10/14/12
A magyar politikai rendszer
A parlament
1
A magyar politikai rendszer
10/14/12
Főbb témakörök
2
1. A parlament funkciói 2. Az államhatalmi ágak elválasztása és a parlament két ideáltípusa 3. A magyar parlamentről általában 4. Törvényhozási és határozathozatali eljárás 5. Az intézményi szereplők: kormány, házelnök, plénum, bizottságok 6. A politikai szereplők: kormányoldal és ellenzék 7. A kormány parlamenti felelőssége: a bizalmatlansági és a bizalmi szavazás 8. A kormány feletti parlamenti kontroll nem szankcionális eszközei
A magyar politikai rendszer
A parlament funkciói l l l l l l l
3
törvényhozás végrehajtás ellenőrzése kormányalakítás képviseleti politikai nyilvánosság legitimációs stb.
10/14/12
10/14/12
A magyar politikai rendszer
Parlamenti típusok Vitaparlament
4
Munkaparlament
vitatkozó parlament általános politikai vita, kormány-ellenzék plenáris ülés nyilvánosság politikai alternatíva nyújtása, legitimáció (kormányprogram vitatása) brit alsóház
törvénygyártó parlament részletekbe menő szakmai vita a törvényekről, kormány-parlament specializált bizottságok szakszerűség kormány és közigazgatás ellenőrzése
ellenzék funkciói: képviseleti, politikai nyilvánosság, a kormány ellenőrzése kormánypárt funkciói: kormánytámogatás, trvhozás, -szentesítés parlament funkciói: legitimáció parlament fő strukturáló elve: kormány/ellenzék
ellenzék funkciói: befolyásolás, a kormány ellenőrzése kormánypárt funkciói: kormánytámogatás, befolyásolás (módosítás) parlament funkciói: törvényhozás (módosítás) parlament fő strukturáló elve: kormány/ellenzék parlament/kormány
USA Kongresszus, Bundestag
A magyar politikai rendszer
10/14/12
19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés. (2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. (3) E jogkörében az Országgyűlés a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát; b) törvényeket alkot; c) meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét; d) megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását; e) dönt a Kormány programjáról; f) megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket; g) dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről; h) hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre; i) az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki; j) az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, a Magyar Honvédség békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint a Magyar Honvédség külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról; k) megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt; l) a Kormánynak - az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után előterjesztett - javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselőtestületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes; dönt a megyék területéről, nevéről, székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról és a fővárosi kerületek kialakításáról; m) közkegyelmet gyakorol; n) külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti (meghosszabbítja) a megelőző védelmi helyzetet, és felhatalmazza a Kormányt a szükséges intézkedések megtételére.
5
A magyar politikai rendszer
10/14/12
ALAPTÖRVÉNYBEN:
AZ ÁLLAM Az Országgyűlés 1. cikk (1) MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés . (2) Az Országgyűlés a) megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét; b) törvényeket alkot; c) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását; d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére; e) megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét; f) megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről; g) feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet; h) határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről; i) különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz; j) közkegyelmet gyakorol; k) az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
6
A magyar politikai rendszer
10/14/12
Négy év l l
Egykamarás 4 évente, áprilisban vagy májusban választják
(3) Az országgyűlési képviselők általános választását – az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével – az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.
7
A magyar politikai rendszer
10/14/12
Feloszlatható, de... ALAPTÖRVÉNY
8
3. cikk (1) Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést – a választást követő harminc napon belüli időpontra – a köztársasági elnök hívja össze . (2) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását. (3) A köztársasági elnök a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az Országgyűlést, ha a) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg, vagy b) az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el. (4) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőinek véleményét. (5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés a) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés meg nem választja a miniszterelnököt. A köztársasági elnök a (3 ) bekezdés b) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés a központi költségvetést nem fogadja el. (6) Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani.
