Egy jó kezdet fél siker! Fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését célzó intézkedések Magyarországon

él f t de

r! e k si

t désé z e k z n les ke ágo beil z ó i s j c r pia aro agy erőa Egy M k mun ések zked alok Fiat lzó inté cé

Egy jó kezdet fél siker! Fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését célzó intézkedések Magyarországon

1

TARTALOMJEGYZÉK Előszó

5

I. Mi a helyzet? – Fiatalok a magyar munkaerő-piacon a nemzetközi adatok tükrében 6 II. Iskolából a munkahelyre – Az oktatásban és képzésben résztvevő fiatalok helyzete 12 III. Mit és mennyiért? – A fiatalok foglalkoztatási szerkezete és kereseti helyzete

14

IV. Mit hoz a jövő? – A pályakezdők foglalkoztatási kilátásai a „Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis” 2013 évi adatai alapján

17

V. Menni vagy maradni? – A fiatalok migrációs potenciálja és jellemzői

18

VI. Ahol a szükség… – A fiatal álláskeresők helyzete a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartási adatai alapján

21

VII. …ott a segítség – Fiatalok a kormányzati stratégiák fókuszában

24

VIII. Karrierstart – A pályakezdők hazai foglalkoztatásának elősegítését célzó kormányzati intézkedéscsomag

26

1. A fiatalok foglalkoztatását ösztönző adórendszer kialakítása

27

2. Civil és non-profit szervezetek foglalkoztatási programjai a fiatalok munkatapasztalat-szerzésének támogatása érdekében

29

3. Innovatív, a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését szolgáló foglalkoztatási programok támogatása

30

4. A szakképzési rendszer átalakítása, új gyakornoki program indítása

31

5. A pályaorientáció rendszerének fejlesztése

33

6. A fiatalok vállalkozóvá válásának ösztönzése

34

7. A fiatalok foglalkoztatásának elősegítése a munkaügyi központok által megvalósított komplex munkaerő-piaci programokon keresztül

36

8. Lakhatási támogatás

37

9. Az „Első munkahely garancia” központi munkaerő-piaci program

39

ELŐSZÓ A fiatalok munkaerő-piaci helyzete mind Magyarországon, mind az Európai Unióban kulcsfontosságú témává vált a válságot követő években. Európai fiatalok milliói szembesülnek a munkanélküliség problémájával, magyar fiatalok tízezrei küzdenek nehézségekkel a munkába lépés, a pályakezdés során. A jelenség régóta foglalkoztatja a közös európai gondolkodást: a 2011-es magyar elnökség egyik kulcsprioritása volt a fiatalok foglalkoztathatóságának javítása, azóta pedig az összes elnökség napirendjén szerepelt e téma. Az Európai Bizottság számos kezdeményezésben hívta fel a figyelmet a kérdés komolyságára és sürgetett további tagállami intézkedéseket: a „Mozgásban a fiatalok”, a „Több lehetőséget a fiataloknak”, illetve a 2012. december 5-én megjelent „Ifjúsági Foglalkoztatási Csomag” bővülő eszköztárral kívánja elősegíteni a fiatalok biztos elhelyezkedését szolgáló tagállami programokat, beavatkozásokat. Ezek a dokumentumok egyrészt az összeurópai tapasztalatokat összefoglalva irányt mutatnak a tagállamoknak, támogatják az egymástól való tanulás folyamatát, másrészt – a közösségi szintű kezdeményezéseken keresztül – közvetlenül is segítik például a hallgatói mobilitást, a külföldi munkavállalást, vagy az európai munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának jobb összeegyeztetését, átláthatóságát. Ami a magyar fiatalok munkaerő-piaci helyzetét illeti, az ifjúsági munkanélküliség szintje a gazdasági válságot követő években aggasztó méreteket öltött, 2012. II. negyedévében megközelítette a 28 százalékot. A jelenség okai szerteágazóak, a foglalkoztatás és a képzettségi szint párhuzamos javítása többoldalú, integrált megoldásokat kíván. A magyar Kormány 2012-ben a fiatalok munkaerő-piaci integrációját célzó intézkedéscsomagot fogadott el, amely a hagyományos szakpolitikai beavatkozásokat ötvözi az innovatív, eddig még ki nem próbált megoldásokkal. Közös céljuk ezeknek a programoknak, hogy segítsék a fiatalok képzettségi szintjének emelését, megkönnyítsék az oktatásból a munkaerő-piacra való kilépést, biztosítsák a pályakezdők részére a boldogulást azáltal, hogy vonzó és minőségi munkahelyet, karrierlehetőséget kínálnak számukra hazájukban. Sok cikket lehet a sajtóban olvasni manapság arról, hogy a magyar fiatalok egyre kevésbé látnak esélyt a boldogulásra itthon és egyre nagyobb arányban keresik a megélhetés biztonságát külföldön. Az adatok azonban szerencsére nem festenek ennyire drámai képet a magyar munkaerő-piacról: a migrációs potenciál, illetve a külföldi munkavállalás gyakorisága nem tűnik ki a környező országok adatai közül. A külföldi tapasztalatszerzés, karrierépítés egy globális világgazdaságban komoly versenyképességi előnyöket biztosít, amit a hazatérő munkavállalók tudását kihasználva a nemzetgazdaság is kiaknázhat. Európa jövője fiataljainak kezében van. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a fiatalok saját hazájukban is megtalálják számításukat, mindenkinek lehetősége legyen a karrierépítésre, és a külföldi munkavállalás ne kényszert, hanem lehetőséget jelentsen. Ez a kiadvány átfogó képet nyújt a magyar munkaerőpiac fiatalokat érintő helyzetéről, illetve azokról a megoldásokról és célzott intézkedésekről, amelyekkel a Kormány a fiatalok foglalkoztatását kívánja elősegíteni. A megoldásaink eredményességét az elkövetkező időszak statisztikai adatai tükrében lehet értékelni, és további európai bevált jó gyakorlatok hazai alkalmazásával közösen tenni annak érdekében, hogy a fiatal generációk ne a válság vesztesei, hanem a válságból való kilábalás aktív alakítói legyenek hazánkban és szerte Európában. Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár

5

6

I. Mi a helyzet? – Fiatalok a magyar munkaerő-piacon a nemzetközi adatok tükrében A fiatalok az egyik, a válság által leginkább érintett csoport, akikre kiemelt figyelmet kell fordítani. Az Európai Unióban 2012 II. negyedévében több mint ötmillió a fiatal – 15–24 éves – munkanélküliek száma, kb. egymillióval több, mint 2008-ban, a gazdasági válság előtt. Munkanélküliségi rátájuk uniós szinten meghaladja a 20%-ot, néhány országban 30%-nál is magasabb (Görögország, Spanyolország, Írország, Portugália, Olaszország, Lettország, Szlovákia), és csak három olyan tagállam van, ahol az ifjúsági munkanélküliség 10% alatt van (Ausztria, Németország, Hollandia). A fiatalok munkaerő-piaci helyzete jelentette kihívások és ezek forrásai tagállamonként változóak, de a legtöbb tagállamban gondot okoz a szükséges készségek és a munkatapasztalat hiánya, a korai iskolaelhagyók magas aránya, a korlátozott képzési lehetőségek, a nem eléggé hatékony aktív munkaerő-piaci programok, valamint a fiatalok felülreprezentáltsága a kevésbé stabil foglalkoztatási formákban (határozott idejű munkaviszony, részmunkaidő). Magyarországon a 15–24 éves népesség száma 2012. január 1-jén 1,2 millió fő volt, amely a teljes népességen belül 12,1%-os arányt képviselt. A fiatalok száma és aránya folyamatosan csökkent az elmúlt évek során, esetükben jóval magasabb a csökkenés mértéke évről-évre, mint a teljes népesség esetében. 2012-ben 2%-kal volt kevesebb a 15–24 éves korosztály létszáma, mint előző évben, míg a teljes népesség körében 0,2%-os visszaesést láthattunk. A korév csökkenésével egyre kevesebb a létszáma ennek a népességnek, és minden korévnél 2-3 ezres férfi többlet figyelhető meg. 1. ábra A 15–24 éves magyar népesség koréves megoszlása, 2012. január 1. Korcsoportok 24 éves 23 éves 22 éves 21 éves 20 éves 19 éves 18 éves 17 éves 16 éves 15 éves 80 000

60 000

40 000 Férfiak

Forrás: DEMO, Eurostat

20 000

0 Nők

20 000

40 000

Férfitöbblet

60 000

80 000

Hazánkban a gazdasági és a társadalmi átalakulással összefüggésben már hosszú idő óta, a 90-es évek elejétől szinte folyamatosan csökkent a fiatalok munkaerő-piaci részvétele. Ennek egyik magyarázó tényezője az oktatási expanzió, a fiatalok képzésben töltött idejének meghosszabbodása. 2002ben a húszéves fiatalok 28,7%-a vett részt felsőoktatási tanulmányokban (EU27: 32%), ez az arány 2010-re 38,5%-ra emelkedett (EU: 36,9%) ami hatalmas növekedést jelentett. A Munkaerő-felmérés 2012. II. negyedéves adatai szerint a 15–24 évesek 75,4%-a tartozott az inaktívak közé, amiben közrejátszik a folyamatosan kitolódó oktatási részvétel. A magyar aktív fiatalok aránya a válság következtében csökkent, majd a teljes népességhez hasonlóan 2010-ben enyhe növekedés volt megfigyelhető körükben, 2011-ben pedig ismét kismértékű csökkenést tapasztaltunk. 2012. II. negyedévében az aktivitási ráta 24,6%-os volt, ami jóval alatta maradt az Unió hasonló adatának (EU-27: 42,2%). 2. ábra A gazdasági aktivitás alakulása a 15–24 évesek körében % 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 2004

2005

2006

2007

EU-27

2008

2009

2010

2011

2012. II. negyedév

Magyarország

Forrás: LFS, Eurostat

A gazdasági válság következtében kialakult munkaerő-piaci helyzet egyik vesztes csoportja az ifjúság volt. A fiatalok munkaerő-piaci szempontból sokkal veszélyeztetettebbek, instabilabb a helyzetük, hiszen többféle szempontból hátrányban vannak a legjobb munkavállalási korú, 25–54 éves korosztállyal szemben. Ilyen hátrány lehet a munkatapasztalat hiánya, a szükséges szakértelem alacsonyabb szintje, vagy a családi jövedelemszerzésben betöltött szerep. Az alacsony és csökkenő munkapiaci részvétel eredményeként a fiatalok foglalkoztatási rátája is alacsony nemzetközi összehasonlításban, és jelentős mértékben elmarad nemcsak az EU átlagától, de a Magyarországgal együtt az EU-hoz csatlakozott 10 új tagállam hasonló mutatójától is. Az Unió 27 tagállamának rangsorában a hazai mutató alapján Magyarország az elmúlt években már az utolsó helyeken állt a fiatalok foglalkoztatását tekintve: a foglalkoztatási ráta a 15–24 évesek körében folyamatos csökkenést követően 2012. II. negyedévben 17,8%-ot tett ki, ami jelentős, 15%-pontos elmaradást mutat a közösségi átlaghoz viszonyítva.

7

8

3. ábra 15–24 évesek foglalkoztatási rátája és annak változása, 2012. II. negyedév

%

%-pont 6,0 4,0 2,0 0,0 -2,0 -4,0 -6,0 -8,0 -10,0 -12,0 -14,0 -16,0

70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0

Csökkenés az előző év azonos időszakához képest

Foglalkoztatási ráta

FI SE UK

PL PT RO SI SK

LV LT LU HU M T N L AT

EE IE G R ES FR IT CY

DE

EU

-2 7 BE BG CZ DK

0,0

Növekedés az előző év azonos időszakához képest


A foglalkoztatási ráta szintjének alakulásában jelentős szerepet játszik az, hogy mennyire jellemző az adott országban a tanulás melletti munkavállalás. Magyarországon ennek nincs hagyománya, nagyon kevesen dolgoznak tanulás mellett, míg több országban a tanulók/hallgatók szignifikáns hányada dolgozik az iskola mellett vagy annak keretében. A fiatalok foglalkoztatási rátájának szóródása a különböző európai országokban jórészt az eltérő oktatási rendszereket tükrözi vissza. A különbségek a 15–19 éves korosztályban még szembeszökőbbek, mivel a duális képzési rendszereket alkalmazó országokban a középfokú szakképzésben a tanulók az oktatás mellett jelentős részben dolgoznak. (Pl. Németországban és Hollandiában 50%, Ausztriában 40% környékén van e korcsoport foglalkoztatási rátája, ellenben Magyarországon 3% alatt). Ez arra utal, hogy a fiatalok ezekben az országokban sokkal közelebb állnak a „valós” munkaerő-piachoz már ilyen fiatal korban is. A következő ábrán is nagyon jól látszik, hogy az Európai Unió tagállamainak döntő többségében a 15–24 éveseknek alig néhány százaléka dolgozik a tanulás mellett, míg vannak olyan országok, ahol a 20%, sőt a 30%-ot is meghaladja, Hollandia és Dánia rendelkezik a legmagasabb értékkel (43,3%; 37,8%). 4. ábra A tanuló és dolgozó fiatalok (15–24 évesek) aránya 2011-ben az Európai Unió tagállamaiban

% 40,0

37,8

30,0

23,7 24,3 18,8 19,5

20,0 10,0 0

%-pont 43,3

1,4

1,4

2,0

2,0 2,0

2,8 2,9

3,2

4,3

4,5 4,6 5,8 6,2

7,4 8,2 8,3

8,6 9,1 9,8

11,7 12,8

14,4

IT G R CZ BG CY BE ES PT LU LT M T PL LV FR IE EE EU -2 7 SE UK SI FI AT DE DK N L

-20,0

HU SK RO

-10,0

A tanuló és dolgozó fiatalok aránya 2011-ben, %


6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0 -1,0 -2,0 -3,0

Az arány változása az előző év azonos időszakához képest

A fiatalok munkaerő-piaci lehetőségei tekintetében jelentős súllyal bír a megszerzett iskolai végzettség szintje. Jellemzően az iskolai végzettségi szint emelkedésével nőnek a foglalkoztatási esélyek, és ezzel párhuzamosan csökken a munkanélküliség szintje. 2012. II. negyedévben a felsőfokú végzettségűek körében 56,3%-ot, a középfokú végzettségűek esetében 28,6%-ot tett ki a foglalkoztatási ráta. Az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező 15–24 éves népességnek viszont csak minimális hányada, 8,8%-a volt jelen a munkaerő-piacon 4,9%-os foglalkoztatási ráta és 44,6%-os munkanélküliségi ráta mellett. 5. ábra A 15–24 évesek foglalkoztatási rátája a legmagasabb iskolai végzettség szerint 2012. II. negyedévben % 60,0

