ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének szeptember 29-i rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS

Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. szeptember 29-i rendkívüli ülésére

Tárgy:

Önkormányzati rendeletek jogharmonizációs felülvizsgálata a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv rendelkezései alapján

Előadó: Dr. Árpásy Tamás jegyző Előterjesztés tartalma: rendelet tervezetek, határozati javaslatok Szavazás módja: minősített többség a rendeletek esetében, egyszerű többség a határozati javaslatoknál Előterjesztés előkészítésében részt vett:

Önkormányzati Iroda

. Előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ügyrendi, Helyi Közéleti, Kistérségi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága; Oktatási, Kulturális és Ifjúsági Bizottság;

Tisztelt Képviselő-testület! A Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. I. félévi munkatervében május 25ei, illetve a június 29-ei üléseinek napirendjei között szerepeltek az „ Önkormányzati rendeletek jogharmonizációs felülvizsgálata a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv rendelkezései alapján” című napirendek. Az aktuális testületi ülésekhez készített polgármesteri napirendi tájékoztatókban leírásra került, hogy miért nem kerültek napirendre az előterjesztések. A Magyar Köztársaság Országgyűlése azóta elfogadta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. Törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. Törvényt, illetve a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. Törvényt. A Képviselő-testület a 49/2009.(III.30.) Kt. számú határozatának 2. pontja tartalmazza azon rendeletek felsorolását amelyek a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv ( a továbbiakban: Irányelv) hatálya alá tartoznak, vagy tartalmaznak olyan rendelkezést, amely az Irányelvvel érintett. Egyes rendeletek jogharmonizációs felülvizsgálatának megállapításai: 1.) A talajterhelési díjról szóló 30/2004.(IX.21.) rendelet ( a továbbiakban : Talajrend.) A Talajrend. megalkotására a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. Törvény 21/A. § (2) bekezdésében, valamint a 26. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján került sor. A törvényt és Talajrend. összehasonlítva megállapítható, hogy a Talajrend 4. § (2) bekezdése, 6. §-a és 8. §-a kivételével a törvényi meghatározások kerültek átvételre. Az Irányelvben foglaltakkal összeegyeztetve megállapítható , hogy a Talajrend. nem határozza meg a talajterhelési díj mértékét diszkriminatív módon, ezalatt értve azt, hogy külföldi személyek esetén annak kirívóan magas megállapításával nem teszünk eleget a diszkriminációmentesség követelményének. A Talajrend. tartalmaz rendelkezéseket a talajterhelési díj alapjának csökkentésével kapcsolatosan, azonban ezen szabályok sem diszkriminatívak. A fent leírtak alapján tehát megállapítható, hogy a Talajrend-ben foglalt előírások megfelelnek az Irányelvben meghatározottaknak, ezért csak a jogharmonizációs záradékkal kell kiegészíteni. A rendelet-tervezet szövegét a 1. számú melléklet tartalmazza. 2. / Zirc város környezetvédelméről szóló 15/2005.(VI.14.) rendelet ( a továbbiakban: Környrend.) A Környrend. megalkotására a környezetvédelmének általános szabályairól szóló 1995. LIII. Törvény 46. § (1) bekezdés c) pontja, a környezetvédelmi alap létrehozására pedig a 58. § (1) bekezdésében ad felhatalmazást. Az Irányelv fejezeteinek - II. fejezet Az ügyintézés egyszerűsítése

- III. fejezet A szolgáltatók letelepedésének szabadsága - IV. fejezet A szolgáltatások szabad mozgása - V. fejezet A szolgáltatások minősége áttanulmányozása után megállapítható, hogy a Környrend. a szolgáltatásokra vonatkozóan semmiféle olyan előírást nem tartalmaz, ami összeegyeztethetetlen lenne az Irányelvben foglaltakkal. Ennek megfelelően a Környrend.-et jogharmonizációs záradékkal kell ellátni. A záradékkal történő ellátás mellett az időközi jogszabályi változásoknak megfelelően a Környrend-ben szereplő jogszabályok elnevezését, illetve egyéb változásokat is megfelelően pontosítani kell. A rendelet-tervezetet az előterjesztés 2. számú melléklete tartalmazza. 3./ A Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának elektronikus ügyintézéséről 29/2005.(X.24.) rendelete ( a továbbiakban : Ügyintrend.) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény ( a továbbiakban : Ket.) 2009. szeptember 30-áig hatályos 8. §-ának (1), a 160. §-ának (1) és 162. §-ának (1) bekezdései felhatalmazzák az önkormányzatokat, hogy a törvényben meghatározott ügyek kivételével az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárják. E felhatalmazások alapján a képviselő-testület is megalkotta az Ügyintrend-et A Ket. 2008. évi CXI. Törvénnyel történő módosítása .értelmében 2009. október 1-jétől azonban ezt az általános felhatalmazó rendelkezések hatályon kívül kerülnek. A Ket. új, II/A. fejezet kapcsolattartás elektronikus úton című része szerint az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél - a Ket-ben meghatározott módon – jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, kivéve, ha az az adott kapcsolattartás tekintetében nem értelmezhető. Ugyanakkor a Ket új 28/A. § (2) bekezdése nem zárja ki, hogy egyes önkormányzati hatósági ügyekben az önkormányzat rendelete eltérően rendelkezzen a kapcsolattartásról. Fentiek alapján, figyelemmel az Irányelv 8. cikkének azon szabályára, miszerint a hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtással kapcsolatosan az érintett hatóságoknak biztosítani kell az elektronikus ügyintézés lehetőségét, javasolom a 29/2005.(X.24.) rendelet hatályon kívül helyezését. A hatályon kívül helyezésről szóló rendelet-tervezetet a 3. számú melléklet tartalmazza. 4./ A helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 6/2005.(IV.5.) rendelet ( a továbbiakban : HÉSZ.) és annak módosításáról rendelkező 20/2005.(VI.27.) rendelet ( a továbbiakban : HÉSZmód1.) , a 8/2009.(III.10.) rendelet ( a továbbiakban : HÉSZmód2.), a 9/2009.(III.11.) rendelet ( a továbbiakban : HÉSZmód3.) és a 26/2009.(VIII.11.) rendelet ( a továbbiakban : HÉSZmód4.) Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény ( a továbbiakban Étv.) 7. § (3) c) pontjában kapott felhatalmazás alapján alkotta meg a HÉSZ-t, illetve módosította a HÉSZmód1., a HÉSZmód2., a HÉSZmód3. és HÉSZmód4. rendeletekkel. Az Étv. mellett az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban : OTÉK.) is található felhatalmazás az

önkormányzatok számára rendeleteik tartalmi elemei vonatkozásában, ugyanis a 111. §-ban lehetővé teszi, hogy a helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben a rendelet II-III. fejezetében meghatározott településrendezési követelményeknél szigorúbb követelményeket állapítsanak meg. A HÉSZ-ben a terület felhasználásra vonatkozóan nem, de a beépítés paramétereinél a település sajátosságainak függvényében került sor szigorúbb követelmények megállapítására. A HÉSZ. felülvizsgálata során az Irányelvvel összefüggésben elsősorban a diszkrimináció megjelenésének általános tilalmára vonatkozó előírásokat szükséges szem előtt tartani. Ennek megfelelően például az övezeti besorolások kialakításakor, illetve az egyes övezeteken belül elhelyezhető építmények meghatározásakor rendkívül körültekintően kell eljárni. Nem tiltható meg például általános érvénnyel egy bizonyos szolgáltatás nyújtásához szükséges építményfajta elhelyezése a település teljes területén arra hivatkozással, hogy erre a szolgáltatásra a település területén nincs igény. A HÉSZ-ben a diszkrimináció általános tilalmára vonatkozóan nem kerültek meghatározásra olyan előírások amelyek az Irányelvben foglaltakkal ellentételesek lennének, ennek megfelelően csak jogharmonizációs záradékkal kell ellátni a címben megjelölt helyi rendeleteket. A HÉSZ. 2. § (1) bekezdésében egy elírás – község szó szerepel a város helyett is szerepel , amit célszerű most orvosolni. Az ÉTV-ben előírt általános szabályok szerinti véleményeztetési eljárást jelen esetben nem kell elvégezni, mivel a Étv. 9. § (10) bekezdésének a) ab) pontja az alábbiak szerint lehetőséget biztosít erre vonatkozóan : „9. § (10) Nem kell alkalmazni a (2)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a) a településrendezési eszköz aa) magasabb szintű jogszabály rendelkezésével ellentétes rendelkezésének, előírásának hatályon kívül helyezése, vagy ab) nem településrendezési szabályozási körbe tartozó előírásának módosítása vagy hatályon kívül helyezése, illetve b) az Étv. 57. § (4) bekezdésében meghatározott helyi védettség megszüntetése esetében.”

A HÉSZ. és módosító rendeleteinek módosításával kapcsolatos rendelet tervezetet az 4. számú melléklet tartalmazza. 5./ A helyi közművelődésről szóló 1/2001.(I.22.) ÖK. számú rendelete ( a továbbiakban : Közművrend) Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 77. §-ában ( a továbbiakban : Kulttv.)kapott felhatalmazás alapján alkotta meg a Közművrend-et. Az Irányelvvel kapcsolatosan az alábbiakra kell figyelemmel lenni : A helyi rendeletek, így a Közművrend. sem tartalmazhatnak olyan diszkriminatív rendelkezéseket, amelyek szerint a más EU/EGT-tagállamban letelepedett vállalkozásnak az önkormányzat területén közművelődési tevékenységet ellátó vállalkozásának engedélyszerzési kötelezettsége van, a rendeletek nem zárhatják ki a más EU/EGTtagállamban honos vállalkozónak, szolgáltatónak az önkormányzat területén a tevékenység ellátására kiírt pályázatokon való részvételét.

Az Irányelv 14. cikk (1) bekezdése megtilt minden, közvetve vagy közvetlenül az állampolgárságon, vagy társaságok esetében a létesítő okirat szerinti székhely helyén alapuló megkülönböztetést. Erre tekintettel tilos a szolgáltatási tevékenység nyújtására való jogosultságot vagy annak gyakorlását a külföldi szolgáltatók számára nehézkesebbé tenni, például csak állampolgárok számára lehetővé tenni az önkormányzati helyiségek bérletét. A megkülönböztetés mentességre vonatkozó kötelezettségek az alábbiak : a szolgáltatás igénybe vevőjének állampolgársága vagy lakóhelye alapján alkalmazott megkülönböztetéseket el kell törölni, például a diszkriminatív díjakat vagy követelményeket, amelyeket kizárólag más tagállamok állampolgáraival szemben támasztanak. A szolgáltatókra és szolgáltatásaikra vonatkozó információk tekintetében a közművelődéssel kapcsolatos helyi rendeleteknek a szolgáltatások nyújtására vonatkozóan rendelkezniük kell az információk hozzáférésének lehetőségeiről. Az Irányelv 22. cikke megerősíti a szolgáltatásokat igénybe vevőknek az információk megszerzésére vonatkozó lehetőségét, valamint azt,hogy az információknak világosnak és egyértelműnek kell lenniük. Az Irányelvvel kapcsolatosan fent leírtak alapján - 22. cikkben foglaltakra figyelemmel - a Közművrend-ben szerepeltetni kell az információk elérésének lehetőségével kapcsolatos előírt adatokat. Az Irányelv 22. cikk (1) bekezdés i) pontja alapján a szolgáltatás árát is rendelkezésre kell bocsátani, amennyiben a szolgáltató az árat egy adott szolgáltatástípusra előre meghatározta. Itt kell megemlíteni azt, hogy a képviselő-testület a 20/2007.(II.12.) Kt. számú határozatával fogadta el a Könyvtár Könyvtárhasználati Szabályzatának módosítását. E szabályzatban szerepelnek a beiratkozási díjak. A képviselő-testületi határozat egyedi közigazgatási aktus, mely így a lakosság számára nem lehet kötelező érvényű, az állampolgárok számára csak önkormányzati rendeletben lehet kötelező érvényű jogi aktusokat előírni. Ebből kifolyólag célszerűnek tartanám, hogy az Irányelv előírásaival összhangban a rendelet mellékletét képezné a könyvtár használatával kapcsolatos díjak meghatározása. A Közművrend. 12. §-a értelmében a képviselő-testület a rendeletét szükség esetén, de legalább kétévente felülvizsgálja és módosítja. A rendelet megalkotása óta egyszer került sor átfogó módosításra, még 2003. évben, ezért most az Irányelvvel kapcsolatosan felülvizsgálat során az időközbeni nagyszámú változásoknak megfelelően célszerű lenne új rendeletet alkotni a régi rendelet hatályon kívül helyezésével egyidejűleg. Az előterjesztés 5. számú mellékletét képezi rendelet tervezet szövege. Kérem Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztésem megvitatására és a rendelet tervezetek, valamint a határozati javaslat elfogadására. Zirc, 2009. szeptember 23.

Dr. Árpásy Tamás jegyző

1. számú melléklet Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének ……/2009.(…….) rendelete a talajterhelési díjról szóló 30/2004.(IX.21) rendelet módosításáról Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. LXXXIX. Törvény 21/A. § (2) bekezdésében, illetve 26. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a talajterhelési díjról szóló 30/2004.(IX.21.) rendelet ( a továbbiakban : Rendelet) módosításáról az alábbi rendelet alkotja : 1. § A Rendelet preambulumának helyébe az alábbi preambulum lép: „Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. LXXXIX. Törvény 21/A. § (2) bekezdésében, illetve 26. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendelet alkotja : „ 2. § A Rendelet kiegészül az alábbi 17. §-sal: „17. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.” 3. § (1) E rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba. Kihirdetéséről és egységes szerkezetbe foglalásáról a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. (2) Jelen rendelet a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Zirc, 2009. szeptember …..

Ottó Péter polgármester

dr. Árpásy Tamás jegyző

INDOKOLÁS 1. §-hoz A rendelet alkotásra vonatkozó felhatalmazó jogszabályok megjelölésének pontosítását tartalmazza. 2. §-hoz A jogharmonizációs rendelkezés beiktatását tartalmazza. 3. §-hoz A hatálybalépésről és a kihirdetésről szóló rendelkezéseket tartalmazza.

2. számú melléklet Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének ……/2009.(…….) rendelete Zirc város környezetvédelméről szóló 15/2005.(VI.14.) rendelet módosításáról Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint az 58. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Zirc város környezetvédelméről szóló 15/2005.(VI.14.) rendelet ( a továbbiakban Rendelet) módosításáról az alábbi rendeletet alkotja : 1. § A Rendelet preambulumának helyébe az alábbi preambulum lép: „Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete települési környezet megóvása és tervszerű alakítás, fejlesztése érdekében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint az 58. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja : „ 2. § A Rendelet 7. § (5) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép : „(5) A szennyvízcsatorna hálózatot bővíteni és arra rákötni csak a BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt. és a Polgármesteri Hivatal hozzájárulásával lehet.” 3. § A Rendelet 12. § (4) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(4) Légszennyezettségi határértékek, zónák, és a légszennyezettségi bírság kiszabásának tekintetében a

21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, valamint a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet előírásai az irányadóak.” 4. § A Rendelet 15. §-a helyébe az alábbi 15. § lép: „15. § A tarló égetésére az 1995. évi LIII. Törvény, az 1996. évi LIII. Törvény, a 9/2008.(II.22.) ÖTM rendelet, a 21/2001. II.14.) Korm rendelet, valamint a 4/2004. (I.13.) FVM rendelet előírásai az irányadók.” 5. § (1) A Rendelet 20. § (1) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép : „ (1) A zajt kibocsátó berendezéseket úgy kell üzemeltetni, hogy azok zajkibocsátása a 27/2008.XII.3.) KvVM-EüM együttes rendeletben meghatározott zajterhelési értékeket ne haladja meg.”

(2) A Rendelet 20. § (2) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép : „(2) A 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendeletben meghatározott zaj és rezgésvédelmi határértékekkel kapcsolatos hatósági feladatokat a jegyző látja el.” (3) A Rendelet 20. § (4) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ (4) Szórakoztatóipari, kulturális, üdülési, sport és más hasonló létesítmények továbbá helyi hírközlési vagy hirdetési célokat szolgáló hangosító berendezések üzemeléséből eredő zajterhelési határértékeket a 27/2008.(XII.3.) KvVM – EüM együttes rendelete tartalmazza.” 6. § A Rendelet 23. §-a helyébe az alábbi 23. § lép: „ 23. § A helyi környezetvédelemmel kapcsolatos egyéb rendelkezéseket Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásokról szóló 17/2004.(IV.26.). rendelete, a közterületek használatáról szóló 12/2008. (VI.2.) rendelete, a talajterhelési díjról szóló 30/2004.(IX.21.) rendelete, az állattartásról szóló 26/2001.(IX.25.) Ök. számú rendelet, a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 6/2005. (IV. 05.) rendelete szabályozza.” 7. § A Rendelet az alábbi 27. §-sal egészül ki: „27. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.” 8. § (1) E rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba. Kihirdetéséről és egységes szerkezetbe foglalásáról a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. (2) Jelen rendelet a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Zirc, 2009. szeptember …..



INDOKOLÁS 1. §-hoz A rendelet alkotásra vonatkozó felhatalmazó jogszabályok megjelölésének pontosítását tartalmazza. 2. §-hoz A szolgáltató elnevezésének pontosítását tartalmazza. 3. §-hoz A hivatkozott jogszabályok megnevezésének pontosítását tartalmazza. 4. §-hoz A jogszabály változás átvezetését és a hivatkozott jogszabályok megnevezésének pontosítását tartalmazza. 5. §-hoz A jogszabály változás átvezetését tartalmazza. 6. §-hoz A hivatkozott önkormányzati rendeletek megnevezésének pontosítását, illetve jogszabály változást tartalmazza. 7. §-hoz A jogharmonizációs rendelkezés beiktatását tartalmazza. 8. §-hoz A hatálybalépésről és a kihirdetésről szóló rendelkezéseket tartalmazza.

3. számú melléklet Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének ……/2009.(…….) rendelete A Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának elektronikus ügyintézéséről szóló 29/2005.(X.24.) rendelet hatályon kívül helyezéséről Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁRÓL szóló 1949. évi XX. Törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján A Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának elektronikus ügyintézéséről szóló 29/2005.(X.24.) rendelet hatályon kívül helyezéséről az alábbi rendeletet alkotja: 1. § A Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának elektronikus 29/2005.(X.24.) rendelete 2009. szeptember 30-án hatályát veszti.

ügyintézéséről

szóló

2. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. (2) Ez a rendelet 2009. október 2-án hatályát veszti. Zirc, 2009. szeptember …..



INDOKOLÁS 1. §-hoz A Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának elektronikus ügyintézésről szóló 29/2005.(X.24.) rendeletének hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. 2. §-hoz A hatálybalépésről, a kihirdetésről és a hatályon kívül kerülésről rendelkezik.

4. számú melléklet Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének ……/2009.(…….) rendelete egyes helyi építési szabályozásról szóló rendeletek módosításáról Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §. (3) bek. c) pontja kapott felhatalmazás alapján egyes helyi építési szabályozásról szóló rendeletek módosításáról az alábbi rendeletet alkotja: 1. § (1) A helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 6/2005.(IV.5.) rendelet ( a továbbiakban : HÉSZ.) 2. § (1) bekezdésének a helyébe az alábbi rendelkezés lép : „ (1) A város közigazgatási területe bel- és külterületre oszlik meg. A belterületi határ a szerkezeti terven jelöltek szerint módosítható.” (2) A HÉSZ az alábbi 32. §-al egészül ki: „32. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.” 2. § A helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 6/2005.(IV.5.) rendelet (továbbiakban:Rendelet) módosításáról rendelkező 20/2005.(VI.27.) rendelet az alábbi 11. §-al egészül ki: „11. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.” 3. § A helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 6/2005.(IV.5.) rendelet rendelkező 8/2009.(III.10.) rendelet az alábbi 15. §-al egészül ki:

módosításáról

„15. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.” 4. § A helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 6/2005.(IV.5.) rendelet rendelkező 9/2009.(III.11.) rendelet az alábbi 3. §-al egészül ki:

módosításáról

„3. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”

5. § A helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 6/2005.(IV.5.) rendelet rendelkező 26/2009.(VIII11.) rendelet az alábbi 5. §-sal egészül ki:

módosításáról

„5. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.” 6. § (1) E rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba. Kihirdetéséről és egységes szerkezetbe foglalásáról a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. (2) Jelen rendelet a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Zirc, 2009. szeptember …..



INDOKOLÁS 1. §-hoz Az (1) bekezdés technikai jellegű módosításról – község helyett város – rendelkezik. A (2) bekezdés pedig a jogharmonizációs rendelkezés beiktatását tartalmazza. 2. §-hoz A jogharmonizációs rendelkezés beiktatását tartalmazza. 3. §-hoz A jogharmonizációs rendelkezés beiktatását tartalmazza. 4. §-hoz A jogharmonizációs rendelkezés beiktatását tartalmazza. 5. §-hoz A jogharmonizációs rendelkezés beiktatását tartalmazza. 6. §-hoz A hatálybalépésről és a kihirdetésről szóló rendelkezéseket tartalmazza.

5. számú melléklet Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének ……/2009.(…….) rendelete a helyi közművelődés feladatok ellátásáról

Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 77. §-ában ( A továbbiakban : Kulttv.)kapott felhatalmazás alapján a közművelődés feltételeinek biztosítása érdekében- a helyi sajátosságok figyelembevételével – az alábbi rendeletet alkotja : I. rész Általános rendelkezések Alapelvek 1. § Zirc Városi Önkormányzat közművelődési feladatainak ellátása során felelősséggel törődik történelmi múltunk kulturális és közösségi hagyományainak aktív megőrzésével, amit a jelen értékeivel gazdagítva kíván közismerten „zirci” arculatként tovább örökíteni a közös Európában is a város polgárai és a hozzánk látogatók számára. A város, jelenét és jövőjét – és ezen belül kulturális értékeink (intézményi, tárgyi, szellemi), életünk egészét is – meghatározó, az alábbiakban felsorolt tudományos igényű helyzetelemzések, koncepciók, programok és a helyi rendeletek által önmaga számára felépített fejlesztési irányt követ: - 153/1999. (X. 25) Kt. számú határozatával elfogadott Zirc Város Közművelődési Koncepciója - 111/2000. (VII. 27.) Kt. számú határozattal elfogadott és többször módosított Közoktatási intézményhálózat működtetési és fejlesztési terv - 38/2002. (III. 4.) Kt. számú határozattal elfogadott Ifjúságpolitikai Koncepció - 42/2004.( XII.14.) rendelet az ifjúságról - Városfejlesztési koncepció – helyzetelemző tanulmányra épül a 287/2002. (XII. 19.) Kt. számú határozattal elfogadott Zirc Város Stratégiai Programja - 79/2007.(III.26.) Kt számú határozattal Zirc város 2007-2010 évekre szóló elfogadott Gazdasági Programja - 16/2009. (IV.30.) Rendelet Zirc Város Díszpolgára cím, Pro Urbe Emlékérem, valamint Zirc Város Elismerő Oklevele alapításáról és adományozásának rendjéről alapításáról és adományozásának rendjéről - a módosított 23/2003. (VI. 10.) ÖK. Rendelet a város közszolgálatában álló szakmák és hivatások alkalmazottainak kitüntetéséről 2. § A rendelet célja, hogy meghatározza az Önkormányzat közművelődéssel kapcsolatos feladatait, elősegítve az állampolgárok művelődéshez való jogának gyakorlását, biztosítsa a művelődés helyi feltételeit, lehetővé tegye a település hagyományainak ápolását, a hely-történeti és honismereti mozgalom fejlődését, elősegítse a kisebbségi kultúra értékeinek megismertetését, rögzítse a könyvtárhasználat jogának biztosítását, szabályozza a nyilvános könyvtári ellátás működését.

3. § Az Önkormányzat közművelődési feladatellátásának intézményei nem lehetnek elkötelezettek egyetlen vallás, világnézet vagy politikai irányzat mellett sem. A közművelődési tevékenység során tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés vagy jogtalan előnyhöz juttatás. A 2. §-ban rögzített jogok megilletnek minden személyt nem, kor, vallás, politikai, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési különbségtétel nélkül. A rendelet hatálya 4. § A rendelet hatálya kiterjed a közművelődési tevékenységben résztvevőkre, a közművelődési szervezetekre, azok fenntartóira, működtetőire és alkalmazottaira. II. rész Az önkormányzat közművelődési feladatai 5. § (1) Zirc Város Önkormányzatának feladata az alábbi közművelődési tevékenységeket támogatása: a) az iskolarendszeren kívüli, önképző, életminőséget és életesélyt javító, tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, ismeretterjesztő tevékenységek, b) a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megőrzése, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, c) Az egyetemes, európai, helyi, nemzeti, nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása, a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése – különös figyelemmel a város testvérvárosi és nemzetközi kapcsolatainak ápolására, fejlesztésére, d) Az ismeretszerző, amatőr alkotó, művelődő, a szabadidő eltöltésére alakult és civil szervezetek, ifjúsági közösségek tevékenységének támogatása – különös tekintettel a kiemelkedő értékeket produkáló művészeti és szellemi alkotóközösségek, csoportok, magánszemélyek tevékenységének elismerésére, e) a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése és az e célra alakult szövetségek támogatása, f) a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása, g) egyéb, művelődést segítő lehetőségek biztosítása. (2) Az önkormányzat segíti továbbá : a) a város szellemi- és művészeti idegenforgalmi vonzerejének és a civil társadalom kulturális, önszerveződő tevékenységének erősítését, b) a város tehetséges és alkotó vagy művészeti szempontból kiemelkedő személyiségeinek, közösségeinek értékteremtő tevékenységét, c) az időskorú, illetve egészségügyi szempontból valamilyen téren korlátozott népesség közművelődési tevékenységét, közösségi életét, d) a hátrányos helyzetű rétegek kulturális hátrányainak mérséklését, e) a helyi kulturális értékek védelmét, f) a humán- és közhasznú információs szolgáltatásokat, a helytörténeti, honismereti, művelődésszociológiai, művelődéstörténeti kutatásokat, g) a regionális, megyei, illetve kistérségi együttműködést, h) a város nemzetközi kulturális kapcsolatainak kiszélesítését, a meglévők erősítését.