A magyar politikai rendszer
10/14/12
Ülésezés (rendes, rendkívüli, elnapolás) 22. § (1) Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig. (2) Az Országgyűlés alakuló ülését - a választást követő egy hónapon belüli időpontra a köztársasági elnök hívja össze; egyébként az Országgyűlés ülésszakának és ezen belül az egyes üléseknek az összehívásáról az Országgyűlés elnöke gondoskodik. (3) A köztársasági elnök, a Kormány, vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. (4) A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal legfeljebb harminc napra - elnapolhatja. (5) Az elnapolás tartama alatt az Országgyűlés elnöke a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére - a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra - köteles az Országgyűlést összehívni. -
9
Alaptörvényből ez kimaradt! – sarkalatos törvényben!
„Az Országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezéseket sarkalatos törvény határozza meg.”
A magyar politikai rendszer
10/14/12
Alkotmány, házszabály, parlamenti trv Alaptörvény: (7) Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét. 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat Az Országgyûlés 36/2012. (IV. 19.) OGY határozata a Magyar Köztársaság Országgyûlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról 2012. április: Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. Törvény
10
10/14/12
A magyar politikai rendszer
Ország
11
Képviselők
Lakosság
Összesen
Hány emberre jut egy képviselő?
Első kamara
Második kamara
Csak első kamara
Mindkét kamara
USA
435
100
535
294000000
675862
549533
Németország
603
69
672
82540000
136882
122827
Ausztrália
150
76
226
19880000
132533
87965
Kanada
308
105
413
31660000
102792
76659
Hollandia
150
75
225
16230000
108200
72133
Spanyolország
350
248
598
40830000
116657
68278
Lengyelország
460
100
560
38190000
83022
68196
Franciaország
577
331
908
59760000
103570
65815
Olaszország
630
326
956
57400000
91111
60042
Belgium
150
71
221
10380000
69200
46968
Portugália
230
230
10440000
45391
45391
Nagy-Britannia
646
675
1321
59420000
91981
44981
Csehország
200
81
281
10210000
51050
36335
Ausztria
183
64
247
8800000
48087
35628
Magyarország
386
386
10130000
26244
26244
A magyar politikai rendszer
Törvénygyár?
l l
12
2010: 150 (43+107) 2011: 215 (109+106) törvény
10/14/12
A magyar politikai rendszer
10/14/12
Három elv mentén tagolt l l l
13
politikailag a pártfrakciók funkcionálisan a parlamenti bizottságok tagolják működésében pedig a döntéshozatali eljárás hierarchiája strukturálja
A magyar politikai rendszer
10/14/12
Törvényhozási és határozathozatali eljárás a parlamenti döntéshozatal során a parlament 1. az általános szabályokat tartalmazó törvényjavaslatokról, 2. az Országgyűlés belső ügyrendjére, eljárási rendjére és a képviselőkre vonatkozó ún. országgyűlési határozati javaslatokról 3. és jogszabályt nem teremtő politikai jellegű indítványokról tárgyal 14
TTÖ ÖR RV VÉ ÉN NYYA ALLK KO OTTÁ ÁSS F FO OLLYYA AM MA ATTA A! !
A magyar politikai rendszer HB3568>BC6!A
""#$%!LM%)!*NG! !
",!,!+=7<1I16!A=;066/>?!,! './05#3/3$+'6+9)"'&%'(&%:'+#;'<+! ,;6!+(<&05$Ę!,!19=/!Q1:/
10/14/12
""#$%!LM%)!*NG! !
!
,-$'./#+#.0*(&%1-,2(,3/4.152(3/#$.005Ħ%"#*(6*$3''#.0( )+05(3/#$.005Ħ%"#*(,"7)*#&%Ę(
",!,!+:-8=/<1Ę!,!A?!P'!B,-0B! A<1Q1!R/Q9?Ę//:??<1!M!B,-0B!A<1Q1!E! 8+'./3$(+('./05#3/3$+'6+( )"'&%/Ę%%!
D$(&05&#(8.$#$+6.%5*(/&1>&%,&$"#&,/Ę%(#$=%=(@EFG( 8+'./3$+'(*608>AA=,+A,BX!""#$%G! ""#$%!LM%)!
""#$%!LM%)!*(G!*KG!
!
!
",!,!+:-8=/<1Ę./0-096!8<;<6Ę740?,6>/>8,1!+:9=!"!
J!@>;<1BI+!,*+><+(,;!=11<6:+
""#$%!L(%)!*FG! !
J!A=;066/>?!3IB6!,;!.%'+%.13#( )*'./+()+%=(+%,+%4+##.0921%!
