ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. szeptember 27–i ülésére
Tárgy: Többcélú kistérségi megállapodás jóváhagyása Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Előadó: Horváth László polgármester Szavazás módja: minősített többség Az előterjesztés elkészítésében részt vett: BÖSZ Jegyzői Kollégiuma Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Oktatási, Kulturális és Közművelődési Bizottság Gazdasági, Idegenforgalmi és Környezetvédelmi Bizottság Ügyrendi és Igazgatási Bizottság
Láttam: Dr. Árpásy Tamás jegyző
Tisztelt Képviselő- testület! A BÖSZ Jegyzői Kollégiuma a Zirci Többcélú Kistérségi Társulás (továbbiakban: Társulás) Társulási Tanácsának 2004. szeptember 15- én elfogadott döntésének megfelelően a Belügyminisztérium módosító javaslatait figyelembe véve, illetve a Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatallal konzultálva elkészítette a Társulás társulási megállapodása módosításának tervezetét. A tervezet az eredetihez képest kiegészülne a Belügyminisztérium által kiírt, a Társulást 115. millió Ft- al támogató megnyert pályázat 115. millió Ft-jának megfelelő felhasználását, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. élvi CXXXV: tv.- nek való megfelelést biztosító feltételekkel. Kimaradnának viszont a Társulás által nem vállalandó bizonyos feladatok. A Társulás Társulási Tanácsa 2004. szeptember 25- én dönt a módosításról. A módosított társulási megállapodás érvényességéhez azonban elengedhetetlen a társult önkormányzatok képviselő- testületeinek jóváhagyó döntése. A módosított társulási megállapodást a jóváhagyó képviselő- testületi határozatokkal együtt 2004. szeptember 30- ig kell a Belügyminisztérium számára megküldeni. Az alábbi társulási megállapodás- tervezet a BÖSZ Jegyzői Kollégiuma által kidolgozott, véglegesnek szánt változat. A Társulási Tanács ülésén esetlegesen elfogadott egyéb módosításokról természetesen pontosan tájékoztatom Tisztelt Képviselő- társaimat a 2004. szeptember 27- i testületi ülésen. Kérem a határozati javaslat megvitatását. Zirc, 2004. szeptember 23. Horváth László Polgármester
Határozati javaslat …../2004.(IX.27.) Kt. számú határozat
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadja a 2004. május 25-én kelt Zirc Kistérségi Többcélú Társulás Megállapodását – mint alap-megállapodást - , valamint az előterjesztés alapján a módosított Társulási Megállapodást. A Képviselő-testület utasítja a Polgármestert a szükséges adminisztratív teendők ellátására és felhatalmazza, hogy a véglegesített Társulási Megállapodást az Önkormányzat képviseletében aláírásával lássa el. Határidő: 1. pont esetében: azonnal, 2./ pont esetében: 2004. szeptember 29. Felelős: Horváth László polgármester
ZIRC KISTÉRSÉGI TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA A ZIRC kistérség önkormányzatai - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. sz. 41.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás, valamint a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. tv. 16.§-a alapján – abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, és az önkormányzatok e megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebben, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb színtű ellátást és szolgáltatást, testületeik döntése alapján társulási megállapodást kötnek. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A jelen megállapodás 1. számú mellékletében felsorolt települési önkormányzatok önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati többcélú kistérségi társulást hoznak létre. A társulás határozatlan időre jön létre. A kistérségben működő települési önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező többcélú társulást hoznak létre (a továbbiakban: kistérségi társulás) a kistérség területének összehangolt fejlesztésére (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására); térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, intézmények fenntartására, valamint a településfejlesztés összehangolására. A többcélú kistérségi társulásban résztvevő települési önkormányzatok együttműködést vállalnak a többcélú kistérségi társulások 2004. évi ösztönző támogatásáról szóló pályázat benyújtásától számított legalább 3 évig. A Társulás tagjai kötelezettséget vállalnak arra, hogy a területfejlesztéssel összegfüggő feladatokat az összes az adott kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat részvételével kilépés, vagy a társulás megszüntetése nélkül legalább 3 évig ellátják.
2. A Társulás neve: ZIRC Kistérségi Többcélú Társulása (továbbiakban: Társulás).
3. A Társulás székhelye: 842o Zirc, Március 15. tér 1. A Társulás tagjai és azok székhelye: Önkormányzat neve
Székhelye
Képviselő Polgármester 1. Bakonybél 8427 Bakonybél, Jókai u. 2. Baky György 2. Bakonynána 8422 Bakonynána, Alkotmány u. 31. Kropf Miklós 3. Bakonyoszlop 8418 Bakonyoszlop, Kossuth u. 26. Wolf Ferenc 4. Bakonyszentkirály 843o Bakonyszentkirály, Kossuth u. 69. Csillag Zoltán 5. Borzavár 8428 Borzavár, Fő u. 43. Dombi László 6. Csesznek 8419 Csesznek, Vár u. 42. Szalai Ferenc 7. Csetény 8417 Csetény, Rákóczi u. 3o. Albert Mihály 8. Dudar 8416 Dudar, Rákóczi u. 19. Simon Mihály 9. Eplény 8413 Eplény, Veszprémi u. 64. Fiskál János 1o. Jásd 8424 Jásd, Dózsa Gy. U. 1. Nagy Csaba 11. Lókút 8425 Lókút, Bem u. 25. Surányi Mihály 12. Nagyesztergár 8415 Nagyesztergár, Radnóti u. 58. Csaba Mihály 13. Olaszfalu 8414 Olaszfalu, Váci M. u. 17. Máhl Ferenc 14. Pénzesgyőr 8426 Pénzesgyőr, Fő u. 41. Busz János 15. Porva 8429 Porva, Kőrisfa u. 1o. Répás Imre 16. Szápár 8423 Szápár, Rákóczi u. 1.a. Fábik Ferenc 17. Zirc 842o Zirc, Március 15 tér 1. Horváth László 4. A Társulás működési területe: a 244/2003 ( XII. 18. ) Korm. Rendeletben meghatározott Zirc kistérség. 5. A Társulás bélyegzője: Zirc Kistérségi Többcélú Társulása felirattal ellátott körbélyegző, középen a Magyar Köztársaság címerével. 6. A Társulás jogi személyként működő részben önálló, teljes jogkörű önkormányzati költségvetési szerv, melynek pénzügyi-gazdasági feladatait a Zirc Városi Polgármesteri Hivatal látja el. 7. A Társulás képviseletét a Társulás elnöke, akadályoztatása esetén elnökhelyettese, mindkettőjük akadályoztatása esetén a Társulás Tanácsa által megbízott polgármester látja el. 8. A Társulás vagyonát a Társulás, mint költségvetési szerv Alapító Okirata tartalmazza. 9. A megállapodásban meghatározott önkormányzati feladatok ellátásáról a Társulás gondoskodik.
II. A TÁRSULÁS CÉLJA ÉS FELADATA 1. A Társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei a közös céloknak megfelelő hatékony és eredményes tevékenység érdekében jelen megállapodásban rögzített eljárásban és módon szervezik és oldják meg, hangolják össze a települési önkormányzatok alábbi feladatait, (hatásköreit): -
területfejlesztés, egészségügyi- és szociális ellátás, gyermek- és ifjúságvédelem, alapfokú oktatás-nevelés, település- és területrendezés, belső ellenőrzés
2. A Társulás az e megállapodásban foglalt feladatokat a megalakulásától fogva végzi és folyamatosan törekszik az együttműködés körének bővítésére. A Társulás működésének alapcéljaként rögzíti, hogy a teljességre törekszik, s e célnak rendeli alá a birtokában lévő erőforrásokat. 3. A Társulás az 1. pontban meghatározott feladatellátása során -
szakmai és komplex program előkészítő, javaslattevő, programmenedzselő, koordináló, döntést hozó, a döntések végrehajtását figyelemmel kísérő és végrehajtó tevékenységet folytat.
4. E megállapodás 1. pontjában meghatározott feladatok tekintetében a Társulás, a Zirci kistérségre az összehangolt és szervezett feladatellátás érdekében összehangolt térségi – a megállapodásban rögzített szolgáltatásokra vonatkozó – egybevont adatbázist működtet. Az adatbázissal szemben támasztott követelmény, hogy alkalmas legyen a térségi, ágazati tervek, projektek elkészítésére és biztosítsa a megalapozott elemzés feltételeit.
