E-számvitel 2016. július
e l e k t r o n i k u s
Szakmai folyóirat
VIII. évfolyam 7. szám
Tartalom Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! Válaszaival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: https://www.surveymonkey.com/s/e-szamvitel
A számviteli törvény várható módosításáról II. rész Olvasóink kérdezték − Banki egyenlegközlő alapján a mérlegkészítésig tudomásra jutott információ − Visszavásárolt üzletrész számviteli elszámolása − Ingatlanfejlesztéssel kapcsolatos számviteli elszámolások − Termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás? − Kiválás számviteli rendezése − Behajtási költségátalány elszámolása − Osztalék vagy osztalékelőleg? − Veszteség rendezéseként szerzett tulajdoni részesedés értékveszésének elszámolása
Szerző:
Botka Erika
a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára
Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az e-mail tágyába írják bele, hogy „E-számvitel”. Megújult honlapunkról – www.szamvitelszaklap.hu – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket és hozzáférhet az extratartalmakhoz. A kézirat lezárásának dátuma: 2016. június 25.
1 E-számvitel |
2016. június, VIII. évfolyam 6. szám
A számviteli törvény várható módosításáról II. rész A számviteli törvény újabb módosítását az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény tartalmazza. Nem pénzügyi kimutatás (üzleti jelentés részeként) Az új előírás szerint annak a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő vállalkozásnak, amelynél a) az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket: - a mérlegfőösszeg a 6 000 millió forintot, - az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot, - az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, és b) az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt, üzleti jelentésében – a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és tevékenységei hatásának megértéséhez szükséges mértékben – a környezetvédelmi, a szociális és foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetésre vonatkozó információkat tartalmazó nem pénzügyi kimutatást kell közzétennie. A nem pénzügyi kimutatásnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
- a vállalkozás üzleti modelljének rövid leírása; - a vállalkozásnak a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatban követett politikáinak leírása, utalva az alkalmazott átvilágítási eljárásokra; - az előbb említett politikák eredményei; - a vállalkozás tevékenységével, különösen üzleti kapcsolataival, termékeivel vagy szolgáltatásaival összefüggésben a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatos azon lényeges kockázatoknak az ismertetése, amelyek hátrányos hatásokkal járhatnak e területeken, továbbá annak leírása, hogy a vállalkozás ezeket a kockázatokat hogyan kezeli; - azon kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatók, amelyek lényegesek az adott üzleti tevékenység szempontjából. Ha a vállalkozás nem rendelkezik az előbb említett politikák valamelyikével, akkor indokolnia kell annak hiányát. A nem pénzügyi kimutatásból kihagyhatók azon aktuális fejleményekre vagy tárgyalás alatt álló kérdésekre vonatkozó információk, amelyek közzététele a vállalkozás legfőbb irányító (vezető), ügyvezető szerve és a felügyelő testület tagjai megfelelő indokolást tartalmazó véleménye szerint súlyosan sértené a vállalkozás üzleti érdekét, feltéve, hogy e kihagyás nem befolyásolja a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és tevékenységei hatásának helyes és elfogulatlan megértését. 2
E-számvitel
|
2016. július, VIII. évfolyam 7. szám
Mentesül a nem pénzügyi kimutatás készítési kötelezettség alól az a leányvállalatnak minősülő vállalkozás, amelyre vonatkozóan ezeket az információkat az anyavállalat által készített összevont (konszolidált) üzleti jelentés nem pénzügyi kimutatása tartalmazza. Ezen túlmenően az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő anyavállalatnak, amelynél a) az adott üzleti év mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértékeket: - a mérlegfőösszeg a 6 000 millió forintot, - az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot, - az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, és
ti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló 2014/56/EU irányelv rendelkezéseinek átültetésével összefüggésben a számviteli törvény módosítása előírja, hogy semmis az olyan szerződéses rendelkezés vagy jognyilatkozat, amely a könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég által vizsgált gazdálkodó legfőbb szervét oly módon korlátozza a könyvvizsgáló kijelölésében, hogy az csak meghatározott kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget vagy cégcsoportot jelölhet ki. Az új előírást a törvény hatálybalépésekor hatályban lévő szerződések és jognyilatkozatok esetében a hatálybalépést követően induló üzleti év első napjától kell alkalmazni.
