ÖNKÉPZŐKÖR 2013. szeptember 13. dr. Leszkoven László: A közjegyzői munkát érintő szerződési jogi kérdésekről az új Ptk. körében 1. Az összefoglaló során – a kogens hatálybaléptető szabály rendelkezésének megfelelően - az új Ptk-t „Ptk”-ként, a jelenleg hatályos Ptk említésénél a „régi Ptk” megkülönböztetést használom. 1. Minden törvény velejét a gyakorlat hozza ki, a törvény különböző szintű normáit hogyan alkalmazzuk egymás mellett. A Ptk. bevezetésével legalább három szinten kell keresni egyegy szerződés normáit, a legkonkrétabb az egyes szerződésekben, vannak a Ptk-ban szerződési jogi közös normák és vannak kötelmi általános normák. Egy polgári jogi szerződési problémánál tehát mindig a teljes jogszabályt kell átlapozni. pl.: kezességre vonatkozó szabályokat nemcsak a kezességi joganyagban kell keresni – bár már az is lényegesen részletesebb, bővebb, pontosabb, mint a régi Ptk-ban -, hanem a szerződések közös szabályaiban és a kötelmi általános normák között is. Tehát ez három rétegű probléma, amik néha nincsenek egymással összhangban. 2. A Ptk. hatálybaléptetése: a törvénytervezet, elérhető az Országgyűlés honlapjáról, azonban arra kell számítani, hogy már négy hatálybaléptető rendelete van és legalább tíz-tizenöt módosítása a még hatályba nem lépett Ptk-nak. A hatálybaléptető rendelkezések közül érdemes megjegyezni: „ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint a hatálybalépést követően megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni, de csak akkor, ha ez a hatálybaléptető rendelkezés kivételt nem tesz” - és tesz, pl. képviselet és érdekellentét – később rátérünk erre. Kötelmi általános rész: 6:1. § [A kötelem] – diszpozitíz klauzula (3) A kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja. - eddig is volt diszpozitív klauzula: a régi Ptk. –ban: úgy szólt, hogy /Ptk 200. § (1). bek/ a szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. - a kötelmi jogra eddig nem volt diszpozitivitást kimondó klauzulája a polgári jognak, csak a szerződési jogra - most két diszpozitivitást kimondó klauzulát találunk a Ptk-ban, az egyik a kötelmi általános részben, a másik a szerződésekre vonatkozó részben, valamint megváltozott a klauzula szövegezése is: eddig a szerződésre vonatkozó szabályoktól lehetett eltérni, most már a kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal lehet szabadon eltérni, ha az eltérést a Ptk nem tiltja. 1
Kérdés: mi a változás oka? Pontosít a jogalkotó? Változtatni akar a bírói gyakorlaton? stb. Válasz: célja talán a szűkítés. A szerződésekre vonatkozó szabályok elég tágak. A szerződések szinte valamennyi szabálya diszpozitív, kivéve ami kogens. Ez hoz problémákat a gyakorlatban. Bizonyos jogintézményekre a törvény nem mondja, hogy ettől nem lehet eltérni, de azt érezzük, hogy nem lehet: Pl. - ilyenek a fogalom-meghatározó normák - megállapíthatja-e a felek az elévülés szabályait a jogszabálytól eltérően? Elévülés nyugvását vagy megszakadását meghatározó okokat meghatározhatják-e a törvénytől eltérően? - eltérhetnek-e a tulajdonjog fenntartás szabályaitól, azaz attól, hogy a vételár kiegyenlítéséig az eladó a tulajdonjogot írásban a szerződés megkötésekor fenntarthatja - a vételár kiegyenlítése után azonban nem, avagy megállapodhatnak a felek ettől eltérően? A vételár kiegyenlítését követően is fenntarthatja-e a tulajdonjogot az eladó? pl. mert a vevőnek még a szerződés szerint bizonyos kötelezettségvállalásainak eleget kell tennie: nyilatkozatot megtenni stb. A tulajdonjog fenntartásban lévő