Ha vissza kíván lépni a honlapra, kattintson a képernyő BAL felső sarkában látható, BALRA mutató nyílra!
„Eger vár” kirándulás indulási pont: A buszról az Érsekkert (1950 és 1990 között: Népkert) nevű közpark Eger belvárosa felőli oldalánál érdemes leszállni. Később – telefonhívásra – a Bazilika vegye föl az embereket, és mehetnek ki a Szépasszonyvölgybe.
é.: 900
Érsek kert
Városi séta és várnézés 4 óra i.: 1300
busz 3 km 10 perc é.: 1310
Szépasszonyvölgy ebéd, borvásárlás, séta 2 óra i.: 1500
visszaindulási pont
./.
Eger városa három dologról nevezetes. Az első az egri vár 1552-es megvédésének ténye. A második az egri bor, a harmadik pedig az egri VÍZI ÉLET(!), vagyis uszodája, strandja és török fürdője.
A vár rövid története Az Árpád-kor elején az egri püspök vára a felsőtárkányi várhegyen álló hatalmas erődítmény volt, de azt a tatárok lerombolták. Az egri Várhegyen a 13. században csak kisebb erősség épült, a magas és erős kőfalakat a IV. Béla által megkezdett országos újjáépítés részeként, az egri püspök parancsára emelték. A hódító Oszmán Birodalommal szemben kialakított végvárrendszer fontos tagjának számító egri várat a 16. század első felében külső és belső részre osztották, a védműveket Alessandro Vedani olasz hadmérnök tervei alapján erősítették, korszerűsítették. Az egri vár élére 1548-ban nevezték ki Dobó Istvánt várkapitánynak. Dobó, aki jól képzett katona volt, elsődleges feladatának tartotta, hogy a várható török támadás ellen minél jobban megerősítse a várat. Ehhez növelte mind a helyőrség, mind a hadieszközök nagyságát. A hadjáratot Kara Ahmed vezír, Szokoli Mehmed ruméliai és Hadim Ali budai beglerbég irányította. Egyesített hadaik – mai szakértői becslések szerint 35-40.000 fővel - 1552 szeptemberében vették ostrom alá az egri végvárat. Mint tudjuk, ezt a védők – akik csupán 2100-an voltak visszaverték. Az ostromtól azonban a falak többsége súlyosan megrongálódott. Az évtizedekig tartó újjáépítés során
jelentősen korszerűsítették is a védműveket, a helyőrség létszámát hétezer főre emelték. Intézményesítették a várban működő lőpormalom alapanyag-ellátását (az évi 500 tallér értékű salétromot évi adójának fejében Debrecen szállította). Német (osztrák) tüzéreket alkalmaztak (békeidőben 8–10 tűzmestert fejenként 2-3 segéddel). De a kapitány már nem Dobó volt. 1596-ban a több nemzetiségű helyőrség – szégyenszemre rövid viadal után III. Mehmed szultán kezére adta a várat. A Habsburgok 1687-ben vették vissza a várat, a bitorló törökök kiéheztetésével. A régi dicsőség színtere azonban lassan hanyatlásnak indult, köveit szekérszámra hordták szét a városi építkezésekhez. A régészeti kutatómunka és helyreállítás csak 1862-ben kezdődött el. A háborúk, a többszörös átépítések – de különösen előbb a külső vár császári rendeletre történt 1701-es lerombolása, majd az egyházi tulajdonba visszakerült erőd tudatos lebontása a 18-19. század fordulóján – óriási károkat okoztak az egri vár középkori és kora újkori emlékeiben. Ezt betetézte az Eger és Putnok közötti vasút építése, amely ketté szelte a romos várat. A rombolás méretére jellemző volt, hogy a vár területe a 19. század közepén már csak egy helyenként falakkal övezett, az elbontott épületek maradványait is elrejtő füves dombként emelkedett a város fölé, belsejében az egyetlen megmaradt épülettel, a börtönné és magtárrá átalakított középkori püspöki palotával. A vár 20. századi feltárásai mégis sok meglepetéssel szolgáltak. A régészeti feltárások 2013-ban újraindultak. A vár rekonstrukciója 2009-ben kezdődött, a 2014 végén zárult első ütemben készült el a látogatók elől évtizedek óta elzárt Török kert rekonstrukciója, a vársétány, felépült a fegyvertár, befejeződött a közművek cseréje, és elkészült a
Szép-bástya rekonstrukciója is. A 2016. május 8-án lezárult második ütemben az aknafolyosó meghosszabbításával a Dobó utca 12. szám alatti épületből is feljárás nyílt a várba. Az aknafolyosó egy része korábban is látogatható volt, ám annak déli vége még a vár 1596-os ostroma során beomlott, így ez a rész 420 év után lett ismét járható. ./.