Beszámoló közzététele Az elektronikus ügyintézés lehetőségeivel öszszefüggésben változtak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény közzétételre vonatkozó előírásai. Tekintve, hogy a számviteli beszámoló közzétételére vonatkozóan a számviteli törvény is tartalmaz előírásokat, a két törvényi szabályozás összhangjának a megteremtése érdekében került előírásra, hogy a beszámolót a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben meghatározott módon kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni.
b) az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt, összevont (konszolidált) üzleti jelentésében a konszolidálásba bevont vállalkozásokra vonatkozóan szintén nem pénzügy kimutatást kell közzétennie. [A mutatóértékeket az összevont (konszolidált) beszámoló készítési kötelezettség nagyságrendi mentesítéséhez előírt szabályok szerint kell megállapítani.] E mellett a független könyvvizsgálói jelentésnek is tartalmaznia kell a könyvvizsgáló nyilatkozatát arról, hogy az üzleti jelentés tartalmazEgyéb módosítások za-e a nem pénzügyi kimutatást. Az új közzétételi kötelezettségre vonatkozó (pontosítások) rendelkezéseket a 2017. január 1-jén vagy az azt követően induló üzleti évre vonatkozó éves Ellenőrzés fogalma beszámolókra, összevont (konszolidált) éves beszámolókra kell majd először alkalmazni. A törvénymódosítás pontosítja az ellenőrzés megállapításának a fogalmát. Eszerint ellenőrzés megállapításának minősül az ellenőrzés során felKönyvvizsgáló kijelölése tárt, az eszközöket–forrásokat, az eredményt, a Az Európai Parlament és Tanács az éves és össze- saját tőkét érintő összes hiba és hibahatás, amely vont (konszolidált) éves beszámolók jog szerin- a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kap3 E-számvitel
|
2016. július, VIII. évfolyam 7. szám
csolatos, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. A számviteli elszámolás szempontjából az ellenőrzés megállapításával egy tekintet alá esik a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is. A törvénymódosítás ezáltal kimondja, hogy a szerződésmódosítás, a számviteli bizonylatok módosítása következtében a könyvviteli nyilvántartásokban történő, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő utólagos módosítások nem minősülnek ugyan hibának, de azokat a számviteli elszámolás és bemutatás szempontjából a hibával azonos módon kell kezelni.
Üzleti vagy cégérték A számviteli törvény hatályos előírása szerint 2016-tól részesedés vásárláshoz kapcsolódóan üzleti vagy cégértéket nem lehet kimutatni, ezért pontosítani kellett az üzletág, üzlethálózat, telephelyvásárláshoz kapcsolódó üzleti vagy cégérték fogalmát. Mivel a társaság megvásárlása valójában részesedés szerzést jelent, ezért a megfogalmazást pontosítani kellett, hogy a társaságvásárlás nem tartozik ide, csak az üzletág, a telephely és az üzlethálózat vásárlása esetén lehet üzleti vagy cégértéket kimutatni. Így üzleti vagy cégértékként a megvásárolt üzletágért, telephelyért, üzlethálózatért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek – a számviteli törvény szerinti értékeléssel meghatározott – értékével csökkentett összege közötti különbözetet lehet kimutatni.
Egyéb A törvénymódosítás több technikai szövegcserés módosítást is tartalmaz, amelyek a törvény egyes rendelkezései közötti, illetve a törvény mellékletében szereplő mérleg- és eredménykimutatás-sémák közötti összhang megteremtését szolgálják, tartalmilag azonban új előírást nem jelentenek.