III. A TÁRSULÁS RÉSZLETES FELADATAI III/A. A Társulás döntést előkészítő, koordináló és végrehajtás szervező feladata 1. A Társulás a feladata megvalósítása során az e fejezet 2-6 pontjaiban foglaltak szerint jár el. 2. A programok tervezése és előkészítése során számba kell venni, hogy: - milyen önkormányzati erőforrások vehetők igénybe a célok megvalósításához, - milyen egységes kedvezmény vagy támogatási rendszer kidolgozása és működtetése indokolt, - fel kell kutatni a szóba jöhető állami és nem állami külső és helyi forrásokat, - vizsgálni kell, hogy más kistérségekkel történő együttműködésnek milyen lehetséges eljárása és módozata lehet, az ilyen irányú alternatíva elemzését előnyeivel és hátrányaival számba kell venni, - a tervezés során a Társulás települései és más érintettek érdekviszonyait fel kell tárni, az érdekeket össze kell hangolni, - a programtervezésnél a lehetséges együttműködők teljes körét fel kell tárni. 3. A Társulás a program programmenedzselés során:
előkészítés
munkafázisát
követően,
a
- figyelemmel kíséri és az elbírálásig gondozza a projekteket (útját figyelemmel kíséri, a szükséges hiánypótlásokat teljesíti), - gondoskodik a döntést követően a végrehajtás érdekében szükséges szerződések megkötéséről, az önkormányzati szabályozások előkészítéséről, - a megvalósítás érdekében szükséges pályázati kiírások előkészítéséről és a pályázatok lebonyolításáról.
4. A Társulás koordináló feladatkörében – a cél megvalósulásáig, majd ha folyamatos működtetést kíván, a működtetés során valamennyi résztvevő munkáját összefogja, szervezi. 5. A Társulás a döntések végrehajtása és figyelemmel kísérése során: - komplex módon elemzi a végrehajtást, a cél megvalósulása szempontjából, - a végrehajtás tapasztalatai alapján - a hatékonyabb és magasabb szintű ellátás biztosítása céljából - a Társulás Tanácsát összefoglaló elemzéssel és javaslattal tájékoztatja. 6. A döntésekhez a Társulás felhasználja az információs térségi adatbázist, annak kialakításáig a Társulásban résztvevő önkormányzatok jegyzői közreműködésével kell az elemzéshez szükséges adatbázist összegyűjteni. III/B.
Ágazati feladatok Területfejlesztési feladatok A kistérségi társulás területfejlesztési feladatkörében összehangolja a társulás tagjai, azok területfejlesztési társulásai és a kistérség területén működő gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Ennek keretében: 1. Vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét, adottságait. 2. Kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve ennek figyelembevételével készített területfejlesztési programját, ellenőrzi azok megvalósítását. 3. A kistérségi területfejlesztési program figyelembevételével előzetesen véleményt nyilvánít a meghirdetett központi, regionális és megyei pályázatokra az illetékességi területéről benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban. 4. Megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzati társulásokkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására, és megvalósítására.
5. Pénzügyi tervet készít a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében, elősegíti a fejlesztési források hatékony, a települések szoros együttműködését elősegítő felhasználását. 6. Közreműködik a kistérségben válsághelyzetek kezelésében.
kialakult
társadalmi
és
gazdasági
7. Koordinálja a kistérségben működő társulások és más – a területfejlesztésben érdekelt – szervezetek együttműködését, együttműködik az állami és civil szervezetekkel 8. A kistérségben összegyűjti és további előkészítésre alkalmassá teszi a gazdasági és társadalmi szervezeteknek a fejlesztési programokkal, projektekkel kapcsolatos elképzeléseit. 9. Folyamatosan kapcsolatot tart a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetével, a regionális fejlesztési ügynökséggel, a kistérségi megbízottakkal, a kistérségben működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében. 10. Kapcsolatot tart a megyei és a regionális fejlesztési tanáccsal. 10.Véleményt nyilvánít a megyei, illetve regionális fejlesztési koncepciókról, programokról, különösen azoknak a kistérség területét érintő intézkedéseit illetően. 11. Forrásokat gyűjthet a kistérségi társulás működtetéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához. 12. Képviseli a kistérséget más, területfejlesztési döntések meghozatalára hatáskörrel rendelkező szervezeteknél. 13. Pályázatot nyújthat be a kistérség fejlesztéséhez kapcsolódó források igényléséhez. 14. Vállalja, hogy a Társulás a 2; 3; 4; pontjaiban meghatározott ügyekben egyhangúlag dönt. Ennek hiányában a tanács 30 napon belül megismételt ülésén a Társulás szavazati jogú tagjai minősített többségének támogató szavazatával dönt. 15. Zirc Városi Önkormányzat Polgármestere a Kistérségi Fejlesztési Társulás döntéshozatali eljárása során a 11. és a 13. pontokban
foglaltakkal kapcsolatos döntések tekintetében egyetértési joggal rendelkezik. Egészségügyi feladatok 1. A Társulás megfigyelő rendszert tart fenn, illetve működtet, amelynek célja a kistérség egészségügyi helyzetének a figyelemmel kísérése, a lakosság egészségügyi helyzetének romlása esetén felvilágosítás szervezése, tanácsadó rendszer működtetése az egészségre ártalmas rizikófaktorok csökkentése érdekében. 2. A Társulás olyan figyelő-rendszert működtet, amely figyelemmel kíséri a szakellátás kapacitás kihasználtságát, összehangolja a kistérségi szakellátás kapacitás igényeket. 3. A Társulás dolgozza ki a kistérségre kiterjedő szolgáltatás-szervezési koncepciót, alapul véve a települési szolgáltatás-szervezési koncepciókat, illetve összehangolja a települési szolgáltatás-szervezési koncepciókat. 4. Az egészségügyi alapellátás körzetei kialakításának kijelölése. Területi védőnői szolgálat működtetése.
összehangolása.
5. Háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálat térségben történő egyeztetett fenntartása, működtetése. 6. A térségben összehangolt hétközi, illetve hétvégi orvosi ügyelet működtetése. 7. Térségre kiterjedő illetékességgel rendelkező rehabilitációs bizottság működtetése. 8. A térségben egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése. 9. A Társulás gondoskodik a térségben a foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálatok megszervezéséről. 10. A Társulás gondoskodik a térségben az iskola-egészségügyi ellátás szervezéséről. 5. Információs hálózatot működtet, mellyel a helyben szokásos módon információt nyújt a társult önkormányzatoknak azok által fenntartott intézményeknek, illetve a kistérség területén működő intézményeknek, (fenntartótól függetlenül) a feladatellátás folyamatáról és eredményéről.
6. Pályázatot nyújthat be és figyeli az esetleges pályázati lehetőségeket és segíti a társulásban részt vevő önkormányzatokat a pályázat elkészítésében. 7. Vizsgálják a közös intézménylétrehozás és működtetés lehetőségeit. 8. A Társulás szervezi a Társulás tagjai intézményei szakmai tevékenységének mérését és értékelését. 9. Egyeztető fórum szerepét tölti be az egészségügyi alapellátás biztosítására kötött megállapodások során a kistérség önkormányzatai között esetlegesen felmerülő viták elintézésében. 10. Kistérségi egészségügyi adatbázist hoz létre.
Szociális feladatok 1. A Társulás összehangolja a kistérség területén a szociális tevékenységet és szolgáltatásokat végző intézmények fejlesztését, szolgáltatásainak biztosítását, működtetését és működését. 2. A Társulás közösen biztosíthat egyes szociális alap- és szakosított ellátásokat. 3. A Társulás lehetőségeit.
vizsgálja
a
közös
intézménylétrehozás
és
működtetés
4. A Társulás gondoskodik a térségre kiterjedő feladat ellátási körzettel rendelkező időskorúak otthonának létrehozásának előkészítéséről, a tárgyi, személyi feltételek biztosításáról, az előkészítést követően dönt annak létrehozásáról és fenntartásáról. 5. A Társulás a kistérség területén megszervezi a házi gondozást, a szükséges tárgyi, személyi feltételeket koordinálja, kialakítja és működteti a helyesítés rendszerét. 6. A Társulás kistérségi szinten működteti a figyelőrendszeres gondozást. 7. A Társulás koordinálja a kistérségben a családsegítő központok létrehozását.
