Ha vissza kíván lépni a honlapra, kattintson a képernyő BAL felső sarkában látható, BALRA mutató nyílra!
Tihany és környéke indulási pont é.: 900
Balatonfüred 60 perc i.: 1000 busz 10 km 15 perc
é.: 1015
Tihany (ebéddel) 180 perc i.: 1315 busz 30 km 45 perc
é.: 1400
Nagyvázsony 45 perc i.: 1445 busz 30 km 45 perc
é.: 1530
Csopak (borkóstolás) 60 perc i.: 1630
befejezési pont összesen kb. 6 óra
./.
A Velencei-tó mellett haladva célszerű kezdeni a mesélést. A Balaton Európa-hírű természeti kincsünk, Magyarország legnagyobb tava. Magyar elnevezése a szláv "blato" (=mocsár, láp, sár) szóból ered. Latin neve, a Lacus Pelso magyarul sekély tavat jelent. A tó viszonylag fiatal képződmény, mintegy 15 000 évvel ezelőtt kezdődött kialakulása. A tó vízmennyisége 1800 millió m³, 2,2 év alatt "cserélődik ki". * A legenda szerint a történelem előtti időkben ezen a vidéken, amelyet a Jóisten is örömében teremtett, óriások laktak. Az utolsó óriás, Balaton, a lányával, Haláppal Badacsony tágas fennsíkján élt. Jó viszonyban voltak a hegy lábán elő emberekkel, Halápnak játszótársa is akadt közöttük. A fiatal emberleány azonban gyorsan felcseperedett, szerelmes lett, és végleg elhagyta óriás játszópajtását. Halápot belehalt bánatába, amit az egyedüllét miatt érzett. Apja, miközben leánya síremlékét építette, egy nagy kőre lelt. Azonban, amint megemelte, elveszítette egyensúlyát, és a súlyos teher maga alá temette. Az elmozdított kő alól víz tört föl és csak folyt megállíthatatlanul. A nagy vizet Balatonról nevezték el. * A Balatont Pálóczy Horváth Ádám nevezte először „magyar tenger”-nek. Pálóczy 1773-tól Debrecenben tanult. Mérnökként tevékenykedett, majd Füreden illetve Szántódón gazdálkodott és verseket írt. * Tudományos legendák is születtek a tóval kapcsolatban. Cholnoky Jenő Balaton című könyvecskéjében egy anekdotát említ. Lóczy Lajos – földrajztudós, geológus, a Balaton és környéke földtani kutatója – egy alkalommal - azt fejtegette egy társaságban, hogy a tó egy-kétezer év múlva teljesen kiszárad.
Egy kételkedő természetű úr nem hitte ezt el, és vitatkozni kezdett. Lóczy így szólt hozzá: - Fogadjunk! A vita hevében a másik kezet is adott neki. Csak amikor a társaságból kitört a hahota, akkor vette észre, hogy olyasmire fogadott, amit lehetetlen ellenőrizni. * Egy legenda a Balaton halbőségéről: Sok idővel ezelőtt Krisztus urunk és Szent Péter gyalog bejárták a földet. Vándorlásuk közben eljutottak a mi vidékünkre, és megpillantották a Balatont. Leültek a tó partjára, fáradt lábaikat pedig a vízbe mártották hűsölni. Amint így üldögéltek, arra jött egy öreg halász. Megkérdezték tőle, mesze van-e még a falu? - Az bizony messze - felelte a halász -, de itt a kis kunyhóm, szívesen látlak benneteket éjszakára és megosztom veletek szerény vacsorámat, ha meg nem vetitek. Reggel a vendégek útra keltek. Megköszönték a szállást, a Krisztus urunk megáldotta az öreg halászt jóságáért, hogy kulacsában a víz ezentúl borrá változzék, tarisznyájából sohase fogyjon ki a kenyér, s a Balatonból a sok hal. Balatonban élő vízi szörnyről nem tudnak a legendák. Csak hatalmas méretű halakról szóló történetek léteznek. Szinte minden településen – de főként a Zala torkolatánál – él legenda olyan óriási harcsákról, amelyek még a vadkacsákat is lerántják a víz alá. Az egyik előadásomon egy hölgy a hallgatóság soraiból elmesélte, hogy ő gyerekként a háború után Siófokon látott egy lovas kocsit, amelyen egy akkora harcsa volt végigfektetve, hogy a farka a kocsi végén lelógott a földre. * Balatoni halászlé receptjét kiosztani! *
Balatonfüred (itt állunk meg először, és sétára indulunk) Az ismertető szövegeket a séta során lehet elmondani!
