E-számvitel. Tartalom. Tisztelt Előfizetőnk! 2016.december VIII. évfolyam 12. szám. A beszámolók közzétételének új rendszeréről. Olvasóink kérdezték

E-számvitel e l e k t r o n i k u s

2016.december

Szakmai folyóirat

VIII. évfolyam 12. szám

Tartalom Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! Válaszaival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: https://www.surveymonkey.com/s/e-szamvitel

A beszámolók közzétételének új rendszeréről Olvasóink kérdezték − − − − − −

Utalvány értékesítésének számviteli elszámolása Vagyonkezelésbe vett területen történő beruházás TÁMOP támogatás számviteli elszámolása Devizás tételek helyes értékelése Ingatlan bontásának számviteli vonzata Szolgáltatás nyújtásához szükséges hálózat pénzügyi bemutatása

Szerző:

Botka Erika

a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének elnöke

Tisztelt Előﬁzetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az [email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az e-mail tágyába írják bele, hogy „E-számvitel”. Megújult honlapunkról – www.szamvitelszaklap.hu – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket és hozzáférhet az extratartalmakhoz. A kézirat lezárásának dátuma: 2016. november 25.

1 E-számvitel |

2 0 1 6 . d e c e m b e r, V I I I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m

A beszámolók közzétételének új rendszeréről Jogszabályi (számviteli törvényi, cégtörvényi) előírások A számviteli törvény 153. §-a (1) bekezdésének az előírása alapján a kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta. A számviteli törvény 153. §-a (2) bekezdésének az előírása alapján az anyavállalat a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott összevont (konszolidált) éves beszámolót a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig köteles letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az összevont (konszolidált) éves beszámolót felülvizsgálta.

A számviteli törvény 154. §-a (1) bekezdésének az előírása alapján minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) köteles az éves beszámolót, illetve az egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt közzétenni. A számviteli törvény 154. §-a (4) bekezdésének az előírása alapján az anyavállalat köteles az összevont (konszolidált) éves beszámolót a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt közzétenni. A számviteli törvény 154. §-a (7) bekezdésének az előírása alapján közzétételi kötelezettségének azzal tesz eleget a vállalkozó, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót, az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben meghatározott módon a céginformációs szolgálatnak elektronikusan megküldi. A számviteli törvény 154/B §-a (1) bekezdésének az előírása alapján a vállalkozó (ideértve az anyavállalatot és a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) a 153-154/A. §-okban foglalt letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének – a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: cégtörvény) törvény vonatko2

E-számvitel

|


zó előírásainak figyelembevételével – elektronikus úton tesz eleget. A cégtörvény 18. §-a alapján a vállalkozásoknak a számviteli törvény szerinti beszámolót elektronikus úton, a kormányzati portál útján kell a cégszolgálat részére megküldenie (megjegyzem a cégtörvény ide vonatkozó előírásai nem változtak). A számviteli törvény 154/B §-a (1) bekezdésének az előírása alapján a vállalkozó az éves beszámolónak, az egyszerűsített éves beszámolónak, az összevont (konszolidált) éves beszámolónak a céginformációs szolgálat részére történő megküldésével egyidejűleg teljesíti mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötelezettségét. Mivel a vállalkozások üzleti éve döntő többségben a naptári évvel egyezik meg, ezért a 2016-os üzleti évről készült beszámolókat 2017. május 31-ig kell a cégszolgálat részére benyújtani letétbehelyezés, közzététel céljából.

Cégszolgálat új eljárása A cégszolgálat az elmúlt időszakban informatikai fejlesztést hajtott végre. A fejlesztés következménye, hogy 2016. december 1-jétől a cégszolgálat megváltoztatja a számviteli beszámolók benyújtásának módját. 2016. december 1-jét követően a Céginformációs Szolgálat Online Beszámoló Űrlapkitöltő Rendszeren (a továbbiakban: OBR) keresztül fogadja be a letétbe helyezés, közzététel céljából benyújtott számviteli beszámolókat. Ezzel egyidejűleg az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (a továbbiakban: ÁNYK) rendszer megszűnik, kizárólag az OBR-en keresztül lehet majd csak a beszámolókat benyújtani. Mivel a beszámolók döntő többségét a vállalkozásoknak az előbb leírtak szerint 2017. május 31-ig kell benyújtani közzétételre, ezért az új rendszer december 1-jei bevezetése