8. A Társulás gondoskodik a kistérségben átmeneti szálló létrehozásának előkészítéséről, majd az előkészítést követően dönt annak létrehozásáról és működtetetéséről, és ennek keretében biztosítja a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, gyakorolja a fenntartói irányítási és törvényességi ellenőrzési jogokat. 9. A Társulás segíti és koordinálja a térségben az etnikai programok kidolgozását. 10. A Társulás Zirc kistérségben gondoskodik átmeneti gondozást, elhelyezést biztosító szociális intézmények létrehozásáról, működtetéséről, gyakorolja a fenntartói jogokat, illetve a törvényességi ellenőrzési jogokat ezen intézmények tekintetében. 10.A Társulás megszervezi és koordinálja a házi betegápolást Zirc kistérségben. 11. A Társulás megszervezi és koordinálja a szociális étkeztetést azokon a településeken, amelyeken ezt önállóan nem tudják biztosítani. 12. A Társulás a szociális intézmények támogatására pályázatot nyújthat be. 13. A Társulás látja el a Társulásba belépett társult önkormányzatok esetén a fenntartói törvényességi ellenőrzési feladatokat. 13. A Társulás szervezi a Társulás tagjai intézményei szakmai tevékenységének mérését értékelését és ellenőrzését. 14. A Társulás egyeztető fórum szerepét tölti be a kistérség önkormányzatai között, a szociális ellátás biztosítására kötött megállapodások végrehajtása során esetlegesen felmerülő viták elintézésében. 15. A Társulás kistérségi adatbázist hoz létre. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok 1. A Társulás összehangolja a kistérségben a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát és a fejlesztéseket. 2. A Társulás közösen biztosít egyes gyermekjóléti alapellátásokat: - gyermekjóléti szolgálat, - gyermek napközbeni ellátása, - gyermekek átmeneti gondozása.
3. A Társulás szervezi a máshol igénybe vehető szolgáltatásokhoz való hozzájutást. 4. A Társulás gyermekvédelmi pályázatokat nyújthat be. 5. A Társulás szakmai tanácskozásokat szervez a kistérség gyermek- és ifjúságvédelmi szakemberei számára. 6. A Társulás kistérségi adatbázist hoz létre.
Közoktatási feladatok 1.
A társult önkormányzat közreműködik a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátásában: a) gondoskodik a megállapodási szerződésben megfogalmazottak betartásáról, betartatásáról b) összehangolja a pedagógiai szakszolgálati feladatokat c) megbízza a szakszolgáltató intézményt a feladattal, rendszeres kapcsolatot tart vele d) gondoskodik a képzett szakemberek biztosításáról, továbbképzés megszervezéséről e) ellenőrzi a feladattal megbízott szakszolgáltatási ellátó intézmény munkáját, arról tájékoztatja a jegyzőt. f) kapcsolatot tart a megyei szakszolgálatot ellátó intézménnyel. 1.1. Feladat a logopédiai ellátás területén a) A beszédindítás, a beszédhibák javítása, nyelvi kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása. b) A gyermekek, tanulók szűrésének megszervezése c) A logopédiai csoportok megszervezése 1.2. Feladat a gyógy testnevelés ellátása területén: a) A gyermekek, tanulók speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása az iskolaorvosi, vagy szakorvosi szűrővizsgálat alapján b) A rászoruló tanulók felmérésének megszervezése. c) A gyógy testnevelési csoportok megszervezése a Kt – ben előírt létszám és óraszám megtartásával.
2.
Információs hálózatot működtet, mellyel információt nyújt a társult önkormányzatok által fenntartott intézményeknek a feladatellátás folyamatáról és eredményéről.
3.
A pedagógiai szakszolgálati feladatok hatékony és színvonalas ellátása érdekében központi eszköztárat hoz létre, és működteti az eszköztári szolgáltatást. Az eszköztár is elősegíti a hatékony gazdálkodást és működtetést.
4. Összehangolja a pedagógiai szakszolgálati feladatok heti/havi óraterveit. 5. 6.
Szakmai napokat szervez. Utazó szaktanácsadót biztosít, különösen a fent meghatározott feladatok területén.
7. Kialakítja és működteti a közoktatási intézmények tekintetében a helyettesítés rendszerét. Ellátja a társult önkormányzatok esetén a fenntartói törvényességi ellenőrzési feladatokat. 8.
Pályázatot nyújt be a pedagógiai szakmai szolgáltatás feladataira a Veszprém Megye Közoktatásáért Közalapítványhoz, és további pályázati források bevonására törekszik. Pénzügyi-gazdasági ellenőrzési feladatok
1. Végzi a társult önkormányzatok intézményeinél a pénzügyi-gazdasági ellenőrzést, a cél-, téma- és utóvizsgálatot, továbbá a Polgármesteri Hivataloknál és a Körjegyzőségeknél függetlenített belső ellenőrzési feladatokat. 2. Előkészíti a vizsgálati programot és a megbízólevelet. Elvégzi az előkészítés egyéb feladatait. 3. Írásba foglalja az ellenőrzés megállapítását, indokolt esetben felveti a felelősség megállapítását. 4. Ellátja a realizáló tárgyalással kapcsolatos feladatokat. 5. Igény szerint elkészíti a képviselő-testületi tapasztalatairól szóló tájékoztatót.
ülésre
az
ellenőrzés
6. Részt vesz az önkormányzat külső ellenőrzését végző vizsgálatok realizáló tárgyalásain, a tapasztalatok feldolgozásában és hasznosításában. 7. Pályázat benyújtása a Társulás működéséhez szükséges költségek biztosítása céljából. IV. A TÁRSULÁS TAGSÁGI VISZONYAI, SZERVEZETE A tagsági jogviszony keletkezése 1. A Társulásban résztvevő települések képviselő-testületi határozattal mondják ki a Társulásban való részvételüket. 2. Az önkormányzatok a saját belső szabályzatuk szerint hagyják jóvá a pénzügyi kötelezettségvállalással járó, a Társulás vagyonán és forrásain túli, az önkormányzatok külön többlet finanszírozását érintő döntéseket. A tagsági jogviszony megszűnése 1. A Társulásból bármelyik résztvevő, a képviselő-testület kilépésre vonatkozó határozata megküldésével az év végén kiléphet. A közoktatási feladatellátása tekintetében a kilépésre vonatkozó határozatot a tárgyév július 01-augusztus 31. közötti időszakában kell meghozni. A kilépésre vonatkozó határozatot legalább 6 hónappal a kilépést megelőzően kell a Társulás képviseletét ellátó személynek írásban bejelenteni. 2. A Társulási tagság megszűnik, - ha a település megszűnik, összeolvad vagy egyesül, - ha a társulási tagság a Társulás megszűnését kimondja, s azt a Társulást képező települések képviselő-testületei megerősítik határozatukkal, társult önkormányzatok minősített többséggel hozott - A határozataikkal kizárhatják azt a képviselő-testületet, amely ha a társulás céljainak megvalósításához szükséges pénzügyi alapba történő kötelező befizetést (több mint hat hónap) elmulasztja ák, vagy a cél megvalósításához szükséges többletforrás befizetési kötelezettségének a Társulás tagja a Társulás döntésében megjelölt határidőben ismételt
felhívásra nem tett eleget. e jogcímen történő tagsági viszony megszűntetéséhez az összes szavazati arányhoz viszonyított többségi szavazat szükséges. A tagság a döntés kézbesítésével szűnik meg. 3. Nem szüntethető meg a tagság mindaddig, amíg az a tag, amely visszatérítendő támogatásban részesült, a visszafizetési kötelezettségét nem teljesíti. A Társulás tagnyilvántartása 1. A Társulás tagjait nyilvántartásba kell venni, amely a határozatképesség és szavazati jog megállapításának alapja is. 2. A megállapodás 1. sz. mellékletét képező tagnyilvántartás a következőket tartalmazza: - az önkormányzat megnevezését, székhelyét, - belépés időpontját, - az alapba évente folyamatosan fizetett összeget és a végleges támogatásként kapott összeget, - a tagság megszűnésének időpontját, - a szavazati jogosultságot és mértékét. 3. A tagnyilvántartást a társulás munkaszervezete vezeti. A Társulás szervei 1. A Társulás szervei a Társulás Tanácsa, a Társulás elnöksége, elnöke, elnökhelyettese(i), a Társulás szakmai, az ágazati közszolgáltatási feladatokat előkészítő szakmai és eseti bizottsága(i). valamint a Társulás munkaszervezete. 2. A Kistérségi Többcélú Társulás Tanácsa a területfejlesztési feladatok ellátása tekintetében egyben a Kistérségi Területfejlesztési Tanácsként szerveként is működik. A Kistérségi Területfejlesztési Tanács működésére a területfejlesztési törvényben foglaltakat alkalmazza. Társulási Tanács A Társulás vezető szerve a Társulás Tanácsa. A Tanács tagjai a társult önkormányzatok mindenkori polgármesterei. Ha a Tanács tagja, a polgármester akadályoztatva van, a Tanácshoz külön megbízás, illetve felhatalmazás nélkül az