Balatonfüred a Balaton-part legrégebbi üdülőhelye. Ismertségét a Balaton közelsége mellett elsősorban szénsavas forrásainak és mediterrán jellegű klímájának köszönheti. * A város az 1800-as években indult fejlődésnek. A vendégek szórakozását a nyári időben fából készült színház szolgálta, 1831-ben pedig itt épült a Dunántúl első magyar nyelvű kőszínháza. (megnézzük a helyét) * Az első Anna-bált Szentgyörgyi Horváth János 1825. július 26-án rendezte lánya, Anna Krisztina tiszteletére. (megnézzük a helyét) A kiegyezés után kezdődött a település nagyobb fellendülése. Feltöltötték a tó partját, kialakították a sétányt, magánvillák épültek, megépült a kórház déli szárnya. Jókai Mór itteni villájában írta Az arany ember című híres regényét, melynek egy része a Balatonnál játszódik. Az épület ma múzeum. (megnézzük?) * Helka és Kelén legendája Egy herceg élt Tihanyban, két leányával. Horka gyönyörű volt, de velejéig romlott, és hangja olyan volt, mint a repedt fazék. Helka viszont szép, és jóságos is volt. Horka apjától kért segítséget: adjon kincseket annak, aki hangját megszépítené. A herceg Sióhoz, a tündérhez fordult segítségért. A tündér egy gyűrűt adott a hercegnek. Cserébe Helka bárányainak aranygyapját kérte. S valóban, Horkának csengő hangja lett. Sió azonban hiába várta az aranygyapjút. Sió egy remete fiát, Kelént küldte a gyűrűért, de a fiú sem járt sikerrel. Azonban találkozott Helkával, és egymásba szerettek. Helka és Kelén titokban egybekeltek, majd csónakba szálltak. Vitték magukkal az aranyszőrű bárányt is Siónak.
A víz Füreden sodorta őket partra. Sió ott megáldotta hűséges szerelmüket, és így szólt: - Itt gyűljenek össze a legjótékonyabb források. Így fakadtak a füredi források.
*
Tihany (itt is megállunk, nagyot sétálunk, majd ebédelünk is) Az ismertető szövegeket itt is a séta során lehet elmondani!
Ebéd ügyében még nem érdeklődtem, erről előbb beszélnünk kéne. De az tény, hogy a szokásos ebédidőben itt leszünk, Tihanyban. * Bencés Apátság 950 év óta van Bencés Apátság a Tihanyi-félszigeten. Templomunk, miként a régi templomok, a felkelő naphoz igazodik. Az évszázadok során pusztulás és újjáéledés többször osztályrésze volt. Az alapító király, I. András sírja becses emlékhelye a mai Magyarországnak. Látnivalók: rövidfilm a fogadóépületben, barokk templom, I. András király kriptája 1055-ből, Boldog IV. Károly király emlékszobája, gasztronómiai kiállítások, képzőművészeti kiállítás. A bencés apátság mai helyén a 18. századig végvár állt, melyet a török nem tudott bevenni. A Bencés apátsági múzeum a templommal egy időben épült rendházban kapott helyet. A négyszögletes egyemeletes épülettömb a templom déli falához csatlakozik, az épületszárnyak négyzetes alakú belső udvart zárnak körül. A rendházban lakott Magyarország utolsó uralkodója Habsburg IV. Károly király és Zita királyné, mikor az antant hatalom 1921. október 26-31. között az apátság épületébe internálta, mielőtt Madeira szigetére száműzték volna. 2011-ben megépült a Porta Pacis, fogadóépületeként szolgál. Található
amely az Apátság benne vetítőterem,