Amit látni (vagy hallani) lehet sétánk során Egerben A buszról leszállva, gyalog elindulva több nevezetes, illetve érdekes látnivaló lehet érinteni, még a vár meglátogatása előtt. A dőlt betűvel íródott helyekről elegendő csak mesélni, amikor elhalad mellette a csoport, vagy hazafelé, a buszban.! 1. Fazola Henrik kapui Fazola Henrik német származású vasműves volt, aki fivérével együtt Magyarországon telepedett le. Szakmájukat már olyan magas szinten művelték, hogy Barkóczy Ferenc egri püspök, Heves megye főispánja 1750 táján Egerbe hívta, és megbízta őket az épülő vármegyeháza kovácsoltvas kapuinak, illetve díszeinek elkészítésével. Később más lakatos munkákkal is megbízták. A magyarországi kovácsoltvas-művesség gazdag, igényes és egyben reprezentatív darabja a főkapu fölötti félköríves vasrács, a Hit, Remény és Szeretet allegorikus alakjaival. A két belső folyosórács egyikét, a címeres kaput Heves megye címere díszíti, melynek főalakja egy gólya. A gólya egyik lábával egy siklót, a másikkal egy fürt szőlőt tart, ezzel utalva a megye mocsaras déli, illetve virágzó szőlőműveléssel megáldott északi részére.
A kapu másik oldalán az építtető Barkóczi püspökfőispán címere, középen pedig az ország akkori címere látható. A másik folyosórácson három szőlőfürt emelkedik ki, utalva az egri borokra, más növények és virágok gazdag szövevényéből. A címeres kapu szerkezete impozánsabb, a másiké gyengédebb, finomabb kidolgozású. A volt börtön épülete a megyeháza másik ékessége. Jelenleg levéltár. 1809-ben, a napóleoni háborúk miatt ide menekítették, és egy ideig itt őrizték a magyar koronát. 2. Valide Sultana (a szultán anyja) gőzfürdő romjai Az egri várat 1596-ban elfoglalta a török. Nem sokkal ez után építették fel a fürdőt a város török előkelőségeinek, akik itt a fürdés mellett szőrtelenítést is kaphattak, Vannak adatok arra, hogy a török átlagemberek számára is volt egy fürdő Egerben, de annak nyomait még nem találták meg. Egy korabeli török utazó beszámolója szerint a fürdő szép, kellemes vizű volt, és hat fürdőkamrával rendelkezett. 1687-ben a várat visszafoglalták, a törököket elűzték. Ettől kezdve először magtárnak használták a fürdőt, utána pedig harangöntő műhelyt rendeztek be. Az 1700-as évek elején már csak romjai léteztek.
1958-ban tárták fel, de romlani állagmegóvásra idén került sor.
hagyták.
Az
3. Tinódi Lantos Sebestyén szobra Tinódi Lantos Sebestyén a XVI. század egyik híres énekszerzője és lantművésze, a magyar epikus költészet jelentős képviselője volt. Miután Eger diadalmas küzdelemben megvédte a várat a török ellen, megírta erről szóló műveit, mely ma is a leghitelesebb és legrészletesebb emlékek egyike a törökkel való küzdelmekről. A szobrot Pusztai Ágoston 2002-ben készítette. a. Palacsinta vár Ebben a hangulatos, de kicsiny étteremben 40 cm átmérőjű palacsintákat készítenek, amelyeket húsokkal, zöldségekkel, illetve gyümölcsökkel és édességekkel töltve tálalják fel. Egy ilyen adag elegendő egy átlagos étvágyú embernek ebéd gyanánt is. (Az árak 1500 és 2500 Ft között mozognak.) 4. A Török - Magyar Testvériség tere 2014-ben avatták fel Egerben a Török - Magyar Testvériség terét, amelyen egy török vezéri sátor és egy pasa szobra áll. A Török–Magyar Baráti Társaság Egri Tagozata még 2010-ben ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben mindent megtesznek azért, hogy erősítsék a
kapcsolatot a hevesi megyeszékhely és Törökország között. 5. Minaret Közvetlenül mellette elhaladva lehet fotózni is.