biztosítéki intézmény erre a kötelezettségre is kiterjeszti a polgári jog. Kérdés: ez diszpozitív szabály vagy sem? A Ptk. erre azt mondja, hogy a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal lehet szabadon eltérni. De mit jelent „a felek jogai és kötelezettségei” = a jogviszony tartalma. A jogosult követelésének elévülése milyen szabályok szerint gyengíthető, vagy erősíthető? - de mit jelent a kötbér: hogyan lehet kikötni: szubjektív jogintézmény, de lehet-e objektív kötbért alkalmazni? Nem függ a felróható magatartástól a kötbérfizetési kötelezettség? pl: „a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal lehet szabadon eltérni” – egy fogalom-meghatározó normától (kötbér) el lehet-e térni? Alakszerűség kérdése: 6:6. § [Alakisághoz kötött jognyilatkozat] (1) Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, a jognyilatkozat ebben az alakban érvényes. (2) Ha a jognyilatkozat meghatározott alakban tehető meg érvényesen, a jognyilatkozat módosítása, megerősítése, visszavonása, megtámadása, valamint a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása és megszüntetése is a meghatározott alakban érvényes. A régi Ptk. a jognyilatkozatoknál a keletkezésről és a megszüntetésről mond egzakt szabályokat. Kérdés: hogy a módosítás is ilyen alakszerűséghez kötött-e? Az elmélet és a gyakorlat is abba az irányba hajlik, hogy igen, ha a létesítéséhez bizonyos alakszerűség kell, akkor a módosításához is. Ptk. azonban a módosítás, megerősítés, visszavonás, megtámadás lehetőségéről is rendelkezik. Ez látszólag egyértelmű szabály, de kérdés azonban, hogy mi az a „megerősítés”? A kötbérrel és foglalóval való megerősítést jelent?, avagy a tartozáselismerést is ide kell sorolni? Mert azt nem itt tartalmazza a Ptk, hanem más helyen. A szerződés megerősítésénél a foglalót és kötbért említi, a tartozáselismerés pedig máshol szerepel a Ptk-ban. Továbbá: megváltoznak a tartozáselismerés szabályai. Eddig a kötelezett a tartozását írásban megerősíthette és ez a tartozás elismerés megfordította a bizonyítási terhet, megszakította az 2
elévülést, szóban vagy ráutaló magatartással is történhetett, például jogfenntartó nyilatkozat nélkül a kötelezett a tartozását akár részben teljesíti, az megszakítja az elévülést, de a bizonyítási terhet megfordító tartozáselismerés eddig csak írásban volt érvényes. Most viszont nincs a tartozás elismerésnél ilyen szabály. 6:26. § [Tartozáselismerés] Ha a kötelezett a tartozását elismeri ALAKSZERŰSÉG NINCSEN TEHÁT, a tartozás jogcíme nem változik meg, de a tartozását elismerő kötelezettet terheli annak bizonyítása, hogy tartozása az elismerő jognyilatkozat megtételének időpontjában nem vagy alacsonyabb összegben állt fenn, bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelésen vagy érvénytelen szerződésen alapult. Hiányzik az írásbeliség kikötése, tehát szóbeli elismerés is lehet érvényes, az is megváltoztathatja a bizonyítási terhet, ez egy általános szabály. Ha bizonyítható, hogy megtette ezt a nyilatkozatot, az elismerést és a törvény írásbeli alakot nem ír elő, a szóban megtett tartozás elismerés is érvényes. Ha viszont a 6:6 § (2) bekezdésében szabályozott „megerősítésbe” bele kell érteni a tartozáselismerést is, akkor rögtön az a szabály jön elő, hogy az írásbeli alakhoz kötött szerződés megerősítése csak írásban lesz érvényes, ezért ezt is írásba kell foglalni és a szóban megtett tartozáselismerő nyilatkozat érvénytelen. Képviselet: Sok tekintetben módosít, pontosít a Ptk., pl. a képviselet terjedelme tekintetében: 6:17. § [A képviselet terjedelme] A képviseleti jog kiterjed mindazon cselekmények elvégzésére és jognyilatkozatok megtételére, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek. - a Ptk. pontosít, értelmez, rugalmassá teszi a képviselet meghatározását. 