III. rész Az Önkormányzat közművelődési feladatellátásának intézményei 6. § Az Önkormányzat a Kulttv. 78. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint e rendelet 5. §-ában foglalt feladatainak ellátása érdekében, a kötelezően ellátandó közművelődési feladatokat az alábbiak szerint biztosítja: (1) Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Tourinform Zirc (a továbbiakban: Könyvtár) fenntartása, mely az önkormányzati kulturális feladatellátás alapintézménye. a) Közművelődési feladatai: - a város kulturális folyamatainak szervezése, koordinálása, - ez irányú lakossági, egyesületi, egyéb kezdeményezések szakmai segítése. - kulturális rendezvények, városi ünnepségek szervezése, - amatőr művészeti csoportok, klubok, közösségek, szakkörök működtetése, szakmai irányítása, menedzselése - ismeretterjesztő előadások, tanfolyamok, képzések szervezése - civil szervezetek programjainak, szakmai munkájának segítése - évente művészeti kiállítások, bemutatók szervezése - a város és térsége információinak és rendezvényeinek népszerűsítése, közreműködés a kulturális idegenforgalmi rendezvények szervezésében, turisztikai szolgáltatások biztosítása. b)

Zirc Városi Önkormányzata a nyilvános könyvtári ellátást, valamint a könyvtárhasználathoz való jog érvényesülését a Könyvtár fenntartásán keresztül biztosítja a város és térsége számára - A Könyvtár segíti az iskolarendszeren kívüli, önképző és szakképző tanfolyamokon részt vevők tanulását, az iskolai és felnőttoktatást, az ismeretszerző folyamatokat, a művelődő közösségeket, a szabadidő kulturált eltöltését. - A Könyvtár a törvény által kötelezően előírt alapfeladatokon túl az Önkormányzat által biztosított költségvetésen belül vállalhat alapfunkcióhoz kapcsolódó közművelődési szolgáltatásokat (könyvtárhasználati órák, könyvtárbemutató foglalkozások, író - olvasó találkozók). Az alapfeladatokhoz elő nem írt feladatok felvállalására pályázatok útján fedezetet teremt. - A fenntartó lehetőségeihez mérten anyagi fedezetet biztosít a Könyvtárnak a lakosság igényeit figyelembe vevő és kielégítő állománygyarapításhoz (könyv, folyóirat és egyéb ismerethordozók beszerzésre). A Könyvtár a könyvtári gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, gondozza, és az olvasók rendelkezésére bocsátja. - A Könyvtár helyet, lehetőséget és szakembert biztosít a város polgárai számára a nyilvános Internet-használathoz. Az Önkormányzat lehetőségeinek határain belül támogatja a Könyvtár könyvtári információs hálózatát, és további számítógépesítésének fejlesztését. - A Könyvtár helyismereti, helytörténeti dokumentumokat gyűjt és erről információt ad. - A nyilvánosság intézményeként gyűjti és rendelkezésre bocsátja a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveit, az Önkormányzat által kiadott dokumentumokat.

c) A Könyvtár beiratkozási díjairól e rendelet 1. számú melléklete rendelkezik.

(2) Alaptevékenységük körében közművelődési feladatokat is ellátó helyi önkormányzati fenntartású intézmények: - Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola: kulturális műsorok, hangversenyek, gyermekrendezvények, vetélkedők rendezése, a nemzetiségi kultúra hagyományainak ápolása, művészeti csoportok működtetése, közreműködés a város és térsége rendezvényein . - Stúdió KB: rendezvények propagálása, a város közművelődésének figyelemmel kísérése és dokumentálása, ezekről tudósítások, helytörténeti, kulturális, ismeretterjesztő és szórakoztató műsorok készítése - Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház: tudománytörténeti, helytörténeti és a népi kultúra tárgyi - szellemi értékeinek, a bakonyi népi kismesterségek kutatásával, aktív bemutatásával, gyermekek és felnőttek foglalkoztatásával végzi közművelődési feladatát . Az intézmény felnőttképzésre kijelölt helyszín. - Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde: a gyerekek megismertetése Zirc város és térsége kulturális értékeivel, a szülők folyamatos tájékoztatása az ismeretterjesztés különböző formáinak segítségével, kulturális programok szervezése és aktív közreműködés a városi rendezvényeken, - Városi Ifjúsági Ház (volt MHSZ-épület): gyermek – ifjúsági korosztályok szabadidős programjai, közösségi és szórakoztató rendezvények szervezése, klubok és szolgáltató iroda működtetése, civil szervezetek, közösségek szakmai segítése, közösségi programokhoz színterek biztosítása, kulturális, ismeretterjesztő, prevenciós és kézműves, zenés programok, képzések és táborok szervezése, testvérvárosi és nemzetközi kapcsolatok erősítése, nyilvános Internet-és információszolgáltatás, médiakapcsolatok, pályázati tevékenységek. 7. § (1) Zirc Városi Önkormányzat e rendeletben meghatározott közművelődési feladatok megvalósítására a Kulttv. követelményeinek megfelelő jogi személlyel, magánszeméllyel, illetve nem helyi önkormányzati fenntartású intézményekkel és civil szervezetekkel közművelődési megállapodást köthet a törvényben meghatározottak szerint. (2) Nem helyi önkormányzati fenntartású, a kulturális életben, közművelődésben meghatározó intézmények, rendezvények felsorolását az 1. számú, a civil szervezetek felsorolását a 2. sz. függelék tartalmazza. 8. § (1) Az Önkormányzat a 9. § (1) bekezdésében szereplő Könyvtárat fenntartja, és lehetőségeihez képest törekszik az intézményt befogadó mindenkori épület műszaki állapotának javítására, és a közművelődési feladatok színvonalas ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására. A 9. § (2) és (3) bekezdésében felsorolt intézmények közművelődési tevékenységéhez az Önkormányzat lehetőségeinek függvényében a mindenkori éves költségvetésében támogatást biztosíthat. (2) Az Önkormányzat közművelődési intézményei feladataik színvonalasabb ellátása érdekében pályázhatnak, közvetlen pénzbeli támogatást, felajánlást, adományt fogadhatnak el. Pályázat benyújtásához költségvetési pénzeszközök felhasználása, vagy költségvetési többletigénylés esetén a fenntartó előzetes hozzájárulása szükséges. A vállalt cél megvalósítása az intézmény alaptevékenységének ellátását, annak biztonságát nem veszélyeztetheti, a következő években működési többletkiadást nem okozhat.

(3) Zirc Város Önkormányzata a 7. §-ban foglaltak szerint támogatja a önkormányzati közművelődési feladatok ellátásában – megállapodás alapján – résztvevő nem helyi önkormányzati fenntartású intézményeket, civil szervezeteket. (4) Zirc Város Képviselő-testülete a 7. §-ban említett civil szervezetek támogatására önkormányzati civil pályázati önerőalap révén egységes pályázati rendszert hozott létre, melynek terhére - a Zirci Civil Kerekasztallal egyeztetett pályázati szabályzatban foglaltaknak megfelelően és a mindenkori költségvetési lehetőségeinek függvényében – támogatja a közművelődés terén (is) működő civil szervezeteket. A civil pályázati rendszert átruházott hatáskörben az Ügyrendi, Helyi közéleti, Kistérségi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága működteti. (5) A város mindenkori költségvetési lehetőségeinek függvényében kiemelt költségvetési támogatásban részesülnek a város kulturális életében kimagasló teljesítményt nyújtó művészeti csoportok ( Pro Urbe díjas Zirci Városi Vegyeskórus, Városi Fúvószenekar, működés esetén néptánc-együttes). (6) A város mindenkori költségvetési lehetőségeinek függvényében kiemelt költségvetési támogatásban részesülnek a város kulturális idegenforgalmában kimagasló szerepet betöltő, és ezért „Zirc város kulturális idegenforgalmi rendezvénysorozata” rangot kapott rendezvények: a „ZIRCI BULI”- a család és a barátság fesztiválja, a Bakonyi Betyárnapok, a Bányásznap és a Bakonyi Turisztikai Konferencia. Az Önkormányzat közművelődési feladatai ellátásában közreműködő intézmények és szervezetek 9. § (1) Kötelezően fenntartandó közművelődési feladatellátó alapintézmény - Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Tourinform Zirc (2) Önként vállalt közművelődési feladatellátás intézményei: - Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház - Stúdió KB - Városi Ifjúsági Ház (volt MHSZ-épület) (3) Az Önkormányzat közművelődési közösségi színterei: - Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola - Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde - Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala - „Zirci Városüzemeltetés” Nonprofit Kft. - Zirci Tanuszoda (4) A közművelődésben partnerként részt vevő intézmények, civil szervezetek és közösségek . (5) Az (1)-(3) bekezdésekben nevesített intézményekkel kapcsolatos közérdekű adatokat e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. IV. rész A közművelődési tevékenység irányítása és ellenőrzése 10. §

(1) A Kulttv. és a jelen rendelet által meghatározott közművelődési feladatokkal kapcsolatos fenntartói, felügyeleti és más jogköröket a Képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben a polgármester és az Oktatási, Kulturális és Ifjúsági Bizottság gyakorolja. (2) A hatáskör átruházással kapcsolatos előírásokat a Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Szervezeti és Működési Szabályzatában határozza meg. 11. § (1) Az Önkormányzat közművelődési intézményeinek törvényességi ellenőrzését a vonatkozó jogszabályokkal megegyezően látja el. (2) Az Önkormányzat intézményeinek szakmai ellenőrzését a Képviselő-testület szakmai beszámolók és/vagy szakértői vélemény alapján látja el. 12. § A Kulttv-ben meghatározottak alapján a közművelődés Közművelődési Tanács alakítható.

helyi, lakossági képviselete érdekében

V. rész Záró rendelkezések 13. § (1) Jelen rendelet - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - kihirdetése napján lép hatályba, s ezzel egyidejűleg a helyi közművelődésről szóló 1/2001.(I.22.) ÖK. számú rendelet hatályát veszti. Kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik. (2) A rendelet 1. számú mellékletében szereplő díjak 2010. január 1-jén lépnek hatályba , azzal , hogy a hatályba lépése előtt befizetett beiratkozási díjakra nem alkalmazható. 14. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1. számú melléklet a ………./2009.(…….) rendelethez

Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Tourinform Zirc beiratkozási díjai 1. A Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Tourinform Zirc beiratkozási díja 365 napra az alábbiak : - 18 éven felüliek

1.400,-Ft

2. Az 1. pontban megállapított beiratkozási díjaknál az alábbi kedvezmények vehetők igénybe : -

Nappali tagozatos diákigazolvánnyal rendelkező tanulók és hallgatók, nyugdíjasok, GYED-en, GYES-en lévők,munkanélküliek, érvényes pedagógus igazolvánnyal rendelkező pedagógusok: 700,-Ft

- 16 éven aluliak és 70 éven felüliek :

díjtalan

3. A kölcsönzési határidő lejárta után – amennyiben a dokumentum lejárati idejének meghosszabbítása nem történt meg – a könyvtárfelhasználók, minden könyvtárfelhasználó esetében késedelmi díjat, továbbá a felszólítás postaköltséget kötelesek megfizetni az alábbiak szerint : - 1. felszólítás (könyv) - 2. felszólítás (könyv) - 3. felszólítás (könyv) - Folyóirat (db/nap) - Videofilm (db/nap) - CD lemez (db/nap) - DVD lemez (db/nap)

5,-Ft/nap/könyv 5,-Ft/nap/könyv 5,-Ft/nap/könyv 5,-Ft/nap/db 5,-Ft/nap/db 5,-Ft/nap/db 5,-Ft/nap/db

4. A könyvtár használati rendjét, a könyvtárhasználó által igénybe vehető szolgáltatások körét, az igénybevétel módját és az egyéb díjak mértékét a könyvtárhasználati szabályzat tartalmazza.

2. számú melléklet a ……../2009.(……) rendelethez A rendelet 9. § (1)-(3) bekezdéseiben nevesített intézmények közérdekű adatai : 1. Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Tourinform Zirc Székhelye: 8420 Zirc, József Attila utca 1. Telephelye: Zirc, Alkotmány utca 14. - önálló jogi személy - tevékenységének jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény - feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: önállóan működő költségvetési szerv -

Telefon : 88/593-811, 88/416-816 Telefon/Fax : 88/593-810 E-mail : [email protected]

- Törzskönyvi azonosító szám : 569491 - Törzskönyvi nyilvántartásba vevő : Magyar Államkincstár Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága 2. Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház Székhelye: 8420 Zirc, Rákóczi tér 10. - önálló jogi személy - tevékenységének jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény - feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: önállóan működő költségvetési szerv -

Telefon : 88/415-422 Telefon/Fax : E-mail : [email protected]

- Törzskönyvi azonosító szám : 569479 - Törzskönyvi nyilvántartásba vevő : Magyar Államkincstár Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága 3. STÚDIÓ KB. Székhelye: 8420 Zirc, Rákóczi tér 1. - önálló jogi személy - tevékenységének jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény - feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: önállóan működő költségvetési szerv - Telefon : 88/595-260 - Telefon/Fax : - E-mail : [email protected] - Web cím : www.kepujsagzirc.hu - Törzskönyvi azonosító szám : 569512 - Törzskönyvi nyilvántartásba vevő : Magyar Államkincstár Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága

4. Városi Ifjúsági Ház Székhelye: 8420 Zirc, Alkotmány utca 14 - nem önálló jogi személy - tevékenységének jellege alapján: - feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: -

Telefon : 88/414-256 Telefon/Fax : E-mail : [email protected]

Az intézmény működésével kapcsolatos költségek a Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának költségvetésében kerül feltüntetésre. 5. Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Az intézmény székhelye, címe: Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola cím: 8420 Zirc, Rákóczi tér 3-5. telefon/fax: 88-583-690 telefon: 88-583-691 e-mail: [email protected] webcím: www.reguly.hu Az intézmény telephelyei: „A”-„B”-„C”-„D” épületek illetőleg a kazánház - mint bázisintézmény cím: 8420 Zirc, Rákóczi tér 3-5. telefon/fax: 88-583-690 telefon: 88-583-691 e-mail: [email protected] „F” épület: 8420 Zirc Köztársaság út 5. mint bázisintézmény cím: 8420 Zirc, Köztársaság u. 5. telefon/fax: 88-414-355 telefon: 88-414-355 e-mail: [email protected] Szent Gellért Általános Iskola Bakonybél-Pénzesgyőr, mint tagintézmény cím: 8427 Bakonybél, Pápai u. 3/5 telefon/fax: 88-585-040 telefon: 88-585-041 e-mail: [email protected] Általános Iskola Lókút, mint tagintézmény cím: 8425 Lókút, Bem J. u. 75. telefon: 88-588-190, 88-588-191 e-mail: [email protected] Villax Ferdinánd Általános Iskola Olaszfalu mint tagintézmény cím: Olaszfalu, Váci M. u. 17. telefon: 88-777-925 e-mail: [email protected] webcím: www.villax.hu

- önálló jogi személy - tevékenységének jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény - feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: önállóan működő költségvetési szerv

- Törzskönyvi azonosító szám : 569457 - Törzskönyvi nyilvántartásba vevő : Magyar Államkincstár Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága 6. Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde Az intézmény székhelye, címe: cím: 8420 Zirc, Alkotmány út 12. (I.sz. épület), mint bázisintézmény 8420 Zirc, Alkotmány út 1/c (II.sz. épület), mint bázisintézmény telefon/fax: 06 88 414 504 (I.sz. épület) 06 88 414 509 (II.sz. épület) email: [email protected] Az intézmény telephelyei: Szent Gellért Óvoda, mint tagintézmény cím: 8427 Bakonybél, Óvoda utca 6. telefon: 06 88 461 071 Napköziotthonos Óvoda Lókút, mint tagintézmény cím: 8425 Lókút, Bem u. 75. telefon: 06 88 445 100 Kuntich Etelka Napköziotthonos Óvoda, mint tagintézmény cím: 8414 Olaszfalu, Váci M. u. 17. telefon: 06 88 777 926

- önálló jogi személy - tevékenységének jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény - feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: önállóan működő költségvetési szerv - Törzskönyvi azonosító szám : 569446 - Törzskönyvi nyilvántartásba vevő : Magyar Államkincstár Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága 7. Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Székhelye: 8420 Zirc, Március 15. tér 1. - önálló jogi személy - tevékenységének jellege alapján: közhatalmi költségvetési szerv - feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv -

Telefon : 88/593-700 Fax : 88/414-475 E-mail : [email protected] Web cím : www.zirc.hu

- Törzskönyvi azonosító szám : 428534 - Törzskönyvi nyilvántartásba vevő : Magyar Államkincstár Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága

8. „Zirci Városüzemeltetés” Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. Székhelye : 8420 Zirc, Alkotmány utca 5. Telefon : 88/414-394 Fax : 88/414-394 E-mail: [email protected] Telephelyei : 8420 Zirc, Alkotmány utca 14. 8420 Zirc, Rákóczi tér 3/9 8420 Zirc, Március 15. tér 1. 8420 Zirc, Fáy A. utca 27. Tanuszoda Telefon : 88/415-722 - cégforma : Korlátolt felelősségű társaság - cégjegyzékszám : 19-09-510963 Vezetve a Veszprém Megyei Bíróság, mint Cégbíróságnál

1. számú függelék a ……../2009.(……) rendelethez Nem helyi önkormányzati fenntartású, a kulturális életben, közművelődésben meghatározó intézmények és rendezvények (1) III. Béla Gimnázium, és Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény: a nemzeti és állami ünnepeken, intézményi, városi jeles napok alkalmával az intézmény diákjai hozzájárulnak a város szellemi és művészeti életéhez. A gimnáziumba integrált zeneiskolai növendékek növendékeinek hangversenyeivel, a városi és egyéb rendezvényeken való közreműködéssel járul hozzá a klasszikus és népzenei értékek megismertetéséhez, és biztosítja a Városi Fúvószenekar szakmai utánpótlását, Az intézmény fenntartója a Megyei Önkormányzat. (2) Agrárműszaki Gyűjtemény: a XIX. századtól használatos erő- és munkagépeket, európai és hazai egyedülálló ritkaságokat mutat be a mezőgazdasági gyűjtemény. (3) Arborétum: a több mint 250 éve kialakult „fás kert” a Bakony hegységből, Magyarország és az öt kontinens különböző pontjairól származó fás és lágy szárú növények bemutatásával szolgálja az ismeretterjesztést. A látogatókat igényes kiadványok kalauzolják az országosan védett természetvédelmi terület látnivalói között. Az intézmény fenntartója a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. (4) Bakonyi Természettudományi Múzeum: az ország egyetlen önálló vidéki természettudományi múzeuma átfogóan mutatja be a 4000 km2 területű Bakony hegység flóráját és faunáját. Saját kiadványai, könyvtárának nagy értékű szakkönyv és folyóirat állománya szerves része a város közművelődésének. A múzeum egyedülálló kiállításon mutat be két teljesen ép ősmamut csontvázat. Az intézmény fenntartója a Megyei Önkormányzat. (5) Ciszterci Rend: Zirc a rend magyarországi központja. A több mint 800 éves múlttal rendelkező szerzetesrend a városban és természetes vonzáskörzetében meghatározó tényező volt, követendő és követhető szellemi és gazdasági kultúrát teremtett 1950-ig. 1989 után ismét érezhetően jelen vannak a város szellemi és kulturális életében. A megújuló barokk templombelső képzőművészeti értékei, a templomban rendezett hangversenyek fontos helyi és idegenforgalmi értéket képviselnek. (6) Reguly Antal Műemlékkönyvtár: felbecsülhetetlen értékű könyvgyűjteménye, a könyvtár berendezése, mint a város nagy értékű műemléke együttesen szolgálja a város közművelődését. Olvasótermében a különböző tudományágak kutatóinak biztosít lehetőséget a kutatásra. Az intézmény fenntartója az Országos Széchenyi Könyvtár. (7) Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium: az idegenforgalom területén megvalósított programokon való közreműködésükkel teszik gazdagabbá a város kulturális életét. Az intézmény fenntartója a Megyei Önkormányzat. (8) Zirci Német Nemzetiségi Önkormányzat: megismertetése, rendezvények szervezése

kulturális

értékek,

hagyományok

ápolása,

(9) Zirc és Vidéke független közéleti havi lap (Pro Urbe díjas): a város közművelődésének figyelemmel kísérése és dokumentálása, kulturális híradások, helytörténeti írások, információk közlése, internetes hírportál működtetése,

Zirc város kulturális idegenforgalmi rendezvénysorozata (önkormányzati támogatásúak): •

Egyházzenei Kórustalálkozó: 25-30 kórus bemutatkozása a zirci Bazilikában (Életet az Éveknek Országos Szövetség Veszprém Megyei Egyesülete, Zirc Városi Nyugdíjas Klub)

•

Múzeumok Éjszakája: Éjszakába nyúló nyitva tartással, gazdag és változatos programokkal várják a látogatókat a csatlakozó helyszínek, attrakciók és szolgáltatók.

•

„ZIRCI BULI” – a család és a barátság fesztiválja: a Pro Urbe díjas, kétnapos, non-profit szabadtéri rendezvény minden korosztályt megszólító programjain rangos koncertfellépők a színpadon, a Játszószigeten változatos kézműves- sport- és prevenciós programok, valamint színvonalas szolgáltatások vonzzák a városba a húszezernyi hazai és külföldi látogatót 1991 óta. („A BULI ’91” Közhasznú Alapítvány)

•

Bakonyi Betyárnapok: hagyományőrző folklór programok, lovasbemutatók, Országos Betyártalálkozó, Mesterségek Utcája, Bakonyi Ízek Utcája, Vadételfőző fesztivál és verseny, népi sportjátékok, kézműves liget, Bakonyi Betyárkupa, minden korosztály számára autentikus élményeket nyújtó műsorok, program lehetőségek sora várja a vendégeket 1999 óta. (Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Tourinform Zirc)

•

Bányásznap: a bányászhagyományok ápolását szolgáló megemlékezés, bányászati emlékhely koszorúzása, ünnepi megemlékezés 2002 óta. ( Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Tourinform Zirc, bányaüzemek, intézmények, szervezetek)

•

Bakonyi Turisztikai Konferencia: a turizmus aktuális kérdéseit felvető, megvitató, a problémákra megoldást kereső szakmai program neves szakemberek és a turizmus szektor országos, regionális, kistérségi és helyi szereplőinek részvételével. A közös gondolkodás, véleménycsere, információ áramoltatás jó alapot szolgáltat az adott turizmusfejlesztési stratégia megalkotásához. (Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Tourinform Zirc)

•

Múzeumok Őszi Éjszakája: Éjszakába nyúló nyitva tartással, gazdag és változatos programokkal várják a látogatókat a csatlakozó helyszínek, attrakciók és szolgáltatók

•

Ádventi hangverseny – III.Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanárainak és növendékeinek koncertje (Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Tourinform Zirc)

Hagyományos kulturális rendezvénysorozatok • • • •

Apátsági orgonakoncertek: a Ciszterci Rend által szervezett éves koncertsorozaton neves művészek szerepelnek Őszi Könyvtári Napok: Kapcsolódva az országos könyvtári napok rendezvénysorozathoz – (Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Tourinform Zirc) Múzeumok Őszi Fesztiválja: másfél hónapon keresztül gazdag és változatos programokkal várják a látogatókat a csatlakozó helyszínek, attrakciók és szolgáltatók Képzőművészeti kiállítások a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Tourinform Zirc Előadótermében, megnyitók évi 10 alkalommal.

Hagyományos ifjúsági rendezvények (a Zirc Városi Ifjúsági Önkormányzat és Fórum, a Zirci Zabhegyező Gyermekanimátorok és partnereik szervezésében) •

United Games Nemzetközi Ifjúsági Fesztivál: Európa 7 országa és India közös ifjúság-politikai projektje, csereprogramja a béke, a megértés, a tolerancia és az együttműködés jegyében a közös Európáért 1998 óta.

•

Zirci Diáknap: ifjúságpolitikai program, tapasztalatcsere, ifjúsági találkozók, kortárs segítői műhely, játék 1997 óta.

•

Gyermekkarácsony – Városi Nagykarácsony: karácsonyváró műsoros, kézműves, játékos programok és pályázatok a Városi Ifjúsági Házban - Mindenki karácsonyfája az Apátság udvarában, - Zirc és környéke gyermekei, családjai számára 1998 óta.

• A Népmese Napja (Szeptember 30.): mesemondó verseny (Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Tourinform Zirc) • Természetismereti vetélkedő: általános iskolások adnak számot évről évre a Bakony természeti értékeinek ismeretéről. (Bakonyi Természettudományi Múzeum Baráti Köre, „Együtt a Könyvtárért” Alapítvány) • Játszóházak: minden hónap utolsó csütörtökén különböző kézműves technikákkal ismerkedhetnek a gyermekek a képzett, népi kismesterség oktatók által vezetett foglalkozásokon. A játszóházak táncházzal zárulnak, az „Égigérő fa” néptánccsoport közreműködésével. Jeles napokhoz kötődő játszóházak (pl. anyák napja, húsvét, ádvent, karácsony) - a keresztény ünnepkör hagyományainak ápolása.

