Ha vissza kíván lépni a honlapra, kattintson a képernyő BAL felső sarkában látható, BALRA mutató nyílra!
Fehérvári kirándulás indulási pont: A busz a fehérvári buszpályaudvarnál tegye le utasait, parkoljon a belvároson kívül, majd telefonhívásra ugyanott vegye föl az embereket, és mehetnek ki a Bory várba.
é.: 900
Belvárosi séta 5 óra i.: 1400 busz 5 km 10 perc
é.: 1400
Bory-vár (+ ebéd) 2 óra i.: 1600
befejezési pont ./.
Székesfehérvárról általában Az egyik leggazdagabb múltú magyar város: a középkori Magyar Királyság egyik központja, királyi székhely, koronázó város, innen a királyok városa jelző. Belvárosa műemlékekben és látnivalókban igen gazdag. Napjainkban Magyarország egyik legfejlettebb nagyvárosa, stabil gazdasággal, élénk sport- és kulturális élettel. Fehérvárt 972-ben alapította Géza nagyfejedelem a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő szigeteken, melyek legnagyobbika a mai belváros. A város neve régen egyszerűen Fehérvár volt, mely valószínűleg a Géza által alapított fejedelmi vár fehér köveire vagy fehérre meszelt falaira utalhat. A megkülönböztető Székes előtag később kapcsolódott a település nevéhez az egykori hivatalos királyi trónra utalva. A történelem során mindvégig stratégiai fontosságú hely volt, mivel fontos útvonalak keresztezték egymást itt. Géza nagyfejedelem fejedelmi kővárat és templomot építtetett. Fia, Szt. István a királyi bazilika megalapításával évszázadokra megalapozta a város jelentőségét és gazdagságát. A III. István király (1147 – 1172) által kiadott privilégium, az ún. fehérvári jog Fehérvárt Magyarország első igazi városává emelte. Itt őrizték a koronázási jelvényeket, a kincstárat, a levéltárat. Itt tartotta a király az országos törvénylátó napokat, valamint csak a fehérvári bazilikában megkoronázott király volt az ország törvényes uralkodója. 1526-ig 43 magyar királyt koronáztak, és 1540-ig 15 királyt temettek el Fehérváron. A magyar történelemben betöltött szerepe miatt a város kiemelt figyelmet fordít a történelmi emlékeinek bemutatására. A palotavárosi skanzen és a Szent Iván-templom példás helyreállításáért 1989-ben Székesfehérvár megkapta a műemlékvédelem Európa-díját. Igen jelentős a műemléki Fő utca 2008 és 2013 közötti teljes felújítása is.
A 13. század és a 15. század között az okmányok egy sor palota építéséről számolnak be. A középkorban virágkorát élő város képét nagyjából 1490-ig számtalan metszeten örökítették meg. Fehérvár 1543-tól 1688-ig szinte folyamatosan oszmán kézen volt. Bár a török ostromot a város átvészelte, mégis ekkor pusztult el többek között a Szent István által építtetett, pompás királyi bazilika, amikor a tornyában tárolt puskapor felrobbant az 1601-es keresztes ostrom során (ekkor rövid időre sikerült visszafoglalni a várost). Székesfehérvár 1688-ban szabadult fel végleg a török uralom alól. Az 1702-ben alapított jezsuita, majd pálos, végül ciszterci gimnáziuma országos ismertségre tett szert. 1703-ban kapta vissza a szabad királyi város rangot. A székesegyház új épületét 1702-ben kezdték el építeni, a Városháza épülete az 1710-es években készült el. Középületek, barokk paloták és polgárházak épültek, a Püspöki Palota 1801-re készült el. A Belváros zártsága a XIX. század első harmadában szűnt meg, amikor új utcák épültek, s kapcsolták a külvárosokat a történelmi városmaghoz. A belváros szerkezetét jelentősen megváltoztatta a Palotai kapu illetve a Budai kapu melletti várfal 1809-es lebontása. A Budai városkaput 1872-ben bontották le, mivel a városi magisztrátus szűknek találta, s így, több polgári ház és várfal lebontásával megnyitották a Nádor utca, a mai Fő utca északi részét. 1843-ban a város déli része tűzvész következtében teljesen elpusztult. A Belváros képe tulajdonképpen az 1800-as évek közepére elérte mai formáját. 2013-ra befejeződött a Belváros Rehabilitációja c. projekt egyik szakasza, melynek részeként megújult a teljes Fő utca. A Belváros középpontjában található Városház tér a város főtere. A belőle kiinduló, palotákkal és rezidenciákkal szegélyezett Fő utca a Belváros gerince. Tiszteletre méltó Kaszap István (Székesfehérvár, 1916. március 25. – Székesfehérvár, 1935. december 17.) magyar jezsuita novicius. Sírhelye a székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplomnál ma is ismert zarándokhely.