ajándékbolt és mosdó is. Az Apátságba a belépőjegyet itt tudják megvásárolni a látogatók. * Az Apátság közelében áll Varga Imre alkotása, „Az alapító” címet viselő szobor, amely a tihanyi apátságot alapító I. Andrásra (Endrére) utal. Azt nem mondhatjuk, hogy hasonlít, mert sem I. Andrásról, sem feleségéről, Anasztáziáról nem maradtak fent hiteles ábrázolások. Varga Imre a szoborhoz bazalt darabot, és meggyűrt rozsdamentes acéllemezt használt fel. Szerinte azért, mert I. András a lázadó Vazul fia volt, de keresztény király lett, aki leverte a másik lázadó, Vatta próbálkozását, és apátságot is alapító keresztény király volt. Ez a kettősséget kívánta megjeleníteni. * A tihanyi levendulás, a Tihanyi-félszigeten elterülő, Magyarország első ipari célú, nagy levendulaültetvénye, melynek köszönhetően a levendula napjainkra meghatározó szimbóluma lett, úgy Tihanynak, mint a félszigetnek. 1920-as évek közepén Bittera Gyula – korának neves gyógynövényszakértője – telepítette az első levendulás ültetvényt, egyenesen Franciaországból hozott szaporítóanyaggal. Addig Magyarországon csak a középkori kolostorkertekből volt ismert a levendula. Ez volt az első ipari célú nagy levendulaültetvény-telepítés. A tihanyi apátságtól bérelt egy területet, ezen próbálkozott meg francia mintára a levendulatermesztéssel. Sikerét bizonyítja, hogy a Tihanyban aratott levendula illóolaj tartalma magasabb volt, mint a franciáé. A tihanyi levendula sikerét az is jelzi, hogy még a tőzsdén is jegyezték. Bittera Gyula a sikereken felbuzdulva mintegy 100 hektárra növelte a telepítés nagyságát. A 60-as évektől aztán a világhírű tihanyi levendulás pusztulásnak indult. Nagy részét beszántották és szőlőt telepítettek helyére, a megmaradt 20 hektár pedig művelés hiányában elvadult.
A területen 1986 óta újraindult a levendula termesztés. Zátonyi Zsigmond és Zátonyi Szilárd vette bérbe az egykor művelt, majd sokáig gondozatlanul hagyott ültetvényt. 1995-ben az öreg levenduláson kívül új területen is megkezdték levendulatelepítést. * A Levendula Ház Látogatóközpont minden korosztály számára élményt nyújtó, interaktív módon mutatja be a Tihanyi-félszigetet. A vulkánok egykor dühöngő világát, s a később megszelídült táj harmóniáját. A tihanyi emberek és a természet évszázados együttélését, s ennek emblematikus kultúráját, a levendulatermesztést. * A tihanyi táj szépségében három tó játszik fontos szerepet: a Balaton, a Külső-tó és a Belső-tó. A felsorolás azonban nem teljes, mert csapadékos években feltűnik a negyedik is: a Rátai-csáva. A félsziget mindhárom beltava egykori vulkáni kráter helyén keletkezett, egyszerűen a csapadékvíz összegyűlése révén. A Belső-tó közvetlenül a falu alatt található, csaknem kerek, víztükre nyílt. A Balaton szintjénél 26 m-rel magasabban helyezkedik el. Egykor gazdag növény- és állatvilágáról volt híres, ma kedvelt horgászterület. A Külső-tó a félsziget egykori vulkánjának főkráterében keletkezett, sekély tó, a tengerszint felett 116 m magasságában. Gazdag a vízhez kötődő rovarvilág, különösen sok ritka szitakötőfaj találta itt meg életfeltételeit. Nagyszámú kétéltű és hüllő él a tóban, a mocsári teknős állomány kiemelkedő. A madarak közül itt is költ a nyári lúd és a barna rétihéja, az utóbbi években pedig vörös gém fészkeléséről is tudunk. A félsziget harmadik tava, az ún. Rátai-csáva, mely szintén egykori vulkáni kráterből keletkezett lefolyástalan medencében alakult ki, víztükre azonban csapadékos évek tavaszain is alig éri el a fél hektárt. Nyár végére aztán ez a kis tavacska is többnyire kiszárad.
