ELFOGADOTT SZÖVEGEK. Egyesülve a sokféleségben december 15. csütörtöki ülés EURÓPAI PARLAMENT

2011 - 2012

EURÓPAI PARLAMENT

ELFOGADOTT SZÖVEGEK 2011. december 15. csütörtöki ülés

P7_TA-PROV(2011)12-15

HU

IDEIGLENES VÁLTOZAT

Egyesülve a sokféleségben

PE 478.783

HU

TARTALOM A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT SZÖVEGEK

P7_TA-PROV(2011)0578 Az Afganisztánnak nyújtott uniós pénzügyi támogatás költségvetési ellenırzése (A7-0388/2011 - Elıadó: Jens Geier) Az Európai Parlament 2011. december 15-i állásfoglalása az Európai Unió Afganisztánnak nyújtott pénzügyi támogatásának költségvetési ellenırzésérıl (2011/2014(INI))........................................................................................................................... 1 P7_TA-PROV(2011)0579 Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele: EGF/2009/019 FR/Renault referenciaszámú kérelem – Franciaország (A7-0396/2011 - Elıadó: Barbara Matera) Az Európai Parlament 2011. december 15-i állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemrıl és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességérıl szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontjával összhangban történı felhasználásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (Franciaország „EGF/2009/019 FR/Renault” referenciaszámú kérelme) (COM(2011)0420 – C7-0193/2011 – 2011/2158(BUD)) ......................................................................................... 14 P7_TA-PROV(2011)0580 Nyilvános hozzáférés az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz ***I (A7-0426/2011 - Elıadó: Michael Cashman) Az Európai Parlament 2011. december 15-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésrıl szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2008)0229 – C6-0184/2008 – 2008/0090(COD)) ........................................................... 19 P7_TA-PROV(2011)0581 Európai Tengerbiztonsági Ügynökség ***I (A7-0372/2011 - Elıadó: Knut Fleckenstein) Az Európai Parlament 2011. december 15-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló 1406/2002/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2010)0611 – C70343/2010 – 2010/0303(COD)) .................................................................................................. 56 P7_TA-PROV(2011)0582 A Szíriában kialakult helyzet (B7-0721, 0722, 0723, 0724 és 0725/2011) Az Európai Parlament 2011. december 15-i állásfoglalása a szíriai helyzetrıl .......................... 94

PE 478.783\ I

HU

P7_TA-PROV(2011)0583 A makrogazdasági egyensúlyhiány felügyeletét célzó eredménytábla (B7-0690/2011) Az Európai Parlament 2011. december 15-i állásfoglalása a makrogazdasági egyensúlyhiány felügyeletét célzó eredménytáblára vonatkozó elsı tervekrıl ........................ 101 P7_TA-PROV(2011)0584 Az egységes európai közlekedési térség (A7-0425/2011 - Elıadó: Mathieu Grosch) Az Európai Parlament 2011. december 15-i állásfoglalása az egységes európai közlekedési térség megvalósításához vezetı útitervrıl – Egy versenyképes és erıforrás-hatékony közlekedési rendszer felé (2011/2096(INI)) ............................................................................. 103 P7_TA-PROV(2011)0585 Börtönkörülmények az EU-ban (B7-0687/2011) Az Európai Parlament 2011. december 15-i állásfoglalása az EU-n belüli börtönkörülményekrıl (2011/2897(RSP)) ................................................................................ 115 P7_TA-PROV(2011)0586 Az Európai Közösségek és tagállamai, valamint másrészrıl az Üzbég Köztársaság közötti partnerség (A7-0427/2011 - Elıadó: George Sabin Cutaş) Az Európai Parlament 2011. december 15-i állásfoglalása az egyrészrıl az Európai Közösségek és tagállamai, valamint másrészrıl az Üzbég Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttmőködési megállapodáshoz csatolt, a kétoldalú textilkereskedelmi megállapodás lejártára tekintettel a megállapodás rendelkezéseinek a kétoldalú textilkereskedelemre történı kiterjesztésérıl szóló jegyzıkönyv megkötésérıl szóló tanácsi határozattervezetrıl (16384/2010 – C7-0097/2011 – 2010/0323(NLE)) ............ 123 P7_TA-PROV(2011)0587 A munkavállalók Európai Unión belüli szabad mozgása (B7-0727, 0728, 0729 és 0730/2011) Az Európai Parlament 2011. december 15-i állásfoglalása a munkavállalók Európai Unión belüli szabad mozgásáról .......................................................................................................... 131 P7_TA-PROV(2011)0588 Az EU Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiája (A7-0338/2011 - Elıadó: Nicole Kiil-Nielsen) Az Európai Parlament 2011. december 15-i állásfoglalása a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia végrehajtásának állapotáról (2011/2008(INI)).................................................. 135 P7_TA-PROV(2011)0589 Munkahelyi biztonság és egészségvédelem (A7-0409/2011 - Elıadó: Karima Delli) Az Európai Parlament 2011. december 15-i állásfoglalása az egészségre és a munkabiztonságra vonatkozó, 2007-2012 közötti európai stratégia középtávú értékelésérıl (2011/2147(INI))....................................................................................................................... 150 P7_TA-PROV(2011)0590 Azerbajdzsán, különösen Rafig Tagi ügye (B7-0701, 0703, 0705, 0706 és 0709/2011) II /PE 478.783

HU

Az Európai Parlament 2011. december 15-i állásfoglalása Azerbajdzsánról, különösen Rafig Tagi ügyérıl .................................................................................................................... 169 P7_TA-PROV(2011)0591 A nık helyzete Afganisztánban és Pakisztánban (B7-0702, 0704, 0707, 0708, 0711 és 0713/2011) Az Európai Parlament 2011. december 15-i állásfoglalása a nık helyzetérıl Afganisztánban és Pakisztánban ............................................................................................... 173 P7_TA-PROV(2011)0592 Tunézia: Zakaría Búgirra ügye (B7-0712, 0714, 0716, 0717, 0718, 0719 és 0720/2011) Az Európai Parlament 2011. december 15-i állásfoglalása Tunéziáról: Zakaría Búgirra ügye ........................................................................................................................................... 181 P7_TA-PROV(2011)0593 A nemzetközi lánynap támogatása (P7_DCL(2011)0039) Az Európai Parlament 2011. december 15-i nyilatkozata a nemzetközi lánynap támogatására.............................................................................................................................. 185

PE 478.783\ III

HU

P7_TA-PROV(2011)0578 Az Afganisztánnak nyújtott uniós pénzügyi támogatás költségvetési ellenırzése Az Európai Parlament 2011. december 15-i állásfoglalása az Európai Unió Afganisztánnak nyújtott pénzügyi támogatásának költségvetési ellenırzésérıl (2011/2014(INI)) Az Európai Parlament, –

tekintettel az Afganisztánnal kapcsolatos korábbi állásfoglalásaira, különösen az Afganisztán stabilizálásáról szóló, 2008. július 8-i állásfoglalására1, az Afganisztánban felhasznált uniós források költségvetési ellenırzésérıl szóló, 2009. január 15-i állásfoglalására2, az afganisztáni nık jogairól szóló, 2009. április 24-i állásfoglalására3, és az új afganisztáni stratégiáról szóló, 2010. december 16-i állásfoglalására4,

–

tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl szóló, 2009. április 23-i állásfoglalására5, és az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására6,

–

tekintettel a fejlıdı országoknak nyújtott uniós költségvetési támogatás jövıjérıl szóló, 2011. július 5-i állásfoglalására7,

–

tekintettel a 2010. július 20-i kabuli konferenciára, amelyen az adományozó országok megállapodtak arról, hogy jobban összehangolják programjaikat és elkötelezıdnek a támogatás hatékonyságának elvei mellett, illetve a 2010. január 28-i londoni konferenciára, amelyen az adományozó országok arról állapodtak meg, hogy létrehoznak egy magas szintő felügyeleti hivatalt és az Afgán Iszlám Köztársaság kormányának közremőködésével több fejlesztési támogatást juttatnak el, melyhez intézményi és költségvetési reformokkal járulnak hozzá;

–

tekintettel a Bizottság által a Költségvetési Ellenırzı Bizottság kérdéseire 2010. szeptember 7-én és 2011. június 22-én adott válaszokra,

–

tekintettel az Európai Számvevıszék „Hatékonyak és eredményesek-e a konfliktus sújtotta országokban az ENSZ-szervezetek közremőködésével lebonyolított uniós támogatások?” címő, 3/2011. sz. különjelentésére,

–

tekintettel az Afganisztán újjáépítéséért felelıs különleges fıfelügyelı ellenırzési jelentéseire,

1

HL C 294. E, 2009.12.3., 11. o. HL C 46. E, 2010.2.24., 87. o. 3 HL C 184. E, 2010.7.8., 57. o. 4 Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0490. 5 HL L 255., 2009.9.26.. 6 HL L 252., 2010.9.25. 7 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0317. 2

PE 478.783\ 1

HU

–

tekintettel az Amerikai Számvevıszék (Government Accountability Office; GAO) Afganisztánra vonatkozó ellenırzési jelentéseire,

–

tekintettel az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (United States Agency for International Development; USAID) ellenırzési jelentéseire,

–

tekintettel a háború alatti iraki és afganisztáni közbeszerzéseket vizsgáló bizottság által az Egyesült Államok Kongresszusa számára készített, „A háború alatti közbeszerzés átalakítása” címő végleges jelentésre,

–

tekintettel az afgán legfıbb ellenırzı hivatalról szóló törvény tervezetére,

–

tekintettel a Legfıbb Ellenırzı Intézmények Nemzetközi Szervezetének (INTOSAI)a legfıbb ellenırzı intézmények függetlenségérıl szóló, 2007-ben jóváhagyott mexikói nyilatkozatára,

–

tekintettel a Tanács által 2009. október 27-én elfogadott, Afganisztánra és Pakisztánra vonatkozó uniós cselekvési tervre és annak kétévenként közzétett végrehajtási jelentéseire,

–

tekintettel az ENSZ Fejlesztési Programja Végrehajtó Tanácsának, az ENSZ Népesedési Alapja és az ENSZ Projektszolgáltatási Hivatala 2011. évi (2011. június 6– 17. között tartott) ülésszakán elfogadott, 2011/23. sz. határozatára,

–

tekintettel eljárási szabályzatának 48. cikkére,

–

tekintettel a Költségvetési Ellenırzı Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0388/2011),

A.

mivel az új afganisztáni stratégiáról szóló, 2010. december 16-i parlamenti állásfoglalás több, aggodalomra okot adó kérdést tárt fel az Afganisztánnak nyújtott uniós pénzügyi támogatás költségvetési ellenırzésével kapcsolatban,

B.

mivel az Integrity Watch szervezet jelentése szerint 2009-ben több mint egymilliárd dollárnyi vesztegetési pénzt fizettek ki Afganisztánban;

C.

mivel a Költségvetési Ellenırzı Bizottság felelıs azért, hogy nyomon kövesse az Európai Unió általános költségvetése végrehajtásának költséghatékonyságát,

D.

mivel a közpénzek elszámoltathatóságának és átláthatóságának elve alapvetı jelentıségő a demokrácia szempontjából,

E.

mivel Afganisztán azok közé a kedvezményezett országok közé tartozik, amelyek a legtöbb polgári segélyt kapják az Európai Unió általános költségvetésébıl,

F.

mivel az Európai Bizottság 2002 óta 2 milliárd EUR-t meghaladó értékben vállalt kötelezettséget és több mint 1,8 milliárd EUR-t folyósított Afganisztánnak szóló fejlesztési és humanitárius segélyre,

Az Afganisztánnak szánt segélynyújtás különbözı finanszírozási csatornáinak elınyei és hátrányai

2 /PE 478.783

HU

1.

megismétli, hogy a Bizottság az uniós források afganisztáni felhasználásakor különbözı finanszírozási csatornákat mérlegelhet; emlékeztet, hogy az Afgán Iszlám Köztársaság kormánya az Unió általános költségvetésébıl közvetlen (ágazati) költségvetési támogatásban nem részesül;

2.

megjegyzi, hogy minden finanszírozási csatornának megvannak a maga elınyei és hátrányai az indokolásban szereplı táblázatban bemutatott, konkrét kiadási célkitőzések tekintetében;

3.

arra az álláspontra helyezkedik, hogy egyik finanszírozási csatorna sem zárható ki, mivel mindegyik sajátos elınyökkel és hátrányokkal rendelkezik; szükségesnek tartja a segélyek diverzifikálását ahhoz, hogy az egyedi szükségletek kezelése a megfelelı finanszírozási csatornán keresztül történjen;

4.

arra kéri a Bizottságot, hogy mihelyt bizonyossá válik, hogy biztosított a szükséges makrogazdasági stabilitás és a kellıen megbízható pénzgazdálkodás, szigorú és jól meghatározott feltételek mellett mérlegelje a közvetlen költségvetési támogatás afganisztáni bevezetését, mivel ez a leghatékonyabb eszköz az afganisztáni közigazgatáson belüli kapacitásépítéshez; úgy véli, hogy ezáltal fenntartható, hosszú távú eredmények érhetık el;

5.

arra az álláspontra helyezkedik, hogy a Bizottságnak fel kell mérnie az Afgán Iszlám Köztársaság kormánya minisztériumainak kapacitását, és úgy véli, hogy a költségvetési támogatás szigorú és jól meghatározott feltételek mellett, korlátozott összegekkel indulhat; tudomásul veszi azt a példát, hogy más adományozó országok ágazati költségvetési támogatást vezetnek be az elszámoltathatósági és átláthatósági referenciaértékeket teljesítı afgán minisztériumok számára; arra kéri a Bizottságot, hogy mihelyt az ehhez szükséges elıfeltételek adottak, és a kívánt kritériumok teljesülnek, ne csak központi szinten, hanem tartományi és helyi szinten is mérlegelje a költségvetési támogatás szigorú és jól meghatározott feltételek melletti bevezetését, mivel ez valamennyi kormányzati szinten javítaná a kapacitásépítést; úgy véli, hogy a különbözı közigazgatási szintek költségvetési támogatásának összehangolt diverzifikálása ugyanakkor megerısítené a Bizottság adott közigazgatási szervekkel szembeni helyzetét, és a Bizottságot jobban függetlenítené egyetlen közigazgatási szervvel való kapcsolataitól; megjegyzi, hogy ez a diverzifikálás nem veszélyeztetheti a központi kormány szerepét és felelısségét, valamint azt, hogy ez következésképp szükségessé teszi az utóbbi jóváhagyását;

6.

ugyanakkor felszólítja a Bizottságot arra, hogy a jövıbeli esetleges költségvetési támogatás folyósítását kösse olyan szigorú és jól meghatározott feltételekhez, amelyek egyértelmőek és mérhetıek; arra az álláspontra helyezkedik, hogy e célkitőzéseknek olyan eredmények elérésére kell irányulniuk, amelyek az elszámoltathatóságra és az átláthatóságra vonatkozó mutatókkal és elıre meghatározott referenciaértékekkel mérhetıek; hangsúlyozza, hogy a jövıbeni elırehaladás értékelésének mérési alapját már a kezdetektıl meg kell határozni; a korrupció és a csalás elleni küzdelmet célzó mechanizmusokat ebben az összefüggésben rendkívül fontosnak tartja; megállapítja, hogy a partnerországokban hozott fejlesztéspolitikai intézkedések hatékonyságát helyi kritériumok alapján is ellenırizni kell; hangsúlyozza, hogy a jövıbeni elırehaladás értékelésének mérési alapját már a kezdetektıl meg kell határozni; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy kiemelt jelentıséggel bír a köztisztviselık, PE 478.783\ 3

HU

különösen a biztonsági és a rendıri erık képzése; 7.

megismétli a Parlament felügyeleti szerepét, és ezért kéri a Bizottságtól, hogy ezeket az intézkedéseket átlátható módon vezesse be, a következık nyilvánosságra hozatalával: –

az Afgán Iszlám Köztársaság kormányával létrejött megállapodások;

–

az elırehaladás értékelésére, valamint a jövıbeni teljesítményalapú és változó esetleges költségvetési támogatásrészletek folyósításáról szóló határozatok meghozatalára szolgáló mérési alap, mutatók, irányszámok, számítási módszerek és ellenırzési források;

–

egyértelmő és szabványosított jelentések, amelyek tárgyilagosan és átlátható módon, a meghatározott kritériumok alapján értékelik az elırehaladást, valamint – szükség esetén – azt, hogy az elırehaladás esetlegesen miért nem úgy valósult meg, ahogyan azt eredetileg tervezték;

Az uniós források elszámoltathatósága és felügyelete Afganisztánban Az ellenırök által megállapított hiányosságok 8.

9.

megjegyzi, hogy a konfliktus sújtotta országokban – többek között Afganisztánban is – az Egyesült Nemzetek Szervezetének közremőködésével eljuttatott uniós forrásokra vonatkozó, közelmúltbeli európai számvevıszéki ellenırzési jelentés sajnálatosnak tartja az Európai Számvevıszék által Afganisztánban feltárt projektirányítási hiányosságokat, többek között a következıket: –

fenntarthatatlan és nem hatékony projekteket eredményezı projekttervezési hiányosságok;

–

az ENSZ-ügynökségek késedelmesen tesznek jelentést a Bizottságnak, a jelentéstétel túl általános és inkább tevékenység-, mintsem eredményorientált, és nem teszi lehetıvé, hogy a Bizottság megfelelıen ellenırizze egy-egy adott projekt hatékonyságát;

–

az irreális határidık miatt gyakoriak a projektekben a késedelmek;

aggodalmát fejezi ki más ellenırzı szervek – például az Afganisztán újjáépítéséért felelıs különleges fıfelügyelı, az Egyesült Államok Számvevıszéke (GAO), a háború alatti közbeszerzéseket vizsgáló bizottság és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) – jelentései miatt, amelyek a következı hiányosságokat tárták fel: –

4 /PE 478.783

HU

az országban magas a korrupció és a csalás kockázata, ahogyan azt a Kabul Bank közelmúltbeli botránya és a háború alatti közbeszerzéseket vizsgáló bizottság végleges jelentése is bizonyítja, amelynek becslése szerint az Egyesült Államoktól érkezı, Irakban és Afganisztánban elköltött összes támogatás 5-9 százaléka esetében történt csalás; emellett az Integrity Watch szervezet jelentése szerint 2009-ben Afganisztánban több mint egymilliárd dollárnyi vesztegetési

pénzt fizettek ki, egyharmadrészt valamilyen közszolgáltatásért (nyilvántartás, oktatás, egészségügy), a legkorruptabb szerv pedig a rendırség;

10.

–

az afgán minisztériumok többsége – a magas írástudatlansági arány és az alacsony képzettségő személyzet miatt – nem képes pályáztatásra és szerzıdések kezelésére;

–

az Afgán Nemzeti Rendırség adatbázisai megbízhatatlanok, ugyanis a számadatokban 111 774 – 125 218 között változik a rendırök száma: ez kétséget vet fel az afgán rendıröknek fizetett bérek jogszerőségével és szabályszerőségével kapcsolatban, ami az egyetlen és legnagyobb uniós finanszírozású projekt, a Jogrend Alap Afganisztánért (Law and Order Trust Fund; LOTFA) legfontosabb célkitőzése;

–

az országban magas a támogatások elpazarlásának kockázata, amint azt a háború alatti közbeszerzéseket vizsgáló bizottság végleges jelentése is bizonyítja, amelynek becslése szerint az Egyesült Államoktól érkezı, Irakban és Afganisztánban elköltött összes támogatás 10-20 százalékát elpazarolták;

–

alvállalkozói hálózatok, amelyek késedelmeket és halmozódó általános költségeket keletkeztetnek, és korlátozzák a fıvállalkozó feletti felügyelet gyakorlását, valamint az afgán lakosság e projektekbıl való részesedésének arányát;

–

a hosszú távú fenntarthatóságra csak korlátozott esélyő, rövid távú projektek finanszírozása;

–

az afganisztáni számvevıszék nem teljesen független az Afgán Iszlám Köztársaság kormányától;

arra az álláspontra helyezkedik, hogy a Bizottságnak figyelembe kell vennie azon USA-beli és más nem európai ellenırök által feltárt hiányosságokat is, akik szintén jeleztek kockázati tényezıket az uniós finanszírozású projektek esetében, mivel sok projekt ugyanolyan vagy legalábbis hasonló jellegő;

A feltárt hiányosságok kezelése 11.

elismeri azokat a nehéz körülményeket, amelyek mellett a Bizottságnak segélyt kell nyújtania egy évtizedek óta háború sújtotta országban; hangsúlyozza, hogy a helyszíni ellenırzéseket is nehéz biztonsági feltételek mellett kell végezni; felszólítja a Bizottságot olyan alternatív számviteli ellenırzések és ellenırzések alkalmazására, amelyek továbbra is elvégezhetık a helyszínen a jelenlegi biztonsági feltételek mellett; felszólítja továbbá a Bizottságot arra, hogy a feltárt hiányosságokkal akkor foglalkozzon és projekteket akkor finanszírozzon, ha azok eleget tesznek az alábbi feltételeknek: –

hosszú távú pénzügyi és mőködési fenntarthatóság;

–

a projektekért vállalt lehetı legnagyobb mértékő afgán felelısség ösztönzése;

PE 478.783\ 5

HU

–

a csalás és a korrupció kockázati tényezıjének lehetı legnagyobb mértékő kiiktatása;

12.

arra kéri a Bizottságot, hogy határozza meg a korrupció, a csalás, a projektek fenntarthatósága, az alvállalkozói hálózatok, valamint a támogatáspazarlás és a támogatásokkal való visszaélés más forrásai tekintetében felmerülı kockázati tényezıket; ezenkívül arra kéri a Bizottságot, hogy továbbra is foglalkozzon ezekkel megfelelı módon a támogatási megállapodásokban és kereskedelmi szerzıdésekben, és szorosan kövesse nyomon e szabályok alkalmazását;

13.

hangsúlyozza, hogy a demokrácia szempontjából alapvetı jelentıségő egy olyan legfıbb ellenırzı intézmény létezése, amely pénzügyi és mőködési téren teljesen független a végrehajtó testülettıl, és amely – a nemzetközi ellenırzési standardokkal összhangban – elegendı kapacitással és pénzügyi keretösszeggel rendelkezik pénzügyi, megfelelıség- és teljesítményellenırzések lebonyolításához;

14.

aggodalmát fejezi ki különbözı – megbízható és független – források azon jelentései miatt, amelyek szerint a legmagasabb szintő afgán hatóságok akadályozzák az afgán ügyészség által egyes tisztviselık, például kormányzók ellen folytatott korrupcióellenes vizsgálatokat;

15.

sajnálatosnak tartja azt, hogy az afganisztáni számvevıszékrıl szóló új jogszabálytervezet továbbra sem hozna létre teljes függetlenséget – tekintettel arra, hogy például a számvevıszék elnökét és helyettesét nem a törvényhozó hatalom, hanem a végrehajtó hatalom nevezné ki; rámutat arra, hogy ez nincs összhangban a legfıbb ellenırzı intézmények függetlenségérıl szóló mexikói nyilatkozattal; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy ragaszkodjon az afganisztáni számvevıszék teljes pénzügyi és mőködési függetlenségének megteremtéséhez és kapacitásának megerısítéséhez; emlékezteti a Bizottságot, hogy a számvevıszék teljes függetlenségét, megfelelı kapacitását és finanszírozását elengedhetetlen feltételnek kell tekinteni a közvetlen költségvetési támogatás bevezetéséhez;

16.

felkéri a Bizottságot, hogy mérlegelje az afganisztáni számvevıszéknél végzendı ellenırzı és nyomon követési célú látogatások együttes lebonyolításának elképzelését; ezzel kapcsolatban azt javasolja, hogy a felelıs testületek körében fokozódjon az ellenırzési ismeretek és a képzési szaktudás cseréje; ezt a kölcsönös megértés javítására és a kapacitásépítésre adódó lehetıségnek tekinti;

Az ENSZ-ügynökségek közremőködésével Afganisztánnak juttatott segélyek elszámoltathatóságának javítása 17.

emlékeztet, hogy az Európai Unió általános költségvetésébıl finanszírozott néhány legfontosabb afganisztáni projektet az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) irányít és hajt végre;

18.

emlékeztet arra, hogy az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 287. cikkének (3) bekezdése értelmében az Európai Számvevıszék szükség esetén jogosult helyszíni ellenırzést végezni az Unió nevében bevételt vagy kiadást kezelı szervek, illetve hivatalok helyiségeiben;

19.

emlékeztet továbbá arra, hogy a Parlament több alkalommal kérte a Bizottságot az

6 /PE 478.783

HU

ENSZ által irányított projektek – különösen a többoldalú adományozói vagyonkezelıi alapok – átláthatóságának és elszámoltathatóságának javítására, például megbízhatósági nyilatkozat bevezetésével; 20.

tudomásul veszi az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) Végrehajtó Tanácsának, az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) és az ENSZ Projekttámogatási Hivatalának (UNOPS) 2001. évi (2011. június 6–17. között tartott) ülésszakán arra vonatkozóan elfogadott közelmúltbeli határozatát, hogy az Európai Unió intézményeihez hasonló adományozói szervezetek az ENSZ tagállamaiéhoz hasonló hozzáférési jogokat kapjanak az ellenırzési jelentésekhez; úgy véli azonban, hogy – intézkedések helyett inkább az eredményekre vonatkozó információk biztosítása révén – további elırelépésre van szükség az uniós források felhasználására vonatkozó jelentéstétel javításához; szorgalmazza továbbá, hogy a Bizottság kérjen fel más ENSZ-ügynökségeket az UNDP, az UNFPA és az UNOPS politikájával megegyezı politika elfogadására; megelégedettséggel veszi tudomásul, hogy az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja (UNICEF) ugyanilyen irányú döntést hozott;

21.

úgy véli továbbá, hogy a jövıben jóval messzebbre ható megközelítésre van szükség a Parlament által több alkalommal megismételt jobb átláthatóság és elszámoltathatóság, valamint eredményesség és hatékonyság iránti kérések maximális tiszteletben tartásához; arra kéri az Európai Számvevıszéket, hogy az ENSZ-ügynökségek körében törekedjen annak tudatosítására, hogy állapodjanak meg olyan közös ellenırzési standardokról, amelyek teljes mértékben tiszteletben tartják a nemzetközi ellenırzési standardokat, és amelyek megbízhatósági nyilatkozatot fognak eredményezni;

22.

felhívja a figyelmet a Legfıbb Ellenırzı Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) keretében létrehozott és az Európai Számvevıszék egyik tagja által irányított, a katasztrófához kapcsolódó segélyek elszámoltathatóságával és ellenırzésével foglalkozó munkacsoport jelenlegi erıfeszítéseire1; támogatja annak két legfontosabb célkitőzését: –

az elszámoltathatósággal kapcsolatos útmutatás és helyes gyakorlat kialakítása valamennyi érdekelt fél (adományozók, kedvezményezettek, nemzetközi szervezetek, nem kormányzati szervezetek) számára egyértelmő, átlátható és szabványosított információk nyújtása révén, végsı célkitőzésként egyetlen egységes jelentéstételi modell létrehozásával;

–

ellenırzéssel kapcsolatos útmutatás és helyes gyakorlat kialakítása, végsı célkitőzésként egyetlen ellenırzési koncepció létrehozásával, ami azt jelentené, hogy minden eurót csak egyszer ellenırzött egy olyan külsı ellenır, aki valamennyi érdekelt fél megbízhatóság iránti igényeit figyelembe veszi;

23.

üdvözli az INTOSAI-munkacsoport erıfeszítéseit, és szorgalmazza, hogy a munkacsoport a megállapított idıtartamon belül teljesítse felhatalmazását; úgy véli, hogy az eredmények általánosabb összefüggésben alkalmazhatók lehetnek, mivel a katasztrófához kapcsolódó segély kihívásai közül sok a konfliktus sújtotta területeken nyújtott fejlesztési segélyre is érvényes;

24.

ezt az elszámoltathatósági kihívások – például az ENSZ-ügynökségeknél tapasztalt

1

http://eca.europa.eu/portal/page/portal/intosai-aada/home PE 478.783\ 7

HU

kihívások – kezelése megfelelı módjának tekinti; 25.

ezért felkéri az Európai Számvevıszéket és az illetékes ENSZ-hivatalokat, hogy létesítsenek párbeszédet a rendezetlen problémák megoldása érdekében; ezzel összefüggésben hangsúlyozza egy egységes ellenırzési rendszer elınyeit, mivel ez javítaná az ellenırzési munka hatékonyságát; úgy ítéli meg, hogy az INTOSAImunkacsoport munkája szorosan kapcsolódik ehhez, és felkéri az Európai Számvevıszéket, hogy ennek alapján törekedjen megállapodásra az ENSZhivatalokkal;

26.

ebben az összefüggésben emlékeztet arra, hogy a Parlament régóta kéri egy európai többoldalú adományozói vagyonkezelıi alap létrehozását, és felhívja a figyelmet arra a bizottsági javaslatra, amely szerint a felülvizsgált költségvetési rendeletnek (COM(2010)0815) rendelkeznie kell olyan jogalapról, amelyre hivatkozva létrehozza saját többoldalú adományozói vagyonkezelıi alapjait; úgy ítéli meg, hogy ezáltal a lehetı legjobban biztosítható az elszámoltathatóság mindaddig, amíg nem minden, többoldalú adományozói vagyonkezelıi alapokat irányító ENSZ-ügynökség tartja be az átláthatóságra és az elszámoltathatóságra vonatkozó uniós elıírásokat;

Az adományozói közösség segélyezési erıfeszítéseinek koordinálása 27.

megjegyzi, hogy Afganisztánban a segélyezés hatékonyságát és az adományozói fellépések koordinálását strukturálisan akadályozza az, hogy sok adományozó általában rövid távú eredményeket kíván elérni – anélkül, hogy kellıen igazodna az Afgán Iszlám Köztársaság kormányának és Afganisztán népének szükségleteihez; megjegyzi, hogy a csapatok jelenlétéhez kapcsolódó, behatárolt földrajzi preferencia és az adományozó országok regionális felosztása nem segíti elı az adományozói koordinációt, emellett növeli a párhuzamosságok és a pénzügyi támogatás szakszerőtlen felhasználásának kockázatát;

28.

tudomásul veszi az EU afganisztáni és pakisztáni fellépésének erısítésérıl szóló tanácsi következtetéseket, a kapcsolódó kétévenkénti jelentéstételt, az Európai Unió általános költségvetésébıl és a tagállamok nemzeti költségvetésébıl származó valamennyi segélyt tartalmazó, 2009-es európai bizottsági kék könyvet, valamint az uniós küldöttség vezetıje/az EU különleges képviselıje kettıs tisztség közelmúltbeli kijelölését; ezeket az uniós és tagállami törekvések jobb koordinálására irányuló, megfelelı lépésnek tekinti;

29.

azt várja, hogy az EKSZ (Európai Külügyi Szolgálat) létrehozása javuláshoz vezet a koordináció és az egyeztetés terén, valamint nagyobb fokú átláthatóságot eredményez az uniós projektek végrehajtása és az uniós pénzeszközök fenntarthatóbb és hatékonyabb afganisztáni felhasználása tekintetében; továbbá elvárja az Unió küldöttségén belüli felelısségi körök egyértelmő meghatározását;

30.

arra kéri a Bizottságot, hogy továbbra is törekedjen arra, hogy a segélyezést ne csak a tagállamokkal, hanem más nemzetközi adományozókkal is összehangolja, például oly módon, hogy a földrajzi megközelítés kiegészítéseként az ágazat egészére kiterjedı közös megközelítéseket fogad el; ezzel összefüggésben hangsúlyozza az ENSZ afganisztáni segítségnyújtási missziója (UNAMA) és az afgán pénzügyminisztérium fontos szerepét;

8 /PE 478.783

HU

31.

hangsúlyozza, hogy Afganisztánban a nemzetközi közösség beruházásait össze kell hangolni az Afgán Iszlám Köztársaság kormányának és Afganisztán népének szükségleteivel;

A jelentéstétel javítása 32.

emlékezteti a Bizottságot a Parlament azon felhívására1, miszerint nyújtson be a részére egy Afganisztánról szóló éves jelentést, amely tartalmazza a segélyezés eredményességének és hatásának részletes értékelését, valamint a nyomon követett segélyek arányát egyértelmően megállapító megbízhatósági nyilatkozatot, a feltárt hiányosságokat és a meghozott intézkedéseket; megismétli ezt a felhívást és sürgeti a Bizottságot, hogy teljes körően hajtsa végre a segélyezés afganisztáni megvalósításáról és ellenırzésérıl szóló éves jelentés Parlamentnek történı benyújtására vonatkozó ajánlást;

33.

szükségesnek tartja az uniós források felhasználásának átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá tételét, valamint az uniós tagállamoknak és más adományozóknak a közös buktatók elkerüléséhez biztosított segítséget; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy tegye nyilvánosan hozzáférhetıvé az ENSZ-ügynökségek közremőködésével eljuttatott uniós forrásokkal kapcsolatos eredményorientált megfigyelı misszióinak és ellenırzı misszióinak jelentéseit, valamint más ellenırzési és értékelı jelentéseket;

Jövıbeni kihívások 34.

tudomásul veszi az Amerikai Egyesült Államok elnökének azt a közelmúltbeli bejelentését, hogy 2012 nyaráig az amerikai csapatoknak mintegy egyharmadát kivonja, és 2014-ig átruházza a felelısséget az afgán biztonsági erıkre; emlékeztet arra, hogy az uniós források megfelelı felügyeletéhez fontos a stabil biztonsági helyzet, mivel az afganisztáni biztonsági helyzet romlása már egyre nehezebbé tette a Bizottság és más szervezetek afganisztáni helyszíni ellenırzı látogatásait;

35.

hangsúlyozza, hogy a csapatok kivonása negatív hatással lehet Afganisztán gazdaságára; emlékeztet arra, hogy az afgán költségvetés és Afganisztán GDP-jének döntı többsége külföldi segélybıl származik; megjegyzi, hogy a gazdaságélénkítés Afganisztán általános fejlesztése szempontjából alapvetı jelentıségő; úgy ítéli meg, hogy az Afganisztánnak nyújtott polgári segély a katonai segély visszaesése miatt jelentısebb lesz;

36.

azon a véleményen van, hogy ez lehetıséget teremthet a szőkös erıforrások olyan projektekhez rendelésére, amelyek a legnagyobb valószínőséggel mutatnak fel hosszú távú hatásokat; megismétli a projektek fokozottabb gazdasági fenntarthatóságának szükségességét, és úgy véli, hogy ezáltal elkerülhetı lenne a jelenleg rendelkezésre álló források elköltésével kapcsolatban az adományozókra nehezedı nyomás és a nem hosszú távú projektek végrehajtásával kapcsolatban a kedvezményezettekre nehezedı nyomás;

37.

úgy véli, hogy a civil társadalmat és a parlamenti képviselıket be kell vonni a végrehajtás, a nyomon követés és az eredmények értékelése minden szakaszába, és hogy ennek a követelménynek a költségvetés-támogatás döntı kiválasztási kritériumát

1

HL C 46. E, 2010.2.24., 93. o., 40. bekezdés PE 478.783\ 9

HU

kell képeznie; 38.

Afganisztán jövıje szempontjából elengedhetetlennek tartja – a bírói kar kapacitásának és függetlenségének javítása érdekében – a nemzetközi közösség által tett folyamatos és fokozottabb erıfeszítéseket; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy e téren fokozzák erıfeszítéseiket, és létesítsenek konstruktív és határozott párbeszédet az Afgán Iszlám Köztársaság kormányával annak biztosítása érdekében, hogy a hatékony és független bírói testület továbbra is az Afganisztán fejlesztésében érintett szereplık közös célkitőzése legyen;

39.

kitart amellett, hogy az afganisztáni béketeremtési folyamaton belül fontos szerepet kell kapnia a korrupció elleni küzdelemnek, mivel a megvesztegetés a források nem megfelelı helyre kerüléséhez vezet, gátolja az alapvetı közszolgáltatásokhoz – például az egészségügyi ellátáshoz vagy az oktatáshoz – való hozzáférést, és rendkívüli akadályt gördít az ország társadalmi és gazdasági fejlıdése elé; hangsúlyozza továbbá, hogy a korrupció aláássa a közszférába és a kormányba vetett bizalmat, és ekképpen rendkívüli fenyegetést jelent a nemzeti stabilitásra nézve; ezért sürgeti az EU-t, hogy fordítson kitüntetett figyelmet a korrupció elleni küzdelemre az országnak való segítségnyújtás során;

40.

sajnálja, hogy a nemzetközi támogatás jelentıs része megy veszendıbe az elosztási folyamat során, és rámutat arra, hogy ennek négy oka van: a pazarlás, a túlzott közvetítıi és biztonsági költségek, a túlszámlázás és a korrupció; ezért kéri az Uniót, hogy a segélyezés hatékonyságának javítása céljából kövesse nyomon az Afganisztánnak nyújtott uniós támogatások költségeit és hatásait;

41.

az afganisztáni biztonsági helyzet javítását Afganisztán újjáépítése szempontjából kiemelkedı jövıbeni kihívásnak tekinti, és felszólítja a Bizottságot, hogy a nemzetközi közösséggel együtt dolgozzon ki arra vonatkozó stratégiát, hogy miként garantálható Afganisztán biztonsága, illetve miként ösztönözhetı az önfenntartó gazdaság, többek között annak érdekében, hogy megfelelı felügyeletet gyakorolhasson a segélyek felett;

42.

ismét emlékeztet arra, hogy a nemek közötti egyenlıség és a nık jogai alapvetı fontosságú kérdések mind az afgán kormány nemzeti fejlesztési stratégiájában, mind pedig a 2007–2013-as országstratégiai dokumentumban, amely szerint a nemi szempontok a tervezés szerves részét fogják képezni;

A külpolitikai vetület 43.

ismételten rámutat, hogy az Európai Unió elkötelezett Afganisztán további támogatása iránt; hangsúlyozza, hogy az Afganisztánnak nyújtott európai uniós fejlesztési támogatás átfogó célkitőzéseinek az ország hosszú távú fenntartható fejlıdését kell támogatniuk, ideértve a társadalmi-gazdasági normák elımozdítását, a munkahelyteremtésnek és a kkv-k terjedésének az elısegítését, az oktatási ágazat megerısítését és a nemek közötti egyenlıség biztosítását; rámutat arra, hogy a támogatásnak még jobban elı kell segítenie a közigazgatáson belüli kapacitásépítést, erısítenie kell a jogállamiságot és csökkentenie kell a korrupciót, elısegítve ezáltal a biztonsági feladatoknak az Afgán Iszlám Köztársaság kormányára történı átruházását; javasolja, hogy az Afganisztánnak nyújtott pénzügyi támogatás egy részét az ópiumtermesztés más növény termesztésével való felváltása révén történı fokozatos megszüntetésére irányuló ötéves terv finanszírozására fordítsák; hangsúlyozza, hogy a

10 /PE 478.783

HU

határokon átnyúló természető kérdésekben nyújtott támogatás révén elı kell segíteni a szubregionális együttmőködést; 44.

ismételten hangsúlyozza, hogy sürgısen fokozni kell a támogatás hatékonyságát, mivel számos fejlıdési mutató még mindig a lényegi javulás elmaradását jelzi, és a korrupció, valamint a nemzetközi segélyek hosszú elosztási lánca továbbra is jelentıs mértékben akadályozza az alapvetı szolgáltatások lakosság számára történı biztosítását; felhívja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy az alapvetı szolgáltatások lakosság számára történı biztosítását szavatoló, hatékony módon használjanak fel minden rendelkezésre álló pénzügyi eszközt, ideértve – bevezetésüket követıen – az uniós vagyonkezelıi alapokat is;

45.

megjegyzi, hogy az Afganisztán társadalmi és gazdasági fejlıdését célzó források nagy részét nemzetközi mechanizmusokon keresztül folyósítják, e támogatás jelentıs része azonban nem jut el tényleges kedvezményezettjeihez, Afganisztán lakosságához; rámutat, hogy az Európai Uniónak és különösen a Bizottságnak/EKSZ-nek vezetı szerepet kell játszania az adományozók közötti koordináció javításában, szorosan együttmőködve más kulcsfontosságú adományozókkal, köztük az Egyesült Államokkal és Japánnal, és a támogatással kapcsolatos átláthatóság és adományozói elszámoltathatóság fokozása érdekében felszólít a támogatás hatékonyságának részletes értékelésére;

46.

úgy véli, hogy az Európai Unió mint az Afganisztánnak nyújtott hivatalos fejlesztési és humanitárius támogatás egyik legnagyobb adományozója (2002 és 2010 vége között több mint 2 milliárd euró) különösen felelıs annak értékeléséért, hogy ezek a pénzeszközök eljutottak-e a tényleges kedvezményezettekhez, és hozzájárulnak-e életkörülményeik javításához;

47.

kitart amellett, hogy az EKSZ-nek és a Bizottságnak a támogatások nemzetközi szervezeteken keresztül történı folyósításakor nagy figyelmet kell fordítania a pazarlás, a túlzott közvetítıi költségek, a hatékonyság hiánya, a túlszámlázás és a korrupció felszámolására, és ragaszkodnia kell ahhoz, hogy kellı idıben megfelelı tájékoztatást kapjon az eredményekrıl és a pénzeszközök felhasználásáról;

48.

ismételten kéri az Európai Uniót, hogy hozzon létre központi adatbázist az Afganisztánnak juttatott uniós segélyek költségeirıl és hatásairól, és készítsen ezekrıl elemzést, mivel a naprakész és megbízható adatok hiánya aláássa a segélyezés hatékonyságát és átláthatóságát;

49.

úgy véli, hogy a Bizottságnak mérlegelnie kellene az ágazati költségvetési támogatás bevezetését; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az ilyen támogatást szigorú feltételekhez és mérhetı hatásmutatókhoz kell kötni, és kizárólag kapacitásépítési intézkedésekkel összekötve szabad felhasználni olyan igazgatási szerveknél, amelyeknek szervezeti felépítését és pénzgazdálkodási képességeit alapos vizsgálatot követıen megfelelınek és átláthatónak minısítették.

A fejlesztéspolitikai vetület 50.

hangsúlyozza, hogy a konfliktusok által sújtott országoknak nyújtott támogatások esetén az eredményeket illetıen számot kell vetni jelentıs mértékő kockázattal; hangsúlyozza, hogy az ENSZ-szel való együttmőködés lehetıvé tette, hogy PE 478.783\ 11

HU

eredményeket érjenek el a fejlesztések terén rendkívül nehéz mőködési körülmények közepette; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy jelentısebb elıhaladásra van szükség az ENSZ rendszerében a legfıbb adományozót jelentı EU felé való fokozott elszámoltathatóság és az átláthatóság terén; 51.

hangsúlyozza, hogy az Afganisztánnak nyújtott támogatás hatékonysága csak akkor javítható, ha gyökeresen megváltozik a korrupció problémájához való hozzáállás, amely 2001 óta sorvasztja az országot a közigazgatás legmagasabb szintjétıl a legalacsonyabb szintjéig; hangsúlyozza, hogy a legmagasabb szinten fennálló korrupció, amelyet a 2001-et követı elsı években hallgatólagosan elfogadtak, az afgánok szemében mostanra szinte visszafordíthatatlanul aláássa az afgán alkotmány által létrehozott intézmények legitimitását; hangsúlyozza ezért, hogy mindenképpen sürgısen szakítani kell a korrupció elfogadásával, és lépéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy az afgán igazságügyi rendszer és az afgán számvevıszék erélyesen kezelésbe vehesse ezt a jelentıs problémát, és támaszkodhasson az Európai Unióra mint erıs, hiteles és szilárd szövetségesre, amely vezetı szerepet fog vállalni ennek a problémának a leküzdésében, ami alapvetı az ország jövıje szempontjából;

52.

felszólítja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy határozzanak meg olyan világos támogatási stratégiát, amely tekintetbe veszi a helyzet érzékeny és veszélyes voltát; megállapítja, hogy az uniós fejlesztéspolitika vezérelve a támogatások hatékonysága; hangsúlyozza, hogy alapvetı fontosságú a megfelelı kockázatkezelés, amely annak biztosítását jelenti, hogy megfelelı emberi és pénzügyi erıforrások álljanak rendelkezésre a segélyek áramlásának és az eredmények alapos értékelésének garantálása céljából;

53.

tudomásul veszi az adományozók arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a fejlesztési támogatás legalább 50%-át két éven belül az afgán kormány központi költségvetésén keresztül folyósítják; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a költségvetési támogatásnak együtt kell járnia azzal, hogy kézzelfoghatóan javul az országban a kormányzás helyzete, növekszik az afgán közszférabeli pénzgazdálkodásba vetett adományozói bizalom, illetve sürgıs reformokat és kapacitásépítést kér a közpénzkezelési rendszerek megerısítéséhez, a korrupció csökkentéséhez és a költségvetés végrehajtásának javításához; felkéri a Bizottságot, hogy az afgán intézmények pénzügyi kapacitását és az alapvetı közpénzkezelési reformok elırehaladásának ütemét figyelembe véve vizsgálja meg, hogy egyes afgán minisztériumok vagy más intézmények – ideértve a decentralizált szintet is – válhatnak-e ágazati költségvetési támogatásra jogosulttá a jövıben, és ha igen, milyen feltételek mellett;

54.

hangsúlyozza az afgán hatóságok felelısségét a hosszú távú strukturális fejlesztések terén; sürgeti a kormányt, hogy jobban vegye ki részét az újjáépítésre, a demokratizálásra és a szegénység enyhítésére irányuló erıfeszítésekbıl, valamint a korrupció elleni harcból; arra ösztönzi az uniós adományozókat, hogy fordítsanak különös figyelmet beavatkozásaik hosszú távú fenntarthatóságára azáltal, hogy elısegítik az afgán szerepvállalást a kapacitásépítésbe történı rendszeres befektetéssel és a különálló – csak rövid távú eredmények elérésére összpontosító – projektek elkerülésével; hangsúlyozza ezzel összefüggésben a civil társadalmi szervezetek alapvetı szerepét az újjáépítési folyamatért való felelısségvállalás és a korrupciós kockázat kivédésének biztosításában;

12 /PE 478.783

HU

55.

felhívja különösen az afgán kormányt, hogy összpontosítson az intézményi kapacitásfejlesztésre a közszektorban, illetve hogy dolgozzon ki egy, a közigazgatási reformmal kapcsolatos egységes nemzeti programot; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy együttesen támogassák a közigazgatási reformot a kormánnyal folytatott politikai párbeszéd során, illetve hogy összehangoltan támogassák a kormány közigazgatási reformjainak célkitőzéseit;

56.

kéri az Európai Uniót, hogy továbbra is legyen elkötelezett Afganisztán fenntartható, hosszú távú fejlesztése mellett, illetve bocsásson rendelkezésre megfelelı forrásokat 2014 után is, amikor a biztonsággal kapcsolatos felelısség teljes mértékben az afgán hatóságok kezében lesz, és más adományozók a maguk részérıl esetleg csökkentik a támogatásokat; ennek kapcsán határozott európai uniós ajánlatot vár, amely hangsúlyozza az Unió elkötelezettségét az Afganisztánnal való hosszú távú partnerség kialakítása mellett a december 5-én, Bonnban tartandó Nemzetközi Afganisztán Konferenciára tekintettel; felszólítja az EU-t, hogy keressen új külföldi civil társadalmi partnereket és adományozókat;

57.

felhívja a figyelmet a civil halálos áldozatok számának 2010 óta tapasztalható kis mértékő csökkenésére; úgy véli, hogy a belföldi, regionális és polgári biztonság javítása nélkül a fejlıdés továbbra is akadozni fog, és továbbra is életek fognak áldozatul esni; felszólítja a tagállamokat, hogy ismerjék el a biztonság javítását mint a fejlıdés elıfeltételét, és e követelmény figyelembevételével fogalmazzák meg támogatási politikáikat;

58.

rámutat arra, hogy az uniós fejlesztési támogatás elısegíti a nık szerepvállalását Afganisztánban; úgy véli, hogy a nık fokozott politikai és gazdasági részvétele javítani fogja életüket, és segíteni fog csökkenteni annak kockázatát, hogy Afganisztán benne ragadjon a konfliktusban;

59.

úgy véli, hogy az adományozói segítségnyújtás jelenlegi szétaprózottsága kedvezıtlen hatással van a segélyek hatékonyságára, és párhuzamos stratégiákat eredményez; felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat és a nemzetközi közösséget, hogy jobban hangolják össze segélyezési erıfeszítéseiket;

60.

úgy véli, hogy az Afganisztán elıtt álló egyik legfontosabb probléma az afgán nemzeti hadsereg és az afgán nemzeti rendırség reformja; rámutat arra, hogy sem az afgán nemzeti hadsereg, sem az afgán nemzeti rendırség teljesítményminısítése nem felel meg a megállapodás szerinti céloknak; felszólítja a tagállamokat, hogy e területen kiképzı tisztek biztosításával és a legjobb gyakorlatok cseréjével fokozzák segítségnyújtásukat; ° °

61.

°

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Számvevıszéknek, valamint az Afgán Iszlám Köztársaság kormányának és parlamentjének.

PE 478.783\ 13

HU

P7_TA-PROV(2011)0579 Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele: EGF/2009/019 FR/Renault referenciaszámú kérelem – Franciaország Az Európai Parlament 2011. december 15-i állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemrıl és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességérıl szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontjával összhangban történı felhasználásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (Franciaország „EGF/2009/019 FR/Renault” referenciaszámú kérelme) (COM(2011)0420 – C7-0193/2011 – 2011/2158(BUD)) Az Európai Parlament, –

tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0420 – C7-0193/2011),

–

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemrıl és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességérıl szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra1 (2006. május 17-i intézményközi megállapodás) és különösen annak 28. pontjára,

–

tekintettel az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre2 (EGAArendelet),

–

tekintettel a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontjában elıírt háromoldalú egyeztetésre,

–

tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság levelére,

–

tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A7-0396/2011),

A.

mivel az Európai Unió létrehozta a megfelelı jogalkotási és költségvetési eszközöket ahhoz, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fı strukturális változásainak következményei által sújtott munkavállalóknak, és támogassa újbóli munkaerı-piaci beilleszkedésüket,

B.

mivel az EGAA hatályát a 2009. május 1-jétıl benyújtott kérelmek tekintetében kiterjesztették az olyan munkavállalók támogatására, akik közvetlenül a pénzügyi és gazdasági világválság miatt veszítették el állásukat,

C.

mivel az Unió által az elbocsátott munkavállalók számára nyújtott pénzügyi támogatásnak dinamikusnak kell lennie, és azt a lehetı leggyorsabban és leghatékonyabban kell rendelkezésre bocsátani, összhangban a 2008. július 17-i egyeztetı ülésen elfogadott európai parlamenti, tanácsi és bizottsági közös nyilatkozattal, és kellıen figyelembe véve a 2006. május 17-i intézményközi

1 2

HL C 139., 2006.6.14., 1. o. HL L 406., 2006.12.30., 1. o.

14 /PE 478.783

HU

megállapodást az EGAA igénybevételérıl szóló határozatok elfogadása tekintetében, D.

mivel Franciaország támogatást igényelt a Renault s.a.s. vállalatnál és hét gépjármőipari beszállítójánál történt 4445 elbocsátás tekintetében, amelyek közül 3582 részesítendı támogatásban,

E.

mivel Franciaország kérelme nem vonatkozik a Renault azon munkavállalóira, akik a korengedményes nyugdíjba vonulást választották, és akikre az 1927/2006/EK rendelet értelmében az EGAA-támogatást ekként nem lehet felhasználni, de akik nyugdíjjogosultságai az idıközben hatályba lépett nyugdíjreform következtében megváltoztak; mivel említést érdemelnek az összes érintett fél azon erıfeszítései, hogy sikerüljön megvalósítható megoldást találni a Renault ezen korábbi munkavállalóinak járó nyugdíjjogosultságok kiegészítésére; mivel e tekintetben ki kell emelni a francia kormány erıfeszítéseit, valamint a Renault által tett írásbeli kötelezettségvállalást; mivel a kielégítı megoldás kidolgozásáig folytatni kell a konstruktív párbeszédet valamennyi érintett fél bevonásával;

F.

mivel a kérelem megfelel az EGAA-rendeletben meghatározott jogosultsági kritériumoknak,

1.

kéri az érintett intézményeket, hogy tegyék meg a szükséges erıfeszítéseket az eljárási és költségvetési intézkedések javítására az EGAA igénybevételének felgyorsítása érdekében; nagyra értékeli ezzel összefüggésben a Parlamentnek a támogatások kiutalásának felgyorsítására irányuló kérelme nyomán a Bizottság által bevezetett továbbfejlesztett eljárást, amelynek célja, hogy a költségvetési hatóság számára az EGAA-kérelem támogathatóságáról szóló bizottsági értékelést az EGAA igénybevételére irányuló javaslattal együtt nyújtsák be; reméli, hogy az EGAA soron következı felülvizsgálatának keretében tovább tökéletesítik majd az eljárást, és elérik, hogy az EGAA hatékonyabb, átláthatóbb és láthatóbb legyen; kiemeli azonban a hosszadalmas értékelési idıszakot az EGAA-nak a Renault s.a.s. vállalat és hét beszállítója részére történı igénybevételére vonatkozó jelen kérelem tekintetében;

2.

megállapítja, hogy az elbocsátott dolgozókat célzó intézkedések hatékonyságára vonatkozó elsı eredményeknek hamarosan rendelkezésre kell állniuk; rámutat arra, hogy a sikerességi arány az EGAA hatékonyságának kulcsfontosságú mutatószáma, és határozott és szoros nyomon követésre és iránymutatásra kéri a Bizottságot annak biztosítása során, hogy a felkínált képzések megfeleljenek a helyi gazdasági trendeknek;

3.

emlékeztet az intézmények azon kötelezettségvállalására, hogy zökkenımentes és gyors eljárást biztosítsanak az EGAA igénybevételére vonatkozó döntések elfogadására, egyszeri, idıben korlátozott egyéni támogatást nyújtva, amely a globalizáció és a pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalók megsegítésére irányul; kiemeli az EGAA potenciális szerepét az elbocsátott munkavállalók munkaerı-piaci visszailleszkedésében;

4.

hangsúlyozza, hogy az EGAA-rendelet 6. cikkével összhangban biztosítani kell, hogy az EGAA segítse az elbocsátott munkavállalók újbóli munkába állását; hangsúlyozza továbbá, hogy az EGAA által finanszírozott intézkedéseknek hosszú távú foglalkoztatáshoz kell vezetniük; megismétli, hogy az EGAA-ból nyújtott támogatás nem helyettesítheti sem a nemzeti jog vagy a kollektív szerzıdések értelmében a PE 478.783\ 15

HU

vállalatok felelısségi körébe tartozó, sem pedig a vállalatok vagy ágazatok szerkezetváltására irányuló intézkedéseket; 5.

megállapítja, hogy az EGAA-ból finanszírozandó, személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjával kapcsolatos tájékoztatás információkat tartalmaz arra vonatkozólag, hogy e szolgáltatások milyen módon egészítik ki a strukturális alapokból finanszírozott tevékenységeket; megismétli a Bizottsághoz intézett felhívását, hogy az éves jelentések is tartalmazzák ezen adatok összehasonlító értékelését;

6.

megállapítja, hogy a Parlament többszöri kérését követıen elsı ízben a 2011-es költségvetésben 47 608 950 EUR összegő kifizetési elıirányzat szerepel a 04 05 01. jogcímcsoport (Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap) alatt; emlékeztet arra, hogy az EGAA-t külön speciális eszközként hozták létre saját célkitőzésekkel és határidıkkel;

7.

jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

8.

utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá a határozatot, és gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történı közzétételérıl;

9.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a melléklettel együtt a Tanácsnak és a Bizottságnak.

16 /PE 478.783

HU

MELLÉKLET AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA (...) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemrıl és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességérıl szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontja alapján történı igénybevételérıl (Franciaország „EGF/2009/019 FR/Renault” referenciaszámú kérelme) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdésre, tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemrıl és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességérıl szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra1 és különösen annak 28. pontjára, tekintettel az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre2 és különösen annak 12. cikke (3) bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, mivel: (1)

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (a továbbiakban: EGAA) azzal a céllal jött létre, hogy kiegészítı támogatást nyújtson a globalizáció hatására a világkereskedelemben bekövetkezett fı strukturális változások következtében elbocsátott munkavállalóknak, és segítse ıket a munkaerıpiacra történı ismételt beilleszkedésben.

(2)

A 2009. május 1-jétıl benyújtott kérelmek tekintetében az EGAA hatálya kibıvült az olyan munkavállalók támogatásával, akik közvetlenül a pénzügyi és gazdasági világválság miatt veszítették el állásukat.

(3)

A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás az EGAA igénybevételét évi 500 millió EUR felsı korlátig engedélyezi.

