ÉVES
JEL E N T É S
2 0 0 7
2
TARTALOM
BEVEZETŐ 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ÉS KONKLÚZIÓK Konkrét ügyek
5 9 9
Külső kapcsolatok
10
Belső ügyek
11
2 TEVÉKENYSÉG KONKRÉT BÜNTETŐÜGYEKBEN
13
A konkrét ügyek statisztikája
13
Hivatalos kérések az Eurojust Határozat 6. és 7. cikke alapján
23
A határidők be nem tartása az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos ügyekben
24
Közös nyomozócsoportok
24
A bűncselekmények fő területei
25
Terrorizmus
26
Pénz- és egyéb hamisítás
27
Kábítószerkereskedelem
28
Emberkereskedelem
29
Pénzmosás
30
Magán- vagy köztulajdon elleni bűncselekmények, ideértve a csalást
31
Élet, testi épség vagy személyi szabadság elleni bűncselekmények
32
Illusztrációként szolgáló konkrét ügyek
33
Kábítószerkereskedelem (1. ügy)
33
Kábítószerkereskedelem – ellenőrzött szállítás (2. ügy)
34
Terrorizmus (3. ügy)
34
Emberkereskedelem (4. ügy)
35
Pénzmosás (5. ügy)
35
Csalás (6. ügy)
36
Termékhamisítás (7. ügy)
37
Cyber-bűnözés (8. ügy)
37
Gyermekpornográfia (9. ügy)
38
ÁFA körhintacsalás (10. ügy)
38
Európai elfogatóparancs (11. ügy)
39
Sorozatgyilkosság (12. ügy)
39
Szervezett bűnözői hálózat (13. ügy)
40
3 AZ ADMINISZTRÁCIÓ
43
Általános fejlemények
43
Költségvetési gazdálkodás
44
Személyzeti irányítás
45
Új funkciók és eszközök
45
4 KÜLSŐ KAPCSOLATOK
47
Európai Parlament, Tanács és Bizottság
47
EU Partnerek
47
Europol
47
Európai Igazságügyi Hálózat
48
Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)
48
Összekötő magisztrátusok
49
EU hálózatok
49
Népirtás Elleni Hálózat
49
Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN)
50
Egyéb hálózatok
50
CARIN Hálózat
50
Cyber-bűnözés Elleni Hálózat
50
Nemzetközi szervezetek és szervek
51
Az Ügyészek Nemzetközi Szövetsége (IAP)
51
Nemzetközi Büntetőbíróság
51
IberRed
51
Eurojustice
51
Harmadik államok
52
Kontaktpontok
52
Együttműködési megállapodások
52
Egyéb harmadik államok
54
5 TANÁCSI KÖVETKEZTETÉSEK A 2006. ÉVI ÉVES JELENTÉSRŐL
55
6 STRATÉGIAI CÉLOK ÉS A JÖVŐ
61
A 2007-re kitűzött célok és teljesítésük
61
Az Eurojust célkitűzései a 2008. és 2009. évre
63
Lisszaboni szeminárium: „Eurojust – Navigálás előre”
63
7 AZ EUROJUST KÜLDETÉSE, FELADATAI ÉS STRUKTÚRÁJA
67
Küldetés és feladatok
67
Struktúra
69
Az Eurojust dokumentumokhoz való hozzáférés
70
8 FÜGGELÉK
72
BEVEZETŐ
Az Eurojust hatodik éves jelentése a 2007. évben végzett tevékenységről nyújt tájékoztatást, mely esztendő jelentős állomás volt fejlődésében, hiszen 2007-ben ünnepelte fennállása ötödik évfordulóját.
Az Eurojust konkrét büntetőügyekkel kapcsolatos tevékenysége 2002 óta kiegyensúlyozottan fejlődik, mind belső szervezeti (pl. az információk kezelése és annak technológiája), mind a nemzeti hatóságokkal és harmadik államokkal való kapcsolatok, mind a más uniós szervekkel való együttműködés előmozdítása vonatkozásában. Mindez lehetővé tette számára azt is, hogy hathatósabb segítséget tudjon nyújtani a nemzeti hatóságoknak, ösztönözze és javítsa az együttműködést.
Örömmel jelenthetem, hogy fontos mérföldkőhöz értünk, amikor 2007-ben a Kollégium elé terjesztett ügyek száma átlépte az 1000-t, majd az év végére ez a szám 1085-re nőtt. Ez 2007ben 41 %-os növekedést jelent 2006-hoz képest.
Ötévi fennállás után ideje értékelni az Eurojust létrehozásáról szóló tanácsi határozat végrehajtását. A Tanács az Eurojust 2006. évi jelentéséről szóló következtetéseiben hangsúlyozta a középtávú értékelés szükségességét az Eurojust hatékonyságát és még kiaknázatlan potenciálját illetően. Az Európai Unió Tanácsának portugál elnöksége által is támogatott lisszaboni szeminárium, amely az „Eurojust – navigálás előre” címet viselte, ezt célozta. Az Eurojust 2007-ben ugyancsak örömmel fogadta a Bizottságnak az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat (EJN) jövőjéről kiadott közleményét.
A lisszaboni szeminárium három fő területet definiált olyanként, amelyek kulcsfontosságúak az Eurojust céljainak hatékonyabb megvalósításához. Ezek a nemzeti tagok hatáskörét, a nemzeti tagok és a nemzeti hatóságaik közti információcsere javítását, valamint az Eurojust nemzeti levelezők és az EJN kontaktpontok közti kapcsolat további finomítását ölelik fel. Várakozással tekintünk az Eurojust és az EJN megerősítését célzó jogalkotási tervezetek 2008. évi tárgyalásai elé.
Az Eurojust új kihívásokkal néz szembe a határokon átnyúló bűnözés elleni harcban vitt szerepében.
Ezért növeli képességét a súlyos és bonyolult ügyek intézése terén. 2007-ben
számottevő volt a fejlődés, de további javításnak is helye van még.
Ezt az alkalmat szeretném megragadni annak hangsúlyozására, hogy minden egyes nemzeti tag mellé szükséges helyettesítési jogkörrel bíró asszisztens kinevezése, továbbá hogy a nemzeti tag által vezetett nemzeti szekciókhoz kiküldött nemzeti szakértők értékes munkaerőt jelentenek.
5
A tagállamok nemzeti hatóságai szíveskedjenek ne megfeledkezni e két dologról, amikor az Eurojust nemzeti szekciójuk tevékenységét és munkaterhét értékelik.
Ebben az évben a Kollégium számos változásnak volt részese. Új tagállamok nemzeti tagjaként üdvözölhettük Elena Dinut Romániából és Mariana Lilovát Bulgáriából. 2007-ben érkezett az Eurojusthoz az Egyesült Államok összekötő ügyésze, Mary Ruppert, akinek sajnos a nyár folyamán távoznia kellett, és ideiglenesen Mary Lee Warren vette át a helyét. 2007 eleje óta működik az Eurojustnál Kim Sundet, Norvégia összekötő ügyésze, felváltva Knut H. Kallerudot. Elbúcsúztunk több nemzeti tagtól, köztük olyanoktól, akik az Eurojust létrehozása óta velünk voltak. Mindnyájuknak köszönetet mondok az Eurojust nevében támogatásukért és elhivatottságukért, amellyel azon dolgoztak, hogy az Eurojustot kiváló és megbecsült szervezetté tegyék. Valamennyiüknek a lehető legjobbakat kívánom, akár új poszton dolgoznak, akár nyugalomba vonultak.
Ennek folytán a Kollégium hat új nemzeti tagot köszöntött: Carlos Zeyen (Luxemburg), Ursula Koller (Ausztria), Ola Laurell (Svédország), Ladislav Hamran (Szlovák Köztársaság), Arend Vast (Hollandia) és Hubert Michael Grotz (Németország).
A 2007-es év figyelemre méltó volt abból a szempontból is, hogy az elnökség kicserélődött. A Kollégium 2007. szeptember 13-án Raivo Sepp-et (Észtország), 2007. december 11-én pedig Michèle Coninsx-t (Belgium) választotta meg két új alelnökének. Engem 2007. november 7-én választott elnökké a Kollégium, és november 12. óta látom el az elnöki feladatokat, a 2007. február 11. óta betöltött alelnöki tisztem után. Ernst Merz adminisztratív igazgató újbóli kinevezésére 2007. július 19-én került sor.
Végezetül szeretnék köszönetet mondani előző elnökünknek, Michael G. Kennedynek – akivel oly sok éven át nagy örömömre együtt dolgozhattam –, elhivatottságáért és 2002-es megválasztása óta az Eurojust jelentős eredményeihez történt hozzájárulásáért. Kihívást és megelégedettséget jelentett számomra, hogy az Eurojust történetében jelentős mérföldkövet jelentő időszakban vehettem át tőle az elnökséget.
JOSÉ LUÍS LOPES DA MOTA a Kollégium elnöke 2008. január
6
Michael Kennedy, az Eurojust Kollégiumának előző elnöke és José Luís Lopes da Mota, a jelenlegi elnök.
7
Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke az Eurojustnál 2007. június 7-én tett látogatásakor.
Az Eurojust 1000. ügye, 2007-ben regisztrálva.
Az „Eurojust – navigálás előre” szeminárium ünnepélyes megnyitója 2007. október 29-én Lisszabonban.
1 V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó É S KONKLÚZIÓK
Ez a fejezet összegzést nyújt a 2007. évről szóló jelentésben foglalt valamennyi lényeges eredményről, amelyek három fő cím alá sorolhatók: konkrét ügyek, külső kapcsolatok, valamint belső ügyek.
Konkrét ügyek • A 2007-es év fontos mérföldkő az Eurojust számára – az elé terjesztett ügyek száma az elmúlt évben átlépte a történelmi 1000-es küszöböt. • Az Eurojust ismét jelentős emelkedést tapasztalt a Kollégiumhoz beterjesztett ügyek számában; a 2007-ben beterjesztett 1 085 ügy 314 üggyel, azaz 41 %-kal több a 2006. évi ügyszámnál. • Az Eurojust folytatta a konkrét ügyekről vezetett átlátható, megbízható és részletes statisztikák továbbfejlesztését. • Az Eurojusthoz beterjesztett ügyek a beterjesztés fő céljait tekintve összhangban állnak az Eurojust Határozatban meghatározott célokkal. 2007-ben 263 ügyet terjesztettek be a nyomozásnak és a vádhatósági eljárásnak a tagállamok illetékes hatóságai közötti összehangolásának ösztönzése és javítása céljából; 688 ügyet terjesztettek be az együttműködés javítása végett; és 815 ügyet terjesztettek be a tagállamok illetékes hatóságainak egyéb támogatása céljából (lásd 5. ábra). Egy ügyet több célból is be lehet terjeszteni az Eurojusthoz. • Az Eurojust 91 koordinációs értekezletet szervezett vagy támogatott 2007-ben, ebből 74-et az Eurojustnál, 17-et a tagállamokban tartottak. Az értekezletek közül 50 multilaterális volt, és összesen 30 ország képviselői – EU és nem EU-tagállamok nyomozói, ügyészei és vizsgálóbírói – vettek rajtuk részt, hogy a konkrét ügyekben megvitassák a problémákat és döntsenek a szükséges koordinációt és együttműködést szolgáló intézkedésekről. • Az Eurojust 49 bűncselekménytípussal foglalkozott a 2007-ben beterjesztett ügyekben. Akárcsak 2006-ban, ezek közül a kábítószerkereskedelem, valamint a magán- vagy köztulajdon elleni bűncselekmények – ideértve a csalást is – tették ki a legnagyobb százalékot, de az emberkereskedelmi és pénzmosási ügyek száma is jelentősen nőtt. • Az Eurojusthoz delegált összekötő ügyészek első alkalommal regisztráltak nemzeti hatóságaik által hozzájuk megküldött ügyeket. A norvég összekötő ügyész 27 ügyet regisztrált és egy koordinációs értekezletet is szervezett. • A harmadik államok felé irányuló ügyek száma szintén jelentősen növekedett 2006-hoz képest, leginkább Norvégiát, Svájcot és különösen az Egyesült Államokat illetően, mely utóbbi esetében a vele szemben beterjesztett ügyek száma a 2006. évi 6-ról 2007-ben 30-ra nőtt. Szintén nőtt a Liechtenstein, Törökország, az Orosz Föderáció és Ukrajna felé irányuló ügyek száma. • Az Eurojust elé terjesztett, az Europolt is érintő ügyek száma közel megnégyszereződött, a 2006. évi 7 ügyről 2007-ben 25 ügyre nőtt.
9
• Az Eurojust kezdeményezései a közös nyomozócsoportok terén több tekintetben is sikeresek voltak. Az Európai Bizottsággal létrejött partnerségi keretmegállapodás létrejötte óta keressük a közös nyomozócsoportok társfinanszírozásának megvalósítási lehetőségét. Közös nyomozócsoport felállítását a nemzeti tagok 14 ügyben tették megfontolás tárgyává. • A terrortámadásokra és terrorfenyegetésekre reagálás az Eurojust kiemelkedő prioritása. A Tanács 2005. decemberi határozata alapján a tagállamokat arra ösztönzi, hogy több információval lássák el az Eurojustot ezen az életfontosságú területen. • Az Eurojust arra kéri a tagállamokat, hogy fontolják meg a nemzeti tag helyettesítésének feladatára is alkalmas asszisztensek kinevezését, valamint kiküldött nemzeti szakértőknek az Eurojust nemzeti szekciókhoz kiküldését, és hangsúlyozza azt a hozzáadott értéket, amelyet a tagállamok részéről ez a támogatás jelent az Eurojust munkájában. • Az Eurojust tudatában van annak, hogy potenciálja még nem teljesen kiaknázott. Ehhez az Eurojust Határozat teljes körű végrehajtása szükséges a nemzeti jogalkotásban, valamint azoknak az akadályoknak a felszámolása, amelyek gátolják az Eurojustot hatásköre teljes körű gyakorlásában.
Külső kapcsolatok
• Az Európai Igazságügyi Hálózat (EJN) fő partnerünk az igazságügyi együttműködés területén. Az EJN jelentős előrelépést tett két fő informatikai eszköze, az Atlas Editor és a Compendium fejlesztése terén. Ezek az eszközök megkönnyítik a nemzeti hatóságok közötti együttműködést az Eurojust által támogatott ügyekben. • Az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) fennálló kapcsolataink erősödtek, amint azt a 2007 márciusában szervezett, első közös Eurojust-OLAF konferencia is tanúsítja. Ezen ügyészek, valamint adó- és vámügyi nyomozók vettek részt, és hangsúlyt kapott az Eurojust és az OLAF együttműködésének, valamint a két szerv által nyújtott támogatás szükségessége az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalások elleni küzdelemben. Emellett mára mindkét intézménynél rendszeressé váltak a kölcsönös látogatások, és folytatódnak a gyakorlati együttműködés javításáról szóló tárgyalások is. • Ugyancsak előrelépést tettünk az Europollal történő információcsere terén, sikeresen létrehozva az érzékeny információkat érintő biztonságos kommunikációs kapcsolatot, amely reményeink szerint 2008 első negyedévében teljesen működőképes lesz. Emellett az Europol egyezményt módosító dán jegyzőkönyv lehetővé tette az Eurojust számára, hogy szakértőként működjön közre hat analitikus munkafájlban (AWF). • Az Eurojust együttműködési megállapodást írt alá a Horvát Köztársasággal 2007. november 9-én, és várja annak hatályba lépését. • 2007 áprilisában az Eurojust aláírta az Eurojust és a Nemzetközi Büntetőbíróság Ügyészsége közötti együttműködési szándéknyilatkozatot a kapcsolatok megerősítése, az együttműködési területek felderítése és a nem-operatív tapasztalatok cseréje érdekében.
10
• 2007 végén az Eurojustnak 31 kontaktpontja volt harmadik államokban, 23 európai és Európán kívüli országban. • Az Egyesült Államokkal kötött együttműködési megállapodás hatályba lépésével 2007 januárjától összekötő ügyész kezdte meg tevékenységét az Eurojustnál.
Belső ügyek
• Az Eurojust technikai infrastruktúrájának fejlődésében mérföldkövet jelentett az új, csúcstechnológiát képviselő videokonferencia rendszer, amely lehetővé tette, hogy az Eurojust elnöke és alelnökei részt vegyenek a 2007. áprilisi G8 csúcskonferencián, és amely folyamatosan értékes eszköznek bizonyul mind az EU-n belüli, mind azon kívüli koordinációs értekezletek tartásához. • 2007-ben az Eurojust sikeresen befejezte azt a kísérleti projektjét, amely az Eurojust és a Szlovák Köztársaság közti biztonságos kommunikációs kapcsolatot építette ki. A biztonságos kommunikációs rendszer 2008-ban az összes tagállam relációjában működni fog. • Az Eurojustnak a Schengeni Információs Rendszerhez (SIS) való kapcsolódása 2007 decemberében megtörtént, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a nemzeti tagok számára házon belül kifejlesztett keresőeszköz hozzáférjen a releváns információk egy példányához. • A Kollégium 2007 májusában hivatalosan felállított egy Biztonsági Bizottságot, továbbá elfogadta a Biztonsági Szabályzatot. • Az elektronikus ügykezelési rendszer (CMS) továbbfejlesztése az E-POC (European Pool against Organised Crime) III projekt keretén belül ment végbe, hangsúlyt fektetve a felhasználók által kért korrekciókra, és kifejlesztve olyan további funkciókat, amelyek lehetővé teszik az információcserét a tagállamokban levő, különböző E-POC állomások között. • A nemzeti tagok és a Kollégium operatív munkájának támogatását segítette elő az elektronikus ügykezelési rendszerrel foglalkozó team bővítése és a kiküldött nemzeti szakértők bevonása. • Az Eurojust adminisztratív állománya létszámnövelése tervezésének keretében 2007-ben elkészült az első többéves személyzetpolitikai terv, amely a 2007–2010 közötti időszakra vonatkozik. 2007 végén 131 alkalmazott dolgozott az Eurojustnál. • A növekvő szervezet stabilitása érdekében az Eurojust új irodaházának keresése és tervezése továbbra is létfontosságú. A személyzet bővülésével a jelenlegi irodahelyiségek 2007-ben teljesen megteltek, így 2008-ban szatellit irodák használatára kényszerült az Eurojust. A fogadó állam aktívan elkötelezett az új irodahelyiségek 2012-ig történő biztosítása mellett, szem előtt tartva az Eurojust biztonsági és alapterületbeli igényeit. • Az Eurojust költségvetése 18,4 millió euro volt, és költségvetési előirányzatainak 98,5 %-át sikerült végrehajtani. Az Európai Parlament 2005-re megadta a felmentést az adminisztratív igazgatónak.
11
Az Eurojust és az Europol közti biztonságos kommunikációs kapcsolat ünnepélyes aláírása és sajtókonferenciája Franco Frattini jelenlétében, 2007. június 7-én.
Az Eurojust első hozzáférése a Schengeni Információs Rendszerhez, 2007. december 10-én.
2 T E V É K E N Y S É G K O N K R É T BÜNTETŐÜGYEKBEN
A konkrét ügyek statisztikája
1. ábra: Az Eurojust elé terjesztett ügyek száma (2002–2007)
1100
1085
1000 900 800 771
700 600
588
500 400
381
300 200
300 202
100 0 2002
2003
2004
2005
2006
2007
2007-ben a nemzeti tagok 1 085 ügyet regisztráltak, amely az ügyek számának 41 %-os növekedését jelenti a 2006. évihez képest (771 ügy). Ezek a számok nemcsak a pozitív trendet mutatják, de egyben jelzik azt is, hogy a tagállamok minden eddiginél jobban ismerik az Eurojust munkáját, az általa nyújtott lehetőségeket, valamint a közreműködéséből származó hozzáadott értéket.