Egyéb jogszabályi változások számviteli összefüggései Feltételes adómegállapítási kérelem A törvénymódosítás az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény rendelkezései között rögzíti, hogy az IFRS-ek szerinti számviteli elszámolást érintő feltételes adómegállapítás iránti kérelmekhez kötelező lesz a jövőben kikérni a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának a számviteli elszámolás minősítésével összefüggő szakértői véleményét. Ezen szakértői vélemény hiányában a feltételes adómegállapítási kérelem nem kerül elbírálásra.
Végleges vagyonmérlegek, végleges vagyonleltárak A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 25. §-a (1) bekezdés g) pontjának az előírásából következik, hogy átalakulás, egyesülés, szétválás a jogi személy döntése alapján kétféle időponttal történhet. Az egyik lehetőség, hogy a jogi személy dönt az átalakulás időpontjáról (ezt célszerű választani), a másik lehetőség, hogy a jogi személy a cégbíróságra bízza az átalakulás időpontját (ebben az esetben a bejegyzés napjával történik meg az átalakulás). A jog4
E-számvitel
|
2016. július, VIII. évfolyam 7. szám
szabályi előírások miatti összhang megteremtése érdekében módosítani kellett az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvényt is. Így az átalakulással létrejövő jogi személy bejegyzésének napját, illetve a jogi személy által az átalakulás időpontjaként meghatározott napot követő 90 napon belül mind a jogelőd jogi személyre, mind a jogutód jogi személyre vonatkozóan a bejegyzés napjával, illetve a jogi személy által az átalakulás időpontjaként meghatározott nappal végleges vagyonmérleget kell készítenie (a végleges vagyonmérlegek és vagyonleltárak elkészítési határideje ebből következően nem változott).
Szövetkezeti jegyzett tőke változása A cégjegyzék tartalmazza a szövetkezet (európai szövetkezet) alapításkori jegyzett tőkéjének az összegét. A szövetkezeti jegyzett tőke folyamatos változása miatt évente legalább egyszer indokolt, hogy a cégjegyzékbe a szövetkezeti jegyzett tőke változása bejegyzésre kerüljön. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 2016. január 1-jétől hatályos előírása azonban törölte ezt a kötelezettséget, így 2016-tól a szövetkezeti jegyzett tőkeváltozások nem lettek volna a cégjegyzékben átvezetve. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása visszaállítja a korábban hatályos szabályozást, mely szerint a szövetkezet, európai szövetkezet, európai gazdasági egyesülés, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselete esetében a jegyzett tőke (illetve a jegyzett tőkeként bejegyzett összeg) változását – a változások számától függetlenül – évente legalább egy alkalommal kötelező a cégbíróságnak bejegyzés és közzététel végett bejelenteni. Új előírás viszont, hogy ez a változásbejegyzés mentes az illetékfizetés és a költségtérítés fizetési kötele-
zettség alól. A számviteli törvény jegyzett tőke változásának elszámolására vonatkozó előírásai azonban nem változtak, mert azon gazdálkodóknál – akiknek a cégbíróság a jegyzett tőkéjét jegyzi – a jegyzett tőke változását a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg lehet a könyvekben elszámolni.
Olvasói kérdések Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@ forum-media.hu e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának.
Banki egyenlegközlő alapján a mérlegkészítésig tudomásra jutott információ Kérdés
Kérem állásfoglalását abban a kérdésben, hogyha egy általam könyvvizsgált cégnél a bank a 2015. december 31-i egyenlegközlőjében egy korábban felvett, és utoljára 2013-ban módosított beruházási hitelre azt írja, hogy „lejárt 2014. november 28-án, a kamatterheléshez elhatárolt összeg közel 400 millió Ft”, akkor ezt az összeget le kell-e könyvelnie a cégnek, mint a mérlegkészítésig tudomására jutott információt? Itt elsősorban a számviteli törvény 81. §-a (2) bekezdésének b) pontjának az előírására gondolok. A bank már 2015. évben is leemelt késedelmi kamatot, amit a cég levélben megkifogásolt, és egyeztetést kért. Erre a bank a mai napig nem reagált.