adott település képviselő-testületének alpolgármestere jár el. A helyettesként eljáró alpolgármester jogai és kötelességei azonosak a polgármester jogaival és kötelességeivel. A Tanács tagja a mindenkori polgármester, saját és az alpolgármester egyidőben történő akadályoztatása esetén meghatalmazással, képviselettel az adott település képviselő-testületének tagját megbízhatja. A meghatalmazás teljes körű, és részleges körű lehet. A részleges meghatalmazást írásban kell benyújtani, s annak a meghatalmazás terjedelmét egyértelműen és konkrétan tartalmaznia kell. Társulás Elnöksége A Társulás elnöksége: 3 tagú. A Társulás elnökségének tagja az elnök és az elnökhelyettes(ek) tisztségüknél fogva. A Társulás Tanácsa elnökségi tagja személyére bármely társulási tanácstag javaslatot tehet. A Társulási Tanács elnökségének tagja az lesz, aki az összes szavazatok számához viszonyított többségi szavazatot megkapja. Ha a megválasztható tagok számához viszonyítva több jelölt kapja meg a többségi szavazatot, akkor tag az, vagy azok javasoltak lesznek, aki, vagy akik a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén az azonos szavazatot elnyerők között a sorrendet újabb szavazással kell eldönteni. Az újabb szavazás során a több szavazatot kapó válik az elnökség tagjává. A Társulás elnöksége közreműködik a Társulás Tanácsa ülésének előkészítésében, kapcsolatot tart a Társulás Tanácsa tagjaival, és közreműködik a döntések végrehajtásában. Társulás Elnöke A Társulás elnöke egyben az elnökség elnöke. Az elnököt a Társulási Tanács saját tagjai sorából, az önkormányzati választási ciklus idejére választják meg. Az elnök személyére a Tanács bármely tagja javaslatot tehet. A Társulás elnökének megválasztásához a Társulás eredeti szavazati számához viszonyított többség szükséges. A Társulási Tanács elnöke képviseli a Társulást. Távolléte, vagy akadályoztatása esetén a Társulás képviseletét külön meghatalmazás nélkül a Társulás elnökhelyettese látja el. Az elnök részletes feladatát és hatáskörét a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. Társulás Elnökhelyettese A Társulási Tanács az önkormányzatok választási ciklusának idejére a saját tagjai sorából két elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettesek személyére a
Tanács bármely tagja javaslatot tehet. A Társulás elnökhelyettesének megválasztásához a Társulás összes szavazatai számához viszonyított többség kell. Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg azt, hogy a két elnökhelyettes közül melyik helyettesíti az elnököt. Eseti Munkabizottság 1. A kistérség sajátos, egy vagy több konkrétan meghatározott feladatának előkészítésére és végrehajtására a kistérségi tanács eseti munkabizottságot hozhat létre. 2. A munkabizottság tagjainak száma az 5 főt nem haladhatja meg. Feladatait és működését a létrehozó társulási tanácsi határozatban kell megállapítani. A Tanács a létrehozással egyidőben, az eseti munkabizottság tagjait az állandó bizottsági tagok választására vonatkozó szabályok szerint megválasztja. Társulás Munkaszervezete 1. A többcélú társulást működtető valamennyi önkormányzat Képviselőtestülete vállalja, hogy a megállapodásban rögzített közszolgáltatási feladatok és a területfejlesztési feladatok ellátására egy közös szakmai munkaszervezetet működtet. A szakmai munkaszervezet keretében külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint működhetnek a minisztériumoknak, illetve területi szerveinek a kistérségben fejlesztési, szervezési, ügyfélszolgálati feladatokat ellátó hálózati munkatársai, valamint az önkormányzat területfejlesztési társulás munkatársa. 2. A Társulási Tanács feladatainak végrehajtását és döntéseinek előkészítését a kistérségi székhely település önkormányzata képviselő-testületének hivatala látja el. 3. A hivatal, mint munkaszervezet feladata különösen: a) a Társulási Tanács üléseinek, döntéseinek előkészítése, b) a kistérségben összegyűjti és további előkészítésre alkalmassá teszi a gazdasági és társadalmi szervezeteknek a fejlesztési programokkal, projektekkel kapcsolatos elképzeléseit, c) folyamatos kapcsolatot tart a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetével, a regionális fejlesztési ügynökséggel, a kistérségi megbízottakkal, a kistérségben működő közigazgatási szervezetekkel,
intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében, d) a kistérségben lévő egyes önkormányzatoktól, önkormányzati társulásoktól és vállalkozásoktól a pályázatok kidolgozásához, a fejlesztések lebonyolításához megbízást vállalhat. 4. A Társulási Tanács határozza meg az ellátandó feladatokhoz igazodó foglalkoztatotti létszámot. 5. A Polgármesteri Hivatal által – a társulás működésével kapcsolatos feladatokat ellátó – foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat Zirc Város Jegyzője gyakorolja. 6. A munkaszervezet részletes feladatait a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni. V. A TÁRSULÁSI SZERVEK MŰKÖDÉSE A Társulási Tanács ülései 1. A Tanács a Társulás döntéshozó szerve. 2. A Társulási Tanács üléseit évente minimum 4-szer, negyedévente, a Társulási Tanács által meghatározott időpontban tartja. 3. A Társulási Tanács ülésének összehívását írásban kezdeményezheti bármely tag a napirend megjelölésével, s az elnök azt köteles összehívni. 4. Az elnök köteles a Társulási Tanács ülését összehívni a Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője kezdeményezésére. Az elnök a 3., 4. pontokban meghatározott esetekben legkésőbb 5 napon belül köteles a tanácsot összehívni. 5. A Társulási Tanács összehívása, az ülés előkészítése, az előterjesztések tartalmi és formai elvárásainak meghatározását a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 6. A Társulási Tanács üléseit az elnök, távolléte és akadályoztatása esetén az öt helyettesítő elnökhelyettes vezeti le.
A határozatképességet a tagnyilvántartásba bejegyzett szavazati jog és mértéke, valamint a jelenléti ív alapján kell megállapítani. 7. A Társulási Tanács ülése határozatképes, ha a többségének megfelelő szavazatszámot képviselő tagok az ülésen jelen vannak. 8. A Társulási Tanács üléseiről az önkormányzati törvény képviselő-testületi üléseinek jegyzőkönyveire vonatkozó szabályok szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az elnök és a társulási ülésen aláírásra kijelölt 2 társulási tanácstag írja alá. A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatalnak. A jegyzőkönyvre vonatkozó részletes szabályzatot a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 9. A Társulási Tanács, mint Kistérségi Területfejlesztési Tanács a rá vonatkozó külön jogszabályban foglaltak szerint tartja üléseit, és hozza döntéseit, a külön jogszabályban foglaltak szerint elkészített szabályzata alapján. A Társulási Tanács döntései 1. A Társulási Tanács döntése: határozat vagy ajánlás vagy irányelv. 2. A határozat általános érvényű döntés. A működés, egyes feladatok ellátása, pénzügyi forrást és vagyoni hozzájárulást igénylő, továbbá szervezeti és személyi döntések megjelenési formája. A Társulásban résztvevő önkormányzatok, amennyiben külön döntésükre szükség van, a határozatban megjelölt döntéstől eltérő, más tartalmú döntést nem hozhatnak. Az önkormányzatok külön megerősítő döntését igénylő esetekben bármely társulási tag önkormányzatának eltérő véleménye esetén a tanácsnak oknak a döntését újra lehet tárgyalnia. Az újratárgyalást a mérlegelhető okok és indokok megjelölésével az aggályokat megfogalmazó testület polgármesterének kell a bizottság elnökénél bejelenteni. Az újratárgyalás során a konszenzust lehetőleg létre kell hozni. A megegyezés sikertelensége esetén, ha a döntésnek pénzügyi kihatása van, és a megállapodást alapos ok nélkül meg nem kötő, azt az akadályozó önkormányzat hibájából a Társulásnak kára származik, úgy az igazolt kárt az okozó köteles a Társulásnak megfizetni.
A megállapodást alapos ok nélkül meg nem kötő, vagy az azt akadályozó önkormányzat és lakossága, a megtagadott megállapodásban biztosított szolgáltatásokat nem veheti igénybe. 3. Az Irányelv a Társulási Tanácsnak a kistérség közös terület- és településfejlesztési adóés támogatáspolitikai, természetés környezetvédelmi, foglalkoztatás-politikai, infrastrukturális, sport, szabadidő, egészségügyi alapellátás és szakellátás stb. feladatai egybehangolt végzéséhez szükséges közös szabályozási javaslata. A szabályozási javaslatok közös tervek, illetve helyi szabályok lehetnek. Mind e tervek, mind a helyi szabályok külön önkormányzati döntéseket, határozatot vagy rendeletet igényelhetnek. A Társulás tagjai az irányelvben meghatározott szabályoktól nem térhetnek el helyi előírásaik megalkotása során. Eltérő települési képviselő-testületi vélemény esetén a konszenzus megteremtése érdekében a Tanács ülésének összehívását kezdeményezi az érintett eltérő véleményen lévő település polgármestere. 4. Az ajánlás a Tanács, a Társulás tagjaira olyan szervezési vagy más megoldást dolgozott ki, amely elfogadása a közszolgáltatások igénybevételét hatékonyabbá teheti. Az ajánlás tartalmazza a közös közszolgáltatás hatékonyabb működtetéséhez szükséges paramétereket. Meghatározza, hogy mekkora számú települési együttműködés esetén lehetséges a feladat együttes, hatékony ellátása. A Társulás tagjai az ajánlás alapján maguk döntik el, hogy az ajánlásban foglaltakat elfogadják-e. Az ajánlás elfogadása az ajánlásban megnevezett és meghatározott közszolgáltatások közös ellátását és szervezését jelenti.
