Ha vissza kíván lépni a honlapra, kattintson a képernyő BAL felső sarkában látható, BALRA mutató nyílra!
Kincsek a város peremén indulási pont
Megyeri-híd a Dunán i.: 945 busz 20 km 15 perc é.: 1000 Csokimúzeum 90 perc i.: 1130 busz 3 km 5 perc é.: 1135 Cinkota tájház és séta 30 perc i.: 1205 busz 3 km 10 perc é.: 1215 Royal Étterem Ebéd 75 perc i.: 1330 busz 10 km 20 perc é.: 1350 Kőbányai sörmúzeum 70 perc i.: 1500 busz 5 km 15 perc é.: 1515 Népliget 35 perc i.: 1550 busz 5 km 10 perc é.: 1600 Wekerle főtere (séta) 30 perc i.: 1630 busz 5 km 10 perc é.: 1640 Nemzeti Sz. szoborparkja és a MÜPA 50 perc i.: 1730 visszaindulási pont Az Önök lakóhelyétől a fent jelzett „indulási pont”-ig lévő távolságot (és ugyanezt vissza) a Google útvonal tervezőjével állapíthatják meg. (Ha még nem ismeri, lépjen vissza a menübe, és onnan nyissa meg az „Útvonaltervezés a GOOGLE segítségével” című leírásunkat!)
Ami belefér egy kirándulás idejébe, azt meglátogatjuk. Ami nem fér bele, arról mesélünk útközben, és majd megnézhetők lesznek egy vetítettképes, filmes előadásban is.
Mesélni a hídról: A Megyeri híd Újpestet köti össze Budakalásszal a Szentendrei-szigeten keresztül. Valójában öt híd együttese, melyek közül a legnevezetesebb a Nagy-Dunaág felett átívelő 591 m hosszú hídszerkezet, amely az ország első ferdekábeles hídja. A híd tervezése 1993-ban kezdődött, és 2008. szeptember 30-án adták át. A híd az átadást követő években is sokat szerepelt a hírekben, mert az egyik alvállalkozó, a Ganz Hídgyártó Zrt. nem fizette ki alvállalkozóit, és milliárdos adósságot felhalmozva tönkre ment. A híd nevéről a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kétfordulós internetes szavazást rendezett. A „Megyeri híd” elnevezést egy szavazó javaslata alapján adták ki arra hivatkozva, hogy a híd Káposztásmegyert és Békásmegyert köti össze egymással
Mesélni az Újpesti Cérnagyárról: Egy ismerősöm mesélte, hogy a hatvanas években találkozott Újpesten, az Egyesült Izzóban egy ott vendégeskedő angol mérnökkel. Az illető elmesélte, hogy ő a háború alatt pilóta volt, és bizony Budapest fölé is vezényelték őket bombázni. De a térképükön pontosan be volt jelölve az Újpesti Cérnagyár, amit nem volt szabad bombázni. Miért? Mert a cérnagyár akkor még angol tulajdon volt.
Mesélni az Újpesti Áruházról: Az újpesti Áruház ma – a többi, volt Centrum Áruházhoz hasonlóan – zsibvásár helye. Az áruházat a Rákosi érában építették, és 1952-ben adták át.
A Gertler Viktor átal rendezett, máig kedvelt Állami Áruház című film – címének megfelelően – egy áruházban, illetve az ott dolgozók magánéletében játszódik. Magát az áruházat három létező áruházból rakták össze a filmben: 1. Az áruház előtti, utcai képsorok az ÚTTÖRŐ Áruház portálja előtt készültek. 2. Amikor az áruház belső részét mutatták, de nagy méretekben, azt a Corvinban vették fel. 3. A főszereplők pult melletti munkáját viszont az Újpesti Áruházban kapták lencsevégre.