(4)

Franciaország 2009. október 9-én a Renault s.a.s. vállalatnál és hét beszállítójánál történt elbocsátásokra tekintettel az EGAA igénybevételére irányuló kérelmet nyújtott be, majd 2011. január 25-ig további információkkal egészítette ki azt. A kérelem megfelel az 1927/2006/EK rendelet 10. cikkében a pénzügyi hozzájárulások

1 2

HL C 139., 2006.6.14., 1. o. HL L 406., 2006.12.30., 1. o. PE 478.783\ 17

HU

meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek. A Bizottság ezért 24 493 525 EUR rendelkezésre bocsátására tesz javaslatot. (5)

Az EGAA-t tehát igénybe kell venni a Franciaország által benyújtott kérelem alapján történı pénzügyi hozzájárulás folyósítása érdekében,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk Az Európai Unió 2011. évi általános költségvetésének keretein belül igénybe kell venni az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot, hogy a 24 493 525 EUR összeg kötelezettségvállalási és kifizetési elıirányzatokban rendelkezésre álljon. 2. cikk Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. Kelt

az Európai Parlament részérıl az elnök

18 /PE 478.783

HU

a Tanács részérıl az elnök

P7_TA-PROV(2011)0580 Nyilvános hozzáférés az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz ***I Az Európai Parlament 2011. december 15-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésrıl szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2008)0229 – C6-0184/2008 – 2008/0090(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás) Az Európai Parlament, –

tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0229),

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére és 255. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C60184/2008),

–

tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „A Lisszaboni Szerzıdés hatálybalépésének a folyamatban lévı intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól” címő közleményére (COM(2009)0665),

–

tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (3) bekezdésére és 15. cikkére,

–

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 41. és 42. cikkére,

–

tekintettel a jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra1,

–

tekintettel eljárási szabályzata 87. és 55. cikkére,

–

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint az Alkotmányügyi Bizottság, a Petíciós Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A7026/2011),

A.

mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévı jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévı jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerő egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.

elfogadja elsı olvasatban az alábbi álláspontot, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait;

1

HL C 77., 2002.3.28., 1. o. PE 478.783\ 19

HU

2.

úgy tekinti, hogy a 2011/0073(COD) eljárás megszőnt, mivel a Bizottság javaslatának (COM(2011)0137) tartalma belekerült a 2008/0090(COD) eljárásba;

3.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

4.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat Cím A Bizottság által javasolt szöveg Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésrıl

Módosítás Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére az Unió intézményei, szervei, hivatalai vagy ügynökségei dokumentumaihoz való hozzáférési jog általános elveinek és korlátainak meghatározásáról

Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (1) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésrıl szóló, 2001. május 30- 1049/2001/EK rendeletet jelentısen módosítani kell. Az áttekinthetıség érdekében azt át kell dolgozni.

20 /PE 478.783

HU

Módosítás (1) A módosított Európai Unióról szóló szerzıdés (EUSZ) és az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés (EUMSZ) hatálybalépését követıen a dokumentumokhoz való hozzáférés joga kiterjed az Unió minden intézményére, szervére, hivatalára és ügynökségére, ideértve az Európai Külügyi Szolgálatot is, ezért az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésrıl szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendeletet1 lényegesen módosítani kell, és eközben figyelembe kell venni mind az ezen rendelet végrehajtásának kezdetén szerzett tapasztalatokat, mind pedig az Európai Unió Bíróságának, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát is.

_________________ 1

HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A nyitottság lehetıvé teszi a polgárok számára, hogy még inkább részt vegyenek a döntéshozatali eljárásban, és biztosítja a polgárok irányában a közigazgatás nagyobb legitimációját, hatékonyságát és felelısségét a demokratikus rendszerben. A nyitottság hozzájárul a demokrácia elvei és az alapvetı jogok tiszteletben tartásának erısítéséhez, ahogyan azt az EU-Szerzıdés 6. cikke és az Európai Unió alapjogi chartája megállapítja.

(3) A nyitottság lehetıvé teszi a polgárok számára, hogy még inkább részt vegyenek a döntéshozatali eljárásban, és biztosítja a polgárok irányában a közigazgatás nagyobb legitimációját, hatékonyságát és felelısségét a demokratikus rendszerben. A nyitottság hozzájárul a demokrácia elveinek megerısítéséhez, miként azt az EUSZ 9-12 cikke hangsúlyozza, valamint az alapvetı jogok tiszteletben tartásához, ahogyan azt az EUSZ 6. cikke és az Európai Unió Alapjogi Chartája (a Charta) megállapítja.

Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (3a) Az átláthatóság egyúttal megerısíti a helyes közigazgatás elvének érvényesülését az Unió intézményeiben, szerveiben, hivatalaiban és ügynökségeiben, amint azt az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikke és az EUMSZ 298. cikke elıírja. A nyitottság elvének gyakorlati megvalósítása érdekében a belsı igazgatási eljárásokat ennek megfelelıen kell kialakítani, valamint biztosítani kell a szükséges pénzügyi és emberi erıforrásokat.

Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 3 b preambulumbekezdés (új)

PE 478.783\ 21

HU

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (3b) A nyilvánosság fokozza a polgárok uniós intézményekbe vetett bizalmát, mivel növeli az uniós döntéshozatali eljárásokra és az azzal kapcsolatos jogaikra vonatkozó ismereteiket. A nyilvánosság maga után vonja az adminisztratív és jogalkotási eljárások végrehajtásának átláthatóbbá válását is.

Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 3 c preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (3c) A rendelet az átláthatóság elve normatív fontosságának hangsúlyozásával megerısíti a jogállamiság uniós kultúráját, és ezáltal a bőnmegelızéshez is hozzájárul.

Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (4) A dokumentumokhoz való hozzáférési jog általános elveit és köz- vagy magánérdeken alapuló korlátozásait a 2001. december 3-ától alkalmazandó 1049/2001/EK rendelet állapítja meg.

Módosítás törölve

Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (5) Az 1049/2001/EK rendelet végrehajtásnak elsı értékelését a 2004. január 30-án közzétett jelentés 22 /PE 478.783

HU


tartalmazza. 2005. november 9-én a Bizottság úgy határozott, hogy megkezdi az 1049/2001/EK rendelet felülvizsgálatát. 2006. április 4-én elfogadott állásfoglalásában az Európai Parlament arra szólította fel a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot a rendelet módosítására. 2007. április 18-án a Bizottság közzétette a rendelet felülvizsgálatáról szóló zöld könyvet és nyilvános konzultációt kezdett.


Módosítás

(6) E rendelet célja, hogy a lehetı legteljesebb érvényt szerezzen a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés jogának, és ezzel a hozzáféréssel kapcsolatban általános elveket és korlátokat állapítson meg az EK-Szerzıdés 255. cikke (2) bekezdésének megfelelıen.

(6) E rendelet célja, hogy a lehetı legteljesebb érvényt szerezzen a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés jogának, és megállapítsa az e hozzáférést szabályozó általános elveket és a magán- vagy közérdekre való tekintettel engedélyezett kivételeket az EUMSZ 15. cikkének (3) bekezdésével, valamint a 15. cikkének (1) bekezdésében foglalt, az uniós intézmények, szervek és hivatalok nyitottságára vonatkozó rendelkezésekkel összhangban. Ezért a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó valamennyi egyéb szabálynak összhangban kell állnia e rendelettel, kivéve a kizárólag az Európai Unió Bíróságára, az Európai Központi Bankra és az Európai Beruházási Bankra vonatkozó különleges rendelkezéseket, amikor azok nem igazgatási tevékenységet végeznek.

Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (10) A személyes adatok közzététele

Módosítás (10) Az Unió intézményei, szervei, PE 478.783\ 23

HU

tekintetében egyértelmő kapcsolatot kell megállapítani e rendelet és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történı feldolgozása tekintetében az egyének védelmérıl, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK rendelet között.

hivatalai és ügynökségei a személyes adatokat az EUMSZ 16. cikkével, a Charta 8. cikkével, a vonatkozó uniós joggal és az Európai Unió Bírósága vonatkozó ítélkezési gyakorlatával összhangban kezelik.

Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (11) Egyértelmő szabályokat kell megállapítani a tagállamoktól származó dokumentumok, valamint a harmadik felektıl származó azon dokumentumok közzétételére vonatkozóan, amelyek a bírósági eljárások ügyiratának részét képezik, vagy amelyeket az intézmények az EK jog által rájuk ruházott vizsgálati hatáskörök alapján szereztek meg.

Módosítás (11) Egyértelmő szabályokat kell megállapítani a tagállamoktól származó dokumentumok, valamint a harmadik felektıl származó azon dokumentumok közzétételére vonatkozóan, amelyek a bírósági eljárások ügyiratának részét képezik, vagy amelyeket az intézmények, testületek, szervek vagy ügynökségek az uniós jog által rájuk ruházott vizsgálati hatáskörök alapján szereztek meg.

Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (12) Szélesebb körő hozzáférést kell biztosítani a dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor az intézmények jogalkotói minıségükben járnak el, beleértve a delegált jogköröket is, megırizve ugyanakkor az intézményi döntéshozatali eljárások hatékonyságát. Ezeket a dokumentumokat a lehetı legnagyobb mértékben közvetlenül hozzáférhetıvé kell tenni.

24 /PE 478.783

HU

Módosítás (12) Az EUMSZ 15. cikkének (3) bekezdésével összhangban teljes hozzáférést kell biztosítani a dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor az intézmények a Szerzıdéseknek megfelelıen jogalkotói minıségükben járnak el, beleértve a delegált jogköröket az EUMSZ 290. cikkével, valamint a végrehajtási jogköröket az EUMSZ 291. cikkével összhangban, általános hatályú intézkedések elfogadása során. Az elıkészítı jogalkotási dokumentumokat és az intézményközi eljárás különbözı szakaszaira vonatkozó valamennyi kapcsolódó információt, valamint a Tanács munkacsoportjainak

dokumentumait, a tagállamok küldöttségeiben részt vevı – a Tanács tagjaiként cselekvı – személyek nevét és beosztását, továbbá a háromoldalú párbeszéd elsı olvasatbeli dokumentumait elvileg azonnal és közvetlenül nyilvánossá kell tenni az interneten. Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 12 a preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (12a) A jogalkotási szövegeket világosan és közérthetıen kell megfogalmazni és közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 12 b preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (12b) A jogalkotás minıségének fokozását célzó, az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által használt közös gyakorlati megoldások, szövegezési modellek és technikák tekintetében az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az EUMSZ 295. cikke, valamint e rendelet értelmében megállapodásra kell jutniuk, és azokat az átláthatóság elvének – az uniós dokumentumok egységes formája és jogi egyértelmősége révén történı – javítása érdekében közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

PE 478.783\ 25

HU

Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 12 c preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (12c) A nem jogalkotási eljárásokhoz, például a kötelezı jogi erejő intézkedésekhez, belsı szervezeti intézkedésekhez, adminisztratív vagy költségvetési aktusokhoz kapcsolódó vagy politikai természető (következtetések, ajánlások vagy állásfoglalások) dokumentumokat a Charta 41. cikkében említett, a helyes igazgatással kapcsolatos elv értelmében könnyen és a lehetı legközvetlenebb módon hozzáférhetıvé kell tenni.

Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 12 d preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (12d) A felelıs intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség valamennyi dokumentumtípus esetében a polgárok számára hozzáférhetıvé teszi az alkalmazott belsı eljárások munkafolyamatát, az eljárásért felelıs szervezeti egységek megnevezését és hatáskörét, a kijelölt határidıket és azt, hogy mely hivatallal lehet felvenni a kapcsolatot. Az intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek megfelelıen figyelembe kell venniük az európai ombudsman ajánlásait. Az EUMSZ 295. cikkével összhangban megállapodásra kell jutniuk a közös irányvonalakról, valamint arról, hogy az egyes szervezeti egységeknek miként kell a belsı dokumentumokat nyilvántartásba venniük és besorolniuk az Unió érdekeinek esetleges sérelme esetén, valamint tárolniuk ideiglenes vagy történeti szükségletek kielégítése céljával, az e rendeletben lefektetett elvekkel

26 /PE 478.783

HU

összhangban. A fent nevezett szervezeti egységek következetes és összehangolt módon tájékoztatják a nyilvánosságot az e rendelet végrehajtása érdekében hozott intézkedésekrıl, és alkalmazottaikat kiképzik arra, hogyan legyenek a polgárok segítségére az e rendelet alapján történı joggyakorlás során Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13) A jogalkotási folyamat átláthatósága kulcsfontosságú a polgárok számára. Ezért az intézményeknek aktívan terjeszteniük kell a jogalkotási folyamat részét képezı dokumentumokat. A dokumentumok aktív terjesztését más területeken is ösztönözni kell.

(13) A jogalkotási folyamat átláthatósága kulcsfontosságú a polgárok számára. Ezért az intézményeknek aktívan terjeszteniük kell a jogalkotási folyamat részét képezı dokumentumokat és javítaniuk kell a lehetséges kérelmezıkkel folytatott kommunikációt. Az uniós intézményeknek alaphelyzetben a lehetı legtöbb dokumentumtípust nyilvánosan hozzáférhetıvé kell tenniük honlapjaikon. A dokumentumok aktív terjesztését más területeken is ösztönözni kell.


Módosítás (13a) Az intézményeik, szervek, hivatalok és ügynökségek a jogalkotási folyamat nyitottságának és átláthatóságának elımozdítása érdekében megállapodnak egymással a lobbisták és más érdekelt felek intézményközi nyilvántartása tekintetében.

PE 478.783\ 27

HU

Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (15) Meghatározott, minısített adatokat tartalmazó dokumentumoknak tartalmuk miatt különleges bánásmódot kell biztosítani. Intézményközi megállapodás útján kell rendelkezni arról, hogy az ilyen dokumentumok tartalmáról az Európai Parlamentet tájékoztassák.



Módosítás

(16) Az intézmények munkájának nagyobb nyitottsága érdekében az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak nemcsak az intézmények által összeállított dokumentumokhoz kell hozzáférést biztosítania, hanem a hozzájuk érkezett dokumentumokhoz is. Ebben az összefüggésben szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy az Amszterdami Szerzıdés záróokmányához mellékelt 35. sz. nyilatkozat értelmében egy tagállam kérheti a Bizottságot vagy a Tanácsot, hogy az e tagállamból származó dokumentumot a tagállam elızetes hozzájárulása nélkül harmadik felekkel ne közölje.

(16) Az intézmények munkájának nagyobb nyitottsága érdekében az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak nemcsak az intézmények, testületek, szervek és ügynökségek által összeállított dokumentumokhoz kell hozzáférést biztosítania, hanem a hozzájuk érkezett dokumentumokhoz is. Egy tagállam kérheti az intézményeket, szerveket, hivatalokat vagy ügynökségeket, hogy az e tagállamból származó dokumentumot a tagállam elızetes hozzájárulása nélkül magukon az testületeken, szerveken vagy ügynökségeken kívüli harmadik felekkel ne közölje.


Módosítás (16a) Az Európai Unió Bírósága egyértelmővé tette, hogy a tagállamokkal folytatott konzultáció követelménye a

28 /PE 478.783

HU

tılük származó dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó kérelmek tekintetében nem ruházza fel ıket vétójoggal, vagy a nemzeti jogszabályokra és rendelkezésekre való hivatkozás jogával, továbbá, hogy az ilyen kérelmet fogadó intézmény kizárólag a jelen rendeletben szereplı kivételek alapján tagadhatja meg a hozzáférést.1 ______________ 1

A C-64/05. P. sz., Svédország kontra Bizottság ügyben 2007. december 18-án hozott ítélet (EBHT 2007., I-11389. o.). Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17) Elvben az intézmények valamennyi dokumentumát hozzáférhetıvé kell tenni a nyilvánosság számára. Ugyanakkor, bizonyos köz- és magánérdekeknek kivételek útján védelmet kell biztosítani. Az intézményeket fel kell jogosítani belsı konzultációik és tanácskozásaik védelmére, ha az feladataik ellátása érdekében szükséges. A kivételek értékelése során az intézményeknek az Unió valamennyi tevékenységi területén figyelembe kell venniük a közösségi joganyagban szereplı, a személyes adatok védelmével kapcsolatos elveket.

(17) Az intézmények valamennyi dokumentumát hozzáférhetıvé kell tenni a nyilvánosság számára. Ez alól csak bizonyos köz- és magánérdekek védelme érdekében tehetı kivétel, e kivételeket azonban átlátható szabályrendszer és eljárások mentén kell alkalmazni és az általános célnak a polgárok hozzáférési jogának érvényesítését kell tekinteni. A kivételek értékelése során az intézményeknek az Unió valamennyi tevékenységi területén figyelembe kell venniük az uniós joganyagban szereplı, a személyes adatok védelmével kapcsolatos elveket.

Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (18) Az intézmények dokumentumaihoz való hozzáférésre irányuló valamennyi szabályzatnak összhangban kell lennie

Módosítás (18) Mivel e rendelet közvetlenül végrehajtja az EUMSZ 15. cikkét és a Charta 42. cikkét, a dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében PE 478.783\ 29

HU

ezzel a rendelettel.

meghatározott elvek és korlátok jogi elsıbbséget élveznek a valamely intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség által ettıl eltérı jogalapon elfogadott minden más szabállyal, intézkedéssel vagy gyakorlattal szemben, amely további vagy szigorúbb kivételeket vezet be az e rendeletben elıírtaknál.

Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (22) Ez a rendelet nem érinti a tagállamoknak, az igazságügyi hatóságoknak vagy a nyomozást végzı testületeknek a már meglévı, a dokumentumokhoz való hozzáférési jogát.


Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (23) Az EK-Szerzıdés 255. cikkének (3) bekezdésével összhangban, valamennyi intézmény saját eljárási szabályzatában rögzíti a dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó különös rendelkezéseket,

Módosítás (23) Az EUMSZ 15. cikkének (3) bekezdésével és az e rendeletben foglalt elvekkel és szabályokkal összhangban valamennyi intézmény, szerv, hivatal és ügynökség saját eljárási szabályzatában rögzíti a saját dokumentumaihoz, valamint az igazgatási feladataival kapcsolatos egyéb dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó különös rendelkezéseket.

Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – a pont A Bizottság által javasolt szöveg a) a köz- vagy magánérdek alapján olyan 30 /PE 478.783

HU

Módosítás a) az EUMSZ 15. cikkével összhangban a

módon határozza meg az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság (a továbbiakban: az intézmények) dokumentumaihoz való, az EK-Szerzıdés 255. cikkében elıírt hozzáférési jogra irányadó elveket, feltételeket és korlátozásokat, hogy az ilyen dokumentumokhoz a nyilvánosság lehetı legszélesebb körő hozzáférését biztosítsa;

köz- vagy magánérdek alapján olyan módon határozza meg az Unió intézményeinek, szerveinek, hivatalainak és ügynökségeinek dokumentumaihoz való hozzáférési jogra irányadó elveket, feltételeket és korlátozásokat, hogy az ilyen dokumentumokhoz a nyilvánosság lehetı legszélesebb körő hozzáférését biztosítsa;

Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – c pont A Bizottság által javasolt szöveg c) elısegítse a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos helyes igazgatási gyakorlatot.

Módosítás c) elısegítse az átlátható és helyes igazgatási gyakorlatot a dokumentumokhoz való hozzáférés javítása érdekében, és különösen a nagyobb átláthatóságra, elszámoltathatóságra és demokráciára vonatkozó átfogó célkitőzés teljesítését.

Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Kedvezményezettek és hatály

Kedvezményezettek

(1) Bármely természetes vagy jogi személy jogosult az intézmények dokumentumaihoz hozzáférni az e rendeletben meghatározott elvek, feltételek és korlátok szerint.

Bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi vagy természetes személyek társulása jogosult az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek dokumentumaihoz hozzáférni az e rendeletben meghatározott elvek, feltételek és korlátok szerint.

(2) Ez a rendelet az intézmény birtokában lévı dokumentumokra vonatkozik, nevezetesen azokra , amelyeket az intézmény állított ki, vagy azok hozzá érkeztek az illetékességi körébe tartozó szakpolitikákkal, tevékenységekkel és határozatokkal kapcsolatos ügyekre vonatkozóan , az Európai Unió PE 478.783\ 31

HU

valamennyi tevékenységi területén. (3) A 4. és a 9. cikk sérelme nélkül, a dokumentumokat a nyilvánosság számára írásbeli kérelem alapján vagy közvetlenül elektronikus formában vagy nyilvántartáson keresztül teszik hozzáférhetıvé. Különösen a jogalkotási eljárás folyamán összeállított vagy megküldött dokumentumokat kell közvetlenül hozzáférhetıvé tenni a 12. cikknek megfelelıen. (4) A 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott minısített dokumentumokat e cikknek megfelelıen különleges bánásmódban kell részesíteni. (5) E rendelet nem vonatkozik az intézményektıl eltérı felek által a bíróságokhoz benyújtott dokumentumokra. (6) Az EK jogszabályok által az érdekelt felek külön hozzáférési jogának sérelme nélkül, a vizsgálatokra vagy egyedi hatályú igazgatási aktusra vonatkozó eljárások aktájához tartozó dokumentumokat nem lehet nyilvánosan hozzáférhetıvé tenni mindaddig, amíg a vizsgálat le nem zárul vagy ezen aktusok véglegessé nem válnak. Az intézmények által a fenti vizsgálatok keretében összegyőjtött, illetve természetes vagy jogi személyektıl szerzett információkat tartalmazó dokumentumokat nem lehet a nyilvánosság számára hozzáférhetıvé tenni. (7) Ez a rendelet nem érinti az intézmények által birtokolt dokumentumokhoz való azon nyilvános hozzáférési jogokat, amelyek nemzetközi jogi okmányokból vagy az azokat végrehajtó intézmények jogi aktusaiból származhatnak.

32 /PE 478.783

HU

Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 2 a cikk (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás 2a. cikk Hatály (1) Ez a rendelet az Unió intézményei, szervei és hivatalai birtokában lévı összes dokumentumra alkalmazandó, azaz minden olyan dokumentumra, amelyet az adott szervezeti egység készített, kapott vagy birtokol, az Európai Unió valamennyi tevékenységi területére vonatkozóan. Ez a rendelet az Európai Bíróságra, az Európai Központi Bankra és az Európai Beruházási Bankra csak igazgatási feladataik ellátása tekintetében alkalmazandó. (2) A dokumentumok hozzáférhetıvé tétele vagy az Európai Unió Hivatalos Lapjában történik elektronikus formában, vagy valamely intézmény, szerv vagy hivatal hivatalos nyilvántartásában, vagy írásbeli kérelem alapján. A jogalkotási eljárás során összeállított vagy kapott dokumentumokat közvetlenül hozzáférhetıvé kell tenni e rendelet 12. cikkének megfelelıen. (3) Ez a rendelet nem érinti az intézmények birtokában lévı dokumentumokhoz való azon megerısített nyilvános hozzáférési jogokat, amelyek nemzetközi jogi eszközökbıl vagy az intézmények azokat végrehajtó jogi aktusaiból vagy a tagállamok szabályozásából származhatnak.

PE 478.783\ 33

HU


Módosítás

E rendelet alkalmazásában:

E rendelet alkalmazásában:

a) „dokumentum”: az adathordozótól (papír, elektronikus forma vagy hang-, képvagy audiovizuális felvétel) függetlenül bármely olyan adattartalom, amelyet egy intézmény hivatalosan elkészített és egy vagy több címzettnek továbbított, vagy egyéb módon nyilvántartásba vett, vagy egy intézmény kapott; az elektronikus adattároló, -kezelı és -lekérdezı rendszerekben szereplı adatok akkor tekinthetık dokumentumoknak, ha azok nyomtatott vagy elektronikus példányban a már meglévı rendszereszközök segítségével hozzáférhetıek;

a) „dokumentum”: az adathordozótól (papír, elektronikus forma vagy hang-, képvagy audiovizuális felvétel) függetlenül, az Unió valamely intézménye, szerve, hivatala vagy ügynöksége feladatkörébe tartozó üggyel kapcsolatos bármely adattartalom; az elektronikus adattároló, kezelı és -lekérdezı rendszerekben – beleértve az intézmény munkájához felhasznált külsı rendszereket – szereplı adatok abban az esetben tekintendık dokumentumnak, ha az adott rendszer üzemeltetésére ésszerően rendelkezésre álló bármely eszköz segítségével hozzáférhetı. Amennyiben egy intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség új elektronikus adattárolási rendszert kíván létrehozni vagy jelentıs mértékben meg akar változtatni egy már létezı rendszert, értékelnie kell a hozzáférési jogra gyakorolt várható hatásokat, biztosítania kell, hogy a hozzáférési jog, mint alapvetı jog garantált legyen, és az átláthatóság célkitőzésének elısegítése jegyében kell eljárnia. Az elektronikus adattároló rendszerek lekérdezési funkcióit át kell alakítani oly módon, hogy e rendszerek a lakossági lekérdezéseknek is eleget tudjanak tenni; aa) „minısített dokumentum”: olyan dokumentum, amelyet az e rendelet 3a. cikkének (1) bekezdésével összhangban részben vagy egészében minısítettek; ab) „jogalkotási aktus”: e rendelet alkalmazásában azon dokumentumokat foglalja magában, amelyeket a jogalkotási aktusok – többek között a felhatalmazás és a végrehajtási jogkörök alapján elfogadott, általánosan alkalmazandó intézkedések – elfogadására szolgáló jogalkotási eljárások során készítettek

34 /PE 478.783

HU

vagy kaptak kézhez, valamint a tagállamokban vagy azok számára kötelezı jogi erıvel bíró, általánosan alkalmazandó aktusokat; ac)„igazgatási feladat”: olyan intézkedés, amely az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség igazgatási vagy költségvetési ügyeivel áll kapcsolatban; ad) „levéltári rendszer”: az intézmények, testületek, hivatalok és ügynökségek folyamatban lévı vagy a közelmúltban lezárt eljárásaira vonatkozó valamennyi dokumentumuk strukturált módon történı iktatására szolgáló eszköz vagy eljárás; ae) „történeti levéltár”: az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek levéltárának azon része, amelyet az a) pontban megállapított feltételek szerint tartós megırzésre jelöltek ki; Az a)–ac) pontokban található meghatározások szerinti dokumentumok valamennyi kategóriájának részletes felsorolását közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek internetes oldalain, amely szervezeti egységeknek meg kell egyezniük az archiválásra vonatkozó közös feltételekrıl is, és azokat közzé kell tenniük. b) „harmadik fél”: természetes vagy jogi személy, vagy pedig az érintett intézményen kívüli szervezet, beleértve a tagállamokat, más közösségi vagy a Közösségen kívüli intézményeket és testületeket, valamint harmadik országokat.

b) "harmadik fél": természetes vagy jogi személy, vagy pedig az érintett intézményen, szerven, hivatalon és ügynökségen kívüli szervezet, beleértve a tagállamokat, más uniós vagy Unión kívüli intézményeket és testületeket, valamint harmadik országokat.


Módosítás 3a. cikk

PE 478.783\ 35

HU

A dokumentumok minısítésére és a minısítés megszüntetésére irányuló eljárás (1) Amennyiben a 4. cikk (1) bekezdése értelmében közpolitikai érdek főzıdik hozzá, továbbá az uniós és nemzeti szintő parlamenti ellenırzés sérelme nélkül, az adott intézmény, szerv vagy ügynökség minısíti a dokumentumot, ha annak közzététele aláásná az Unió, illetve egy vagy több tagállam alapvetı érdekeinek védelmét nevezetesen a közbiztonsági, védelmi és katonai ügyek terén. A dokumentum részben vagy egészében minısíthetı. A dokumentumok minısítése a következık szerint történik: a) „EU SZIGORÚAN TITKOS”: ez a minısítés csak azokra az információkra és anyagokra alkalmazható, amelyek engedély nélküli kiszolgáltatása rendkívül súlyosan sérthetné az Unió, illetve egy vagy több tagállam alapvetı érdekeit; b) „EU TITKOS”: ez a minısítés csak azokra az információkra és anyagokra alkalmazható, amelyek engedély nélküli kiszolgáltatása súlyosan sérthetné az Unió, illetve egy vagy több tagállam alapvetı érdekeit. c) „EU BIZALMAS”: ez a minısítés csak azokra az információkra és anyagokra alkalmazható, amelyek engedély nélküli kiszolgáltatása sérthetné az Unió, illetve egy vagy több tagállam alapvetı érdekeit. d) „EU KORLÁTOZOTT”: ez a minısítés csak azokra az információkra és anyagokra alkalmazható, amelyek engedély nélküli kiszolgáltatása hátrányosan érinthetné az Unió, illetve egy vagy több tagállam érdekeit; (2) A dokumentumok csak akkor kapnak minısítést, ha ez szükséges. Ha lehetséges, a kibocsátók a minısített dokumentumokon meghatározzák azt az idıpontot vagy határidıt, amikortól vagy amelynek lejártát követıen a tartalom visszaminısíthetı vagy minısítése megszüntethetı. Egyéb esetben a 36 /PE 478.783

HU

dokumentumokat legalább ötévente felül kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy az eredeti minısítés továbbra is szükséges-e. A minısítést világosan és szabályosan kell jelölni, és a minısítés csak addig tartható fenn, amíg az információk védelemre szorulnak. A dokumentumok minısítése, késıbbi visszaminısítése vagy a minısítés megszüntetése a minısített dokumentumot kibocsátó intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség feladata, vagy pedig azon intézményé, szervé, hivatalé vagy ügynökségé, amely a minısített dokumentumot harmadik féltıl vagy egy másik intézménytıl, szervtıl, hivataltól vagy ügynökségtıl megkapta. (3) Az Unió egyéb intézményei, szervei, hivatalai vagy ügynökségei hozzáférési jogának sérelme nélkül a minısített dokumentumokat a kibocsátó intézmény beleegyezésével lehet harmadik félnek átadni. Amennyiben egy minısített dokumentum feldolgozásában több intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség is részt vesz, ugyanazt a minısítést kell biztosítaniuk, és amennyiben azok a védelem mértékét nem egyformán ítélik meg, közvetítést kell kezdeményezni. A jogalkotási eljárásokhoz kapcsolódó dokumentumok nem minısíthetık; a végrehajtási intézkedéseket alkalmazásuk elıtt minısíteni kell, feltéve, ha a minısítés szükséges, és célja a magát az intézkedést érintı valamely káros hatás megelızése. A bizalmas információk megosztására vonatkozó nemzetközi megállapodásokat az Unió nevében kötik, és nem biztosítanak semmilyen jogot harmadik országoknak vagy nemzetközi szervezeteknek arra, hogy megakadályozzák az Európai Parlament hozzáférését e bizalmas információkhoz. (4) A 7. és 8. cikkben megállapított eljárások alapján a minısített dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmekkel csak azok a személyek foglalkozhatnak, akik jogosultak betekinteni ezekbe a dokumentumokba. PE 478.783\ 37

HU

Ezek a személyek azt is értékelik, hogy a minısített dokumentumokra milyen hivatkozások tehetık nyilvántartásban. (5) A minısített dokumentumok a kibocsátó hozzájárulásával vehetık fel az intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség nyilvántartásába, illetıleg adhatók ki. (6) A minısített dokumentumhoz való hozzáférés megtagadása mellett döntı intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség olyan módon indokolja meg határozatát, hogy ne sértse a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek alapján védelemben részesített érdekeket. (7) A nemzeti szintő parlamenti ellenırzés sérelme nélkül, a tagállamok megfelelı intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy az Unió minısített dokumentumaira irányuló kérelmek elbírálása során tiszteletben tartják az e rendeletben foglalt elveket. (8) Az intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek nyilvánosságra hozzák a minısített dokumentumokra vonatkozó szabályaikat. Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – a pont A Bizottság által javasolt szöveg a) közbiztonság, ideértve a természetes vagy jogi személyek biztonságát is;

Módosítás a) az Unió, illetve egy vagy több tagállam közbiztonsága;

Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – d pont A Bizottság által javasolt szöveg d) a Közösség vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikája;

38 /PE 478.783

HU

Módosítás d) az Unió vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikája;

Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – bevezetı rész A Bizottság által javasolt szöveg (2) Az intézmények megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel hátrányosan befolyásolná a következık védelmét:

Módosítás (2) Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel hátrányosan befolyásolná a következık védelmét:

Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – c pont A Bizottság által javasolt szöveg c) jogi tanácsadás és bírósági, választottbírósági és vitarendezési eljárások;

Módosítás c) a bírósági eljárásokra vonatkozó jogi tanácsadás;

Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – e pont A Bizottság által javasolt szöveg e) a kiválasztási eljárások tárgyilagossága és pártatlansága.

Módosítás e) a közbeszerzési eljárások tárgyilagossága és pártatlansága a szerzıdı intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség döntéshozataláig, illetve az értékelı bizottság tárgyilagossága és pártatlansága személyzetfelvételhez vezetı eljárások esetén a kinevezı hatóság döntéshozataláig.

Módosítás 37 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (3) Az alábbi dokumentumokhoz való

Módosítás (3) Egy intézmény által belsı használatra PE 478.783\ 39

HU

hozzáférést meg kell tagadni, ha a dokumentumok közzététele az intézmény döntéshozatali eljárását súlyosan veszélyeztetné.

készített vagy egy intézménytıl kapott, olyan üggyel kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférést, amelyben még ez az intézmény nem hozott döntést, csak akkor lehet visszautasítani, ha azok közzététele – tartalmuk és a helyzet objektív körülményei miatt – nyilvánvalóan és súlyosan veszélyeztetné a döntéshozatali eljárást.

a) olyan ügyre vonatkozó dokumentumok, amellyel kapcsolatban még nem született határozat; b) az érintett intézményeken belüli tárgyalások és elızetes egyeztetések részét képezı, belsı használatra korlátozott, állásfoglalásokat tartalmazó dokumentumok a döntés meghozatalát követıen is.

Módosítás 38 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 4 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A (2) és (3) bekezdésben szereplı kivételek alkalmazandók, kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek főzıdik. A (2) bekezdés a) pontja tekintetében a közzétételhez főzıdı nyomós közérdek akkor áll fenn, ha a kért információ a környezetbe történı kibocsátásokkal kapcsolatos.

(4) A közzétételhez főzıdı közérdek (1) és (3) bekezdés szerinti mérlegelése során közzétételhez főzıdı nyomós közérdek akkor áll fenn, ha a kért dokumentum az alapvetı jogok védelmével és a jogállamisággal, a közfinanszírozás hatékony és eredményes gazdálkodásával vagy az egészséges lakókörnyezethez való joggal – beleértve a környezetbe történı kibocsátásokat – kapcsolatos. Az ezen kivételek egyikével élni kívánó intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek objektív és egyedi értékelést kell készítenie és ki kell mutatnia, hogy a védett érdek sérülésének kockázata elırelátható és nem csupán feltételezett, és meg kell határoznia, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés miként veszélyeztethetné kifejezetten és ténylegesen a védett érdeket.

40 /PE 478.783

HU

Módosítás 39 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 4 a bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (4a) Azon dokumentumok esetében, amelyek közzététele a környezet védelmét – például ritka fajok szaporodási helyeit – veszélyeztetné, a közzététel csak a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésrıl, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történı részvételérıl és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Ǻrhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel1 összhangban hajtható végre. ________________________ 1

HL L 264., 2006.9.25., 13. o.


Módosítás

(5) Köztisztviselık, közalkalmazottak és érdekképviselık nevét, címét és beosztását szakmai tevékenységükkel kapcsolatban közzéteszik, kivéve, ha adott körülmények között a közzététel kedvezıtlenül érintené az érintett személyeket. Egyéb személyes adatokat a személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének védelmérıl szóló EK jogszabályokban a jogszerő feldolgozásra vonatkozóan megállapított feltételeknek megfelelıen teszik közzé.

(5) Személyes adatok kizárólag abban az esetben tehetık közzé, ha a közzététel nem sérti az érintett személy magánélethez való jogát vagy személyének sértetlenségét. Nem merül fel sérelem:

- ha az adat kizárólag az érintett személy szakmai tevékenységére vonatkozik, kivéve, ha adott körülmények között okkal feltételezhetı, hogy a közzététel hátrányosan érintené az adott személyt;

PE 478.783\ 41

HU

- ha az adat kizárólag közfeladatot ellátó személyre vonatkozik, kivéve, ha adott körülmények között okkal feltételezhetı, hogy a közzététel hátrányosan érintené az adott személyt vagy vele kapcsolatban álló más személyeket; - ha az adatot az érintett személy hozzájárulásával már közzétették. Személyes adatokat mindazonáltal közzé kell tenni, ha azt nyomós közérdek megköveteli. Ilyen esetben az érintett intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek meg kell neveznie a közérdeket. Meg kell indokolnia továbbá, hogy az adott esetben a közérdek miért múlja felül az érintett személy érdekeit. Amennyiben valamely intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség e bekezdés alapján megtagadja a dokumentumhoz való hozzáférést, mérlegelnie kell, hogy biztosítható-e a dokumentumhoz való részleges hozzáférés. Módosítás 41 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 7 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (7) Az e cikkben megállapított kivételek csak azon idıtartam alatt érvényesek, amely alatt a védelem a dokumentum tartalma alapján indokolt. A kivételek maximum 30 éves idıtartamra alkalmazhatók. A személyes adatok vagy a kereskedelmi érdekek védelmére vonatkozó kivételek hatálya alá esı dokumentumok és a minısített dokumentumok esetében a kivételek szükség esetén ezen idıtartam elteltét követıen is alkalmazhatók.

42 /PE 478.783

HU

Módosítás (7) Az e cikkben megállapított kivételek nem alkalmazandók az általánosan végrehajtandó jogalkotási aktust, illetve felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási aktust létrehozó eljárások keretében megküldött dokumentumokra. A kivétel nem vonatkozik továbbá az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek részére a politikák kidolgozásának lobbisták és más érdekelt felek részérıl történı befolyásolása céljából biztosított dokumentumokra sem. A kivételek csak azon idıtartamra alkalmazandók, amely alatt az a dokumentum tartalma alapján indokolt, de minden esetben legfeljebb 30 éves idıtartamra.


Módosítás (7a) Az intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek kutatás céljából kiváltságos hozzáférést biztosíthatnak az (1)−(3) bekezdés szerinti dokumentumokhoz. Kiváltságos hozzáférés esetén az információt csak annak felhasználására vonatkozó megfelelı korlátozások függvényében lehet rendelkezésre bocsátani.


Módosítás

Konzultációk

Harmadik felekkel történı konzultációk

(1) A harmadik személyek dokumentumait illetıen az intézmény köteles a harmadik személlyel egyeztetni annak megállapítása érdekében, hogy a 4. cikkben említett valamely kivétel alkalmazható-e, kivéve, ha egyértelmő, hogy a dokumentum közzétehetı, illetve nem tehetı közzé.

(1) A harmadik személyek dokumentumait illetıen az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek kötelesek a harmadik személlyel egyeztetni annak megállapítása érdekében, hogy a 4. cikkben említett valamely kivétel alkalmazható-e, kivéve, ha egyértelmő, hogy a dokumentum közzétehetı, illetve nem tehetı közzé.

(2) Amennyiben a kérelem egy tagállamtól származó dokumentumra vonatkozik – és jogalkotási aktusok vagy általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására irányuló eljárások folyamán megküldött dokumentumokról van szó – konzultálni kell az érintett tagállam hatóságaival. A dokumentummal rendelkezı intézmény közzéteszi a dokumentumot, hacsak a tagállam – a 4. cikkben említett kivételek vagy nemzeti jogszabályainak a szóban forgó dokumentum nyilvánosságra hozatalát megakadályozó különös rendelkezései alapján – nem indokolja annak visszatartását. Az intézmény megvizsgálja a tagállam által közölt

(2) Amennyiben a kérelem egy tagállamtól származó dokumentumra vonatkozik – és általános hatályú jogalkotási aktusok, illetve felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási aktusok elfogadására irányuló eljárások folyamán megküldött dokumentumokról van szó – konzultálni kell az érintett tagállam hatóságaival, amennyiben kétség merül fel a tekintetben, hogy a dokumentumra vonatkozik-e a kivételek valamelyike. A dokumentummal rendelkezı intézmény közzéteszi a dokumentumot, hacsak a tagállam a 4. cikkben említett kivételek alapján nem indokolja annak visszatartását, és saját belátása szerint döntést hoz arról, PE 478.783\ 43

HU

indokokat aszerint, hogy azok az e rendeletben megállapított kivételeken alapulnak-e

hogy a kivételek vonatkoznak-e az adott dokumentumra.

(3) Ha valamely tagállamhoz a birtokában lévı, valamely intézménytıl származó dokumentum iránti kérelem érkezik, a tagállam konzultál az érintett intézménnyel olyan döntés meghozatala érdekében, amely nem veszélyezteti e rendelet céljait, kivéve, ha egyértelmő, hogy a dokumentum közzétehetı, illetve nem tehetı közzé. A tagállam a kérelmet átirányíthatja az intézményhez.

(3) Ha valamely tagállamhoz a birtokában lévı, valamely intézménytıl, szervtıl, hivataltól vagy ügynökségtıl származó dokumentum iránti kérelem érkezik, a tagállam konzultál az érintett intézménnyel olyan döntés meghozatala érdekében, amely nem veszélyezteti e rendelet céljait, kivéve, ha egyértelmő, hogy a dokumentum közzétehetı, illetve nem tehetı közzé. A tagállam a kérelmet átirányíthatja az intézményhez.


Módosítás 5a. cikk Jogalkotási aktusok (1) A demokráciának az EUSZ 9–12. cikkében ismertetett alapelveivel, valamint az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban a jogalkotói minıségben eljáró intézményeknek, beleértve az átruházott és végrehajtási jogköröket is, valamint a Tanács tagjaiként eljáró tagállamoknak a lehetı legszélesebb körő hozzáférést kell biztosítaniuk tevékenységeikhez. (2) A jogalkotási programokhoz, a civil társadalommal folytatott elızetes konzultációkhoz és a hatásvizsgálatokhoz kapcsolódó dokumentumokat, valamint a jogalkotási folyamatot érintı egyéb elıkészítı dokumentumokat és az uniós jogszabályok és politikák végrehajtásához és alkalmazásához kapcsolódó dokumentumokat felhasználóbarát intézményközi weboldalon hozzáférhetıvé kell tenni, és az Európai Unió Hivatalos Lapjának külön sorozatában meg kell jelentetni.

44 /PE 478.783

HU

(3) A jogalkotási folyamat során a döntéshozatali folyamatban részt vevı intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek az Európai Unió Hivatalos Lapjának külön sorozatában, valamint az adott folyamat életciklusát végigkövetı közös weboldalon közzéteszik elıkészítı dokumentumaikat és az azzal összefüggı valamennyi információt, többek között a jogi véleményeket. (4) Elfogadás után a jogalkotási aktusokat a 13. cikkben foglaltak szerint közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Módosítás 45 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (1) A dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelmeket írásban kell elıterjeszteni, beleértve az elektronikus formát is, az EK-Szerzıdés 314. cikkében említett nyelvek valamelyikén és megfelelı pontossággal ahhoz, hogy az intézmény a dokumentumot azonosítani tudja. A kérelmezı nem köteles megindokolni a kérelmet.

Módosítás (1) A dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelmeket írásban kell elıterjeszteni, beleértve az elektronikus formát is, az EUSZ 55. cikkének (1) bekezdésében említett nyelvek valamelyikén. A kérelmezı nem köteles megindokolni a kérelmet.


Módosítás

(2) Ha a kérelem nem elég pontos vagy ha a kért dokumentumokat nem lehet beazonosítani , az intézmény felkéri a kérelmezıt, hogy pontosítsa a kérelmet, és ennek során a kérelmezı számára segítséget nyújt, például azzal, hogy tájékoztatja a nyilvános dokumentumnyilvántartások használatáról. A 7. és 8. cikkben elıírt határidık akkor kezdıdnek,

(2) Ha a kérelem nem elég pontos vagy ha a kért dokumentumokat nem lehet beazonosítani, az intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség 15 munkanapon belül felkéri a kérelmezıt, hogy pontosítsa a kérelmet, és ennek során a kérelmezı számára segítséget nyújt, például azzal, hogy tájékoztatja a nyilvános dokumentum-nyilvántartások PE 478.783\ 45

HU

amikor az intézmény megkapta a kért pontosításokat.

használatáról. A 7. és 8. cikkben elıírt határidık akkor kezdıdnek, amikor az intézmény megkapta a kért pontosításokat.

Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (2) Kivételes esetekben, például amikor a kérelem jelentıs terjedelmő vagy igen nagyszámú dokumentumra vonatkozik, az (1) bekezdésben elıírt határidı 15 munkanappal meghosszabbítható, feltéve, hogy a kérelmezıt errıl elızetesen értesítették, mely értesítés részletes indoklást tartalmaz.

Módosítás (2) Kivételes esetekben, például amikor a kérelem jelentıs terjedelmő vagy igen nagyszámú dokumentumra vonatkozik, az (1) bekezdésben elıírt határidı egyetlen alkalommal, legfeljebb 15 munkanappal meghosszabbítható, feltéve, hogy a kérelmezıt errıl elızetesen értesítették, mely értesítés részletes indoklást tartalmaz.


Módosítás

(3) Teljes vagy részleges elutasítás esetén a kérelmezı az intézmény válaszának átvételétıl számított 15 munkanapon belül megerısítı kérelmet nyújthat be, amelyben az intézményt álláspontja felülvizsgálatára kéri.

(3) Az intézmény értesíti a kérelmezıt, hogy egy késıbbi idıpontban valószínőleg lehetıvé válik-e a dokumentumhoz való részleges vagy teljes hozzáférés, és ha igen, mikor. A kérelmezı az intézmény válaszának átvételétıl számított 15 munkanapon belül megerısítı kérelmet nyújthat be, amelyben az intézményt álláspontja felülvizsgálatára kéri.


Módosítás (4a) Minden intézmény kinevez egy személyt, aki a jelen cikkben

46 /PE 478.783

HU

meghatározott valamennyi határidı betartásának ellenırzéséért felel. Az európai ombudsman javasolta egy „tájékoztatási tisztviselı” kinevezését, aki az elıírt határidık betartásáért felel. Módosítás 50 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A megerısítı kérelmet haladéktalanul el kell bírálni. Az intézmény az ilyen kérelem iktatásától számított 30 munkanapon belül vagy megadja a hozzáférést a kért dokumentumhoz, és a 10. cikknek megfelelıen ezen idıtartamon belül biztosítja a hozzáférést, vagy írásbeli, indoklással ellátott válaszban teljesen vagy részlegesen elutasítja a kérelmet. Teljes vagy részleges elutasítás esetében az intézmény tájékoztatja a kérelmezıt a rendelkezésre álló jogorvoslatokról.

(1) A megerısítı kérelmet haladéktalanul el kell bírálni. Az intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség az ilyen kérelem iktatásától számított legfeljebb 15 munkanapon belül vagy megadja a hozzáférést a kért dokumentumhoz, és a 10. cikknek megfelelıen ezen idıtartamon belül biztosítja a hozzáférést, vagy írásbeli, indoklással ellátott válaszban teljesen vagy részlegesen elutasítja a kérelmet. Teljes vagy részleges elutasítás esetében az intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség tájékoztatja a kérelmezıt a rendelkezésre álló jogorvoslatokról.


Módosítás

(2) Kivételes esetekben, például amikor a kérelem jelentıs terjedelmő vagy igen nagyszámú dokumentumra vonatkozik, az (1) bekezdésben elıírt határidı 15 munkanappal meghosszabbítható, feltéve, hogy a kérelmezıt errıl elızetesen értesítették, mely értesítés részletes indoklást tartalmaz.

(2) Kivételes esetekben, például amikor a kérelem jelentıs terjedelmő vagy igen nagyszámú dokumentumra vonatkozik, az (1) bekezdésben elıírt határidı egyetlen alkalommal, legfeljebb 15 munkanappal meghosszabbítható, feltéve, hogy a kérelmezıt errıl elızetesen értesítették, mely értesítés részletes indoklást tartalmaz.

PE 478.783\ 47

HU


Módosítás

(4) Elutasító válasznak minısül, ha az intézmény nem válaszol az elıírt határidın belül, amely arra jogosítja a kérelmezıt, hogy bírósági eljárást indítson az intézménnyel szemben, illetve panasszal forduljon az ombudsmanhoz az EKSzerzıdés vonatkozó rendelkezései alapján.

(4) Végleges elutasító válasznak minısül, ha az intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség nem válaszol az elıírt határidın belül, amely arra jogosítja a kérelmezıt, hogy bírósági eljárást indítson az intézménnyel szemben, illetve panasszal forduljon az ombudsmanhoz a Szerzıdések vonatkozó rendelkezései alapján.


Módosítás 8a. cikk Új kérelmek Amennyiben a megkapott dokumentumokat követıen a kérelmezı további dokumentumokat kér az intézményektıl, e kérés a 7. és 8. cikknek megfelelıen új kérelemként kezelendı.

Módosítás 54 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk A Bizottság által javasolt szöveg 9 cikk Minısített dokumentumok kezelése (1) A minısített dokumentumok az intézményektıl vagy az általuk létesített ügynökségektıl, tagállamoktól, harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektıl származó, az érintett intézmény szabályainak megfelelıen "TRÈS SECRET/TOP SECRET",

48 /PE 478.783

HU


"SECRET" vagy "CONFIDENTIEL" minısítéső dokumentumok, amelyek védelme az Európai Unió, illetve annak egy vagy több tagállama alapvetı érdeke a 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozó területeken, nevezetesen közbiztonsági, védelmi és katonai ügyekben. (2) A 7. és 8. cikkben megállapított eljárások alapján a minısített dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmekkel csak azok a személyek foglalkozhatnak, akik jogosultak betekinteni ezekbe a dokumentumokba. Ezek a személyek, a 11. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, azt is értékelik, hogy a minısített dokumentumokra milyen hivatkozások tehetık a nyilvános nyilvántartásban. (3) A minısített dokumentumok csak a kibocsátó hozzájárulásával vehetık fel a nyilvántartásba, illetıleg adhatók ki. (4) A minısített dokumentumhoz való hozzáférés megtagadása mellett döntı intézmény olyan módon indokolja meg határozatát, hogy ne sértse a 4. cikk alapján védelemben részesített érdekeket. (5) A tagállamok megfelelı intézkedéseket hoznak annak biztosítása érdekében, hogy a minısített dokumentumokra irányuló kérelmek elbírálása során tiszteletben tartsák az e cikkben, valamint a 4. cikkben foglalt elveket. (6) Az intézmények a minısített dokumentumokra vonatkozó szabályaikat nyilvánosságra hozzák. (7) A Bizottság és a Tanács az intézmények között elfogadott megállapodásoknak megfelelıen tájékoztatja az Európai Parlamentet a minısített dokumentumok tekintetében.

Módosítás 55 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 3 a bekezdés (új) PE 478.783\ 49

HU


Módosítás (3a) A dokumentum tartalmát látássérülés, munkanyelv vagy az operációs rendszer alapján történı megkülönböztetés nélkül bocsátják rendelkezésre. Az intézmények biztosítják a kérelmezı számára a dokumentumok tartalmához való tényleges hozzáférést technikai megkülönböztetés nélkül.

Módosítás 56 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 4 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (4) A másolatok elkészítésének és elküldésének költsége a kérelmezıre áthárítható. Ez a díj nem haladhatja meg a másolatok elkészítésének és elküldésének tényleges költségét. Ingyenes a helyszíni tanulmányozás, a 20 db A4-es mérető oldalnál kevesebb másolat és a közvetlen hozzáférés elektronikus formában vagy a nyilvántartáson keresztül.

Módosítás (4) A másolatok elkészítésének és elküldésének költsége a kérelmezıre áthárítható. Ez a díj nem haladhatja meg a másolatok elkészítésének és elküldésének tényleges költségét. Ingyenes a helyszíni tanulmányozás, az 50 db A4-es mérető oldalnál kevesebb másolat és a közvetlen hozzáférés elektronikus formában vagy a nyilvántartáson keresztül.


Módosítás

(3) Az intézmények haladéktalanul meghozzák a nyilvántartás létrehozásához szükséges intézkedéseket; a nyilvántartás mőködése megkezdésének legkésıbbi idıpontja 2002. június 3.

(3) Az intézmények a nyilvántartások közötti koordináció biztosítása érdekében haladéktalanul meghozzák az intézményi nyilvántartások közös felhasználói felületének létrehozásához szükséges intézkedéseket.

50 /PE 478.783

HU

Módosítás 58 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (1) A 4. és 9. cikk figyelembevételével az EU jogalkotási aktusok vagy általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására irányuló eljárások folyamán összeállított vagy megküldött dokumentumokat a nyilvánosság számára közvetlenül hozzáférhetıvé kell tenni.

Módosítás (1) Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek a dokumentumokat a nyilvánosság számára elektronikus formában vagy nyilvántartáson keresztül közvetlenül hozzáférhetıvé teszik, különösen azokat, amelyeket az Unió jogalkotási aktusainak vagy általános hatályú nem jogalkotási aktusainak elfogadására irányuló eljárások folyamán állítottak össze vagy küldtek meg.


Módosítás

(4) Minden intézmény saját eljárási szabályzatában határozza meg, mely egyéb dokumentumkategóriákat tesz a nyilvánosság számára hozzáférhetıvé.

(4) Minden intézmény saját eljárási szabályzatában határozza meg, mely egyéb dokumentumkategóriákat tesz proaktívan közvetlenül hozzáférhetıvé a nyilvánosság számára.

Módosítás 60 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – b pont A Bizottság által javasolt szöveg b) a Tanács által az EK-Szerzıdés 251. és 252. cikkében említett eljárásoknak megfelelıen elfogadott közös álláspontok és e közös álláspontok alapjául szolgáló okok, valamint az Európai Parlament álláspontja ezekben az eljárásokban;

Módosítás b) a Tanács által az EUMSZ 294. cikkében említett eljárásnak megfelelıen elfogadott álláspontok és ezek alapjául szolgáló okok, valamint az Európai Parlament álláspontja ezekben az eljárásokban;

PE 478.783\ 51

HU

Módosítás 61 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – f pont A Bizottság által javasolt szöveg f) a Közösség által vagy az EU-Szerzıdés 24. cikkének megfelelıen megkötött nemzetközi megállapodások.

Módosítás f) az Európai Unió által az EUSZ 37. cikkének, valamint az EUMSZ 207. és 218. cikkének megfelelıen megkötött nemzetközi megállapodások.


Módosítás 14a. cikk Tájékoztatási tisztviselı (1) Minden egyes intézmény, szerv, hivatal és ügynökség valamennyi általános igazgatási egysége tájékoztatási tisztviselıt nevez ki, aki az adott igazgatási egységen belül biztosítja az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelést és a helyes igazgatási gyakorlat alkalmazását. (2) A tájékoztatási tisztviselı meghatározza, hogy mely információkat célszerő közzétenni a következıkkel kapcsolatban: a) e rendelet végrehajtása, b) helyes gyakorlat; továbbá biztosítja ezen információk megfelelı formában és módon történı terjesztését. (3) A tájékoztatási tisztviselı felméri, hogy a saját általános igazgatási egységének szolgálatai követik-e a helyes gyakorlatot. (4) A tájékoztatási tisztviselı az információt kérelmezı személyt másik általános igazgatási egységhez irányíthatja, amennyiben a kérdéses információ nem az ı egységének hatáskörébe, hanem ugyanazon

52 /PE 478.783

HU

intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség másik egységének hatáskörébe tartozik, feltéve, hogy a szóban forgó mási kegység birtokában van ennek az információnak. Módosítás 63 Rendeletre irányuló javaslat 14 b cikk (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás 14b. cikk A helyes és nyitott igazgatás elve Az EUMSZ 298. cikkében elıírt szabályok elfogadása elıtti átmeneti idıszakban, az Alapjogi Charta 41. cikkében szereplı követelmények tiszteletben tartásával az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek a helyes hivatali magatartási kódex alapján általános iránymutatásokat fogadnak el és tesznek közzé a bizalmas ügykezeléssel és a szakmai titoktartással kapcsolatos, az EUMSZ 339. cikkében elıírt kötelezettségeknek, a kiegyensúlyozott és átlátható igazgatásból eredı kötelezettségeknek, valamint a személyes adatok 2001/45/EK rendelettel összhangban történı védelmének hatályára vonatkozólag. Ezen iránymutatásoknak a jelen rendelet be nem tartása esetén alkalmazandó szankciókat is tartalmazniuk kell, az Európai Unió tisztviselıinek Személyzeti Szabályzatával, az Európai Unió egyéb közalkalmazottainak alkalmazási feltételeivel, valamint az intézmények belsı szabályzatával összhangban.

Módosítás 64 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – cím A Bizottság által javasolt szöveg Ügyviteli gyakorlat az intézményekben

Módosítás Az ügyvitel átláthatóságának gyakorlata az intézményekben, szerveknél,

PE 478.783\ 53

HU

hivatalokban és ügynökségeknél Módosítás 65 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 1 a bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (1a) Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek világos és átlátható módon tájékoztatják a polgárokat szervezeti felépítésükrıl a belsı egységek hatásköreinek, a belsı munkafolyamatoknak és a hatáskörükbe tartozó eljárások várható határidejének, valamint annak a részlegnek a megjelölésével, amelyhez a polgárok segítségért, tájékoztatásért vagy közigazgatási jogorvoslatért fordulhatnak.