5 E-számvitel
|
2016. július, VIII. évfolyam 7. szám
Válasz
A számviteli törvény 81. §-a (2) bekezdése b) pontjának az előírása alapján adott üzleti évre egyéb ráfordításként a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó késedelmi kamatokat kell elszámolni. Ez az elszámolási szabály feltételezi, hogy a vállalkozás a késedelmi kamatfizetési kötelezettségét elfogadta. A kérdésben leírtak szerint a vállalkozás a késedelmi kamatfizetési kötelezettségét vitatja, így 2015-re a vállalkozás által elfogadott késedelmi kamat összeget lehet egyéb ráfordításként elszámolni. A számviteli törvény 41. §-a (1) bekezdésének az előírása szerint azonban az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni – a szükséges mértékben – azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. Így a vitatott – 2015-ös vagy az azt megelőző évekre vonatkozó – késedelmi kamat összegében a 2015ös üzleti év zárásakor céltartalékot kellene a vállalkozásnak képezni [megjegyzem azonban, hogy a kérdésben leírtak alapján valószínűleg a céltartalék képzése már megelőző üzleti év(ek) ben is fennállt volna]. Ezt a céltartalékképzést is egyéb ráfordításként kell elszámolni.
Visszavásárolt üzletrész számviteli elszámolása Kérdés
Kérdésem az lenne, hogy kft. esetén a visszavásárolt saját üzletrész értékesítésének, a tagoknak térítés nélkül történő átadásának, illetve bevonásának számviteli elszámolása, kontírozása hogyan történik?
Válasz
A számviteli törvény 30. §-a (4) bekezdésének az előírása alapján a visszavásárolt saját üzletrészt a forgóeszközök között kell kimutatni, illetve a számviteli törvény 38. §-a (3) bekezdés a) pontja alapján a könyv szerinti értékére eredménytartalékból lekötött tartalékot kell képezni. A Ptk. előírása alapján a kft. által ellenérték fejében megszerzett üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni vagy a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. A kérdésben szereplő saját üzletrésszel kapcsolatos gazdasági események számviteli elszámolása az alábbi: - saját üzletrész értékesítésének elszámolása az értékesítés időpontjában = könyv szerinti érték kivezetése T 875. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása K 372. Saját üzletrészek T 379. Értékpapírok értékvesztése K 875. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása = értékesítés ellenértékének elszámolása T 31. Vevőkövetelések K 975. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele = értékesítés árfolyamkülönbözetének elszámolása könyv szerinti érték átvezetése, ha az kisebb, mint az értékesítés ellenértéke T 975. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele K 875. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása az értékesítés ellenértékének az átvezetése, ha az kisebb a könyv szerinti értéknél T 875. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása K 975. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele - térítés nélkül átadott saját üzletrész elszámolása, annak átadásakor, könyv szerinti értéken = jogi személynek átadott saját üzletrész elszámolása
6 E-számvitel
|
2016. július, VIII. évfolyam 7. szám
T 875. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása K 372. Saját üzletrészek T 379. Értékpapírok értékvesztése T 875. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása = magánszemélynek átadott saját üzletrész elszámolása T 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések K 372. Saját üzletrészek T 379. Értékpapírok értékvesztése T 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések [Kapcsolódó tétel mindkét esetben a lekötött tartalék feloldása: T 414. Lekötött tartalék K 413. Eredménytartalék] - saját üzletrész bevonásának számviteli elszámolása a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg = névérték elszámolása T 411. Jegyzett tőke K 372. Saját üzletrészek = névérték és könyv szerinti érték közötti különbözetének elszámolása nyilvántartott értékvesztés kivezetése T 379. Értékpapírok értékvesztése K 372. Saját üzletrészek ha a könyv szerinti érték magasabb a névértéknél T 413. Eredménytartalék K 372. Saját üzletrészek ha a névérték magasabb a könyv szerinti értéknél T 372. Saját üzletrészek K 413. Eredménytartalék [Kapcsolódó tétel a lekötött tartalék feloldása: T 414. Lekötött tartalék K 413. Eredménytartalék]