2. sz. függelék a ……/2009.(……..) rendelethez

A közművelődésben partnerként résztvevő civil szervezetek, egyesületek, alapítványok, művészeti közösségek 452. sz. Szent Bernát Cserkészcsapat

„Sziget” Környezetvédelmi Egyesület

Virth József – Rákóczi tér 1. Bakonyi Finnbarátok Köre

Dr. Galambos István – Alkotmány u. 33/a. TIT Városi Reguly Társaság

Turi Balázs – Kőrösi Csoma S. u. 5. Bakonyi Lovas Klub

Illés Ferenc – Rákóczi tér 10. Városi Fúvószenekar

Honyecz Zoltán – Deák F. u. 31. Bakonyi Természettudományi Múzeum Baráti Köre Dr. Kutasi Csaba – Rákóczi tér 1. „Békefi Antal” Bakonyi Honismereti és Művelődési Társaskör - Illés Ferenc – Rákóczi tér 10.

Lajtafalvi Ferenc– Deák F. u. 26. Zirc Városi Nyugdíjas Klub Dr. Katona Péterné – József A. u. 1. Zirci Városi Vegyeskórus – Bakonyi Harmónia Kulturális Egyesület Péczi Katalin Kálvária u. 17. Vöröskereszt Zirci Területi Szervezete

Cuha Delta Bluesbreakers együttes Bolla Tibor – Alkotmány u. 14. Erdélyi Baráti Kör Barótért Egyesület

Takács Józsefné – Alkotmány u. 14. Zabhegyező Gyermekanimátorok Egyesülete Zirci Csoport

Dr. Horváth Sándor – József A. u. 18/a. „Kőketánc” Kulturális Alapítvány

Encz Ilona – Alkotmány u. 14. Zirc Városi Ifjúsági Önkormányzat és Fórum

Ringné Müller Anikó – Zrínyi u. 4. Magas-Bakonyi Méhész Egyesület Illés Ferenc – Rákóczi tér 10.

Vajnorák Zsolt – Alkotmány u. 14. Zirci Nagycsaládosok Egyesülete

Magyar Mezőgazdasági Múzeum Barátainak Köre Zirci Szervezete

Maradics Vince – Alkotmány u. 14. Zirci Sporthorgász Egyesület

Dombi Ferenc – Alkotmány u. 16. Német Nemzeti Hagyomány és Származáskutató

Peidl György Fáy A. u. 5. Zirci Civil Kerekasztal

Egyesület Buchwald Jánosné – Petőfi S. u. 6.

Németh Gábor – Rákóczi tér 1. A Bakony Turizmusáért Egyesület

„Gyűszűkék” Foltvarró Klub Egervölgyi Dezsőné – József A. u. 1. Zirci Testvérvárosi Kapcsolatok Egyesülete Szeifert Gyöngyi – Szikla u. 5.

Sebe István – Március 15. tér 1. „Zirc Kultúrájáért” Alapítvány Encz Ilona – Március 15. tér 1. (Alkotmány u. 14.) „Segítő Kezek Zirc” Alapítvány és csoportjai Bálintné Vóznek Mariann – Bajcsy-Zs. E. u. 9.

„A BULI ’91” Közhasznú Alapítvány Encz Ilona – Bajcsy-Zs. u. 9. (Alkotmány u. 14.)

„Ők is Emberek” Alapítvány Kapros Kósa Edit – Bajcsy-Zs. E. u. 9. Nevelgető Közhasznú Alapítvány

„Bakony, Te szép hazám” Magyar Parasztköltők Nagy Bálint Alapítványa ifj. Nagy Bálint – Alkotmány u. 39. „Együtt a Könyvtárért” Alapítvány Bieberné Réz Ágnes - József A. u. 1. Reguly Iskoláért Alapítvány Hevesiné Németh Mariann – Rákóczi tér 3-5

Kovács Eszter – Gyóni G. u. 22. „Alapítvány a III. Béla Gimnáziumért” Tárkányi Tibor – Köztársaság u. 9. Tanulókért, Iskoláért Alapítvány Szabó József Attila – Alkotmány u. 16. „BÁRKA 2008” - Bakonyi Amatőr Rockzenészek és Képzőművészek Alapítványa

Zirci Országzászló Alapítvány Máj János – Luksz S. u. 11. „Zircért” Alapítvány Hédl József – József A. u. 1. „Zirciek az Óvodás Gyermekekért” Alapítvány Dr. Gelencsér Mária – Alkotmány u. 12. „Zirci Napsugarak” Alapítvány Vászon Sándorné – Rákóczi tér 3-5 „Zirci Zeneiskoláért” Alapítvány Dr. Horváth Sándor – Deák F. u. 26.

Vörösmarty János – Alkotmány u. 14. „A BAKONYÉRT” Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület Bajkai János Ferenc – Petőfi S. u. 4.

Határozati javaslat ………/2009.(…….) Kt. számú határozat Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról szóló ………/2009.(……..) rendeletben szabályozott szolgáltatásnyújtás fenntartására vonatkozó rendeleti szabályozás a 2006/123/EK Irányelv rendelkezéseivel összeegyeztethetőnek tartja az alábbiak szerint : A díjköteles szolgáltatásnyújtás fenntartása a szolgáltatás igénybevételét csak a szükséges és arányos mértékben korlátozza a közérdek védelme érdekében. A rendelet diszkriminatív rendelkezést nem tartalmaz, bármely tagállam szolgáltatásnyújtója esetében ugyanolyan előírásokat tartalmaz. Határidő : azonnal Felelős : Ottó Péter polgármester

ZIRC VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK a 14/2005.(V.3.) rendelettel módosított 30/2004. (IX.21.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL egységes szerkezetben

Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 21. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. 1. § A rendelet hatálya A rendelet hatálya kiterjed arra a környezethasználóra, aki (amely) a helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe (a továbbiakban: kibocsátó). 2. § Talajterhelési díj fizetési kötelezettség (1) *

A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt az 1. §-a szerinti kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz.

(2)

Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályban meghatározott egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz, illetve akinél a közcsatorna kiépítésre került, de műszakilag nem áll számára rendelkezésre. 3. § Talajterhelési díj mértéke

(1) **

A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj 4. §-ban meghatározott alapja, az 5. §ban meghatározott egységdíj, valamint a területérzékenységi szorzó határozza meg.

(2)

A talajterhelési díj számításának részletes szabályait e rendelet melléklete határozza meg.

*

Módosította a 14/2005.(V.3.) rendelet 1. §-a. Hatályos 2005. május 3-tól. Módosította a 14/2005.(V.3.) rendelet 2. §-a. Hatályos 2005. május 3-tól.

**

4. § A talajterhelési díj alapja (1) * A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az általány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével. (2)

A talajterhelési díj alapját csökkenteni kell azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja. 5. § Egységdíj mértéke

A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 120,-Ft/m3. 6. § ** Díjfizetés kötelezettség keletkezése Közcsatorna év közbeni üzembe helyezése esetén a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli. 7. § A díjfizetési kötelezettség bevallása (1)

A kibocsátó a díjfizetési kötelezettségről évente, a tárgyévet követő év március 31-ig tesz bevallást, az erre a célra szolgáló nyomtatványon az önkormányzati adóhatóságnál.

(2)

Ha a kibocsátó több telephelyet működtet, vagy ingatlannal rendelkezik, bevallásában az adatokat telephelyenként, illetve ingatlanonként tünteti fel.

(3)

A kibocsátó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint összege telephelyenként megállapítható.

*

Módosította a 14/2005.(V.3.) rendelet 3. §-a. Hatályos 2005. május 3-tól.

**


8. § Díjfizetési kötelezettség megszűnése (1)

(2)

A kibocsátó talajterhelési díj fizetési kötelezettsége azzal a nappal megszűnik, amely napon: a) a vízszolgáltatási szolgáltatás igénybevétele a vízszolgáltató igazolása szerint megszűnt, (b)

a 2. § (2) bekezdésben foglalt berendezések üzembe helyezése megtörténik,

(c)

a kibocsátó a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára ráköt és azt a szolgáltató igazolja.

A kibocsátó a talajterhelési díj fizetési kötelezettségének megszűnéséről annak bekövetkezésétől számított 30 napon belül bevallást tesz az önkormányzati adóhatósághoz. 9. § * A talajterhelési díj megállapítása, a díj megfizetése

(1)

A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie (önadózás) a tárgyévet követő év március 31.-éig.

(2)

A fizetési kötelezettséget a bankszámlanyitásra kötelezett kibocsátónak átutalási megbízással, a pénzforgalmi számlával nem rendelkezőknek belföldi postautalványon kell teljesítenie az önkormányzat, Talajterhelési díj beszedési számla javára: 73900030-11054120.

. 10. § Egyes eljárási szabályok (1) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el. (2) A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításához és beszedéshez való jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására e rendelet és a környezetterhelési díjról szóló törvény, az ott nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

*


11. § Adatszolgáltatás (1) *

Adatszolgáltatási kötelezettség terheli a víz- és csatornamű üzemeltetését végző szolgáltatót – Bakonykarszt Rt. – a rendelet hatálya alá tartozó kibocsátókra vonatkozóan; kibocsátóként a szolgáltatott víz mennyisége és a locsolási célú víz mennyisége tekintetében.

(2)

Adatszolgáltatási kötelezettség terheli a folyékony hulladék szállítására feljogosított közszolgáltatót az elszállított szennyvíz mennyiségéről kibocsátónként.

(3)

Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás benyújtási határideje a naptári év március 31., mely adatszolgáltatás a naptári évet megelőző év adatait tartalmazza. 12. § Értelmező rendelkezések

E rendelet alkalmazásában: 1.)

környezethasználó: az a természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely a környezetet igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető, illetőleg szennyező tevékenységet folytat, és az általa kibocsátott szennyvízmennyiség évente az 500 m3-t nem haladja meg.

2.)

egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény: olyan létesítmény (építmény), amely a környezeti elemek terhelését csökkentve a települési szennyvizek nem közműves elvezetése-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és – tisztítással egyenértékű környezetvédelmet és életminőséget biztosít. Az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény a szennyezőanyagok lebontását energiabevitel nélkül végzi. Technológiai elemei: az oldómedence, a kavics/homokszűrő(k), amelyek összességében lehetővé teszik – a földtani közegbe történő végső kibocsátás esetén – a növényzet és a talaj élővilága számára a tisztított szennyvizek maradék tápanyagtartalmának hasznosítását, vagy a felszíni vizekben történő ártalommentes elhelyezést.

3.)

egyedi szennyvíztisztító kisberendezés: közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel-és tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szen olyan létesítmény (építmény), amely a települési szennyvizek nem nyezőanyagok lebontását energiabevitel segítségével végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyezőanyag-tartalmának külön jogszabályban előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó.

*


4.)

egyedi zárt szennyvíztároló: olyan létesítmény (építmény), amely egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencéből áll; a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál; az ebben gyűjtött települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok szerinti további kezelés után biztosított.

5.)

folyékony hulladék szállítására feljogosított szervezet, az a szakvállalkozó, akit e tevékenység gyakorlására a települési folyékony hulladék szállításáról és ártalmatlanításáról szóló önkormányzati rendelet feljogosít. Átmeneti és záró rendelkezések 13. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. 14. § * Az Adóhatóság a fizetési kötelezettségről fizetési meghagyásban rendelkezik. 15. § ** A talajterhelési díj fizetésre kötelezett kibocsátó e rendelet alapján megállapított talajterhelési díjnak: 2004-ben 20 %-át, 2005-ben 20 %-át, 2006. évtől 50 %-át, 2007. évben 75 %-át, 2008-ban 90 %-át, 2009. évtől 100 %-át köteles megfizetni. 16. § A rendelet 11. §-ában meghatározott adatszolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségüknek 2004-ben október 15-ig kötelesek eleget tenni. Zirc,2004.szeptember 6.

*

Módosította a 14/20005.(V.3.) rendelet 7. §-a. Hatályos 2005. május 3-tól. Módosította a 14/20005.(V.3.) rendelet 8. §-a. Hatályos 2005. május 3-tól.

**

Melléklet a 30/2004.(IX.21.) rendelethez *

A talajterhelési díj mértéke

A talajterhelési díj mértéke: TTD = ExAxT ahol TTD: a fizetendő éves talajterhelési díj E:

az egységdíj (Ft/m3)

A:

a díjfizetési alap (m3)

T:

területérzékenységi szorzó értéke:

*

3,0


Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2005. (VI.14.) rendelete Zirc város környezetvédelméről Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a települési környezet megóvása és tervszerű alakítása, fejlesztése és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában, 48. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, a következő rendeletet alkotja: I.

Fejezet

Általános rendelkezések 1.§. A rendelet célja A rendelet célja Zirc város közigazgatási területén a környezetvédelmi intézkedések hatékonyságának növelése, így többek között a település környezetvédelmi, vízminőségvédelmi, levegőtisztaság-védelmi, termőtalaj-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, tájvédelmi elemeinek meghatározása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása. 2.§. A rendelet hatálya (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Zirc város [továbbiakban: város] közigazgatási területére. (2) A rendelet személyi hatálya vonatkozik a város területén lakó és tartózkodó természetes személyekre, valamint a városban székhellyel, telephellyel, vagy ingatlannal rendelkező jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre és a városban ideiglenesen munkát végző, illetve bármilyen tevékenységet folytató szervezetekre.

II.

Fejezet

A csapadék- és szennyvíz elvezetése 3.§. A fejezet rendelkezéseinek célja, hogy az emberi egészség és az emberi környezet megóvása érdekében megállapítsa csapadék- és szennyvízelvezető árkokra/csatornákra, és az ezekbe jutatott szennyvízre vagy csapadékra vonatkozó legfontosabb szabályokat. 4.§. (1) A város közigazgatási területén meg kell akadályozni mindenfajta káros hatású anyag vagy hulladék talajba, csapadékcsatornákba való bejutását, beszivárgását. (2) Az csapadékcsatornák kialakult állapotát megváltoztatni csak a környezetvédelmi előírások betartásával szabad. (3) A város közigazgatási területén, a) közterületen gépjárművet és munkagépet mosni tilos b) magánterületen tilos a gépjárművek, munkagépek mosásának olyan módja, mely közvetlenül a csapadékvíz-elvezető csatornát, a közterületet szennyezi. (4) A gépjárműmosó létesítéséhez, üzembe helyezéséhez az illetékes szakhatóságok engedélye szükséges. 5.§. (1) Zirc város közigazgatási határán belül lévő szivárgásmentes tárolóban lehet növényvédőszert tárolni.

ingatlanokon

kizárólag

zárt,

(2) Műtrágyát - az egyéni felhasználók alkalmi készleteit kivéve csak zárt, szivárgásmentes tároló-helyiségben lehet tárolni. (3) Olajtárolót lehetőleg pincében kell elhelyezni. Talajban csak vízzáró, védő betonmedencében, az engedélyező hatóság engedélyével lehet elhelyezni. (4) A használaton kívüli, felhagyott olajtárolók megszüntetéséről a tulajdonos köteles a vonatkozó jogszabályok szerint környezetszennyezést kizáró módon gondoskodni.

6.§. (1) A zárt csapadékvíz-csatornák folyamatos és biztonságos működéséről a város önkormányzata gondoskodik. A csapadékvízgyűjtő árokban a víz elfolyását gátolni tilos. (2) Ha a csapadékvíz akadálytalan lefolyását az árokba, került szemét vagy hordalék akadályozza, az árok kitisztítását – a víz akadálytalan lefolyása érdekében – az érintett közterület melleti ingatlan tulajdonosa (használója) köteles elvégezni. (3) A csapadékvíz elvezető árkok partjain lévő növényzetet a terület tulajdonosa (használója) köteles rendszeresen kaszálni és gondoskodni a terület tisztántartásáról. (4) A területrendezési munkák során a felszíni vizek és a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása tilos. (5) Ásott és fúrt kút létesítése csak létesítési engedély alapján lehetséges. (6) Tilos ásott vagy fúrt kutakba szennyvizet, veszélyes, mérgező hulladékot juttatni, kutakat engedély nélkül betemetni. (7) 30 méternél nem mélyebb, használaton kívüli kutat a víznyerés végleges megszüntetésétől számított 60 napon belül – a szükséges engedélyek beszerzése után – az ingatlan tulajdonosa köteles megszüntetni. 7.§. (1) Szennyvizet a meglévő szennyvízhálózatba, vagy engedélyezett házi tisztítóműbe kell elvezetni. Szennyvízcsatorna hiányában – annak elkészültéig – előírásoknak megfelelően létesített, közműpótló egyedi zárt szennyvíztározóba kell vezetni a szennyvizet. Egyedi zárt rendszerű szennyvíztározó építésénél, a tulajdonosnak igazolni kell annak vízzáróságát. (2) A szennyvíztároló folyamatos ürítéséről az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles igazolható módon gondoskodni. (3) A szennyvíz elszállítását, illetve az elszállítást igazoló számlákat az elsőfokú környezetvédelmi hatóság ellenőrizheti. (4) Tilos a szennyvizet felszíni csapadékcsatornába vezetni, elhelyezni.

vizekbe,

felhagyott

kutakba,

talajvízbe,

(5) A szennyvízcsatorna hálózatot bővíteni és arra rákötni csak a Bakonykarszt Rt. és a Polgármesteri Hivatal hozzájárulásával lehet. (6) A települési folyékony hulladék (szippantott kommunális szennyvíz) gyűjtését és szállítását a szakvállalatok, valamint más szervek és erre szóló engedéllyel rendelkező magánszemélyek végezhetik, a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával.

(7) A város közigazgatási területén a szippantott szennyvizet kizárólag a Bakonykarszt Rt. által üzemeltetett szennyvíztelepen szabad leüríteni. A fuvarozó az ürítést a menetlevélen igazoltatni köteles a szennyvíztelep illetékesével. (8) A szennyvízcsatornába, illetve a csatornarendszerre, valamint a tisztítási technológiára veszélyes anyagot beengedni tilos (pl.: savat, lúgot, maró hatású folyadékot, olajat, növényvédő szert, nehézfémeket stb.). (9) Veszélyes hulladékot, folyékony és iszapszerű települési hulladékot a kommunális szennyvíztisztítás iszapjába juttatni tilos. III.

Fejezet

Talajvédelem 8.§. A fejezet rendelkezéseinek célja, hogy az emberi egészség és az emberi környezet megóvása érdekében megállapítsa a káros talajszennyezés megelőzésére, csökkentésére, illetőleg megszüntetésére vonatkozó legfontosabb szabályokat. 9.§. (1) Tilos a termőtalaj kitermelése, elszállítása, szennyezése, termőképességének rontása, idegen anyaggal való feltöltése. (2) A hatósági engedéllyel létesített épületek, építmények által elfoglalt területeken az engedélyben leírtak szerint kell eljárni. (3) Földalatti nyomvonalas létesítmények (közművek) építése után az eredeti állapotnak megfelelően, a talaj rétegeződésének figyelembevételével a terület használójának kell a helyreállítást elvégezni. (4) Minden ingatlantulajdonos köteles megóvni a saját területén található termőtalajt a víz, szél okozta lepusztulástól úgy, hogy az a szomszédos ingatlanokat ne veszélyeztesse. (5) Tilos a termőtalaj rongálása, gépjárművekkel való indokolatlan igénybevétele (pl.: terep-ralizás, krosszmotorozás) illetve a talaj lepusztulását védő növényzet megbontása, elpusztítása. (6) Amennyiben a végzett tevékenység elkerülhetetlenül a talaj károsodásával jár, a tevékenységet folytató köteles az eredeti állapotot haladéktalanul visszaállítani.

IV.

Fejezet

A levegő tisztaságának védelme 10.§. A fejezet rendelkezéseinek célja, hogy az emberi egészség és az emberi környezet megóvása érdekében megállapítsa a káros légszennyezés megelőzésére, csökkentésére, illetőleg megszüntetésére vonatkozó legfontosabb szabályokat. 11.§. (1) A város közigazgatási területén tilos a védett területre meghatározott kibocsátási határértéket meghaladó lényszennyezéssel járó tevékenység végzése. (2) Háztartási hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos. (3) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető. (4) Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladék – elemi kár kivételével – bármilyen okból eredően kigyullad. 12.§. (1) A levegőtisztaság védelme érdekében mindenféle anyag szállítása, tárolása, kezelése, feldolgozása csak úgy végezhető belterületen, hogy az ne legyen káros (por, bűz) hatással a környezetére. (2) Káros légszennyezést okoz az a természetes és jogi személy (továbbiakban: légszennyező), aki az általa folytatott tevékenység vagy az általa üzemeltetett gép, gépi berendezés, gépjármű működése során a légszennyező anyagokra vonatkozó, számára megállapított kibocsátási értékeket (emisszió) túllépi. (3) A város közigazgatási területén közlekedő és áthaladó gépjármű, gépi meghajtású jármű tulajdonosa, kezelője, fenntartója tűrni köteles az emissziós méréseket. (4) Légszennyezettségi határértékek, zónák, és a légszennyezettségi bírság kiszabásának tekintetében a 21/2001. (II. 14.) Kormány rendelet, 14/2001. (V. 9.) KöM – FVM együttes rendelet, valamint a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet előírási az irányadóak.

Avar és kerti hulladék égetése 13.§.

(1) Az avar és kerti hulladékokat (növényi maradványokat) elsősorban komposztálással kell kezelni. Égetéssel azon anyagok semmisíthetők meg, melyek komposztálásra, újrafelhasználásra alkalmatlanok, illetve ha a komposztálásra nincs mód vagy lehetőség. (2) Az égetés során a helyben (telken belül, illetve azt határoló közterületen) keletkezett avar és kerti hulladék semmisíthető meg. Az égés folyamatának gyorsítására légszennyező vagy bűzös segédanyag nem alkalmazható. (3) Az avar és kerti hulladék égetése között más egyéb hulladék égetése tilos. (4) Az égetést csak szélcsendes időben, és kellően száraz avar és kerti hulladék esetén szabad végezni. (5) Az égetést telken belül kell végrehajtani, közterületet e célra igénybe venni tilos. (Kivétel: közparkokban a parkfenntartással megbízott, a helyben keletkezett avart és kerti hulladékot - amennyiben az növény egészségügyi okokból szükséges - kellő őrizet mellett elégetheti). (6) Az égetés helyének és idejének megválasztásával a szomszédokra és környezetre figyelemmel kell lenni. Az égetés során az általános tűzvédelmi szabályokat be kell tartani és az égetés befejeztével a parazsat el kell oltani. (7) Tilos nyílttéri égetéssel avart megsemmisíteni a város intézményterületein. (8) Tilos az égetés szociális intézmények (rendelő, gyermek-, ifjúsági-, kultúr-, sportlétesítmény) 100 méteres körzetében azok működési ideje alatt. (9) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. (10) A helyszínen olyan eszközöket és felszereléseket (vízzel telt vödör, kerti slag, lapát stb.) kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható. Az égetés befejeztével a tüzet el kell oltani, a parázslást meg kell szüntetni. 14.§. (1) A lakosság egészségének és a környezet tisztaságának védelme érdekében az avar és kerti hulladék égetése évente két időszakban megengedett: a./ tavasszal március 15. és április 30. között, b./ ősszel szeptember 15. és november 30. között.

(2) Az (1) pontban megjelölt időszakokon belül hétköznap és szombaton, a levegő reggel és esti inverziója miatt 9 és 17 óra között megengedett az avar és kerti hulladék égetése. (3) Vasárnap és ünnepnapokon, valamint az (1), (2) bekezdésben megjelölt időpontokon kívül avart és kerti hulladékot égetni tilos. (4) A 14.§. (1) bekezdésében megjelölt időszakban sem végezhető égetés, amennyiben az a tűzoltóság, a földművelésügyi/erdészeti hatóságok tűzvédelmi okok miatt tiltják.

Tarló égetése 15.§. A tarló égetésre a 1995. évi LIII. és a 1996. évi LIII. törvény, valamint a 35/1996. (XII.29.) BM rendelet, a 21/2001. (II.14.) Kormány rendelet, és a 4/2004 FVM rendelet előírásai az irányadók. A háztartási-fűtési tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok 16.§. (1) A 140 kW összteljesítmény alatti egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni. (2) A tüzelőberendezésben egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot, ipari hulladékot, műanyagot, gumit, különösen veszélyes hulladékot illetve háztartási hulladékot égetni tilos. Bűzös anyagok kezelésére és a porképződés megelőzésére vonatkozó szabályok 17.§. (1) Bűzös anyagot – kivétel a (2) bekezdés – csak légmentesen záró tartályban szabad szállítani és tárolni. (2) Trágyát tárolni és szállítani belterületen – a talajszennyezés és a kellemetlen bűzhatás megelőzése érdekében – csak erre a célra, az előírásoknak megfelelően, szivárgásmentesen megépített trágyatárolóban és lefedett állapotban szabad. (3) Könnyen kiporzó és lesodródó anyagokat csak zárt ragszelvényű vagy ponyvával ellátott gépjárművön szabad szállítani.