Módosítás (2a) Az Unió költségvetésére, annak végrehajtására és az uniós források és támogatások kedvezményezettjeire vonatkozó dokumentumokat nyilvánossá és a polgárok számára hozzáférhetıvé kell tenni. Az ilyen dokumentumokat külön weboldalon és adatbázisban, valamint az Unión belüli pénzügyi átláthatóság biztosítása érdekében létrehozott adatbázisban is hozzáférhetıvé kell tenni.

Módosítás 67 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk A Bizottság által javasolt szöveg Ez a rendelet nem érinti a szerzıi jogra vonatkozó azon hatályban lévı

54 /PE 478.783

HU

Módosítás Ez a rendelet nem érinti a szerzıi jogra vonatkozó azon hatályban lévı

szabályokat, amelyek korlátozhatják harmadik személy másolatszerzési, másolatkészítési vagy hasznosítási jogát a közzétett dokumentumok vonatkozásában.

szabályokat, amelyek korlátozhatják harmadik személy másolatkészítési vagy hasznosítási jogát a közzétett dokumentumok vonatkozásában.

Módosítás 68 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – cím (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás Záró rendelkezések


Módosítás (1a) A Bizottság legkésıbb ….-ig* jelentést tesz közzé e rendelet végrehajtásáról, és ajánlásokat, köztük adott esetben a jelenlegi helyzet változása miatt szükségessé váló javaslatokat tesz e rendelet felülvizsgálatára, valamint az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek intézkedéseire vonatkozó cselekvési programot dolgoz ki. _______________ * Két évvel e rendelet hatálybalépését követıen.

PE 478.783\ 55

HU

P7_TA-PROV(2011)0581 Európai Tengerbiztonsági Ügynökség ***I Az Európai Parlament 2011. december 15-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló 1406/2002/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2010)0611 – C70343/2010 – 2010/0303(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás: elsı olvasat) Az Európai Parlament, –

tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0611),

–

tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (2) és 100. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0343/2010),

–

tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. február 16-i véleményére1,

–

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követıen,

–


–

tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság véleményére (A6-0372/2011),

1.

elfogadja elsı olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

hangsúlyozza, hogy az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség hatásköreinek kiterjesztése tekintetében a költségvetési fegyelemrıl és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról szóló, 2006. május 17-én az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött intézményközi megállapodás2 47. pontját kell alkalmazni; hangsúlyozza, hogy abban az esetben, ha a jogalkotási hatóság a hatáskör kiterjesztése mellett dönt, ez nem befolyásolhatja a költségvetési hatóság éves költségvetési eljárással kapcsolatos döntéseit;

3.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

4.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

1 2

HL C 107., 2011.4.6., 68. o. HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

56 /PE 478.783

HU

Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (1) A 2002. június 27-i 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet a tengeri biztonság magas, egységes és hatékony szintjének biztosítása és a hajók által okozott szennyezés megelızése céljából létrehozta az Európai Tengerbiztonsági Ügynökséget (a továbbiakban: az ügynökség).

Módosítás (1) Az Erika nevő olajszállító tartályhajó balesetét és az abból eredı pusztító olajszennyezést követıen elfogadott, 2002. június 27-i 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet a tengeri biztonság magas, egységes és hatékony szintjének biztosítása és a hajók által okozott szennyezés megelızése céljából létrehozta az Európai Tengerbiztonsági Ügynökséget (a továbbiakban: az ügynökség).

Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat– módosító jogszabály 1 a preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (1a) A Prestige nevő olajszállító tartályhajó 2002-es balesetét követıen az 1406/2002/EK rendeletet úgy módosították, hogy az ügynökség nagyobb hatáskörrel rendelkezzen a szennyezés elleni küzdelem tekintetében.

Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat– módosító jogszabály 2 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (2) Az ügynökség igazgatási tanácsa az 1406/2002/EK rendelet 22. cikkének megfelelıen 2007-ben független külsı értékelést készíttetett a rendelet végrehajtásáról. Az értékelés alapján 2008

Módosítás (2) Az ügynökség igazgatási tanácsa (a továbbiakban: igazgatási tanács) az 1406/2002/EK rendelet 22. cikkének megfelelıen 2007-ben független külsı értékelést készíttetett a rendelet PE 478.783\ 57

HU

júniusában ajánlásokat tett az 1406/2002/EK rendeletnek, az ügynökségnek és az ügynökség munkamódszereinek a módosításával kapcsolatban.

végrehajtásáról. Az értékelés alapján 2008 júniusában ajánlásokat tett az 1406/2002/EK rendelet, az ügynökség, annak hatásköre és munkamódszerei módosításával kapcsolatban.

Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat– módosító jogszabály 3 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Az 1406/2002/EK rendelet bizonyos rendelkezéseit a külsı értékelés megállapításai, az igazgatási tanács ajánlásai és a többéves stratégia alapján pontosítani és frissíteni kell. Az ügynökségnek emellett számos olyan új feladatot kell kapnia, amely tükrözi az uniós és a nemzetközi tengerbiztonsági politika fejlıdését. Jelentıs átvilágításokra és átszervezésekre van szükség a költségés költségvetési hatékonyság biztosítása érdekében. Ez lehetıvé teszi, hogy az ügynökség az új feladatok személyzeti szükségletének egyharmadát belsı átszervezéssel fedezze.

(3) Az 1406/2002/EK rendelet bizonyos rendelkezéseit a külsı értékelés megállapításai, az igazgatási tanács ajánlásai és az általa 2010 márciusában elfogadott többéves stratégia alapján pontosítani és frissíteni kell. Miközben az ügynökség a tengeri biztonsággal kapcsolatos kiemelt feladatokra összpontosít, számos olyan új feladatot kell kapnia, amely tükrözi az uniós és a nemzetközi tengerbiztonsági politika fejlıdését. Figyelembe véve az Unió költségvetésének korlátait, jelentıs átvilágításokra és átszervezésekre van szükség a költség- és költségvetési hatékonyság biztosítása és az átfedések elkerülése érdekében. Az új feladatok személyzeti szükségleteit, amennyiben lehetséges, belsı átszervezéssel kell fedezni.


Módosítás (3a) Ezt az átszervezést a tagállami ügynökségekkel való koordinációnak kell kísérnie.

58 /PE 478.783

HU

Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat– módosító jogszabály 3 b preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (3b) Az ügynökség már bizonyította, hogy egyes feladatokat, például a mőholdas megfigyelı rendszerek üzemeltetését uniós szinten hatékonyabban lehet elvégezni. Amikor ezeket a rendszereket egyéb szakpolitikai célkitőzések elımozdítására lehet használni, az költségvetési megtakarítást jelent a tagállamoknak, és valódi európai hozzáadott értéket képez.

Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat– módosító jogszabály 3 c preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (3c) Annak érdekében, hogy az ügynökség megfelelıen el tudja látni az e rendeletben rábízott új feladatköröket, hacsak korlátozott mértékben is, de növelni kell erıforrásait. Ennek a költségvetési eljárás során különleges figyelmet kell szentelni.


Módosítás (4a) Az igazgatási tanács tagjainak kinevezése során teljes körően figyelemmel kell lenni a nemek kiegyensúlyozott képviseletének biztosítására. Az elnök és az alelnök megválasztása, illetve a harmadik országok képviselıinek kijelölése során is figyelemmel kell lenni e célkitőzésre.

Módosítás 9

PE 478.783\ 59

HU

Rendeletre irányuló javaslat– módosító jogszabály 5 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) Az ügynökségnek az Európai Unió érdekét kell szolgálnia. Ide tartoznak azok az esetek is, amikor az ügynökség az Unió területén kívül jár el egy hatáskörébe tartozó ügyben.

(5) Az ügynökségnek az Európai Unió érdekét kell szolgálnia, és követnie kell a Bizottság iránymutatásait. Ide tartoznak azok az esetek is, amikor az ügynökség az Unió területén kívül jár el egy hatáskörébe tartozó ügyben, a harmadik országokkal folytatott mőszaki és tudományos együttmőködés révén elımozdítva az Unió tengerbiztonsági politikáját.


Módosítás (5a) Az ügynökség egy tagállam kérésére további költséghatékony intézkedésekkel támogatja a tengeri szennyezés – többek között a tengeri olaj- és gázkitermelı létesítmények által okozott szennyezések – elleni küzdelmet. Harmadik országokban elıforduló tengeri szennyezés esetén az ügynökség az Európai Bizottság kérésére jár el.


Módosítás

(6) Az ügynökségnek a hatáskörét érintı kutatási tevékenységek esetében fokozott segítséget kell nyújtania a Bizottságnak. A meglévı uniós kutatási keretben folyó munkával való párhuzamos tevékenységeket azonban kerülni kell. Az ügynökség különösen nem irányíthat kutatási projekteket.

(6) Az ügynökségnek a hatáskörét érintı kutatási tevékenységek esetében fokozott segítséget kell nyújtania a Bizottságnak és a tagállamoknak. A meglévı uniós kutatási keretben folyó munkával való párhuzamos tevékenységeket azonban kerülni kell. Az ügynökség különösen nem irányíthat kutatási projekteket. Az ügynökség hatáskörének kiterjesztésekor

60 /PE 478.783

HU

ügyelni kell a feladatok világos és pontos leírására, valamint a párhuzamosan végzett feladatok és a félreértések elkerülésére.


Módosítás (6a) Tekintettel az új innovatív alkalmazások és szolgáltatások fejlıdésére, valamint a határok nélküli európai tengeri szállítási térség létrehozására törekvı, már meglévı alkalmazások és szolgáltatások javulására, az ügynökségnek teljes mértékben ki kell használnia az EGNOS, a Galileo és a GMES programok által biztosított lehetıségeket.


Módosítás (7a) Az ügynökség részletes tájékoztatást nyújt a tagállamoknak a hajók által okozott szennyezésekrıl annak érdekében, hogy eleget tudjanak tenni a 2005/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben1 foglalt kötelezettségeiknek. A végrehajtás hatékonysága és a szankciók azonban országonként jelentısen eltérnek annak ellenére, hogy a szennyezés más országok vizeit is elérheti. ________________ 1.

HL L 255., 2005.9.30., 11.o.

PE 478.783\ 61

HU


Módosítás

(8) A közelmúlt eseményei rávilágítottak a tengeri olaj- és gázkitermelésnek a tengeri közlekedésre és a tengeri környezetre jelentett kockázataira. Az ügynökség beavatkozási lehetıségeinek felhasználását kifejezetten ki kell terjeszteni az említett tevékenységekbıl származó szennyezések bekövetkezése esetén tett intézkedésekre. Az ügynökségnek továbbá a tengeri biztonság, a tengeri védelem, a hajók által okozott szennyezés megelızése és a tengeri szennyezés elleni fellépés terén szerzett szaktudásával segítenie kell a Bizottságot az olaj- és gázkitermelı mobil tengeri létesítmények biztonságának a lehetséges hiányosságok azonosítása érdekében folytatott vizsgálatában.

(8) A közelmúlt eseményei rávilágítottak a tengeri olaj- és gázkitermelésnek a tengeri közlekedésre és a tengeri környezetre jelentett kockázataira. Az ügynökség lehetıségeinek felhasználását kifejezetten ki kell terjeszteni az említett tevékenységekbıl származó szennyezésekre. Az ügynökségnek továbbá a tengeri biztonság, a tengeri védelem, a hajók által okozott szennyezés megelızése és a tengeri szennyezés elleni fellépés terén szerzett szaktudásával segítenie kell a Bizottságot az olaj- és gázkitermelı tengeri létesítmények biztonságának a lehetséges hiányosságok azonosítása érdekében folytatott vizsgálatában. E további – az ügynökség meglévı tudásának és szakértelmének kihasználásán keresztül európai többletértéket teremtı – feladat ellátása érdekében megfelelı anyagi és személyzeti forrásokat kell biztosítani az ügynökség számára.


Módosítás (8a) A hajók által okozott olajszennyezések fényképes rögzítésére az ügynökség által jelenleg is használt CleanSeaNet rendszert kell alkalmazni a part menti vagy tengeri létesítmények által okozott szennyezések felderítésére és rögzítésére.

Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat– módosító jogszabály 8 b preambulumbekezdés (új)

62 /PE 478.783

HU


Módosítás (8b) Az egységes piac megteremtése érdekében optimalizálni kell a tengeri kabotázs igénybevételét, és csökkenteni kell a hajókat terhelı adminisztratív költségeket. Az ún. „kék övezet” projekt hozzájárulna a tagállamok kikötıibe érkezı vagy onnan induló kereskedelmi hajókra vonatkozó jelentések alaki követelményeinek enyhítéséhez.


Módosítás

(9) Az Európai Unió 2018-ig terjedı, átfogó tengeri közlekedési stratégiát dolgozott ki, amelynek részét képezi az „etengerészet” koncepciója is. Emellett pedig uniós tengerfelügyeleti hálózat kiépítésén dolgozik. Az ügynökség olyan tengeri rendszerekkel és alkalmazásokkal rendelkezik, amelyek e szakpolitikák végrehajtása szempontjából fontosak. Az ügynökségnek ezért ezeket a rendszereket és adatokat elérhetıvé kell tennie az érdekelt felek számára.

(9) Az Európai Unió 2018-ig terjedı, átfogó tengeri közlekedési stratégiát dolgozott ki, amelynek részét képezi az „etengerészet” koncepciója is. Emellett pedig uniós tengerfelügyeleti hálózat kiépítésén dolgozik. Az ügynökség olyan tengeri rendszerekkel és alkalmazásokkal rendelkezik, amelyek e szakpolitikák végrehajtása, valamint elsısorban a „kék övezet” projekt szempontjából fontosak. Az ügynökségnek ezért ezeket a rendszereket és adatokat elérhetıvé kell tennie az érdekelt felek számára.


Módosítás (9a) Az „egységes európai tengeri szállítási térség” kialakításához való hozzájárulás és a tengeri szennyezés megelızése, valamint az ellene való fellépés elımozdítása érdekében szinergiát kell teremteni a nemzeti végrehajtó hatóságok között, ideértve a nemzeti parti ırségeket is.

PE 478.783\ 63

HU

Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat– módosító jogszabály 9 b preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (9b) Az ügynökség segíti a Bizottságot és a tagállamokat az Unió „e-tengerészetnek” nevezett kezdeményezésének kidolgozásában és megvalósításában, amely a hajózási ágazat hatékonyságának javítását célozza meg az informatika hatékonyabb felhasználásával, az illetékes hatóságok feladatköreinek sérelme nélkül.

Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslaty– módosító jogszabály 9 c preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (9c) Tekintettel annak jelentıségére, hogy a nyugdíjba vonuló generáció felváltása céljából Európának folyamatosan új, magasan képzett tengerészeket kell vonzania, az ügynökségnek támogatnia kell a tagállamokat és a Bizottságot a tengerészeti képzés elımozdításában. Konkrétabban azon kell munkálkodnia, hogy az Erasmus-modell mintájára megossza a bevált gyakorlatokat és elımozdítsa a cserekapcsolatokat a tengerészeti képzéssel foglalkozó intézmények között.

Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat– módosító jogszabály 10 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (10) Uniós szinten az ügynökség mértékadó forrása lett a tengeri forgalmi adatoknak, amelyek más uniós 64 /PE 478.783

HU

Módosítás (10) Uniós szinten az ügynökség mértékadó forrása lett a tengeri forgalmi adatoknak, amelyek más uniós

tevékenységek esetén is fontosak és szerepet játszanak. Az ügynökségnek közre kell mőködnie a meghatározott partvédelmi tevékenységekre irányuló, uniós szintő szinergiák megerısítésében, különösen a kikötı szerinti állam által végzett ellenırzéssel, a tengeri forgalom és a hajózási útvonalak ellenırzésével, valamint a lehetséges környezetszennyezık nyomon követéséhez nyújtott segítséggel és hasonló tevékenységeivel. Emellett az ügynökség által végzett adatfigyelés és győjtés keretében alapvetı információkat kell szerezni arról, hogy a tengeri olaj- és gázkitermelés a tengeri közlekedésre és a tengeri környezetre nézve milyen potenciális veszélyeket hordoz magában.

tevékenységek esetén is fontosak és szerepet játszanak. Az ügynökségnek – az információk és bevált gyakorlatok különbözı parti ırségi szolgálatok közötti cseréjének támogatásával – közre kell mőködnie a tengeri szennyezés megelızésével és az ellene folytatott küzdelemmel kapcsolatos tevékenységekre irányuló uniós szintő szinergiák megerısítésében, különösen a kikötı szerinti állam által végzett ellenırzéssel, a tengeri forgalom és a hajózási útvonalak ellenırzésével, valamint a lehetséges környezetszennyezık nyomon követéséhez nyújtott segítséggel és hasonló tevékenységeivel. Emellett az ügynökség által végzett adatfigyelés és -győjtés keretében alapvetı információkat kell szerezni például a kalózkodásról, valamint arról, hogy a tengeri olaj- és gázfeltárás, -kitermelés és -szállítás a tengeri közlekedésre és a tengeri környezetre nézve milyen potenciális veszélyeket hordoz magában.


Módosítás (10a) Az ádeni-öbölbeli, illetve az Indiaióceán nyugati részén történı kalózkodás fokozott kockázata elleni küzdelem érdekében az ügynökségnek közölnie kell az uniós tengeri haderı Atalanta mőveletével az Unió lobogója alatt ezeken a nagyon kockázatosnak tekintett területeken közlekedı hajók pontos helyzetét. Ez idáig nem minden tagállam adta hozzájárulását ezen adatok közzétételéhez. Ez a rendelet hivatott a tagállamokat erre kényszeríteni az ügynökség kalózkodás elleni küzdelemben betöltött szerepének megerısítése érdekében.

PE 478.783\ 65

HU


Módosítás (11a) A kikötı szerinti állam által végzett ellenırzés terén az Unió szorosan követi a a kikötı szerinti állam által végzett ellenırzésekrıl szóló párizsi egyetértési megállapodásban foglaltakat. A hatékonyság maximalizálása érdekében az ügynökségnek és a kikötı szerinti állam által végzett ellenırzésekrıl szóló párizsi egyetértési megállapodás titkárságának a lehetı legszorosabban együtt kell mőködnie, míg a Bizottságnak és a tagállamoknak meg kell vizsgálniuk a hatékonyság kiterjesztésére irányuló további lehetıségeket.

Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 11 b preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (11b) Az ügynökség szaktudása a tengeri környezetben történı szennyezésre és balesetekre irányuló beavatkozások területén értékes lehet az olaj- és gázfeltárás, és -kitermelés engedélyezésével kapcsolatos útmutatás kialakításában is. Az ügynökségnek ezért segítenie kell a Bizottságot és a tagállamokat e feladat ellátásában.

Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat– módosító jogszabály 13 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (13) A Bizottságnak és az ügynökségnek szorosan együtt kell mőködnie az 66 /PE 478.783

HU

Módosítás (13) A Bizottságnak és az ügynökségnek szorosan együtt kell mőködnie az

ügynökség ellenırzésekkel kapcsolatos operatív munkamódszereinek kidolgozásában. Az említett munkamódszerekkel kapcsolatos jogszabályok hatálybalépéséig az ügynökségnek a meglévı gyakorlatot kell követnie az ellenırzések elvégzése során.

ügynökség ellenırzésekkel kapcsolatos operatív munkamódszereinek a lehetı leggyorsabb kidolgozása érdekében. Az említett munkamódszerekkel kapcsolatos jogszabályok hatálybalépéséig az ügynökségnek a meglévı gyakorlatot kell követnie az ellenırzések elvégzése során.

Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat– módosító jogszabály 14 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (14) Az ügynökségnek az ellenırzések során alkalmazott operatív munkamódszereivel kapcsolatos követelményeket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak megfelelıen kell elfogadni..

Módosítás (14) Az ügynökségnek az ellenırzések során alkalmazott operatív munkamódszereivel kapcsolatos követelmények elfogadása céljából a Bizottságra az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 290. cikkében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskört kell ruházni.

Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 14 a preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (14a) Mindezen intézkedéseknek, valamint az ügynökség tevékenységeinek a tagállamokkal és a Bizottsággal együttmőködve valódi európai tengeri szállítási térség kialakítására kell törekedniük.

Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 14 b preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (14b) Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó PE 478.783\ 67

HU

költségvetési rendeletrıl szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletet1 (költségvetési rendelet) és különösen annak 185. cikkét, valamint az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemrıl és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességérıl szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodást2 és különösen annak 47. pontját figyelembe kell venni. ________________ 1

HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

2

HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 1406/2002/EK rendelet 1 cikk – 2 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg 2. Az ügynökség a szükséges technikai és tudományos támogatással és magas szintő szakértelemmel segíti a tagállamokat és a Bizottságot az uniós jogszabályok megfelelı alkalmazásában a tengeri biztonság, a tengeri védelem és a hajók okozta szennyezés megelızése terén, a jogszabályok végrehajtásának ellenırzésében és a már hatályos intézkedések eredményességének értékelésében.

Módosítás 2. Az ügynökség a szükséges technikai és tudományos támogatással és magas szintő szakértelemmel segíti a tagállamokat és a Bizottságot egyrészt az uniós jogszabályok megfelelı alkalmazásában a magas szintő, egységes és hatékony tengeri biztonság biztosítása érdekében, felhasználva a tengeri szennyezés, többek között a tengeri olaj- és gázkitermelı létesítmények által okozott szennyezések esetén nyújtott támogatásra, valamint azok megelızésére és kezelésére irányuló meglévı kapacitásaikat, kialakítva a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térséget, másrészt a jogszabályok végrehajtásának ellenırzésében és a már hatályos intézkedések eredményességének értékelésében.

Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont

68 /PE 478.783

HU

1406/2002/EK rendelet 2 cikk – 1 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. Az 1. cikkben meghatározott célok megfelelı módon történı elérésének biztosítására az ügynökség a (2) bekezdésben felsorolt feladatokat látja el a tengeri biztonság, a tengeri védelem, a hajók okozta szennyezés megelızése és a tengeri szennyezés elleni fellépés terén.

1. Az 1. cikkben meghatározott célok az ügynökség elsıdleges feladatai, és azok megvalósítása elsıbbséget élvez. Az ügynökségnek az e cikk (2) bekezdésében felsorolt új feladatokkal való megbízása során el kell kerülnie a kettıs munkavégzést, és e megbízás – a tagállamok és a Bizottság kérésére – a tengeri biztonsággal és védelemmel, valamint a tengeri szennyezés megelızésével és a tengeri szennyezés elleni fellépéssel kapcsolatos feladatok megfelelı végrehajtásának függvénye.

Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 1406/2002/EK rendelet 2 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (ba), a kikötésvédelem fokozásáról szóló, 2005. október 26-i 2005/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 13. cikkének (2) bekezdésében ráruházott nyomonkövetési feladatok elvégzésében a Bizottságnak nyújtott technikai segítségben; _____________ 1

HL L 310., 2005.11.25., 28. o.

Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 1406/2002/EK rendelet 2 cikk – 2 bekezdés – c pont A Bizottság által javasolt szöveg (c) olyan technikai segítség nyújtásában, amely az IMO, az ILO, a kikötı szerinti

Módosítás (c) az IMO, az ILO, a kikötı szerinti államok által végzett ellenırzésrıl szóló PE 478.783\ 69

HU

államok által végzett ellenırzésrıl szóló párizsi szándéknyilatkozat és más kapcsolódó nemzetközi vagy regionális szervezet mőszaki testületeinek a munkájában való részvételhez szükséges;

párizsi szándéknyilatkozat és más kapcsolódó nemzetközi vagy regionális szervezet mőszaki testületeinek a munkájában való részvételhez szükséges rendelkezések korszerősítésében és továbbfejlesztésében;

Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 1406/2002/EK rendelet 2 cikk – 2 bekezdés – d pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(d) uniós szakpolitikák kidolgozásában és végrehajtásában az ügynökség feladatkörébe tartozó olyan területeken, mint amilyenek a tengeri gyorsforgalmi utak, a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség, az e-tengerészet, a belföldi vízi utak, a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv, az éghajlatváltozás és az olaj- és gázkitermelı mobil tengeri létesítmények biztonságának a vizsgálata;

(d) uniós szakpolitikák kidolgozásában és végrehajtásában az ügynökség feladatkörébe tartozó területeken, különösen a tengeri biztonság, valamint a tengeri gyorsforgalmi utak, a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség, a „kék övezet” projekt, az e-tengerészet, a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv, az éghajlatváltozás, az olajés gázkitermelı tengeri létesítmények biztonságának vizsgálata, valamint a szennyezés elleni küzdelem területén;

Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 1406/2002/EK rendelet 2 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (da) minden egyéb olyan szakpolitikával kapcsolatos információcserében, amely hatáskörei és szakértelme vonatkozásában megfelelı lehet;

Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 70 /PE 478.783

HU

1406/2002/EK rendelet 2 cikk – 2 bekezdés – e a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (ea) az európai tengerészeti képzés minıségének javítására irányuló politika kidolgozásában és végrehajtásában, valamint a tengerészeti szakmák népszerősítésében, tekintettel arra, hogy az uniós tengerészeti ágazatban magasan képzett munkaerıre van szükség;

Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 1406/2002/EK rendelet 2 cikk – 2 bekezdés – f pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(f) az ügynökség tevékenységi területei szempontjából fontos, folyamatban lévı és befejezett kutatási projektek vizsgálatában; ide tartozik az egyes kutatási projektekbıl eredı lehetséges szabályozási intézkedéseknek és a további uniós szintő kutatások központi témájának és prioritásainak az azonosítása is;

(f) az ügynökség tevékenységi területei szempontjából fontos, folyamatban lévı és befejezett kutatási projektek vizsgálatában; ide tartozik az egyes kutatási projektekbıl eredı lehetséges szabályozási intézkedések azonosítása is;

Módosítás 37 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 1406/2002/EK rendelet 2 cikk – 2 bekezdés – f a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (fa) a tengeri környezetben végzett olaj- és gázfeltárás és -kitermelés engedélyezésével és különösen annak környezetvédelmi és polgári védelmi szempontjaival kapcsolatos követelmények és bármely útmutatás kialakításában;

PE 478.783\ 71

HU


Módosítás (ba) a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek, valamint a tengerészeti hatóságok vonatkozó tevékenységeinek közös szabályairól és szabványairól szóló, 2009. április 23-i 2009/15/EK irányelv1 9. cikkének értelmében és a lobogó szerinti állam jogainak és kötelezettségeinek sérelme nélkül a tagállamok nevében tanúsítási feladatokat ellátó elismert szervezetek ellenırzésének támogatásában; ________________ 1

HL L 131., 2009.5.28., 47. o.

Módosítás 39 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 1406/2002/EK rendelet 2 cikk – 3 bekezdés – b b pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (bb) a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályairól és szabványairól szóló, 2009. április 23-i 391/2009/EK rendelet1 3., 5., 6., 7. és 8. cikkében leírt feladatok ellátása terén a Bizottságnak nyújtott segítségben, valamint az ugyanezen rendelet 10. cikkének alkalmazásával és végrehajtásával kapcsolatos tanácsadásban; ________________ 1

Módosítás 40

72 /PE 478.783

HU

HL L 131., 2009.5.28., 11. o.

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 1406/2002/EK rendelet 2 cikk – 3 bekezdés – c pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(c) abban, hogy a véletlen vagy szándékos tengeri szennyezés elhárítására irányuló tevékenységeket – a 2007/779/EK, Euratom határozattal létrehozott Polgári Védelmi Mechanizmus révén – költséghatékony módon további eszközökkel támogassa, ha erre felkérik; ebben az összefüggésben az ügynökség segítséget nyújt az érintett tagállamnak, amelynek a felügyelete alatt a tisztítási mőveletek zajlanak.

(c) abban, hogy a véletlen vagy szándékos tengeri szennyezés elhárítására irányuló tevékenységeket – a 2007/779/EK, Euratom határozattal létrehozott Polgári Védelmi Mechanizmus révén – költséghatékony módon további eszközökkel támogassa, ha erre felkérik; ebben az összefüggésben az ügynökség a megfelelı technikai eszközök rendelkezésre bocsátásával segítséget nyújt az érintett tagállamnak, amelynek a felügyelete alatt a tisztítási mőveletek zajlanak;

Módosítás 41 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 1406/2002/EK rendelet 2 cikk – 3 bekezdés – c a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (ca) a tengerészek képesítésével és foglalkoztatásával kapcsolatos adatok győjtésében és elemzésében a tengerészek képzésével kapcsolatos bevált gyakorlatok európai szinten való megosztása céljából;

Módosítás 42 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 1406/2002/EK rendelet 2 cikk – 3 bekezdés – c b pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (cb) az iskolák megfelelı összehangolásában a képzési programok PE 478.783\ 73

HU

harmonizálása céljából;

Módosítás 43 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 1406/2002/EK rendelet 2 cikk – 3 bekezdés – c c pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (cc) a tengerészeti képzéssel foglalkozó intézetek közötti Erasmus típusú csererendszer létrehozásának megkönnyítésében;

Módosítás 44 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 1406/2002/EK rendelet 2 cikk – 3 bekezdés – c d pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (cd) technikai szakértelem biztosításában a hajógyártás vagy a tengeri közlekedéshez kapcsolódó bármely egyéb tevékenység területén a környezetkímélı technológiák használatának javítása és a biztonság szintjének növelése céljából;

Módosítás 45 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 1406/2002/EK rendelet 2 cikk – 4 bekezdés – a a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (aa) a mőveleteket megkönnyítı adatok és információk nyújtásával, különösen automatikus azonosító rendszereik és mőholdképek használatával az illegális kereskedelem és a kalózkodás elleni küzdelem keretében tett intézkedések

74 /PE 478.783

HU

támogatásában;

Módosítás 46 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 1406/2002/EK rendelet 2 cikk – 4 bekezdés – a b pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás ab) az ügynökség tevékenységi területeivel kapcsolatos makroregionális uniós politika kidolgozásában és megvalósításában;

Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 1406/2002/EK rendelet 2 cikk – 4 bekezdés – b pont A Bizottság által javasolt szöveg (b) a tengeri baleseteknek a 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti kivizsgálásában; az ügynökség támogatja a tagállamokat a súlyos tengeri balesetek kivizsgálásában, és elemzi a baleseti jelentéseket az uniós hozzáadott értéknek a levonható tanulságok alapján történı megállapítása érdekében.

Módosítás (b) a tengeri baleseteknek a 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti kivizsgálásában; az ügynökség az illetékes tagállamok kérésére támogatja a tagállamokat a súlyos tengeri balesetek kivizsgálásában, és elemzi a baleseti jelentéseket az uniós hozzáadott értéknek a levonható tanulságok alapján történı megállapítása érdekében; ebben az összefüggésben az ügynökséget fel kell kérni, hogy nyújtson támogatást a tagállamoknak a (part menti és nyílt tengeri) tengeri létesítményeket, köztük az olaj- és gázkitermelı létesítményeket érintı balesetek kivizsgálásához, a tagállamokat pedig fel kell kérni, hogy teljes mértékében és idıben mőködjenek együtt az ügynökséggel;

PE 478.783\ 75

HU


Módosítás (ba) a tengeri létesítmények által okozott olajszennyezésekkel kapcsolatban az ügynökség CleanSeaNet szolgáltatásának felhasználásával segítséget nyújt a tagállamoknak és a Bizottságnak e szennyezések kiterjedésének és környezeti hatásának figyelemmel kísérésére;

Módosítás 49 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 1406/2002/EK rendelet 2 cikk – 4 bekezdés – b b pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (bb) a tengeri olaj- és gázkitermelı létesítmények tekintetében a vészhelyzeti intézkedési tervekkel és a vészhelyzeti készültséggel kapcsolatos tagállami szabályok értékelésekor és az olajszennyezések elleni fellépések összehangolásakor baleset esetén;

Módosítás 50 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 1406/2002/EK rendelet 2 cikk – 4 bekezdés – b c pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (bc) tengeri létesítmények tekintetében a biztonsággal, megelızéssel és környezetvédelemmel kapcsolatos tengeri szempontok független, harmadik fél által gyakorolt felügyeletének biztosításában, valamint készenléti terv készítésében;

76 /PE 478.783

HU

Módosítás 51 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 1406/2002/EK rendelet 2 cikk – 4 bekezdés – c pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(c) objektív, megbízható és összehasonlítható statisztikák, információk és adatok szolgáltatásában, valamint lehetıvé teszi, hogy a Bizottság és a tagállamok megtegyék a tevékenységeik javításához és a meglévı intézkedések hatékonyságának értékeléséhez szükséges lépéseket. Ezek a feladatok magukban foglalják a mőszaki adatok összegyőjtését, rögzítését és értékelését, a meglévı adatbázisok szisztematikus kihasználását, ideértve a szóban forgó adatbázisok kölcsönös gyarapítását is, és adott esetben további adatbázisok létrehozását. Az ügynökség az összegyőjtött adatok alapján segítséget nyújt a Bizottságnak a hajókkal kapcsolatos információk közzétételében a 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében. Az ügynökség továbbá a 2005/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv összefüggésében segíti a Bizottságot és a tagállamokat a jogellenes kirakodásokat végzı hajók azonosításának és felkutatásának javítására irányuló tevékenységükben.

(c) objektív, megbízható és összehasonlítható statisztikák, információk és adatok szolgáltatásában, valamint lehetıvé teszi, hogy a Bizottság és a tagállamok megtegyék a tevékenységeik javításához és a meglévı intézkedések eredményességének és költséghatékonyságának értékeléséhez szükséges lépéseket. Ezek a feladatok magukban foglalják a mőszaki adatok összegyőjtését, rögzítését és értékelését, a meglévı adatbázisok szisztematikus kihasználását, ideértve a szóban forgó adatbázisok kölcsönös gyarapítását is, és adott esetben további adatbázisok létrehozását. Az ügynökség az összegyőjtött adatok alapján segítséget nyújt a Bizottságnak a hajókkal kapcsolatos információk közzétételében a 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében. Az ügynökség továbbá a 2005/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv összefüggésében segíti a Bizottságot és a tagállamokat a jogellenes kirakodásokat végzı hajók azonosításának és felkutatásának javítására irányuló tevékenységükben.

Módosítás 91 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 1406/2002/EK rendelet 2 cikk – 4 a bekezdés (új)

PE 478.783\ 77

HU


Módosítás (4a) Az Ügynökség összeállítja a „tengeri események” – köztük „kockázatos események” és „balesetveszélyes helyzetek”– éves áttekintését a tagállamok érintett nemzeti testületei által összegyőjtött adatok alapján. Ezt az áttekintést minden évben az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátják.

Módosítás 53 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 1406/2002/EK rendelet 2 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg 5. Az ügynökség a Bizottság kérésére az alkalmazandó uniós jogszabályok végrehajtáshoz technikai segítséget nyújt az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országoknak, a szomszédos európai partnerországoknak és a kikötı szerinti államok által végzett ellenırzésrıl szóló párizsi szándéknyilatkozat részes országainak.

Módosítás 5. Az ügynökség a Bizottság kérésére az alkalmazandó uniós jogszabályok végrehajtáshoz technikai segítséget nyújt az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országoknak, szükség esetén a szomszédos európai partnerországoknak és a kikötı szerinti államok által végzett ellenırzésrıl szóló párizsi szándéknyilatkozat részes országainak.

Módosítás 54 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 1406/2002/EK rendelet 3 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. Az ügynökség a tagállamokban ellenırzéseket végez feladatai teljesítése céljából és annak érdekében, hogy segítse a Bizottságot kötelezettségeinek teljesítésében, különösen annak értékelésében, hogy az uniós jogszabályok

1. Az ügynökség segítséget nyújt a Bizottságnak a környezeti hatásvizsgálatok felülvizsgálatában, és a Bizottság kérésére ellenırzéseket végez a tagállamokban feladatai teljesítése céljából és annak érdekében, hogy segítse a Bizottságot kötelezettségeinek

78 /PE 478.783

HU

végrehajtása eredményes-e.

teljesítésében, különösen annak értékelésében, hogy az uniós jogszabályok végrehajtása eredményes-e.

Az ügynökség szerepet vállalhat a tengeri tevékenységekre vonatkozó környezeti hatásvizsgálatok ellenırzésében is, hogy ki lehessen küszöbölni a rendkívül érzékeny tengeri ökoszisztémákra káros környezeti hatásokat. Módosítás 55 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 1406/2002/EK rendelet 3 cikk – 2 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. Az ügynökség által az (1) bekezdés szerinti ellenırzések végzése során alkalmazott operatív munkamódszereknek meg kell felelniük a 23. cikk (2) bekezdésében szereplı eljárással összhangban elfogadott követelményeknek.

2. Az ügynökség által az (1) bekezdés szerinti ellenırzések végzése során alkalmazott operatív munkamódszereknek meg kell felelniük a 23. cikk (1) bekezdésében szereplı eljárással összhangban elfogadott követelményeknek.

Módosítás 56 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 1406/2002/EK rendelet 3 cikk – 3 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. Adott esetben, és amennyiben az ellenırzési ciklus lezárult, az ügynökség elemzést készít a ciklusban készült jelentésekrıl, hogy a meglévı intézkedések eredményességével kapcsolatban horizontális megállapításokat tegyen, és levonja az általános következtetéseket. Az ügynökség ezt az elemzést átadja a Bizottságnak, amely azt megvitatja a tagállamokkal.

3. Adott esetben, és amennyiben az ellenırzési ciklus lezárult, az ügynökség elemzést készít a ciklusban készült jelentésekrıl, hogy a meglévı intézkedések eredményességével és költséghatékonyságával kapcsolatban horizontális megállapításokat tegyen, és levonja az általános következtetéseket. Az ügynökség ezt az elemzést átadja a Bizottságnak, amely azt megvitatja a tagállamokkal, továbbá a nyilvánosság számára is elérhetıvé teszi, könnyen hozzáférhetı – többek között elektronikus – formában.

PE 478.783\ 79

HU


Módosítás

3. A Bizottság kérésére az igazgatási tanács az érintett tagállamok hozzájárulásával határozhat az ügynökség feladatainak leghatékonyabb és legeredményesebb végrehajtásához szükséges regionális központok létrehozásáról.

3. A Bizottság kérésére az igazgatási tanács az érintett tagállamok hozzájárulásával és együttmőködése mellett határozhat az ügynökség feladatainak leghatékonyabb és legeredményesebb végrehajtásához szükséges regionális központok létrehozásáról, fokozva a megelızı intézkedésekben jelenleg szerepet vállaló regionális és nemzeti hálózatokkal való együttmőködést, továbbá meghatározva a regionális központ pontos tevékenységi körét a szükségtelen pénzügyi költségek elkerülése mellett.

Módosítás 58 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 pont – -a pont (új) 1406/2002/EK rendelet 10 cikk – 2 bekezdés – b pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (-a) a b pontot a következı szöveg helyettesíti: „(b) elfogadja az ügynökség tevékenységérıl szóló éves jelentést, és azt legkésıbb június 15-ig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevıszéknek és a tagállamoknak. Az Ügynökség évente megküldi a költségvetési hatóság részére az értékelési eljárások kimenetelére vonatkozó összes információt;”

80 /PE 478.783

HU

Módosítás 59 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 pont – a pont 1406/2002/EK rendelet 10 cikk – 2 bekezdés – c a pont A Bizottság által javasolt szöveg (ca) a Bizottság véleményének figyelembevételével elfogadja az ügynökségnek a következı öt évre vonatkozó többéves stratégiáját;

Módosítás (ca) az Európai Parlament és a Bizottság véleményének figyelembevételével elfogadja az ügynökségnek a következı öt évre vonatkozó többéves stratégiáját;

Módosítás 60 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 pont – ba pont (új) 1406/2002/EK rendelet 10 cikk – 2 bekezdés – h pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (ba) a h pontot a következı szöveg helyettesíti: „(h) a 18., 19. és 21. cikk értelmében eleget tesz az ügynökség költségvetésével kapcsolatos kötelezettségeinek, valamint felügyeli és biztosítja a belsı és külsı ellenırzési jelentésekben és értékelésekben szereplı észrevételek és ajánlások megfelelı nyomon követését;”

Módosítás 61 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 a pont (új) – a pont (új) 1406/2002/EK rendelet 11 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (3a) A 11. cikk a következıképpen módosul: (a) az (1) bekezdés második albekezdését a következı szöveg helyettesíti: „A bizottság tagjait a tengeri biztonság PE 478.783\ 81

HU

és a tengeri szennyezés elleni védelem és fellépés területén szerzett tapasztalataik és szakértelmük alapján nevezik ki. Tapasztalattal és technikai ismeretekkel rendelkeznek továbbá az általános pénzügyi irányítás, az igazgatás és az emberi erıforrások igazgatása területén is.”

Módosítás 62 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3a pont - b pont (új) 1406/2002/EK rendelet 11 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (b) egy új 2a albekezdéssel egészül ki a következıképpen: „(2a)Az igazgatási tanács tagjai évente egy-egy nyilvános írásbeli nyilatkozatot tesznek kötelezettségvállalásaikról és minden olyan közvetlen vagy közvetett érdekeltségükrıl, amely érintheti függetlenségüket. Az üléseken jelzik az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos minden olyan érdekeltségüket, amelyrıl feltehetı, hogy függetlenségüket befolyásolhatja, és tartózkodnak e napirendi pontok megvitatásában és az ezekkel kapcsolatos szavazásban való részvételtıl.”

Módosítás 63 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3a pont - c pont (új) 1406/2002/EK rendelet 11 cikk – 3 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (c) A (3) bekezdése helyébe a következı szöveg lép: „3. A hivatali idı négy év. A hivatali idı

82 /PE 478.783

HU

egyszer megújítható.” Módosítás 64 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3a pont - d pont (új) 1406/2002/EK rendelet 11 cikk – 4 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (d) A (4) bekezdést a következıszöveg helyettesíti: „(4) Adott esetben, a harmadik országok képviselıinek részvételét és annak feltételeit a 17. cikk (2) bekezdésében említett intézkedésekben kell meghatározni. E részvétel nem befolyásolja a Bizottság képviselıinek szavazati hányadát az igazgatási tanácsban”.

Módosítás 88 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 b pont (új) 1406/2002/EK rendelet 12 cikk – 1 a bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás 3b) A 12. cikk a következı (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az elnök és az elnökhelyettes megválasztásakor tiszteletben kell tartani a nemek közötti egyenlıség elvét is.”

Módosítás 65 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 c pont (új) 1406/2002/EK rendelet 14 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (3c) A 14. cikk (2) bekezdésének elsı PE 478.783\ 83

HU

albekezdését a következı helyettesíti: „2. Az egyes tagállami képviselık egyenlı mértékben elosztva az összes szavazat 75 százalékával rendelkeznek. A Bizottság egyes képviselıi egyenlı mértékben elosztva az összes szavazat 25 százalékával rendelkeznek. Az ügynökség ügyvezetı igazgatója nem szavaz.” Módosítás 66 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 4 pont – a pont 1406/2002/EK rendelet 15 cikk – 2 bekezdés – a pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(a) elkészíti az ügynökség többéves stratégiáját, és azt a Bizottsággal folytatott konzultáció után benyújtja az igazgatási tanácsnak, legalább 8 héttel annak ülése elıtt;

(a) elkészíti az ügynökség többéves stratégiáját, és azt a Bizottsággal és az Európai Parlament illetékes bizottságával folytatott konzultáció után benyújtja az igazgatási tanácsnak, legalább 8 héttel annak ülése elıtt;

Módosítás 67 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 4 pont – a pont 1406/2002/EK rendelet 15 cikk – 2 bekezdés – a a pont A Bizottság által javasolt szöveg (aa) elkészíti az ügynökség többéves személyzeti politikai tervét, és azt a Bizottsággal folytatott konzultáció után benyújtja az igazgatási tanácsnak;

Módosítás (aa) elkészíti az ügynökség többéves személyzeti politikai tervét, és azt a Bizottsággal és az Európai Parlament illetékes bizottságával folytatott konzultáció után benyújtja az igazgatási tanácsnak;

Módosítás 68 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 4 pont – a pont 1406/2002/EK rendelet 15 cikk – 2 bekezdés – a b pont

84 /PE 478.783

HU


Módosítás

(ab) elkészíti az éves munkaprogramot és az ügynökség szennyezés elhárítását célzó készültségre és szennyezés elleni fellépésre vonatkozó részletes tervét, és azokat a Bizottsággal folytatott konzultáció után benyújtja az igazgatási tanácsnak, legalább 8 héttel annak ülése elıtt. Megteszi a végrehajtásukhoz szükséges intézkedéseket. A 10. cikk (2) bekezdése c) pontjának megfelelıen reagál a tagállamok segítségnyújtás iránti kérelmére;

(ab) elkészíti az egyes tevékenységek céljaira elıirányzott tervezett humán és pénzügyi erıforrásokat is tartalmazó éves munkaprogramot és az ügynökség szennyezés elhárítását célzó készültségre és szennyezés elleni fellépésre vonatkozó részletes tervét, és azokat a Bizottsággal folytatott konzultáció után benyújtja az igazgatási tanácsnak, legalább 8 héttel annak ülése elıtt. Az ügyvezetı igazgató elfogadja az Európai Parlament illetékes bizottságának meghívását az éves munkaprogram ismertetésére és az azzal kapcsolatos eszmecserére. Megteszi a végrehajtásukhoz szükséges intézkedéseket és a 10. cikk (2) bekezdése c) pontjának megfelelıen reagál a tagállamok segítségnyújtás iránti kérelmére;

Módosítás 70 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 4 pont – b pont 1406/2002/EK rendelet 15 cikk – 2 bekezdés – d pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(d) hatékony ellenırzési rendszert hoz létre abból a célból, hogy az ügynökség eredményeit össze lehessen hasonlítani mőködési céljaival és az e rendeletben meghatározott feladataival. Biztosítja, hogy az ügynökség szervezeti struktúráját rendszeresen kiigazítsák a változó igények szerint, a rendelkezésre álló pénzügyi és emberi erıforrások figyelembevételével. Ezek alapján az ügyvezetı igazgató évente általános jelentéstervezetet készít, és azt benyújtja az igazgatási tanácsnak. A jelentés külön részben foglalkozik az ügynökségnek a szennyezés elhárítását célzó készültségre és szennyezés elleni fellépésre vonatkozó részletes tervének pénzügyi végrehajtásával, és aktuális információkkal szolgál a terv keretében finanszírozott

(d) hatékony ellenırzési rendszert hoz létre abból a célból, hogy az ügynökség eredményeit össze lehessen hasonlítani az e rendeletben meghatározott céljaival és feladataival. Ennek érdekében a Bizottsággal egyetértésben az elért eredmények tényleges értékelésére alkalmas teljesítménymutatókat állít fel. Biztosítja, hogy az ügynökség szervezeti struktúráját rendszeresen kiigazítsák a változó igények szerint, a rendelkezésre álló pénzügyi és emberi erıforrások figyelembevételével. Ezek alapján az ügyvezetı igazgató évente általános jelentéstervezetet készít, és azt benyújtja az igazgatási tanácsnak. A jelentés külön részben foglalkozik az ügynökségnek a szennyezés elhárítását célzó készültségre és szennyezés elleni fellépésre vonatkozó PE 478.783\ 85

HU

tevékenységek helyzetével kapcsolatban. Megállapítja az elismert szakmai színvonalnak megfelelı rendszeres értékelési eljárásokat.

részletes tervének pénzügyi végrehajtásával, és aktuális információkkal szolgál a terv keretében finanszírozott tevékenységek helyzetével kapcsolatban. Megállapítja az elismert szakmai színvonalnak megfelelı rendszeres értékelési eljárásokat;


Módosítás

1. Az ügyvezetı igazgatót az igazgatási tanács nevezi ki és menti fel. Kinevezése öt évre szól, és a kinevezés a Bizottság által javasolt jelöltek közül, az érdemek és a dokumentált irányítási és vezetıi képességek figyelembevételével, valamint a tengeri biztonság, a tengeri védelem, a hajók okozta szennyezés megelızése és a tengeri szennyezés elleni fellépés terén győjtött szakértelem és tapasztalatok alapján történik. Kinevezése elıtt az igazgatási tanács által kiválasztott jelölt felkérhetı, hogy tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament illetékes bizottsága elıtt, és válaszoljon az annak tagjai által feltett kérdésekre. Az igazgatási tanács határozatát az összes szavazásra jogosult tag négyötödös többségével hozza meg.

1. Az ügyvezetı igazgatót az igazgatási tanács nevezi ki és menti fel. Kinevezése öt évre szól, és a kinevezés a Bizottság által javasolt jelöltek közül, az érdemek és a dokumentált irányítási és vezetıi képességek figyelembevételével, valamint a tengeri biztonság, a tengeri védelem, a szennyezés megelızése és a tengeri szennyezés elleni fellépés terén győjtött szakértelem és tapasztalatok alapján történik. Kinevezése elıtt az igazgatási tanács által kiválasztott jelölt felkérhetı, hogy tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament illetékes bizottsága elıtt, és válaszoljon az annak tagjai által feltett kérdésekre. A bizottság esetleges véleményét mérlegelni kell a hivatalos kinevezés elıtt. Az igazgatási tanács határozatát az összes szavazásra jogosult tag négyötödös többségével hozza meg.

Módosítás 72 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 5 pont 1406/2002/EK rendelet 16 cikk – 2 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg 2. Az igazgatási tanács a Bizottság javaslata alapján, az értékelı jelentés 86 /PE 478.783

HU

Módosítás 2. Az igazgatási tanács a Bizottság javaslata alapján, az értékelı jelentés

figyelembevételével legfeljebb három évvel meghosszabbíthatja az ügyvezetı igazgató kinevezését. Az igazgatási tanács határozatát az összes szavazásra jogosult tag négyötödös többségével hozza meg. Ha az igazgatási tanácsnak szándékában áll megújítani az ügyvezetı igazgató megbízatását, errıl tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet. Legfeljebb egy hónappal megbízatásának megújítása elıtt az ügyvezetı igazgató felkérhetı, hogy tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament illetékes bizottsága elıtt, és annak tagjai jelenlétében válaszoljon a feltett kérdésekre. Ha megbízatását nem újították meg, az ügyvezetı igazgató mindaddig hivatalban marad, amíg utódját ki nem nevezik.

figyelembevételével legfeljebb öt évvel meghosszabbíthatja az ügyvezetı igazgató kinevezését. Az igazgatási tanács határozatát az összes szavazásra jogosult tag négyötödös többségével hozza meg. Ha az igazgatási tanácsnak szándékában áll megújítani az ügyvezetı igazgató megbízatását, errıl tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet. Legfeljebb egy hónappal megbízatásának megújítása elıtt az ügyvezetı igazgató felkérhetı, hogy tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament illetékes bizottsága elıtt, és annak tagjai jelenlétében válaszoljon a feltett kérdésekre. A bizottság esetleges véleményét mérlegelni kell a hivatalos meghosszabbítás elıtt. Ha megbízatását nem újították meg, az ügyvezetı igazgató mindaddig hivatalban marad, amíg utódját ki nem nevezik.

Módosítás 90 és 73 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 5 pont 1406/2002/EK rendelet 16 cikk – 4 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg 4. Az osztályvezetık kinevezése az érdemeik és dokumentált irányítási és vezetıi képességeik figyelembevételével, valamint a tengeri biztonság, a tengeri védelem, a hajók okozta szennyezés és a tengeri szennyezés elleni fellépés terén győjtött szakértelmük és tapasztalataik alapján történik. Az osztályvezetıket az ügyvezetı igazgató nevezi ki és menti fel, miután a döntését az igazgatási tanács jóváhagyta.

Módosítás 4. Az osztályvezetık kinevezése a nemek kiegyensúlyozott képviselete elvének tiszteletben tartásával, az érdemeik és dokumentált irányítási és vezetıi képességeik figyelembevételével, valamint a tengeri biztonság, a tengeri védelem, a hajók okozta szennyezés és a tengeri szennyezés elleni fellépés terén győjtött szakértelmük és tapasztalataik alapján történik. Az osztályvezetıket az ügyvezetı igazgató nevezi ki és menti fel, miután a döntését az igazgatási tanács jóváhagyta.

PE 478.783\ 87

HU

Módosítás 74 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 6 a pont (új) 1406/2002/EK rendelet 18 cikk – 3 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (6a) A 18. cikk (3) bekezdésének helyébe a következı szöveg lép: „3. Az ügyvezetı igazgató a tevékenységalapú költségvetés alapján elkészíti az ügynökség következı pénzügyi évre elıirányzott bevételeit és kiadásait tartalmazó költségvetési tervezetet, és azt a létszámterv tervezetével együtt megküldi az igazgatási tanács részére.”

Módosítás 75 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 6 b pont (új) 1406/2002/EK rendelet 18 cikk – 7 és 8 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (6b) A 18. cikk (7) és (8) bekezdése helyébe a következı szöveg lép: „7. Az elıirányzott bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatást a Bizottság az Európai Unió [...] általános költségvetésének tervezetével együtt megküldi az Európai Parlament és a Tanács (a továbbiakban: költségvetési hatóság) részére. 8. Az elıirányzatokra vonatkozó kimutatás alapján a Bizottság beilleszti az Európai Unió [...] általános költségvetésének tervezetébe a létszámterv céljaira általa szükségesnek tekintett elıirányzatokat és az általános költségvetésre terhelendı támogatás összegét, majd az általános költségvetést az EUMSZ 314. cikkének megfelelıen a költségvetési hatóság elé terjeszti az

88 /PE 478.783

HU

ügynökségnek az elıirányzatokra vonatkozó kimutatása és az általános költségvetésre terhelendı támogatás közötti bármely különbség feltüntetésével és magyarázatával együtt.”

Módosítás 76 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 6 c pont (új) 1406/2002/EK rendelet 18 cikk – 10 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (6c) A 18. cikk (10) bekezdésének helyébe a következı szöveg lép: „10. A költségvetést az igazgatási tanács fogadja el. A költségvetés az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követıen válik véglegessé. Az ügynökség költségvetését az éves munkaprogrammal együtt adott esetben ennek megfelelıen ki kell igazítani.”

Módosítás 77 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 7 pont 1406/2002/EK rendelet 22 cikk – 1 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg 1. '(1) Az igazgatási tanács rendszeresen és legalább ötévente független külsı értékelést készíttet e rendelet végrehajtásáról. A Bizottság az ügynökség számára hozzáférhetıvé tesz minden olyan információt, amelyet e vizsgálat szempontjából fontosnak tekint.

Módosítás 1. Az igazgatási tanács rendszeresen és legalább ötévente független külsı értékelést készíttet e rendelet végrehajtásáról, értékelve annak megfelelıségét, eredményességét és költséghatékonyságát. A Bizottság az ügynökség számára hozzáférhetıvé tesz minden olyan információt, amelyet e vizsgálat szempontjából fontosnak tekint.

PE 478.783\ 89

HU

Módosítás 78 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 7 a pont (új) 1406/2002/EK rendelet 22 cikk – 2 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (7a) A 22. cikk (2) bekezdésének helyébe a következı szöveg lép: „2. Az értékelés az ügynökség és munkamódszerei hasznosságát, megfelelıségét, elért hozzáadott értékét és hatékonyságát méri fel. Az értékelés során figyelembe kell venni az érdekelt felek véleményét európai és tagállami szinten egyaránt. Ki kell térni az ügynökség feladatainak módosításával illetve kiterjesztésével kapcsolatos felmerülı esetleges igényre, illetve arra, hogy amennyiben szerepe feleslegessé válik, tevékenységét megszüntethetik.”

Módosítás 79 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 7 b pont (új) 1406/2002/EK rendelet 22 a cikk (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (7b) A következı cikk kerül beillesztésre: „22a. cikk Megvalósíthatósági tanulmány Az e rendelet hatálybalépésétıl számított egy éven belül a Bizottság költséghatékonysági elemzést tartalmazó megvalósíthatósági tanulmányt terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a nemzeti parti ırségek összehangolásának rendszerérıl. A jelentést adott esetben jogalkotási javaslat kíséri.”

Módosítás 80 90 /PE 478.783

HU

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 7 c pont (új) 1406/2002/EK rendelet 22 b cikk (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (7c) A következı cikk kerül beillesztésre: „22b. cikk Jelentés az elért eredményekrıl Az e rendelet hatálybalépésnek idıpontjától számított [három] éven belül a Bizottság jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyben ismerteti, hogy az ügynökség hogyan teljesítette az e rendelet által rárótt további kötelezettségeket, valamint azt, hogy szükség van-e a rendeletben foglalt célok és feladatok további kiterjesztésére. Ez a jelentés különösen a következıket foglalja magában: (a) az ügynökség és a kikötı szerinti állam által végzett ellenırzésekrıl szóló párizsi egyetértési megállapodás nagyobb mértékő bevonása révén megvalósuló hatékonyságnövekedés elemzése; (b) tájékoztatás arról, hogy a tagállamok milyen hatékonyan és következetesen hajtják végre a 2005/35/EK irányelvet, és részletes statisztikai információk az alkalmazott szankciókról. A jelentést adott esetben jogalkotási javaslat kíséri.”

Módosítás 81 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 8 pont 1406/2002/EK rendelet 23 cikk – 1 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg 1. A Bizottságot a 2099/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke által létrehozott, a tengeri közlekedés

Módosítás 1. A Bizottságot felhatalmazzák, hogy a 23a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az PE 478.783\ 91

HU

biztonságával és a hajókról történı szennyezés megelızésével foglalkozó bizottság (COSS) segíti.

ügynökségnek a 3. cikk (1) bekezdésében hivatkozott ellenırzések elvégzésére vonatkozó operatív munkamódszerei tekintetében.