* A kecskeköröm legendája szerinti királylány nemcsak szép volt, de néma is. Szótlanul legeltette aranyszőrű kecskenyáját a Tihany környéki dombokon. A Balatonból kiemelkedő ősz hullámkirály egyszer megpillantotta a lányt, és kért egy korsó kecsketejet beteg fiának, és cserébe megígérte, hogy feloldja a lányt a némaság alól. A királyfi erőre kapott a kecsketejtől, a lány pedig csengő hangon megszólalt. Az ifjú, amint megpillantotta a lányt, beleszeretett, de a királylány gőgösségből továbbra sem akart szóba állni senkivel, elutasította még a hullámkirály fiát is, aki belehalt bánatába. Ezért a király megátkozta a kegyetlen leányt és egy sziklába zárta. Fogott rajta a király átka: ahogy korábban senkivel nem állt szóba, úgy a sziklába zárva készségesen felelget minden arra járónak, aki megszólítja. Így lett belőle a tihanyi visszhang, legalábbis Garay János költeménye szerint. Kecskéi pedig vízbe fulladtak. * A mai Kárpát-medence területén egykor a Pannon-tenger helyezkedett el, a tenger vizében kevés állatfaj élt, de ezek hihetetlen tömegben, leggyakoribb volt közöttük a Congeria ungula caprae nevű kagyló, az úgynevezett kecskeköröm. A Tihanyi-félsziget környékén a hullámok megtámadták a partokat, alámosták, kimosták a rétegekből a Congeria-kagyló héját, mely a hullámzás koptató hatása révén vette fel a kecskeköröm formát. A tihanyi kecskeköröm azonban nem csak Tihanyban, hanem a Balaton déli partján is többfelé megtalálható: például Szántódon és Fonyódon. A balatoni kecskeköröm ma már igazi látványosság, de árusítása tilos. * Barth Lídia tihanyi keramikus művész gyermekkora óta ügyesen rajzolt, őstehetségnek számított. Szülei óvták a bizonytalannak tűnő művész pályától, ám végül édesanyja biztatására belevágott. 1957-ben ült először fazekaskoronghoz, s
az agyaghoz fűződő szeretete attól a pillanattól megköttetett. Kaposváron tanulta meg a fazekasság alapjait. Kiemelkedő tehetségét díjakkal, elismerésekkel, ezenfelül külföldi tanulmányutakkal ismerték el és fejlesztették tovább. Eljutott a hajdani Csehszlovák és NDK, Svájc, Lengyelország, mi több Dánia legjelentősebb kerámiagyáraiba, amely látogatásai során sokrétű tudásra tett szert, kamatoztatva azokat a későbbiekben. Egy életre szóló tapasztalatot szerzett számára az 1958-as brüsszeli Világkiállításon tett útja. 1964-ig szövetkezetben dolgozott, majd Kaposváron önálló munkába kezdett. 1968-ban költözött Tihanyba férjével, Héjja Józseffel és két gyermekével. A Balatoni Intézőbizottság ajánlotta fel a ma műhelyként, kiállító teremként, továbbá otthonaként szolgáló egykori fazekasházat. * Magyar Királyok Panoptikuma és a Kalózmúzeum Tihany kihagyhatatlan látnivalója, mely Tihany központjában nyitotta meg kapuját a látogatók előtt 2004-ben. A panoptikumban Géza fejedelemtől kezdve, Károly Róberten keresztül, Luxemburgi Zsigmondot is beleértve Mátyás királyig bezárólag láthatóak a magyar királyok, de megtalálható még IV. Károly is. * Sobri Jóska (Csak beszélünk róla) SOBRI JÓZSEF 1810-ben született, s 1837-ben hunyt el. Ő volt tehát a Tapolca melletti Ürgelyuki csárda híres betyárja. Halála után még ötven évvel is arról beszéltek, hogy nem halt meg és „Sobri él”. Sobri Rózsa Sándor után talán a leghíresebb magyar betyár. Körülötte valóságos kultusz alakult ki mesék, dalok és táncok őrzik emlékét. Szombathelyi börtönbüntetésekor a szóbeszéd szerint Sobri valóságos paraszt Adónisszá vált. Ugyanis ha közmunkára
vezették, a cselédek és az úrinők fürkésző tekintete követte minden mozdulatát. Vér nem tapadt kezén, kincset nem gyűjtött, szegény embert nem bántott. Amit úrtól, paptól elszedett: felosztotta a szegények közt. A Bakony az ő országa, bujdosó legény kísérője volt. A tihanyi révnél egyszer csak fölnéz a hegy ormára annak a csapatnak a vezetője, amelynek Sobri útját kellett itt elállnia. - Nini, lakodalmasok ! Az első kocsiról leugrik a vőlegény. - Szerencsés jó napot, komiszáros uram. Dörgicsei Pista a becsületes nevem, vőlegény is volnék, Körös-hegyre mennék, szerelmes mátkámat is vinném, fogadja el tőlem ezt az ital jó bort. Jó egy óra múlva minden kocsi, minden ló, minden ember, leány és cigány a kompon volt s indult neki a nagy víznek. A vőlegény, amikor elbúcsúzott, ezt mondta: — Most már mennünk kell, komiszáros uram. Köszönjük a jó mulatságot. Nem vagyok én Dörgicsei Pista, én Sobri Jóska vagyok. De azért harag ne legyen közöttünk! - Az áldóját az öregapádnak, Sobri, - válaszolta a komisszár csúffá tettél! De azt ne felejtsd, ott voltam a lakodalmadon, ott leszek nemsokára a temetéseden is. *