kellő időt ad az új rendszerhez való felkészüléshez. Az új rendszer révén nemcsak a beszámolók benyújtása történhet elektronikusan, hanem – az alkalmazó döntésétől függően – a beszámoló előkészítési, illetve összeállítási folyamat is elektronizálásra kerül. A cégszolgálat az OBR-el olyan online alkalmazást biztosít a vállalkozások számára, amely lehetővé teszi a számviteli törvényi előírásoknak megfelelő beszámolók közzétételét, miközben a könyvelőik munkáját is meg tudja könnyíteni, ha a könyvelő programok az OBR alkalmazásra felkészültek. Az OBR felületén az ÁNYK EB űrlapok kerültek leképezésre oly módon, hogy az egyes számviteli jogszabályok (számviteli törvény, illetve a számviteli kormányrendeletek) mellékleteinek megfelelő mérleg, eredménykimutatás űrlapjait állítja össze a rendszer (így csak a jogszabályi előírásoknak megfelelő mérlegek és eremdénykimutatások kerülhetnek közzétételre, amelyet a korábbi ÁNYK rendszer nem tudott biztosítani). A cégtörvény előírása szerint nincs helye a papír alapú beszámolók képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának, a gyakorlatban ennek ellenére a közzétett beszámolókat több esetben szkennelt formátumban küldték be, mert az ÁNYK-s rendszer ezt sem tudta kizárni. Az OBR lehetőséget biztosít arra is, hogy nem a magyar számviteli jogszabályok szerint öszszeállított beszámolók (pl. ha a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének a külföldi anyavállalat beszámolóját kell közzétennie, vagy az IFRS-ek szerint beszámolót készítő vállalkozások beszámolói) is az új rendszer alkalmazásával kerüljenek közzétételre (ebben az esetben PDF formátumban kell benyújtani a cégszolgálatnak a beszámolókat).

3 E-számvitel

|


A benyújtás folyamata az eddig alkalmazotthoz viszonyítva abban nem változik meg, hogy továbbra is a kormányzati portálon (ügyfélkapun) keresztül kell a cégszolgálat részére a beszámolókat beküldeni. Az OBR biztosítja annak a lehetőségét, hogy az arra felkészített könyvelő szoftverekben a főkönyvi kivonat adatai alapján elkészített – .obr kiterjesztésű – beszámolók betölthetőek legyenek az OBR-es felületen lévő elektronikus mérleg és eredménykimutatás sémákba. Az elektronikus mérleg és eredménykimutatás sémák kitöltésénél lehetőség szerint ezt a verziót volna célszerű preferálni, mert kizárja a hibázás lehetőségét, másrészt a könyvelők számára is kényelmes, mert a könyvelési adatokból zárt rendszerben, kézi beavatkozás nélkül ki lehet tölteni a sémákat. Sokféle könyvelő programot használnak a vállalkozások, ezért azokat a programokat, amelyek még nem tudják ezt a funkciót, érdemes a cégszolgálat adta lehetőséghez igazítani (jelenleg pár könyvelő szoftvert fejlesztettek még ki erre az új funkcióra, bár a cégszolgálat a fejlesztés során a könyvelő szoftvereket készítő cégeket is bevonta). A december 1-jei bevezetés ebben a tekintetben azért is jó, mert így a beszámolók beküldésének határidejéig ezek a szoftverfejlesztések megvalósíthatóak. A beszámolók jogszerű megküldésének elősegítése érdekében az OBR egyik újítása, hogy a mérleget, eredménykimutatást nincs lehetőség PDF formátumban beküldeni (kizárólag az elektronikus sémák használhatóak). További előnye az OBR-nek, hogy az elektronikus mérlegek és eredménykimutatások kitöltésekor az informatikai ellenőrzés is megvalósul, így már a beszámolók összeállításakor az esetleges hibákról a kitöltő azonnali jelzést kap, ezzel is csökkentve a hibázás lehetőségét,

illetve az informatikailag hibás beszámolót a rendszer nem is fogja befogadni. Az OBR másik fontos előnye, hogy mindig a beszámolási időszakra hatályos nyomtatványok folyamatosan online rendelkezésre fognak állni, ezzel is csökkentve a hibázás lehetőségét. Az elektronikus mérleg és eredménykimutatás sémák kézzel is kitölthetőek, de ezzel a lehetőséggel véleményem szerint nem célszerű élni, mert sok hibázásra ad lehetőséget (sok olyan könyvelő van, aki 20-30 céget is könyvel, több száz, vagy ezer adatnak a kézi bevitele önmagában hibázásra ad lehetőséget, és olyan hibákat is lehet véteni, amelyek kinullázzák egymást, így azt az informatikai rendszer sem tudja azokat kiszűrni). AZ OBR lehetőséget ad arra is, hogy a kitöltött mérleg és eredménykimutatások kinyomtatásra kerüljenek és ezt a kinyomtatott mérleget és ereménykimutatást fogadják el, írják alá a vállalkozás tulajdonosai. A kiegészítő mellékletet elektronikusan nem lehet sematizálni, így a kiegészítő melléklet beküldése továbbra is PDF formátumban fog történni. A beszámoló beküldéséhez továbbra is alkalmazni kell az elektronikus űrlapot. Az OBR, így az elektronikus űrlap az Országos Cégnyilvántartó és Céginformáció Rendszerrel össze lesz kötve, az összekötés biztosítani tudja a cégadatok elektronikus űrlapba történő átvételét, így ez szintén a hibázási lehetőséget csökkenti, illetve az összekötés lehetőséget ad a nem jogszabályi előírások szerint működő cégek ellenőrzésére is, melynek alapján a cégbíróságok a törvényességi felügyeleti eljárásokat kezdeményezni tudják. Így például a Ptk., de a korábbi társaságjogi előírások szerint