Módosítás 82 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 8 pont 1406/2002/EK rendelet 23 cikk – 2 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg 2. Az erre a bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezésekre is figyelemmel.


Módosítás 83 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 8 a pont (új) 1406/2002/EK rendelet 23 a cikk (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (8a) A következı cikk kerül beillesztésre: „23a. cikk A felhatalmazás gyakorlása 1. A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek szerint felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. 2. A Bizottság a [hatálybalépés idıpontja] követı ötéves idıtartamra felhatalmazást kap a 23. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésıbb hat hónappal az ötéves idıszak vége elıtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács legkésıbb három hónappal az egyes idıszakok vége elıtt nem emel kifogást a meghosszabbítás ellen, akkor a

92 /PE 478.783

HU

felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyezı idıtartamra. 3. Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 23. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követı napon vagy a határozatban megjelölt késıbbi idıpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévı, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. 4. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követıen haladéktalanul és egyidejőleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. 5. A 23. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követı[két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett idıtartam lejártát megelızıen mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Ezen idıszak az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére két hónappal meghosszabbítható.”

PE 478.783\ 93

HU

P7_TA-PROV(2011)0582 A Szíriában kialakult helyzet Az Európai Parlament 2011. december 15-i állásfoglalása a szíriai helyzetrıl Az Európai Parlament, –

tekintettel a Szíriával kapcsolatos korábbi állásfoglalásaira, elsısorban „Az egyiptomi és szíriai helyzetrıl, különös tekintettel a keresztény közösségekre” címő 2011. október 27-i1, a szíriai helyzetrıl szóló 2011. szeptember 15-i2, a Rafah Nached ügyérıl szóló 2011. október 27-i3, valamint a „Szíriáról, Jemenrıl és Bahreinrıl az arab világban és Észak-Afrikában kialakult helyzet tükrében” címő 2011. július 7-i4 állásfoglalására,

–

tekintettel a Külügyek Tanácsa Szíriáról szóló 2011. október 10-i, 2011. november 14i és 2011. december 1-jei következtetéseire, valamint az Európai Tanács 2011. október 23-i és december 9-i következtetéseire,

–

tekintettel a Tanács 2011/782/KKBP határozatára (2011. december 1.) a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekrıl és a 2011/273/KKBP határozat hatályon kívül helyezésérıl5,

–

tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai fıképviselıjének (alelnök/fıképviselı) Szíriával kapcsolatos 2011. október 8-i, 2011. november 3-i és november 28-i, valamint 2011. december 2-i nyilatkozataira, továbbá az egyik szóvivıje által 2011. november 23-án tett nyilatkozatra,

–

tekintettel a szíriai emberi jogi helyzetrıl szóló, 2011. november 22-i ENSZközgyőlési határozatra,

–

tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (EJT) Szíriai Arab Köztársaságban kialakult emberi jogi helyzetrıl szóló, 2011. december 2-i határozatára,

–

tekintettel az ENSZ emberi jogi fıbiztosa, Navi Pillay által az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 18. rendkívüli ülésén, 2011. december 2-án tett nyilatkozatra, mely szerint megvizsgálja az emberi jogok helyzetét a Szíriai Arab Köztársaságban,

–

tekintettel a független nemzetközi vizsgálóbizottság Szíriai Arab Köztársaságról szóló, 2011. november 23-i jelentésére,

–

tekintettel az ENSZ Közgyőlése harmadik bizottságának a Szíriai Arab Köztársaságban kialakult emberi jogi helyzetrıl szóló, 2011. november 22-i határozatára,

1

Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0471. Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0387. 3 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0476. 4 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0333. 5 HL L 319., 2011.12.2., 56. o. 2

94 /PE 478.783

HU

–

tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948-ban fogadtak el,

–

tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések és bánásmódok elleni egyezményre, a gyermekek jogairól szóló egyezményre, illetve a gyermekek fegyveres konfliktusba való bevonásáról szóló fakultatív jegyzıkönyvre, valamint a népirtás bőntettének megelızésérıl és megbüntetésérıl szóló egyezményre, amelyeknek Szíria is részes fele,

–

tekintettel az Arab Liga által a szíriai helyzetrıl 2011. augusztus 27-én, 2011. október 16-án és 2011. november 12-én, 16-án és 24-én kiadott nyilatkozatokra, az Arab Liga 2011. november 2-án kiadott cselekvési tervére, valamint az általa 2011. november 27én elfogadott, Szíriával szemben alkalmazandó szankciókra,

–

tekintettel a Török Köztársaság kormányának 2011. november 30-i határozatára, amelyben gazdasági szankciókat léptet érvénybe Szíriával szemben,

–

tekintettel az Iszlám Együttmőködési Szervezet 2011. november 30-i nyilatkozatára, amelyben felszólítja a szíriai kormányt, hogy azonnal szüntesse be a radikális erıszak polgárokkal szembeni alkalmazását, és tartsa tiszteletben az emberi jogokat,

–

tekintettel az Európai Bizottság és a fıképviselı által kiadott, az átalakuló szomszédság új megközelítésérıl szóló, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, 2011. május 25-i közös közleményre,

–

tekintettel az 1995. november 27–28-i barcelonai euromediterrán miniszteri konferencia zárónyilatkozatára (Barcelonai Nyilatkozat) és a földközi-tengeri térséggel foglalkozó párizsi csúcstalálkozó 2008. július 13-i együttes nyilatkozatára, amelyeket Szíria is aláírt,

–

tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (4) bekezdésére,

A.

mivel az ENSZ becslése szerint 2011 márciusa óta Szíriában 5 000-nél több embert – köztük több mint 300 gyermeket – öltek meg, ennél sokkal többen megsebesültek, 14 000-nél is többet pedig fogva tartanak, miközben több tízezren a szomszédos országokban kerestek menedéket vagy lakóhelyük elhagyására kényszerültek a rezsim által a lakossággal szemben alkalmazott kegyetlen elnyomás következtében; mivel a biztonsági erık által polgári személyekkel és családjaikkal szemben alkalmazott erıszakos fellépés, az emberi jogok megsértése és az azokkal való visszaélések a széles körő nemzetközi elítélés ellenére folytatódnak, sıt fokozódnak Szíriában; mivel a hírek szerint Szíria számos városa és falva továbbra is a kormányerık ostroma alatt áll, elvágva az élelmiszerhez, gyógyszerhez és kommunikációs lehetıségekhez való hozzáféréstıl; mivel az erıszak és a kitelepítések miatt sok szíriai humanitárius helyzete romlik;

B.

mivel a Bassár el-Aszad által bejelentett és megígért reformokra és amnesztiára a gyakorlatban sohasem került sor; mivel a szíriai kormány az igazságszolgáltatási rendszeren kívül esı különleges bíróságot, a Legfelsıbb Állambiztonsági Bíróságot (SSSC) használja fel arra, hogy bíróság elé állítsa a politikai és az emberi jogi PE 478.783\ 95

HU

aktivistákat; mivel az erıszakot a rezsim és támogatói részérıl olyan fellépések kísérik, amelyeknek célja a felekezetek közti feszültségek növelése, valamint az etnikum- és vallásközi ellentétek szítása az országban; C.

mivel 2011. november 20-án egy Sunday Times-ban közölt interjúban, majd 2011. december 7-én az amerikai ABC-nek adott interjúban Bassár el-Aszad elnök tagadta, hogy kormánya a lakossággal szemben kíméletlenül lépne fel, és úgy nyilatkozott, hogy nem érzi bőnösnek magát a tíz hónapja tartó felkeléssel szemben alkalmazott elnyomó intézkedések miatt, a biztonsági erık brutális fellépésérıl szóló beszámolók ellenére sem;

D.

mivel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2011. december 2-i határozatában határozottan elítélte az emberi jogok és az alapvetı szabadságok széles körő, rendszeres és tömeges, a szíriai hatóságok, katonai és biztonsági erık által elkövetett megsértését – a gyilkosságokat, az önkényes kivégzéseket, az üldöztetést, az önkényes fogva tartást, a kikényszerített eltőnéseket, a polgári személyekkel, köztük gyermekekkel szemben elkövetett kínzásokat és rossz bánásmódot, az erıszaktételeket és más szexuális jellegő cselekményeket, továbbá a sebesültek ellátásának megtagadását és akadályozását –, és javasolta különleges megbízott kinevezését az országban tapasztalható emberi jogi helyzet vizsgálatára;

E.

mivel a független nemzetközi vizsgálóbizottság Szíriai Arab Köztársaságról szóló jelentése arról számol be, hogy a szíriai hadsereg, a biztonsági erık és a kormányhoz hő milíciák gyakran, módszeresen és súlyosan megsértik az emberi jogokat és az alapvetı szabadságokat; mivel a vizsgálóbizottság valószínősíti, hogy Szíria különbözı pontjain emberiesség elleni bőnöket követtek el; mivel a szíriai kormány elutasította a vizsgálóbizottsággal való együttmőködést; mivel az ENSZ vizsgálóbizottságának jelentése szerint az elnyomás kezdete óta számosan dezertáltak a katonai és biztonsági erık kötelékébıl, és a dezertálások száma az elmúlt hónapokban növekedett;

F.

mivel 2011. december 2-i nyilatkozatában az ENSZ emberi jogi fımegbízottja, Navi Pillay arra figyelmeztetett, hogy a szíriai rezsim által saját országának lakossága ellen alkalmazott folytatódó kíméletlen elnyomás következtében az országban polgárháború alakulhat ki, valamint felkérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy a szíriai helyzet kapcsán forduljon a Nemzetközi Büntetıbírósághoz;

G.

mivel a szíriai hatóságok továbbra sem engedik be az országba a nemzetközi sajtó képviselıit és a nemzetközi megfigyelıket; mivel a szíriai hadsereg és biztonsági erık által a polgárokkal szemben elkövetett szisztematikus és kiterjedt emberi jogi jogsértésekrıl és általában a szíriai helyzetrıl elsısorban a szíriai menekültek és emberi jogi aktivisták beszámolóiból és mobiltelefonokról feltöltött felvételekbıl értesül a világ, és e beszámolók és felvételek az események legfontosabb dokumentumai;

H.

mivel az Európai Unió 2011. december 1-jén megerısítette a Szíriával szemben életbe léptetett korlátozó intézkedéseit, melyek magukban foglalnak az Unióban székhellyel rendelkezı vállalatokra és pénzügyi intézményekre vonatkozó további kereskedelmi tilalmakat a szíriai pénzügyi és olajágazat tekintetében, újabb eszközbefagyasztásokat és beutazási tilalmakat 11 személy és 12 szervezet vonatkozásában, fegyverembargót, és különösen olyan információs és kommunikációs technológiáknak (IKT) az Unióból Szíriába történı behozatalát, melyeket a szíriai kormány a polgárok emberi jogainak

96 /PE 478.783

HU

megsértéséhez felhasználhat; I.

mivel a Tanácsnak/EKSZ-nek mostanáig nem sikerült megállapodásra jutni az információs és kommunikációs technológiák kivitele kapcsán bejelentett tilalom szükséges részleteirıl, valamint e részleteket közzétenni; mivel számos jelentés érkezett arról, hogy uniós (székhelyő) vállalatok az országon belüli és a nemzetközi internetes forgalom és a mobilkommunikáció lehallgatására, ellenırzésére és nyilvántartására szolgáló, egyedi igényekre szabott technológiákkal látták el a szíriai kormányt; mivel uniós (székhelyő) vállalatok megfigyelıközpontokat állítottak fel és mőködtettek Szíria területén, és a szíriai kormánynak ehhez kapcsolódóan mőszaki jellegő segítséget nyújtottak;

J.

mivel mind Eric Chevallier, Franciaország szíriai nagykövete, mind pedig Robert Ford, az Egyesült Államok szíriai nagykövete visszatért Damaszkuszba, mely gesztussal kinyilvánították, hogy teljes mértékben kiállnak a szíriai lakosság küzdelme és követelései mellett; mivel októberben mindkét nagykövetet biztonsági okokból, valamint a francia érdekeltségek elleni erıszakos támadások miatt visszahívták;

K.

mivel 2011. december 1-jei következtetéseiben a Tanács újfent arra bátorította a szíriai ellenzéket, hogy hozzon létre egységes platformot, megerısítve, hogy az EU továbbra is párbeszédet folytatna a szíriai ellenzék erıszakot elutasító reprezentatív képviselıivel, valamint üdvözölte a Szíriai Nemzeti Tanács ez irányú kötelezettségvállalását;

L.

mivel 2011. november 22-én Catherine Ashton alelnök/fıképviselı találkozott a Szíriai Nemzeti Tanács képviselıivel, és hangsúlyozta elıttük az inkluzív ellenzéki politikai platform fontosságát;

M.

mivel az elmúlt hónapokban európai parlamenti képviselık párbeszédet kezdeményeztek és több alkalommal is eszmecserét folytattak a számőzetésben és az országban élı szíriai ellenzék képviselıivel;

N.

mivel a szíriai válság fenyegetést jelent az egész közel-keleti térség stabilitására és biztonságára nézve;

O.

mivel 2011. november 16-án az Arab Liga felfüggesztette Szíria tagságát a regionális szervezetben, mivel Szíria nem teljesítette az Arab Liga béketervében foglalt feltételeket, melyek között szerepelt, hogy az engedetlen városokból visszarendelik a harckocsikat, leállítják a tiltakozók elleni támadásokat, párbeszédet kezdenek az ellenzékkel, továbbá beengedik az országba az Arab Liga 500 megfigyelıjét a helyzet értékelése céljából; mivel 2011. november 27-én az Arab Liga – több ultimátum után – szankciókat hagyott jóvá Szíria ellen, köztük vagyonok befagyasztását és beruházási embargót;

P.

mivel a török kormány – követve az Arab Liga példáját – 2011. november 30-án új szíriai kormány kinevezéséig gazdasági szankciókat és fegyverembargót léptetett életbe Szíriával szemben, mely utóbbi kiterjed fegyverek és katonai felszerelések szállítására, továbbá egy Szíriával kötött együttmőködési megállapodás felfüggesztésére; mivel a török miniszterelnök 2011. november 22-én sürgıs lemondásra szólította fel el-Aszad elnököt; mivel 2011 márciusa óta több tízezer szíriai menekült távozott Törökországba; PE 478.783\ 97

HU

Q.

mivel aggodalomra ad okot, hogy számos hírforrás szerint a szíriai hatóságok elrendelték Paolo dall’Oglio atya, a szíriai Mar Musa kolostor apátjának kitoloncolását, aki – amellett, hogy 2006-ban elsıként tüntették ki a kultúraközi párbeszédet jutalmazó Anna Lindh EuroMed díjjal – széles körben ismert tevékenységérıl, melyet az utóbbi három évtizedben az ország hitbéli békéjének érdekében kifejtett, valamint erıfeszítéseirıl, melyeket a tárgyalásokon és a kifejezés szabadságán alapuló belsı megbékélés érdekében tett; felhívja a szíriai hatóságokat, hogy tekintsenek el ettıl a cselekedettıl, amely gyengítheti a keresztények és muzulmánok között folyó párbeszédet;

R.

mivel a szíriai hatóságok 2011. december 4-én a szír–jordán határon letartóztatták Razan Gazzawi blogszerzıt, mikor állítólag épp a jordán fıvárosba, Ammanba tartott egy, a munkáltatója, a Szíriai Szólásszabadság- és Médiaközpont által a sajtószabadság tárgyában szervezett mőhelyfoglalkozásra;

1.

ismét a leghatározottabban elítéli a szíriai rezsim országának lakossága, köztük gyermekek ellen elkövetett brutális elnyomását; részvétét fejezi ki az áldozatok családjának; ismét szolidaritásáról biztosítja a szabadságért, méltóságért és demokráciáért erıszakmentesen küzdı szíriai népet, és elismerését fejezi ki bátorságáért és elszántságáért, különös tekintettel a nıkre, akik rendkívül fontos szerepet játszanak ebben a harcban;

2.

rámutat, hogy a szíriai rezsim – és a szíriai állam alkotmányos vezetıjeként a legnagyobb felelısséggel bíró Bassár el-Aszad elnök – nem tett eleget a nemzetközi emberi jogok szerinti kötelezettségeinek, és ismét felszólít arra, hogy haladéktalanul vessenek véget a békés tüntetıkel szemben alkalmazott erıszakos fellépésnek és családjaik zaklatásának, bocsássanak szabadon minden fogva tartott tüntetıt, politikai foglyot, emberi jogi jogvédıt és újságírót, továbbá engedjék be az országba a nemzetközi humanitárius és emberi jogi szervezeteket, valamint a nemzetközi sajtót;

3.

megismétli a Bassár el-Aszad elnökhöz és rezsimjéhez intézett felhívását, hogy azonnal mondjon le, hogy lehetıvé váljon a demokratikus átmenet az országban;

4.

az emberi jogok és az alapvetı szabadságok széles körő, rendszeres és tömeges, a szíriai hatóságok, katonai és biztonsági erık által elkövetett megsértésének azonnali, független és átlátható kivizsgálására szólít fel annak érdekében, hogy e cselekmények – amelyek emberiesség elleni bőntettnek minısülhetnek – minden felelısét elszámoltathassa a nemzetközi közösség;

5.

rámutat, hogy a szíriai ellenzék és a tüntetık kérték, hogy küldjenek nemzetközi megfigyelıket a polgári lakosság ellen elkövetett támadások elrettentésére, továbbá hogy engedjék be az országba a nemzetközi humanitárius és emberi jogi szervezeteket, valamint a nemzetközi sajtót;

6.

békés és valódi demokratikus átmenetre hív fel, amely eleget tesz a szíriai nép legitim igényének és befogadó nemzeti politikai párbeszéden alapul, az ország valamennyi demokratikus ereje és a civil társadalom részvételével; sürgeti az ellenzéki erıket, hogy a nép védelme során kerüljék el az erıszak további fokozódásának és a helyzet katonai síkra terelıdésének csapdáját; komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a szíriai hatóságok megfélemlíthetik a számőzetésben élı ellenzéki aktivistákat is, és felhívja az EU tagállamait, hogy vegyék fontolóra az EU-ban dolgozó, ilyen esetekben

98 /PE 478.783

HU

érintett szíriai diplomaták kiutasításának lehetıségét, vagy más velük szembeni megfelelı intézkedés meghozatalát; 7.

üdvözli és határozottan támogatja a szíriai ellenzék arra irányuló törekvéseit, hogy az országon belül és kívül egyaránt egységes platformot alakítson ki, hogy továbbra is ápolja a kapcsolatokat a nemzetközi közösséggel, különösen az Arab Ligával, valamint hogy a Szíria jövıjére és demokratikus átmenetére vonatkozó közös jövıkép megvalósításán munkálkodjon; továbbra is támogatja a Szíriai Nemzeti Tanácsot, és hangsúlyozza az emberi jogok, az alapvetı szabadságjogok és a jogállamiság mellett kiálló, a békés és befogadó jellegő megközelítés melletti elkötelezettséget fenntartó szíriai ellenzék és a Szabad Szíriai Hadsereg jelentıségét; támogatja a Tanács 2011. december 1-jei következtetéseit, és sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy gyorsan hajtsák végre azokat, valamint hogy találjanak új módokat az ellenzéki erıknek nyújtandó nem katonai támogatás fokozására;

8.

ismételten hangsúlyozza, hogy a szíriai kormány nem tett eleget a lakosság védelmével kapcsolatos kötelezettségének, nem hagyott fel az emberi jogok megsértésével, és nem állította le a polgári személyek elleni támadásokat; e kudarc fényében úgy véli, hogy a nemzetközi közösségnek sürgısen meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket;

9.

üdvözli az EU arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy fokozza a szíriai rezsimmel szembeni nemzetközi nyomást; határozottan támogatja a Tanács 2011. november 14-i és december 1-jei határozatait, miszerint új korlátozó intézkedéseket vezet be a rezsim ellen, és a családtagok, valamint a rezsimet leginkább támogató vállalkozások vagyonának befagyasztására és velük szembeni utazási korlátozások bevezetésére szólít fel; hangsúlyozza, hogy az EU-nak készen kell állnia arra, hogy további intézkedéseket fogadjon el azon szíriaiak megsegítésére, akik békés eszközök révén törekednek egy demokratikus jövı elérésére; ennek kapcsán, amennyiben az elnyomás tovább folytatódik, további olyan uniós szankciókra szólít fel, amelyek a szíriai rezsimet célozzák, de minimalizálják a lakosságot érı negatív hatásokat, valamint az országban jelenleg tapasztalható és kéri a jövıbeli humanitárius vészhelyzetek kezelésére szolgáló megfelelı mechanizmusok kidolgozását; üdvözli és támogatja a Tanács 2011. december 1-jei Szíriáról szóló következtetéseit, amelyek szerint az EU kész új és nagyratörı partnerség kialakítására Szíriával valamennyi kölcsönös érdekeket szolgáló területen, beleértve támogatások nyújtását és a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok megerısítését is, amint Bassár el-Aszad elnök lemond, és megkezdıdik a valódi demokratikus átmenet;

10.

üdvözli és támogatja az ENSZ Közgyőlése által 2011. november 22-én, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által 2011. december 2-án, és az ENSZ Közgyőlésének harmadik bizottsága által 2011. november 22-én elfogadott állásfoglalásokat a szíriai emberi jogi helyzetrıl, valamint a független nemzetközi vizsgálóbizottság Szíriáról szóló 2011. november 23-i jelentését; Szíria tagságának azonnali felfüggesztésére szólít fel az UNESCO Emberi Jogi Bizottságában;

11.

sajnálja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa ez idáig nem volt képes megfelelı választ adni a Szíriában folyó brutális eseményekre; megismétli az ENSZ BT tagjaihoz, és különösen Oroszországhoz és Kínához intézett felhívását, hogy vessék latba befolyásukat annak biztosítása érdekében, hogy Szíriában tartsák tiszteletben a nemzetközi emberi jogi elıírásokat; továbbra is támogatja az EU és tagállamai által e PE 478.783\ 99

HU

téren kifejtett erıfeszítéseket; ugyanakkor arra buzdítja az ENSZ BT-t, hogy a szíriai kormány által saját népe ellen elkövetett bőncselekmények kapcsán forduljon a Nemzetközi Büntetıbírósághoz; 12.

határozottan támogatja az Arab Liga arra irányuló erıfeszítéseit, hogy véget érjen az erıszak és politikai megoldás szülessen Szíriában; üdvözli az Arab Liga azon javaslatát, hogy megfigyelı missziót küldenek a polgári lakosság védelmének biztosítására; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a szíriai hatóságok nem kötelezték el magukat a cselekvési terv végrehajtása mellett; üdvözli az Arab Liga azon döntését, hogy szankciókat vezet be a szíriai rezsimmel szemben; felszólítja a szíriai rezsimet, hogy tartózkodjon minden, a szomszédos államok stabilitásának megingatására irányuló közvetlen vagy közvetett kísérlettıl;

13.

az EU és Törökország közötti együttmőködés fokozására szólít fel a szíriai helyzet kapcsán; üdvözli, hogy Törökország elítélte a szíriai rezsimet, és gazdasági szankciókat vezetett be ellene, továbbá hogy nyitva tartja határait a menekültek elıtt;

14.

sürgeti a fıképviselıt/alelnököt, hogy minden tegyen meg annak érdekében, hogy megkezdıdjenek a tárgyalások Törökországgal, az Arab Ligával és szíriai ellenzékkel a szír-török határon létrehozandó humanitárius korridorok létrehozása céljából, a szír menekültek és az országból a katonai elnyomás miatt menekülni próbáló valamennyi polgári személy védelme érdekében;

15.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai fıképviselıjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a Kínai Népköztársaság kormányának és parlamentjének, az Orosz Föderáció kormányának és parlamentjének, a Szíriai Arab Köztársaság kormányának és parlamentjének, valamint a Török Köztársaság kormányának és parlamentjének.

100 /PE 478.783

HU

P7_TA-PROV(2011)0583 A makrogazdasági egyensúlyhiány felügyeletét célzó eredménytábla Az Európai Parlament 2011. december 15-i állásfoglalása a makrogazdasági egyensúlyhiány felügyeletét célzó eredménytáblára vonatkozó elsı tervekrıl Az Európai Parlament, –

tekintettel a gazdaságirányításról szóló, 2011. november 16-án elfogadott jogalkotási csomagra, valamint különösen a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelızésérérıl és kiigazításáról szóló 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre1,

–

tekintettel a 2011. október 27-i, „A makrogazdasági egyensúlyhiány felügyeletét célzó eredménytáblára vonatkozó elsı tervek” címő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2011)1361),

–

tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

1.

emlékeztet arra, hogy az újonnan kialakított felügyeleti mechanizmus legfıbb célja az Európai Unióban, és elsısorban az euróövezetben tapasztalható rendkívül magas makrogazdasági egyensúlyhiányok megelızése és kiigazítása; emlékeztet arra, hogy az 1176/2011/EU rendeletnek megfelelıen az új mechanizmus további célkitőzése például a tagállamok gazdasági teljesítményének tartós egymáshoz közelítése és a gazdaságpolitikák szorosabb összehangolása;

2.

hangsúlyozza, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetre való tekintettel elengedhetetlen, hogy a makrogazdasági felügyeleti keret mőködése a lehetı leghamarabb meginduljon;

3.

úgy véli, hogy a tagállami és az uniós politikák esetleges tovagyőrőzı hatásait mihamarabb (például az éves növekedési jelentés keretében), de mindenképpen a konvergenciaprogramok/stabilitási programok elfogadása elıtt és után azonosítani kell és meg kell vitatni; felkéri a Bizottságot, hogy tegye világossá, hogyan szándékozik kezelni ezeket a tovagyőrőzı hatásokat az eredménytábla legutóbbi változatában;

4.

úgy véli, hogy a tagállamok kormányainak készen kell állniuk az esetleges problémák kezelésére, mivel csak így lehet biztosítani azt, hogy a felügyeleti keret elérje a kívánt hatást;

5.

emlékeztet a Parlamentnek a makrogazdasági egyensúlytalanságok megelızésérérıl és kiigazításáról szóló európai parlamenti és a tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (az ún. „hatos csomagról”) szóló 2011. szeptember 28-i állásfoglalásához2 csatolt bizottsági nyilatkozatra, amely kimondja, hogy „a makrogazdasági felügyelet kapcsán megfelelı módon különbséget tesznek a folyófizetésimérleg-hiánnyal és a folyófizetésimérleg-többlettel rendelkezı országok között a szakpolitikai válaszintézkedések sürgıssége és a korrekciós intézkedések típusa tekintetében”;

1 2

HL L 306., 2011.11.23., 25. o. Elfogadott szövegek, P7_TA-PROV(2011)0424. PE 478.783\ 101

HU

rámutat arra, hogy ez a nyilatkozat megnyitotta az utat a „hatos csomaggal” kapcsolatos végleges megegyezés elıtt; felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is teljes mértékben tartsa magát hozzá; kitart amellett, hogy a Tanács által esetlegesen levont következtetések nem korlátozhatják a Bizottság törvényes jogait e tekintetben; 6.

megjegyzi, hogy az eredménytábla tervezetében alkalmazott mutatókra vonatkozó legtöbb tájékoztató jellegő határérték vagy csak felsı, vagy csak alsó határérték, annak ellenére, hogy a rendelet kifejezetten elıírja, hogy mind a felsı, mind az alsó határértékeket meg kell határozni, kivéve, ha az célszerőtlen; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a bizottsági munkadokumentum a legtöbb ilyen mutató esetében nem magyarázza meg, miért nem célszerő felsı és alsó határértéket egyaránt meghatározni;

7.

megjegyzi, hogy a Bizottság nem vette figyelembe az 1176/2011/EU rendelet 4. cikkében az eredménytábla közgazdasági értékelése számára kijelölt valamennyi elemet; felkéri a Bizottságot, hogy az eredménytábla közgazdasági értékelése során a felsorolt összes – különösen a foglalkoztatással, a termelékenység mozgatóival, valamint az energia szerepével kapcsolatos – elemet vegye figyelembe;

8.

hangsúlyozza, hogy a munkanélküliségi ráta esetében alkalmazott határérték nem tükrözi változó tendenciákat, például a ráta éves növekedését;

9.

tudomásul veszi, hogy a Bizottság 2012 végéig és a következı európai szemeszter számára még idıben új mutatókat kíván bevezetni a pénzügyi szektor számára a hozzájuk tartozó határértékekkel együtt; kéri a Bizottságot, hogy tegye világossá, milyen kapcsolat áll fenn a pénzügyi ágazat ezen mutatói és az Európai Rendszerkockázati Testületre vonatkozó rendeletben elıirányzott jelzırendszer között;

10.

a jövıbeli makrogazdasági eredménytáblák kapcsán – amelyek többféle mutatót is tartalmazhatnak – megjegyzi, hogy azokat az európai statisztikai rendszer és a Központi Bankok Európai Rendszere által készített független és ellenırizhetı hivatalos statisztikák alapján kell létrehozni;

11.

megjegyzi, hogy a bizottsági munkadokumentum a „rendelkezésre álló gazdasági szakirodalmat” említi, ám egyetlen konkrét hivatkozást sem közöl; felszólítja a Bizottságot, hogy az eredménytábla kapcsán adjon teljesebb képet módszertani megközelítésérıl, beleértve a különbözı tervezett lehetıségeket, valamint háttérinformációként adjon átfogó szakirodalom-jegyzéket;

12.

hangsúlyozza, hogy a Gazdasági és Monetáris Bizottság nyilvános meghallgatásokat szervezhet az eredménytábla terveirıl, mielıtt közzéteszi véleményét az új mutatók bevezetésérıl és a határértékek módosításáról;

13.

hangsúlyozza, hogy ezen új szakpolitikai eszköz átlátható megvalósítása kiemelkedı jelentıséggel bír az eljárás folyamán, és ezzel kapcsolatban sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy az eredménytáblával kapcsolatos valamennyi dokumentumot vagy munkadokumentumot hivatalosan a Parlament és a Tanács számára egyaránt eljuttassa;

14.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

102 /PE 478.783

HU

P7_TA-PROV(2011)0584 Az egységes európai közlekedési térség Az Európai Parlament 2011. december 15-i állásfoglalása az egységes európai közlekedési térség megvalósításához vezetı útitervrıl – Egy versenyképes és erıforrás-hatékony közlekedési rendszer felé (2011/2096(INI)) Az Európai Parlament, –

tekintettel a Bizottság „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erıforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” címő fehér könyvére (COM(2011)0144),

–

tekintettel az „Európai közlekedéspolitika 2010-ig: elérkezett az idı a döntésre” címő bizottsági fehér könyvrıl szóló, 2003. február 12-i állásfoglalására1,

–

tekintettel a „Tartsuk mozgásban Európát! – Fenntartható mobilitás kontinensünk számára” címő, 2007. július 12-i állásfoglalására2,

–

tekintettel a közlekedés fenntartható jövıjérıl szóló, 2010. július 6-i állásfoglalására3,

–

tekintettel az integrált tengerpolitikáról (IMP) – az elért eredmények értékelésérıl és az új kihívásokról szóló, 2010. október 21-i állásfoglalására4,

–

tekintettel a Bizottság ötödik kohéziós jelentésérıl és a 2013 utáni kohéziós politikai stratégiáról szóló, 2011. július 5-i állásfoglalására5,

–

tekintettel „A légi közlekedés védelmérıl, különös tekintettel a biztonsági szkennerekre” címő, 2011. július 6-i állásfoglalására6,

–

tekintettel a 2011 és 2020 közötti európai közúti közlekedésbiztonságról szóló, 2011. szeptember 27-i állásfoglalására7,

–

tekintettel „A polgárok hálózata” címő bizottsági közleményre (COM(1995) 601) és „A városi mobilitás cselekvési terve” címő bizottsági közleményre (COM(2009) 490),

–

tekintettel „A közlekedésben az igazságos és hatékony díjszabás felé” címő 1995-ös (COM(95)0691), valamint „A közlekedés és a CO2” címő 1998-as (COM(98)0204) bizottsági közleményre, amely utóbbit a Bizottságnak újra közzé kellene tennie,

–

tekintettel az Európa 2020 stratégiára;

1

HL C 43.E., 2004.2.19., 250–259. o. HL C 175.E., 2008.7.10., 556-561. o. 3 Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0260. 4 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0386. 5 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0316. 6 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0329. 7 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0408. 2

PE 478.783\ 103

HU

–

tekintettel a közlekedés terén elért közösségi vívmányokra,

–


–

tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0425/2011),

A.

mivel az európai közlekedéspolitika több élethelyzetben is közvetlenül érinti az uniós polgárokat, és mivel a közlekedési módok és a nemzeti rendszerek közötti összes akadályt leépítı, a versenytorzulásoktól és szociális dömpingtıl mentes, valóban egységes európai közlekedési térség nagyon hasznos volna számukra,

B.

mivel a közlekedési rendszer igen nagy jelentıségő az Európai Unió, régiói és városai fejlıdése szempontjából, hiszen a GDP mintegy 5%-á teszi ki és 10 millió munkahelyet biztosít; mivel kulcsfontosságú, hogy az EU megırizze fejlıdési és innovációs kapacitását például a mobilitás, a közlekedés és a logisztika területén, amelyek meghatározó tényezık Európa mint ipari és gazdasági központ és a globális versenyben betöltött pozíciója szempontjából; mivel a kis- és középvállalkozások különösen fontos szerepet töltenek be a közlekedési ágazatban,

C.

mivel a jövıbeli európai közlekedési és mobilitási politikának 2020-ig integrálnia kell a 20-20-20 célokat mint az ezen a területen hozott döntéseinek elsıdleges alapját,

D.

mivel a közlekedés jelentıs mértékben hozzájárulhat az Európa 2020 stratégiához, különösen a foglalkoztatás, a fenntartható gazdasági növekedés, a kutatás, az energiaügy, az innováció és a környezet tekintetében, miközben következetesebben kell erısíteni és szorosabban kell koordinálni a biztonságot és a környezetvédelmet,

E.

mivel a legutóbbi fehér könyv bizonyos céljait nem teljesítették, és ezért ezeket az itt kitőzött célokat rendszeresen felül kell vizsgálni és ki kell értékelni,

F.

mivel a közlekedési módok nem versenyezhetnek egymással, hanem egy hatékony komodalitás mint a közlekedési módok közötti hatékony modális megosztás irányadó elve keretében kell kiegészíteniük egymást,

G.

mivel a forgalom átterelésére vonatkozó célokat nem jogszabállyal, hanem csak mőködı infrastruktúra, az áttereléssel együtt járó elınyök és erısségek, valamint ösztönzık kiaknázásával lehet elérni;

H.

mivel alapvetıen fontos a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) sikeres kifejlesztésének, az összes uniós régió közlekedési hálózatai hathatós összekötésének és az uniós tagállamok infrastrukturális fejlıdése közötti egyenlıtlenségek kiküszöbölésének biztosítása,

I.

mivel a közlekedési ágazat és a határokon átnyúló infrastruktúrák továbbra is számos – határhatást eredményezı – történelmi és földrajzi akadállyal (eltérı nyomtávokkal, az Alpok, a Pireneusok vagy a Kárpátok hegyláncai által jelentett áthághatatlan akadályokkal) szembesülnek, amelyek gyakran könnyen kiküszöbölhetık, és ezért meg kell szüntetni ıket;

104 /PE 478.783

HU

J.

mivel az európai régiók közötti különbségek (peremhelyzet, infrastruktúra, táj, népsőrőség, társadalmi-gazdasági helyzet) rendkívül különbözı problémákat vetnek fel, amelyekhez rugalmas megoldásokra van szükség,

K.

mivel a szállítási piacok megnyitásának feltételévé kell tenni minden olyan szabályozási biztosíték kialakítását, amelyekre annak garantálása miatt van szükség, hogy az jobb minıségő szolgáltatást, valamint jobb képzési és foglalkoztatási feltételeket eredményezzen,

L.

mivel az EU-nak valamennyi közlekedési módra vonatkozóan következetes normákat kell megállapítania, különösen a biztonság, a technológia, a környezetvédelem és a munkakörülmények terén, ugyanakkor figyelembe véve, hogy azokban az ágazatokban, ahol ténylegesen globális szabályok érvényesülnek, az illetékes nemzetközi fórumokon keresztül hatékony szabályozást lehessen elérni,

M.

mivel a közlekedés területén elfogadott összes jogszabályt pontosan, következetesen és gyorsan kell átültetni, végrehajtani és betartatni,

1.

üdvözli a 2011-es fehér könyvet, azonban megállapítja, hogy a 2001-es fehér könyv fontos céljait csak részben vagy egyáltalán nem érték el, és javasolja, hogy

2.

–

a Bizottság a 2011 és 2020 közötti európai közúti közlekedésbiztonságról szóló jelentés alapján 2013-ig tegyen konkrét javaslatokat annak érdekében, hogy a szubszidiaritás elveit követve 2020-ig 2010-hez képest 50%-kal csökkentsék a közúti közlekedésben a halálos áldozatok és súlyos sérültek számát. E javaslatnak különleges figyelmet kell szentelnie a leginkább veszélyeztetett úthasználóknak, és minden egyes esetben fel kell tüntetni a balesetcsökkentés tekintetében várható eredményeket.

–

a Bizottság 2014-ig terjesszen elı egy javaslatot, amely a párhuzamos terhek és a piac torzulásának elkerülése mellett elıírja valamennyi teher- és személyszállítási mód külsı költségeinek az egyes közlekedési módok sajátosságait figyelembe vevı internalizálását. A külsı költségek ezen externalizálásából származó bevételeket a fenntartható mobilitáshoz és infrastruktúrához kapcsolódva a biztonságra, a kutatásra, az új technológiákra és zajcsökkentésre irányuló befektetések finanszírozására kell felhasználni;

felhívja a Bizottságot, hogy 2013-ig terjesszen elı javaslatot a szociális feltételekrıl és munkakörülményekrıl, hogy elısegítse egy valóban integrált európai közlekedési piac létrehozását, és ezzel egyidejőleg ösztönözze az ágazat vonzerejét a munkavállalók számára; e javaslatnak az összes közlekedési módban tapasztalható szociális feltételek és munkakörülmények mélyreható elemzésén, a tagállamok jogszabályai közötti harmonizáció szintjén, valamint a közlekedési munkaerıpiac 2020-ig tartó fejlıdésének hatásvizsgálatán kell alapulnia; e javaslatnak növelnie kell a foglalkoztatást és javítania kell a közlekedési ágazatban a munkavállalók helyzetét, illetve számba kell vennie azokat az új technológiákat és logisztikai szolgáltatásokat, amelyeket fel lehetne használni általában a közlekedési szolgáltatások, konkrétan pedig a fogyatékossággal élıknek nyújtott szolgáltatások javítására;

PE 478.783\ 105

HU

3.

kéri a Bizottságot, hogy a tagállamoktól kapott információk alapján 2013-ig nyújtson be egy átfogó, számszerő elemzést az EU valamennyi tagállamában fennálló jelenlegi helyzetrıl az infrastruktúra szintje, a közlekedési hálózat sőrősége és a közlekedési szolgáltatások minısége tekintetében; ez áttekintést fog nyújtani a jelenlegi helyzetrıl az EU-27 területén, ki fogja emelni a tagállamok és régióik közlekedési infrastruktúrái fejlıdése közötti egyenlıtlenségeket, és fel fogja vázolni a közlekedési infrastruktúra valamennyi módozatában a jelenlegi finanszírozás módját és a jövıbeli beruházási prioritásokat;

4.

tudatában van a közlekedési ágazat iparpolitikához, versenyképességhez és az EU kereskedelmi mérlegéhez való jelentıs hozzájárulásának; megjegyzi, hogy 2009-ben a közlekedési ágazat gép- és berendezésexportja összesen 454,7 milliárd EUR-t tett ki, ami az EU-27 teljes kivitel 41,5%-a; megjegyzi továbbá, hogy 2009-ben az EU legnagyobb kereskedelmi többletét a közlekedési ágazat gép- és berendezésexportja (112,6 milliárd EUR) és a közlekedési szolgáltatások (21,5 milliárd EUR) terén érte el;

5.

egyetért a versenyképes és erıforrás-hatékony közlekedési rendszerre irányuló tíz célkitőzéssel, illetve a fehér könyvben 2050-ig és 2030-ig megnevezett célokkal, ugyanakkor úgy véli, hogy 2020-ig tartó idıszakot – az egyes tagállamok gazdasági helyzetének fényében – a finanszírozás és a közlekedés elıtt az energiaügy és a környezet terén álló általános kihívások tekintetében pontosabban meg kell határozni, és ezért felszólítja a Bizottságot, hogy a 20-20-20 célokkal összhangban és nemzetközi partnerekkel együttmőködve dolgozzon ki jogszabályokat (az 1990-es értékeket alapul véve) a CO2-kibocsátás és egyéb ÜHG-kibocsátás 20%-os csökkentésének, illetve (a 2010-es értékeket alapul véve) az alábbi idıközi célok 2020-ig történı elérése érdekében: –

a közúti közlekedés CO2-kibocsátásának csökkentése 20%-kal,

–

a vasúti közlekedés zajterhelésének és energiafelhasználásának csökkentése 20%-kal,

–

a teljes európai légtérben a légi közlekedés CO2-kibocsátásának csökkentése 30%-kal,

–

a hajózás CO2- és szennyezıanyag-kibocsátásának csökkentése az egész EU-ban egységesen 30%-kal, amelyhez az energiahatékonysági tervezési mutatóra és a hajózási energiahatékonysági gazdálkodási tervre vonatkozó IMOmegállapodások hozzá fognak járulni;

továbbá kéri, hogy az ebben a bekezdésben említett összes célt tekintsék prioritásnak, és ezért évente vizsgálják felül ıket; 6.

hangsúlyozza, hogy a közlekedési hálózatok és piacok további megnyitásán keresztül törekedni kell az európai közlekedési belsı piac kiteljesítésére, figyelembe véve a gazdasági, foglalkoztatási, környezetvédelmi, szociális és területi szempontot, és felszólítja a Bizottságot, hogy a szolgáltatásoknak az összes közlekedési piacon történı megnyitására irányuló javaslatok ne okozzanak se szociális dömpinget, se pedig alacsonyabb minıségő szolgáltatásokat, monopóliumokat vagy oligopóliumokat; hangsúlyozza, hogy még mindig sürgıs szükség van a tengeri kikötıknek nyújtott állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásokra;

106 /PE 478.783

HU

7.

rámutat a számos területen még nem kellıen kiaknázott közlekedési potenciálra, és az egész Európai Unió versenyképességének és vonzerejének növelése érdekében hangsúlyozza egy összekapcsolható és kölcsönösen átjárható, egységes európai közlekedési térség jelentıségét, amely a közlekedési infrastruktúrák és rendszerek valóban európai irányításán alapul, és valamennyi közlekedési módban a tagállamok közötti „határhatás” kiküszöbölésével érhetı el; hangsúlyozza a területi kohézió és különösen a legkülsı régiók, szigetek, tengerparttal nem rendelkezı területek és a peremterületek megközelíthetıségébıl adódó problémák, illetve a tagállamok és a szomszédos országaik közötti kapcsolódás fontosságát;

8.

hangsúlyozza, hogy a személyszállítás és árufuvarozás terén a közlekedési és logisztikai szolgáltatások teljes lánca mentén a hatékony komodalitást – amelyet a gazdaságosság, a környezetvédelem, az energiabiztonság, a szociális és egészségügyi feltételek és munkakörülmények, valamint a biztonsági szempontok alapján mérnek, és amely figyelembe veszi a területi kohéziót, illetve az egyes országok és régiók földrajzi környezetét – a jövıbeli közlekedéspolitika vezérgondolataként kell értelmezni; véleménye szerint a közlekedési módoknak ki kell egészíteniük egymást és egymással kölcsönhatásban kell lenniük, illetve az egyéni lehetıségeik függvényében a fenti paramétereket kell alkalmazni az országok és régiók jelenlegi és jövıbeli modális megosztásának meghatározása során; úgy véli továbbá, hogy rövid és hosszú távolságokon is módszeresen elı kell mozdítani a fenntartható közlekedési eszközök használatát;

9.

megjegyzi, hogy az Unió nagymértékben függ az importált fosszilis tüzelıanyagoktól, amelynek Unión kívülrıl történı szállítása jelentıs kockázatokkal jár az Unió gazdasági biztonságát és külpolitikai lehetıségeinek rugalmasságát illetıen, ezért felszólítja a Bizottságot, hogy határozza meg és rendszeresen mérje az Unió energiaellátásának külsı biztonságát;

10.

rámutat annak fontosságára, hogy az egységes európai közlekedési térség megvalósítása érdekében fejlesszék az új tagállamok közlekedési infrastruktúráját, beleértve a közúti infrastruktúrát is, valamint kapcsolják össze ezen államok és a szomszédos országok infrastruktúráit; felszólítja a Bizottságot, hogy építse be az új tagállamok közlekedési infrastrukturális fejlesztési igényeit a jövıbeli többéves pénzügyi keretébe, hogy 2025-ig az új tagállamok közlekedési infrastruktúrája elérje a többi tagállam szintjét;

11.

üdvözli és támogatja az európai összekapcsolási eszközre és az uniós projektkötvényekkel kapcsolatos kezdeményezésre irányuló bizottsági javaslatokat, és felhívja a tagállamokat, hogy hajtsák végre az alaphálózatot, tekintve, hogy a TEN-T koncepciójának jobb és reális finanszírozási kilátások mellett korlátozott számú fenntartható projektet kell elıirányoznia; kéri, hogy –

a tagállamok vállaljanak kötelezettséget arra, hogy az európai közlekedési térségben minden egyes közlekedési módban ismert jelentıs szők keresztmetszeteket 2020-ig felszámolják, és ennek során szükség esetén támogatják azok megkerülését azáltal, hogy egy szakasz kezdı- és végpontján intermodális infrastruktúrát építenek ki, továbbá a szomszédos országok közötti kapcsolódások elhanyagolása nélkül adjanak prioritást az összes tagállam

PE 478.783\ 107

HU

közötti, határokon átnyúló projekteknek, és terjesszenek elı 2015-ig jóváhagyott finanszírozási tervet; –

a Bizottság vállaljon kötelezettséget arra, hogy növeli a TEN-T projektek finanszírozásának stabilitását, a regionális politikával együttmőködve;

–

a Bizottságnak vállaljon kötelezettséget arra, hogy támogatja az alternatív finanszírozási modelleket és eszközöket, többek között a projektkötvényeket, és a külsı költségek internalizálására irányuló javaslatai során írja elı az ebbıl származó bevételeknek a TEN-T projektek finanszírozására való fokozott felhasználását;

–

az EU által a TEN-T területén tett fellépések hosszú távú hatékonyságának és láthatóságának biztosítása érdekében a prioritások meghatározását a regionális strukturális források felhasználási feltételeivel szoros összefüggésben szemléljék, és kötelezzék a tagállamokat, hogy e projektek finanszírozását az EU többéves programjainak lejártán túl is biztosítsák;

–

a projektek prioritásait 2015 után csak akkor tartsák fenn, ha a tagállamok kötelezı erejő költségvetési határozatokat fogadtak el a projektek végrehajtásának garantálására, az EU társfinanszírozása pedig a „felhasználod, vagy elveszíted” elven alapuljon;

–

a TEN-T hálózata terjedjenek ki az EuroVelo-t, az európai távolsági kerékpárúthálózatra is;

12.

hangsúlyozza, hogy a jó közlekedési infrastruktúra és a jó megközelíthetıségi szint kialakítása gazdaságilag erısebbé tesz minden régiót, és vonzóbbá teszi ıket a közvetlen befektetések számára, hosszabb távon javítva ezáltal mind saját versenyképességüket, mind az egész EU versenypozícióját, biztosítva a belsı piac fejlıdését és teljesítve a területi kohézió célkitőzését;

13.

emlékeztet arra, hogy a közlekedési hálózatok kulcsfontosságú szerepet játszanak a területrendezési politikákban; hangsúlyozza a legfıbb közlekedési infrastruktúrák – így a nagysebességő vasutak – kiemelt jelentıségét a helyi fejlıdés felfuttatásában; úgy véli, hogy a makrorégiók és a fejlesztésükre irányuló stratégiák aktívabb szerepet játszhatnának az összehangolt, hatékony és fenntartható közlekedési politika végrehajtásában; emlékeztet a közlekedési infrastruktúrákkal összefüggı közös stratégiák kidolgozásának, megtervezésének és végrehajtásának fontosságára, valamint a közlekedés terén meglévı bevált gyakorlatok terjesztésének szükségességére; hangsúlyozza, hogy az egységes európai közlekedési térség közvetlen haszonélvezıi az uniós polgárok és vállalkozások, mivel annak célja a teher- és személyszállításra fordított idı és költségek csökkentése, valamint a piacok szorosabb integrációja;

14.

megjegyzi, hogy személyszállítás és az árufuvarozás tekintetében valamennyi közlekedéstípusban uniós szinten ugyanazokat a kockázatoknak megfelelı biztonsági elıírásokat kell alkalmazni, és felszólít e követelmény teljesítésének finanszírozásával foglakozó javaslatok kidolgozására; véleménye szerint a tengeri és légi közlekedésben szükség van elızetes nemzetközi koordinációra, és a meglévı szabályozásokat felül kell vizsgálni és szükség esetén 2015-ig át kell dolgozni, illetve fokozatosan bele kell foglalni a harmadik országokkal kötendı megállapodásokba;

108 /PE 478.783

HU

15.

hangsúlyozza a közlekedésben az alternatív, illetve megújuló energiaforrásokra való áttérés koherens stratégiájának jelentıségét, és kiemeli, hogy a meghatározott célokat az energiaszerkezeten és a már meglévı energiamegtakarítási lehetıségeken keresztül lehet elérni; rámutat, hogy ehhez az átmenethez egyedi infrastruktúrákra és ennek megfelelı ösztönzıkre van szükség, továbbá a csökkentési célokat technológiasemleges módon kell meghatározni;

16.

kéri, hogy 2015-ig terjesszenek elı egy olyan javaslatot a városi mobilitásról, ahol a projektek támogatását a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett a fenntartható mobilitási tervek helyi hatóságok általi benyújtásától teszik függıvé, amelyek városi és beépített területeken hatékony személy- és áruszállítási logisztikai láncot irányoznak elı, hozzájárulnak a forgalom nagyságának, a baleseteknek, a lég- és zajszennyezésnek a csökkenéséhez, betartják az európai közlekedéspolitikai normákat és célokat, a illeszkednek a környezı városok és régiók igényeihez, valamint nem állítanak fel új piaci akadályokat; javasolja a bevált gyakorlatok cseréjét az innováció és a városi mobilitás fenntartható koncepcióira irányuló kutatás területén;

17.

hangsúlyozza, hogy a közlekedés igénybevevıinek magatartása döntı jelentıségő, és kéri, hogy ösztönözzék a fenntartható, fizikai aktivitással járó, biztonságos és egészséges közlekedési eszközök és mobilitás választását; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett 2013-ig nyújtsanak be javaslatokat olyan kezdeményezések kidolgozására, amelyek a felhasználók számának megduplázása céljából különösen a városokban és nagyvárosokban elımozdítják a környezetbarát tömegközlekedést, a gyaloglást és a kerékpározást; ezért különösen a városokban és nagyvárosokban fontosnak tartja a biztonságos gyalogos és kerékpáros infrastruktúra kiépítését és a közlekedési szolgáltatások átjárhatóságának javítását, illetve multimodális utazásra szóló, a távolsági és helyi közlekedést összekapcsoló egységes közlekedési okmány és integrált elektronikus jegyrendszer bevezetésének elımozdítását; emlékeztet arra, hogy a közlekedés megfizethetısége és megközelíthetısége a társadalmi mobilitás döntı eleme, és a jövıbeli közlekedéspolitika megtervezésekor nagyobb figyelmet kell fordítani a fenntarthatósági célok és a társadalmi szükségletek összeegyeztetésére;

18.

meggyızıdése, hogy az utasjogok alapszabályait minden közlekedéstípusnál egy utasjogi chartában kell rögzíteni, és ezért elvárja, hogy a Bizottság legkésıbb 2012 elejéig terjesszen elı megfelelı javaslatot, amely az egyes közlekedési módok sajátos jellemzıit és a múltban szerzett tapasztalatokat egyaránt figyelembe veszi és egy fejezetben a fogyatékossággal élı utasok jogaival foglalkozik; egyszersmind felszólít e jogok egységes és következetes alkalmazásra, végrehajtására és teljesítésére egyértelmő meghatározások és iránymutatások alapján, illetve az irányítás átláthatóságára; hangsúlyozza továbbá, hogy jogszabályokra van szükség a pótdíjakra vonatkozóan a közlekedés valamennyi formájában;

19.

hangsúlyozza, hogy a közlekedési és logisztikai szolgáltatások teljes értékláncában szükség van az integrált közlekedéspolitikára ahhoz, hogy megfelelıen kezeljék a közlekedés és a mobilitás elıtt álló – és különösen a városi térségekben kialakult – kihívásokat; kéri az európai intézmények politikai döntéshozói közötti koordináció javítását, valamint egy európai logisztikai és mobilitási fórum keretében a logisztikai ágazattal, a közlekedési szolgáltatókkal és a fogyasztókkal folytatott konzultációt;

PE 478.783\ 109

HU

20.

kéri, hogy a környezetbarát logisztika és jobb mobilitásmenedzsment biztosítása képezzen prioritást;

21.

megerısíti, hogy a személy- és árulogisztika szempontjából a fenntartható multimodalitás intermodális összekötı pontokat, integrált tervezést és logisztikát, valamint integrált oktatást és szakképzést igényel;

22.

hangsúlyozza, hogy a hatékonyság, a fenntarthatóság és a munkahelyteremtés elımozdítása érdekében az EU-nak továbbra is élen kell járnia a technológiai innovációban; kéri, hogy kifejezetten a fenntartható és biztonságos mobilitásra vonatkozóan pénzügyileg támogassanak konkrét végrehajtási stratégiával és ütemtervvel és hatékony pénzügyi ellenırzéssel rendelkezı kutatási és fejlesztési programot azzal a céllal, hogy –

minden közlekedéstípusnál megırizzék az EU mint termelési és kutatási hely vezetı szerepét, különös tekintettel az ágazaton belüli szén-dioxid-mentesítésre, a kibocsátáscsökkentésre, a zajcsökkentésre valamint a biztonságra;

–

hatékony, intelligens, interoperábilis és összekapcsolt rendszereket hozzanak létre a SESAR, Galileo, GMES, ERTMS, a folyami információs szolgálatok, SafeSeaNet, LRIT és ITS kezdeményezések támogatásához;

–

gyakorlatorientált megoldásokat találjanak a gazdaságból, tudományból, politikából ás társadalomból érkezı szakértıi csoport bevonásával;

–

az e-biztonság kezdeményezés folytatásán keresztül javítsák a közúti közlekedésbiztonságot, és az adatvédelem tiszteletben tartása mellett építsék ki az e-Call segélyhívó rendszer bevezetéséhez szükséges infrastruktúrát;

23.

úgy véli, hogy valamennyi közlekedéstípus esetében le kell bontani a bürokratikus akadályokat, és ezért kéri a szállítási és logisztikai dokumentumok fokozott egyszerősítését és harmonizálását különösen az áruszállítás területén, továbbá hogy 2013-ig nyújtsanak be javaslatot a fuvarozási dokumentumok és e-dokumentumok egységesítésére, egyben a multimodális közlekedés elısegítése céljából is;

24.

hangsúlyozza az ellenırzı mőszerek, például a sebességmérı radarok és fedélzeti egységek, valamit a kommunikációs rendszerek, illetve eszközök fejlesztésének és szabványosításának szükségességét, és kéri, hogy 2013-ig tegyenek javaslatot e mőszerek kölcsönös elismerésére és interoperabilitására; hangsúlyozza, hogy fokozni kell a nemzeti hatóságok közötti együttmőködést a határokon átnyúló büntetıjogi felelısségre vonás terén, illetve nagyobb konvergenciát kell biztosítani kell a közúti közlekedésbiztonsági elıírások alkalmazása során;

25.

hangsúlyozza, hogy a szállítójármővek egységrakományai esetleges változtatásának és szabványosításának – figyelembe véve a globális szállításban használt egységrakományokat és a szállítójármővek méreteit– a multimodális közlekedés optimalizálását kell szolgálnia, valamint az üzemagyag-megtakarítás, alacsonyabb kibocsátás és jobb közútbiztonság szempontjából kimutatható elınyökkel kell járnia;

26.

javasolja, hogy a tagállamok bizonyos utakon kizárólag az európai moduláris rendszer alkalmazását engedélyezzék, amennyiben ezt a meglévı infrastruktúra és biztonsági

110 /PE 478.783

HU

követelmények lehetıvé teszik, valamint tájékoztassák a Bizottságot az engedély kiadásáról; 27.

hangsúlyozza a különbözı európai közlekedési ügynökségek jelentıségét, és kéri, hogy új lendülettel ösztönözzék európai dimenziójuk megerısítését;

28.

felszólítja a tagállamokat, hogy az energiaadózás és a hozzáadottérték-adó (héa) terén valamennyi közlekedési mód körében támogassák az egyenlı versenyfeltételek megteremtését, és dolgozzanak ennek érdekében;

29.

a közúti közlekedés tekintetében kéri, hogy

30.

