ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2010. szeptember 13–i ülésére
Tárgy: Az állattartás szabályairól szóló önkormányzati rendelet tervezetről szóló tájékoztató Előadó: Sümegi Attila aljegyző Előterjesztés tartalma: rendelet-tervezet Az előterjesztés készítésében részt vett: Sümegi Attila aljegyző, dr. Árpásy Tamás jegyző, Koós Gábor városüzemeltetési ügyintéző, Várszegi Bernadett Építési Osztály vezetője Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ügyrendi, Helyi közéleti, Kistérségi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága;
Láttam:
dr. Árpásy Tamás jegyző
Tisztelt Képviselő-testület! Az állattartás területe széles körű jogszabályanyaggal lefedett terület. A jelenleg hatályos Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének az állattartásról szóló 26/2001.(IX.25) ÖK. rendelete sok esetben tartalmaz olyan rendelkezéseket is, melyeket magasabb rendű jogszabályok szabályoznak. Olyan magatartási viszonyokat, életviszonyokat, melyeket magasabb szintű jogszabályok szabályoznak, helyi rendeleti szinten nem lehet ismételten szabályozni. A jelenleg hatályos rendelet néhány előírása olyan kérdésköröket is szabályoz, melyek nem tartoznak a képviselő-testület jogalkotási autonómiájába, mert azok rendezése a jegyző államigazgatási hatósági feladatköre. A jegyzők állattartással kapcsolatos államigazgatási hatásköreinek részét képező hatásköröket az önkormányzati rendelet nem tartalmazhatja. Több olyan szabályozási kör is volt, amelyek időközbeni jogszabályváltozások miatt kerültek módosításra, illetve azért, mert a hatályban lévő önkormányzati rendelet alkalmazásakor nehézségeket jelentettek. Jelenleg a rendelet tervezetét csak véleményezésre terjesztettem a tisztelt képviselő-testület elé, tekintettel az állampolgárok széles körének érintettségére, valamint arra, hogy a rendelet elfogadását megelőzően a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdése értelmében meg kell küldeni azt véleményezésre az illetékes környezetvédelmi igazgatási szervnek. Fontosnak tartottam továbbá, hogy tisztázásra kerüljenek a birtokvédelem és az állattartási panasz fogalomkörének elhatárolási szempontjai. E szerint a környék lakói nyugalmának zavarása, anyagi kár okozása birtokvédelmi témakör. A birtoklásban zavarás megvalósítása esetén – 1 éven belüli birtokháborítás esetében – a jegyző jár el. Ez esetben a jegyző a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, illetve eltilthatja a birtoksértőt a zavaró magatartás gyakorlásától. A fentiek figyelembevételével teszek javaslatot a Képviselő-testületnek jelen előterjesztésem mellékletét képező rendelettervezet megvitatására, véleményezésére. Zirc, 2010. szeptember 3. Sümegi Attila aljegyző
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének …/2010.(...) önkormányzati rendelete az állattartás szabályairól
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet célja 1. § E rendelet célja, hogy az állatvédelmi, állategészségügyi és építésügyi követelményeket figyelembe véve meghatározza az állattartás helyi feltételeit, elősegítse az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését és biztosítsa, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét, az épített és természetes környezetet ne veszélyeztesse. 2. A rendelet hatálya 2. § (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – Zirc Város közigazgatási területén folytatott valamennyi állattartásra és állattartóra kiterjed. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki: a) a kutatási-kísérleti célra szolgáló, valamint a tudományos ismeretterjesztés és az oktatási demonstráció céljából tartott állatokra, b) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állatokra, c) a vadon élő állatokra d) a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő és terápiás kutyákra, e) a természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatokra, f) az állatkiállításokra, g) a kedvtelésből tartott állatok kereskedésére, és szaporítására, h) az állatpanziókra, állatmenhelyekre, i) a cirkuszi menazsériára, j) az állatkórházra, állatorvosi rendelőkre, k) a vágóhídra, l) az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló mód. 41/1997.(V.28.) FM rendelet 1. sz. függelékének 4. pontjában meghatározott nagy létszámú állattartó telepre, m) a gyepmesteri telepre, és