6:16. § [Általános meghatalmazás] Ügyek egyedileg meg nem határozott körére adott meghatalmazás akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták. A határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszti. – alakisági feltételt szab a Ptk., valamint időbeli korlát bevezetése, melyre az okirat készítésnél ki kell oktatni a feleket. Ha tehát nincs benne határidő, vagy 5 évnél hosszabb időre szól, akkor megszűnik a hatálya 5 év elteltével. - a leginkább problémás rendelkezés a képviseletnél a képviselői érdekellentét kérdése: 6:13. § [Érdekellentét] (1) Ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van, a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja. (2) Vélelmezett az érdekellentét, ha a képviselő az ellenérdekű fél vagy annak képviselője. (3) A képviselt nem támadhatja meg a jognyilatkozatot, ha a képviseleti jog alapításakor az érdekellentétről tudott. 3
- régi Ptk. képviseletre vonatkozó szabályairól már többször beszéltünk. A régi Ptk. 221 § (3) bekezdése szerint a képviselő nem járhat el, ha a szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél ő maga vagy olyan személy, akit ugyancsak ő képvisel. Az ilyen ügyletet a bíróságok egyre kevésbé tekintik semmisnek, inkább az álképviselet szabályait alkalmazzák rá és azt a képviselt személy utólag bármikor, alakszerűség nélkül, akár ráutaló magatartással időbeli korlát nélkül jóváhagyhatta, így az álképviselő eljárása jóváhagyással visszaható hatállyal érvényessé tehető. - (LL) az érdekellentét mellett megtett képviselői nyilatkozat jogszabályba ütközik és érvénytelen, nem álképviseleti kérdés, hanem érvénytelenséget eredményez. - hatályos Ptk alapján a képviselő nem járhat el, ha az általa képviselt céggel szemben álló fél ő maga, vagy olyan személy, akit ő maga képvisel. A hatályos Ptk így vizsgálja a kérdést. A Ptk azonban másként gondolkodik: Ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van, a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja. - régi Ptk. felpuhította a jogszabály rendelkezését, miszerint nincs érdekellentét a felek között, ha ugyanaz a személy jár el a társaság képviseletében, aki egyébként készfizető kezes és zálogkötelezett is, mivel mindenkinek érdeke a hitelfelvétel a már számtalanszor ismertetett okokból. - Vélelmezett az érdekellentét, ha a képviselő az ellenérdekű fél vagy annak képviselője: ez csak egy vélelem, ami megdönthető. Kérdés: milyen módon dönthető meg a vélelem? Megtámadási jogról le lehet mondani? Meg lehet-e dönteni, hogy már magába a szerződésbe beleszövegezik a felek, hogy kijelentik, nincs érdekellentét. - Kérdés: ennek alapján adásvételi szerződésnél elvileg az eladó meghatalmazhatná a vevőt, mert a meghatalmazáskor tud az érdekellentétről. – mert a (3) bekezdés szerint A képviselt nem támadhatja meg a jognyilatkozatot, ha a képviseleti jog alapításakor az érdekellentétről tudott. Bérleti szerződésnél ugyanígy: a társaság úgy létesít meghatalmazással képviseleti jogot, hogy egy olyan ügylet megkötésére, ahol a képviselő lesz az ellenérdekű fél, tehát ad egy felhatalmazást arra, hogy ő kösse meg saját magával a bérleti szerződést a cég nevében, akkor mivel van érdekellentét, de erről tudnak, nincs megtámadási jog, egy ilyen esetben a törvény rendelkezése