#$%&$'!()*''+,-.%-*%/!0!,)-,).11,)! "!,;!@/#$.005Ħ%"#(8+'./3$!,!
""#$%!&'&%)!
'./05#3/3$+'6+()"'&%/Ę%%!
!
J%'+%.13#()*'+( !
*4230/562!7,8,/1,60+,6!1<@<6!A16,1>B0/!8=6,! 1<;>9>/>=?!E!""#$!&'F%)!*&G!
""#$%!&'F%)!*PG! !
""#$%!&'N%)!*&G! !
J;!T9/;>??CĦ1:/!3IB6!,!/"#$%&'&#()*'./+(63?#.'.#921%! J1,-6I98:BC!K%!.=++!*FG!
J!A=;066/>?!:96:+<1=!:/!>11>/6! S0?1,1!,!'.430+'3''(4=>3#;'=( <+)+#%+'3,921!9:/;1<66! <1Ę+:/;56Ę!,7>B1>/>A,B%!J! A=;066/>?!4:?!BCD76@,6!A
!
J;!@EF!R!,!/5#6*%7! -$+&$1*%7$+Ę?$F!,!G.#1A%7F!:))$/6$! ,+!BCD8!$)%5-$!+A#H'+,6,+A'!$)Ę//!"!
,;!<1S0?,3066!6I98:BC6!,;! D%+7'-/)"115&%()+%=( -##$8+10<.1+,()*$#0.%+'./+! 4&0,C%>8&'*!,;! D%,3'4.156;/=#.01+,%!
""#$%!&'F%)!*NG!
""#$%!&'(%)!
!
!
!"#$%&'&#()*'+( (
*+,-./01232!4230/562!7,8,/1,60+,6!,!9:/;1<69>/>=?!1<@<6!A
J!6*$3''#.0()"%&4"15&$*!,! +,-./01232!:/!,!A=;066/>?=! 4=>3#;'=(<+)+#%+'3,+'( ,*&0"#$;'Ę(+<.1%.#.6+1%! U,?,!=/!BCD76@,6!A
""#$%!&'K%)! !
A$+)+$.#(+(4=>3#;'=(<+)+#%+'3,/=%(
J1,-6I98:BC!K%!.=++!*(G! ""#$%&&'%)!! !
",!+(,-$'./#+#.0*(&%1-,!,! 6I98:BBC<1!8,?C!,BB,+! 8,1,4<1C!9
Egységes javaslat
!
9:--!;$-$+&*'!'+$#:%/:!?.@A6,)! %$1!*)/!"!,!6I98:BC6!,1>59>/!<1Ę66!
""#$%!&'V%)!*NGO!*(GY!&'K%)!*MG!
:/;9<8:6<1<=B<+!+I;1:/:8<1!&! ,1+,1044,1!4&0B31'3%.#/+( )*##$+,C%>8&'*(+$( @/#$.005Ħ%"#1&,%!
! !
K./=)*'+(9(H"/)"15&#($./=#$+)+$.#(&%Ę''*(4=>3#;'=(<+)+#%+'(&#&'"1I( K./=#$+)+$.#(
J1,-6I98:BC!K%!.=++!*PGO!""#$%!&'M%)!*&G! J1,-6I98:BC!K%!.=++!*NG!
""#$%!&'V%)!*&GO!*FG!
!
J!;>92/;,8,;>/!4/A,B!E!1/,!<1Ę66! FN!29>8,1O!,4<1C!Q1:/B,-! B,-=992/;,8,;>/,!E! 4230/562!7,8,/1,606!BCD76@,6!A<%! J!$./=#$+)+$.#(&%Ę''*(4=>3#;'=( <+)+#%+'06!,;!<1BI+!,;! J1+064>BCQ?C=!A=;066/>?B,+! ,37,!+=%!!
J;!@/#$.005Ħ%"#(&%1-,&(+%.;/<+!I6!B,-0B!A<1Q1%!
! !
",!+(,-$'./#+#.0*(&%1-,!,! 6I98:BC6!8,?C!,BB,+!8,1,4<1C! 9
J1,-6I98:BC!K%!.=++!*PG! (
J!,-$'./#+#.0*(&%1-,(+%.;/<+!I6!B,-0B!A<1Q1%!