56,3

56,0

50,0

44,4

40,0 28,6

30,0 20,0 10,0

19,3

4,9

0,0 Alapfokú (ISCED 0-2. szint)

Középfokú (ISCED 3-4. szint) EU-27

Felsőfokú (ISCED 5-6. szint)

Magyarország


Míg az alapfokú és középfokú végzettségűek foglalkoztatottsága jelentősen elmarad hazánkban az EU átlagos szintjéhez képest, a fiatal diplomások körében eltűnik ez a különbség. Azonban nem felejtkezhetünk meg arról, hogy a fiatalok gyakran olyan munkakörbe kényszerülnek elhelyezkedni, ami nem a végzettségi szintjüknek megfelelő, kiszorítva ezzel az alacsonyabb végzettségű, de a munkakörnek megfelelő szinten végzetteket, ezzel rontva azok foglalkoztatási esélyeit. A fiatal munkavállalók körében az alkalmazotti státusz az átlagosnál jóval jellemzőbb volt –2010ben a 15–64 évesek között 88%, a 15–29 évesek között 95%. A fiatal alkalmazottak negyede dolgozott határozott idejű szerződéssel, de a 25–29 évesek körében is átlag (9,6%) feletti volt az arányuk (13,5%). Az önfoglalkoztatók aránya a fiatalok között igen alacsony (3,3%), az uniós átlaghoz képest a magyar adatok kisebb elmaradást mutatnak (az idősebbek között nagyobb mértékű az elmaradás). 1. táblázat Önfoglalkoztatók aránya az összes foglalkoztatott között, 2012. II. negyedév, % 15–24 évesek

20–64 évesek

EU 27

4,5

14,8

Magyarország

3,3

10,9


9

10

Bár a részmunkaidős foglalkoztatás az elmúlt időben Magyarországon is terjedt, uniós összevetésben a magyar munkáltatók még mindig ritkán választják ezt a megoldást a fiatalok alkalmazásakor. A 15–24 évesek között a részmunkaidőben dolgozók aránya 9,3% szemben az uniós 32%-os átlagos aránnyal. Jelentős az országok közötti szóródás, Hollandiában 76%, Dániában 66%, Svédországban és Írországban 50% ez az arány. Hazánkban a nők, az alacsonyabb végzettségűek, valamint a legfiatalabbak körében gyakoribb a részmunkaidős foglalkoztatás. A gazdasági nehézségekre adható egyik legkevésbé fájdalmas reakció a cégek részéről a létszámfelvételek elhalasztása, leállítása, amely a fiatalokat, pályakezdőket érintette nagyobb arányban. Ezen kívül az elbocsátásokban is nagyobb hányadban voltak érintve, tekintettel arra, hogy magasabb arányban dolgoztak nem stabil munkakörökben, amelyektől könnyebb volt a munkáltatók részéről megválni. A fiatalok körében így egyre nagyobb mértéket öltött a munkanélküliség, erodálva ezzel a válság előtti évek javuló tendenciáit. A hazai ifjúsági munkanélküliségi ráta 2008-ban megközelítette a 20%-ot, majd a globális válság következtében a korábbi 4-5 évben mért stagnálást követően dinamikusan emelkedett 2009-től. A munkanélküliség teljes népesség körében megfigyelt alakulásától eltérően az ifjúsági munkanélküliségi mutató gyorsabb ütemű romlást jelzett. A magyar fiatalok (15–24 évesek) munkanélküliségi rátája 2012. II. negyedévében 27,9% volt, ami 5,5 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál (EU-27: 22,4%). Az Európai Unió 27 tagállama között Magyarország a 9. legmagasabb munkanélküliségi szinttel rendelkezett. A munkanélküliség főként az alacsonyan képzettek körében jelentős, az alapfokú végzetséggel rendelkezők 44,6%-os rátája jelentősen kedvezőtlenebb, mint az uniós átlag (30,7%), ezzel szemben a diplomás fiatalok körében mért munkanélküliség (15,6%) alatta marad az uniós átlagnak (16,6%). 6. ábra Munkanélküliségi ráta alakulása a 15–24 évesek körében % 28,0 26,0 24,0 22,0 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 2002

2003

2004

2005

2006

EU-27

2007

2008

2009

2010

2011 2012. Q2

Magyarország


Érdemes a munkanélküliségi rátát korcsoportonként is megvizsgálni. A megfigyelt csoportok (15– 24, 25–29 és 30–34 évesek) mindegyikében a munkanélküliségi ráta növekedését tapasztaljuk 2012. II. negyedévig, és az abszolút számokban is erősödés figyelhető meg. A 15–24 esetében a ráta jóval magasabb értéket mutat (27,9%), mint a 25–29 (13,8%), valamint a 30–34 évesek (10,2%) körében. Ennek oka, hogy ezen korosztály legnagyobb része még a munkaerő-piacon kívül található, így a munkanélküliségi ráta nevezőjét meghatározó foglalkoztatottak száma igen alacsony.

A munkanélküliségi ráta mellett a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének másik „bevett” indikátora a munkanélküliek aránya a népesség körében. Ez a mutató azt méri, hogy adott korosztályban mekkora a munkanélküliek hányada, és így nem függ a gazdaságilag aktívak, és az azt nagyobb részt meghatározó foglalkoztatottak számától. Ha a 15–24 évesek körében elemezzük ezt az adatot, a magyarországi arány 6,9%-ot tesz ki (2012. II. negyedévi adat), amely jobb, mint az uniós arány (9,4%). Vagyis a munkanélküliségi ráta esetében látott – az uniós átlaghoz képest vett – kedvezőtlenebb pozíciónk már nem is olyan kedvezőtlen, ha az adott népesség összlétszámához viszonyítjuk a munkanélküliek számát. Emögött az a megfigyelés áll, hogy míg a 15–19 évesek 93,5%-a még tanult, az ezt követő korszakokban fokozatosan csökken a tanulók aránya, a 25– 29 éves fiataloknak már csak alig több mint 10%-a volt jelen az oktatási rendszerben 2011-ben. 2. táblázat Az oktatási rendszerben való részvétel aránya Magyarországon, % Korcsoportok

2010

2011

15–19

93,5

93,5

20–24

50,1

49,2

25–29

11,5

11,6

Forrás: Eurostat

A hagyományos indikátorok – így a munkanélküliségi és foglalkoztatási ráta – alapján csak korlátozottan lehet megítélni a fiatalok munkaerő-piacon betöltött szerepét, hiszen csak azokról nyújtanak képet, akik már foglalkoztatottak, vagy éppen aktív munkakeresők. Ám a fiatalok aránya rendkívül magas az oktatási rendszerben, mind a közoktatásban, mind pedig a felnőttképzésben. Másrészt az oktatási rendszerből kiáramló fiatalok többsége bizonytalannak látva a munkaerő-piacot, és az esetleges továbbtanulás lehetőségét szem előtt tartva, rövidebb-hosszabb időre inaktívvá válik. A fenti statisztikai problematikát hivatott orvosolni az ún. NEET-ráta1, amely megmutatja azon fiatalok arányát, akik nem résztvevői az oktatási, képzési rendszernek és nem is dolgoznak. A „nem dolgozó” körbe ebben az esetben, nem csak azok tartoznak bele, akik dolgozni szeretnének, csak valamilyen okból kiszorultak a munkaerő-piacról, hanem azok is, akik nem akarnak. 7. ábra % 14,0 13,5

A nem tanuló és nem dolgozó fiatal, 15–24 éves népesség aránya 13,4

13,0 12,4

12,5 12,0 11,5 11,0

13,3 12,9

12,8

EU-27

11,5

11,3 10,9

12,4

Magyarország

10,9

10,5 10,0

2007

2008

2009

2010

2011

Forrás: LFS, Eurostat 1 NEET= Young people not in employment and not in any education and training.

11

12

Magyarország az Európai Unió 27 tagállama között a NEET-rátát figyelembe véve a középmezőnybe tartozik a 13,3%-os értékkel, ami az EU-27 átlagánál 0,4%-ponttal nagyobb. A 27 tagállam közül négynek 7% alatti (Dánia, Hollandia, Ausztria, Luxemburg) és öt tagállamnak 18% feletti volt az értéke (Írország, Lettország, Bulgária, Spanyolország, Olaszország). 8. ábra A nem tanuló és nem dolgozó 15–24 évesek aránya az Európai Unióban % 20,0

15,0

10,0

5,0

2011

IT BG

LV G R RO IE ES

CY

UK

FR LT PT EU -2 7 HU SK

EE

SE CZ FI M T PL BE

AT SI DE

N

L LU DK

0,0

2010


Nemenként vizsgálva a NEET-rátát az Európai Unió tagállamai megosztott képet mutatnak. A magyar eltérés a két nem között összesen 1,7 százalékpont, közel hasonló tehát azon férfiak és nők aránya a 15–24 évesek között, akik nem tanulnak, és nem dolgoznak. A legnagyobb szakadék a két nem között Görögországban és Romániában figyelhető meg, ahol közel 5 százalékpont a különbség a nők és a férfiak között. 9. ábra A 15–24 éves, nem tanulók és nem dolgozók iskolai végzettség szerinti megoszlása 100% 80% 60% 40% 20%

Alapfokú (ISCED 0-2) Forrás: LFS, Eurostat

Közép és felsőfokúak (ISCED 3-6)

L PT ES M T

N

DK DE

FI IT EU -2 7 RO BE AT

FR

UK

IE LU BG HU

EE

LV SI

PL CZ G R LT SE

SK

CY

0%

Iskolai végzettség tekintetében is jellegzetes különbségeket fedezhetünk fel a tagországok között. A 15–24 éves NEET-csoportban az alacsony iskolai végzettségűek aránya Spanyolországban és Portugáliában volt a legmagasabb, több mint 60%, míg Cipruson, Szlovákiában és Lengyelországban az alacsony iskolai végzettségűek aránya 20% alatt van. A magyar érték (45,9%) valamivel az Európai Unió átlaga (47,7%) alatt van, ugyanakkor ennek az adatnak az értékelésekor érdemes figyelembe venni, hogy nagyon nagy a szórás az egyes tagállamok értékei között.

II. Iskolából a munkahelyre – Az oktatásban és képzésben résztvevő fiatalok helyzete Lemorzsolódás a szakképzésben Hosszú évtizedek óta a szakképzésben az átlagosnál nagyobb lemorzsolódási arány tapasztalható Magyarországon. A kormány egyik oldalról intézkedéseivel az oktatás minőségi színvonalát törekszik emelni, a másik oldalról a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve a szakképzés szakmai, tartalmi és szerkezeti átalakulásával célozza meg a lemorzsolódás csökkentését. Számos kutatás bizonyítja, hogy Magyarországon jelentős azoknak a fiataloknak a száma, akik előbb kilépnek a közoktatásból anélkül, hogy a munkavállaláshoz szükséges tudást, végzettséget megszereznék. A felmérések és elemzések azt mutatják, hogy a szakiskolákban a 9. év félévében a legnagyobb a bukottak, vagy mulasztás miatt nem osztályozhatók, és emiatt iskolaelhagyók száma, de sokan vannak azok is, akik a 9. év végén buknak meg, és nem kezdik meg a 10. évfolyamot. A szakiskola 10. évfolyamáról kimaradók kevesebben vannak ugyan, de szintén nem elhanyagolható a számuk. Ha a 14–18 éves korosztályok egyidejű lemorzsolódási létszámadatait összegezzük, ez összesen mintegy harmincezer főt tesz ki. A lemorzsolódás és bukás okai közül ki kell emelni, hogy mára a szakiskolai tanulók közel 80%-a pedagógiai-oktatási szempontból hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek tekinthető. Másik lényeges megfigyelés, hogy az iskolaelhagyások relatíve nagy arányát az okozza, hogy a tanulók a közismereti elméleti oktatás elhúzódása miatt még a szakmai végzettség megszerzése érdekében sem hajlandók öt évet iskolában tölteni. A szakiskolai monitorozás a bukások okait vizsgálva azt is kimutatta, hogy pedagógus oldalról jelentős szerepet játszik a tanulási motivációt növelő, a tanár-diák viszonyt más alapokra helyező eljárások elterjedtségének hiánya. Az elmúlt években számos intézkedés célozta a lemorzsolódás megelőzését, így például a duális szakképzés bevezetését és kiterjesztését szolgáló új szakképzési törvény elfogadása, amely már a 9. évfolyamon lehetővé teszi a tanulószerződés megkötését, vagy a kiadvány egy későbbi fejezetében ismertetett gyakornoki programot.

A diplomás pályakövetés tapasztalatai A magyarországi központi diplomás pályakövető rendszer 2008-ban indult. A pályakövetési vizsgálatok eredményei egyebek mellett a „Frissdiplomások” c. kiadványsorozatban jelentek meg. A legfrissebb publikációk a 2011-ben folytatott kutatások eredményeit dolgozzák fel, amelynek során 31 felsőoktatási intézmény gyűjtött adatokat a végzett hallgatókról. A kutatások szerint maguk az érintettek is a végzés után három évben definiálják egy ún. átmeneti korszak lezárultát, amely időszak alatt a munkaerő-piaci próbálkozásokra egyfajta helykeresésként tekintenek. A frissdiplomások munkaerő-piaci helyzetének értelmezésekor lényeges az átmeneti szakasz hosszának és annak folyamatosságának, valamint a két szféra (oktatás és

13

14

munka) összecsúszásának elemzése. A válaszadó végzősök több mint fele már a diploma megszerzése előtt kipróbálta magát a munkaerő-piacon, kimondottan a tanulmányaikhoz kapcsolódóan pedig több mint 60%-uk számolt be munkatapasztalatról a felsőoktatás éveiben. Ezek az arányok a nappali tagozaton tanulók esetében nyilvánvalóan alacsonyabbak. A Munkaerő-felmérés 2010. IV. negyedévi, a fiatalok munkaerő-piaci helyzetével foglalkozó kiegészítő modulja szerint a nappali tagozaton tanuló 15–29 évesek 20%-a végzett a tanulás mellett valamilyen munkát. Az abszolutórium megszerzésekor a végzettek kétötöde már rendelkezett munkaviszonnyal, ám ebben a magas arányban nagy szerepet játszik az összetételhatás, mivel a nem nappali rendszerben tanulók körében igen magas ez az arány (85%), míg ha csak a nappali tagozaton tanulókat nézzük, az ő esetükben csupán 16%-os volt a főállású munkaviszonnyal rendelkezők aránya. Az abszolutóriumot szerzettek egy része nem lép ki a munkaerő-piacra, a 2010-ben végzettek mintájában valamivel több, mint ötödük tovább folytatja tanulmányait, döntően mesterképzés keretében. Fontos jelenség a munkaerő-piaci átmenet szempontjából, hogy az abszolutóriumot szerzettek valamivel több, mint 30%-a nem szerez diplomát közvetlenül az abszolutórium után. Ennek az elhúzódásnak a legfontosabb oka a középfokú nyelvvizsga hiánya, amely a diploma megszerzésének feltétele Magyarországon. Mint azt a foglalkoztatási ráták iskolai végzettségenkénti elemzéséből láthattuk, Magyarországon ma továbbra is érdemes diplomát szerezni, s ezt a diplomás pályakövetési kutatások is megerősítik. Nemcsak határozott jövedelemtöbbletet jelent a diploma, de lényegesen jobb foglalkoztatási esélyeket is. Az abszolutórium után munkát keresők egyharmada ugyanis egy hónapon belül álláshoz jutott, az átlagos álláskeresési idő pedig 3,4 hónap volt. Fontos jelzés a munkaerő-piaci kereslet szempontjából, hogy leggyorsabban az orvos és egészségügyi diplomások találtak munkát, leglassabban pedig az agrár területen végzettek. A végzettek válaszaiból azt is megtudhatjuk, hogy a sikeresen elhelyezkedők által talált munkák az esetek ötödében egyáltalán nem kapcsolódtak a tanulmányok szakterületéhez. Ugyanezt az arányt találta a Munkaerő-felmérés – korábban már említett – fiatalok helyzetével foglalkozó kiegészítő modulja is: a válaszok szerint a fiatal diplomások ötöde olyan munkakörökben helyezkedett el, amelyek inkább nem felelnek meg (8,1%), vagy egyáltalán nem felelnek meg (10,6%) a végzettségi szintjének, területének – a tendencia elsősorban a művészeti területekről kikerülőket jellemezte. Ezek az eredmények jól tükrözik a felsőoktatási expanzió strukturális problémáit, valamint kiszorító hatását – olyan munkakörökben helyezkednek el a fiatalok, amelyeket más/vagy alacsonyabb végzettséggel is be lehetne tölteni.