4 E-számvitel

|


kft.-nél a saját tőkének legalább a jogszabályban előírt jegyzett tőke összegét el kell érnie. Elmúlt évek tapasztalata, hogy sok kft működik negatív saját tőkével, ázsiós tőkeemeléssel, pótbefizetéssel stb., a saját tőke helyzetét a tagok nem rendezték, így a kft. működése nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Az OBR rendszere alkalmas lesz ennek ellenőrzésére is, így törvényességi felügyeleti eljárásra számolhatnak a nem jogszabályi előírások szerint működő társaságok is. Összefoglalva: az OBR kizárólagos bevezetése számos előnnyel jár mind az ellenőrző hatóságok, mind a vállalkozások számára, illetve lehetővé teszi az adatok feldolgozását, továbbfelhasználását, a beküldés jellegéből adódóan minimálisra csökkenhet a hibásan beküldött beszámolók száma. Az OBR a beszámolók kitöltésén túl a beküldött beszámolók megtekintését és letöltését személyes tárhely felületen biztosítja a beküldő számára, ahol a beszámolókkal kapcsolatos, a cégszolgálat által megküldött értesítések, dokumentumok is folyamatosan megőrzésre kerülnek. Az OBR rendszer a https://e-beszamolo.im.gov. hu/ebekuldes oldalon található meg.

Olvasói kérdések Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az [email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának.

Utalvány értékesítésének számviteli elszámolása Kérdés Egy társaság árbevételének növelése érdekében a szolgáltatásvásárláshoz vásárlási utalványt bocsát ki. Az 1 000 Ft-os utalványt a vevő 800 Ft-ért veheti meg, azaz az utalvány névértéke magasabb a vételárnál. Az utalványt a vásárlást követő 6 hónapon belül be kell váltani, 12 hónap után nem érvényes és a pénz sem jár viszsza. Kérdésem, hogy az utalvány értékesítésekor, illetve az utalvánnyal történő fizetéskor mi a helyes számviteli elszámolás?

Válasz Saját kibocsátású utalvány értékesítésének (kibocsátásának) elszámolása: T 38. Pénzeszközök 800 Ft K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 800 Ft A számviteli törvény 68. §-a (1) bekezdésének az előírása szerint, ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél, a visszafizetendő összeget az egyéb kötelezettségek között kell kimutatni, és a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. A számviteli törvény 32. §-a (1) bekezdésének az előírása szerint aktív időbeli elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni a számviteli törvény 68. §-a (1) bekezdése szerinti különbözetből az eredményt csökkentő tételként még el nem számolt összeget. Ezen előírásokból következően a megkapott 800 Ft és a névérték – azaz 1 000 Ft – közötti különbözetet aktív időbeli elhatárolásként a kötelezettségekkel szemben kell elszámolni: T 39. Aktív időbeli elhatárolások 200 Ft K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 200 Ft A saját kibocsátású utalványok beváltásakor

5 E-számvitel

|


az utalvány fejében átadott terméket, nyújtott szolgáltatást értékesítésként kell elszámolni, áfa tv. előírása alapján is termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás valósul meg, ezért számlakiállítási és áfafizetési kötelezettség keletkezik. A saját kibocsátású utalvány beváltásának elszámolása, az értékesítéskor kiállított számla (nyugta, pénztárgép ellenőrző szalagja) alapján: T 31. Vevőkövetelések 1 000 Ft K 91-92. Értékesítés nettó árbevétele 800 Ft K 467. Fizetendő általános forgalmi adó 200 Ft [Kapcsolódó tétel: − a beszámítás elszámolása: T 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 1 000 Ft K 31. Vevőkövetelések 1 000 Ft − az időbeli elhatárolás arányos részének feloldása: T 86. Egyéb ráfordítások 200 Ft K 39. Aktív időbeli elhatárolások 200 Ft] A lejárt, be nem váltott utalványok kivezetése a könyvekből, mint elévült kötelezettség (az analítikus nyilvántartásban szereplő beváltási határidők alapján): T 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K 96. Egyéb bevételek [Kapcsolódó tétel az időbeli elhatárolás arányos részének feloldása: T 86. Egyéb ráfordítások K 39. Aktív időbeli elhatárolások].