3),4/5#6*%7!08!9:--!;E=!'+$#:%/:! ?.@A6,)!%$1!*)/!"O!,!6I98:BC6!+$(
D%+7'-/)"115&%()+%=( -##$8+10<.1+,()*$#0.%+'./+! ,;(D%,3'4.156;/=#.01+,( 4&0,C%>*G!
15 !
J1,-6I98:BC!K%!.=++!*PG! !
J!U,?C,9!WI;1IBCA&'*%! ! !
",!,!6I98:BC!8,1,4<1C!9;<1BI+!S<1@587,!,;!J1+064>BCQ?C=!A=;066/>?06!:/!,!+=7<1I16!A=;066/>?06!4230/562!7,8,/1,6!<1Ę6<97
A magyar politikai rendszer
10/14/12
Változások az alaptörvényben 1.
Előzetes normakontrol: ”Az Országgyűlés – a törvény kezdeményezője, a Kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára – az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak.”
2.
16
Határidők:
l
”Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.” (eddig – normál 15, sürgősség 5 nap)
l
„Az Alkotmánybíróság a (2) és a (4) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz.” (eddig: nem volt határidő)
l
„Az Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron kívül, de legkésőbb tíz napon belül határoz.”
A magyar politikai rendszer
10/14/12
Kivételes sürgős Korábban: sürgős (4/5) – ezt módosították 2012-ben: l Ha a jelen lévő képviselők kétharmada ezzel egyetért, a törvényjavaslatot kivételes eljárásban lehet tárgyalni. A kivételes eljárás egy gyorsabb és egyszerűbb törvényhozási eljárás. A lényege, hogy az érdemi törvényhozási eljárás, a módosító javaslatok megvitatása nem a plenáris ülésen, hanem egy kijelölt bizottság ülésén zajlik le. Miután a bizottság döntött a hozzá benyújtott módosító javaslatok támogatásáról, az Országgyűlés egy rövid vitát követően (amelyben minden frakcióból csak egy képviselő szólalhat fel) nyomban dönt a módosító javaslatok elfogadásáról. l A kivételes sürgős eljárás révén az Országgyűlés nagyon rövid idő alatt fogadhat el törvényt. Az eljárás elrendelésének napján sor kerül a vitára, és a következő nap akár a zárószavazásra is. Ilyen eljárásra azonban ülésszakonként legfeljebb hat alkalommal kerülhet sor. Nem kérhető kivételes sürgős eljárás az Alaptörvény és a sarkalatos törvények megalkotására és módosítására.
17
A magyar politikai rendszer
Az intézményi szereplők 1. 2. 3.
18
a kormány és a házelnök plénum bizottságok
10/14/12
A magyar politikai rendszer
10/14/12
A kormány és a házelnök l l l
19
a házelnök a kormány érdekeinek érvényesítője a kormány határozza meg a parlament törvényhozási napirendjét az önálló indítványok (törvény- és határozati javaslatok) közel fele és az elfogadott indítványok mintegy kétharmada a kormánytól származik
A magyar politikai rendszer
10/14/12
Házbizottság
20
24. § (1) A Házbizottság elnöke az Országgyűlés elnöke, tagjai az Országgyűlés alelnökei és minden képviselőcsoport vezetője. (2) A Házbizottságban csak a képviselőcsoport vezetője akadályoztatása esetén megbízottja - rendelkezik szavazati joggal. 26. § (1) A Házbizottság ülését az Országgyűlés elnöke hívja össze és vezeti. Az Országgyűlés ülésének ideje alatt az elnök összehívhatja a Házbizottság ülését. (2) A Házbizottságot össze kell hívni, ha ezt bármelyik képviselőcsoport vezetője kéri. (3) A Házbizottság a döntéseit egyhangúlag hozza meg. Egyhangú döntés hiányában a 23. § a), f), g), m) pontjáról az Országgyűlés, egyéb esetekben az Országgyűlés elnöke dönt. (4) A Házbizottság üléséről szó szerinti jegyzőkönyv készül. Egyebekben a Házbizottság működési rendjét - a Házszabály rendelkezéseit figyelembe véve - maga határozza meg.