Érdemes megemlíteni, hogy 1 065 ügy tárgya konkrét büntetőügy volt, és csak 20 olyan ügy került be a rendszerbe, amelyben a különböző jogrendszerekhez, igazságügyi vagy gyakorlati kérdésekhez kapcsolódó általános – konkrét büntetőügyhöz nem kapcsolódó – jogi témákban kértek segítséget vagy jogi véleményt a nemzeti hatóságok.
13
2. ábra: A lezárt és a folyamatban lévő ügyek megoszlása
1200 1085
1000
800 771
600
381 300
0
627
554 458
400
200
654
588
378
299
202
202 0
1
3
2002
2003
2004
Új ügy
2007. dec. 31-éig még folyamatban lévő ügy
34
117
2005
2006
2007
2007. dec. 31-éig lezárt ügy
Bár 2007-ben a nemzeti hatóságok 1 085 ügyet terjesztettek az Eurojust elé, ez a szám a nemzeti tagok munkáját csak részben tükrözi. A 2. ábra pontosabb áttekintést nyújt a Kollégium munkájáról, mivel feltünteti a még folyamatban levő ügyeket és az Eurojust tevékenységének kezdete óta lezártakat is.
2007 végén a 2003–2007-es időszakból még 782 ügy volt folyamatban.
14
3. ábra: Standard/Bonyolult ügyek 2007-ben
900 800
849
700 600 500 400 300 200
236
100 0
Standard ügyek
Bonyolult ügyek
2006-ban az Eurojust új kategorizálási rendszert vezetett be, az ügyeket bonyolult vagy standard ügyekként határozva meg. 2006 utolsó hat hónapjában 270 ügy tartozott a standard, és 91 ügy a bonyolult kategóriába. E kategorizálás folytatódott 2007-ben is.
A 3. ábra azt mutatja, hogy az Eurojusthoz beterjesztett ügyek körülbelül 78 %-ában az Eurojust standard, azaz átlagos szinten működött közre, míg a fennmaradó 22 % az Eurojust közreműködésének magasabb szintjét követelte meg, ideértve a koordinációs tevékenységet is.
A standard és a bonyolult ügyek közti különbségtétel olyan tényezők értékelésén alapul, mint az érintett államok száma, az Eurojust közreműködésének típusa, így például, hogy az ügy kíván-e átlagos szintet meghaladó együttműködést és/vagy koordinálást. Ennek megfelelően a standard és a bonyolult ügyek közti különbségtétel részben kapcsolódik a két- vagy többoldalú ügyek számához, valamint a koordináció és/vagy együttműködés szükségességéhez.
15
4. ábra: Kétoldalú/Többoldalú ügyek 2007-ben
900 800
813
700 600 500 400 300 272
200 100 0 Kétoldalú ügyek
Többoldalú ügyek
Fontos hangsúlyozni, hogy egy bilaterális ügy nem feltétlenül jelent egyszerű ügyet. Az Eurojust közreműködése döntő fontosságú lehet két ország nyomozásának vagy ügyészi eljárásának koordinálásában, illetve a hatóságok közötti együttműködésben, az így nyújtott segítség pedig bonyolultnak és munkaigényesnek minősülhet. Az Eurojust bilaterális ügyekben tett erőfeszítései éppen olyan jelentősek lehetnek, mint a multilaterális ügyekre fordított munka.
Az alábbi ábrák részletesebben illusztrálják a két- vagy többoldalú ügyek és az Eurojust közreműködésének az Eurojust Határozat 3. cikkében megállapított céljai közti összefüggést:
„1) A súlyos, különösen a szervezett bűnözés területén, a 4. cikkben említett, két vagy több tagállamot érintő büntetendő magatartással kapcsolatos nyomozással és büntetőeljárással összefüggésben az Eurojust céljai a következők: a) a tagállamokban a nyomozások és a büntetőeljárások összehangolásának ösztönzése és fokozása a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai között, figyelembe véve az egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságától származó megkereséseket és a Szerződések keretében elfogadott rendelkezések értelmében illetékes bármely szerv által szolgáltatott információkat; b) a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai közötti együttműködés fejlesztése, különösen a kölcsönös nemzetközi jogsegély és a kiadatási kérelmek teljesítésének előmozdítása; c) a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak egyéb támogatása, a nyomozások és büntetőeljárások hatékonyabbá tétele céljából. (2) Az e határozatban megállapított szabályoknak megfelelően, és valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának megkeresése alapján az Eurojust segítséget nyújthat olyan nyomozáshoz és büntetőeljáráshoz, amely csak egyetlen tagállamot vagy harmadik államot érint, amennyiben az adott állammal a 27. cikk (3) bekezdésének megfelelően együttműködést intézményesítő megállapodás jött létre, vagy konkrét esetben a segítségnyújtáshoz lényeges érdek fűződik. (3) Az e határozatban megállapított szabályoknak megfelelően, és egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának vagy a Bizottságnak a megkeresése alapján az Eurojust segítséget nyújthat olyan nyomozáshoz és büntetőeljáráshoz, amelyek csak az adott tagállamot és a Közösséget érintik.″ [kiemelések a jelen Jelentés szerzőjétől, a szöveg az Eurojust Határozat hivatalos magyar fordítása, ahogy az megjelent az EU Hivatalos Lapjában]
16
5. ábra: A 2007-es ügyek célok szerinti kategorizálása
900 800
815
700
688
600 500 400 300 200
263
100
89
0 EH 3. cikk 1. bek. a) pont
EH 3. cikk 1. bek. b) pont
EH 3. cikk 1. bek. c) pont
EH 3. cikk 2. bek.
4 EH 3. cikk 3. bek.
Az 5. ábra a 2007-es ügyek teljes számának elemzését illusztrálja az egyes konkrét célokra lebontva. Egy ügyet egynél több céllal is be lehet terjeszteni az Eurojusthoz.
17
6. ábra: Többoldalú ügyek a célok szerint
200 180
184
192
160 140 120
117
100 80 60
63
40 20 1
0 EH 3. cikk 1. bek. a) pont
EH 3. cikk 1. bek. b) pont
EH 3. cikk 1. bek. c) pont
EH 3. cikk 2. bek.
EH 3. cikk 3. bek.
7. ábra: Kétoldalú ügyek a célok szerint
700 600
623
500
500
400 300 200 100
144 22
0 EH 3. cikk 1. bek. a) pont
EH 3. cikk 1. bek. b) pont
EH 3. cikk 1. bek. c) pont
EH 3. cikk 2. bek.
3 EH 3. cikk 3. bek.
A fenti két ábra a többoldalú ügyek (6. ábra), illetve a kétoldalú ügyek száma (7. ábra) és az Eurojust Határozatban kitűzött célok közti kapcsolatokra vonatkoznak.
18
8. ábra: Az egyes tagállamok által az Eurojust elé terjesztett ügyek száma 2007-ben
120 104
100 89 83
80
77
76
70 58
60
66
65
61
56
53
50 43
40
0
42
35 28 30 24
21
18
1 1
36
34 32 31 31
20
54
0
61
28 26 23 22
18
9
31
30
25 22
18 10
7
25 23
18
14
12 7 7
6
6
37 32
31
0
COLL AT BE BG CY CZ DE DK EE EL ES FI FR HU IE IT LT LU LV MT NL PL PT RO SE SI SK UK
2007
2006
A nemzeti tagok által vezetett nemzeti szekciók konkrét ügyekben való involváltsága körében a 8. ábra azt mutatja, hogy egy adott tagállam nemzeti tagja hány – hazai hatóságaitól kapott – ügyet terjesztett az Eurojust elé, azaz az egyes tagállamok hány ügyben kezdeményezték az Eurojust közreműködését más tagállamokkal szemben, illetve azok irányába. (Kezdeményező/megkereső országok)
9. ábra: Az egyes tagállamokkal szemben az Eurojust elé terjesztett ügyek száma 2007-ben
250 226
200 164
170
162
164 151
150
138
134
131
124 114
108
111 100
100 69 54 50
50
46
44
34 33 32 9
0
0 0
31
60
52
47 36 20
39
41 28 24
7
36 27
32
47 41 37 28 32 28 2321
48 53 42 41
35
37 25 23 23
COLL AT BE BG CY CZ DE DK EE EL ES FI FR HU IE IT LT LU LV MT NL PL PT RO SE SI SK UK
2006
2007
A 9. ábra azt mutatja, hogy hány ügyet terjesztettek be az egyes tagállamokkal szemben, illetve azok irányába az Eurojusthoz más tagállamok. (Megkeresett országok)
19
10. ábra: Fő bűncselekménytípusok 2007-ben
500 457
450 400 350 300 250 200
207 178
150
134
100
104 71
50 0
79
24
A
B
33
23
C
D
80
78
E
F
G
H
I
J
48
K
L
M
A. Kábítószerkereskedelem B. Embercsempészet C. Emberkereskedelem D. Terrorizmus és terrorista cselekményekkel kapcsolatos bűncselekmények E. Élet, testi épség vagy személyi szabadság elleni bűncselekmények (ideértve az emberölést is) F. Emberölés G. Magán- vagy köztulajdon elleni bűncselekmény, ideértve a csalást is H. Csalás I. Adócsalás J. ÁFA csalás K. Okirathamisítás és hamis okirattal kereskedés L. Pénzmosás és hozzá kapcsolódó más bűncselekmények M. Bűnszervezetben való részvétel
Az Eurojust elé terjesztett ügyek bűncselekménytípusok szerint hasonló összetételt mutatnak, mint a korábbi években.
A 2007-ben Eurojust elé vitt ügyek 49 bűncselekménytípushoz tartoztak. Egy ügy több bűncselekménytípushoz is tartozhat, és a nemzeti tagok az elsődleges bűncselekmény mellett a további bűncselekményeket is feltüntethetik.
Általánosságban valamennyi bűncselekménytípusnál növekedett a beterjesztett ügyek száma 2007-ben, egyeseknél pedig – így az emberkereskedelemnél és a pénzmosásnál – jelentősen. Azonban a kábítószerkereskedelemmel és a magán- vagy köztulajdon elleni bűncselekményekkel, ideértve a csalást is, kapcsolatos ügyek továbbra is az Eurojust elé terjesztett bűncselekmények legnagyobb százalékát teszik ki.
20
11. ábra: Koordinációs értekezletek (2005–2007)
100 90
91
91
80 70
73
74
70
60 50
55
40 30 20
21
18
10
17
0 2005 Összesen
2006 Az Eurojustnál szervezett
2007 Az Eurojuston kívül
A koordinációs értekezletek száma nem növekedett 2006-hoz viszonyítva: az Eurojust 91 koordinációs értekezletet szervezett vagy támogatott, amelyből 74-re az Eurojustnál, 17-re pedig a tagállamokban került sor. Egyes nemzeti szekciók megnövekedett kapacitása, az évek során kialakított kapcsolataik és a múltbeli sikeres ügyeik lehetővé tették, hogy koordinációs értekezlet összehívása nélkül koordinálják az ügyeket.
Az Eurojust videokonferencia berendezésének használata koordinációs értekezletek céljaira új kommunikációs csatornákat nyitott a tagállamokkal (lásd 3. fejezet).
A 2007-ben szervezett koordinációs értekezletek többsége (50) többoldalú volt és a résztvevő országok száma 3 és 30 között mozgott.
21
12. ábra: Koordinációs értekezletet kezdeményező (megkereső) országok, 2007
18 16
16
14
14 12 10 8
7 6
6
6 5 4
4 2
4 3
3
2 1
1
2 1
2
2
1
2 1
1
2
2
1
1
0
0
0
AT BE BG CZ DK DE EE IE EL ES FR IT CY LV LT LU HU MT NL PL PT RO SI SK FI SE UK
13. ábra: A koordinációs értekezleteken résztvevő (megkeresett) országok, 2007
30 26
25
25
23
22
19
20
18 15
15
10
5
10 8 5
9
8
7 5 3
4
5 3
2
6
6
5 3
16
5
5
2
0 AT BE BG CZ DK DE EE IE EL ES FR IT CY LV LT LU HU MT NL PL PT RO SI SK FI SE UK A koordinációs értekezleteket igénylő ügyek főleg a következő bűncselekménytípusokkal kapcsolatban merültek fel: magán- vagy köztulajdon elleni bűncselekmények, ideértve a csalást is (30), kábítószerkereskedelem (24), pénzmosás (17), élet, testi épség vagy személyi szabadság elleni bűncselekmények (5), emberkereskedelem (5) és terrorizmus (4).
22
A harmadik államok érintettsége az Eurojust konkrét ügyekben folytatott tevékenysége által jelentősen nőtt az előző évekhez képest és nagyobb igény mutatkozott részvételükre a koordinációs értekezleteken is. 2007-ben az Eurojust 188 alkalommal kérte harmadik államok részvételét, szemben a 2005. évi 60 és a 2006. évi 117 ilyen jellegű kéréssel.
1. táblázat: Európai szervek és nemzetközi szervezetek Koordinációs értekezletek 2007
2005
2006
2007
Europol
6
7
25
IberRed
1
1
0
OLAF
6
2
4
1
ENSZ
0
0
1
1
Interpol
0
0
1
0
Skandináv Vámügyi és Rendőrségi Együttműködés
0
0
1
0
13
10
32
14
Összesen
12
Az 1. táblázat azokat az európai uniós szerveket és nemzetközi szervezeteket mutatja, amelyeket az Eurojust konkrét ügyekben megkeresett, és amelyek részt vettek koordinációs értekezleteken.
Hivatalos kérések az Eurojust Határozat 6. és 7. cikke alapján
2007 során három ajánlás került kibocsátásra az Eurojust Határozat 6. cikk (a) pontja alapján. Az első ajánlás a 6. cikk (a)(ii) pontja alapján egy csalási ügyre vonatkozott. A portugál nemzeti tag annak elfogadását ajánlotta a portugál hatóságoknak, hogy ők kedvezőbb helyzetben vannak a büntetőeljárás lefolytatására, mint az ügyet kezdeményező francia hatóságok.
A második ügy a 6. cikk (a)(i) pontja alapján egy brit emberölési, pénzhamisítási és csalási ügyhöz kapcsolódott. Ebben a spanyol nemzeti tag kérte a spanyol hatóságokat meghatározott cselekmények miatt a nyomozás és a vádeljárás lefolytatására.
23
A harmadik ajánlás – szintén a 6. cikk (a)(i) pontja alapján – egy spanyol internetes gyermekpornográfia üggyel volt kapcsolatos. Ebben a portugál nemzeti tag kérte a portugál hatóságokat meghatározott cselekmények miatt a nyomozás lefolytatására.
2007 folyamán a Kollégium két üggyel foglalkozott a 7. cikk alapján az Eurojust határozat 5. cikk 1. (b)(i) pontjával összhangban. A 7. cikken alapuló és a Kollégium által elfogadott első ajánlás egy német ügyre vonatkozott. A Kollégium úgy határozott, hogy a francia és a spanyol hatóságoknak azt az ajánlást teszi, hogy Németország kedvezőbb helyzetben van a német állampolgárságú gyanúsított terhére róható valamennyi bűncselekmény miatt az eljárás lefolytatásához (lásd 2. fejezet, 12. ügy).
A másik ügy egy 18 tagállamot érintő brit ÁFA körhintacsalás volt. Ezt a kiemelten fontos ügyet a Kollégium az Eurojust Határozat 5. cikk 1. (b)(i) pontjával összhangban fogadta el „kollégiumi ügyként”, így az Eurojust Határozat 7. cikke értelmében a Kollégium testületként eljárva rendelkezhetett valamennyi hatáskörével (lásd 2. fejezet, 10. ügy).
A határidők be nem tartása az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos ügyekben
2007-ben a következő 9 tagállam jelentette a határidő túllépést az Eurojustnak: Cseh Köztársaság (14), Írország (4), Portugália (3), Svédország (3), Magyarország (2), Románia (2), Belgium (1), Spanyolország (1), Franciaország (1).
Mindazonáltal valószínűtlen, hogy a 27 tagállamból csak 9 találkozott volna problémákkal az európai elfogatóparancsok végrehajtása során a Tanács Határozata által megjelölt időkeretben. Ezért úgy véljük, hogy a legtöbb tagállam igazságügyi szervei elmulasztották értesíteni az Eurojustot az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat 17. cikke 7. pontja értelmében. A jövőben az Eurojust arra ösztönzi az összes igazságügyi hatóságot, hogy küldjenek tájékoztatást a határidők túllépéséről.
Közös nyomozócsoportok
A statisztika azt mutatja, hogy a közös nyomozócsoportok felállítását szorgalmazó tavalyi kezdeményezések meghozták gyümölcsüket. Ma már a gyakorló szakemberek a közös
24
nyomozócsoportot a határon átnyúló nyomozásokban fontos együttműködési formának tekintik, és gyakrabban alkalmazzák. Érdekes és ígéretes, hogy az Eurojust részvétele a közös nyomozócsoportok felállításában növekszik. Eddig 12 olyan ügy szerepel az elektronikus ügykezelési rendszerben (CMS), amelyben közös nyomozócsoport létrehozását mérlegelték az illetékes nemzeti tagok. A 12 ügyből kettő 2006-ra esett, a további 10 pedig 2007-re, ami erős felfelé ívelő trendet jelez. Az ügy tárgyát képező bűncselekménytípusok ezekben az ügyekben a következők voltak: kábítószerkereskedelem, csalás, pénzmosás, terrorizmus, emberkereskedelem, pénzhamisítás, és szervezett rablás.
A pozitív eredményeket tükrözte a közös nyomozócsoportok nemzeti szakértőinek harmadik értekezlete is, amelyre 2007. november 29–30-án került sor. Az értekezlet – amelyet az Eurojust és az Europol közösen szervezett, együttműködésben a Tanács Főtitkárságával és a Bizottsággal – a közös nyomozócsoportok irányításával, felállításával és működésével kapcsolatos tapasztalatcserére összpontosított, egyben platformot biztosított a szakértőknek a jogi és gyakorlati nehézségek és megoldási lehetőségek megvitatására.
Az Eurojust és az Europol együttműködési projektjei szintén folytatódtak. Az EU tagállamok közös nyomozócsoportokra vonatkozó jogalkotásával foglalkozó útmutató kézikönyv aktualizált változata felkerül az Eurojust és az Europol közös nyomozócsoporttal foglalkozó, 2007. november 28-án létesült közös honlapjára. Egy külön útmutató kézikönyv is készül a gyakorló szakemberek számára a közös nyomozócsoportok felállításához. Keressük annak lehetőségét is, hogy az Eurojust közösségi pénzalapok révén a közös nyomozócsoportok társfinanszírozójává válhasson a Bizottság „Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem” programjának keretében. Az első lépést ehhez az Eurojust 2007-ben keretpartnerré válásával már meg is tette.
A bűncselekmények fő területei
Az alábbiakban a következő kategóriákba tartozó bűncselekményekről találhatók információk: terrorizmus; pénz- és egyéb hamisítás; drogkereskedelem; emberkereskedelem; pénzmosás; magán- vagy köztulajdon elleni bűncselekmények; élet, testi épség vagy személyi szabadság elleni bűncselekmények.
E kategóriákba nagyszámú bűncselekmény tartozik. Ilyen ügyekben a nemzeti hatóságok támogatását az Eurojust prioritásnak tekinti.
25
Terrorizmus
14. ábra: Terrorista ügyek (2004–2007)
45
44
40 35 30
34
33
25
25
20 15 10 5 0
2004
2005
2006
2007
A terrorizmus komoly fenyegetést jelent a demokráciára, az emberi jogokra, a gazdasági és társadalmi fejlődésre. Tekintettel arra, hogy a legtöbb terroristacsoport több országban tevékenykedik, az Eurojust fontos hozzáadott értékkel bír a határokon átnyúló nyomozati és ügyészi eljárások koordinálásában.