III. Mit és mennyiért? – A fiatalok foglalkoztatási szerkezete és kereseti helyzete 2011-ben a foglalkoztatottak között a 25 év alattiak aránya 4%-ot tett ki a nemzetgazdaság egészében. Ez az arány a versenyszférában magasabb (5%), a költségvetési szektorban pedig alacsonyabb (3%) volt. A versenyszféra tehát nagyobb arányban foglalkoztat 25 év alatti fiatalokat, mint a költségvetési szektor, amelynek egyrészt az az oka, hogy a költségvetési szektorban több a diplomás alkalmazott, akik később lépnek pályára, másrészt a költségvetési szektorban szerepel két nagy létszámú ágazat – az oktatás és az egészségügy –, amely egyre kevesebb fiatalt „szív fel”. Ha gazdasági ágak szerint vizsgáljuk az egyes korcsoportok arányát a foglalkoztatotti létszámban, azt láthatjuk, hogy a fiatalok az adminisztratív és szolgáltatásokat támogató tevékenységben helyezkedtek el a legnagyobb arányban (11%), míg az oktatásban és az egészségügyben dolgozók arányában a legkevesebb a fiatal (1%, illetve 2%), valószínűleg a szektorban végbemenő leépítések és intézménybezárások, illetve az ott tapasztalható rossz kereseti kilátások hatására. Az átlagnál magasabb arány-

ban dolgoznak még fiatalok a vendéglátásban (8%), a feldolgozóiparban (6%), valamint a művészetek, szórakoztatás területén (8%). A kimagasló keresetű ágakban azonban (pl. pénzügyi és energiaszektor) a fiatalok aránya az átlagnál kisebb (3%) mind a versenyszférában, mind pedig a nemzetgazdaságban. 10. ábra 25 év alatti foglalkoztatottak aránya a nemzetgazdasági ágakban, 2011 11% 8% 4%

4%

4%

Oktatás

5%

2% Humán-egészségügyi, szociális ellátás

Közigazgatás, védelem, társdalombiztosítás

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tev.

Ingatlanügyek

Információ, kommunikáció

Szállítás, raktározás

4%

1% Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás

Kereskedelem, gépjárműjavítás

Nemzetgazdaság összesen: 4%

3%

Egyéb szolgáltatás

4% 2%

Művészet, szórakoztatás, szabadidő

5%

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

4%

Építőipar

Feldolgozóipar

25 év alattiak aránya

Villamosenergia, gáz- és gőzellátás

3%

Vízellátás, szennyvíz, hulladékgazdálkodás

4%

Bányászat, kőfejtés

4%

5%

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

6%

Mezőgazdaság

12% 10% 8% 6% 4% 2% 0%

Forrás: Egyéni bérek és keresetek felmérés, 2011

A 18–29 éves, teljes munkaidőben foglalkoztatott fiatalok 2011-ben átlagosan 174 900 Ft-ot kerestek havonta. Ez az összes foglalkoztatott keresetének (214 500Ft) 81%-át tette ki a nemzetgazdaságban. A költségvetési szektorban dolgozó fiatalok 2011-ben 4%-kal kevesebbet, a versenyszférában pedig 1%-kal többet kerestek a nemzetgazdasági átlagnál. A költségvetési szféra keresethátránya és a versenyszféra keresetelőnye hasonló a teljes foglalkoztatotti körben megismert folyamatokhoz, bár a fiatalok körében a versenyszféra előnye kicsit elmarad a teljes foglalkoztatotti körben mérttől (2%). Ez azt mutatja, hogy a fiatalok keresetelőnye a versenyszférában valamivel kisebb mértékű, mint az idősebb korosztályok esetében. A költségvetési szektor keresethátránya a fiataloknál is csak 2009 óta érvényesül, mivel a költségvetési szektorban ekkortól csökkentek le jelentősen a 13. havi fizetések, bónuszok, és egyéb nem kötelező jellegű fizetés kiegészítések. 11. ábra A 18–29 éves fiatalok bruttó keresetének alakulása a nemzetgazdaságban, a versenyszférában és a költségvetési szektorban, 2002–2011 (Ft/fő/hó) Ft/fő/hó 180 000 170 000 160 000 150 000

Fiatalok, NG

140 000

Fiatalok, VSZ

130 000

Fiatalok, KT

120 000 110 000 100 000 90 000 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

2011


15

16

A fiatalok keresetének alakulása 2002–2011 között hasonló folyamatokat tükröz, mint a foglalkoztatottak teljes körében. A 2002 és 2008 között végbemenő keresetnövekedés 2008-ban a válság hatására valamelyest megtört. A fiatalok keresetnövekedése 2008 és 2010 között azonban jobban lefékeződött, mint a teljes foglalkoztatotti körben, amelynek hatására a két keresetátlag közötti olló kismértékben kinyílt. 12. ábra A 18–29 éves fiatalok és az összes foglalkoztatott bruttó keresetének alakulása Ft/fő/hó 230 000 210 000 190 000 170 000 150 000 130 000 110 000 90 000 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Összes foglalkoztatott, NG

Fiatalok, NG Forrás: Egyéni bérek és keresetek felmérés, 2011

A nemzetgazdasági átlaghoz hasonlóan a 18–29 éves fiatalok is az energiaszektorban, a pénzügyi szektorban, az infokommunikációban, a tudományos és műszaki ágazatban kerestek jóval az átlag fölött. A fiatalok körében kiemelkedő ágak keresetelőnye kicsit több mint másfélszeres a többi ághoz képest, míg a teljes foglalkoztatotti körben mért keresetelőny ennél nagyobb, több mint kétszeres. A jól fizető ágazatok előnye tehát a fiatalok körében még nem annyira jelentős, mint az idősebb korosztályokban. 13. ábra A 18–29 éves fiatalok bruttó keresete nemzetgazdasági áganként, 2011 Ft/fő/hó

Szálláshely szolg, vendéglátás

Építőipar

Egyéb szolgáltatás

Ingatlanügyek

Oktatás

Kereskedelem, gépjárműjavítás

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tev.

"Művészet, szórakoztatás, szabadidő"

Feldolgozóipar

Vízellátás, szennyvíz, hulladékgazdálkodás

Szállítás, raktározás

Bányászat, kőfejtés

Közigazgatás, védelem, társdalombiztosítás

Szakmai, tudományos, műszaki tev.

Információ, kommunikáció

Pénzügyi, biztosítási tev.

Villamosenergia, gáz- és gőzellátás


Mezőgazdaság

Nemzetgazdasági ágak

Átlag

„Humán-egészségügyi, szociális ellátás”

300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0

A harminc éves kor alatti fiatalok körében minimális a nők és a férfiak közötti kereseteltérés, sőt 2002 óta a különbség 5%-ról 2%-ra csökkent. A húsz éves kor alatti alkalmazottak közül a nők 1%-kal többet keresnek, mint a férfiak, valószínűleg azért, mert ebben a körben több lehet a szakma és képzettség nélkül elhelyezkedő férfi, mint nő. A nemek közötti kereseteltérés 31 éves kortól azonban érzékelhetően megnő a férfiak javára, valószínűleg azért, mert a 30-as évei elején egyre több férfi jut vezetői pozícióba, illetve egyre több nő dönt a gyermekvállalás mellett. 14. ábra

Ft/fő/hó

18–29 éves fiatalok bruttó keresetének alakulása nemek szerint, 2002–2011

180 000 170 000 160 000 150 000 140 000 130 000 120 000 110 000 100 000 90 000 80 000 2002

2003

2004

2005 Nők

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Férfiak


Ami a területi különbségeket illeti, jelentős különbségek tapasztalhatók a fiatalok keresetében Magyarországon. 2011-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy 18–29 éves fiatal 60%-át kereste a Budapesten élőknek. Jónak számított a fiatalok fizetése tavaly Közép- és Nyugat-Magyarországon, míg az északi és keleti megyék általában jóval szerényebb átlagbért kínálnak. A legjobban és a legros�szabbul kereső megyék rangsorában nem tapasztalhatók kiugró különbségek a fiatalok körében mért, és az összes foglalkoztatott körében mért keresetek között.

IV. Mit hoz a jövő? – A pályakezdők foglalkoztatási kilátásai a „Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis” 2013. évi adatai alapján A „Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis” több mint hétezer gazdálkodó szervezet válaszainak elemzésére épül. A felmérésben szereplő cégek összesen 646,6 ezer főt foglalkoztattak az adatfelvétel időszakában, amely a nemzetgazdaság 16,4%-át reprezentálja. A prognózisfelmérés értelmezésében pályakezdőnek tekinthető az, aki a felmérés adatfelvételi időszakához (2012. szeptember-októberben) viszonyítva két évnél nem régebben fejezte be tanulmányait iskolarendszerű képzésben.

17

18

A 2013-as előrejelzés adatai szerint a vállalkozások 14,7%-a tervezi pályakezdő munkaerő felvételét, amely az egy évvel korábbi előrejelzéshez képest 0,5 százalékpontos csökkenést jelent. Az említett csökkenés a cégek létszámnagyság-kategóriánkénti összetételét tekintve minden vállalati körben megfigyelhető. A gazdasági ágak többségében szintén csökken a 2012-es előrejelzéshez képest 2013-ban a pályakezdőket felvenni tervezők aránya, azonban bizonyos területeken növekvő igény figyelhető meg irántuk. Ezek közül a legfontosabb a pénzügyi és gazdasági szolgáltatások, az egyéb szolgáltatások területe, valamint a szálláshely, szolgáltatás, valamint a villamos energia és a vízellátás. A pályakezdők iránt mutatkozó kereslet egyik releváns elemét jelentik azok a foglalkozások, amelyekben ez a célcsoport a leginkább el tud helyezkedni: 2013-ban várhatóan a bolti eladó, az egyéb termék-összeszerelő, a gépészmérnök, a húsfeldolgozó és a lakatos foglalkozások lehetnek a legkeresettebbek a munkaerő-piacon. A felsőfokú iskolai végzettséget igénylő foglalkozások közül a mérnököket, az elemző közgazdászokat és az általános orvosokat emelhetjük ki legkeresettebbként. 3. táblázat Keresett foglalkozások listája a pályakezdők körében (TOP 10) 2013. év végéig 1.

Bolti eladó

2.

Egyéb termék-összeszerelő

3.

Gépészmérnök

4.

Húsfeldolgozó

5.

Lakatos

6.

Forgácsoló

7.

Bolti pénztáros, jegypénztáros

8.

Villamosmérnök (elektronikai mérnök)

9.

Villamosipari technikus (elektronikai technikus)

10.

Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója

Forrás: Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2013

A „Rövidtávú munkaerő-piaci prognózisfelmérés” az előrejelzésre vonatkozó információk mellett hosszú idő óta tartalmazza olyan aktuális kérdések, témák adatait, amelyek nem elsősorban előrejelzési céllal készülnek, azonban a munkaerőpiac szempontjából jelentőségük nem elhanyagolható. A 2012. év őszén végrehajtott felmérés a munkavállalókkal szemben támasztott készségek, ismeretek fontosságát, illetve az azokkal való elégedettséget mérte fel. A válaszadóknak egy ötfokú skálán kellett értékelniük, hogy egy munkavállaló esetében egy adott készség, ismeret mennyire fontos számukra, illetve mennyire elégedettek azzal. A felmérésben szereplő cégeknek aszerint volt szükséges értékelniük az egyes tényezők fontosságát, hogy azok mennyire relevánsak egy pályakezdőnél, illetve egy nem pályakezdőnél.

4. táblázat Készségek, ismeretek fontossága a pályakezdők esetében, valamint az ezekkel való elégedettség Készség, ismeret fontossága (válaszok átlaga 5 fokú skálán)

Készséggel, ismerettel való elégedettség (válaszok átlaga 5 fokú skálán)

Elméleti szakmai jártasság

4,2

3,7

Gyakorlati szakmai jártasság

3,5

3,2

Technikai, számítástechnikai eszközök használatában jártasság

4,5

4,3

Képesség a tanulásra, önképzésre

4,6

4,2

Elemzés és rendszerezés képessége

4,1

3,7

Írásbeli kifejezőkészség

4,2

3,9

Idegen nyelvű kifejezőkészség

4,1

3,7

Szervezőkészség

3,8

3,6

Precíz munkavégzés

4,7

3,9

Nagy munkabírás

4,6

4,0

Képesség az önálló munkavégzésre

4,4

3,7

Képesség a csapatmunkára

4,6

4,0

Kapcsolatteremtő, kommunikációs készség

4,4

4,0

Számolási, számítási feladatok megoldásának képessége

4,3

4,1

Logikai, térbeli gondolkodás

4,1

3,9

Forrás: Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2013

A rendelkezésre álló adatok alapján azt mondhatjuk, hogy a vállalkozások számára a legfontosabb a pályakezdő munkavállalóknál a precizitás, valamint a nagy munkabírás, amely kiegészül a munkavállaló folyamatos önképzésével, és a kollégákkal való együttműködéssel, kooperációval, technikai eszközök használatának ismertségével. Ezzel szemben kevésbé tekinthető a cégek számára relevánsnak a társadalmi kérdésekben való jártasság, vagy a vállalkozó szellem.