n)
az esetenként, közvetlen fogyasztás céljából beszerzett, levágásig, de legfeljebb 3 napig, zárt helyen tartott 5 db baromfira. 3. Értelmező rendelkezések
3. § A rendelet alkalmazásában: 1) Állattartás: az állat jogszabályon, vagy polgári jogi jogcímen alapuló tulajdonjogának gyakorlása, felelős őrzése, birtoklása, megfigyelése, az állat gondozása és felügyelete mellett. 2) Állattartó: az állat tulajdonosa, birtokosa, vagy aki az állatot, állatállományt gondozza, felügyeli, ideértve az állat tulajdonosának személyétől eltérő, az állatot ideiglenesen gondozó, felügyelő személyt is, függetlenül a felügyelet jogcímétől. 3) Nagy állat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér, bivaly, strucc, emu. 4) Kis állat: sertés, juh, kecske. 5) Egyéb kis állat: baromfifélék, galamb (kivéve a 8) pont alattiakat). 6) Prémes állat: házi-, mezei és üregi nyúl, nutria, róka, pézsma, nyérc, nyest, görény, csincsilla, angóranyúl, valamint minden olyan kifejezetten a prémjéért, szőréért tenyésztett, vagy tartott állat, amely nem tartozik a 3)-5) pontba. 7) Haszonállat: a tartás céljától függetlenül a 3) – 6) pont alattiak, 8) Kedvtelésből tartott állat: eb, macska, éneklő- és díszmadár, ideértve a sport,- posta,és díszgalambokat, valamint minden olyan állat, amely nem minősül haszonállatnak, védett, vagy veszélyes állatnak. 9) Többlakásos ingatlan: társasház, lakásszövetkezeti vagy osztatlan közös tulajdonú telken álló lakóépület, amely legalább két önálló lakással rendelkezik. II. Fejezet Különös rendelkezések 4. Az állattartás általános szabályai 4. § (1) A város közigazgatási területén állatot – a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is – csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani. (2) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása a vonatkozó építésügyi, közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával történhet. (3) Az építmények, valamint a trágya- és trágyalétároló megvalósítása során alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet 1. melléklete tartalmazza. A védőtávolságot a védett építmény vagy közmű és az állattartásra szolgáló építmény, trágya- és trágyalétároló egymáshoz legközelebb eső pontjai között légvonalban kell mérni. (4) A forrásoktól, természetes vízfolyások partélétől, valamint közcélú vízvezetéki ivóvízellátásra szolgáló víznyerőhelyektől, mért 150 méteren belül haszonállat, 50 méteren belül kedvtelésből tartott állat nem tartható. (5) A város közterületein galamb tartása és etetése tilos. (6) A város közigazgatási területén állattartás a jelen rendelet 2. mellékletében részletezett övezeti besorolásokkal összhangban gyakorolható.
5. §
A haszonállat és a kedvtelésből tartott állat által közterületen vagy közös tulajdonú ingatlan közös használatú részein okozott szennyeződést az állat tulajdonosa vagy a felügyeletét ellátó személy köteles azonnal eltakarítani. 5. Haszonállatok tartása
6. § (1) A város közterületein haszonállat nem tartható, belterületén nagy állat nem legeltethető. Az állatok közterületen csak tulajdonosuk vagy az általa megbízott megfelelő számú felügyelő kíséretében tartózkodhatnak átmenetileg (kihajtás). (2) Ahol haszonállattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek, melléképületek, valamint trágyatároló elhelyezésére előírt védőtávolság az ingatlan méreténél és beépítettségénél fogva nem biztosítható, haszonállat nem tartható. (3) Többlakásos ingatlan közös használatú udvarán haszonállat az egyéb jogszabályi feltételek megléte esetén is csak valamennyi lakó előzetes írásbeli hozzájárulása esetén tartható. (4) Az I. számú övezetben haszonállat nem tartható. (5) A II. övezetben a tartható haszonállatok száma: a) 5 db nagy állat és ezek szaporulata választási korukig, b) 10 db kis állat és ezek szaporulata választási korukig, és c) legfeljebb 60 db egyéb kis állat és prémes állat az állattartó által meghatározott arányban, valamint ezek szaporulata választási korukig. (6) A III. övezetben haszonállat korlátozás nélkül tartható. 