Terrorista ügyek 2007 Terrorizmus finanszírozása Terrorizmus és terrorista cselekményekkel kapcsolatos bűncselekmények Egyéb bűncselekmények
Összesen 5 23 6
A 2006. évi 44 ügyhöz viszonyítva 2007-ben az Eurojust 34 új konkrét ügyet regisztrált.
Az ügyek a terrorista cselekmények különböző formáihoz kapcsolódtak. Az Eurojust célja egy, a terrorizmussal foglalkozó szakértői központ létrehozása, hogy nyomon követhesse a terrorizmus minden válfajának trendjét és mechanizmusát, ideértve a terrorizmus finanszírozását, a cyberterrorizmust, és a nukleáris, vegyi vagy biológiai terrorizmust is.
E cél elérése érdekében stratégiai és taktikai értekezleteket szerveztünk a tagállamok közötti igazságügyi együttműködés ösztönzésére és erősítésére, ami egyben platformot kínált az információk és a hasznos gyakorlati megoldások cseréjére is.
26
A terrorizmus tárgyában tartott stratégiai értekezletünkön részt vett az összes tagállam, Norvégia és az USA összekötő ügyésze, továbbá az Europol is képviseltette magát. Ez az értekezlet az információcseréről szóló 2005. szeptember 20-i tanácsi határozat végrehajtására összpontosított.
Az egyik taktikai értekezlet – amely 19 tagállam, harmadik államok és az Europol részvételével zajlott – témáját az etno-nacionalista szeparatista terroristacsoportok képezték. Az értekezlet fő célja az e körbe vonható ügyekkel foglalkozó ügyészek és nemzeti szakértők olyan platformjának megteremtése volt, ahol konkrét ügyeket vitathatnak meg, információt és tapasztalatot cserélhetnek az ilyen csoportokkal vagy a hozzájuk köthető személyekkel kapcsolatos nyomozati, vádhatósági és ítéleti szakaszt illetően. 2004-ben 4 koordinációs értekezletre is sor került.
Befejeződött ezen kívül a terrorizmussal kapcsolatos információcserével foglalkozó projekt is. Az eredmények alapján a tagállamok arra kapnak ösztönzést, hogy fokozzák az Eurojusthoz küldött információmennyiséget.
Pénz- és egyéb hamisítás
15. ábra: Pénz- és egyéb hamisítási ügyek (2004–2007)
100 94
90 80 70 67
60 50 40
44
30 20
19
10 0 2004
2005
2006
2007
A pénz- és termékhamisítás világszerte ismert, komoly gazdasági probléma, amely intenzív nemzetközi együttműködést kíván meg a nyomozások terén. Az Eurojust elé terjesztett pénz és egyéb hamisítási ügyek száma növekszik.
27
Pénz- és egyéb hamisítási ügyek 2007
Összesen
Okirathamisítás és hamis okirattal kereskedés
48
Pénz- és készpénzhelyettesítő fizetési eszközhamisítás
38
Termék- és egyéb hamisítás
8
2007-ben az Eurojust 94 új pénz és egyéb hamisítási ügyet regisztrált a 2006. évi 67 ügyhöz viszonyítva.
Az Eurojust okirathamisítási és hamis okirattal kereskedéssel kapcsolatos ügyei főként a magánvagy köztulajdon elleni gazdasági bűncselekményekhez, csalásokhoz, a szervezett rabláshoz, a bűnszervezetben való részvételhez és embercsempészethez kapcsolódtak.
2007-ben az Eurojust 38 új pénz- és készpénz-helyettesítő fizetési eszközhamisítási ügyet regisztrált 2007-ben, többek között eurohamisítást is. Az eurohamisítás elleni küzdelemben az EU olyan fontos lépések sorát támogatja, mint az információcsere és -központosítás rendszere, a bankjegyek és pénzérmék bevonása analitikus rendszerének javítása, és természetesen a harmadik államokkal való együttműködés. Az Eurojust a tagállamok illetékes hatóságaival történő együttműködésre ösztönöz, különösen a genfi egyezmény alapján létrehozott nemzeti központi irodák, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság között, a pénz- és egyéb hamisítás megelőzésének stratégiai analízise és kölcsönös elősegítése érdekében.
Az Eurojust jelentős és hatékony együttműködést folytat az Europollal a különböző hamisítások elleni küzdelemben; több, folyamatban levő ügynél kerül sor információcserére.
Az Eurojust négy koordinációs értekezletet szervezett pénz- és egyéb hamisítási ügyekben.
Kábítószer-kereskedelem
16. ábra: Kábítószerkereskedelmi ügyek (2004–2007)
250
200
207
167
150 132
100 82
50
0 2004 28
2005
2006
2007
Az Eurojust célja a drogkereskedelemmel kapcsolatos szakértelem központosítása, ügyanalízis révén a bűncselekmények szálai és a jogsegély teljesítése akadályainak meghatározása, javítva az információcserét a tapasztalatok és bevált gyakorlati megoldások cseréjét segítő találkozók tartásával, gyorsan és hatékonyan lépve fel a több országot érintő ügyekben, jogi adatbázist létesítve a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos jogi instrumentumok összegyűjtésére, és erősítve az Europollal, az EMCDDA-val és a FRONTEX-szel való együttműködést drogügyekben.
2007-ben az Eurojust 207 új drogkereskedelmi ügyet regisztrált, a 2006. évi 167 ügyhöz képest.
A droggal kapcsolatos konkrét ügyek számának növekedése folytatódott. Franciaország regisztrálta a legtöbb ügyet, utána következett Németország, míg Spanyolország nemzeti szekciója kapta a legtöbb megkeresést a többi nemzeti tagtól, megelőzve Hollandiát.
Ilyen típusú ügyekben 24 koordinációs értekezletre került sor.
Emberkereskedelem
17. ábra: Emberkereskedelmi ügyek (2004–2007)
80 70
71
60 50 40 30
33
29
20 10
14
0
2004
2005
2006
2007
Az Eurojust célja az emberkereskedelemmel és az ezzel összefüggő problémákkal kapcsolatos szakértelem központosítása, amelynek segítségével az ügyek elemzését és az információcserét biztosítaná, stratégiai és taktikai értekezleteket szervezne, központi kontaktpontot hozna létre az eltűnt személyeknek, jogi adatbázist létesítene az emberkereskedelemmel kapcsolatos jogi instrumentumok összegyűjtésével, és erősítené az európai és a nemzetközi bűnüldözési szervezetekkel történő együttműködést az emberkereskedelemmel összefüggő kérdésekben.
29
Az EU jog meghatározása szerint az emberkereskedelem nemcsak személyek – főként nők és gyerekek – munka vagy szexuális célú kizsákmányolására irányuló bűncselekmény, de egyben az emberi jogok alapvető megsértése is.
Az Eurojustnak 71 emberkereskedelmi ügye volt, ami a 2006. évi 29 ügyhöz viszonyítva közel 150 %-os növekedést jelent.
Öt koordinációs értekezletre került sor ilyen ügyekben. Emellett 24 embercsempész ügy is volt a 2006. évi 14-gyel szemben. Ez utóbbi bűncselekménytípus kapcsán 5 koordinációs értekezletre került sor.
Pénzmosás
18. ábra: Pénzmosási ügyek (2004–2007)
120 100
104
80 72
60 40 20
46
20
0 2004
2005
2006
2007
A pénzmosás tipikusan több országot érintő tranzakciók és cselekmények révén történik. Az ellene való küzdelemhez jelentős nemzetközi együttműködésre és koordinációra van szükség a tagállamok igazságügyi hatóságai között olyan területeken, mint az információcsere, a bűnügyi nyilvántartás, vádemelések és ítéletek és vádemelések adatai, hogy a bűnözők egyik tagállamban elkövetett pénzmosó tevékenységét össze lehessen kapcsolni a más tagállamokban elkövetett bűncselekményekkel.
30
2007-ben az Eurojustnak 104 pénzmosási ügye volt, ami 44 %-os növekedést jelent 2006-hoz képest.
Ezekben az ügyekben 17 koordinációs értekezletet tartott, 22 tagállam, valamint olyan harmadik országok, mint az Egyesült Államok, Svájc és Ukrajna részvételével.
Spanyolország az a tagállam, amely leggyakrabban érintett pénzmosási ügyekben. Földrajzi fekvése, számos bűnszervezet jelenléte és nagyszámú pénzügyi intézménye folytán Costa del Sol az illegális pénzügyi műveletek egyik legvonzóbb európai térségévé vált.
Spanyol kezdeményezésre az Eurojust taktikai értekezletet tartott a pénzmosás elleni nyomozati eljárások leghatékonyabb gyakorlata Costa del Sol-on címmel. A 14 tagállamot képviselő küldöttek megállapítása szerint a pénzmosás többségére a Földközi-tenger partvidékén és a Kanári-szigeteken kerül sor; általában drogkereskedelemhez kapcsolódik; az Eurojust elé vitt ügyek azt mutatják, hogy professzionális bűnözők követik el; ehhez a székhelyül külföldi adóparadicsomokat választó nemzetközi kartellek „fedőcégekként” szolgálnak, összekötve az illegális tőke tulajdonosait jól ismert ügyvédi irodákkal Costa del Sol-on és a Földközi-tenger partvidékén.
Magán- vagy köztulajdon elleni bűncselekmények, ideértve a csalást
19. ábra: Csalási ügyek (2004–2007)
200 180
178
160 140 120
124
100 80
79
60 40 20
37
0 2004
2005
2006
2007
31
Az Eurojust mindig viszonylag sok csalási üggyel foglalkozott. 2007-ben összesen 178 új ügyet regisztráltak a nemzeti tagok e kategóriában, ami 44 %-os növekedést jelent 2006-hoz viszonyítva.
Csalási ügyek 2007
Összesen
E kategóriába tartozó ügyek:
178
Adócsalás
78
Számítógépes csalás
19
Előlegfizetési csalás
18
Hűtlen kezelés
26
ÁFA csalás
33
Az összes csalási ügy közel kétharmada adó- és ÁFA csalás. Ebben az évben egy ÁFA körhintacsalási ügyet regisztrált a brit szekció, amelyből később „kollégiumi ügy” lett az Eurojust Határozat 5. cikk 1. (b) (i) pontja alapján (lásd 2. fejezet, 10. ügy).
A csalási ügyekben az együttműködés és koordinálás céljából 14 koordinációs értekezletre került sor.
Élet, testi épség vagy személyi szabadság elleni bűncselekmények
20. ábra: Élet, testi épség vagy személyi szabadság elleni bűncselekményekkel kapcsolatos ügyek (2004–2007)
140 134
120 107
100 80 60 57
40 37
20 0 2004
2005
2006
2007
2007-ben az Eurojust 134 élet, testi épség vagy személyi szabadság elleni bűnügyet regisztrált a 2006. évi 107-hez viszonyítva.
32
Élet, testi épség vagy személyi szabadság elleni bűncselekményekkel kapcsolatos ügyek 2007
Összesen
Emberölés
79
Súlyos testi sértés
39
Emberrablás, személyi szabadság korlátozása és túszejtés
16
Ebben a kategóriában az Eurojust statisztika a fenti bűncselekményekre bontható. Az e körben regisztrált 134 ügyből 79 ügy volt emberölés. A „sorozatgyilkossági” ügy a Kollégium elé került döntésre a joghatósági összeütközés megakadályozása végett (lásd 2. fejezet, 12. ügy).
2007-ben az Eurojust 5 koordinációs értekezletet tartott az élet, testi épség vagy személyi szabadság elleni bűncselekmények kategóriájába tartozó ügyekben.
Illusztrációként szolgáló konkrét ügyek
Alábbi válogatás az Eurojust 2007. évi konkrét ügyeit, illetve a bonyolult ügyek nyomozásához való hozzájárulását illusztrálja.
Kábítószerkereskedelem (1. ügy) 2006 közepén a szlovén rendőrhatóságok nyomozást indítottak egy Koszovóból Szlovénián át Olaszországba és más nyugat-európai országokba illegális drogszállítással foglalkozó nemzetközi bűnszervezet feltételezett tagjai ellen.
A nyomozás korai szakaszában három szlovén futárt tartóztattak le Olaszországban, akik közül az egyik később fontos információkat tárt fel egy albán állampolgárok vezette, Ljubljanában működő bűnszervezet tevékenységéről. A bűnözők a szlovén fővárosból szervezték a heroin szállítását egy koszovói hálózaton keresztül, amely a heroint is szállította és intézte az értékesítést Olaszországban és Svájcban. A futárokat Szlovéniában szerződtették alsóbb szintű szervezők.
2006 végére 13 futárt tartóztattak le: nyolcat Olaszországban, kettőt Svédországban, kettőt Svájcban és egyet Szlovéniában, továbbá 140 kilogramm, gépkocsikba rejtett heroint foglaltak le. Olaszországban további futárokat tartóztattak le, de őket nem tudták összefüggésbe hozni a bűnszervezettel. Ljubljanában egy másik sikeres nyomozás 2007. június 29-én újabb nyolc személy letartóztatását eredményezte.
Az Eurojusthoz eredetileg a szlovén ügyész fordult. Ennek nyomán az Eurojust gyorsan koordinációs értekezletet hívott össze a szlovén és olasz igazságügyi hatóságok részvételével, mivel egyidejűleg folyt eljárás ugyanazon drogkereskedő szervezet ellen Szlovéniában és
33
Olaszországban. Az értekezlet megállapította, hogy milyen fajta bizonyítékok és információk használhatók fel vagy adhatók át, és összességében döntő fontosságú volt a szlovén ügy szempontjából. Az Eurojust erőfeszítései következtében a szlovén ügyész számára a cselekmény bizonyítása könnyebbé vált, és a későbbiekben a bűnszervezet tagjai ellen vádat tudott emelni.
Kábítószerkereskedelem – ellenőrzött szállítás (2. ügy) A svéd, belga és német nemzeti hatóságok által ellenőrzött szállítás eredményeként kábítószerkereskedők letartóztatására került sor.
A gothenburgi vámhatóság egy 200 kg kokainnal teli, Peruból hajón érkezett konténerre bukkantak. Taktikai lépésként a hatóságok a kábítószert hamis drogra cserélték ki. A vámhatóságok és a svéd ügyész úgy vélték, hogy a narkotikumok úti célja Antwerpen, de nem tudták, hogy kik a kereskedők.
Az Eurojust gyorsan kapcsolatot létesített az érintett államok hatóságai között, és Svédország mindegyik államhoz jogsegélykérelmet intézett. Az Eurojust segítséget nyújtott a Svédország, Belgium és Németország között az ellenőrzött szállításról szóló megállapodás azonnali létrejöttéhez, beleértve a műszaki megfigyelőeszközök engedélyezését is. A belga és a német hatóságok a drog bevitelét a bűncselekmény minősített esetének tekintették. Az Europol is közreműködött a különböző rendőri erők közti együttműködés megkönnyítése érdekében.
A konténer hajón Antwerpenbe érkezett, onnan pedig közúton Düsseldorfba, ahol a német rendőrhatóságok több személyt letartóztattak, amikor azok felnyitották a konténert.
A művelet sikeres nyomozást eredményezett mind Németországban, mind Svédországban. Mindkét államban az eljárás jelenleg is folyamatban van.
Terrorizmus (3. ügy) Nagyszabású nemzetközi antiterrorista akció, mely 26 gyanúsított letartóztatásához vezetett.
2007. november 3-án Olaszország azzal a kéréssel fordult az Eurojusthoz, hogy nyújtson segítséget egy, a milánói ügyészség és nyomozó hatóság kezdeményezte műveletben, egy korábbi genovai nyomozást követően. A milánói bíróság több európai elfogatóparancsot bocsátott ki. Az Eurojust sikeresen koordinált alig néhány nap alatt több, egyidejű letartóztatást Olaszországban, Franciaországban, Romániában, Portugáliában és az Egyesült Királyságban.
A gyanúsítottak tartózkodási engedélyek, személyi igazolványok, és útlevelek hamisítására szakosodott bűnszervezet tagjai voltak, egyben emberkereskedelemmel és cigarettacsempészettel
34
is foglalkoztak. Mindezen akcióiknak az volt a célja, hogy terrorcselekményekhez felhasználható tőkét gyűjtsenek. Az emberkereskedelem révén a szervezet egyben saját tagjait is be tudta csempészni Olaszországba.
A szervezet célja terrorcselekmények elkövetése volt Olaszországban, Afganisztánban, Irakban és más arab országokban. A szervezet strukturált volt, a különböző tagozatai világosan meghatározott szerepet kaptak. A csoport egyben részt vett a jövőbeli tagok alkotta „alvó sejtek” toborzásában és kiképzésében Irakban és Afganisztánban. A letartóztatások során talált dokumentumok között előkerültek robbanóanyagok készítésével és paramilitáris kiképzéssel foglalkozó kézikönyvek is.
Emberkereskedelem (4. ügy) A francia, olasz és bolgár igazságügyi hatóságok szexuális kizsákmányolást célzó illegális emberkereskedelmet számoltak fel, amelynek keretében 100 bolgár nő sérelmére követtek el visszaéléseket Franciaországban és Olaszországban tevékenykedő bolgár állampolgárok.
A bűncselekményből származó haszon körülbelül 10 millió eurot tett ki 2002 és 2006 között. A bűnszervezet tevékenységét vizsgáló francia hatóságok 13 európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, amelyek közül hatot már végrehajtottak és három személy bolgár hatóságok által történő átadása folyamatban van. Az egyik gyanúsított illegális tevékenységét még a börtönből is folytatta faxon és telefonon keresztül.
Hírszerzési források szerint a bűnözői csoport hierarchikus struktúrában szerveződött, a tagok között pedig családi kapcsolatok is fennálltak. A fő szervezet emberkereskedelemmel foglalkozott, de kapcsolatban állt más szervezetekkel is Albániában, amelyek pénzmosásban vettek részt.
Az illegális tevékenység révén a vezetők nagy vagyont halmoztak fel, a tanúkat megfenyegették, mint ahogy a csoport tagjaival szemben is alkalmaztak erőszakot, ideértve az emberölést és a súlyos testi sértést is, továbbá nőket kényszerítettek prostitúcióra. A bolgár hálózat egyben üzleti struktúrákat is létrehozott pénzmosási célzattal.
Jelenleg a bolgár, olasz és francia igazságügyi hatóságok között hatékony együttműködés folyik az Eurojust segítségével.
Pénzmosás (5. ügy) A koordinációs értekezletek több pénzmosási ügy esetében is hasznosnak bizonyultak.
A Spanyolországot, Belgiumot, Franciaországot, Németországot, Hollandiát, Svédországot és Svájcot érintő ügy később egy jól ismert Costa del Sol-i ügyvédi iroda és nemzetközi kartellek által irányított pénzmosók elleni nyomozáshoz vezetett.
35
A nemzetközi kartellek székhelyül elsődlegesen külföldi adóparadicsomokat választanak, és „fedőcégekként” működnek, összekötve az illegális tőke tulajdonosait – ebben az esetben – egy spanyol ügyvédi irodával. Az olyan külföldi adóparadicsomok, mint a Csatorna-szigetek, a Virgin-szigetek és Delaware állam az Egyesült Államokban, névtelenséget és titoktartást biztosítanak az illegális hasznot befektetőknek. Az illegális tőkét tisztára mosóknak felhatalmazásuk van pénzt leemelni a „fedőcégek” és kartellek által nyitott bankszámlákról.