Ingatlanfejlesztéssel kapcsolatos számviteli elszámolások Kérdés
Cégünk 2016 áprilisában vásárolt egy telket 18 m Ft-ért, melyen első lépésben bontási-tereprendezési munkákat kell elvégezni. Ezt követően 11 lakásos társasházat építünk eladási céllal, és egy üzletet, ami marad a mi tulajdonunkban. Az anyagok beszerzése cégünk nevére szóló számlákkal történik, saját vagy külső kivitelezésben. Az építkezésnek 2017. évben kell elkészülni, de menet közben vevőket kell keresni, akik anyagilag be is szállhatnak. Az egész építkezés saját forrásból valósul meg, hitelt nem veszünk igénybe. A kérdésem az lenne, hogy ezt az egészet számvitelileg hogyan kell helyesen könyvelni, nyilvántartani, levezényelni? Van, aki készletre venné, de van olyan vélemény is, hogy beruházásként 16-os számlákon kellene gyűjteni a felmerült költségeket és a végén aktiválni, majd értékesítéskor kivezetni. De van olyan vélemény is, hogy aktivált saját teljesítményként kell elszámolni.
Válasz A számviteli törvény 28. §-a (2) bekezdés b) pontjának az előírása szerint a készletek között kell kimutatni azokat az eszközöket, amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, feldolgozás valamely fázisában vannak, vagy már feldolgozott, elkészült állapotban vannak. A kérdésben szereplő társasházépítés is ide tartozik, így az építéssel kapcsolatosan – a saját és külső kivitelezéshez kapcsolódóan – felmerült közvetlen költségeket a saját termelésű készletek között, közvetlen önköltségen készletre kell venni, mindaddig, míg azok nem kerülnek értékesítésre. Értékesítéskor az értékesített lakás arányos közvetlen önköltségét ki kell vezetni a készletértékből, és a kapott ellenértéket értéke7
E-számvitel
|
2016. július, VIII. évfolyam 7. szám
sítés nettó árbevételeként kell elszámolni (mivel készletértékesítés és nem tárgyi eszközértékesítés történik). Amennyiben az építkezés befejezésekor az ingatlan egy részét az építő cég saját maga kívánja üzletként hasznosítani, akkor az üzlet arányos közvetlen önköltségen számított értékét a saját termelésű készletekből saját rezsis beruházásként elszámolva a tárgyi eszközök közé át kell sorolnia. A saját rezsis beruházást a számviteli törvény 76.§-a (2) bekezdésének előírása alapján az aktivált saját teljesítmények között is el kell számolni.
Termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás? Kérdés
1. A partner kérésére, az általa megadott paraméterek, elképzelés, fénykép alapján megtervezzük a termékben későbbiekben elhelyezendő biztonsági elemeket, illetve azok elhelyezését a végtermékben. Szükség szerint elkészítjük azokat a gyártóeszközöket, melyekkel a termékből minta állítható elő. 2. Mintát gyártunk a gyárthatósági vizsgálat elvégzésére, mely alapján eldönthető, hogy a sorozatgyártás során hogy fog kinézni a termék, tudjuk-e a gyártást vállalni. Ezt, igény szerint a gyártás helyszínén a vevő is megtekintheti, de azt számára nem bocsátjuk rendelkezésére. A termék megrendelését a vevő részéről megelőzheti mindkét folyamat végrehajtása, vagy csak az egyik, illetve előfordulhat, hogy a vevő egyik folyamatot sem kéri, a gyártás előkészítését ránk bízza és egyszerűen megrendeli a terméket. Mindkét feladat elvégzése után ugyanakkor dönthet úgy, hogy a termék gyártását megrendeli, de esetenként úgy is, hogy mégsem (mert pl. ő is elesett a megrendeléstől). A felsorolt folyamatokra a vevő felé külön árajánlatot készítünk a tervezés, fejlesztés, illetve tesztek elvégzésére. Az első pontban végrehajtott folyamat végén készülhet rajz, vagy egy tesztgyártásra alkalmas gyártóeszköz. Ezt alapvetően a gyárthatóság eldöntéséhez belső haszná-
latra szükséges elkészíteni. A második pontban leírtak megrendelése esetén, ipari körülmények között is legyártunk egy mintamennyiségű terméket, amit – ha arra igényt tart – a telephelyünkön a vevő megtekinthet. Mindkét folyamat elvégzése a munka ellenértékének kiszámlázásával zárul. Kérdés, hogy termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás történik?