Vagyonkezelésbe vett területen történő beruházás Kérdés A bérelt, illetve vagyonkezelésbe vett területen a bérlő és a vagyonkezelő által létesített, felépített kőépület esetében a beruházást az épületre vonatkozóan idegen ingatlanon végzett beruházásnak kell-e tekinteni? A Tao. tv szerint 2 százalékos kulccsal vagy – mint idegen ingatlanon (bérelt, vagyonkezelt területen) végzett beruházásként – 6 százalékos kulccsal lehet-e az értékcsökkenést megállapítani?

Válasz A Tao. tv. 1.§-a (5) bekezdésének az előírása szerint a törvényt a számviteli törvény rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Így a kérdésben szereplő beruházás Tao. tv. szerinti minősítését a számviteli törvény szerinti minősítés határozza meg. A kérdésben leírt tényállás alapján számviteli szempontból önálló ingatlanberuházás valósul meg, függetlenül attól, hogy a földterület nem a beruházóé. Ebben az esetben a földterület a bérbeadó, vagyonkezelésbe adó tulajdonában van (az ő könyveiben szerepel), viszont a földterületen épített ingatlan a bérbevevő, vagyonkezelésbe vevő tulajdonában van önálló ingatlanként (épületként). Ebből következően számviteli szempontból idegen ingatlanon végzett beruházásról nem beszélhetünk. Így a társaságai adó szempontjából is a leírási kulcsot a Tao. tv. 2. számú melléklete I. Épületekre vonatkozó leírási kulcsok alapján kell meghatározni.

6 E-számvitel

|


TÁMOP támogatás számviteli elszámolása Kérdés Társaságunk a TÁMOP keretében humánerőforrás állományának képzési programja című pályázata alapján 27 739 862 Ft összegű vissza nem térítendő támogatásban részesült költségek, ráfordítások támogatására. Társaságunk a projekt megvalósítását 2014. évben kezdte meg, és a projekt megvalósítása 2015. évben történt meg. A projekt megvalósításával kapcsolatos költségek (bérköltség, bérjárulékok, oktatás költségei, egyéb költségek) 2014. és 2015-ben merültek fel, mely számviteli elszámolása a költségek felmerülésekor megtörtént. A megítélt támogatási összeg kifizetése, elszámolása az alábbiak szerint történt meg: 1. 2014. 11. 03-án 6 934 965 Ft előlegként jóváírásra került a társaság bankszámlájára. 2. Ezt követően több időszaki kifizetési kérelmet és időszakos beszámolót nyújtottunk be a projekttel kapcsolatban addig felmerült költségek elszámolásáról a támogató felé, mely részelszámolásokat a támogató elfogadta és intézkedett a támogatási összeg kiutalásáról az alábbiak szerint:

- 3/2. számú időközi kifizetési kérelem alapján elfogadásra került 4 896 478 Ft támogatási öszszeg, mely jóváírása 2016. 01. 28-án megtörtént. 4. Társaságunk 2016. 01. 15-én a projekthez kapcsolódó záró kifizetési igénylését és záró beszámolóját benyújtotta a Támogató felé. Az ebben kért 263 000 Ft támogatási összeg jóváhagyása megtörtént, ami alapján 2016. 04. 01-én 263 000 Ft jóváírásra került. A támogatói okirat rendelkezik a projekt fizikai befejezéséről, megvalósításáról, lezárásáról az alábbiak szerint: - A projekt fizikai befejezésének napja az a nap, amelyen a pályázatban meghatározott feladat, cél a felhívásban foglaltaknak, és a szerződésben rögzítetteknek megfelelően teljesült;