A tagok szavazatainak száma 1. A Társulási Tanács a tagokat megillető szavazatok mértékét a lakosság száma arányában határozza meg. 2. A szavazatok mértékét úgy kell meghatározni, hogy egyik társulási tag sem rendelkezhet a szavazatok több, mint felével. 3. A tagok szavazati jogosultságát a 1. számú melléklete tartalmazza.
A Társulási Tanács döntése meghozatalához szükséges szavazati arányok 1. A Társulásban részvevő képviselő-testületek (a továbbiakban: a társulás tagja) mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges: a., a megállapodás jóváhagyásához, b., a megállapodás módosításához, c., a megállapodás megszűntetéséhez, d., a társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz, e., a társulási megállapodás év közbeni felmondásához. 1. Egybehangzó határozat szükséges a Társulás megszüntetéséhez, megszűnésének kimondásához. 2. Az összes szavazati arányhoz viszonyított többségi szavazat szükséges - a Társulás Tanácsa hatáskörébe utalt választáshoz, - 500.000,-Ft-ot meghaladó pénzügyi kötelezettséggel járó Társulási Tanácsi döntéshez, - irányelv elfogadásához, - a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata megalkotásához. 3. Az 1. és 2. pontban fel nem sorolt valamennyi esetben a döntéshez a jelenlévők – a Társulás összes szavazati arányait tekintve több mint fele – egyszerű többségi szavazati aránynak megfelelő szavazata szükséges. 4. Nem születik döntés, és a javaslat újra tárgyalható, ha a döntéseknél blokkoló kisebbségi vélemény van. Blokkoló kisebbségi véleménynek minősül a tagok 1/3-os arányának ellentétes szavazata. Blokkoló kisebbségi vélemény esetén az újratárgyalás a konszenzus létrehozását szolgálja. Ha az újratárgyalás során a konszenzust létrehozni nem lehetett, és a kisebbségi véleményt kifejtők nélkül is a cél megvalósítható, a Tanács azonos véleményen lévő tagjai és településeik a cél megvalósítása érdekében a feladatot megvalósíthatják, s az erre vonatkozó megállapodást megköthetik. Ha utóbb a megvalósulást követően a szolgáltatáshoz a kisebbségi véleményt kifejtő település csatlakozni kíván, csak akkor csatlakozhat, ha megfizeti azt az igazolt többletköltséget és Ptk. szerinti kamatát, mely azért merült fel, mert az Ő nem csatlakozása miatt az egy társulási tagra eső társulási költség magasabb lett.
A Társulás más szerveinek ülései 1. a) A Társulás elnökségének üléseit a Társulás elnöke hívja össze. Köteles összehívni a Társulási Tanács ülésének előkészítésére. A koordinációs ellenőrző elnökségi munka szervezése érdekében az elnök az elnökség ülését szükség szerint hívja össze. b) Az elnökség határozati munkáját alapvetően távközlési eszközök (telefon, e-mail) igénybevételével végzi. döntéseit ülésen, határozattal hozza, írásban rögzíti, (jegyzőkönyv, vagy emlékeztető formájában) és felterjeszti a Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatalba 15 napon belül. A határozatképességhez szükséges az elnökség tagjainak személyes jelenléte. c) Az elnökség-koordináló, döntés-előkészítő munkájáról a Társulási Tanács ülését folyamatosan tájékoztatja. 2. A tanács elnöksége, eseti munkabizottsága határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. Döntései javaslatok, amelyet a jelenlévőtagok egyszerű többsége szavazatával hoz meg. 3. A 2. pontban felsorolt szervek üléseit elnökük hívja össze. Összehívását a szervek bármely tagja a napirend megjelölésével kezdeményezheti. 4. A Társulás működésének részletes szabályait a Társulási Megállapodás 3. sz. mellékletét képező Szervezeti és Működési Szabályzatban kell megállapítani. Az SZMSZ nem tartalmazhat ellentétes rendelkezést a Társulási Megállapodásban szabályozott kérdésekkel. VI. A TÁRSULÁS TAGJÁNAK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A Társulás tagjának jogai
1. Képviselője útján részt vehet a Társulás tevékenységében, rendezvényein, céljainak, feladatainak meghatározásában, a Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotásában, a Társulás szervezetének kialakításában. 2. Képviselője választhat és választható a Társulás szerveibe, tisztségeire. 3. Teljes joggal képviseli a Társulási Tanácsban közgyűlésen képviselője útján a saját önkormányzata érdekeit. 4. Igényelheti a Társulás érdekképviseletét, érdekérvényesítési tevékenységét. 5. Igényelheti és igénybe veheti a Társulásba tömörült tagok szakértelmét, tapasztalatait és információit. 6. Igényelheti a Társulás szolgáltatásait, amely szolgáltatásokra megállapodást kötött. 7. Igénybe veheti a Társulás és a tagok által megállapított és biztosított kedvezményeket. 8. A Társulási Tanács közgyűlés döntése alapján részesedhet a Társulás tevékenysége révén elért pénzbevételekből (alapítványi támogatások, pályázatok, vállalkozás, egyéb pénzbevételi stb.). 9. A Közigazgatási Hivatal vezetőjénél törvényességi ellenőrzést kezdeményezhet. Javaslatot tehet a Társulást érintő bármely – tagságának megfelelő – kérdésben, jogosult a Társulás törvénysértő határozatának észrevételezésére és megtámadására. 10. Kérdéseket, javaslatokat, indítványokat tehet a Társulás tisztségviselőihez és szerveihez, felvilágosítást kérhet tőlük a Társulás bármely tevékenységéről, amelyre a címzettek 30 napon belül kötelesek választ adni, betekinthet a Társulás irataiba. 11. A Társuláson belül egy-egy kérdésben kisebbségben maradt tagnak joga van a kisebbségi vélemény rögzítésére és képviseletére, 12. Részesülhet a hazai és nemzetközi kapcsolatokból származó előnyökből. A társulás tagjainak kötelességei
1. A Társulási Megállapodás és a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzatának betartása. 2. Képviselője útján rendszeres részvétel a Társulás szerveinek munkájában, elősegítve a társulási célok és feladatok közös megvalósulását. 3. Az önként vállalt feladatok maradéktalan teljesítése. 4. A Társulás határozatainak végrehajtása. 5. A Társulás feladatkörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos döntései, a társulás vezetőjével való egyeztetése, illetve a társulással való közlése. 6. Befizetési kötelezettségek teljesítése. 7. A Társulás feladatkörébe tartozó és a településen keletkező ügyekhez a szükséges adatok és információk továbbítása a Társuláshoz. 8. A Társulási tagsághoz méltó szakmai és erkölcsi tevékenység folytatása, a befizetések teljesítése, a vagyon megóvása, annak lehetőség szerinti gyarapítása.
VII. A TÁRSULÁS PÉNZÜGYI ALAPJA, VAGYONA 1. A Társulás tagjai a többcélú társulás feladatai megvalósítása érdekében közös pénzügyi alap létrehozását határozzák el. 2. Az alap a Társulás vagyona. A Társulás vagyonát gyarapítja és a vagyon részét képezi a Társulás döntésével szerzett, vagy a Társulás tevékenysége révén keletkezett materiális és immateriális vagyon. 3. A közös pénzügyi alap elősegíti: - az önkormányzati közszolgáltatások biztosítása érdekében anyagi eszközeik hatékonyabb felhasználását, - egyes gazdasági, fejlesztési műveletek finanszírozását, közös céljaik gyorsabb elérését,
- települések összehangolt fejlesztéséhez és működtetéséhez anyagi eszközeik hatékonyabb felhasználását. 4. Lehetővé teszi, hogy a Társulás és annak pénzügyi alapja működésének ideje alatt a tagsági időtartamra átadott hozzájárulásból képzett közös alapból az alap tagjai a tanács rendelkezése szerint: - az alap forrását, forrásának meghatározott részét együttesen felhasználhassák, - tervezett céljaik megvalósításához vissza nem térítendő, illetve visszatérítendő támogatást kaphassanak. 5. A közös pénzügyi alapban lévő összeget a Társulási Tanács által meghatározott céltól eltérően felhasználni nem lehet.