alapján nem lehet megtámadni az ügyletet. - (LL) az érdekellentétet a jogi pozíciókban kell keresni. A fenti példákban mindig van érdekellentét, mert azonos jogi pozíciókban mindig eltérő érdeke van a feleknek. Egy érdekegyezőség nem oldja fel azt, hogy alapvető érdekkülönbség van a két pozíció között, ami azonnal előjön, ha a készfizető kezes fizetési kötelezettsége kerül előtérbe. - a fentiek alapján tehát nem arról van szó, hogy ipso iure érvénytelen a képviselet, vagy álképviseletről van szó, hanem egy harmadik megoldást alkalmaz a Ptk., ami a megtámadás intézménye - megtámadhatóvá teszi a szerződést egy érdekellentétre, egy jogi hibára hivatkozva: Megtámadás: 6:89. § [Megtámadás] (1) A megtámadható szerződés az eredményes megtámadás következtében megkötésének időpontjától érvénytelenné válik. (2) Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik. (3) A megtámadási jog a szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül a másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy közvetlenül bíróság előtti érvényesítéssel gyakorolható. 4
A szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül fordulhat bírósághoz a fél, ha a szerződést a másik félhez intézett jognyilatkozattal támadta meg, és a megtámadás eredménytelen volt. (4) A megtámadásra jogosult a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogás útján megtámadási jogát akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határidő már eltelt. (5) A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási ok ismeretében, a megtámadási határidő megnyílása után a szerződési akaratát megerősíti, vagy a megtámadás jogáról lemond. - a megtámadásra jogosult a társaság lesz (!) (a fenti példánál maradva). A megtámadási határidő a szerződés aláírásakor kezdődik, megszűnik az a kitétel,, hogy tévedés vagy megtévesztés felismerésekor kezdődik, minden megtámadási jog 1 év és a szerződés megkötésekor kezdődik. - a megtámadási jog elévülési természetű Elévülés: 6:22. § [Elévülés] (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el. (2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. (3) Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni – írásbeli alakhoz kötve (4) Az elévülést kizáró megállapodás semmis. - néhány változás van - az elévülési idő megváltoztatására vonatkozó szabályok módosulnak. - fogyasztói szerződésekben szokták tipikusan rövidíteni az elévülési időt, a velük szembeni igényérvényesítés idejét. Pl. casco biztosításnál 3 évre vagy 1 évre rövidítik, az 1 elég tisztességtelennek tűnik. - régi Ptk : egy ÁSZF-ben való módosítás, ha lényegesen eltér a Ptk. diszpozitív szerződési szabályaitól külön figyelemfelvívást és kifejezett elfogadást igényel. - Ptk : egyszerűsít a szabályokon, eddig az 1 évnél rövidebb határidőt írásban legfeljebb egy évre lehetett meghosszabbítani, és a hosszabb elévülési időt le lehetett rövidíteni, ezt már nem tartalmazza, most viszont csak annyit mond a Ptk, hogy az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni és az elévülést nem lehet kizárni. - nincs olyan szabály, hogy a követelés nem évül el - a Ptk. itt további szabályt nem ad, rövidítés vagy hosszabbítás a szerződési közös szabályok uralma alatt áll, azt kell vizsgálni rövidítésnél vagy hosszabbításnál, hogy az megfelel-e a polgári jog szerződési szabályainak, - fentieket az alábbi esetekben kell vizsgálni pl.: alkalmazott megoldás nem sérti-e a jóhiszeműség és tisztesség követelményét, fogyasztói szerződésben a kikötés nem minősül-e tisztességtelennek, nem sérti-e