- A projekt megvalósításának napja az a nap, amelyen a pályázatban meghatározott feladat, cél a felhívásban foglaltaknak megfelelően, a támogatási szerződésben rögzítetteknek megfelelően teljesült, és a kedvezményezett az elszámolásra benyújtandó számlákat, szállítói kifizetés esetén az előírt önrészt a szállítók részére kiegyenlítette. A projekt megvalósításának végső dátuma a projekt fizikai befejezését követő ma- 1. számú időközi kifizetési kérelem alapján ximum 60. nap; 2015. 05. 15-én jóváírásra került 6 502 651 Ft. - 2. számú időközi kifizetési kérelem 2015. - A projekt akkor tekinthető befejezettnek, ha 09. 04-én jóváírásra került 6 715 342 Ft. a támogatott tevékenység a jelen szerződésben - 3/1. számú időközi kifizetési kérelem alapján meghatározottak szerint teljesült, a megvalósítás elfogadásra került 9 362 391 Ft támogatási ösz- során keletkezett számlák kiegyenlítése megtörszeg, amiből elszámolásra és levonásra került tént, a támogatással létrehozott vagy beszerzett a 2014-ben folyósított 6 934 965 Ft előleg, a eszköz aktiválásra került, és a kedvezményezettfennmaradó 2 427 426 Ft támogatási összeg jó- nek a támogatott tevékenység befejezését tanúváírása 2016. 01. 25-én megtörtént. sító, hatósági engedélyekkel és bizonylatokkal alátámasztott beszámolóját, elszámolását a Támogató jóváhagyta és a költségvetésből nyújtott

7 E-számvitel

|


támogatás folyósítása az igazolt támogatás-fel- ségként tartja nyilván az előző pontban emlíhasználásnak megfelelő mértékben megtörtént; tett tovább foglalkoztatási kötelezettség miatt, hiszen a támogatási szerződés szerint a támo- A támogatott tevékenység akkor tekinthető gatott tevékenység akkor tekinthető lezártnak, lezártnak, ha a támogatási szerződésben a be- ha valamennyi vállalt kötelezettség teljesült, és fejezést követő időszakra nézve a kedvezmé- a kedvezményezett a kötelezettségek megvalósunyezett további kötelezettséget nem vállal, és a lásának eredményeiről szóló záró beszámolóját szerződésben foglalt feltételek teljesülnek. Ha a benyújtotta, és azt a támogató jóváhagyta, valatámogatói okirat, támogatási szerződés a támo- mint a záró jegyzőkönyv elkészült. gatott tevékenység befejezését követő időszakra nézve további kötelezettséget tartalmaz, a tá- Kérdésünk a támogatás számviteli elszámolásámogatott tevékenység akkor tekinthető lezárt- val kapcsolatos. Helyesen járunk-e el akkor, ha nak, ha valamennyi vállalt kötelezettség tel- a záró jegyzőkönyv elkészültéig a már folyósított jesült, és a kedvezményezett a kötelezettségek 27 739 862 Ft támogatási összeget kötelezettségmegvalósulásának eredményeiről szóló záró be- ként tartjuk nyilván, majd a záró jegyzőkönyv számolóját benyújtotta, és azt a támogató jóvá- kézhezvételekor 2017. 06. 30. után számoljuk el hagyta, valamint a záró jegyzőkönyv elkészült. a 27 739 862 Ft-ot egyéb bevételként? AmenyTársaságunk a projekt megvalósításához nyiben nem járunk el helyesen, akkor kérem kapcsolódóan felmerült költségeket a pro- leírni, hogyan történik adott években (2014., jekt fizikai befejezése napjáig benyújtotta a 2015., 2016.) a támogatás számviteli elszámoTámogató felé, a benyújtott számlák felülvizs- lása! Társaságunk mérlegkészítésének időpontja gálata, jóváhagyása és a támogatás folyósítása a tárgyévet követő év február 28. a már fent részletezettek szerint megtörtént. Jelenlegi információink alapján a 3. pontban Válasz részletezett 2016. január 15. napon benyújtott A számviteli törvény 77. § (2) bekezdésének záró beszámolónk az EMIR-felületen (a Támo- d) pontja szerint a költségek (ráfordítások) gató pályázati nyilvántartó rendszere) 2016. jú- ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség lius hónapban került elfogadásra, azonban erről nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodóhivatalos postai értesítést nem kaptunk, így nem tól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés tudtuk a projektünket lezárni. alapján külföldi szervezettől kapott támogaA Támogató tájékoztatása alapján a teljes tás, juttatás összegét egyéb bevételként kell projekt záró pénzügyi zárását igazoló doku- elszámolni, amennyiben az a tárgyévhez vagy mentumot 2017. 06. 30. napja után tudják a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapkiállítani részünkre, mivel a pályázathoz kap- csolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig csolódóan tovább foglalkoztatási kötelezettsé- pénzügyileg rendezték. Ezt figyelembe véve günk van, amelynek időpontja 2017. 06. 30. a mérlegkészítés időpontjáig be nem folyt támogatások összege nem mutatható ki tárgyévi Társaságunk a projekt megvalósítása során bevételként. A részelszámolás alapján mérleg2014–2016. évben kifizetett 27 739 862 Ft készítés időpontjáig befolyt támogatást, mint támogatást a könyveiben jelenleg is kötelezett- részteljesítést az előbb hivatkozott számviteli