A koordinációs értekezlet biztosította a résztvevők számára a szükséges információt, hogy azok megértsék a pénzmosás bonyolultságát és összetettségét, és egyben platformot teremtett a jövőbeli együttműködésre.
Egy másik pénzmosási ügy Spanyolországot, Németországot, Svédországot és az Egyesült Királyságot érintette. Ebben az ügyben az Eurojustnál tartott koordinációs értekezlet célja a jogsegélykérés, az információcsere, a lehetséges bűncselekményekkel kapcsolatos bűnügyi nyilvántartások adatainak, vádemeléseknek és az ítéleteknek a begyűjtése, illetve a spanyolországi pénzmosás más európai országokban elkövetett bűncselekményekkel való összefüggésének vizsgálata volt.
Csalás (6. ügy) Az Eurojust és az Europol sikeres közös akciója egy romániai hitelkártya csalási hálózat felszámolásához vezetett.
2006 júniusában a franciaországi Lyonban három, nagymennyiségű készpénz birtokában levő román állampolgár kihallgatása után megindult vizsgálat, majd az ezt követő nyomozás egy hamis hitelkártyák nemzetközi kereskedelmével foglalkozó hálózat leleplezéséhez vezetett.
A román, olasz, német, osztrák és spanyol rendőri és igazságügyi hatóságok tevékenységének összehangolása céljából a lyoni Szervezett Bűnözés Elleni Hatóság felvette a kapcsolatot az Eurojusttal. Az Eurojust válaszul 2006 decemberében koordinációs értekezletet tartott az érintett hatóságok részvételével. Az Europol analízise fényt derített az ügy különböző elemeire, azonosította a szereplőket, és adatokat gyűjtött annak alátámasztására, hogy a különböző országokban elkövetett cselekmények összefüggnek.
2007. február 5-én az Eurojust koordinálásában közös akcióterv végrehajtására került sor Romániában és Olaszországban, amely magában foglalt több házkutatást és kihallgatást, és amely a romániai Craiovában egy iroda leleplezéséhez vezetett, ahol nagy számú hamis kártyát és az elkövetéshez használt speciális eszközöket - köztük készpénzfelvevő automatákat – találtak. A két fő gyanúsított személyazonosságát sikerült megállapítani, és európai elfogatóparancsokat bocsátottak ki ellenük.
Az Europol és az Eurojust korai bevonása lehetővé tette mindkét EU szervnek, hogy hatékonyan támogassák a francia hatóságokat. Az eredmények rávilágítanak a tagállamok közti együttműködés fontosságára is, valamint a nyomozati tevékenység analitikus forrásainak és hatékony koordinálásának jelentőségére.
36
Termékhamisítás (7. ügy) A francia hatóságok egy hamisított gyógyszereket árusító internetes hálózatot lepleztek le.
2007-ben a francia ügyészség közegészségüggyel foglalkozó osztálya által indított nyomozás egy, nem higiénikus környezetben előállított, majd egészségügyi ellenőrzés nélkül értékesített és fogyasztott, hamisított gyógyszeripari termékekkel kereskedő nemzetközi szervezetet derített fel. A pirulák hamisítása a csalás súlyos formájának és jelentős egészségügyi kockázatnak minősül, mivel a gyógyszerek az internet révén széles körben hozzáférhetőek minden fogyasztó számára, beleértve a kiskorúakat is.
Két vizsgálóbíró összehangolt nemzetközi jogsegélykérelmeit követően négy, egyidejűleg végrehajtott rendőri akcióra került sor 2007. április 24-én, 25-én és 26-án Svédországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Dániában: mindegyiket az Eurojust készítette elő és koordinálta, 11 francia nyomozó részvételével.
Ezek az akciók egy sor házkutatáshoz vezettek Svédországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Dániában, két letartóztatáshoz Svédországban európai elfogatóparancs alapján, végül pedig a hamisított pirulákat árusító internetes hálózat felszámolásához. A „Rimonabant” nevű gyógyszer étvágycsökkentő készítmény.
Az internetes bűnözés jellegénél fogva névtelen és a határokat nem ismer, emiatt megfelelő igazságügyi válaszlépést kíván. Az Eurojustnál előkészítő értekezletekre került sor minden érintett országgal, hogy felmérjék a helyzetet és kidolgozzák az ellenintézkedéseket. Ezek az értekezletek az együttműködés kivételesen magas szintjéről tanúskodtak.
A gyógyszerekkel való csalással kapcsolatos nemzetközi együttműködés hatékonysága most először mutatott rá az európai igazságügyi térség kiépítésének és további megszilárdításának szükségességére az ilyen típusú bűncselekmények elleni küzdelemben. Az érintett országoknál a közös igazságügyi és operatív reagálás hatékony fellépést eredményezett a cyber-bűnözés ellen a közegészségügy területén.
Cyber-bűnözés (8. ügy) 2007 júliusában a milánói ügyészség 26 letartóztatási parancsot adott ki internetes banki szolgáltatásokat igénybevevő felhasználók sérelmére csalást elkövető olasz és román állampolgárok ellen.
A nyomozás első kísérlet volt az „adathalászattal” – vagyis hitelkártyaszámok és jelszavak internetes banki szolgáltatások ügyfeleitől hamisított honlapok segítségével történő begyűjtésével – foglalkozó bűnszervezetek strukturált kezelésére.
Az Eurojust rendkívül fontos szerepet játszott az érintett tagállamok közös akcióinak koordinálásában. Az Eurojust elsődleges szerepe az információcsere – főleg a valós időben történő információcsere – megkönnyítése volt Románia és Olaszország között.
37
A nyomozás ezt követően házkutatásokhoz, telefonlehallgatásokhoz, illetve olaszországi és romániai online beszélgetések elemzéséhez vezetett, amely létfontosságú információkkal járult hozzá a folyamatban levő nyomozásokhoz. Az eredmények lényegi fontosságúnak bizonyultak egy Romániából tevékenykedő ún. „adathalász” azonosításában, lokalizálásában és letartóztatásában.
Végül 24 személyt vádoltak meg bűnszervezetben való részvétellel, információs technológián alapuló kommunikációs tartalom meghamisításával, információs technológiai rendszerekhez való jogosulatlan hozzáféréssel, minősített csalással, és hitelkártyák jogosulatlan használatával.
Gyermekpornográfia (9. ügy) Az ügyben egy világméretű, gyerekek ellen bűncselekményeket elkövető hálózat került felszámolásra.
A „Koala” művelet 2006-ban kezdődött, amikor Ausztráliában egy gyermekmolesztálást tartalmazó videóra bukkantak. Egy belga elkövetőt és két sértettet azonosítottak. Ezt követően az olasz hatóságok Bolognában letartóztatták a felvétel készítőjét, egy 42 éves olasz állampolgárt. A gyanúsítottat, aki több mint 150 szexuális tartalmú videót készített kiskorú lányokról és azokat honlapján keresztül világszerte értékesítette, letartóztatták és az ügy jelenleg vádemelés előtt áll. 2006 végén az ügyben az Eurojust elindította az igazságügyi koordinációt.
A letartóztatás után az olasz hatóságok továbbították az összes lefoglalt digitalizált anyagot, köztük a vásárlók adatait az Europolhoz, amelyeket a szervezetnél elemeztek, és az anyagot megosztották azokkal az országokkal, ahol vásárlókat sikerült azonosítani.
Nem sokkal ezután az Eurojust – szorosan együttműködve az Europollal – három hágai koordinációs értekezletre 28 ország képviselőit hívta meg, amelyek 19 EU és nem EU-tagállam egyidejű és összehangolt akcióját eredményezték.
Az összehangolt akció során a 19 országban 2 500 „vásárlót” azonosítottak, több ezer számítógépet, videót és fényképet foglaltak le, és több millió fájlt és képet állítottak vissza. Emellett 23 – 9 és 16 év közötti – kiskorú sértettet azonosítottak.
2007. november 5-én közös Eurojust-Europol sajtókonferenciára került sor. A „Koala” művelet kiváló példája annak, miként lehet szembenézni az internetet használó nemzetközi szervezett bűnözés jelentette komoly kihívásokkal.
ÁFA körhintacsalás (10. ügy) 2007 márciusában a 2,1 milliárd euro becsült értékre elkövetett nemzetközi ÁFA körhintacsalás ügyében tartott koordinációs értekezlet konkrét akciókat eredményezett.
38
Az ügyben – amelyet eredetileg az Egyesült Királyság nemzeti szekciója terjesztett az Eurojust elé, később pedig „kollégiumi ügyként” került elfogadásra az Eurojust Határozat 5. cikk 1. (b)(i) pontjával összhangban – 18 tagállam, Svájc és az Europol képviselőinek részvételével került sor koordinációs értekezletre.
Az Egyesült Arab Emírségekben a hatóságok nagy mennyiségű pénzt foglaltak le. Több, a tagállamokon keresztül zajló ÁFA körhintacsalás az így szerzett pénznek a Holland Antillákon és Dubaiban bankszámlákon át történt mosásához vezetett.
Ezeket a bűncselekményeket jellegükből adódóan nehéz nyomon követni a számos pénzforgalmi manőver, a tevékenységüket szándékosan leplező elkövetők, illetve a távoli helyeken nyitott külföldi bankszámlák használata miatt. Az információk megosztása révén azonban a tagállamok nyomozó hatóságai és ügyészségei egy lépéssel a bűnözők előtt járhatnak.
Az értekezleten résztvevők információt cseréltek az EU-ban és azon kívül folyó nyomozásokról és ügyészi eljárásokról, valamint megállapodtak az együttműködés összehangolt lépéseiben, az egymás folyamatban levő és jövőbeli nyomozásainak/ügyészi eljárásainak hatékony támogatása érdekében.
Európai elfogatóparancs (11. ügy) A két év alatt exkluzív ékszerboltok ellen több mint 200 fegyveres rablást elkövető bűnözők elleni „Baltico” művelet sikeres koordinálása számos letartóztatást eredményezett.
2006 júniusában az Eurojust értekezleteket ütemezett be Hollandiában és Olaszországban, hogy az Europol és a tagállamok összehangolt lépéseket tegyenek a fegyveres rablásokkal szemben. Az értekezletek során világossá vált, hogy Olaszország van a legkedvezőbb helyzetben az összes ügy nyomozását és a vádemelést illetően.
2007. február 20-án egy olasz bíró 35 európai elfogatóparancsot bocsátott ki 6 tagállam felé: Észtországnak (25), Finnországnak (4), Franciaországnak (2), Spanyolországnak (2), Litvániának (1) és Németországnak (1). Az európai elfogatóparancsokat az Eurojust és az Europol koordinálásában egyszerre, az olasz, az észt, a litván, a finn, a spanyol, a francia és a német rendőri és igazságügyi erők részvételével hajtották végre.
A „Baltico” művelet volt a legnagyobb rendőrségi akció Észtországban európai szinten. Az akció a bűnszervezet valamennyi kulcsszereplőjének letartóztatásával zárult.
Sorozatgyilkosság (12. ügy) A joghatósági összeütközések megelőzése eredményezte az európai méretű, 3 országban legalább 19 sértett halála miatt indult sorozatgyilkossági ügy sikerét.
39
Egy 48 éves német teherautósofőrt – aki rendszeresen járt Németországból Franciaországba és Spanyolországba – tartóztattak le az 1974 és 2006 között legalább 19 személy ellen elkövetett emberölés és további emberölési kísérletek miatt. A legtöbb sértett prostituált volt. A gyanúsítottat felvette egy spanyol magántársaság zártláncú tévékamerája, amint éppen megszabadult az egyik áldozattól. A férfit a német rendőrség azonosította és letartóztatta a spanyol hatóságok által kibocsátott európai elfogatóparancsot és jogsegélykérelmet követően. Mikor szembesítették a bizonyítékkal, a gyanúsított még további öt emberölést ismert be Spanyolországban és Franciaországban, valamint egyet Németországban.
Noha az emberöléseket főként Spanyolországban, Franciaországban és Németországban követte el, más országok is érintettek lehetnek. A joghatósági összeütközések megelőzésére a német ügyészség az Eurojust segítségét kérte, elsődlegesen az információcsere és az eljárások összehangolásában. Ez különösen a vádemelésre rendelkezésre álló szoros határidő miatt volt fontos, mivel a gyanúsított előzetes letartóztatásban volt.
A 2007. március 14-én tartott koordinációs értekezleten a résztvevő nemzeti tagok megvitatták a spanyol, a francia és a német nyomozókkal, ügyészekkel és bírákkal a tényállást, és az ügyben fennálló problémákat. Figyelembe vettek minden releváns szempontot, ideértve a sértettek és rokonaik érdekeit is. A Kollégium egyhangú döntése alapján az Eurojust úgy határozott, hogy Németország van a legkedvezőbb helyzetben a gyanúsított elleni vádemeléshez, és arra kérte az érintett tagállamok igazságügyi hatóságait, hogy fogadják el a Kollégium ajánlását.
Szervezett bűnözői hálózat (13. ügy) Sikeres együttműködés mért csapást egy bűnözői hálózatra Belgiumban, számos letartóztatást és nagymennyiségű kábítószer, fegyver és egyéb lopott értéktárgy lefoglalását eredményezve.
2006
júliusában
Belgiumban
nyomozás
indult
egy
Belgiumban,
Franciaországban,
Németországban, Hollandiában, Olaszországban és az Egyesült Királyságban működő albán bűnözői hálózat ellen. A bűnszervezet profilja drogkereskedelem, emberkereskedelem, pénzmosás, illegális fegyverkereskedelem és lopott járművek kereskedelme, okirathamisítás és több országra kiterjedő szervezett betörés volt.
Az Eurojust több koordinációs értekezletet tartott 2006-ban és 2007-ben az érintett országok közti szoros együttműködés előmozdítása érdekében. Az Europol is aktívan részt vett valamennyi ilyen értekezleten.
2007. június 13-án egyidejűleg végrehajtott akciókra került sor hét tagállamban a belgiumi Liege vizsgálóbírája által kibocsátott európai elfogatóparancs alapján. Az európai szintű, összehangolt rendőri és igazságügyi akció több letartóztatáshoz vezetett, és nagymennyiségű kábítószer, fegyver és egyéb lopott értéktárgy lefoglalását eredményezte. Közös Eurojust-Europol sajtóközlemény kiadására is sor került.
40
Az Eurojust, az Europol és a nemzeti hatóságok összehangolt és koherens megközelítése hozzájárult a műveletek sikeréhez, és egyben megmutatta az együttműködés hozzáadott értékét olyan területeken, mint a rendőrségi információcsere és az ügy központosított kezelése.
Az Eurojust és az Europol e stratégiát követve folytatja a nemzeti hatóságok támogatását a bűnözői hálózatok elleni küzdelemben.
Koordinációs értekezlet az Eurojust és az Egyesült Államok hatóságai között a „Koala” ügyben, videokonferencia keretében.
41
Az Eurojust egységeinek vezetői (balról jobbra): Jean Moeremans, HR egység;
Jacques Vos, Biztonsági, létesítmény és
általános szolgálat, valamint rendezvényszervezés; Diana Alonso Blas, adatvédelmi tisztviselő; Catherine Deboyser, Jogi szolgálat; Ernst Merz, adminisztratív igazgató; Carla Garcia Bello, a Kollégium titkára; Jon Broughton, Informatikai egység; Elizabeth Casey, Költségvetési és pénzügyi egység; Joannes Thuy, Sajtó és PR szolgálat; Fátima Adélia Martins, az Európai Igazságügyi Hálózat (EJN) titkára.
42
3 AZ ADMINISZTRÁCIÓ
Általános fejlemények
2007 folyamán az adminisztráció jelentősen hozzájárult a Kollégium által 2007–2008-ra kitűzött stratégiai célok teljesítéséhez. Emellett a 2007. évi munkaprogram alapján több projekt megvalósulását is sikeresen felügyelte.
A nemzeti tagok és a Kollégium operatív munkájához nyújtott adminisztratív támogatás mértéke jelentősen nőtt. Az ügykezelési elemzők jelentős többletértékkel járultak hozzá a konkrét ügyekhez, és előmozdították az elektronikus ügykezelési rendszer (CMS) fejlesztését a funkciók kibővítésével, a felhasználók számára továbbképzések szervezésével, és a rendszer hatékonyabb használatával. Hét új ügykezelő asszisztens felvételére került sor. A nemzeti szekciók kapacitása szintén nőtt a kiküldött nemzeti szakértők nagyobb számának köszönhetően.
Az Eurojust végleges központi elhelyezésének előremozdítása komoly kihívást jelentett 2007-ben. A személyzet egy részét szatellit irodákba kell költöztetni, amint a jelenlegi irodaházban nincs több hely. Az Eurojust értékeli a fogadó állam szilárd elkötelezettségét arra, hogy új, megfelelő irodahelyiségeket biztosítson 2012-re, az új irodaházra vonatkozó követelményrendszerben lefektetett biztonsági és elhelyzésbeli területi igényeknek megfelelően.
2007-ben az Eurojust meghirdette a belső ellenőrzési koordinátori posztot, amelynek célja a szilárd belső ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszer megteremtése. Az új alkalmazott lesz a felelős az Európai Bizottság Belső Audit Szolgálata és az Európai Számvevőszék audit tevékenységeinek összehangolásáért. Emellett várhatóan a koordinátor elősegíti majd az eljárások és a munkafolyamatok megerősítését.
Az Eurojust céljai elérése érdekében az intézmény szervezeti struktúrája felülvizsgálatának kezdeményezését tervezte 2007-re. Ám amikor az Európai Bizottság 2007 elején közzétette az Eurojust értékelésének tervét, ezt a belső felülvizsgálatot ideiglenesen felfüggesztettük, hogy felmérhessük a két egyidejű vizsgálat lehetséges hatását, és elemezhessük a legjobb megoldást. Időközben a Bizottság törölte a tervezett értékelést, így az Eurojust által kezdeményezett belső szervezeti struktúra felülvizsgálatra 2008 során kerül sor.
2007 májusában a Kollégium hivatalosan létrehozta a Biztonsági Bizottságot. A Biztonsági Bizottság a Kollégium egyes tagjaiból, a biztonsági részleg és az informatikai egység vezetőiből, a jogi szolgálat egyik tagjából és az adatvédelmi tisztviselőből áll, elnöke pedig az adminisztratív igazgató. A Biztonsági Bizottság az Eurojust Biztonsági Szabályzatának továbbfejlesztésére összpontosított, továbbá eddigi tevékenysége során tanáccsal szolgált a Kollégium és az
43
adminisztratív igazgató részére az informatikai egység kockázatértékelő módszertanának, a biztonságos mobiltelefonálásnak, a Schengeni Információs Rendszerhez és az Europolhoz való biztonságos kapcsolódásnak, valamint a tagállamoknak a Szlovák Köztársasághoz történő kísérleti kapcsolódásának kérdésében.
Költségvetési gazdálkodás
Az Eurojust költségvetése 18,4 millió euro volt, 25 %-kal magasabb, mint a 2006. naptári évben. Valamivel több, mint 526 000 €-t fordított az AGIS-finanszírozású E-POC projektre. Az Eurojustnak a költségvetési előirányzatainak 98,5 %-át sikerült felhasználnia. Az elektronikus ügykezelési rendszerrel kapcsolatos költségeket a projekt haladásával egyidejűleg tervezték. A részben az Eurojust költségvetéséből finanszírozott kiküldött nemzeti szakértők száma is növekedett, hogy kielégítsék a nemzeti szekciók operatív munkájának nagyobb támogatási igényét.
Az Eurojust gyors növekedési üteme és ebből fakadóan az új Eurojust irodaház iránti igény miatt az ideiglenes, újabb irodahelyiségek felállításáért felelős projektirodánál többletköltségek merültek fel 2007-ben. Az iroda szorosan együttműködött a fogadó állammal, hogy 2008 szeptemberére biztosítani lehessen a szervezet számára az új, ideiglenes, ún. szatellit irodahelyiségeket.