–

2013-ig újra vizsgálják felül a személyszállítás és árufuvarozás terén a vezetési és pihenıidıre vonatkozó keretszabályozást, valamint azok végrehajtását, és harmonizálják a végrehajtás és az érvényesítés értelmezését, figyelembe véve az Európai Parlamentnek a közúti közlekedési ágazatban kirótt bírságok harmonizálásával kapcsolatos álláspontját; úgy véli továbbá, hogy az egész Európai Unióban egységesíteni kell az áruszállításra vonatkozó korlátozásokat;

–

tartsák be a már vállalt határidıket, és adjanak új lendületet a transzeurópai közlekedési hálózatok kiemelt projektjeinek;

–

a transzeurópai közúti hálózatban a biztonságos tehergépjármő-parkolók területét a 2010-es értékhez képest összességében 40%-kal növeljék, minıségüket (higiéniai normákat) pedig javítsák;

–

a Bizottság támogassa a tagállamok azon kezdeményezéseit, amelyek adókedvezményeken keresztül ösztönzik egy biztonságos és környezetbarát jármőpark létrehozását;

–

a Bizottság 2013 végéig készítsen jelentést a közösségi közúti szállítási piac helyzetérıl, kitérve a piaci helyzet elemzésére, többek között az ellenırzések hatékonyságának értékelésére, valamint a szakmára jellemzı foglalkoztatási feltételek alakulására, továbbá annak értékelésére, hogy – többek között a végrehajtás, az úthasználati díjak, valamint a szociális és biztonsági jogszabályok tekintetében – a szabályok összehangolása olyan mértékben haladt-e, hogy elıirányozható a belföldi közúti szállítási piacok – a kabotázst is beleértve – további megnyitása;

–

erısítsék meg a közlekedésben foglalkoztatott – köztük a személyközlekedéssel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó – személyek alap- és továbbképzését, valamint e szakmák gyakorlásának megkezdését annak érdekében, hogy javítsák a munkakörülményeket és a javadalmazást, illetve vonzóbbá tegyék e szakmákat;

–

egy szabványosított uniós módszertannal számítsák ki a közlekedési és logisztikai mőveletek szénlábnyomát, hogy elkerüljék a nemzeti megközelítések elterjedését, és támogassák az iparági kezdeményezéseket, amelyek elısegítik a szénlábnyom kiszámítását különösen a közúti árufuvarozásban;

a vízi közlekedés tekintetében kéri, hogy

PE 478.783\ 111

HU

31.

–

2013-ig tegyenek javaslatot az úgynevezett „kék övezetre”, hogy megkönnyítsék az uniós kikötık között közlekedı hajókra vonatkozó adminisztratív formaságokat, valamint az EU-n belüli tengeri közlekedés valóban egységes piacának létrehozásával és a hatályos környezet- és természetvédelmi jogszabályok betartása mellett fejlesszék a tengeri gyorsforgalmi utakban rejlı lehetıségeket;

–

indítsanak kezdeményezéseket annak biztosítása érdekében, hogy a hajók kénkibocsátásának csökkentése ne vezessen a modális váltás visszafordításához;

–

vezessenek be egy európai politikát a rövid és középtávolságú tengeri hajózásra, hogy kihasználják a belvízi útvonalak tartalékkapacitásait, és elérjék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós célkitőzéseket a közlekedési ágazatban;

–

a hatályos környezet- és természetvédelmi jogszabályok betartása mellett továbbra is támogassák a NAIADES programot, a jelenlegi NAIADES program 2014-es folytatásának biztosítása érdekében egy nyomon követési programmal együtt;

–

tegyenek javaslatot a belvízi hajózás, a belvízi kikötık és a vasúti közlekedés közötti multimodális kapcsolódási pontok (platformok) számának a 2010-es értékhez képest történı 20 százalékos növelésére 2020-ig, valamint megfelelı pénzügyi támogatásra, e célból támogatja a Marco Polo program 2013 utáni meghosszabbítását, a hajózás potenciáljának hatékony kihasználása érdekében;

–

a 2014–2020-as idıszakra szóló többéves pénzügyi kereten belül a TEN-Tforrások legalább 15 %-át olyan projektekhez rendeljék, amelyek javítják a tengeri kikötık, belvízi kikötık és multimodális platformok közötti fenntartható multimodális összeköttetéseket, hangsúlyt helyezve a vízi szállítási projektekre;

–

a tengeri közlekedés nemzetközi jellegére tekintettel a hajózási képzést 2012-ig hozzák összhangba a nemzetközi normákkal, továbbá a tengerészek képzésérıl, képesítésérıl és az ırszolgálat ellátásáról szóló módosított nemzetközi egyezmény 2010. évi módosításának uniós jogba történı átültetése érdekében minél gyorsabban fogadják el a tengerészek képzésének minimumszintjérıl szóló 2008/106/EK irányelvnek naprakésszé tételérıl szóló bizottsági javaslatot, és 2013 végéig tegyenek javaslatot a kikötıi munkavállalók képzésére vonatkozó keretfeltételek kölcsönös elismerésére, valamint a tengerészeti szakmák utánpótlását biztosító stratégiára;

a légi közlekedés tekintetében kéri, hogy –

a Bizottság és a tagállamok mozdítsák elı az egységes európai égbolt II. megvalósítását, amelyben a SESAR kiépítése fontos szerepet fog játszani, és felszólítja a Bizottságot, hogy 2013-ig terjesszen elı javaslatot az egységes európai légtér létrehozására a funkcionális légtérblokkok számának csökkentésén keresztül;

–

a Bizottság eredményesebb energiahatékonysági és ÜHG-kibocsátáscsökkentési intézkedések megvalósítása érdekében erısítse meg a koordinációt az egységes

112 /PE 478.783

HU

európai égbolt szabályozása, a SESAR és Galileo projektek, valamint a Tiszta Égbolt kezdeményezés között;

32.

–

a piac megnyitására irányuló további javaslatok során tartsák elıtérben a szolgáltatások minıségét és a nemzetközi elıírásokkal való koordinációt,

–

a Bizottság és a tagállamok mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy 2012ig az európai kibocsátáskereskedelmet nemzetközi szinten is elfogadtassák, és ezáltal szavatolva nemzetközi szinten az egyenlı versenyfeltételeket;

–

tevılegesen dolgozzanak a „Checkpoint of the Future” (a jövı ellenırzı pontja) fejlesztésén, az áru- és személyszállítás biztonsági ellenırzése érdekében;

a vasúti közlekedés tekintetében kéri, hogy –

a Bizottság a piacok további megnyitásának javaslásakor vegye figyelembe a tagállamoknak a helyi érdekő tömegközlekedés terén fennálló kötelezettségeit és a meglévı szolgáltatási kínálatot annak érdekében, hogy javítsák a jelenlegi szolgáltatási kínálatot, a tisztességes verseny garantálása és a szociális dömping megakadályozása mellett;

–

fokozottabban támogassák a különbözı tagállamok közötti mőszaki harmonizációt és az interoperabilitást, és különösen a jármővek engedélyezésére vonatkozó szabályok 2015-ig történı harmonizációját, abból a célból, hogy a jármővek engedélyezése a pénzügyileg átlátható feltételeknek megfelelıen ne tarthasson tovább két hónapnál, és 2012-ig ennek megfelelıen igazítsák ki az Európai Vasúti Ügynökség hatásköreit és forrásait;

–

adjanak friss lendületet egy megfelelıen átgondolt, 2020-ig szóló vasúti infrastrukturális, zajcsökkentési és ERTMS cselekvési terv kidolgozásának;

–

a Bizottság legkésıbb 2012. december 31-ig terjesszen elı irányelv-javaslatot, mely rendelkezéseket tartalmaz a pályahálózat-üzemeltetés és a szállítási szolgáltatások mőködtetése közötti viszonnyal kapcsolatosan, valamint javaslatot fogalmaz meg a belföldi személyszállítási szolgáltatás piacának oly módon történı megnyitására, amely nem jár a vasúti szállítási szolgáltatások minıségének romlásával és garantálja a közszolgálatiságból eredı kötelezettségek érvényesítését;

–

a vasúttársaságok nagyobb hatékonysága és egy európai hálózaton belüli szorosabb együttmőködésük érdekében a nemzeti szabályozó hatóságok legyenek függetlenek, és bıvítsék ki jogköreiket, továbbá a Bizottság 2014-ig tegyen javaslatot e cél további támogatására és egy európai szabályozó hatóság létrehozására;

–

vegyék jobban figyelembe a magas színvonalú képzést és továbbképzést, és ösztönözzék a végzettségek és képesítések határokon átnyúló elismerését;

–

a Bizottság értékelje, hogy a vasúti teherfuvarozási piac megnyitása milyen hatással volt az egyedi kocsirakományú fuvarozásra, és amennyiben e fuvarozási mennyiségben csökkenés mutatkozik, 2012. december 31-e elıtt nyújtson be PE 478.783\ 113

HU

javaslatot, amely által a tagállamoknak lehetıségük nyílik e tevékenység támogatására, annak gazdasági, társadalmi és környezeti elınyeire való tekintettel; 33.

elismeri, hogy Európa vasúti ipara egyre kiszolgáltatottabb a harmadik országbeli szállítók által az uniós piacon támasztott versenynek; aggályainak ad hangot azon jelentıs akadályok miatt, melyek meggátolják az uniós szállítókat abban, hogy harmadik országokban közbeszerzési szerzıdésekre pályázzanak;

34.

kéri a Bizottságot, hogy a jogalkotási javaslatok hatásvizsgálatában azonosítsa, számszerősítse és értékelje a zöldmunkahely-teremtés, valamint az ezt ösztönzı intézkedések lehetıségeit;

35.

felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Európa 2020 stratégiában vállalt növekedéshez, mobilitáshoz, fejlesztéshez és foglalkoztatáshoz elengedhetetlen infrastrukturális szükségletekrıl, azok tervezésérıl, fejlesztésérıl és finanszírozásáról terjesszenek elı közös stratégiát, amely biztosítja az összes érdekelt fél tájékoztatását, a velük folytatott kommunikációt és konzultációt, különösen pedig az érintett állampolgárok részvételét;

36.

tekintettel arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok a közlekedéspolitika terén jelentıs hatáskörrel rendelkeznek, elengedhetetlen, hogy a többszintő kormányzás koncepciója révén részt tudjanak venni;

37.

kéri, hogy a Bizottság évente állítsa fel a fehér könyv céljainak, az elért haladásnak és az eredményeknek a mérlegét, és ötévente tegyen jelentést a Parlamentnek a fehér könyv végrehajtásáról;

38.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

114 /PE 478.783

HU

P7_TA-PROV(2011)0585 Börtönkörülmények az EU-ban Az Európai Parlament 2011. december 15-i állásfoglalása az EU-n belüli börtönkörülményekrıl (2011/2897(RSP))

Az Európai Parlament, –

tekintettel az emberi jogok védelmét célzó európai uniós jogi eszközökre, különösen az Európai Unióról szóló szerzıdés 2., 6. és 7. cikkére, valamint az Európai Unió alapjogi chartájára, és különösen annak 4., 19., 47., 48. és 49. cikkére,

–

tekintettel az emberi jogok védelmét célzó, a kínzást és az embertelen vagy megalázó bánásmódot és büntetést tiltó nemzetközi jogi eszközökre, különösen az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára (5. cikk), a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (7. cikk), az ENSZ kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményére, valamint annak fakultatív jegyzıkönyvére a büntetés-végrehajtási intézetekben a független nemzetközi és nemzeti szervek által tett rendszeres látogatások mechanizmusának létrehozásáról,

–

tekintettel az Európa Tanács az emberi jogok védelmét, valamint a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelızését célzó jogi eszközeire, különösen az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmérıl szóló európai egyezményre (3. cikk), annak jegyzıkönyveire és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatára, a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelızésérıl szóló 1987-es európai egyezményre, amely létrehozta az Európa Tanács kínzással és egyéb embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelızésével foglalkozó európai bizottságát (a CPT bizottságot), valamint a CPT-bizottság jelentéseire,

–

tekintettel azokra a jogi eszközökre, amelyek kifejezetten a szabadságuktól megfosztott személyek jogaival foglalkoznak, és különösen – az ENSZ szintjén – a fogva tartottakkal való bánásmódra vonatkozó minimumszabályokra, valamint az ENSZ Közgyőlése által elfogadott nyilatkozatokra és elvekre; illetve – az Európai Tanács szintjén – a Miniszteri Bizottság ajánlásaira, nevezetesen az európai börtönszabályokról szóló R (2006) 2. sz. ajánlásra, az elızetes letartóztatásról, annak alkalmazási feltételeirıl és a visszaéléssel szembeni biztosítéknyújtásról szóló R (2006) 13. sz. ajánlásra, a közösségi büntetéssel vagy szankcióval sújtott fiatalkorúakra vonatkozó európai szabályokról szóló R (2008) 11. sz. ajánlásra, az Európa Tanács feltételes szabadlábra helyezésrıl szóló szabályokról szóló R (2010) 1. sz. ajánlásra1 , valamint az Európa Tanács Parlamenti Közgyőlése által elfogadott ajánlásokra,

–

tekintettel 1996. január 18-i állásfoglalására a rossz fogva tartási feltételekrıl az Európai Unió börtöneiben2, 1998. december 17-i állásfoglalására az Európai Unión

1

2

Az Európa Tanács büntetıjogi kérdésekkel kapcsolatos ajánlásainak és határozatainak kimerítı jegyzékét lásd az alábbi honlapon: http://www.coe.int/prison. HL C 32, 1996.2.5., 102.o. PE 478.783\ 115

HU

belüli börtönkörülményekrıl, azok javulásáról és a helyettesítı büntetési formákról1, továbbá a Bizottsághoz és a Tanácshoz intézett, többször megismételt, a fogva tartottak jogairól szóló kerethatározatra irányuló javaslat elıterjesztését szorgalmazó kérésére, amelyet többek között tartalmaz az Európai Unió területén folyó büntetıeljárások gyanúsítottjaira és vádlottjaira vonatkozó eljárási garanciákról szóló, a Tanácshoz intézett európai parlamenti ajánlásra irányuló, 2003. november 6-i ajánlása2, a Tanácshoz intézett, az Európai Unióban fogva tartottak jogairól szóló, 2004. március 9-i ajánlása3 és a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségére vonatkozó többéves programról (2010-2014) (a stockholmi programról) szóló, 2009. november 25-i állásfoglalása4, –

tekintettel az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározatra5,

–

tekintettel a kölcsönös elismerés elvének büntetıügyekben hozott, szabadságvesztéssel járó büntetéseket vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket elıíró ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történı alkalmazásáról6szóló 2008. november 27-i 2008/909/IB tanácsi kerethatározatra,

–

tekintettel az Európai Unió tagállamai között a tárgyalást megelızı eljárásokban hozott, igazságügyi felügyeletet elrendelı európai határozatról szóló tanácsi kerethatározatra irányuló, 2006. augusztus 29-i javaslatra (COM(2006)0468),

–

tekintettel a büntetıeljárás során ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint a letartóztatást követı kommunikációhoz való jogról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2011)0326),

–

tekintettel a Bizottság 2011. június 14-i A kölcsönös bizalom megerısítésérıl a jog érvényesülésén alapuló európai térségben – Zöld könyv az ırizetre vonatkozó uniós büntetı igazságszolgáltatási jogszabályok alkalmazásáról címő zöld könyvére (COM(2011) 327 végleges)

1

HL C 98, 1999.4.9., 299.o. HL C 83. E, 2004.4.2., 180.o. (23) bekezdés: „Sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy gyorsítsák fel a foglyok helyzetének és a börtönök állapotának kivizsgálását az EU-ban, annak érdekében, hogy az EUSZ 6. cikke alapján keretirányelvet fogadjanak el a fogvatartottak jogairól és minimumszabályokat állapítsanak meg e jogok garantálása tekintetében.” Lásd még a Parlament 2003. szeptember 4-i, az Európai Unióban az alapvetı jogok helyzetérıl szóló állásfoglalását is (HL C 76. E,, 2004.3.25., 412. o.), (22) bekezdés: „Úgy véli, hogy általános szinten erıfeszítéseket kell tenni a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térségben, a rendırségi fellépés és a börtönrendszer javítása érdekében mozgósítva az európai kapacitásokat, többek között az EU-ban fogva tartott személyek jogainak védelmét célzó minimumszabályokra vonatkozó kerethatározat elfogadása révén.” HL C 102. E, 2004.4.28., 154. o. HL C 285. E, 2010.10.21., 12. o. A (112) bekezdésben a Parlament „felhív az alapvetı jogok tiszteletben tartásán, a kölcsönös elismerés elvén és a koherens nemzeti büntetıjogi rendszerek fenntartásának szükségességén alapuló uniós büntetıjogi térség kialakítására, amelyet a következı eszközök segítségével kell létrehozni: … .a fogva tartási körülményekre vonatkozó minimumszabályok és az EU-ban fogvatartottak közös jogainak felsorolása.” HL C 190, 2002.7.18., 1.o. HL C 327, 2008.12.5., 27.o.

2

3 4

5 6

116 /PE 478.783

HU

–

tekintettel az ALDE, a GUE/NGL, a PPE, a Verts/ALE és az S&D képviselıcsoportok által a börtönkörülményekkel kapcsolatban feltett, szóbeli választ igénylı kérdésekre (O-000252/2011 - B7-0658/2011, O-000253/2011 - B7-0659/2011, O-000265/2011 B7-0660/2011, O-000266/2011 - B7-0661/2011, O-000283/2011 - B7-0662/2011, O000284/2011 - B7-0663/2011, O-000286/2011 - B7-0664/2011, O-000287/2011 - B70665/2011, O-000296/2011 - B7-0666/2011, O-000297/2011 - B7-0667/2011),

–

tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére, valamint 110.cikkének (2 bekezdésére,

A.

mivel az Európai Unió azt a feladatot tőzte maga elé, hogy megteremti a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget, és mivel az Európai Unióról szóló szerzıdés 6. cikke szerint tiszteletben tartja az emberi jogokat és az alapvetı szabadságokat, ezáltal pozitív kötelezettségeket vállal, amelyeket a fent nevezett önkéntes célkitőzés megvalósítása érdekében teljesítenie kell;

B.

mivel a börtönkörülmények és a börtönrendszer irányítása elsıdlegesen a tagállamok hatáskörébe tartozik, de mivel bizonyos hiányosságok, például a börtönök túlzsúfoltsága és a fogvatartottakkal szemben állítólag alkalmazott rossz bánásmód alááshatja a büntetıügyekben folytatott igazságügyi együttmőködés hitelét, amely a bírósági ítéletek és határozatok tagállamok általi kölcsönös elismerésének elvén alapul;

C.

mivel a büntetıügyekben folytatott igazságügyi együttmőködést az alapvetı jogi normák tiszteletben tartására, továbbá a gyanúsítottak és a vádlottak jogai, illetve a büntetıeljárásokban alkalmazott eljárási jogok közelítésére kell alapozni, ami döntı fontosságú a tagállamok közötti kölcsönös bizalom biztosításához a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben, különös tekintettel arra, hogy az ilyen együttmőködés következtében emelkedhet a tagállamok másik tagállamban fogva tartott állampolgárainak száma;

D.

mivel az EU-ban 2009-2010-ben a fogvatartottak száma becslések szerint 633 909 volt1 ; mivel a Bizottság a fenti adatot tartalmazó zöld könyve riasztó képet rajzol az alábbiak tekintetében:

1

2

3

–

a börtönök túlzsúfoltsága2;

–

a fogva tartott személyek számának emelkedése;

–

a fogva tartott külföldi állampolgárok számának emelkedése3;

Ezt az adatot a Bizottság közli a börtönkörülményekrıl szóló zöld könyvében (COM(2011)0327); további adatok állnak rendelkezésre a Tanácstól (Space 1): http://www.coe.int/t/dghl/standardsetting/cdpc/Bureau%20documents/PC-CP(2011)3%20E%20%20SPACE%20I%202009.pdf ; (Space 2) http://www3.unil.ch/wpmu/space/files/2011/02/Council-of-Europe_SPACE-II-2009E.pdf Az uniós átlag 107,3; a börtönök túlzsúfoltsága 13 tagállamot érint, valamint Angliát, Wales-et és Skóciát, a legmagasabb arányt Bulgária (155,6), Olaszország (153), Ciprus (150,5), Spanyolország (136,3) és Görögország (129,6) képviseli. Az uniós átlag 21,7, a legmagasabb arányt Luxembourg (69,5), Ciprus (59,6), Ausztria (45,8), Görögország (43,9) és Belgium (41,1) képviseli. PE 478.783\ 117

HU

–

az elızetes letartóztatásban lévık magas száma1;

–

mentális és pszichológiai zavarokkal küzdı fogvatartottak;

–

számos haláleset és öngyilkosság2;

E.

mivel az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmérıl szóló európai egyezmény 3. cikke és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata nem csupán negatív kötelezettségeket ró a tagállamokra – megtiltva, hogy a fogva tartott személyeket embertelen és megalázó bánásmódnak vessék alá –, hanem pozitív kötelezettségeket is elıír számukra: biztosítaniuk kell, hogy a börtönkörülmények az emberi méltósággal összhangban álljanak, és hogy a fent említett jogok megsértésének esetén alapos, hatékony vizsgálatokra kerüljön sor;

F.

mivel egyes tagállamokban a fogvatartottak nagy részét az elızetes letartóztatás alatt álló személyek képezik; mivel az elızetes letartóztatás kivételes intézkedés, és túlságosan hosszú idıtartama káros hatással van a fogva tartott személyre, árthat a tagállamok közötti igazságügyi együttmőködésnek és ellentétben áll az EU értékeivel3; mivel az Emberi Jogok Európai Bírósága számos tagállamot ismételten elmarasztalt amiatt, mert az elızetes letartóztatások tekintetében megsértették az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmérıl szóló európai egyezményt;

G.

mivel az egyik probléma, amelyre a tagállamok gyakran felhívják a figyelmet, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelı pénzügyi források a börtönkörülmények javítására, és mivel szükséges lehet új költségvetési tétel létrehozása a magas színvonalú normáknak történı megfelelésük ösztönzése céljából;

H.

mivel a foglyok számára a megfelelı körülmények, valamint a társadalomba való visszailleszkedésük elıkészítését célzó rendszerekhez való hozzáférésük biztosítása segít csökkenteni annak valószínőségét, hogy visszaesı bőnözıkké váljanak;

I.

mivel a Tanács állásfoglalásokat és ajánlásokat fogadott el (amelyeket a tagállamok nem mindig hajtanak végre) a kábítószer-függıség problémájáról és az ehhez kapcsolódó kockázatok csökkentésérıl, amely különösen a börtönökben és a börtönfalakon kívül tapasztalható kábítószer-függıséggel foglalkozik;

J.

mivel csak 16 tagállam erısítette meg a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni ENSZ-egyezmény fakultatív jegyzıkönyvét, míg hét aláírta, de még nem erısítette meg4;

1

2

3

4

Az uniós átlag 24,7, a legmagasabb arányt Luxembourg (47,2), Olaszország (43,6) és Ciprus (38,4) képviseli. A CPT-jelentések felhívják a figyelmet néhány makacsul fennmaradó súlyos problémára, közöttük a bánásmódra, a börtönlétesítmények alkalmatlanságára, a tevékenységekkel és az egészségügyi ellátással kapcsolatos hiányosságokra. Ütemterv a büntetıeljárások során gyanúsított és vád alá helyezett személyek eljárási jogainak megerısítéséhez, 2009/C295/01, 2009. november 30. Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Luxemburg, Málta, Németország, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovénia megerısítette; Ausztria, Belgium, Finnország, Görögország, Írország, Olaszország és Portugália aláírta, de nem erısítette meg; forrás: http://www.apt.ch/npm/OPCAT0911.pdf.

118 /PE 478.783

HU

K.

mivel egyes tagállamok biztosítják nemzeti parlamenti képviselıik és az EPképviselık számára azt a jogot, hogy börtönöket látogassanak meg, és mivel az EP kérte, hogy az EP-képviselıket az EU egész területén megillesse ez a jog1;

L.

mivel a gyermekek különösen veszélyeztetett helyzetben vannak a fogva tartás, különösen az elızetes letartóztatás tekintetében;

M.

mivel 2009. november 30-án a Tanács elfogadta a gyanúsítottakat és a vádlottakat a büntetıeljárások során megilletı eljárási jogok erısítésével kapcsolatos ütemtervet, amely a Stockholmi Program része és lényeges biztosítékokat határoz meg, amelyek elı fogják segíteni az alapvetı jogok tiszteletben tartásának garantálását a tagállamok között a büntetıjog terén folytatott megerısített együttmőködésre irányuló törekvések során;

N.

mivel a Bizottság – a Tanács kifejezett kérésére, a Stockholmi Programban foglaltaknak megfelelıen és a Parlament többszöri kérése után – közleményt adott ki „A kölcsönös bizalom megerısítése a jog érvényesülésén alapuló európai térségben – Zöld könyv az ırizetre vonatkozó uniós büntetı igazságszolgáltatási jogszabályok alkalmazásáról” címmel2, amely nyitott konzultációt kezdeményez a börtönkörülmények javítására irányuló uniós fellépésben érdekelt felek között a büntetıjogi együttmőködésbe vetett kölcsönös bizalom megteremtése céljából, kiemeli az összefüggést a börtönkörülmények és a különbözı uniós jogi eszközök, mint például az európai elfogatóparancs és a felügyeletet elrendelı európai határozat között, és egyértelmővé teszi, hogy a börtönkörülmények, az elızetes letartóztatás és a fogva tartott gyermekek helyzete olyan kérdések, amelyekben az EU magához ragadhatná a kezdeményezést;

1.

üdvözli a Bizottság zöld könyvét; aggódik az EU-n belüli börtönkörülményekkel kapcsolatos riasztó helyzet miatt, és felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek sürgıs intézkedéseket a bebörtönzötteket megilletı alapvetı jogok, különösen a veszélyeztetett személyek jogainak tiszteletben tartására és védelmére, továbbá úgy ítéli meg, hogy a fogva tartás vonatkozásában közös minimumszabályokat kell alkalmazni minden tagállamban3;

2.

megerısíti, hogy a börtönkörülmények központi jelentıségőek a bírói határozatoknak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben való kölcsönös elismerése elvének alkalmazása szempontjából, és úgy ítéli meg, hogy az igazságszolgáltatási hatóságok közötti közös bizalmi alap, valamint a nemzeti büntetıjogi rendszerek jobb ismerete alapvetı fontosságú ebben a tekintetben;

3.

felhívja a Bizottságot és az alapjogi ügynökséget, hogy kísérjék figyelemmel az EU-n belüli börtönkörülményekkel kapcsolatos helyzetet, és támogassák a tagállamokat azon erıfeszítéseik során, hogy biztosítsák jogrendszereik és szakpolitikáik megfelelését az

1

2

3

Lásd például a Parlament 1998. december 17-i állásfoglalását az Európai Unión belüli börtönkörülményekrıl, azok javulásáról és a helyettesítı büntetési formákról, 41. bekezdés: „kéri, hogy az Európai Parlament tagjait illesse meg a börtönök és a menekültek számára létesített közösségi szállások meglátogatásának és ellenırzésének joga az Európai Unió egész területén”. COM(2011)0327; lásd http://ec.europa.eu/justice/policies/criminal/procedural/docs/com_2011_327_en.pdf. Mint például az Európa Tanács által elfogadott európai börtönszabályok PE 478.783\ 119

HU

ezen a területen érvényes legmagasabb szintő normáknak1; 4.

felhívja a Bizottságot és az uniós intézményeket, hogy terjesszenek elı jogalkotási javaslatot a szabadságuktól megfosztott személyek jogairól, beleértve az EP által állásfoglalásaiban és ajánlásaiban megállapított jogokat2, továbbá dolgozzanak ki és alkalmazzanak minimumszabályokat a fogva tartási és börtönkörülményekre vonatkozóan, illetve egységes normákat az igazságtalanul fogva tartott vagy elítélt személyek számára; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kérdést tartsák politikai napirendjük élén, és szenteljenek megfelelı emberi erıforrásokat és pénzügyi forrásokat a helyzet kezelésére;

5.

Ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a gyermek érdekében a fogva tartott anyáknak és gyermekeiknek speciális védelmet kell nyújtani, beleértve a fogva tartáson kívüli megoldásokat is, és felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy aktívan segítse elı és támogassa az ilyen kezdeményezéseket.

6.

hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az alapvetı jogok, nevezetesen a védelemhez való jog és az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog tiszteletben tartását, valamint a gyanúsított vagy vád alá helyezett személyek jogainak garantálását, beleértve az embertelen vagy megalázó bánásmóddal szembeni védelem jogát; ezzel összefüggésben emlékeztet a büntetıeljárás során ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint a letartóztatást követı kommunikációhoz való jogról szóló bizottsági javaslat jelentıségére;

7.

hangsúlyozza, hogy a rossz börtönkörülmények, valamint az Európa Tanács európai börtönszabályai által megkövetelt normákat el nem érı körülmények akadályozhatják a fogvatartottak szállítását;

8.

felhívja a tagállamokat, hogy különítsenek el megfelelı forrásokat a börtönök átalakítására és felújítására, a fogvatartottak jogainak védelmére, a fogvatartottak sikeres rehabilitálására és szabadulásukra való felkészítésére, illetve társadalmi beilleszkedésére, a rendırség és a börtönök személyzete képzésére a modern börtönirányítási gyakorlatoknak és az európai emberi jogi normáknak megfelelıen, a mentális és pszichológiai zavarokban szenvedı fogvatartottak megfigyelésére, és hozzanak létre külön uniós költségvetési sort e projektek ösztönzésére;

9.

megismétli, hogy ösztönözni kell a börtönlétesítmények fejlesztését, hogy megfelelı mőszaki felszerelés álljon rendelkezésükre, és bıvíteni kell területüket, valamint szerkezetileg alkalmassá kell tenni ıket a fogvatartottak életkörülményeinek javítására, magas szintő biztonság fenntartása mellett;

10.

felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák az elızetes letartóztatás szigorú feltételek melletti kivételes, szükséges esetekre szorítkozó, arányos és korlátozott idıtartamra való alkalmazását, az ártatlanság vélelmének alapelvével és a szabadság korlátozása

1

2

Mint például az Európa Tanács, a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelızésérıl szóló európai egyezmény, az Emberi Jogi Európai Bírósága és ítélkezési gyakorlata által meghatározott normák, valamint az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága, az Európa Tanács kínzás megelızésével foglalkozó bizottsága és a kínzás elleni különleges elıadó megállapításai. Lásd a 2004. március 9-i ajánlás (1) bekezdésének c) pontját.

120 /PE 478.783

HU

elleni védelem jogával összhangban; emlékeztet rá, hogy az igazságszolgáltató szerveknek idıszakosan felül kell vizsgálniuk az elızetes letartóztatást, valamint hogy a nemzetközi ügyekben egyéb alternatívákat, mint például a felügyeletet elrendelı európai határozatot kell alkalmazni; felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés (EUMSZ) 82. cikke (2) bekezdésének b) pontja, az alapjogi charta, az emberi jogok európai egyezménye és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata alapján terjesszen elı jogalkotási javaslatot minimumszabályok megalkotására e területen; 11.

sürgeti a tagállamokat, hogy hajtsák végre a CPT bizottság által a börtöneikben tett látogatásokat követıen megfogalmazott ajánlásokat;

12.

megismétli, hogy a tagállamoknak eleget kell tenniük a nemzetközi és európai fórumokon azzal kapcsolatban vállalt kötelezettségeiknek, hogy nagyobb mértékben alkalmazzák a feltételes szabadlábra helyezéssel kapcsolatos intézkedéseket és szankciókat, amelyek a bebörtönzés alternatíváját jelentik, tiszteletben tartva az Európa Tanács határozatait is1;

13.

sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek intézkedéseket a börtönökben elkövetett öngyilkosságok megakadályozására, valamint végezzenek mélyreható és pártatlan vizsgálatokat minden olyan esetben, amikor egy fogva tartott elhalálozik egy börtönben;

14.

felhívja a tagállamokat és a csatlakozásra váró országokat, hogy írják alá és erısítsék meg az ENSZ kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni egyezményének fakultatív jegyzıkönyvét, amely létrehozza a büntetés-végrehajtási intézetek nemzetközi és nemzeti szervek által történı rendszeres látogatásának mechanizmusát, és megbízza az említett szerveket a börtönök látogatásával és ellenırzésével, illetve a fogvatartottak panaszainak meghallgatásával, valamint nyilvános éves jelentések készítésével az illetékes parlamentek számára; arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy a fakultatív jegyzıkönyv aláírására és megerısítésére szóló felhívást tegye harmadik országokkal szembeni politikája részévé; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy teljes körően mőködjenek együtt ezekkel a szervekkel és támogassák ıket, többek között megfelelı forrásokkal és pénzeszközökkel;

15.

úgy véli, hogy uniós szinten intézkedéseket kell hozni, hogy a nemzeti parlamenti képviselıket megillesse a börtönök látogatásának joga, valamint hogy az EPképviselıket is megillesse ugyanez a jog az EU egész területén;

16.

felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a büntetıjogi és eljárásjogi különbségek hatását a börtönkörülményekre az EU tagállamaiban, és tegyen ajánlásokat ezekben a kérdésekben, nevezetesen az alternatív intézkedésekhez való folyamodással, a büntethetıségi és büntetlenségi politikákkal, az elızetes letartóztatással, az amnesztiával és az államfıi kegyelemmel kapcsolatban, fıleg a migráció, a kábítószerhasználat és a fiatalkorúak bőncselekményei területén;

17.

megismétli, hogy biztosítani kell a gyermekek legjobb érdekeik figyelembevételével való kezelését, beleértve azt, hogy a felnıttektıl külön kell ırizni ıket és biztosítani

1

Mint például a Miniszteri Bizottság CM/Rec(2010)1. számú, a tagállamoknak szóló ajánlása az Európa Tanács feltételes szabadlábra helyezésre vonatkozó szabályairól. PE 478.783\ 121

HU

kell számukra a családjukkal való kapcsolattartás jogát; 18.

úgy ítéli meg, hogy a szabadságától megfosztott minden gyermeket megilleti a jogi vagy egyéb megfelelı segítséghez való jog, valamint az a jog, hogy bíróság vagy egyéb illetékes hatóság elıtt vitassa szabadságtól való megfosztása jogszerőségét;

19.

úgy véli, hogy a tagállamoknak hatékony és független nemzeti felügyeleti mechanizmusokat kell alkalmazniuk a börtönökre és a büntetés-végrehajtási intézetekre;

20.

támogatja az Európa Tanács kínzás megelızésével foglalkozó bizottsága és az Európa Tanács emberi jogi biztosa folyamatos munkáját és a tagállamok büntetés-végrehajtási intézeteibe tett látogatásait;

21.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanács Parlament Közgyőlésének, az Európa Tanács emberi jogi biztosának, az Európa Tanács kínzás elleni bizottságának, az Emberi Jogok Európai Bíróságának, az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának, az ENSZ kínzás elleni bizottságának, az ENSZ kínzás elleni különleges elıadójának és az ENSZ emberi jogi fıbiztosának.

122 /PE 478.783

HU

P7_TA-PROV(2011)0586 Az Európai Közösségek és tagállamai, valamint másrészrıl az Üzbég Köztársaság közötti partnerség Az Európai Parlament 2011. december 15-i állásfoglalása az egyrészrıl az Európai Közösségek és tagállamai, valamint másrészrıl az Üzbég Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttmőködési megállapodáshoz csatolt, a kétoldalú textilkereskedelmi megállapodás lejártára tekintettel a megállapodás rendelkezéseinek a kétoldalú textilkereskedelemre történı kiterjesztésérıl szóló jegyzıkönyv megkötésérıl szóló tanácsi határozattervezetrıl (16384/2010 – C7-0097/2011 – 2010/0323(NLE)) Az Európai Parlament, –

tekintettel a tanácsi határozatra irányuló tervezetre (16384/2010),

–

tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 218. cikke (6) bekezdésének második albekezdése a) pontjának v. alpontjával és 207. cikkével összhangban a Tanács által benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0097/2011),

–

tekintettel az Üzbegisztánról szóló 2007. november 15-i1, 2006. október 26-i2, 2005. október 27-i3 és 2005. június 9-i4, az EU és Üzbegisztán közötti partnerségi és együttmőködési megállapodásról (PEM) szóló 1999. március 12-i5, „A szociálpolitika külsı dimenziója, a munkaügyi és szociális normák elımozdítása és az európai vállalatok szociális felelıssége” címő, 2011. június 8-i6, és „Az emberi jogok, a szociális és környezetvédelmi normák a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban” címő, 2010. november 25-i7 állásfoglalására,

–

tekintettel az EGK és Üzbegisztán között létrejött, a textiltermékek kereskedelemérıl szóló megállapodásra8 és bizonyos harmadik országokkal (beleértve Üzbegisztánt) megkötött, textiltermékek kereskedelemére vonatkozó megállapodásokról szóló, 2000. december 4-i 2000/804/EK tanácsi határozatra9,

–

tekintettel az egyrészrıl az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészrıl az Üzbég Köztársaság közötti partnerségi és együttmőködési megállapodásra10 és különösen annak 16. cikkére, amely kimondja, hogy „E címet nem kell alkalmazni a Kombinált Nómenklatúra 50–63. árucsoportjaiba tartozó textiltermékek kereskedelmére. E termékek kereskedelmét külön megállapodás szabályozza, amelyet 1995. december 4én parafáltak és ideiglenesen 1996. január 1. óta alkalmaznak.”

1

HL C 282. E, 2008.11.6., 478. o. HL C 313. E, 2006.12.20., 466. o. 3 HL C 272. ., 2006.11.9., 456. o. 4 HL C 124. E, 2006.5.25., 422. o. 5 HL C 175. E, 1999.6.21., 432. o. 6 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0260. 7 Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0434. 8 HL L 123., 1994.5.17., 745. o. 9 HL L 326., 2000.22.12., 63. o. 2

10

HL L 229.,1999.8.31., 3. o.

PE 478.783\ 123

HU

–

tekintettel a Tanács Üzbegisztánról szóló következtetéseire, például a 2010. október 25-i1, a 2009. október 27-i2, a 2008. december 16-i3, a 2008. október 27-i4, a 2008. október 13-i5, a 2008. április 29-i6 következtetésekre, amelyekben a Tanács az emberi jogok, a demokratizálódás és a jogállamiság üzbegisztáni helyzetével kapcsolatos aggályait fejezte ki,

–

tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának záró észrevételeire (20057 és 20108), az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottságának záró észrevételeire (2006)9, a nıkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésével foglalkozó bizottság záró észrevételeire (2010)10, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának záró észrevételeire (2006)11, az Emberi Jogi Tanács egyetemes idıszaki felülvizsgálattal foglalkozó munkacsoportjának Üzbegisztánról szóló jelentésére (2009)12, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet konferenciabizottságának a szabványok alkalmazásáról szóló jelentésére (2010)13, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szakértıi bizottságának a gyermekmunka legrosszabb formáiról szóló egyezményével kapcsolatos egyezmények és ajánlások alkalmazásáról szóló jelentésére (201014 és

1

http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/EN/foraff/117329.pdf http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/EN/foraff/110783.pdf 3 http://ec.europa.eu/sport/information-center/doc/timeline/european_council_12-122008_conclusions_en.pdf 4 http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/EN/foraff/110783.pdf 2

5

http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cmsUpload/103295.pdf

6

http://www.eu2008.si/si/News_and_Documents/Council_Conclusions/April/0428_GAERC4.pdf Az Emberi Jogi Fıbiztos Hivatala, az egyezmény rövidítése: CCPR, az Emberi Jogi Bizottság záró észrevételei: Üzbegisztán. 2005.04.26. (CCPR/CO/83/UZB. (Záró észrevételek/Megjegyzések)),

7

http://www.unhchr.ch/tbs/doc.nsf/(Symbol)/CCPR.CO.83.UZB.En?Opendocument 8

ENSZ, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmány, Distr. GeneralCCPR/C/UZB/CO/3/UZB 2010. március 25., Az Emberi Jogi Bizottság záró észrevételei: Üzbegisztán, www2.ohchr.org/english/bodies/hrc/docs/co/Uzbekistan98_AUV.doc

9

http://www.unhchr.ch/tbs/doc.nsf/%28Symbol%29/E.C.12.UZB.CO.1.En?Opendocument ENSZ, A nıkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések (diszkrimináció) minden formájának kiküszöbölésérıl szóló egyezmény, CEDAW/C/UZB/CO/4, Distr.: General, 2010. február 5., a nıkkel szembeni megkülönböztetés felszámolásáért dolgozó bizottság záró észrevételei, Üzbegisztán, (http://www2.ohchr.org/english/bodies/cedaw/docs/co/CEDAW-C-UZB-CO-4.pdf) 11 Az Emberi Jogi Fıbiztos Hivatala, Gyermekjogi Bizottság, Záró észrevételek: Üzbegisztán. 2006.06.02. (CRC/C/UZB/CO/2.), (http://www.unhchr.ch/tbs/doc.nsf/(Symbol)/CRC.C.UZB.CO.2.En?Opendocument) 10

12

http://lib.ohchr.org/HRBodies/UPR/Documents/Session3/UZ/A_HRC_10_82_Add1_Uzbekistan_E.pd f 13 Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, 2010. évi jelentése a szabványok alkalmazásáról, 99. ülés, Genf, 2010, (http://www.ilo.org/global/standards/applying-and-promoting-international-labour-standards/conference-committeeon-the-application-of-standards/lang--en/index.htm) 14 Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, 99. ülés, 2010, a szakértıi bizottság egyezmények és ajánlások alkalmazásáról szóló jelentése, (http://www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/@ed_norm/@relconf/documents/meetingdocument/wcms_ 123424.pdf) 124 /PE 478.783

HU

20111), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szakértıi bizottságának „Egyezmény a kényszermunka eltörlésérıl” címő dokumentummal kapcsolatos egyezmények és ajánlások alkalmazásáról szóló jelentésére (20102 és 20113), amelyek aggodalmukat fejezik ki a gyermekmunka további alkalmazása miatt Üzbegisztánban, –

tekintettel a „Tisztességes munka mindenki számára: Az Unió hozzájárulása a tisztességes munkára vonatkozó menetrend végrehajtásához” címő bizottsági közleményre (COM(2006)0249),,

–

tekintettel a Bizottság „A gyermekek különleges helyzetének figyelembevétele az Európai Unió külsı fellépéseiben” címő közleményére (COM(2008)0055), illetve az Európai Bizottság a gyermekmunka elleni küzdelemrıl szóló munkadokumentumára (SEC(2010)0037),

–

tekintettel a Tanács gyermekmunkáról szóló 2010. június 14-i következtetéseire és felhívására, amelyben arra „kéri a Bizottságot, hogy tanulmányozza a gyermekmunka és -kereskedelem legrosszabb formáit, és 2011 vége elıtt tegyen jelentést azokról, figyelembe véve a nemzetközi tapasztalatokat és az illetékes nemzetközi szervezetek álláspontját”4,

–

tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményeire, különösen a foglalkoztatás alsó korhatáráról szóló 1973. évi 138. sz.5 és a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és a felszámolására irányuló azonnali lépésekrıl szóló 1999. évi 182. sz.6 egyezményre, amelyeket Üzbegisztánban 2009-ben, illetve 2008-ban ratifikáltak, és amelyeket egy nemzeti cselekvési terv elfogadása követett Üzbegisztánban,

–

tekintettel az általános tarifális preferenciák rendszerének 2009. január 1-jétıl 2011. december 31-ig történı alkalmazásáról szóló, 2008. július 22-i 732/2008/EK tanácsi rendelet7 (GSP-rendelet) 15. cikkére, illetve az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2011)0241),

1

Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, 100. ülés, 2011, a szakértıi bizottság egyezmények és ajánlások alkalmazásáról szóló jelentése (ILC. 100/III/1A), (http://www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/@ed_norm/@relconf/documents/meetingdocument/wcms_ 151556.pdf) 2 .http://www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/@ed_norm/@relconf/documents/meetingdocument/wcms_1 23424.pdf 3

. http://www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/@ed_norm/@relconf/documents/meetingdocument/wcms_151556.pdf

4

Az Európai Unió Tanácsa, A Tanács következtetései a gyermekmunkáról, A Külügyek Tanácsának 3023. ülése (Luxembourg, 2010. június 14.), (http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/EN/foraff/115180.pdf) 5 A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, A foglalkoztatás alsó korhatáráról szóló egyezmény (Megjegyzés: hatályba lépés ideje: 1976. 06. 19.) Egyezmény: C138, Genf 1973. 06. 26. (http://www.ilo.org/ilolex/cgi-lex/convde.pl?C138)) 6 A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, C182 A gyermekmunka legrosszabb formáiról szóló 1999. évi egyezmény, 1999. 06. 17., Genf (http://www.ilo.org/ilolex/cgilex/convde.pl?C182). 7 HL L 211., 2008.8.6., 1. o. PE 478.783\ 125

HU

–

tekintettel számos nem kormányzati szervezet1 és szakszervezet2 az üzbegisztáni GSPkedvezmények kivizsgálására irányuló kérelmeire,

–

tekintettel a Közép-Ázsia DCI Indikatív Program 2011-2013 elnevezéső programra3,

–


–

tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság idıközi jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A7-0427/2011),

A.

mivel a textilre nem vonatkozik a partnerségi és együttmőködési megállapodás, hanem e helyett egy 2005-ig hatályos kétoldalú egyezmény szabályozta, ami jogbizonytalanságot idézett elı az uniós exportırök számára, ugyanis Üzbegisztán (nem lévén a WTO tagja) szabadon emelheti a behozatali vámtarifákat, míg az EU a legnagyobb kedvezményes elbánás elvét alkalmazza (a vámtarifák terén) a világ valamennyi országával szemben,

B.

mivel a szóban forgó jegyzıkönyv célja, hogy a textilre is vonatkozzon a partnerségi és együttmőködési megállapodás, ami azt jelentené, hogy mindkét fél a legnagyobb kedvezményes elbánás elvét alkalmazza egymással szemben, és ezáltal az EU textilexportırei számára megszőnik a jogbizonytalanság,

C.

mivel az EU több országgal már korábban partnerségi és együttmőködési megállapodások kötésével orvosolta ezt a jogbizonytalanságot (pl. Azerbajdzsánnal 2007-ben és Kazahsztánnal 2008-ban),

D.

mivel az Üzbegisztánnal kötött a partnerségi és együttmőködési megállapodás 2. cikke megállapítja, hogy „A demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok tiszteletben tartása, különösen az Egyesült Nemzetek Alapokmányában, a Helsinki Záróokmányban és a „Párizsi Charta egy Új Európáért” címő okmányban meghatározottak szerint, valamint a piacgazdaság elvei, beleértve az EBEÉ bonni értekezletének okmányaiban megfogalmazottakat, a felek bel- és külpolitikájának, valamint a partnerség és e megállapodás lényeges alkotóelemeit képezik”,

E.

mivel a Tanács 2010. október 25-én kijelentette, hogy „komoly kétségei vannak az emberi jogok, a demokratizálódás és a jogállamiság általános üzbegisztáni helyzete miatt”,

F.

mivel az üzbég kormány jelenleg fontos lépéseket tesz a demokrácia elérése érdekében,

G.

mivel az üzbég kormány a 2011. április 7-i taskenti Európai Unió–Közép-Ázsia miniszteri ülés jegyzıkönyvében foglaltakkal ellentétesen cselekszik, amely szerint „a felek emlékeztetnek, hogy az erıs civil társadalom fejlesztése szerves része a

1

Business Social Compliance Initiative, C.W.F Children Worldwide Fashion, Anti-Slavery International, Uzbek-German Forum for Human Rights and Ethical Trading Initiative. 2 Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége-ESZSZ. 3 Európai Bizottság, Külkapcsolatok Fıigazgatósága, Kelet-Európa, Dél-Kaukázus és Közép-Ázsia Igazgatóság, DCI Indikatív Program 2011–2013, 54. o. (http://www.eeas.europa.eu/central_asia/docs/2010_ca_mtr_en.pdf) 126 /PE 478.783

HU

demokratikus fejlıdésnek”, H.

mivel Üzbegisztán egy állami kezekben lévı mezıgazdasági rendszert örökölt, amit nagyjából változatlan formában meg is tartott, míg a régió más országai, mint például Kazahsztán és kisebb mértékben Tádzsikisztán, modernizálják mezıgazdaságukat és problémáik megoldására törekednek1; mivel egy valódi, gépesítéssel egybekötött agrárreform jelentısen hozzájárulhatna a gyermekkényszermunka és a vízpazarlás csökkentéséhez, valamint jövedelmezıbbé tenné a termelést,

I.

mivel az üzbég gazdálkodók hivatalosan ugyan önállónak számítanak, mégis a kormánytól bérlik földjeiket, vásárolják a trágyát és meghatározott kvótákat kell teljesíteniük, míg a kormány rögzített áron vásárolja meg a gyapotot és jelentıs bevétele származik annak sokkal magasabb áron történı értékesítésébıl a világpiacon,

J.

mivel a Tanács elnöksége a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek címzett 2011. júniusi uniós nyilatkozatában emlékeztetett a „jól dokumentált állításokra és az ENSZszervek, az UNICEF, az alkalmazottakat és munkavállalókat képviselı szervezetek és a nem kormányzati szervezetek széleskörő egyetértésére, miszerint az üzbég kormány a gyermekkényszermunka megszüntetésére irányuló jogi kötelezettségvállalásai ellenére a gyakorlatban még mindig évrıl-évre 0,5–1,5 millió iskoláskorú gyermek vesz részt a veszélyes gyapotszedésben évente akár három hónapon keresztül”,

K.

mivel az iskolák ıszi betakarítási idıszakban való bezárása akadályozza az oktatást,

L.

mivel a gyermekek, tanáraik és szüleik engedetlenségért felelısségre vonhatóak;

M.

mivel az üzbég kormány kijelentette, hogy „a nagyobb gyermekek hagyományosan segítenek a családi üzletben” és hogy „a széles körben elterjedt mezıgazdasági kényszermunkára vonatkozó állítások alaptalanok”2,

N.

mivel független nemzetközi megfigyelık bizonyítékot szereztek arra, hogy a kényszermunka és különösen a gyermekkényszermunka rendszeresen és szervezetten alkalmazott gyakorlat, amely a tanárokra és a családra gyakorolt nyomással, valamint rendıri és biztonsági erık bevonásával jár,

O.

mivel eddig az üzbég kormány megtagadta a független megfigyelı küldöttségek hozzáférését, amelyek célja, hogy fényt derítsenek a tényekre, illetve tájékozódjanak az ıszi betakarítási idıszak hosszáról, a diákok munkahelyi egészségügyi körülményeirıl, életkorukról és az engedetlenségért járó esetleges büntetésekrıl,

P.

mivel a Bizottság szerint az Üzbegisztánba irányuló uniós textil- és ruházati export az Unió teljes textil- és ruházati exportjának 0,05%-át teszi ki,

Q.

mivel az EU az üzbegisztáni gyapot egyik legjelentısebb importıre – becslések szerint

1

What has changed? School of Oriental and African Studies, University of London, 2010. november (http://www.soas.ac.uk/cccac/centres-publications/file64329.pdf) 2

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szakértıi bizottságának az egyezmények és ajánlások alkalmazásáról szóló 2011. évi jelentése, 429. o. (http://www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/@ed_norm/@relconf/documents/meetingdocument/wcms_ 151556.pdf) PE 478.783\ 127

HU

az elmúlt tíz évben az üzbég gyapotexport 61–232%-át importálta, R.

mivel az Unió külsı tevékenységének elvei és célkitőzései szerint az EU erkölcsi kötelezettsége, hogy Üzbegisztán egyik legjelentısebb kereskedelmi partnereként és fontos gyapotimportıreként érvényesítse befolyását az üzbegisztáni gyermekmunka megszüntetése érdekében; mivel a jegyzıkönyv nem tekinthetı csupán technikai jellegő megállapodásnak, amíg emberi jogokat érintı aggályok – például a gyermekmunka – merülnek fel éppen a gyapotszedéssel kapcsolatban,

S.

mivel a tisztességes és nyitott nemzetközi kereskedelem egyenlı versenyfeltételeket követel meg, és az Unióba exportált termékek árát meghatározó gazdasági tényezıket nem szabad olyan gyakorlattal torzítani, amely ellentétes az emberi jogok alapvetı elveivel és a gyermekek jogaival,

T.

mivel számos textilkereskedı – beleértve európaiakat is – döntött úgy, hogy nem fog többé gyapotot vásárolni Üzbegisztántól és ezt az elhatározását valamennyi beszállítójával tudatni fogja3,

U.

mivel a Tanács a gyermekmunkáról szóló 2010. június 14-i következtetéseiben kijelentette, hogy teljes mértékben tudatában van az EU a gyermekmunka felszámolásában vállalt szerepének és kötelezettségeinek,

V.

mivel a Bizottság elnöke, José Manuel Barroso sürgette az üzbég elnököt, Iszlám Karimovot, hogy engedje be az ILO megfigyelı küldöttségét az országba, hogy foglalkozhassanak valamennyi a gyermekmunkával kapcsolatos még megoldásra váró problémával4,

W.

mivel az EU Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiájának keretein belül Üzbegisztánnak nyújtott uniós segítség mindeddig nem a mezıgazdasági reformra összpontosított,

X.

mivel a Bizottság szigorúan kitart amellett, hogy az ILO megfigyelı küldöttsége az egyetlen megfelelı megfigyelı szerv a GSP kedvezmények idıszakos visszavonásának vizsgálatára, üdvözli a Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy tekintsenek el ettıl a követelménytıl a GSP-rendelet felülvizsgálatával kapcsolatban,

Y.

mivel a víz fontos erıforrás a XXI. században, ezért megóvása prioritást kell élvezzen; mivel az üzbegisztáni gyapottermelés az Aral-tó méretének jelentıs csökkenését okozta 1990 és 2008 között a gyenge környezetvédelmi elıírások és a nem megfelelı öntözési infrastruktúra miatt,

1.

kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy vegyék figyelembe a következı ajánlásokat: i.

határozottan el kell ítélni a gyermekkényszermunka alkalmazását Üzbegisztánban;

1

Forrás: Az Európai Bizottság Kereskedelmi Fıigazgatósága és http://unctad.org/infocomm/anglais/cotton/market.htm 3 Nemzetközi Munkajogi Fórum, http://www.laborrights.org/stop-child-forced-labor/cottoncampaign/company-response-to-forced-child-labor-in-uzbek-cotton

2

4

Az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Barrosónak az üzbég elnökkel, Iszlám Karimovval való találkozója után tett nyilatkozata (http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=MEMO/11/40&type=HTML)

128 /PE 478.783

HU

ii.

határozottan támogatni kell az ILO felhívását, amelyben arra szólítja fel az üzbég kormányt, hogy engedélyezze egy magas szintő háromoldalú megfigyelı küldöttség munkáját, amely teljesen szabadon mozoghatna, és amelynek idıben hozzáférést biztosítanának valamennyi helyszínhez és lényeges szereplıhöz, beleértve a gyapotültetvényeket, hogy a küldöttség felmérje az egyezmény végrehajtását;

iii.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a nemzetközi megfigyelık ellenırizzék a kényszermunkával kapcsolatos fejleményeket Üzbegisztánban és a térség más országaiban;

iv.

sürgeti, hogy Iszlam Karimov üzbég elnök engedje be az országba az ILO ellenırzı küldöttségét, hogy az megvizsgálhassa a gyermekkényszermunka gyakorlatát;

v.

sürgetni kell az üzbég kormányt, hogy engedélyezzen egy ILO ellenırzı küldöttséget, és biztosítsa a kényszermunka és a gyermekkényszermunka alkalmazásának tényleges felszámolását nemzeti, tartományi és helyi szinten;

vi.

emlékezteti az üzbég hatóságokat, hogy annak ellenére, hogy az Üzbég Köztársaság alkotmányának szövege tartalmazza az emberi jogi alapelveket, és hogy Üzbegisztán aláírta és ratifikálta az emberi jogokkal, civil és politikai jogokkal, valamint a gyermekek jogaival kapcsolatos legtöbb ENSZegyezményt, a jogszabályoknak ezt a hivatalos együttesét még nem hajtották ténylegesen végre;

vii.

politikai párbeszéddel és támogatási programokkal hozzá kell járulni az üzbegisztáni mezıgazdaság piacorientált reformjához; az ágazat végsı soron privatizációhoz és liberalizációhoz vezetı átalakítása érdekében fel kell kínálni az EU támogatását az Üzbegisztánnal szomszédos országokban végbement reformokkal összhangban;

viii. biztosítani kell, hogy a gyapottermelésben alkalmazott gyermekkényszermunka felszámolása az EU taskenti küldöttsége emberi jogi stratégiájának prioritásai közé tartozzon; ragaszkodik hozzá, hogy mindez megmutatkozzon a szakpolitikában, az ellenırzésben, a jelentésekben, a személyi állományban és a pénzügyi segítségnyújtásban; ix.

a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, és amennyiben szükséges, be kell nyújtania egy jogalkotási javaslatot az Európai Parlament részére egy, a gyermekkényszermunka alkalmazásával elıállított termékek hatékony nyomon követését elısegítı mechanizmusról;

x.

támogatni kell a Parlament gyapotkereskedıknek szóló felhívását, hogy ne vásároljanak gyermekkényszermunkával elıállított gyapotot Üzbegisztánból és értesítsék a vásárlókat és valamennyi beszállítójukat ezen elkötelezettségükrıl;

xi.

amennyiben az ILO megfigyelı szervei megállapítják, hogy Üzbegisztán súlyosan és rendszerszerően megszegi kötelezettségvállalásait, úgy a Bizottságnak meg kell fontolnia egy, a GSP ideiglenes visszavonására vonatkozó vizsgálat kezdeményezését, ha minden más követelmény teljesül; valamint PE 478.783\ 129

HU

hangsúlyozza, hogy ezáltal a Bizottság csupán a létezı uniós GSP-szabályokat juttatja érvényre, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ezeket a szabályokat következetesen kell alkalmazni; xii.

hangsúlyozza az Unió és Üzbegisztán között a partnerségi és együttmőködési megállapodás és az Unió demokratikus és emberi jogi alapelvei alapján létrejövı kapcsolatok jelentıségét; ismét rámutat az Unió arra vonatkozó kötelezettségvállalására, hogy tovább mélyíti a kétoldalú kapcsolatokat, beleértve a kereskedelmet, valamint a demokratikus alapelvekhez, az emberi és alapvetı jogokhoz, továbbá a jogállamisághoz kapcsolódó valamennyi területet is;

xiii. a fenntartható demokratizálódási folyamat kialakítása érdekében az alulról építkezı megközelítés ösztönzése és a civil társadalmi szervezetek, valamint a média támogatása révén aktívan hozzájárul Üzbegisztán népének társadalmi, gazdasági és emberi jogi helyzete javításához; xiv. rendszeresen továbbítani kell a Parlamentnek az üzbegisztáni helyzettel kapcsolatos lényegi információkat, különösen a gyermekkényszermunka megszüntetésére vonatkozó információkat; 2.

megállapítja, hogy a Parlament csak akkor adja hozzájárulását, ha az üzbég hatóságok engedélyezik az ILO megfigyelıinek, hogy alapos és akadályoztatástól mentes ellenırzést hajtsanak végre, és ennek során megerısítést nyer, hogy konkrét és jelentıs eredményekkel járó reformokra került sor, melyek következtében a kényszermunka és a gyermekmunka gyakorlatának nemzeti, tartományi és helyi szinten történı tényleges eltörlése folyamatban van.