8 E-számvitel

|


törvényi előírás alapján egyéb bevételként el kell számolni. A társaság részére folyósított támogatási előleget kötelezettségként kell kimutatni mindaddig, míg azzal el nem számolnak. Amennyiben az előleggel történő elszámolás mérlegkészítés időpontjáig megtörténik, akkor a kapott előleget egyéb bevételként el kell elszámolni. Így a kérdésben leírtak alapján 2016. február 28-ig befolyt, részelszámolás alapján járó támogatásokat, valamint a kapott előleg elszámolt összegét 2015-re egyéb bevételként el kellett volna számolni. A mérlegkészítés időpontja után – a kérdésben szereplő 2016. 04. 01-jén – befolyt összeget 2016-ban kell egyéb bevételként elszámolni.

Devizás tételek helyes értékelése Kérdés A következő kérdésben kérném a véleményét. Magyar „A” társaság 1000 EUR összegben tartja nyilván a vevők között „B” társaság számláját, amelyet 310 Ft/EUR árfolyamon bocsátott ki. Év végéig a „B” társaság részéről nem kerül kiegyenlítésre a számla összege. Tegyük fel, hogy mérlegfordulónapon az árfolyam 325 Ft/ EUR-ra változik (számviteli politikánkban a választott árfolyam az MNB árfolyam). Az év végén az „A” társaság átértékeli valamennyi devizás tételét a mérlegfordulónapi árfolyamra és ezen a vevőkövetelésen 15 000 Ft nem realizált árfolyamnyereséget fog elszámolni, amit a könyveiben ki is fog mutatni. A következő évben a „B” társaság kiegyenlíti a teljes számláját, a kiegyenlítéskori árfolyam 305 FT/EUR. A kérdésem: − az „A” társaságnál a vevői kiegyenlítéskor a (325 Ft – 305 Ft), azaz 20 Ft/EUR, össze-

sen 20 000Ft veszteség keletkezik-e vagy − nem, mert a nyitáskor valamenyi a mérlegfordulnapig nem realizált árfolyamkülönbözetet vissza kell vezetni, és így kiegyenlítéskor az eredeti árfolyamhoz képest fog árfolyam-különbözet realizálódni [esetünkben egyből 15.000Ft árfolyamveszteség (325Ft – 310 Ft x 1 000 EUR), és kiegyenlítéskor további 5 000Ft árfolyamveszteség (310Ft – 305 Ft x 1 000 EUR)? Másképpen fogalmazva: a vevőszámla kiegyenlítésekor a mérlegfordulónapi árfolyamot a kiegyenlítéskori árfolyamhoz kell-e viszonyítani, vagy helyes sok vállalatirányítási rendszer által használt megoldás, hogy az év eleji nyitáskor valamennyi devizás tétel nem realizált árfolyamkülönbözetét visszavezetik, így a vevő számla az eredeti, teljesítéskori árfolyamon szerepel? Ezeknél a rendszereknél kiegyenlítéskor az eredeti (teljesítés időpontja szerinti) árfolyam és a kiegyenlítéskori árfolyam közötti különbözetet mutatják ki árfolyamnyereségként/ árfolyamveszteségként. További kérdésem, hogy a számviteli törvény előírásait figyelembe véve egyáltalán lehet-e év eleji nyitáskor ilyet csinálni, azaz a vevőszámlát az eredetei árfolyamra visszaértékelni?

Válasz A számviteli törvény 60. §-a (2) bekezdésének előírása szerint a mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévé devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló minden követelést, ideértve a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat is, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget – ideértve a kötelezettségjellegű passzív időbeli elhatárolásokat is – az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó, számviteli politikában választott, devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. A