V. Menni vagy maradni? – A fiatalok migrációs potenciálja és jellemzői Az Európai Unióhoz való csatlakozást, és az egyes tagállami korlátozó védintézkedések lejártát követően a közép-kelet-európai tagállamok munkavállalói, köztük a magyar munkavállalók számára is Európa-szerte elérhetővé vált az engedélymentes munkavállalás lehetősége, jelentősen mobilizálva ezzel a munkaerőmozgást. Az Európai Unió alapszabadságának, a munkaerő szabad áramlásának kiterjesztése egyfelől az egyéni munkavállalók számának növekedését eredményezte (ideértve a más országba áttelepülőket és a határmenti ingázókat egyaránt), a szolgáltatások szabad áramlásával pedig jelentős piac nyílt a megrendeléseket kiküldött munkavállalókkal teljesítő, más tagállamban bejegyzett cégeknek, akik ugyanígy, munkavállalási engedély nélkül végezhetnek munkát.

19

20

Különböző statisztikai adatforrások alapján azon magyar állampolgárok aránya, akik az Európai Unió területén rövidebb vagy hosszabb ideig külföldi munkavállalóként dolgoztak, 2010-ben 2%-ra volt becsülhető, a munkaerő kivándorlás aránya tehát a foglalkoztatott népesség kb. 5%-át érte el. Összehasonlításképp, a román munkavállalók mobilitási rátája 12,5%-on áll, Litvániában 9%. 15. ábra Az Európai Unióhoz csatlakozott 10 közép-kelet-európai tagállam mobilitási rátája a legfrisebb adatok szerint 14.0 12.0 10.0 8.0 6.0 4.0 2.0 0.0 RO

LT

BG

LV

PL

SK

EE

HU

SI

CZ

A célországban a tartozkodási idő szerinti megoszlás alapján 3 évnél kevesebb

3 és 6 év közötti időtartam

6 évnél hosszabb ideig kint tartózkodók aránya

Forrás: Az EU-n belüli mobilitás legújabb trendjei, különös tekintettel a közép-kelet-európai tagállamokra – DG EMPL, Munkavállalók szabad mozgásával foglalkozó Tanácsadó Bizottság, 2012. október 30., Brüsszel

Jellemző, hogy míg Lengyelországból, egyes balti országokból vagy Szlovákiából már a csatlakozást követően jelentős számban mentek a munkavállalók más tagállamba dolgozni, Szlovénia, Csehország és Magyarország mobilitási intenzitása sokáig jelentősen elmaradt az előbb említett országokétól. A gazdasági válságot követően felzárkózás volt tapasztalható, de ezzel együtt a magyar migrációs potenciál vélhetően továbbra is alatta marad a régiós társakénak. A magyar munkavállalók a hagyományos célországokban, Ausztriában és Németországban dolgoztak, tartózkodtak a legnagyobb mértékben. Ebből a szempontból mérföldkőnek számított a munkavállalás terén a német és osztrák munkaerőpiac 2011. május 1-jei megnyitása. Ausztriában a magyar munkavállalók száma jelentősen nőtt a liberalizációt követően: 2011 októberében számuk közel 38 ezer főt tett ki, míg a másik nagy célországban, Németországban a teljes létszám 2012 márciusában elérte a 33 ezer főt. Ha a migráns munkavállalók életkor szerinti megoszlását vizsgáljuk, összességében elmondható, hogy a tíz közép-kelet-európai országból érkezők több mint fele a 25–34 éves korcsoportból kerül ki, és 70%-uk 45 év alatti. A hazai trendeket elemző kutatásokból kiderül, hogy hazánkban is a fiatalabb korosztály él elsősorban az Unión belüli szabad munkavállalás lehetőségével, a más tagállamban munkát vállalók 63%-a 35 éven aluli. Ez az arány azonban a többi „újonnan” csatlakozó tagország viszonylatában nem számít kimagaslónak: a fiatal felnőttek részaránya a migránsok között – Bulgária és Észtország kivételével – minden vizsgált tagállamban magasabb, mint Magyarországon.

16. ábra A migránsok korcsoport szerinti megoszlása 100%

22

25

26

30

32

34

37

37

43

45

90% 80% 70% 35–64

60% 50%

60

44

53

56

56

50

51

44

42

43

25–34 15–24

40% 30% 20% 10% 0%

18

30

20

13

13

16

12

18

15

11

SK

LV

LT

PL

CZ

CEE

HU

RO

BG

EE


A kedvelt célországok között a képzettség alapján különbségek mutatkoznak. Ausztriában és Németországban a migráns munkavállalók többsége ipari- és építőipari szakmunkára vállalkozik, mes�sze elmarad ettől a szolgáltatást, illetve a szakképzetlen munkát vállalók aránya, és a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokban elhelyezkedőké is. A magasan kvalifikált munkavállalók elsősorban a skandináv térség, az Egyesült Királyság és Írország felé orientálódnak. Ezek az országok népszerűek a szakképzett és magasan kvalifikált munkavállalók körében, ugyanis már 2004-től kiterjesztették a szabad munkavállalás jogát a magyar munkavállalókra is. Kevésbé tapasztalható érdeklődés a déli tagállamok irányában: Olaszország és Spanyolország nem keresett célország sem a szakképzett, sem a magasan kvalifikált munkavállalók körében. Nemzetközi munkavállalás szempontjából e két ország (sőt, egyes megközelítések szerint a skandináv országok is) azért sem sorolhatók a legnépszerűbb célországok közé, mivel ott hosszútávon nem érvényesülnek azok a munkavállalók, akik nem beszélik az adott ország nyelvét. Általánosságban elmondható, hogy a migráns munkavállalók körében a felsőfokú végzettséget igénylő kvalifikált munkát végzők aránya alacsony. Az Európai Bizottság legfrissebb kimutatása alapján a migráns munkavállalók fele középfokú végzettséggel rendelkezik, ugyanakkor az alacsony képzettségűek és a felsőfokú végzettséggel bíró munkavállalók aránya tagállamonként jelentős eltérést mutat. Míg például a Romániából kivándorlók 13%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, és 34%-uk alacsony végzettségű, Magyarországon éppen fordított a helyzet, a migránsok 35%-a felsőfokú végzettséggel bír, és csak 14%-uknak van alacsony iskolai végzettsége.

21

22

17. ábra A migránsok iskolai végzettség szerinti megoszlása 100% 90%

14

10

26

25

15

12

22

34

25

34

50

54

47

50

61

65

56

47

56

53

80% 70% 60% 50% 40%

Alapfokú Középfokú Felsőfokú

30% 20% 10% 0%

35

35

26

24

23

23

22

19

19

13

HU

CZ

EE

LT

PL

SK

LV

BG

CEE

RE


A kivándorlás legfőbb oka minden állam esetében egyedi, és rendkívül összetett. A munkaerő-piaci helyzeten, a gazdasági környezeten kívül jelentős szerepet játszik különösen a fiatalok vonatkozásában a vállalkozó szellem, a nemzetközi tapasztalatszerzés, a multikulturális környezetben élés, ami a csatlakozástól eltelt idő óta pozitív tapasztalatokkal, bővülő nyelvtudással párosulva egyre szélesebb körben válik természetes, bevált gyakorlattá. Másfelől, a fiatalok külföldi tapasztalatszerzése, tárgyalóképes nyelvtudása ma már szinte elvárásként jelentkezik a hazai foglalkoztatók részéről is. A mai fiatalság számára az Európai Unió egy egységes munkaerőpiac, természetes tehát, hogy a lehető legteljesebb módon kívánják fejleszteni tudásukat, képességeiket. Általánosságban elmondható a gyakorlatból, illetve az EURES-t felkereső ügyfelek köréből kiindulva, hogy a tanulmányaikat befejezett, de még családalapítás előtt álló fiatalok vállalnának/vállalnak szívesen munkát külföldön, valamint az idősebb korosztályok esetében az 50 év felettiek esetében mutatkozik valamelyest magasabb hajlandóság a külföldi munkavállalásra a családi kötöttségek csökkenése miatt. A külföldi munkavállalás a magyar munkavállalók részéről legtöbbször szezonálisan, vagy kb. 1–3 éves időtartamra valósul meg. Ennél hosszabb ideig csak a külföldön családot alapítók vállalnak munkát.

VI. Ahol a szükség… – A fiatal álláskeresők helyzete a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartási adatai alapján A munkaügyi szervezetben pályakezdőnek azt a fiatal álláskeresőt tekintik Magyarországon, aki a 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét – nem töltötte be, és rendelkezik a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel, valamint tanulmányai befejezését követően álláskeresési ellátásra nem szerzett jogosultságot. A 25 éven aluli álláskeresőknek kétharmada tartozik a pályakezdők közé, a fiatalok harmada tehát munkavégzést követően került az álláskeresők nyilvántartásába.

A pályakezdő álláskeresők létszáma 2000–2011 között szinte folyamatosan emelkedő tendenciát mutatott. Ez valamennyi iskolai végzettségi csoportba tartozó fiatalt érintett, azonban a növekedés üteme az átlagosnál lényegesen magasabb volt az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők és a diplomások körében. Az évtized első felében a regisztrált álláskeresők száma a pályakezdőknél kisebb ütemben bővült, amelynek következtében a pályakezdők aránya folyamatos emelkedést jelzett, és 2005-ben elérte a regisztrált álláskeresők 10%-át. Részben az ekkor indított START-programnak (munkáltatóknak nyújtott járulékkedvezmény fiatalok foglalkoztatása esetén – részletesebben lásd később) köszönhetően a korábbi trend megváltozott. A pályakezdők száma 2006-ban már csökkent a megelőző évhez képest, a továbbiakban pedig a növekedés üteme elmaradt a nem pályakezdőkhöz képest. Ennek eredményeként a pályakezdők aránya a regisztrált állományon belül 2005-től folyamatosan zsugorodott egészen 2009-ig. A válság kitörését követően újra megugrott az álláskeresők körében a pályakezdők száma, majd 2011-ig stagnálást mutatott. A 2012. évben azonban újabb növekedésnek lehettünk tanúi: az év első tizenegy hónapjában 15%-kal emelkedett a pályakezdők száma az előző év azonos időszakához képest. Ez a statisztika összhangban áll a munkaerő felmérésben kimutatott ifjúsági munkanélküliségi ráta alakulásával. 18. ábra Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és aránya

Fő

%

70 000

12,00

60 000

10,00

50 000

8,000

40 000

6,000

30 000

4,000

20 000

2,000

10 000 0%

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Pályakezdők éves átlagos zárónapi száma

2010

0,00 2011 2012. I–XI. hó átlaga

Arányuk az összes álláskereső között

Forrás: NFSZ-regiszter

Megfigyelhető, hogy a nyilvántartásba vétel növekedése mellett csökkent a kilépési forgalom, így az elhelyezkedések száma is a pályakezdők körében. Ez összefügg a gazdaság általános állapotával és a munkaerő-kereslet csökkenésével, amit egyrészt a gazdasági teljesítmény visszaesése, másrészt a közszféra létszámának csökkentése okozott. Fontos további eredői voltak a duzzadó álláskeresői létszámnak a kínálatnövelő kormányzati intézkedések (a korhatár előtti nyugdíjazás korlátozása, a nyugdíjkorhatár emelkedése, a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata), amelyek miatt az idősek tovább maradnak aktívak és ez csökkentette a fiatalok elhelyezkedési esélyét. A felsőoktatás, illetve ezen belül az államilag támogatott képzések keretszámainak csökkenése és a felsőfokú oktatási rendszer reformja szintén éreztette hatását: az egy évvel korábbinál mintegy 15 ezerrel kevesebb fiatal kezdte meg 2012-ben felsőfokú tanulmányait. A pályakezdő álláskeresők száma és aránya az ország egyes területein igen eltérő képet mutat. Alapvető összefüggés, hogy a kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű megyékben és régiókban kisebb

23

24

arányban szerepelnek a nyilvántartott álláskeresők között pályakezdők, bár arányuk itt is növekedett az elmúlt egy évben. Míg a legjobb munkanélküliségi mutatóval rendelkező régióban, KözépMagyarországon az összes álláskereső 6,4%-a tartozik a pályakezdők közé a 2012. I–XI. hó átlagos zárónapi adatai alapján, addig a másik póluson, Észak-Alföldön ennek dupláját teszi ki az arányuk (12,9%). A pályakezdő álláskeresők munkaerő-piaci helyzete alapvetően összefügg az iskolai végzettségükkel. 2012 első tizenegy havi átlagát tekintve elmondható, hogy a legtöbb, mintegy 24 ezer pályakezdőt (38,7%) a gimnáziumi, szakközépiskolai érettségivel rendelkezők között találjuk, további 21,3 ezer fő (34,9%) rendelkezik legfeljebb 8 általános osztállyal, 12 ezer fő (19,7%) pedig szakiskolában, szakmunkásképzőben végzett. A diplomás pályakezdők aránya mindössze 6,7%. Megfigyelhető, hogy azon régiókban, ahol kisebb az arányuk a nyilvántartott álláskeresők között, lényegesen kedvezőbb a pályakezdők iskolai végzettség szerinti összetétele. Az elhelyezkedés esélye ugyanis nő a végzettség szintjének növekedésével. Jól példázzák ezt a Nyugat-Dunántúli régió adatai, ahol csaknem tíz százalékponttal alacsonyabb a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya (26,%), mint az országos adat, míg a diplomás pályakezdők aránya (10,4%) csaknem a duplája az ös�szes régió átlagának. 19. ábra A pályakezdő álláskeresők iskolai végzettsége régiónként, 2012 (I–XI. hó, átlag) 100% 90% 80% 70%

Felsőfokú iskolai végzettség

60%

Szakközépiskola, gimnázium

50%

Szakmunkásképző, szakiskola

40%

Legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű

30% 20% 10%

DA

ÉA

ÉM

DD

YD N

KD

KM

0%

KM: Közép-Magyarország; KD: Közép-Dunántúl; NYD: Nyugat-Dunántúl; DD: Dél-Dunántúl; ÉM: Észak-Magyarország; ÉA: Észak-Alföld; DA: Dél-Alföld Forrás: NFSZ-regiszter

Egy éves távlatban a pályakezdők körében leginkább a szakiskolában végzettek száma (23%-kal) emelkedett, ezt követően az érettségizetteké (15%-kal), ellenben a felsőfokú végzettségű álláskeresők száma alig nőtt (4%-kal). A pályakezdők számának megfigyelt 15%-os egy év alatti emelkedése 2012ben tehát alig érintette a felsőfokú végzettségűeket, a munkaerő-piaci helyzete a középfokú szakmai végzettséggel rendelkezőknek romlott leginkább.

