költségvetési politikával; ezért felszólít arra, hogy az uniós költségvetés nagyobb részét fordítsák kutatás-fejlesztésre és innovációra;
66.
rávilágít a relatívan alacsony uniós kutatási, fejlesztési és innovációs (K+F+I) költségvetésre a tagállamok költségvetéséhez képest, amely a kutatás közfinanszírozásának nagy részét biztosítja; ezért felszólít arra, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt a nemzeti kutatásfinanszírozást fellendítı finanszírozási eszközökre, a magánbefektetésre, valamint az EBB-finanszírozásra, hogy elısegítsék az erıfeszítések összehangolását, és hogy ösztönözzék a befektetést az európai célkitőzések eléréséig;
67.
felhívja a Bizottságot, hogy egyesítse a létezı támogatási programokat és támogató struktúrákat egy egyszerő és hozzáférhetı rendszer létrehozásának céljából az innováció felgyorsítása, a nagy társadalmi kihívások kezelése, valamint a széttagoltság és bürokrácia aktív megelızése érdekében;
68.
felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a meglévı támogatási programokat és támogató struktúrákat, és a tagállamokkal együttmőködve alakítson ki „egyablakos ügyintézést”, azaz egy olyan szolgáltató pontot, ahová minden érintett fél (különösen az innovatív kis- és középvállalatok) – a helyi és regionális kormányzatot is beleértve – fordulhat információért és pénzügyi támogatásért, illetve ahol kapcsolatba kerülhet a potenciális PE 464.203 \ 55
HU
partnerekkel; 69.
hangsúlyozza a kkv-k támogatásának fontosságát az innováció elsı szakaszától kezdve a végéig, hogy képesek legyenek innovációra és részt vehessenek az európai támogatási programokban;
70.
támogatja a kifejezetten a kkv-k megfelelı támogatási és iránymutatási rendszerének kialakítására tervezett, a klaszterek nemzetközivé válására irányuló stratégiákat;
71.
hangsúlyozza, hogy az európai klasztereknek javítaniuk kell a megítélésükön, és hatékonyabban kell tájékoztatniuk a sikereikrıl és az eredményeikrıl; azon az állásponton van, hogy szolgáltatási platformot kellene létrehozni az innovatív kkv-k részére olyan klaszterhálózat formájában, amely különbözı klasztereket és technológiai parkokat fogna össze Európában és világszerte (például a földközi-tengeri térségben);
72.
hangsúlyozza, hogy a kutatási és fejlesztési célú beruházások aránya gazdasági válság idején csökkenı tendenciát mutat, jóllehet bebizonyosodott, hogy a legnagyobb komparatív piaci elınyre azon vállalatok és tagállamok tesznek szert, amelyek ilyen idıszakokban a legtöbbet fektetik be e téren;
73.
felhívja a Bizottságot, hogy vezessen be egységes támogatási és finanszírozási szabályokat elıíró egységes politikai keretet, hozzon létre szinergiákat és lehetıség szerint egyesítse a kutatás-fejlesztés és innováció (K+F+I) támogatási programjait, valamint támogassa az innovációt azzal, hogy több forrást összpontosít az innovációra, és ösztönzi a pénzügyi szektor elkötelezettebb részvételét; emlékezteti a tagállamokat, hogy tegyenek eleget azon vállalásuknak, hogy az ETS-bevételeket éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések, többek között innovációs projektek finanszírozására fordítják;
74.
kéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra több alapból finanszírozott programok olyan tagállamok és régiók számára történı elérhetıvé tételét, amelyek ilyen programokat kívánnak alkalmazni; úgy véli, ez elımozdítaná az egységesebb, ugyanakkor rugalmasabb mőködést, és növelné az egyes alapok (a strukturális alapok és a kutatási és fejlesztési keretprogramok) közötti együttmőködés hatékonyságát;
75.
a Tanáccsal együtt kéri jobb egyensúly megteremtését a bizalom és az ellenırzés, illetve a kockázatvállalás és kockázatkerülés között, miközben elismeri, hogy az innováció és a kutatás magas kockázattal járó tevékenységek, amelyeknek az eredményei nem garantáltak;
76.
felhívja a figyelmet, hogy az innovációs folyamatban részt vevıknek különbözı eljárásokkal és jogosultsági feltételekkel kell boldogulniuk, amelyek változóak az egyes európai programok szerint, valamint eltérıek az európai és a nemzeti programok esetében; ez bürokráciát, magas költségeket, idıveszteséget eredményez, és lehetıségek elszalasztásához vezet; felszólít a Bizottság és a tagállamok abbéli közös kötelezettségvállalására, hogy valósítsanak meg egyszerősítési és konvergenciafolyamatot az Európai Kutatási és Innovációs Térségben használatos kiválasztási eljárások és jogosultsági követelmények tekintetében;
77.
felkéri az Európai Bizottságot, hogy az Európai Parlamenthez nyújtson be külsı
56 /PE 464.203
HU
értékelést a hetedik keretprogram keretében létrehozott innovációs eszközökrıl, például a technológiai platformokról, a közös technológiai kezdeményezésekrıl, amelyek esetében az értékelésben ki kell térni a tevékenységekre, felhívásokra, az innovációs projektekre és az eredményekre (amennyiben vannak), valamint az állami és magánforrásokból származó gazdasági hozzájárulásokra; 78.
megismétli, hogy a magánszektor és közszféra kutatási és fejlesztési beruházásainak jelentıs mértékő növelése szükséges ahhoz, hogy az EU ipara megırizze vezetı szerepét a technológia területén és megtarthassa globális versenyképességét például a közlekedés és az energiahatékonyság területén; továbbá a K+F+I közfinanszírozásának növelése szükséges a magánbefektetés ösztönzéséhez;
79.
felszólít, hogy a jövıbeli keretprogram segítse elı a kutatási eredemények optimális használatát azáltal, hogy öszekapcsolja azokat az innovációs folyamattal a projektfinanszírozás hatáskörének a bemutató- és prototípusfázisra való kiterjesztése révén;
80.
hangsúlyozza az azon politikák és programok végrehajtása során nyújtandó nagyobb mértékő támogatás jelentıségét, amelyek fokozzák a kutatási és fejlesztési infrastruktúrák – innováció – munkahelyteremtés láncolaton belüli szinergiát;
81.
a közfinanszírozási eljárások adminisztratív és pénzügyi egyszerősítése a stabilitás, a résztvevık jogbiztonsága és következésképpen a megnövekedett ipari részvétel elıfeltétele, különösen az uniós keretprogramokban;
82.
megismétli, hogy a keretprogramoknak továbbra is támogatniuk kellene a kollaboratív ipari kutatást, mivel ez húzóerıt jelent az ipari alapokra nézve, és pozitív hatással van a jövedelmezı innováció létrehozására az egységes piacon belül;
83.
szorgalmazza egy erıs kiválósági bázis fenntartását az alapkutatásban az Európai Kutatási Tanács sikerére építve, és egy erıs alkalmazott tudományos kutató- és innovációs bázis fenntartását egy EKT mintájára felépülı alkalmazott kutató- és innovációs ügynökség megalapítása révén, szükség esetén a már létezı struktúrák egybeolvasztásával;
84.
meggyızıdése, hogy az innováció és a kreativitás kulcsfontosságú az Unió fellendülése szempontjából, és nem szabad alábecsülni annak fontosságát, hogy az Unió tudományos és technológiai áttörései új áruk és szolgáltatások formájában is testet öltsenek;
85.
emlékeztet arra, hogy az innováció az ötletek sikeres gyakorlati megvalósítását jelenti, és rámutat az innováció és a piaci kereslet közötti alapvetı kapcsolatra; ezért megfelelı pénzügyi eszközök elérhetısége szükséges különösen a nagy társadalmi kihívásokat kezelı, sikeres technológiák, szolgáltatások és folyamatok uniós piaci bevezetésének felgyorsítására;
86.
úgy véli, hogy a kutatási eredmények kereskedelmi felhasználása az EU-ban nem megfelelı vagy nagyon lassú, és javasolja olyan üzleti inkubátorok létrehozását, amelyek tevékenyen innovációra törekszenek, kapcsolatban állnak felsıoktatási intézményekkel és kutatóintézetekkel, és amelyek feladata a kutatási eredmények kereskedelmi felhasználásának elımozdítása, például vállalati kapcsolatokon keresztül PE 464.203 \ 57
HU
vagy azáltal, hogy segítenek az új vállalkozások létrehozásához szükséges ún. „üzleti angyal” vagy az ún. „magvetı tıke” megtalálásában; 87.
hangsúlyozza, hogy az innovatív termékek iránti kereslet és az ilyen termékek piacának fellendítése érdekében új piaci lehetıségek kialakítása révén támogatni kell az innovációt;
88.
felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy határozzanak meg és valósítsanak meg olyan politikai keretrendszert, amely arra hivatott, hogy Európa-szerte elısegítse a felhasználóknak az értékes innovációkhoz való gyors hozzáférést, ezzel biztosítva azt, hogy a legújabb innovációk ésszerő határidın belül megtalálják a lehetséges végfelhasználókat;
89.
hangsúlyozza az innováció és a kutatás közötti különbségtétel fontosságát; rámutat, hogy az innováció összetett, több területet érintı társadalmi-gazdasági folyamat, amely szükségessé teszi a kutatásba és fejlesztésbe való befektetések növelésére irányuló erıfeszítéseket, a kkv-k és a csúcstechnológiát alkalmazó tevékenységek támogatását, és integrált rendszerek fejlesztésére összpontosít, melyek a különbözı térségek egyedi sajátosságaira épülnek;
90.
felhívja a Bizottságot, hogy a finanszírozási eszközöket kösse össze szorosabban a keresleti oldali innovációs eszközökkel, és nagyobb mértékben irányítsa ezt a támogatást a kkv-k és az induló társaságok részére, amelyeknek minél elıbb be kell lépniük az uniós vagy nemzetközi piacokra; ezért szükségesnek tartja, hogy világos és konkrét részvételi szabályokat hagyjanak jóvá, amelyek a kis- és mikrovállalkozások részvételét növelı intézkedéseket tartalmaznak;
91.
hangsúlyozza az európai innovációt célzó doktori képzések jelentıségét, és javasolja a doktori képzés egy olyan európai keretének kialakítását, amely ösztönzi az egész életen át tartó tanulást, és bevonja az üzleti szférát a kutatások eredményeinek támogatásába, népszerősítésébe és használatába; felhívja a tagállamokat, hogy számolják fel az érdekelt feleknek a doktori képzésekhez való hozzáférését esetlegesen hátráltató jogi vagy bürokratikus akadályokat;
92.
kéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra több alapból finanszírozott programok olyan tagállamok és régiók számára történı elérhetıvé tételét, amelyek ilyen programokat kívánnak alkalmazni; úgy véli, ez elımozdítaná az egységesebb, ugyanakkor rugalmasabb mőködést, és növelné az egyes alapok (a strukturális alapok és a kutatási és fejlesztési keretprogramok) közötti hatékonyságot;
93.
hangsúlyozza, hogy a stratégiai kutatási és fejlesztési célok megvalósításához szükséges beruházások elımozdítása érdekében támogatni kell az összetett pénzügyi architektúrát, valamint az új pénzügyi mechanizmusok kidolgozását, akár az automatikus eszközöknek a támogatásalapú eszközökkel való kombinálása révén is;
94.
üdvözli az európai innováció serkentéséhez szükséges magánfinanszírozás növelését és ösztönzését célzó elıirányzatok 2014-re való elérhetıvé tételére irányuló bizottsági javaslatot;
95.
az EBB megbízásának megváltoztatását ajánlja, hogy lehetıvé tegye a magas kockázattal járó piacközeli kutatások és innovációk finanszírozását; ennek fényében
58 /PE 464.203
HU
szorgalmazza, hogy a Bizottság terjessze ki az EBB sikeres kockázat-megosztási pénzügyi mechanizmusát (RSFF) azáltal, hogy –
növeli a kockázatfedezeti lehetıségek elérhetıségét,
–
fokozza a magas pénzügyi kockázati profilú kutatási és fejlesztési és innovációs tevékenységet folytató magánvállalkozások vagy állami intézmények részére az elérhetı garanciákat és hiteleket,
–
befektetési célból 2011-ben további 500 millió eurót biztosít, a jelenlegi finanszírozást 1 milliárd euróról 2013 után 5 milliárd euróra emelve, valamint
–
diverzifikálja a kockázatmegosztási struktúrákat, annak érdekében, hogy a vállalkozások, elsısorban a kkv-k könnyebben finanszírozáshoz juthassanak;
96.
úgy véli, hogy az európai innovációs finanszírozásnak az innovatív kkv-kba történı befektetések serkentése érdekében a magánforrásokat kiaknázó kockázatmegosztási alapon kellene mőködnie;
97.
üdvözli az innovatív induló vállalkozások részére rendelkezésre álló egyes befektetési lehetıségek meghatározására irányuló bizottsági javaslatot;
98.
felhívja a Bizottságot, hogy a piachoz közeli kutatás nagyobb részét, többek között a demonstrációs projekteket a jövıbeli keretprogramokban vigye át az adósság és tıke által vezérelt olyan eszközökhöz, amelyek révén nagyobb mennyiségő magántıkét lehet ösztönözni, amilyen például a CIP, az RSFF és az EBA, és a kkv-k számára Európa-szerte biztosítson ezekhez nagyobb hozzáférést; hangsúlyozza, hogy a (határokon átívelı) induló vállalkozások finanszírozási hiányosságait orvosolni kell;
99.
hangsúlyozza, hogy a finanszírozási eszközök kidolgozásakor jobban kell ismerni a társaságok méretével, fejlıdési fokával és mőködési területével összefüggı sajátosságokat; felszólít az innováció kezdeti szakaszában tapasztalható szők keresztmetszetek sürgıs orvoslására az indulótıke-finanszírozáshoz, a részvénybefektetéshez hasonló finanszírozáshoz, illetve a saját tıke vagy kvázisajáttıke finanszírozáshoz való hozzáférés uniós, regionális és helyi szintő javítása révén;
100.
hangsúlyozza, hogy a kockázati tıkében rejlı fejlıdési lehetıségek az Unióban messze nincsenek kihasználva az eltérı nemzeti szabályok és adózás miatt; üdvözli az annak biztosítására irányuló bizottsági javaslatot, hogy az egyik tagállamban bejegyzett kockázatitıke-alapok Unió-szerte szabadon mőködhessenek és fektethessenek be, és így érdemben létrejöhessen az uniós kockázati tıke egységes piaca;
101.
az innováció és az innovatív megoldások forgalmazása szempontjából a kkv-k számára alapvetı jelentıségő kutatási és innovációs szolgáltatásokhoz (pl. innovációs jegyekhez), illetve egyéb tudásalapú üzleti szolgáltatásokhoz (modellezés, kockázatértékelés stb.) való hozzáférés javítását elısegítı eszközök és mechanizmusok kidolgozására hív fel;
102.
rámutat a termékszolgáltatási rendszerek és célorientált üzleti modellek üzleti és ökohatékonysági hasznára, és felhívja a Bizottságot, hogy e terület lefedésére dolgozzon ki PE 464.203 \ 59
HU
stratégiát; 103.
felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy értékeljék át a teljes innovációs rendszert annak érdekében, hogy megszüntessék a felesleges pénzügyi és bürokratikus akadályokat, például: –
az egyetemek és a kutatási és technológiai szervezetek hitelhez, valamint egyéb pénzügyi támogatási lehetıségekhez és eszközökhöz való jutása terén,
–
a szellemi tulajdonjogok értékesítésén keresztül történı technológiaátadási folyamatok kifejlesztése terén;
104.
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az innovációs protokollok hosszú bürokratikus jóváhagyási eljárásnak vannak kitéve, ami lelassítja az innovációt, korlátozza az Unió piacának versenyképességét, valamint megbénítja az egészségügyben dolgozók tudományos ismereteinek fejlesztését, ezzel késleltetve a páciensek javát szolgáló intézkedéseket;
105.
hangsúlyozza, hogy elınyben kell részesíteni a klinikai vizsgálatokról szóló irányelvnek a kutatókkal együttmőködésben végzett felülvizsgálatát , abból a célból, hogy a gyógyszerkészítmények fejlesztésére és az alternatív kezeléseknek a gyógyszerkészítményekkel való, klinikai kutatás keretében zajló összehasonlítására vonatkozó szabályozási keretet hatékonyabbá tegyék (ahogy azt a gyógyszerágazatban megvalósuló innovációról és szolidaritásról szóló, 2010. december 6-án Brüsszelben elfogadott tanácsi következtetések megállapítják);
106.
hangsúlyozza az új ismeretek használatának rendkívüli fontosságát, hogy új és jobb módszereket hozzanak létre a rák megelızésére, kimutatására és kezelésére, valamint hogy gyorsított eljárásokon keresztül a páciensek számára elérhetıvé tegyék ezeket a felfedezéseket;
107.
felhívja a figyelmet az innovációnak a tudásháromszögben elfoglalt szerepére, és rámutat annak szükségességére, hogy a pénzügyi tervben, valamint a 2013 utáni idıszakra szóló pénzügyi tervben az innováció kultúrájának hangsúlyosabb szerepet kell szánni;
108.
felkéri a tagállamokat, hogy a régiókkal szoros együttmőködésben, valamint a strukturális alapok stratégiáinak és prioritásainak az EU2020-as célkitőzésekkel való összehangolásával a folyó finanszírozási idıszakban a lehetı legjobban használják fel a kutatás-fejlesztésre és innovációra szánt strukturális alapokat, törekedve a nagy társadalmi kihívások kezelésére és az innovációban és kutatásban való kohézó elérésére; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az intelligens és célirányosabb specializációs stratégiák népszerősítésével kerüljék a költséges kétszeres munkát; úgy véli, hogy az uniós specializációk ezen elképzelésének elımozdítása érdekében a régiókat ösztönözni kell;
109.
rámutat, hogy a Kohéziós Alapból innovációra elıirányzott alapok nagy része a teljesíthetetlen adminisztrációs elıírások, valamint a nehéz gazdasági idıszakokban nem elérhetı egyenértékő egyéb finanszírozás miatt nem kerül felhasználásra; megállapítja, hogy ez hozzájárul a tagállamok közötti gazdasági különbségek további növekedéséhez, ami az euróövezetben jelenleg tapasztalható válság egyik
60 /PE 464.203
HU
alapproblémája; a strukturális alapok reformjára és kiigazítására szólít fel annak érdekében, hogy azok hozzáférhetıbbek legyenek az érintett gazdasági szereplık, elsısorban a kkv-k számára belsı átszervezésük céljából; 110.
úgy véli, hogy számos iparágban a közös referenciák és normák meghatározása bizonyult az innováció és a fenntartható versenyképesség elımozdítása komoly ösztönzıjének; a Tanácshoz csatlakozva kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatokat a szabványosítási eljárásoknak a nagyobb átláthatóságon és az érdekeltek bevonásán keresztüli gyorsítására, egyszerősítésére, költségcsökkentésére és modernizálására, ezáltal megteremtve a gyorsabb európai választ az innovatív globális piaci fejleményekre; kéri a Bizottságot, hogy komolyan foglalkozzon az olyan sikeres innovatív mechanizmusokkal, mint az érdekelteket az értéklánc mentén egyesítı nyílt szabványok;
111.
rámutat arra, hogy a szabványosítás a piacokhoz való hozzáférés megkönnyítése és az interoperabilitás lehetıvé tétele révén fokozhatja az innovációt és versenyképességet; ösztönzi a Bizottságot, hogy fokozza az európai szabványok – különösen a szociális és környezetvédelmi területeken, valamint a jövıbeli szabadkereskedelmi megállapodásokban való – alkalmazásának elımozdítására irányuló erıfeszítéseket;
112.
ezért hangsúlyozza, hogy az Európát a válság utáni világra való átformálással kapcsolatos minden stratégiában irányadónak kell lennie a fenntartható munkahelyteremtésnek;
113.
sürgeti az Európai Bizottságot, hogy kövesse a hetedik keretprogram idıközi értékelésének ajánlásait (szakértıi csoport), amely szerint mérlegelni kell az új eszközökre vonatkozó moratóriumot, amíg a létezı eszközöket kellıképpen kialakítják és megfelelıen értékelik; ezért elıvigyázatosságra szólít fel annak érdekében, hogy az eszközök sokasodása révén kialakuló komplikációkat el lehessen kerülni;
114.
felkéri az Európai Bizottságot, hogy az Európai Parlamenthez nyújtson be egy külsı értékelést a hetedik keretprogram keretében létrehozott innovációs eszközökrıl, például a technológiai platformokról, a közös európai technológiai kezdeményezésekrıl, és úgy véli, hogy az értékelésben ki kell térni a tevékenységekre, pályázati felhívásokra, az innovációs projektekre és az eredményekre (amennyiben vannak), valamint az állami és magánforrásokból származó gazdasági hozzájárulásokra;
115.
a GDP 3%-ában meghatározott 2020-as kutatás- és technológiafejlesztési finanszírozási célkitőzés tükrében, valamint felismerve azt, hogy az Unió gazdasági talpraállásának egyetlen eszköze a kutatás és az innováció, felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a kutatási és technológiai fejlesztés a GDP körülbelül 1%-ában meghatározott minimális szintő finanszírozására irányuló ideiglenes, 2015-ig hatályos, a tagállamkora nézve kötelezı erejő intézkedés bevezetését;
116.
felhívja a figyelmet arra, hogy az innováció elengedhetetlen a gazdasági fejlıdés szempontjából, és hogy az Európai Uniónak további közel egy millió kutatót kell alkalmaznia az Európa 2020 stratégiában meghatározott azon célkitőzés teljesítése érdekében, melynek értelmében a GDP 3%-át kutatás-fejlesztésre költi; úgy véli, hogy ezt a célt könnyebben el lehet érni a nıi kutatók számának lényeges emelésével, akik jelenleg a közszférában és a felsıoktatásban alkalmazott kutatók mindössze 39%-át és PE 464.203 \ 61
HU
a magánszférában dolgozó kutatók 19%-át teszik ki1; 117.
támogatja azt a célkitőzést, amely szerint a kutatók számát az EU-ban 2020-ra egymillióval növelni kell, és megjegyzi, hogy ez a hatalmas befektetés jelentıs multiplikátor hatást gyakorolna a foglalkoztatásra, ugyanakkor azonban fenntartja, hogy igen nagyratörı célkitőzésrıl van szó, amely minden egyes tagállam tekintetében egyedi célkitőzések meghatározását, valamint kitartó erıfeszítéseket tenne szükségessé; megjegyzi, hogy az állami szektor nem szükségszerően rendelkezik az ennek megvalósításához elegendı költségvetési erıforrásokkal, ezért – jóllehet nagy szükség van a kutatói álláshelyek számának növelésére a felsıoktatási intézményekben és az állami kutatóintézetekben – az új kutatók zömét a magánszektorban alkalamzzák majd; rámutat, hogy a figyelmet nem annyira a kutatók mennyiségére, hanem inkább innovációs tehetségükre, az oktatás minıségére, a kutatás terén érvényesülı európai munkamegosztásra, a kutatási erıforrásokra és a kutatás minıségére kell összpontosítani;
118.
üdvözli, hogy a Bizottság támogatja a nyitott és együttmőködı innovációt, amely hosszú távú társadalmi és gazdasági elınyökkel jár majd; ebben az összefüggésben támogatja a Bizottság kötelezettségvállalását a kutatási eredmények terjesztését, továbbítását és használatát illetıen, többek között az államilag finanszírozott kutatások publikációihoz és adataihoz való nyílt hozzáférést; ösztönzi a Bizottságot, hogy találja meg e célok elérésének megfelelı módját, és hangsúlyozza azt a szerepet, amelyet az Europeana játszhat ezen a téren;
Az egységes piac és a szellemi tulajdon 119.
hangsúlyozza, hogy az európai egységes piacot sürgısen ki kell terjeszteni minden árura és szolgáltatásra, az innovatív egészségügyi termékeket is beleértve, ami által ezek 500 millió fogyasztóhoz juthatnak el; ismételten hangsúlyozza, hogy az európai egységes piac egyik legnagyobb kihívása a jogszabályok és a validációs folyamatok nem egységes mivolta;
120.
hangsúlyozza, hogy néhány ágazatban, úgy mint az egészségügyben, a kutatások eredményei innovációt eredményeznek ahányszor csak a tudomány engedi, és ezért úgy véli, hogy a Bizottság borúlátása az innovációt illetıen sokszor indokolatlan;
121.
kiemeli, hogy a jelenlegi engedélyezési gyakorlat is hozzájárul az uniós belsı piac széttöredezettségéhez; megjegyzi, hogy jóllehet történt némi elırelépés, a határokon átnyúló és online felhasználásra szánt, több területre és több repertoárra érvényes engedélyezés iránti fogyasztói kereslettel nem foglalkoztak megfelelıen;
122.
emlékeztet rá, hogy az EU célja mind az online, mind az offline kulturális és kreatív iparágak támogatása, és úgy véli, a cél az egész Európára érvényes engedélyek piaci és fogyasztói igényeknek megfelelı széles körő használata kell, hogy legyen, és amennyiben ez rövid idın belül nem megvalósítható, el kell végezni a hatékony uniós belsı piac kialakítása potenciális akadályainak – mint például a területiség elve – megszüntetésére irányuló szükséges szabályozás átfogó értékelését;
1
Az Európai Bizottság „Nıi adatok, 2009 – fıbb eredmények és trendek” címő kiadványa, 2009.., http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=MEMO/09/519&format=HTML&aged=0&language=EN &guiLanguage=en
62 /PE 464.203
HU
123.