2007 során körülbelül 6650 tranzakciót dolgoztunk fel, amely 41 %-os növekedést mutat 2006-hoz képest. Ez a növekedés részben az Eurojustnál és Európában máshol tartott koordinációs értekezleteken résztvevők költségfinanszírozásáról szóló határozat következménye. A költségvetési transzferek száma 2006-hoz viszonyítva csökkent, ami azt jelzi, hogy a költségvetési tervezés és gazdálkodás ma már teljes egészében jobban meg tud felelni a szervezet valódi igényeinek.
Az Eurojust az első szervek közé tartozott, amely felkészült az ABAC-ra, az Európai Bizottság „eredményszemléletű számviteli” rendszerére. 2007. október 1-én az ABAC-ot beüzemeltük, és a 2007-es pénzügyi évet már ezzel a rendszerrel zártuk le. Emellett a kiküldetések adminisztrációjának intézésére kifejlesztett elektronikus rendszer (e-Missions) első alkalommal működött a teljes naptári évben, amely felgyorsította a kiküldetések intézését. A 2007-es Hivatalos Közlönyben közzétették az Eurojust Költségvetési Szabályzatát is. Az előző évekhez hasonlóan, az Eurojust könyvelésének auditálását most is az Európai Számvevőszék végezte el, és szavatolta annak integritását. A Belső Audit Szolgálat az Eurojust első teljes körű könyvvizsgálatát 2007 novemberében végezte el.
Az Európai Parlament a Tanács ajánlása és az Európai Számvevőszék jelentése alapján megadta a felmentést az adminisztratív igazgatónak a 2005. évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében.
44
Személyzeti irányítás
2007 során a humán erőforrás egység elsősorban a munkaerő felvételére koncentrált. Az Eurojustnál meghirdetett állásokkal kapcsolatos alkalmassági feltételekről folytatott megbeszélések miatt a felvételi eljárások csak 2007 áprilisában kezdődhettek meg, ami késedelmet okozott a személyzet alkalmazása és az üres álláshelyek betöltése terén. Ugyanakkor megtettük a megfelelő intézkedéseket a lemaradás 2008 során történő behozásának elősegítésére.
2007-ben 48 üres álláshelyet hirdettünk meg, amelyekre 1 468 jelentkezést regisztráltunk, 167 állásinterjú-felkérést küldtünk ki, 136 jelentkezőt hívtunk be állásinterjúra és 36 szerződést ajánlottunk.
2007 végén 96 ideiglenes munkavállaló állt alkalmazásban a szerződéses munkavállalók, kiküldött nemzeti szakértők és a jelentős létszámú helyettesítő alkalmazott mellett. Összesen 131 alkalmazott dolgozott az Eurojustnál a tavalyi év végén.
2007-ben elkészült a Kollégium által jóváhagyott első, többéves személyzetpolitikai terv, amely lefedi a 2007–2010 közti időszakot, és amelyet a Kollégium jóváhagyott. Szintén jelentős időt és erőfeszítést szenteltünk a közbeszerzési feladatokra, így például a humán erőforrás szolgáltatásokkal (helyettesítő munkaerő-közvetítő cégek tevékenysége, több célra irányuló tanácsadás, képzések és munkahelyi egészségügyi szolgáltatások) kapcsolatos pályázati feltételek kidolgozására.
Előzetes lépéseket tettünk az alkalmazottak új értékelési rendszere és az átkategorizálási/ előléptetési
politika
megvitatási
folyamatainak
elindítására,
valamint
megtörténtek
az
előkészületek az Eurojust munkahelyi körülményeinek javítására is.
Továbbá a Kollégium új munkaerő-felvételi szabályzatot fogadott el, amely meghatározza a jogi keretet, az alapelveket, a kiválasztási folyamatot, a folyamatban érintett szerepköröket és résztvevőket. Ennek végrehajtását 2008 első negyedévére tervezzük. Ezen túlmenően az Eurojustnak szándékában áll aláírni az EU adminisztratív alkalmazottainak a szervezetek közötti mobilitás megkönnyítésére létrehozandó ügynökségek közötti munkaerőpiac felállításáról szóló megállapodást.
A személyzet létszámának növekedése a képzési kérelmek számának emelkedését is ered ményezte. Ezért az adminisztratív igazgató képzési tervezetet és a személyzeti képzésről szóló ideiglenes útmutatót fogadott el. A személyzetnek hét információs rendezvényt tartottak, és elindult egy, az újonnan munkába álló alkalmazottak számára rendezett, ismertető program is.
45
Új funkciók és eszközök
2007-ben az elektronikus ügykezelési rendszert az EU által társfinanszírozott E-POC III projekt keretében továbbfejlesztették. A frissített változat hangsúlyt fektet a felhasználók által kért korrekciókra, miközben további funkciókat fejleszt ki, amelyek lehetővé teszik az információcserét a tagállamokban található, különböző E-POC állomások között.
A biztonságos kommunikáció terén számos előrelépés történt. Ide tartozik az Eurojust és az Europol közötti biztonságos kommunikációs eszköz műszaki telepítése és a Szlovák Köztársasággal folytatott kísérleti projekt sikeres befejezése. Ezek a fejlesztések lehetőséget biztosítanak a nemzeti tagok számára arra, hogy biztonságosan kommunikáljanak saját tagállamaik kontaktpontjaival. 2007 végén új projekt indult el, amely a kísérleti projektet kiterjeszti mind a 27 tagállamra. Emellett elkészült az ún. működési-folytonosságról szóló tervezet első változata, valamint a nemzeti tagok közötti biztonságos mobiltelefonálást biztosító közbeszerzési eljárás is befejeződött.
Az Eurojustnak a Schengeni Információs Rendszerhez való kapcsolódása 2007 decemberében kezdődött meg. Egy házon belüli keresőeszközt fejlesztettünk ki, amely információs hozzáférést biztosít a nemzeti tagoknak, a Tanács 2005. február 24-i határozatával összhangban. Az Eurojust kiépítette csúcstechnológiájú videokonferencia-rendszerét is. Ez a rendszer, amely kategóriájában az elsők közé tartozik Európában, különböző protokollok és standardok használatával kapcsolódni tud különböző távoli rendszerekhez, miközben hídként működik ezek között, jelentősen megnövelve az Eurojust európai szintű koordinációs képességét. A videokonferencia-rendszert először 2007. április 18-án használták „A kiadatásért és jogsegélykérelmek végrehajtásáért felelős hatóságok” konferenciáján.
Az Eurojust újabb lépést tett a környezetbarátivá válás felé az úgynevezett „elektronikus” értekezletek bevezetésével. Ez az eszköz, amelyet az új elektronikus dokumentum menedzsment rendszerrel együtt használunk, lehetővé teszi a résztvevőknek, hogy a dokumentumok legfrissebb változatát lássák a képernyőn, és hozzáférhessenek más számítógépes információs forrásokhoz is, így az értekezletek sokkal hatékonyabbá válhatnak. Jelenleg egyes adminisztratív értekezleteken használják kísérleti fázisban, de készen áll arra, hogy a Kollégium és a Kollégium teamjeinek értekezletein is bevezetésre kerüljön.
46
4 KÜLSŐ KAPCSOLATOK
Európai Parlament, Tanács és Bizottság
Az Eurojust több értekezletet tartott európai intézményekkel, valamint rendszeres találkozókra került sor az Európai Unió Tanácsának EU Elnökségével (Trojkával), a Tanács Főtitkárságával és a Bizottsággal a közös érdeklődésre számottartó témák megvitatására.
Az Eurojust kontaktpontjai révén jó munkakapcsolatot tart fenn a Bizottsággal. Többek között az Eurojust hozzájárult a Bizottságnak az Eurojust és az EJN jövőjéről kiadott közleményéhez, és a Bizottság képviselőit meghívta a lisszaboni szemináriumra.
Az Eurojust felkérést kapott, hogy ismertesse 2006. évi jelentését az Európai Parlament LIBE Bizottsága előtt. Így lehetőségünk nyílt az Eurojust tevékenységének bemutatására és a résztvevők jól informáltságának biztosítására.
Az Eurojust munkacsoportok tevékenységében is részt vett – így a Szervezett Bűnözés elleni Multidiszciplináris Csoport és a COPEN Munkacsoport munkájában –, és eleget tett a meghívásoknak a más munkacsoportokban – például a CATS és az informális JAI értekezleteken – való közreműködésre.
EU Partnerek
Europol Az Eurojust és az Europol közti együttműködésben fontos előrelépések történtek, bár a fejlődés nem mindig volt olyan gyors, mint ahogy reméltük.
Az analitikus munkafájlok (AWF) terén jelentős előrelépésre került sor. Az Europol Egyezményt módosító 2003. november 27-i jegyzőkönyv, az úgynevezett „dán jegyzőkönyv” megteremtette a lehetőséget az Europolnak arra, hogy harmadik államokból vagy más szervektől szakértőket hívjon meg egy elemzőcsoport tevékenységében való részvételre. Az Eurojust 2007. június 7-én hat megállapodást írt alá az Europollal, és nemzeti tagokat, illetve ügyelemzőket nevezett ki, hogy az Eurojust szakértőiként közreműködjenek az igazságügyi együttműködés terén. Felállítottuk az Europol-Eurojust közös analitikus munkafájl munkacsoportját az Eurojust részvételének jogi és gyakorlati nehézségeinek vizsgálatára. 2008-ban az Eurojust folytatja közreműködése értékelését és az Eurojustnak az analitikus munkafájlokban történő részvétele hozzáadott értékének meghatározását.
47
Emellett biztonságos kommunikációs kapcsolatot létesítettünk az Eurojust és az Europol közti információcsere megkönnyítésére. A két szerv közötti érzékeny információk cseréjét lehetővé tevő különböző biztonsági titkosítási rendszerek egyenértékűségi táblázatáról szóló tárgyalások folyamatban vannak. Az Eurojust reményei szerint a biztonságos kapcsolat 2008 júniusától teljesen működőképes lesz.
Európai Igazságügyi Hálózat Az Eurojust továbbra is kiemelten kezeli kapcsolatait az Európai Igazságügyi Hálózat (EJN) kontaktpontjaival. Az EJN Titkársága – amely az Eurojust Titkárságának részét alkotja –, különálló és független egységként működik. Az EJN új titkára, Fátima Pires Martins 2007. október 1-jén vette át hivatalát.
Az EJN kontaktpontjai Brüsszelben, Trierben és Obidosban találkoztak. Ezeken az értekezleteken olyan témák kerültek megvitatásra, mint az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok, a különböző bűnügyi együttműködési hálózatok tevékenysége, a határokon átnyúló együttműködés, a közös nyomozócsoportok, valamint az Eurojust és az EJN jövőjéről szóló közlemény. Az Eurojust képviselői szintén részt vettek ezeken az értekezleteken.
Az EJN Titkárságának két fő projektje – legalábbis az információs eszközök terén –, a Compendium és az Atlas Editor fejlesztése volt. A Compendium az EJN első online eszköze, amely megkönnyíti a helyi joghatóságok jogsegélykérelmének egységes formában történő elkészítését az Európai Unión belül. Az eszköz, amely alapvető fontosságú a kölcsönös jogsegélyegyezmény gyakorlati alkalmazása során, 2008. január 14-től elérhető lesz az EJN honlapján. Az Atlas szerkesztő a nemzeti levelezők munkáját könnyíti meg valamennyi EJN Atlas frissítésével.
Ezen túlmenően 2007 során felkerült a hálózatra a Fiches Belges Norvégia vonatkozásában, és az európai elfogatóparancsok Atlasa Románia esetében. Az EJN Titkársága folytatta az európai elfogatóparancsok formanyomtatványai funkcióinak fejlesztését, amelyek elérhetőek honlapján.
Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Az Eurojust és az OLAF továbbra is jelentős erőfeszítéseket tett az együttműködés hatékonyságának növelésére.
A partnerkapcsolat további megszilárdítására került sor a negyedéves értekezleteken.
A Kollégium OLAF teamje közreműködik a kölcsönös érdeklődésre számot tartó ügyek összefoglalóinak cseréjében, amelyeket az érintett nemzeti tagok elé terjeszt észrevételeiket és közreműködésüket kérve.
Az első közös konferenciát, amelyet ügyészeknek, adó- és vámnyomozóknak szerveztek, Brüsszelben tartották 2007. március 26-án és 27-én. A konferencia hangsúlyozta az OLAF és az Eurojust
48
együttműködését és az általuk a nemzeti hatóságoknak nyújtott segítséget az Európai Közösség pénzügyi érdekeit sértő csalások és korrupció elleni küzdelmében.
Emellett az OLAF főigazgatója és az Eurojust elnöke 2007 szeptemberében találkozott, hogy áttekintsék a jelenlegi célokat és a jövőbeli együttműködést. 2008 elejére újabb értekezletet irányoztak elő. Ezenkívül vezető OLAF tisztségviselők tettek látogatást az Eurojustnál, hogy kicseréljék nézeteiket és elképzeléseiket az Eurojusttal való további együttműködés fejlesztéséről. Az Eurojust részéről hasonló tájékozódási célú látogatásokat tettek az OLAF-nál a kölcsönös megismerés javítása érdekében.
Az OLAF és az Eurojust közti együttműködést megkönnyítő hivatalos megállapodás megkötése nem volt lehetséges. Az Eurojust ugyanakkor elkötelezett az OLAF-fal való gyakorlati együttműködési megoldások javításáról szóló megállapodás mielőbbi megkötése mellett.
Az Eurojust képviseltette magát a Csalások Megelőzésének Koordinációjával Foglalkozó Tanácsadó Bizottság (COCOLAF) első értekezletén és részt vett az OLAF csalási ügyekkel foglalkozó ügyészek számára rendezett éves konferenciáján. Az OLAF képviseltette magát az „Eurojust: Navigálás előre” című lisszaboni szemináriumon.
Összekötő magisztrátusok Az 1996. április 22-i 96/277/IB sz. együttes fellépés keretet teremt az igazságügyi együttműködés terén különleges szakértelemmel bíró magisztrátusok (a nemzeti igazságügyi hatóságok ügyészei és bírói) vagy tisztviselők kinevezésére és cseréjére, akiket „összekötő magisztrátusoknak” nevezünk.
2007. október 1-jén és 2-án az Eurojust értekezletet szervezett az összekötő magisztrátusok és az Eurojust kontaktpontjai számára Hágában, azzal a céllal, hogy fórumot teremtsen a több országot érintő nyomozásokat és ügyészi eljárásokat segítő hatékony hálózati munkának és információ-megosztásnak. Több mint 30 összekötő magisztrátus és kontaktpont vett részt ezen az értekezleten.
Az összekötő magisztrátusok előadásokat tartottak a fogadó államok tevékenységeiről és a résztvevőkkel alaposabban megismertették egymás szakterületét. A konferencia illusztrálta, hogy az Eurojust, az összekötő magisztrátusok és a kontaktpontok miként tudják jobban kiaknázni saját hatáskörüket, hozzáadott értékkel segíteni egymás munkáját és kezelni a tevékenységük során jelentkező átfedéseket.
EU hálózatok
Népirtás Elleni Hálózat Az
EU
Elnökség
minden
évben
megszervezi
a
népirtásért,
az
emberiesség
elleni
bűncselekményekért és a háborús bűncselekményért felelős személyek tekintetében a
49
kontaktpontok európai hálózatának értekezletét, az úgynevezett Népirtás Elleni Hálózatot, amely a Tanács 2002. június 13-i határozata alapján jött létre.
Ezeken az értekezleteken – amelyekre 2004 óta az Eurojust létesítményeiben kerül sor – a tagállamok, a Nemzetközi Büntetőbíróság, a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (ICTY), a Ruandában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék, az Eurojust, az Európai Bizottság, a Tanács Főtitkársága és az Interpol képviselői vesznek részt.
A Népirtás Elleni Hálózat negyedik értekezletére 2007. május 7–8-án került sor az Eurojustnál.
Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) 2007-ben az Eurojust fontos lépést tett az Európai Igazságügyi Képzési Hálózattal (EJTN) való kapcsolatának előmozdítása terén azáltal, hogy rendszeres kapcsolatokat épített ki az Eurojust és az EJTN között. Emellett egy spanyol és egy román ügyész látogatott el az Eurojusthoz több hétre, hogy megismerje az Eurojust működését, és ezt a tudást megossza hazájában. Az Eurojust egy megállapodás megkötésén dolgozik az EJTN-nel, amelynek célja a két szervezet közötti együttműködés megteremtése és szabályozása az igazságügyi képzés területén.
Egyéb hálózatok
CARIN Hálózat Az Eurojust folytatja aktív részvételét a Camden Vagyonhelyreállító Hálózatban (CARIN), az Europol és Titkársága által támogatott hágai székhelyű kezdeményezésben. A CARIN, a bűncselekményből származó bevételek és a bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb tulajdon határokon átnyúló azonosítása, befagyasztása, lefoglalása és elkobzása területén alkalmazott módszerekkel és technikákkal kapcsolatos kölcsönös ismeretek javításának szándékával alkotja az ezen a téren tevékenykedő gyakorló szakemberek és szakértők hálózatát.
Az Eurojust állandó tagja a Hálózat irányító csoportjának és 2007 során részt vett a Hálózat rendszeres értekezletein, mint ahogy az Egyesült Királyságban, Hampshire-ben tartott 2007 májusi éves konferencián is.
Cyber-bűnözés Elleni Hálózat Az Európai Bizottság elfogadta a cyber-bűnözés elleni általános politikát azzal a céllal, hogy felhívja erre a bűncselekménytípusra a tagállamok figyelmét.
Az Eurojust célja, hogy ezen bűncselekménytípus jobb fel- és megismerését még inkább elősegítse, miközben kiaknázza a súlyos bűnözés elleni küzdelemben betöltött előnyös pozícióját.
50
A Bizottság politikája egyben lehetőséget nyújt az Eurojustnak arra, hogy hangsúlyozza a cyberbűnözéssel – így például az internetes gyermekpornogáfiával, gazdasági bűncselekményekkel és terrorista cselekményekkel – szembeni küzdelemben nyújtott tevékenységét.
2007-ben az Eurojust útjára indította azon kezdeményezését, hogy kiépítse a cyber-bűnözés ellen küzdő ügyészek, bírák és kontaktpontok hálózatát. Az Eurojust 2008-ban stratégiai értekezletet szervez a cyber-bűnözésről, az összes tagállam kontaktpontjának részvételével. Ennek az értekezletnek a célja az ezen a területen dolgozó szakemberek állandó hálózatának megteremtése.
Nemzetközi szervezetek és szervek
Az Ügyészek Nemzetközi Szövetsége (IAP) Az Eurojust az Ügyészek Nemzetközi Szövetségének (IAP) az intézményi tagja. Az IAP világméretű ügyészi közösség, amely szerte a világon több mint 130 ügyészség ügyészeit gyűjti egybe. Az IAP hálózata révén az Eurojust értékes kapcsolatokat alakított ki más kontinenseken a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem terén, és a konkrét ügyekben is segítséget kapott.
2007 márciusában az Eurojust 50 észak- és nyugat-európai ügyészt látott vendégül. Ugyanebben az évben az Eurojust képviseltette magát Odesszában (Ukrajna) azon a konferencián, amelyen 100 keleteurópai és közép-ázsiai ügyész vett részt, valamint az IAP éves konferenciáján Hongkongban, ahol több mint 500 résztvevő jelent meg. A hongkongi konferencián az IAP elnökének François Fallettit, az Eurojust francia nemzeti tagját választották meg.