A pénzügyi alap forrásai 1. Kötelező befizetés a) A társulás működésének, valamint a társulás fenntartásának költségeihez a társult önkormányzatok a mindenkor hatályos, Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben az állami normatív támogatás megállapításánál figyelembe vett lakosságuk számának arányában járulnak hozzá. b) A Zirc Kistérségi Többcélú Társulása működtetéséhez szükséges hozzájárulás mértékét minden évben a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény elfogadását követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő január 31. napjáig állapítják meg a társult önkormányzatok. c) A társulás költségvetését a Társulási Tanács minősített többséggel önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg, amely a Zirc Városi Önkormányzat költségvetésében jelenik meg. d) Évenként a tag a területfejlesztési feladatok ellátására az önkormányzati folyó évi költségvetési éve tervezésében szereplő népesség szám után számított 100.- Ft/fő/év összegű hozzájárulást fizet. Ezt minden évben két részletben: - az első részletet: 03. 15. -ig; - a második részletet: 09. 15. ig kell befizetni a Zirc Kistérségi Területfejlesztési Alap számlájára. Ezen összeg kizárólag a Kistérségi Alap működtetésének költsége. Az alapszámlája a Társulás számlájának Zirc Város Önkormányzat költségvetési elszámolásának
alszámlája. Az alszámla elnevezése: Zirc Kistérségi Területfejlesztési Alapszámla. e)
A feladat ellátási költségek Társulási Tanács által megállapított összege.
2. Saját elhatározáson alapuló befizetés - a tag önkormányzatok átmenetileg szabad forrása meghatározott időre szóló átengedése, maghatározott idejű forrásátadás a Többcélú Társulás feladatai forrásai és fizetési kötelezettsége teljesítése érdekében. 3. Egyéb: -
állami támogatás, hozzájárulás, állami pályázati forrás, gazdálkodó vagy más szerv által biztosított támogatás vagy forrás, a Társulás vagyonának hasznosításából vagy pénzbeli befektetéséből származó, az adott évben fel nem használt tőke pénzpiaci elhelyezéséből származó hozadéka, - az alapból kihelyezett összeg hozadéka. 4. A Társulás pénzügyi alapjából Az alapban az adott évben fel nem használt tőkét csak az állami vagy garantált 1 évnél nem hosszabb lekötésű állampapírba (állami kibocsátású értékpapírba) lehet befektetni. 5. Az alapba elhelyezett A kötelező befizetés után kamat nem jár. 6. A számla feletti rendelkezési jogot a Társulás Tanácsának elnöke, távollétében vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes és a munkaszervezet Társulási Tanács által ezzel megbízott dolgozói gyakorolja ák. Az ellenjegyzés jogát Zirc Város Polgármesteri Hivatala, mint gazdálkodó szerv, gazdálkodási előírásaiban meghatározottak szerinti személy gyakorolja. 7. A jelen társulási megállapodás alapján fizetendő kötelezően befizetendő díjakat átutalással, havonta minden hónap 10. napjáig kell teljesíteni a társulásnak, ………………………………………………………………….. vezetett…………………………………………………...számú számlájára. 8. A társulás tagjai által befizetett tagdíjak kezelésével és felhasználásával összefüggő gazdálkodási feladatokat a társulási tanács végzi. A
pénzfelhasználásról az Intézmény az év végén elszámolást készít, melyet megvitatásra a Társulási Tanács részére tárgyévet követően, legkésőbb március 30-ig előterjeszt.
Az alap működése 1. A Társulás az államháztartási törvény előírásai alapján az önkormányzati költségvetések elkészítését megelőzően éves költségvetést készít. A Társulási Tanács által minősített többséggel elfogadott költségvetés Zirc város önkormányzata költségvetésében nek önálló címe, amelyen a Zirc Városi Önkormányzat képviselő-testülete nem módosíthat. 2. A Társulás éves gazdálkodásáról szóló beszámolót a Társulási Tanács fogadja el, s ez Zirc város képviselő-testülete zárszámadási rendeletének része, s ezt Zirc Városi Önkormányzat képviselő-testülete nem módosíthatja. 3. Az alap kezelése, az alap felhasználására vonatkozó döntések meghozatala a Tanács feladata. Ennek körében a Tanács: -
meghatározza a befizetések összegét, idejét, gondoskodik az alapban lévő pénzek kezeléséről, az alap fel nem osztható tőkéjét évenként %-osan meghatározza, meghatározza a közös alapból finanszírozandó és finanszírozható kiadásokat, fejlesztési célokat, elbírálja a konkrét támogatási igényeket, odaítéli a vissza nem térítendő támogatásokat összegszerűen, cél megjelöléssel, dönt a visszatérítendő támogatások odaítéléséről, meghatározza a visszaterítendő támogatások folyósításának részletes szabályait és visszafizetés feltételei és szabályait, pénzpiaci műveletek végzésére felhatalmazást ad.
4. A gazdálkodás jogszerűségét 3 tagú pénzügyi ellenőrző bizottság ellenőrzi. A pénzügyi ellenőrző bizottság 3 tagját Társulási Tanács tagjai közül a Társulási Tanács választja meg, a választásra vonatkozó, e megállapodásban rögzített szabályok szerint. A pénzügyi ellenőrző bizottság jelentése mellett a Tanács elnöke évente írásban minden tagnak beszámol az alapban lévő pénz felhasználásáról, a gazdálkodó szervezet gazdálkodásáról, a vissza nem
térítendő és a visszatérítendő támogatások felvételéről és törlesztéséről, az alapból teljesített közös célú kiadásokról, az alap teljes működéséről. 5. A Társulás közös pénzügyi alap részben önálló költségvetési szerv, ezért a Társulás Alapító Okirata szerint pénzügyi-számviteli, gazdálkodási feladatait a Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el. A pénzügyi alap felhasználásának szabályai 1. Visszatérítendő támogatás: a) A pénzügyi alapból az önkormányzat saját céljai megvalósítására maximum 6 havi lejáratra visszatérítendő támogatást kaphat. A visszatérítendő támogatásra kiosztható pénzügyi forrás mértékét a Tanács állapítja meg. b) A pénzügyi alapból az önkormányzatok közös fejlesztési céljaik megvalósítására visszatérítendő támogatást kaphatnak. A visszatérítendő támogatások elbírálásánál elsőbbséget élvez, és kiemelt elbírálásban részesül a több önkormányzat területén élő lakosság közös érdekeit szolgáló fejlesztési célok megvalósítása. (Így pl.: közös kommunális feladat ellátása, szilárd vagy folyékony szemétlerakó, szemétszállítás szervezése, települések közötti közlekedés feltételeinek javítása, összekötő út építése, helyközi közlekedés feltételeinek javítása, közös idegenforgalmi fejlesztés, közös idegenforgalmi programok szervezése, körzeti feladatokat ellátó intézmények ellátási színvonalának javítása érdekében szükséges beruházásokhoz forrás biztosítása, alapfokú oktatás, nevelés, szociális ellátás, egészségügyi ellátás közös szervezése, intézményrendszer létesítése, és fenntartása, foglalkoztatáspolitikai célkitűzések közös megvalósítása, helyi értékek védelme és más közös feladatok ellátása.) c) A pénzügyi alap felhasználható kistérségi átfogó, vagy több, illetve 1-1 részterületre vonatkozó fejlesztési, működtetési és fenntartási tervek kidolgozására. 2. Vissza nem térítendő támogatás: a) A megállapodást kötő önkormányzatok teljes körét érintő feladatok megoldásához a Tanács visszatérítési kötelezettség nélküli támogatást is adhat.