3.

utasítja elnökét, hogy kérje fel a Bizottságot és a Tanácsot további tárgyalások lefolytatására.

4.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint Üzbegisztán kormányának és parlamentjének.

130 /PE 478.783

HU

P7_TA-PROV(2011)0587 A munkavállalók Európai Unión belüli szabad mozgása Az Európai Parlament 2011. december 15-i állásfoglalása a munkavállalók Európai Unión belüli szabad mozgásáról Az Európai Parlament, –

tekintettel a munkavállalók Európai Unión belüli mobilitásának elısegítésérıl szóló, 2011. október 25-i állásfoglalására1,

–

tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés (EUMSZ) 21., 45. és 47. cikkére, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 15., 21., 29., 34., és 45. cikkére,

–

tekintettel az EUMSZ 151. cikkére,

–

tekintettel a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendeletre,2

–

tekintettel a „Mobilitás – eszköz a több és jobb munkahely érdekében: Az európai foglalkoztatási mobilitási cselekvési terv (2007–2010)” címő, 2007. december 6-i bizottsági közleményre (COM(2007)0773),

–

tekintettel „A munkavállalók szabad mozgásának hatása az EU-bıvítés összefüggésében” címő, 2008. november 18-i bizottsági közleményre (COM(2008)0765),

–

tekintettel „A munkavállalók szabad mozgásának megerısítése: jogok és jelentısebb fejlemények” címő, 2010. július 13-i bizottsági közleményre (COM(2010)0373),

–

tekintettel az EU munkaerıpiacán a munkavállalók szabad mozgását korlátozó átmeneti rendszerrıl szóló 2006. április 5-i állásfoglalására3,

–

tekintettel a Bizottságnak a Tanács számára készült, a Bulgáriából és Romániából érkezı munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések mőködésérıl szóló jelentésére (COM(2011)0729 végleges),

–

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak „A mobilitás meglévı korlátainak meghatározása a belsı munkaerıpiacon” címő véleményére,

–

tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (4) bekezdésére,

A.

mivel az Unió valamely más tagállamában élni és dolgozni az egyenlı bánásmódot és az állampolgárság alapján történı megkülönböztetéssel szembeni védelmet biztosító

1

Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0455. HL L 257., 1968.10.19., 2. o. 3 HL C 293. E, 2006.12.2., 230. o. 2

PE 478.783\ 131

HU

alapvetı szabadságok egyike az Unióban, az uniós polgárság alapvetı eleme, amelyet a szerzıdések is elismernek; mivel ennek ellenére két tagállam polgárai továbbra is akadályokkal szembesülnek a valamely más tagállam területén való munkavállaláshoz való jog gyakorlása terén; B.

mivel a Bizottság 2011. november 11-i közleménye szerint a Romániából és Bulgáriából származó utazó munkavállalók pozitív hatást gyakoroltak az ilyen munkavállalókat befogadó tagállamok gazdaságára;

C.

mivel nem érkeztek visszajelzések negatív hatásokról azon tagállamokból, amelyek nem alkalmazták a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamokból származó munkavállalók szabad mozgásával kapcsolatos átmeneti intézkedéseket; mivel számos tagállam – inkább politikai nyomás hatására, mintsem a gazdaságukra és munkaerıpiacukra gyakorolt esetleges kedvezıtlen hatások megelızésére irányuló indokolt erıfeszítésként – úgy határozott, hogy a munkaerıpiacaikon a román és a bolgár állampolgárokkal szemben továbbra is korlátozásokat alkalmaz;

D.

mivel a legfrissebb statisztikák szerint 2010 végén a valamely másik tagállam területén letelepedett bulgáriai és romániai utazó munkavállalók az EU összlakosságának 0,6%át tették ki;

E.

mivel a romániai és bulgáriai munkavállalók beáramlása kedvezı hatást gyakorolt a befogadó országok piacaira, mivel ezek a munkavállalók olyan munkakörökben és ágazatokban helyezkedtek el, amelyek munkaerıhiánnyal küszködtek;

F.

mivel a Bizottság legutóbbi közleményében megállapította, hogy a román és bolgár utazó munkavállalók a befogadó ország állampolgárainál nagyobb valószínőséggel vannak életük gazdaságilag termékeny idıszakában, abból eredıen, hogy e két EUtagállam 35 évnél fiatalabb utazó munkavállalói a munkaképes korú migránsok 65%-át teszik ki, míg a 15 régi tagállamban ez az arány 34%;

G.

mivel a friss Eurostat-adatok szerint a román és bolgár utazó munkavállalók nem gyakorolnak jelentıs hatást a befogadó országok béreire, illetve munkanélküliségi rátájára;

H.

mivel a mobilitási áramlásokat fıként a munkaerı iránti kereslet motiválja, és mivel amennyiben a munkaerı-piaci igények között európai szinten eltérések vannak, az ideiglenes korlátozások akadályozhatják az európai vállalatok gazdasági fejlıdését, valamint a valamely más tagállam területén történı munkavállaláshoz és letelepedéshez való jogot;

I.

mivel a román és bolgár munkavállalók a Szerzıdésben is elismert egyenlı bánásmódon alapuló szabad mozgáshoz való alapvetı joguk teljes vagy részleges korlátozásával szembesülnek; mivel ugyanakkor a „szolgáltatások” területén a munkavállalók határon átnyúló mobilitása egyre inkább átveszi a munkavállalók szabad mozgásának helyét, ami a bérek és munkafeltételek tekintetében tisztességtelen versenyt eredményezhet;

J.

mivel a munkavállalók szabad mozgása mind az EU, mind a tagállamok számára társadalmi-gazdasági értelemben pozitív példát jelent, amely az uniós integráció, a gazdasági fejlıdés, a társadalmi kohézió, az egyéni szakmai fejlıdés, a gazdasági

132 /PE 478.783

HU

válságok kedvezıtlen hatásai elleni fellépés, valamint Európa mint a világszintő kihívással való szembenézésre felkészült, erısebb gazdasági hatalom megteremtése tekintetében mérföldkınek számít; K.

mivel a társadalmaink közelmúltbeli fejlıdése – különösen az ipari változásra, a globalizációra, az új munkavégzési módozatokra, a demográfiai változásra és a közlekedési eszközök fejlıdésére adott válaszként – a munkavállalók nagyobb fokú mobilitását teszi szükségessé;

L.

mivel az EU-n belüli migráció alapvetı fontosságú annak biztosításához, hogy valamennyi európai polgár egyforma jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzen;

M.

mivel a Bizottság legutóbbi közleménye szerint a nemzeti munkaerıpiacokon jelentkezı zavarok különbözı tényezık – így a gazdasági és pénzügyi válság és a strukturális munkaerı-piaci problémák – eredményei, nem pedig a román és bolgár munkavállalók beáramlásának következményei;

N.

mivel 2010-ben a 15–64 év közötti uniós munkanélküliek összlétszámából a román és bolgár munkavállalók csak 1%-ot, míg a harmadik országokból származók 4,1%-ot tettek ki, ami azt bizonyítja, hogy az elıbbiek nem gyakorolhattak hatást az egyes országok munkaerı-piaci válságára;

O.

mivel a jelenlegi, európai szintő gazdasági visszaesés jellemezte helyzetben az utazó munkavállalók származási országukba irányuló pénzátutalásai nettó pozitív hatást gyakorolhatnak az átutaló országok fizetési mérlegére;

P.

mivel néhány tagállam bejelentette, hogy a bolgár és román munkavállalókra vonatkozó korlátozásokat 2014-ig érvényben kívánja tartani, míg más országok úgy nyilatkoztak, hogy valamennyi uniós munkavállaló elıtt megnyitják munkaerıpiacaikat;

1.

úgy véli, hogy a munkavállalók Unión belüli mobilitását soha sem szabad a nemzeti munkaerıpiacok elleni fenyegetésnek tekinteni;

2.

felhívja a tagállamokat, hogy számoljanak fel minden hatályban lévı átmeneti intézkedést, mivel nincs valós gazdasági indoka annak, hogy a románok és bolgárok esetében korlátozzák a valamely más tagállamban való munkavállaláshoz és tartózkodáshoz való jogot; úgy véli, hogy ezek az akadályok az elérni kívánt hatással éppen ellentétes hatásúak az Uniós polgárok számára; felszólít a preferenciazáradék tényleges érvényesítésére az egész Unióban;

3.

felhívja a Tanácsot, hogy támogassa a Bulgáriából és Romániából származó munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések mőködésérıl szóló, a Tanácsnak címzett legutóbbi bizottsági jelentést (COM(2011)0729), és az abban javasolt irányvonalat kövesse annak értékelésekor, hogy az átmeneti akadályok érdemleges és szükséges intézkedések-e;

4.

felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a „munkaerıpiac súlyos zavara vagy annak veszélye” fogalom egyértelmő meghatározására;

5.

felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egyértelmő mutatókat és jobb módszertant PE 478.783\ 133

HU

olyan gazdasági és társadalmi mutatók alapján, amelyek alapján megítélhetı, hogy egyértelmően indokolható-e a tagállamok által bevezetett teljes vagy részleges korlátozások meghosszabbítása a román és bolgár munkavállalók által a nemzeti munkaerıpiacukon esetlegesen okozott negatív zavarok elhárítására, valamint ezt a megközelítést alkalmazza abban az esetben is, amikor valamely tagállam a védzáradék alkalmazását kéri; 6.

felhívja a Bizottságot, hogy a lehetı legátláthatóbb módon tegye közzé azokat a szempontokat, amelyek alapján valamely tagállam fenntarthatja az átmeneti akadályokat, figyelembe véve egy ilyen határozatnak az Európai Unió gazdaságára gyakorolt hatásait, valamint az alapvetı szabadságjogoktól való eltérések szigorú értelmezéseivel kapcsolatos indokolásokat, amelyeket az Európai Bíróság elfogadott;

7.

úgy véli, hogy azok a tagállamok, amelyek úgy tartják fenn a korlátozásokat, hogy nem adnak a súlyos munkaerı-piaci zavarokhoz köthetı, egyértelmő és átlátható társadalmi-gazdasági indokolást, a Bíróság vonatkozó ítéleteivel összhangban áthágják a szerzıdéseket; felhívja a Bizottságot mint a szerzıdések ırét, hogy biztosítsa a munkavállalók szabad mozgása elvének betartását;

8.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szüntessék meg az átmeneti idıre szóló korlátozásokat annak érdekében, hogy a bolgár és a román állampolgárok a szerzıdésekben elismert egyenlı bánásmódban részesüljenek, biztosítva ezáltal a vállalkozások közötti tisztességes versenyt, valamint a szociális és gazdasági dömping megelızését;

9.

megállapítja, hogy az átmeneti intézkedések a színlelt önfoglalkoztatás, a nem bejelentett munkavégzés és a szabálytalan foglalkoztatás elleni küzdelem szempontjából a tervezettel ellentétes hatást váltanak ki, mivel azok a munkavállalók, akik nem kapnak jogot a szabályos munkaerıpiacra való szabad belépésre, néha a színlelt önfoglalkoztatás vagy a szabálytalan munkavállalás mellett döntenek, ami az ıket megilletı munkavállalói jogokkal történı visszaéléshez vezet;

10.

felhívja az EU-25-öt, hogy konzultáljon a munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel, mielıtt döntést hozna arról, hogy a Romániából és Bulgáriából származó munkavállalók mozgáshoz való jogát érintı teljes vagy részleges korlátozásokat megszünteti vagy kiterjeszti;

11.

sürgeti azon tagállamokat, amelyek fenn kívánják tartani a román és bolgár munkavállalók munkaerı-piaci hozzáférésére vonatkozó korlátozásokat, hogy egyértelmően és átlátható módon tegyenek közzé olyan kimerítı, a Bizottság által kidolgozott kritériumoknak és módszertannak megfelelı, valamint meggyızı érvekkel és adatokkal, többek között valamennyi vonatkozó társadalmi és gazdasági mutatóval alátámasztott indokolást, amely alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a földrajzi mobilitás nemzeti munkaerıpiacuk súlyos zavarát eredményezi;

12.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.

134 /PE 478.783

HU

P7_TA-PROV(2011)0588 Az EU Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiája Az Európai Parlament 2011. december 15-i állásfoglalása a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia végrehajtásának állapotáról (2011/2008(INI)) Az Európai Parlament, –

tekintettel az Európai Unióról szóló szerzıdésre és különösen annak 21. cikkére,

–

tekintettel az Unió és Üzbegisztán, a Kirgiz Köztársaság, Kazahsztán és Tádzsikisztán között létrejött partnerségi és együttmőködési megállapodásokra (PEM), az Európai Közösségek és Türkmenisztán közötti, kereskedelemrıl és kereskedelemmel összefüggı ügyekrıl szóló ideiglenes megállapodásra, valamint az Unió és Türkmenisztán közötti, 1998. május 25-én aláírt de máig nem ratifikált PEM-re,

–

tekintettel az Európai Tanács 2007. június 21–22-i ülésén elfogadott, a Közép-Ázsiával folytatandó új partnerségre vonatkozó stratégiára1 és a Tanács és a Bizottság 2008. június 24-i2 és 2010. június 28-i3, az elért haladásról szóló közös jelentéseire,

–

tekintettel Közép-Ázsiáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az EU KözépÁzsiára vonatkozó stratégiájáról szóló 2008. február 20-i4, a kirgizisztáni helyzetrıl szóló 2010. május 6-i5 és július 8-i6, az EBESZ megerısítésérıl és az EU ebben betöltött szerepérıl szóló 2010. november 11-i7, „A „2011–2020-as idıszakra vonatkozó új európai energiastratégia felé” címő 2010. november 25-i8, „Az emberi jogok helyzete a világban” címő 2009. évi éves jelentésrıl és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló 2010. december 16-i9 és az Unió demokratizálódást szolgáló külsı politikáiról szóló 2011. július 7-i10 állásfoglalásra,

–

tekintettel a 2003-ban a demokráciáért és az emberi jogokért indított európai kezdeményezésre, melynek célja az emberi jogok elımozdítása és a büntetıjogi reform, a demokrácia, a felelısségteljes kormányzás, a sajtószabadság, a jogállamiság, a biztonsági struktúrák (rendıri/katonai erık) és a konfliktusmegelızés támogatása, és az e kezdeményezést követıen létrehozott „a demokrácia és az emberi jogok európai eszközére” (1889/2006/EK rendelet)11,

–

tekintettel a 2007 óta minden második évben megrendezett EU–Közép-Ázsia

1

http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/librairie/PDF/EU_CtrlAsia_EN-RU.pdf http://eeas.europa.eu/central_asia/docs/progress_report_0609_en.pdf 3 http://register.consilium.europa.eu/pdf/en/10/st11/st11402.en10.pdf 4 HL C 184E. 2009.8.6., 49. o. 5 HL C 81E., 2011.3.15., 80. o. 6 Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0283. 7 Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0399. 8 Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0441. 9 Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0489. 10 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0334. 11 HL L 386., 2006.12.29., 1. o. 2

PE 478.783\ 135

HU

miniszteri találkozóra és a biztonságpolitikai kérdésekrıl tartott 2008. és 2009. évi EU–Közép-Ázsia miniszteri konferenciára, –

tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–

tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére (A7-0338/2011),

A.

mivel fenntartható fejlıdésre bármelyik országban csak akkor van lehetıség, ha az emberi jogok védelme, a demokratikus értékek és intézmények léte és mőködése, a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvetı szabadságok, valamint a felelısségteljes kormányzás és az erıs civil társadalom megléte biztosítva van;

B.

mivel a közép-ázsiai államokban a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot, valamint az alapvetı szabadságokat illetıen súlyos hiányosságok állapíthatók meg;

C.

mivel az Unió és az öt közép-ázsiai ország közötti fokozott együttmőködés a politikai, társadalmi és gazdasági kapcsolatok bıvítése és elmélyítése, valamint a lehetséges partnerségi megállapodásokban rejlı lehetıségek teljes kihasználása érdekében a felek kölcsönös stratégiai érdeke;

D.

mivel Közép-Ázsia komoly jelentıséggel bír az Európai Unió számára a kereskedelmi lehetıségek és az energiaellátás biztonsága szempontjából, és mivel ezt a régiót is sújtja a jelenlegi pénzügyi és gazdasági világválság;

E.

mivel egyes tagállamok erıs kétoldalú kapcsolatokat ápolnak a közép-ázsiai államokkal, és ezzel a befektetés és kereskedelem vezetı forrásai, és mivel az Uniónak összehangolt és következetes megközelítésre van szüksége a régió irányában, hogy elkerülje a félreértéseket, a feladatok megkettızését, és ami még fontosabb, a vegyes jelzések küldését;

F.

mivel egyes közép-ázsiai államok megtették az elsı lépéseket a demokratizálódás hosszú folyamatában, amelynek során a kormányzás és a regionális együttmőködés terén tett komoly erıfeszítések szükséges feltételei azoknak a fennálló hiányosságoknak a leküzdéséhez, amelyek mindeddig megakadályozták ıket politikai, szociális és gazdasági fejlıdési potenciáljuk teljes kiaknázásában;

G.

mivel a kkv-k a vállalkozó szellem és a szabadpiaci szellem megtestesülései, és a demokráciák létrehozásának erıteljes forrásai;

H.

mivel a kölcsönös bizalom hiánya fokozza a természeti erıforrások megosztásával kapcsolatos feszültségeket, aláássa a regionális együttmőködést és növeli a konfrontáció veszélyét; mivel azonban a vízkészletekkel kapcsolatos problémák jobbára a források pazarlása és a velük való rossz gazdálkodás, semmint a szükséges mennyiség hiánya miatt jelentkeznek;

I.

mivel az Uniónak és Közép-Ázsia országainak közös érdeke a kiviteli útvonalak diverzifikálása, valamint az energia és a környezeti fenntarthatóság terén való együttmőködés;

J.

mivel a régió biztonságával és stabilitásával kapcsolatos aggodalmaknak nemcsak az

136 /PE 478.783

HU

állam biztonságára, hanem egyben – többek között az emberi jogok, a megélhetések, a környezet és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés tiszteletben tartása révén – a lakosság biztonságára is ki kell terjedniük, Az Unió kötelezettségvállalása 1.

hangsúlyozza, hogy az Uniónak erıs politikai és gazdasági érdeke főzıdik ahhoz, hogy az együttmőködés valamennyi területén – a régió stabilitása, biztonsága és fenntartható fejlıdése, kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok, energetikai és közlekedési összeköttetések, az egyetemes értékekrıl, így a demokráciáról, az emberi jogok tiszteletben tartásáról és a jogállamiságról folytatott párbeszéd megerısítése, közös kihívások és fenyegetések (ideértve a határigazgatást és a kábítószer- és emberkereskedelem elleni küzdelmet) – erısítse két- és többoldalú kapcsolatait a közép-ázsiai országokkal;

2.

rámutat, hogy a Közép-Ázsiára vonatkozó európai program hét prioritást határoz meg, de csak kevés forrást irányoz elı; ezért megállapítja, hogy az európai segélyalapok túl szőkösek annak lehetıvé tételéhez, hogy az Unió minden politikai területen tényleges befolyással bírjon; felhívja az Uniót, hogy alakítson ki közös jövıképet, és jobban határozza meg és szervezze meg prioritásait; rámutat, hogy a közép-ázsiai államokkal folytatott fejlesztési együttmőködés csak akkor hozhat eredményeket, ha ezek az államok megfelelnek a demokráciával, a kormányzással, a jogállamisággal és az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi normáknak; ugyancsak rámutat arra is, hogy az Unió fejlesztési együttmőködését nem szabad alárendelni gazdasági, energiaügyi vagy biztonsági érdekeknek;

3.

úgy véli, hogy az Uniónak magas szintő elkötelezettséget kell fenntartania KözépÁzsiában, stratégiáit hozzáigazítva a régió államainak fejlıdéséhez; hangsúlyozza, hogy az uniós kötelezettségvállalás szintjének és természetének differenciáltnak és feltételekhez kötöttnek kell lennie, attól függıen, hogy milyen mérhetı elırelépés következik be a demokratizálódás, az emberi jogok, a felelısségteljes kormányzás, a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlıdés, a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem terén, hasonlatosan az uniós szomszédságpolitika elveihez (például „többért többet” elv);

4.

hangsúlyozza, hogy meg kell magyarázni és elı kell mozdítani a biztonság és stabilitás uniós koncepcióját, amennyiben az eltér ezen államokétól; hangsúlyozza, hogy az Uniónak kötelessége, hogy bírálja azokat a kormányokat, amelyek a nemzetbiztonság nevében megsértik polgáraik alapvetı jogait;

5.

úgy véli, hogy a jövıbeni EU–Közép-Ázsia stratégiának le kell vonnia az európai szomszédságpolitika reformjának a differenciálás, az emberi kapcsolatok fejlesztése és a demokráciára és az emberi jogokra fordított fokozott figyelem tekintetében levont tanulságait, és figyelembe kell vennie a szélesebb geopolitikai környezetet is;

6.

elismeri az Unió különleges képviselıjének a közép-ázsiai államokkal folytatott magas szintő politikai párbeszéd biztosítása érdekében a helyszínen végzett folyamatos munkáját; emlékeztet arra, hogy mandátuma a helyi civil társadalommal való együttmőködésre is szól, és hogy ez szükséges az Unió fokozott láthatósága érdekében; felszólít a közép-ázsiai országok EBESZ-tagként vállalt kötelezettségei teljesítésének értékelésén alapuló politikai párbeszédre; PE 478.783\ 137

HU

7.

úgy véli, hogy a közép-ázsiai stratégia átdolgozása során figyelembe kell venni annak szükségességét, hogy a stratégia célkitőzéseit elégséges pénzügyi forrással támasszák alá, és megfelelı elosztási mintákat hozzanak létre, amelyek tükrözik a régióba tartozó valamennyi ország realitásait; úgy véli, hogy – tekintettel a kényszerítı pénzügyi korlátokra – azokra a közép- és hosszú távú programokra kell összpontosítani, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolhatják a régió fejlıdésére, nevezetesen az ifjúságra és az oktatásra, a gazdasági fejlıdéssel kapcsolatos technikai segítségnyújtásra és a kis- és középvállalkozások elımozdítására, valamint a vízellátás biztonságára és a kábítószerkereskedelem elleni küzdelemre;

8.

kéri a Bizottságot, hogy a Közép-Ázsiával kapcsolatos normatív, technikai és az érdekekre alapozó programjait látható módon integrálja egymással vagy legalább hangolja ıket össze; emlékeztet továbbá az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 208. cikkében rögzített, a politikák fejlesztési célú koherenciájával kapcsolatos követelményekre;

9.

rámutat, hogy a stratégia végrehajtása javítható egyfelıl a belsı uniós koordináció intenzívebbé tétele révén, másfelıl pedig a más nemzetközi adományozókhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások fokozásának segítségével is;

10.

javasolja, hogy a regionális megközelítést tegyék áramvonalasabbá a Kínával és Oroszországgal – a térség fı gazdasági szereplıivel – fenntartott kapcsolatok révén; úgy véli, hogy a fosszilis energiahordozók kérdésének megközelítését össze kell kötni a kaukázusi és a fekete-tengeri régióval kapcsolatos uniós programozással, valamint Törökországgal;

11.

felhívja a Bizottságot, hogy szigorúan legyen tekintettel a fejlesztési együttmőködési eszköz által pénzügyileg támogatható, illetve az olyan forrásokból finanszírozandó programok és tevékenységek közötti különbségre, mint a stabilitási eszköz vagy az európai demokratikus kezdeményezés (EIDHR), különösen a szervezett bőnözés elleni küzdelem és a határigazgatás, a jogállamiság jobb érvényesítése és az emberi jogok védelme területén;

12.

hangsúlyozza a rendszeres emberi jogi párbeszéd folyamatos szükségességét mind az öt országgal, és sajnálja, hogy a helyben elért általános elırelépés mértéke csekély, néhány esetben pedig visszalépés figyelhetı meg; úgy véli, hogy az emberi jogi párbeszédek megléte nem használható mentségként az együttmőködés más területein felvetıdı emberi jogokkal kapcsolatos problémák tudomásul nem vételére vagy a további fellépések elmulasztására; felszólít a nem kormányzati szervezeteknek és a civil társadalom szereplıinek e párbeszédek elıkészítésébe való rendszeres bevonására, valamint e párbeszédek eredményeinek közzétételére annak érdekében, hogy hatékonyságuk és a felek elkötelezettsége értékelhetı legyen;

13.

újfent hangsúlyozza, hogy a közepes jövedelmő – így a közép-ázsiai országokat – nem szabad figyelmen kívül hagyni az átfogó uniós fejlesztési politika és a millenniumi fejlesztési célok elérésére irányuló erıfeszítések keretében, hiszen a fejlesztés gyakran a közép-ázsiai régióval szemben a legkevésbé fejlett országokra koncentrálódik, különösen azóta, hogy a globális gazdasági és pénzügyi válságot követıen csökkent a fejlesztési támogatás;

14.

megítélése szerint a korlátozott források és a régió számos szükséglete megköveteli,

138 /PE 478.783

HU

hogy az Unió szigorúan célzottan, prioritások mentén nyújtson segítséget, figyelembe véve a mélyen gyökerezı korrupció és az elégtelen közigazgatási szakértelem segélyei eredményességére gyakorolt hatásait is; szorgalmazza a megállapodás szerinti fejlesztési támogatás állandó szintjeit az elosztás terén nagyobb rugalmasság mellett, és támogatja, hogy a hangsúlyt a Kirgizisztánnak és Tádzsikisztánnak nyújtandó segélyre helyezzék, amelyeknek e tekintetben a legnagyobbak a szükségleteik; 15.

kétségeit fejezi ki ugyanakkor a költségvetési támogatás kirgizisztáni és tádzsikisztáni felhasználását illetıen, különös tekintettel az ott széles körben tapasztalható korrupcióra; felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be jelentést a költségvetési támogatás ezen országokban történı felhasználásáról;

16.

erıteljesen támogatja teljes feladatkört ellátó uniós képviseletek felállítását KözépÁzsia valamennyi országában, mert ez eszközül szolgál az Unió jelenléte és láthatósága, valamint a társadalom összes csoportjával való hosszú távú együttmőködés erısítéséhez, és elısegíti a jobb megértést, valamint a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletének kialakulását; meggyızıdése, hogy e képviseletek jelenléte nagyban hozzájárul majd a régió felé irányuló stratégia céljainak és az uniós érdekeknek megvalósulásához; hangsúlyozza, hogy a lehetı legjobb eredmények elérése és a hathatós segítségnyújtás érdekében e missziókat politikai, gazdasági és kereskedelmi ügyekhez értı munkatársakkal kell feltölteni;

17.

ajánlja, hogy a jövıben a TAIEX, Twinning és SIGMA eszközöket nyissák meg a közép-ázsiai országok elıtt a szabályrendszerek javítása és a szükséges reformok támogatása érdekében;

18.

aggodalommal veszi tudomásul, hogy az Unió nehézségbe ütközött az emberi jogok és a felelısségteljes kormányzás terén tevékeny, független civil szervezetekkel való párbeszéd megindításában, és helyteleníti, hogy a régióban mőködı nem kormányzati szervezetek folyamatos zaklatásnak vannak kitéve; nagyobb átláthatóságot kér az uniós és tagállami fejlesztési együttmőködési források elosztását és kedvezményezettjeit illetıen, valamint kéri az uniós képviseletektıl és a tagállamok nagykövetségeitıl, hogy a valóban független nem kormányzati partnereket lehetı legnagyobb mértékben vonják be az uniós programozás végrehajtásába annak érdekében, hogy hatékony szerepet játszhassanak a civil társadalom fejlesztésében és megerısítésében; úgy véli, hogy a közép-ázsiai országoknak szóló programok Unió általi folyamatos elımozdítása a régió államai közötti megértés és együttmőködés segítésének fontos határokon átnyúló eszköze;

19.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a régióban szabadon mőködjenek az ellenzéki pártok, és sürgeti az összes közép-ázsiai ország kormányát, hogy garantálja a politikai szabadságot;

20.

egyetért a regionális EU–Közép-Ázsia csúcstalálkozók rendszeres megrendezésével, és a csúcstalálkozókon folytatott megbeszélésekhez való hozzájárulás és ezek értékelése eszközeként, a meglévı parlamenti együttmőködési bizottságok és a közép-ázsiai országokkal tartott parlamenti közi találkozók keretében közép-ázsiai parlamenti fórum esetleges jövıbeni létrehozásának megfontolását kéri, hangsúlyozza a rendszeres kétoldalú és többoldalú parlamenti együttmőködés fontosságát; a partnerségi és együttmőködési megállapodásokat a kölcsönös megértést és tiszteletet biztosító fokozott parlamenti cserekapcsolatok intézményi alapjának tekinti; ezért PE 478.783\ 139

HU

mind az öt közép-ázsiai ország esetében támogatja a partnerségi és együttmőködést megállapodásokat; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Európai Parlament aktívabban kötelezze el magát a közép-ázsiai országokkal kötendı partnerségi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások nyomon követése, valamint a meglévı megállapodások végrehajtása mellett; 21.

felszólítja az Európai Uniót, hogy megfelelı technikai és pénzügyi segítségnyújtás révén folytassa Közép-Ázsia országaiban az állami szektor reformjának támogatását annak érdekében, hogy az összes érintett országban stabil, megreformált és korszerősített igazgatási struktúrák valósuljanak meg;

Demokratizálódás, emberi jogok és jogállamiság 22.

megállapítja, hogy jóllehet a régióban néhány kedvezı alkotmányügyi és jogi fejlemény is tapasztalható (erıfeszítések a halálbüntetés eltörlése érdekében, ombudsmanok kinevezése, reformok a bírósági eljárások tekintetében stb.), továbbra is aggasztó az általános helyzet az emberi jogok és a jogállamiság terén;

23.

egyetért az OECD Közép-Ázsia versenyképességi kilátásairól szóló, 2011. januári jelentésének következtetéseivel, és különösen aggályosnak tartja az emberi jogok és a munkaügyi jogok helyzetét, a civil társadalom támogatásának hiányát a közép-ázsiai országokban, továbbá az oktatási rendszer, a kkv-k helyzetét, a földtulajdonreformokat és a térség befektetési politikáit, amelyeket a gazdaságban egyenletesebben kellene alkalmazni, mivel jelenleg az energia- és a bányászati szektorra összpontosítanak;

24.

kéri az emberi jogi párbeszédek megerısítését annak érdekében, hogy hatékonyabbá és eredményközpontúbbá váljanak; e tekintetben kéri az Európai Parlament széles körő bevonását e párbeszédek nyomon követésébe; sürgeti a Tanácsot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy végezzék el a korábbi párbeszédek hatáselemzését, az Európai Parlamenttel együttmőködésben összegezve a régió országai által az emberi jogok és a jogállamiság terén elért haladásra vonatkozó jelzıszámokat, értékelve azt is, hogy az e cél elérését célzó uniós segítségnyújtási projektek mennyiben bizonyultak eredményesnek;

25.

elítéli a kínzás bármilyen alkalmazását, valamint a sajtó-, szólás-, gyülekezési és egyesülési szabadság komoly korlátozását; arra ösztönzi az Uniót és külügyi és biztonságpolitikai fıképviselıjét/a Bizottság alelnökét, hogy nyilvánosan vessék fel a politikai foglyok, bebörtönzött emberi jogvédık és újságírók ügyét és követeljék azonnali szabadon bocsátásukat;

26.

nagyra értékeli a politikai alapítványok munkáját, amelyek hosszú távú helyszíni jelenlétükkel gyakorlati együttmőködést biztosítanak a demokratizálódási folyamat során;

27.

a jogállamisági kezdeményezést a közép-ázsiai államokkal folytatott együttmőködés kulcsfontosságú elemének tekinti, és elismeréssel szól az Uniónak és tagállamainak a segítségnyújtási projektek megvalósítása terén végzett példásan összehangolt munkájáról; megállapítja, hogy alacsony szintő a kapcsolat a projektek és a helyi civil társadalom között, és hogy a civil társadalommal folytatott nagyobb együttmőködés, valamint a helyi civil társadalmi szereplıkkel kapcsolatos kezdeményezésre vonatkozó információkhoz való hozzáférés javítása a közép-ázsiai stratégia javítására vonatkozó –

140 /PE 478.783

HU

a közös elırehaladási jelentésben felvázolt – tágabb uniós célkitőzésekkel összhangban növelné tevékenységeinek láthatóságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát; hangsúlyozza, hogy a jogállamisági platform projektjének világos célkitőzéseket kell tartalmaznia, végrehajtásának és eredményeinek pedig átlátható értékelés tárgyát kell képezniük, ugyanakkor elkerülve a biztonsági erık elnyomó jellegének bármiféle megerısítését; hangsúlyozza, hogy a kezdeményezés megfelelı végrehajtásának a segélyek és a költségvetési támogatás elosztásának egyik fı kritériumát kell képeznie; Oktatás, gyermekek, személyek közötti cserekapcsolatok 28.

hangsúlyozza, hogy a társadalom demokratikus fejlıdésének alapja az oktatás; ezért felszólít a közoktatási rendszer korszerősítésére irányuló erıfeszítések folytatására – ideértve az üzleti tárgyú oktatást –, annak ingyenessé és hozzáférhetıvé tételére, felszólít továbbá az oktatási kezdeményezés intenzívebbé tételére elsısorban a hallgatók és oktatók nemzetközi csere kapcsolatainak szélesítése révén, a régió valamennyi országában a szilárd emberi és munkaügyi jogokon alapuló civil társadalom felépítését elımozdító tágabb kontextuson belül; hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos továbbá a nık munkaerı-piaci részvételét, illetve a munkaerıpiachoz való hozzáférését biztosító folyamatok elısegítése;

29.

megállapítja, hogy az Unió oktatás és emberi jogok terén végzett munkáját a fiatalokra – mint e társadalmak legkiszolgáltatottabb csoportjára – irányuló intézkedésekkel és programokkal kell kiegészíteni; ebben az összefüggésben kéri a régióban az ifjúsági kezdeményezéseknek, és közülük különösen az azoknak nyújtott uniós támogatás növelését, amelyek ezen országok fiatalsága körében visszafoghatják a fokozódó radikalizálódást és elımozdíthatják a toleranciát;

30.

felszólítja az Uniót, hogy folytassa a személyes kapcsolatok és a csereprogramok támogatását a tudomány, a vállalkozás és az oktatás területén; ebben az összefüggésben megállapítja, hogy az EU–Közép-Ázsia oktatási kezdeményezés szervezését és végrehajtását hiányosságok jellemzik, és sürgeti az EU Bizottságát, hogy ezeket az oktatási szakemberekkel és a közép-ázsiai partnerekkel szoros együttmőködésben kezelje;

31.

hangsúlyozza, hogy továbbra is aggodalommal figyeli a gyermekek helyzetét, különösen azt, hogy – különbözı módokon és mértékben – nagy arányban kényszerítenek munkára gyermekeket, hozzátéve, hogy a régió valamennyi országának a gyakorlatban is végre kell hajtania nemzetközi – különösen az ENSZ gyermekjogi egyezménye, a foglalkoztatás alsó korhatáráról szóló ILO-egyezmény és a gyermekmunka legrosszabb formáinak felszámolásáról szóló ILO-egyezmény keretében tett – kötelezettségvállalásait;

Gazdasági integráció és fenntartható fejlıdés 32.

hangsúlyozza, hogy a jogállamiság és a gazdasági haladás kölcsönösen összefügg; megerısíti, hogy támogatja a közép-ázsiai országok gazdasági diverzifikálását, a fenntartható energiaszektor létrehozatalát és a Kaszpi-tengeri energiaforrásokat az európai piaccal összekötı szállítási kapcsolódások javítását, mert ezen az úton teljesedhet ki a gazdasági fejlıdés és növekedhet töretlenül a GDP; felszólítja az Uniót annak elısegítésére, hogy a gazdasági stabilitásnak kedvezı légkör alakuljon ki biztonságos és szilárd jogi keretek, valamint a korrupció és a nepotizmus elleni PE 478.783\ 141

HU

küzdelem révén, mert ez kulcsfontosságú a külföldi beruházások idevonzása, az innováció ösztönzése és a valódi magánvállalkozások szárba szökkenése szempontjából, ideértve az önállóan vállalkozó nık projektjeinek juttatott mikrohiteleket is, összhangban a nemzetközi szociális, munkaügyi és környezeti normákkal; 33.

hangsúlyozza, hogy a közép-ázsiai országok kormányainak ösztönözniük és támogatniuk kell a kkv-k számbeli növekedését, mert ez egyik kulcseleme az érintett országok fejlıdésének; ezenkívül hangsúlyozza, hogy az Uniónak a lehetı legfontosabb prioritásként kell kezelnie az EKB közép-ázsiai megbízatása útján a kkvknak juttatott támogatásokat, a Közép-Ázsiából üzleti célból vagy a felsıoktatásban való részvétel céljából érkezık esetében pedig enyhítenie kellene a vízumkötelezettségeken, egyidejőleg ösztönözve a munkaügyi, környezeti és a vállalatok társadalmi felelısségét érintı nemzetközi normák betartását; továbbá úgy véli, hogy el kell kerülni az európai iparral – ideértve a közbeszerzések kulcsfontosságú ágazatait is – szembeni megkülönböztetı jellegő gyakorlatokat, és felhívja az Uniót, hogy segítse elı az uniós és a közép-ázsiai kkv-k közötti együttmőködést;

34.

támogatja, hogy a közép-ázsiai országok erıteljesebben integrálódjanak a világgazdaságba, különösen a WTO-val folytatott nemzetközi együttmőködésen és a WTO-hoz való csatlakozáson keresztül; véleménye szerint a piacgazdaság kialakítását célzó strukturális reformok és a WTO-tagság kulcsfontosságú tényezık a régió országainak gazdasági fejlıdése, valamint a régió világgazdaságba való integrálódása szempontjából;

35.

hangsúlyozza, hogy a nemzetközi gazdasági integráció és a regionális gazdasági együttmőködés egymást kiegészítı megközelítések, és ezért ezeket Közép-Ázsiában ténylegesen követni kell;

36.

tudatában van annak, hogy a közép-ázsiai országok közötti integráció foka alacsony; felhívja a Bizottságot mind az öt közép-ázsiai ország tekintetében differenciált – egyedi szükségleteik szerinti – stratégia kialakítására és a régión belüli integráció támogatására;

Energia, víz és környezetvédelem 37.

felhívja a figyelmet arra, hogy az Unió számára fontos az energia- és nyersanyagellátás diverzifikálása, különösen a ritkaföldfémek tekintetében, Közép-Ázsia számára pedig az exportpiacok, a technológiák és a szakértelem; elengedhetetlenül fontosnak tartja, hogy az energiával kapcsolatos együttmőködési projektek olyan hosszú távú szállítási megállapodásokat foglaljanak magukba, amelyek megfelelnek a környezeti fenntarthatóság és a nyersanyag-kitermelı iparágak átláthatóságára irányuló kezdeményezés (EITI) elveinek; kéri az Uniót, hogy támogassa az EITI-t és az egyéb hasonló kezdeményezéseket a régió valamennyi olyan államában, amely jelentıs nyersanyag-kitermelési erıforrásokkal rendelkezik;

38.

hangsúlyozza az energia – mivel az államok jelentıs bevételi forrása, illetve az Unió számára az energiabiztonság lehetséges forrása – közép-ázsiai országokhoz főzıdı kapcsolatban fennálló jelentıségét;

142 /PE 478.783

HU

39.

felszólítja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa az energiaprojekteket, és segítse az olyan fontos célokra irányuló kommunikációt, mint például a Kaszpi-tenger térségét átszelı útvonal; üdvözli, hogy valamennyi középázsiai ország részt vesz a bakui kezdeményezésben;

40.

elismeri a Kazahsztánnal és a Türkmenisztánnal folytatott energetikai együttmőködés fontosságát, mivel az az említett államok és az Európai Unió tagállamai számára egyaránt elınyös; ezért üdvözli a Kazahsztánnal és Türkmenisztánnal aláírt, gázbeszerzést biztosító egyetértési megállapodást, valamint a Déli Folyosó fejlesztésében, nevezetesen a Nabucco-projekt keretében tett lépéseket; rámutat azonban, hogy Türkmenisztán még nem tagja az EITI-nek; újfent hangsúlyozza, hogy a természeti erıforrásokból származó jövedelemmel kapcsolatosan szükség van a fokozott átláthatóság elımozdítására; ennek megfelelıen sürgeti, hogy az Unió – energiapolitikai párbeszéde révén – támogassa Türkmenisztán tagságát az EITI-ben azzal a céllal, hogy a helyes kormányzásra irányuló megfontolások beépüljenek az Unió energiapolitikai tervezımunkájába;

41.

tekintettel a Közép-Ázsiában egyre inkább fellépı villamosenergia-hiányra, felhívja a figyelmet a regionális szinergia lehetıségeire, többek között az ígéretes megújulóenergia-ágazatban; felszólítja az Uniót, hogy nyújtson politikai támogatást és technikai segítséget e terület kezdeményezéseihez;

42.

aggodalommal veszi tudomásul a globális pénzügyi válság Közép-Ázsiában kifejtett káros hatását és a szegénység növekvı szintjét; úgy gondolja, hogy az egészséges társadalmi és politikai élethez vezetı út a gazdasági prosperitáshoz kötıdik, és hogy az Uniónak a régióval kapcsolatos stratégiája fontos részeként foglalkoznia kell a középázsiai gazdaságok fejlesztésével; kéri a szegénység mérséklését célzó programok fokozott támogatását, és megállapítja az EBB-beruházások fontosságát;

43.

hangsúlyozza egyes, túlzottan a természeti erıforrásokra támaszkodó közép-ázsiai gazdaságok kiegyensúlyozatlanságát, és úgy véli, hogy közép- és hosszú távon fontos cél a régióban a diverzifikálódás; megállapítja e területen a közép-ázsiai beruházási program fontosságát, és kéri, hogy azt mind az öt országban alkalmazzák;

44.

az a véleménye, hogy a természeti erıforrásokból származó nemzeti bevételek következetes és átfogó újbóli befektetésének biztosítása kulcsfontosságú a fenntartható fejlıdés és a széleskörő társadalmi és gazdaság fejlıdés elérése szempontjából;

45.

véleménye szerint a mezıgazdasági ágazat reformja elengedhetetlenül fontos, különösen az élelmiszer-ellátás biztonságának elérése, a termelés diverzifikálása, a vetımagokkal való fenntartható gazdálkodás biztosítása, a gyapottermeléstıl való függıség más növények javára történı csökkentése révén; hangsúlyozza továbbá annak szükségességét, hogy e célok elérése érdekében vezessék be a vízgazdálkodás, vízvédelem és öntözés korszerő gyakorlatait és technikáit; felhívja a közép-ázsiai kormányokat, hogy vállaljanak e megközelítésben vezetı szerepet;

46.

hangsúlyozza, hogy az energiahiány (például a főtés és az elektromos áram tekintetében) súlyosbítja a közép-ázsiai államok szegény lakosságának helyzetét; kéri az Uniót, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásaival összhangban növelje támogatását az energiahatékonyságon és a megújuló energiaforrások felhasználásán alapuló fenntartható energiapolitika kidolgozásához PE 478.783\ 143

HU

való hozzájárulás érdekében; 47.

hangsúlyozza, hogy a régióban a vízkészletekkel kapcsolatos problémák jelentik a feszültségek és lehetséges konfliktusok egyik fı forrását, és hangsúlyozza egy regionális megközelítés fontosságát a közös vízkészletek védelme és az ezekkel való megfelelı gazdálkodás érdekében; külön megállapítja, hogy a vízenergiára és a vízutánpótlásra irányuló projektek a regionális feszültségek fokozódásához vezettek a folyók felsı szakaszán elhelyezkedı államok – Kirgizisztán és Tádzsikisztán – és a folyók alsó szakaszán elhelyezkedı közép-ázsiai államok között; felhívja e tekintetben a régió azon országait, amelyek eddig még nem tették meg, hogy további késedelem nélkül írják alá és ratifikálják az Espooi és Aarhusi Egyezményt, és segítsék elı a helyi szereplık részvételét a döntéshozatalban;

48.

hangsúlyozza olyan hiteles és hatékony állandó keret létrehozásának szükségességét, amelyben a folyók felsı, illetve alsó szakaszán fekvı országok közösen vitázhatnak és döntést hozhatnak a régió vízkészletekkel kapcsolatos problémáinak megoldása érdekében teendı intézkedésekrıl;

49.

örömmel veszi tudomásul az európai fejlesztési bankok egyre növekvı feladatvállalását a régióban, különösen az EBB megbízatásának kiterjesztését KözépÁzsiára a környezetvédelmi és vízkészletekkel kapcsolatos problémákra összpontosítva; sürgeti a fejlesztési bankokat, hogy támogassák az EBRD által megállapított elveket, ami az állami tulajdonú vállalkozások támogatásától való tartózkodást illeti azokban az országokban, amelyekben az emberi jogokat módszeresen megsértik;

50.

sürgeti, hogy a régiós vízhiányra tekintettel az Unió környezet- és vízügyi kezdeményezése keretében fokozza a vízgazdálkodás támogatásának mértékét, és tárjon fel – a folyók felsı szakaszán elhelyezkedı államok energiakészletei szőkösségének kezelése céljából – további lehetıségeket a nap- és szélenergia területén, mert az utóbbiak a vidéki közösségek szintjén kis léptékben megvalósítva hasznosak lehetnek; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a vízügyi kormányzásra irányuló uniós projekt mostanáig elsısorban a vízminıségre összpontosított, ami kétségtelenül fontos, de a közép-ázsiai helyzetet figyelembe véve nem olyan lényeges kérdés, mint a vízkészletek megosztásával és felosztásával összefüggı kérdések;

51.

úgy véli, hogy a transznacionális vízkészletekkel való gazdálkodás terén szerzett szakértelem és az integrált nemzeti vízgazdálkodási tervek kialakítása érdekében folytatott kétoldalú együttmőködésben való részvétel, valamint a regionális vízügyi kormányzásra irányuló projektben végzett többoldalú együttmőködés, továbbá az Araltó Nemzetközi Alapban való részvétel lehetıséget teremt az Unió számára, hogy közvetítıi és támogatói szerepben lépjen fel a folyók felsı, illetve alsó szakaszán fekvı országok (köztük Észak-Afganisztán) között a vízkészletek megosztására vonatkozó megoldásban, és hogy elımozdítsa a vízügyi kormányzásra irányuló fenntartható együttmőködési rendszer bevezetését, melyet nemzetközi jogi szerzıdések erısítenek meg, ezt a szerepet ugyanis az érintett országokból érkezı felkérések ellenére egyetlen másik nemzetközi szereplı sem tudja vagy kívánja vállalni;

Biztonság/határigazgatás 52.

üdvözli a közép-ázsiai atomfegyvermentes övezet öt közép-ázsiai köztársaság részérıl

144 /PE 478.783

HU

történı, folyamatban lévı megvalósítását; úgy véli, hogy a szerzıdés, amely kötelezı erejő kötelezettségvállalást tartalmaz a nukleáris leszerelésre nézve azon országok részérıl, amelyek korábban atomfegyvereket tartottak területükön, és amelyek szomszédai atomfegyverekkel rendelkeznek, jelentıs hozzájárulás az atomfegyverektıl mentes világért tett erıfeszítésekhez, és az atomsorompóra vonatkozó együttmőködés hathatós példája; 53.

elismeri, hogy az alapvetı jogok és lehetıségek megtagadása, amely a demokrácia és a jogállamiság hiányából ered, bizonytalan helyzethez vezethet;

54.

megerısíti, hogy támogatja a regionális együttmőködés elısegítését célzó fellépéseket mint a számos, határokon átnyúló biztonsági, erıforrás-gazdálkodási, etnikai, környezetvédelmi és fejlesztési probléma, valamint a terrorizmus elleni küzdelem és az erıszakos vallási szélsıségek érintett államokban történı kezelésének fı eszközét; támogatja a BOMCA határigazgatási program és a CADAP kábítószer elleni cselekvési program folytatását és elmélyítését;

55.

hangsúlyozza, hogy a BOMCA és a CADAP programokat nem a stabilitási eszköz, hanem a fejlesztési együttmőködési eszköz keretében finanszírozzák; hozzáteszi, hogy mivel a stabilitási eszközt úgy hozták létre, hogy rugalmas legyen, és rövid távon adjon választ a válságokra amellett, hogy a hosszú távú transzregionális biztonsági célokat is támogatja, logikus, hogy ezek a programok a stabilitási eszköz keretében legyenek támogathatóak;

56.

hangsúlyozza, hogy a regionális biztonság az Uniónak és a terület más szereplıinek – így például Oroszországnak, Kínának és az Egyesült Államoknak – egyaránt érdekében áll, amelyek mind aggasztónak találják a régió növekvı instabilitását és radikalizálódását, valamint az Afganisztán felıl könnyen átjárható határt és az ebbıl adódó kábítószer-kereskedelmet;

57.

tudomásul veszi, hogy Kazahsztán csatlakozott Oroszország és Fehéroroszország vámuniójához, és reményét fejezi ki, hogy e szervezet fejlesztése nem gördít majd akadályokat a regionális együttmőködés elé, és nem fogja gátolni az Unióhoz főzıdı kétoldalú kapcsolatok intenzitásának növelését;

58.

hangsúlyozza, hogy Afganisztánnak az ágazati együttmőködésbe való strukturális bevonása – különösen a biztonságot/határigazgatást, a humánbiztonságot és a vízgazdálkodást illetıen – kulcsfontosságú a régió stabilitásának és biztonságának garantálásához; kéri, hogy Afganisztánnal folytatott határokon átnyúló együttmőködést tegyék intenzívebbé, és hangsúlyozza, hogy az Unió Afganisztánnal kapcsolatos felfogásának és a közép-ázsiai stratégiának összhangban kell lennie, különösen a szállítást, energiaügyet, kereskedelmet és fejlesztést érintı fellépésekkel és programokkal kapcsolatban;

59.

felszólítja az Uniót, hogy a segítségnyújtást összpontosítsa a kábítószer- és az emberkereskedelem elleni küzdelemre, amely problémák az instabilitás fı okát jelentik Közép-Ázsiában, amely uniós erıfeszítésekkel célba vehetı; aggodalommal figyeli e probléma alakulását az régió egészében, és kéri, hogy az Unió javasoljon és támogasson határokon átnyúló fellépéseket; támogatja a kábítószerrel összefüggı bőnözés elleni küzdelmet célzó közép-ázsiai fórumok szervezését;

PE 478.783\ 145

HU

60.

aggodalmát fejezi ki a fundamentalista nézetek és mozgalmak erısödésének kettıs problémája miatt, amely egyrészt az Afganisztánból továbbgyőrőzı hatás, ugyanakkor a régió kormányainak emberi jogi és demokratikus szempontból kérdéses korábbi cselekedeteire adott reakció is; megállapítja, hogy a terrorizmus elleni küzdelem az Unió közép-ázsiai stratégiájának fontos eleme;

61.

szorgalmazza, hogy tőzzék a közép-ázsiai vezetıkkel tartott megbeszélések napirendjére a közép-ázsiai országokban a biztonsági rendszer reformja számára nyújtott támogatást, és sürgeti a biztonsági rendszer reformján belül azoknak a területeknek a megvizsgálását, amelyeket a jogállamiságra és határigazgatásra irányuló, már létezı munka mellett a régióban támogatni lehetne;

62.

hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az EBESZ és az ENSZ missziói szabadon mőködhessenek az érintett országok területén, mert ezek a szervezetek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a biztonsági rendszer reformján belül olyannyira szükséges segítségnyújtás biztosításában; o o

63.

o

hangsúlyozza, hogy a következı, egyes országokra vonatkozó bekezdések felsorolnak számos fontos problémát, azonban nem céljuk minden ország átfogó elemzése;

Kazahsztán 64.

kéri az Unió külügyi és biztonságpolitikai fıképviselıjét/a Bizottság alelnökét, hogy továbbra is gyakoroljon nyomást a kazah hatóságokra annak érdekében, hogy maradéktalanul teljesítsék a szabad választásokkal és a sajtószabadsággal kapcsolatos, a 2010. évi EBESZ-elnökségért való pályázás alkalmával tett ígéreteiket, összhangban az EBESZ-tagállamok alapvetı kötelezettségvállalásaival és a 2009-ben a kazah kormány által elfogadott, emberi jogokról szóló nemzeti tervvel;

65.

felszólítja a kazah hatóságokat, hogy tartsák be meg nemzetközi kötelezettségeiket és vállalásaikat, köztük az EBESZ emberi dimenzióján belül vállaltakat is;

66.

örömmel veszi tudomásul, hogy Kazahsztán szorosabb és fokozottabb együttmőködésre törekszik az Unióval, valamint tudomásul veszi az EU–Kazahsztán megerısített partnerségi és együttmőködési megállapodásról folytatott tárgyalások megindítását, és hangsúlyozza, hogy a gazdasági együttmőködésnek együtt kell járnia a politikai együttmőködéssel és a közös értékek támogatására és érvényre juttatására irányuló politikai akarattal; e tekintetben kézzelfogható elırelépést vár a sajtó-, a szólás-, valamint a gyülekezési és egyesülési szabadság terén, valamint javulást a közelgı, 2012. évi választások lebonyolításában;

67.

sajnálja a börtönlétesítmények felügyeletének az igazságügyi minisztériumból a belügyminisztériumhoz való közelmúltbeli áthelyezését, és felszólítja Kazahsztán kormányát, hogy fokozza erıfeszítéseit a kínzás és az embertelen, kegyetlen és megalázó bánásmód megakadályozása és orvoslása érdekében;

146 /PE 478.783

HU

68.

arra ösztönzi Kazahsztánt, hogy tegyen tanúbizonyságot az EITI iránti megújított elkötelezettségérıl azáltal, hogy megszünteti a kezdeményezés sikeres végrehajtása elıtt álló összes jogi és szabályozási akadályt;

Kirgizisztán 69.

elismeri Kirgizisztánnak a demokratikus reformok és az igazi többpártrendszerre való áttérés érdekében tett erıfeszítéseit; reményét fejezi ki, hogy további elırelépések lesznek tapasztalhatók a közelgı, még erre az évre tervezett elnökválasztás lebonyolításában; rámutat arra, hogy szüntelen erıfeszítésekre van szükség a jól mőködı demokrácia megteremtése érdekében, és figyelemmel arra, hogy Kirgizisztán az uniós demokráciatámogatás egyik kísérleti országa, e tekintetben felhívja az Uniót, hogy nyújtson segítséget a kirgiz hatóságoknak az intézményfejlesztés, a demokratikus gyakorlatok megszilárdítása, valamint a korrupció és a kirgiz államigazgatásba beszivárgó szervezett bőnözés elleni küzdelem terén;

70.