Csoki Múzeum: az első hely, ahová bemegyünk Amint a kakaófát ábrázoló kapu kitárul, a vendégek belépnek az épületbe, és máris érzik a csokoládé fenséges illatát. A csokoládés szökőkútból mindjárt meg is kóstolják az Istenek eledelét. A Csokoládék tere elnevezésű részen százéves csokoládé készítő és boltos eszközöket, régi nagy csokoládé gyárosok remekre sikerült termékeit, csomagolásait lehet megtekinteni. Következő lépésként saját csokoládét készítenek a résztvevők, aztán forró csokoládéval a kezükben ülnek be a filmmúzeumba, hogy egy korabeli film segítségével, visszatekintsünk a csokoládé érdekes történetére. Befejezésképpen a Csokoládé Múzeum mintaboltjában kedvükre válogathatnak a legfinomabb csokoládékból. A Csokoládé Múzeumba egyéni és csoportos látogatást előre be kell jelenteni, időpontot kell egyeztetni.
Cinkota Mesélni Cinkotáról: Cinkota csaknem ezer éves történetéről nem sokat tudunk.
Első említése 1044-ből való. A Képes Krónikában, az 1074. év márciusában lezajlott Mogyoródi csata leírásában is találkozhatunk vele, amikor Salamon király és Béla fiai (Géza és László hercegek) között zajló belháború döntő ütközetében Salamon elveszti hatalmát, és bezárják a Salamon toronyba. Mintegy 70 változatban őrizte meg a szájhagyomány a Mátyás király idejéből származó legendát a cinkotai nagyicce történetéről. Tény, hogy az icce nyolc deci nagyságú volt, Cinkotán azonban - az egykori feljegyzések szerint - kilenc decit kapott a vendég nyolc deci árában, még a XX. század elején is. A Szilas- és Rákos patakok mellett levő vizesebb részek jó lehetőséget biztosítottak a legeltető állattartáshoz. Ez az adottság kedvezett a len és kender termelésének is. A közeli város pedig jó lehetőséget biztosított a tejjel, sajttal, túróval, gyapjúval, baromfival, zöldségekkel való piacozásra. A szántóföldi termelés mellett a 18. században fellendült a gyümölcs és szőlőtermesztés is, főleg a Csömör melletti dombosabb területeken.
Cinkotai tájház: bemegyünk Ennek a szorgos népnek gyönyörű kék bútorait és egyéb használati tárgyait mutatják be Budapest egyetlen tájházában, Cinkotán.
Cinkotai katolikus templom: bemegyünk Egyszer egy kolduló barát alamizsnáért kopogtatott a főúr kapuján, azonban az dölyfösen a kutyáit uszította a barátra. A botrányos eset eljutott a császári udvarig, és Mária Terézia arra ítélte Beniczky Tamást, hogy engesztelésül köteles egy templomot építeni. Az oltár részeként látható egy rongyos koldust ábrázoló kis faszobrocska, amely a legenda szerint Beniczky Tamást ábrázolja, térdeplő pózban.
A 250 éves akác: A nevezetes cinkotai akácfa minden bizonnyal az első magyarországi példányok egyike. A fa becsült kora 250-260 év. Ez egybeesik azzal az időszakkal, mikor Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész a fehér akác telepítését végezte hazánkban. A fa az egykori református lelkészi lak udvarán áll. Tessedik kapcsolatban volt az egykori cinkotai lelkésszel.
A cinkotai rém: Az első magyar sorozatgyilkosként tartják számon a cinkotai Kiss Bélát, aki a múlt század elején legalább hét, de egyes feltételezések szerint majdnem két tucat megunt szeretőjével végzett. A holttesteket hordókban tárolta, ahonnan csak azután kerültek elő, hogy ő maga nyomtalanul eltűnt az első világháborúban.
Cinke a levélszekrényben: Azt, hogy a rémmel ellentétben milyen jó lelkű emberek élnek Cinkotán, jól mutatja egy kedves dolog. Az Interneten található egy fotó egy cinkotai kertes ház kapujára szerelt levélszekrényről. A levélszekrény utca felőli oldalára ugyanis a következő, kézzel írott szöveget függesztették ki: „Kérem, ne dobjanak semmit a postaládába, mert kis cinke fészkelt bele.””
Mesélni Rákos mezejéről: A mai XIV., XVI. és XVII. kerület egy része helyén volt az egykori, történelmi Rákos mezeje, amely a középkorban lápos, mocsaras, lakatlan terület volt. Itt tartották a középkorban az országgyűléseket. Itt emelték 1445-ben Hunyadi Jánost Magyarország kormányzói méltóságába. Pest város fejlődésével az 1600-as évektől egyre kopárabb lett, mert a város építéséhez a fákat mindig itt vágták ki.