üdvözli a Bizottságnak az uniós védjegyrendszerre vonatkozó felülvizsgálatát, és arra kéri a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a védjegyek mind az online, mind az offline környezetben ugyanolyan fokú védelemben részesüljenek;
124.
hangsúlyozza, hogy egy erıs, kiegyensúlyozott, megfelelıen végrehajtott, nagyobb átláthatóságot biztosító és a fregmentálódást megakadályozó szellemi tulajdonjogi (IPR) rendszer az innováció legfontosabb keretfeltételeinek egyike; üdvözli a Bizottság arra irányuló erıfeszítéseit, hogy megakadályozza azt, hogy a szellemi tulajdonjogok a verseny és az innováció útjába álljanak; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy átfogó szellemi tulajdonjogi stratégiát – és adott esetben terjesszen elı jogalkotási javaslatot –, amely a feltalálók jogait összhangba hozza az ismeretek és találmányok széles körő hasznosításának ösztönzésével;
125.
sürgeti a Bizottságot, hogy segítse a kis- és középvállalkozásokat a szellemi és ipari tulajdonjogok hatékony alkalmazásában;
126.
úgy véli, hogy a Bizottságnak figyelembe kell vennie a kkv-k által tapasztalt sajátos problémákat a szellemi tulajdonjogoknak az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagban rögzített „Gondolkozz elıbb kicsiben!” elvnek megfelelıen történı érvényesítésével összefüggésben, többek között a kkv-kra vonatkozóan a megkülönböztetésmentesség elvének alkalmazása révén;
127.
azon a véleményen van, hogy a szellemi tulajdonjogok megfelelı érvényesítése ösztönzi a vállalkozásokat az innovatív termékek fejlesztésére, növelve ezáltal a fogyasztók számára elérhetı áruk és szolgáltatások kínálatát;
128.
felhívást intéz egy kiegyensúlyozott, egységes európai szabadalom bevezetésére; üdvözli ugyanakkor az egységes uniós szabadalommal foglalkozó megerısített együttmőködési eljárás 2011-es megkezdésének Tanácson belüli széles körő támogatottságát;
129.
rámutat arra, hogy a Közösségen kívüli kereskedelemre való áttérés elımozdítása érdekében el kell fogadni az egységes európai szabadalmat és az európai cégek statútumát; hangsúlyozza, hogy az uniós szabadalom és szellemi tulajdonjogok költségeit csökkenteni kell, figyelembe véve az EU tagállamai közötti gazdasági különbségeket, hogy versenyképesebbé váljanak az amerikai és japán árakkal szemben;
130.
felhív az Európai Kutatási Térség – mint Szerzıdés szerinti kötelezettség – 2014-ig történı megvalósítására, hogy az EU számára lehetıvé váljon a kiemelkedı tehetségek megtartása és vonzása, hogy maximalizálni lehessen a kutatók mozgási szabadságát, hogy elı lehessen mozdítani a kutató- és technológiai intézetek határokon átívelı mőködését, valamint hogy a kutatási eredményeket terjeszteni, átadni és felhasználni lehessen; hangsúlyozza, hogy ezért alapvetı jelentıségő a megfelelı finanszírozási mechanizmusok létrehozása;
131.
kiemeli az olyan politikák támogatásának szükségességét, amelyek az állami kutatóintézeteknél biztosított vonzó munkakörülmények elımozdításán keresztül arra ösztönzik a kutatókat, hogy az EU tagállamaiban maradjanak;
PE 464.203 \ 63
HU
132.
úgy véli, hogy egy hatékony innovációs és növekedési politika feltétlenül beruház olyan kutatási programokba, amelyek megkönnyítik a kutatók közötti nemzetközi szintő mobilitást és információcserét, valamint megerısítik a tudományos és üzleti világ közötti együttmőködést (Marie Curie-cselekvések);
133.
hangsúlyozza annak jelentıségét, hogy európai és nemzeti szinten egyaránt kedvezı feltételeket és ösztönzıket teremtsenek a doktori tanulmányokban, valamint felszólít az innovatív kutatásokban való részvétel fellendítésére az agyelszívás megakadályozása érdekében, illetve azért, hogy az EU a versenyképességét megerısítve magas szintő, innovatív kutatások és tanulmányok segítségével jelentıs elınyre tegyen szert;
134.
felkér a közösségi védjegyre vonatkozó jogszabályok gyors felülvizsgálatára és e tekintetben megfelelı lépések megtételére a védjegyek online és offline környezetben egyaránt azonos szintő védelmének biztosítása érdekében;
135.
üdvözli a Bizottság azon javaslatát, miszerint 2011 végére ki kell alakítani a szellemi tulajdonjogok és az engedélyezés európai tudáspiacát, beleértve a felhasználatlan szellemi tulajdonokhoz való hozzáférés megkönnyítését többek között a közös szabadalmi platformok és szabadalmi alapok létrehozásának ösztönzése révén;
136.
sürgeti a Bizottságot, hogy terjessze elı a teljes mértékben mőködıképes egységes digitális piac 2015-ig történı kialakításához szükséges jogalkotási javaslatokat, mivel az jelentısen javítaná az innováció keretfeltételeit; hangsúlyozza, hogy a kezdeményezéseknek nagyra törıknek kell lenniük különösen az olyan kulcsfontosságú területeken, mint a szerzıi jogok, az elektronikus kereskedelem – ideértve az elektronikus kereskedelemre vonatkozó fogyasztóvédelmi politikát –, valamint a közszektorbeli információk hasznosítása;
137.
felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az egységes piac kiteljesítését – ennek részeként pedig az egységes digitális piac elımozdítását célzó intézkedéseket – állítsák az innovációs politika középpontjába, mivel ez elfogadhatóbb árakat és jobb minıséget eredményez a fogyasztók számára, támogatja az innovatív termékek fejlesztését, fokozza a munkahelyteremtést az EU-ban, valamint új uniós növekedési lehetıségeket teremt a vezetı piacokon;
138.
rámutat, hogy amennyiben elıre akarunk lépni az egységes innovációs piac irányába, meg kell állapodni a közvetlen és közvetett, rövid és hosszú távú, gazdasági és szociális elınyök értékelési módjainak tekintetében;
Közbeszerzés 139.
emlékeztet arra, hogy az EU éves GDP-jének 17%-át képviselı közbeszerzés fontos szerepet játszik az európai egységes piacon és az innováció serkentésében;
140.
szorgalmazza, hogy a tagállamok a közbeszerzést használják a társadalmi problémák kezelésére az innováció ösztönzése érdekében és összpontosítsák közbeszerzési költségvetésüket az innovatív, fenntartható és ökohatékony termékek, folyamatok és szolgáltatásokra, figyelembe véve, hogy gazdasági szempontból nem mindig a legolcsóbb ajánlat a leginkább életképes; felhívja ezért a Bizottságot, hogy
64 /PE 464.203
HU
–
jogalkotási javaslataiban mozdítsa elı a közbeszerzést lehetıvé tevı innovációt, beleértve a kereskedelmi hasznosítást megelızı közbeszerzési lehetıségek felülvizsgálatát,
–
biztosítson lehetıségeket a regionális és helyi állami szervek ösztönzésére a strukturális alapokon keresztül nyújtott uniós társfinanszírozás felhasználására,
–
adjon ki a legjobb gyakorlatokra vonatkozó iránymutatásokat és képzési programokat a tagállami szinten mőködı közbeszerzık számára, amelyek célja a kereskedelmi hasznosítást megelızı és innovatív közbeszerzéssel kapcsolatos képességek fejlesztése;
141.
ragaszkodik ahhoz, hogy az innováció a közrend kulcsfontosságú összetevıje legyen olyan területeken, mint a környezetvédelem, a vízügy, az energiaügy, a közlekedésügy, a távközlésügy, az egészségügy és az oktatásügy; hangsúlyozza, hogy szükség van az innováció általános terjesztésére és elfogadására az állami szektorban, a magánvállalkozásoknál és különösen a kis- és középvállalkozásoknál;
142.
sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az állami szektor erıfeszítéseit az innovatív megközelítések kialakítására, és indítsák el az állami szektor új innovációs kutatási programját például az e-kormányzás, az e-egészségügy és az eközbeszerzés terén, valamint hogy terjesszék a bevált gyakorlatokat a közigazgatásban, amelyek csökkentik a bürokráciát, és polgárközpontú politikákat támogatnak; hangsúlyozza az állami szektor jelentıségét a belsı digitális piac iránti közbizalom erısítésében;
143.
felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat, valamint a helyi és regionális hatóságokat, hogy az uniós innovációs stratégia szerves részeként és az adatvédelmi szabályok betartásának kellı figyelembevételével ösztönözzék az e-közbeszerzés alkalmazását, különös tekintettel a kereskedelmi hasznosítást megelızı közbeszerzésre, ideértve az együttes és elektronikus közbeszerzést is; külön felszólítja a Bizottságot, hogy a közbeszerzés jogi keretrendszerére irányuló általános felülvizsgálat részeként egyértelmősítse és egyszerősítse a vonatkozó szabályokat, és tegye lehetıvé az ajánlatkérık számára, hogy átláthatóbb módon hasznosíthassák a kereskedelmi hasznosítást megelızı közbeszerzést; ezenkívül felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a meghatározott és valósi szociális, környezetvédelmi, méltányos kereskedelmi és innovatív szempontok átlátható beillesztését a közbeszerzésbe anélkül, hogy aláásnák a kkv-k aktív részvételét az új és innovatív megoldások kidolgozásában, illetve az alkalmazandó versenyszabályok tiszteletben tartásával;
144.
rámutat, hogy az innovatív kkv-k – egyéb akadályok mellett – problémákkal szembesülnek a nemzetközivé válás finanszírozásához és a nemzetközi kereskedelmi hitelbiztosításhoz való hozzáférés terén, és hangsúlyozza, hogy új, a kkv-kat támogató intézkedések végrehajtására van szükség a felülvizsgált európai kisvállalkozói intézkedéscsomag és a közeljövıben várható, nemzetközi kereskedelempolitikáról és kkv-król szóló közlemény keretében;
145.
hangsúlyozza, hogy nemzetközi viszonosságra van szükség a közbeszerzési piacokhoz való hozzáférés tekintetében, ezáltal az uniós vállalkozások számára lehetıvé válna, hogy a nemzetközi versenyben tisztességes feltételekkel vegyenek részt; PE 464.203 \ 65
HU
146.
kitart a kifejezetten nem tarifális akadályokra való összpontosítás szükségessége mellett, amelyek a tarifák fokozatos csökkentése, illetve megszüntetése miatt egyre inkább a nemzetközi kereskedelem fı akadályaivá válnak; úgy véli, hogy a kétoldalú és többoldalú kereskedelmi szabályok következetlen végrehajtásából eredı valamennyi akadály indokolatlan; másrészrıl úgy véli azonban, hogy az állami hatóságok nem kereskedelmi területen végzett – és nem szándékos kereskedelmi következményekkel járó – legitim jogalkotási és közigazgatási tevékenységeibıl eredı valamennyi akadály indokolt, és megszüntetésükhöz nyilvános konzultációra és tanácskozásra van szükség;
147.
elismeri, hogy a fejlesztés érdekében és a millenniumi fejlesztési célok megvalósítására való tekintettel végrehajtott technológiatranszfert az európai kereskedelmi politika fontos szempontjává kell tenni, de elismeri, hogy a fejlett technológiákkal kapcsolatos uniós szaktudás harmadik országoknak való átadását a Bizottságnak felügyelnie kell az innovációs mintákkal és jövıbeli fejlesztésekkel kapcsolatos jobb információszerzés érdekében, valamint hogy elkerülhetı legyen a tisztességtelen verseny;
148.
kiemeli, hogy a kkv-k fontos szerepet játszhatnak, amennyiben a közbeszerzési szabályokat (többek között a tıkekövetelmények és a szerzıdések volumene tekintetében) a résztvevı vállalkozás méretének megfelelıen változtatható követelményekkel alkotják meg;
149.
hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU és tagállamai tudományos együttmőködést folytassanak harmadik országokkal; úgy véli, hogy az európai uniós vállalkozások számára jobb hozzáférést kell biztosítani a harmadik országokbeli kutatási és fejlesztési programokhoz;
150.
hangsúlyozza, hogy az EU-nak és a tagállamoknak összehangolt módon kell fellépniük a harmadik országokhoz kapcsolódó tudományos és technológiai megállapodások és intézkedések terén; úgy véli, fontolóra kell venni az EU és tagállamai által harmadik országokkal kötött keretmegállapodások lehetıségét;
Európai innovációs partnerségek (EIP-k) 151.
152.
felidézi az európai innovációs partnerségekrıl szóló 2010. november 11-i állásfoglalását, amely: –
kimondja a források intelligens felhasználásának az összes európai innovációs partnerségen átívelı elvét, ekképpen fokozva a források hatékonyságát, az intelligens fogyasztást, valamint a hatékony termelést és gazdálkodást az ellátási lánc egészében,
–
üdvözli az aktív és egészséges öregedéssel foglalkozó kísérleti projektet;
hangsúlyozza, hogy az európai innovációs partnerségeknek: –
66 /PE 464.203
HU
nem szabad túllépniük a jelentıs társadalmi kihívások korlátozott számát és igazodniuk kell hozzájuk,
–
ösztönzést kell nyújtaniuk az ambiciózus, de megvalósítható, „ember a Holdon” típusú céloknak, a hatásokra és az elérendı eredményre kell összpontosítaniuk, és azokat konkrét célkitőzéseknek kell megfeleltetniük,
–
szinergiákat kell teremteniük és a SMART elveket kell követniük,
–
a Bizottságon belül kettınél több szakpolitikai területre (fıigazgatóságra) kell kiterjedniük, illetve kettınél több terület összehangolását kell igényelniük,
–
integrálniuk és jobban össze kell hangolniuk az összes meglévı K+F+I eszközt és kezdeményezést, beleértve az ETI tudás- és innovációs közösségeit, elkerülve a felesleges kétszeres munkát,
–
biztosítaniuk kell az ellátási lánc valamennyi illetékes állami és magánpartnerének, beleértve a kkv-knek és a civil társadalmi szervezeteknek a részvételét a jövıbeni partnerségek kiválasztásában, fejlesztésében és mőködésében;
ezért kéri az Európai Bizottságot, ösztönözze és támogassa az európai innovációs partnerségek elvén alapuló kezdeményezéseket; 153.
követendı példának tartja az aktív és egészséges idıskor témájára vonatkozó kísérleti innovációs partnerség azon célkitőzését, amely szerint 2020-ra az egészségben eltöltött életévek számának két évvel meg kell hosszabbodnia, és úgy véli, hogy világos célkitőzéseket kell meghatározni valamennyi innovatív partnerség tekintetében, mert innovatív intézkedések nélül ezek jövıbe tekintı jellege és motivációja szenvedne csorbát, és ez megnehezítené a mérhetı idıközi és részleges célkitőzések meghatározását;
154.
üdvözli az „európai innovációs partnerségeket”, amelyeket arra szántak, hogy növeljék és összehangolják a kutatásba és fejlesztésbe való befektetéseket, valamint hogy jobban koordinálják a közbeszerzéseket annak érdekében, hogy felgyorsítsák a fejlesztések piacra történı bevezetését; hangsúlyozza azonban, hogy a közbeszerzési politikákat úgy kellene megtervezni, hogy azok ne a magánpiacot helyettesítsék, vagy a versenyt torzítsák, hanem hogy támogassák azokat, serkentve az innováció elterjedését, lehetıséget adva a piacoknak, hogy új irányba mozduljanak el;
155.
kéri a Bizottságot, tegyen javaslatokat a 2014–2020 közötti idıszak különbözı támogatásairól szóló rendeletben az európai innovációs partnerségek gyakorlati egyszerősítése érdekében;
156.
felhívja a Bizottságot, hogy évente számoljon be a Parlamentnek az összes európai innovációs partnerségrıl és évente kétszer az elsı kísérleti projektrıl, valamint kéri, hogy az EIP-ek végrehajtásának minden szakaszába vonják be az Európai Parlamentet;
157.
felkéri a Bizottságot, hogy hozzon létre nyersanyagokkal foglalkozó innovációs partnerséget;
A régió mint fontos partner 158.
hangsúlyozza, hogy a regionális és helyi hatóságok teljes mértékő bevonása PE 464.203 \ 67
HU
kulcsfontosságú az Innovatív Unió céljainak eléréséhez, mivel fontos szerepet játszanak a vállalkozások, a tudományos intézmények, az állami hatóságok és az állampolgárok kapcsolatának a „gyémánt négyes” normájában történı megteremtésében, közvetítıként mőködve közre a különbözı szereplık, a tagállamok és az EU között; ezért felkéri a Bizottságot, tegyen javaslatokat tárgyalási témákra és mőködtetési szabályokra, amelyekben a régiók is részt vehetnek, illetve amelyekhez hozzájárulhatnak a nagy társadalmi kihívásokra adott legmegfelelıbb válaszokat nyújtva, a szubszidiaritás elvének megfelelıen, ugyanakkor elismerve a különbözı régiók sajátos igényeit; 159.
tudomásul veszi a 2009-es európai innovációs testület következtetéseit, melyek szerint a gazdasági és pénzügyi válságnak aránytalan hatásai tapasztalhatók különbözı országokban és régiókban, és ezek hátráltatják a konvergencia-célkitőzést, aggodalmát fejezi ki, hogy a tagállamokra vonatkozó jelenlegi költségvetési megszorítások a tudományos, technológiai és innovációs befektetés – esetleges káros hatással járó – nagyobb korlátozását eredményezhetik; egyetért azzal, hogy az „Innovációs Uniónak” valamennyi tagállamot és régiót be kell vonnia, és nagyon fontos elkerülni, hogy „innovációs szakadék” jöjjön létre az innovatívabb és a kevésbé innovatív országok és régiók között;
160.
felszólít minden régiót, hogy fektessenek be az innovációba, és hatékonyságuk javítása érdekében igazítsák ki innovációs stratégiájukat, növeljék humántıkéjüket, és mozdítsák elı vállalataik képességét és készségét az innovációra, valamint törekedjenek nemzetközi szintő versenyképességre;
161.
rámutat, hogy regionális szinten a döntéshozóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a kutatási és innovációs tevékenységek mekkora lehetıséget nyújtanak minden régiónak a gazdasági növekedésre, mivel az innovációt döntı többségben a gyakorlati felhasználás generálja (tehát kereslet- és felhasználóalapú), és ahhoz többnyire támogatást nyújt az ERFA; ezért megjegyzi, hogy amennyiben az innovációs tevékenységekhez nem szükségszerő vagy elsıdleges a felsıoktatási intézmények megléte, az egyetemek és kutatóközpontok nélküli régióknak is képesnek kellene lenniük saját innovációs kapacitásaik fejlesztésére, és a lehetı legnagyobb mértékben ki kell tudniuk aknázni a régióban és helyben rendelkezésre álló erıforrásokat és eszközöket az innovációs potenciál növelése érdekében;
162.
megállapítja, hogy az innováció regionális szinten való elımozdítása hozzájárulhat a regionális különbségek csökkentéséhez; ennek ellenére bátorítja a különbözı (regionális, nemzeti és uniós) szinteket, hogy hatékonyabban hangolják össze erıfeszítéseiket a K+F tevékenységek európai szintő tervezése keretében;
163.
rámutat, hogy az innováció – mind a politikai döntéshozás, mind a vállalkozások és kutatóközpontok tevékenységei szempontjából – alapvetı szerepet játszik az EU területi kohéziós politikájának kiteljesítésében, és hogy természetébıl adódóan döntıen hozzájárul a kohéziós célok teljesítéséhez és bizonyos, egyedi földrajzi és demográfiai jellemzıkkel bíró térségekben az e célok elérését gátló akadályok leküzdéséhez;
164.
felhívja a figyelmet a kulturális sokféleség innovációra gyakorolt jótékony hatására; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy az innovációs politikában kiemelt helyet kellene biztosítani a regionális kulturális sokféleség megırzésére és elımozdítására irányuló
68 /PE 464.203
HU
fellépéseknek; 165.
hangsúlyozza, hogy a régiók kulcsszerepet játszanak az innovációt nemzeti szinten ösztönzı politikák kidolgozásában; ugyanakkor aláhúzza, hogy számos tagállamban a regionális és helyi költségvetések elégtelenek, és a nemzeti innovációs keretek is csak szők mozgásteret hagynak;
166.
hangsúlyozza, hogy az uniós régiók teljes innovációs kapacitását mozgósítani kell annak érdekében, hogy az Európa 2020 stratégia – intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló – célkitőzései valóra váljanak, és rámutat, hogy a jövı regionális politikájának ezt a feladatot elsıdleges prioritásként kell kezelnie; úgy véli, hogy ez a regionális politika valamennyi célkitőzésére érvényes, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell Európa versenyképességének világszínvonalát; kéri a tagállamokat, hogy vonják be az ipar szereplıit az ökológiai fejlesztésekbe, mivel a régiókban a vállalkozókra fontos szerep hárul az ökológiai innovációk szélesebb körő terjesztésében; megjegyzi, hogy a vállalkozók tájékoztatása új üzleti lehetıségek bemutatásával alapvetı fontosságú az erıforrás-hatékony gazdaság és a fenntartható ipar létrehozását célzó stratégia sikere szempontjából;
167.
hangsúlyozza az olyan országok innovatív potenciáljának szerepét, amelyek nem tagjai az Uniónak, de amelyek a keleti partnerség keretében együttmőködnek az EU-val, és arra szólít fel, hogy ezeket az országokat vonják be az „Innovatív Unió” elnevezéső kezdeményezésbe;
168.
rámutat a kutatási és innovációs tevékenység folytatása tekintetében a városokban rejlı nagy lehetıségekre; úgy véli, hogy a technológiai fejleményeken alapuló intelligensebb városi szakpolitika és az energia területén megjelenı „Intelligens városok” kezdeményezés, valamint annak a ténynek a felismerése, hogy az európai népesség 80%-a – a legnagyobb társadalmi különbségeket mutató – városokban él, hozzájárulna a fenntartható gazdasági innovációhoz;
A stratégia végrehajtása 169.
felkéri az Európai Bizottságot, hogy ültesse át a jelenlegi, Innovatív Unió címő stratégiai dokumentumot konkrét célkitőzéseket és mérhetı, idıkerethez kötött célokat tartalmazó cselekvési tervbe; felszólítja a Bizottságot, hogy rendszeresen ellenırizze az elırehaladást, felmérve az akadályokat és javítómechanizmust javasolva, miközben rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak;
170.
felkéri az Európai Bizottságot, hogy vesse egybe és értékelje az európai innovációs politika sajátos eszközeit a fı külsı versenytársainkéval (az Egyesült Államokkal, Japánnal és a BRIC-országokkal), és tegyen jelentést az azokhoz hasonlított innovációra irányuló teljesítményükrıl;
PE 464.203 \ 69
HU
o o o 171.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamoknak.