Élete Mélyen vallásos családban született. Szerzetesi életre vágyott, de kételkedett önmagában, hogy vajon méltó lesz-e a papi hivatásra1934. július 31-én kezdte meg szerzetesi életét. Hamarosan ismeretlen betegség támadta meg. Többször megoperálták, fájdalmas kezeléseket kapott, de nem tudtak rajta segíteni. Nagy bánatára nem sikerült megvalósítani álmát, hogy jezsuita szerzetes legyen. 1935. december 17-én hunyt el Székesfehérváron. Ekkor a székesfehérvári sóstói temetőben temették el, de később a Prohászka-emléktemplom mellé épített kriptába exhumálták. Sírja azóta közismert zarándokhely. Boldoggá avatási pere 1941. október 11-én kezdődött először, de a háború közbeszólt. A pert a Székesfehérvári egyházmegye nemrég újra megindította. Thurzó Gábor író róla írta 1966-ban kiadott, A szent című regényét, amelyben objektív, úgyszólván kritikus nézőpontból jelenítette meg a fiatal novicius élettörténetét. (Színdarab is készült belőle Az ördög ügyvédje címmel. A belvárosi séta terve A busztól indulunk. Az első időpont, amit – ha sikerül – jó lenne betartani, az a délelőtti 10 óra. Ekkorra kéne a zenélő órajátékhoz érni, mert után csak két óránként jelennek meg a figurák is. (Ha 8-kor indulunk, és a buszpályaudvaron tudunk leszállni, akkor el tudjuk érni a 10-órai kezdést.) A továbbiakban a vastag betűvel írt helyekről, látnivalókról a helyszíneken kell elmondani mindazt, amit közérdeklődés tárgya lehet. Praktikussági okokból már a buszon, előre el lehet mesélni a Kati néni szobrával kapcsolatos érdekességeket, hogy ne kelljen emiatt a helyszínen leállni. Kati néni, a fertályos asszony bronzszobra a Liszt Ferenc sétálóutcában található. Az egykori fehérvári piac jellegzetes alakját, a portékáját kiskocsijával a piacra vivő idős asszonyt ábrázoló szobor Kocsis Balázs alkotása.
A szobrot többéves kálvária után 2001.-ben avatták fel, mivel a szakhatóságok többszöri alkalomra se engedélyezték, hogy a szobor a jelenlegi helyén álljon. A Városszépítő és -védő Egyesület – dacolva a szakhatóságok büntetésével – 2001. január 12-én kihelyezte a szobrot a jelenlegi helyére, s egy urnát állítottak mellé, amelyben kikérték a székesfehérváriak véleményét: ez egyöntetűen azt tükrözte, hogy a szobor a jelenlegi helyén maradjon. Kati néni szobránál minden évben meg szokták megünnepelni a Katalin-napot. Elterjedt hiedelem, hogy aki megfogja Kati néni szobrának orrát, annak szerencséje lesz. Kati nénit elhagyva felsétálunk a magaslaton álló nagytemplom felé. Előtte találjuk Géza fejedelem szobrát. Géza fejedelem szobra Géza nagyfejedelem bronzból készült, életnagyságú szobrát Meszlényi János alkotta 1972-ben, Géza trónra kerülésének 1000. évfordulóján, amely egyben Fehérvár alapításának is millenniuma volt. Az ülőszobor mellett négykaréjos kápolnájának kicsinyített alaprajza is látható. Az emlékművön ez olvasható: GÉZA NAGYFEJEDELEM 972–997 FEHÉRVÁR ALAPÍTÓJA. Szent István bazilika A kéttornyú, barokk templom egyházi rangja: basilica minor. A székesfehérvári egyházmegye főtemploma, Magyarország egyik legnagyobb katedrálisa. A bazilika előde az a templom volt, melyet Géza nagyfejedelem alapított a 970-es években, és amit IV. Béla király építtetett át bazilikává. A templom ma is látható formája 1743 és 1771 között készült el. Újjáépítését a Fehérvárott 1777-ben püspökséget alapító Mária Terézia királynő is támogatta. A bazilika északi tornyában toronyóramúzeum található, melyben a templom több száz éves óraszerkezeteit állították ki.