10/14/12
A magyar politikai rendszer
A benyújtott és az elfogadott (törvény- és határozati) javaslatok megoszlása beterjesztők szerint Kormány 1990-1994
Bizottság
Kormánypárti képviselő
Ellenzéki képviselő
Összesen
szám
%
szám
%
szám
%
szám*
%
szám
Benyújtott
622
44
5
0
195
14
604
42
1426
Elfogadott
506
63
1
0
116
15
173
22
796
-
81
-
20
-
59
-
29
-
szám
%
szám
%
szám
%
szám
%
szám
%
szám
Benyújtott
706
46
2
0
300
19
127
8
183
12
1545
Elfogadott
628
66
2
0
232
24
63
7
14
1
954
-
89
-
100
-
77
-
50
-
8
-
szám
%
szám
%
szám
%
szám
%
szám
%
szám
Benyújtott
600
38
5
0
267
17
211
13
182
11
1585
Elfogadott
536
92
4
0
188
22
54
6
3
0
858
-
89
-
80
-
70
-
26
-
0,2
-
„Sikerszázalék 1994-1998
„Sikerszázalék 1998-2002
„Sikerszázalék
21
Államfő
10/14/12
A magyar politikai rendszer
A benyújtott és az elfogadott törvényjavaslatok megoszlása beterjesztők szerint Kormány
1994-1998
Bizottság
Kormánypárti képviselő
Ellenzéki képviselő
Összesen
szám
%
szám
%
szám
%
szám
%
szám
%
szám
Benyújtott
477
61
0
0
16
2
93
12
174
22
781
Elfogadott
431
86
0
0
11
2
47
9
7
1
499
-
90
-
0
-
69
-
51
-
4
-
szám
%
szám
%
szám
%
szám
%
szám
%
szám
Benyújtott
442
52
0
0
34
4
161
19
205
24
853
Elfogadott
399
86
0
0
21
5
39
8
2
0,4
464
-
90
-
0
-
62
-
24
-
1
-
„Sikerszázalék 1998-2002
22
Államfő
„Sikerszázalék
A magyar politikai rendszer
10/14/12
A plénum l l l l
23
biztosítja a parlament politikai nyilvánosságot jelentő szerepét a politikai közfigyelem középpontjában áll önálló szerepköre ritka: inkább szentesítő szerepe többnyire más intézményekben, a kormányülésen, a frakciókban vagy a bizottságokban meghozott döntések legitimálása folyik itt
A magyar politikai rendszer
10/14/12
Bizottságok l
l
1. 2. 3.
24
4.
erős bizottsági rendszer, parlamenti képviselők négyötöde tagja valamelyik bizottságnak nem annyira döntéshozó, mind inkább politikai befolyásoló szerepükben a legerősebbek állandó albizottság eseti / ideiglenes vizsgáló
Bizottság neve
1990-1994
1994-1998
1998-2002
2002-2006
X5
X2
X
X
X2
X
X
10/14/12
A magyar politikai rendszer Alkotmány- és igazságügyi bizottság Alkotmányelőkészítő
X****
Egészségügyi bizottság Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság Európai integrációs ügyek bizottsága
20062010
X
X
X
X
X17
X6**
X
X
X
X15
X
X
X
X
Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság Gazdasági bizottság
X
X
X
X
X11
Honvédelmi bizottság
X
X
X
X
X18
Idegenforgalmi bizottság
X
X
Ifjúsági és sport bizottság
X
X
X***
X
Informatikai és távközlési bizottság Költségvetési és pénzügyi bizottság
X7
X
X
X
X13
Környezetvédelmi bizottság
X
X
X
X
X
Kulturális és sajtó bizottság
X
X
X
X
X
Külügyi bizottság
X
X
X
X
X16
Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság
X
X
X
X
X
X**
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X8**
X3
X
X
X
X9
X4
X4
X
X14
Mezőgazdasági bizottság Nemzetbiztonsági bizottság Oktatási és tudományos bizottság Önkormányzati bizottság Rendészeti bizottság
X
Sport és turisztikai bizottság
X
Számvevőszéki bizottság
X**
X
X
X
Szociális és családügyi bizottság
X10
X1
X1
X
Társadalmi szervezetek bizottsága
X*
X******
X
X
X
X
X
X
23
25
Területfejlesztési bizottság Ügyrendi bizottság
25
Választási és mandátumvizsgáló bizottság Összesen
X
X12
X***** 19
19
18
10/14/12
A magyar politikai rendszer
Nyikos László (Jobbik)
Sneider Tamás (Jobbik)
Jávor Benedek (LMP) Gúr Nándor (MSZP) Simon Gábor (MSZP)
Molnár Zsolt (MSZP)
26
A magyar politikai rendszer
10/14/12
Vizsgálóbizottság l
Új szabályok:
l
Az Országgyûlés – az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésével összhangban – bármely, az Országgyûlés ellenõrzési feladatkörében felmerülõ, közérdekû, interpellációval, kérdéssel (azonnali kérdéssel) nem tisztázható ügy megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki. Nem hozható létre vizsgálóbizottság egyedi jogi felelõsség megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevõszék, illetve az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre, amely a döntés elõkészítésének szakaszában van. Nem terjedhet ki a vizsgálat továbbá olyan ügy megvizsgálására, amely folyamatban lévõ büntetõ-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya. A vizsgálóbizottságot létre kell hozni,ha azt a képviselõk legalább egyötöde indítványozza, és az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállnak.