az új polgári jogi alapelvet, amelyet mellérendeltségi és egyenjogúsági elvnek nevezünk (1:1 §). Eddig ilyen nem volt, tisztességtelenségre lehetett pl. ÁSZF-nél hivatkozni. Mivel általános polgári jogi alapelv, minden jogviszonyban vezérelvként kell szerepeljen. Pl. A Ptk-nak már van kötelmi általános része = eddig szerződési jogról beszéltünk, bár kötelmi jognak hívta a régi Ptk. Elismerjük hogy vannak kötelmi jogviszonyok és a kötelmi jogviszonyon belül szerződési jogviszonyok. Ebből következik, hogy kölcsönbevevő – kölcsönbeadó – között szerződéses kötelem van, kölcsönbeadó és zálogkötelezett között is szerződéses kötelem van, és van egy három pólusú 5
kötelmi jogviszony, ami rendezi a feleknek a jogviszonyát. Ez tágabb értelemben vett kötelmi jogviszony, aminek nem a szerződéses alanyok a részesei, hanem a tágabb értelemben vett, a hiteljogviszonyban a biztosítékaival együtt részese mindenki. Ez az elv érvényesül akkor is, amikor azt mondtuk, hogy a kölcsönszerződésre vonatkozó alakiságokat kell alkalmazni a megerősítésre is. Elévülés múlhat azon, hogy a jogviszonytól önállósítható a mellékkövetelés, vagy azzal összefüggő. Tehát ez egységes kötelmi jogi jogviszony, melyben fontos szerepe van a mellérendeltségnek és egyenjogúságnak, és a jogviszonyban mennyire vannak figyelembe véve a szerződést előkészítő fél által. - pl.: kezesség: két helyen jelenik meg a fenti elméleti gondolat a Ptk-ban: 1. fogyasztói kezesség esetén tájékoztatni kell a fogyasztót /kezest/ a jogairól és kötelezettségeiről a kezesi szerződés aláírását megelőzően. Az is megoldás, hogy maga a szerződés tartalmazza a jogokat és kötelezettségeket, tehát a közjegyzői okirat (szerződés) felolvasásakor kapja a fogyasztó a tájékoztatást, de annak mindenképpen teljes és érdemleges tájékoztatásnak kell lennie, blanketta-szöveg nem elegendő (pl. „a fogyasztó elismeri, hogy a tájékoztatást megkapta” – nem elegendő) (hanem tájékoztatni kell a Ptk. kezességi jogokra és kötelezettségeire vonatkozó szabályairól: pl. a készfizető kezesre átszáll rá a követelés, megtérítési igények, visszkereset, stb.). - ha a fogyasztó nem kapja meg a tájékoztatást, határidő nélkül elállhat a szerződéstől akkor is, ha időközben már teljesített – in integrum restitutio – a bizonyítási teher pedig a jogosulton van, hogy a tájékoztatást megadta. A szabállyal elállást ad a kezesnek a jogszabály és nem a kezesség érvénytelenségét eredményezi. - a közjegyzői okiratba foglalásnál oly módon lehet ennek jelentősége, hogy a kezesi szerződést a tájékoztatás hiányában is okiratba lehet foglalni, azonban arról kell a jogosultat kioktatni, hogy az okirat a tájékoztatás nélkül a kívánt joghatás kiváltására nem alkalmas /Ktv. 3 § (2) és 121 §/. 2. a kezes fizet az adós helyett, átszáll rá a követelés és ő lép a hitelező helyébe, jogutódlás következik be – kezes nem tudja ez mivel jár, hogy megszerezte az adóssal szembeni követelést, átszállt rá a biztosíték (zálogjog), nem tudja milyen igényeket érvényesíthet, nem ismeri az adóssal szembeni pontos követelést, nem volt-e elévülés, stb. /Ptk. 6:418 §/ Elévülés: Ptk 6:25. § [Az elévülés megszakítása] (1) Az elévülést megszakítja a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése; b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség; c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése. - az elévülést megszakító okok megváltoznak, kikerül a teljesítésre irányuló írásbeli felszólítás – nincs benne, hogy a teljesítésre való írásbeli felszólítás az elévülést megszakítja (!) - végrehajtási szabályoknál: Ptk 6:25. § (3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg – pl. egy jogerős FMH esetén 5 év után elévül a követelés, hiába szólítja fel teljesítésre. 6