70 /PE 464.203
HU
P7_TA-PROV(2011)0237 A háztartási alkalmazottakról szóló ajánlással kiegészített ILO-egyezmény Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása a háztartási alkalmazottakról szóló, ajánlással kiegészített javasolt ILO-egyezményrıl Az Európai Parlament, –
tekintettel a Bizottsághoz intézett, a háztartási alkalmazottakról szóló ILOegyezményre vonatkozó, 2011. február 24-i kérdésre (O-0092/2011 – B7-0305/2011),
–
tekintettel a demográfiai kihívásokról és a nemzedékek közötti szolidaritásról szóló, 2006. február 23-i állásfoglalására1,
–
tekintettel a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos, 2007–2012 közötti közösségi stratégiáról szóló, 2008. január 15-i állásfoglalására2,
–
tekintettel a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett dolgozó nıkrıl szóló, 2010. október 19-i állásfoglalására3,
–
tekintettel a szegénység elleni küzdelemben a minimáljövedelem szerepérıl és Európában a befogadó társadalom elımozdításáról szóló, 2010. október 20-i állásfoglalására4,
–
tekintettel az atipikus szerzıdésekrıl, a foglalkoztatási pályák megóvásáról, a rugalmas biztonságról és a szociális párbeszéd új formáiról szóló, 2010. július 6-i állásfoglalására5,
–
tekintettel a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönzı intézkedések bevezetésérıl szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelvre (keretirányelv)6 és annak egyedi irányelveire,
–
tekintettel a „Tisztességes munka mindenki számára – Az Unió hozzájárulása a tisztességes munkára vonatkozó menetrend végrehajtásához” címő, 2006. május 24-i bizottsági közleményre (COM(2006)0249) és a mindenki számára biztosítandó tisztességes munka ösztönzésérıl szóló, 2007. május 23-i európai parlamenti állásfoglalásra7,
–
tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal „Tisztességes munka a háztartási alkalmazottak részére” címő, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 99., 2010. júniusi ülésére készült IV(1) és IV(2) jelentéseire és a „Tisztességes munka a háztartási alkalmazottak részére” címő, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 100., 2011.
1
HL C 295. E, 2006.12.1., 131. o. HL C 45. E, 2009.2.19., 14. o. 3 Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0365. 4 Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0375. 5 Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0263. 6 HL L 183., 1989.6.29., 1. o. 7 HL C 102. E, 2008.4.24., 321. o. 2
PE 464.203 \ 71
HU
júniusi ülésére készült IV(1) (ún. barna jelentés) és IV(2) (ún. kék jelentés, 2 kötetben) jelentéseire, –
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére a háztartási munka professzionalizálódásáról1,
–
tekintettel az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmérıl szóló európai egyezményre (ECHR) és különösen a rabszolgaságot és szolgaságot tiltó 4. cikke (1) bekezdésére és a megkülönböztetést tiltó 14. cikkére,
–
tekintettel a migráns munkavállalók jogállásáról szóló európai egyezményre (1977),
–
tekintettel az au pair munkáról szóló 1969-as európai egyezményre,
–
tekintettel a háztartási alkalmazottak jogai európai chartájának (2004) 1663. ajánlására,
–
tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,
A.
mivel a válság következtében több millió munkahely szőnt meg és súlyosbodott a munkahelyek bizonytalansága és a szegénység; mivel az EU lakosságának 17%-át fenyegeti a szegénység; továbbá mivel 23 millió uniós lakos munkanélküli,
B.
mivel bizonyos országokban a háztartási munka nagy része a nem hivatalos gazdaságban zajlik bizonytalan foglalkoztatási körülmények között és/vagy nem bejelentett munkavégzésként,
C.
mivel az iparosodott országokban a háztartási munka a foglalkoztatás egészének 5– 9%-át teszi ki; mivel az ebben az ágazatban dolgozók túlnyomó többsége nı; mivel az ilyen munka alulértékelt, alulfizetett és nem hivatalosan végzik, és mivel a háztartási alkalmazottak kiszolgáltatott helyzete azt jelenti, hogy gyakran van részük hátrányos megkülönböztetésben és könnyen válhatnak egyenlıtlen, méltánytalan bánásmód vagy visszaélések áldozatává,
D.
mivel a munkaerıpiac peremén az alacsony képzettséget igénylı, ideiglenes munkákat végzı vagy háztartási alkalmazottként dolgozó migráns munkavállalók többszörös megkülönböztetésnek lehetnek kitéve, mert gyakran nem megfelelı és szabálytalan körülmények között dolgoznak; mivel erıfeszítéseket kellene tenni a migráns munkavállalókkal szembeni nem megfelelı bánásmód, a nekik nyújtott szabálytalan fizetések, valamint a velük szembeni erıszak vagy szexuális zaklatás minimalizálása érdekében; mivel a migráns munkavállalók gyakran nincsenek tisztában jogaikkal, korlátozottan vagy csak nehézséggel férnek hozzá a közszolgáltatásokhoz, alacsony szinten ismerik a helyi nyelvet és nincsenek társadalmi kapcsolataik; és mivel a valamely harmadik országból munkaadójukat kísérı háztartási alkalmazottak különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak,
E.
mivel az egyezmény célja a háztartási munka munkavégzésként való jogi elismerése, a jogok valamennyi háztartási alkalmazottra történı kiterjesztése, valamint a jogsértések és visszaélések megelızése valamennyi háztartási alkalmazott számára jogi keret és
1
EGSZB, SOC/372, 2010. május 26.
72 /PE 464.203
HU
annak biztosítása érdekében, hogy munkájuk nem a szabályozási kereten kívül zajlik, F.
mivel számos, háztartási alkalmazottakat foglalkoztató munkaadó maga sem rendelkezik ismeretekkel és nem kap megfelelı tanácsokat, illetve segítséget a munkajog, a társadalombiztosítás és a háztartási alkalmazottakat foglalkoztató munkaadók kötelezettségei tekintetében,
G.
mivel az au pairek a háztartási alkalmazottak olyan csoportját képezik, akiket gyakran nem tekintenek szabályos munkavállalóknak; mivel számos jelentésbıl az derül ki, hogy ez visszaéléseket eredményezhet, például azáltal, hogy az au pairek számára túl hosszú munkaidıt szabnak meg; mivel az au paireknek a háztartási alkalmazottakkal azonos védelmet kell kapniuk,
1.
üdvözli és támogatja a háztartási alkalmazottak számára biztosított tisztességes munkáról szóló ajánlással kiegészített egyezmény elfogadására irányuló ILOkezdeményezést; sürgeti azon uniós tagállamokat, amelyek tagjai az ILO-nak, hogy az ILO 2011. júniusi konferenciáján fogadják el ezeket az eszközöket; sürgeti az uniós tagállamokat, hogy hamarosan ratifikálják és hajtsák végre az egyezményt és az ajánlást;
2.
úgy véli, hogy a háztartási alkalmazottak részére biztosítandó tisztességes munkáról szóló ILO-egyezmény elfogadása, ratifikálása és végrehajtása a szegény munkavállalók számának csökkenését eredményezheti;
3.
úgy véli, hogy egy ilyen egyezmény elfogadása, ratifikálása és végrehajtása megfelelıen foglalkozna a munkavállalók egyik legkiszolgáltatottabb csoportjának szükségleteivel;
4.
úgy véli, hogy egy ilyen egyezmény elfogadása, ratifikálása és végrehajtása tisztességes munkakörülmények biztosításával nemcsak a háztartási munkát végzı nagyszámú nı helyzetét javítaná, hanem a társadalmi befogadást mértékét is;
5.
teljes mértékben támogatja a foglalkoztatással kapcsolatban az egyezmény és az ajánlás tervezetében szorgalmazott jogokra épülı megközelítést; elismeri, hogy a háztartási alkalmazottak számára történı tisztességes munka megteremtésére kell összpontosítani, és támogatja a háztartási alkalmazott egyezményben szereplı meghatározását; üdvözli, hogy az egyezmény egyértelmően kijelenti, hogy az e meghatározás alá tartozó valamennyi munkavállalónak joga van ahhoz, hogy az alapvetı foglalkoztatási normáknak megfelelıen bánjanak vele, joga van a társadalombiztosításhoz, a megkülönböztetésmentességhez és az egyenlı bánásmódhoz a munkakeresés vagy munkavégzés során, védelemhez a munkaközvetítı ügynökségek visszaélései ellenében, a képzéshez és a karrierfejlesztéshez, az egészségvédelemhez és a biztonságos munkakörülményekhez, az anyasági védelemhez és a munka- és pihenıidırıl szóló rendelkezésekhez, a visszaélések és zaklatás elleni védelemhez, az egyesülési és képviseleti szabadsághoz, a kollektív tárgyalásokhoz, a kollektív fellépésekhez és az élethosszig tartó tanuláshoz; támogatja, hogy az egyezmény sürgeti alsó foglalkoztatási korhatár megállapítását, valamint a nemek és etnikai csoportok közötti fizetéskülönbségek megszüntetését;
6.
sürgeti a minıségi, hozzáférhetı és elérhetı árú gyermekgondozáshoz és idısgondozási lehetıségekhez való szélesebb körő hozzáférés biztosítását, ezáltal PE 464.203 \ 73
HU
elısegítve, hogy a munkavállalók ne kényszerüljenek e feladatok nem hivatalos alapon történı ellátására; ezenfelül hangsúlyozza, hogy a bizonytalan feltételek mellett végzett otthoni ápolási munkát tisztességes, jól fizetett fenntartható munkává kell alakítani, ahol csak lehetséges; 7.
szorgalmazza a bizonytalan helyzetben lévı munkavállalók fokozatos módon történı, szabályos munkavállalókká tételére irányuló kampány kidolgozását; kéri egy olyan program támogatását, amelynek révén a munkavállalók felvilágosítást nyernek a bizonytalan foglalkoztatási feltételek hatásairól, ideértve a biztonsággal és az egészségvédelemmel kapcsolatos következményeket is;
8.
úgy véli, hogy bizonyos térségek vagy tagállamok bevált gyakorlatainak, például mintaszerzıdéseknek a használata stabilabb foglalkoztatási formákat eredményezhet a családi otthonokban foglalkoztatott háztartási alkalmazottak számára;
9.
úgy véli, hogy az egyezménynek a termelékeny és motiváló, magas képzettséget igénylı munkahelyek létrejöttének elısegítésére és olyan munkajogi rendelkezések kidolgozására kellene összpontosítania, amelyek hatékonyan védik a háztartási alkalmazottak jogait, garantálják a velük szembeni azonos bánásmódot, maximális szintő védelmet kínálnak és biztosítják személyes méltóságukat;
10.
megállapítja, hogy a nem szabványos vagy atipikus szerzıdések arányának növekedési tendenciája jelentıs nemekkel kapcsolatos és nemzedékek közötti vonatkozással bír, és hogy ezt el kellene ismerni az egyezmény és az ajánlás szövegében;
11.
rámutat arra, hogy a munkanélküliség magas szintjének és a munkaerıpiac szegmentálódásának leküzdését minden munkavállaló számára egyenlı jogok biztosításával és a munkahelyteremtésbe, képzésbe, és az egész életen át tartó tanulásba való befektetéssel kell megoldani;
12.
hangsúlyozza, hogy a nem bejelentett munka elleni küzdelmet életképes és fenntartható foglalkoztatási alternatívák megteremtésére és az emberek – többek között valódi önfoglalkoztatás révén történı – nyílt munkaerı-piaci hozzáférésének elısegítésére irányuló intézkedéseknek kell kísérniük;
13.
úgy véli, hogy az egyezményben olyan szakpolitikai intézkedéseknek kellene szerepelniük, amelyek lehetıvé teszik az emberek, köztük a legelesettebbek és leginkább hátrányos helyzetben lévık számára, hogy ténylegesen hozzáférhessenek a hivatalos munkaerıpiachoz és egyenlı esélyeket élvezzenek;
14.
sürgeti a tagállamokat, hogy ratifikálják a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelmérıl szóló, az ENSZ közgyőlése által 1990. december 18-án elfogadott nemzetközi egyezményt1;
15.
úgy véli, hogy kezelni kell a nem bejelentett munkavégzés problémáját; kijelenti, hogy a háztartási munka világát igen nagy mértékben a nem hivatalos és nem bejelentett munkavégzés jellemzi, és hogy sok migráns munkavállaló dolgozik ebben a szektorban, továbbá hogy jogaik gyakran sérülnek; ezenkívül alapvetı fontosságúnak tartja a bizonytalan jellegő munka elleni általános küzdelmet, hiszen ez a probléma
1
A/RES/45/158.
74 /PE 464.203
HU
különösen a bevándorló munkásokat érinti, és rontja a már eleve kedvezıtlen helyzetüket; 16.
úgy véli, hogy az azonos bánásmódot biztosító, rugalmas és biztonságos szerzıdéses feltételek megteremtése érdekében a szabályozás kiigazítására lehet szükség; úgy véli, hogy alapvetıen szükséges a migráns munkavállalók és családjaik sajátos helyzetének vizsgálata;
17.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és az ILO-nak.
PE 464.203 \ 75
HU
P7_TA-PROV(2011)0238 Antibiotikum-rezisztencia Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása az antibiotikum-rezisztenciáról Az Európai Parlament, –
tekintettel az Európai Unió új állat-egészségügyi stratégiájáról (2007–2013) szóló, 2008. május 22-i állásfoglalására (P6_TA(2008)0235),
–
tekintettel a 2006–2010-es idıszakra szóló állatjóléti cselekvési terv értékelésérıl és elemzésérıl szóló 2010. május 5-i állásfoglalására (P7_TA(2010)0130),
–
tekintettel a zoonózisok és zoonózis-kórokozók monitoringjáról szóló, 2003. november 17-i 2003/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre, valamint a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerbıl származó zoonózis-kórokozók ellenırzésérıl szóló, 2003. november 17-i 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre,
–
tekintettel az Európai Betegségmegelızési és Járványvédelmi Központ (ECDC), az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA), az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA), valamint az új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottsága (SCENIHR) által kiadott, a zoonózisfertızésre összpontosító, az antibiotikum-rezisztenciáról szóló közös véleményre (EFSA Journal 2009; 7(11):1372),
–
tekintettel a Bizottságnak 2011. március 1-jén feltett, az antibiotikum-rezisztenciáról szóló, szóbeli választ igénylı kérdésre (O-000048/2011 – B7-0304/2011),
–
tekintettel a WHO „Az antimikrobiális készítmények élelmiszer-elıállítás céljára tartott állatok esetében történı alkalmazásának orvosi hatásai” címő jelentésére,
–
tekintettel az Európai Parlamentnek az antimikrobiális hatóanyagoknak a humán orvostudományban való körültekintı alkalmazásáról szóló tanácsi ajánlásról (COM(2001)333 – C5-0411/2001 – 2001/2164(COS) szóló állásfoglalására,
–
tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,
A.
mivel az antibiotikum-rezisztencia az európai állattenyésztési ágazatban az állatok egészségét érintı kérdések egyike, különösen, ha a kezelés hatástalan marad; mivel már több tagállam kibocsátott iránymutatásokat az antimikrobiális készítmények körültekintı alkalmazásáról, ami e készítmények használatának csökkentéséhez vezetett;
B.
mivel az állattenyésztési ágazat (a tehéntej, a marhahús, a sertés- és szárnyashús, a tojás, a juh- és a kecsketej és -hús termelése) fontos szerepet játszik az európai mezıgazdaságban;
C.
mivel a gazdák elsıdleges célja, hogy jó mezıgazdasági gyakorlatok (higiénia, megfelelı takarmány és tartási körülmények, felelısségteljes állategészségügyi irányítás) alkalmazása révén állatállományuk egészséges és produktív maradjon;
76 /PE 464.203
HU
D.
mivel a gazdák intézkedései ellenére az állatok mégis megbetegedhetnek, és kezelésre lehet szükségük;
E.
mivel az antimikrobiális készítmények megfelelı alkalmazásuk esetén hasznos eszközként szolgálnak a gazdák számára ahhoz, hogy állatállományuk egészséges és termékeny maradjon, és egyúttal biztosítsák az állatok jólétét is;
F.
mivel az európai állattenyésztési ágazatnak a jövıben az antimikrobiális kezelések biztonságára és hatékonyságára kell támaszkodnia;
G.
mivel az antimikrobiális készítményeknek mind az állatok, mind pedig az emberek esetében történı alkalmazása során tekintetbe kell venni az antibiotikum-rezisztencia lehetséges kockázatát;
H.
mivel az antimikrobiális készítmények jelentıs részét állatok kezelésére írják fel, de az antibiotikum-rezisztencia az embereket és az állatokat egyaránt érinti, valamint emberekrıl átterjedhet állatokra és fordítva, ezért valóban átfogó ügyrıl van szó, amely közösségi szinten összehangolt megközelítést igényel;
I.
mivel az antibiotikum-rezisztenciát emberek esetében gyakran az antibiotikumot tartalmazó gyógyszerek nem megfelelı adagolása, a helytelen kezelés, valamint az okozza, hogy a kórokozók a kórházakban állandóan antimikrobiális hatóanyagoknak vannak kitéve;
J.
mivel az antibiotikum-rezisztens géneket hordozó kórokozó baktériumok átadása különösen azokat az embereket – például a gazdákat vagy a gazdaságban dolgozó személyeket – fenyegeti, akik mindennaposan az állatok közvetlen közelében vannak;
K.
mivel a nagy állománysőrőségő állatok körében nagyobb arányban fordulhatnak elı járványok; whereas inappropriate use of antimicrobials in animals generally may be considered a risk factor for the emergence of resistance with public and animal health consequences,
L.
mivel nem lehet eléggé hangsúlyozni az állatok, az állati eredető élelmiszerek és az állattenyésztésben elıforduló rezisztens baktériumok szerepét az antibiotikumrezisztencia emberre történı átterjedése és az abból következı potenciális veszélyek szempontjából;
M.
mivel az antimikrobiális készítmények hosszabb idıszak során történı szubterápiás alkalmazása a terápiás kezelésekhez képest általában az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának és/vagy növekedésének és elterjedésének nagyobb kockázatát gerjeszti;
N.
mivel az antimikrobiális készítmények szubterápiás szinteken történı alkalmazása az EU-ban tilos;
O.
mivel az antimikrobiális készítmények mérsékelt használata hosszú távon alacsonyabb költségeket eredményez mind a gazdák, mind pedig a társadalom egésze számára, feltételezve, hogy így az antimikrobiális készítmények hatékonyságát sikerül fenntartani;
P.
mivel a biocidok túlzott és nem megfelelı használata ugyancsak hozzájárulhat az PE 464.203 \ 77
HU
antibiotikum-rezisztenciához; Q.
mivel a levágott állatok tetemeinek vegyi úton történı fertıtlenítése – ami Európában törvényellenes –, ugyancsak hozzájárulhat az antibiotikum-rezisztenciához;
R.
mivel a hústermelés az antibiotikum-rezisztencia terjedésének fontos hordozójaként jelenhet meg;
S.
mivel a nem élelmiszer-termelés céljából tenyésztett, például a kedvtelésbıl tartott állatok ugyancsak baktériumgazdák és megkönnyítik az antibiotikum-rezisztencia terjedését, ami miatt az emberek orvosi kezelésére szánt antimikrobiális készítményeken különleges címkét kellene elhelyezni;
T.
mivel ma megvalósíthatatlannak látszik olyan korszerő állattartás, amelynek nincs lehetısége antimikrobiális készítményeket alkalmazni a járványok kezelésére, ugyanakkor az állatok jó egészsége és az antimikrobiális készítmények ésszerő és felelısségteljes alkalmazása hozzájárulna az antibiotikum-rezisztencia terjedésének megelızéséhez;
U.
mivel állatok esetében az antimikrobiális készítményekkel szembeni rezisztencia a különbözı fajták és az állattenyésztés különféle formái szerint eltérı;
V.
mivel az Európai Parlament az állatjóléti cselekvési terv értékelésérıl szóló 2010. május 5-i állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy szoros összefüggés áll fenn az állatok egészsége és az emberi közegészség között, valamint kérte a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mihamarabb és felelısségteljes módon lássanak hozzá az állatok kezelésére használt antibiotikumokkal szembeni rezisztencia egyre súlyosabb problémájának megoldásához;
W.
mivel az Európai Parlament kifejezetten felszólította a Bizottságot, hogy az állategészségügyi termékek hatékony használatának biztosítása érdekében győjtsön adatokat e termékek – többek között az antimikrobiális készítmények – alkalmazásáról és végezze el ezen adatok elemzését is;
Közös adatgyőjtési tevékenységek 1.
üdvözli a Bizottság és ügynökségei által a közös adatgyőjtés tekintetében e téren tett erıfeszítéseket, és különösen az ESVAC (az európai állat-egészségügyi antibiotikumfelhasználási felügyelet) létrehozására irányuló 2009-es kezdeményezést; sajnálja, hogy még nem csatlakozott minden tagállam az ESVAC hálózatához, és felszólítja az érintett országokat, hogy tegyék ezt meg; kéri a Bizottságot, hogy az ESVAC hálózata számára biztosítsa a feladatai ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat; kéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul bocsásson rendelkezésre jogi keretet annak érdekében, hogy a tagállamokat felhatalmazza a hatékony adatgyőjtésre;
2.
kéri a Bizottságot, hogy törekedjen az összehangolt és összehasonlítható adatgyőjtésre, a harmadik országokkal – közöttük az Egyesült Államokkal – kapcsolatos tevékenységek tekintetében is;
3.
elismeri, hogy az állat-egészségügyi készítmények kereskedelmére – és ebbıl következıen az ilyen termékek állatok kezelésére történı felhasználására – vonatkozó
78 /PE 464.203
HU
összehasonlítható adatok győjtése és elemzése a fontos elsı lépések egyike; hangsúlyozza, hogy teljes képet kell alkotnunk arról, hogy mikor, hol és milyen állatok kezelésére használnak ma antimikrobiális készítményeket, de anélkül, hogy ez a felmérés további pénzügyi vagy adminisztratív terheket róna a mezıgazdászokra vagy az állatok tulajdonosaira; 4.
hangsúlyozza, hogy nem csupán adatgyőjtésre van szükség, hanem az adatok megfelelı elemzésére és a tanulságok gyakorlati hasznosítására is, és mind az Unió, mind pedig a tagállamok szintjén meg kell tenni a szükséges lépéseket; figyelembe véve a különbözı állatfajták és állattartási formák közötti eltéréseket is;
5.
elismeri, hogy az ilyen adatokat a maguk összefüggésrendszerében kell elhelyezni, hiszen a gazdálkodói gyakorlat és intenzitás tagállamonként eltérı;
Kutatás 6.
felhív új antimikrobiális készítmények, valamint azok alternatívái (oltás, biobiztonság, az ellenállóképességet növelı táplálás) kutatására is, valamint az állatok körében terjedı járványos betegségek elkerülése és ellenırzése érdekében kéri bizonyítékokra épülı stratégiák alkalmazását; hangsúlyozza ezzel összefüggésben az uniós kutatási keretprogramok fontosságát; hangsúlyozza továbbá az olyan megfelelı állattartási rendszerek kifejlesztésének jelentıségét, amelyek csökkentik az antimikrobiális készítmények alkalmazásának szükségességét;
7.
kéri, hogy a meglévı kutatóintézetek hálózatának létrehozása révén jobban hangolják össze az emberekkel és az állatokkal kapcsolatos egészségügyi kutatásokra szánt források felhasználását;
8.
felhív az állatok, az állati eredető élelmiszerek és a fenntartható tenyésztési rendszerek szerepének kutatására, ideértve az egészséges fajtákat, az állatok hosszú élettartamát, az állatállomány jobb kezelését, a korai járványmegelızést, a szabadban történı tartást és a szabad térhez való hozzáférést, az alacsonyabb állománysőrőséget és az állatok biológiai szükségleteinek kielégítését biztosító egyéb feltételeket is; valamint az állattenyésztésben elıforduló rezisztens baktériumok szerepének az antibiotikumrezisztencia emberre történı átterjedése és az abból következı potenciális veszélyek szempontjából történı kutatására;
Ellenırzés és felügyelet 9.
kéri a tagállamokat, hogy biztosítsák az antibiotikum-rezisztencia rendszeres felügyeletét és ellenırzését mind az élelmiszer-termelés céljaira tenyésztett, mind pedig a kedvtelésbıl tartott állatok esetében, de anélkül, hogy ennek során további pénzügyi vagy adminisztratív terheket rónának a gazdálkodókra, az állatok tulajdonosaira vagy az állat-egészségügyi szakemberekre; hangsúlyozza, hogy egy egységes hozzáférési pontról könnyen lehívható, harmonizált adatokra van szükség, ideértve a kockázati tényezıkre vonatkozó információkat is; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak olyan éves jelentéseket kellene készíteniük, amelyek európai szintő összehasonlítást lehetıvé tevı adatokat tartalmaznak;
10.
kéri, hogy az Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatal (FVO) és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) jövıbeli költségvetései is tükrözzék, hogy e PE 464.203 \ 79
HU
téren egyre nagyobb szükség van a további vizsgálatokra és elemzésekre; 11.
felkér minden érdekelt szereplıt, hogy ismerje el saját felelısségét az antibiotikumrezisztencia kialakulásának és elterjedésének megelızésében, ki-ki a saját tevékenységi területén, az állat-egészségügyi szakemberek és az állattartók körében egyaránt;
12.
javasolja, hogy a tudományos szakvéleményeknek megfelelıen vezessék be az antibiotikum-rezisztencia indikátor-baktériumai (pl. az E.coli és E. enterococci) harmonizált ellenırzését;
Az antibiotikumok fenntartható hatékonysága 13.
hangsúlyozza, hogy a végsı cél az antimikrobiális készítmények – mint az állatok és az emberek körében terjedı járványok leküzdésére szolgáló hatékony eszközök – fenntartása oly módon, hogy eközben az antimikrobiális készítmények alkalmazását a szigorúan szükséges szinten tartják;
14.
kéri az antimikrobiális készítmények állati kezelésre való mértéktartó és felelısségteljes felhasználását, valamint az állat-egészségügyi szakemberek és a gazdálkodók teljesebb tájékoztatását az antibiotikum-rezisztencia kialakulásával kapcsolatos kockázatok minimális szintre csökkentése érdekében; kéri a bevált gyakorlatok cseréjét, például iránymutatások elfogadását az antimikrobiális készítmények mértéktartó alkalmazására vonatkozóan, az antibiotikum-rezisztencia kialakulása elleni küzdelem fontos eszközeként;
15.
kéri az olyan bevált gyakorlatok elterjesztését az állattartásban, amelyek az antibiotikum-rezisztencia terjedésének kockázatát a lehetı legkisebbre csökkentik; hangsúlyozza, hogy e gyakorlatok alkalmazása a fertızı betegségek terjedésének nagyobb kockázata miatt különösen fontos a különbözı tenyésztelepekrıl érkezı fiatal állatok esetében;
16.
kéri a tagállamokat és az Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatalt (FVO), hogy biztosítsanak jobb ellenırzést az antibiotikumok növekedésserkentı célú használatára vonatkozó tilalom (2006) végrehajtása felett;
17.
kéri a Bizottságot, hogy folytassa a munkát az antimikrobiális készítmények állatok számára adott takarmányban növekedésserkentı céllal történı felhasználásának nemzetközi betiltása érdekében, és ezt a kérdést tőzze a harmadik országokkal, köztük az Egyesült Államokkal folytatott kétoldalú tárgyalások napirendjére;
18.
kéri a Bizottságot annak értékelésére és ellenırzésére, hogy a tagállamok miként hajtják végre és alkalmazzák az antimikrobiális készítményekre vonatkozóan már meglévı érdemleges európai jogszabályokat;
19.
kéri a Bizottságot, hogy az EU állat-egészségügyi stratégiájának keretében alakítson ki egy nagyszabású, többéves cselekvési tervet az antibiotikum-rezisztencia leküzdése érdekében; úgy véli, hogy az EU állatjóléti stratégiája értelmében egy ilyen cselekvési tervnek minden állatra, közöttük a kedvtelésbıl tartott állatokra is ki kell terjednie, és hangsúlyozza egyrészt az állategészségügy és az antimikrobiális készítmények felhasználása közötti logikai összefüggést, másrészt az állategészségügy és az emberi egészségügy közötti kapcsolatot;
80 /PE 464.203
HU
20.