Jellemzőek a nemenkénti eltérések a pályakezdő álláskeresők iskolai végzettségét tekintve. A diplomások körében jelentős nőtöbblet figyelhető meg, amely vélhetően a diplomások eltérő szakmai végzettségével függ össze, vagyis a női diplomások között nagyobb arányban találunk a munkaerő-piacon kevésbé keresett képesítéseket. A legfeljebb alapfokú végzettségű pályakezdő álláskeresők között viszont jelentősen felülreprezentáltak a férfiak, ami arra utal, hogy az alacsony végzettség, mint munkaerő-piaci hátrány főként a férfiak esetében nehezebben leküzdhető, hiszen az alacsony végzettségű nőknek több lehetőségük van más társadalmilag elfogadott státuszokba kerülniük (pl. háztartásbeli szerep, anyaszerep stb.). 5. táblázat Nyilvántartott pályakezdők megoszlása iskolai végzettségenként és nemenként Nem

Férfi

Iskolai végzettség

41,1

39,9

szakmunkásképző, szakiskola

20,9

22,5

szakközépiskola, gimnázium

32,8

32,8

5,1

4,7

100,0

100,0

legfeljebb 8 általános iskola

29,8

29,8


15,9

16,9


44,6

44,7

9,7

8,6

100,0

100,0


35,6

34,9


18,5

19,7


38,6

38,7

7,4

6,7

100,0

100,0

Összesen

felsőfokú Összesen

Összes pályakezdő

2012 I–XI. hó átlag


felsőfokú

Nő

2011

felsőfokú Összesen Forrás: NFSZ-regiszter

A tartós munkanélküliség a fiatalok körében egy igen kritikus állapot, hiszen a munkaerő-piacra való bejutás az idő múlásával egyre nehezebbé válik. Ez a pályakezdőknél különösen sok problémát okoz, mivel a munkaerő-piaci kötődéseik gyengék és kevés munkatapasztalattal rendelkeznek. A pályakezdők között a hat hónapnál hosszabb ideje nyilvántartottak száma 23 ezer fő volt 2012 első tizenegy hónapjának átlagában, ami a teljes pályakezdő állomány 37,7%-át tette ki. Többségük 25 év alatti szakképzetlen fiatal volt: a tartósan állást keresők 45%-a maximum 8 általánost végzett, további 30%-uk érettségizett, szakmai középfokú végzettséggel pedig 18%-uk rendelkezett. 9,8 ezer fő már több mint egy éve, további 2,3 ezer pályakezdő már legalább 2 éve szerepel folyamatosan a nyilvántartásban.

25

26

VII. …ott a segítség – Fiatalok a kormányzati stratégiák fókuszában A 2009-ben elfogadott Európai Ifjúsági Stratégia a 2010 és 2018 közötti időintervallumra vonatkozóan határozta meg az ifjúságpolitika terén európai szinten történő együttműködés kereteit. Az Európai Stratégia rövid és hosszú távra szóló intézkedései az európai fiatalokat érintő területeket ölelik fel, különös tekintettel a fiatalok oktatására, a foglalkoztatásra, a kreativitásra és a vállalkozói készségre, a társadalmi befogadásra, az egészségre és a sportra, a civil részvételre és az önkéntes munkára. Az Európai Ifjúsági Stratégia két átfogó intézkedést határoz meg, így a több és egyenlő lehetőségek biztosítását a fiatalok számára az oktatásban és a munkaerő-piacon, valamint az aktív állampolgárság, a társadalmi befogadás és a szolidaritás előmozdítását. Ugyanebben az évben került elfogadásra a magyar Nemzeti Ifjúsági Stratégia tizenöt éves stratégiai program, összhangban az uniós szintű stratégiában foglaltakkal. A dokumentum átfogó, horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A magyar Nemzeti Ifjúsági Stratégia átfogó célja az ifjúságban rejlő erőforrások kibontásának és a korosztályok társadalmi integrációjának elősegítése. A magyar Kormány 2012-ben fogadta el ifjúságpolitikai keretprogramját, az Új Nemzedékek Jövőjéért Programot. A program nem stratégia, nem cselekvési terv, hanem keretprogram, amely a 14–35 éves korosztály problémáira kíván választ adni és megoldást nyújtani. A keretprogram a széleskörű társadalmi egyeztetés alapján négy beavatkozási területet jelöl ki, amelyek a következők: állampolgárság, otthon, karrier és szabadidő. A keretprogram az e területeket érintő problémák felismerését, leírását, a célok meghatározását, és a megoldási javaslatokat tartalmazza. A keretprogram a Nemzeti Ifjúsági Stratégiával együtt járul hozzá a fiatal korosztály élethelyzetéből adódó problémák kezeléséhez, és teszi lehetővé, hogy profitálhassanak a civil és politikai részvétel, az önkéntesség, a kreativitás és a vállalkozói készség, a sport és a globális szerepvállalás nyújtotta lehetőségekből is. Az Új Nemzedék Jövőjéért Programhoz, és a Nemzeti Ifjúsági Stratégiához szorosan kapcsolódnak azok a foglalkoztatáspolitikai tárgyú intézkedések, amelyek a fiatalok foglalkoztatását kívánják javítani, készségeik fejlesztésével és célzott kormányzati intézkedésekkel. A programokat – céljaik alapján – az alábbi fő csoportokra lehet bontani (egyes programok pedig úgynevezett vegyes programok, tehát jellegüknél fogva több csoportba is beilleszthetőek, mint például a gyakornoki program): – A munkaerő-keresletet ösztönző, az első munkahelyhez jutást könnyítő intézkedések (pl.: adókedvezmények); – A civil és non-profit szervezetek bevonásával indított ifjúsági programok (pl.: innovatív foglalkoztatási programok); – A szakképzési rendszerben tanulókat célzó programok (pl.: gyakornoki program); – A z önfoglalkoztatóvá válást célzó programok (pl.: a fiatalok vállalkozóvá válásának ösztönzése); – A ktív munkaerő-piaci politikák (pl.: komplex munkaerő-piaci programok); – Mobilitást segítő programok (pl.: lakhatási támogatás).

VIII. Karrierstart – A pályakezdők hazai foglalkoztatásának elősegítését célzó kormányzati intézkedéscsomag 1. A fiatalok foglalkoztatását ösztönző adórendszer kialakítása Magyarország Kormánya 2010-ben úgy határozott, hogy átalakítja a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó- és járulékrendszert annak érdekében, hogy valóban kifizetődővé és ezáltal ösztönzővé váljon a munkavállalás. A tervek szerint 2013-ra megvalósul az arányos, egykulcsos adózás és jóval egyszerűbbé és átláthatóbbá válik az adórendszer, ami megfelelő motivációt jelenthet a munkába álló fiataloknak is a karrierépítésre. Az egységesen alacsony – 16 százalékos – személyi jövedelemadó mértékének fontos szerepe lesz majd abban, hogy Magyarország visszaszerezze korábbi jó hírét és a legkedvezőbb adózási környezetet biztosítsa a kelet-közép-európai térségben. Ez pedig vonzó, itthon maradásra biztató és a munkavállalásra, vagy vállalkozásra késztető hátteret fog nyújtani a fiatalok számára is. Addig azonban akad még tennivaló. Bár a személyi jövedelemadó csökken, uniós viszonylatban – elsősorban a munkáltatói járulékok rendkívül magas szintje miatt – a nem bérjellegű munkaerőköltségek még mindig nagyon magasnak számítanak. Az adóék kb. a teljes bérköltség 45%-át teszi ki 2 , ami számottevően korlátozza a munkahelyteremtést, és rontja a gazdaság versenyképességét is. Néhány évvel ezelőtt bebizonyosodott, hogy a munkáltatói járulékterhek általános, minden foglalkoztatottra kiterjedő néhány százalékos csökkentése nem képes érdemben megmozdítani a munkaerőpiacot. 2009 félévétől és 2010 elejétől összesen öt százalékponttal mérséklődtek a bérekre rakódó munkáltatói terhek, a foglalkoztatottak száma mégsem emelkedett, miközben mindennek rendkívül súlyos költségvetési ára volt. A szigorú költségvetési gazdálkodásra tekintettel, 2013-tól lényegesen kisebb forrás felhasználásával kíván a Kormány markáns hatást kifejteni képes intézkedéseket hatályba léptetni. A munkahelyek megőrzése, a foglalkoztatás bővítése érdekében Magyarország Kormánya 2012. július 4-én elfogadta munkahelyvédelmi programját. A meghirdetett Munkahelyvédelmi Akcióterv elsődleges célja a munkahelyek megőrzése és a hátrányos helyzetben lévő munkavállalók foglalkoztatásának védelme. Ennek érdekében a Kormány a foglalkoztatás költségeinek csökkentésén keresztül növeli azoknak a munkáltatóknak a versenyképességét, amelyek hátrányos helyzetű, ezért kevésbé versenyképes munkaerőt alkalmaznak. Az intézkedés a munkaerő-piaci szempontból problémás csoportok munkaerőköltségét csökkenti célzottan, így kedvezőbbé válik többek között a fiatalok és a pályakezdők foglalkoztatása is. A rendszer működőképességére számos nemzetközi példa létezik, alkalmaztak és alkalmaznak differenciált, célzott járulékkedvezményeket például Franciaországban, Belgiumban és Svédországban is. A célzott adókedvezmények alkalmazására már Magyarországon is volt példa. 2004 óta működik például az ún. „START” program, amely a fiatal álláskeresők és pályakezdők munkahelyhez jutását segíti egy, illetve két éven keresztül kedvezménnyel. A támogatást később az Európai Szociális Alap forrásai által társfinanszírozott „START Plusz”, „START Extra” és „START Bónusz” programok egészítették ki, új célcsoportokat is bevonva a járulékkedvezmények hatókörébe. A Munkahelyvédelmi Akcióterv által fémjelzett új adórendszer és a korábban működő START programok közötti talán legfontosabb különbség, hogy míg a START programok esetében csak a START kártyával rendelkező álláskeresők alkalmazása esetén lehet igénybe venni a kedvezményeket, addig az új típusú kedvezmények minden, a célcsoportba tartozó munkavállaló után (tehát az állásban lévő fog2 Forrás: OECD Taxing Wages

27

28

lalkoztatottak esetében is) igénybe vehető. Ebből következik, hogy míg START kedvezményekkel 2012 nyarán mintegy 91 ezer munkavállalót foglalkoztattak, addig az új adórendszer keretében több mint egy millió alkalmazott esetében lesz lehetősége kedvezményt igénybe venni a munkáltatóknak. Ez azt jelenti, hogy (a jelenlegi kedvezményezetti körön felül) több százezer – eddig semmilyen kedvezményben nem részesülő – ember foglalkoztatása lesz kedvezőbb az Akcióterv eredményeként. A Munkahelyvédelmi Akciótervben foglaltak a jó tapasztalatokkal rendelkező START-kedvez mények kiterjesztéséről, általánossá tételéről, intézményesítéséről szólnak. Az elmúlt időszakban több szakértői elemzés is alátámasztotta a START-programok hatékonyságát. A 2013-ban életbe lépő új rendszerben a kedvezmények többségét az érintettek az eddigieknél jóval szélesebb körben, még kevesebb adminisztrációval, egyes esetekben kártyakiváltás nélkül, a normál adóbevallási procedúrán keresztül igénybe tudják majd venni. Az Akciótervben foglaltak beépülnek az adórendszer jogi szabályozásába, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az intézkedés végrehajtása nem programszerű, a Kormány tartós elemként építette be azt az adórendszerbe, és hosszú távú hatásokat vár el tőle. Ami a konkrét kedvezményt illeti: 2013-tól minden 25 év alatti munkavállaló bruttó bére után – 100 000 Ft bérig (~EUR 360) – a munkáltatói teher (szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás) mértéke 14% (28,5% helyett). Még kedvezményesebb lesz a pályakezdők foglalkoztatása: a legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező, huszonöt év alatti munkavállalók esetében a részkedvezmény mértéke – 100 000 Ft bérig – a bruttó bér 28,5 százaléka a foglalkoztatás első két évében. A célzott kedvezményekre jövőre nagyságrendileg 140 milliárd forintot (kb. 500 millió euró) szánunk. Ez az összeg a szociális hozzájárulási adó legfeljebb két százalékpontos általános csökkentésére adna lehetőséget, ami nem lenne alkalmas arra, hogy kedvezően befolyásolja a foglalkoztatást. Számításaink szerint az új adórendszer kedvezményeinek hatására összesen mintegy egymillió ember foglalkoztatása válik kedvezőbbé – közülük mintegy 200 ezer fiatalt érint majd a változtatás. 6. táblázat A Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében meghirdetett egyes kedvezmények célcsoportjai Megnevezés

Célcsoport

Érintettek (ezer fő)

25 év alattiak kedvezménye

25 év alattiak

Pályakezdők kedvezménye

Legfeljebb 180 nap munka viszonnyal rendelkező, 25 év alattiak

200

55 év felettiek kedvezménye

55 év felettiek

500

Képzettséget nem igénylő munkát végzők kedvezménye

Képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak

250

Tartós álláskeresők kedvezménye

6 hónapja munkanélküliek

30

Kisgyermekesek kedvezménye

Gyermekgondozásról visszatérők

30

Az új adórendszer eredményeként megközelítőleg 20 000 új munkahely létrejöttére számítunk a versenyszférában, ami a munkavállalók számának 0,5 százalékpontos növekedését jelentheti. Az intézkedés következtében új foglalkoztatási lehetőségek nyílnak a hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok számára, a szociális hozzájárulási adó csökkenésével pedig az átlagos bruttó bérek mintegy fél százalékpontos emelkedésére számítunk.