(4) Építési munkák során tárolt, valamint az úttest felbontásánál keletkező törmeléket és kiporzó anyagot, a porképződés megakadályozására nedvesíteni kell. Allergén növények elleni védekezési szabályok 18.§. (1) Zirc közigazgatási határán belül az egyes ingatlanterületek gyom, és allergiát okozó növényektől (pl.: parlagfű, üröm, útifű) való mentesítése, ezeknek a növényeknek terjedése illetve virágzásuk megakadályozása a tulajdonos, illetve a használó kötelessége. (2) Allergiát okozó növények telepítése tilos, ezen növények listáját e rendelet 1. sz. Melléklete tartalmazza. (3) Kötelező az ingatlanok folyamatos kaszálása, gyomtalanítása, az allergén lágyszárú gyomnövények eltávolítása. (4) A parlagfű irtásáról folyamatosan, de legkésőbb a virágzás előtt – az időjárástól függő gyakorisággal – kell gondoskodni. V.

Fejezet

Zaj és rezgésvédelem 19.§. A fejezetben foglalt előírások célja, hogy az emberi környezet és az emberi egészség megóvása érdekében megállapítsa a szolgáltató tevékenységet végzők által kibocsátott zaj- és rezgés elleni védelem szabályait. 20.§. (1) A zajt kibocsátó berendezéseket úgy kell üzemeltetni, hogy azok zajkibocsátása a 8/2002. (III. 22.) KöM – EüM együttes rendeletben meghatározott zajterhelési határértéket ne haladja meg. (2) A 8/2002. (III. 22.) KöM – EüM együttes rendeletben meghatározott zaj és rezgésvédelmi határértékkel kapcsolatos hatósági feladatokat a jegyző látja el.

(3) Zajforrás felszerelése, pótlása csak a – zajvédelmi szakértő véleményén alapuló, jogszabályban meghatározott mértékig terjedő – zajkibocsátási határértéknek megfelelően történhet. (4) Szórakoztatóipari, kulturális, üdülési, sport és más hasonló létesítmények továbbá helyi hírközlési vagy hirdetési célokat szolgáló hangosító berendezések üzemeléséből eredő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöM – EüM együttes rendelete tartalmazza. (5) Lakossági panaszok kivizsgálására a jegyző köteles. (6) Az üzemeltető által vitatott lakossági bejelentés esetén –eredménytelen egyeztetések után- az üzemeltető köteles zajvizsgálatot és szakértői véleményt készíttetni a hatósági felszólítást követő 30 napon belül. (7) Határérték túllépése esetén az üzemeltetőt olyan műszaki, vagy egyéb intézkedésekre kell kötelezni, amelyek biztosítják a határérték betartását. Az üzemeltetőnek a zajcsökkentő intézkedések elvégzését követően a határérték betartását zajvizsgálaton alapuló szakvélemény benyújtásával kell igazolni. (8) A rendelet hatálya nem terjed ki arra a zajra, amely zárt térén belül, csak az egyik helyiségből a másikba szűrődik át, illetve amely a szomszédos, egybeépített más létesítményekbe az épületen keresztül átszűrődik.

VI.

Fejezet

Egyéb rendelkezések Önkormányzati Környezetvédelmi Alap 21.§. (1) Az Önkormányzati Környezetvédelmi Alap [továbbiakban: Alap] létrehozásának célja, hogy az önkormányzat a környezetvédelmi feladatai megoldásának elősegítése érdekében segítse a környezetvédelmi intézkedések végrehajtását, járuljon hozzá a környezeti ártalmak megelőzéséhez, környezeti károk mérsékléséhez, ösztönözze a környezetszennyezés csökkentésére irányuló társadalmi tevékenységet, fejlessze a környezet minőségét. (2) Az Alap bevételei: a) a települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság összege, b) a területi környezetvédelmi hatóság által az önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság összegének 30 %-a,

c) a környezetterhelési díjak és igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része, d) a települési önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célra elkülönített összege, e) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 58.§. (6) bekezdése alapján az önkormányzatot arányosan megillető megosztott bevétel, f) egyéb bevételek. 22.§. (1) A környezetvédelmi alapot – az éves költségvetési rendelet szerint meghatározott mértékben – kizárólag környezetvédelmi célra lehet felhasználni. (2) Az Alap bevételeit: a) zaj- és rezgésvédelemre, b) a levegőtisztaság védelmére, c) a környezeti terhek káros hatásainak csökkentésére, d) a környezetvédelmi mérésekre, e) a helyi szennyvíztisztító telep önkormányzati tulajdonban lévő berendezéseinek felújítására, f) a védett természeti értékek megőrzésére, eredeti állapotának helyreállítására, g) zöld területek védelmére, növelésére és fejlesztésére, h) a környezet védelmét szolgáló tanulmányok, tervek készítésére, i) környezeti oktatási és propaganda céljait szolgáló szabadidős tevékenységek, társadalmi munkák támogatására, j) az egészségre káros, közterületen meglévő gyomok irtására, k) környezetvédelmi célú rendezvények, szakmai programok részvételi díjára kell fordítani. (3) Az Alap bevételeiből kell fedezni a kezelésével járó költségeket. (4) A környezetvédelmi alap felhasználásáról – az éves költségvetési rendelet és zárszámadás elfogadásával egyidejűleg – a város önkormányzata gondoskodik. (5) A város Önkormányzat évente egy alkalommal a helyi környezetvédelmi alapból támogatást nyújthat a környezetvédelemben kiemelkedő szerepet vállaló civil szervezetnek. Egyéb környezetvédelemmel kapcsolatos helyi előírások 23.§. A helyi környezetvédelemmel kapcsolatos egyéb rendelkezéseket Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásokról szóló 17/2004.(VI.8.) Ök. sz. rendelete, a közterületek

használatáról szóló többször módosított 8/2001. (III.27.) Ök. rendelete, a talajterhelési díjról szóló 30/2004.(IX.21.) számú rendelete, az állatarásról szóló többször módosított 26/2001.(IX.25.) Ök. számú rendelet, a helyi építési szabályzatról szóló 6/2005. (IV. 05.) számú rendelete szabályozza. VII. Fejezet Záró rendelkezések Szabálysértés 24.§. Aki e rendelet a) 4.§. (3) bekezdésben foglalt gépjármű és munkagép mosására; b) 5.§. (1), (2), (3) bekezdésekben foglalt növény védőszer, műtrágya, olaj tárolására; c) 6.§. (1), (2), (3) bekezdésekben foglalt csapadékvíz elvezetésre, a csapadékvíz elvezető árok tisztántartására; d) 6.§. (4), (5), (6) bekezdésekben foglalt felszín alatti víz minőségének, veszélyeztetése és felszín alatti víz kivételére; e) 6.§. (7) bekezdésben foglalt használaton kívüli kút megszüntetésére; f) 7.§. (1), (2), (3), (4), (7) bekezdésekben foglalt szennyvízelvezetésre, szennyvíz tároló ürítésére, szennyvíz elszállítására; g) 7.§. (8), (9) bekezdésekben foglalt a veszélyes anyagok csatornába, vagy szennyvíziszapba juttatására; h) 9.§. (1), (2), (3), (4), (5), (6) bekezdésekben foglalt a termőtalaj védelmére, megóvására; i) 11.§. (1), (2) bekezdésekben foglalt a légszennyezésekre, a háztartási, kerti és mezőgazdasági hulladékok égetésére; j) 12.§. (2), (3) bekezdésben foglalt a légszennyezési határértékek túllépésére, az emissziós mérések tűrésére; k) 13.§. (2), (3), (4), (5), (6), (7), (8), (9) bekezdésben foglalt az avar és kerti hulladék égetésének módjára, valamint az égetés helyére; l) 14.§. (3), (4) bekezdésben foglalt az avar és kerti hulladékok égetésének idejére; m) 16.§. (1), (2) bekezdésekben foglalt a tüzelőberendezések használatára; n) 17.§. (1), (2), (3), (4) bekezdésekben foglalt a bűzös anyagok kezelésére és a porképződés megelőzésére; o) 18.§. (1), (2), (3), (4) bekezdésekben foglalt az allergén növények elleni védekezési szabályokra; p) 20.§. (1), (3), (6), (7) bekezdésekben foglalt a zajterhelési határértékek túllépésére, kötelező zajvizsgálat elvégzésére, a határértékek betartását biztosító intézkedések elmulasztására; vonatkozó elírásokat megszegi szabálysértést követ el, és 30.000, -Ft -ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Értelmező rendelkezések 25.§. a) Anyag: bármely kémiai elem és annak vegyületei, a radioaktív anyagok és a genetikailag módosított szervezetek kivételével; b) Avar és kerti hulladék: a kert használata során keletkező és további hasznosításra nem kerülő növényi maradvány (különösen: avar, falomb, nyesedék, egyéb növényi maradvány); Bűz: kellemetlen szagú légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely c) összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető; a) Egyedi zárt szennyvíztároló: olyan létesítmény (építmény), amely egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencéből áll; a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál; az ebben gyűjtött települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok szerinti további kezelés után biztosított; b)

Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog;

c) Ingatlan tulajdonosa: az a személy, vagy szervezet, aki/amely az ingatlan nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló, ingatlan nyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerződést a földhivatalhoz benyújtották, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. E rendelet alkalmazásában tulajdonosnak kell tekinteni, továbbá a bérlőt, kezelőt, használót is; d) Kibocsátási határérték: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhelése, amely kizárja a környezetkárosítást; e) Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése; f) Környezeti levegő (a továbbiakban: levegő): a légkör egésze, a munkahelyek és a zárt terek levegőjének kivételével; g) Környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői; h) Környezetterhelés: valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe;

i) Környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése; j) Környezetre gyakorolt hatás: a környezetben környezetterhelés, illetőleg a környezet igénybevétele következtében bekövetkező változás; k) Koncentrált előfordulás: a növényeknél romterületek, parlagok, és illegális szemétlerakók környékén lehet; l) Légszennyező anyag: a levegő természetes minőségét hátrányosan befolyásoló olyan anyag, amely természetes forrásból vagy az emberi tevékenység közvetlen vagy közvetett eredményeként kerül a levegőbe, és amely káros vagy káros lehet az emberi egészségre, a környezetre, illetve károsítja, vagy károsíthatja az anyagi javakat; m)

Levegőterhelés (emisszió): valamely anyag vagy energia levegőbe juttatása;

n) Szennyezettségi határérték: a környezet valamely elemének olyan - jogszabályban meghatározott - mértékű szennyezettsége, amelynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján - környezetkárosodást vagy egészségkárosodást idézhet elő; o) Veszélyes mértékű zaj: a levegőnek az emberi környezetben észlelhető olyan mértékű, és minőségű nyomásingadozása, amely meghaladja a megengedett zajtermelési (zajemissziós) illetőleg zajkibocsátási (zajemissziós) határértéket; p) Veszélyes mértékűnek minősül az a zaj is, amelyre- jellegéből adódóan- határértéket nem lehet előírni, illetőleg a zajkeltés azonos körülményei között nem ismételhető, de érzékszervi észleléssel megállapíthatóan emberek nyugalmát jelentősen zavarja; q)

Zajforrás: hangosító berendezés, bármely hangszóró vagy más hangforrás;

Hatálybalépés 26.§. E rendelet 2005. június 15. -én lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik. Zirc,2005. május 30.

Horváth László polgármester


1. sz. melléklet a 15/2005. (VI.14.) rendelethez Zirc város közigazgatási területén koncentrált előfordulás esetén kötelezően irtandó allergén gyomfajok, valamint nem telepíthető fák a következők: Külterület: Irtandó allergén gyomfajok: libatop (Chenopodium) fajok, laboda (Atriplex) fajok, parlagfű (Ambrosia) fajok, fekete üröm (Artemisia vulgaris), aranyvessző (Solidago) fajok, Belterület: Irtandó allergén gyomfajok: libatop (Chenopodium) fajok, laboda (Atriplex) fajok, parlagfű (Ambrosia) fajok, fekete üröm (Artemisia vulgaris), aranyvessző (Solidago) fajok, Kiskertekben tilos telepíteni: kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum), Nem telepíthető fák és cserjék: mogyoró, nyír (csak sorfának nem), fűz, nyár (hímivarú egyed kivételével),

Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 29/2005.(X.24.) rendelete a Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának elektronikus ügyintézéséről Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 8. § (1), 160. § (1) és 162. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának (továbbiakban: Hivatal) elektronikus ügyintézéséről az alábbi rendeletet alkotja: 1. § A közigazgatási hatósági eljárás során a képviselő-testület, a polgármester, a jegyző, valamint az önkormányzati hivatal ügyintézője hatáskörébe tartozó önkormányzati hatósági ügyek és államigazgatási ügyek elektronikus úton nem intézhetők. 2. § A Hivatal hatósági eljárására a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. 3. § Zirc Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 21/2004.(V.24.) rendeletének 84/A. §-a hatályát veszti. 4. § E rendelet 2005. november 1. napján lép hatályba. Kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. Z i r c , 2005. október 24.

Horváth László polgármester


Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a 20/2005.(VI.27.), 8/2009.(III.10.), 9/2009.(III.11.) és a 26/2009.(VIII.11.) rendeletekkel módosított 6/2005.(IV.5.) rendelete a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről egységes szerkezetben

2 Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1). bekezdése és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §. (3) bek. c/ pontja alapján az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Zirc város teljes közigazgatási területére. (2) Zirc város közigazgatási területén területet felhasználni csak a 49/2005.(III.21.) Kt. számú határozattal jóváhagyott szerkezeti terv terület-felhasználási kategóriáinak figyelembevételével szabad. (3) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket kialakítani, épületet és építményt tervezni, kivitelezni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, rendeltetését megváltoztatni, valamint minderre hatósági engedélyt adni az általános érvényű jogszabályok mellett kizárólag e rendelet és a mellékletét képező szabályozási tervek együttes alkalmazásával szabad. (4) E rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A szabályozás elemei 2. § (1) A község közigazgatási területe bel- és külterületre oszlik meg. A belterületi határ a szerkezeti terven jelöltek szerint módosítható. (2) A tervezett terület-felhasználás illetve telekalakítás végrehajtásáig a jelenlegi területhasznosítás engedélyezett, de bárminemű hatósági engedély (építési, telekalakítási, stb.) csak a szabályozási tervek figyelembevételével adható ki. (3) A szabályozás elemei elsőrendűek vagy másodrendűek. a) Elsőrendű szabályozási elemek: - terület-felhasználási egység határa (azon építési övezet és övezet határa, amely egyben a terület-felhasználási egység határa is) - terület-felhasználási egység megnevezése b) Másodrendű szabályozási elemek: - szabályozási vonal - építési övezet, övezet határa, jele - építési övezet, övezet beépítési paraméterei - védőtávolságok - építési helyek

3 (4)

Elsőrendű szabályozási elemek megváltoztatása a szerkezeti terv és a szabályozási terv együttes módosításával történhet.

(5)

Másodrendű szabályozási elemek megváltoztatása a szabályozási terv módosításával történhet. Terület-felhasználás 3. §

(1) Beépítésre szánt területek: - lakóterületek: nagyvárosias lakó, kisvárosias lakó, kertvárosias lakó, falusias lakó, - vegyes területek: településközponti vegyes központi vegyes, - gazdasági terület: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági, egyéb ipari gazdasági, mezőgazdasági üzemi, - üdülő terület: üdülőházas üdülő, hétvégiházas üdülő, - különleges terület 1 : sport, szabadidős terület, egyházi terület, idegenforgalmi terület, szociális terület, temető, szennyvíztisztító, ökológiai központ. (2) Beépítésre nem szánt területek: - közlekedési és közműterületek: út, vasút - zöldterület: közpark, kálvária, arborétum - erdőterület: védelmi rendeltetésű gazdasági rendeltetésű egészségügyi-turisztikai rendeltetésű - mezőgazdasági: általános mg. terület kertes mezőgazdasági terület korlátozott használatú mg. terület korlátozott használatú mg. terület szélerőmű parkkal - vízgazdálkodási terület: patak, tó, vízmű - különleges terület: golfpálya 2 II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSA Lakóterületek szabályozása

1 2

Módosította a 8/2009.(III.10.) rendelet 1. §-a, hatályos 2009. március 10-től. Beiktatta a 26/2009.(VIII.11.) rendelet 1. §-a, hatályos 2009. augusztus 11-től.

4 4. § (1) Nagyvárosias lakóterület (Ln) meglévő és többszintes tömbházak, társasházak területe. Ezen belül az OTÉK 11. §. 2. szerinti épületek helyezhetők el. a) (Ln-1) O, Sz/80/10,0/K jelű építési övezet aa) beépítési paraméterei: Telekterület: kialakult Beépítési mód: szabadonálló, illetve oldalhatáron álló Beépítettség: max. 80 % Építménymagasság: max. 10,0 m Zöldfelület: min. 10 % ab) Az övezetben a Fáy András utcai lakótelepen garázs funkciójú épület elhelyezhető. b) (Ln-2) O, Sz/80/16,0/K jelű építési övezet beépítési paraméterei: Telekterület: kialakult Beépítési mód: oldalhatáron álló, illetve szabadonálló Beépítettség: max. 80 % Építménymagasság: max. 16,0 m Zöldfelület: min. 10 % c) 1 Az Ln területen tömbgarázs építhető, szóló garázs nem épülhet. A tömbgarázs föld alatti vagy földdel fedett megoldással, tömbönként valósítható meg. (2) Kisvárosias lakóterület (Lk) meglévő és tervezett tömbházak, társasházak, sorházak területe. Ezen belül az OTÉK 12. §. 2. szerinti épületek helyezhetők el. Az Lk-3 a sorgarázsok, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó egységek építési övezete, lakás nélkül. a) 2 (Lk-1) Sz/40/ 7,5/ 1200 jelű építési övezet beépítési paraméterei: Kialakítható telekterület: min. 1200 m2 Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség: max. 40 % Építménymagasság: min 6,0 m, max. 7,5 m Zöldfelület: min. 30 % Építési hely: előkert: min. 5 m, Épületek egymástól való távolsága min. 7,5 m Kukoricaföld városrész Lk-1 övezetében társasház lakásszáma min. 4, max. 10 db lehet. b) (Lk-2) Sz/ 40/ 10,0/ 1200 jelű építési övezet beépítési paraméterei: Kialakítható telekterület: min. 1200 m2 Beépítési mód: kialakult, szabadonálló Beépítettség: max. 40 % Építménymagasság: max. 10,0 m Zöldfelület: min. 30 % c) (Lk-3) Z/100/ 3,5/ 15 jelű építési övezet beépítési paraméterei (sorgarázs, üzletsor): Kialakítható telekterület: min. 15 m2 1 2

Beiktatta a 8/2009.(III.10.) rendelet 2. § (1) bekezdése, hatályos 2009. március 10-től. Módosította a 8/2009.(III.10.) rendelet 2. § (2) bekezdése, hatályos 2009. március 10-től.

5 Beépítési mód: zártsorú Beépítettség: max. 100 % Építménymagasság: max. 3,5 m A meglévő garázsok rendeltetés-változtatása kereskedelem, szolgáltatás céljára megengedett. d) 1 (Lk-4) Z/ 40/ 7,5/ 300 jelű építési övezet beépítési paraméterei: Kialakítható telekterület: min. 300 m2 Beépítési mód: zártsorú Beépítettség: max. 40 % Építménymagasság: min. 6,0 m, max. 7,5 m Zöldfelület: min. 40 % Építési hely: előkert: min. 5 m, hátsókert min. 15 m „(3) 2 Kertvárosias lakóterület (Lke) a családiházas telektömbök területe. Elhelyezhetők ebben az övezetben az OTÉK 13. §-ban meghatározott építmények. a) (Lke-1) O/ 30/ 4,5/ 500 jelű építési övezet Kialakítható telekterület: min. 500 m2, kialakítható telekszélesség min. 18 m Beépíthető telekterület: min. 300 m2, beépíthető telekszélesség min. 14 m Beépítési mód: oldalhatáron álló Beépítettség: max. 30 Építménymagasság: min. 4,0 m, max. 4,5 m Zöldfelület: min. 50 % Építési hely: előkert: min. 5 m általános esetben, kiépült utcákon a kialakult homlokzatvonal miatt min. 3 m. Országos főútvonal mellett elhelyezkedő építési telek esetén – telektömbönként – a jelen pontban leírtakhoz képest nagyobb előkert is meghatározható. oldalkert: min. 6 m, ill. OTÉK 36. § szerint, ill. min. 4 m a kialakult beépítéseknél 14 m, vagy keskenyebb telekszélesség esetén hátsókert: min. 6 m a 50 m-nél kisebb telekhosszúság esetén min. 20 m az 50 m-nél nagyobb telekhosszúság esetén b) (Lke-2, Lke-2*) Sz/30/ 4,5/ 800 jelű építési övezet Kialakítható telekterület: min. 800 m2, kialakítható telekszélesség min. 18 m Beépíthető telekterület: min. 400 m2, beépíthető telekszélesség min. 16 m Beépítési mód:szabadonálló Beépítettség: max. 30 % Építménymagasság: min. 4,0 m, max. 4,5 m Zöldfelület: min. 50 %. Az Lke-2* jelű építési övezetben a zöldfelületet háromszintűen kell kialakítani. Tervezés előtt talajmechanikai vizsgálat készítendő. Építési hely: előkert: min. 5 m, oldalkert: min. 3 m, ill. OTÉK 36. § szerint, hátsókert: min. 6 m az 50 m-nél kisebb telekhosszúság esetén, min. 20 m az 50 m-nél nagyobb telekhosszúság esetén

1 2

Módosította a 8/2009.(III.10.) rendelet 2. § (3) bekezdése, hatályos 2009. március 10-től. Módosította a 8/2009.(III.10.) rendelet 2. § (4) bekezdése, hatályos 2009. március 10-től.

6 c) (Lke-3) I/30/4,5/500 jelű építési övezet Kialakítható telekterület: min. 500 m2, kialakítható telekszélesség min. 18 m Beépíthető telekterület: min. 300 m2, beépíthető telekszélesség min. 14 m Beépítési mód: ikerházas Beépítettség: max. 30 % Építménymagasság: min. 4,0 m, max. 4,5 m Zöldfelület: min. 50 %. Az Lke-2-jelű Építési hely: előkert: min. 5 m oldalkert: min. 6 m hátsókert: min 6 m d) (Lke-4) O/ 30/ 7,5/ 500 jelű építési övezet Kialakítható telekterület: min. 500 m2, kialakítható telekszélesség min. 18 m Beépíthető telekterület: min. 300 m2, beépíthető telekszélesség min. 14 m Beépítési mód: oldalhatáron álló Beépítettség: max. 30 % Építménymagasság: min. 4,0 m, max. 7,5 m Zöldfelület: min. 50 % Építési hely: előkert: min. 5 m általános esetben, kiépült utcákon a kialakult homlokzatvonal miatt min. 3 m oldalkert: min. 6 m, ill. OTÉK 36. § szerint hátsókert: min. 6 m a 50 m-nél kisebb telekhosszúság esetén min. 20 m az 50 m-nél nagyobb telekhosszúság esetén e) (Lke-5) Sz/30/ 7,5/ 800 jelű építési övezet Kialakítható telekterület: min. 800 m2, kialakítható telekszélesség min. 18 m Beépíthető telekterület: min. 400 m2, beépíthető telekszélesség min. 16 m Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség: max. 30 % Építménymagasság: min. 4,0 m, max. 7,5 m Zöldfelület: min. 50 % Építési hely: előkert: min. 5 m, oldalkert: min. 3 m, ill. OTÉK 36. § szerint, hátsókert: min. 6 m f) (Lke-6) O/30/5,0/1000 jelű építési övezet Kialakítható telekterület: min. 1000 m2, kialakítható telekszélesség min. 18 m Beépíthető telekterület: min. 800 m2, beépíthető telekszélesség min. 14 m Beépítési mód: oldalhatáron álló Beépítettség: max. 30 % Építménymagasság: min. 4,0 m, max. 5,0 m Zöldfelület: min. 50 % Építési hely: előkert: a kialakult építési vonal miatt min. 3 m oldalkert: min. 6 m hátsókert: min 10 m” (4) * , 1 A Kukoricaföld lakótömbök esetében az Lke-1 és Lke-2 övezetben a lakóház főtömege utcára merőleges gerincű, max. 10 m szélességű legyen. * 1

Beiktatta a 20/2005.(VI.27.) rendelet 1. §-a. Hatályos 2005. június 27-től. Módosította a 8/2009.(III.10.) rendelet 2. § (5) bekezdése, hatályos 2009. március 10-től.

7

(5) ** , 1 Falusias lakóterület (Lf) a hagyományos falusias telekhasználatot lehetővé tévő terület. Falusias lakóterületen az OTÉK 14. § szerinti építmények helyezhetők el. a) (Lf-1) O,I/30/4,5/600 jelű építési övezet Kialakítható telekterület: min. 600 m2, kialakítható telekszélesség min. 18 m Beépíthető telekterület: min. 400 m2, beépíthető telekszélesség min. 14 m Beépítési mód: oldalhatáron álló, meglévő esetben ikerházas is Beépítettség: max. 30 % Építménymagasság: min. 4,0 m, max. 4,5 m Zöldfelület: min. 50 % Építési hely: előkert: min. 5 m vagy a kialakult építési vonal oldalkert: min. 6 m, ill. OTÉK 36. § szerint, ill. min. 4 m a kialakult beépítéseknél 15 m-nél keskenyebb telek esetén hátsókert: min. 6 m az 50 m-nél kisebb telekhosszúság esetén min. 20 m az 50 m-nél nagyobb telekhosszúság esetén b) (Lf-2) Z/30/4,5/300 jelű építési övezet Kialakítható telekterület: telekosztással nem csökkenthető, de összevonással növelhető. Beépíthető telekterület: min. 300 m2, beépíthető telekszélesség min. 12 m Beépítési mód: oldalhatáron álló, Beépítettség: max. 30 % Építménymagasság: ,min. 4,0 m, max. 4,5 m Zöldfelület: min. 50 % Építési hely: kialakult (6) *

Állattartó vagy műhely (vállalkozási) épület - az Ln és Lk építési övezetekben nem létesíthető, - az Lke építési övezetben nem létesíthető, kivéve Kardosrét, ahol max. 5% (a 30%-on belül), - az Lf építési övezetben max. 15% (a 30%-on belül) építhető.