b) Amennyiben az alapot növelő nem a tagok által befizetett pénz kerül az alapba, úgy lehetőség van végleges vissza nem térítendő támogatás odaítélésére is. c) Célzottan az alapba befizetett összeg vissza nem térítendő támogatásként a célt megvalósító önkormányzatot (önkormányzatokat) illeti meg. 3. Közös intézmények fenntartása, finanszírozása: A közös intézmények fenntartása és finanszírozása, forrásai a vonatkozó állami költségvetési normatívákból történik. A normatívák és azok leigénylése, felhasználása és tervezése a vonatkozó jogszabályi előírások szerint történik. A normatívák által nem fedezett fenntartású költségeket a Társulásban résztvevők a Társulás éves költségvetésének összeállítása során határozzák meg. A közös fenntartású intézmények normák által nem fedezett kiadásai forrásául a Társulás saját pénzügyi alapja vehető igénybe. Dönthet a Tanács pótbefizetésben is. A közösen fenntartott intézmények fejlesztési és felújítási szükségletét a Társulás költségvetésében kell megtervezni. A fejlesztés és felújítás kérdésében a Társulási Tanács dönt. A pénzügyi támogatás felhasználásának további szabályai 1. A cél vagy címzett támogatással megvalósuló, továbbá a megyei területfejlesztési tanács által vagy más központi szerv által támogatott beruházásokra vonatkozó pályázatok benyújtásánál a közös pénzügyi alapból folyósított, a Tanács által meghatározott pénz, az adott önkormányzat által folyósított saját forrásnak minősül. E forrás mértékéig köteles valamennyi tag önkormányzat a támogatással megvalósuló beruházásra a Tanács döntésével egyező képviselő-testületi határozat meghozatalára. 2. Az egyéb központi kormányzati alapok támogatásával megvalósuló beruházások esetén, az erre vonatkozó pályázatok benyújtásával, a közös pénzügyi alapból folyósított és a Tanács által meghatározott pénz az adott önkormányzat által folyósított saját forrásnak minősül. E forrás mértékéig köteles valamennyi tag önkormányzat a beruházásra vonatkozó tanácsi döntéssel azonos testületi döntés meghozatalára. 3. A kötelező befizetésekből képződő felosztható pénzösszeget a Tanács évente állapítja meg. 4. A támogatás feltételeit a Tanács határozza meg.
5. A támogatási szerződéseket a Tanács elnöke köti meg, s a gazdálkodási feladatokat ellátó Zirc Város Polgármesteri Hivatala gazdasági szabályzata szerint történik az ellenjegyzésük. A kötelezettségvállalás előtt a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke véleményezi. A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell: -
a támogatás célját, a támogatás összegét, folyósításának, visszafizetésének időpontját, a törlesztés évi összegét, a fizetendő költség mértékét és az egyéb kikötéseket, szankciókat.
6. A támogatási igények elbírálásánál a támogatás feltételeinek és összegének megállapításánál körültekintően meg kell vizsgálni, hogy: - milyen cél megvalósítására igényli az önkormányzat vagy igénylik az önkormányzatok a támogatást, - az igény bejelentéséig az érintett igénylő önkormányzat, önkormányzatok milyen befizetést teljesítettek, - a támogatás visszafizetésének forrásait. 7. A pénzügyi alapban lévő összeg a Társulás vagyona, a tagok által befizetett részarányt végleges megszűnés esetén történő elszámolásnál lehet figyelembe venni. 8. A fel nem osztott, továbbá az alapban lévő pénzzel a pénzpiaci műveletek végzése a Tanács felhatalmazása alapján a Tanács elnökének írásos hozzájárulásával és az ellenőrző bizottság egy tagjának ellenjegyzése mellett történik (lekötés, állampapír vásárlás, stb.). Igénybejelentés 1. Az igények megfelelő rangsorolása és elbírálása érdekében a kérelemnek – amelyet a tárgyév megelőző év utolsó tanácsi ülésére, rendkívüli esetben azonnal lehet előterjeszteni – a következőket kell tartalmaznia: -
az igényelt támogatással elérni kívánt célt, annak indokát, a beruházás előkészítésére vonatkozó valamennyi iratot, adatot, a beruházás forrásigényét, ütemezését, az igényelt támogatás módját, összegét,
- a kért folyósítási időpontot, - a pénzügyi igény indokolását, - a támogatás visszafizetésére vonatkozó pénzügyi-gazdasági számításokat, annak reális biztosítékait. (Költségvetési rendelet csatolás, források, kiadások bemutatást, stb.) 2. Az igényeket és mellékleteit 3 példányban kell az ügyvitelt ellátó Zirc Város Polgármesteri Hivatalának megküldeni. A Tanács döntéshozatali szabályai az alap felhasználása során 1. A döntéshozatalnál az általános tanácsi döntéshozatali szabályok szerint kell eljárni. 2. A Tanács döntéshozatalából kizárt az a tag, aki éves kötelező befizetési kötelezettségét nem teljesítette. A közös pénzügyi alap ügyviteli szabályai 1. A Tanács elnöke, illetve az ügyvitellel megbízott, a pénzügyi alap kezelésével kapcsolatban az alábbi feladatokat látja el: - megvizsgálja, hogy a benyújtott igények megfelelnek-e az elbíráláshoz szükséges tartalmi és alaki követelményeknek, - gondoskodik az esetleg szükséges kiegészítések beszerzéséről, felhívja kiegészítésre az igényt benyújtót, - elvégzi a szükséges összesítéseket és elemzéseket, - elkészíti az alap felhasználásával kapcsolatos beszámolót, - gondoskodik a pénzügyi alap alszámla könyveléséről, a pénzforgalom lebonyolításáról, - vezeti a szükséges nyilvántartásokat (tagnyilvántartás, stb.). 2. A pénzügyi alap pénzforgalmára és kezelésére a hatályos pénzügyi rendelkezések az irányadók. A társulás tagjának kilépése esetén a vagyoni kérdések rendezése
1. Amennyiben a társult és kilépő önkormányzat a közös pénzügyi alap befizetésére vonatkozó részén belül bármilyen cél vagy más központi alapból vagy forrásból megvalósuló közös beruházásban vesz részt, a kilépés őt nem jogosítja fel arra, hogy a közös tanácsi döntéssel megvalósuló beruházásban az önkormányzati támogatást ne fizesse meg. 2. Ha a tag önkormányzat a Tanács döntése alapján visszatérítendő támogatásban részesült, és visszafizetési kötelezettsége még nem járt le, vagy azt nem teljesítette, úgy a Társulásból való kilépés jogával mindaddig nem élhet, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesítette. A teljesítést követően a kilépés lehetősége számára az általános szabályok szerint nyílik meg. 3. A kilépő tagot megilleti az általa teljesített hozzájárulásoknak és az alaptőke elhelyezési pénzpiaci műveletekből származó bevételeinek a kapott végleges juttatásokkal és az alapkezelő kezelési költségeivel csökkentett összege. Végleges juttatásnak minősül: a vissza nem térítendő támogatás, valamint a Tanács döntése alapján valamennyi tag közös céljait szolgáló kiadások, pl.: közös tervek készítésének költségei, közös kiadványok költsége stb. VIII. A TÁRSULÁS MEGSZŰNÉSE, KIZÁRÁS 1. A Társulás megszűnik, ha: - annak megszűnését valamennyi tag képviselő-testületi határozattal kimondja, - ha a társulásban és az alapban csak egy tag marad. 2. A társulás megszűnésekor a tagok kötelesek egymással elszámolni úgy, hogy a társulás vagyonából a követelések és kötelezettségek kifizetése után fennmaradó pénzösszeg a költségvetési hozzájárulások arányában került felosztásra a tagok között. 3. A kistérségi feladatellátás érdekében támogatással létrehozott vagyon – az aktiválást követően – ingatlan vagyon esetében tíz évig, más vagyon esetében öt évig nem idegeníthető el, kivéve, ha: 4. a.) az elidegenítést műszaki, vagy szakmai okok teszik szükségessé és az abból származó ellenértéket a Kistérségi Többcélú Társulás ugyanazon közszolgáltatás ellátásának fejlesztési