7. § Tilos haszonállatot tartani egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, nevelési, oktatási intézmény, élelmiszeripari üzem, vagy vendéglátó egység épületében, udvarán, gyermekjátszótér, sportpálya, strand területén, és ezek telekhatártól légvonalban mért 50 m-es védőkörzetben. 8. § (1) Az állatok tartására szolgáló melléképületnek mosható, tisztítható padozattal, szivárgásmentes és fedlappal ellátott trágya- és trágyalétárolóval kell rendelkeznie. A trágya- és trágyalégyűjtőbe a csapadékvíz befolyását, valamint onnan a trágyalé kifolyását meg kell akadályozni. (2) A trágya- és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni, melyet úgy kell elvégezni, hogy mások jogai ne sérüljenek, továbbá a környezetet ne veszélyeztesse, károsítsa. (3) Az almos trágya tárolására szolgáló trágyagyűjtőnek rendelkeznie kell a csurgalékvíz és a híg trágyalé befogadására alkalmas, megfelelő tárolókapacitású, zárt, vízzáró aljzatú, a talajszint alatt elhelyezett trágyaléaknával. 6. Kedvtelésből tartott állatok tartása 9. § (1) Ingatlanonként a – (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 2 db eb és 3 db macska tartható. (2) Többlakásos ingatlanokban lakásonként 1 db eb és 2 db macska tartható. (3) Többlakásos ingatlanok lakásaiban a (2) bekezdésben meghatározott létszám feletti eb, illetve macska csak az állattartó lakásával közvetlenül szomszédos lakások tulajdonosai 75%-ának előzetes írásbeli hozzájárulásával tartható. (4) Az ebek, macskák szaporulata legfeljebb 3 hónapos korig tartható az előzőekben meghatározott létszám felett. (5) A többlakásos ingatlanok közös tulajdonban levő helyiségeiben, lépcsőházaiban, folyosóin, valamint erkélyen és loggián – amennyiben a lakásszövetkezet, a társasház
szervezeti és működési szabályzata, vagy házirendje, a többlakásos ingatlanok esetében pedig az ingatlanok tulajdonosainak megállapodása másként nem rendelkezik – hobbiállatot tartani, vagy felügyelet nélkül szabadon engedni tilos. (6) A többlakásos ingatlanok közös használatban levő udvarrészein csak az összes lakó előzetes írásbeli hozzájárulásával és az általuk meghatározott módon tartható kedvtelésből tartott állat. 10. § (1) Kedvtelésből tartott állatot tilos bevinni, vagy beengedni: a) élelmiszert előállító, élelmiszert feldolgozó üzemekbe, élelmiszerraktárakba, b) üzletekbe, a kedvtelésből tartott állatok kereskedését kivéve, c) vendéglátóhelyek élelmiszerraktáraiba, előkészítő helyiségeibe, konyháiba, valamint az ügyfélforgalom számára nyitott, vendégfogadásra szolgáló helyiségekbe, utóbbi esetben kivéve, ha a kedvtelésből tartott állat megfelelő, biztonságos elhelyezésének feltételei a közegészségügyi, járványügyi, s állatvédelmi szabályok betartásával biztosítottak. d) piac területére, kivéve, ha az üzemeltető a piac rendjére vonatkozó szabályozásban ettől eltérően nem rendelkezik, e) oktatási, egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, kulturális létesítmény, vagy intézmény területére, f) közigazgatási, köztestületi, hatósági feladatokat ellátó közintézmények területére, g) sportpályák, játszóterek területére, és h) tiltó táblákkal jelzett zöldterületek, sétányok, parkok területére. (2) Kizárólag élelmiszer szállítására szolgáló járművön kedvtelésből tartott állatot szállítani tilos. (3) Tömegközlekedési szolgáltatást végző járművön a szolgáltató hatályos előírásainak figyelembevételével szállítható kedvtelésből tartott állat. (4) Kedvtelésből tartott állatot közterületen szabadon engedni csak a 3. mellékletben meghatározott, a kedvtelésből tartott állatok futtatásra, edzésére kijelölt helyen szabad. (5) Az állattartó, vagy a kedvtelésből tartott állat felügyeletét ellátó személy a belterületi közterületen történő felügyelete során köteles a kedvtelésből tartott állat által okozott szennyeződés eltávolításához szükséges eszközöket (pl. nylonzacskó, lapát, seprű) magánál tartani és azt – felszólításra – a rendőrnek, a közterület-felügyelőnek, vagy a helyszíni bírság kiszabására feljogosított köztisztviselőnek bemutatni, kivéve, ha a kedvtelésből tartott állat szállítására szolgáló eszköz alkalmas a kedvtelésből tartott állat által okozott szennyeződés belterületi közterületre jutásának megakadályozására. (6) Az (5) bekezdésben foglalt kötelezettség nem vonatkozik a 3. számú mellékletben meghatározott, a kedvtelésből tartott állatok futtatására, edzésére, állat illemhelyek céljára kijelölt közterületekre. 