A templomtól nem messze, lényegében a háta mögött található az egyik legújabb nevezetessége a városnak: az órajáték. Az órajátékról is érdemes már a buszon elmondani, hogy immár harmadik éve május elejétől június végéig nem az eredeti (legendás királyainkat bemutató) figurák jelennek meg, hanem – tekintettel az évente ballagó mintegy 10 ezernyi diákra – a ballagást megjelenítő játékos alakok szerepelnek benne. Az órajáték figurái a magyar történelem olyan királyi személyiségeit ábrázolják, akiknek nevéhez legendák fűződnek. A történelmi alakok először 10 tíz órakor jelennek meg zenei kísérettel, ezt követően két óránként, fel a királyi alakok, egészen este 6-ig. A harangjáték zenéje az „Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga” című népének, mely István királyhoz fűződik, és egy középkori dallam. Az órajátékot készítették: Kovács Jenő órásmester, Ecsedi Mária képzőművész, Korompai Péter keramikusművész és Diós Tibor kovácsmester. Az órajáték után elsőként a Pelikán udvart érdemes megnézni, amelyet a régi Pelikán Fogadó épülete fog közre. A XIX. század elején a ház utcai földszinti helyiségeit a Pelikán vendégfogadó foglalta el. Udvari részén emelkedett a színházterem, amelynek egyik végében a karzat, a másikon a színpad, a zsinórpadlás és az öltözők kaptak helyet. Ebben a színházteremben 1790-től egészen 1873-ig tartottak előadásokat. Olyan legendás alakok léptek itt fel, mint Déryné, Kántorné és Laborfalvi Róza. Ennek emléket is állítottak az épület homlokzatán elhelyezett emléktáblával. Vándorszínészként fél éven keresztül itt lépett fel Petőfi Sándor is, aki ekkor a mai Petőfi Mozi helyén állt épületben lakott. A Vörösmarty Színház nyári színházat működtet az udvarban. Kanyarodjunk vissza. A Szt. István székesegyház háta mögött haladva jól látható lesz az altemplom bejárata. Így lehet elmesélni III. Béla és felesége sírhelyének történetét. (Egyébként nem látogatható.) A történet lényege az, hogy Árpádházi királyaink többsége a sétán során később érintett nagy bazilikába (ma már csak az alapjai láthatók) temetkeztek, amely sírokat azonban felforgattál és teljesen tönkre tették, úgy, hogy a maradványok nem azonosíthatók.
Két királyunk volt, aki nem oda temetkezett. Az egyik I. András, akinek nyughelye Tihanyban található, egy másik királyunk és felesége, akik ide temetkeztek, akik sírja túlélte a dúlásukat, de maradványaikat kiemelték, és a Millennium idején a Mátyás templom egyik kápolnájában temették újra vagy Könyves Kálmán, vagy III. Béla lehetett. Akkor úgy döntöttek – minden alaposabb vizsgálat nélkül – hogy ez csak III. Béla lehetett, mert Kálmánról az a leírás maradt fent, hogy egy gnóm volt. Csakhogy azóta kiderült, hogy ebből semmi sem igaz, valami nagy ellensége írhatta azt a krónikát, amely ilyennek állította be egyetlen olyan királyunkat, aki egyúttal felszentelt püspök is volt. A sírban talált díszek, kellékek alaposabb vizsgálata alapján azonban a közelmúltban felmerült, hogy talán mégis Kálmán és neje nyugszik a Mátyás templomban. Közvetlenül a Szent István nagytemplom mellett áll a kis Anna kápolna. Ez a város egyetlen épen maradt gótikus műemléke Fehérvérnak, valamint az egyetlen épségben fennmaradt középkori épülete is. A kápolnát Mátyás király uralkodása alatt, 1474 körül építtette Hentel, fehérvári polgár. Sétánk következő célpontja Mátyás király udvari bolondjának, Mujkónak a szobra. 2007. májusában került elhelyezésre Mujkó, az udvari bolond szobra. Az alkotást Kocsis Balázs szobrászművész és Molnár László ötvösművész a Kortárs Művészeti Fesztiválra készítette, saját költségen. Kocsis Balázsban régen megfogalmazódott az ötlet, hogy olyan szobrot készítsen, amely a levegőben lóg. Azért Mujkó figuráját formálták meg ilyen módon, mert egy udvari bolond ülhet egy kötélen az emberek feje felett is. Az alkotás azonnal belopta magát a fehérváriak szívébe. A város nem tervezett ekkor szoborvásárlás kapcsán költséget, így sokáig kétséges volt, hogy Mujkó maradhat-e, vagyis először „illegálisan” lógott a levegőben. Végül a város megvásárolta a szobrot, így Mujkó szerencsére - maradt.