A Kerepesi út – Fehér út – Keresztúri út által határolt, egykor homokos, ma erdős, hepehupás területen végezték első repülési kísérleteiket a magyar repülés úttörői. Ennek az emlékműve a Kerepesi út és Fehér út találkozásánál áll, a lakóházak tövében. Nem meglepő, hogy az első szárnypróbálgatások helyszínén, Mátyásföldön létesítették az első budapesti repülőteret. Az akkori utasszállító gépek négy, legfeljebb nyolc személyt tudtak szállítani, nekik még elegendő volt ez a – mai szemmel nézve – műkedvelő repülőtér. (A mátyásföldit a budaörsi követte, és csak ezek után került sor Ferihegy megépítésére.) Ma már viccesnek tűnik, hogy Mátyásföldön a repülőkhöz olyan tartálykocsi gördült az üzemanyaggal, amit két csacsi húzott.
Regnum Marianum – Mária királysága (mesélni róla) Ez az 1931-ben felszentelt templomot a Városliget szélére, a mai Dózsa György út és a Damjanich utca sarkára hálából építették, amiért a teremtő megszabadította Magyarországot a vörös terrortól. Nem csoda, hogy Rákosi Mátyás – hatalomra kerülésük után – elrendelte az egyébként a háborúban alaposan megsérült templom likvidálását. Ez azonban nem ment könnyen, a templomot nagyon erősre építették. A katonaságot is be kellett kapcsolni a bontásba, mert csak robbantásokkal tudták szétverni a falakat. A törmeléket betömték az altemplomba, az egészet lebetonozták, és ettől kezdve beszélni sem volt szabad a templomról. Még az építészek nyilvántartásaiban sem szerepelhetett a képe. A templom padsorait sikerült megmenteni, az egy másik pesti templomba került, ahol a mai napig megvannak, a kisharangja pedig egy Somogy megyei kistemplom harangja lett.
A templom helyén masíroztak a katonák a sok éven át megtartott április 4.-i díszszemléken, illetve azt követően az emberek a nagy, május elsejei felvonulásokon. Ezzel egy időben lebontották a másik sarkon álló színházat is, a Ligeti Színkört. Ezzel szabaddá vált az út a felvonulások számára, amihez azonban hatalmas tribünt is kellett építeni, ahonnan az akkori vezetők integethettek a népnek. Ez el is készült, egyúttal talpazatául szolgált egy monumentális Sztálin szobornak is. Az 1951-ben, Sztálin hetvenedik születésnapja tiszteletére állított szobor csak öt évig állhatott, mert 1956-ban a felkelők ledöntötték, elvontatták és darabokra törték. Egy másik, Sztálint a hetvenedik születésnapján köszöntő emlék azonban máig létezik: az 1951-ben megépített és elindított 70-es trolibusz. Az egykori orosz gyártmányú kocsikat először magyarra, utána ismét oroszra, legutóbb pedig szlovák gyártmányúra cserélték, de a számozása megmaradt hetvenesnek. A Regnum Marianum templomról még annyit, hogy a rendszerváltás után újból épülhetett ilyen nevű és szellemiségű templom, de egészen más helyen, Zugló közepén.
Kőbánya (meglátogatjuk) Már IV. Béla idejében felfedezték ezen a területen a kiváló köanyagot, és elnevezték a területet Kőér-nek. Jelentősebb bányászat azonban akkor még nem indult. A területen, amely a Gellért heggyel azonos magasságban fekszik – bár sík vidék – szőlőt műveltek az itt lakók. A szőlők őrzésére egy csőszházat is építettek. A jellegzetes épület képe bekerült Kőbánya címerébe is. A reformkorban azonban már bányászták itt a kiváló építőanyagnak számító köveket. Ekkor, ezért kapta a terület a Kőbánya nevet.