Az egri minaret a Magyarországon lévő három minaret közül a legmagasabb és a legjobb állapotban lévő. Európának ezen a részén elég ritka látványosság, a középkori minaretek közül az egri a legészakibb egész Európában. A pécsit mindenki ismeri. De létezik egy harmadik is, ami Érden található, és még a pécsinél is parányibb. 6. Marcipánia és Harangöntő Múzeum A kiállítás Kopcsik Lajos Oscar-díjas, olimpia- és világbajnok, Guinness rekorder cukrászmester 120 alkotását mutatja be. Minden cukormasszából és marcipánból készült. Legnagyobb különlegessége a barokk szoba, ahol a padló, a tapéta, a csillár, a kandalló, a függöny, a képek a falon: mind - mind ilyen nyalánkságból lett mesterien megalkotva. Ugyanaz az épület adott otthont régen egy harangöntő műhelynek. Most ennek a már szinte kihalt mesterségnek állítottak emléket azzal, hogy kialakítottak egy emlékszobát, ahol egykor itt készült haragok és más érdekességek kaptak helyet.
9. Az EGRI VÁR Feltehetően mindenki járt már itt. De ha már Egerbe látogatunk, nem hagyható ki a város fő nevezetessége. Ha másért nem, hát a hősök emlékének járó főhajtásért.
Egerben a várdombon épült fel a Szent István alapította egri püspökség temploma, amelyet később többször átépítettek először román majd gótikus stílusban. A tatárjárás után a püspöki várat megerősítették, és egészen a XVIII. századig építették. Az erős vár így tudta 1552-ben megállítani a török haderőt. A vár azóta a hazafias helytállás szimbóluma. Az egri várkultusz ápolására szolgáló Hősök termében, amely a gótikus püspöki palota földszintjén található, 1965-ben elhelyezték Dobó István síremlékének fedőlapját, amely a páncélba öltözött hős kapitányt ábrázolja. Ezt hat, nagyméretű szobor veszi körül, amelyek az 1552es ostrom védőit szimbolizálják. (Kiss István alkotásai.) A teremben lévő kő szarkofágok az egykori gótikus székesegyház körül eltemetettek csontjait őrzik. A falakon annak a 315 személynek a neve olvasható, akik azt ostrom idején a várban tartózkodtak, és fenn maradt a nevük. Nyilván mindenki kíváncsi a vár földalatti erődrendszerére, amely idén új látnivalókkal is gazdagodott. A kőtár és az ágyútermek szabadon látogathatók. A Kazamatában egész évben állandó, 10-12 °C-os hőmérséklet van, ezért fontos a megfelelő öltözék.
10. Dobó István tér (Dobó tér) Eger történelmi belvárosának főtere. A nagyjából trapéz alakú, barokk hangulatú, hosszúkás tér hossztengelye északkelet–délnyugati tájolású. A tér határa délkeleten a minorita rendház, a minorita templom és a városháza, délnyugaton barokk lakóépületek, északnyugaton az Áruház csúnya, vasbeton épülete, míg északkeleten az Eger-patak. A patak túlsó (bal) partján látható, kisebb teret az egriek kis Dobó térnek hívják. Valójában Egri harcosok tere az elnevezése, az oda áttelepített szoborcsoport nevével azonosan. 11. Minorita templom Az egri Páduai Szent Antal-templom (Minorita templom) a Dobó István tér meghatározó épülete, a város második legnagyobb temploma (a főszékesegyház után). A templom építését az 1771-es évszám jelzi a homlokzaton, de a templombelső folyamatosan készült el 1792-ig. A templom érdekes kivétel a magyarországi barokk templomok sorában, mert homlokzata nem egyenes, hanem enyhe ívelésű félkört ír le 12. Egri Székesegyház (Bazilika) Az egri Szent Mihály- és Szent Jánosfőszékesegyház az Egri főegyházmegye katedrálisa (= székesegyháza), Magyarország harmadik
legnagyobb temploma. 1831 és 1836 között épült Hild József tervei alapján, klasszicista stílusban. Helyén már a középkortól templom állt, amely a török idők alatt mecsetként funkcionált, ezért azt az lebontották. 1827-ben nevezték ki egri érseknek Pyrker Jánost. A városba érkezésétől foglalkoztatta őt az építés gondolata, mert mint fogalmazott: „az egri érseki templom alig különbözött egy falusi templomtól”. Pyrker szándéka tehát az volt, hogy méltó érseki székesegyházat építtessen Egernek. 1831. február 2-án Hild József tervei alapján elkezdődött az egri bazilika építése. Elhívták Itáliából Marco Casagrandét, aki – többek között – a szobrokat készítette a bazilika felvezető lépcsősora mellé. Öt év alatt készült el az épület, ünnepélyes felszentelésére 1837. május 6–7-én került sor. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartottak. A bazilika az 1950-es évekre készült el teljesen. 1970-ben kapta meg a „basilica minor” rangot. A bazilika orgonája Mooser orgona, 1864-ben építették. Ludwig Mooser-nek Salzburgban egy 50 munkással dolgozó orgona és zongorakészítő üzeme volt. Ő építette meg az esztergomi bazilika és a sárospataki un. Vártemplom orgonáját is. Miután Egerben 1863-ban díszpolgárrá avatták, nevét magyarosan, Mózer Lajosként kezdte használta, és