l
27
10/14/12
A magyar politikai rendszer
A parlamentben működő vizsgálóbizottságok Ciklus
28
Vizsgálóbizottságok száma
1990-1994
1
1994-1998
7
1998-2002
4
2002-2006
15
2006-2010
7
A magyar politikai rendszer
Vizsgálóbizottságok 2010 után
29
10/14/12
A magyar politikai rendszer
10/14/12
A politikai szereplők: kormányoldal és ellenzék l l
l
l
30
képviselők: frakciófegyelem fragmentáció és a fluktuáció fokozatosan csökkent a parlamentben; az első ciklusban 91, a másodikban 49, a harmadikban már csak 24 képviselő lépett ki a frakciójából kormány és kormánypártok viszonya: a kormány számára a parlamentben a politikai mozgásterét behatároló korlátot elsősorban nem az ellenzék, hanem saját parlamenti bázisa jelenti ellenzék: vétójog (kétharmados törvények), vitaparlamenti műfajok
A magyar politikai rendszer
10/14/12
Képviselőcsoport 2012:
31
A képviselõcsoport megalakítása és mûködése 13. § (1) Képviselõcsoport alakítására a képviselõk elõzõ általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerzõ, ugyanazon párthoz vagy annak jogutódjához tartozó képviselõk jogosultak. A képviselõk elõzõ általános választásán közös országos listát állító és mandátumot szerzõ pártokhoz, illetve azok jogutódjához tartozó képviselõk közös vagy önálló képviselõcsoport alakítására jogosultak. (2) Az ugyanazon párthoz tartozó képviselõk csak egy képviselõcsoportot alakíthatnak. (3) E § alkalmazásában azt a képviselõt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki a) párt tagja, vagy b) párt jelöltjeként indult a választáson, vagy c) olyan független, illetve függetlenné vált képviselõ, akinek csatlakozását a képviselõcsoport elfogadta. 14. § (1) Képviselõcsoportot legalább tizenkét képviselõ alakíthat. (2) Képviselõcsoportot alkothatnak az ugyanazon párthoz tartozó képviselõk akkor is, ha számuk az (1) bekezdésben meghatározott számot nem éri el, de pártjuk országos pártlistáról mandátumot szerzett, feltéve, hogy a párt országos listájáról mandátumot szerzett valamennyi képviselõ ehhez a képviselõcsoporthoz csatlakozik. (3) A képviselõ csak egy képviselõcsoportnak lehet tagja. (4) A képviselõ a képviselõcsoportból kiléphet. A képviselõcsoport a tagját kizárhatja. (5) Ha valamely képviselõ képviselõcsoport-tagsága megszûnik – függetlenül a tagság megszûnésének módjától – függetlenné válik. A függetlenné vált képviselõ a képviselõcsoporttagság megszûnését követõ hat hónap elteltével bármely képviselõcsoporthoz csatlakozhat. 15. § A képviselõcsoport a tagjai sorából vezetõt választ, valamint vezetõhelyetteseket és más tisztségviselõt választhat. A képviselõcsoport vezetõjének akadályoztatása esetén a képviselõcsoport vezetõjének helyettese a képviselõcsoport-vezetõ jogait gyakorolja.