A követ azonban nem külszíni bányákban fejtették, hanem a föld alatt vájták ki a sziklából az építkezési köveket. Ennek két oka is volt. Az egyik az, hogy a talajszinthez közeli rétegek puhábbak, kevésbé alkalmasak építőanyagnak. Ugyanezért bányászták hasonló módon a köveket Fertőrákoson is. Ugyanakkor a kőbányai kő bent, a bányában, nedvesen még majdnem olyan könnyen vágható, fűrészelhető volt, mint a só, de a fenti levegőre érve, megszáradva megkeményedett, ellenállóvá vált. Szakértői becslések szerint fél Budapest a kőbányai kövekből épült. (És – ne feledjük – Rákos mezejének fáiból!) A kő könnyebb és olcsóbb fuvarozása érdekében ló vontatású függővasutat – úgynevezett lebegő vasutat – építettek Kőbányától a mai Kálvin térig, de a vállalkozás csődbe ment, mert a fából készített sínpálya nem bírta el a terhet, és összeroppant. Állítólag maga Széchenyi István vásárolta meg a faanyagot tüzelőnek pesti palotája számára. Az üresen maradt járatokat először a helyi szőlős gazdák kezdték használni borospince gyanánt. A nagy filoxéra vész kipusztította a kőbányai szőlőket, de megjelent helyükben a sör készítés, amely tiszta vizet tudott nyerni a járatokból, és a klíma is igen kedvezett a sör erjedésének. Mára csak a járatok kis része maradt a sörgyár tulajdonában, egyes részeit raktárnak, más ágait gombatenyésztő telepnek használják, de a kb. 30 km. hosszúságú labirintus java kihasználatlan. Szervezetten, vezetővel látogatható, illetve 2010 óta rendszeresen tartanak benne kerékpár versenyeket „Underworld kupa.” címmel. Mi a Sörmúzeumot látogatjuk meg.
Milyen alapanyagokból készül a sör? Hogy készült a sör régen és most? Milyen sörivási szokások alakultak ki a kezdetektől? Hogy néz ki egy kézi palackozó? Mikor épült a Dreher Sörgyárak? Mi minden történt a Dreher Sörgyárak területén? A Sörmúzeumban megtalálható minden, amit a sörről és a Dreher Sörgyárakról feltétlenül tudni kell. Az országban egyedülálló tárlat 1979 óta a gyár és a söripar történetének, eszközeinek állandó kiállítása. A Múzeumot csak 18 év felettiek látogathatják!
Szt. László templom, Kőbánya (mellette megyünk el) A Lechner Ödön által tervezett kőbányai Szent László templom külső cserépdíszei, valamint a templom belsejét díszítő oltárok, a szószék és a keresztelő kút a Steindl-tanítvány Tandor Ottó műegyetemi tanár tervei alapján készültek el Zsolnay pirogránitból. Érdekessége még, hogy ez az egyetlen templom, amelyet Lechner Ödön tervezett, továbbá az ország harmadik legmagasabb temploma, alapterülete nagyságára nézve pedig a 17. Híres kőbányaiak: Deák Bill Gyula zenész, Kovács Koko István boxoló, Hofi Géza, és Medveczky Ilona.
Népliget (sétálunk) A Népliget Budapest legnagyobb közparkja. Az 1860-as években alakították ki Sárkány József városi tanácsos indítványára. Alapterülete 120 ha. (A Városliget 100 ha, a Margitsziget 96 ha) A kőbányai futóhomok megkötésére 1855-ben akácfákkal kezdtek beültetni egy poros területet. Itt azelőtt homokbánya, majd szeméttelep volt. 1870-ben platánfákat, hársakat, amerikai kőriseket, juharfákat is ültettek, ezzel létrejött a park a ma is látható, sajátos hangulata. A Mutatványos tér volt a Népliget egyik legnépszerűbb része, itt születtek a színesre festett, lampionos díszített szórakozóhelyek: volt mozi, vendéglők, dodzsem, cirkusz, céllövölde, barlangvas-
út, kör- és hajóhinta. Itt állt Kemény Henrik Bábszínháza és Közép-Európa akkoriban legnagyobb és leghosszabb hullámvasútja is, „A Kárpátoktól az Adriáig” szlogennel. Az 1930-as évektől egészen az 1980-as évekig rendeztek a Népligetben autó- és motorversenyeket is. A háborúban bombatalálatokat is kapott a tőszomszédságában volt katonai laktanya miatt, és romjaiból nem tudott feléledni.