(7) ** 10 m2 beépített alapterületet meghaladó állattartó épület csak az állategészségügyi szakhatóság bevonásával engedélyezhető. Vegyes területek 5. § (1) Településközponti vegyes terület (Vt) a város központi térségében lévő területe, amely jellemzően intézményi vagy vegyes funkciójú. Lakó-, intézményi-, kereskedelmi-stb. építmények önálló rendeltetési egységeit vegyíti egy telektömbben esetleg egyetlen telken.

**

Számozását módosította a 20/2005.(VI.27.) rendelet 1. §-a. Hatályos 2005. június 27-től. Módosította a 8/2009.(III.10.) rendelet 2. § (6) bekezdése, hatályos 2009. március 10-től. * Számozását módosította a 20/2005.(VI.27.) rendelet 1. §-a. Hatályos 2005. június 27-től. ** Számozását módosította a 20/2005.(VI.27.) rendelet 1. §-a. Hatályos 2005. június 27-től. 1

8 (2) 1 A (Vt) területen elhelyezhető mindaz, amit az OTÉK 16. §-a nevesít. A 051 hrsz. vagy abból kialakított új számozású telken a vízbázis védelme miatt csak lakó főfunkció lehetséges szolgáltatásokkal (pl. idősek otthona). A (Vt) területen a jelenlegi gazdasági tevékenység folytatható, vagy a gazdasági tevékenység változása engedélyezhető, ha annak a környezetterhelő hatása a jelenleginél kisebb. (3) Központi vegyes terület (Vk) olyan intézményterület, amelyben önálló lakótelek nem lehet, lakás legfeljebb szolgálati lakásként, nem főépületként jelenhet meg. (4) A (Vk) területen elhelyezhető mindaz, amit az OTÉK 17. §-a nevesít. (5) *** , 2 (Vt-1) O, Sz/80/7,5/400 jelű építési övezet beépítési paraméterei: Kialakult telekterület: telekmegosztással nem csökkenthető, de összevonással növelhető. Beépíthető telekterület min. 400 m2 Beépítési mód: szabadonálló, oldalhatáron álló, vagy kialakult állapot szerint zártsorúsítható vállalva a műszakilag korrekt összeépítés terheit a szomszédos épületeken (a szomszéd írásos hozzájárulása szükséges). Beépítettség: max. 80 %, lakótelek esetén 40% Zöldfelület: min. 10 % Építménymagasság: min. 6,0 m, max. 7,5 m Építési hely: előkert: a kialakult utcavonal szerint, illetve 5. m oldalkert: min. 6 m. ill. OTÉK 36. § szerint hátsókert: min. 6 m. (6) * , 3 (Vt-2) O, Sz/40/7,5/600 jelű építési övezet beépítési paraméterei: Kialakult telekterület: telekmegosztással nem csökkenthető, de összevonással növelhető. Beépíthető telekterület min. 600 m2 Beépítési mód: szabadonálló, oldalhatáron álló, vagy kialakult állapot szerint zártsorúsítható vállalva a műszakilag korrekt összeépítés terheit a szomszédos épületeken (a szomszéd írásos hozzájárulása szükséges). Beépítettség: max. 40 %, lakótelek esetén 30% Zöldfelület: min. 30 % Építménymagasság:min. 6,0 m, max. 7,5 m Építési hely: előkert: a kialakult utcavonal szerint, illetve 5. m oldalkert: min. 6 m. ill. OTÉK 36. § szerint hátsókert: min. 6 m.” (7) ** , 4 (Vt-3) Z,Sz/80/6,0/K Kialakult telekterület, telekmegosztással nem csökkenthető, de összevonással növelhető.

1

Módosította a 8/2009.(III.10.) rendelet 3. § (1) bekezdése, hatályos 2009. március 10-től. Módosította a 20/2005.(VI.27.) rendelet 2. §-a. Hatályos 2005. június 27-től. 2 Módosította a 8/2009.(III.10.) rendelet 3. § (2) bekezdése, hatályos 2009. március 10-től. * Beiktatta a 20/2005.(VI.27.) rendelet 2. §-a. Hatályos 2005. június 27-től. 3 Módosította a 20/2005.(VI.27.) rendelet 2. §-a. Hatályos 2005. június 27-től. 3 Módosította a 8/2009.(III.10.) rendelet 3. § (3) bekezdése, hatályos 2009. március 10-től. ** Számozását módosította a 20/2005.(VI.27.) rendelet 2. §-a. Hatályos 2005. június 27-től. 4 Módosította a 8/2009.(III.10.) rendelet 3. § (4) bekezdése, hatályos 2009. március 10-től. ***

9 Beépítési mód: a 12 m-nél keskenyebb telek zártsorúan építhető be, a 12 m-nél szélesebb telek szabadon állóan is, illetve úgy, hogy a szomszédos épületek közti távolság minimum az építménymagassággal azonos legyen. Beépíthetőség: max. 80% Építménymagasság: max. 6,0 m, ill. kialakult Hátsókert: min. 3 m (8) *** , 1 (Vk) Sz/50/9,0/1000 jelű építési övezet beépítési paraméterei: Telekterület: kialakult, új telekalakítás esetén min. 1000 m2 Beépítési mód: szabadonálló, illetve egyedi beépítési terv szerint Beépítettség: max. 50 % Zöldfelület: min. 30 % Építménymagasság: min. 6,0 m, max. 9,0 m Építési hely: előkert: 5 m oldalkert: min. 3 m. ill. OTÉK 36. § szerint hátsókert: min. 6 m (9) 2 (Vt) területen belül állattartó épület nem építhető (lakótelken sem). Gazdasági terület 6. § (1) A gazdasági területek kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek, egyéb ipari gazdasági területek, valamint mezőgazdasági üzemi területek. (2) 3 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) az OTÉK 19. §-ában meghatározott gazdasági tevékenység elhelyezésére szolgáló övezet. a) A (Gksz-1) Sz/50/7,5-9,0/500 jelű építési övezet beépítési paraméterei: Kialakítható telekterület: min. 500 m2 Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség: max. 50 % Építménymagasság: belterületen max. 7,5 m, külterületen max. 9,0 m Zöldfelület: min 20 %, ezen belül a telekhatár mentén körben fasor telepítendő Építési hely: elő, oldal és hátsó kert min. 5-5 m” b) A (Gksz-2) Sz/40/12/5000 jelű építési övezet beépítési paraméterei: Kialakítható telekterület: min. 5000 m2 Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség: max. 40 % Építménymagasság: max. 12 m Zöldfelület: min 20 %, ezen belül a telekhatár mentén körben fasor telepítendő Építési hely: elő, oldal és hátsó kert min. 10

***

Számozását módosította a 20/2005.(VI.27.) rendelet 2. §-a. Hatályos 2005. június 27-től. Módosította a 8/2009.(III.10.) rendelet 3. § (5) bekezdése, hatályos 2009. március 10-től. 2 Beiktatta a 8/2009.(III.10.) rendelet 3. § (6) bekezdése, hatályos 2009. március 10-től. 3 Módosította a 8/2009.(III.10.) rendelet 4. § (1) bekezdése, hatályos 2009. március 10-től. 1

10 c)

A Gksz-3 SZ/40/12/5000 jelű építési övezet beépítési paraméterei: Kialakítható telekterület: min. 5000m2 Beépítési mód: szabadonálló Építménymagasság: max. 12 m Zöldfelület: min. 30% ezen belül a telekhatár mentén körben fasor telepítendő Építési hely: elő, oldal és hátsókert min. 10m

(3) 1 Ipari gazdasági terület (Gip) az OTÉK 20. §-ában egyéb területként meghatározott gazdasági tevékenység elhelyezésére szolgáló övezet. a) A (Gip-1) Sz/50/9,0/3000 jelű építési övezet beépítési paraméterei: Kialakítható telekterület: min. 3000 m2 Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség: max. 50 % Építménymagasság: max. 9,0 m Zöldfelület: min 25 %, ezen belül a telekhatár mentén körben fasor telepítendő Építési hely: elő, oldal és hátsó kert min. 10-10 m b) A (Gip-2) Sz/40/12/10000 jelű építési övezet beépítési paraméterei: Kialakítható telekterület: min. 10000 m2 (1 ha) Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség: max. 40 % Építménymagasság: max. 12 m Zöldfelület: min 25 %, ezen belül a telekhatár mentén körben fasor telepítendő Építési hely: elő, oldal és hátsó kert min. 10 m (4) Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület (Gm) a művelésből kivett mezőgazdasági majorok és mezőgazdasági üzemi jellegű építmények elhelyezése céljából kijelölt terület. A területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás üzemi építményei helyezhetők el. Elhelyezhetőek még az előzőekben felsorolt építményekkel közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból összeegyeztethető kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, továbbá szolgálati lakás is. A (Gm) Sz/40/7,5/3000 jelű építési övezet beépítési paraméterei: Kialakítható telekterület: min. 3000 m2 Beépítési mód: szabadonálló, kialakult esetben oldalhatáron álló Beépítettség: max. 40 % Épületek építménymagassága: max. 7,5 m Zöldfelület: min 20 %, (ezen belül a telekhatár mentén kötelezően fa- és cserjesor telepítendő) (5) A gazdasági területeknél új telekalakításra vonatkozik a min. telekterület szabályozás. Az ennél kisebb meglévő telkek beépíthetők a megadott %-ban és a megadott paraméterekkel, de nem oszthatók, csak összevonhatók.

1

Módosította a 8/2009.(III.10.) rendelet 4. § (2) bekezdése, hatályos 2009. március 10-től.

11 Különleges területek 7. § 1 (1) Különleges terület a szabályozási terv szerint lehatárolt - sport-szabadidős terület (Ks) - egyházi terület (Ke) - idegenforgalmi terület (Ki) - szociális terület (Ksz) - temető (Kt) - szennyvíztisztító (Kszv) - ökológiai központ (Kö) (2)

Sport- szabadidős terület (KS) a kizárólagosan sportolási (a sportba a lovassport is beleértendő), szabadidős, illetve a közösségi rendezvényeket kiszolgáló terület. Ebben az övezetben sport illetve közösségi célú-, ahhoz kapcsolódó szolgáltató és gazdasági épület, illetve szolgálati lakás épülhet. Beépíthető és kialakítható telek területe: min. 5000 m2 Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség: max. 10% Építménymagasság: max. 9,0 m Zöldfelület: min. 60% Építési hely: előkert, oldalkert min. 5-5 m

(3)

Egyházi terület (Ke) a ciszterci apátság területe. Telekterülete: kialakult Beépítési mód: oldalhatáron álló Beépítettség: max. 40% Építménymagasság: max. 12,0 m Zöldfelület: min. 30%

(4)

Idegenforgalmi terület (Ki, Ki-1) az idegenforgalmat, a vendéglátást, sportolást, közösségi szórakozást, rendezvényeket szolgáló építmények, kereskedelmi szállásépület, az ezekhez kapcsolódó gazdasági épületek és szolgálati lakás elhelyezésére szolgál. A beépíthető és kialakítható telek területe: min. 10000m2 Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség: Ki övezetben max. 20%, Ki-1 övezetben max. 10% Épületmagasság: max. 7,5 m Zöldfelület: Ki övezetben min. 60%, Ki-1 övezetben min. 80% Építési hely: elő, oldal és hátsókert új épület esetén min. 10-10m Az építési övezetek telkein a zöldfelületet háromszintűen kell kialakítani.

(5)

Szociális terület (Ksz) az időskorúak különböző szintű lakhatását, egészségügyi- és szociális ellátását, közösségi életét biztosító terület gazdasági épületekkel és szolgálati lakásokkal. Beépíthető és kialakítható telek területe: min. 10000 m2 (1 ha) Beépítési mód: szabadonálló

1

Módosította a 8/2009.(III.10.) rendelet 5. §-a , hatályos 2009. március 10-től.

12 Beépítettség: max. 20% Építménymagasság: max. 7,5 m Zöldfelület: min. 60% Építési hely: elő- oldal és hátsókert új épület esetén min. 10-10 m (6)

Temető (Kt) szabályozott területén csak a rendeltetésének megfelelő építmények alakíthatók ki a következő feltételekkel: Beépíthető és kialakítható telek területe: min. 10000 m2 (1 ha) Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség: (kápolna, ravatalozó) max. 10% Építménymagasság: max. 6,0 m Építési hely: előkert, oldalkert min. 5-5 m A temető 50 m-es védőtávolságán belül a temető nyugalmát zavaró vagy kegyeletsértő tevékenység nem engedélyezhető.

(7)

Szennyvíztisztító (Kszv) szabályozott területén csak a rendeltetésének megfelelő létesítmények helyezhetők el.

(8)

Ökológiai központ (Kö) szabályozott területén az ökológiai célú oktatást, ismeretterjesztést, az ökológiai turizmust szolgáló építmények továbbá kereskedelmi szállásépület létesíthető. A beépíthető és kialakítható telek területe: min. 20000m2 Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség: max. 10% Épületmagasság: max. 4,5 m Zöldfelület: min. 80% Építési hely: elő, oldal és hátsókert min. 10m A zöldfelületet honos növényfajokból, háromszintűen kell kialakítani. Általános előírások 8. §

(1) * Amennyiben telekosztással alakítanak ki új telket, az így kialakított telkek mindegyike meg kell feleljen az előírt minimális telekterületnek. A min. telekterület alól felmentést jelent, ha útkorrekció miatt kerül a telek az előírt méret alá, de a beépítettség ebben az esetben sem emelkedhet a megadott mérték fölé. (2) A jelenlegi vagy kialakítandó telekhatáron álló meglévő épületek felújíthatók, de bontásuk esetén az előírt előkert betartandó. (3) Az utcakép védelme érdekében a helyileg védett épületek környezetében a nem védett épületekre is vonatkoztatva meg kell őrizni a védett épületek arányrendszerét. (4) A 4,5 m-es maximális építménymagassággal szabályozott építési övezetekben földszintes, vagy földszint + tetőteres épületek építhetők, emeletes épület vagy épületrész nem. *

Kiegészítette a 20/2005.(VI.27.) rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2005. június 27-től.

13

(5) A lakóövezetekben a beépíthetőség alsó határát el nem érő telek - telekösszevonással a szomszéd lakótelekhez csatolható, vagy - beépíthető kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó célra az övezeti paraméterek figyelembevételével. (6) ** A lakóterületeken és településközponti vegyes területeken az épületek magastetővel építendők, tetőhajlásszög 30º-tól 50º-ig engedélyezhető, piros, barna és sötétzöld színben. Hullámpala, nád, műanyag és fémlemezfedés nem engedélyezhető. A tetőhajlásszögek szimmetrikusak legyenek. (7) 1 (8) 2 Tömör kerítés max. 1,5 m, áttört max. 2 m magas lehet. Támfalra építés esetén támfallal együtt, az alsó terepszinttől mérve. Ez vonatkozik a nem építési engedély köteles belső kerítésekre is. Kivétel az utcasarok, ahol a látóháromszögben tömör kerítés nem engedélyezhető, csak max. 0,5 m lábazat A szabályozott kerítésmagasság utcai kerítésnél a közterület felől mérve értendő. (9) A főépület alapterületén kívüli terepszint alatti létesítmény a telek területének maximum 10%-a mértékéig létesíthető. Ahol a terepviszonyok indokolják a lakótelken az előkertben terepbe mélyített garázs építhető, de a nyitott garázskapu a közúti forgalmat nem zavarhatja. (10) A város teljes közigazgatási területén külszíni bányatelek nem létesíthető, új bánya nyitása nem engedélyezhető. (2003. évi XXVI. törvény 11. § alapján) (11) Az építési övezet határa telekhatárhoz kötött, de a köztes telekhatár eltérhet a szabályozott telekparaméteren belül. A tényleges telekhatár változásával együtt mozdul az építési övezet határa is. (12) A telekalakítás és a belterületbe vonás az igény szerint, ütemezetten, folyamatosan hajtandó végre. (13) * Lakótelken létesítendő intézmény vagy szolgáltatás esetén több önálló épületben is elhelyezhető a fő funkció az építési helyen belül. (14) 3 Szerelt kémény lakóépületek homlokzatán nem jelenhet meg, csak tetőn át vezethető ki. Utcai homlokzaton klímaberendezés illetve parabola antenna nem helyezhető el. (15) 4 Hírközlési antenna torony belterületi telken nem helyezhető el.

**

Módosította a 20/2005.(VI.27.) rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2005. június 27-től. Hatályon kívül helyezte a 8/2009.(III.10.) rendelet 6. § (1) bekezdése , hatályos 2009. március 10-től. 2 Módosította a 8/2009.(III.10.) rendelet 6. § (2) bekezdése , hatályos 2009. március 10-től. * Beiktatta a 20/2005.(VI.27.) rendelet 3. § (3) bekezdése. Hatályos 2005. június 27-től. 3 Beiktatta a 8/2009.(III.10.) rendelet 6. § (3) bekezdése , hatályos 2009. március 10-től. 4 Beiktatta a 8/2009.(III.10.) rendelet 6. § (4) bekezdése , hatályos 2009. március 10-től. 1

14 (16) 1 Ahol a szabályozás fasor telepítését írja elő, az földlabdával szállított előnevelt facsemetékkel hajtandó végre. III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSA Közlekedési és közműterületek 9. § (1) A közlekedési és közműterületek megoszlanak közútra (KÖ-u) és kötöttpályás vasútra (KÖ-k). (2) A közlekedési és közműterületen az OTÉK 26. § (3) szerinti építmények helyezhetők el. (3) A külterületen közútként (KÖu) az országos közutakat és a helyi gyűjtő utakat szabályozza a terv a tervezett telekterület szabályozásával és a védőtávolsággal. Másodrendű főút a 82. sz. út 40 m és összekötő út a 8301, 8216 és 83106 sz. út 30 m szabályozási szélességgel. (4) A belterületen 5 szabályozási szintet különböztetünk meg. a) összekötő út: Köztársaság u., Kossuth u., Bakonybéli u., Borzavári u., Deák F. u.: 1432 m 2 b) gyűjtőút: Alkotmány u., Munkácsy u., Ságvári E. u., Szeptember 6. u., Vitális u, Szikla u., Békefi A. u., Kodály Z. u. és Szabadság u.: 16 – 36 m c) lakó utak, kiszolgáló utak: 12-18 m, d) egyirányú, vegyes forgalmú utak: 8 m, e) gyalogos és kerékpár út: 6 m. (5) A terven jelölt szabályozási szélességek minimumként értelmezendők. Ha a telekalakítás úgy kívánja, több lehet, kevesebb nem. (6) A 12 m-nél szélesebb új utaknál a közművek úgy rendezendők a telken belül, hogy az utak mellett legalább egy oldalon fasor legyen telepíthető. (7) A beavatkozásként értelmezhető szabályozási vonalak, melyek útszélesítést, útvonal korrekciót jelölnek, nem kötelezik az építési telek tulajdonosát és az út tulajdonosát azonnali bontásra, telekalakításra, kisajátításra. Végrehajtása folyamatos, a két fél megegyezése függvényében ütemezhető. A szabályozással érintett telkeken azonban semmilyen telekalakítási-, építési engedély nem adható ki, csak a tervezett szabályozás figyelembevételével. (8) A lakó- és gazdasági területek esetén a parkolást telken belül kell megoldani. A meglévő szolgáltatások, intézmények és különleges területek esetében vagy a telken belül, vagy az önkormányzat által meghatározott közterületen kell a parkolót kialakítani egyedi tervezés és engedélyeztetés szerint. Új intézmény és szolgáltatás létesítése esetén a parkolást telken belül kell kialakítani. 1 2

Beiktatta a 8/2009.(III.10.) rendelet 6. § (5) bekezdése , hatályos 2009. március 10-től. Módosította a 8/2009.(III.10.) rendelet 7. §-a , hatályos 2009. március 10-től.

15 (9) Az építési-, használatbavételi-, funkcióváltoztatási-, stb. engedélyek kiadásakor az építési hatóságoknak az OTÉK 42. §-a szerinti számú parkoló kiépítését elő kell írnia, és számon kell kérnie. (10) Új út építése esetén a közvilágítás is kiépítendő. (belterületen) Zöldterületek 10. § (1) Zöldterület (Z) a közparkként hasznosított vagy hasznosítható közterület, a Kálvária területe, valamint az Arborétum zárt, védett, de közcélú területe. (2) Közpark területének legalább 60%-át növényzettel fedetten kell kialakítani. (3)

Közpark területén az OTÉK 27. § szerinti építmények legfeljebb 3,5 méter homlokzatmagassággal alakíthatók ki a terület 2%-ának mértékéig. Erdőterület 11. §

(1) Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdőművelési ágban nyilvántartott, továbbá a településszerkezeti terv szerint erdősítésre kijelölt terület. (2) Az erdősítésre kijelölt területen a mezőgazdasági használat, korlátozás nélkül folytatható, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó épületek azonban nem létesíthetők. (3) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából a) védelmi (Ev), a) gazdasági (Eg), b) egészségügyi-turisztikai (Ee) övezetekre tagolódik. (4) A szabályozási terven védelmi erdő övezetként (Ev) szabályozott területen épület nem létesíthető. Az OTÉK 32.§ szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják, és az erdészeti hatóság engedélyezte. (5) A NATÚRA 2000 élőhelyvédelmi területek erdőterületein építmények elhelyezése csak a Nemzeti Park Igazgatósága egyetértésével engedélyezhetők. (6) Gazdasági rendeltetésű erdő területén (Eg) az erdőgazdálkodáshoz és vadgazdálkodáshoz rendeltetésszerűen kapcsolódó építmények helyezhetők el az erdészeti hatóság engedélye esetén a következő feltételekkel: Beépíthető telek területe: 10 ha (100 000 m2) Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség: max. 0,1% Építménymagasság: max. 4,5 m

16

(7) 1 Az elsődlegesen védelmi, másodlagosan egészségügyi, turisztikai erdő övezetben (Ev(e)) az erdőhöz kötődő turizmus épületnek nem minősülő építményei alakíthatók ki. (esőbeálló, erdei tornapálya, pihenő, tanösvény stb…) (8) 2 Az elsődlegesen egészségügyi, turisztikai erdő övezetben az erdőhöz kötődő üdülés építményei helyezhetők el az erdészeti hatóság előzetes engedélye alapján a következő feltételekkel: Beépíthető telek területe: min. 10ha (100.000m2) Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség: max. 500m2 Épületmagasság: max. 7,5 m Mezőgazdasági terület 12. § Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartozik: a) b) c) d)

általános mezőgazdasági terület (Má) korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko) korlátozott használatú mezőgazdasági terület szélerőmű parkkal (Mko-sz) kertes mezőgazdasági terület (Mk) Általános mezőgazdasági terület 13. §

(1)

Általános mezőgazdasági területen (Má) a növénytermesztés az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el.

(2)

Általános mezőgazdasági területek Má 2 övezetében az (1) bekezdés szerinti építmények kialakításának feltételei: Beépíthető telek területe: gazdasági- és lakóépület esetén: min. 10 000 m2 Kialakítható legkisebb telek(földrészlet) területe: min. 10 000 m2 Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség mértéke: max. 3% Épület építménymagassága: max. 6,0 m Építési terület: előkert: min. 10 m oldalkert: min. 10 m

1 2

Módosította a 8/2009.(III.10.) rendelet 8. § (1) bekezdése , hatályos 2009. március 10-től. Beiktatta a 8/2009.(III.10.) rendelet 8. § (2) bekezdése , hatályos 2009. március 10-től.

17 (3) Általános mezőgazdasági területen az Má 1 övezetben az (1) bekezdés szerinti építmények kialakításának feltételei: Beépíthető telek területe: gazdasági épület esetén: min. 50 000 m2 (5,0 ha) lakóépület esetén: min. 200 000 m2 (20,0 ha) Kialakítható legkisebb telek (földrészlet) területe: min. 10 000 m2 (1,0 ha) Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség mértéke: max. 3% Épület építménymagassága: max. 6,0 m Építési terület: előkert: min. 10 m oldalkert: min. 10 m (4)

Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben, ha valakinek a tulajdonában álló telkek (termőföldterületek) összes területe Zirc igazgatási területén eléri a 20 ha-t, akkor az egyik legalább 1 ha területű telken az (1) bekezdés szerinti építmények a következő feltételekkel is elhelyezhetők: A beépíthető telek területe: 10000 m2 A beépítési mód: szabadonálló Beépítettség:max. 20 %, de max. a beszámított telkek összegének 3%-a Épület építménymagassága: Az építési terület:

max. 6,0 m előkert: min. 10 m oldalkert: min. 10 m

Korlátozott használatú mezőgazdasági terület 14. § (1) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko) a vízfolyások mentén lévő vízminőség-védelmi szempontból érzékeny, a tájképvédelmi szempontból érzékeny és a természeti területeken lévő mezőgazdasági terület. (2) A korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezeteiben épület nem helyezhető el. (3) * Az Mko-1 jelű övezetben a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartás építményei és az ahhoz kapcsolódó turisztikai (pl. lovas turizmus), továbbá bemutatást, ismeretterjesztést is szolgáló építmények és szolgálati lakás létesíthető. Beépíthető telek területe: gazdasági épület esetén min. 200 000 m2 (20,0 ha) lakóépület esetén: min. 500 000 m2 (50,0 ha) Kialakítható legkisebb telek (földrészlet) területe: min. 50 000 m2 (5,0 ha) Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség mértéke: max. 1 % Épület építménymagassága: min. 10 m Építési terület: előkert: min. 10 m oldalkert: min. 10 m.