A magyar politikai rendszer
A parlament pártösszetételének változásai
32
10/14/12
A magyar politikai rendszer
33
10/14/12
A magyar politikai rendszer
10/14/12
Szavazás l
l
l
34
Nyílt: az Alkotmányban, törvényben vagy a Házszabályban meghatározott kivételekkel minden kérdésben (kézfelemlelés, gépi) Név szerinti: legalább egy képviselőcsoport kérésére (a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát) Titkos: Alkotmányban, más törvényben vagy a Házszabályban meghatározott esetekben
10/14/12
A magyar politikai rendszer
Tárgykör „Feles törvények Döntések (legfőbb ügyész korábban, PSZÁF elnöke, ogy elnöke és alelnökei stb.)
35
Szükséges többség Jelen lévő képviselők többsége
Miniszterelnök megválasztása Konstruktív bizalmatlanság Egyes döntések
Összes képviselő többsége
„Kétharmados törvények Házszabály Döntések (mentelmi jog felfüggesztése, összeférhetetlenség stb.)
Jelen lévő képviselők kétharmada
Alkotmány Címer, zászló Döntések (hadiállapot-békekötés, zárt ülés elrendelése, Ab tagok, ÁSZ, LB stb.)
Összes képviselő kétharmada
Kivételes eljárás korábban Házszabálytól való eltérés
Jelen lévő képviselők négyötöde
A magyar politikai rendszer
10/14/12
A kormány parlamenti felelőssége l l
36
bizalmatlansági indítvány: konstruktív bizalmatlansági indítvány bizalmi szavazás: a parlament feletti kormánydominancia eszköze (fegyelmezés)
A magyar politikai rendszer
10/14/12
A kormány feletti parlamenti kontroll nem szankcionális eszközei l l l l l l
37
kérdések (azonnali, szóbeli, írásbeli) interpellációk parlament plenáris ülésén folyó általános politikai vita (napirend előtti és utáni, politikai vitanap) vizsgálóbizottságok Állami Számvevőszék és az állampolgári jogok országgyűlési biztosai a kormány, az egyes miniszterek – valamint a parlament által választott közjogi vezetők – jelentési kötelezettsége, illetve parlamenti beszámoltatása
A magyar politikai rendszer
10/14/12
Kit lehet? Alaptörvény: 7. cikk (1) Az országgyűlési képviselő kérdést intézhet az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez, a legfőbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben . (2) Az országgyűlési képviselő interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben. (3) Az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok előtti megjelenés kötelezettségét sarkalatos törvény szabályozza. 2010-ig: legfőbb ügyész is interpellálható volt.
38
A magyar politikai rendszer
10/14/12
Napirenden kívüli felszólalás 51. § (1) A napirenden nem szereplő, országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben az ülés első - többnapos ülés esetén első két - napján a napirendi pontok tárgyalása előtt - a felszólalás tárgyát és okát megjelölve - a képviselőcsoport nevében annak vezetője (2012: vagy általa felkért tagja) legfeljebb öt percben felszólalásra jogosult. A felszólalási szándékot az ülés megnyitása előtt legalább egy órával írásban be kell jelenteni az elnöknek. Az elnök a felszólalási szándékról - a felszólalni kívánó által megjelölt tárgy és ok közlésével együtt - tájékoztatja a Kormányt. (2) A köztársasági elnök, a miniszterelnök és a Kormány tagjai rendkívüli ügyben napirenden kívül felszólalhatnak. A felszólalási szándékot - amennyiben az ügy körülményei ezt lehetővé teszik - az ülés megnyitása előtt legalább egy órával be kell jelenteni az elnöknek. A felszólalási szándék bejelentésével egyidejűleg közölni kell a felszólalás tárgyát és okát. Az elnök a felszólalási szándékról valamennyi képviselőcsoport vezetőjét tájékoztatja. A köztársasági elnök és a miniszterelnök felszólalásának, valamint ehhez a képviselőcsoport-vezetők hozzászólásának időkeretét a Házbizottság állapítja meg. A Kormány tagjai legfeljebb ötperces felszólalásra jogosultak. Ebben az esetben észrevétel céljából az, aki személyében érintett, továbbá a képviselőcsoport vezetője kétperces hozzászólásra kérhet szót.