Ez után a város fő terére, a Városház térre érkezünk. Itt több látni való van, de megemlíteni csak kettő érdemes: Országalma A város és a magyar államiság egyik jelképe, az Országalma a tér közepén található. Közvetlenül a fehérvári jognak nevezett középkori szabadságprivilégiumnak állít emléket, melyet elsőként Fehérvár kapott meg, III. István királytól. A Tízes (a híres „fehérvári”) Huszárok emlékműve Az emlékmű egy kardot tartó mezítelen lovast ábrázol. A Pátzay Pál által készített székesfehérvári szobor a 10-es huszárok tisztikarának megrendelésére készült 1939-ben. A huszárság az ország legrangosabb fegyverneme volt. Magyar legényt aligha érhetett nagyobb dicsőség, minthogy huszárnak sorozták. Innen rövid sétával érjük el a Játékmúzeumot. A múzeum megtekintésére kb. 1 órát kell számolni. Hiemer ház – játékmúzeum A Hiemer – Pfund (Font) – Caraffa barokk épületegyüttese Székesfehérvár belvárosának egyik, országos szinten is kiemelkedő értékű, egyedileg védett műemléke, a város épített örökségének egyik gyöngyszeme. A Hiemer-ház Oskola utcai szárnyában található két szinten a múzeum két gyűjteményből létrejött állandó kiállítása. A Moskovszky – gyűjtemény Moskovszky Éva és édesanyja, Auer Erzsébet Európában is elismert játékgyűjteményének jelentős részét mutatja be. A Réber – gyűjtemény részeként Réber László grafikus rajzai, híres meseillusztrációi tekinthetők meg. Elhagyva a Játékmúzeumot, a csapatot meg kellfelezni. Egyik fele elmegy a kb. 100 m-re lévő Fekete Sas Patika múzeumba, a többiekkel a Romkerthez célszerű indulni. Fekete Sas Patika Múzeum
A múzeum bejárata előtt (ami valaha működő gyógyszertár volt), a járdán érdekes dolog fogadja az arra járókat: a gyógynövény simogató. Fekete Sas patika múzeum A Fekete Sas Patika 1746 és 1971 között Székesfehérvár meghatározó gyógyszerészeti intézménye volt, amely először a jezsuita szerzetesrend fennhatósága alatt működött. A Fekete Sas Patikamúzeum ma elsősorban a jezsuita fafaragó műhely által elkészített patika-berendezést és a patika történelmi felszerelését mutatja be a látogatóknak, így felvázolva a gyógyszerészet, illetve a gyógyszerkészítés történelmi múltját. A Patikamúzeum részt vesz a Múzeumok Éjszakája programsorozatban, melynek keretein belül a múzeum személyzete családi programokkal, gyógynövénytani bemutatóval várja és gyógynövényekből főzött teákkal vendégeli meg a látogatókat. Iskolák számára a múzeum gyermekfoglalkozást szervez. A kulturális munka elismeréseként Székesfehérvár 2011-ben 13,6 millió forintos uniós támogatást nyert a Patikamúzeum fejlesztésére, ez adott lehetőséget a gyermekcsoportok foglalkoztatására alkalmassá tevő átalakításokra is. Az épület belső udvarában helyet kapott gyógynövényes kert, amelyben Kitaibel Pál is megfordult. Ezt a gyógyszertár működésének végével már nem használták, így a Fekete Sas Patikamúzeumban ma már nem termesztenek gyógynövényeket. Érdemes vezetést kérni, de akkor 25 főnél nagyobb csoportot nem fogadnak. Itt azonban fontos volna a szakszerű bemutatás. Ezért kell ketté választani a csoportot. A másik csoport ez idő alatt körsétát tehet a következő sorrendet követve: - Romkert és Nemzeti Emlékhely (kívülről) o A Nagyboldogasszony-prépostság egyedülálló intézmény volt. Szent István királyunk Fehérvárra, a Szentföldre vezető zarándokút mellé építtette. Ez jelentős bevételt