7. Az ebtartás egyéb szabályai 11. § (1) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani nem lehet. (2) A felügyelet nélküli, közterületen, vagy üzlet előtt kikötött, valamint a közterületen, szabadon engedett ebeket az 2. függelékben meghatározott személy vagy gazdasági társaság szállítja el. A gyepmesteri tevékenység díjait a 4. melléklet tartalmazza. (3) A befogott ebet – az önkormányzat által kifizetett gyepmesteri szolgáltatás díjának az önkormányzat részére történő utólagos megtérítése mellett – a tulajdonos kiválthatja. A gyepmesteri szolgálat a befogott ebeket 14 napig őrzi, a ki nem váltott ebekkel a megjelölt időtartamon túl az állatmenhely rendelkezik. (4) Az elkóborolt ebek befogására irányuló igényt a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Osztályán lehet bejelenteni.
(5) A közterületen levő elhullott eb elszállításáról a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Osztálya gondoskodik. 8. Ebtenyészet létesítése 12. § (1) Belterületen ebtenyészet létesítéséhez a polgármester engedélyét kell kérni. (2) Az engedélyezési eljárás során a polgármester helyszíni szemlét folytat le. A tartható ebek számának meghatározásakor figyelembe veszi az ingatlan területének nagyságát, az állatok tartására szolgáló helyiségek és a szomszédos ingatlanok határa közötti védőtávolságot. (3) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a telekhatáros szomszédok (tulajdonosok, bérlők, lakáshasználók) hozzájáruló nyilatkozatát, valamint a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI) által elismert ebtenyészet vonatkozásában a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete, vagy szerződött partnerei indokolt véleményét. Más közösséghez tartozás esetén annak az egyesületnek a véleményét, ahol a tenyésztő tag. 9. A rendelet egyes előírásainak megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények 13. § A polgármester a rendelet 4. § (3), (4) bekezdésében meghatározott védőtávolságok be nem tartása esetén kötelezi az állattartót a védőtávolságok betartására. Amennyiben a az állattartó a jogerős határozat ellenére a védőtávolságok betartásáról nem gondoskodik a polgármester az állattartás megszüntetésre kötelezi az állattartót. 14. § (1) A polgármester a 6. § (2)-(4) bekezdéseiben foglaltak be nem tartása esetén az állattartót az állattartás megszüntetésére kötelezi. (2) A polgármester a 8. § (1), (3) bekezdésében foglalt szabályok megsértése esetén az állattartót az állatok tartására szolgáló épület, szükség szerint a trágya- és trágyalétároló átépítésére kötelezi. Amennyiben a kötelezett a jogerős határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, úgy a polgármester a kötelezettet az állattartás megszüntetésére kötelezi. 15. § Aki ebtenyészetet a 12. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott feltételek be nem tartásával létesít, azt a polgármester az ebtenyészet megszüntetésére kötelezi. 10. Szabálysértési tényállások 16. § (1) Aki a 4. § (5) bekezdésében foglaltakat megszegve a város közterületein galambot tart, vagy etet, szabálysértést követ el és 3.000,- Ft-tól 20.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki az 5. § rendelkezését megsértve a közös tulajdonú ingatlan közös használatú részein okozott szennyeződést nem takarítja el 3.000,- Ft-tól 20.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. 17. § (1) Aki a 6. § (1) bekezdésében meghatározott szabályokat megszegi 3.000,- Ft-tól 20.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki a 6. § (5)-(6) bekezdésben meghatározott számú állatnál többet tart, szabálysértést követ el és 3.000,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Aki a 7. §-ban meghatározott védőkörzeten belül tart haszonállatot, szabálysértést követ el és 3.000,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
18.