- „a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg” tehát bővül a kör, lehetőséget ad a jogszabály arra, hogy a végrehajtási cselekmények mellett egyezséggel is lehessen módosítani a jogviszonyt. - „megszakítja az elévülést a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség” – írásbeliséget nem követel meg, kivéve, ha az adott ügyletre a jogszabály előírja az írásbeliséget vagy a felek közti korábbi szerződés így rendelkezik. Egyezség: 6:27. § [Egyezség] (1) A felek a kötelemből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket megegyezéssel úgy is rendezhetik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak, vagy valamelyik fél egyoldalúan enged követeléséből. (2) Az egyezség érvényességét nem érinti a feleknek olyan körülményre vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak tartottak. - „valamelyik fél egyoldalúan enged követeléséből” - a szabályozás a perjogi egyezség szabályait veszi át és egyoldalú engedménnyel is leget egyezséget kötni - pl.: FMH-ban részletfizetés is a kötelmi jogviszony módosítása - egy szerződés felmondása nem teszi kizárttá, hogy a felek a kötelmi jogviszonyukat megegyezéssel módosítsák, mert attól, hogy a szerződést megszüntették, valójában nem a teljes kötelmet, hanem a szerződési teljesítési kötelezettséget szüntették meg és ez nem zárja ki, hogy a felek közti kötelmi jogviszonyban módosításra sor kerülhessen. Egyetemlegesség: 6:29. § [Egyetemleges kötelezettség] (1) Ha többen tartoznak egy nem osztható szolgáltatással, a teljesítés bármelyik kötelezettől követelhető. Egyetemleges a kötelezettség abban az esetben is, ha többen úgy tartoznak egy osztható szolgáltatással, hogy a jogosult bármelyik kötelezettől követelheti a teljesítést. (2) Egyetemleges kötelezettség esetén minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de ha bármelyikük teljesít, a jogosulttal szemben a teljesített rész erejéig a többiek kötelezettsége is megszűnik. A kötelezettek egymás szerződésszegéséért is felelnek. (3) A kötelezett a jogosult követelésével szemben a többi kötelezettet megillető, a jogosult kielégítésével kapcsolatos kifogásra is hivatkozhat, a többi kötelezett követelését azonban nem számíthatja be. (4) A jogosultnak az egyik kötelezettel szemben beálló késedelme valamennyiük javára beáll. (5) A követelésnek egyik kötelezettel szembeni elévülése nem hat ki a többi kötelezettre. - nagy változás nincs a szabályban - bírói gyakorlat alakított ki néhány dolgot, ami bekerült a törvénybe - oszthatatlanság – jogi oszthatatlanság – a szolgáltatás tárgyára vonatkozik - „Egyetemleges a kötelezettség abban az esetben is, ha többen úgy tartoznak egy osztható szolgáltatással, hogy a jogosult bármelyik kötelezettől követelheti a teljesítést” - klasszikus pl.: többen vásárolnak ingatlant, a tulajdoni hányadok szerint veszik meg a vevők az ingatlant, a vevők oldalán osztott kötelem jön létre, mindenki csak a maga tulajdoni hányadát veszi – ezért célszerű az okiratba belefoglalni, hogy a vevők a vételár megfizetésére egyetemlegesen kötelesek, melyet eddig a bírói gyakorlat figyelembe vett, de most már a törvénybe is bekerült és az egységes kezelés miatt egyetemlegesen marasztalhatók. 7