úgy véli, hogy a cselekvési tervben részletekbe menıen meg kell vizsgálni az antimikrobiális készítmények betegségmegelızı célú felhasználásának különbözı módjait, pontot téve azon viták végére, hogy mi számít „rutinszerő”, és mi „elfogadható” betegségmegelızésnek;
21.
mivel a nem kérıdzı állatokból nyert, feldolgozott állati fehérje nyilvánvaló állategészségügyi és táplálkozási elınyökkel bír és az együregő gyomrú állatok, köztük a tenyésztett halak étrendjének fontos összetevıje lehet, és egyúttal hozzájárul az antimikrobiális készítmények csökkentett felhasználásához, kéri az Európai Bizottságot, hogy az élelmiszer-biztonság lehetı legmagasabb szintjét biztosító feltételek mellett szüntesse meg a jelenlegi megszorításokat; o o
22.
o
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
PE 464.203 \ 81
HU
P7_TA-PROV(2011)0239 Az EU külsı fellépéseinek kulturális dimenziói Az Európai Parlament 2011. május 10-i állásfoglalása az EU külsı fellépéseinek kulturális dimenzióiról (2010/2161(INI)) Az Európai Parlament, –
tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés (EUMSZ) 167. cikkére,
–
tekintettel az Európai Unióról szóló szerzıdés 27. cikkének (3) bekezdésére,
–
tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkére,
–
tekintettel a kulturális kifejezések sokszínőségének védelmérıl és elımozdításáról szóló, 2005. évi UNESCO-egyezményre,
–
tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és mőködésének megállapításáról szóló, 2010. július 26-i 2010/427/EU tanácsi határozatra1,
–
tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2010. március 10-i 2010/13/EU irányelvére a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv)2,
–
tekintettel a harmadik országok audiovizuális szakembereivel folytatott együttmőködés programjának (MEDIA Mundus) létrehozásáról szóló, 2009. október 21-i 1041/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra (MEDIA Mundus 2011– 2013)3,
–
tekintettel a kultúrák közötti párbeszéd európai évérıl (2008) szóló, 2006. december 18-i 1983/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra4,
–
tekintettel „Az európai kulturális program a globalizálódó világban” címő közleményre (COM(2007)0242),
–
tekintettel az európai kulturális menetrend végrehajtásáról szóló bizottsági jelentésre (COM(2010)0390),
–
tekintettel az „Europeana – a fejlesztés következı szakasza” címő, 2010. május 5-i állásfoglalására5,
–
tekintettel a Tanács által a 2011–2014-es idıszakra szóló kulturális munkatervrıl
1
HL L 201., 2010.8.3., 30. o. HL L 95., 2010.4.15., 1. o. 3 HL L 288., 2009.11.4., 10. o. 4 HL L 412., 2006.12.30., 44. o. 5 HL C 81. E, 2011.3.15., 16. o. 2
82 /PE 464.203
HU
(2010/C 325/01) 2010. november 18–19-én elfogadott következtetésekre1, –
tekintettel a kulturális sokféleségnek és a kultúrák közötti párbeszédnek az Unió és a tagállamok külkapcsolataiban való elımozdításáról szóló, 2008. november20-i tanácsi következtetésekre (2008/C 320/04)2,
–
tekintettel az ENSZ millenniumi nyilatkozatára (2000) és különösen annak az „Emberi jogok, demokrácia és jó kormányzás” cím alatt található cikkeire,
–
tekintettel „Az ígéret betartása: egyesülve a millenniumi fejlesztési célok elérése érdekében” címő 2010. szeptember 22-i ENSZ-határozatra,
–
tekintettel a kultúráról és a fejlesztésrıl szóló 2010. december 20-i ENSZ-határozatra,
–
tekintettel a 2000. június 23-án Cotonouban aláírt AKCS–EU partnerségi megállapodásra3, ahogyan azt 2005. június 25-i Luxemburgban elıször4, illetve 2010. június 22-én Ouagadougouban másodszor módosították5,
–
tekintettel a szabadkereskedelmi megállapodásmintához csatolt kulturális együttmőködési jegyzıkönyvre,
–
tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,
–
tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A7-0112/2011),
A.
mivel az EU egy kulturálisan sokszínő értékközösség, amelynek mottója – Egyesülve a sokféleségben – változatos módokon jut kiefjezésre,
B.
mivel az EU egymást követı bıvítési körei, a polgároknak a közös európai térségben megvalósuló mobilitása, a korábbi és az újabb migrációs hullámok, valamint a világ többi részével megvalósuló mindenfajta csere elısegítheti ezt a kulturális sokszínőséget,
C.
mivel a kultúra belsı érték, gazdagabbá teszi az emberi életet, és elımozdítja a kölcsönös megértést és tiszteletet,
D.
mivel az európai kulturális program stratégiai célként tőzi ki a kultúrának mint az Unió nemzetközi kapcsolatai létfontosságú elemének támogatását,
E.
mivel a kultúra a fejlıdés, a befogadás, az innováció, a demokrácia, az emberi jogok, az oktatás, a konfliktusmegelızés és megbékélés, a kölcsönös megértés és a kreativitás elımozdítója,
F.
mivel az Unió és tagállamai, a polgárok, a vállalkozások és a civil társadalom kulcsszereplık a kulturális kapcsolatokban az EU-ban és harmadik országokban egyaránt,
1
HL C 325., 2010.12.2., 1. o. HL C 320., 2008.12.16., 10. o. 3 HL L 317., 2000.12.15., 3. o. 4 HL L 209., 2005.8.11., 27. o. 5 HL L 287., 2010.11.4., 3. o. 2
PE 464.203 \ 83
HU
G.
mivel a kulturális javak, köztük a sport, hozzájárulnak a kulturális iparágakon és idegenforgalmon keresztül az EU mint tudás alapú gazdaság és társadalom fejlıdéséhez,
H.
mivel a mővészek valóságos kulturális diplomaták szerepét töltik be, akik cserélik és ütköztetik egymással a különbözı esztétikai, politikai, morális és társadalmi értékeket,
I.
mivel az új média- és kommunikációs technológiákban, mint például az internetben ott rejlik a lehetıség, hogy a szólásszabadság, a pluralizmus, az információcsere, az emberi jogok, a fejlıdés, a gyülekezési szabadság, a demokrácia és a befogadás eszközévé, a kulturális tartalmakhoz való hozzáférés, az oktatás elısegítıivé váljanak,
J.
mivel a kulturális együttmőködés és a kulturális párbeszéd, amelyek a kulturális diplomácia építıkövei, a globális béke és stabilitás eszközeiként szolgálhatnak,
A kultúra és az európai értékek 1.
hangsúlyozza a kultúra átfedı jellegét és fontos szerepét az élet minden területén, és úgy véli, hogy a kultúrát az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 167. cikkének (4) bekezdésével összhangban figyelembe kell venni az EU valamennyi külsı politikájában;
2.
hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az EU valamennyi intézménye jobban elismerje a kultúra értékét a tolerancia és a megértés elımozdításában és a kultúrát mint a növekedés és a befogadóbb társadalmak irányába ható eszközt;
3.
kéri, hogy minden egyes tagállam régióival folytassanak együttmőködést a kulturális politikák meghatározása, végrehajtása és támogatása során;
4.
hangsúlyozza, hogy a demokratikus szabadságjogok és alapvetı szabadságok, mint például a szólásszabadság, a sajtószabadság, a nélkülözéstıl és félelemtıl mentes élethez való jog, az intolerancia- és győlöletmentes élethez való jog, az információhoz és kommunikációhoz való hozzáférés joga, valamint az online és offline kapcsolódás elıjoga a kulturális kifejezés, a kulturális csere és a kulturális sokszínőség elıfeltételei;
5.
emlékeztet a kulturális együttmőködési jegyzıkönyvek fontosságára és arra a hozzáadott értékre, amelyet ezek biztosítanak a kétoldalú fejlesztési és kereskedelmi megállapodások számára; sürgeti a Bizottságot, hogy terjessze elı a jövıbeli kulturális együttmőködési jegyzıkönyvekkel kapcsolatos stratégiáját, és folytasson konzultációt a parlamenttel és a civil társadalommal e stratégiáról;
6.
megismétli, hogy a kultúra szerepet játszik a kétoldalú fejlesztési és kereskedelmi megállapodásokban, valamint az olyan eszközökön keresztül is, mint az európai fejlesztési eszköz, az európai stabilitási eszköz, a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze és az elıcsatlakozási támogatási eszköz, valamint az európai szomszédsági politika (ESZP), a keleti partnerség, az Unió a Mediterrán Térségért és a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR), amelyek mind elkülönítenek forrásokat a kulturális programok céljára;
7.
hangsúlyozza, hogy a transzatlanti együttmőködés és a szomszédos európai államokkal való együttmőködés fontos szerepet játszik a közös érdekek és értékek
84 /PE 464.203
HU
elımozdításában; 8.
nagyra értékeli a köz- és magánszféra közötti együttmőködést és a civil társadalom – többek között a civil szervezetek és az európai kulturális hálózatok – jelentıs szerepét az EU külsı fellépéseinek kulturális szempontjaiban;
Európai uniós programok 9.
aggodalmának ad hangot az EU külsı kulturális politikáinak és projektjeinek elaprózódása miatt, ami akadályozza a kulturális erıforrások és költségvetés stratégia szerinti, hatékony felhasználását, és egy, a kultúrára vonatkozó, látható közös uniós stratégia kialakulását;
10.
sürgeti a Bizottság belsı mőködésének racionalizálását a különbözı fıigazgatóságok, mint például a külsı kapcsolatokkal (külpolitikával, bıvítéssel, kereskedelemmel, fejlesztéssel), az oktatással és a kultúrával, valamint a digitális menetrenddel foglalkozó fıigazgatóságok között;
11.
hangsúlyozza, hogy a kulturális és oktatási cserekapcsolatok és együttmőködések potenciálisan erısíthetik a civil társadalmat, ösztönözhetik a demokratizálódást és a felelısségteljes kormányzást, elımozdíthatják az emberi jogokat és alapvetı szabadságokat, valamint a tartós együttmőködés alapköveiként szolgálhatnak;
12.
támogatja, hogy fokozottabban vonják be a harmadik országokat az EU mobilitási, ifjúsági, oktatási és képzési programjaiba, és kéri, hogy könnyítsék meg e harmadik országok, mint például a szomszédos európai országok (fiatal) lakosságának hozzáférését az említett programokhoz;
13.
koherensebb stratégiára szólít fel a kulturális szakemberek, a fiatalok, illetve a kulturális szakmabeliek, a mővészek és az alkotók mobilitása, a kultúra és az oktatás fejlesztése (beleértve a média- és IKT-mőveltséget is), valamint teljes sokszínőségében a mővészi kifejezéshez való hozzáférés terén; ösztönzi ezért a kulturális, sport-, oktatási, média-, többnyelvőségi és ifjúsági programok közötti szinergiákat;
14.
ösztönzi a szakemberekkel folytatott együttmőködést – az európai kulturális és nyelvi sokféleség kellı figyelembe vétele mellett – a külsı kulturális politikák kidolgozása és végrehajtása, valamint a kölcsönös megértés javítását szolgáló kulturális események és cserekapcsolatok terén, mind a tagállamokban, mind pedig a harmadik országokban;
15.
a 2005 óta végrehajtás alatt álló „tudományos vízum” program mintájára szorgalmazza kulturális vízum létrehozását a harmadik országok állampolgárai, mővészei és a kultúra területén mőködı egyéb szakemberei számára; kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy rövid távú tartózkodásra jogosító vízumra irányuló kezdeményezésre azzal a céllal, hogy megszőnjenek a mobilitást akadályozó tényezık a kulturális ágazatban;
A média és az új információs technológiák 16.
hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU világszerte fellépjen annak érdekében, hogy elımozdítsa a szólásszabadság, a sajtótermékek terjesztésének szabadsága, valamint az audiovizuális médiához és az új információs technológiákhoz való, a PE 464.203 \ 85
HU
szerzıi jogi szabályokat elismerı hozzáférés szabadságának tiszteletben tartását; 17.
elítéli, hogy az elnyomó rezsimek egyre nagyobb mértékben élnek az internet cenzúrázásával és megfigyelésével, és ajánlja a Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy segítsék elı az internet szabadságának globális védelmét és elımozdítását;
18.
ismételten megerısíti a hálózatsemlegesség elvét, amelynek rendeltetési azt biztosítani, hogy az internet a demokratikus kommunikációt erısítve továbbra is ingyenes és nyílt technológia maradjon;
19.
hangsúlyozza az internetnek az európai kultúra támogatásában betöltött szerepét, és felszólítja a tagállamokat, hogy EU-szerte fejlesszék tovább a szélessávú internet fejlesztésébe történı beruházásokat;
20.
hangsúlyozza az új médiumok, és fıként az internet jelentıségét, mint ingyenes, hozzáférhetı és felhasználóbarát kommunikációs és információs platformokat, amelyeket az EU-n belül és kívül is a kultúrák közötti párbeszéd részeként aktívan kellene használni; ezen túlmenıen hangsúlyozza az új médiumoknak a kulturális javakhoz és tartalmakhoz való hozzáférésben, valamint a kulturális örökség digitális formában történı megırzésében és közvetítésében betöltött jelentıs szerepét az Europeana-hoz hasonló kulcsfontosságú projektek révén;
21.
felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy központi internetes portált, amely a külkapcsolatok területén tájékoztatást nyújt a kulturális tartalommal rendelkezı meglévı uniós támogatási programokról, az EU külképviseletei páneurópai jelentıségő kulturális eseményeinek tervezésérıl és szervezésérıl, illetve amely központi információs platformként szolgál a kulturális szakemberek, intézmények és a civil társadalom közötti hálózatépítés megkönnyítésére, és amely egyidejőleg tartalmaz linkeket egyéb, az EU által támogatott, az Europeana-hoz hasonló eseményekre;
A kulturális diplomácia és a kulturális együttmőködés 22.
hangsúlyozza a kulturális diplomácia és kulturális együttmőködés jelentıségét az uniós tagállamoknak az európai kultúrát alkotó érdekeinek és értékeinek világszintő elımozdításában és terjesztésében; hangsúlyozza, hogy az EU-nak globális perspektívával és globális felelısségtudattal bíró (világszintő) szereplıként kell fellépnie;
23.
úgy véli, hogy az EU külsı fellépéseinek elsısorban a béke és a megbékélés elımozdítására, az emberi jogokra, a nemzetközi kereskedelemre és a gazdaság fejlıdésére kell összpontosulniuk, anélkül azonban, hogy elhanyagolnák a diplomácia kulturális vetületeit is;
24.
hangsúlyozza, hogy szükség van a kultúrák közötti tárgyalások hatékony stratégiájának kidolgozására, és úgy véli, hogy e feladathoz a multikulturális megközelítés megkönnyítheti az EU-t és a harmadik országbeli partnereket egyenlı bánásmódban részesítı elınyös megállapodások megkötését;
25.
sürgeti, hogy az EU mindegyik tengerentúli képviseletén legyen egy személy, aki az EU és harmadik országok közötti kulturális kapcsolatok és interakciók koordinálásáért, valamint az európai kultúra népszerősítéséért felel szoros együttmőködésben a
86 /PE 464.203
HU
kulturális szereplıkkel és az EUNIC-hoz hasonló hálózatalapú szervezetekkel; 26.
hangsúlyozza, hogy átfogó megközelítést kell követni a kulturális közvetítésben és kulturális cserében, és a kultúrának a demokratizálódást, emberi jogokat, konfliktusmegelızést és béketeremtést elımozdító szerepét illetıen;
27.
az emberek közötti kapcsolatok megerısítése érdekében ösztönzi az olyan, kultúráról szóló politikai párbeszédek elindítását, mint amilyen a közelmúltban a kultúráról indított EU–India politikai párbeszéd;
28.
ösztönzi, hogy az EIDHR-en belül állítsanak fel a kulturális dimenzióhoz közvetlenül kapcsolódó prioritásokat, köztük a jogállamiság, a konfliktuskezelés és -megelızés, a civil társadalommal folytatott együttmőködés és az új technológiák szerepének erısítését a szólásszabadság, a demokratikus részvétel és az emberi jogok terén;
Az EU külkapcsolatai és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) 29.
elvárja, hogy az EKSZ szervezeti ábrájának tervezete kulturális szempontokhoz igazított álláshelyeket is magába foglaljon, és javasolja, hogy a célra hozzanak létre koordinációs szervezeti egységet;
30.
felszólítja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy hangolják össze a kulturális szempontok stratégiai kiaknázását, következetesen és módszeresen beépítve a kultúrát az EU külkapcsolataiba és elısegítve a tagállamok kultúrát illetı külpolitikájával való kiegészítı jelleget;
31.
kéri, hogy az EKSZ személyzete részesüljön megfelelı képzésben és továbbképzésben a külpolitika kulturális és digitális szempontjai tekintetében, hogy e téren ık intézhessék az Európai Unió küldöttségeinek összehangolását, valamint kéri azt, hogy a nemzeti szakértık és a kulturális intézetek személyzete számára álljanak rendelkezésre közös európai képzési lehetıségek, illetve a globális részvételre nyitott képzési létesítmények;
32.
kéri egy kulturális és digitális diplomáciával foglalkozó fıigazgatóság beépítését az EKSZ szervezetébe;
33.
ösztönzi az EKSZ-t, hogy a kultúra területével kapcsolatos erıforrásai és kompetenciái fejlesztése során mőködjön együtt az olyan hálózatokkal, mint például az EUNIC, annak érdekében, hogy igénybe vegye a tagállamok és a kulturális közvetítıi szervezetek közötti független összekötıként szerzett tapasztalatukat, valamint hogy hozzon létre szinergiákat és aknázza ki ezeket;
34.
ösztönzi az EKSZ-t, hogy vegye figyelembe az EU közelmúltban létrehozott Európai Örökség címét, amely a harmadik országokkal való kapcsolatokban felhasználható eszköz az európai népek kultúrája és történelme ismeretének és terjesztésének javítása érdekében;
35.
felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy intézményközi munkacsoportot, amely az EU külkapcsolatainak vonatkozásában a kultúrával foglalkozik, hogy fejlessze és kiszélesítse a koordinációt, az ésszerősítést, a stratégiákat, valamint a bevált gyakorlatok megosztását, és ezzel kapcsolatban vegye figyelembe az Európa Tanács PE 464.203 \ 87
HU
tevékenységét és kezdeményezéseit, valamint a Parlament számára nyújtson be a munkacsoport munkájáról szóló jelentést; 36.
javasolja, hogy a Bizottság nyújtson be rendszeresen jelentéseket a Parlamentnek az EU külsı fellépéseinek kulturális szerepérıl szóló ezen állásfoglalás végrehajtásáról;
37.
javasolja egy külön tájékoztató rendszer létrehozását, amely támogatná a mővészek és a kultúra más szakembereinek mobilitását, ahogy azt az „Információs rendszerek a mővészek és a kulturális területen tevékenykedı egyéb szakemberek mobilitásának támogatására: megvalósíthatósági tanulmány” címmel kiadott tanulmány1 is elıirányozza;
38.
sürgeti a Bizottságot, hogy 2011-ben javasoljon és fogadjon el egy zöld könyvet az EU külsı fellépései során megvalósítandó kulturális és kulturális együttmőködési stratégiáról, ezt követıen pedig adjon ki közleményt;
39.
konkrét lépések megtételét ösztönzi a kapacitásépítés civil társadalom bevonása révén történı fellendítése érdekében, továbbá bátorítja a független kezdeményezések finanszírozását;
A kulturális kifejezések sokszínőségének védelmérıl és elımozdításáról szóló UNESCOegyezmény 40.
felszólítja az EKSZ-t, hogy ösztönözze a harmadik országokat kulturális politikák kidolgozására, és rendszeresen szólítsa fel a harmadik országokat az UNESCOegyezmény ratifikálására;
41.
emlékezteti a tagállamokat az UNESCO-egyezmény ratifikálásával tett kötelezettségvállalásaik jelentıségére, mivel a kulturális sokszínőség védelme a világban megalapozott és kiegyensúlyozott politikát kíván digitális téren;
42.
felszólítja a Bizottságot, hogy kellıképpen vegye figyelembe a kulturális javak és szolgáltatások kettıs természetét a kétoldalú kereskedelmi megállapodások tárgyalásakor és kulturális jegyzıkönyvek elfogadásakor, és hogy az UNESCOegyezmény 16. cikkének megfelelıen a fejlıdı országokat részesítse a legnagyobb kedvezményeseknek járó bánásmódban;
43.
üdvözli az EU és az UNESCO között a közelmúltban megkötött egyezményt, amely 1 millió eurós szakértıi eszközt biztosít a kulturális ágazat irányításának támogatására, és amely lehetıvé teszi a fejlıdı országok kormányai számára, hogy a hatékony és fenntartható kulturális politikák megtervezéséhez szakértık tudását vegyék igénybe;
44.
bátorítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fokozzák együttmőködésre irányuló erıfeszítéseiket annak érdekében, hogy tovább javuljanak a nemzeti jogszabályok keretei, a kulturális örökség és a kulturális értékek védelmére és megırzésére irányuló politikák – a nemzeti jogszabályoknak és a nemzetközi jogszabályok kereteinek megfelelıen – , ideértve a kulturális javak és a szellemi tulajdon illegális kereskedelme elleni küzdelemre irányuló intézkedéseket is; bátorítja ıket, hogy akadályozzák meg a kulturális örökség és a kulturális tevékenységbıl eredı termékek jogellenes
1
Az Európai Bizottság oktatási és kulturális fıigazgatósága, 2009. március
88 /PE 464.203
HU
eltulajdonítását, ugyanakkor elismerve a tulajdonjogok és a szellemi tulajdon fontosságát a kulturális alkotásban részt vevık megélhetésének fenntartásában; 45.
a sokszínőség iránti tiszteleten és a kulturális javak és tevékenységek kettıs természetén alapuló koherens uniós stratégia kidolgozását kéri az európai kulturális tevékenységek és programok nemzetközi elımozdítására, amely többek között magában foglalja a meglévı uniós külpolitikai programoknak a kulturális tartalmakkal történı hatékonyabb összehangolását, valamint ezeknek a harmadik országokkal kötött egyezményekben történı végrehajtását és az európai szerzıdésekben a kulturális szempontok figyelembevételére vonatkozó rendelkezéssel, a szubszidiaritás elvével és az UNESCO egyezménnyel való összhangot;
46.
koherens stratégiára szólít fel mind a materiális, mind pedig az immateriális kulturális és természeti örökség védelme és elımozdítása, valamint a nemzetközi együttmőködés érdekében a konfliktussal sújtott térségekben, például a „Kék pajzs” kezdeményezés keretében, amely a kultúrának konfliktusmegelızı és béketeremtı szerepet tulajdonít;
47.
kéri, hogy a konfliktussal sújtott és konfliktus utáni térségekbe kiküldött személyzetet képezzék ki a fellépés kulturális vetületét illetıen, hogy óvja az örökséget és segítse elı a megbékélést, a demokráciát és az emberi jogokat;
48.
biztosítani szeretné azt, hogy az operatív programok a meglévı pénzügyi eszközök keretén belül az uniós politikák egyszerősítésére, hatékonyságára és koordinációjára összpontosítsanak;
49.