örömmel veszi tudomásul a kirgiz kormány döntését, miszerint különbizottságot hoz létre, melynek feladata a 2010 júniusában Dél-Kirgizisztánban történt események vizsgálatával foglalkozó független nemzetközi bizottság ajánlásainak végrehajtása és nyomon követése, és felkéri a kirgiz hatóságokat, hogy fogadják el az etnikumok közötti feszültségek feloldását, az etnonacionalizmus csökkentését, a helyzet konszolidálását, valamint a kulturális párbeszéd, a kisebbségek jogai és a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem elımozdítását szolgáló szükséges intézkedéseket, többek között valódi igazságügyi és rendırségi reformok intézményesítésével az emberi jogok megsértése – úgymint a kínzás és a rendırségi visszaélések egyéb formái – megelızésének elıfeltételeként; kéri az Uniót, hogy a kirgiz hatóságokkal és nem kormányzati szervezetekkel közösen dolgozzon ki és hajtson végre olyan uniós támogatási programokat, amelyek célja a konfliktusmegelızés, a társadalmi megbékélés elısegítése és a büntetlenség lehetıségének megszüntetése;

Tádzsikisztán 71.

aggodalmának ad hangot az uniós fejlesztési segély eredménytelensége miatt az országban, amiért a súlyos korrupció, a szervezett bőnözés kormányzásra gyakorolt befolyása és a nyomorúságos gazdasági és társadalmi állapotok miatt egyre fenyegetıbbé váló regionális megosztottság okolható; ezért alternatív megközelítés kidolgozását kéri, amelynek alapját – a segítségnyújtás alternatív formáin keresztül – az emberek biztonságának kell képeznie;

72.

aggodalmának ad hangot az ırizet alatti kínzásról szóló beszámolók miatt, továbbá amiatt, hogy a civilszervezetek megfigyelıit továbbra sem engedik be a fogdákba; kéri, hogy az átláthatóság és a felügyelet fokozása érdekében tegyék lehetıvé az ICRC és a nemzetközi megfigyelık bejutását a büntetés-végrehajtási intézetekbe;

73.

ajánlja ezzel összefüggésben a tádzsik kormánynak, hogy tőzze ki célként az elırelépést a fent említett területeken, amely lehetıvé teszi az ország átláthatóságra, kormányzásra vonatkozó és egyéb fontos, nemzetközi szervezetek által készített indexekben való rangsorolásának jelentıs és tartós javítását; kéri az állami struktúrákon keresztüli uniós támogatás szigorú feltételekhez kötését;

PE 478.783\ 147

HU

74.

felhívja az Uniót, hogy megvalósíthatósági tanulmányok, technikai szakértelem és szükség esetén megfelelı EBB-kölcsönök révén mozdítsa elı kisebb vízerımővek létesítését a folyók mentén, valamint az egyéb megújuló energiaforrások használatára irányuló projekteket;

Türkmenisztán 75.

üdvözli a politikai, gazdasági, szociális és oktatási témában elfogadott jogszabályokat, de hangsúlyozza, hogy ezeket átfogó végrehajtási intézkedéseknek kell követniük; ezzel összefüggésben sürgeti a Tanácsot és a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai fıképviselıjét, hogy ösztönözzék a türkmén hatóságokat az új jogszabályok maradéktalan végrehajtására és a nemzetközi és regionális szervezetekhez való aktívabb közeledésre;

76.

kéri az Európai Parlament által 2008 februárjában szabott feltételek, különösen a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága szabad és korlátlan belépésére, az összes politikai okból vagy meggyızıdése miatt bebörtönzött személy szabadon bocsátására, az utazás kormány általi akadályozásának felszámolására, valamint a nem kormányzati szervezetek országban való szabad mőködésének lehetıvé tételére vonatkozó feltételek maradéktalan teljesítését; úgy véli, hogy ezeket a feltételeket teljesíteni kell ahhoz, hogy Türkmenisztán megfeleljen az általa ratifikált nemzetközi normáknak;

77.

különösen aggódik amiatt, hogy a jelenlegi hatóságok módszeresen elnyomó politikát alkalmaznak az ellenzék valamennyi formájára, a független nem kormányzati szervezetekre és az emberi jogi aktivistákra; különösen sajnálatraméltónak tartja, hogy Türkmenisztánban lehetetlennek bizonyult a civil társadalommal való párbeszéd;

Üzbegisztán 78.

tudomásul veszi a 2009 októberében tartott Európai Tanács következtetéseit, amelyek megszüntették az Üzbegisztánnal szemben alkalmazott összes szankciót és igazolták az Unió abbéli szándékát, hogy az országgal folytatott kapcsolatait teljes körően megerısíti; emlékeztet arra, hogy a kötelezettségvállalás szintje attól függ, hogy Üzbegisztán milyen elırelépést tesz az emberi jogok, a demokratizálás és a jogállamiság, valamint a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem terén, és elvárja, hogy az EKSZ és a Tanács dolgozza ki az Üzbegisztán iránti kritikus, feltételekhez kötött és következetes európai kötelezettségvállalás politikáját;

79.

ismételten aggodalmát fejezi ki a gyermekkényszermunka alkalmazása miatt, különösen a mezıgazdaság terén; tudomásul veszi az ILO, a munkavállalók képviselıi, a munkaadók és a nem kormányzati szervezetek aggodalmát a gyermekkényszermunka államilag jóváhagyott jelenlegi alkalmazásával kapcsolatban Üzbegisztán gyapotágazatában; arra ösztönzi az üzbég hatóságokat, hogy mőködjenek együtt az ILO-val, és biztosítsanak az ILO számára szabad belépést a gyapotbetakarítás helyszíni ellenırzéséhez, valamint dolgozzanak ki hatékony politikákat a gyermekkényszermunka végleges felszámolására, ezeket pedig hajtsák végre és ellenırizzék; felszólítja az Európai Uniót, hogy támogassa Üzbegisztán kormányának e területen tett erıfeszítéseit;

80.

riasztónak tartja az üzbég hatóságok közelmúltban hozott azon döntését, hogy bezárják a Human Rights Watch taskenti irodáját, emlékezteti ıket az EBESZ felé fennálló

148 /PE 478.783

HU

kötelezettségeikre, és felszólítja ıket annak biztosítására, hogy a nemzeti és nemzetközi nem kormányzati szervezetek és ellenırök akadálytalanul beléphessenek az országba, és ott ugyanígy mőködhessenek; o o 81.

o

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, az EKSZ-nek, az Unió közép-ázsiai különleges képviselıjének, valamint Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán kormányának és parlamentjének.

PE 478.783\ 149

HU

P7_TA-PROV(2011)0589 Munkahelyi biztonság és egészségvédelem Az Európai Parlament 2011. december 15-i állásfoglalása az egészségre és a munkabiztonságra vonatkozó, 2007-2012 közötti európai stratégia középtávú értékelésérıl (2011/2147(INI)) Az Európai Parlament, –

tekintettel az Európai Unióról szóló szerzıdésre és különösen annak preambulumára, illetve 3. és 6. cikkére,

–

tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdésre és különösen annak 3., 6., 9., 20., 151., 152., 153., 154., 156., 159. és 168. cikkére,

–

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, különösen annak 1., 3., 27., 31., 32. és 33. cikkére,

–

tekintettel az 1996. május 3-i Európai Szociális Chartára, és különösen annak I. részére, valamint II. részének 3. cikkére,

–

tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet célkitőzéseirıl és céljairól szóló, 1944. május 10-i Philadelphiai Nyilatkozatra,

–

tekintettel a munkahelyi egészségvédelem és biztonság területére vonatkozó ILOegyezményekre és -ajánlásokra,

–

tekintettel a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló, 2008. december 16-i 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre1;

–

tekintettel a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönzı intézkedések bevezetésérıl szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelvre (keretirányelv) és annak egyedi irányelveire2,

–

tekintettel a munkaidı-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre3,

–

tekintettel a gyakorlati megvalósításra vonatkozó jelentések egyszerősítése és ésszerősítése érdekében a 89/391/EGK tanácsi irányelv, az abban említett egyedi irányelvek, valamint a 83/477/EGK, 91/383/EGK, 92/29/EGK és 94/33/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2007. június 20-i 2007/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre4,

–

tekintettel a kórházakban és az egészségügyben elıforduló, éles vagy hegyes eszközök

1

HL L 354., 2008.12.31., 70. o. HL L 183., 1989.6.29., 1. o. 3 HL L 299., 2003.11.18., 9. o. 4 HL L 165., 2007.6.27., 21. o. 2

150 /PE 478.783

HU

által okozott sérülések megelızésérıl a HOSPEEM és az EPSU között létrejött keretmegállapodás végrehajtásáról szóló, 2010. május 10-i 2010/32/EU tanácsi irányelvre1, –

tekintettel „A munka minıségének és termelékenységének javítása: a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégia 2007–2012 között” címő bizottsági közleményre (COM/2007/0062),

–

tekintettel „Megújított szociális menetrend: Lehetıségek, hozzáférés és szolidaritás a XXI. századi Európában” címő bizottsági közleményre (COM(2008)412),

–

tekintettel a szociális partnerek által elfogadott, a munkahelyi stresszrıl szóló megállapodás megvalósításáról szóló bizottsági jelentésre (COM(2011)0241),

–

tekintettel az „EURÓPA 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” címő közleményre (COM(2010)2020), és annak fı célkitőzésére, amely a foglalkoztatási szint 75%-osra növelése az évtized végére az Európai Unióban,

–

tekintettel a munkahelyi biztonság és egészségvédelem elısegítésérıl szóló, 2005. február 24-i állásfoglalására2,

–

tekintettel a Bizottsághoz intézett ajánlásokkal az európai egészségügyi dolgozóknak a tőszúrás által okozott sérülésekbıl adódó, vér útján terjedı fertızéssel szembeni védelmérıl szóló, 2006. július 6-i állásfoglalására3,

–

tekintettel a mindenki számára biztosítandó tisztességes munka ösztönzésérıl szóló, 2007. május 23-i állásfoglalására4,

–

tekintettel a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos, 2007-2012 közötti közösségi stratégiáról szóló, 2008. január 15-i állásfoglalására5,

–

tekintettel a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban a vállalati társadalmi felelısségvállalásról szóló, 2009. március 26-i állásfoglalására6,

–

tekintettel az aktív idıskor európai évérıl (2012) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2011. július 7-i álláspontjára (2012)7,

–

tekintettel az Európai Bizottság szolgálatainak 2011. április 24-i, „Az egészség és a munkabiztonságra vonatkozó, 2007-2012 közötti európai stratégia középtávú értékelése” címő munkadokumentumára (SEC(2011)0547),

–

tekintettel a munkahelyen történı zaklatásról szóló állásfoglalására8,

1

HL L 134., 2010.6.1., 66. o. HL C 306. E, 2005.12.1., 400. o. 3 HL C 306. E, 2006.12.13., 754. o. 4 HL C 102. E, 2008.4.24., 321. o. 5 HL C 41. E., 2009.2.19., 14. o. 6 HL C 117. E., 2010.5.6., 176. o. 7 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0332. 8 HL C 77. E, 2002.3.28., 138. o. 2

PE 478.783\ 151

HU

–


–

tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A7-0409/2011)

A.

mivel az egészséghez főzıdı jog alapvetı jog, és mivel minden munkavállalóra kiterjednek az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételeket garantáló jogi biztosítékok;

B.

mivel az Európa 2020 stratégia célja, hogy a népesség 20–64 éves korú csoportjában 2020-ra 75% legyen a foglalkoztatási arány, a nık, a fiatalok, az idısebb munkavállalók, a kevésbé képzett személyek és a legális bevándorlók foglalkoztatásának elısegítésével, valamint hogy növelje a társadalmi kohéziót;

C.

mivel a technológiai fejlıdés, illetve a gazdasági és társadalmi viszonyok változása folyamatosan módosítják a munkahelyeket és a munkahelyi gyakorlatokat, és mivel a magas szintő munkahelyi egészségvédelem és biztonság biztosítása érdekében gyors politikai, közigazgatási és mőszaki válaszokra van elengedhetetlenül szükség;

D.

mivel a kockázatmegelızés elengedhetetlen a munkával összefüggı balesetek és megbetegedések arányának csökkentése érdekében; mivel a munkahelyi egészségvédelem és biztonság megfelelı kezelése pozitív hatást gyakorol mind nemzeti, mind európai szinten, továbbá a vállalkozásokra is;

E.

mivel a munkavállalók tekintetében alkalmazott megfelelı megelızés elısegíti a jólétet, a munkaminıséget és a termelékenységet; mivel a foglalkozási megbetegedések és a munkahelyi balesetek költségei a vállalkozások és a társadalombiztosítás számára becslések szerint a GDP 5,9%-ának1 megfelelı kiadást jelentenek;

F.

mivel a munkaerıhiány miatt kívánatos az idısebb munkavállalók aktív munkában töltött idejének meghosszabbítása, és mivel a közeljövıben a munkahelyi egészséget és biztonságot szolgáló intézkedéseknek kell hatályba lépniük;

G.

mivel a fiatal munkavállalók védelme lehetıvé teszi azoknak a munkával összefüggı egészségügyi problémáknak az elkerülését, amelyek az élet során késıbb jelennek meg;

H.

mivel a szolgáltatási ágazatban a fiatal munkavállalókra és a nıkre nem kellıen terjednek ki a reintegrációs és a munka megtartására irányuló politikák2;

I.

mivel a munka alvállalkozónak történı kiadására és ideiglenes munkaerıre építı kiszervezése olykor alacsonyan képzett vagy nem bejelentett munkaerı alkalmazásával

1

Ausztrál kormány: The Cost of Work-Related Injury and Illness for Australian Employers, Workers and the Community. Australian Safety and Compensation Council, Commonwealth of Australia 2009, 41 p., March 2009. 2

EU-OSHA, ‘Young Workers – Facts and Figures’ (http://osha.europa.eu/en/publications/reports/7606507/view) és a kapcsolódó tájékoztató (http://osha.europa.eu/en/publications/factsheets/70), 2007; ‘Facts and Figures – Musculoskeletal disorders’, 2010 (http://osha.europa.eu/en/publications/reports/TERO09009ENC/view); and ‘Facts and Figures – The Transport Sector’, 2011

152 /PE 478.783

HU

járhat és lazább munkakapcsolatokat eredményezhet, ami megnehezíti a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági (OHS) rendelkezésekkel kapcsolatos felelısség megállapítását; J.

mivel a 89/391/EGK keretirányelv a munkáltatókra helyezi annak felelısségét, hogy olyan szisztematikus megelızı politikákat hozzanak létre, amelyek kiterjednek valamennyi kockázatra a munkavállaló jogállásától függetlenül, valamint hogy biztosítsák, hogy a munkavállalók ne szenvedjenek kárt a foglalkoztatással összefüggésben, beleértve a munkahelyi zaklatás hatásait is;

K.

mivel a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén az európai vállalkozások aggodalmának legfıbb okai a munkával összefüggı balesetek, a váz- és izomrendszeri megbetegedések (MSD) és a stressz1;

L.

mivel az EU 2020 stratégia a 20 és 64 év közötti népesség tekintetében 75%-os általános foglalkoztatási rátát céloz meg; mivel a krónikus vagy elhúzódó megbetegedésben szenvedı munkavállalók gyakran nem térnek vissza a munkaerıpiacra, noha ezt egészségi állapotuk lehetıvé tenné,

M.

mivel a munkával kapcsolatos olyan egészségügyi problémák, mint például a váz- és izomrendszeri megbetegedések (MSD) és a pszichoszociális kockázatok hatása egyre nı;

N.

mivel a pszichoszociális kockázatok alatt a munkahelyi stresszel, a szimbolikus erıszakkal és a munkahelyi zaklatással összefüggı kockázatokat kell érteni; mivel a stressz a munkahely bizonytalanságával, morális konfliktusokkal, a munka rossz szervezésével (például a határidık jelentette nyomással vagy a többletmunkával), az ügyféllel történt konfliktusos kapcsolattal, a munkahelyi támogatás hiányával, a munkakapcsolatok bizonytalan jellegével, valamint a szakmai és a magánélet közti egyensúly megbomlásával függ össze,

O.

mivel az EU-ban öregszik a népesség, a szakmai élet egyre inkább meghosszabbodik és igény van a jó egészségben eltöltött, várható élettartam emelkedésének biztosítására; mivel a társadalmi és foglalkozási kategóriákra vonatkozó várható élettartam és a munka nehézségi foka között egyenlıtlenségek vannak; mivel a váz- és izomrendszeri megbetegedéseken (MSD) túlmenıen az 55 évnél idısebb munkavállalók különösen érzékenyek a rákos megbetegedésekre, a szívbetegségekre, a légzıszervi betegségekre és az alvászavarra2;

P.

mivel az éjszakai munkával járó szakmákat gyakorló munkavállalók idıbeosztásában nincs szabályosság, ami gyakran olyan zavarokat idéz elı, amelyek foglalkozási megbetegedéseket válthatnak ki;

Q.

mivel évente 168 000 európai polgár hal meg munkával kapcsolatos balesetben vagy

1

2

EU-OSHA, Esener felmérés 2009, http://osha.europa.eu/sub/esener/en/frontpage/document_view?set_language=en Eurofound: „Az idısödı munkaerı munkakörülményei” PE 478.783\ 153

HU

betegségben1 , és 7 millió sérül meg balesetben, és mivel nincs még lehetıség az új technológiák és új foglalkoztatási formák alkalmazásához kapcsolódó balesetek hatásának pontos értékelésére; R.

mivel nem nyert bizonyítást, hogy összefüggés lenne a balesetek száma és a vállalkozások mérete között; mivel azonban ilyen összefüggés áll fenn az alkalmazott termelési mód és az ágazat vonatkozásában, amelyben az adott vállalkozás tevékenykedik, és az összefüggés az olyan ágazatokban a legszorosabb, amelyekre fıleg a kézi munkavégzés és az ember és gép közötti szoros kapcsolat jellemzı;

S.

mivel a technológiai fejlıdés olyan újabb kockázatokat rejt magában a munkavállalók egészsége és biztonsága szempontjából, amelyeket értékelni kell;

T.

mivel a munkavégzéshez kapcsolódóan a különbözı rákos megbetegedések jelentik az elsıdleges halálokot, az ér- és szívrendszeri, valamint légzıszervi betegségek pedig a másodikat, miközben munkahelyi balesetek miatt elhanyagolható számú elhalálozásra kerül sor2;

U.

mivel a nık a munka típusától függetlenül több, a munkával kapcsolatos egészségügyi problémáról számolnak be, mint a férfiak3; ezért a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedések a nemek közötti különbségen és az életcikluson alapuló megközelítést igényelnek,

V.

mivel a nıket egyformán, ha nem súlyosabban érintik a váz- és izomrendszeri megbetegedések, még akkor is, ha a szolgáltatási szektorban dolgoznak;

W.

mivel az idısödı nıket különösen veszélyeztetik az életkorral összefüggı megbetegedések, amelyekkel a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági politikákban megfelelıen foglalkozni kell;

X.

mivel a környezetszennyezés és a munkakörnyezetben jelenlévı kockázati tényezık által a leendı szülıre és a magzatra gyakorolt hatásokhoz esetlegesen kapcsolódó egészségügyi problémák veszélyeztethetik a nemzıképességet;

A stratégia középtávú értékelése 1.

1

2

3

emlékeztet arra, hogy az európai egészségügyi és munkabiztonsági referenciakeret (OHS) önmagában nem teszi lehetıvé a munkafeltételek automatikus javítását, mivel kulcsfontosságú a munkavállalói részvétel útján történı megfelelı helyszíni végrehajtás, a háromoldalú párbeszéd-mechanizmusok, az adatgyőjtés és -terjesztés, a figyelemfelkeltı kampányok, valamint a képzési és tájékoztatási szolgáltatások hálózatba szervezése és a jogszabályok tagállami alkalmazásának ellenırzése; felkéri a Bizottságot, hogy a jogszabálysértések megállapítása esetén járjon el gyors ütemben, Hämäläinen P, Saarela KL, Takala J: Global trend according to estimated number of occupational accidents and fatal work-related diseases at region and country level. Journal of Safety Research 40 (2009) 125–139. Elsevier B.V. Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, 2005, becslés az EU-27-ek számára; http://www.ilo.org/public/english/protection/safework/wdcongrs17/index.htm. A legkiszolgáltatottabb munkavállalókat érintı munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kockázatok, EP, A. Tematikus Fıosztály, Gazdaság- és Tudománypolitika, 2011, 40. o.

154 /PE 478.783

HU

és szükség esetén erısítse meg a szankciókat; 2.

emlékeztet rá, hogy a 2007–2012 közötti közösségi stratégia fı céljai között szerepel mind az uniós jog megfelelı alkalmazásának garantálása, mind a meglévı jogszabályok fejlesztése és egyszerősítése, többek között nem kötelezı erejő eszközök alkalmazása révén; emlékeztet továbbá arra, hogy az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 4. cikke értelmében a foglalkoztatás és a közegészségügy területén az Európai Unió csak a tagállamokkal megosztott hatáskörrel rendelkezik, és hogy a Bizottság 2007-es közleményében a nemzeti stratégiák kidolgozásának és végrehajtásának fontosságát hangsúlyozta; következésképp továbbra is hangsúlyozza, hogy az európai szabályozást koherens módon a társadalmi változásokhoz kell igazítani, és mellızni kell a felesleges európai szintő jogalkotást;

3.

sajnálattal tölti el, hogy 2009-ben több tagállam nem az uniós stratégia három prioritására összpontosította nemzeti stratégiáját: ezek a munkahelyi stressz és a kiégés, RSI, valamint az új kockázatokra vonatkozó kutatás és rendszeres adatgyőjtés; úgy véli, hogy a nemzeti stratégiáknak több erıfeszítést és eszközt kell fordítaniuk a megelızésre;

4.

úgy véli, hogy a nemzeti stratégiák kidolgozása, elfogadása és végrehajtása során figyelembe kell venni az egyes tagállamok sajátos helyzetét, és a munkahelyi balesetek által leginkább sújtott ágazatokra és vállalatokra kell összpontosítani;

5.

úgy véli, hogy mind európai, mind nemzeti szinten össze kell hangolni az OHSpolitikákat, és azokat be kell építeni az olyan, egyéb közpolitikákba, mint az egészség-, foglalkoztatás-, ipar-, kutatás-, környezet-, közlekedés-, közúti közlekedésbiztonsági, oktatás-, energia-, regionális fejlesztés-, közbeszerzési és belsı piaci politika; a nıi munkavállalókat érintı sajátos kockázatok jobb tükrözése érdekében szükséges a nemi szempontok általános érvényesítése valamennyi politikában;

6.

emlékeztet arra, hogy a vállalkozás jó hírén és a gazdasági tényezıkön kívül a jogi követelmények és a munkavállalói követelések jelentik azon két, igen fontos tényezıt, amelyek a munkáltatókat intézkedések elfogadására ösztönözhetik;

7.

fontosnak tartja, hogy a közbeszerzési szerzıdések odaítélése során fokozottabb mértékben vegyék figyelembe a biztonsági szinteket és a balesetek megelızésére irányuló gyakorlatokat;

8.

úgy véli, hogy a vegyi kockázatokkal kapcsolatos európai politikának, a munkával összefüggésbe hozható rákos megbetegedések megelızésének, valamint a nemzıképesség védelmének nagyra törıbbnek kell lennie, illetve élénkebben kellene reagálnia;

9.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a REACH-et maradéktalanul végre kell hajtani, illetve hogy nagyobb szinergiára van szükség az OHS-politikák és a REACH-politikák között mind európai szinten, mind a különbözı tagállamok szintjén;

10.

kéri, hogy a következı európai stratégia mérhetıbb célokat határozzon meg kötelezı érvényő menetrendekkel és idıszakos értékeléssel együtt; támogatja, hogy az ILO ajánlásának megfelelıen kötelezıvé váljon az a célkitőzés, hogy minden 10 000 munkavállalóra jusson egy ellenır; PE 478.783\ 155

HU

11.

megjegyzi, hogy a gazdasági válság által elıidézett megszorító intézkedések nem jelenthetik a munkahelyi egészségvédelem és biztonság elhanyagolását, és hangsúlyozza, hogy a megszorító költségvetések kialakítása és a szociális kiadások csökkentése nem történhet a munkahelyi biztonság és egészség javítását célzó intézkedések kárára;

12.

úgy véli, hogy a hatások, amelyeket a válság gyakorol a gazdaságra és az egyes tagállamokban megfigyelhetı súlyos gazdasági visszaesés nem szolgálhatnak ürügyként a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági jogszabályok kevésbé körültekintı alkalmazására, és nem veszélyeztethetik a szakmai kockázat-megelızési politikákat;

13.

úgy véli, hogy a tagállamoknak és a vállalkozásoknak többet kell beruházniuk kockázatmegelızési politikákba, és garantálniuk kell a munkavállalók abban való részvételét; úgy véli, hogy a befektetés megtérülését a munkatermelékenység növekedése, a vállalkozások versenyképességének fokozása és a társadalombiztosítási költségek csökkenése biztosítaná, és hogy ezenfelül ez lehetıvé teszi a szociális védelmi rendszerek életképességének biztosítását;

14.

úgy véli, hogy a ténylegesen hatékony balesetmegelızésnek már a tervezési szakasztól el kell kezdıdnie, annak biztosítása érdekében, hogy az innováció révén a termék és a teljes gyártási szakasz biztonságosabb legyen; ezért felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák és ösztönözzék az ezzel kapcsolatos kutatásokat;

15.

úgy véli, hogy a munkabiztonsági kérdés megoldásához olyan, kétszintő stratégia megvalósítására van szükség, amely a környezeti kockázatok leküzdésére irányul, ugyanakkor kísérletet tesz a pszichoszociális munkakörnyezet javítására; úgy véli, hogy egy ilyen stratégia sikerének záloga a munkavállalók, illetve a szociális partnerek nemzeti, helyi és munkahelyi szinten való bevonása e stratégiába; felszólítja a Bizottságot, hogy folytassa és fokozza a szociális partnerekkel folytatott párbeszédet és konzultációt a konkrét ügyekkel kapcsolatos közös és összehangolt fellépés céljából;

16.

hangsúlyozza, hogy a munkahelyi stresszt a termelékenység egyik jelentıs akadályaként ismerik el Európában; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a munkavállalók körében egyre több a pszichoszociális problémáknak betudható betegség és baleset; emlékeztet a munkahelyi öngyilkosságok növekvı számára, valamint arra, hogy a munka körüli bizonytalanságnak tényleges hatása van a stresszre; sajnálattal tölti el a munkával kapcsolatos stresszrıl szóló 2004. október 8-i keretmegállapodás nem egységes alkalmazása az EU-n belül; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa e megállapodás valamennyi tagállamban való végrehajtását, és felhívja a szociális partnereket, hogy tegyenek többet azért, hogy a munkahelyi stresszel kapcsolatban felkeltsék a figyelmet, és növeljék az ismereteket a munkáltatók, a munkavállalók és képviselıik körében;

17.

tudomásul veszi a nem bevett foglalkoztatási formák (ideiglenes munka, idénymunka, vasárnapi munka, félmunkaidı, távmunka) elterjedését, amelyek a munkavállalói védelem szempontjából célzottabb és egyedibb megközelítést igényelnek;

18.

bírálja, hogy a Bizottság sem az egészségre és a munkabiztonságra vonatkozó közösségi stratégiában, sem annak középtávú értékelésében nem fordított elegendı figyelmet a nemek közötti egyenlıség általános érvényesítésére; ezért támogatja a

156 /PE 478.783

HU

Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy a munkahelyi biztonság és egészségvédelem hatásvizsgálatának egyedi módszerei kerüljenek kidolgozásra a nemi szempontok figyelembevételével; felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje a munkával összefüggı halálos és nem halálos kimenetelő megbetegedésekre vonatkozó, nemek szerint bontott statisztikák közösségi szintő rendelkezésre állását; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a megelızı politikákban és a kockázatértékelési módszerekben vegyék figyelembe a nıi munkavállalókat érintı sajátos kockázatokat; 19.

úgy véli, hogy mivel évente átlagosan mintegy 1%-kal kell növelni a foglalkoztatási szintet az Európai Unióban, kiemelt fontosságú az idısödı és/vagy a fogyatékossággal élı vagy fogyatékossá vált munkavállalók egészségvédelmének biztosítása, illetve a megváltozott állapotukhoz igazodó munkakörülmények kialakítása;

20.

megjegyzi, hogy sem a köz-, sem a magánszféra nem készült fel igazán arra, hogy szembenézzen a demográfiai helyzettel és valós lehetıségnek tekintse több fogyatékossággal élı, hosszú távú egészségügyi problémákkal (krónikus betegségekkel) küzdı vagy csökkent munkaképességő személy alkalmazását; úgy véli, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a munkahelyek e munkavállalók számára hozzáférhetık és biztonságosak legyenek;

21.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság késlekedik a munkavállalók elektromágneses terek hatásából keletkezı kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekrıl szóló új jogalkotási javaslat bemutatásával a 2004/40/EK irányelv végrehajtásának elhalasztása után, és a vonatkozó jogszabályok gyors megvalósítására szólít fel azok elfogadása után;

22.

úgy véli, hogy a vállalati társadalmi felelısségvállalás a biztonságosabb munkakörülmények megteremtésének, valamint a munkakörnyezet fejlesztésének is egyik fontos és hatékony eszköze, ezért úgy véli, hogy azt támogatni kell;

23.

szükségesnek véli megerısíteni az EU, az ILO és a WHO közötti együttmőködést annak érdekében, hogy megoldásokat találjanak az európai munkavállalók és a harmadik országok munkavállalói közötti „szociális versengésre”;

Statisztikai adatok győjtése 24.

hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak a nemek kérdését és az életkort figyelembe vevı statisztikai módszereket kellene kifejlesztenie arra, hogy ne csak a balesetek szempontjából értékeljék a megelızést, hanem a betegségek, valamint a vegyi, fizikai vagy biológiai anyagoknak és a munkaszervezés folytán veszélyes helyzeteknek kitett munkavállalók aránya szempontjából is;

25.

hangsúlyozza a nemi alapú intézkedések és az életciklus szempontú megközelítés fontosságát az egészségügyi problémák miatti elırehozott nyugdíjazás kockázatának megszüntetése érdekében;

26.

hangsúlyozza az adatgyőjtéssel számos tagállamban járó nehézségeket; kéri, hogy az EU-OSHA és az Eurofound (Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért) ügynökség munkáját erısítsék meg és eredményeit széles körben terjesszék;

PE 478.783\ 157

HU

27.

kéri, hogy az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EUOSHA) győjtse össze a rákkeltı anyagoknak való kitettség nemzeti mutatóit, és tekintse át a különösen sérülékeny munkavállalók kitettségére vonatkozó ismeretanyagot;

28.

hangsúlyozza az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség és az Európai Bizottság különleges bizottságai – így például a vezetı munkaügyi felügyelık bizottsága és a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság – közötti együttmőködés fontosságát a jobb eredmények elérése és javaslatok benyújtása érdekében;

29.

felszólítja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy fejlesszenek ki egy, a 27 tagállamban közös egészségügyi mutatókon, definíciókon és epidemiológiai eszközökön alapuló európai programot a munkahelyi kockázatok figyelemmel kísérésére (különös tekintettel az izom- és vázrendszeri bántalmakra és a pszichoszociális problémákra); hangsúlyozza egy integrált megfigyelési rendszer kiépülésének fontosságát, amely egyaránt nyomon követi a munkavállalók munkahelyi pályafutását és a nyugdíjba vonult munkavállalók egészségi állapotát;

30.

megállapítja, hogy az EU-ban csökkent a munkabalesetek száma, és kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy ez mennyiben vezethetı vissza a csökkenı foglalkoztatási rátára, illetve arra, hogy a szolgáltató szektor egyre nagyobb szerepet tölt be a gazdaságban; reméli, hogy az európai és nemzeti szinten megállapított célkitőzések és azok megvalósításának értékelése jobban figyelembe veszi majd ezen makrogazdasági dimenziót;

31.

tudomásul veszi a Bizottság „Scoreboard 2009” elnevezéső projektjének eredményeit, amelyek képet adnak a tagállamok teljesítményérıl; úgy véli, hogy annak a 20072012-es európai stratégia valamennyi területére ki kell terjednie; sajnálattal tölti el, hogy az adatok pontosságát és kimerítı voltát nem mindig pártatlan módon ellenırzik és csak fakultatív alapon szolgáltatják ıket; felszólítja a Bizottságot a megbízható és átfogó tagállami adatszolgáltatás, valamint annak biztosítására, hogy ezeket az adatokat nemzeti szinten független hatóságok ellenırizzék;

32.

bírálja, hogy nem minden tagállam határozott meg mérhetı célokat nemzeti munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiáival kapcsolatban, és hogy a tagállamok nagy többsége nem határozott meg célértékeket a foglalkozási megbetegedések, a munkával kapcsolatos egészségügyi problémák és betegségek, a foglalkozási kockázati tényezık, valamint a nagykockázatú ágazatok tekintetében; felhívja a figyelmet arra, hogy sem a középtávú értékelés, sem a közösségi munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégia 2009-es eredménytáblája nem ad lényeges információkat arra vonatkozóan, hogy hol tartanak a tagállamok az uniós stratégia egyetlen számszerősített célját illetıen, amely a munkahelyi balesetek számának 25%os csökkentése 2012-ig; kéri, hogy a jövıbeni értékelési jelentések jobban mérjék fel, hogy a tagállamok a gyakorlatban milyen mértékben feleltek meg az uniós egészségvédelmi és biztonsági jogszabályoknak;

33.

hangsúlyozza, hogy elsısorban az a fontos, hogy világosan meghatározzák a munkahelyi balesetet és a foglalkozási megbetegedést, az úton (a lakóhelytıl a munkahelyig történı) történt baleseteket is beleértve, valamint a munkahelyi stresszt, amelynek pontos mutatók alapján mérhetınek kell lennie;

158 /PE 478.783

HU

34.

különösen szükségesnek tartja a munka közbeni szenvedés és a munkaszervezés, ezen belül a munkaidı kialakítása közötti kapcsolat tanulmányozását; kéri, hogy az egészségügyi problémákkal kapcsolatos vizsgálatok elvben olyan holisztikus megközelítésen alapuljanak, amely a munkaszervezésre, a statisztikai tényezıkre és egyéni sebezhetıségre egyaránt kiterjed;

35.

felkéri a Bizottságot, hogy készítsen és szolgáltasson a tervezési szakasszal kezdıdı statisztikai adatokat arra vonatkozóan, hogy a megelızéssel kapcsolatos kutatások milyen hatást gyakorolnak a balesetek csökkentésére;

36.

hangsúlyozza, hogy a munkahelyi biztonság és egészség tárgyában meglévı jogszabályok végrehajtása problémát jelent az olyan munkavállalók esetében, akiket be nem jelentett tevékenységekben foglalkoztatnak; úgy véli, hogy ez a jogszerőtlenség csak szigorúbb ellenırzésekkel és megfelelı szankciókkal elızhetı meg, és sürgeti, hogy tegyenek szigorú intézkedéseket az ilyen típusú tevékenységek szervezése ellen; hangsúlyozza, hogy az OHS a munkavállaló jogállására tekintet nélkül egy jogosultság, és ezt a jogot a jelenlegi jogszabályok jobb végrehajtása révén érvényre kell juttatni;

37.

rámutat a tudományos adatok vállalkozások számára történı továbbításának fontosságára, az új és a felmerülı kockázatok megelızése érdekében;

38.

megállapítja, hogy azok az európai országok, amelyekben a legalacsonyabb a munkahelyi balesetek aránya, egyben a legversenyképesebbek is1; úgy véli, hogy még több olyan adatot kell győjteni, amely a megfelelı kockázatmegelızésnek a vállalkozások versenyképességére gyakorolt hatását értékeli;

39.

felhívja az EU-OSHA-t és az Eurofound alapítványt, hogy elemezzék a korengedményes nyugdíjazás okait és a nık és a férfiak körében;

40.

felhívja az EU-OSHA-t, hogy folytasson kutatást a „kettıs mőszak” nıi munkavállalók egészségére gyakorolt hatásainak tárgyában, vagyis amikor a nıknek a szokásos és elismert fizetett munkájuk után otthon nem fizetett munkával kell folytatniuk a munkavégzést;

41.

felszólít a továbbfejlesztett, határokon átnyúló információcserére a különbözı nemzeti hatóságok között azzal a céllal, hogy hatékonyabbá váljanak az ellenırzések a munkavállalók egy másik uniós országba történı áthelyezése esetén;

A megelızés kultúrájáért 42.

sajnálattal tölti el, hogy a munkavállalók, a munkáltatók, a szociális partnerek, sıt az egészségügyi szolgálatok is kevés információval rendelkeznek a felmerülı kockázatokkal és megoldásokkal kapcsolatban; emlékeztet arra, hogy a munkavállalók részvételének és képviseletének e tekintetben pozitív szerepe van;

43.

úgy véli, hogy a munkavállalók képviselete pozitív hatást gyakorol az OHS-re, különösen a kkv-kban és akkor, ha a képviselet formális; úgy véli, hogy az alkalmazottak részvétele további kulcstényezı az OHS-kockázatok sikeres kezelése

1

EU-OSHA és a 2011. évi Nemzetközi Gazdasági Fórum PE 478.783\ 159

HU

szempontjából1; 44.

emlékeztet arra, hogy a munkahelyi megelızés szükségszerően multidiszciplináris, mivel magában foglalja többek között a foglalkozás-egészségügyet, a biztonságot, az ergonómiát, a járványtant, a toxikológiát, az iparhigiéniát és a pszichológiát;

45.

úgy véli, hogy fontos a hatályos jogszabályok végrehajtásának kötelezı erejő eszközök révén való javítása, ilyen például a helyes gyakorlatok cseréje, a figyelemfelkeltı kampányok és jobb tájékoztatás;

46.

felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó szabályok aláásása nélkül hozzanak létre a gyakorlatban könnyebben alkalmazható útmutatókat a munkavállalók védelmére;

47.

rámutat arra, hogy az EU-ban a munkavállalók mintegy 50%-a még mindig nem fér hozzá megelızı szolgáltatásokhoz, különösen ami a kkv-kat és az alvállalkozói láncokat illeti; felhívja a figyelmet arra, hogy a létezı szolgáltatások többsége nem teljes mértékben multidiszciplináris, és sok közülük nem tükrözi megfelelıen a megelızı intézkedések keretirányelvben meghatározott hierarchiáját; úgy véli, hogy a kockázatmegelızési elıírásoknak és a hatékony megelızési politikáknak (többek között a hozzáférhetıségrıl szóló megállapodásoknak, a munkavállalóknak szánt képzéseknek és workshopoknak) valamennyi munkavállalót – a közszférában és a magánszférában dolgozó munkavállalókat is – védeniük kell, és külön figyelmet kell fordítani a veszélyeztetett munkavállalók helyzetére, ideértve azokat, akiknek elızetes képzés és a szükséges ismeretek nélkül kötelezı munkavégzési programokban kell részt venniük; úgy véli továbbá, hogy figyelembe kell venni a foglalkoztatás új formáit annak érdekében, hogy a megelızı és ellenırzı intézkedések minden munkavállalóra – különösen a veszélyeztetett munkavállalókra – kiterjedjenek, függetlenül attól, hogy milyen jellegő munkát végeznek, milyen foglalkoztatási formában; azon célkitőzés rögzítését óhajtja, hogy minden 3000 munkavállalóra egy biztonsági tanácsadó jusson;

48.

úgy véli, hogy a vállalkozások szociális felelısségének szerepet kell játszania a munkahelyi egészségvédelem és biztonság elımozdítása területén;

49.

úgy véli, hogy megelızı szolgálatok függetlenségét garantálni kell a munkáltatókkal szemben; úgy véli, hogy a munkahelyi egészségvédelem esetében az ellenırzést, a riasztásokat, az egészségügyi szakértıi vizsgálatokat és az ezekbıl következı hozzáértı tanácsadást csak független egészségügyi szakértık végezhetik el; sajnálattal tölti el, hogy egyes tagállamokban a munka-egészségügyi szolgálatok irányítása továbbra is munkáltatói szervezetekre tartozik, amelyek érintett felek és egyben az elbírálást is végzik, és amelyek közgyőlése képezi a tényleges döntéshozatali fórumot;

50.

hangsúlyozza, hogy az egészségügy területén elért kutatási eredmények, a társadalmigazdasági környezet állandó változása, az új technológiák fejlıdése és a munkaerıpiac változása miatt az európai és a nemzeti hatóságoknak körültekintıeknek kell lenniük az új szakmai kockázatok megjelenésével kapcsolatban, és ügyelniük kell arra, hogy kellı idıben tegyék naprakésszé a vonatkozó jogszabályokat, azok alkalmazását, valamint a nehéz és egészségkárosító szakmák listáját;

1

EU-OSHA, Esener-tanulmány.

160 /PE 478.783

HU

51.

emlékeztet arra, hogy a munkafelügyelet elengedhetetlen szerepet játszik az oktatáson, a meggyızésen és az ösztönzésen keresztül, valamint a hatályos jogszabályok végrehajtásának ellenırzésében, és ezáltal a megelızésben, különösen azzal, hogy az érzékeny munkavállalói csoportok vagy a feketén is végezhetı szakmák esetében ellenırzi a tisztességes munkakörülményeket; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak garantálniuk kell a munkaügyi ellenırök képzésének és továbbképzésének magas minıségi színvonalát; ösztönzi a tagállamokat, hogy erısítsék meg a munkafelügyeleti személyzeti állományukat és erıforrásaikat, annak érdekében, hogy elérjék az ILO ajánlásainak megfelelıen a 10 000 munkavállalóra jutó egy munkafelügyelı célkitőzését; ösztönzi, hogy erısítsék meg a szankciókat azon vállalatok tekintetében, amelyek nem tartják tiszteletben kötelezettségeiket az alapvetı jogok tekintetében, és úgy véli, hogy ezeknek a szankcióknak hatékonyaknak, visszatartó erejőeknek és arányosaknak kell lenniük;

52.

sürgeti a tagállamokat, hogy a munkahelyi egészségvédelem és biztonság, valamint a munkafelügyelet területén küzdjenek a nehézkes bürokrácia és a bonyolult nemzeti ellenırzési mechanizmusok ellen azáltal, hogy megerısítik azok dinamikáját és egyszerőbbé teszik a nehézkes belsı eljárásokat, hogy több és hatékonyabb ellenırzést lehessen végezni;

53.

kéri a tagállamokat, hogy szigorúbban ellenırizzék a be nem jelentett munkahelyi baleseteket;

54.

kéri a Bizottságot, hogy javasoljon azon személyek védelmérıl szóló irányelvet , akik jogos indokból felhívják a figyelmet el nem ismert OHS-kockázatokra, nevezetesen azáltal, hogy bejelentést tesznek az illetékes munkaügyi felügyelıségen keresztül; ezeket a személyeket meg kell védeni attól, hogy bármilyen nyomást gyakoroljanak rájuk (elbocsátással való fenyegetés, stb.); e tekintetben felszólítja a Bizottságot, hogy szüntesse meg e munkavállalók feketelistára kerülését azáltal, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejő szankciók révén biztosítják az alapvetı munkaügyi jog efféle megsértésének megelızését;

55.

kéri, hogy a magánszektorban és a közszektorban azonos figyelmet fordítsanak a munkahelyi egészségügyi és biztonsági problémák megelızésére; felhívja a figyelmet arra, hogy a megkülönböztetésmentesség elve kötelezı erejő;

56.

sajnálattal tölti el, hogy számos tagállamban nem hangolják össze a közegészségügyi politikákat és a munkahelyi egészségvédelmi politikákat;

57.

kéri a tagállamokat, hogy jobban határozzák meg az idıszakos orvosi ellenırzések és az eredmények elemzésének keretét, hogy olyan egészségügyi állapotot biztosítsanak a munkavállalók részére, amely megfelel a foglalkozásukhoz kapcsolódó követelményeknek;

58.

kéri az Európai Bizottságot, hogy a témával kapcsolatban készítsen útmutatókat az ezen a területen meglévı helyes gyakorlatokról; hangsúlyozza, hogy a munkavállalók munkahelyi hatékonyságának növelése érdekében szükség van arra, hogy a tagállamok megosszák egymással a helyes gyakorlatokat;

59.

úgy véli, hogy a tagállamokat a hetedik kutatási és innovációs keretprogram révén támogatni lehetne az új kockázatok kutatásában és az olyan új gyakorlatok PE 478.783\ 161

HU

bevezetésében, amelyek hozzájárulnak a biztonsági szabályok hatékonyabb alkalmazásához; 60.

úgy véli, hogy a kockázatértékelésnek multidiszciplinárisnak kell lennie és a munkavállalók részvételén kell alapulnia;

61.

megjegyzi, hogy a vállalkozások többsége végez kockázatértékelést, azonban a kisvállalkozásoknál és egyes tagállamokban kevésbé1;

62.

úgy véli, hogy a kkv-k önmagukban nem kevésbé biztonságosabbak, hanem a kockázatok inkább a rossz munkaszervezéssel, valamint az OHS-re fordított kevesebb forrással állnak összefüggésben; úgy véli, hogy segítséget kell nyújtani a kkv-knak a kockázatmegelızési politikáik bevezetéséhez; hangsúlyozza, hogy az olyan kezdeményezések, mint az OiRA, valamint a gazdasági ösztönzök hasznos szerepet játszanak; felszólítja a tagállamokat, hogy cseréljék ki a legjobb gyakorlataikat;

63.

fontosnak tartja, hogy a tagállamokban a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági jogszabályok végrehajtásáért felelıs hatóságok minden tılük telhetıt tegyenek meg, hogy segítsenek az összes kockázat felmérésében és minimálisra szorításában, és hogy gondoskodjanak a munkavállalók megfelelı védelmérıl; fontosnak véli a kkv-knak történı segítségnyújtást abban, hogy kialakítsák kockázatmegelızı politikáikat; hangsúlyozza olyan kezdeményezések, mint pl. az OiRA pozitív szerepét, mert ezek egyszerőek, ingyenesek és célzottak; úgy véli, hogy a vállalati szintő kockázatok értékelését rendszeresen el kell végezni és azt az új körülmények és a felmerülı kockázatok alapján fokozatosan ki kell igazítani;

64.

felhívja a figyelmet arra, hogy a tájékoztatás és a figyelemfelkeltı kampányok fontosak ahhoz, hogy a vállalkozások, és különösen a kkv-k tudatosítsák a kockázatokat, és végrehajthassák a megfelelı megelızı intézkedéseket;

65.

aggodalommal tölti el az alvállalkozók alkalmazásának hatása, például ha a polgári és katonai nukleáris létesítmények esetében, és hangsúlyozza, hogy valamennyi munkáltató – köztük az alvállalkozók – felelısek saját dolgozóiért és a megelızı intézkedéseknek rájuk kell irányulniuk;

66.

úgy véli, hogy a munkahelyi biztonság javítása érdekében valamennyi munkavállaló – különösen az ideiglenesen és részmunkaidıben alkalmazottak és az alvállalkozók – számára biztosítani kell a konkrét és naprakész egészségvédelmi és biztonsági képzést; aggodalmát fejezi ki a stresszel összefüggı betegségek növekvı száma miatt, és megállapítja, hogy hiányzik a munkahelyi stressz kezelésére vonatkozó oktatás; felszólít megelızı intézkedések mindenki – de különösen a fiatalok – tekintetében a szociális partnerek bevonásával történı alkalmazására stresszkezelési képzések formájában, ideértve a szociális készségek – köztük a kommunikációs készségek, valamint a konfliktuskezelési képesség – fejlesztését célzó képzéseket, valamint az iskolákban és a munkahelyeken folytatott figyelemfelkeltı kampányok formájában; ösztönzi a tagállamokat, hogy ebbıl a célból hatékonyabban használják az Európai Szociális Alapból nyújtott támogatást

67.

ösztönzi a tagállamokat, hogy fektessenek a munkával kapcsolatos tudományokba; azt

1

EU-OSHA, Esener-tanulmány.

162 /PE 478.783

HU

óhajtja, hogy közösségi és nemzeti szinten még több legyen a kutatás ezzel a témával kapcsolatban; 68.

hangsúlyozza, hogy a munkahelyi pszichoszociális kockázatok figyelembevételének fı akadályait a kérdésben tapasztalható érzékenység, a tudatosítás hiánya, a forráshiány, valamint a szakértelem hiánya jelentik1;

69.

sürgeti a Bizottságot, hogy segítse elı az európai munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági normák fejlesztését; e tekintetben kiemeli a tagállamok közötti együttmőködés szükségességét mind a munkahelyi balesetek okainak kivizsgálása, mind a bevált gyakorlatok cseréje terén; kéri a tagállamokat, hogy az OHS-t az alapképzéstıl kezdve, késıbb pedig az egész életen át tartó képzés segítségével integrálják; kívánatosnak tartja, hogy a kockázatokra való oktatást egyes technológiai, tudományos, mővészeti és sportoktatási programok, valamint a vállalatirányítási képzések részévé tegyék; ösztönzi, hogy a jövıbeli mérnökök, építészek, üzletemberek és üzletasszonyok, ügyvezetık stb. elérése érdekében a tagállamok építsék be az OHSt az egyetemi oktatásba;

71.

úgy véli, hogy a munkahelyi stressz csökkentése érdekében speciális képzéseket kell bevezetni és kialakítani, melyek célja, hogy növeljék a stresszhelyzetekben történı munkavégzésre való képességet, valamint workshopokat, melyek célja a csapatmunkára és egy meghatározott munkavállalói csoport beilleszkedésének javítására való képesség fejlesztése;

72.

felszólítja a tagállamokat, hogy értékeljék ügyvezetıiknek a munkahelyi kockázatok megelızésével kapcsolatos képzésének minıségét, és támogatja, hogy egymás között kicseréljék a bevált gyakorlatokat;

73.

fenntartja, hogy képzési programokat kell indítani, illetve meg kell erısíteni a már létezıket a közösségi politikák jobb összehangolásával a kockázatmegelızési kultúra fejlesztésének érdekében figyelemmel a helyi, regionális és nemzeti tapasztalatokra;

74.

hangsúlyozza, hogy az új foglalkoztatási formák megjelenése (például a zöld munkahelyek) új lehetıségeket kínál a munkavállalók védelmére2 és a szakképzés kiigazítására;

75.

úgy véli, hogy a tartós megbetegedés kockázatának megelızéséhez a beteg- és szülési szabadságra vonatkozó jogszabályok szigorú betartására is szükség van, mivel az ezekben az idıszakokban a munkáltató által gyakorolt nyomás az ilyen jellegő szabadságok meghosszabbodását idézheti elı;

76.

emlékeztet arra, hogy a munkahely az Európai Unió és a tagállamok fertızı és nem fertızı betegségek megelızésre irányuló stratégiáinak elsıdleges helyszíne, és a

1 2

EU-OSHA, Esener-tanulmány. EU-OSHA, „Foresight of new and emerging risks to occupational safety and health associated with new technologies in green jobs by 2020”, 1. szakasz: (http://osha.europa.eu/en/publications/reports/foresight-green-jobs-driverschange_TERO11001ENN/view), illetve 2. szakasz: (http://osha.europa.eu/en/publications/reports/foresight-green-jobs-key-technologies/view); valamint NIOSH http://www.cdc.gov/niosh/topics/PtD/greenjobs.html PE 478.783\ 163

HU

munkáltatók, a munkavállalói szervezetek és egyéb szociális partnerek jelentıs szerepet töltenek be az egészséges életmód és az egészségismeret népszerősítésében a gazdaságilag aktív népesség körében; 77.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy aktívabban lépjenek fel az egészséggel kapcsolatos egyenlıtlenségek elleni harcban és törekedjenek azon különbségek mérséklésére, amelyek a munkahelyi körülmények között, valamint a munkavállalók egészségének, a megelızésnek és a foglalkoztatás-egészségügynek a javítására irányuló szolgáltatásokhoz való hozzáférésben mutatkoznak meg,

Védelemre szoruló munkavállalók és specifikus kockázatok 78.

hangsúlyozza, hogy – a nehéz munkát végzı munkavállalókon kívül – a migránsok, a fiatalok, az idısek, a szülıkorú nık, a fogyatékossággal élık, az etnikai kisebbségek tagjai, az alacsony képzettségő munkavállalók, az alkalmi munkát végzık, a bizonytalan munkafeltételekkel rendelkezık, és a munkaerıpiacra visszatérı hosszabb ideje munka nélkül lévık a kockázatoknak különösen kitett személyek kategóriájába tartoznak; hangsúlyozza, hogy olyan intézkedéseket kell elıírni, amelyek a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági szabályok hatékonyabb alkalmazását mozdítják elı, különösen e munkavállalói kategóriák esetében; úgy véli, hogy adott esetben e munkavállalók foglalkoztatása elıtt külön elızetes képzésre van szükség;

79.

megállapítja, hogy a 15 és 24 év közötti fiatal munkavállalók esetében különösen nagy a sérülés kockázata1, és hogy a fiatal korban bekövetkezı betegség vagy sérülés jelentıs hosszú távú következményekkel járhat; hangsúlyozza továbbá annak szükségességét, hogy integrálják a munkahelyi egészségvédelem és biztonság témáját a már létezı uniós programokba, mint amilyen például a „Mozgásban a fiatalság”;

80.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a demográfiai változást kísérjék a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedések idısebb munkavállalók szükségleteihez való jobb hozzáigazításával; hangsúlyozza az egész életen át tartó tanulás kedvezı hatásait a munkával kapcsolatos motiváció fenntartásában, valamint azoknak az intézkedéseknek a kedvezı hatásait, amelyek megelızik a testi erı elapadását, például a munkahely ergonomikus kialakítása révén; hangsúlyozza, hogy a szociális partnerek közötti keretmegállapodás konstruktív ösztönzést jelentene;

81.

úgy véli, hogy a képzéssel nem rendelkezı és a hosszabb ideje munka nélkül lévı munkavállalókat nem szabad a munkahelyi egészségügyi és biztonsági kockázatokra vonatkozó, szükséges elızetes képzés nélkül foglalkoztatni;

82.

aggodalommal tölti el, hogy nı a nem tipikus, kikényszerített munkavégzési formák száma, vagyis a részmunkaidıs foglalkoztatás, a távmunka, a rövidített munkaidı és a vasárnapi munka; támogatja a kikényszerített munkavégzési formák és a többféle munkavégzés által különösen a nıkre gyakorolt kockázatok tudományos vizsgálatát, de megjegyzi, hogy önkéntes döntés alapján a munkavállalók egy része számára ezek a megállapodások igencsak megfelelıek lehetnek;

1

Verjans M., de Broeck V., Eckelaert L., Munkahelyi egészség és biztonság számokban: Fiatal munkavállalók – Tények és adatok, Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség, az Európai Kockázatfigyelı Központ jelentése, Luxembourg, 2007, 133. o.

164 /PE 478.783

HU

83.

sajnálattal tölti el, hogy nincsenek olyan kezdeményezések, amelyek az önfoglalkoztató munkavállalók, a határozott idejő munkát vállalók, a háztartási alkalmazottak vagy a rövid idıtartamú szerzıdéssel dolgozók helyzetével foglalkoznának, ugyanis nekik is joguk van ahhoz, hogy az OHS-hoz való jogukat tiszteletben tartsák;

84.

emlékeztet arra, hogy az ideiglenes foglalkoztatási formák az olyan ágazatokban elterjedtek, mint az építıipar vagy a mezıgazdaság, ahol magas a foglalkozási balesetek és megbetegedések száma, és a szolgáltatási szektorban, ahol korlátozott a tudás1;

85.

úgy véli, hogy a részidıs munkának a legidısebb munkavállalók körében történı elımozdítása szakaszos átmenetet tenne lehetıvé a nyugdíj felé, és javíthatná az idısebb munkavállalók jólétét és képességeit;

86.

átveszi az európai HIRES-jelentés ajánlását, amelynek célja annak biztosítása, hogy az ideiglenes munkavállalók és a vállalkozásokban dolgozók az egészségvédelem terén azonos jogokat élvezzenek, amikor a jellegét tekintve a munkájuk hosszú távú és azt a fı munkáltató irányítása alatt végzik;

87.

hangsúlyozza, hogy a férfiakat és a nıket eltérıen érintik a munkahelyi kockázatok, legyen szó akár pszichoszociális, akár fizikai kockázatokról (pl. izom- és vázrendszeri bántalmak); felhívja a figyelmet arra, hogy van összefüggés a bizonytalan munkaviszony, köztük az átmeneti jellegő és a részidıs foglalkoztatás, valamint a fizikai és pszichoszociális munkahelyi kockázatok növekedése között; ezért felhívja a tagállamokat, hogy nemzeti stratégiáikban vegyék figyelembe a nemi szempontokat és a különbözı munkaszerzıdésekkel összefüggı kockázatokat;

88.

aggodalmát fejezi ki a várandós nık munkahelyi kockázati küszöbértékeinek vizsgálatát illetıen; javasolja, hogy készüljön részletes tanulmány arról, milyen következményekkel járhat a várandós nık bizonyos munkakörülményeknek (pl. vegyi anyagoknak, ionizáló sugárzásnak, elektromágneses sugárzásnak, stressznek, túlzottan magas hımérsékletnek, túlzott terhek emelésének stb.) való kitétele; kéri a vetélések, a szülési komplikációk és a születési rendellenességek, illetve a várandós nık szempontjából kockázatot jelentı munkakörülmények közötti összefüggések vizsgálatát;

89.

kéri, hogy készüljön hatástanulmány az új technológiák, káros anyagok és kockázati tényezık – többek között a munkaszervezés – potenciális kockázatairól; úgy véli, hogy a további kutatás, az ismeretek cseréje és az eredmények gyakorlati alkalmazása segít a lehetséges új kockázatok jobb felismerésében és értékelésében; jogalkotási intézkedéseket szorgalmaz annak biztosítása érdekében, hogy a jelenlegi európai munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági jogszabályok teljes mértékben lefedjék a nanoanyagokat;

1

„Egészségvédelem és biztonság az európai munkahelyen (1999–2007) – statisztikai portré” (http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-31-09-290/EN/KS-31-09-290EN.PDF); „A munkahelyi balesetek okai és körülményei”, Európai Bizottság, 2008., http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/product_details/publication?p_product_code=K S-SF-09-063 PE 478.783\ 165

HU

90.