- ugyanígy a bérleti jogviszonynál - aggályos ugyanakkor: hiteljogviszonynál a hitelezők egyetemleges pozícióba szorítanak olyan személyeket, akiknek az adott tartozáshoz nincs közük – egyetemleges adóstárs stb. Az adós mellett más személy egyetemleges helytállási kötelezettséget vállalhat, de azért nem mindegy, hogy az egyetemlegességbe került személyeknek van-e köze az adott szolgáltatáshoz – és az egyetemleges adós tulajdonképpen egy kezes, de a hitelezőnek jobb az adósi pozíció, mert a kezes nem egyetemlegesen marasztalható, nem hivatkozhat arra az elévülésre, amely az adóssal szemben bekövetkezik, mert önálló adósnak minősül, a készfizető kezes viszont igen. Az egyetemleges kötelezett beszámíthatja a saját követelését, de nem számíthatja be az adósnak az ellenkövetelését, mert az egyetemlegességnél a logika az, hogy az adósnak is és az egyetemleges adósnak is a tartozás a sajátja. Készfizető kezes helyzete járulékos kötelezettség, idegen tartozásért áll, fenn, olyan kötelezett, aki felhozhatja azon kifogásokat, amit az adós, az adós beszámítási kifogását gyakorolhatja. Ez már a Ptk-ban is benne van 6:417 § (2) bek. - az egyetemleges adóssal szemben a fent részletezett tájékoztatási kötelezettsége sincs a jogosultnak. Közjegyzői letét: 6:53. § [Bírósági letét útján való teljesítés] - KOGENS (1) A kötelezett a pénz fizetésére, továbbá értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettségét bírósági letétbe helyezés útján is teljesítheti, ha a) a jogosult személye bizonytalan, és azt a kötelezett önhibáján kívül nem tudja megállapítani; b) a jogosult a teljesítés helyén nem található; c) a jogosult a kötelezett részéről megfelelően felajánlott teljesítést nem fogadja el; vagy d) a jogosultak jogosulti együttesség esetén nem teszik lehetővé, hogy a kötelezett valamennyiük kezéhez teljesítsen. 6:56. § [Közjegyzői letét] (1) A bírósági letét útján való teljesítés feltételeinek megvalósulása esetén a kötelezett kötelezettségét közjegyzőnél történő letétbe helyezés útján is teljesítheti. (2) A közjegyzőnél történő letétre a bírósági letétre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. - más, mint a Ktv-ben szabályozott közjegyzői letét - a bírói letét mellett alternatív lehetőség - részletszabályai nem ismertek, a bírói letét szabályit is meg kell a jogalkotónak változtatnia, amiket szintén nem ismerünk még - el kell dönteni, hogy mikor lehet fogadni ilyen letétet (négy vagylagos feltételt szabályoz a törvény erre) és teljesítési hatállyal lehet-e fogadni - kinek köteles kiadni a közjegyző: a jogosult személyét igazoló jogerős határozat esetén lehet kiadni. - „a jogosult személye bizonytalan, és azt a kötelezett önhibáján kívül nem tudja megállapítani” – ez lesz a legfontosabb, mert a letét teljesülésének feltételeit nekünk kell majd vizsgálni és eldönteni, hogy a jogviszonyban a jogosult személye bizonytalan-e - a bíróság nyilatkozatot kér erre a felekről, - eddig a bírói letéthez fűződött a teljesítési joghatály,a kötelemből való szabadulás, a késedelemtől való mentesülés, most már ilyen joghatályokkal a közjegyzői letét is bír, 8
- „jogosult bizonytalan” – egy egyszerű állításra nem lesz egyszerű kérdés, pl.: megváltoznak az engedményezés szabályai a Ptk-ban. Nem mindig egyértelmű, hogy ki a követelés jogosultja, kinek a kezéhez kell teljesíteni. - akkor bizonytalan a jogosult személye általában, ha jogvita van a felek között, a felek között elszámolási vita van, vagy ha a jogosult elhalálozott, - Pl.: követelését a jogosult másra engedményezi, követelés engedményezéssel a követelés átszáll, a kötelezettet erről értesíteni kell. A Ptk ezt megváltoztatja, mert