9 E-számvitel

|


mérlegfordulónapi, számviteli politikában választott árfolyamra történő átértékelés után a számviteli törvény előírása alapján ez a könyv szerinti érték. A következő üzleti év nyitásakor ezzel a könyv szerint értékkel kell a könyveket megnyitni. A kérdésben szereplő esetben ez azt jelenti, hogy a következő üzleti évben a vevőkövetelés számláját 325 Ft/ EUR árfolyamon kell megnyitni. A következő üzleti évben a vevő számlája ezen a 325 Ft/ EUR árfolyamon fog a könyvekben szerepelni mindaddig, míg ez a követelés a könyvekből ki nem kerül, illetve a következő üzleti év mérlegfordulónapján átértékelésre nem kerül. A számviteli törvény előbb hivatkozott 60. §-a (2) bekezdésének előírását, azaz a devizás tételek mérlegfordulónapi átértékelését csak és kizárólag mérlegfordulónapon lehet alkalmazni, üzleti év közben nem, így a számviteli törvény hivatkozott előírása alapján a devizás tételek év közbeni (ideértve a nyitás utáni) átértékelését tiltja. Ezen előírásokból következően a kérdésben szereplő vállalatirányítási rendszer működése nem felel meg a számviteli törvény hivatkozott előírásainak, sőt a számviteli törvény előírásaival szemben ellentétesen működik. A vevőkövetelés számláját 325 Ft/EUR árfolyamon kell megnyitni következő üzleti évben, majd ha a vevő fizet, akkor a számla nyitáskori árfolyama és kifizetéskori árfolyama közötti különbözet jelenhet meg a könyvelésben realizált árfolyamkülönbözetként. A kérdésben leírt árfolyamok alapján ez azt jelenti, hogy a követelés befolyásakor 20 000 Ft árfolyamveszteséget kell elszámolni (325 Ft – 305Ft x 1 000 EUR).

Ingatlan bontásának számviteli vonzata Kérdés Egy kft. ingatlant vásárolt 60 millió Ft értékben. Ezt az ingatlant elbontatja, mert egy nagy csarnokot szeretne építeni a helyére. Hogyan történik ennek a számviteli elszámolása? Az ingatlan 60 millió Ft-tal a befejezetlen beruházáson van, mivel nem történik meg az üzembehelyezése, használatbavétele. Hogyan történik a bontás menete, mit és hogyan lehet elszámolni? A telket fel kell-e értékeltetni, amikor lebontják az épületet róla és azt aktiválnom kell? Az építmény amit ráépítenek külön az épületeknél kell majd nyilvántartanom? Hogyan fog öszszejönni a beruházás bruttó értéke, másképpen fogalmazva, a számviteli elszámolásnak mi a helyes és szabályos menete?

Válasz Először is fontos hangsúlyozni, hogy ingatlan vásárlása esetén a számviteli törvény előírása alapján két eszköz (telek és épület) kerül beszerzésre akkor is, hogyha az ügyvéd az ingatlan vételárát nem bontja meg az ingatlan adásvételi szerződésében. Amennyiben az ingatlan adás-vételi értékét egyösszegben tartalmazza a szerződés, akkor a forgalmi érték adatok alapján meg kell bontani a vételárat telek és épület vételárára (ez történhet pl. ingatlan szakértő által becsült forgalmi érték adatok alapján is). A kérdésből nem derül ki, hogy az adás-vételi szerződésben az előbb hivatkozott megbontás megtörtént-e. A számviteli törvény 47. §-a (5) bekezdésének az előírása szerint az építési telek (földterület) és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba (az épület, építmény rendeltetésszerűen nem hasznosítható), akkor

10 E-számvitel

|


az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek (a földterület) értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek (a földterület) bontás utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelő öszszegig, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás (az épület, az építmény) bekerülési (beszerzési) értékeként kell figyelembe venni. Amennyiben az adásvételi szerződésben egyösszegben szerepel a vételár, akkor az előzőekben leírtak alapján a telek vételára (bekerülési értéke) a forgalmi érték alapján kerül megbontásra. Így a telek feltételezhetően piaci értéken fog a könyvekben szerepelni, ezért a számviteli törvény előbb hivatkozott előírása alapján az épület bontási költségeit az új épület bekerülési (bruttó) értékében kell figyelembe venni. Ha a vételár megbontása után a telek nem piaci értéken szerepel, akkor a bontási költségeket a telek bekerülési értékében kell figyelembe venni, annak piaci értékéig, az ezt meghaladó bontási költségeket pedig az új építésű épület bruttó értékében kell elszámolni. A számviteli törvény 47. §-a (6) bekezdésének az előírása szerint egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési (beszerzési) értékébe be kell számítani. Az újraépítés költsége az újraépített eszköz bekerülési (beszerzési) értékének minősül. A számviteli törvény ezen szabálya azonban a használatba vett tárgyi eszközök (használatba vett épület) esetén alkalmazandó. A kérdésben leírtak szerint azonban a használatbavétel nem történt meg, mert az ingatlan a beruházások között szerepel, ezért az előbb hivatkozott számviteli törvény 47. §-a (5) bekezdésének az előírása szerint kell eljárni. Fontos azonban hangsú-

lyozni, hogy az előbb hivatkozott számviteli törvény előírások alapján csak az épület bontási költségeit kell minősíteni, hogy azt telek vagy az új épület bekerülési értékét növelő tételként kell-e elszámolni. A megvásárolt, de lebontásra kerülő épület bekerülési értékét – beruházások között kimutatott könyv szerinti értékét – a lebontáskor selejtezésként kell elszámolni, azaz terven felüli értékcsökkenés elszámolásával a könyvekből ki kell vezetni, ebből következően a megvásárolt, de használatba nem vett épület nettó értékét egyéb ráfordításként kell elszámolni. Így a megvásárolt épület könyv szerinti értéke sem a telek, sem az új építésű ingatlan bekerülési (bruttó) értékében nem vehető figyelembe. A telekre ráépített épület nem építménynek minősül, hanem önálló épületnek, így azt épületeknél kell majd nyilvántartani.