ösztönzi, hogy az EIDHR-en belül, valamint a jogállamiság, a konfliktuskezelés és megelızés, a civil társadalommal folytatott együttmőködés és az új technológiák szerepének erısítésével kapcsolatos munkájában mozdítsák elı a kultúra szerepét a szólásszabadság, a demokratikus részvétel és az emberi jogok terén;
50.
elismeri, hogy minden emberi jogot tiszteletben kell tartani, ahogyan azt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, a gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányában, illetve az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltak megállapítják, és ezért elismeri a kulturális jogok, a sokféleség és az emberi jogok közötti kapcsolatot, és tiltakozik az ellen, hogy kulturális érvekkel indokolják az emberi jogok megsértését;
51.
javasolja, hogy az emberi jogokról szóló éves jelentésben szerepeljen egy kulturális fejezet, továbbá hogy az interparlamentáris küldöttségek munkája során biztosítsák a kultúra általános érvényesítését;
52.
szorgalmazza, hogy a kulturális tevékenységek kialakításával ne lehessen érvelni a kulturális szakmabeliek az EU és a harmadik országok között történı szabad mozgásának korlátozása mellett;
53.
a további kapcsolatok kialakításának kiindulópontjaként a kulturális kapcsolatok kialakítását ösztönzi olyan országokkal, amelyekkel nincs életben egyéb együttmőködés; o
PE 464.203 \ 89
HU
o 54.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.
90 /PE 464.203
HU
o
P7_TA-PROV(2011)0240 A kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadítása Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása a kulturális és kreatív iparágakban rejlı potenciál felszabadításáról (2010/2156(INI)) Az Európai Parlament, –
tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 167. cikkére,
–
tekintettel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) a kulturális kifejezések sokszínőségének védelmérıl és elımozdításáról szóló, 2005. október 20-i egyezményére,
–
tekintettel a kulturális kifejezések sokszínőségének védelmérıl és elımozdításáról szóló UNESCO-egyezmény megkötésérıl szóló, 2006. május 18-i 2006/515/EK tanácsi határozatra,1
–
tekintettel a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,2
–
tekintettel a Kultúra program (2007–2013) létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1855/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra,3
–
tekintettel az európai audiovizuális ágazatot támogató program végrehajtásáról (MEDIA 2007) szóló, 2006. november 15-i 1718/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra,4
–
tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, valamint a Régiók Bizottságához intézett, a kreatív online tartalom belsı piaci helyzetérıl szóló, 2008. január 3-i bizottsági közleményre (COM(2007)0836),
–
tekintettel az „Europeana: a fejlesztés következı szakasza” címő, 2010. május 5-i állásfoglalására,5
–
tekintettel a szociális gazdaságról szóló, 2009. február 19-i állásfoglalására,6
–
tekintettel az „Európai kulturális program a globalizálódó világban” címő, 2008. április 10-i állásfoglalására,7
1 2 3 4 5 6 7
HL L 201., 2006.7.25., 15. o. HL L 95., 2010.4.15., 1. o. HL L 372., 2006.12.27., 1. o. HL L 327., 2006.11.24., 12. o. HL C 81. E, 2011.3.15., 16. o. HL C 76. E, 2010.3.25., 16. o. HL C 247. E, 2009.10.15., 32. o. PE 464.203 \ 91
HU
–
tekintettel 2008. április 10-i állásfoglalására a kulturális iparágakról Európában,1
–
tekintettel a mővészek társadalmi megítélésérıl szóló, 2007. június 7-i állásfoglalására,2
–
tekintettel a kreativitás és az innováció tekintetében a kultúráról mint katalizátorról szóló, 2009. május 12-i tanácsi következtetésekre,3
–
tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” címő, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),
–
tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, valamint a Régiók Bizottságához intézett, „Európa, a világ elsı számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” címő, 2010. június 30-i bizottsági közleményre (COM(2010)0352),
–
tekintettel a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Az európai digitális menetrend” címő, 2010. augusztus 26-i bizottsági közleményre (COM(2010)0245/2),
–
tekintettel a „Szerzıi jog a tudásalapú gazdaságban” címő, 2009. október 19-i bizottsági közleményre (COM(2009)0532),
–
tekintettel a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról szóló, 2010. április 27-i bizottsági zöld könyvre (COM(2010)0183),
–
tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,
–
tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, valamint a Jogi Bizottság véleményére (A6-0143/2011),
A.
mivel a kulturális és kreatív iparágak (KKI) kettıs természetőek, egyrészt gazdasági jellegőek, mivel a foglalkoztatáson, a gazdasági növekedésen és a jólét-teremtésen keresztül hozzájárulnak a gazdasági fejlıdéshez, másrészt pedig kultúrális jellegőek, minthogy olyan tevékenységeket látnak el, amelyek hozzájárulnak az egyének társadalmi és kultúrális integrációjához, valamint részt vállalnak az értékek és kulturális identitások elımozdításában és az európai kulturális örökség fejlesztésében,
B.
mivel ez a kettıs természet megkülönbözteti ezen iparágakat más iparágaktól, alapvetı fontosságú azt figyelembe venni a politikák és a különleges intézkedések végrehajtása során,
C.
mivel ezt a sajátos jelleget az Európai Unió a nemzetközi színtéren is elismeri és elımozdítja azzal, hogy a kulturális együttmőködése megırzésére irányuló politikát képviselt a WTO-ban, valamint megerısítette az UNESCO-egyezményt,
1 2 3
HL C 247. E, 2009.10.15., 25. o. HL C 125. E, 2008.5.22., 223. o. http://register.consilium.europa.eu/pdf/hu/09/st08/st08749-re01.hu09.pdf.
92 /PE 464.203
HU
D.
mivel az általános egyezmény a szolgáltatások kereskedelmérıl (GATS) biztosítja a kulturális sokszínőség megırzésére irányuló politikák végrehajtásának jogát, amit az EU és a tagállamok módszeresen alkalmaznak,
E.
mivel az EUMSz. 167. cikke (4) bekezdésének megfelelıen a kultúrát be kell illeszteni a többi belsı, illetve külsı uniós politikába, és a jelenlegi globalizációs környezetben ebbıl a szempontból különös figyelmet kell fordítani a kulturális kifejezések sokszínőségének védelmére és elımozdítására,
F.
mivel az UNESCO-egyezmény elismeri, hogy a kulturális és kreatív iparágak fontos szerepet játszanak a rendkívül változatos kulturális javak és szolgáltatások elıállításában, terjesztésében és az azokhoz való hozzáférés biztosításában, valamint ösztönzi a nemzetközi együttmőködést,
G.
mivel a tagállamoknak támogatniuk kell – a kulturális és tájképi örökség védelme és elmélyítése tekintetében alapvetı fontosságú – kultúrát és a kreativitást, amelyet meg kell védeni és meg kell ırizni az identitástudat kialakulásának elısegítése, valamint a polgárok kulturális tudatosságának növelése érdekében,
H.
mivel az EU-ban a kulturális és kreatív iparágak fontos szerepet játszanak a kulturális és nyelvi sokféleség, a pluralizmus, valamint a társadalmi és területi kohézió fejlesztésében, csakúgy, mint a kultúrához való hozzáférés demokratizálásában, valamint a kultúrák közötti párbeszéd Unió-szerte történı elımozdításában,
I.
mivel Európa kulturális sokszínősége, és különösen a nyelvekben és regionális kultúrákban gazdag öröksége nélkülözhetetlen alapanyagot jelent a kulturális és kreatív iparágak számára,
J.
mivel a kreatívtartalom-szolgáltató iparban az egységes piac létrehozásáról folytatott vitában különleges figyelmet kell fordítani a kulturális és nyelvi sajátosságokra,
K.
mivel a kulturális és kreatív iparágak a mővészeti, mőszaki és ügyviteli innováció laboratóriumai, mivel lehetıvé teszik, hogy az alkotások és a mővészek európai és nemzetközi szinten szélesebb körben mozogjanak,
L.
mivel a kulturális és kreatív iparágak területe bıvült és biztosított a láthatóságuk az Európai Parlament és az Európa Tanács által fenntartott különféle kezdeményezések – mint például az Európa-díj, a LUX-díj és a kulturális útvonalak – révén,
M.
mivel a kreatív és kulturális iparágaknak a kortárs kreativitás és a korábbi tapasztalatok összeolvasztása révén szerepük van a különleges, felbecsülthetetlen és egyedi készségek és képességek megırzésében; mivel – különösen a divathoz, az óragyártáshoz és az ékszerészethez hasonló ágazatokban – a kézmővesek és a kreatív emberek manuális készségei és tapasztalata képezik az ezen ágazatbeli európai iparágak jó hírnevének és világsikerének alapját,
N.
mivel a mővészek uniós szinten jelenleg nem rendelkeznek olyan jogállással, amely figyelembe veszi tevékenységeik és karrierjük sajátosságát, különösen a mobilitás, a munkafeltételek és szociális védelem területén,
O.
mivel a kulturális és kreatív iparágak, amelyek 5 millió munkahelyet biztosítanak és az PE 464.203 \ 93
HU
EU GDP-jének 2,6 százalékát adják, az új munkahelyek teremtése, a világszintő értékláncokon belül játszott alapvetı szerepük, valamint az innováció serkentése révén az EU-n belüli növekedés egyik legfıbb elımozdítói, a társadalmi kohézióhoz hozzájáruló elemetértéktöbbletet teremtve, és hatékony eszközként szolgálva a jelenlegi recesszió elleni küzdelemben, P.
mivel a kulturális és kreatív iparágak hatással vannak csaknem minden más gazdasági ágazatra, amelyek számára – különösen az információs és kommunikációs technológiákat (ikt) illetıen – a versenyképesség tekintetében meghatározó innovációs tényezıkkel szolgálnak,
Q.
mivel ezen iparágak a gazdaság motorját alkotják a digitális korszakban, jelentıs mértékben hozzájárulva az innovációhoz és az új információs és kommunikációs technológiák fellendüléséhez, és mivel hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia célkitőzéseinek megvalósításához,
R.
mivel a kreatív és kulturális iparágak javakat állíthatnak elı és munkahelyeket teremthetnek, feltéve, ha a nemzetközi versenyre vonatkozó európai stratégia keretében anyagi eszközöket biztosítunk számukra ahhoz, hogy versenyben legyenek az Európai Unión kívüli országok kulturális és kreatív iparágaival,
S.
mivel a kreatív és kulturális iparágakban dolgozók közül némelyek önálló vállalkozók,
T.
mivel a kulturális és kreatív iparágak növekvı piacot és olyan területet képeznek az Európai Unióban, ahol az EU-nak megvan a lehetısége arra, hogy globális piacvezetıvé váljon,
U.
mivel a kulturális és kreatív javak és szolgáltatások kereskedelmének fejlesztése a kultúra, a fejlıdés és a demokrácia fontos pillérét jelenti,
V.
mivel a kreativitás a meglévı ismeretekhez, mővekhez és kreatív tartalmakhoz való hozzáféréstıl függ,
W.
mivel a kulturális tartalmak rendkívül fontos szerepet játszanak a digitális gazdaságban, és mivel Európa digitális növekedése a jövıben a minıségi és változatos kulturális tartalomkínálattól függ majd,
X.
mivel a digitális korszak új perspektívákat nyit ezen iparágak számára olyan új gazdasági modellek bevezetése révén, melyek lehetıvé teszik, hogy a fogyasztók változatos és minıségi kínálathoz juthassanak,
Y.
mivel a tartalomszolgáltató ipar jelentıs erıfeszítéseket tesz a kulturális online tartalmak jogszerő kinálatának kialakítása érdekében, és minden érdekelt félnek össze kellene fognia, hogy fokozzák az online tartalmak tekintetében már meglévı jogszerő kínálattal kapcsolatos tájékozottságot,
Z.
mivel a hírlapok és a folyóiratok a kulturális iparágak, valamint a plurális és sokszínő európai médiapaletta részét képezik,
AA.
mivel a digitális korszak kihívásokat állít ezen iparágak hagyományos ágazatainak fenntarthatósága elé, beleértve a könyvkiadást, a könyvértékesítést és a nyomtatott
94 /PE 464.203
HU
sajtót, AB.
mivel Európa kulturális és kreatív ágazatainak felvirágoztatása a szellemi tulajdonjogok védelmére vonatkozó korszerő, hozzáférhetı és jogilag biztos rendszert tesz szükségessé,
AC.
mivel alapvetı fontosságú az állampolgárok mővészeti és kulturális oktatásának biztosítása és az alkotás tiszteletben tartása a kreativitás, illetve a mővészeti, a kulturális, a kulturális örökségre és az Unió kulturális sokféleségére vonatkozó ismeretek fejlesztése érdekében, és mivel az oktatásnak a digitális jogokkal kapcsolatos ismeretek mellett a kötelezettségekre is ki kell terjednie, a szellemi tulajdonjogokkal védett mővek jobb megértésének és tiszteletben tartásának elımozdítása érdekében,
AD.
mivel az információs és kommunikációs technológiák technológiai fejlıdése egyáltalán nem változtat a szellemi tulajdonjogok védelmének alapvetı szükségességén,
AE.
mivel a rendelkezésre álló új lehetıségek teljes mértékő kihasználása érdekében az e jogokat védı meglévı jogi keret megfelelıbb mértékő betartására és különbözı reformokra van szükség, többek között a kulturális iparágakban alkalmazott engedélyezési eljárások egyszerősítésének terén, ugyanakkor szavatolni kell a jogok védelmének mind az alkotók, mind a fogyasztók érdekeit figyelembe vevı, megfelelıen kiegyensúlyozott rendszerét,
AF.
mivel egy modern uniós védjegyrendszer elengedhetetlen az európai társaságok tervezésbe, alkotásba és innovációba történt befektetései által képviselt értékek védelme érdekében,
AG.
mivel stratégiai beruházásokat kell garantálni a kulturális és kreatív iparágak részére, többek között a sajátosságaikhoz és igényeikhez igazított finanszírozásokhoz való hozzáféréssel, annak érdekében, hogy teljes mértékben serkenteni tudják az európai gazdaságot,
AH.
mivel a kulturális és kreatív iparágak jelentıs szerepet játszanak a helyi és regionális szintő kreativitási központok fejlesztésében, amelyek vonzóbbá tehetik a régiókat, lehetıvé teszik a helyi és a regionális gazdaság szövetébe beágyazódó vállalkozások és munkahelyek létrehozását és fejlesztését, növelik a régiók turisztikai vonzerejét, elısegítik az új vállalkozások letelepedését és növelik e területek kisugárzását, valamint a számos közvetítınek, például a helyi és regionális hatóságoknak köszönhetıen elımozdítják a kulturális és mővészeti ágazatot, valamint az európai kulturális örökség megırzését, ösztönzését és értékre emelését,
AI.
mivel az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszközt (ENPI) és annak regionális cselekvési tervét a 2011–2013-as idıszakra vonatkozóan jóváhagyták és finanszírozásban részesítették,
AJ.
mivel fokozni kell a kreatív iparágak európai szövetségének (ECIA) szerepét,
A kulturális és kreatív iparágak ösztönzı szerepe az Európai Unióban
PE 464.203 \ 95
HU
1.
kiemeli, hogy ágazatonként azonosítva, meghatározva és leírva elemezni kell a kulturális és kreatív iparágakat és tevékenységeiknek az európai gazdaságra gyakorolt hatásait, azzal a céllal, hogy hangsúlyt kapjanak a sajátosságaik, jobban meg lehessen érteni célkitőzéseiket és nehézségeiket, valamint hogy hatékonyabb intézkedéseket lehessen életbe léptetni;
2.
felhívja a Bizottságot, hogy a hosszú távú növekedésre és a nemzetközi szintő versenyképességre gyakorolt hatásuk mélyreható elemzése, valamint az ágazat sajátosságait illetıen a jobb elismerés elımozdítása érdekében folytassa a KKI megfelelıbb meghatározása terén tett erıfeszítéseit;
3.
felkéri a tagállamokat, hogy vállaljanak erıteljes kötelezettséget saját kulturális örökségük megırzésére és támogatására, elismerve, hogy a kulturális és kreatív iparágak fejlıdésének feltételét olyan kettıs gazdaság képezi, amelyben az állami és magánbefektetések együttesen léteznek;
4.
úgy véli, hogy a kulturális és kreatív iparágaknak egy olyan új európai szakpolitikai napirend központi elemét kellene képezniük, amely igazodik az ágazat gazdasági szükségleteihez és tekintetbe veszi a digitális változásokat, valamint hogy a jövıbeli kulturális programnak pragmatikusabb és átfogóbb megközelítést alkalmazva tükröznie kellene a digitális kor kulturális és kreatív ágazatának szükségleteit;
5.
elismeri, hogy a kulturális és kreatív iparágak jelentıs szinergiateremtı erıvel rendelkeznek, minthogy a gazdaság számos más ágazatában a gazdasági és társadalmi innováció legfıbb mozgatórugóját képezik;
6.
felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a kulturális és kreatív ágazat fejlıdésének támogatására, elımozdítására és elısegítésére irányuló erıfeszítéseit azáltal, hogy elımozdítja a tagállamok és az uniós intézmények közötti együttmőködés kidolgozottabb rendszerét, amely a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjén alapul; javasolja, hogy a Bizottság vonja be a helyi és regionális hatóságokat a zöld könyv nyomon követési folyamatába a szubszidiaritás elvével összhangban;
7.
kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki fehér könyvet, tekintettel a kulturális és kreatív iparágak egyre fokozódó jelentıségére, valamint azon célkitőzésre, melynek értelmében meg kell erısíteni az Európa 2020 stratégia célkitőzéseinek elérése szempontjából e stratégiai jelentıségő területet;
Oktatás, képzés és a tudatosság növelése 8.
arra ösztönzi a tagállamokat és a Bizottságot, hogy mozdítsák elı a mővészeti és kulturális oktatást (különös figyelmet fordítva a kreativitásra) minden korosztályban, az általános iskolától a felsıfokú és/vagy szakképzésig, és feljesszék az alkotók vállalkozási képességeit, például az egész életen át tartó tanulás keretében, többek között azért, mert az ilyen irányú oktatás felhívja a figyelmet a kreativitásra, és az ikt helyes használatára, valamint a szellemi tulajdon tiszteletben tartására nevel;
9.
hangsúlyozza mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati készségek bıvítése érdekében a többek között a vállalkozásoknál vagy alkotómőhelyekben az egyrészrıl a civilizáció és a technika történetének elméleti ismereteit, másrészrıl pedig az alkalmazott mővészet és a kulturális javak kezelését ötvözı képzés elınyeit;
96 /PE 464.203
HU
10.
hangsúlyozza az olyan oktatási programok jelentıségét, amelyek a szakképzésre, az ötletkidolgozásra és elbeszélésre, elektronikus, mőszaki, vállalkozói és marketingképességek kialakítására összpontosítanak, ideértve a szociális hálózatok és a munkavállalói szakismeretek használatát;
11.
hangsúlyozza, hogy szoros együttmőködés és párbeszéd alakulhat ki a kulturális és kreatív iparágak, az egyetemek, a kutatóközpontok, a mővészeti iskolák és a mővészeti létesítmények között, közös képzési programok és az egész életen át tartó tanulás modelljébe illeszkedı lehetıségek biztosítása tekintetében;
12.
emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy haladéktalanul el kell ismerni európai szinten a szakmai képesítéseket a kulturális és a kreatív iparágak területén, elı kell mozdítani a diákok és tanárok mobilitását, illetve tovább kell fejleszteni a mővészek és alkotók számára a képzés és munka területén biztosított gyakorlatokat;
13.
felhívja a Bizottságot, hogy kérje meg a tagállamokat, hogy egészítsék ki a szakképesítések és képzések kölcsönös elismerési rendszerét a kulturális és kreatív iparágak által megkövetelt új kompetenciák területén is;
14.
kéri a Bizottságot, hogy segítse elı a kulturális és kreatív iparágak, valamint az oktatási, képzési és továbbképzési ágazat közötti közös kutatásokat és partnerségi programokat, ezáltal biztosítva a polgárok számára a kreatív és interkulturális készségek elsajátítását, az új kreatív technikák és eszközök oktatáson belüli felhasználásának megkönnyítését, az egész életen át tartó oktatás és képzés megerısítését – többek között az Európai Szociális Alap segítségével – tekintettel arra, hogy ez a terület jelentıs technológiai változáson megy keresztül, valamint – fordítva – ösztönözze a kutatáson és oktatáson keresztül a kulturális és kreatív iparágak megújítását;
15.
kéri a tagállamokat, hogy mozdítsák elı az irányítással, üzlettel és vállalkozással kapcsolatos képzések rendelkezésre állását, amely képzések kifejezetten a kulturális és kreatív iparágak szakembereire irányulnak annak érdekében, hogy biztosítsák számukra a folyamatosan alakuló társadalmi-gazdasági környezetben szükséges kommunikációs és vállalkozási képességeket; rámutat a Média program által az audiovizuális területen létrehozott pozitív képzési és irányítási tapasztalatra, és reméli, hogy a Kultúra program is hasonló eszközökkel fog rendelkezni;
16.
javasolja, hogy az Erasmus és az „Erasmus – Ifjú vállalkozók” program keretében hozzanak létre új kísérleti programokat az egyetemek, valamint a kreatív és kulturális iparágban tevékenykedı vállalkozások közötti nagyobb fokú együttmőködés lehetıvé tétele céljából;
17.
hangsúlyozza a technikák és a szakértelem átadásának szükségességét és a tanítás hatékonyabbá tételének, illetve a kulturális és kreatív ágazatbeli szakképzési programok létrehozásának, a meglévı programok és tananyag jobb kihasználásának hasznosságát, multidiszciplináris oktatás biztosításával és támogatva az oktatási intézmények, a tanulók, a kulturális és kreatív ágazat szakemberei, a különbözı nagyságú vállalkozások – az állami és a magánszektort is beleértve –, a kézmővesek és a pénzügyi szervezetek közötti együttmőködést és partnerséget;
18.
elismeri a kulturális és kreatív iparágak az európai tartalmak kialakításának PE 464.203 \ 97
HU
elısegítésében betöltött jelentıségét, ezáltal elısegítve a tagállamok kulturális közeledését és a polgárok közötti szorosabb kapcsolatot; 19.
hangsúlyozza, hogy a tanulás és a kultúrák közötti készségek segítik a polgárokat abban, hogy megértsék más kultúrákat, és ezáltal hozzájárulnak a társadalmi integrációhoz;
Munkakörülmények és vállalkozói készség 20.
elismeri a kulturális és kreatív iparágak hatását, versenyképességét és jövıbeli potenciálját mint a fenntartható fejlıdés egyik fontos motorját Európában, amely döntı szerepet játszhat az EU gazdasági fellendülésében;
21.
felkéri a Bizottságot, hogy a kulturális és kreatív iparágakat az európai gazdaság termelékeny részeként ismerje el, mindenekelıtt tekintettel azon képességükre, hogy hozzájárulnak az egyéb ágazatok versenyképességének növeléséhez;
22.
hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen az ezen iparágakon belüli munkakörülmények és gazdasági, társadalmi, jogi és adóügyi aspektusok átgondolása, különös tekintettel a kulturális és kreatív iparágak vállalkozási vetületére és a munkafeltételekre;
23.
ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a javadalmazás terén küzdeni kell a hátrányos megkülönböztetés ellen, valamint javítani kell a betöltött állás és a képesítés közötti megfelelıséget;
24.
ezért felkéri az Európai Bizottságot, hogy elemezze a kulturális és kreatív iparágakban végzett tevékenységek által az európai gazdaságra gyakorolt hatásokat, és tegyen közzé a foglalkoztatás és az üzleti vagyon megteremtése területén a szektor egyes ágazatai teljesítményének értékelésére vonatkozó útmutatót;
25.
hangsúlyozza, hogy helyi, regionális, nemzeti és európai szinten erıteljes kulturális és kreatív vállalkozói készséget kell kialakítani;
26.
hangsúlyozza, hogy optimális feltételeket kell teremteni ezen ágazat fiatal diplomásainak és szakembereinek foglalkoztatása érdekében és elı kell segíteni a vállalkozóvá válásra vonatkozó lehetıségeiket, valamint biztosítani kell számukra a kulturális és kreatív ágazat gazdasági, adóügyi, pénzügyi és technológiai sajátosságaira vonatkozó, valamint kommunikációs és marketing képzéseket, a szellemi tulajdonjogok megismerését, valamint a generációk közötti ismeretek továbbadását;
27.
felkéri az Európai Bizottságot, hogy létesítsen egy többnyelvő platformot, ami lehetıvé teszi a kulturális és kreatív ágazat szakemberei európai szintő hálózatának kialakítását, hogy ott kicserélhessék tapasztalataikat, bevált módszereiket és szakértelmüket, transznacionális és határokon átnyúló dimenzióval rendelkezı közös vagy kísérleti projektek keretében együttmőködhessenek egymással, illetve teljes körő tájékoztatást kapjanak a hatályos jogszabályokról (pl., szerzıi jogi kérdések, szociális jogok) és a finanszírozási lehetıségekrıl;
28.
felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kulturális és kreatív iparágak körébe értsék bele a nonprofit szervezeteket, valamint a Parlament szociális gazdaságról szóló, 2009. február 19-i állásfoglalásában meghatározott szociális gazdasági szereplıket,
98 /PE 464.203
HU
amelyek a kulturális és kreatív iparágak szempontjából releváns területeken tevékenykednek, ezzel lehetıvé téve adókezvezmények alkalmazását, a hitelhez való kedvezıbb hozzáférést, valamint a munkaügyi védelmet; 29.
kéri a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben és ismerje el a szolidáris kreatív gazdaság kialakításában szerepet vállaló kulturális szolgáltatók, non-profit szervezetek és magánkezdeményezések tevékenyégét; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák és állandósítsák a fiataloknak – jogállásuktól függetlenül (diák, ipari tanuló, gyakornok, álláskeresı stb.) – és a legkiszolgáltatottabbaknak a kultúrához és a kreatív tartalmakhoz való hozzáférését elısegítı helyes gyakorlatokat, úgymint a kedvezményes díjakat, a kulturális csekkeket vagy az ingyenes kulturális tevékenységeket;
A mővészek jogállása 30.
újólag megerısíti, hogy alapvetı fontosságú létrehozni az európai mővész jogállását annak érdekében, hogy – az EU-n belüli mobilitás fokozása céljából – a mővészekre kielégítı munkafeltételek, valamint az adórendszer, a munkajog, a szociális védelem és a szerzıi jog területén megfelelı intézkedések vonatkozhassanak;
31.
felkéri azokat a tagállamokat, amelyek ezt még nem tették meg, hogy kövessék a mővészek szakmai jogállásának elismerésére vonatkozó UNESCO-ajánlást;
Mővészeti szakmák 32.
emlékeztet arra, hogy a mővészeti szakmák a kulturális örökségünk és a gazdaságunk egyik alappillérét alkotják, ezért megfelelı ismeret- és kompetenciaátadási módszerekkel biztosítani kell azok fennmaradását, ahogyan azt az Európai Parlamentnek „A kulturális iparágak Európában” címő, 2008. április 10-i állásfoglalása hangsúlyozza;
33.
újólag megerısíti néhány mesterség sajátos jellege megırzésének célkitőzését, valamint kiváltképpen a kulturális, kreatív és kézmőves ágazatban a tudás átadását, továbbá az ismeretek átadását szolgáló mechanizmusok biztosítása céljából javasolja a különösen a kézmőipari kreatív iparágra irányuló, a tudás átadásával foglalkozó mőhelyek helyi, regionális és területi szinten való létrehozásának ösztönzését;
34.
emlékeztet arra, hogy a kulturális és kreatív iparágak – ideértve az azokat képviselı luxusipari ágazatot is – gazdasági modellje az innováción, az állandó kreativitáson, a fogyasztók bizalmán és a gyakran magasan kvalifikált és kivételes szakértelmet igénylı állásokba történı beruházáson alapul; felszólítja az Európai Bizottságot, hogy a kulturális és kreatív iparágakat érintı javaslataiban mozdítsa elı e gazdasági modell fenntarthatóságát az ezen iparágak sajátosságaihoz igazodó jogszabályi keret kidolgozásával, különösen a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartása terén;
35.
hangsúlyozza, hogy fennáll a munkaerıhiány veszélye egyes magas vagy rendkívül különös szakképzést igénylı, az EU-ban a kulturális és kreatív iparágak meglétéhez hozzájáruló szakmákban, és kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy – a vállalkozásokkal egyetértésben – tegyék meg a szükséges intézkedéseket azzal a céllal, hogy megırizzék ezeket a rendkívüli készségeket és megkönnyítsék a kézmővesek és az e szakmákra szakosodott munkavállalók új generációjának képzését; PE 464.203 \ 99
HU
Az alkotások terjesztésének javítása a digitális korszakban 36.
arra ösztönzi a tagállamokat, hogy mozdítsák elı a mővek terjesztését és mozgását az EU-ban;
37.
elismeri, hogy az innovációt nem csak a technológiai termelésben, hanem az irányítási folyamatokban, valamint a saját projektek fejlesztése, terjesztése és értékesítése terén is ösztönözni kell;
38.
felszólítja a Bizottságot, hogy a kulturális javak és szolgáltatások létrehozásának, elıállításának, elımozdításának és forgalmazásának javítása céljából mérlegelje az európai kulturális és kreatív iparágak – különösen a kkv-k – támogatása és fejlesztése szempontjából megfelelı különös intézkedések és eszközök létrehozásának lehetıségét;
39.
hangsúlyozza, hogy a mővek online felhasználása tényleges lehetıséget jelenthet az európai mővek, különösen az audiovizuális mővek jobb terjesztésére és mozgására, feltéve, ha a legális kínálat egészséges, a védett mővek illegális rendelkezésre bocsátása ellen hatékonyan küzdı versenykörnyezetben fejlıdhet, és ha az alkotók javadalmazásának olyan új módozatai alakulnak ki, amelyek pénzügyileg is érdekeltté teszi ıket a mőveik sikerében;
40.
felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv1 13. cikkének szigorú végrehajtását, amely meghatározza, hogy a tagállamok biztosítják, hogy a lekérhetı audiovizuális médiaszolgáltatások támogassák európai alkotások elıállítását és az ilyen alkotásokhoz való hozzáférést, illetve, hogy e rendelkezés végrehajtásáról legkésıbb 2012-ben nyújtson be jelentést számára;
41.
hangsúlyozza, hogy az európai mőalkotások és repertoárok jobb terjesztésének és forgalmának garantálása érdekében az európai kulturális alkotások fordítását, szinkronizálását, feliratozását, az élı adások feliratozását, valamint digitalizálását javító és elımozdító kezdeményezéseket kell létrehozni, és speciális intézkedéséket kell kidolgozni e területeken a MEDIA és a „Kultúra” programok 2014–2020 közötti idıszakára vonatkozó új generációjában;
42.
arra kéri a Bizottságot, hogy ösztönözze a kulturális és kreatív iparágak növekedését, különösen az interneten, azáltal, hogy megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az összes érdekelt fél – a nagyobb online fogyasztói bizalom kiépítése érdekében – osztozzon a felelısségben a termékek és szolgáltatások digitális környezetben való egyenlı védelméért;
43.
felkéri az Európai Bizottságot egy olyan jogi keret létrehozására, amelynek célja, hogy biztosítsa a kereskedelmi és a nem kereskedelmi digitális térbe vetett nagyfokú bizalmat annak érdekében, hogy egyrészrıl a kulturális és kreatív iparágak, másrészrıl a fogyasztók teljes mértékben kiaknázhassák a digitális terjesztési csatornákat anélkül, hogy tartaniuk kellene a megtévesztı vagy tisztességtelen gyakorlatoktól;
44.
felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a könyvtáraknak a kultúra terjesztését szolgáló és a különbözı fórumoknak
1
HL L 95., 2010.4.15., 1. o.
100 /PE 464.203
HU
helyet adó intézményekként betöltött szerepére; úgy véli, hogy a digitális átállás megvalósítása céljából az oktatási és kulturális ágazattal együtt a könyvtárakra is felelısséget kell ruházni, és ehhez forrásokat kell biztosítani; emlékeztet, hogy ez a folyamat sürgetı, mert az európai könyvtárak már most szőkös forrásokkal rendelkeznek a digitális médiákra való kielégítı átálláshoz; 45.
különösen hangsúlyozza, hogy az Europeana digitális könyvtárat bıvíteni kell, illetve olyan irányba kell fejleszteni, hogy az európai kulturális emlékezet és örökség átadásának központi helyszínét képezze és az oktatási, kulturális, innovatív és vállalkozói tevékenységek számára kiindulópontként szolgáljon; rámutat, hogy a mővészeti cserekapcsolatok a kulturális örökségünk és a gazdaságunk egyik alappillérét alkotják, ezért megfelelı ismeret- és kompetenciaátadási módszerekkel biztosítani kell fennmaradásukat;
46.
hangsúlyozza annak szükségességét, hogy kellı figyelmet fordítsanak a kulturális és kreatív iparágak hagyományos ágazatai – mint például a könyvkiadás, a könyvértékesítés és a nyomtatott sajtó – terén meglévı kihívásokra;
47.
felkéri a Bizottságot, hogy kezdeményezze a digitális jártasság elımozdítását és növelését, tekintettel arra, hogy a kiadói iparág egyre inkább áttér a digitális tartalomelıállításra és -terjesztésre; hangsúlyozza, hogy a kiadókat szorosabban be kell vonni a digitális médiamőveltséggel kapcsolatos kezdeményezésekbe;
A kulturális és kreatív tartalmak belsı piacának kialakításáért 48.
arra ösztönzi a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy hozzanak létre egy egységes európai digitális piacot, valamint technikai és pénzügyi támogatási mechanizmusokat a kulturális és kreatív iparágak részére a kulturális örökség egészének digitalizálására, illetve a közös európai szabványok és modellek bevezetésére;
49.
hangsúlyozza az európai digitális menetrend-kezdeményezés gyors bevezetésének és sikerének jelentıségét annak érdekében, hogy a KKI-k a legteljesebben részesedhessenek a kiterjedt és nagy sebességő, szélessávú, valamint az új, vezeték nélküli technológiák teremtette lehetıségek elınyeibıl és sikeresen alkalmazkodhassanak e technológiákhoz;
50.
felkéri a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy tegyék meg az online kulturális és kreatív tartalmak európai belsı piacának létrehozásához szükséges intézkedéseket, garantálva az európai polgárok e tartalmakhoz való hozzáférését és biztosítva a jogosultak védelmét és méltányos javadalmazását, valamint az alkotás valamennyi finanszírozási csatornájának megszilárdítását;
51.
felkéri az Európai Bizottságot, hogy támogasson a globalizáció hatásaihoz és a digitális korszakkal – nevezetesen a tartalomiparral – járó kihívásokhoz igazodó új, innovatív gazdasági modelleket a kulturális és kreatív ágazatban;
52.
hangsúlyozza az interoperabilitás és a szabványok jelentıségét az új platformokhoz és eszközökhöz való hozzáférés tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elı a platformok közötti kölcsönös átjárhatóságot, alakítson ki az innovációt elısegítı piac megteremtését segítı szabványokat és mellızze az olyan rendszerek használatát, PE 464.203 \ 101
HU
amelyek korlátozhatják a sokszínő tartalomhoz való hozzáférést; 53.
kéri a Bizottságot, hogy mozdítsa elı azon nyílt forráskódú szoftverek és nyílt szabványok használatát, terjesztését és fejlesztését, melyek innovációs, kreatív, ismeretterjesztı és munkahelyteremtı potenciállal rendelkeznek;
54.
megjegyzi, hogy a kulturális és kreatív ágazatokban a piac széttöredezettsége részben a fogyasztók kulturális sokféleségének és nyelvi preferenciáinak tulajdonítható;
55.
felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy meg kell vizsgálni a szabályozási keretek – különösen a versenypolitikára vonatkozó szabályok – kulturális ágazat sajátosságaihoz való igazításának módját a kulturális sokféleség, illetve a fogyasztóknak a sokféle és minıségi kulturális tartalomhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének garantálása érdekében;
56.
megjegyzi, hogy az elektronikus kereskedelem és az internet olyan ütemben fejlıdnek, hogy a technológiaváltások egyre sőrőbben követik egymást; ezért meggyızıdése szerint erıfeszítést kell tenni annak érdekében, hogy az uniós szabályozás összhangban legyen az aktuális társadalmi és kereskedelmi elvárásokkal, azaz lemaradása folytán ne váljon értelmetlenné és ne is gátolja az uniós tagállamok kulturális és kreatív iparágaiban rejlı potenciál akadálytalan kibontakozását;
57.
hangsúlyozza, hogy el kell gondolkodni az ezen egységes piac fejlıdését lehetıvé tévı optimális feltételeken – különös tekintettel az adózásra – például a szerzıi jogokból származó jövedelmekre alkalmazandó forrásadó tekintetében, valamint lehetıvé kell tenni egy csökkentett héamérték bevezetését a fizikai hordozón vagy online terjesztett kulturális javak és szolgáltatások esetében, a fellendülésük elısegítése végett;
58.
hangsúlyozza, hogy a héaszabályok és az online értékesítések esetében rendelkezésre álló fizetési módszerek hiánya szintén akadályt jelent a belsı piac megfelelı mőködése számára és ezekkel sürgısen foglalkozni kell;
59.
ezért sürgeti a Bizottságot, hogy mielıbb nyújtson be konkrét jogalkotási javaslatokat e kérdések kezelésére a belsı piac – különösen az online környezet – fejlıdése elıtt álló jelenlegi akadályok felszámolása céljából, tiszteletben tartva ugyanakkor a fogyasztói keresletet és a kulturális sokféleséget;
60.
a digitális menetrendre vonatkozó kiemelt kezdeményezésre hivatkozva felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra az európai elektronikus kiadás versennyel összefüggı kihívásokhoz való hozzáigazításának szükségességét, megteremtve azokat a feltételeket, amelyekkel megvalósítható a rendszerek közötti átjárhatóság, az eszközök hordozhatósága, valamint a tisztességes verseny;
Szellemi tulajdonjogok 61.
hangsúlyozza, hogy a szellemi tulajdonjog alapvetı érték a kreatív vállalatok számára, ösztönzıleg hat az egyéni kreativitásra, valamint az alkotásba való befektetést jelent; éppen ezért olyan rendszerek kidolgozására szólít fel, amelyek a szerzıi jogokat elımozdító jogkezelés új formáin alapuló új, elektronikus szolgáltatások által segítik a KKI-ket a digitális váltáshoz való alkalmazkodásban; továbbá felhív a szellemi tulajdonjogok védelmére és érvényesítésére vonatkozó kiegyensúlyozott
102 /PE 464.203
HU
keretszabályozás kialakítására; 62.
kiemeli a szellemi tulajdonjogok hatékony érvényesítésének szükségességét mind offline, mind online környezetben, és ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy valamennyi intézkedést gondosan értékelni kell hatékonyságuk, arányosságuk és az Európai Unió Alapjogi Chartájával való összhangjuk biztosítása érdekében;
63.
arra kéri a Bizottságot, hogy igazítsa a szerzıi jogot a digitális korszakhoz, ezzel lehetıvé téve, hogy a kulturális és kreatív iparágak learassák a digitális technológia és a médiakonvergencia teremtette hasznot, továbbá mérlegelje a kreatív tartalmak és archivált anyagok felhasználása elısegítésének speciális módjait és egyszerő, egyablakos rendszerek bevezetését a szerzıi jogok megszerzéséhez;
64.
ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a közös jogkezelı társaságok fontos szerepet játszanak az európai kreativitás és a digitális gazdaság fejlesztésében; felkéri az Európai Bizottságot, hogy a közös jogkezelésrıl szóló irányelvjavaslat folyamatban lévı kidolgozása keretében a közös jogkezelı társaságok tevékenységeit és a szerzıi jogi katalógusok újbóli egyesítését elısegítı jogi keretet vezessen be;
65.
arra kéri a Bizottságot, hogy tegye lehetıvé egy olyan páneurópai engedélyezési rendszer megvalósítását, amely a meglévı, több területre vonatkozó egyéni és kollektív használati engedélyek modelljére épít, és elısegíti széles körő tartalomválasztékot kínáló szolgáltatások indítását, ezáltal növelve a legális hozzáférést az online kulturális tartalmakhoz;
66.
sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék elı azon hatékony módszerekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét, amelyek felhívják a nyilvánosság figyelmét a szellemi tulajdonjogok megsértésének hatásaira;
67.
sürgeti, hogy a Bizottság és a tagállamok – az érdekelt felekkel együttmőködve – szervezzenek felvilágosító kampányt európai, nemzeti és helyi szinten, különösen a fiatal európai fogyasztók körében, a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartásának szükségességérıl;
68.
felkéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy foglalkozzanak azokkal a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal és szellemitulajdonjog-sértésekkel, amelyeket a kulturális és kreatív iparágak szenvedhetnek el mind a reál-, mind a digitális gazdaságban;
69.
hangsúlyozza annak szükségét, hogy végre foglalkozzanak a látássérült és a nyomtatott szöveget használni képtelen emberek „könyvéhségének” csillapításával; emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat az ENSZ-nek a fogyatékkal élı személyek jogairól szóló egyezményében szereplı kötelezettségeikre, nevezetesen, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a fogyatékkal élık számukra hozzáférhetı formátumban élvezhessék a kulturális anyagokat, és hogy a szellemi tulajdonjogokat védı törvények nem jelentenek indokolatlan vagy megkülönböztetést okozó akadályt a fogyatékkal élık számára a kulturális termékekhez való hozzáférésben;
70.
felszólítja a Bizottságot, hogy a Szellemi Tulajdon Világszervezetén (WIPO) belül dolgozzon aktív és pozitív módon azon, hogy a Vakok Világszövetsége által PE 464.203 \ 103
HU
megfogalmazott, és a WIPO által 2009-ben elıterjesztett szerzıdésjavaslaton alapuló kötelezı érvényő jogi norma elfogadásra kerüljön; 71.
hangsúlyozza annak szükségét, hogy a gazdátlan mővek kérdését megoldják; üdvözli a Bizottság kinyilvánított szándékát, hogy ezen a területen javaslatokat nyújtson be; megjegyzi, hogy a gazdátlan mővek problematikája és a „20. századi fekete lyuk” nem korlátozódik az olyan nyomtatott mővekre, mint a könyvek és folyóiratok, hanem kiterjed mindenféle munkára, a fotókat, a zene- és az audiovizuális mőveket is beleértve;
72.
sürgeti a Bizottságot, hogy ösztönözze a magánszektorbeli kezdeményezések pénzügyi támogatását, széles körben elérhetı jogok és zenei, audiovizuális és más repertoárok repertoár-adatbázisainak megteremtése érdekében; az ilyen adatbázisok növelnék az átláthatóságot és egyszerősítenék a jogrendezési eljárásokat;
73.
sürgeti a Bizottságot, hogy ösztönözze a minden érintett számára igazságos, pártatlan és hatékony alternatív vitarendezés bevezetését;
74.
úgy véli, hogy a Bizottságnak figyelembe kell vennie a kkv-k által tapasztalt sajátos problémákat a szellemi tulajdonjogoknak az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagban rögzített „Gondolkozz elıbb kicsiben!” elvnek megfelelıen történı érvényesítésével összefüggésben, többek között a megkülönböztetésmentesség elvének alkalmazása révén a kkv-kra vonatkozóan;
75.
üdvözli, hogy a Bizottság felülvizsgálta az uniós védjegyrendszert, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy szavatolja azon vonatkozó lépések megtételét, amelyek biztosítják, hogy a védjegyek mind online, mind offline környezetben ugyanolyan szintő védelemben részesülhessenek;
A kulturális és kreatív iparágak finanszírozása 76.
emlékeztet, hogy a KKI-k javát szolgáló valamennyi politikának és valamennyi támogatási és finanszírozási intézkedésnek figyelembe kell vennie a kulturális és kreatív ágazat minden egyes ágának sajátos jellemzıit;
77.
felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa teljes körően a kulturális és kreatív iparágakban a kkv-k jogállását, a hitelhez való hozzáférés, az induló vállalkozások támogatása, a munkahelyek védelme valamennyi, az egyes ágazatoknak megfelelı formában rendelkezésre álló módja tekintetében, különös tekintettel az alacsony tıkésítésre, a márkák mint vagyon értékelésére, a magas kockázattal járó kezdeti idıszakra, az információs technológiák erıteljes hatására, a rendszertelen foglalkoztatásra, valamint a központosított szolgáltatások szükségességére;
78.
felkéri az érintett szereplıket, hogy gondolkodjanak el olyan új innovatív finanszírozási eszközök létrehozásán, európai és nemzeti szinten, amelyek figyelembe veszik ezen iparágak igényeit, és különösen azt, hogy az alkotók gyakran kizárólag eszmei értékő tıkével rendelkeznek, ilyen például a bankgaranciák rendszere, a visszatérítendı elılegek, a kockázati tıke alapok és a helyi partnerségek létrehozására irányuló ösztönzık;
79.