2. Civil és non-profit szervezetek foglalkoztatási programjai a fiatalok munkatapasztalat-szerzésének támogatása érdekében A fiatalok között feltűnően magas azok száma, akik szakképzettséggel sem találnak munkát. 3 Ennek oka, hogy egy részük nem a munkaerőpiac által igényelt szakképesítéssel rendelkezik, mások – munkatapasztalat hiányában – képességei idővel megkopnak, tudásuk elavul. Mivel a szakképzettséggel rendelkező regisztrált pályakezdő álláskeresők elhelyezkedésének egyik legnagyobb akadálya továbbra is a munka világában szerzett munkatapasztalat hiánya, ezért a Kormány fontosnak tartja, hogy a fiatalok az iskola elvégzését követően a lehető leghamarabb kezdjenek dolgozni, és szerezzék meg azt a munkatapasztalatot, amely elengedhetetlen feltétele a tartós munkavállalásnak. Azoknak a szakképzett fiataloknak, akik munkatapasztalat hiányában nem tudnak elhelyezkedni, „időveszteség nélküli” lehetőséget kell biztosítani a mielőbbi támogatott munkába állásra ezzel a megfelelő gyakorlati ismeretek, munkatapasztalat megszerzésére. A piacgazdaság keretei között egyrészt az állami szervek és intézmények közfeladataikat csak a civil és non-profit szektorral együttműködve, kiegészítő források bekapcsolásával tudják ellátni, másrészt egyes piaci szereplők nem állami források felhasználásával szerveznek tevékenységet valamely közösségi, társadalmi cél érdekében. A civil és non-profit szervezetek fontos szerepet töltenek be abban, hogy helyi szinten összekapcsolják a kielégítetlen lakossági, közösségi szükségleteket a kihasználatlan munkaerőforrásokkal, új lehetőségeket tárnak fel a munkahelyteremtésre. A szektor munkaerőpiaci szerepe az elmúlt évtizedben felértékelődött, a szervezetek foglalkoztatási potenciálja jelentősen fejlődött Magyarországon. Mára mintegy 400–450 projektszervezet fejt ki – közel egy évtizede – érzékelhető munkaerő-piaci hatást a hátrányos helyzetű munkanélküliek körében a foglalkoztatás és munkaerő-piaci szolgáltatásnyújtás terén. Emellett a teljes non-profit szektor fizetett alkalmazottainak létszáma is folyamatosan, mintegy 53 ezer fővel nőtt az elmúlt tíz évben, ami a szektorban foglalkoztatottak létszámának 46%os növekedését eredményezte.4 A non-profit gazdasági szervezetek, illetve intézmények háromnegyede alkalmaz főállású munkaerőt, az összes non-profit szervezetben foglalkoztatott (123 ezer fő) kétharmadát pedig non-profit gazdasági társaságok és intézmények foglalkoztatják. Ez nem véletlen, hiszen a bevételek nagy része is ezeknél a szervezeteknél koncentrálódik. Ezek a bevételek alapvetően állami támogatásból és az alaptevékenység bevételéből állnak. Az állami támogatásokat leginkább az oktatási, a szociális, kulturális, egészségügyi és gazdaságfejlesztési célú szervezetek kapják. A civil és non-profit szervezetek foglalkoztatási szerepét növelni érdemes. Támogatásukkal és megfelelő szabályozással több munkavállaló tartós foglalkoztatására is képessé tehetőek. A támogatások megítélésénél különösen fontos szempont a tevékenység fenntartható bővítése. A civil és non-profit szervezetek munkahely-teremtési kapacitásainak megerősítését, illetve a fiatalok és pályakezdők munkatapasztalathoz juttatásának célját a Kormány 2013 elejétől egy közös pályázati keretben kívánja támogatni. Az új programban nyújtott támogatás a szervezetek belső kapacitásainak erősítését, az érintett szervezetek által nyújtott szolgáltatások minőségének javítását, a változó társadalmi és gazdasági feltételekhez való igazodását szolgálja. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az ország teljes területén erősödjenek a civil kapacitások, hiszen a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásában döntő szerepe lehet a helyi szervezeteknek. 3 A 25 év alatti regisztrált álláskeresők 40 százaléka szakképzettséggel rendelkezik. 4 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofit.pdf

29

30

Az Új Széchenyi Terven belül meghirdetett konstrukció keretében összesen ötmilliárd forint áll a pályázók rendelkezésére, ami a foglalkoztatási programok közvetett költségei mellett 2000–2500 pályakezdő munkanélküli számára segít a munkavállaláson keresztül munkatapasztalatot szerezni, a munka világába beilleszkedni. A támogatás az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A civil és non-profit szervezetek könnyített eljárás keretei között nyújthatják be pályázataikat 2013 első negyedévében. Az így elnyert támogatás fedezi a pályakezdő bérének egy részét, vagy egészét 12 hónapig, a foglalkoztatáshoz szükséges esetleges képzés és eszköz költségeit, valamint a munkahelyi beilleszkedést segítő humánszolgáltatás költségét.

3. Innovatív, a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését szolgáló foglalkoztatási programok támogatása A foglalkoztatáspolitika eszközei elsősorban a foglalkoztathatóság javítását, a munkaerő-kereslet és -kínálat jobb illeszkedését, az állástalanok és más aktív korú munkanélküliek foglalkoztatásának segítését célozzák különböző eszköz- és intézményrendszerek összehangolt működtetésével. Az állami munkaügyi szervezeten belül megvalósuló országos lefedettségű, egységes elveken alapuló fejlesztések mellett bizonyos területeken szükség van olyan speciális programokra, amelyek új típusú foglalkoztatási szolgáltatások kifejlesztésére és kipróbálására adnak lehetőséget. A 2004 és 2006 között végrehajtott EQUAL-program kísérleti projektjei alátámasztották, hogy a folyamatosan változó munkaerő-piaci helyzetben nagy igény van olyan újszerű, innovatív eszközökre, szolgáltatásokra és módszerekre, amelyek a szükségleteket rugalmas módon képesek kielégíteni, és amelyek a gyakorlati tesztelést követően beépíthetőek a munkaerő-piaci szereplők napi gyakorlatába, a foglalkoztatáspolitika eszköztárába. Az EQUAL-program zárását követően annak fejlesztési szemlélete a 2007–2013 tervezési időszakban újból alkalmazásra került. A 2012 második felében meghirdetett programban – az EQUAL Közösségi Kezdeményezéshez hasonlóan – egy támogató szervezet került kijelölésre, amely szakmai tapasztalatain alapulva alkalmas arra, hogy a végrehajtás során a projektek megvalósítói számára folyamatosan rendelkezésre álljon szakmai és egyéb végrehajtási kérdések, valamint folyamatértékelés tekintetében. A társadalmi innováció fogalma alapján meghatározhatóak azon modellek, módszerek, amelyek kidolgozását egy innovatív, kísérleti foglalkoztatási programtól elvárhatjuk. A projektterveknek egy szemléletesen bemutatott és megvizsgált helyzetképben kirajzolódó munkaerő-piaci problémára kell egy jól körülhatárolt, újszerű ötlettel (termékkel, vagy szolgáltatással) reagálni, valamint a probléma kezelésében új kapcsolatok és együttműködés segítségével eredményeket elérni. 5 Különösen fontos a hátrányos helyzetű térségekben/településeken élő, gyenge munkaerő-piaci pozíciókkal bíró tartósan munkanélküli, alacsony képzettségű emberek, illetve hátrányos helyzetű pályakezdő fiatalok számára szolgáltatásokat, képzést és foglalkoztatást kínáló komplex programok bevezetése, eddig széles körben nem használt módszerek elterjesztése, a szolgáltatásokban jelentkező fehér foltok kompenzálása. Ezért kiemelkedő jelentőségű, hogy ezekben a térségekben lehetőséget biztosítsunk kísérleti programok támogatására. A konstrukció megengedi, hogy minden szervezet a saját területén jelentkező munkaerő-piaci problémákra, az eszközök legszélesebb használatával tudjon reagálni, új módszereket kidolgozni. A pályázat célja az, hogy innovatív kezdeményezések, újszerű kísérleti foglalkoztatási projektek kidolgozásával vagy adaptálásával és megvalósításának támogatásával hatékonyabb beavatkozás történjen a munkaerő-piacon, valamint ezekben a projektekben a szakmapolitika fősodrába beépíthető, 5 Young Foundation for the Bureau of European Policy Advisors, 2010

más szervezetek által is alkalmazható módszerek és modellek keletkezzenek, amelyek végső soron hatékonyabb munkaerő-piaci programokat eredményeznek. A tervezett pályázattal szemben a legfőbb elvárás az, hogy egyrészt valóban innovatív tartalmú, másrészt adminisztratív szempontból gördülékenyen végrehajtott projektek megvalósítására kerüljön sor, amelyek újszerű megoldásokkal segítik elő a munkanélküli és inaktív emberek munkaerő-piacra való belépését, illetve a munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének növelését, valamint egyéb, ezekhez kapcsolódó fejlesztéseket valósítanak meg. A pályázat több kiemelt tématerületen is lehetőséget biztosít a pályázóknak a támogatások igénybevételére, ezek egyike a fiatal munkanélküliek elhelyezkedésének segítésére használható újszerű módszerek kidolgozása. 2011 I. félévében az Európai Unió Tanácsának Magyar Elnöksége kiemelten foglalkozott a fiatalok foglalkoztatásának témájával, több konferenciát és magas szintű megbeszélést is szervezett a témában. A tárgyalások eredményeképpen elfogadásra kerültek „A fiatalok foglalkoztatásának elősegítése az EU 2020 Stratégia célkitűzéseinek elérése érdekében” című Tanácsi következtetések, amely részletesen foglalkozik a fiatalok munkaerő-piaci helyzetével, valamint annak javítására irányuló lehetséges megoldásokkal. Ilyen megoldások lehetnek például a gyakorlatorientált képzések, gyakornoki és munkatapasztalat-szerzési lehetőségek bővítése, személyre szabott szolgáltatások és támogatások nyújtása, munkahelyteremtés és a munkaerő-piaci igényeinek megfelelő kompetenciafejlesztés. A pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogatunk, amelyek innovatív megoldásokkal segítik elő a 15–24 éves nem tanuló és nem dolgozó célcsoport foglalkoztatását, ezek közül is azokét, akiknek a munkaerő-piacra való belépése a munkaerő-piaci politika hagyományos keretei között, illetve eszközeivel nem, vagy nem hatékonyan oldható meg. A 15–24 éves munkanélküliek kiemelt célcsoportja mellett e téma keretében a pályázó szervezetek a pályakezdő álláskeresők problémáinak megoldására is dolgozhatnak ki és adaptálhatnak, újszerű, az ismertektől eltérő és hatékonyabb integrációs módszereket. Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatására 4,7 milliárd forintot különítettünk el az Új Széchenyi Terv 2012-ben meghirdetett beavatkozásai között. A konstrukció az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A fiatal munkanélküliek foglalkoztathatóságának javítása mellett a pályázat kiemelten fontosnak tartja, a megváltozott munkaképességűek nyílt munkaerő-piacon történő foglalkoztatását biztosító, modell értékű programok támogatását, a „zöld munkahelyek” kialakítását, valamint a munkavégzéshez szükséges digitális eszközök és kompetenciák fejlesztését. Ezek a témák az EU 2020 Stratégiában azonosított, fontos kitörési pontok, így a pályázat e területeken is támogatja innovatív foglalkoztatási módszerek kipróbálását.

4. A szakképzési rendszer átalakítása, új gyakornoki program indítása Az Új Széchenyi Terv foglalkoztatási programja kijelölte a szakképzési rendszer fejlesztésének céljait, nevezetesen, hogy a szakképzés járuljon hozzá a foglalkoztatási szint emeléséhez és a gazdasági növekedéshez. A Kormány szándéka, hogy olyan szakképzési struktúra jöjjön létre, amellyel biztosítható a munkaerő-piaci kereslet és kínálat egyensúlya, a szakképzésbe fektetett egyéni és társadalmi források hasznosulása, illetve minimalizálható legyen a korai iskolaelhagyás mértéke. Ahhoz, hogy az eredményességi mutatók érzékelhetően javuljanak, célszerű a hatékonyabb pedagógiai módszerek alkalmazásán túlmenően a 14. életévüket betöltött tanulók részére a szakiskolákban többféle előrehaladási utat lehetővé tenni, és számukra valamint szüleik számára ezek között választási lehetőséget biztosítani.

31

32

Lehetséges új szakiskolai képzési utak a lemorzsolódás csökkentése érdekében a jelenlegi lehetőségeken túlmenően az alábbiak: – 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők részére 9. évfolyam előtt HÍD programban előkészülni a közismereti tudás hiányosságainak pótlásával. – 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők részére 9. évfolyamtól 33%-os közismereti oktatás mellett kétévnyi szakképzés. Így a tanuló életkori sajátosságainak megfelelően már a 9. osztályban gyakorlati képzésben vehet részt, megtanulhatja és megszeretheti a szakmáját. – 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők (korai iskolaelhagyók) részére HÍD program részszakképesítésekkel. A gazdaság által igényelt gyakorlati szaktudással rendelkező munkavállalók képzéséhez feltétlenül szükséges a szakképzés gyakorlati oldalának erősítése, támogatásának biztosítása, a duális képzés kiterjesztése. A Széll Kálmán Terv rögzíti, hogy új, duális szakképzési rendszert kell teremteni a régi magyar hagyományok és a jelenlegi német gyakorlat mintájára, amely biztosítja, hogy kialakuljon a mester-tanítvány viszony, hogy egyszerre tehessen szert a tanuló elméleti ismeretekre az iskolában, és szakmai gyakorlatra a munkahelyén. A duális képzésben érdekelt a vállalkozás, hiszen a szakmai gyakorlat szakképzett munkaerőutánpótlást biztosít számára a helyi igényeknek megfelelően. A jól kiképzett munkaerő segít megőrizni versenyképességét, egyben lehetősége van a saját szükségleteiknek legjobban megfelelő módon kiképezni leendő munkavállalóit. Ezzel megtakaríthatók azok a költségek, amelyek akkor merülnének fel, ha a vállalatnak a munkaerő-piacon levő tapasztalatlan munkaerőt kellene megkeresnie és betanítania. A duális szakképzés a tanuló számára biztos munkahelyet, megfelelő megélhetést, biztos jövőt jelenthet, a munkahelyi gyakorlati képzés valós, értékelhető tudást ad számára, és lehető- séget nyújt, hogy rövid időn belül olyan szakmát szerezzen, amivel könnyen elhelyezkedhet a munkaerőpiacon. A Kormány által meghirdetett új gyakornoki program lényege új státusz betöltését eredményező foglalkoztatás támogatása, kilenc hónapon keresztül járó részleges, vagy teljes bér- és járuléktámogatással. A pályázat azon mikro- és kisvállalkozások, valamint középvállalkozások projektjeit támogatja, amelyek vállalják, hogy olyan fiatal szakképesítéssel rendelkező pályakezdőt alkalmaznak, aki tanulószerződés keretében sajátította el szakmája gyakorlati ismereteit. A gyakornokkal szemben elvárás, hogy olyan 25 évesnél fiatalabb pályakezdő fiatal legyen, aki legfeljebb 18 hónapja szerezte első iskolai rendszerű középszintű szakképesítését nappali rendszerű iskolai oktatásban, és képzése során legalább 6 hónapon keresztül tanulószerződés keretében vett részt a gyakorlati képzésben. A foglalkoztatás során a munkáltatónak legalább a garantált bérminimumot kell megfizetnie a gyakornoknak, de ennél magasabb fizetést is vállalhat, a garantált bérminimum 150%-áig. Feltétel, hogy a gyakornokot olyan munkakörben alkalmazza a támogatásban részesített munkáltató, amelynek betöltésére a megszerzett szakképesítése kifejezetten képesíti. További feltétel, hogy a támogatás időszakot követően a gyakornokot továbbfoglalkoztatja, ezáltal lehetőséget biztosít a fiataloknak stabil foglalkoztatáshoz jutni, illetve bizonyítani rátermettségüket. A program időtartama alatt mentort is kell biztosítania a foglalkoztatónak, akinek feladata a pályakezdő szakmai segítése, előrehaladásának dokumentálása, munkájának értékelése, amely egyben ajánlás is lehet a későbbi munkavállaláshoz. A program keretében a segítő mentor bérpótléka, illetve a gyakornoki munkahely kialakításához szükséges eszközök beszerzése is támogatható.