*

Beiktatta a 20/2005.(VI.27.) rendelet 4. §-a. Hatályos 2005. június 27-től.

18 (4) ** Az Mko jelű övezetben telek (földrészlet) osztása csak akkor engedélyezhető, ha az új földrészletek területe legalább 5,0 ha. A telkek összevonása korlátozás nélkül engedélyezhető. Korlátozott hasznosítású mezőgazdasági terület szélerőmű parkkal 15. § (1) *** A terület-felhasználási egység területén csak a szélerőmű park építményei helyezhetők el (szélerőmű torony, trafóállomás), ha arra a környezetvédelmi engedélyezési eljárás is lehetőséget ad. (2)

A szélerőmű tornyok üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúra hálózatok csak föld alatt vezethetők.

(3) **** (4) *

Szélerőmű park, szélerőmű torony csak elvi építési engedély alapján létesíthető.

A szélerőmű park, szélerőmű tornyok környezeti hatásvizsgálatához és az elvi építési engedélyezéshez az országos közutak azon pontjairól, ahol a szélerőmű tornyok és apátsági épületegyüttes már együtt látható, a településképre gyakorolt hatás értékelhetősége érdekében látványtervet kell készíteni. A látványterv olyan fotómontázs, amelyen az apátság és a méretarányosan beillesztett szélerőmű tornyok is láthatók.

(5) ** Szélerőmű tornyok a) erdőterülettől, nagyfeszültségű légvezetéktől a dőléstávolság, de legalább 150 m; b) országos közút tengelyétől legalább 50 m; főút tengelyétől legalább 150 m c) lakóterülettől legalább 500 m; d) az országos ökológiai hálózat területétől legalább 500 m e) mikrohullámú hírközlési vonaltól min. 25 m védőtávolság biztosításával létesíthetők. (6) *** Szélerőmű toronytól a) 150 m védőtávolságon belül gazdasági épület; b) 500 m védőtávolságon belül lakóépület mezőgazdasági területen nem létesíthető. (7) **** A szélerőmű tornyok a szomszédos települések határos terület-felhasználását, helyi építési szabályzatuk szerinti (vagy annak hiányában OTÉK szerinti) övezeti építési lehetőségeit nem korlátozhatják.

**

Számozását megváltoztatta a 20/2005.(VI.27.) rendelet 4. §-a. Hatályos 2005. június 27-től. Kiegészítette a 20/2005.(VI.27.) rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2005. június 27-től. **** Beiktatta a 20/2005.(VI.27.) rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2005. június 27-től. * Beiktatta a 20/2005.(VI.27.) rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2005. június 27-től. ** Számozását módosította a 20/2005.(VI.27.) rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2005. június 27-től. *** Számozását módosította a 20/2005.(VI.27.) rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2005. június 27-től **** Számozását módosította a 20/2005.(VI.27.) rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2005. június 27-től ***

19 Kertes mezőgazdasági terület 16. § (1) Kertes mezőgazdasági terület a vegyes kert, szőlő-, gyümölcsgazdálkodást és a pihenést szolgáló (Mk) jellel szabályozott mezőgazdasági terület. (2) Kertes mezőgazdasági területen elhelyezhető telkenként egy gazdasági épület, amely ideiglenes tartózkodásra is alkalmas présház, gyümölcs-terménytároló lehet, továbbá elhelyezhető pince. (3) Az (Mk) övezetben az építmények elhelyezésének feltételei: Beépíthető telek területe: min: 1500 m2 Kialakítható legkisebb telek területe: min. 3000 m2 Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség: max. 3%, de legfeljebb 60 m2 Épület építménymagassága: max. 3,5 m Építési hely: előkert min. 5 m (4)

Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben csak tájba illesztett karakterű, 30-45°-os hajlásszögű nyeregtetős épület létesíthető. Vízgazdálkodási terület 17. §

(1)

Vízgazdálkodási terület (V) a vízmedrek területe, (állandó és időszakos vízfolyások és tavak), valamint a vízművek üzemi területei.

(2)

Vízgazdálkodási helyezhetők el.

(3)

A Cuha és Szarvas pataktól 6-6 m-es védőtávolság, kezelői sáv biztosítandó. Az egyéb vízfolyások mentén 3-3 m-es védőtávolság, kezelői sáv biztosítandó, nem beépíthető és fával nem betelepíthető.

(4)

Szabályozási terv szerinti tavak területén új épületek csak a halgazdálkodás kiszolgálására, és a horgászok közösségi épületeként, legfeljebb 100 m2 alapterülettel, 4,5 m építménymagassággal létesíthetők.

területen

a

vízkár

elhárítási,

vízgazdálkodási

létesítmények

Különleges terület – golfpálya (Kk-g) 1 17/A. § 2 (1) A különleges terület – golfpálya (Kk-g) olyan beépítésre nem szánt terület, ahol golfpálya és ahhoz kapcsolódó műtárgyak alakítandók ki. A területen épület nem létesíthető. (2) A golfpálya telke nem osztható meg, de a két telek összevonható. 1 2

Beiktatta a 26/2009.(VIII.11.) rendelet 2. §-a, hatályos 2009. augusztus 11-től. Beiktatta a 26/2009.(VIII.11.) rendelet 2. §-a, hatályos 2009. augusztus 11-től.

20 (3) A terület legalább 90%-a zöldfelületként alakítandó ki. (4) A zöldfelületek kialakítására vonatkozó szabályok: a.) A patak telkétől számított 50 m, a többi telekhatár mentén 20 m szélességben a golfpálya intenzíven fenntartott sportolási célú zöldfelületei nem alakíthatók ki. b.) Az a., pont szerinti – szabályozási tervlapon beültetési kötelezettségű – területsávon belül a térségben honos, fás szárú növényzettel véderdősávok létesítendők. c.) A golfpálya intenzíven fenntartott gyepes sportterületén kívüli zöldfelületek a térségben honos fásszárú növényzettel ligetesen fásított gyepfelületként, vagy erdőként alakítandók ki. d.) A csapadékvíz összegyűjtését szolgáló záportározók és a látványtóként kialakított vízfelületek, a zöldfelületi arányba beszámíthatók. (5) A golfpálya területén a csapadékvizeket övárokkal kell felfogni és szivárgásmentesen kialakított tavakban, kell összegyűjteni. Élő vízfolyásba vegyszerrel szennyezett csapadékvíz nem vezethető. (6) A felszín alatti vizek védelme érdekében a golfpálya intenzíven vegyszerezett zöldfelületeit vízzáró szigetelésével, és az elszivárgó vizet összegyűjtő drénezéssel kell kialakítani. Az így összegyűjtött szennyezett vizeket szivárgásmentes zárt tározókban kell összegyűjteni. (7) Közmű vezetéket a területen csak felszín alatti vonalvezetéssel lehet kialakítani. (8) A területen támfal, kerti építmény csak természetes anyagokból (fa, terméskő) létesíthető. IV.

KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁS Környezetterhelési határértékek 18. §

(1)

Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre. A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő "háttér" értékekkel együtt kell figyelembe venni. A terhelési határértékek zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.

(2)

A Cuha patak vízgyűjtőterületén elvezetendő felszíni vizek minőségének az „általános védett” területi kategóriára előírt határértékeknek kell megfelelnie.

(3)

Közműpótló berendezés csatornázott területen nem tervezhető.

(4)

A belterületen olyan létesítmény nem tervezhető, amely zajvédelmi szempontból védőtávolság betartását igényli.

21 (5) 1 Környezetvédelmi általános előírások 19. § (1)

Beépítési feltételek: Az építési telken építési területen a szabályozási előírásoknak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha a) a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz és tüzivíz ellátás biztosított, b) a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetése megoldott, c) használat során keletkező hulladék elszállítása, ártalmatlanítása biztosított, d) az építmény és a tervezett tevékenység nem befolyásolja károsan a föld alatti és felszíni vizek, mozgását és tisztaságát.

(2)

A területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, illetve építhetők, amelyek légszennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a tevékenység vagy az építmény helye szerinti kibocsátási határértékeket. Talajvédelem 20. §

(1)

A közigazgatási területen olyan tevékenységek folytathatóak, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba, illetve a talajra.

(2)

A talaj és a felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvizeket elszikkasztani tilos.

(3)

Talajvédelmi létesítmények területén építmény nem helyezhető el.

(4)

A földfeltöltéshez használt anyagokat a felhasználásuk előtt minősíttetni kell.

(5)

Állattartás hígtrágya technológiával nem engedélyezhető. Nitrátérzékeny területen az állattartáshoz kapcsolódó szivárgásmentesen alakítható ki.

trágyatároló

csak

(6)

Állattartásból eredő szennyvíz (csurgalékvíz) kommunális csatornába nem köthető, zárt szennyvíztároló létesítendő.

(7)

Zirc közigazgatási területe nitrát szennyezés tekintetében érzékeny területnek minősül, ezért az állattartási rendeletben előírtakat be kell tartani.

1

Hatályon kívül helyezte a 8/2009.(III.10.) rendelet 9. §-a, hatályos 2009. március 10-től.

22 Vizek védelme 21. § (1) * , 1 A közigazgatási területen a szennyvíz nem szikkasztható el. A keletkező szennyvizet csatornahálózatba kell vezetni, ahol erre nincs lehetőség, ott csak zárt rendszerű szennyvíztároló engedélyezhető. Belterületen meglévő beépítés esetén a szennyvízcsatornára kötelező rákötni. Új telekosztásnál az építési engedély feltétele a gerinc-csatorna megléte, kivéve Aklipuszta, ahol a szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztározó megengedhető. (2)

Az élővizeket terhelő szennyező üzemi vízkibocsátásoknál - a technológiai fegyelem betartása mellett - a vizeket kezelni, tisztítani kell.

(3)

A szippantott szennyvizek ártalmatlanítása szennyvíztisztító telepen lehetséges.

(4) ** , 2 Zirc felszín alatti vízminőség-védelmi szempontból a fokozottan és kiemelten érzékeny kategóriába tartozik. (5) *** Mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezés szempontjából Zirc közigazgatási területe érzékeny területnek minősül. (6) **** A Reguly forrás vízbázis védelme érdekében a forrás utánpótlási területét, mintegy 0,8 km2 területet védelem alá kell helyezni. (7) ***** A vízbázisok külső védőterületein csak olyan tevékenység végzése lehetséges, amely nem veszélyezteti a vízbázisok vízminőség-védelmét. (8) ****** A vízbázisok védőterületein a közutak útárkát vízzáró burkolattal kell ellátni. (9) ******* A védőterületeken nagytestű állattartás, és állati hulladék elföldelése tilos. (10) * Külső védőterületeken új lakó és üdülőterület kialakítása tilos. (11) ** A védőterületeken tilos hulladékok lerakása, szennyvizek szikkasztása. (12) *** A vízbázisok belső és külső védőterületein ipari tevékenység végzés tilos. *

Kiegészítette a 20/2005.(VI.27.) rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2005. június 27-től. Módosította a 8/2009.(III.10.) rendelet 10. § (1) bekezdése , hatályos 2009. március 10-től. ** Módosította a 20/2005.(VI.27.) rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2005. június 27-től. 2 Kiegészítette a 20/2005.(VI.27.) rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2005. június 27-től. 2 Módosította a 8/2009.(III.10.) rendelet 10. § (2) bekezdése , hatályos 2009. március 10-től. *** Beiktatta a 20/2005.(VI.27.) rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2005. június 27-től. **** Beiktatta a 20/2005.(VI.27.) rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2005. június 27-től. ***** Beiktatta a 20/2005.(VI.27.) rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2005. június 27-től. ****** Beiktatta a 20/2005.(VI.27.) rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2005. június 27-től. ******* Beiktatta a 20/2005.(VI.27.) rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2005. június 27-től. * Beiktatta a 20/2005.(VI.27.) rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2005. június 27-től. ** Beiktatta a 20/2005.(VI.27.) rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2005. június 27-től. *** Beiktatta a 20/2005.(VI.27.) rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2005. június 27-től. 1

23

(13) **** A védőterületeken szennyvízöntözés, növény védőszer permetezés légi úton, és növény védőszer tárolása tilos. (14) ***** A védőterületen új létesítmények tervezését megelőzően környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni. Levegőtisztaság-védelme 22. § (1) ****** Közterületen avar és kerti hulladék égetése jogszabályban meghatározottak kivételével tilos. (2) A közterületen kívüli égetendő hulladék kommunális illetve ipari eredetű hulladékot nem tartalmazhat. (3)

Levegőtisztaság-védelmi szempontból Zirc a 10. zónába és az alábbi zónacsoportba tartozik: Kéndioxid F Nitrogéndioxid F Szénmonoxid F Szilárd E Benzol F

(4)

Gázenergia felhasználása esetén, utcafronton és oldalhatáron parapet konvektorok alkalmazása egészségügyi szempontból nem engedélyezhető. Zaj és rezgésvédelem 23. §

(1)

Az ipari és szolgáltató tevékenységet gyakorló létesítmények részére a betartandó határértéket a I. fokú környezetvédelmi hatóság a létesítés során írja elő.

(2)

Lakó és pihenőövezet, valamit az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.

(3) 1 (4)

A zajterhelési határértékeknek a védendő homlokzat előtt 2,0 m-re 1,5 m magasságban kell érvényesülnie.

(5) *

A szélerőmű park telepítése előtt előzetes hatásvizsgálatot kell készíteni, melyben a lakóterülettől történő védőtávolság meghatározást zajszámítással kell alátámasztani.

****

Beiktatta a 20/2005.(VI.27.) rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2005. június 27-től. Beiktatta a 20/2005.(VI.27.) rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2005. június 27-től. ****** Módosította a 20/2005.(VI.27.) rendelet 7. §-a. Hatályos 2005. június 27-től 1 Hatályon kívül helyezte a 8/2009.(III.10.) rendelet 11. §-a, hatályos 2009. március 10-től. * Beiktatta a 20/2005.(VI.27.) rendelet 8. §-a. Hatályos 2005. június 27-től *****

24 Hulladékgazdálkodás 24. § (1)

A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a mindenkor érvényben lévő önkormányzati köztisztasági rendeletben és a hulladékgazdálkodási tervben előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani.

(2)

A szippantott szennyvizek a szennyvíztisztító telepre szállítandók. V. KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEK 25. §

(1)

A meglévő és tervezett vezetékek és műtárgyak számára - vízellátás - szennyvíz elvezetés - csapadékvíz elvezetés - vezetékes gázellátás - távközlés a helyigényt a közterületen, elsősorban az utak szabályozási szélességében kell biztosítani, külterületi közutak mentén vezetett közművezetékek elhelyezését a közút kezelőjével való egyezetés alapján lehet elhelyezni.

(2)

A tervezett új telkek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakoztatandók, ennek hiányában az érintett közművezetékek szolgalmi jogának rendezése szükséges.

(3)

A belterületi építési telkeken új közműpótló berendezés már nem engedélyezhető. A telekalakítások során csak a teljes közművesítéssel minősíthető a telek építési telekké, építési engedély csak a teljes közművesítés függvényében adható ki.

(4)

A vízvezetéki hálózatra föld feletti tűzcsapokat kell szerelni. A létesítmények tüzivíz igényét a tűzvédelmi szabályzat előírásainak megfelelően biztosítani kell.

(5)

Az ipari szennyvizeket a közcsatornába csak megfelelő előtisztítás után szabad bevezetni. A közcsatornába bevezetett víz minőségének ki kell elégíteni az érvényes előírásokat.

(6)

A fejlesztési területen a csapadékvizeket fel kell fogni, szükség esetén előtisztítandó, majd nyílt árokban vagy csatornában a befogadó árkokba, patakokba vezethető vízjogi engedély alapján.

(7)

Az Önkormányzati kezelésű és a Társulati kezelésű vízfolyások mindkét partján 3-3 m szélességű sávot szabadon kell hagyni a mederrel kapcsolatos szakfeladatok ellátása céljából. A Vízügyi Igazgatóság Szakmérnöksége kezelésében lévő vízfolyások mindkét partján 6-6 m szélességű sávot szabadon kell hagyni a mederrel kapcsolatos szakfeladatok ellátása céljából.

25 (8)

(9)

A közművezetékek védőtávolsága - az ivóvíz távvezeték védőtávolsága 2-2 m - a szennyvíznyomócső védőtávolsága 2 - 2 m - a termékvezeték védőtávolsága 5-5m - hírközlő távvezeték védőtávolsága 1-1m - a középnyomású gáz vezeték védőtávolsága D90 alatt 4 - 4 m D90 felett 5 - 5 m - 20 kV-os légvezeték védőtávolsága belterületen oszloptól 4-4 m, szélső vezetéktől 2,5-2,5 m külterületen oszloptól 6,5-6,5 m, szélső vezetéktől 5-5 - 120 kV-os légvezeték védőtávolsága oszloptól 18 m, szélső vezetéktől 13 m. - távközlési tornyok magasságával azonos sugarú dőléstávolság Az elektromos hálózat és a távközlési hálózat fejlesztése, felújítása, kapacitásbővítése, valamint bekötése során belterületen légvezeték nem építhető, helyette földkábelekkel kell az ellátást megoldani. VI. HELYI ÉRTÉKVÉDELMI SZABÁLYOZÁS Az értékvédelem hatálya 26. §

(1) Az értékvédelem kiterjed: védett épületekre, építményekre védett területekre. (2) A helyi védelemben részesített objektumokról, azok kiegészítéséről vagy esetleges törléséről, valamint a védelem részletes szabályairól az önkormányzat képviselő testülete külön rendeletben intézkedik. (3) A védelmi rendelet személyi hatálya kiterjed a védelem alá vont objektumok tulajdonosaira, üzemeltetőire, fenntartóira is. Ezeket a természetes vagy jogi személyeket az Önkormányzat a védelemről és annak vonzatáról értesíteni köteles, illetve a földhivatali ingatlan nyilvántartásba bejegyeztetni köteles. Építészeti védelem 27. § (1) Az országos műemléki védettségű épületekre magasabb jogszabály vonatkozik, a szabályozási terv ehhez csak a műemléki környezet határát jelöli ki, melyen belül az építési eljárásban a KÖH szakhatóság, a műemlék esetében építési hatóság. (2) Az önkormányzat védelemben részesítheti a helytörténeti, településképi szempontból fontos épületeket, településszerkezeti elemeket, együtteseket. A védett objektumokról nyilvántartást vezet.

26 (3) A védelemben részesített épületen bármilyen beavatkozás (építés, felújítás, átalakítás, bontás, funkcióváltoztatás), illetve ezekre hatósági engedély kiadása csak főépítészi szakvélemény figyelembevételével lehetséges. Vitás esetekben az önkormányzat tervtanácsi szakvéleményt kérhet. (4) A védett épületek állagmegóvásához, a történetileg hiteles architektúra visszaállításához a tulajdonos az önkormányzattól támogatást igényelhet, az önkormányzat támogatást adhat, eseti testületi döntés alapján. (5) A védett épületek tömegét, tetőhajlásszögét, homlokzat-, párkány-, és gerincmagasságát, nyílásarányait felújítás esetén meg kell tartani, illetve azokat (korábbi szakszerűtlen beavatkozás esetén) helyre kell állítani. (6) A védett épület az utcafronton nem bővíthető, csak a hátsó udvari része. Az épület utcafronti szélességével (tornáccal együtt mért szélességével) azonos mélységben nem bővíthető, hátrébb igen, de az arányrendszer megőrzésével. (7) 1 Területi védelem 28. § (1) 2 , 3 Az önkormányzat helyi területi védelem alá helyezi a Rákóczi teret, a Széchenyi utcát, a Kossuth utcát és a Petőfi utcát a határoló térfalakkal és házsorokkal együtt. (2) * A védett területeken a nem védett épületekre vonatkozóan is csak városképi tanulmányterv és főépítészi szakvélemény figyelembevételével szabad építési tevékenységet folytatni. Az Örökségvédelmi Hivatal szakvéleményét be kell szerezni külön vagy tervtanács keretében. (3) Zirc teljes közigazgatási területén bármilyen régészeti lelet előbukkanása esetén a megyei múzeum értesítendő, és a munkálatok a velük való egyeztetés függvényében folytathatók. (4) 4 Műemléki ingatlanon, műemléki környezetben és helyi védettségű ingatlanon vagy területen a tömör kerítés építésének kérdése illetve annak magassági meghatározása egyedileg dönthető el városképi tanulmányterv alapján és az Örökségvédelmi Hivatal szakvéleménye alapján. Természetvédelem 29. § (1) A helyi jelentőségű természeti értékek és területek védetté nyilvánítását egy külön eljárás keretében kell végrehajtani. A rendezési terv ehhez javaslattal szolgál. 1

Hatályon kívül helyezte a 8/2009.(III.10.) rendelet 12. §-a, hatályos 2009. március 10-től. Módosította a 8/2009.(III.10.) rendelet 13. § (1) bekezdése, hatályos 2009. március 10-től. 3 Módosította a 9/2009.(III.11.) rendelet 1. §-a, hatályos 2009. március 11-től. * Kiegészítette a 20/2005.(VI.27.) rendelet 9. §-a. Hatályos 2005. június 27-től 4 Beiktatta a 8/2009.(III.10.) rendelet 13. § (2) bekezdése, hatályos 2009. március 10-től. 2

27

(2) A védett zöld területeken a természeti állapot megőrzendő. Bármilyen gazdasági tevékenység, tereprendezés, növényirtás vagy telepítés a természetvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető. (3) A beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt területeken a fejlesztés, építés miatt kivágandó fák pótlásáról telken belül vagy közterületen gondoskodni kell a telek tulajdonosának. A kivágandó fák helyett előnevelt fákat kell telepíteni. A kötelezően elültetendő fák törzsátmérői összegének a kivágott fa 1 m magasságában mért törzsátmérője 1,5-szeresének kell lennie. Fák telepítésekor előnyben kell részesíteni az őshonos lombos fafajtákat. (4) Az erdőterületként nem szabályozott 1500 m2-nél nagyobb erdők, beerdősült vagy erdősített területeken az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény előírásait kell alkalmazni. (5) Külterületen építmények elhelyezése a Nemzeti Park Igazgatósága szakhatósági véleményének figyelembevételével történhet. VII. ÉPÍTÉSI KORLÁTOZÁS 30. § (1)

Védőtávolság miatt építési korlátozás alá eső területek: a) külterületi főút tengelyvonalától mért 100-100 m védőtávolság, külterületi közutak tengelyvonalától számított 50-50 m védőtávolság, ahol mezőgazdasági területen lakóépület nem építhető, egyéb építmények csak a Közútkezelő állásfoglalása és a Közlekedési Felügyelet szakhatósági nyilatkozata beszerzését követően létesíthetők, b) a szabályozási terv szerint vízgazdálkodási területként szabályozott területektől 50 m védőtávolságon belül mezőgazdasági területen épület nem létesíthető. c) szennyvíztisztító telep 150 m-es védőtávolságán belül épület nem létesíthető, d) a vasútvonal tengelyétől számított 100-100 m-en belül épület csak a MÁV és a Közlekedési Felügyelet hozzájárulásának függvényében építhető, e) szélerőmű parkkal kapcsolatos korlátozások a 15. § szerint.

(2)

Építési korlátozás alá esnek a belterületi beépítésre szánt területek, ahol még a teljes közművesítettség (csatorna) nem biztosított. VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 31. §

(1)

A Helyi Építési Szabályzat a folyamatban lévő, határozattal le nem zárt ügyekben is alkalmazandó.

(2)

E rendelet 2005. április 5. napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

28

(3)

E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Zirc Város Általános Rendezési Tervének szabályozási előírásairól szóló 3/1984. Tr. számú, valamint Zirc városközpont szabályozási előírásait, szabályozási tervét, szanálási és intézkedési tervét jóváhagyó 13/1986.(II.17.) vb. számú, illetve az azt módosító 5/1995.(III.14.) és a 12/1997.(VII.10.) ÖK. rendelet hatályát veszti.

29 FÜGGELÉK I. Országos műemléki védelem alatt állnak: Kossuth u. barokk r. k. templom Kossuth u. barokk Nepomuki Szt. János szobor Kossuth u. 7. barokk lakóház, egykori papi ház kapuja Kossuth u. 35. barokk lakóház Köztársaság útja román kori pillérkötegen álló barokk Szt. Imre szobor Rákóczi tér barokk r.k. ciszterci templom Rákóczi tér 1. barokk ciszterci apátság, a könyvtár intarziás berendezése empire, kertje védett Rákóczi tér 1. barokk Nepomuki Szt. János szobor Rákóczi tér 1. barokk gloriett az apátság kertjében Rákóczi tér 1. késő barokk magtár és virágház Rákóczi tér 1. gótikus konvent terem romjai Rákóczi tér 10. barokk lakóház, un. Dubniczay ház Akli-puszta barokk volt ciszterci kastély, majorság

hrsz. 432

Tsz. 5653

431

5654

255

5651

349

5652

1426

5655

215

5656

214, 5657 213/1, 2 216

5658

211

5659

216

5660

213

5661

1126

5662

2044/1

5650

II. Helyi védelemben részesülnek 1.

Volt katolikus népiskola, Reguly A. általános iskola kistornaterem, Rákóczi tér 5.

2.