ösztönzi az európai alapok és programok (pl. a mikrofinanszírozási eszköz) kulturális
104 /PE 464.203
HU
és kreatív ágazatbeli kis- és mikrovállalkozások számára való mozgósítását azzal a céllal, hogy optimalizálják az ezen iparágaknak nyújtott támogatást a finanszírozási lehetıségekre vonatkozó információkhoz való hozzáférés megkönnyítésén keresztül; 80.
javasolja rövid távú mikrofinanszírozások létrehozását az innovatív kulturális és kreatív projektek kikísérletezéséhez és fejlesztéséhez;
81.
javasolja, hogy a Bizottság értékelje a strukturális alapok, illetve a jelenlegi és a jövıbeni kulturális, audiovizuális médiával kapcsolatos, ifjúsági és oktatási programok jelentıségét a kreatív iparágak támogatása terén a bennük rejlı lehetıségek szempontjából, valamint ezek alapján fogalmazza meg és hajtsa végre a támogatási politika javítására irányuló következtetéseit;
82.
elismeri továbbá, hogy az olyan uniós programok, mint az innovációról és versenyképességrıl szóló program, hatékony segítséget nyújtanak a kkv-k számára a finanszírozáshoz való hozzáférés terén, és azt ajánlja a Bizottságnak, hogy mérlegelje a KKI-k számára kialakítandó hasonló célzott programok felállításának lehetıségét;
83.
kéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy különös finanszírozási keret létrehozását a digitális menetrendre vonatkozó kiemelt kezdeményezés alatt, amely az európai mozik digitális átállását kíséri, azzal a céllal, hogy minden európai polgár számára biztosítsa az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek a különféle európai identitásokat fejezik ki, valamint hogy versenyképesebbé tegye az egész európai filmipart;
84.
hangsúlyozza a mecénásság és a köz- és magánszféra partnerségek jelentıségét a kulturális és kreatív tevékenységek finanszírozásában és támogatásában, és felhív ezen ágazatok hitelekhez való hozzáférésének javítására, valamint a vállalkozások mecénásságának ösztönzésére irányuló alternatív megoldások, például adókedvezmények vagy adóösztönzık megvizsgálására;
85.
hangsúlyozza, hogy fontos a bankszektorbeli szakemberek képzése, akik képesek arra, hogy tanácsot adjanak a kulturális és kreatív projektek finanszírozása tekintetében azzal a céllal, hogy javítsák a pénzügyi intézmények által nyújtott hitelekhez való hozzáférést;
86.
ismételten hangsúlyozza a finanszírozási és vállalatvezetési konzultációs és tanácsadó szolgáltatások fejlesztésének fontosságát, hogy a kulturális és kreatív ágazat szakemberei, és különösen a kkv-k és a mikrovállalkozások használni tudják a jó vállalatvezetéshez szükséges eszközöket a kulturális javak és szolgáltatások létrehozásának, elıállításának, népszerősítésének és terjesztésének javítása érdekében;
87.
hangsúlyozza, hogy elengedhetetlenül fontos az olyan szakemberek képzése, akik képesek megbizonyosodni a kulturális és kreatív projektek gazdasági és pénzügyi életképességérıl, hogy az ágazat sajátosságait általában kevéssé ismerı pénz- és bankintézeteknél javuljon a hitelhez való hozzájutás;
88.
felhívja a Bizottságot, hogy a digitális menetrenddel összefüggésben segítse a KKI-ket olyan versenyképes és fogyasztóbarát innovatív elektronikus üzleti modellek keresésében, amelyek közös finanszírozáson valamint a KKI-k és a közvetítık közös kockázatviselésén alapulnak; PE 464.203 \ 105
HU
89.
ezért kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a közbeszerzések nem terhelik szükségtelen költségekkel és bürokráciával a kkv-kat;
90.
tekintettel a 8. kutatási keretprogram 2011 decemberében történı elindítására, felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a kulturális és kreatív iparágak területén a 35 évnél fiatalabbak által javasolt projektek és induló vállalkozási tevékenységek megvalósításának finanszírozását;
91.
kéri, hogy az ENPI RIP– a 2011–2013-as felülvizsgálati idıszakban – biztosítson prioritást a kulturális és kreatív iparágak finanszírozásának, különös hangsúlyt helyezve az audiovizuális ágazatra, valamint az euromediterrán régióban az audiovizuális mővek gyártására és terjesztésére;
92.
javasolja a kreatív iparágak európai szövetsége kereteinek használatát egy olyan platform megteremtése céljából, amelyen hozzáférhetıek a beruházási készséget és a hosszú távú üzleti stratégiákat illetı információk, tanácsok, illetve kölcsönök, garanciaalapok, határokon átnyúló magánbefektetések, továbbá javasolja egy, külön a kreatív iparágakkal foglalkozó bank létrehozásának mérlegelését;
93.
arra ösztönzi a tagállamokat, valamint a helyi és regionális hatóságokat, hogy teremtsenek kedvezı feltételeket a kulturális és kreatív iparágak és a finanszírozásukat biztosítani tudó szervezetek találkozásához, és felszólítja ezeket a hatóságokat, hogy hívják fel a pénzügyi intézmények figyelmét a kulturális és kreatív iparágak sajátos helyzetére, ezzel ösztönözve ıket arra, hogy a nagy gazdasági potenciállal rendelkezı kulturális projektek alapján befektessenek ezekbe az iparágakba, és különösen a kkvkba és a mikrovállalkozásokba;
94.
arra ösztönzi a helyi, területi és regionális hatóságokat, hogy hívják fel a pénzügyi intézmények figyelmét a kulturális és kreatív iparágak sajátosságaira annak érdekében, hogy azokat az ilyen típusú iparágakba – és különösen a kkv-kba – való befektetésre ösztönözzék;
Helyi és regionális együttmőködés 95.
hangsúlyozza, hogy a kulturális és kreatív iparágak sok esetben hozzájárulnak a hanyatló helyi gazdaságok átszervezésének ösztönzéséhez, új gazdasági tevékenységek megjelenésének elısegítéséhez, új és fenntartható munkahelyek létrehozásához, valamint az európai régiók és városok vonzerejének növeléséhez, a társadalmi és területi kohézió érdekeit szolgálva ezzel;
96.
hangsúlyozza, hogy a kultúra fontos szerepet kap a határokon átnyúló területek fenntartható fejlıdésében, és tudatában van annak, hogy a kulturális és kreatív infrastruktúra és szolgáltatások hozzá tudnak járulni a területi kohézió eléréséhez; úgy véli, hogy a kultúra és a kreativitás ösztönzésének a területi együttmőködés szerves részévé kell válnia, ezért azt meg kell erısíteni;
97.
felhívja a helyi szinten érintett testületeket, hogy a területi együttmőködési programok keretében valósítsák meg a kulturális és kreatív ágazat fejlesztésére vonatkozó legjobb gyakorlatok átadását és felhasználását;
98.
javasolja, hogy egyrészrıl fokozzák a kulturális kínálat és a kulturális és kreatív
106 /PE 464.203
HU
vállalkozások letelepedése közötti összefüggéssel kapcsolatos tudományos kutatást, illetve az egész EU-ra kiterjedıen vizsgálják meg a kultúra jelentıségét a telephely megválasztásában, másrészrıl pedig támogassák a kulturális és kreatív vállalkozások által a letelepedésük helyére gyakorolt hatásokkal kapcsolatos tudományos kutatást; 99.
kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy térképezzék fel a határon átnyúló és területi kulturális és kreatív együttmőködéssel kapcsolatos gyakorlatokra, szükségletekre és pozitív tapasztalatokra vonatkozóan létezı ismereteket, és győjtsék össze a kultúrával, a kreativitással és a határokon átnyúló területekkel kapcsolatos, speciális szakismereteket (különösen az olyan kevésbé feltárt területeken mint például a kultúra, a kreativitás és a gazdaság kapcsolódása), továbbá dolgozzanak ki határokon átnyúló stratégiákat a kulturális örökség és erıforrások kezelésére;
100.
felkéri a helyi és regionális hatóságokat, hogy hozzanak létre találkozási helyszíneket az ágazat szakemberei számára, és alapozzák meg a helyi hálózatok kialakítását, hogy a szakértelem cseréje, a kísérletezés, a készségfejlesztés és az oktatás által felhívják figyelmüket az innovatív technológiákra, például a digitális technológiákra, illetve a nagyközönség figyelmének felhívására a kulturális és kreatív iparágak tevékenységére képzések, viták és egyéb mővészeti és kulturális események segítségével, valamint arra, hogy alakítsanak ki alkotóközpontokat, illetve inkubátorházakat, hogy a fiatal szakemberek és a kreatív vállalkozások számára lehetıvé tegyék, hogy hálózatban dolgozzanak, elısegítsék az innovációt és növeljék az ágazat láthatóságát;
101.
felkéri a helyi és regionális hatóságokat, hogy szervezıdjenek hálózatba a helyes gyakorlatok cseréje, illetve határokon átnyúló és transznacionális kísérleti projektek bevezetése érdekében;
102.
hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális hatóságok jelentıs mértékben hozzájárulhatnak a kulturális javak jobb terjesztéséhez és forgalmazásához kulturális események szervezése, támogatása és népszerősítése révén;
103.
rámutat, hogy a kulturális és kreatív infrastruktúra és szolgáltatások fontos szerepet játszanak a városok fizikai környezetének fejlesztésében, a beruházásokhoz vonzó környezet megteremtésében, különösen a régi ipari körzetek rehabilitációjában és újjáélesztésében, és hogy a kulturális örökség hozzáadott értéket nyújt, és egyéni jelleget biztosít a vidéki térségek fejlesztésében és megújításában, különösen a vidéki turizmushoz és e területek elnéptelenedésének megelızéséhez való hozzájárulása révén;
104.
emellett rendkívül fontos tényezınek tekinti a régi ipari körzetek rehabilitációjára irányuló stratégiák összefüggésében, illetve azokban a politikákban, amelyek célja a turizmus új, kialakulóban lévı ágazati szféráinak meghatározása, valamint a hagyományos turizmus újrameghatározásában;
105.
úgy véli ezért, hogy a kulturális és kreatív iparágak létrehozását és a meglévık fejlesztését támogatni kell nemzeti, regionális és helyi fejlesztési stratégiákkal, a különféle politikai területeket képviselı helyi hatóságok, a kkv-k és a vonatkozó civil társadalom képviselıi közötti partnerség keretében;
106.
ezért arra ösztönzi a tagállamokat és a régiókat, hogy teremtsék meg az ilyen jellegő együttmőködés lehetıségét, dolgozzanak ki olyan politikákat, amelyek az PE 464.203 \ 107
HU
infrastruktúra-befektetéseket a humántıkével ötvözik, és térképezzék fel az innovációs jegyek rendszerét, amely segítené a kulturális és kreatív kkv-kat és az egyéneket a szakmai készségek megszerzésében; 107.
reméli, hogy a Bizottság több figyelmet tud szentelni a városok, önkormányzatok és régiók közötti testvérkapcsolatoknak, amelyek sok éven át a kulturális és kreatív együttmőködés, illetve az információcsere kiváló fórumai voltak; felhívja a Bizottságot, hogy a helyi és regionális hatóságok európai szövetségeivel együttmőködésben támogassa a modern, magas színvonalú testvérvároskezdeményezéseket és csereprogramokat, amelyekben a társadalom minden szegmense részt vesz;
108.
javasolja, hogy az önkéntesség európai éve részeként hozzák létre a határokon átívelı kultúrák együttmőködését és elımozdítását szolgáló cselekvési programot;
Európa Kulturális Fıvárosa 109.
hangsúlyozza az Európa Kulturális Fıvárosa kezdeményezésnek a kultúrán alapuló városfejlesztés „laboratóriumaként” meglévı, széles körő elismertségét; felkéri a Bizottságot, hogy az ezen ágazatokban rejlı lehetıségek teljes körő kiaknázása érdekében támogassa ezt a kezdeményezést, és biztosítsa a megfelelı feltételeket a legjobb gyakorlatok átadásához, a kulturális együttmőködéshez, valamint a KKI-k lehetıségeivel kapcsolatos tapasztalatok megosztását célzó hálózatok létrehozásához;
110.
szorgalmazza, hogy az Európa Kulturális Fıvárosa kezdeményezés keretében megvalósuló rendezvények programjába kerüljön be a kulturális és kreatív iparágak potenciáljáról szóló eszmecsere is;
Divat és idegenforgalom 111.
úgy véli, hogy a zöld könyvben a kulturális és kreatív iparágakat alkotóként meghatározott iparágak közé fel kell venni a divatot és a kulturális és fenntartható turizmust; A két ágazatot nagyfokú kreativitás és vállalkozás jellemzi, amely jelentıs a gazdaság és Európa nemzetközi versenyképessége szempontjából;
112.
kiemeli az idegenforgalom kulturális és kreatív iparágak tekintetében játszott jelentıs szerepét, és javasolja, hogy a Bizottság ösztönözze a városokat és a régiókat, hogy az idegenforgalmi marketingtevékenység keretében fokozottabban használják fel a kultúrát mint egyedülálló jellegzetességet, szorosabban mőködjenek együtt a kulturális idegenforgalom területén, mozdítsák elı a kulturális és az idegenforgalmi ágazat közötti együttmőködést, valamint mindkét ágazatot támogassák a közös marketingerıfeszítések terén;
Nemzetközi kapcsolatok és kereskedelem 113.
Hangsúlyozza a fent említett UNESCO-egyezmény fontosságát, mint olyan alapvetı eszközt, amely garantálja a kulturális és kreatív jellegő termékek és szolgáltatások nemzetközi kereskedelmében a „kulturális kivétel” fenntartását a WTO nemzetközi keretének kontextusában is;
114.
a kulturális csere és a kulturális sokszínőség elımozdításával kapcsolatban megjegyzi,
108 /PE 464.203
HU
hogy a harmadik országok piacára való bejutás számos vámjellegő és nem vámjellegő akadályba ütközik, amelyek a terjesztı és felhasználó hálózatok bizonytalanságával párosulva megnehezítik az európai kultúra tényleges jelenlétét; 115.
hangsúlyozza, hogy a kulturális és kreatív iparágakban nemzetközi kereskedelmi szempontból hatalmas potenciál rejlik, amelynek jelentıségét véleménye szerint – az adatgyőjtés nehézségei folytán – alábecsülik;
116.
felszólítja a Bizottságot, hogy a kétoldalú kereskedelmi megállapodások sokasodó számára tekintettel világos és átfogó stratégiát terjesszen az Európai Parlament elé az ezekhez a megállapodásokhoz csatolt kulturális együttmőködési jegyzıkönyvekre vonatkozóan azzal a céllal, hogy az európai együttmőködési kínálatot hozzáigazítsa a partnerországok kulturális és kreatív iparágainak igényeihez és sajátos jellemzıihez, tiszteletben tartva a WTO-ban vállalt kötelezettségeket, valamint az Unescoegyezmény szellemét és szövegét;
117.
felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fokozzák a kulturális és kreatív termékek és szolgáltatások kivitelét, valamint tegyenek erıfeszítéseket az európai kulturális és kreatív iparági kínálat EU-n kívül ismertségének növelésére; o o
118.
o
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.
PE 464.203 \ 109
HU
P7_TA-PROV(2011)0241 Szarajevó mint Európa kulturális fıvárosa 2014-ben Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása Szarajevóról mint Európa 2014. évi kulturális fıvárosáról Az Európai Parlament, –
tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 167. cikkének (3) bekezdésére,
–
tekintettel az Európa kulturális fıvárosa eseménysorozat 2007–2019. évekre szóló közösségi fellépésének megállapításáról szóló, 2006. október 24-i 1622/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra1,
–
tekintettel a Bosznia-Hercegovinának a 2007–2013-ra szóló Kultúra programban való teljes körő részvételére vonatkozó feltételekrıl szóló, 2010. december 21-én aláírt egyetértési megállapodásra,
–
tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,
A.
mivel „Európa kulturális fıvárosa” elnevezéssel közösségi fellépést hoztak létre, amelynek célja, hogy hangsúlyozza az európai kultúrák gazdagságát, sokféleségét és közös jegyeit, továbbá elısegítse az európai polgárok közötti nagyobb fokú megértést,
B.
mivel az Európa kulturális fıvárosa eseménysorozat 2007–2019. évekre szóló közösségi fellépésének megállapításáról szóló, fent említett határozat jelenleg csak az uniós tagállamokra vonatkozik,
C.
mivel több alkalommal európai harmadik országok városai is lehetıséget kaptak az Európa kulturális fıvárosa cím elnyerésére,
D.
mivel Szarajevó különleges helyet foglal el Európa történelmében és kultúrájában, és 2014-ben számos fontos évfordulóról fog megemlékezni,
E.
mivel Szarajevó városi tanácsa és helyi kulturális szereplık széles körő elıkészületekbe kezdtek a címre történı pályázathoz,
1.
felkéri a Tanácsot, hogy 2014-re kivételesen Szarajevónak ítéljék oda az Európa kulturális fıvárosa címet;
2.
úgy véli, hogy ez fontos lépés lenne a múltbéli európai megosztottság leküzdése és az új Európa azáltal történı bemutatása szempontjából, hogy egy olyan város kapja meg az Európa kulturális fıvárosa címet, amely a 20. század során tragikus események színhelye volt;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak,
1
HL L 304., 2006.11.3., 1. o.
110 /PE 464.203
HU
valamint a Régiók Bizottságának.
PE 464.203 \ 111
HU
P7_TA-PROV(2011)0242 Srí Lanka: az ENSZ-jelentés nyomon követése Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása a Srí Lanka-i helyzetrıl Az Európai Parlament, –
tekintettel az ENSZ fıtitkára szakértıi testületének a Srí Lanka-i elszámoltatásról szóló, 2011. március 31-i jelentésére,
–
tekintettel az ENSZ fıtitkárának 2011. április 25-i nyilatkozatára a szakértıi testület Srí Lankáról szóló jelentésének közzétételérıl,
–
tekintettel azon egyezményekre, melyeknek Srí Lanka is részes fele, és amelyek megkövetelik a nemzetközi humanitárius és emberi jogi jogszabályok feltételezett megsértésének kivizsgálását, és a felelısök bíróság elé állítását,
–
tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai fıképviselıjének az Európai Unió nevében 2010. július 1-jén, a Srí Lanka-i elszámoltatással foglalkozó ENSZ szakértıi testület kinevezésérıl tett nyilatkozatára,
–
tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai fıképviselıjének az ENSZ fıtitkára szakértıi testületének a Srí Lanka-i elszámoltatásról szóló jelentésére vonatkozó nyilatkozatára,
–
tekintettel a Srí Lankáról szóló, 2009. február 5-i1, 2009. március 12-i2 és 2009. október 22-i3 állásfoglalásaira,
–
tekintettel a negyedik genfi egyezményt kiegészítı, a nem nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelmérıl szóló második kiegészítı jegyzıkönyvre,
–
tekintettel eljárási szabályzata 122. cikkének (5) bekezdésére,
A.
mivel 2009 májusában véget ért a régóta tartó Srí Lanka-i konfliktus, miután a Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei (LTTE) elnevezéső szervezet letette a fegyvert, és vezetıjük meghalt; mivel a konfliktus végére nagy számú, az országon belül kitelepített lakos maradt, különösen az ország északi részén,
B.
mivel a konfliktus utolsó hónapjaiban a civil területeken folyt intenzív harcok a becslések szerint civilek ezreinek halálát és sebesülését okozták,
C.
mivel 2009. május 23-án Ban Ki-mun röviddel a konfliktus befejezıdése után Srí Lankán tett látogatása során Mahinda Rajapaksa, elnök és Ban Ki-mun közös nyilatkozatot adott ki, amelyben az ENSZ-fıtitkár hangsúlyozta az elszámoltatási eljárás fontosságát, és a Srí Lanka-i kormány beleegyezett abba, hogy intézkedik a háborús jog megsértésérıl szóló állításokkal kapcsolatban,
1
HL C 67 E., 2010.3.18., 141. o. HL C 87 E., 2010.4.1., 127. o. 3 HL C 265 E., 2010.9.30., 29. o. 2
112 /PE 464.203
HU
D.
mivel 2010. május 15-én a Srí Lanka-i kormány nyolctagú, a tanulságokkal és a megbékéléssel foglalkozó bizottságot (LLRC) nevezett ki a 2002. február és 2009. május közötti idıszakban Srí Lankán bekövetkezett események megvizsgálására, azzal a céllal, hogy biztosítható legyen az elszámoltatás, az igazság és a megbékélés az országban,
E.
mivel 2010. június 22-én az ENSZ-fıtitkár bejelentette egy szakértıi testület felállítását azzal a céllal, hogy a testület tanácsokkal lássa el az elszámoltatás kérdésében a nemzetközi humanitárius és emberi jogi jogszabályoknak a Srí Lanka-i konfliktus végsı szakaszában történt feltételezett megsértésének tekintetében,
F.
mivel a 2011. április 25-én közzétett ENSZ-jelentés hitelesnek találta azokat az állításokat, miszerint a katonai mőveletek során mind a kormányerık, mind az LTTE „felháborító módon semmibe vették a polgári lakosság védelmét, jogait, jólétét és életét, valamint elmulasztották a nemzetközi jogszabályok tiszteletben tartását”,
G.
mivel a konfliktus végsı szakaszában a nemzetközi közösség többször felhívta a Srí Lanka-i kormányt, hogy tegye lehetıvé nemzetközi megfigyelık bejutását az országba a harcokban érintett civil lakosság humanitárius helyzetének felügyelete érdekében,
H.
mivel a testület azt is megállapította, hogy „közel két évvel a háború vége után Srí Lanka erıfeszítései drámaian messze vannak az elszámoltathatóság nemzetközi normáitól”;
1.
aggodalmát fejezi ki az ENSZ-jelentésben szereplı állítások súlyossága miatt; hangsúlyozza, hogy megfelelı intézkedéseket kell hozni ezen állításokkal, és az ezekre vonatkozó elszámoltatással kapcsolatban a tartós megbékélés elérése érdekében Srí Lankán;
2.
elismeri, hogy a testület megállapította, hogy vannak olyan „hiteles állítások, amelyek – ha igaznak bizonyulnak – arra utalnak, hogy mind a Srí Lanka-i kormány, mind az LTTE részérıl széles körben és súlyosan megsértették a nemzetközi humanitárius jogot és a nemzetközi emberi jogi jogszabályokat, és e jogsértések némelyike kimeríti a háborús bőncselekmény és az emberiesség elleni bőncselekmény fogalmát”;
3.
üdvözli az ENSZ fıtitkárának kezdeményezését, hogy a Srí Lanka-i elszámoltatással foglalkozó szakértıi testületet nevezett ki a nemzetközi humanitárius és emberi jogi jogszabályoknak a fegyveres konfliktus végsı szakaszában történt megsértésével kapcsolatos állítások kivizsgálására;
4.
üdvözli Ban Ki-mun azon döntését, hogy 2011. április 25-én nyilvánosságra hozta a jelentést;
5.
hangsúlyozza, hogy az emberi jogokra és az elszámoltatásra vonatkozó kötelezettségvállalás a Srí Lanka-i elnök és az ENSZ fıtitkára által 2009. május 23-án kiadott közös nyilatkozat egyik kulcsfontosságú pontja volt;
6.
üdvözli, hogy az ENSZ-fıtitkár pozitív választ adott a testület azon ajánlására, hogy vizsgálják felül az ENSZ fellépését humanitárius és védelmi megbízatásainak végrehajtásával kapcsolatban, különösen a konfliktus utolsó szakaszában; megjegyzi, hogy a szakértıi testület azzal az ajánlással fordult az ENSZ fıtitkárához, hogy PE 464.203 \ 113
HU
haladéktalanul kezdje meg egy független mechanizmus felállítását, de tájékoztatták a fıtitkárt, hogy ehhez a befogadó ország beleegyezése vagy a tagállamok megfelelı kormányközi konferencián született határozata szükséges; 7.
véleménye szerint az ENSZ szakértıi testületének jelentésében foglalt állítások teljes körő, pártatlan és átlátható vizsgálatot tesznek szükségessé az igazságosság és a Srí Lanka-i megbékélés érdekében; ösztönzi Srí Lanka kormányát, hogy adjon konstruktív választ a szakértıi testület által tett ajánlásokra;
8.
mély aggodalmát fejezi ki a bíróságok – amelyek kiegészítı szerepet tölthetnének be a vizsgálatokat végzı független testület mellett – függetlenségének aggasztó hiánya miatt; sürgeti a Srí Lanka-i kormányt, hogy biztosítsa a helyreállító és a büntetı igazságszolgáltatást;
9.
felhívja Srí Lanka kormányát, hogy nemzetközi kötelezettségeinek eleget téve és hazai elszámoltatási folyamatának javítása céljából járuljon hozzá az átfogó megbékélés érdekében eddig tett erıfeszítésekhez;
10.
e tekintetben elismeri, hogy a Srí Lanka-i kormány a tanulságok levonását és a megbékélést szolgáló bizottságot hozott létre (Lessons Learned and Reconciliation Commission – LLRC); sürgeti az LLRC-t, hogy fordítson komoly figyelmet az ENSZ jelentésére; megállapítja, hogy az LLRC-nek joga van arra, hogy megállapításai alapján büntetıeljárás megindítására kérje fel a Srí Lanka-i legfıbb ügyészt;
11.
kéri mind az LTTE, mind a Srí Lanka-i kormány elszámoltatását a nemzetközi humanitárius és emberi jogi jogsértésekkel kapcsolatos állítások tekintetében;
12.
sürgeti a Srí Lanka-i kormányt, hogy hajtsa végre a testület ajánlásait, az „azonnali intézkedésekkel” kezdve és beleértve a fegyveres konfliktusban részt vevı mindkét oldal által állítólagosan elkövetett nemzetközi humanitárius és emberi jogi jogsértések ıszinte kivizsgálásának azonnali megkezdését;
13.
felhívja a fıképviselıt/alelnököt, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy támogassák a Srí Lanka-i elszámoltatási folyamat megerısítésére irányuló további erıfeszítéseket, és támogassák az ENSZ-jelentést;
14.
sürgeti a Srí Lanka-i kormányt, hogy alkalmazzon proaktív megközelítést tamil állampolgárai valós politikai, gazdasági és szociális aggályainak kezelése során; ennek megfelelıen sürgeti a Srí Lanka-i kormányt, hogy hozzon aktív intézkedéseket a politikai decentralizáció tekintetében és a tamilok közigazgatásba, rendıri erıkbe és a fegyveres erıkbe történı felvételének ösztönzésére, hogy a tamilok biztonságérzete növekedjen, és az LTTE vereségét felszabadulásként ismerjék el, és bizakodva tekintsenek a fényes és virágzó jövı felé, szingaléz polgártársaikkal egyenlı feltételek mellett;
15.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai fıképviselıjének, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ fıtitkárának, valamint Srí Lanka elnökének, kormányának és parlamentjének.