A program elsődleges célja a közvetlen munkahelyteremtés elősegítésén túl az iskolai rendszerű képzésben szerzett első szakképesítés hasznosulásának elősegítése, a pályakezdők korai munkahelyi tapasztalathoz segítése, ezzel a későbbi foglalkoztathatóságuk növelése. A program célja továbbá a duális szakképzés erősítése, a tanulószerződést kötő tanulók és vállalkozások támogatása, valamint közvetett cél a duális képzésben részt vevő vállalkozások számának növelése. A teljes pályázati keret mintegy 8,5 milliárd forint, a program az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A konstrukció 2013 januárjától egyszerűsített pályázati eljárás keretében pályázható folyamatosan a keret kimerüléséig, de legfeljebb 2014. április végéig. A tervezés során 2000–4000 támogatott pályázattal számolunk, amely alapján több ezer gyakornok foglalkoztatását segíthetjük.

5. A pályaorientáció rendszerének fejlesztése Magyarországon jelenleg a különböző szakpolitikai alrendszerekben (munkaügy, szakképzés, felnőttképzés, közoktatás, közművelődés, szociális ellátórendszer, felsőoktatás) működő pályaorientációs szolgáltatások és szolgáltatók egymástól célcsoport szempontjából is különböznek, kapcsolatuk laza, korántsem szinergikus. A szolgáltatók korlátozott humánerőforrásai nem képesek kiszolgálni az igényeket, alacsony kapacitással működnek, helyenként egymással versengenek, miközben egyes földrajzi területeken egyáltalán nem elérhetőek. A működés eltérő szakmai irányelvek és lényegében elfogadott protokoll nélkül történik, ezáltal egymástól jelentősen eltérő jellegű és minőségű szolgáltatásokat nyújtva. Az állam jelenleg nem rendelkezik minden közintézmény által elfogadott egységes és hiteles pályainformációs adatbázissal. A hiányos, vagy az egyes szakpolitikai rendszerekben elszigetelt pályaorientációs szolgáltatások jelentős mértékben hozzájárulnak a nem tudatos pályaválasztáshoz, amelyek megnövelik a képzés során a lemorzsolódást, és nehezítik a pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci belépését. A felnőttek esetében a nem megfelelően végrehajtott pályakorrekciók megterhelik az állami intézmények, programok költségvetését is. Az inadekvát pályaválasztások és szakmaválasztások magas száma a képzésbe befektetett erőforrások nem, vagy nem kielégítő hasznosulását is jelenti. Az Európa 2020 Stratégia, valamint az „Oktatás és Képzés 2020” és az „Új készségek az új munkahelyekhez” szakstratégiák a 2010–2020 közötti időszakban kiemelten kezelik az életpálya tanácsadás, a pályaorientáció kérdését. Hangsúlyozzák, hogy e szakterületen a kormányzati intézkedések csak a szakpolitikák (oktatásügy és munkaügy) összehangolása és az e gyakorlati területen tevékenykedő szakemberek egységes szakmai látásmódjának kialakítása esetében lehetnek hatékonyak. Az Új Széchenyi Terv keretében indított kiemelt program ezekre a szakmai kihívásokra adhat választ. A fejlesztés célja országos pályaorientációs rendszer kialakítása, amely hatékonyan nyújt segítséget a különböző életkorú és élethelyzetben lévő személyeknek ahhoz, hogy megtalálják az egyéni képességeiknek és a munkaerő-piaci elvárásoknak is megfelelő tanulási utakat. A program kiterjed az ifjúsági és a felnőttkori pályaorientációs szolgáltatásokra egyaránt. A fejlesztési folyamatok révén átláthatóvá válnak a pályatanácsadási szolgáltatások, valamint kialakul az az egységes pályainformációs rendszer, amely mind a hétmillió potenciális felhasználó számára elérhető, és az állam által ellenőrzött munkaerő-piaci, képzési és továbbképzési információkat, valamit ezek közérthető összerendelését tartalmazza. A projekt első fejlesztési időszakában megkezdődtek az európai uniós, valamint nemzetközi életpálya-tanácsadási ajánlásokhoz és irányvonalakhoz illeszkedő fejlesztések. Ennek keretében kialakításra kerültek az új pályaorientációs eszköz- és szolgáltatáskészlet alapjai, megkezdte működését az egységes szakmai protokoll szerint, országosan elérhető életpálya-tanácsadó hálózat, és elindultak a foglalkozásstruktúrához illeszkedő új pályaorientációs eszközfejlesztések.

33

34

A projekt második szakaszában folytatjuk a megkezdett fejlesztéseket. Az egyes karrier-, munka-, pályatanácsadást (guidance) érintő fejlesztések összehangolása mellett egy egységes szakmai, etikai és módszertani alapokon nyugvó élethosszig tartó tanácsadási rendszer kialakítására kerül sor, majd ezt követi a rendszer folyamatos működtetésének biztosítása érdekében a felhasználói értékelés lehetőségének és monitoringrendszernek a kialakítása. A programba becsatornázhatóak lesznek a 2013-ra elkészülő új munkaerő-piaci előrejelző rendszer első eredményei. A pályaorientációs szolgáltatások a tényszerű adatokon, információkon alapulva az eddigieknél pontosabb és részletesebb információkat tudnak adni a célcsoport számára. A fejlesztési ciklus végére minden pályaválasztás/pályakorrekció előtt álló fiatal és felnőtt (munkavállaló és munkaadó) számára elérhető és jó minőségű karrier utat támogató rendszer kerül kialakításra, amely csökkenti az iskolai lemorzsolódást, javítja az egyéni képességekhez, készségekhez, valamint érdeklődés- és értékrendszeréhez is igazodó tudatos pályaválasztást, a felnőttkori pályakorrekciót, segíti a munkaerő-piaci beilleszkedést, illetve az átmenet (munka – tanulás – munka) összes fázisát. A szolgáltatások és eszközök hozzáférhetőségével, elérhetőségével javul a hátrányos helyzetű térségekben élők, az aluliskolázottak, a romák információkkal való ellátottsága is, amely elősegíti a társadalmi befogadás erősödését és a társadalmi esélyegyenlőség javítását. A pályaorientációval kapcsolatos döntések elősegítése érdekében a program keretében sor kerül a pályaorientációban közreműködő szereplők felkészítésére, képzésére, a képzésekhez kapcsolódó tematikák, tananyagok kidolgozására és akkreditáltatására, valamint a többcsatornás pályaorientációs portál továbbfejlesztésére is. A fejlesztés a tanácsadási humán erőforrás mennyiségi és minőségi fejlesztésén túl kiterjed a tanácsadók által használt eszközök és a pályaorientációs rendszert igénybe vevő személyek döntését szolgáló eszközrendszer fejlesztésére is (foglalkozás-leírások, szakmabemutató filmek és mappák készítése). Célunk, hogy évente legalább 339 ezer fiatal részesüljön pályaorientációs tanácsadásban. A kiemelt projekt közvetlen célcsoportja a pályaorientációt végző szakemberek (pl. szociális, munkaügyi és közművelődési szakemberek, pedagógusok, trénerek stb.), akik képzés és tréning révén magasabb szintű, naprakész tudást, információkat szereznek. A kiemelt projekt közvetett célcsoportja a pályaválasztásban, pályakorrekcióban és az életpálya-tervezésben érintett egyének. A kiemelt program 2012 nyarától folytatódik, a fejlesztésre 2,8 milliárd forint áll rendelkezésre.

6. A fiatalok vállalkozóvá válásának ösztönzése A gazdasági fellendülés beindulását követően a munkaerő-piaci aktivitás növelése, a foglalkoztatási potenciál teljes kihasználása érdekében különösen fontos a fiatalkorúak és pályakezdők munkaerőpiaci részvételének növelése, nem utolsósorban a kedvezőtlen demográfiai változások és az új munkahelyekhez szükséges új készségigények megjelenése miatt. Ebből a szempontból elengedhetetlen azon képességek és kompetenciák elsajátításának támogatása, amelyek a fiatalok munkavállalási lehetőségeit növelik, illetve segítik önfoglalkoztatóvá válásukat. Ma Magyarországon a mikro- és kisvállalkozások a legfontosabb nettó munkahelyteremtők. Ezeknek a vállalkozásoknak közel 60%-a egyszemélyes vállalkozás, azaz önfoglalkoztató személyekből áll, éppen ezért a vállalkozói aktivitás ösztönzése, új vállalkozások létrejöttének támogatása elengedhetetlen része a gazdaság fejlesztésének, a foglalkoztatás növelésének. A Kormány ezért a fiatalok foglalkoztatásának elősegítése, a pályakezdők munkaerő-piaci integrációja érdekében kiemelt figyelmet fordít az induló vállalkozások támogatásának erősítésére, a fiatal pályakezdők vállalkozóvá válásának ösztönzésére.

Az uniós forrásból megvalósuló, a fiatalok vállalkozóvá válását támogató pályázat a fiatalok alkalmazkodóképességének és vállalkozóképességének fejlesztésével hozzájárul a célcsoportba tartozók gazdasági aktivitásának növeléséhez, munkaerő-piacra történő belépéséhez, valamint a vállalkozásindításhoz és működéshez szükséges kompetenciák elsajátításához. A koncepció összhangban van az Új Széchenyi Terv által megfogalmazott elvvel, miszerint a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások képesek leginkább arra, hogy jelentősen és tartósan emeljék a foglalkoztatást Magyarországon. A program alapvető célja a mikrovállalkozások indítását tervező fiatalok segítése. Azokat a 18–35 év közötti fiatalokat célozza, akik vállalkozás indításához ötlettel, reális elképzeléssel, vállalkozói attitűddel rendelkeznek. A program két pályázati ütemből áll. A fiatalok egymásra épülő programok keretében a vállalkozásindításhoz kapcsolódó támogató szolgáltatások megszervezésének biztosításával kaphatják meg a vállalkozásindításhoz szükséges kompetenciákat, megismerhetik a vállalkozási formák típusait, képessé válhatnak előkészíteni önfoglalkoztatóvá vagy vállalkozóvá válásuk lépéseit, illetve segítséget kaphatnak üzleti tervük összeállításához. Ezután a vállalkozás megalapítását követő időszakban felmerülő költségeik tekintetében részesülhetnek támogatásban. Az első szakaszban pályázat keretében vállalkozásindítással, vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos szolgáltatásokat végző szervezetek/konzorciumok kerülnek régiónként kiválasztásra. A kiválasztott szolgáltatók toborozzák az életképes üzleti ötlettel rendelkező potenciális fiatal vállalkozókat, egyéni tanácsadás és/vagy csoportos tájékoztató keretében segítik őket a vállalkozás indításában és önfoglalkoztatóvá válásban. Az egyéni igények, szükségletek, előzetes tudásszint szerint a bevont fiatalok különböző típusú képzésekben vehetnek részt, megszerezhetik az alapvető jogi, pénzügyi, gazdálkodási, munkaszervezéssel, gazdálkodással és irányítással kapcsolatos ismereteket. A támogató szolgáltatások igénybe vétele során a fiatalok kidolgozzák a vállalkozás indítását megalapozó üzleti tervüket, amelyet a vállalkozásfejlesztést regionálisan támogató szolgáltató szerv értékel és hagy jóvá. A konstrukció második szakaszában azok a fiatalok pályázhatnak, akik részt vettek az első szakaszban, azaz egyfelől rendelkeznek az elkészült és a vállalkozásfejlesztést végző szervezet által jóváhagyott üzleti tervvel, másfelől az első szakaszban eredményesen elvégeztek valamilyen, a vállalkozóvá válást elősegítő támogatott képzést. A támogatási összeget könnyített elbírálású pályázat keretében igényelhetik, egyénenként maximum hárommillió forint, társaságonként maximum hatmillió forint vissza nem térítendő támogatásként, amely 10% kötelezően vállalt önrésszel egészül ki. A forrás olyan tevékenységekre fordítható a többi között, mint cégalapítás (utólagos visszatérítéssel), kötelező engedélyek beszerzése, eszközbeszerzés, a piacra jutás támogatása (például marketing, piaci megjelenés vásárokon), információtechnológiai fejlesztések, képzéseken való részvétel, tanácsadás igénybe vétele (például vállalati stratégiai tanácsadás), anyagbeszerzés, könyvelés, munkavállalók foglalkoztatása. A pénzbeli támogatáson túl a fiatal vállalkozók a vállalkozásfejlesztést végző szervezettől mentorálásban részesülnek a vállalkozás indítását követő hat hónapban, amelynek keretében tanácsadást kaphatnak a jogszerű és sikeres működéshez, az adótudatos vállalkozói magatartás kialakításához, az általuk indított vállalkozások inkubálásához. A vállalkozásfejlesztési szervezetek kiválasztására kiírt pályázat lezárult, a pályázatok értékelése folyamatban van. A szervezetek által végrehajtott tevékenységekre, az általuk nyújtott szolgáltatásokra összesen kétmilliárd forint áll rendelkezésre. A fiatalok vállalkozásindítását célzó pályázat előre láthatólag 2013. I. negyedévétől érhető el. A közvetlenül e célra fordítható összeg 4,94 milliárd forint. A tervek szerint a kétszakaszos pályázat összesen 1500 fiatal vállalkozásának elindításához nyújt majd segítséget.