Volt katolikus leányiskola, Rákóczi tér – Széchenyi u. sarok

3.

Volt mozi épülete, Rákóczi tér 7.

4.

Lakóház, Rákóczi tér 8.

Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2005.(VI.27.) rendelete a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 6/2005.(IV.5.) rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosításáról Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1). bekezdése és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §. (3) bek. c/ pontja alapján az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja: 1. § 1 2. § 2 3. § 3 4. § 4 5. § 5 6. § 6 7. § 7 8. § 8 9. § 9 10. § (1) Jelen rendelet a folyamatban lévő, le nem zárt ügyekben is alkalmazandó. (2) Jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik Zirc, 2005.június 27. Horváth László polgármester 1

Hatályon kívül helyezte a 11/2009.(III.30.) rendelet 5. § Hatályon kívül helyezte a 11/2009.(III.30.) rendelet 5. § 3 Hatályon kívül helyezte a 11/2009.(III.30.) rendelet 5. § 4 Hatályon kívül helyezte a 11/2009.(III.30.) rendelet 5. § 5 Hatályon kívül helyezte a 11/2009.(III.30.) rendelet 5. § 6 Hatályon kívül helyezte a 11/2009.(III.30.) rendelet 5. § 7 Hatályon kívül helyezte a 11/2009.(III.30.) rendelet 5. § 8 Hatályon kívül helyezte a 11/2009.(III.30.) rendelet 5. § 9 Hatályon kívül helyezte a 11/2009.(III.30.) rendelet 5. § 2

dr. Árpásy Tamás jegyző 14.pontja 2009. március 30. napjával. 14.pontja 2009. március 30. napjával. 14.pontja 2009. március 30. napjával. 14.pontja 2009. március 30. napjával. 14.pontja 2009. március 30. napjával. 14.pontja 2009. március 30. napjával. 14.pontja 2009. március 30. napjával. 14.pontja 2009. március 30. napjával. 14.pontja 2009. március 30. napjával.

Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2009. (III.10.) rendelete a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 6/2005.(IV.5.) rendelet módosításáról Zirc Városi Önkormányzat képviselő testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c./ pontjában kapott felhatalmazás alapján a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 6/2005.(IV.5.) rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosításáról az alábbi rendeletet alkotja. 1. § A Rendelet 3. § (1) bekezdésének ötödik francia bekezdése helyébe az alábbi szövegrész lép: „- különleges terület:sport, szabadidős terület, egyházi terület, idegenforgalmi terület, szociális terület, temető, szennyvíztisztító, ökológiai központ” 2. § (1) A Rendelet 4. § (1) bekezdése az alábbi c) ponttal egészül ki: „c) Az Ln területen tömbgarázs építhető, szóló garázs nem épülhet. A tömbgarázs föld alatti vagy földdel fedett megoldással, tömbönként valósítható meg.„ (2) A Rendelet 4. § (2) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „a)

(Lk-1) Sz/40/ 7,5/ 1200 jelű építési övezet beépítési paraméterei: Kialakítható telekterület: min. 1200 m2 Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség: max. 40 % Építménymagasság: min 6,0 m, max. 7,5 m Zöldfelület: min. 30 % Építési hely: előkert: min. 5 m, Épületek egymástól való távolsága min. 7,5 m

Kukoricaföld városrész Lk-1 övezetében társasház lakásszáma min. 4, max. 10 db lehet.” (3) A Rendelet 4. § (2) bekezdés d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „d) (Lk-4) Z/ 40/ 7,5/ 300 jelű építési övezet beépítési paraméterei: Kialakítható telekterület: min. 300 m2 Beépítési mód: zártsorú Beépítettség: max. 40 %

Építménymagasság: min. 6,0 m, max. 7,5 m Zöldfelület: min. 40 % Építési hely: előkert: min. 5 m, hátsókert min. 15 m” (4) A Rendelet 4. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(3) Kertvárosias lakóterület (Lke) a családiházas telektömbök területe. Elhelyezhetők ebben az övezetben az OTÉK 13. §-ban meghatározott építmények. a) (Lke-1) O/ 30/ 4,5/ 500 jelű építési övezet Kialakítható telekterület: min. 500 m2, kialakítható telekszélesség min. 18 m Beépíthető telekterület: min. 300 m2, beépíthető telekszélesség min. 14 m Beépítési mód: oldalhatáron álló Beépítettség: max. 30 % Építménymagasság: min. 4,0 m, max. 4,5 m Zöldfelület: min. 50 % Építési hely: előkert: min. 5 m általános esetben, kiépült utcákon a kialakult homlokzatvonal miatt min. 3 m. Országos főútvonal mellett elhelyezkedő építési telek esetén – telektömbönként – a jelen pontban leírtakhoz képest nagyobb előkert is meghatározható. oldalkert: min. 6 m, ill. OTÉK 36. § szerint, ill. min. 4 m a kialakult beépítéseknél 14 m, vagy keskenyebb telekszélesség esetén hátsókert: min. 6 m a 50 m-nél kisebb telekhosszúság esetén min. 20 m az 50 m-nél nagyobb telekhosszúság esetén b) (Lke-2, Lke-2*) Sz/30/ 4,5/ 800 jelű építési övezet Kialakítható telekterület: min. 800 m2, kialakítható telekszélesség min. 18 m Beépíthető telekterület: min. 400 m2, beépíthető telekszélesség min. 16 m Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség: max. 30 % Építménymagasság: min. 4,0 m, max. 4,5 m Zöldfelület: min. 50 %. Az Lke-2* jelű építési övezetben a zöldfelületet háromszintűen kell kialakítani. Tervezés előtt talajmechanikai vizsgálat készítendő. Építési hely: előkert: min. 5 m, oldalkert: min. 3 m, ill. OTÉK 36. § szerint, hátsókert: min. 6 m az 50 m-nél kisebb telekhosszúság esetén, min. 20 m az 50 m-nél nagyobb telekhosszúság esetén c) (Lke-3) I/30/4,5/500 jelű építési övezet Kialakítható telekterület: min. 500 m2, kialakítható telekszélesség min. 18 m Beépíthető telekterület: min. 300 m2, beépíthető telekszélesség min. 14 m Beépítési mód: ikerházas Beépítettség: max. 30 % Építménymagasság: min. 4,0 m, max. 4,5 m Zöldfelület: min. 50 %. Az Lke-2-jelű Építési hely: előkert: min. 5 m oldalkert: min. 6 m hátsókert: min 6 m

d) (Lke-4) O/ 30/ 7,5/ 500 jelű építési övezet Kialakítható telekterület: min. 500 m2, kialakítható telekszélesség min. 18 m Beépíthető telekterület: min. 300 m2, beépíthető telekszélesség min. 14 m Beépítési mód: oldalhatáron álló Beépítettség: max. 30 % Építménymagasság: min. 4,0 m, max. 7,5 m Zöldfelület: min. 50 % Építési hely: előkert: min. 5 m általános esetben, kiépült utcákon a kialakult homlokzatvonal miatt min. 3 m oldalkert: min. 6 m, ill. OTÉK 36. § szerint hátsókert: min. 6 m a 50 m-nél kisebb telekhosszúság esetén min. 20 m az 50 m-nél nagyobb telekhosszúság esetén e) (Lke-5) Sz/30/ 7,5/ 800 jelű építési övezet Kialakítható telekterület: min. 800 m2, kialakítható telekszélesség min. 18 m Beépíthető telekterület: min. 400 m2, beépíthető telekszélesség min. 16 m Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség: max. 30 % Építménymagasság: min. 4,0 m, max. 7,5 m Zöldfelület: min. 50 % Építési hely: előkert: min. 5 m, oldalkert: min. 3 m, ill. OTÉK 36. § szerint, hátsókert: min. 6 m f) (Lke-6) O/30/5,0/1000 jelű építési övezet Kialakítható telekterület: min. 1000 m2, kialakítható telekszélesség min. 18 m Beépíthető telekterület: min. 800 m2, beépíthető telekszélesség min. 14 m Beépítési mód: oldalhatáron álló Beépítettség: max. 30 % Építménymagasság: min. 4,0 m, max. 5,0 m Zöldfelület: min. 50 % Építési hely: előkert: a kialakult építési vonal miatt min. 3 m oldalkert: min. 6 m hátsókert: min 10 m” (5) A Rendelet 4. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(4) A Kukoricaföld lakótömbök esetében az Lke-1 és Lke-2 övezetben a lakóház főtömege utcára merőleges gerincű, max. 10 m szélességű legyen.” (6) A Rendelet 4. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(5) Falusias lakóterület (Lf) a hagyományos falusias telekhasználatot lehetővé tévő terület. Falusias lakóterületen az OTÉK 14. § szerinti építmények helyezhetők el. a) (Lf-1) O,I/30/4,5/600 jelű építési övezet Kialakítható telekterület: min. 600 m2, kialakítható telekszélesség min. 18 m Beépíthető telekterület: min. 400 m2, beépíthető telekszélesség min. 14 m Beépítési mód: oldalhatáron álló, meglévő esetben ikerházas is

Beépítettség: max. 30 % Építménymagasság: min. 4,0 m, max. 4,5 m Zöldfelület: min. 50 % Építési hely: előkert: min. 5 m vagy a kialakult építési vonal oldalkert: min. 6 m, ill. OTÉK 36. § szerint, ill. min. 4 m a kialakult beépítéseknél 15 m-nél keskenyebb telek esetén hátsókert: min. 6 m az 50 m-nél kisebb telekhosszúság esetén min. 20 m az 50 m-nél nagyobb telekhosszúság esetén b) (Lf-2) Z/30/4,5/300 jelű építési övezet Kialakítható telekterület: telekosztással nem csökkenthető, de összevonással növelhető. Beépíthető telekterület: min. 300 m2, beépíthető telekszélesség min. 12 m Beépítési mód: oldalhatáron álló, Beépítettség: max. 30 % Építménymagasság: ,min. 4,0 m, max. 4,5 m Zöldfelület: min. 50 % Építési hely: kialakult” 3. § (1) A Rendelet 5. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ (2) A (Vt) területen elhelyezhető mindaz, amit az OTÉK 16. §-a nevesít. A 051 hrsz. vagy abból kialakított új számozású telken a vízbázis védelme miatt csak lakó főfunkció lehetséges szolgáltatásokkal (pl. idősek otthona). A (Vt) területen a jelenlegi gazdasági tevékenység folytatható, vagy a gazdasági tevékenység változása engedélyezhető, ha annak a környezetterhelő hatása a jelenleginél kisebb.” (2) A Rendelet 5. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(5) (Vt-1) O, Sz/80/7,5/400 jelű építési övezet beépítési paraméterei: Kialakult telekterület: telekmegosztással nem csökkenthető, de összevonással növelhető. Beépíthető telekterület min. 400 m2 Beépítési mód: szabadonálló, oldalhatáron álló, vagy kialakult állapot szerint zártsorúsítható vállalva a műszakilag korrekt összeépítés terheit a szomszédos épületeken (a szomszéd írásos hozzájárulása szükséges). Beépítettség: max. 80 %, lakótelek esetén 40% Zöldfelület: min. 10 % Építménymagasság: min. 6,0 m, max. 7,5 m Építési hely: előkert: a kialakult utcavonal szerint, illetve 5. m oldalkert: min. 6 m. ill. OTÉK 36. § szerint hátsókert: min. 6 m.”

(3) A Rendelet 5. § (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(6) (Vt-2) O, Sz/40/7,5/600 jelű építési övezet beépítési paraméterei: Kialakult telekterület: telekmegosztással nem csökkenthető, de összevonással növelhető. Beépíthető telekterület min. 600 m2 Beépítési mód: szabadonálló, oldalhatáron álló, vagy kialakult állapot szerint zártsorúsítható vállalva a műszakilag korrekt összeépítés terheit a szomszédos épületeken (a szomszéd írásos hozzájárulása szükséges). Beépítettség: max. 40 %, lakótelek esetén 30% Zöldfelület: min. 30 % Építménymagasság:min. 6,0 m, max. 7,5 m Építési hely: előkert: a kialakult utcavonal szerint, illetve 5. m oldalkert: min. 6 m. ill. OTÉK 36. § szerint hátsókert: min. 6 m.” (4) A Rendelet 5. § (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ (7) (Vt-3) Z,Sz/80/6,0/K Kialakult telekterület, telekmegosztással nem csökkenthető, de összevonással növelhető. Beépítési mód: a 12 m-nél keskenyebb telek zártsorúan építhető be, a 12 m-nél szélesebb telek szabadonállóan is, illetve úgy, hogy a szomszédos épületek közti távolság minimum az építménymagassággal azonos legyen. Beépíthetőség: max. 80% Építménymagasság: max. 6,0 m, ill. kialakult Hátsókert: min. 3 m” (5) A Rendelet 5. § (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ (8) (Vk) Sz/50/9,0/1000 jelű építési övezet beépítési paraméterei: Telekterület: kialakult, új telekalakítás esetén min. 1000 m2 Beépítési mód: szabadonálló, illetve egyedi beépítési terv szerint Beépítettség: max. 50 % Zöldfelület: min. 30 % Építménymagasság: min. 6,0 m, max. 9,0 m Építési hely: előkert: 5 m oldalkert: min. 3 m. ill. OTÉK 36. § szerint hátsókert: min. 6 m” (6) A Rendelet 5. §-a az alábbi (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) (Vt) területen belül állattartó épület nem építhető (lakótelken sem).”

4. § (1) A Rendelet 6. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ (2) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) az OTÉK 19. §-ában meghatározott gazdasági tevékenység elhelyezésére szolgáló övezet. a) A (Gksz-1) Sz/50/7,5-9,0/500 jelű építési övezet beépítési paraméterei: Kialakítható telekterület: min. 500 m2 Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség: max. 50 % Építménymagasság: belterületen max. 7,5 m, külterületen max. 9,0 m Zöldfelület: min 20 %, ezen belül a telekhatár mentén körben fasor telepítendő Építési hely: elő, oldal és hátsó kert min. 5-5 m” b) A (Gksz-2) Sz/40/12/5000 jelű építési övezet beépítési paraméterei: Kialakítható telekterület: min. 5000 m2 Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség: max. 40 % Építménymagasság: max. 12 m Zöldfelület: min 20 %, ezen belül a telekhatár mentén körben fasor telepítendő Építési hely: elő, oldal és hátsó kert min. 10 m c) A Gksz-3 SZ/40/12/5000 jelű építési övezet beépítési paraméterei: Kialakítható telekterület: min. 5000m2 Beépítési mód: szabadonálló Építménymagasság: max. 12 m Zöldfelület: min. 30% ezen belül a telekhatár mentén körben fasor telepítendő Építési hely: elő, oldal és hátsókert min. 10m Az építési övezet telkein a zöldfelületet háromszintűen kell kialakítani. ” (2) A Rendelet 6. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(3) Ipari gazdasági terület (Gip) az OTÉK 20. §-ában egyéb területként meghatározott gazdasági tevékenység elhelyezésére szolgáló övezet. a) A (Gip-1) Sz/50/9,0/3000 jelű építési övezet beépítési paraméterei: Kialakítható telekterület: min. 3000 m2 Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség: max. 50 % Építménymagasság: max. 9,0 m Zöldfelület: min 25 %, ezen belül a telekhatár mentén körben fasor telepítendő Építési hely: elő, oldal és hátsó kert min. 10-10 m b) A (Gip-2) Sz/40/12/10000 jelű építési övezet beépítési paraméterei: Kialakítható telekterület: min. 10000 m2 (1 ha) Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség: max. 40 % Építménymagasság: max. 12 m Zöldfelület: min 25 %, ezen belül a telekhatár mentén körben fasor telepítendő Építési hely: elő, oldal és hátsó kert min. 10 m ”

5. §

(1) A Rendelet 7. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „7. § (1) Különleges terület a szabályozási terv szerint lehatárolt - sport-szabadidős terület (Ks) - egyházi terület (Ke) - idegenforgalmi terület (Ki) - szociális terület (Ksz) - temető (Kt) - szennyvíztisztító (Kszv) - ökológiai központ (Kö) (2)

Sport- szabadidős terület (KS) a kizárólagosan sportolási (a sportba a lovassport is beleértendő), szabadidős, illetve a közösségi rendezvényeket kiszolgáló terület. Ebben az övezetben sport illetve közösségi célú-, ahhoz kapcsolódó szolgáltató és gazdasági épület, illetve szolgálati lakás épülhet. Beépíthető és kialakítható telek területe: min. 5000 m2 Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség: max. 10% Építménymagasság: max. 9,0 m Zöldfelület: min. 60% Építési hely: előkert, oldalkert min. 5-5 m

(3)

Egyházi terület (Ke) a ciszterci apátság területe. Telekterülete: kialakult Beépítési mód: oldalhatáron álló Beépítettség: max. 40% Építménymagasság: max. 12,0 m Zöldfelület: min. 30%

(4) Idegenforgalmi terület (Ki, Ki-1) az idegenforgalmat, a vendéglátást, sportolást, közösségi szórakozást, rendezvényeket szolgáló építmények, kereskedelmi szállásépület, az ezekhez kapcsolódó gazdasági épületek és szolgálati lakás elhelyezésére szolgál. A beépíthető és kialakítható telek területe: min. 10000m2 Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség: Ki övezetben max. 20%, Ki-1 övezetben max. 10% Épületmagasság: max. 7,5 m Zöldfelület: Ki övezetben min. 60%, Ki-1 övezetben min. 80% Építési hely: elő, oldal és hátsókert új épület esetén min. 10-10m Az építési övezetek telkein a zöldfelületet háromszintűen kell kialakítani.

(5)

Szociális terület (Ksz) az időskorúak különböző szintű lakhatását, egészségügyi- és szociális ellátását, közösségi életét biztosító terület gazdasági épületekkel és szolgálati lakásokkal. Beépíthető és kialakítható telek területe: min. 10000 m2 (1 ha) Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség: max. 20% Építménymagasság: max. 7,5 m Zöldfelület: min. 60% Építési hely: elő- oldal és hátsókert új épület esetén min. 10-10 m

(6)

Temető (Kt) szabályozott területén csak a rendeltetésének megfelelő építmények alakíthatók ki a következő feltételekkel: Beépíthető és kialakítható telek területe: min. 10000 m2 (1 ha) Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség: (kápolna, ravatalozó) max. 10% Építménymagasság: max. 6,0 m Építési hely: előkert, oldalkert min. 5-5 m A temető 50 m-es védőtávolságán belül a temető nyugalmát zavaró vagy kegyeletsértő tevékenység nem engedélyezhető.

(7)

Szennyvíztisztító (Kszv) szabályozott területén csak a rendeltetésének megfelelő létesítmények helyezhetők el.

(8)

Ökológiai központ (Kö) szabályozott területén az ökológiai célú oktatást, ismeretterjesztést, az ökológiai turizmust szolgáló építmények továbbá kereskedelmi szállásépület létesíthető. A beépíthető és kialakítható telek területe: min. 20000m2 Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség: max. 10% Épületmagasság: max. 4,5 m Zöldfelület: min. 80% Építési hely: elő, oldal és hátsókert min. 10m A zöldfelületet honos növényfajokból, háromszintűen kell kialakítani.” 6. §

(1) A Rendelet 8. § (7) bekezdése hatályon kívül kerül. (2) A Rendelet 8. § (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(8) Tömör kerítés max. 1,5 m, áttört max. 2 m magas lehet. Támfalra építés esetén támfallal együtt, az alsó terepszinttől mérve. Ez vonatkozik a nem építési engedély köteles belső kerítésekre is. Kivétel az utcasarok, ahol a látóháromszögben tömör kerítés nem engedélyezhető, csak max. 0,5 m lábazat A szabályozott kerítésmagasság utcai kerítésnél a közterület felől mérve értendő.”

(3) A Rendelet 8. §-a az alábbi (14) bekezdéssel egészül ki: „ (14) Szerelt kémény lakóépületek homlokzatán nem jelenhet meg, csak tetőn át vezethető ki. Utcai homlokzaton klímaberendezés illetve parabola antenna nem helyezhető el.” (4) A Rendelet 8. §-a az alábbi (15) bekezdéssel egészül ki: „ (15) Hírközlési antenna torony belterületi telken nem helyezhető el.” (5) A Rendelet 8. §-a az alábbi (16) bekezdéssel egészül ki: „ (16) Ahol a szabályozás fasor telepítését írja elő, az földlabdával szállított előnevelt facsemetékkel hajtandó végre.” 7. § A Rendelet 9. § (4) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „b) gyűjtőút: Alkotmány u., Munkácsy u., Ságvári E. u., Szeptember 6. u., Vitális u, Szikla u., Békefi A. u., Kodály Z. u. és Szabadság u.: 16 – 36 m” 8. § (1) A Rendelet 11. § (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(7) Az elsődlegesen védelmi, másodlagosan egészségügyi, turisztikai erdő övezetben (Ev(e)) az erdőhöz kötődő turizmus épületnek nem minősülő építményei alakíthatók ki. (esőbeálló, erdei tornapálya, pihenő, tanösvény stb…)” (2) A Rendelet 11. §-a az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Az elsődlegesen egészségügyi, turisztikai erdő övezetben az erdőhöz kötődő üdülés építményei helyezhetők el az erdészeti hatóság előzetes engedélye alapján a következő feltételekkel: Beépíthető telek területe: min. 10ha (100.000m2) Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség: max. 500m2 Épületmagasság: max. 7,5 m” 9. § A Rendelet 18. § (5) bekezdése hatályon kívül kerül.

10. § (1) A Rendelet 21. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A közigazgatási területen a szennyvíz nem szikkasztható el. A keletkező szennyvizet csatornahálózatba kell vezetni, ahol erre nincs lehetőség, ott csak zárt rendszerű szennyvíztároló engedélyezhető. Belterületen meglévő beépítés esetén a szennyvízcsatornára kötelező rákötni. Új telekosztásnál az építési engedély feltétele a gerinc-csatorna megléte, kivéve Akli-puszta, ahol a szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztározó megengedhető. (2) A Rendelet 21. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(4) Zirc felszín alatti vízminőség-védelmi szempontból a fokozottan és kiemelten érzékeny kategóriába tartozik.” 11. § A Rendelet 23. § (3) bekezdése hatályon kívül kerül. 12. § A Rendelet 27. § (7) bekezdése hatályon kívül kerül. 13. § (1) A Rendelet 28. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) Az önkormányzat helyi területi védelem alá helyezi a Rákóczi teret, a Széchenyi utcát és a Petőfi Sándor utcát.” (2) A Rendelet 28. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Műemléki ingatlanon, műemléki környezetben és helyi védettségű ingatlanon vagy területen a tömör kerítés építésének kérdése illetve annak magassági meghatározása egyedileg dönthető el városképi tanulmányterv alapján és az Örökségvédelmi Hivatal szakvéleménye alapján.” 14. § Jelen rendelet kihirdetése napján kép hatályba. Kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. Zirc, 2009. február 23.



Zirc Városi Önkormányzat Képviselő Testületének 9/2009. (III.11.) rendelete a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 6/2005.(IV.5.) rendelet módosításáról Zirc Városi Önkormányzat képviselő testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c./ pontjában kapott felhatalmazás alapján a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 6/2005.(IV.5.) rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosításáról az alábbi rendeletet alkotja. 1. § A Rendelet 28. § (1) bekezdése helyébe alábbi rendelkezés lép: „(1) Az önkormányzat helyi területi védelem alá helyezi a Rákóczi teret, a Széchenyi utcát, a Kossuth utcát és a Petőfi utcát a határoló térfalakkal és házsorokkal együtt.” 2. § Jelen rendelet 2009. március 11- én lép hatályba. Kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

Zirc, 2009. március 9.



Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2009.(VIII.11.) rendelete a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 6/2005.(IV.5.) rendelet módosításáról Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c./ pontjában kapott felhatalmazás alapján a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 6/2005.(IV.5.) rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosításáról az alábbi rendeletet alkotja. 1. § A Rendelet 3. § (2) bekezdése az alábbi francia bekezdéssel egészül ki: „- különleges terület: golfpálya” 2. § A Rendelet kiegészül a következő 17/A. §-sal, egyidejűleg a 17/A. § elé a „Különleges terület – golfpálya (Kk-g)” szövegrész kerül: „Különleges terület – golfpálya (Kk-g) 17/A. § (1) A különleges terület – golfpálya (Kk-g) olyan beépítésre nem szánt terület, ahol golfpálya és ahhoz kapcsolódó műtárgyak alakítandók ki. A területen épület nem létesíthető. (2) A golfpálya telke nem osztható meg, de a két telek összevonható. (3) A terület legalább 90%-a zöldfelületként alakítandó ki. (4) A zöldfelületek kialakítására vonatkozó szabályok: a.) A patak telkétől számított 50 m, a többi telekhatár mentén 20 m szélességben a golfpálya intenzíven fenntartott sportolási célú zöldfelületei nem alakíthatók ki. b.) Az a., pont szerinti – szabályozási tervlapon beültetési kötelezettségű – területsávon belül a térségben honos, fás szárú növényzettel véderdősávok létesítendők. c.) A golfpálya intenzíven fenntartott gyepes sportterületén kívüli zöldfelületek a térségben honos fásszárú növényzettel ligetesen fásított gyepfelületként, vagy erdőként alakítandók ki. d.) A csapadékvíz összegyűjtését szolgáló záportározók és a látványtóként kialakított vízfelületek, a zöldfelületi arányba beszámíthatók. (5) A golfpálya területén a csapadékvizeket övárokkal kell felfogni és szivárgásmentesen kialakított tavakban, kell összegyűjteni. Élő vízfolyásba vegyszerrel szennyezett csapadékvíz nem vezethető.