úgy véli, hogy a túl hosszú munkaidı és a nem megfelelı pihenıidı, valamint az aránytalan eredménykötelezettségek kulcsfontosságú tényezık a munkahelyi balesetek és megbetegedések növekvı számában; hangsúlyozza, hogy e rendelkezések megsértik az OHS alapvetı elveit; szót emel a szakmai élet és a magánélet közti megfelelı egyensúly mellett; felszólítja a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre a 2003/88/EK irányelvet;

91.

úgy véli, hogy sürgıs szükség van a vasárnapi munka munkavállalók egészségére gyakorolt hatásainak szilárd tudományos vizsgálatára; az EU Bizottságának rövidesen megbízást kellene adnia egy pártatlan tanulmányra, amely felülvizsgálja az összes eddigi eredményt, és szilárd tudományos következtetésekre jut;

92.

sajnálja, hogy a morális zaklatás jelenségére nincs európai szinten közös és egységes definíció; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a morális zaklatás 27 tagállamban azonos fogalommeghatározására építve dolgozzanak ki hatékony nemzeti stratégiákat a munkahelyi zaklatás elleni küzdelem területén;

93.

úgy véli, hogy a stressz – amelyet gyakran a morális zaklatás idéz elı – a váz- és izomrendszeri megbetegedések, valamint a pszichoszociális kockázatok megnövekedésének egyik tényezıje;

94.

kívánatos lenne, hogy a Bizottság mélyreható vizsgálatnak vesse alá ezeket a tényezıket;

95.

támogatja, hogy a váz- és izomrendszeri megbetegedésekrıl szóló jövıbeli jogszabályi javaslat terjedjen ki valamennyi munkavállalóra;

96.

támogatja a munkavállalókat a munkahelyi dohányzástól megvédı jogszabályi kezdeményezést, mert jelenleg nem garantált az átfogó védelem; kéri a Bizottságot, hogy 2012-ben terjesszen elı javaslatot a Parlamentnek és a Tanácsnak a dohányzás minden munkahelyen, ideértve a zárt vendéglátó-ipari létesítményekben, továbbá az EU minden tömegközlekedési eszközén és minden zárt középületében történı megtiltására vonatkozóan;

97.

felkéri a Bizottságot, hogy indítson széles körő konzultációt az európai szociális partnerekkel a foglalkozási betegségek jegyzékérıl, a ma ismert legfıbb veszélyekre (különösen a pszichés kórképekre és az azbesztre) vonatkozó alapos tudományos és orvosi elemzés alapján; felkéri a Bizottságot, hogy alaposan értékelje a foglalkozási megbetegedések európai ütemtervérıl szóló 2003/670/EK ajánlás napra késszé tételének és kötelezı erejővé emelésének a munkavállalók egészsége tekintetében vett jótékony hatásait;

98.

úgy véli, hogy tovább kell mélyíteni a kutatásokat az egyes tevékenységek egészségre gyakorolt – akár hosszú távú – hatásait illetıen, a lehetı legnagyobb hangsúlyt fektetve azon betegségekkel kapcsolatos esetekre, amelyek a munkavégzés után csak egy bizonyos idı elteltével jelentkeznek; úgy véli, hogy a szociális partnerek legfıbb prioritását figyelembe kell venni azoknak a foglalkozásoknak a meghatározásakor, amelyekhez több egészségvédelmi és biztonsági kutatásra van szükség;

99.

felszólítja a Bizottságot, hogy amennyiben új tanulmányok vagy a tudomány bebizonyítják, hogy bizonyos foglalkozások nagy egészségügyi és biztonsági

166 /PE 478.783

HU

kockázatokat hordoznak, azonnal tegye meg a megfelelı intézkedéseket a munkavállalók biztonságának és egészségének védelme érdekében; 100.

úgy véli, hogy a betegség vagy baleset utáni rehabilitáció és újbóli munkahelyi beilleszkedés alapvetı fontosságú és ezért támogatni kell;

101.

felkéri a tagállamokat, hogy minél gyorsabban hajtsák végre a 2010/32/EU az egészségügyi dolgozók éles vagy hegyes eszközök által okozott sérüléseirıl szóló irányelvet, és nyújtsanak magas szintő védelmet mind a betegeknek, mind az egészségügyi dolgozóknak az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertızésekkel szemben;

102.

riasztónak tartja, hogy az egy-egy adott foglalkozás gyakorlásával kapcsolatos rákos megbetegedések száma nem csökken; sajnálattal tölti el, hogy még mindig nagy számú munkavállaló van kitéve az azbeszt veszélyének, különösen a karbantartási és a csatornázási ágazatban; ismételten felhívja a Bizottságot, hogy indítson kezdeményezést és szervezzen meghallgatást az épületekben és más létesítményekben, mint például hajókon, vonatokon és gépekben lévı azbeszttel kapcsolatos jelentıs foglalkozási egészségügyi és biztonsági problémákról; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy folytassák az azbeszt kivonását, többek között az épületekben lévı azbeszt feltérképezése és az azbeszt biztonságos eltávolításának biztosítása révén;

103.

hangsúlyozza, hogy a vegyi anyagokra vonatkozó közösségi politika hozzáadott értéket képvisel, és hogy a munkával kapcsolatos rákos megbetegedések megelızésében kiaknázandók a fejlesztési lehetıségek;

104.

hangsúlyozza, hogy a rákkeltı kockázatok elsısorban az ipari, kisipari és mezıgazdasági ágazatokban dolgozó munkásokat, valamint a szolgáltatási szektorban dolgozó, többféle kitettségnek kitett nıket érintik1; kéri, hogy mérjék fel a mezıgazdasági dolgozók vegyi anyagoknak való kitettségének hatását;

105.

kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a REACH végrehajtását és különösen váltsák ki a leginkább aggodalomra okot adó vegyi anyagokat;

106.

úgy véli, hogy a 2013–2020-ra szóló, új közösségi munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiának a következıkre kell összpontosítania: a REACH lehetıségeinek kihasználása a munkavállalók vegyi anyagokból eredı veszélyekkel szembeni védelmének javítása érdekében; a munkával összefüggı megbetegedések megelızésére és a munkavállalók munkahelyi életminıségének javítására irányuló megújított erıfeszítés; a munkaügyi felügyeletek nyomon követési és végrehajtási felelısségeinek megerısítése és a munkavállalók részvétele a megelızési politikák megtervezésében, nyomon követésében és végrehajtásában; a foglalkozási megbetegedések elismerésének javítása és a rugalmasság, a bizonytalanság, az alvállalkozás, stb., mint a megfelelı kockázatmegelızés akadályainak kezelése;

107.

kéri az Európai Bizottságot, hogy 2012 vége elıtt készítse el a rákkeltı és mutagén anyagokról szóló 2004/37/EK irányelvre vonatkozó felülvizsgálati javaslatot annak érdekében, hogy a REACH leginkább aggodalomra okot adó anyagaival való analógia alapján hatályát kiterjesszék a reprotoxikus anyagokra is, valamint erısítsék meg a

1

ETUI, 2010., http://hesa.etui-rehs.org/uk/publications/pub54.htm PE 478.783\ 167

HU

helyettesítés elvének alkalmazását; támogatja, hogy állapítsák meg a reproduktív egészséggel fennálló kapcsolatot; 108.

felkéri a Bizottságot, hogy a munkahelyi egészségvédelemrıl és biztonságról szóló jövıbeli jogszabályokban szükség esetén támogassa azon technológiák használatát, amelyek csökkentik a veszélyes anyagok által okozott kockázatot a munkahelyi balesetek esetén, és amennyiben lehetséges, helyettesítsék ezekkel a technológiákkal a kémiai és radioaktív anyagok használatát;

109.

kéri, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok javasoljanak intézkedéseket annak érdekében, hogy a rákban vagy a munkával összefüggı más betegségekben vagy krónikus betegségekben szenvedı személyek munkakörülményeit jobban ki lehessen igazítani;

110.

megismétli a Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy a jogszabályok egyszerősítési lehetıségeinek megvizsgálásakor kerülje el az európai munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányelvekben elért védelmi szint veszélyeztetését; o o

111.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.

168 /PE 478.783

HU

o

P7_TA-PROV(2011)0590 Azerbajdzsán, különösen Rafig Tagi ügye Az Európai Parlament 2011. december 15-i állásfoglalása Azerbajdzsánról, különösen Rafig Tagi ügyérıl Az Európai Parlament, –

tekintettel az Azerbajdzsánról szóló, és különösen az emberi jogokra vonatkozó korábbi állásfoglalásaira,

–

tekintettel a 2011. szeptember 29–30-i második keleti partnerségi csúcstalálkozó következtetéseire,

–

tekintettel az Európai Közösség és Azerbajdzsán közötti partnerségi és együttmőködési megállapodásra, amely 1999-ben lépett hatályba,

–

tekintettel Catherine Ashton, az EU fıképviselıje szóvivıjének 2011. október 12-i nyilatkozatára,

–

tekintettel az EU–Azerbajdzsán Együttmőködési Tanács 2011. november 25-i brüsszeli tizenkettedik ülésének következtetéseire,

–


A.

mivel Rafig Tagi híres azerbajdzsáni író és újságíró 2011. november 23-án Bakuban belehalt sérüléseibe, miután négy nappal korábban brutálisan megkéselték;

B.

mivel az azerbajdzsáni kormány bőnügyi vizsgálatot indított a támadással kapcsolatban;

C.

mivel Rafig Tagi a támadás elıtti hetekben többször is halálos fenyegetéseket kapott, feltehetıleg többek között az Azadlyq (Szabadság) rádió weboldalán 2011. november 10-én közzétett, a jelenlegi iráni kormányt bíráló cikke miatt;

D.

mivel Rafig Tagi börtönbüntetést töltött, miután 2007 májusában vallási győlöletkeltés vádjával elítélték a Sanat címő napilapban megjelent cikke alapján, amelyben kifejtette, hogy az iszlám értékrendje megakadályozza Azerbajdzsán európai integrációját, és gátolja demokratikus fejlıdését;

E.

mivel egy vezetı iráni vallási vezetı, Fazel Lankarani nagy ajatollah az említett cikk megjelentetését követıen fatvát adott ki, felszólítva Rafig Tagi megölésére; és mivel a fatva Samir Sadagatoglu, a Sanat címő napilap szerkesztıje megölésére is felszólított;

F.

mivel az iráni hatóságok nem ítélték el a fatvát – amely tulajdonképpen gyilkosságra való felhívás –, és nem tették egyértelmővé, hogy minden olyan személyt bíróság elé állítanak, aki azzal gyanúsítható, hogy Rafig Tagi vagy Samir Sadagatoglu ellen támadásra bujt fel, támadást készít elı vagy hajt végre, illetve segédkezik abban;

G.

mivel az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága – amely felügyeli a Polgári és Politikai Jogok PE 478.783\ 169

HU

Nemzetközi Egyezségokmányának végrehajtását, amelynek Irán is részes fele – nemrégiben aggályainak adott hangot az iráni büntetı törvénykönyv 226. cikke miatt, amelynek értelmében „a gyilkosság elkövetését megtorlás követi, amennyiben a megölt személy az iszlám törvények szerint nem érdemelte meg a halált”; és mivel a fatvákat használják fel annak igazolására, hogy az adott személy „megérdemelte a halált”; H.

mivel az azerbajdzsáni hatóságok nem ítélték el egyértelmően a fatvát és azokat a nyilvános halálos fenyegetéseket, amelyeket Rafig Tagi a „vallási győlöletkeltés” miatt ellene folytatott per során 2007-ben kapott; továbbá mivel az államilag felügyelt televíziók az író haláláról is csak minimális terjedelemben számoltak be, és a hatóságok még nem ítélték el nyilvánosan a gyilkosságot;

I.

mivel az azerbajdzsáni hatóságok rendkívül kis arányban vizsgálják ki az újságírók elleni támadásokat, ami jelentısen hozzájárul a félelem és a büntetlenség légköréhez, amely az elmúlt években az egész médiát eluralta;

J.

mivel Azerbajdzsán tevékenyen részt vesz az európai szomszédságpolitikában és a keleti partnerségben, alapító tagja az Euronestnek, továbbá elkötelezett az e két kezdeményezés központi elemét képezı értékek, nevezetesen a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása mellett;

K.

mivel Azerbajdzsán a 2012–2013-as idıszakra az ENSZ Biztonsági tanácsának nem állandó tagja lesz, és elkötelezte magát az ENSZ emberi jogi chartájában foglalt értékek fenntartása mellett;

L.

mivel Azerbajdzsán tagja az Európa Tanácsnak és részes fele az emberi jogok európai egyezményének (EJEE), valamint számos nemzetközi emberi jogi szerzıdésnek, többek között a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának;

M.

mivel Azerbajdzsán az Európa Tanácsban és az EBESZ-ben való tagsága, illetve az ENP cselekvési tervben és a prágai keleti partnerségi csúcstalálkozón elfogadott közös nyilatkozatban való részvétele keretében elkötelezte magát a legalapvetıbb európai értékek közé tartozó emberi jogok tiszteletben tartása értékei mellett;

1.

határozottan elítéli Rafig Tagi meggyilkolását, és aggodalmának ad hangot Samir Sadagatoglu biztonságát illetıen; csalódott amiatt, hogy az azerbajdzsáni hatóságok nem ítélték el egyértelmően Rafig Tagi meggyilkolását, és nem biztosították, hogy a közvélemény figyelemmel kísérhesse a halálát övezı körülmények kivizsgálását;

2.

üdvözli, hogy az azerbajdzsáni kormány lépéseket tett egy különleges munkacsoport felállítása érdekében Rafig Tagi meggyilkolásának kivizsgálása céljából; felhívja az azerbajdzsáni hatóságokat annak biztosítására, hogy a nyomozás alapos és eredményes legyen, az elkövetıkkel szemben pedig járjanak el, és a tisztességes bírósági eljárásokra vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelı eljárás keretében állítsák bíróság elé ıket;

3.

felszólítja az azerbajdzsáni hatóságokat, hogy tegyenek meg minden tılük telhetıt Samir Sadagatoglu életének és biztonságának védelme érdekében;

4.

felhívja a figyelmet arra, hogy a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi

170 /PE 478.783

HU

Egyezségokmánya rendelkezik a véleménynyilvánítási és szólásszabadságról, ideértve a vallásokkal és hitrendszerekkel szembeni kritika szabadságát is; hangsúlyozza, hogy az offline és online szólásszabadság alapvetı tényezı a szabad és demokratikus társadalomban, valamint a többi jog védelme és elımozdítása tekintetében; felhívja az azerbajdzsáni hatóságokat, hogy ne használják fel a büntetıjogot a vallásról folytatott szabad vita elfojtására; 5.

ismételten hangsúlyozza, hogy az információk és a kommunikáció korlátozásoktól mentes elérhetısége és az internethez való cenzúramentes hozzáférés (internetszabadság) egyetemes jogok, és nélkülözhetetlenek az olyan emberi jogok, mint a szabad véleménynyilvánítás és az információkhoz való hozzáférés gyakorlásához, illetve a közélet átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosításához;

6.

kitart amellett, hogy teljes mértékben elfogadhatatlan a vallások és hitrendszerek egyes követıi által „sértınek“ tartott nézeteknek hangot adó személyek megfenyegetése és az ellenük való erıszakra történı felbujtás, valamint hogy az ilyen fenyegetések és felbujtások felelıseivel szemben el kell járni, a megfenyegetett személyek véleménynyilvánítási szabadságát és biztonságát pedig teljes mértékben biztosítani kell;

7.

sürgeti az iráni hatóságokat, hogy az iráni parlamentben jelenleg tárgyalt, felülvizsgált büntetı törvénykönyvbıl töröljék a halál „megérdemelésének” fogalmát; súlyos aggályának ad hangot amiatt, hogy az egyes személyek megölésére felhívó fatvák létezését az iráni bíróságok gyilkossággal vádolt személyek védelmére hozhatják fel azzal az indokkal, hogy az áldozat „megérdemelte a halált”; sürgeti az iráni hatóságokat annak biztosítására, hogy a nemzetközi szabványoknak megfelelı tisztességes eljárás keretében állítsanak bíróság elé minden olyan személyt, aki gyilkosságra való felbujtással, gyilkosság megtervezésével vagy elkövetésével, illetve gyilkosságban való segédkezéssel gyanúsítható, akár Iránban történt a gyilkosság, akár máshol;

8.

felszólítja az iráni hatóságokat, hogy biztosítsák az azerbajdzsáni hatóságok számára a szükséges együttmőködést a Rafig Tagi elleni gyilkosság kivizsgálása során, és gondoskodjanak arról, hogy az iráni vallási vezetık ne szólítsanak fel senkinek a megölésére, se Iránban se más országban;

9.

felhívja az azerbajdzsáni hatóságokat, hogy tanúsítsanak tényleges elkötelezettséget az emberi jogok iránt, és teljesítsék a nemzeti jog szerint, illetve az Euronest, a keleti partnerség és bármely késıbbi, az Unióval aláírandó társulási megállapodás keretében rájuk háruló kötelezettségeket, különös tekintettel az élethez való jog és a véleménynyilvánítási szabadság védelmére;

10.

sajnálja, hogy az azerbajdzsáni hatóságok nem adtak vízumot az Európa Tanács Parlamenti Közgyőlése politikai foglyokkal foglalkozó elıadójának; felhívja az azerbajdzsáni kormányt annak lehetıvé tételére, hogy az elıadó az állítólagos politikai foglyok helyzetének megvizsgálása céljából az országba látogathasson;

11.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Azerbajdzsáni Köztársaság és az Iráni Iszlám Köztársaság kormányának és parlamentjének, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának. PE 478.783\ 171

HU

172 /PE 478.783

HU

P7_TA-PROV(2011)0591 A nık helyzete Afganisztánban és Pakisztánban Az Európai Parlament 2011. december 15-i állásfoglalása a nık helyzetérıl Afganisztánban és Pakisztánban Az Európai Parlament, –

tekintettel az emberi jogok és a demokrácia pakisztáni helyzetérıl szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2011. január 20-i1, a 2010. május 20-i2, 2007. július 12i3, 2007. október 5-i4, illetve 2007. november 15-i5 állásfoglalására,

–

tekintettel az Afganisztánról szóló elızı állásfoglalásaira, különösen az afganisztáni nık jogairól szóló 2009. április 24-i6 és az Afganisztánnal kapcsolatos új stratégiáról szóló 2010. december 16-i7 állásfoglalására,

–

tekintettel az emberi jogok világbeli helyzetérıl szóló, 2009. évi éves jelentésre és az Európai Unió emberi jogi politikájára vonatkozó, 2010. december 16-i állásfoglalására8,

–

tekintettel a 2009. november 26-i, a nık elleni erıszak felszámolásáról szóló állásfoglalására9,

–

tekintettel a vallás és a meggyızıdés szabadságáról 2009. november 16-án elfogadott tanácsi következtetésekre, amelyek hangsúlyozták e szabadság fontosságát és a vallási türelmetlenség elleni fellépés jelentıségét,

–

tekintettel a valláson vagy meggyızıdésen alapuló intoleranciáról, megkülönböztetésrıl és erıszakról szóló, 2011. február 21-én elfogadott tanácsi következtetésekre,

–

tekintettel a 2010. június 4-i EU–Pakisztán közös nyilatkozatra, amelyben mindkét fél megerısítette az iránti elkötelezettségét, hogy közösen fellépjenek a regionális és globális biztonsági problémák leküzdése és az emberi jogok tiszteletben tartásának elımozdítása érdekében, valamint hogy együttmőködjenek Pakisztán demokratikus kormányának és intézményeinek további megerısítése érdekében,

–

tekintettel a Pakisztánról és Afganisztánról szóló, 2011. július 18-i és 2011. november 14-i tanácsi következtetésekre,

1

Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0026. HL C 161. E, 2011.5.31., 147. o. 3 HL C 175. E, 2008.7.10., 583. o. 4 HL C 263. E, 2008.10.16., 666. o. 5 HL C 282. E, 2008.11.6., 434. o. 6 HL C 184. E, 2010.7.8., 57. o. 7 Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0490. 8 Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0489. 9 HL C 285. E, 2010.10.21., 33. o. 2

PE 478.783\ 173

HU

–

tekintettel az Unió fıképviselıje által az afganisztáni nıi menhelyekrıl szóló 2011. december 5-i, 2011. február 20-i és 2010. december 15-i jogszabályjavaslatokkal kapcsolatban tett kijelentésekre,

–

tekintettel a Bonnban rendezett, 2011. december 5-i nemzetközi konferencia következtetéseire,

–

tekintettel az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 18. cikkére,

–

tekintettel a nıkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöbölésérıl szóló, 1979. december 18-i ENSZ-egyezményre, valamint az Egyesült Nemzeteknek a nıkkel szembeni erıszak megszüntetésérıl szóló 1993. december 20-i nyilatkozatára,

–

tekintettel az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (ICCPR),

–

tekintettel az ENSZ 1981-ben elfogadott, a valláson vagy meggyızıdésen alapuló intolerancia és megkülönböztetés minden formájának megszüntetésérıl szóló nyilatkozatára,

–

tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nıkrıl, a békérıl és a biztonságról szóló 1325. (2000) és 1820. (2008), valamint a nık és gyermekek ellen fegyveres konfliktusok során elkövetett nemi erıszakról szóló 1888. (2009) számú határozatára, amely valamennyi állam felelısségét hangsúlyozza abban, hogy véget vessenek a büntetlenségnek, és felelısségre vonják az emberiesség elleni és háborús bőncselekmények elkövetıit, beleértve a nık és lányok ellen elkövetett nemi erıszak és egyéb erıszakos bőncselekmények elkövetıit,

–

tekintettel az Afgán Nık Hálózatnak a bonni konferenciához használt 2011. október 6i tárgyalási álláspontjára,

–


A.

mivel az afganisztáni és a pakisztáni helyzet egymástól különbözı, és egymástól függetlenül is fontos, a nık elleni fizikai és erkölcsi erıszak továbbra is az Afganisztánból és Pakisztánból jelentett emberi jogi bőncselekmények közül az egyik legsúlyosabbnak számít, különösen bizonyos régiókban,

B.

mivel a nık és a lányok továbbra is savval elkövetett támadások, családon belüli erıszak, emberkereskedelem, kényszerházasság, ezen belül gyermekházasság áldozatai, valamint vitás kérdések rendezésekor gyakran úgy bánnak velük, mint egyszerő tárgyakkal, amelyek átruházásával rendezhetık a viták; mivel a rendırség, a bíróságok és az igazságszolgáltatás egyéb ágazataiban tevékenykedı tisztségviselık ritkán vizsgálják ki a nık visszaélésekkel kapcsolatos panaszait, beleértve a verés, a nemi erıszak és a szexuális erıszak egyéb eseteit is, illetve az ezen megpróbáltatások elıl elmenekülı nıket gyakran bebörtönzik,

C.

mivel a nık ellen elkövetett erıszak elkövetıi a legtöbb esetben büntetlenül maradnak,

174 /PE 478.783

HU

D.

mivel bizonyos törvények betartása a nık emberi jogait sérti,

E.

mivel Afganisztán kormánya 2009 augusztusában beiktatta a nık elleni erıszak felszámolásáról szóló törvényt, és Afganisztán miniszteri tanácsa elfogadta a nıvédelmi központokról szóló 2011. szeptember 5-i szabályozást,

F.

mivel az afganisztáni nık helyzete 2001 óta több területen is javult, például az egészségügyben, az oktatásban, illetve a nemzeti és regionális politikában és a civil társadalomban játszott szerepük tekintetében,

G.

mivel Afganisztán számos nemzetközi egyezményben szerzıdı fél, különös tekintettel a nık elleni megkülönböztetés valamennyi formájának megszüntetésére irányuló egyezményre, és mivel az afgán alkotmány 22. cikke kimondja, hogy a férfiaknak és a nıknek a törvény elıtt azonos jogai és kötelezettségei vannak,

H.

mivel azonban az afgán nık helyzete továbbra is aggodalomra ad okot, hiszen a terhesség és szülés közben bekövetkezı halálozási arány, illetve a kisgyermekek halálozási aránya világviszonylatban Afganisztánban az egyik legmagasabb,

I.

mivel Afganisztán felkelık által uralt bizonyos területein a saría jog alkalmazásának ürügyén megkövezéssel végrehajtott kivégzésekre is sor kerül, mint például 2011. november 12-én, amikor egy asszonyt és lányát végezték ki Ghazniban.

J.

mivel még mindig alkalmazzák az úgynevezett „baad”-ot, amikor a helyi jirga döntése alapján valamely bőncselekmény ellentételezéseként vagy büntetésként eladnak egy nıt vagy lányt, bár az afgán büntetı törvénykönyv 517. cikke értelmében bőncselekménynek számít,

K.

mivel a nyugati haderı közelgı kivonása Afganisztánból veszélyezteti a nık emancipációjában elért fejlıdést, a Talibán ugyanis visszaszerezheti az irányítást olyan területek felett, ahol a nık szabadon gyakorolhatják újonnan kivívott jogaikat,

L.

mivel a kormány által felügyelt területeken a nık nagyobb arányban vehetnek részt az oktatásban, jutnak egészségügyi ellátáshoz és több lehetıségük van munkát vállalni; azonban a felkelık által megszállt területeken jelentıs megkülönböztetésnek vannak kitéve az oktatás, az egészségügyi ellátás és a kulturális lehetıségek terén,

M.

mivel aggodalomra ad okot, hogy különösen bizonyos régiókban a pakisztáni hatóságok gyakran nem tudják megvédeni a kisebbségeket és a nıket a szociális igazságtalanságtól, mint ahogy a pakisztáni legfelsıbb bíróság 2011. április 21-i ítéletei is mutatják, amelyekben Mukhtar Mai ellen elkövetett nemi erıszak hat vádlottja közül ötöt felmentettek,

N.

mivel 2002-ben mind Pakisztánban, mind külföldön sokkolta a közvéleményt Mukhtar Mai esete, akit a falu tanácsának parancsára csoportosan megerıszakoltak, hogy bosszút álljanak a bátyja által elkövetett kihágás miatt, Mukhtar Mai azonban sikeres jogi eljárást indított a támadóival szemben az alsóbb szintő bíróságokon,

O.

mivel az Ázsiai Emberi Jogi Bizottság (AHRC) elnevezéső nem kormányzati szervezet rámutat, hogy Pakisztánban, különösen Pandzsáb tartományban riasztó mértékben nıtt az olyan keresztény nık száma, akiket azért erıszakolnak meg, hogy áttérítsék ıket az PE 478.783\ 175

HU

iszlám hitre, és egyre több esetben rabolnak el, erıszakolnak és gyilkolnak meg fiatal keresztény nıket; P.

mivel a rendıri erık több tagja által egy évvel ezelıtt elrabolt, fogva tartott és többször megerıszakolt Uzma Ayub tragikus példája is mutatja azt az aggasztó jelenséget, hogy ilyen esetekben nem érvényesül a jogállamiság, hiszen a késıbb letartóztatott rendırök családtagjai megölték az áldozat fivérét, miután Ayub elutasította a peren kívüli jogorvoslatot;

Q.

mivel az 1977-es pakisztáni katonai államcsínyt követıen felfüggesztették az 1973-as alkotmány azon rendelkezéseit, amelyek alapjogként garantálták a nemi alapú diszkriminációtól való mentességet;

R.

mivel több olyan törvényt is bevezettek Pakisztánban, amely a nık jogi szempontból alárendelt szerepét kodifikálja és bizonyos esetekben a férfiakéhoz képest feleakkora súlyt tulajdonít tanúvallomásuknak, e törvények közé tartoznak például a Hadúdrendeletek és a bizonyítási eljárásról szóló törvény, amelyek sértik a nık jogait és hátrányos megkülönböztetést jelentenek számukra;

S.

mivel a nıkkel szemben számos diszkriminatív jogszabály van hatályban Pakisztánban, például a muszlim családjog rendelet, a nyugat-pakisztáni családi bírósági jogszabály, a gyermekházasság korlátozásáról szóló jogszabály, a nyugatpakisztáni hozományi jogszabály, a hozománnyal és az esküvıi ajándékokkal kapcsolatos korlátozó jogszabály,

T.

mivel az EU ismét megerısítette elkötelezettségét amellett, hogy erıs, hosszú távú, a közös érdekeken és értékeken nyugvó partnerséget építsen fel Pakisztánnal, valamint hogy támogassa Pakisztán demokratikus intézményeit, polgári kormányát és civil társadalmát;

U.

mivel az EU kész folytatni az együttmőködést, ám elvárja Pakisztántól, hogy tegyen eleget nemzetközi kötelezettségvállalásainak, elsısorban a biztonság és az emberi jogok, köztük a nık jogai terén;

V.

mivel az Európai Unióról szóló szerzıdés 3. cikkének (5) bekezdése kimondja, hogy a demokrácia elımozdítása és az emberi jogok és polgári szabadságjogok tiszteletben tartása az Európai Unió alapelvei és alapvetı céljai közé tartozik, és a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatok közös alapját képezi; mivel az uniós kereskedelmi és fejlesztési segítségnyújtás igénybevételének elıfeltétele az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása;

1.

súlyosan aggasztónak tartja a nık és leányok helyzetét, valamint a nık jogainak afganisztáni és pakisztáni megsértésérıl szóló ismételt jelentéseket; hangsúlyozza, hogy sürgısen szigorúbb nemzetközi figyelmet kell fordítani az említett országokban élı nık és leányok helyzetére;

2.

sürgeti az Európai Bizottságot és a Tanácsot, valamint a nemzetközi közösséget, hogy jelentıs mértékben növeljék a nık nemi erıszakkal, visszaélésekkel és családon belüli erıszakkal szembeni védelmét célzó erıfeszítéseknek juttatott finanszírozást, továbbá dolgozzanak ki gyakorlati intézkedéseket a diszkriminatív jogszabályok elleni civil társadalmi fellépés támogatása céljából;

176 /PE 478.783

HU

3.

ragaszkodik hozzá, hogy valamennyi emberi jogi párbeszédben kimondottan foglalkozzanak a nık jogaival kapcsolatos kérdésekkel, lépjenek fel elsısorban a nıkkel és leányokkal szembeni diszkrimináció és erıszak valamennyi formája ellen, ideértve a sértı hagyományok és szokások minden formáját, a korai és kényszerházasságokat, a családon belüli erıszakot és a feminicídiumot, továbbá ugyanígy ragaszkodik hozzá, hogy el kell utasítani minden olyan érvelést, amely szokásokra, hagyományokra és vallási megfontolásokra hivatkozva próbál kitérni az ilyen brutális cselekmények felszámolásának kötelezettsége elıl;

Afganisztán 4.

elismeréssel adózik az afgán nıknek, akik kulcsfontosságú szerepet játszanak nemzetük fejlıdésében és növekedésében; úgy véli, hogy a nık és a férfiak közötti egyenlıség terén az elmúlt években elért fejlıdés létfontosságú az ország jövıje szempontjából;

5.

üdvözli azt a pozitív fejleményt, hogy nıket neveztek ki magas afganisztáni politikai és közigazgatási pozíciókba, például Sarabi asszony lett Bámiján kormányzója; bátorítja az afgán kormányt, hogy folytassa erıfeszítéseit a közfeladatokat ellátó nık számának növelése érdekében, különösen a tartományi közigazgatásban;

6.

üdvözli a Karzai elnök által a közelmúltban meghozott döntést, amellyel kegyelemben részesítette Gulnazt, aki nemi erıszak áldozatává vált, ám házasságtörés vádjával ıt börtönözték be; felszólítja a kormányt, hogy vessen véget annak a gyakorlatnak, hogy bebörtönzik az ellenük elkövetett visszaéléssel fenyegetı helyzetekbıl menekülni próbáló nıket, és ehelyett létesítsenek több menedékhelyet a nık és gyermekek számára, továbbá sürgeti az EU-t, hogy nyújtson állandó támogatást az ilyen létesítmények számára;

7.

elismeri, hogy a tálib rezsim bukása óta jelentıs elırelépés történt az afganisztáni nık helyzetében; megjegyzi, hogy egyre erısödnek a félelmek, amelyek szerint a szövetséges erık 2014-re tervezett kivonulása után újra romolhatnak a nık életkörülményei és csorbulhatnak jogaik;

8.

hangsúlyozza, hogy Afganisztánra jellemzı az egyik legmagasabb szám az anyák halálozási aránya tekintetében; elégedetten veszi tudomásul ugyanakkor az afgán egészségügyi minisztérium által készített, több nemzetközi szervezet által finanszírozásban részesített és támogatott 2010-es afganisztáni halálozási felmérést, amely szerint az anyák 100 000 élveszületésre jutó afganisztáni halálozási aránya 500 alá csökkent; felkéri az Európai Bizottságot, a tagállamokat, a nemzetközi partnereket és nem kormányzati szervezeteket, hogy afganisztáni projektjeik végrehajtása keretében továbbra is összpontosítsanak az anyák és a gyermekek egészségére;

9.

üdvözli, hogy a második bonni konferencia zárónyilatkozatában Afganisztán ismételten elkötelezte magát a stabil, demokratikus, jogállamiságon alapuló társadalom felépítése mellett, amelyben az alkotmány garantálja az emberi jogokat és az állampolgárok alapvetı jogait, köztük a nık és a férfiak egyenlıségét, továbbá vállalta, hogy eleget tesz valamennyi emberi jogi kötelezettségének; üdvözli továbbá, hogy a nemzetközi közösség vállalta Afganisztán erre irányuló erıfeszítéseinek támogatását;

10.

felszólítja az afgán parlamentet és az afgán igazságügyi minisztériumot, hogy vonjanak PE 478.783\ 177

HU

vissza minden olyan jogszabályt, amely nıkkel szembeni diszkriminációt tesz lehetıvé vagy olyan elemeket tartalmaz, amelyek hátrányos megkülönböztetést jelentenek a nık számára, hiszen ezek sértik az Afganisztán által aláírt nemzetközi szerzıdéseket; 11.

hiszi, hogy az emberi jogok, és különösen a nık jogai melletti elkötelezettség, és e jogok tiszteletben tartása alapvetı fontosságúak Afganisztán demokratikus fejlıdése tekintetében;

12.

mélységesen aggódik, hogy minden elırehaladás ellenére az afgán nık és lányok továbbra is a családon belüli erıszak, emberkereskedelem, kényszerházasság, ezen belül gyermekházasság áldozatai, valamint hogy vitás kérdések rendezése során gyakran úgy bánnak velük, mint egyszerő tárgyakkal, amelyek átruházásával rendezhetık a viták; annak biztosítására hívja fel az afgán hatóságokat, hogy a rendırség, a bíróságok és az igazságszolgáltatás egyéb ágazataiban tevékenykedı tisztségviselık vizsgálják ki a nık visszaélésekkel kapcsolatos panaszait, beleértve a verés, a nemi erıszak és a szexuális erıszak más formáit is;

13.

különösen aggódik amiatt, hogy a talibánok vagy egyéb lázadó csoportok által ellenırzött területeken a nıket továbbra is megkövezéssel vagy fizikai eltorzítással büntetik, amennyiben az elnyomó talibán társadalmi szabályok megszegésével vádolják ıket;

14.

elismeri, hogy a nık egyenjogúságának elvét Afganisztán új alkotmánya szentesíti, felszólít a síita nık jogállására vonatkozó jogszabály felülvizsgálatára, amely, néhány módosítás ellenére ellentmond a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányában, a hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöbölésérıl szóló egyezményben, valamint a gyermek jogairól szóló egyezményben megfogalmazott elveknek;

15.

megismétli, hogy az Európai Unió és tagállamai által Afganisztán újjáépítéséhez nyújtott támogatásnak konkrét intézkedéseket kell magában foglalnia a nık elleni megkülönböztetés kiküszöbölésére az emberi jogok iránti tisztelet és a jogállamiság megerısítése érdekében;

16.

felhívja az afgán hatóságokat, hogy vessenek véget a „baad” embertelen gyakorlatának, és hozzanak sürgıs intézkedéseket a 2009-es törvény maradéktalan végrehajtása érdekében, amely akár tíz éves börtönbüntetést is lehetıvé tesz;

17.

felhívja az afgán kormányt, hogy a nık jogainak hatékonyabb védelme és megkülönböztetett helyzetük felszámolása érdekében módosítsa a jelenleg hatályos jogszabályokat és a büntetıtörvénykönyvet; hangsúlyozza, hogy a béketárgyalások semmilyen körülmények között nem eredményezhetik a nık utóbbi években megszerzett jogainak csorbulását;

18.

ragaszkodik ahhoz, hogy hasznosítsák a nık alapvetı hozzájárulását a háztartáshoz és a közösségi konfliktusok megoldásához, és hogy a legfıbb béketanácsban és a tartományi béketanácsokban növeljék meg jelentısen a nık számát;

Pakisztán 19.

mélységes aggodalmának ad hangot Asia Bibi, Mukhtar Mai és Uzma Ayuba elleni

178 /PE 478.783

HU

bírósági perek lefolytatásának módjával kapcsolatban, ami tovább rombolhatja Pakisztán igazságügyi rendszerének hitelét, és felbátoríthatja azokat, akik a nık és egyéb veszélyeztetett csoportok jogainak megsértésére törekednek; 20.

felhívja a pakisztáni kormányt, hogy hozzon létre olyan mechanizmusokat, amelyek lehetıvé tennék a helyi és regionális vezetık számára, hogy nyomon kövessék a nem hivatalos falusi és törzsi tanácsok mőködését, és közbelépjenek az olyan esetekben, amikor ezek túllépik hatáskörüket;

21.

felhívja a pakisztáni kormányt, hogy állítsa helyre az 1973-as alkotmányban megfogalmazott alapvetı jogokat, ideértve a nemi alapú megkülönböztetésmentességhez való jogot is;

22.

sürgeti a kormányt, hogy vizsgálja felül a nık jogaival kapcsolatos, a katonai hatalomátvételt követıen bevezetett jogszabályokat, különösen a Hadúd-rendeleteket és a bizonyítási jogot, amelyek sértik a nık jogállását és jogait, mivel jogi szempontból alárendelt szerepbe kényszerítik ıket;

23.

üdvözli annak a törvényjavaslatnak a beterjesztését a parlamentben, amely a nık jogállásával foglalkozó nemzeti bizottságot önálló, a nık felemelését és a megkülönböztetés minden formájának kiküszöbölését célzó szervezetté tennék, valamint támogatja egy az Emberi Jogok Nemzeti Bizottságának létrehozására irányuló törvényjavaslat benyújtását is;

24.

melegen üdvözli, hogy a szenátus és a parlament a közelmúltban két kulcsfontosságú nıvédelmi törvényjavaslatot fogadott el, nevezetesen a savval elkövetett bőncselekmények felügyeletérıl és megelızésérıl szóló 2010-es, és a nık ellen irányuló gyakorlatok megakadályozásáról szóló (a büntetıjog módosítása) 2008-as törvényjavaslatot, és támogatná egy olyan végrehajtási bizottság felállítását, amely felügyelné e jogszabályok gyors végrehajtását;

25.

sajnálatosnak tartja ugyanakkor, hogy a szenátus hagyta elévülni a családon belüli erıszakról szóló törvényjavaslatot, holott a parlament 2009-ben már megszavazta azt; arra vonatkozó törvényjavaslatot; úgy véli, hogy a családon belüli erıszak leküzdése érdekében a nıket támogató jogi szabályozás szellemében ismét be kell nyújtani és gyorsan el kell fogadni ezt a törvényjavaslatot;

26.

felhívja a kormányt, hogy vizsgáljon felül egy sor, a nıket diszkrimináló jogszabályt, így a muszlim családjog rendeleteket, a nyugat-pakisztáni családi bírósági jogszabályt, a gyermekházasság korlátozásáról szóló jogszabályt, a nyugat-pakisztáni hozomány jogszabályt (Prohibition on Display), a hozománnyal és az esküvıi ajándékokkal kapcsolatos korlátozó jogszabályt, az 1951-es állampolgárságról szóló jogszabályt és az 1984-es bizonyítási jogszabályt;

27.

ismételten felszólítja Pakisztán kormányát, hogy alaposan vizsgálja felül az istenkáromlással kapcsolatos törvényeket és azok jelenlegi alkalmazását, valamint – többek között – a büntetıtörvénykönyv 295 C szakaszát, amely kötelezı halálbüntetést ír elı mindenki számára, akit bőnösnek találnak istenkáromlás bőntettében, valamint hogy ugyanakkor hajtsák végre a már javasolt módosításokat;

28.

felhívja a kormányt, hogy indítson eljárást azok ellen, akik erıszakra uszítanak, PE 478.783\ 179

HU

különösen pedig azok ellen, akik egyes esetekben jutalmat ajánlanak fel a véleményüket nem osztó egyének vagy csoportok meggyilkolása ellenében, valamint hogy további intézkedésekkel segítsék elı a kérdés megvitatását; 29.

felhívja a pakisztáni hatóságokat, hogy tegyenek határozott lépéseket a becsület védelmében elkövetett gyilkosságok gyakorlatának megszüntetése érdekében; kijelenti, hogy a pakisztáni igazságszolgáltatási rendszernek meg kell büntetnie az ilyen cselekmények elkövetésében bőnösnek talált személyeket;

30.

felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy javasoljanak és hajtsanak végre a pakisztáni nık írni-olvasni tudásának és mőveltségének szintjét emelı oktatási programokat;

31.

felszólítja az illetékes uniós intézményeket, hogy a társadalom vallási toleranciájának ügyét foglalják bele a Pakisztánnal folytatott politikai párbeszédbe, mivel ez az ügy központi jelentıségő a vallási szélsıségek elleni hosszú távú küzdelemben;

32.

ösztönzi az illetékes uniós intézményeket, hogy ragaszkodjanak ahhoz, hogy Pakisztán kormánya tartsa fenn az Európai Unió és a Pakisztáni Iszlám Köztársaság közötti együttmőködési megállapodásba foglalt, a demokráciára és az emberi jogokra vonatkozó záradékot; ismételten felszólítja Európai Külügyi Szolgálatot, hogy nyújtson be jelentést az együttmőködési megállapodás, valamint a demokrácia- és emberi jogi záradék végrehajtásáról; o o

33.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, az Unió kül- és biztonságpolitikai fıképviselıjének/a Bizottság alelnökének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Pakisztán kormányának és parlamentjének.

180 /PE 478.783

HU

o

P7_TA-PROV(2011)0592 Tunézia: Zakaría Búgirra ügye Az Európai Parlament 2011. december 15-i állásfoglalása Tunéziáról: Zakaría Búgirra ügye Az Európai Parlament, –

tekintettel Tunéziáról szóló korábbi állásfoglalásaira, és különösen 2011. február 3-i állásfoglalására1,

–

tekintettel az európai szomszédságpolitika déli dimenziójának felülvizsgálatáról szóló, 2011. április 7-i állásfoglalására2,

–

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai fıképviselıje és a Bizottság „Az átalakuló szomszédság új megközelítése” címő, 2011. május 25-i közös közleményére (COM(2011)0303),

–

tekintettel az Európai Uniónak az emberi jogok harmadik országokban való elımozdításában és ezen országok demokratizálódásában vállalt szerepérıl szóló, 2002. április 25-i, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett bizottsági közleményre3,

–

tekintettel a EU–Tunézia munkacsoport 2011. szeptember 28–29-i ülésének következtetéseire,

–

tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni egyezményre és annak fakultatív jegyzıkönyvére,

–

tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, és különösen annak 7. és 9. cikkére,

–


A.

mivel 2011. november 13-án Zakaría Búgirra tunéziai állampolgár, orvostanhallgató a tuniszi-karthágói repülıtéren szemtanúja volt annak, hogy a bőnüldözı szervek tagjai többször is nyilvánosan erıszakot követtek el fiatal marokkóiak egy csoportja ellen, akik a labdarúgó Afrikai Bajnokok Ligája döntıjét várták a Wydad Casablanca és az Espérance Sportive de Tunis között;

B.

mivel a bőnüldözı szervek által a tizenhárom marokkói (akiknek a kezét megkötözték és ártalmatlanná tették ıket) ellen elkövetett erıszak és fellépésük hevességére való tekintettel Zakaría Búgirra mobiltelefonjával elkezdte filmezni a jelenetet, hogy a felvételt közzétegye az interneten abból a célból, hogy véget vessen a Ben Alikorszakban elterjedt széles körő büntetlenségnek, így hozzájáruljon egy demokratikus Tunézia kiépítéséhez, amely az emberi jogok és az alapvetı szabadságjogok

1

Elfogadott szövegek, , P7_TA(2011)0038. Elfogadott szövegek, , P7_TA(2011)0154. 3 HL C 131. E, 2003.6.5, 147. o. 2

PE 478.783\ 181

HU

tiszteletben tartásán alapul; C.

mivel Zakaría Búgirrát egy biztonsági ır azonnal leállította a filmezésben, és a fiatalembert súlyosan ütlegelni kezdte mintegy húsz rendır, majd a repülıtér külsı részén található rendırırsre vitték a fiatal marokkóiakkal együtt;

D.

mivel Zakaría Búgirrát önkényesen ırizetben tartották és ezalatt többször is olyan erıszakos cselekményeket és megfélemlítést alkalmaztak vele szemben, amelyek embertelen és megalázó bánásmódnak tekinthetık; mivel az ırizet idején a fiatalember tanúja lehetett azoknak a körülményeknek is, amelyek között a többi fiatal marokkóit ırizték, valamint annak, hogy ık is milyen embertelen vagy megalázó bánásmódban részesültek;

E.

mivel a terroristaellenes különítménynek a határırizeti pont elıtt történı bevetése után az Al Wataniya, a Hannibal és a Nesma nevő tunéziai televíziós csatornák tudósítói megjelentek a helyszínen, és az adók a 2011. november 13. és 14. közötti éjszakán olyan híradást sugároztak, amely alátámasztotta a fiatal marokkói szurkolók csoportjának letartóztatását, azt állítva, hogy romboltak a repülıtér indulási várótermében;

F.

mivel Zakaría Búgirrát édesanyja és annak ügyvédje közbenjárását követıen, akik ırizete helyére mentek, szabadon bocsátották; mivel a 13 marokkói szurkoló közül kilencet ırizetben tartottak november 13. és 21. között, majd ezt követıen átszállították ıket a Búsúsa és Morniaga börtönökbe;

G.

mivel 2011. november 17-én Zakaría Búgirra kínzás miatt panaszt nyújtott be a fıügyész hivatalában a biztonsági erık érintett tagjai és a Belügyminisztérium ellen, és mivel Zakaría Búgirrát 2011. december 8-án meghallgatta az ügyészi hivatal;

H.

mivel tunéziai ügyvédek és emberi jogi szervezetek megjegyzik, hogy a Ben Alirezsim bukása ellenére a biztonsági erık továbbra is rendszeresen erıszakos bőncselekményeket követnek el és nagyon durván lépnek fel a lakossággal szemben, megsértve a Tunézia által a közelmúltban vállalt emberi jogi kötelezettségeket;

I.

mivel a megfelelıen mőködı bírói és igazságszolgáltatási rendszerek, valamint a kínzás és a büntetlenség elleni fellépés alapvetı fontosságúak a valóban a jogállamiságon alapuló állam felépítésében, és mivel ezen lényeges alapelvek betartásának biztosítását a jövıbeli tunéziai kormánynak és az ország alkotmányozó győlésének központi kérdésként kell kezelnie, amikor arról határoznak, hogy mely reformok élvezzenek elsıbbséget;

J.

mivel a korábbi RCD (Alkotmányos Demokratikus Egyesülés) támogatói továbbra is nagyon aktív szerepet játszanak a bel- és igazságügyi minisztériumokban;

K.

mivel az éveken át tartó elnyomást követıen lényeges a bizalom helyreállítása a lakosság és a hatóságok, különösen a biztonsági erık és az igazságszolgáltatás között, és mivel több nyilvános felhívás is megjelent a múltban alkalmazott módszerektıl való radikális eltérést és az alapvetı demokratikus szabályok betartását ösztönözve;

L.

mivel az emberi jogokon és a jogállamiságon alapuló tunéziai állam létrejöttéhez, az arab tavasz sikeréhez és a tartós változáshoz lényeges, hogy ez az eset és az egyéb,

182 /PE 478.783

HU

kínzással, embertelen és megalázó bánásmóddal vagy büntetéssel kapcsolatos ügyek tárgyalása tisztességes és átlátható legyen, és az ilyen bőncselekmények tekintetében szőnjön meg a büntetlenség; 1.

üdvözli a Tunézia által a Ben Ali-rezsim bukása óta tett nemzetközi kötelezettségvállalásokat, különösen az Egyesült Nemzetek által a kínzás, valamint az embertelen és megalázó bánásmód elleni küzdelem során alkalmazott különleges eljárásokkal és mechanizmusokkal való együttmőködés tekintetében; ezért sürgeti a tunéziai hatóságokat, hogy biztosítsák Zakaría Búgirra számára a nemzetközi normák szerint lefolytatott bírósági perhez való jogot, hogy fény derüljön az emberi jogok azon súlyos megsértéseire, amelyeknek áldozata volt, valamint ítéljék el e cselekmények elkövetıit; kéri továbbá a 13 marokkói állampolgár ellen elkövetett jogsértés kivizsgálását;

2.

üdvözli, hogy Tunézia 2011. június 29-én megerısítette a kínzás elleni egyezmény fakultatív jegyzıkönyvét, továbbá megerısítette a személyek erıszakos körülmények közötti eltőnés elleni védelmérıl szóló nemzetközi egyezményt és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya elsı fakultatív jegyzıkönyvét;

3.

felhívja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai fıképviselıjét és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy tájékoztassák a tunéziai hatóságok irányába tett lépéseikrıl és az ezek nyomán meghozandó intézkedésekrıl;

4.

tudatában van annak, hogy Tunézia milyen kihívásokkal néz szembe a demokratikus átmenet folyamata során; felhívja a tunéziai kormányt és az alkotmányozó győlést, valamint a legnagyobb szakszervezeteket, hogy haladéktalanul vállaljanak részt a visszafordíthatatlan reformfolyamatban, amely elsısorban a biztonság területére összpontosít, különös tekintettel a rendırségre és az igazságügyi rendszerekre, valamint garantálják a bírói hatalom függetlenségét, továbbá a sajtó és a média szabadságát és függetlenségét a szilárd és fenntartható demokrácia kialakítása céljából;

5.

a biztonsági ágazat átalakítását és a büntetlenség elleni küzdelmet lényeges feladatoknak tekinti, amelyeket haladéktalanul meg kell kezdeni, és úgy ítéli meg, hogy csak e feladatok elvégzése után lehet majd a jogállamiságon alapuló életképes államot létrehozni és a nemzeti megbékélés útján elindulni; azon a véleményen van, hogy a rendırségnek a közrendre és az ellenırzésre összpontosító szervbıl az egyén és a tulajdon védelmére koncentráló szervvé való átalakítása a demokratikus átmenet folyamatának nélkülözhetetlen része; ennek megfelelıen kéri a reformfolyamatnak az e területen mőködı civil társadalmi szervezetekkel szoros együttmőködésben történı lebonyolítását;

6.

ismételten kifejezi a tunéziai nép jogos demokratikus törekvéseivel kapcsolatos támogatását, és üdvözli az országban az elsı szabad választás 2011. október 23-i sikeres lebonyolítását, az elsı olyan választásét, amely az arab tavasz eseményeibıl következett, és amely után most az alkotmányozó győlésnek kell megbirkóznia a demokratikus alapelveken, a jogállamiságon és az alapvetı szabadságjogokon nyugvó állam alapjainak lerakásával kapcsolatos történelmi feladattal;

7.

hangsúlyozza, hogy az internetes és az interneten kívüli szólásszabadság alapvetı tényezı a szabad és demokratikus társadalomban, valamint a többi jog védelme és elımozdítása tekintetében; hangsúlyozza, hogy az információhoz és a PE 478.783\ 183

HU

kommunikációhoz való korlátlan hozzáférés és a cenzúramentes internet-hozzáférés (az internet szabadsága) egyetemes jogok, amelyek nélkülözhetetlenek a közéletben megvalósuló átláthatóság és elszámoltathatóság biztosításához; 8.

felhívja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai fıképviselıjét, az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy továbbra is támogassák Tunéziát a demokratikus átmenet során azáltal, hogy az európai szomszédságpolitika céljaival összhangban elsıbbséget biztosítanak a biztonsági ágazat, különösen a rendırség, és az igazságügyi rendszer reformját támogató programnak a kormány által folytatott reformfolyamat részeként, és ebbe a programba foglalják bele a civil társadalommal folytatott tanácskozások és értékelések mechanizmusát; sürgeti az EKSZ-t annak biztosítására, hogy a Parlament megfelelı tájékoztatást kapjon az EU–Tunézia közötti új cselekvési tervrıl jelenleg folyó tárgyalások elırehaladásáról és az EU–Tunézia munkacsoport tevékenységérıl;

9.

kéri a tunéziai kormányt és az alkotmányozó győlést, hogy a nemzetközi normákkal, és különösen a párizsi elvekkel összhangban fontolják meg nemzeti emberi jogi tanács létrehozását, amely rendelkezik az emberi jogok megsértése elleni védelemre szolgáló mechanizmusokkal, valamint elfogadhat egyedi kérelmeket és független vizsgálatokat folytathat;

10.

üdvözli a csalások és korrupciós esetek kivizsgálásával foglalkozó nemzeti bizottság (CNICM) jelentését, amely végleges formájában 2011. november 11-én került közzétételre, és úgy ítéli meg, hogy a jelentés következtetéseivel kapcsolatban cselekedni kell, hogy a bíróságok megfelelıen kivizsgálhassák a hozzájuk utalt 300 ügyet, amelyek fele a korábbi elnök belsı körének tagjait érinti; hangsúlyozza, hogy a CNICM következtetései fontos hozzájárulást jelentenek az újonnan választott alkotmányozó győlés munkájához is, amely 2011. november 22-én kezdıdött, tekintetbe véve, hogy az új alkotmánynak egyértelmően szakítania kell a Ben Alikorszakkal;

11.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai fıképviselıjének, a Bizottságnak, az EKSZ-nek, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Tunézia elnökének, a tunéziai kormánynak és az alkotmányozó győlésnek.

184 /PE 478.783

HU

P7_TA-PROV(2011)0593 A nemzetközi lánynap támogatása Az Európai Parlament 2011. december 15-i nyilatkozata a nemzetközi lánynap támogatására Az Európai Parlament, –

tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkére,

A.

emlékeztetve a nık szociális, politikai és gazdasági teljesítménye elismerésének és megünneplésének céljából 1911-ben alapított nemzetközi nınap 100. évfordulójára;

B.

emlékeztetve az ENSZ 1975-ben hozott határozatára, amellyel március 8-át jelölte ki nemzetközi nınapnak, hogy világszerte megünnepeljék ezen a napon a nık eredményeit;

C.

emlékeztetve arra, hogy világszerte kutatások bizonyítják, hogy a lányok gyakrabban szenvednek rossz táplálkozástól, lesznek erıszak vagy megfélemlítés áldozatai; kereskednek velük, eladják vagy a szexiparba kényszerítik ıket; korai házasságra kell lépniük; HIV-vel fertızıdnek vagy nem kívánt terhesség következményeként életveszélyes állapotba kerülnek;

1.

támogatja az ENSZ állásfoglalására irányuló javaslatot, amelyet majd Kanada terjeszt elı az idei közgyőlésen, hogy nevezzék ki szeptember 22-ét nemzetközi lánynapnak;

2.

felkéri az Európai Uniót, hogy támogassa az ENSZ nemzetközi lánynapra irányuló állásfoglalását;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a nyilatkozatot az aláírók nevével1 együtt az Unió kül- és biztonságpolitikai fıképviselıjének, a Bizottságnak, a Tanácsnak és tagállamok parlamentjeinek.

1

Az aláírók felsorolása a 2011. december 15-i jegyzıkönyv 1. mellékletében kerül kiadásra (P7_PV-PROV(2011)12-15(ANN1)). PE 478.783\ 185

HU

ELFOGADOTT SZÖVEGEK. Egyesülve a sokféleségben december 15. csütörtöki ülés EURÓPAI PARLAMENT

Recommend Documents