öntudattal vallotta meg egy levelében: „…én már lenni egészen magyar ember". Innen a busszal érdemes a Szépasszony völgyébe menni. Szépasszony völgye A ma használatos Szépasszony-völgy névnek első levéltári említése egy 1843-ban készült iratban található meg. Mai ismereteink szerint nem állapítható meg határozottan e név eredete. Az egri földműves lakosság körében egész sor hagyomány él a név eredetéről. Akadt, aki szerint egy szépasszony birtokában volt a völgy, illetve annak egy része. Mások tudomása szerint egy híres asszony árusította itt pincéjében a jó egri bort. Megint más forrás szerint a völgy oldalán állt egy úri villa, melyben egy katonatiszt kikapós úriasszonya élt, és rá utalna ez a név. A Szépasszony-völgy területén nemhogy a török hódoltság előtt, de még 1774 előtt sem voltak pincék. 1774-től kezdtek a völgy később híressé vált Öregsorán borospincéket vágni. Ez is mutatja, hogy a Bikavér nevének eredete nem függhet össze a törökökkel, ahogyan azt a közismert legenda állítja. A bikavér fogalmát bizonyos vörös borral Garai János hozta először kapcsolatba a szekszárdi borokat dicsérő, az 1840-es évek táján írott Szekszárdi bordal című versében. ./.
További érdekességek, amiket azonban időhiány miatt mellőzni kell (kellett) Város a város alatt Időzavar miatt erre nem kerülhetett sor.
A török megszállás után Egerbe visszatérő Fenessy György püspök már nem akar a Várban lakni. A polgári városban vásárol két telket, és a palota építéséhez szükséges tufa követ pedig a közeli dombból termelték ki. Ezáltal a kövekből megépül a palota, a bánya helyén pedig kialakul az a hatalmas pincerendszer, ahol a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő szőlőterületekről származó borok decimáját (dézsmáját, vagy tizedét) tárolták. A pincerendszer a Hatvani-kaputól a Ráckapuig 3 kilométer hosszan nyúlt el a város alatt. A
mai pince legszebb része az Oszlopos terem, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret. Több része azonban az államosítás elhanyagoltság miatt annyira leromlott, életveszélyessé vált, és be kellett tömni.
utáni hogy
Csillagászati múzeum és Camera Obscura Egyénileg megtekinthető. (A 9. emeleten van, de lift nincs.)
Amikor 1776-ban a líceum csillagásztornya, a Specula megkezdte működését, KeletEurópa egyik legjobban felszerelt csillagvizsgálója volt. A Csillagászati Múzeum ennek állít emléket, ráadásul – Európában egyedülálló módon – az eredeti helyszínen. A camera obscura egy nagy periszkóp a tetőn, amiből a várost lehet meglesni.
Beatles Múzeum Az Egri Beatles Múzeum a Közép Európai régió egyetlen Beatles gyűjteménye, 2015. május 15-én nyitotta meg kapuit a Hotel Korona Eger szálloda épületében. A pincétől az emeletig több, mint 1500 tárgyi emléket felvonultató múzeumban az elmúlt években 55 ország képviselője tette tiszteletét. Hasonló múzeum jelenleg Liverpoolban, Halléban, Alkmaarban, illetve Buenos Airesben található.
Tűzoltó Múzeum Az 1929-ben épült három szerállásos épület jellegzetes példája a vidéki tűzoltósági szertáraknak. Az archaikus kiállítótérben a XX. század első felében működő városi tűzoltóságok muzeális értékű járművei láthatóak, melyek összeszerelését, használatát rövid játékfilmen keresztül ismerheti meg a látogató.
Patikamúzeum 1987 májusában nyitotta meg kapuit Egerben a Telekessy patikamúzeum abban a helységben, amelyben 1968-ig működött az a gyógyszertár, melynek elődjét 1713-ban a jezsuita rend alapított. A patika berendezése tölgyfából, barokk-rokokó stílusban készült, jó harminc évvel később, vagyis 1745-46-ban. Török fürdő és Városi Termálfürdő Az Egri Termálfürdő 1932-ben nyitotta meg kapuit. Magyarország egyik legszebb fürdője. A gyönyörű,
ligetes környezetben elhelyezkedő fürdő igazi vízi paradicsom. Hét medencével, és sportpályákkal rendelkezik. Közvetlen lehetőség is van a Török Fürdőbe.