hozott neki. Itt őrizték évszázadokon át a koronát és a koronázási jelvényeket, valamint a fontos iratokat. Az országnagyok tanácskozására is itt került sor akkoriban. o Az egykori Nagyboldogasszony-bazilika romjait bemutató Középkori Romkert Magyarország hivatalos Nemzeti Emlékhelye. Annak a bazilikának a maradványait rejti, ahol 37 magyar királyt koronáztak meg, és akik közül 15 végső nyughelyéül választotta az óriási templomot. o A katedrálist Szt. István kezdte el építeni 1018-ban, majd 1038-ra (István halálának évére) felszentelhető állapotba került. A többi katedrálishoz hasonlóan a fehérvári sem lett kész igazán sosem, István utódai folyamatosan bővítették, szépítették. o A Romkerthez tartozó, a maradványokat a Várkörúttól elválasztó épületegyüttes az 1938-as Szent István Emlékévre épített mauzóleum. A várfal és városkapuk hatását keltő épületen belül, az Aba-Novák Vilmos szekkójával (száraz freskó) díszített mauzóleumban tekinthető meg Szt. István király feltételezett szarkofágja. - Wattay Ferenc egykori várkapitány, o Az 1602-ben rövid időre visszafoglalt Székesfehérvár alkapitánya; augusztus 29-én, a vár elestekor több tiszttársával együtt sebesülten török fogságba került. Budán, majd Nándorfehérváron raboskodott, innen 1603. május 4-én sikerült megszöknie. Bujdosása közben újra elfogták. Egy újabb szökés után Lippánál fogják el, majd 1603 októberében hatvan rabtársával együtt Konstantinápolyba (ma Isztambul) vitték. Onnan a budai Csonkatoronyba szállították. A fogságból − fogolycsere útján − 1606-ban szabadult, a szekszárdi béggel cserélték ki. Győrben lovas parancsnok, majd 1609-ben rövid időre apja nyomdokaiba lépve cseszneki várkapitány lett; további életéről nem tudunk semmit. - Szt. László király szobra
1995-ben állították, annak emlékére, hogy Szent Lászlót Székesfehérváron koronázták királlyá, és Ő avatta szentté Szent Istvánt 1083-ban. A szobor Schwalm László alkotása. - Prohászka Ottokár püspök szobra o Prohászka Ottokár (1858–1927) katolikus egyházi író, a magyar keresztényszocializmus jelentős képviselője. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, Székesfehérvár tizenötödik püspöke. Püspöki székvárosában igen nagy kultusz alakult ki személye körül az eltelt évtizedek alatt. Ennek bizonyítéka az a hatalmas templom, melyet Székesfehérvár lánglelkű püspöke tiszteletére építettek. - Virágóra o A Virágóra évtizedek óta az egyik turisztikai nevezetessége Székesfehérvárnak. Természetesen naponta frissítik a dátumot az erre alkalmas fás kövirózsával. Az óraszerkezetet Kovács Jenő órásmester tartja karban, a virágok öntözését, esetleges pótlását pedig Székesfehérvár Városgondnoksága végzi. o A város eme érdekes nevezetessége évről évre megújuló virágkertészeti alkotás, mely tavasztól őszig mutatja a pontos időt. - Varkocs György várkapitány szobra o A szobrot Erdei Dezső készítette 1938-ban, a város védelmében 1543-ban hősi halált halt várkapitány emlékére. A szoborhoz 2013-ig nagy, medenceszerű szökőkút is tartozott, amit a Belváros Rehabilitációja Projekt keretében modernizáltak. o Nagy szégyen egyébként Fehérvár korabeli lakosaira nézve az, ami a kapitánnyal történt. Unták már az elhúzódó várostromot, és amikor a kapitány egy kis csapattal kiment portyázni a törökök közé, bezárták előle a vár kapuját, így nem tudtak visszatérni, és végül a török túlerő győzedelmeskedett: lekaszabolták valamennyit.
o Utána a „hős” fehérváriak feladták a várat. - Mátyás király emlékmű o A gótikus építészeti keretben Mátyás életnagyságú alakja áll, lábánál kedvenc oroszlánjai. A magasban a Hunyadiház szimbóluma, a gyűrűt tartó holló látható. Melocco Miklós remekműve. Ezek után a két csoport helyet cserél. Végezetül irány a Bory-vár, ahol (az utcájában lévő két étterem valamelyikében) ebédelni is lehet. A Bory vár Bory Jenő szülővárosa, Fehérvár ösztöndíjasaként végezte egyetemi tanulmányait Budapesten. 1903-ban kapott építészmérnöki oklevelet, majd beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára. Szobrásznövendék lett Stróbl Alajos mellett, festészetet pedig Székely Bertalannál tanult. Ott ismerkedett meg az ugyancsak Székely Bertalan tanítvány Komócsin Ilonával, későbbi feleségével. Saját két kezével építette 36 éven át kis, családi kastélyát, amit ma Bory-vár néven ismerünk. Ő volt a tervező és a kőműves is.