Válasz
A kérdésben leírtak szerint a vevő felé külön árajánlatot készítenek tervezés, fejlesztés, illetve tesztek elvégzésére. Ez a munkafolyamat egyértelműen szolgáltatásnyújtás. A tervezés, fejlesztés során létrehozott gyártóeszközök a vállalkozás tulajdonában maradnak (a kérdésben leírtak szerint a megrendelőnek nem bocsátják rendelkezésére), azok a partner számára nem kerülnek értékesítésre, így ebben a tekintetben termékértékesítés szintén nem merülhet fel. Ezen túlmenően az ipari körülmények között legyártott mintamennyiségű termék is feltételezhetően a vállalkozás tulajdonában marad, mert a kérdésben leírtak szerint – ha arra igényt tart a vevő – a telephelyükön megtekintheti (ebből lehet következtetni, hogy a tervezéssel létrehozott gyártóeszközök működőképességét akarják csak alátámasztani, vagy a kérdésben megfogalmazottak szerint a gyárthatóság eldöntéséhez belső használatra szükséges ez). Ebben az esetben a nyújtott szolgáltatás (tervezés, fejlesztés stb.) ellenértékének kell fedezetet teremtenie a mintamennyiség költségeire is. A létrehozott és működőképes gyártóeszközt viszont állományba kell venni készletként, vagy ha a gyártási tevékenységet tartósan, több mint egy évig szolgálja, akkor tárgyi eszközként. Amennyiben a megrendelővel kötött szerződés alapján a megrendelő dönthet úgyis, hogy a termék gyártását mégsem rendeli meg és a gyártóeszköz más termék gyártásához sem használható fel, akkor a gyártóeszközt selejtezni kell. Ha azonban a megrendelő gyártás
8 E-számvitel
|
2016. július, VIII. évfolyam 7. szám
előkészítéssel csak termékgyártást rendel meg, akkor feltételezhető, hogy a gyártott termék eladási árát úgy határozzák meg, hogy az többek között a gyártáselőkészítésre is fedezetet nyújtson, akkor viszont a megrendelő felé termékértékesítés valósul meg.
Kiválás számviteli rendezése Kérdés
Kérdésem gazdasági társaságból történő kiválás számviteli kezelésével lenne kapcsolatos. Egy gazdasági társaság tulajdonosa egy másik gazdasági társaságnak, aki tulajdonosként anyavállalatnak minősül. A tulajdonolt gazdasági társaságból történő kiválása esetén az anyavállalat könyveiben szereplő részesedés egy részét ki kell-e vezetni? Ha ki kell vezetni, akkor a kiválással érintett részesedés könyv szerinti értékének jegyzett tőke vagy saját tőke arányos részét kell kivezetni? Véleményem szerint az anyavállalatnál a leányvállalatban lévő részesedés névértéke a leányvállalat jegyzett tőkéjét képezi le, ezért a gazdasági társaságból történő kiválás esetén az anyavállalat könyveiben szereplő részesedés csökkenésének értékét azzal az aránnyal lehet meghatározni, amely a jogelőd gazdasági társaságból áttranszferált jegyzett tőke és az eredeti jegyzett tőke aránya, természetesen a részesedés könyv szerinti értékére vetítve. A kiváló gazdasági társaság jegyzett tőkéjét a végleges vagyonmérlegben a kiválással érintett gazdasági társaság (leányvállalat) eredménytartaléka átrendezésével határozták meg, tehát a kiválással érintett gazdasági társaság (leányvállalat) jegyzett tőkéje a kiváláshoz kapcsolódóan nem változik.