39
(4) Rendkívüli ügyben az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után - az (1) bekezdésben meghatározott módon, de legfeljebb öt percben - bármely képviselő felszólalásra jelentkezhet. (5) Az (1) és (4) bekezdés szerinti felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából a Kormány képviselője ötperces, valamint az, aki személyében érintett, kétperces hozzászólásra kérhet szót.
A magyar politikai rendszer
10/14/12
Interpelláció l
l
l
l l
40
csak azt az interpellációt tárgyalhatja, amelyet az ülésnapot legalább négy nappal megelőző munkanapon déli 12 óráig benyújtottak. három perc időtartam alatt terjeszthető elő. A válaszra négy perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre. Az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott. Ettől eltérni csak az interpellált egyetértésével lehet. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról az Országgyűlés dönt. Ha az Országgyűlés a választ elutasította, az interpellációt a hatáskörrel rendelkező bizottságnak kell kiadni. Az interpelláció tárgyalását az Országgyűlés a bizottsági jelentés beérkezését követően a következő ülésén napirendre tűzi, és a bizottság javaslata alapján döntést hoz.
A magyar politikai rendszer
10/14/12
Azonnali kérdés l
l
l
l
41
Az azonnali kérdések órájának napján legkésőbb az ülésnap megnyitását megelőzően egy órával bármely képviselőcsoport vezetője a tárgy feltüntetésével kérheti, hogy az általa megjelölt képviselő kérdést tehessen fel. Az azonnali kérdések órájában az Alkotmány szerint válaszadásra kötelezettek kötelesek az ülésteremben tartózkodni. A válaszadásra kötelezett halaszthatatlan közfeladata ellátása esetén előzetesen tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, és megjelöli a helyette válaszadásra feljogosított személyt. Ha a miniszterelnök vagy a miniszter nem személyesen válaszol, a képviselő személyes válaszadást kérhet. Ebben az esetben a megkérdezett legkésőbb a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában köteles személyesen válaszolni. A kérdés elmondására és a válaszadásra két-két perc áll rendelkezésre. A képviselőnek és a megkérdezettnek egyperces viszontválaszra van joga. Az utolsó szó joga a megkérdezettet illeti meg.
A magyar politikai rendszer
10/14/12
Kérdés l l l
42
csak az a kérdés tárgyalható, amelyet az ülésnapot megelőző munkanapon déli 12 óráig benyújtottak a kérdés elmondására és a válaszra egyaránt két perc áll rendelkezésre kérdés esetében a képviselőnek viszontválaszra nincs joga, és az Országgyűlés a válasz elfogadásáról nem határoz
A magyar politikai rendszer
10/14/12
Politikai vita l
l l
43
A Kormány vagy a képviselők legalább egyötödének írásbeli indítványára - az indítványban megjelölt átfogó politikai témakörben - az Országgyűlés vitát tart. Ilyen indítványt kizárólag a rendes ülésszakon lehet benyújtani és tárgyalni. Minden képviselő ülésszakonként legfeljebb két politikai vita tartására irányuló indítványt támogathat. az indítvány benyújtásától számított tizennégy napon túl és huszonnyolc napon belül tartja meg. politikai vita tárgyalására időkeretet kell szabni; az időkeret négy óránál kevesebb nem lehet. A politikai vita a Kormány nyilatkozatával kezdődik, és a Kormány viszontválaszával zárul.
A magyar politikai rendszer
44
10/14/12
A magyar politikai rendszer
Interpellációk
Azonnali kérdések
45
10/14/12
10/14/12
A magyar politikai rendszer
Politikai viták
46
A magyar politikai rendszer
10/14/12
Összefoglalás l l
l l l l
47
törvényhozást a kormány dominálja bizottságok mellett különösen az ellenzék – a parlamenti kisebbség – szerepe emelkedik ki a nemzetközi összehasonlításban is jelentős vétójogával inkább törvénygyár típusú parlament fontos a politikai nyilvánosságot teremtő funkciója (vitaparlament) – 1994-es módosítás gyenge elfogadottság – politikai kultúra kormány és ellenzék dualizmusa alapján érthető meg (nem a hatalmi ágak közötti)