Szolgáltatás nyújtásához szükséges hálózat pénzügyi bemutatása Kérdés Társaságunk komplex gőzszolgáltatási szerződést kötött egy ügyfelével. A szerződés alapján több jogcímen számlázunk tételeket (hődíj, teljesítménydíj, kivitelezési díj), de a fő szolgáltatás a gőzszolgáltatás. A gőzszolgáltatáshoz (szerződés teljesítéséhez) szükség volt egy csatlakozási pont kiépítésére, melyet társaságunk végzett el. Társaságunk a csatlakozási pont kiépítését beruházásként kezelte, értékcsökkenést számol el rá. A vevő ugyanakkor vállalta a beruházási költségek megtérítését a szerződés futamidejének végéig havi részletekben, kivitelezési díj címén, a szerződés lejártával pedig az eszközt a fogyasztó maradványértéken megvásárolja.

11 E-számvitel

|


Kérdéseink az alábbiak lennének: − A hálózati csatlakozási pont (ami egyben a gőz átadási pontja is) beruházásként való elszámolása és értékcsökkenési leírásának elszámolása megfelelő-e? − A megállapodás alapján kiszámlázhatja-e társaságunk a beruházási összeget havi részletekben a szerződés végéig kivitelezési díj címén?

Válasz A társaság által elvégzett beruházás részletekben történő értékesítése nem értelmezhető. Egy beruházást csak egészében lehet eladni, majd azt részletekben ki lehet fizetni. A másik lehetőség, hogy használati díjat kér a társaság az eszköz használatáért. A kérdésben leírt tényállás szerint a vevő vállalta a beruházási költségek megtérítését a szerződés futamidejének végéig havi részletekben, kivitelezési díj címén, a szerződés lejártával pedig az eszközt a fogyasztó maradványértéken megvásárolja. Ezen feltételből következően a vevő a megkötött szerződés alapján a beruházás tulajdonjogát a szerződés futamidejének a végén megszerzi. Így a számviteli elszámolás megítélése során az egyik lehetőség, hogy a számviteli törvény 72. §-a (3) bekezdésének az előírását kell alkalmazni. A társaság által kiépített csatlakozási pontot beruházásként kell elszámolni. Amennyiben a beruházás befejezésekor a vevővel az előbb említett szerződés megkötésre került, akkor a társaságnak a beruházás vevő részére történő birtokbaadásakor a teljes beruházást értékesítésként az egyéb bevételekkel szemben el kellett volna számolnia (számláznia), majd a vevő ezt a vételárat fizeti ki évek alatt részletekben. A számviteli törvény hivatkozott előírása alapján az értékesítést függetlenül attól el kell számolni, hogy a vevő a beruházás tulajdonjogát csak a futam-

E-számvitel

|

idő végén szerzi meg. A futamidő végén még a maradványértéket is értékesítésként el kell számolni. Így a beruházást a társaságnál nem lett volna szabad üzembehelyezni, értékcsökkenési leírást sem lehetett volna elszámolni. Az előbb hivatkozott szabály alkalmazásánál azonban fontos szempont, hogy a vevő birtokba vette a beruházást (eszközt), mert csak abban az esetben alkalmazható az előírás (a kérdésben leírt tényállásban azonban erre vonatkozóan nincsen információ). A másik eset az lehet, hogy a vevő a beruházást nem vette birtokba, akkor a társaságnál kell a beruházást üzembehelyezni, értékcsökkenési leírást elszámolni. Ekkor viszont használati (bérleti) díjat fizet a vevő, melyet a szerződésben megállapított időszakonként kell számlázni, nettó árbevételként elszámolni.

In-house szeminárium! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az [email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-számvitel VIII. évfolyam tizenkettedik szám, 2016. december Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp. Váci út 91/a Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Sigrid Hubl, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs HU ISSN 17859182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail: [email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.


E-számvitel. Tartalom. Tisztelt Előfizetőnk! 2016.december VIII. évfolyam 12. szám. A beszámolók közzétételének új rendszeréről. Olvasóink kérdezték

Recommend Documents