elválasztja a kötelezett értesítését a teljesítési kötelezettségtől. A kötelezettet értesítik az engedményezésről és tudatják vele, hogy kinek kell ezután teljesíteni, de most már értesítésnek elfogadható az is, ha a kötelezettet csak az engedményezés tényéről értesítik (tudatom veled, hogy a követelést engedményeztem). Megtörténik az engedményezés, beállnak a joghatások, amelyek a kötelezett értesítéséhez fűződnek, de teljesíteni még nem tud hova, mert nem mondták meg, hogy kinek. A Ptk-ban új szabálya a „teljesítési utasítás”: az engedményező, teljesítési utasítást ad ezt követően majd valamikor a kötelezettnek, és ha a kötelezett ezt a teljesítési utasítást megkapta, akkor már csak annak megfelelően teljesíthet. Az értesítés után a teljesítési utasításig csak az eredeti helyre lehet teljesíteni. Erre is szolgálhat a közjegyzői letét. - Ptk. kimondja a fiduciárius ügyletek tilalmát – minden jog -, dolog – vagy követelés átruházás, amely biztosítéki céllal történik, semmis, biztosíték csak a zálogjog és óvadék - ennek ellenére a Ptk. tartalmazza: a bizalmi vagyonkezelést, ami a fiducia gyökere; értesítéstől a teljesítési utasításig, ami egy bizalmi vagyonkezelés; közvetett képviselet /saját nevemben de idegen érdekből nyilatkozattétel/; különvált zálogjog: a követeléstől el lehet választani a zálogjogot /önálló zálogjog megszűnt/. - meghosszabbított tulajdonjog fenntartás: előzetes engedményezés, Eladó ---Vevő1---Vevő2. Vevő1 a Vevő2-től kapott vételárat engedményezi Eladóra. A régi Ptk-ban érvényes, az új Ptk-ban semmis, mert az előzetes engedményezés biztosítéki engedményezés, a fennálló vételár-követelés biztosítéka és fiduciáriusként semmis. Lehet meghosszabbított tulajdonjog fenntartást csinálni, eladhatja továbbértékesítési fenntartással, csak a Vevő1-et megillető vételárra fiduciárius engedményezés tilalma miatt követelés elzálogosításával oldható ez meg, követelésen alapított zálogjoggal. Nem a jövőbeni követelés engedményezése tiltott, hanem annak biztosítéki céllal történő engedményezése. Az engedményezés a vételár megfizetését biztosítja. Kamat: 6:47. § [Kamat] (1) Pénztartozás után - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - kamat jár. (2) A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal. (3) Idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén a kamat mértéke az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ha ilyen nincs, a pénzpiaci kamat. (4) A kamat számításakor az érintett naptári félév első napján érvényes kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. - szabályi szétszórtak a Ptk-ban 9
- legfontosabb változás a kamat törvényi mértékével kapcsolatban, hogy a jegybanki alapkamathoz igazodáson kicsit változtat a jogalkotó: (4) bek. - változás: idegen pénznemben meghatározott tartozásra vonatkozó kamatkikötés (3) bek. – idegen jegybank kamatát kell alkalmazni - nem változott a kamat azon megközelítése, hogy objektív jogintézmény, tehát felróhatóságtól független - vállalkozások egymás közti jogviszonyában: tilos a késedelmi kamat kizáró rendelkezés, kivétel: ha a felek késedelmi kötbérben állapodnak meg, viszont a késedelem idejére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni – de mondja meg a jogszabály, hogy mennyiben, ezért kérdés: 1. a szubjektív kötbér objektívvá válik-e, 2. vonatkoznak-e rá a kamatkorlátozó rendelkezések (túlzott kötbér?), 3. a kötbérre a késedelmi kamaton keresztül kell-e alkalmazni ugyanezen szabályokat?
Készítette: dr. Kozma Szilvia közjegyzőhelyettes
10