szükségleteire fordítja, amelyhez az elidegenítést megelőzően az értékesített vagyon kapcsolódott, vagy b.) az adott közszolgáltatás kistérségi szintű ellátásnak megszűnése esetén, amennyiben a támogatással létrehozott vagyon a közszolgáltatási feladatot a továbbiakban ellátó helyi önkormányzat tulajdonába kerül. 5. A támogatást kamattal növelt összegben kell visszafizetni a központ költségvetésébe, ha: a.) a támogatás igénybevételével keletkezett vagyont a beruházás időtartama alatt, vagy az aktiválást követően – ingatlan vagyon esetében tíz, más vagyon esetében öt éven belül elidegenítik, kivéve az 5. pontban foglalt esetet. b.) a támogatást nem a támogatási megállapodásban rögzített támogatási célra és feltételeknek megfelelően használják fel. 6. A társulási megállapodást a tagnak felmondani a naptári és utolsó napjával lehet, melyet tartalmazó minősített többséggel meghozott képviselő-testületi határozatot a társult képviselő-testületekkel legalább hat hónappal korábban közölni kell. 7. A társulás tagjainak több mint a fele minősített többséggel hozott határozatával a naptári és utolsó napjával fontos okból kizárhatja a társulásból azt a képviselő-testületet, amely a megállapodásban foglalt kötelezettségének – különösen a vállalt költségviselés nem teljesítésének esetén – ismételt felhívásra határidőben nem tett eleget. 8. Amennyiben a társulás, illetve a Kistérségi Többcélú Társulásban adott feladat ellátására három éven belül megszűnik, a társult önkormányzatok vállalják, hogy az állam által biztosított pályázati támogatást kamattal növelten visszafizetik a központi költségvetésbe. 9. A tagsági jogviszony megszűnése esetén, amennyiben ennek következtében a Kistérségi Többcélú Társulás nem felel meg a pályázati támogatáshoz kötött jogszabályi feltételeknek, úgy a tagsági jogviszonyt a megszűntető önkormányzat vállalja a lakosságszáma alapján rá jutó központi támogatásnak megfelelő összeg kamattal növelt megfizetését. 2.A Társulás megszűnése esetén a kötelezettségek kiegyenlítése után
megmaradó vagyont a tagok a társulás és a pénzügyi alap fennállása alatt t teljesített hozzájárulásai arányában a végleges támogatások, juttatások arányos részének betudásával kell felosztani. 3. A Társulás megszűnése esetén a Társulás tagjai a Társulás közös vagyonát vagyonfelosztási szerződésben osztják fel. 4. A társulás tagjai jelen társulási megállapodás elfogadásával vállalják a társulásban legalább három évre történő együttműködést. 5. A Társulás tagjai kötelezettséget vállalnak arra, hogy a területfejlesztéssel összefüggő feladatokat az összes az adott kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat részvételével kilépés vagy a társulás megszüntetése nélkül legalább 3 évig ellátják. 6. A felosztás elvei a következők: - Vizsgálni kell a Társulás tagjai saját vagyoni hozzájárulásának mértékét a vagyonszaporulat létrejöttéhez. (Saját vagyon, állami források, egyéb támogatások). - Meg kell határozni a teljes értéken belül az összes saját forrást, és azokat egymáshoz arányosítani kell, ez a tulajdon az arányosított részben illeti meg a megszűnéskor az önkormányzatot. 7. A Társulás megszűnésekor a vagyon felosztása és a közös tulajdon megszűntetése nem történhet olyan módon, hogy az a közfeladatok és a közszolgáltatások ellátását veszélyeztesse. A létrejött vagyon célvagyon. 8. A közös tulajdon megszűntetése és az ebből származó vagyoni igények kielégítése során, ezért a Társulás tagjai olyan polgári jogi megoldásokat alkalmaznak (későbbi, halasztott fizetés, csere stb.), amelyek a közfeladat ellátását nem veszélyeztetik, a célvagyon a közfeladat ellátását biztosítja. 9. A közös tulajdonban történő elszámolásig a közfeladatok ellátása érdekében biztosítják a feladatot ellátó és átvállaló használati jogát. A tulajdonjog rendezése során a folyamatos működtetés és feladatellátás biztosítása érdekében a használati jog gyakorlás átengedése feltételeiben állapodnak meg.
IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Jelen megállapodás valamennyi társult önkormányzat közül az utolsóként jóváhagyó önkormányzat képviselő-testületének határozatával válik hatályossá. 2. E Társulási Megállapodás mellékletei: 1. sz. melléklet: Társulási tagok jegyzéke (neve, székhelye, szavazati arányok megoszlása) 2. sz. melléklet a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata 3. sz. melléklet: az összevont orvosi ügyeleti társulás létrehozásáról szóló megállapodás 4. sz. melléklet: a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat intézményi társulásról szóló megállapodások (2 db) 5. sz. melléklet: közoktatási feladatok koordinálásának ellátására irányuló megállapodás 6. sz. melléklet: a Zirci kistérség belső ellenőrzési tevékenységének ellátására irányuló megállapodás 7. sz. melléklet: területfejlesztési megállapodás 3. A társuló önkormányzatok kölcsönösen rögzítik, hogy e megállapodásból eredő vitás kérdéseket elsődlegesen tárgyalásos úton, egyeztetéssel kívánják rendezni. 4. A megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályok és az SZMSZ rendelkezései az irányadók. Zirc, 2004. ………………………. Záradék A Társulási Megállapodást az alábbi képviselő-testületek hagyták jóvá és fogadták el előírásait és önmagukra és testületeikre vonatkozó kötelező rendelkezésként: A Társulási Megállapodást az érintett önkormányzatok döntése alapján a polgármesterek aláírásukkal látják el.
Képviselőtestület határozata: P.H.
Bakonybél község polgármestere
……………………….
Képviselőtestület határozata: P.H. ……………………….
Bakonynána község polgármestere
Képviselőtestület határozata: P.H. ……………………….
Bakonyoszlop község polgármestere
Képviselőtestület határozata: P.H.
Bakonyszentkirály község polgármestere
………………………. Képviselőtestület határozata: P.H. ……………………….
Borzavár község polgármestere
Képviselőtestület határozata: P.H. ……………………….
Csesznek község polgármestere
Képviselőtestület határozata: P.H. ……………………….
Csetény község polgármestere
Képviselőtestület határozata: P.H. ……………………….
Dudar község polgármestere
Képviselőtestület határozata: P.H. ……………………….
Eplény község polgármestere
Képviselőtestület határozata: P.H. ……………………….
Jásd község polgármestere
Képviselőtestület határozata: P.H. ……………………….
Lókút község polgármestere
Képviselőtestület határozata: P.H. ……………………….
Nagyesztergár község polgármestere
Képviselőtestület határozata: P.H. ……………………….
Olaszfalu község polgármestere
Képviselőtestület határozata: P.H. ……………………….
Pénzesgyőr község polgármestere
Képviselőtestület határozata: P.H. ……………………….
Porva község polgármestere
Képviselőtestület határozata: P.H. ……………………….
Szápár község polgármestere
Képviselőtestület határozata: P.H. ……………………….
Zirc Városi polgármestere
1. SZ. MELLÉKLET
A TÁRSULT TAGOK NÉVJEGYZÉKE Önkormányzat neve
Székhelye
1. Bakonybél 2. Bakonynána 3. Bakonyoszlop 4. Bakonyszentkirály 5. Borzavár 6. Csesznek 7. Csetény 8. Dudar 9. Eplény 1o. Jásd 11. Lókút 12. Nagyesztergár 13. Olaszfalu 14. Pénzesgyőr 15. Porva 16. Szápár 17. Zirc
8427 Bakonybél, Jókai u. 2. 8422 Bakonynána, Alkotmány u. 31. 8418 Bakonyoszlop, Kossuth u. 26. 8430 Bakonyszentkirály, Kossuth u. 69. 8428 Borzavár, Fő u. 43. 8419 Csesznek, Vár u. 42. 8417 Csetény, Rákóczi u. 3o. 8416 Dudar, Rákóczi u. 19. 8413 Eplény, Veszprémi u. 64. 8424 Jásd, Dózsa Gy. U. 1. 8425 Lókút, Bem u. 25. 8415 Nagyesztergár, Radnóti u. 58. 8414 Olaszfalu, Váci M. u. 17. 8426 Pénzesgyőr, Fő u. 41. 8429 Porva, Kőrisfa u. 1o. 8423 Szápár, Rákóczi u. 1.a. 842o Zirc, Március 15 tér 1. SZAVAZATOK
1. Bakonybél 2. Bakonynána 3. Bakonyoszlop 4. Bakonyszentkirály 5. Borzavár 6. Csesznek 7. Csetény 8. Dudar 9. Eplény 1o. Jásd
141 102 53 98 80 58 204 180 50 82
Képviselő Polgármester Baky György Kropf Miklós Wolf Ferenc Csillag Zoltán Dombi László Szalai Ferenc Albert Mihály Simon Mihály Fiskál János Nagy Csaba Surányi Mihály Csaba Mihály Máhl Ferenc Busz János Répás Imre Fábik Ferenc Horváth László
11. Lókút 12. Nagyesztergár 13. Olaszfalu 14. Pénzesgyőr 15. Porva 16. Szápár 17. Zirc
50 123 109 37 51 55 731 2204
ÖSSZESEN:
KIVONAT ……………………………………község/város Önkormányzati Képviselő-testület 2004. …………………………-i ülésének jegyzőkönyvéből ……../2004.(……..) Kt. számú határozat ………………………község/város Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadja a 2004. május 25-én kelt Zirc Kistérségi Többcélú Társulás Megállapodását – mint alap-megállapodást - , valamint az előterjesztés alapján a módosított Társulási Megállapodást. A Képviselő-testület utasítja a Polgármestert a szükséges adminisztratív teendők ellátására és felhatalmazza, hogy a véglegesített Társulási Megállapodást az Önkormányzat képviseletében aláírásával lássa el. Határidő: Felelős: Polgármester
K.M.F.
………………………………….. polgármester
Kiadmány hiteléül:
………………………………… jegyző