Balatonudvari - Szív alakú sírkövek (Csak beszélünk) Élt Balatonudvariban egy halászmester, akinek volt egy Veronka nevű kislánya, aki szerette a tavat, és rendszeresen eljárt a halászokkal a tóra. De repültek a nyarak, a telek, s a kis "halász Veronka" szép leánnyá serdült. Egy szép szál kőfaragólegény pedig megpillantotta egyszer Veronkát! Hamarosan szerelemre lobbantak. Közeledett a menyegző. Veronka el akart búcsúzni a tótól, beevezett, ám szörnyű vihar
tört rá. A fütyülő, síró, jajgató szél elnyelte a leány sikoltását, a víz pedig Veronkát! A kőfaragó fiú szíve majd meghasadt bánatában! A lány sírja fölé egy nagy, szív alakúra faragott követ állított. Ettől kezdve, ha valaki meghalt a faluban vagy a környéken, ilyen követ állítottak a sírjára.
* Nagyvázsonyi vár (felkeressük) Építtetője a környéket uraló Vezsenyi nemesi família, azon belül is Vezsenyi László volt. A 15. század első felében készülhetett el a 25 m magas lakótorony a hozzátartozó kisebb épületekkel és az udvart körülvevő fallal. Miután 1472-ben férfiágon kihalt a család, Hunyadi Mátyás király a hadjárataiban tanúsított vitézségéért Kinizsinek adományozta. 1490-ben Habsburg Miksa trónkövetelő zsoldosserege megszállta a várat, és csak a következő esztendőben, ellenük hadjáratot vezető Kinizsi tudta fegyvereseivel visszafoglalni. Mivel Kinizsi Pál főnemes általában az ország veszélyeztetett vidékeit védelmezte seregével, vázsonyi rezidenciáját a felesége, Magyar Benigna úrnő lakta. A 16. század közepétől a magyar végvárrendszer része, bár katonai szempontból nem tartozott a jelentősebb erősségek közé, inkább csak megfigyelő szolgálatra használták. A zicsi és ekkortól vázsonykői Zichy főnemesi család 1649-ben szerezte meg a váruradalmat, és hajdúkat telepített ide. Az utolsó katonai jellegű összecsapást a Rákóczi-szabadságharc idején vívták falai előtt, hol a kurucok, hol a labancok kezén volt, ám csak másodlagos szereppel. Végül 1709-ben végleg a labancok birtokába kerül, katonai jelentősége ezután már fokozatosan csökkent; az uradalom börtönéül használták lassan pusztuló épületeit. 1756-ban uradalmi pálinkaégetőt alakítanak ki benne.
A várat jelenleg az önkormányzati tulajdonú Nagyvázsonyi Kinizsi Nonprofit Kft. üzemelteti, melynek vezetője: Mekler Norbert várkapitány. 2013-óta folyamatosan fejlődnek a különböző kisebb-nagyobb programok, amelyek közül kiemelkedik az országos hírű Csirke-Csülök fesztivál, Kinizsi Napok, és a Krumpli fesztivál. A várat 2017-től kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják.
* Badacsony (csak mesélni róla) A badacsonyi kéknyelű ősi magyar szőlőfajta, amely nevét a levélnyél kékesvörös színéről kapta. Sehol máshol nem termesztik, csak Badacsonyban. Tőkéi ugyanolyan gondoskodást igényelnek, mint a legfinomabb hölgyek. Régen úri szőlőnek is hívták, mivel kizárólag női virágzatot terem, így megtermékenyítése sok munkát, gondos előkészületet igényelt. A hagyomány szerint beporzása egykoron nyúlszőr kesztyűvel történt: elsőként a mellé telepített Budai Zöld, utána a Kéknyelű virágát simogatták meg. Ma már e két fajta hibridjével ültetik párba, mivel a Rózsakőről elkeresztelt szőlő a Kéknyelűvel megegyező időben virágzik. * Harangozó börc (csak mesélni róla) A harangozó bérc (vagy, itteni nevén: börc) egy olyan érdekes szikladarab a Badacsony oldalában, amelyet ha megütnek, haranghoz hasonló hangon kondul meg. Ehhez is fűződik egy legenda. Élt két testvér Badacsonytomajon. Az idősebb: Ferkó erős, egészséges, de gonosz. A fiatalabb: Jóska, beteges, és ártatlan. Egyszer a Ferkó megkérte egy lánynak a kezét. A lány azonban azt mondta: akkor megy csak esküvőre, ha az a másik, a nyavalyás Jóska legény búcsút vesz a háztól. A gonosz Ferkó másnap halászni hívta öccsét. A gonosz testvér egy nehéz követ dobott be a csónakba. Jóska mindjárt sejtette, mire készül bátyja, és imádkozni kezdett.