P7_TA-PROV(2011)0243 114 /PE 464.203
HU
Azerbajdzsánról Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása Azerbajdzsánról Az Európai Parlament, –
tekintettel az Azerbajdzsánról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2009. december 17-i állásfoglalására1,
–
tekintettel egy Dél-Kaukázusra vonatkozó uniós stratégia szükségességérıl szóló 2010. május 20-i2, az európai szomszédságpolitika keleti dimenziójának felülvizsgálatáról szóló 2011. április 7-i3 és az EU fekete-tengeri stratégiájáról szóló 2011. január 20-i4 állásfoglalásaira,
–
tekintettel a bıvítésért és az európai szomszédságpolitikáért felelıs biztos szóvivıjének 2011. április 18-i nyilatkozatára és az EU bakui képviseletének 2011. március 10-i nyilatkozatára,
–
tekintettel a keleti partnerség külügyminisztereinek 2010. december 13-i ülésén levont következtetésekre,
–
tekintettel az Európai Közösség és Azerbajdzsán közötti partnerségi és együttmőködési megállapodásra, amely 1999-ben lépett hatályba,
–
tekintettel az EBESZ médiaszabadsággal foglalkozó képviselıjének az újságírók ellen elkövetett támadásról szóló 2011. március 10-i és 2011. március 28-i nyilatkozataira,
–
tekintettel az ODIHR választási megfigyelı küldöttségének a 2010. november 7-i parlamenti választásokról szóló jelentésére,
–
tekintettel eljárási szabályzata 125. cikkének (5) bekezdésére,
A.
mivel Azerbajdzsán tevékenyen részt vesz az európai szomszédságpolitikában és a keleti partnerségben, alapító tagja az Euronestnek, továbbá elkötelezett a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság – e két kezdeményezés központi elemét képezı értékek – tiszteletben tartása mellett,
B.
mivel 2010. július 15-tıl tárgyalásokat folytatnak a közös értékek melletti kölcsönös kötelezettségvállaláson alapuló EU–Azerbajdzsán társulási megállapodásról, amely többek között a politikai párbeszéd, az igazságszolgáltatás, a szabadság és a biztonság, a kereskedelem, valamint az ágazati politikákban való együttmőködés területére terjed ki,
C.
mivel annak ellenére, hogy az OSCE Parlamenti Közgyőlésbıl, az Európa Tanács Parlamenti Közgyőlésébıl és az Európai Parlamentbıl álló választási megfigyelı küldöttség szerint az Azerbajdzsán Köztársaság november 7-i parlamenti választásait békés légkör jellemezte és az összes ellenzéki párt részt vett e politikai folyamatban, a
1
Elfogadott szövegek, P7_TA(2009)0120 Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0193 3 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0153 4 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0025 2
PE 464.203 \ 115
HU
választások lefolytatása egészében véve nem volt elegendı ahhoz, hogy az ország demokratikus fejlıdésében jelentıs elırelépés következzen be, D.
mivel jelenleg a kifejezés és a gyülekezés szabadságát széles körően korlátozzák Azerbajdzsánban a kormány elleni 2011. március 11-i és április 2-i békés tüntetéseket követıen; mivel a korlátozások a civil társadalmi aktivisták, a médiaszakemberek és az ellenzéki politikusok letartóztatását, zaklatását és megfélemlítését vonják magukkal Azerbajdzsánban,
E.
mivel Jabbar Savalan és Bakhtiyar Hajiev aktivisták ügye különösen aggodalomra ad okot; mivel Jabbar Savalan, az azerbajdzsáni Népi Front párt ifjúsági tagozatának tagja, és Bakhtiyar Hajiyev, aktivista és korábbi parlamenti képviselıjelölt nyilvánvaló célponttá váltak, amiért kormányellenes demonstrációra szólítottak fel a Facebookon; mivel Savalant két és fél év börtönbüntetésre ítélték állítólagos kábítószer-birtoklás miatt; mivel Hajievet március 4-én letartóztatták, miután kormányellenes demonstrációra szólított fel a Facebookon, és most kétéves börtönbüntetés fenyegeti a katonai szolgálat állítólagos megtagadása miatt; mivel a Savalan és Hajiyev ellen folytatott tárgyalások jogosságával kapcsolatosan komoly kétségek merülnek fel,
F.
mivel március közepén az azerbajdzsáni bíróságok a késı éjjeli órákban zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásokon legalább 30 békés tüntetıt ítéltek el 5–8 nap közötti börtönbüntetésre; mivel a vádlottak többsége nem folyamodhatott maga által választott védıügyvédhez; mivel a rendırség nem engedélyezte, hogy a vádlottak ügyvédekkel lépjenek kapcsolatba, illetve néhány vádlott ügyvédjének nem volt tudomása a tárgyalások idıpontjáról és helyszínérıl,
G.
mivel 2011. április 2-án körülbelül 200 aktivistát tartóztattak le, többek között Tural Abbaslit, a Musavat párt ifjúsági tagozatának vezetıjét,
H.
mivel az azerbajdzsáni Emberi Jogok Házát, amely tagja az Emberi Jogok Házai nemzetközi hálózatának, és amelyet 2007 májusában regisztráltak Azerbajdzsánban, az Igazságügyi Minisztérium 2011. március 10-i határozatát követıen a hatóságok bezártak; mivel a miniszter azzal indokolta a bezárást, hogy a szervezet megsértette a nem kormányzati szervezetekrıl szóló azerbajdzsáni törvényt,
I.
mivel az Emberi Jogok Európai Bírósága felszólította az Azerbajdzsán Köztársaságot, hogy engedje szabadon Eynulla Fatullayev bebörtönzött újságírót és fizessen neki 25 000 EUR a becsületét ért károkért,
J.
mivel Azerbajdzsán tagja az Európa Tanácsnak és részes fele az emberi jogok európai egyezményének (EJEE), valamint számos nemzetközi emberi jogi szerzıdésnek, többek között a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának;
1.
mélységes aggodalmát fejezi ki a civil társadalom, a közösségi hálókon keresztül tevékenykedı aktivisták és az újságírók elleni zaklatások, támadások és erıszakos cselekmények megnövekedett számával kapcsolatban Azerbajdzsánban;
2.
határozottan elítéli a független újságírók és politikai aktivisták különbözı büntetıjogi vádak alapján történı megfélemlítését, letartóztatását, üldözését és elítélését;
3.
elítéli a mintegy kétszáz ember letartóztatását a 2011. április 2-án Bakuban zajlott
116 /PE 464.203
HU
kormányellenes tüntetéseket megelızıen és azok során; felszólítja az azerbajdzsáni hatóságokat, hogy engedélyezzék a békés tüntetéseket és a gyülekezés szabadságát, amelyek egy nyitott, demokratikus társadalom központi elemei; elítéli a tüntetıkkel szemben alkalmazott fizikai erıszakot; 4.
felszólítja az azerbajdzsáni hatóságokat, hogy engedjék szabadon a 2011. március 11-i, 2011. április 2-i és 2011. április 17-i békés tüntetések óta fogságban lévı összes ellenzéki tagot, fiatal aktivistát és blogírót, valamint bocsássák szabadon Savalant és Hajiyevet, és ejtsék a kettejük ellen emelt vádakat; felhívja Azerbajdzsánt az általa ratifikált nemzetközi egyezmények tiszteletben tartására a véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartása révén;
5.
sürgeti a hatóságokat, hogy biztosítsák az ellenzéki csatornákat is magában foglaló média mőködésének szükséges feltételeit annak érdekében, hogy az újságírók szabadon, minden nyomás nélkül dolgozhassanak és tudósíthassanak, valamint hogy ezen hatóságok fordítsanak különös figyelmet az újságírók védelmére; ebben a tekintetben emlékeztet Ilham Alijev elnök 2005. márciusi szándéknyilatkozatára, amelyben kijelentette, hogy valamennyi újságíró jogait óvja és megvédi az állam;
6.
aggodalmát fejezi ki az Eynulla Fatullayev lapszerkesztı elleni börtönön belüli fenyegetésekrıl szóló jelentések miatt, valamint egészségének fokozott hanyatlása és az orvosi ellátáshoz való hozzáférésének megtagadása miatt, és kéri azonnali szabadon bocsátását;
7.
aggódik az Azerbajdzsán Köztársaságban egyre rosszabbodó emberi jogi helyzet miatt; felszólítja az azerbajdzsáni hatóságokat az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmérıl szóló európai egyezmény és más, az Azerbajdzsán Köztársaság által aláírt nemzetközi szerzıdések által garantált alapvetı szabadságok biztosítására, valamint az EBESZ és az Európa Tanács keretében vállalt kötelezettségei tiszteletben tartására;
8.
elítéli az azerbajdzsáni Igazságügyi Minisztérium által a Nemzeti Demokratikus Intézet és az Emberi Jogok Házainak hálózata (Human Rights House Network) részére küldött írásbeli felszólítást a tevékenységük felfüggesztésére, és ezzel kapcsolatban sürgeti az azerbajdzsáni hatóságokat, hogy engedjék, hogy az utóbbi szervezet minden további akadály nélkül folytassa tevékenységét az országban;
9.
felszólítja az azerbajdzsáni hatóságokat, hogy tartsanak fenn párbeszédet a civil társadalmi szervezetek tagjaival, és tegyenek meg minden ahhoz vezetı lépést, hogy az egyének szabadon részt vehessenek békés, demokratikus tevékenységekben, és hogy az aktivisták szabadon, kormányzati beavatkozás nélkül szervezkedhessenek;
10.
ösztönzi az azerbajdzsáni hatóságokat, hogy engedjék a békés tüntetések megfelelı helyszíneken való megtartását, és nyomatékosan javasolja, hogy tartózkodjanak a szervezık ırizetbe vétellel, büntetıjogi és egyéb vádak alkalmazásával való megfélemlítésétıl; sajnálatát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy néhány fiatal aktivistát kizártak a Bakui Állami Egyetemrıl, miután nem jelentek meg bizonyos vizsgákon, mert politikai tevékenységük miatt rendıri ırizetben voltak;
11.
üdvözli a két blogíró, Adnan Hajizade és Emin Abdullayev (Milli) közelmúltban történt szabadon bocsátását;
PE 464.203 \ 117
HU
12.
úgy véli, hogy az információhoz és a kommunikációs technológiához való hozzáférés – ami magában foglalja az internethez való szabad és cenzúrázatlan hozzáférést is – elengedhetetlen a demokrácia és jogállamiság fejlıdéséhez, valamint létfontosságú eszköze az Azerbajdzsán és az Unió közötti kommunikáció elımozdításának;
13.
felszólítja az azerbajdzsáni hatóságokat, hogy orvosolják az EBESZ és az ODIHR parlamenti választásokról szóló végleges jelentése által megállapított hiányosságokat, és a hatóságok további, Velencei Bizottsággal való együttmőködését várja annak biztosítása érdekében, hogy Azerbajdzsán választásokra vonatkozó jogszabályait teljes mértékben összehangolják a nemzetközi normákkal és szabványokkal.
14. szorgalmazza, hogy Azerbajdzsán újítsa meg arra irányuló erıfeszítéseit, hogy teljes mértékig végrehajtsa az európai szomszédságpolitika cselekvési tervét annak utolsó éve során, és felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa Azerbajdzsánt ezen erıfeszítések tekintetében; 15. üdvözli, hogy az EU–Azerbajdzsán Együttmőködési Bizottság keretében új albizottságokat hoztak létre, amelyek meg fogják erısíteni az igazságszolgáltatás, a szabadság és a biztonság, az emberi jogok és a demokrácia tiszteletben tartása tekintetében folytatott eszmecsere intézményi keretét; 16.
üdvözli Azerbajdzsán hozzájárulását a keleti partnerséghez és a Milli Majlis (az azerbajdzsáni nemzetgyőlés) küldöttségének részvételét az Euronest Parlamenti Közgyőlés alakuló ülésén;
17.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság fıképviselıjének/alelnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, Azerbajdzsán elnökének, kormányának és parlamentjének, valamint az EBESZ-nek és az ODIHR-nek.
118 /PE 464.203
HU
P7_TA-PROV(2011)0244 Belarusz Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása Belaruszról Az Európai Parlament, –
tekintettel a Belaruszról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2011. március 10i, a 2011. január 20-i és a 2009. december 17-i állásfoglalására,
–
tekintettel Catherine Ashton, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai fıképviselıje 2011. február 18-i nyilatkozatára a belarusz ellenzék képviselıinek elítélésérıl és bebörtönzésérıl, valamint szóvivıje 2011. április 10-i nyilatkozatára a belarusz független média elleni szigorú fellépésekrıl,
–
tekintettel az egyes belarusz tisztviselıkkel szembeni korlátozó intézkedésekrıl szóló 2010/639/KKBP tanácsi határozat módosításáról szóló, 2011. január 31-i 2011/69/KKBP tanácsi határozatra,
–
tekintettel az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (EBESZ/ODIHR) és az EBESZ Parlamenti Közgyőlésének a belarusz elnökválasztásról kiadott 2011. február 22-i végleges jelentésére,
–
tekintettel eljárási szabályzata 122. cikkének (5) bekezdésére,
A.
mivel az elnökjelölt Alesz Mihalevics, Vlagyimir Nyekljajev, Vitalij Rimasevszkij, Andrej Szannyikov, Mikalaj Sztatkevics és Dmitrij Usz, valamint kampányfınökeik, különösen Pavel Szevjarnyec, Vlagyimir Kobec és Szergej Marcelev ellen bírósági eljárás folyik, amelynek végén akár 15 évnyi börtönbüntetést is kiszabhatnak rájuk,
B.
mivel számos ellenzéki aktivistát, köztük Anatol Ljabedzkát, az ellenzéki Egyesült Polgári Párt vezetıjét, Vitalij Rimasevszkijt és Alesz Mihalevicset, korábbi elnökjelölteket, Natalja Radzinát és Andrej Dmitrijevet, egy online hírportál fıszerkesztıit, Vlagyimir Nyekljajev ellenzéki elnökjelölt kampányfınökét és Szergej Vaznyak, a „Tell the truth” („Mondj igazat!”) kampány aktivistáját elengedték a KGB elızetes letartóztatásából és az ellenük folyó vizsgálat lezárásáig házi ırizetben tartanak; mivel Alesz Mihalevics és Natalja Radzina a per elıl külföldre menekült, míg Dmitrij Bandarenka, aki Andrej Szannyikov egy korábbi elnökválasztási kampányának támogatója, két évre börtönbe került,
C.
mivel Alekszandr Atroscsankovot, Alekszandr Malhanovot, Dmitrij Novikot, Vaszil Parfjankovot – Vlagyimir Nyekljajev és Andrej Szannyikov demokratikus ellenzéki jelöltek választási kampánycsapatának tagjait –, Mikita Likavidot, a „For Freedom” (szabadságért) nevő mozgalom tagját, Alesz Kirkevicset, Zmiszter Daskevicset és Eduard Lobovot, a „Young Front” (ifjúsági front?) szervezet aktivistáit, Pavel Vinahradovot, a „Speak the Truth” kampány aktivistáját, Andrej Prataszjenyát, párton kívüli aktivistát és Dmitrij Drozd történészét, Vlagyimir Kamisenkót, aki a tiltakozásokban vett részt, valamint Dmitrij Bandarenkát, az európai Belarusz polgári kampány koordinátorát egy és négy év közötti idıtartamú börtönbüntetésre ítélték a 2010. december 19-i tüntetések miatt, PE 464.203 \ 119
HU
D.
mivel bizonyíték van arra, hogy a rendırség kínzással kényszeríti ki az állam ellen állítólag elkövetett bőncselekményeket beismerı vallomásokat, amint ezt bizonyítja Olga Klaszovszka és Alesz Mihalevics ügye,
E.
mivel 2011. április 25-én a belarusz tájékoztatási minisztérium a legfelsıbb kereskedelmi bíróságnál követelte két független újság, a „Narodnaja Volja” és a „Nasa Niva” bezárását,
F.
mivel Andrej Pacsobut, a Belsat televíziós csatorna tudósítóját és a Gazeta Wyborcza címő újság újságíróját letartóztatták és akár két évig terjedı börtönbüntetést is kiszabhatnak rá, mert a közelmúltban megjelent cikkeiben „sértegette az elnököt”; mivel Andrej Pacsobutot az Amnesty International meggyızıdése miatt bebörtönzött fogolynak tekinti; mivel Irina Kalipot, Andrej Szannyikov feleségét ugyancsak letartóztatták és a tiltakozásokkal kapcsolatban vádolják; mivel jelenleg házi ırizetben van és nem léphet férjével kapcsolatba,
G.
mivel a demokratikus ellenzéket, a szabad médiát, a civil társadalom aktivistáit és az emberi jogi jogvédıket sújtó elnyomó intézkedések az azok azonnali megszüntetését követelı, egymást követı nemzetközi felszólítások ellenére is tovább szigorodtak; mivel a helyzet súlyosan sérti Belarusz több nemzetközi kötelezettségvállalását is,
1.
határozottan elítél minden, a „tömeges lázadás” vádja alapján született büntetıítéletet, és azokat önkényesnek és politikai indíttatásúnak véli; hangsúlyozza, hogy a jelentések szerint a hatóságoknak nem sikerült a vádlottak bőnösségét bizonyítaniuk, az eljárásokat zárt ajtók mögött tartották, a fogvatartottak nem hívhattak saját tanúkat és nem találkozhattak négyszemközt és rendszeresen jogi képviselıikkel, a vádlottak ügyvédei számos figyelmeztetést kaptak az Igazságügyi Minisztériumtól, és néhányukat kizárták a szakmából; ennélfogva kijelenti, hogy a peres eljárásokat nem pártatlanul folytatták le;
2.
a Vlagyimir Nyekljajev, Vitalij Rimasevszkij, Nyikolaj Sztatkevics, Dmitrij Usz és Andrej Szannyikov elnökjelölt elleni valamennyi vádat törvénytelennek és elfogadhatatlannak tekinti; felszólít a jelöltek felmentésére és minden további ellenük indított eljárás megszüntetésére; ezzel összefüggésben elítéli, hogy a belarusz hatóságok nem tartják tiszteletben a gyülekezés és a véleménynyilvánítás alapvetı szabadságjogát, és a még fogva tartott valamennyi tiltakozó azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására és az ellenül felhozott vádak ejtésére szólít fel;
3.
mélységes aggodalmának ad hangot a Belaruszban tevékenykedı emberi jogi jogvédık helyzetének romlása miatt; határozottan elítéli a belarusz elnök és számos állami tulajdonú média újságírója által többek között a „Viasna” emberi jogi központ elnöke, Alesz Bjaljackij jó hírnevének megsértésére irányuló, a minszki metró elleni bombatámadás kapcsán a közelmúltban tett megjegyzéseket, miszerint „az országban van egy ötödik oszlop is”;
4.
elítéli, hogy Belaruszban a politikai ellenfeleket továbbra is a félelem és a megfélemlítés légköre veszi körül, és hogy a 2010. decemberi elnökválasztás óta folyamatosan üldözik az ellenzéki szereplıket;
5.
sürgeti a belarusz hatóságokat, hogy vessenek véget Marina Capok és Makszim Kitszjuk ukrán állampolgár, valamint Andrej Jurov orosz állampolgár – a belarusz
120 /PE 464.203
HU
emberi jogi helyzet nemzetközi ellenırzésével foglalkozó bizottság képviselıi – mozgásszabadsága korlátozásának, akiktıl megtagadták a Belarusz területére történı belépést, továbbá Alik Mnacnakjan és Viktoria Gromova orosz emberi jogi jogvédık szabad mozgása akadályozásának, akiket 2011. május 4-én vettek ırizetbe a „Viasna” emberi jogi központban, majd rövidesen deportáltak Belaruszból és két évre kitiltották ıket az országból; ebben az összefüggésben elítél minden, a belarusz hatóságok általi, az emberi jogi jogvédık ellen irányuló fellépést; 6.
elítéli a független belarusz újságírók és médiacsatornák szisztematikus zaklatását és megfélemlítését, valamint a rájuk nehezedı nyomás fokozódását; ezzel kapcsolatban sürgeti a belarusz hatóságokat, hogy állítsák le a „Narodnaja Volja” és a „Nasa Niva” hetilapok megszüntetését, tartózkodjon a két független internetes portálhoz, a „Karta '97”-hez és a „Bielorusskij Partizan”-hoz való hozzáférés korlátozásától, ami súlyosan korlátozná a médiapluralizmust Belaruszban, továbbá engedjék szabadon Anrej Pacsobutot, és minden vádat ejtsenek ellene;
7.
elítéli, hogy nem történt független vizsgálat a választás napján a tiltakozók ellen fellépı rendırség és KGB részérıl tanúsított brutális erıszakot illetıen, különösen, mivel a belarusz hatóságok elutasították 14 uniós tagállam arra irányuló felhívását, hogy az EBESZ égisze alatt emberi jogi tényfeltáró küldöttség vizsgálódjon az ellenzék 2010. decemberi választásokat követı erıszakos letörésével kapcsolatban; üdvözli Dr. Neil Jarman, a belarusz emberi jogi helyzet nemzetközi ellenırzésével foglalkozó bizottság különleges jelentéstevıje idıközi jelentését és felháborítónak tartja, hogy Minszkben különbözı EBESZ-országokból származó emberi jogi jogvédıket tartóztattak le;
8.
felszólítja a Bizottságot, a Tanácsot, a fıképviselıt és egyéb uniós partnerországokat, hogy terjesszék ki a belarusz rezsim ellen életbe léptetett korlátozó intézkedéseket, például léptessenek életbe célzott gazdasági szankciókat, különösen az állami tulajdonú vállalatok ellen;
9.
hangsúlyozza, hogy tekintettel az ellenzék folyamatos, példanélküli elnyomásra, az EU-nak új módszereket kell bevetnie a belarusz civil társadalom támogatására, hogy segítse a lakosság tudatosságának növelését, megelızze a politikai ellenzék teljese felaprózódását és megırizze a Lukasenko-rezsim politikai alternatíváját; kéri, hogy az EU támogassa a demokratikus ellenzéki pártok, a civil társadalmi szervezetek és a független hírcsatornák fennmaradását és megerısítését többek között a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze révén;
10.
hangsúlyozza, hogy az EU a Belarusszal fenntartott kapcsolatait szigorú feltételekhez köti, és attól teszi függıvé, hogy Belarusz elkötelezi-e magát az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása mellett a belarusz kormány által aláírt, 2009. május 7i, a keleti partnerséggel foglalkozó prágai csúcstalálkozó együttes nyilatkozatával összhangban;
11.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Unió külügyi és biztonságpolitikai fıképviselıjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az EBESZ és az Európa Tanács parlamenti közgyőléseinek, valamint a belarusz kormánynak és parlamentnek.
PE 464.203 \ 121
HU
P7_TA-PROV(2011)0245 A „Cleanup in Europe” és a „Let´s do it, world – 2012” elnevezéső kezdeményezések Az Európai Parlament 2011. május 11-i nyilatkozata a „Cleanup in Europe” és a „Let´s do it, world – 2012” elnevezéső kezdeményezésekrıl Az Európai Parlament, –
tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkére,
A.
mivel a hulladékokról szóló uniós jogszabályok végrehajtása és alkalmazása nem megfelelı,
B.
mivel a környezetvédelmi ügyekkel kapcsolatos szociális felelısségvállalás és tudatosság hiánya sok tagállamban továbbra is problémát okoz,
C.
mivel a „Let’s Do It!” mozgalom 2008 óta számos alulról jövı, nemzeti, civil kezdeményezést folytatott Észtország, Lettország, Litvánia, Portugália, Szlovénia és Románia polgárainak óriási mérető részvételével, és mivel e kezdeményezések konkrét eredményeként feltérképezték és összeszedték az illegális szemetet,
1.
megjegyzi, hogy a „Let’s Do It!” önkéntes mozgalom Európa összes országát felhívta, hogy 2012-ben egyetlen napon csatlakozzon minden idık legnagyobb szemétszedési akciójához;
2.
felszólítja egyrészt a politikusokat, hogy aktívan mozdítsák elı e kezdeményezéseket, másrészt a polgárokat, hogy vegyenek részt az akciókban;
3.
úgy véli, hogy ezt a hatékony eszközt széles körben el kell terjeszteni annak érdekében, hogy mélyrehatóbb ismereteket lehessen szerezni és nagyobb felelısséget lehessen vállalni a hulladékkezeléssel kapcsolatosan, és ily módon a lehetı legmagasabbra emelkedjen az újrahasznosítási arány;
4.
felkéri a Bizottságot, hogy az összes rendelkezésre álló eszközzel támogassa ezt a kezdeményezést, és indítson egyrészt a nemzeti hulladéknyilvántartásokkal kapcsolatos meglévı adatokat, másrészt az illegális hulladéklerakó helyek elhelyezkedését jelölı térképeket közzétevı honlapot;
5.
felkéri a tagállamokat további erıfeszítések meghozatalára, hogy a hulladékokról szóló uniós jogszabályok hazájukban teljes mértékben végrehajtásra és alkalmazásra kerüljenek;
6.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa e nyilatkozatot az aláírók nevével1 együtt a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a 27 tagállam kormányának és parlamentjének.
1
Az aláírók listája a 2011. május 12-i jegyzıkönyv 1. mellékletében jelent meg (P7_PVPROV(2011)05-12(ANN1)).
122 /PE 464.203
HU