Válasz
A számviteli törvény 84. §-a (2) bekezdése d) pontjának és a 85. §-a (1) bekezdés d) pontjának az előírása alapján a szétváló gazdasági társaság tulajdonosánál a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedés könyv sze-
rinti értékének az arányos részét kell kivezetni. A számviteli törvény hivatkozott előírásának alkalmazása során a kérdésben hivatkozott anyavállalatnak azt kell megvizsgálnia, hogy a leányvállalatánál történt kiváláshoz kapcsolódóan az anyavállalat leányvállalatban lévő részesedésének a névértéke csökkent-e vagy sem. A kérdésben leírtak szerint a leányvállalatnál történt kiválás során a kiválással létrejött gazdasági társaság jegyzett tőkéjét a leányvállalat eredménytartalékának az átadásával határozták meg, így a kiválás után a leányvállalat jegyzett tőkéje nem változott. Mivel a leányvállalat jegyzett tőkéje a kiváláshoz kapcsolódóan változatlan maradt, így az anyavállalatnál a leányvállalati részesedés névértéke sem változhatott, ezért az anyavállalatnál a kiváláshoz kapcsolódóan nincs megszűnt részesedés, amelyet a kiváláshoz kapcsolódóan ki kellene vezetni a könyvekből.
Behajtási költségátalány elszámolása Kérdés
Kell-e könyvelni a behajtási költségátalányt, ha a partnerek a szerződésben eltekintetnek annak felszámolásától?
Válasz A negyven eurós behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény (a továbbiakban: törvény) jelentős változást hozott a behajtási költségátalány esedékességét illetően, mert a törvény előírása alapján a behajtási költségátalány összege – a korábbi Ptk. szabályozástól eltérően – nem válik automatikusan esedékessé a késedelembeesés időpontjával. A követelés esedékességének időpontja önkéntes teljesítés esetén ennek időpontja, önkéntes teljesítés hiányában a teljesítésre való első felszólítás 9
E-számvitel
|
2016. július, VIII. évfolyam 7. szám
időpontja. A kérdésből nem derül ki, hogy a jogosult vagy a kötelezett oldaláról merül fel a kérdés. A jogosultnál nem változtak a számviteli elszámolások, mely szerint a mérlegkészítés időpontjáig befolyt, előző üzleti év(ek)hez kapcsolódó behajtási költségátalányt kell egyéb bevételként elszámolni. Az érvényesített behajtási költségátalányból származó követeléseket azok befolyásáig változatlanul a 0. Nyilvántartási számlaosztályban lehet kimutatni. A számviteli elszámolásokban a kötelezett oldalán lett változás, azon törvényi előírásból következően, hogy csak a teljesítésre való első felszólítás időpontjával kell a kötelezettnek a könyvviteli nyilvántartásában az egyéb ráfordításokkal szemben azt kötelezettségként elszámolnia mint esedékes kötelezettséget. A számviteli törvény előírása alapján az azonban változatlan, hogy a mérlegkészítés időpontjáig megelőző üzleti évhez kapcsolódóan érvényesített behajtási költségátalányt megelőző üzleti évre egyéb ráfordításként még el kell számolni. A kérdésben leírtak, mely szerint a partnerek a szerződésben eltekintenek a felszámolástól, nem egyértelmű hogy konkrétan milyen szerződéses feltételt takar tartalmilag. Ezért fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a törvény 3. §-a (5) bekezdésének az előírása alapján a behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés továbbra is semmis. Az „eltekintenek” megfogalmazás azt is sugallhatja, hogy a jogosult nem fogja felszámítani ezt a követelését. Ebben az esetben, mivel a jogosult részéről nem történik teljesítésre felszólítás, így a kötelezettnél nem kerül semmisem könyvelésre (megjegyzem, hogy a jogosult sem könyvel semmit sem).