Amikor a gonosz testvér öccséhez lépett, hogy a kővel együtt a vízbe hajítsa, megkondult a Harangozó Börc. A gonosz testvér megijedt, megbillent alatta a csónak, és a kő is a vízbe esett. Sose találták meg.
* A rózsakő (csak mesélni róla) A Kisfaludy-ház felett található Rózsakő. Nevét Szegedy Rózáról kapta, aki férjével, Kisfaludy Sándorral üldögélt ott, nagy-nagy szeretetben. Ebből született a legenda: Hogyha egy leány, meg egy legény ráül a kőre, háttal a Balatonnak, majd felsóhajtanak, a szívük mindig egymásért fog dobogni. Kisfaludi Kisfaludy Sándor (Sümeg, 1772. szeptember 27. – Sümeg, 1844. október 28.) költő, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. Szegedy Róza Vashosszúfaluban ismerte meg Kisfaludyt egy szüreti bál alkalmával. 1800. január 20-án házasodtak össze Ötvösön. 1805-ben Sümegre költöztek, itt írta Kisfaludy a Boldog szerelem himnuszát.
* Csopak: Balatonfüred-Csopaki borvidék (felkeressük) Magyarország egyik kiemelkedő minőségi borvidéke, ahol a szőlő- és bortermelés mintegy kétezer éves múltra tekint vissza. A XIX. század közepére Balatonfüred a Balaton legfontosabb városa lett, ahol az ország előkelőségei bálok, ünnepek alkalmával találkoztak, és mulattak a kiváló fehér borok társaságában. Ma is Balatonfüred a borvidék központja, és 1987 óta a „Szőlő és Bor Nemzetközi Városa” cím birtokosa. A borvidéken alapvetően két borstílust szokás megkülönböztetni. A Balatonfüreden és környékén készített borok testesebbek, tüzesebbek, magasabb extrakt tartalommal és alkohollal, míg a csopaki borok tartózkodóbbak, kecsesebbek, finom illattal, zamatokkal.
* Siófok (csak mesélni róla hazafelé) Siófok fejlődése is a 19. században indult el, ugyanis 1810-től az Erdély-Adria postakocsi járat már érintette. A település életében jelentős változást a Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaság megalakulása hozott 1846-ban. Ugyanebben az évben, szeptember 21-én vízre bocsátották a Kisfaludy kerekes gőzöst is. 1861-ben adták át a forgalomnak a Buda-Nagykanizsa közötti vasutat. 1863-ban elkészült a vasútállomás. 1889-ben vízre bocsátották az új utasszállító hajót "Kelén"-t, majd1891-ben elkészült a "Helka". Siófok világhírű születte Kálmán Imre. Az ifjú Kálmán kilenc éves volt, amikor kiderült, hogy a Siófokot fejlesztő társulat egyik tagja hanyagul kezelte a társulat pénzét, elsikkasztotta. Mivel az illetőn nem lehetett behajtani, Kálmán apján, és a többieken hajtották be az összegeket. Első operettjét, a Tatárjárást 1908-ban mutatták be nagy sikerrel a Vígszínházban. Ezután Bécsbe költözött és 1938-ig ott is maradt. 1915-ben mutatták be legsikeresebb művét, a Csárdáskirálynét, amely szerzőjének nemzetközi hírnevet szerzett. Az Anschlusst követően zsidó származása miatt Amerikába menekült. Élete során 16 operettet komponált. Hazánkban a 19. század közepétől a 20. század közepéig öt olyan zeneszerző is született, aki világhírnévre tett szert. Ezek egyike Kálmán Imre. *