átjárási
Az egri Török Fürdőt Arnaut pasa emeltette, amely – többszöri felújítást követően – még mindig áll. A Török Fürdőben a radon tartalmú gyógyvíz a medencék alját borító kövek közül tör fel. A dögönyözőnek nevezett szabadtéri medence már a török időkben is létezett, és a mai napig működik. A Felsőtárkányi kisvasút Felsőtárkány – mint már láttuk az egri vár történeténél – leginkább arról nevezetes, hogy korábban ott állt a vár, de azt a tatárok elpusztították. (Megjegyzendő: a tatárok 160 várat nem tudtak bevenni, és a mongol iskolákban azt tanítják, hogy a nevezetes Aranyhordát éppen a magyarok verték szét. Ami igaz is, bár ez nem Batu kán idején, 1241-ben, hanem 1282-ben, Nogaj kán un. második tatárjárása idején történt meg.) A kisvasút az erdei fakitermelés szolgálatára épült 1915-ben. Ma már csak nyáron, szombaton és vasárnap közlekedik, és turistákat szállít. A Gyógyvizek völgye A három települést - Egerszalók, Demjén, Egerszólát körbeölelő Gyógyvizek Völgyét a Mátra és a Bükk között, a Laskó-patak völgyében találják. Érdekességük, hogy – bár egymáshoz nagyon közel
vannak – mindhárom helyen más és más összetételű gyógyvizet találunk. Egerszalók fő nevezetessége a föld mélyéből feltörő hévízforrás, amely közel négyszáz méteres mélységből 68 fokos, több mint 27 000 éves, egyedülálló összetételű gyógyvíz. A víz sókiválása holdbéli tájat varázsolt a felszínre. A pompás Demjéni Termál völgy hegyes-dombos vidékét valószínűleg az Isten is jókedvében teremtette! Már itt is létezik barlangfürdő, igaz, hogy itt mesterségesen vágták az alagutakat. Egerszóláton leginkább azok érezhetik jól magukat, akik csendes falusi környezetre vágynak, és szívesen fogyasztják az Egerszóláti Olaszrizlinget! Bormúzeum Régi borászattechnikai eszközöket mutatnak be az érdeklődőknek, továbbá Magyarország 22 borvidékének több mint 500-féle palackozott, és borszéfekben őrzött muzeális értékű borai tekinthetők itt meg. (A borkóstolás itt is nagyon drága!) Eger híres borairól A medoc noir vörösborszőlő Bordeaux-ból származik. Az országba Mathiász János hozta be. Mára azonban már csak Magyarországon lelhető fel. Hátrányos tulajdonságai: Keveset terem és erősen rothad. Rendszeresen nagy darázskár éri.
Fagyérzékeny. Az Egri borvidéken termesztették, napjainkban már csak ritkán telepítik. Az egri bikavér az Egri borvidéken termelt többféle kékszőlőfajta borából készülő borházasítás, amelyet meghatározása szerint egyik szőlőfajta borának karaktere sem dominálhat. Grőber Jenő egri szőlősgazda a múlt század elején alkotta meg az egri bikavért, hogy világosan megmutassa Eger sokszínű borvidékén termő vörös borok szépségét, erejét. A jól csengő név meg is hozta a várt eredményt: a bikavérrel Eger felkerült a lassan globalizálódó világ vörösboros térképére. Az egri bikavér név az Európai Unióban földrajzi árujelzőként bejegyzett, védett minőségi bor. Az Egri borvidéken kívüli mások nem használhatják. De ennyi idő elteltével elérkezettnek látták Egerben az időt, hogy megteremtsék az egri bikavér fehér párját is. A névpályázatra 3149 javaslat érkezett. A zsűri egyhangúlag választotta ki az Egri Csillag nevet Eger új márkanevének.
Útvonalunk: 1. Leszállás a buszról 2. Megyeháza Fazola Henrik mesterműveiv el 3. a Valida szultana fürdő romjai 4. Tinódi szobra a.: Marján Cukrászda 5. Magyar-Török Barátság tere 6. Minaret 7. Marcipánum és Harangöntők múzeuma 8. A vár hátsó bejárata b.: Palacsinta vár 9. a Vár főbejárata (itt
jövünk ki) 10. Dobó tér, Dobó szobor 11. Minorita templom 12.
Bazilika
13. Felszállás a Szépasszony völgye felé a buszunkra