Nemzetközi Büntetőbíróság 2007. április 10-én az Eurojust és a Nemzetközi Büntetőbíróság Ügyészsége szándéknyilatkozatot írt alá az együttműködési területek felderítéséről és a kettejük közti egyezmény megkötéséről szóló tárgyalások megindításáról.
IberRed A közép-és dél-amerikai országokkal az IberReden (La Red Iberoamericana de Cooperación Judicial) keresztül folytatott koordinációs értekezletek száma növekedett 2007-ben. Az IberRed képviselőivel folytatott 2007. június 5-i értekezlet során megegyezés született egy kölcsönös egyetértési megállapodás kötéséről, mivel az IberRed nem jogi személy. Ezt a megállapodást – amely az első olyan megállapodás, amelyet az Eurojust nem EU testülettel kötött – a Kollégium jóváhagyta és az IberRed kontaktpontjainak harmadik éves konferenciáján Uruguayban is megvitatták.
Eurojustice Akárcsak az előző években, az Eurojust most is részt vett a legfőbb ügyészek Eurojustice konferenciáján, amelyet 2007. október 25–26-án tartottak Szlovéniában. Ez a konferencia kiváló
51
lehetőséget nyújt az ügyészségek magas beosztású tagjai közötti gyümölcsöző megbeszélésekre, valamint a szabadság, a biztonság és a jog európai térségének kiépítése terén jelentkező jelenlegi kihívások megvitatására. Az Eurojust elsősorban a környezetkárosító bűncselekmények elleni küzdelemben nyújtott hozzáadott értékét emelte ki, amely a megbeszélés egyik fő témája volt.
Harmadik államok
A bűnözők határokon átnyúló tevékenysége miatt az Eurojust egyedül nem léphet fel a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Világszerte elkerülhetetlen az együttműködés a szomszédos államokkal és egyéb partnerekkel a globális bűnözés elleni küzdelem terén. Következésképpen az Eurojust folytatta az Európai Unión kívüli országokkal a kapcsolatok fejlesztését és erősítését. Az Eurojust kiemelt jelentőséggel kezeli a nem EU-tagállamokkal való erős kapcsolatok kiépítésének folytatását.
Kontaktpontok Az Eurojust továbbra is növeli a tagállamokon kívüli kontaktpontjai számát. 2007-ben az Eurojustnak 31 kontaktpontja volt 23 országban Európában és azon kívül, és ezeken a kontaktpontokon keresztül rendszeresen közreműködik olyan ügyekben, amelyek nem EU-tagállamokat érintenek.
Az Eurojustnak az alábbi országokban vannak kontaktpontjai: Albánia, Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Bosznia és Hercegovina, Egyiptom, Horvátország, Izland, Izrael, Japán, Kanada, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Liechtenstein, Moldova, Mongólia, Montenegró, Norvégia, Orosz Föderáció, Svájc, Szerbia, Szingapúr, Thaiföld, Törökország és Ukrajna.
Együttműködési megállapodások Norvégia A Norvég Királysággal 2005. április 28-án aláírt együttműködési megállapodás hathatós eszköznek bizonyult az Eurojust operatív tevékenysége hatékonyságának növelése tekintetében.
Az Eurojusthoz delegált norvég összekötő ügyész rendszeresen részt vesz az Eurojust munkájában, és a Norvégiát érintő ügyekben. 2007-ben Norvégia 27 új ügyet terjesztett a Kollégium elé, amelyek közül 24 konkrét ügy volt, három pedig a tagállamok nemzeti jogalkotásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott.
2007 májusában egy norvég küldöttség tett látogatást az Eurojustnál, hogy megvizsgálja a két fél közti együttműködés fejlődését. Mind Norvégia, mind az Eurojust igen pozitívan értékelte a jelenlegi és a jövőbeli együttműködést.
52
Izland Az Izlandi Köztársasággal kötött megállapodás aláírására 2005. december 2-án került sor. Az Eurojust 2007-ben a megállapodás megkötését követően első alkalommal tevékenykedett két olyan ügyben, amely Izlandot érintette. Mivel Izlandnak nincs összekötő ügyésze az Eurojustnál, az együttműködés kontaktpontokon keresztül zajlott.
Egyesült Államok Az Egyesült Államok és az Eurojust által 2006 novemberében aláírt megállapodás óta az együttműködés nagymértékben megélénkült. Miután a megállapodás 2007 januárjában hatályba lépett, az Egyesült Államok hatóságai összekötő ügyészt delegáltak az Eurojusthoz. Ez a delegálás nagy jelentőséggel bírt az Eurojust és az Egyesült Államok hatóságai közti intenzív együttműködésben. 2007-ben az Eurojust 30 olyan ügyben működött közre, amely érintette az Egyesült Államokat, a 2006. évi 6 ügyhöz viszonyítva. 2007. július 11-én az Eurojust amerikai kezdeményezésre értekezletet szervezett az orosz szervezett bűnözésről.
Horvátország A Horvát Köztársasággal 2007. május 8-án kezdődtek meg a hivatalos tárgyalások, és 2007. november 9-én sikeresen lezárultak az Igazságügyi és Belügyminiszterek Tanácsa által jóváhagyott megállapodással, amely még nem lépett hatályba.
Svájc Amint azt már a 2006-os évről szóló jelentésében említettük, a svájci Bundesrat 2006 végén döntést hozott arról, hogy megkezdi a tárgyalásokat az Eurojusttal egy együttműködési megállapodásról. A hivatalos tárgyalások első fordulójára 2007. április 12–13-án került sor. A küldöttek megállapodtak a fő kérdésekben és terveket készítettek a tárgyalások második fordulójára, majd módosítások és észrevételek cseréjére is sor került. Az Eurojust elégedett a tárgyalások ütemével, amelyek 2008-ban folytatódnak.
Orosz Föderáció Az Orosz Föderációval a tárgyalások két fordulójára került sor még 2006-ban. A jogrendszerek különbségei miatt egyes fontos kérdések továbbra is megoldatlanok, így az, hogy vajon az orosz nemzetközi közjog az Eurojustot nemzetközi szervnek tekinti-e, valamint az adatvédelem témája is. Ezek tisztázásra további tárgyalások szükségesek.
Ukrajna Mivel az adatvédelemről szóló ukrán jogalkotás még nem készült el, az együttműködési megállapodás megkötése sem lehetséges. Azonban, amint ebben a kérdéskörben a szükséges lépések megtörténnek, a tárgyalások folytatódnak.
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságának küldöttsége az Eurojustnál 2007. július 9-én tett látogatását követően kifejezésre juttatta szándékát és érdeklődését a megállapodásról szóló
53
tárgyalások megindítására. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, mint EU tagjelölt, az Eurojust tárgyalásainak prioritási listáján szerepel, és amint az adatvédelemről szóló jogalkotás elkészül, a felek megkezdhetik a tárgyalásokat. Az Eurojust reméli, hogy a tárgyalások első fordulójára 2008 elején sor kerül.
Moldova 2007 szeptemberében az Eurojustnál látogatást tett a Moldovai Köztársaság megbízott EU nagykövete, aki szintén kifejezésre juttatta érdeklődését az operatív együttműködés megállapodással történő szorosabbra fűzéséről.
Egyéb harmadik államok 2007 folyamán az Eurojust folytatta kapcsolatai fejlesztését más nyugat-balkáni országokkal, miközben
közreműködik
a
régió
folyamatban
levő
regionális
EU
projektjeiben
és
kezdeményezéseiben is. Az Eurojust emellett több tanulmányi célú látogatás házigazdája is volt: a látogatók a világ minden részéből érkeztek. 2007-ben japán ügyész érkezett az Eurojusthoz egyhónapos kiküldetésre, hogy felmérje, hasznos lenne-e egy jövőbeli megállapodás. 2008-ban egy koreai ügyész hasonló látogatása van tervbe véve.
Az Eurojust és Horvátország közti együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírása Brüsszelben 2007. november 9-én.
54
5 T A N Á C S I K Ö V E T K E Z T E T É S E K A 2 0 0 6 . ÉVI ÉVES JELENTÉSRŐL
2007 júniusában a Tanács elfogadta az Eurojust ötödik éves jelentéséről szóló következtetéseit (9920/07 EU dokumentum, 2007. május 24.). A Tanács ezekben megfogalmazott néhány iránymutatást és feladatot is az Eurojust, a tagállamok, az EU munkacsoportjai és a Bizottság részére.
Örömmel fogadtuk, hogy a Tanácsi következtetések felszólították a tagállamokat az EU jogalkotásból fakadó kötelezettségeik teljesítésére, és intézkedések megtételére annak érdekében, hogy elősegítsék az Eurojust hatékonyságát. Ezen intézkedések közé tartozik, hogy a bonyolult és nagysúlyú ügyeket már a nyomozás korai szakaszában az Eurojust elé terjesszék, a folyamatban lévő nyomozásokkal kapcsolatosan magas színvonalú és naprakész információkat továbbítsanak, nagyobb mértékben tudatosítsák a gyakorló szakemberekben azon meglévő jogi lehetőséget, hogy az Eurojust rendszeresen hozzájárulhat az Europol anatikus munkafájljaihoz (AWF), valamint a nemzeti tagok számára biztosítsák a feladataik hatékony ellátásához szükséges, megfelelő támogatást.
A 2006. évi éves jelentéshez hasonlóan az alábbiakban röviden ismertetjük a tanácsi következtetések, és még inkább az Eurojustnak címzett kulcsfontosságú iránymutatások és feladatok végrehajtását.
Témakör
Az Eurojustnak címzett iránymutatás/feladat
A végrehajtás állapota
Az Eurojust
Tegye lehetővé az
Az Eurojust a Bizottság közleményével kapcsolatosan
és az Európai
Eurojust teljesítménye
több különböző projektet kezdeményezett, így:
Igazságügyi Hálózat
hatékonyságának
- Benyújtotta saját anyagát a Tanács közleményéhez
(EJN) jövőjéről
középtávú elemzését,
szóló közlemény
különös tekintettel
(Communication)
a Bizottság közleményére.
(lásd a Tanács 13079/07 dokumentuma); - Kérdőívet küldött körbe az Eurojust Határozat végrehajtásáról (lásd a Tanács 11143/07 sz. dokumentuma); és - Szemináriumot rendezett „Eurojust – Navigálás előre” címmel (lásd a Tanács 15542/07 dokumentuma).
A jelentésben
Elemezze az Eurojust
Az Eurojust Határozat végrehajtásáról szóló kérdőívre
közzétett számok/
kínálta lehetőségek
a tagállamok által adott válaszok jelentik az Eurojust
az ügyek számáról
teljes mértékben
kínálta lehetőségek kihasználásával kapcsolatos
szóló értékelés/
történő kihasználásával
vonakodás okai elemzésének első lépését. A
illusztrációként
kapcsolatos vonakodás
nemzeti tagok figyelembe vették e a válaszokat, és
szolgáló konkrét
okait, és a nemzeti
megfontolják a szükséges lépések megtételét.
ügyek
tagok szükség szerint tegyenek meg minden lehetséges kezdeményezést nemzeti szinten a jogi vagy gyakorlati akadályok elhárítására.
55
Témakör
Az Eurojustnak címzett iránymutatás/feladat
A végrehajtás állapota
Elektronikus
Hatékonyan dolgozza fel
Az elektronikus ügykezelési rendszert (CMS) arra
ügykezelési rendszer
a 2005/671/IB tanácsi
fejlesztették ki, hogy valamennyi nyomozásról és
(CMS)
határozat értelmében
vádeljárásról, amelyről az Eurojustot értesítették,
kapott információkat az
információt tároljon. Az információkat – ideértve a
elektronikus ügykezelési
terrorizmussal kapcsolatos ügyekre vonatkozókat
rendszer (CMS)
is – egyenlően kezeljük. Az elítélésekre vonatkozó
fejlesztése révén.
információk vonatkozásában az ügykezelési rendszer kapacitásának bővítésére vonatkozó javaslat végrehajtása jelenleg folyamatban van. Ezen túlmenően a terrorista cselekményhez kapcsolódó ügyekre vonatkozó statisztikai információk a fő bűncselekménytípusokon keresztül követhetők (lásd 2. fejezet).
Erősítse meg a konkrét
Az Eurojust megnövelte az ügykezeléssel foglalkozó
ügyekkel kapcsolatos
elemzők elemző kapacitását az ügyelemzők mellé
adatok kezelésére és
hét új ügykezelő asszisztens felvételével. Eddig az
elemzésére vonatkozó
elemzők 14 bonyolult, koordinációt igénylő ügyben
kapacitását, és
nyújtottak támogatást, és az ügykezelési rendszerből
hangsúlyozza az
nyert statisztikai adatokon alapuló stratégiai elemzést
elektronikus ügykezelési
is készítettek. Az Eurojust hozzájárult a Szervezett
rendszer (CMS) által
Bűnözésre Vonatkozó Fenyegetés-értékeléshez
biztosított lehetőségek
(OCTA), valamint „Az Európai Uniót érintő terrorizmus
teljes kihasználásának
trendjeiről és helyzetéről szóló jelentéshez” (TE-SAT).
fontosságát abból a célból, hogy a
Az Eurojust meghatározta a nemzeti tagok közötti,
kereszthivatkozásokkal
az ügykezelési rendszer használatához kötődő
ellátott elemzések
kommunikáció biztonsági rendszerét. Az elektronikus
alapján a tagállamok
ügykezelési rendszer minden ügynél lehetővé teszi a
nyomozások
mélységi, kereszthivatkozásos analízist az ügyek között
megindításával
fennálló valamennyi kapcsolatra nézve, és áttekintést
kapcsolatos esetleges
nyújthat az ügy valamennyi szereplőjéről. Ez a
felkéréseket kapjanak.
lehetőség ugyanakkor a nemzeti hatóságoktól kapott adatok megfelelő és minél teljesebb bevitelén múlik. 2008-ban az Eurojust továbbra is rendelkezésre bocsátja mindazon erőforrásokat, amelyek az ügykezelési rendszer fejlesztéséhez szükségesek.
Együttműködés
Működjön együtt
A Kollégium kinevezett egy ad hoc OCTA-előkészítő
az Europollal – az
az Europollal, és
teamet arra, hogy összegyűjtse a nemzeti tagoknak az
információforrásként
egyesítsék a bűnügyi
OCTA 2008-as hírszerzési felmérésére adott válaszait.
szolgáló konkrét
jelenségekkel
Az Eurojust hozzájárulását az elektronikus ügykezelési
ügyek
kapcsolatos elemző
rendszer (CMS) mennyiségi elemzésére és a nemzeti
képességeiket.
szekciókkal folytatott interjúk minőségi értékelésére alapozta.
56
Témakör
Az Eurojustnak címzett iránymutatás/feladat
A végrehajtás állapota
2007. június 7-én az Eurojust hat megállapodást írt alá közreműködéséről a hat analitikus munkafájllal (AWF) kapcsolatos tevékenységben, és nemzeti tagokat, illetve ügyelemzőket nevezett ki, hogy az analitikus munkafájl munkacsoport tevékenységében közreműködjenek (lásd 4. fejezet). 2008-ban az Eurojust folytatja elemzőkapacitása bővítését annak biztosításával együtt, hogy az Eurojust és az Europol elemzőtevékenysége egymást kiegészíti, és nem megduplázza. Konkrét ügyek
Értékelje továbbra is
2007 során valamennyi regisztrált ügynél alkalmaztuk
a konkrét ügyeket,
a standard és bonyolult megkülönböztetést, és ennek
és összpontosítson a
gyakorlatát 2008-ban is folytatni fogjuk. Továbbá
bonyolult ügyekre.
más statisztikát is használunk az ügyek jellege és bonyolultsága illusztrálására (lásd 2. fejezet).
Vizsgálja meg, hogy
A nemzeti tagok között végzett felmérés azt mutatja,
szükség van-e a
hogy legtöbbjük az ügykezelési rendszerben nem
nemzeti tagoknak az
regisztrált ügyekkel is foglalkozik, és majdnem
elektronikus ügykezelési
kétharmaduk nem rendelkezik statisztikával ezekre
rendszerben (CMS)
vonatkozóan. Ugyanakkor a nemzeti tagok kétharmada
nem szereplő
szükségesnek tartana egy ilyen statisztikát, nemcsak
tevékenységeire
erről, hanem más tevékenységről is, így a találkozókról,
vonatkozó statisztikára
szemináriumokról és képzésekről. Az Eurojust folytatja
is.
a statisztikák összeállítására vonatkozó munkáját 2008-ban.
A 7. cikk szerinti
Elemezze a 7. cikk
A nemzeti tagok között végzett felmérés azt
hatáskörök
szerinti hatáskörök
mutatja, hogy nagyon kevés kérelmet nyújtottak
korlátozott
korlátozott
be a Kollégiumhoz a 7. cikk szerinti hatáskörök
használata
használatának okait,
gyakorlása érdekében, és a nemzeti tagok ritkán
és továbbra is proaktív
érezték egy ilyen kérelem szükségességét. Ennek
szemlélettel közelítse
fő okaként azt jelezték, hogy az érintett tagállamok
meg az igazságügyi
elsősorban együttműködéssel és koordinációval jutottak
együttműködést.
egyetértésre, amelyeket gyakran az Eurojust segített elő. Ezen túlmenően a nemzeti tagok nemzeti szintű státusza és hatásköre – akár a 6. cikkben foglalt hatáskörökkel együtt – megfelelő alapot biztosított a kérelmekhez és ajánlásokhoz, és ahhoz, hogy a tagállamok ezeket teljesítsék.
57
Témakör
Az Eurojustnak címzett iránymutatás/feladat
A végrehajtás állapota
Eurojust-EJN
Egyértelművé kell
A 2006. évi éves jelentésben jeleztük, hogy felmérnénk
tenni, hogy milyen
egy útmutató lehetőségét, amely meghatározná,
jellegű ügyeket kell az
hogy mely típusú ügyekkel foglalkozna az Eurojust,
Eurojustnak és az EJN-
és melyekkel az EJN. Kiértékeljük azt is, hogy az EJN
nek kezelnie.
bevonásával kapcsolatosan készíthető-e statisztika. A nemzeti tagok között végzett felmérés azt mutatja, hogy kevés nemzeti tagnak áll rendelkezésére statisztika az EJN-től az Eurojusthoz referált ügyek számáról, és fordítva. Továbbá kevés nemzeti tag rendelkezik adatokkal azon ügyekről, amelyeket az EJN kontaktpontok intéztek hazai szinten, míg a nemzeti tagoknak nagyjából csak az egyharmada vélte úgy, hogy az ilyen jellegű statisztika összegyűjtése lehetséges lenne, mivel az EJN kontaktpontok közül sokan a központi hatóságoknál tevékenykednek, ezért nem lehetséges az EJN kontaktpontként intézett ügyek szétválasztása munkájuktól. Úgy véljük, nem lehetséges szigorú követelmények vagy mechanikus képletek meghatározása, amelyek alapján a nemzeti hatóságok eldönthetnék, hogy az Eurojust vagy az EJN segítségét kérik. Ezért úgy gondoljuk, az előrelépést nem az ilyen kritériumok meghatározása jelenti, hanem az Eurojust és az EJN közötti kapcsolat jellegének egyértelmű meghatározása nemzeti szinten, hogy megfelelő iránymutatást kapjanak az érintett nemzeti hatóságok, és egyidejűleg tiszteletben tudják tartani a két formáció egymást kiegészítő tevékenységének alapelvét.