A Planetárium: 2016-ban az épület olyan komolyan beázott, hogy biztonsági okokból be kellett zárni. 2016. október 12-én újra megnyitotta kapuit a Planetárium, de az épületben bizonyos helyiségek részben vagy egyáltalán nem voltak használhatók, és az előadások nézőszámát is 150-re korlátozták a korábbi 350ről. A rossz állapotok miatt az épület 2017. június 18-án bezárt. A Planetárium közelében található a Sétáló Naprendszer, Mátis András, planetáriumi előadó és Pesti László, nyugdíjas főkertész alkotása. Az egyes kőlapokon látható a bolygók neve, jele, átmérője, keringési ideje, és a Naptól mért távolsága, méterben. Az első kőlapok a Planetárium mellett, az Ifjúsági sétányon találhatók. De ne feledjük, ha arra járunk: ami itt 1 méter, az „ott, fent” 10 millió kilométer!
Kispest - Wekerle Az egykor Vecséshez tartozó Szentlőrinc pusztának a Pest határához közeli részén 1869-ben jött létre egy telep, amely 1871. június 11-én alakult önálló községgé Kispest névvel, majd 1922ben városi rangot kapott. A Wekerle telep a 20. század elején jött létre Kispest részeként, Wekerle Sándor pénzügyminisztersége idején, az ő kezdeményezése nyomán, állami alkalmazottak számára. Móricz Zsigmond és Kispest. Amikor Pestre költözött a Móricz-család, 1902 és 1908 között Kispesten éltek. Itt volt debreceni gimnáziumi osztálytársának, a Légy jó mindhalálig Gimesi-
jének, Majthényi Miklósnak a lakhelye is, akiknél gyakran vendégeskedett a fiatal Móricz. Majthényi Miklós édesanyja, az özvegy postamesternő szívesen látta vendégül fia barátait, így Móricz Zsigmondot is. Az író feljegyezte naplójában, hogy a viszonylagos szegénység ellenére mindig jó szívvel kínálták a vendégeket, s ő, hogy valamivel viszonozza ezt a kedvességet, igyekezett mindig annyi ajándékot vinni legközelebb, amivel ellensúlyozta a család kiadásait. Itt ismerte meg egy báli mulatságon első feleségét, Holics Jankát is épp a Majthényi család jóvoltából. A pár legelőször egy iskolai teadélutánon, később pedig egy báli mulatságon találkozott. Holics Janka a mai Ady Endre iskola elődjében, a Polgári leányiskolában tanított ekkoriban. A Wekerle telepi Fő tér: Ezt a nevet az 1 kilométerszer 1 kilométer kiterjedésű lakótelep központi tere 1950-ig viselte, amikor is létre hozták Nagy-Budapestet, Kispestet Wekerlével együtt a főváros 19. kerületévé tették. Attól kezdve Petőfi nevét viselte 1987-ig, amikor Kós Károlyról nevezték el. Megjegyzendő, hogy Mátyás király térnek is nevezik a Barátok közt című tévés szappanoperában, amely – látszólag – itt játszódik. A 19. század utolsó negyedében Budapest lakossága két és félszeresére nőtt, miközben ugrásszerűen fejlődött a gyáripar és vidéki nincstelenek özönlöttek a munkahelyeket kínáló nagyvárosba. A Wekerle telep építése 1908-ban kezdődött meg Wekerle Sándor politikus, miniszterelnök (és egyben egy ideig pénzügyminiszter) kezdeményezésére, miután állami eszközökből megvásárolták a Sárkány család eladó birtokát. A munkástelepen az 1925. év végéig összesen 1007 ház épült 4412 lakással. A kisebb utcákban földszintes beépítés szerint telepítettek házakat, míg a legszélesebb utakat emeletes épületek határolták. Az építkezés irányítását Kós Károly, majd az ő Er-
délybe történt hazatérése után, 1913-tól Tornallyay Zoltán végezte A főteret, mint kiemelkedően fontos területet, külön pályázat alapján akarták megépíteni, amit Kós Károly, mint meghívott építész nyert meg. A teret a Heintz Béla által jóval később, 1930-ban tervezett katolikus templom zárja le. A főtér 2. és 3. számú épületét és a keleti kapuépítményt is Kós Károly tervezte. A kor neves építészei közül szép épületet tervezett Schodits Lajos, Eberling Béla és Zrumeczky Dezső is. Néhány évvel később a tér 6. sz. épületét Wälder Gyula neobarokk jegyeket viselő épülete, majd Györgyi Dénes a tér 5. száma alatt, már későbbi kort idéző lakóháza követte. A központban – ahol főleg a tisztviselők laktak – üzletek sorakoztak, melyek többsége a mai napig üzletként üzemel.