35

36

7. A fiatalok foglakoztatásának elősegítése a munkaügyi központok által megvalósított komplex munkaerő-piaci programokon keresztül A Kormány Nemzeti Reformprogramjában vállalt foglalkoztatási célkitűzésének (2020-ig 75%-os foglalkoztatási ráta elérése a 20–64 éves korcsoportban) teljesítése szempontjából különösen fontos a leghátrányosabb helyzetű munkavállalók munkaerő-piacra való belépésének elősegítése, az aktív munkaerő-piaci politikákban résztvevők számának és arányának növelése. Ennek érdekében alapvető fontosságú az intézkedések pontos meghatározása e leghátrányosabb helyzetű csoportokra, különösen a legnehezebb helyzetű, munkahelyhiányos kistérségekben. A Kormányzat foglalkoztatáspolitikájának egyik kiemelt célja a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés ösztönzése és támogatása aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel. Az aktív munkaerő-piaci politikák szolgáltatások, ösztönzők és támogatások révén segítik a munkanélküliek (aktív) álláskeresését, újbóli elhelyezkedését, és javítják a foglalkoztathatóságukat. Ezáltal elősegítik a foglalkoztatás bővülését, és a pénzbeli ellátások igénybevételének csökkenését. Fontos szerepet töltenek be egyrészt a versenyképesség növelésében (többek között a munkaerő foglalkoztathatóságának javításával és a vállalatok munkaerőigényének kielégítését segítve), másrészt a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci integrációjában. A Kormány a foglalkoztatás növelésére és a munkanélküliek számának csökkentésére irányuló célkitűzések elérése érdekében az Új Széchenyi Terv keretében 2011-ben uniós források felhasználásával, több mint 91 ezer hátrányos helyzetű ember foglalkoztathatóságát fejlesztő, nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedését elősegítő, az egész országra kiterjedő, a munkaügyi központok által megvalósított programokat indított. Ezek lehetőséget biztosítanak arra, hogy az álláskeresők és az inaktívak részére az elhelyezkedését segítő szolgáltatásokat és támogatásokat egymásra épülve, személyre szabottan, komplex megközelítést alkalmazva nyújtsák a munkaügyi központok a helyi igényeknek megfelelően decentralizált végrehajtás mellett. A 2011-ben elindult, és a korábbi komplex munkaerő-piaci programok egyik kiemelt célcsoportját a pályakezdők és a 25 év alatti fiatalok alkotják. Az eszközök és eszközkombinációk kiválasztása során elsődleges szempont, hogy a támogatott emberek készek és képesek legyenek önállóan munkát keresni, és (tartósan) munkát végezni – lehetőség szerint – a nyílt munkaerő-piacon. Ezt szolgálják azok a szolgáltatások és támogatások, amelyek a munkakeresést, a munkavállalást, a gyakorlatszerzést, a munkaadókkal való kapcsolatteremtést segítik. A célcsoportok szempontjából kiemelt szerepe van a pályamódosítást megalapozó, vagy az egyén helyzetét lényegesen javító, az egyén törekvéseivel és a megyei, regionális munkaerő-piaccal összhangban álló, szélesen értelmezett képzésnek. A programokban lehetőség van a résztvevők számára folyamatos személyes segítő háttér, „mentor” biztosítására. A támogatás alatt szakmai és személyes fejlesztés folyik, a mentor feladata ennek irányítása, a lehetőségek közös mérlegelése, a(z új) pálya kialakításához, felépítéséhez, a képzés megválasztásához és befejezéséhez, az önálló elhelyezkedéshez és a munka megtartásához szükséges képességek kialakítása, megerősítése. A projekt szakmai tartalmát a célcsoport elhelyezkedése érdekében végzett, alábbi fő tevékenységek jelentik: – munkaerő-piaci képzés elősegítése, – elhelyezkedést segítő támogatások, – mobilitást ösztönző támogatások: helyközi utazás támogatása, lakhatási támogatás, – vállalkozóvá válás támogatása, – munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása.

2012 második felében a projektek kiterjesztése valósult meg a végrehajtásra rendelkezésre álló forrás és a szakmai tartalom tekintetében. A forrásbővítést az Európai Bizottság által meghirdetett „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezésben megfogalmazottakkal összhangban, elsősorban a fiatalok foglalkoztathatóságának, illetve munkaerő-piaci beilleszkedésének elősegítésére fordítjuk. Az Európai Bizottság javaslatai alapján a tagállamoknak nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a fiatalok foglalkoztatási esélyeinek javítására, ehhez pedig elsősorban az Európai Szociális Alap forrásainak felhasználását javasolják. Ennek megfelelően a keretemelés révén rendelkezésre álló források növekedésével a fiatalok munkanélküliségének megelőzése és kezelése kiemelt figyelmet kap a projektben. A munkanélküliség megelőzése, a tanulás és a munka világa közötti átmenet lerövidítése, megkönnyítése a fiatalok esetén kiemelten fontos. Ezért fontosnak tartjuk azokat a fiatalokat is elérni, akik bár nem regisztrált álláskeresők, de nem tanulnak és nem is dolgoznak. Fontos továbbá a megelőzés szempontjából a még iskolarendszerben tanuló fiatalok megszólítása is. E fiataloknak elsősorban szolgáltatások révén tervezünk segítséget nyújtani a pályaválasztásban, a további tanulás (akár iskolarendszer keretei között) irányának meghatározásában, az álláskereséshez szükséges kompetenciák megszerzésében. A projekt egyes célcsoportjai közötti megoszlás a fenti szakmapolitika elvárásokat és a helyi munkaerő-piaci adottságokat figyelembe véve, a megyei tervek alapján az alábbiak szerint alakul. 7. táblázat Célcsoportok

Tervezett bevonás (fő)

Arány (%)

Alacsony iskolai végzettségűek

17 395

15%

Fiatalok, pályakezdők

37 219

32%

Ötven éven felüliek

17 017

15%

4 120

4%

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők

14 129

12%

Tartós munkanélküliséggel veszélyeztettek

27 120

23%

117 000

100%

Gyesről, gyedről, ápolási díjról visszatérők

Összesen Forrás: TÁMOP 1.1.2. és 1.1.4. projektdokumentáció

A projektek a rendelkezésre álló 117 Mrd Ft felhasználásával több, mint 117 000 hátrányos helyzetű ember foglalkoztatásának javításához járulnak hozzá. A programba vontak több mint 53%-ának (minimum 62 180 fő) munkaerő-piaci képzése valósul meg 2015-ig. Terveink szerint foglalkoztatási támogatás nyújtására 72 000 esetben kerül sor, és további 4103 fő vállalkozóvá válását segítjük elő. Az egyéni programját a tervek szerint 93 950 fő zárja sikeresen, és a program befejezését követő 180. napon foglalkoztatottak aránya minimum 36% lesz (34 250 fő).

8. Lakhatási támogatás Magyarországon rendkívül alacsony a munkaerő mobilitása. Ez számos okra vezethető vissza, de az egyik legfontosabb talán az otthontól való távollét, és lakhatás finanszírozásának a munkával szerzett jövedelemhez viszonyított relatíve magas költségei. Ha a megkeresett jövedelem döntő részét lakhatásra kell felhasználnia a munkavallóknak, akkor ez a mutató nem is fog javulni. Ezt felismerve a Kormány az aktív eszközök

37

38

között új beavatkozásként 2012-ben bevezette a lakhatási támogatást azon álláskeresők részére, akik helyben – megfelelő munkahely hiányában – nem tudnak munkát vállalni. Mivel az országon belül a fiatalok mobilitása számít a legmagasabbnak, így nagyobb valószínűséggel kaphatnak ilyen támogatást. Az intézkedés célcsoportja a legalább három hónapja álláskeresők, a pályakezdő álláskeresők és a csoportos létszámleépítésben érintettek. A támogatás célzását segítik az igénybevételi feltételek pontos és egyszerűen ellenőrizhető feltételei, amelyek a következők: – legalább hathónapos időtartamú, húszórás munkaidejű munkaviszony létesítése az állandó lakóhelytől legalább száz km-re, vagy tömegközlekedéssel minimum három óra (napi összesen hat óra) távolságban, – a havi bruttó jövedelem nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér 300%-át. A támogatás megállapítását a munkába lépés előtt kell kérni. A döntést minden esetben a lakóhely szerint illetékes munkaügyi kirendeltség hozza meg mérlegelés után. A lakhatási támogatás 18 hónapig adható, összege fix, amely félévente degresszív: az első hat hónapra százezer, a másodikra hatvanezer, a harmadikra negyvenezer forint támogatás adható (összesen tehát maximum 1,2 M Ft/fő), amelyből bérleti díj és rezsiköltség finanszírozható, számlával igazolva. Ha a család együtt költözik, és többen is jogosultak a támogatásra, akkor magasabb az összeg. Amennyiben a családból ketten jogosultak lakhatási támogatásra, akkor az összeg százötven-, kilencven- és hatvanezer forint. Ha három vagy több jogosult is van egy családon belül, akkor kétszáz-, százhúsz- és nyolcvanezer forintra emelkedik az egyes periódusokra adható támogatás összege. Ha lejár a 18 hónap, akkor a támogatást 36 hónap elteltével lehet csak ismét igényelni. Azonban ha a támogatásban részesülő elveszíti az állását, de 30 napon belül új állást talál, akkor folyamatosan kapja tovább a már megítélt juttatást. 20. ábra

A lakhatási támogatás iránt érdeklődők létszámának alakulása a program indulása óta hetenként, 2012 (fő) 7000 5362

6000 5000 4000

3207

3000 2000 1000 0

5826

4798 3676

4213

2320 1106

40. hét

41. hét

42. hét

43. hét

44. hét

45. hét

46. hét

47. hét

Forrás: NFSZ-statisztika

Az intézkedést az Új Széchenyi Terv uniós finanszírozású aktív munkaerő-piaci programjain belül finanszírozzuk. Több mint kétmilliárd forint került elkülönítésre erre a célra, ez kb. 1800 fő bevonását teszi majd lehetővé. Az eddigi adatok szerint a támogatás első két hónapjában több mint ötezren érdek-

lődtek a támogatás iránt, az érdeklődés felfutása folyamatos volt. Ezen időszak alatt összesen háromszáz támogatási igényt regisztráltak a munkaügyi központok. A legtöbben Budapesten, Pest megyében, illetve a nyugati megyékben szeretnének elhelyezkedni, ami jól jellemzi, hogy hol élénkebb a munkaerő-kereslet, a legtöbb álláskereső lakhelye pedig az északi és keleti megyékben van.

9. Az „Első munkahely garancia” központi munkaerő-piaci program A pályakezdők munkaerő-piaci beilleszkedését sok esetben a munkatapasztalat, illetve megfelelő gyakorlat hiánya nehezíti. A problémát tovább súlyosbítja, ha a fiatal hosszabb ideig nem talál állást, ilyenkor fennáll a tartós kirekesztődés és inaktívvá válás veszélye. A 25 év alatti pályakezdő fiatalok elhelyezkedését 2012 szeptemberétől új munkaerő-piaci programmal („Első munkahely garancia”) támogatja a Kormány. Az intézkedés keretében a regisztrált pályakezdő álláskeresőt teljes, vagy részmunkaidőben foglalkoztató munkáltató maximum négyhónapos időtartamra támogatásban részesülhet, amelynek mértéke a bér és szociális hozzájárulási adó 100%-a a minimálbér kétszereséig (186 000 Ft), továbbá az utazási költségek megtérítése. A program keretében támogatható tulajdonosi, ágazati és gazdálkodási forma szerinti megkötés nélkül valamen�nyi munkaadó, aki munkavállalót foglalkoztat, vagy foglalkoztatni kíván, azaz törvény alapján a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, a magánszemélyek és azok jogi személyiséggel nem rendelkező társaságai. A programba vonás időszaka 2012. augusztus 6-tól november 30-ig tart, míg a foglalkoztatás támogatására 2012. szeptember 1-től december 31-ig van lehetőség. 21. ábra Az Első Munkahely Garancia programban foglalkoztatott létszám alakulása hetenként, 2012 (fő) 8000 7000 6378

6880

6996

7142

6730

7086

6627

42. hét

43. hét

44. hét

45. hét

46. hét

47. hét

5876

6000 5129

5000 3981

4000

4287

3020

3000 2000

1386

1000 0

62 34. hét

35. hét

36. hét

37. hét

38. hét

39. hét

40. hét

41. hét

Forrás: NFSZ statisztika

39

40

A támogatás alanya az a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában szereplő pályakezdő lehet, aki 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét – nem töltötte be, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, valamint a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett álláskeresési ellátásra jogosultságot. A pályakezdők közül prioritást élveznek a szakképzetlenek és a tartós álláskeresők. A program keretében a pályakezdő a nyilvántartásba vételt követően azonnal elhelyezhető, az általános szabályok szerinti három hónapos várakozási időt nem kell „letöltenie”. A program 3,6 milliárd Ft-os keretét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap biztosítja. A cél mintegy 7000 pályakezdő elhelyezése az elsődleges munkaerő-piacon. A program felfutása nagyon erőteljes, mivel rengeteg az érdeklődő. A legfrissebb adatok szerint a kitűzött foglalkoztatási célt már meghaladta a program. A támogatás a hátrányosabb munkaerő-piaci helyzetű megyékben, így Békésben, HajdúBihar megyében, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben a legnépszerűbb. 22. ábra Az Első Munkahely Garancia programban foglalkoztatott létszám megyénként (fő) 983

1000 900

960 866 802

800 700 600 500

416 340 235

200

123

100

182

173

216

227

Nógrád megye

296

300

Komárom-Esztergom megye

335

221

162

211

184

184

Zala megye

Veszprém megye

Vas megye

Tolna megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Somogy megye

Pest megye

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Heves megye

Budapest megye

Fejér megye

Csongrád megye

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Békés megye

Bács-Kiskun megye

Baranya megye

Forrás: NFSZ statisztika

Hajdú-Bihar megye

26

0

Győr-Moson-Sopron megye

400

A kiadványban szereplő adatok az NFSZ, a KSH és az EUROSTAT adatbázisaiból származnak.

A kiadványban szereplő alábbi programok az Új Széchenyi Terv keretein belül, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulnak meg: „Civil és non-profit szervezetek foglalkoztatási programjai a fiatalok munkatapasztalat-szerzésének támogatása érdekében”; „Innovatív, a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését szolgáló foglalkoztatási programok támogatása”; „Új gyakornoki program”; „A fiatalok vállalkozóvá válásának ösztönzése”; „A fiatalok foglakoztatásának elősegítése a munkaügyi központok által megvalósított komplex munkaerő-piaci programokon keresztül”; „Lakhatási támogatás”.

A kiadvány elkészítésében való közreműködésért köszönet illeti a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársait: Andrási Eszter, Antóni Rita, Busch Irén, Butora Károly, Dienes Péter, ifj. Fülep Sándor, Gerzsényi Ágnes, Ignits Györgyi, Katona Miklós, Nagy Ágnes, Probáld Anna, Ruszkai Zsolt, Réthy Pál, Szauer Gyöngyi, Tajti József, Török Réka, Zsámboki Katalin, Zsidik Katalin.

Koordinátorok: Kissné Bencze Katalin, Pelei Krisztina, Szarvas Andrea Szakmai szerkesztő: Ádám Sándor Nyomtatásért felel: Nemzeti Munkaügyi Hivatal 377/2012 Felelős kiadó: Nemzetgazdasági Minisztérium Dr. Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár

Budapest, 2012. december

Egy jó kezdet fél siker! Fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését célzó intézkedések Magyarországon

Recommend Documents