Vizsgálja meg a
Meg kell jegyezni, hogy már számos közös
nemzeti tagokkal és az
szemináriumot szervezett a két szerv. Mind az Eurojust,
EJN kontaktpontokkal
mind az EJN elkötelezett a munkakapcsolatok erősítése
közösen tartott
mellett annak érdekében, hogy tevékenységük
szemináriumok
kiegészítő jellegű, egyértelmű és bizonyos legyen. Ez a
lehetőségét, amelyek
kapcsolat a megvitatott témák egyike volt a lisszaboni
célja a gyakorló
szemináriumon is, továbbá része az Európai Bizottság
szakemberekben
közleményének, valamint az Eurojust és az EJN
tudatosítani az Eurojust
jövőjéről szóló javaslatoknak (lásd 6. fejezet).
és az EJN feladatait. Eurojust-OLAF
Kösse meg az
Az Eurojust jelenleg az OLAF-fal folytatott tárgyalások
együttműködési
lezárásán dolgozik.
megállapodást az OLAFfal.
58
Témakör
Az Eurojustnak címzett iránymutatás/feladat
A végrehajtás állapota
Közös
Kérje fel a tagállamok
A nemzeti tagok között végzett felmérés azt
nyomozócsoportok
illetékes hatóságait
mutatja, hogy közülük csak kevesen ajánlották
arra, hogy fontolják
hivatalosan az Eurojust Határozat 6. cikke szerint
meg közös
a közös nyomozócsoportok felállítását. Körülbelül a
nyomozócsoportok
nemzeti tagok fele tett ilyen javaslatot informálisan,
felállítását.
vagy fontolta már meg a javaslattételt. A közös nyomozócsoportok fel nem állításának, vagy az arra tett javaslat hiányának elsődleges oka az, hogy a közös nyomozócsoportokat eddig nem érezték szükségesnek, miután a konkrét ügyekben az együttműködés más formáit a tagállamok kellőképp hatékonynak tartották. Néhány nemzeti tag jelezte, hogy a tanácsi határozat nemzeti végrehajtása hiányzik.
Európai
Tájékoztasson a
Kilenc tagállam jelentett határidő túllépést. A
elfogatóparancs
határidők túllépéséről
tagállamok határidők be nem tartásáról szóló
és a kapott, valamint
információ nyújtása iránti vonakodása miatt az
elemzett adatokról.
Eurojust nem látott hozzáadott értéket egy elemzés elkészítésében (lásd 2. fejezet).
Kapcsolatok
Továbbra is alakítson ki
Az Eurojust és a Horvát Köztársaság közötti
harmadik államokkal
kapcsolatokat harmadik
együttműködési megállapodás aláírására 2007.
országokkal a prioritások
november 9-én került sor. Az Orosz Föderációval
2007-re meghatározott
és Svájccal tovább folytatódnak a tárgyalások.
listájának megfelelően.
Az Ukrajnával folytatott tárgyalásokat egyelőre el kellett halasztani, mivel még nem született meg az adatvédelemre vonatkozó ukrán jogi szabályozás. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Moldova fejezte ki igényét tárgyalások megkezdésére. Ezek a harmadik államok szerepelnek a 2008-as tárgyalások prioritási listáján.
59
60
6 STRATÉGIAI CÉLOK ÉS A JÖVŐ
A 2007-re kitűzött célok és teljesítésük
Ebben a fejezetben vázoljuk fel azokat a célokat, amelyek elérésére az Eurojust a Kollégium jóváhagyásával a 2007. és 2008. év folyamán törekedett és törekedni fog. Az előző évek jelentéseihez hasonlóan a 2007. évre kitűzött célokhoz fűzött értékelésekkel adunk számot teljesítményünkről.
Amint az alább is kiderül, a célok egy része több évre szól, és az Eurojust 2008–2009-es évekre kitűzött stratégiai céljainak is részét képezi.
1. A terrorizmussal kapcsolatos kérdéskörben
Az Eurojust rendszeresen találkozik a terrorista
2008 végéig biztosítani kell, hogy:
ügyekre kijelölt nemzeti levelezőkkel. 2007
• Az Eurojust hatékonyan tudja kezelni a
júniusában stratégiai értekezlet szervezésére
terrorizmussal kapcsolatos konkrét ügyeket,
került sor ezekkel a nemzeti levelezőkkel,
és kiépüljenek a megfelelő struktúrák
ismertetve a „terrorizmussal kapcsolatos
annak érdekében, hogy az illetékes nemzeti
információcsere projektet”, és bemutatva a tanácsi
hatóságok a vonatkozó tanácsi határozat
határozattal összhangban lévő, terrorizmussal
alapján minden, terrorizmussal kapcsolatos
kapcsolatos ügyekben folytatott információcsere
információt továbbítsanak az Eurojustnak.
megkönnyítésére alkalmas sablont.
• Az Eurojust képes legyen a terrorizmussal
Az elítélésekkel kapcsolatos információkra
kapcsolatos információk feldolgozására és
tekintettel jelenleg is végrehajtás alatt áll egy
kezelésére.
javaslat, amely az elektronikus ügykezelési rendszer (CMS) kapacitásának bővítését célozza. Felállítottuk a terrorizmussal kapcsolatos jogi adatbázist, amely naprakész áttekintést nyújt a rendelkezésre álló, terrorizmussal kapcsolatos nemzeti, európai és nemzetközi jogi dokumentumokról.
• Az Eurojust hozzá tudjon járulni a terrorizmus elleni politikák kidolgozásához.
Az Eurojust számos konferencián vett részt, felkínálva a továbbképzés lehetőségét a bíráknak és az ügyészeknek a terrorizmussal kapcsolatos témakörökben. Ezen túlmenően az Eurojust építi és fejleszti együttműködését a nem EU-tagállamokkal a terrorizmussal kapcsolatos témákban. Jó kapcsolatot építettünk ki az EU terrorizmus-ellenes koordinátorával is. Ezen túlmenően a Kollégium hivatalosan felállította az Eurojust Biztonsági Bizottságát is, a Biztonsági Szabályzattal összhangban, amely lefekteti az érzékeny adatok feldolgozásának szabályait (lásd 3. fejezet).
61
2. Növelni kell a tagállamok által az Eurojusthoz
Véleményünk szerint az Eurojust iránti közfigyelem
beterjesztett, magas színvonalú ügyek számát.
növelése ebben a tekintetben az első szükséges lépés. A nemzeti tagok, a helyettesek és az asszisztensek az adminisztráció tagjaival együtt számos nemzeti és nemzetközi szemináriumon, találkozón és konferencián vettek részt. Ennek eredményeként az Eurojusthoz beterjesztett ügyek száma növekedett. Továbbá az Eurojust körbeküldött egy kérdőívet az Eurojust Határozat végrehajtásáról, amely lehetővé tette a szervezet és a tagállamok számára, hogy azonosítsák a magas színvonalú ügyek száma emelkedésének akadályait (lásd 5. fejezet). Az Eurojust folytatni fogja az ezirányú munkát 2008-ban is.
3. Valamennyi tagállamot meg kell győzni arról,
A miniszterek, legfőbb ügyészek és a tagállamok
hogy nemzeti tagja részére megfelelő támogatást
nemzeti hatóságainak képviselői Eurojustnál
kell nyújtania ahhoz, hogy a nemzeti tag el tudja
tett látogatásai, valamint a nemzeti tagok és a
látni a konkrét ügyekkel és más tevékenységével
hazai hatóságaik közötti rendszeres kapcsolat
kapcsolatos feladatait.
egyaránt hozzájárult az Eurojust iránti figyelem fokozott felkeltéséhez 2007 során. Továbbra is célunk a tagállamok és az Eurojust közötti bizalom folyamatos építése, és a tagállamokat arra bátorítjuk, hogy a nemzeti tagok tevékenységének megfelelő ellátásához a szükséges emberi erőforrásokat biztosítsák a nemzeti szekciók számára, építsék ki a nemzeti tagok hatékony munkájához szükséges hazai alapokat és struktúrákat. A nemzeti tagok között végzett felmérés eredménye az egyes nemzeti szekciók további támogatásának szükségességéről 2008 során születhet meg. Ennek alapján, valamint a lisszaboni szemináriumot követő reformfolyamat fényében fogja meghatározni az Eurojust, hogy további lépések megtételére szükség van-e.
4. Még több nem EU-tagállammal szükséges
A 2007-es naptári évben aláírtuk a megállapodást
hivatalos együttműködési megállapodást kötni.
Horvátországgal, más országokkal pedig megkezdtük a hivatalos tárgyalásokat (lásd 4. fejezet).
5. A konkrét ügyek kezeléséhez és a
2007-ben az Eurojust sikeresen befejezte kísérleti
kommunikációhoz hozzunk létre stabil és
projektjét, az Eurojust és a Szlovák Köztársaság
biztonságos infokommunikációs háttértámogatást
közti biztonságos kommunikációs kapcsolat
az alábbi megoldások segítségével:
kiépítését. 2008 során várhatóan az Eurojust és
• Biztonságos adatátviteli kapcsolat létrehozása
valamennyi tagállam kijelölt nemzeti hatóságai
valamennyi tagállam nemzeti hatóságával; és
közötti biztonságos kapcsolat létrejön.
• Biztonságos mobil kommunikációs eszköz kifejlesztése.
A közbeszerzési és értékelési folyamatot követően az Eurojust úgy döntött, hogy 2008 során titkosított mobiltelefonok kísérleti projektjét indítja el. Amennyiben sikeresnek bizonyul, a projektet kiterjesztjük valamennyi jelentős beosztású alkalmazottra 2008 és 2009 folyamán. A 2008-ban befejeződő EPOC-III projekt célja többek között az, hogy kifejlesszen egy mechanizmust, amely lehetővé teszi a kijelölt nemzeti hatóságoknak az elektronikus ügykezelési rendszerbe (CMS) történő bekapcsolódását és strukturált információcserét hoz létre.
62
Az Eurojust célkitűzései a 2008. és 2009. évre
2007 májusában az Eurojust áttekintette a 2007–2008-as évre felvázolt stratégiai célokat annak érdekében, hogy a következő kétéves periódus stratégiai céljait meghatározza és kiigazítsa.
A Kollégium 2008–2009-re az alábbi stratégiai célkitűzéseket határozta meg:
1. A terrorizmussal kapcsolatos kérdéskörben 2008 végéig biztosítani kell, hogy: • Az Eurojust hatékonyan tudja kezelni a terrorizmussal kapcsolatos konkrét ügyeket, kiépüljenek a megfelelő struktúrák annak érdekében, hogy az illetékes nemzeti hatóságok a vonatkozó tanácsi határozat alapján minden, terrorizmussal kapcsolatos információt továbbítsanak az Eurojustnak. • Az Eurojust képes legyen a terrorizmussal kapcsolatos információk feldolgozására és kezelésére. • Az Eurojust hozzá tudjon járulni a terrorizmus elleni politikák kidolgozásához.
2. A konkrét ügyekkel kapcsolatos tevékenységet hatékonyabbá kell tenni az alábbi megoldások segítségével: • szabványosított eljárások kidolgozása a konkrét ügyekkel kapcsolatosan • a konkrét ügyek értékelési rendszerének kifejlesztése • biztonságos mobil kommunikációs eszköz kifejlesztése • a konkrét ügyek kezeléséhez stabil és biztonságos infokommunikációs háttértámogatás létrehozása • biztonságos adatátviteli kapcsolat létrehozása valamennyi tagállam nemzeti hatóságával
3. Növelni kell a tagállamok által az Eurojusthoz beterjesztett, bonyolult ügyek számát.
4. Valamennyi tagállamot meg kell győzni arról, hogy nemzeti tagja részére megfelelő támogatást kell nyújtania ahhoz, hogy a nemzeti tag el tudja látni a konkrét ügyekkel és más tevékenységével kapcsolatos feladatait.
5. Az Eurojust és az EJN, Europol és OLAF közötti kapcsolatok erősítését és fejlesztését folytatni kell.
6. Legalább három hivatalos együttműködési megállapodást szükséges kötni nem EU-tagállamokkal és nemzetközi szervezetekkel, továbbá erősíteni kell az együttműködést a tagállamok és nem EU-tagállamok között.
63
Lisszaboni szeminárium: „Eurojust – Navigálás előre”
Az Eurojust 2007. október 29–30-án Lisszabonban szemináriumot rendezett „Eurojust – Navigálás előre” címmel. A rendezvény célja az volt, hogy a résztvevők megvizsgálják az Eurojust jelenlegi helyzetét és felvázolják a további előrehaladás módozatait az Eurojust és az EJN jövőjéről kiadott bizottsági közlemény, valamint az Eurojust Határozat végrehajtásáról szóló Eurojust kérdőívre adott válaszok fényében.
A szeminárium résztvevői az Eurojusttól és azon kívülről érkeztek, így EJN kontaktpontok, az Eurojusthoz kinevezett összekötő ügyészek, igazságügyi minisztériumi küldöttek, tagállamokbeli gyakorló szakemberek, az Európai Parlament, a Bizottság (ideértve az OLAF-ot is), a Tanács Főtitkársága és az Europol képviselői is részt vettek a szemináriumon.
A lisszaboni szeminárium ismételten megerősítette, hogy elérkezett az idő ahhoz, hogy az igazságügyi hatóságok határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelmének támogatása és az operatív koordináció új fázisába lépjünk. A szeminárium végeredményét a róla készült általános jelentés (a Tanács 15542/07 dokumentuma) tartalmazza.
Az alapvető problémát az jelenti, hogy az Eurojust Határozatot nem hajtották végre teljes körűen a nemzeti jogalkotásokban.
Ahhoz, hogy az Eurojust teljes potenciálját ki tudja használni, a szeminárium három célt tűzött ki, amelyeket elsődleges prioritásokként határozott meg: A. A nemzeti tagok és a Kollégium hatáskörének megerősítése és növelése B. Az információcsere javítása és kiterjesztése C. Az Eurojust és az EJN közötti kapcsolat tisztázása
Az elmúlt élvekben összegyűjtött gyakorlati tapasztalatok alapján a megbeszélések rámutattak arra, hogy szükséges biztosítani az Eurojust Határozatban kijelölt hatáskörök leghatékonyabb használatát, valamint a nemzeti tagok és a Kollégium jogköreinek megerősítését. Hangsúlyozták továbbá a nemzeti szekciók állandó képviselete és elérhetősége fontosságát, amely nélkülözhetetlen az Eurojust hatékony és folyamatos működéséhez.
A tagállamok által a nemzeti tagoknak biztosított igazságügyi hatáskörök témakörében egyhangú egyetértés volt abban, hogy az Eurojust Határozat 9. cikk (3) bekezdéséből fakadó hatáskörök eltérései nem tarthatók fenn, és meg kell határozni az egyenlő hatáskörök közös minimumát. A Határozat 6. és 7. cikkéből fakadó további hatáskörök szintén napirenden szerepeltek. Ebben a kontextusban a szeminárium résztvevői elsődlegesen a nemzeti tagok 6. cikkben foglaltakon túli jogosítványairól a jogsegélykérelmek továbbításában és monitoringjában, valamint a sürgős ügyekben esetlegesen megtehető kivételes intézkedésekről folytattak megbeszélést. Ezek közé a kivételes kompetenciák közé tartozhatna az ellenőrzött szállítások elrendelése is.
64
Ezen túlmenően megvitatták a Kollégium további lehetséges hatásköreit is, ezen belül a résztvevők a kérelmek kötelező erejét állították fókuszba, különösen a joghatósági összeütközések, a Kollégium közös nyomozócsoportokat létrehozó és az Europolnál analitikus munkafájlokat (AWF) megnyitó döntési jogosultsága körében.
Ugyanilyen hangsúlyt kapott a tagállamokkal való információcsere javításának szükségessége. Ebben a körben fontos tényező a nemzeti tagoknak a nemzeti bűnügyi adatbázisokhoz való közvetlen hozzáférése, és az ilyen információnak közvetlenül az Eurojuston keresztül történő cseréje, a nemzeti hatóságok közreműködése nélkül. Az értekezlet során az adatok rendszeres és strukturált továbbításának és a biztonságos információs rendszer létrehozásának szükségességét hangsúlyozták.
Széleskörű egyetértés született az Eurojust és az EJN közötti kapcsolat tisztázásának szükségességéről annak érdekében, hogy a két mechanizmus tevékenysége hatékony és egymást kiegészítő lehessen. Erős támogatásra talált az a javaslat, amely szerint a tagállamok számára elő kell írni az Eurojust nemzeti levelezők kötelező kinevezését. Több résztvevő kifejezte az Eurojust nemzeti levelezőnek és az EJN kontaktpontnak ugyanazon személy kinevezésével kapcsolatos pozitív tapasztalatait.
Az EJN nemzeti koordinátor kinevezésének lehetősége is szóba került. Ebben a körben felmerült az az ötlet, hogy egy nemzeti platformot hozzanak létre, amely az Eurojust levelezőkből és az EJN kontaktpontokból állhatna, ideértve az EJN nemzeti koordinátort is. Egy ilyen nemzeti szintű platform elősegítené az Eurojust és az EJN közötti kapcsolatot, valamint megfelelő iránymutatást tudna nyújtani a nemzeti hatóságoknak.
65
Az Eurojust nemzeti tagjai a nemzetközi sajtó előtt.
66
7 A Z E U R O J U S T K Ü L D E T É S E , F E L A D A T A I ÉS STRUKTÚRÁJA
Küldetés és feladatok
Az Eurojust abból a célból létrehozott igazságügyi együttműködési szerv, hogy segítse a biztonság magas szintjének megvalósítását a szabadság, biztonság és jog térségén belül. A tamperei Európai Tanács (1999. október 15–16.) határozata eredményeként jött létre annak érdekében, hogy a több tagállamot érintő, súlyos bűncselekmények elleni küzdelmet elősegítse azáltal, hogy megkönnyíti a tagállamokban a nyomozások és a büntetőeljárások optimális összehangolását az alapvető jogok és szabadságok teljes tiszteletben tartása mellett.
2000. december 14-én az Európai Unió Tanácsa hivatalosan is létrehozta az igazságügyi együttműködés ideiglenes egységét, a „Pro-Eurojustot”. Ügyészek valamennyi tagállamból különböző koncepciókat vázoltak és teszteltek, hogy a súlyos bűncselekmények elleni küzdelmet elősegítsék az EU-n belüli nyomozások és a büntetőeljárások koordinálásának megkönnyítésével.
A Pro-Eurojust 2001. március 1-jén kezdte meg működését. Az Eurojustot a 2002. február 28-i Határozat állította fel jogi személyiséggel rendelkező EU szervként (lásd A Tanács 2002. február 22-i határozata (2002/187/IB) a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról). Az Eurojust az első állandó szervezet, amelyet az európai jogi térségben az igazságügyi együttműködésre hoztak létre, s amelyet az EU általános költségvetéséből finanszíroznak.
Az Eurojust adatvédelmét egy független, adatvédelmi közös felügyelő testület (JSB) felügyeli, hogy a személyes adatok kezelése az Eurojust Határozattal összhangban történjen. Elbírálja továbbá a személyek által a személyes adatokhoz való hozzáférés céljából benyújtott fellebbezéseket.
Az Eurojust ösztönzi és előmozdítja a tagállamokban a nyomozások és a büntetőeljárások összehangolását a tagállamok illetékes hatóságai között, és fejleszti a tagállamok illetékes hatóságai közötti együttműködést, különösen a nemzetközi jogsegély és a kiadatási kérelmek teljesítésének előmozdítása által. Az Eurojust más módon is támogatja a tagállamok illetékes hatóságait a határokon átnyúló bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások és büntetőeljárások hatékonyabbá tétele céljából.
Tagállami kérésre az Eurojust az adott tagállamot és egy nem EU-tagállamot érintő nyomozást vagy ügyészi eljárást is segíthet, amennyiben a nem EU-tagállammal hatályos együttműködési egyezménye van, vagy alapvető érdek fűződik az ilyen segítségnyújtáshoz.