19. 20. 21.
(4) Aki a 8. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét megszegi, szabálysértést követ el és 3.000,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. § (1) Aki a 9. § (1)-(3) bekezdésben meghatározott számú állatnál többet tart, szabálysértést követ el és 3.000,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki a 9. § (4) bekezdésében foglalt szabályt megszegi, szabálysértést követ el és 3.000,- Ft-tól 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Aki a 9. § (5)-(6) bekezdésében meghatározott szabályokat megszegi, szabálysértést követ el és 3.000,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (4) Aki a 10. § (1) bekezdésében foglalt helyekre kedvtelésből tartott állatot bevisz vagy beenged, szabálysértést követ el és 3.000,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (5) Aki kedvtelésből tartott állatot a 10. § (2)-(3) bekezdésében foglalt szabályok megszegésével szállít, szabálysértést követ el és 3.000,- Ft-tól 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (6) Aki a 10. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettségnek nem tesz eleget, szabálysértést követ el és 3.000,- Ft-tól 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. § Aki a 11. § (1) bekezdésében foglalt szabályt megszegi, szabálysértést követ el és 3.000,- Ft-tól 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. § Aki a kedvtelésből tartott állat gyepmester által történő befogását, vagy elszállítását bármely módon megkísérli megakadályozni, szabálysértést követ el és 3.000,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. § A szabálysértési eljárás lefolytatása a szabálysértési törvényben meghatározott illetékességi szabályoknak megfelelően, az illetékes Jegyző jogosult. III. Fejezet Záró rendelkezések
22. § (1) Ez a rendelet 2010. december 1. napján lép hatályba. (2) A rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének az állattartásról szóló 26/2001.(IX.25) ÖK. rendeletének a 2010. november 30-án hatályos rendelkezései az irányadók. 23. § (1) Az állattartó az állattartást –ha azt e rendelet szerinti tiltott helyen vagy meg nem engedett mértékben folytatja - köteles e rendelet hatálybalépésétől számított, - nagy állatokra vonatkozóan - 1 éven belül, kis állatokra vonatkozóan 5 éven belül, egyéb kis állatra vonatkozóan 10 éven belül megszüntetni, illetve az előírt mértékre csökkenteni. (2) E rendelet hatálybalépésekor már meglévő állattartásra szolgáló építmények és tárgya-, és trágyalétároló esetében a rendelet 1. mellékletében előírt védőtávolságokat 2011. december 31-ig kell az állattartónak biztosítania. 24. § Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének az állattartásról szóló 26/2001.(IX.25) ÖK. rendelete. Zirc, 2010. szeptember …..
Ottó Péter polgármester
dr. Árpásy Tamás jegyző
1. melléklet a ……./2010. ( ) önkormányzati rendelethez Az állattartás céljáró szolgáló építmények kialakítása esetén meghatározó védőtávolságok Az állattartás céljáró szolgáló építmények kialakítása esetén a lakóépülettől, ásott, vagy fúrt kúttól, ivóvíz gerincvezetékétől számított kötelező védőtávolságai:
Nagy állat Kis állat Ebtenyészet Egyéb kis prémes állat
Lakóépülettől
Ásott, fúrt kúttól
Vízvezetéktől
10 m
15 m
5m
10 m
15 m
5m
5m
15 m
5m
állat,
Tárgya-, és trágyalétároló kialakítása esetén a lakóépülettől, ásott, vagy fúrt kúttól, vízvezetéktől számított kötelező védőtávolságai:
Trágya-, trágyalé tároló
és
Lakóépülettől
Ásott, fúrt kúttól
Vízvezetéktől
10 m
20 m
5m
2. melléklet a ……./2010. ( ) önkormányzati rendelethez Övezeti besorolás I. övezet Ady u. Akácfa u. Arany J. u. Alkotmány u. Állomás u. Árpád u. Bajcsy-Zs. u. Bakonybéli u. Bartók u. Berek u. III. Béla u. Béke u. Békefi u. Boksa u. Borzavári u. Batsányi köz Bányász u. Bercsényi u. Ciklámen u. Csikász köz Damjanich u. Deák F. u. Egry J. u. Erdész u. Erdőalja u. Eötvös u. Erzsébet királyné u. Faller J. u. . Fáy utcai lakótelep Fenyőfa u. Gábor Á. u. Gyóni G. u. Háromhegyi u. Hóvirág u. Hunfalvy u. Hűség u. . Irtás u. János tanyai utca Jókai u. József A. u. Kálvária u. Kinizsi u. Kodály Z. u. Kórház u.