- 2 (6) A felszín alatti vizek védelme érdekében a golfpálya intenzíven vegyszerezett zöldfelületeit vízzáró szigetelésével, és az elszivárgó vizet összegyűjtő drénezéssel kell kialakítani. Az így összegyűjtött szennyezett vizeket szivárgásmentes zárt tározókban kell összegyűjteni. (7) Közmű vezetéket a területen csak felszín alatti vonalvezetéssel lehet kialakítani. (8) A területen támfal, kerti építmény csak természetes anyagokból (fa, terméskő) létesíthető.” 3. § A Rendeletnek a golfpálya szabályozási terve által szabályozott területre vonatkozó külterületi tervlap- melléklete helyébe jelen rendelet szabályozási tervlap melléklete lép. 4. § (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről és egységes szerkezetbe foglalásáról a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. (2) Jelen rendelet a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Zirc, 2009. augusztus 10.



Melléklet a 26/2009.(VIII.11.) rendelethez

ZIRC VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 47/2003.(XII.09.)ÖK. SZÁMÚ RENDELETTEL MÓDOSÍTOTT 1./2001. (I. 22.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testülete (a továbbiakban: az Önkormányzat) a kulturális javak védelméről és

a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári

ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Törvény) 77. §-a alapján az alábbiak szerint szabályozza

a helyi közművelődési tevékenység

támogatásával kapcsolatos feladatait: Preambulum Zirc Város Önkormányzata közművelődési feladatainak ellátása során felelősséggel törődik történelmi múltunk kulturális és közösségi hagyományainak aktív megőrzésével, amit a jelen értékeivel gazdagítva kíván közismerten „zirci” arculatként tovább örökíteni a közös Európában is a város polgárai és a hozzánk látogatók számára. A város, jelenét és jövőjét – és ezen belül kulturális értékeink (intézményi, tárgyi, szellemi), életünk egészét is – meghatározó, az alábbiakban felsorolt tudományos igényű helyzetelemzések, koncepciók, programok és a helyi rendeletek által önmaga számára felépített fejlesztési irányt követ: • • • • • • •

153/1999. (X. 25) Kt. számú határozatával elfogadott Zirc Város Közművelődési Koncepciója 111/2000. (VII. 27.) Kt. számú határozattal elfogadott és 168/2001. (VII. 9.) Kt. számú határozattal módosított Közoktatási intézményhálózat működtetési és fejlesztési terv 38/2002. (III. 4.) Kt. számú határozattal elfogadott Ifjúságpolitikai Koncepció Városfejlesztési koncepció – helyzetelemző tanulmányra épül a 287/2002. (XII. 19.) Kt. számú határozattal elfogadott Zirc Város Stratégiai Programja 19/2003. (II. 13.) Kt. számú határozattal elfogadott Zirc Város 2003-2006 évekre szóló Gazdasági programja 19/1993. (XII. 13.) ÖK. Rendelet Zirc Város Díszpolgára cím, valamint Pro Urbe Emlékérem alapításáról és adományozásának rendjéről (módosítások: 9/1997. (V. 6.), 9/2000. (IV. 1.), 23/2001. (IX. 25.) 23/2003. (VI. 10.) ÖK. Rendelet a város közszolgálatában álló szakmák és hivatások alkalmazottainak kitüntetéséről I. rész Általános rendelkezések Alapelvek 1. §

A rendelet célja, hogy meghatározza az Önkormányzat közművelődéssel kapcsolatos feladatait, elősegítve az állampolgárok művelődéshez való jogának gyakorlását, biztosítsa a művelődés helyi feltételeit, lehetővé tegye a település hagyományainak ápolását, a helytörténeti és honismereti mozgalom fejlődését, elősegítse a kisebbségi kultúra értékeinek

megismertetését, rögzítse a könyvtárhasználat jogának biztosítását, szabályozza a nyilvános könyvtári ellátás működését. 2. § Az Önkormányzat közművelődési feladatellátásának intézményei nem lehetnek elkötelezettek egyetlen vallás, világnézet vagy politikai irányzat mellett sem. A közművelődési tevékenység során tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés vagy jogtalan előnyhöz juttatás. Az 1. §ban rögzített jogok megilletnek minden személyt nem, kor, vallás, politikai, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési különbségtétel nélkül. 3. § A rendelet hatálya E rendelet hatálya kiterjed: –

Zirc város területén működő, közművelődési tevékenységet végző intézményekre és civil szervezetekre, természetes és jogi személyekre

–

a rendeletben foglaltak szerint biztosított közművelődési szolgáltatást igénybe vevő természetes és jogi személyekre

–

a Képviselő-testületre és szerveire, a Polgármesteri Hivatalra II. rész Az Önkormányzat közművelődési feladatai 4. §

A törvény 76. §-a kimondja: A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődés támogatása. Zirc Város Önkormányzata az alábbi közművelődési tevékenységeket támogatja: a) az iskolarendszeren kívüli, önképző, életminőséget és életesélyt javító, tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, ismeretterjesztő tevékenységek b) a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megőrzése, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása c.) Az egyetemes, európai, helyi, nemzeti, nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása, a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése – különös figyelemmel a város testvérvárosi és nemzetközi kapcsolatainak ápolására, fejlesztésére.

d.) Az ismeretszerző, amatőr alkotó, művelődő, a szabadidő eltöltésére alakult és civil szervezetek, ifjúsági közösségek tevékenységének támogatása – különös tekintettel a kiemelkedő értékeket produkáló művészeti és szellemi alkotóközösségek, csoportok, magánszemélyek tevékenységének elismerésére e.) a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése és az e célra alakult szövetségek támogatása f.) a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása g.) egyéb, művelődést segítő lehetőségek biztosítása III. rész Az Önkormányzat közművelődési feladatellátásának intézményei 5. §. Az Önkormányzat a Törvény 78. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint a rendelet 4. §-ában foglalt feladatainak ellátása érdekében, a kötelezően ellátandó közművelődési feladatokat az alábbiak szerint biztosítja: (1) Városi Könyvtár és Művelődési Ház (továbbiakban VKMH) fenntartása, mely az önkormányzati kulturális feladatellátás alapintézménye. Célcsoportjai: a város lakosságának teljes köre. Közművelődési feladatai: •

a város kulturális folyamatainak szervezése, koordinálása

•

ez irányú lakossági, egyesületi, egyéb kezdeményezések szakmai segítése

•

kulturális rendezvények, városi ünnepségek szervezése

•

amatőr művészeti csoportok, klubok, közösségek, szakkörök működtetése, szakmai irányítása, menedzselése

•

ismeretterjesztő előadások, tanfolyamok, képzések szervezése

•

civil szervezetek programjainak, szakmai munkájának segítése

•

a Zirci Galériában évente tárlatok szervezése

Zirc Város Önkormányzata a nyilvános könyvtári ellátást, valamint a könyvtárhasználathoz való jog érvényesülését a VKMH fenntartásán keresztül biztosítja. •

A VKMH könyvtára segíti az iskolarendszeren kívüli, önképző és szakképző tanfolyamokon részt vevők tanulását, az iskolai és felnőttoktatást, az ismeretszerző folyamatokat, a művelődő közösségeket, a szabadidő kulturált eltöltését.

•

A VKMH könyvtára a törvény által kötelezően előírt alapfeladatokon túl az Önkormányzat által biztosított

költségvetésen

belül

vállalhat

alapfunkcióhoz

kapcsolódó

közművelődési

szolgáltatásokat (könyvtárhasználati órák, könyvtárbemutató foglalkozások, író - olvasó találkozók). Az alapfeladatokhoz elő nem írt feladatok felvállalására pályázatok útján fedezetet teremt. •

A fenntartó anyagi fedezetet biztosít a VKMH nyilvános könyvtárának a lakosság igényeit figyelembe vevő és kielégítő állománygyarapításhoz (könyv, folyóirat és egyéb ismerethordozók beszerzésre). A VKMH könyvtári gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, gondozza, és az olvasók rendelkezésére bocsátja.

•

A VKMH helyet, lehetőséget és szakembert biztosít a város polgárai számára a nyilvános Internet-használathoz. Az Önkormányzat lehetőségeinek határain belül támogatja a VKMH könyvtári információs hálózatát, és további számítógépesítésének fejlesztését.

•

A VKMH könyvtára helyismereti, helytörténeti dokumentumokat gyűjt és erről információt ad.

•

A helyi nyilvánosság intézményeként gyűjti és rendelkezésre bocsátja a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveit, az Önkormányzat által kiadott dokumentumokat.

(2) Alaptevékenységük körében közművelődési feladatokat is ellátó helyi önkormányzati fenntartású intézmények: a) Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola: kulturális műsorok, hangversenyek, gyermekrendezvények, vetélkedők rendezése, a nemzetiségi kultúra hagyományainak ápolása, művészeti csoportok működtetése, közreműködés a város rendezvényein b) Stúdió KB: rendezvények propagálása, a város közművelődésének figyelemmel kísérése és dokumentálása, ezekről tudósítások, helytörténeti, kulturális, ismeretterjesztő és szórakoztató műsorok készítése c) Zirc és Vidéke újság: a város közművelődésének figyelemmel kísérése és dokumentálása, kulturális híradások, helytörténeti írások, információk közlése d) Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház: tudománytörténeti, helytörténeti és a népi kultúra tárgyi - szellemi értékeinek, a bakonyi népi kismesterségek kutatásával, aktív bemutatásával, gyermekek és felnőttek foglalkoztatásával végzi közművelődési feladatát . Az intézmény az OKÉV Közép-dunántúli Igazgatósága által felnőttképzésre kijelölt helyszín. e) Városi Zeneiskola: növendékeinek hangversenyeivel, a városi és egyéb rendezvényeken való közreműködéssel járul hozzá a klasszikus és népzenei értékek megismertetéséhez, és biztosítja a Városi Fúvószenekar szakmai utánpótlását

f) Benedek Elek Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde: a gyerekek megismertetése Zirc város kulturális értékeivel, a szülők folyamatos tájékoztatása az ismeretterjesztés különböző formáinak segítségével, kulturális programok szervezése és aktív közreműködés a városi rendezvényeken g) Városi Ifjúsági Ház (volt MHSZ-épület): gyermek – ifjúsági korosztályok szabadidős programjai, közösségi és szórakoztató rendezvények szervezése, klub és szolgáltató iroda működtetése, kulturális, ismeretterjesztő, prevenciós és kézműves képzések és táborok szervezése, nyilvános Internet-szolgáltatás, média h) Tourinform Iroda: a város és térsége információinak és rendezvényeinek népszerűsítése, közreműködés a kulturális idegenforgalmi rendezvények szervezésében . 6. § 1) Zirc Város Önkormányzata egyes közművelődési feladatainak ellátását nem önkormányzati fenntartású intézményekkel és civil szervezetekkel kötött megállapodás útján is biztosíthatja. 2) Nem helyi önkormányzati fenntartású, a kulturális életben, közművelődésben meghatározó intézmények, rendezvények felsorolását az 1. sz., a civil szervezetek felsorolását a 2. sz. függelék tartalmazza. 7. §. (1) Az Önkormányzat a 8. § (1) bekezdésében szereplő Városi Könyvtár és Művelődési Ház intézményt fenntartja, és lehetőségeihez képest törekszik az intézményt befogadó mindenkori épület műszaki állapotának, és a közművelődési feladatok színvonalas ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására. A 8. § (2) és (3) bekezdésében felsorolt intézmények közművelődési tevékenységéhez éves költségvetésében támogatást biztosít. (2) Az Önkormányzat közművelődési intézményei feladataik színvonalasabb ellátása érdekében pályázhatnak, közvetlen pénzbeli támogatást, felajánlást, adományt fogadhatnak el. Pályázat benyújtásához költségvetési pénzeszközök felhasználása, vagy költségvetési többletigénylés esetén a fenntartó előzetes hozzájárulása szükséges. A vállalt cél megvalósítása az intézmény alaptevékenységének ellátását, annak biztonságát nem veszélyeztetheti, a következő években működési többletkiadást nem okozhat. (3) Zirc Város Önkormányzata a 6.§-ban foglaltak szerint támogatja a kötelezően ellátandó önkormányzati közművelődési feladatok ellátásában – megállapodás alapján – résztvevő nem helyi önkormányzati fenntartású intézményeket, szervezeteket.

(4) Zirc Város Képviselő-testülete a 6.§-ban említett civil szervezetek támogatására egységes pályázati rendszert hozott létre, melynek terhére - a pályázati szabályzatban foglaltaknak megfelelően – támogatja a közművelődés terén (is) működő civil szervezeteket. (5) Kiemelt költségvetési támogatásban részesülnek a város kulturális életében kimagasló teljesítményt nyújtó művészeti csoportok (Városi Vegyeskórus, Városi Fúvószenekar, Eszterlánc Néptáncegyüttes). Kiemelt költségvetési támogatásban részesülnek a város kulturális idegenforgalmában kimagasló szerepet betöltő, és ezért „Zirc város kulturális idegenforgalmi rendezvénysorozata” rangot kapott rendezvények: a „ZIRCI BULI”- a család és a barátság fesztiválja, a Bakonyi Betyárnapok, a MagasBakonyi Expo, a Bányásznap és a Bakonyi Turisztikai Konferencia. 8. § Az Önkormányzat közművelődési feladatai ellátásában közreműködő intézmények és szervezetek (1) Kötelezően fenntartandó közművelődési feladatellátó alapintézmény •

Városi Könyvtár és Művelődési Ház (Zirc, József A. u. 1.)

•

Zirci Galéria (Zirc, Rákóczi tér 1.)

(2) Önként vállalt közművelődési feladatellátás intézményei

•

Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház

•

Stúdió KB

•

Zirc és Vidéke újság

•

Városi Ifjúsági Ház (volt MHSZ-épület)

•

Tourinform Iroda

(3) Az Önkormányzat közművelődési közösségi színterei •

Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola

•

Városi Zeneiskola

•

Benedek Elek Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde

•

Polgármesteri Hivatal

•

Családsegítő- Gondozó és Gyermekjóléti Szolgálat

•

Zirci Tanuszoda Kht.

•

A közművelődésben partnerként részt vevő intézmények, civil szervezetek és közösségek .

IV. rész A közművelődési tevékenység irányítása és ellenőrzése 9. § (1) A Törvény és a jelen rendelet által meghatározott közművelődési feladatokkal kapcsolatos fenntartói, felügyeleti és más jogköröket a Képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben a polgármester és az Oktatási, Kulturális és Közművelődési Bizottság gyakorolja. (2)A hatáskör átruházást az Önkormányzat Képviselő-testülete a Szervezeti és Működési Szabályzatban határozza meg. 10. § (1) Az Önkormányzat közművelődési intézményeinek törvényességi ellenőrzését a vonatkozó jogszabályokkal megegyezően látja el. (2) Az Önkormányzat intézményeinek szakmai ellenőrzését a Képviselő-testület szakmai beszámolók és/vagy szakértői vélemény alapján látja el. 11. § Közművelődési

Tanács

a

törvény

82.

§-ában

meghatározott

módon

alakítható.

V. rész Záró rendelkezések 12. § Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testülete a közművelődési rendeletét szükség esetén, de legalább kétévente felülvizsgálja és módosítja. 13. § Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

1. sz. függelék Nem helyi önkormányzati fenntartású, a kulturális életben, közművelődésben meghatározó intézmények és rendezvények (1) III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola: a nemzeti és állami ünnepeken, intézményi, városi jeles napok alkalmával az intézmény diákjai hozzájárulnak a város szellemi és művészeti életéhez. Az intézmény fenntartója a Megyei Önkormányzat. (2) Agrárműszaki Gyűjtemény: a XIX. századtól használatos erő- és munkagépeket, európai és hazai egyedülálló ritkaságokat mutat be a mezőgazdasági gyűjtemény. (3) Arborétum: a több mint 250 éve kialakult „fás kert” a Bakony hegységből, Magyarország és az öt kontinens különböző pontjairól származó fás és lágy szárú növények bemutatásával szolgálja az ismeretterjesztést. A látogatókat igényes kiadványok kalauzolják az országosan védett természetvédelmi terület látnivalói között. Az intézmény fenntartója a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. (4) Bakonyi Természettudományi Múzeum: az ország egyetlen önálló vidéki természettudományi múzeuma átfogóan mutatja be a 4000 km2 területű Bakony hegység flóráját és faunáját. Saját kiadványai, könyvtárának nagy értékű szakkönyv és folyóirat állománya szerves része a város közművelődésének. Az intézmény fenntartója a Megyei Önkormányzat. (5) Ciszterci Rend: Zirc a rend magyarországi központja. A több mint 800 éves múlttal rendelkező szerzetesrend a városban és természetes vonzáskörzetében meghatározó tényező volt, követendő és követhető szellemi és gazdasági kultúrát teremtett 1950-ig. 1989 után ismét érezhetően jelen vannak a város szellemi és kulturális életében. A megújuló barokk templombelső képzőművészeti értékei, a templomban rendezett hangversenyek fontos helyi és idegenforgalmi értéket képviselnek. (6) Reguly Antal Műemlékkönyvtár: felbecsülhetetlen értékű könyvgyűjteménye, a könyvtár berendezése, mint a város nagy értékű műemléke együttesen szolgálja a város közművelődését. Olvasótermében a különböző tudományágak kutatóinak biztosít lehetőséget a kutatásra. Az intézmény fenntartója az Országos Széchenyi Könyvtár. (7) Reguly Antal Szakképző Iskola: az idegenforgalom területén megvalósított programokon való közreműködésükkel teszik gazdagabbá a város kulturális életét. Az intézmény fenntartója a Megyei Önkormányzat. (8) Zirci Német Nemzetiségi Önkormányzat: kulturális értékek, hagyományok ápolása, megismertetése, rendezvények szervezése Zirc város kulturális idegenforgalmi rendezvénysorozata (önkormányzati támogatásúak): •

„ZIRCI BULI” – a család és a barátság fesztiválja: a Pro Urbe díjas, kétnapos, non-profit szabadtéri rendezvény minden korosztályt megszólító programjain rangos fellépők a színpadon, a játszóligetben változatos kézműves- sport- és prevenciós programok, és a színvonalas szolgáltatások vonzzák a városba a húszezernyi hazai és külföldi látogatót 1991 óta. („A BULI ’91” Közhasznú Alapítvány)

•

Bakonyi Betyárnapok: a folklór programok sorában néptánc- népzene- népdal- fúvószenekari és betyáros műsorok, lovas- íjász- gasztronómiai bemutatók, népművészeti vásár és vadpörkölt főző fesztivál várják a vendégeket 1999 óta. (Vállalkozók a Bakonyért Egyesület)

•

Magas-Bakonyi Expo: - A regionális rendezvény fedett kiállításán bemutatkoznak a mezőgazdaság, az ipar, a szolgáltatóipar, a népművészet, a népi iparművészet képviselői, Zirc és testvérvárosainak értékei, - a szabadtéren mezőgazdasági erőgépek, munkagépek. A kiállítást szakmai fórumok, kulturális műsorok színesítik. (Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház, „Békefi Antal” Bakonyi Honismereti és Művelődési Társaskör, TIT Reguly Társaság, EuroWest Kft.)

•

Bányásznap: bányászhagyományokra épülő rendezvénysorozat, melyben bányászati emlékhely koszorúzása, ipartörténeti és fotókiállítások, vájártalálkozó, kulturális, sport és gyermekprogramok, kirakodóvásár és vidámpark várja a város és térsége polgárait 2002 óta. (Polgármesteri Hivatal, Tourinform Iroda, bányaüzemek, intézmények, szervezetek)

•

Bakonyi Turisztikai Konferencia: az idegenforgalmi szezont záró szakmai programon szó esik országos, regionális, térségi és helyi turizmusfejlesztési koncepciókról, a Magas-Bakony hagyományait erősítő programokról, az Európai Uniós csatlakozással kapcsolatos lehetőségekről, pályázatokról 1998 óta. (Polgármesteri Hivatal, Tourinform Iroda, Reguly Antal Szakképző Iskola)

Hagyományos kulturális rendezvénysorozatok •

Tavaszi Napok: a Városi Könyvtár és Művelődési Ház által szervezett hagyományos kulturális rendezvénysorozat (megyei szavalóverseny, képzőművészeti kiállítások a Galériában, előadások)

•

Magas-Bakonyi Napok: éves hagyományőrző kulturális programok a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház és a „Békefi Antal” Bakonyi Honismereti és Művelődési Társaskör szervezésében (a magyar népdal és néptánc ünnepe, fúvós kvintettek és kórusok találkozói, Barokk Napok, tudományos emlékülések, tavaszi-őszi túra)

•

Apátsági orgonakoncertek: a Ciszterci Rend által szervezett éves koncertsorozaton neves művészek szerepelnek

Hagyományos ifjúsági rendezvények (a Zirc Városi Ifjúsági Önkormányzat és Fórum, a Zirci Zabhegyező Gyermekanimátorok és partnereik szervezésében) •

United Games Nemzetközi Ifjúsági Fesztivál: Európa 7 országa és India közös ifjúságpolitikai projektje, csereprogramja a béke, a megértés, a tolerancia és az együttműködés jegyében a közös Európáért 1998 óta.

•

Zirci Diáknap: ifjúságpolitikai program, tapasztalatcsere, ifjúsági találkozók, kortárs segítői műhely, játék 1997 óta.

•

Gyermekkarácsony – Városi Nagykarácsony: karácsonyváró műsoros, kézműves, játékos programok és pályázatok az iskolában, Mindenki karácsonyfája, Szeretet-lángja , karácsonyi terített asztal az Apátság udvarában, gyermekkórusok koncertje a Bazilikában - Zirc és környéke gyermekei, családjai számára 1998 óta.

2. sz. függelék A közművelődésben partnerként résztvevő civil szervezetek, egyesületek, alapítványok, művészeti közösségek 452. sz. Szent Bernát Cserkészcsapat Tölgyesi Alberik – Rákóczi tér 1. Bakonyi Finnbarátok Köre Túri Balázs – Kőrösi Csoma S. u. 5. Bakonyi Lovas Klub Varga Antal – József A. u. 4. Bakonyi Természettudományi Múzeum Baráti Köre Kutasi Csaba – Rákóczi tér 1. „Békefi Antal” Honismereti és Művelődési Társaskör Illés Ferenc – Rákóczi tér 10. Cuha Delta Bluesbreakers együttes Bolla Tibor – Alkotmány u. 14. Erdélyi Baráti Kör Barótért Egyesület Havasi Dezső – József A. u. 18/a. Eszterlánc Néptáncegyüttes – Kőketánc Alapítvány Ringné Müller Anikó – József A. u. 1. Excelsior együttes Bittmann József – Alkotmány u. 14. Fiatal Felnőtt Értelmi Fogyatékosok Klubja Koósné Stohl Ilona – Bajcsy-Zs. u. 9. Magas-Bakonyi Méhész egyesület

„Sziget” Környezetvédelmi Egyesület Dr. Galambos István – Alkotmány u. 33/a. TIT Reguly Társaság Illés Ferenc – Rákóczi tér 10. Vállalkozók a Bakonyért Egyesület Gulyás György – Péch A. u. 7. Városi Fúvószenekar Kovács Dezső – Deák F. u. 26. Városi Nyugdíjas Klub Dr. Katona Péterné – József A. u. 1. Városi Vegyeskórus Péczi Katalin, Géring Klára – József A. u. 1. Vengeance együttes Sili István – Alkotmány u. 14. Vöröskereszt Zirci Területi Szervezete Takács Józsefné – Rákóczi tér 1. Zabhegyező Gyermekanimátorok Egyesülete Zirci Csoport Encz Ilona – Alkotmány u. 14. Zirc Városi Ifjúsági Önkormányzat és Fórum Horváth Tamás, Szémann Zsuzsanna

Illés Ferenc – Rákóczi tér 10. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Barátainak Köre Zirci Szervezete Dombi Ferenc – Alkotmány u. 16. Német Nemzeti Hagyomány és Származáskutató Egyesület Buchwald Jánosné – Petőfi S. u. 6. Özvegyek Klubja Piedl Éva – Bajcsy-Zs. u. 9.

– Alkotmány u. 14. Zirc Városkör Egyesület Koós Gábor – József A. u. 1. Zirci Nagycsaládosok Egyesülete Maradics Vince – Alkotmány u. 14. Zirci Sporthorgász Egyesület Peidl György, Ottó Péter – Petőfi u. 14. Zirci Városvédő és Szépítő Egyesület Findeisz János – Március 15. tér 1.

„A BULI ’91” Közhasznú Alapítvány Encz Ilona – Bajcsy-Zs. u. 9. „Bakony, Te szép hazám” Magyar Parasztköltők Nagy Bálint Alapítványa ifj. Nagy Bálint – Alkotmány u. 39. „Együtt a Könyvtárért” Alapítvány Holl Anna – Ady E. u. 3. Reguly Iskoláért Alapítvány Bagyura Ferenc – Rákóczi tér 5-7. Országzászló Alapítvány Bittmann Károly, Máj János – Luksz S. u. 11. „Zircért” Alapítvány Fürst Lajosné – József A. u. 1. Zirciek az Óvodás Gyerekekért Alapítvány Váradiné Tóth Mária – Alkotmány u. 12. Zirci Napsugarak Alapítvány Wohlfart Zsuzsanna – Rákóczi tér 5-7. Zirci Zeneiskoláért Alapítvány Dr. Horváth Sándor – Deák F. u. 26. Zirc Város Kultúrájáért Alapítvány Dr. Katona Péterné – József A. u. 1.

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének szeptember 29-i rendkívüli ülésére

Recommend Documents