Az Eurojust hatásköre ugyanazokra a bűncselekménytípusokra terjed ki, amelyekre az Europolé, így a terrorizmusra, a kábítószerkereskedelemre, az emberkereskedelemre, a pénzhamisításra,
67
a pénzmosásra, a számítógépes bűncselekményekre, a tulajdon vagy köztulajdon elleni bűncselekményekre, ideértve a csalást és a korrupciót is, az Európai Közösség pénzügyi érdekeit érintő bűncselekményekre, a környezetvédelmi bűncselekményekre és a bűnszervezetben való részvételre. Tagállami kérésre az Eurojust más típusú bűncselekményekben is segítheti a nyomozást és az ügyészi eljárást.
Az Eurojust az alábbiakat kérheti az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaitól: • konkrét cselekmények tekintetében a nyomozás vagy büntetőeljárás elrendelését; • az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai közötti koordinációt; • annak elfogadását, hogy egyikük kedvezőbb helyzetben lehet az adott cselekményekkel kapcsolatban a büntetőeljárás megindítása terén; • közös nyomozócsoport létrehozását; vagy • az Eurojust feladatainak ellátásához szükséges információ rendelkezésére bocsátását. Ezen túlmenően az Eurojust: • biztosítja, hogy az érintett tagállamok illetékes hatóságai tájékoztassák egymást a tudomásukra jutott nyomozásokról és büntetőeljárásokról; • a tagállamok illetékes hatóságainak segítséget nyújt a nyomozás és büntetőeljárás lehető legmegfelelőbb összehangolásához; • elősegíti az illetékes nemzeti hatóságok együttműködésének javítását, különösen az Europol elemzései alapján; • együttműködik és konzultál az Európai Igazságügyi Hálózattal (EJN), igénybe veszi a Hálózat dokumentációs adatbázisát, és hozzájárul annak javításához; • céljaival összhangban, az illetékes hatóságok közötti együttműködés és koordináció javítása érdekében jogsegélykérelmeket továbbíthat, amennyiben: (i) azokat egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága terjeszti elő, (ii) az adott hatóság konkrét ügyben folytatott nyomozását vagy büntetőeljárását érintik, (iii) az összehangolt fellépés céljából beavatkozásra van szükség; • segítheti az Europolt, többek között az Europol elemzéseire támaszkodó vélemények kifejtésével; és • logisztikai támogatást nyújthat, például fordítást, tolmácsolást és koordinációs értekezletek szervezését. Feladatai teljesítése érdekében az Eurojust szoros kapcsolatot tart fenn az EJN-nel, az Europollal, az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), és az összekötő magisztrátusokkal. A Tanács által jóváhagyott együttműködési egyezményeket köthet nem EU-tagállamokkal és nemzetközi szervezetekkel vagy szervekkel az információcsere érdekében, vagy összekötő tisztviselők vagy összekötő bírák és ügyészek kiküldéséről.
68
Struktúra
AZ EUROJUST SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE KOLLÉGIUM
BG
BE
LT
LU
CZ
HU
DK
MT
DE
NL
EE
AT
EL
PL
ES
PT
FR
RO
IE
SL
IT
SK
CY
FI
LV
SE
UK
ADMINISZTRÁCIÓ
A Kollégium elnöke
Adminisztratív igazgató A Kollégium titkársága
Költségvetés és pénzügyek
Humán erőforrás
Adatvédelmi tisztviselő
Informatika
Jogi szolgálat
SFMGSE
EJN Titkárság
Az Eurojust 27 nemzeti tagból áll. Minden egyes tagállam egy nemzeti tagot delegál, aki lehet bíró, ügyész vagy ezeknek megfelelő hatáskörrel rendelkező rendőrtiszt, a tagállam jogrendszerétől függően.
Valamennyi nemzeti tag státuszát a kinevező tagállam nemzeti jogalkotása szabályozza, amely hivatali idejüket, a nemzeti tagokra ruházott hatáskörök természetét és terjedelmét is meghatározza.
Számos tagállam helyetteseket és asszisztenseket is kinevezett a nemzeti tag munkájának segítésére és helyettesítésére. Egyes nemzeti tagokat a konkrét büntetőügyek intézésében nemzeti hatóságuk által Hágába kiküldött nemzeti szakértő támogat, aki segítheti a nemzeti tag munkáját. A kiküldött nemzeti szakértők EU alkalmazottak, és mint ilyenek az Eurojust adminisztrációjához tartoznak, noha szorosan együttműködnek a nemzeti tagokkal.
A nemzeti tagok alkotják az Eurojust Kollégiumát, amely az Eurojust szervezetéért és tevékenységéért felelős. Az Eurojust feladatait egy vagy több nemzeti tagon keresztül, vagy Kollégiumként látja el.
A Kollégium munkáját az adminisztratív személyzet segíti. Az adminisztratív igazgató felelős az Eurojust napi szintű adminisztrációjáért, valamint a személyzeti irányításért.
69
EURÓPAI IGAZSÁGÜGYI HÁLÓZAT (EJN) ÉS ÖSSZEKÖTŐ MAGISZTRÁTUSOK
TERRORIZMUS
ELNÖKSÉG
KONKRÉT ÜGYEK ÉS TELJESÍTMÉNY MENEDZSMENT
ADMINISZTRÁCIÓ
KÜLKAPCSOLATOK
EUROPOL
PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI BŰNCSELEKMÉNYEK
COLLEGE TEAMS
OLAF
ADATVÉDELEM ÉS E-POC
EAW* ÉS EEW**
BRÜSSZEL
ILLEGÁLIS KERESKEDELEM ÉS HASONLÓ BŰNCSELEKMÉNYEK * EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS ** EURÓPAI BIZONYÍTÉKPARANCS
Az Eurojust tizenhárom teamből és két tanácsadó egységből (a cyber-bűnözés, illetve a futballhuliganizmus témakörében) álló rendszert épített ki, amely egyrészt elősegíti, hogy a nemzeti tagok a legjobban kihasználhassák idejüket, képességeiket és erőforrásaikat a gyors döntéshozatal érdekében, másrészt pedig rugalmasan alkalmazkodik a szervezet változó méretéhez és felépítéséhez. Ez a struktúra lehetővé teszi a Kollégium tagjainak, hogy kis csoportokban dolgozhassanak együtt speciális témakörökkel és problémákkal kapcsolatosan.
A teamek specializált munkacsoportok, amelyek a Kollégium tagjainak széleskörű tapasztalatából és szakértelméből merítenek a különféle politikák és a gyakorlati kérdések megoldásának kidolgozásában a döntéselőkészítési fázisban. A teamek beszámolnak, és javaslatokat tesznek a Kollégiumnak, amely a végső döntéshozó szerv.
A teamek nemzeti tagokból, asszisztensekből és kiküldött nemzeti szakértőkből állnak, továbbá adminisztratív személyzet segíti őket.
Az Eurojust dokumentumokhoz való hozzáférés
Az Eurojust dokumentumokhoz való hozzáférést biztosító szabályokról szóló Eurojust határozat 2. cikke szerint – amelyet a Kollégium 2004. július 13-án fogadott el – „az Európai Unió bármely állampolgára, valamint bármely természetes személy vagy egy tagállamban székelő vagy nyilvántartásba vett jogi személy jogosult az Eurojust dokumentumaihoz való hozzáférésre”.
Ezen határozat 15. cikkével összhangban arról tudunk tájékoztatást nyújtani, hogy 2007 során négy megkeresés érkezett az Eurojusthoz dokumentumokhoz való hozzáférés érdekében. Csak egyetlen esetben kellett visszautasítanunk a kért dokumentum kiadását, mert „nyilvánosságra hozatala a közérdek védelmét sértette volna, mivel […] az Eurojust által elősegített nemzeti nyomozásra vagy ügyészi eljárásra vonatkozik”. Az általános szabály alóli ezen kivételt az Eurojust dokumentumokhoz való hozzáférést biztosító szabályokról szóló Eurojust határozat 4. cikke (1) bekezdésének (a) pontja, 6. része írja elő.
70
Rövid tájékoztatás Frattini alelnökkel az Eurojustnak az Európai Bizottságnál tartott sajtókonferenciája előtt 2007. április 17-én.
A kínai ügyészek tanulmányi célú látogatása.
Az Eurojust kontaktpontjainak és összekötő magisztrátusainak értekezlete.
71
8 FÜGGELÉK
„Az Eurojust az egyes tagállamok által jogrendszerüknek megfelelően kinevezett egy-egy nemzeti tagból áll, akik bírák, ügyészek vagy velük azonos jogosultságokkal rendelkező rendőrtisztek.”
Az alábbi beosztások az Eurojust Határozat 2. cikk (1) bekezdésének megfelelően felsorolt funkciókra utalnak. A nemzeti tagokról, helyetteseikről és asszisztenseikről további információk találhatók honlapunkon: www.eurojust.europa.eu
Nemzeti szekciók Belgium Michèle Coninsx a Kollégium alelnöke és Belgium nemzeti tagja, ügyész. 2001 márciusában csatlakozott a Pro-Eurojusthoz.
Bulgária Mariana Ilieva Lilova Bulgária nemzeti tagja, ügyész. 2007 márciusában csatlakozott az Eurojusthoz.
Cseh Köztársaság Pavel Zeman a Cseh Köztársaság nemzeti tagja, ügyész. 2004 májusa óta Eurojust nemzeti tag.
Jaroslava Novotná a Cseh Köztársaság helyettes nemzeti tagja, ügyész. Az Eurojusthoz 2007 márciusában csatlakozott.
72
2007-ben távoztak az Eurojusttól Petr Klement 2007. március 1-jétől augusztus 31-ig volt a Cseh Köztársaság kiküldött nemzeti szakértője, ügyészként.
Danuta Kone Krol 2007. szeptember 1-jétől december 31-ig volt a Cseh Köztársaság kiküldött nemzeti szakértője, ügyészként.
Dánia Lennart Hem Lindblom Dánia nemzeti tagja, ügyész. 2006 szeptemberében csatlakozott az Eurojusthoz.
Németország Michael Grotz Németország nemzeti tagja, ügyész. 2007 októberétől nevezték ki az Eurojusthoz.
Benedikt Welfens Németország helyettes nemzeti tagja, ügyész. 2006 októberében került az Eurojusthoz.
Susanne Stotz Németország nemzeti tagjának asszisztense 2005. január óta, bíróként.
73
2007-ben távoztak az Eurojusttól Hermann von Langsdorff 2007 decemberéig volt Németország nemzeti tagja, ügyészként. 2001 márciusában csatlakozott a Pro-Eurojusthoz.
Jürgen Kapplinghaus 2007 szeptemberéig volt Németország kiküldött nemzeti szakértője, ügyészként. 2001 márciusában került a Pro-Eurojusthoz.
Észtország Raivo Sepp a Kollégium alelnöke és Észtország nemzeti tagja, ügyész. 2004 májusától nevezték ki az Eurojusthoz.
Írország Jarlath Spellman Írország nemzeti tagja, ügyész. 2005 júniusában került az Eurojusthoz.
Görögország Lampros Patsavellas Görögország nemzeti tagja, ügyész. 2005 júniusában csatlakozott az Eurojusthoz.
Spanyolország Juan Antonio García Jabaloy Spanyolország nemzeti tagja, ügyész. 2006 októberétől tevékenykedik az Eurojustnál.
74
María Teresa Gálvez Díez Spanyolország kiküldött nemzeti szakértője, ügyész. 2003 novemberében delegálták az Eurojusthoz.
Franciaország François Falletti Franciaország nemzeti tagja, ügyész. 2004 szeptemberében csatlakozott az Eurojusthoz.
Marie-José Aube-Lotte Franciaország helyettes nemzeti tagja, ügyész. 2006 szeptembere óta tevékenykedik az Eurojustnál.
Alain
Grellet
Franciaország
helyettes
nemzeti
tagja,
ügyész.
2007
szeptemberében került az Eurojusthoz.
Anne Delahaie Franciaország nemzeti tagjának asszisztense, jogász. 2001 júniusában csatlakozott az Eurojusthoz.
Marie-Pierre Falletti Franciaország nemzeti tagjának asszisztense, jogász. 2004 szeptembere óta tevékenykedik az Eurojustnál.
2007-ben távozott az Eurojusttól Jean-François Bohnert Franciaország helyettes nemzeti tagja volt, 2003 márciusától 2007 augusztusáig tevékenykedett az Eurojustnál, ügyészként.
75
Olaszország Cesare Martellino Olaszország nemzeti tagja, ügyész. 2002 júniusában csatlakozott az Eurojusthoz.
Carmen Manfredda Olaszország helyettes nemzeti tagja, ügyész. 2004 áprilisában került az Eurojusthoz.
Filippo Spiezia Olaszország
helyettes
nemzeti
tagja,
ügyész.
2007
decemberétől tevékenykedik az Eurojustnál.
Cristiano Ripoli Olaszország kiküldött nemzeti szakértője 2007 novembere óta, rendőrtisztként.
Ciprus Katerina Loizou Ciprus nemzeti tagja, ügyész. 2004 szeptemberétől nevezték ki az Eurojusthoz.
Lettország Gunãrs Bundzis Lettország nemzeti tagja, ügyész. 2004 áprilisában került az Eurojusthoz.
76
Dagmara Fokina Lettország nemzeti tagjának asszisztense, ügyész. 2004 áprilisában csatlakozott az Eurojusthoz.
Litvánia Tomas Krusna Litvánia nemzeti tagja, ügyész. 2006 júliusától nevezték ki az Eurojusthoz.
Luxemburg Carlos Zeyen Luxemburg nemzeti tagja, ügyész. 2006 szeptemberében került az Eurojusthoz.
2007-ben távozott az Eurojusttól Georges Heisbourg Luxemburg
nemzeti
tagja
volt
2007
áprilisáig,
ügyészként. 2001 márciusában került a Pro-Eurojusthoz.
Magyarország Lévai Ilona Magyarország
nemzeti
tagja,
ügyész.
2004
májusában
csatlakozott az Eurojusthoz.
Málta Donatella Frendo Dimech Málta nemzeti tagja, ügyész. 2004 júniusa óta tevékenykedik az Eurojustnál.
77
Hollandia Arend Vast Hollandia nemzeti tagja, ügyész. 2007 júniusában nevezték ki az Eurojusthoz.
Jolien Kuitert Hollandia helyettes nemzeti tagja, ügyész. 2002 júniusában csatlakozott az Eurojusthoz.
2007-ben távozott az Eurojusttól Roelof-Jan Manschot a Kollégium alelnöke és Hollandia nemzeti tagja volt 2007 szeptemberéig, ügyészként. 2001 júniusában csatlakozott a ProEurojusthoz.
Ausztria Ursula Koller Ausztria nemzeti tagja, bíró. 2005 decemberében csatlakozott az Eurojusthoz.
2007-ben távozott az Eurojusttól Ulrike Haberl-Schwarz a Kollégium alelnöke és Ausztria nemzeti tagja volt, bíróként. 2003 januárjától 2007 februárjáig tevékenykedett az Eurojustnál.
Lengyelország Mariusz Skowroński Lengyelország nemzeti tagja, ügyész. 2005 decembere óta tevékenykedik az Eurojustnál.
78
Portugália José Luís Lopes da Mota a Kollégium elnöke és Portugália nemzeti tagja, ügyész. 2001 márciusában csatlakozott a Pro-Eurojusthoz.
António Luís Santos Alves Portugália helyettes nemzeti tagja, ügyész. 2004 áprilisa óta tevékenykedik az Eurojustnál.
José Eduardo Moreira Alves de Oliveira Guerra Portugália kiküldött nemzeti szakértője, ügyész. 2007 októberében delegálták az Eurojusthoz.
Románia Elena Dinu Románia nemzeti tagja, ügyész. 2007 januárjától nevezték ki az Eurojusthoz.
Szlovénia Malči Gabrijelčič Szlovénia nemzeti tagja, ügyész. 2005 júliusa óta tevékenykedik az Eurojustnál.
Szlovák Köztársaság Ladislav Hamran a Szlovák Köztársaság nemzeti tagja, ügyész. 2007 szeptemberében csatlakozott az Eurojusthoz.
79
2007-ben távozott az Eurojusttól Peter Paluda a Szlovák Köztársaság nemzeti tagja volt 2004 májusától 2007 júliusáig, bíróként.
Finnország Maarit Loimukoski Finnország nemzeti tagja, ügyész. 2004 augusztusától nevezték ki az Eurojusthoz.
Taina
Neira
Finnország
helyettes
nemzeti
tagja,
rendőrtiszt.
2007
decemberében csatlakozott az Eurojusthoz.
2007-ben távoztak az Eurojusttól Jaakko
Christensen
Finnország
helyettes
nemzeti
tagja
volt
2007
márciusától 2007 decemberéig, rendőrtisztként.
Sanna Palo Finnország helyettes nemzeti tagja volt 2005 januárjától 2007 februárjáig, rendőrtisztként.
Svédország Ola Laurell Svédország nemzeti tagja, ügyész. 2007 szeptemberében csatlakozott az Eurojusthoz.
80
Annette von Sydow Svédország helyettes nemzeti tagja, ügyész. 2005 szeptemberétől nevezték ki az Eurojusthoz.
2007-ben távoztak az Eurojusttól Solveig Wollstad Svédország nemzeti tagja volt 2003 januárjától 2007 augusztusáig, ügyészként.
Joakim Zander Svédország
kiküldött
nemzeti
szakértője
volt
2006
szeptemberétől 2007 szeptemberéig, ügyészként.
Egyesült Királyság Aled Williams az Egyesült Királyság helyettes nemzeti tagja, ügyész. 2006 júliusa óta tevékenykedik az Eurojustnál.
Phil Hicks az Egyesült Királyság nemzeti tagjának asszisztense, ügyész. 2007 októberétől nevezték ki az Eurojusthoz.
Lynne Barrie az Egyesült Királyság nemzeti tagjának asszisztense, ügyész. 2007 októberétől nevezték ki az Eurojusthoz.
81
2007-ben távoztak az Eurojusttól Michael Kennedy a Kollégium elnöke és az Egyesült Királyság nemzeti tagja volt 2007 novemberéig, ügyészként. 2001 márciusában csatlakozott a ProEurojusthoz.
Emma Forbes az Egyesült Királyság nemzeti tagjának asszisztense volt 2007 szeptemberéig, ügyészként. 2006 júliusában került az Eurojusthoz.
Adminisztratív igazgató Ernst Merz az adminisztratív igazgató, bíró. 2002 májusa óta dolgozik az Eurojustnál.
Harmadik államok az Eurojustnál Összekötő ügyészek Norvégia Kim Sundet Norvégia összekötő ügyésze az Eurojustnál 2007 januárja óta.
Amerikai Egyesült Államok Mary Lee Warren az Egyesült Államok összekötő ügyésze 2007 augusztusa óta.
2007-ben távozott az Eurojusttól Mary Ruppert az Egyesült Államok összekötő ügyésze volt 2007 januárjától augusztusáig.
82
Dr. Kovács Tamás magyar legfőbb ügyész látogatása.
Hirsch Ballin holland igazságügy-miniszter látogatása.
Heinz Georg Bamberger rajna-pfalzi igazságügy-miniszter látogatása.
Michèle Coninsx alelnök, José Luís Lopes da Mota elnök, Raivo Sepp alelnök.
Minden jog fenntartva. Az Eurojust engedélye nélkül a kiadvány egyetlen része sem reprodukálható és használható fel semmilyen formában, sem grafikus, sem elektronikus, sem mechanikus módon, beleértve a fénymásolást, a hangfelvételt, a szalagra, vagy adattároló és kereső rendszerekre történő rögzítést.
Photos: Joannes Thuy, Eurojust
© Eurojust 2008
84