Kőrisfa u. Kőrösi Cs. u. Köves J. u. Kertész u. Kisfaludy köz Kossuth u. Köztársaság u. Liliom köz Liszt F. u. Lóczy u. Luksz S. u. Március 15. tér Malom u. Munkácsy u. Nagy L. u. Park u. Pápay J. u. Petőfi u. Pacsirta u. Pázmándy u. Péch A. u. Pintérhegyi erdősor Pipacs u. Rákóczi tér Reguly A. u. Rómer F. u. Simon I. u. Som u. Ságvári u. Selmeczi u. Som u. Szeptember 6. u. Széchenyi u. Szabadság u. Szikla u. Táncsics u. Thury Gy. u. Tölgyfa u. Tövis u. Tőzike u. Vadász u. Vitális u. Vak Bottyán u. Vasút sor Vasvári u. Vásártéri u. Viola u. Wathay u. Zrínyi u. Kardosrét kertvárosi övezeti telkei
II. övezet: Városrészek: Akli Kardosrét falusi lakóövezeti telkei Tündérmajor III. övezet: Zirc város külterülete Mezőgazdasági üzemi besorolású terület
3. melléklet a ……./2010. ( ) önkormányzati rendelethez Kedvtelésből tartott állatok futtatásra, edzésére kijelölt hely az 1902 hrsz-ú ingatlan.
4. melléklet a ……./2010. ( ) önkormányzati rendelethez A gyepmesteri tevékenység díjai 1) Eb befogási díja: 2) Befogáshoz használt bódító szer ára: 3) 14 napi ellátás díja: 4) Elhullott eb szállítási díja: 5) Eb végső elaltatási díja:
1520,- Ft+Áfa 3540,- Ft+Áfa 3775,- Ft+Áfa a befogadó és a szállító számlája alapján állatorvosi számla alapján
1. függelék a ……./2010. ( ) önkormányzati rendelethez
Egyes, az állattartásra vonatkozó magasabb szintű jogszabályok jegyzéke − − − − − − − − − − − − − − − − − − −
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló mód. 1998. évi XXVIII. törvény Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló mód. 2008. évi XLVI. törvény Az állattenyésztésről szóló mód. 1993. évi CXIV. törvény Az egyes szabálysértésekről szóló mód. 218/1999.(XII.28.) Korm. rendelet A települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló mód. 245/1998.(XII.31.) Korm. rendelet Az állatvédelmi hatóság kijelöléséről szóló mód. 334/2006.(XII.23.) Korm. rendelet Az állatvédelmi bírságról szóló mód. 244/1998.(XII.31.) Korm. rendelet A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010.(II.26.) Korm. rendelet A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló mód. 32/1999.(III.31.) FVM rendelet A tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló mód. 119/2007.(X.18.) FVM rendelet A kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásának állat-egészségügyi szabályairól szóló 147/2004.(X.1.) FVM rendelet Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló mód. 41/1997.(V.28.) FM rendelet A veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008.(XII.20.) FVM rendelet Az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló mód. 3/2001.(II.23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet A veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999.(VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet A méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003.(VI.27.) FVM rendelet A méhészetről szóló 15/1969.(XI.6.) MÉM rendelet A fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló mód. 64/1998.(XII.31.) FVM rendelet A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvései program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló mód. 59/2008.(IV.29.) FVM rendelet (trágyatárolás szabályai)
2. függelék a ……./2010. ( ) önkormányzati rendelethez Zirc város közigazgatási területén a gyepmesteri teendőket az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. (8000 Székesfehérvár, Homoksor 7.) végzi.