Nemzeti Színház szoborparkja Külső megjelenésében a színház egy hajó képzetét kelti, amely a Dunán ringatózik. Az építmény egészét körülölelő kertben egy szoborpark is helyet kapott, ahol a közelmúlt legendás színészeinek egy-egy emlékezetes szerepükben megörökített, bronzba öntött életnagyságú szobra látható. A park kapuját Melocco Miklós szobrászművész tervezte Tolnay Klári és Latinovits Zoltán alakjával, míg a további, Gobbi Hilda, Kiss Manyi, Ruttkai Éva, Latabár Kálmán, Timár József, Major Tamás, Sinkovits Imre, Lukács Margit, Básti Lajos, Soós Imre, Bessenyei Ferenc és Schwajda György[11] alkotások Bencsik István, Marton László, Kligl Sándor, Párkányi Raab Péter és Varga Imre szobrászművészek munkái. A főbejárat előtti „hajóorrnál” látható a mesterségesen kialakított vízfelületben fekszik a Blaha Lujza téri, régi Nemzeti Színház főhomlokzatának emlékműve.
A főbejárati homlokzaton kilenc múzsa és tizennégy dobmbormű található. Ezek Makláry Zoltánt, Őze Lajost, Somogyi Erzsit, Rajz Jánost, Kálmán Györgyöt, Bihari Józsefet, Pártos Erzsit, Pécsi Sándort, Gábor Miklóst, Páger Antalt, Sulyok Máriát, Bulla Elmát, Feleki Kamillt, és Dajka Margitot ábrázolják.
A Művészetek Palotája, a „MŰPA” Az épület külső megjelenését az egyszerű vonalvezetés, a díszítőelemek szinte teljes hiánya és a hatalmas, egybefüggő üvegfelületek jellemzik. Belső terei tágasak, jól áttekinthetők; a funkciónak megfelelő igényes tervezéssel, természetes anyagok felhasználásával készültek. A létesítmény három fő egységből áll. Központi része a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, keleti oldalán a Fesztivál Színház helyiségei, a Duna felőli nyugati oldalán a Ludwig Múzeum kiállító- és előadótermei nyertek elhelyezést. A három nagy részegység közös, impozáns, magasra nyúló előcsarnokából az üvegfalak révén állandó kilátás nyílik a külvilágra és a szomszédos Nemzeti Színházra. A hangversenytermet akusztikai adottságok tekintetében Európa legjobb koncerttermei között tartják számon. Az új orgona legelső hanglemezfelvételét a Sony-BMG készítette Varnus Xavérral 2007 februárjában, és ez a CD lett az orgonatörténelem első négyszeres platinalemeze. A Müpa 2006-ban elnyerte az építész szakma legrangosabb nemzetközi elismerését, a Prix d’Excellence-díjat, a nagyközönséget kiszolgáló épületek különleges kategóriájában. A díj emléklapján ez olvasható: „A Művészetek Palotája a világ legjobb kulturális létesítménye”. Közvetlenül a MÜPA mögött húzódik Budapest egyik új hídja, amely Rákóczi Ferencről lett elnevezve. Néhány méterrel Délebbre, vagyis ettől a hídtól talán 10-15 méterre pedig a déli vasúti összekötő-híd található.
A Bartók Béla hangversenyterem teljes egésze azonban gumi párnákon nyugszik, így a két híd rezgéseiből semmi nem szűrődik be, nem zavarja a zene, az előadások szépségét.