Osztalék vagy osztalékelőleg? Kérdés
2016. április 30-a volt a 2015-ös beszámoló elfogadásának dátuma. A beszámoló elfogadásához kapcsolódóan osztalék is jóváhagyásra került a tulajdonosoknak. A 2016. január 1. – 2016. április 30. közötti időszakban osztalékelőleg került a tulajdonosoknak kifizetésre. Kérdésem az lenne, hogy ez már 2016. évi osztalékelőleg lehet, vagy ez a 2015. évre járó - 2016. április 30-án – elfogadásra kerülő osztalék kifizetése is lehet?
Válasz
Osztalék-jóváhagyásról a Ptk. ide vonatkozó előírásai alapján csak és kizárólag beszámoló elfogadásakor lehet dönteni. Értelemszerűen így osztalékot kifizetni a beszámoló elfogadását követően lehet csak. A kérdésben leírtak szerint 2016. április 30-a volt a 2015-ös beszámoló elfogadásának és az osztalék jóváhagyásának dátuma, ezért a 2015-ös üzleti év után osztalékot kifizetni csak 2016. április 30-át követően lehetséges. A 2016. január 1 – 2016. április 30. közötti időszakban kifizetett „osztalékelőleget” nem lehet a 2015-ös üzleti évre jóváhagyott osztalék kifizetésének tekintetni. Felmerülhetne az ebben az időszakban kifizetett összeg 2016os osztalékelőlegkénti kezelése is, azonban ez a jogszabályi előírásokból következően szintén nem lehetséges. Osztalékelőleg kifizetésének a fedezetét a Ptk. előírása alapján közbenső mérleggel kell dokumentálni. A számviteli törvény 21. §-a (1) bekezdésének előírása szerint, ha jogszabály közbenső mérleg készítését írja elő, akkor a közbenső mérleget – a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozó által meghatározott fordulónapra vonatkozóan kell – a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegfordulónapját követő nap és a közbenső mérleg fordulónapja közötti időszak gazdasági eseményeinek figyelembevételével – elkészíteni. Ezen szabályból következően, ha a
10 E-számvitel
|
2016. július, VIII. évfolyam 7. szám
vállalkozás 2016. január 1 - 2016. április 30. közötti időszakban fizetett osztalékelőleget, akkor ezt 2016-os mérlegfordulónapú közbenső mérleggel kellett volna alátámasztania. Ennek a 2016-os mérlegfordulónapú közbenső mérleg előző év oszlopának a 2015-ös üzleti évről készült, a tulajdonosok által elfogadott beszámolót kellett volna tartalmaznia. Mivel azonban a 2015-ös beszámoló elfogadása 2016. április 30-án történt meg, ezért 206. április 30ig 2016-os mérlegfordulónapú közbenső mérleg sem készülhetett. Így osztalékelőleg címén a tulajdonosoknak 2016-ra vonatkozóan sem lehetett kifizetést teljesíteni. Osztalékelőleg címén 2016-ra 2016. április 30-a után történhet csak kifizetés, melyet 2016-os mérlegfordulónapú közbenső mérleggel kell alátámasztani (megjegyzem, hogy a közbenső mérleg mérlegfordulónapját követő hat hónapig jó a közbenső mérleg osztalékelőleg fedezet dokumentálására).
A részesedésre az egyes üzleti években elszámolt értékvesztést külön-külön főkönyvi számlákon tartjuk nyilván. Felmerül kérdésként, hogy az értékvesztés visszaírása során az értékvesztés „mely részét” kell először visszaírtnak tekinteni? Véleményünk szerint több módszertan szóba jöhet: - az értékvesztés visszaírt összegét LIFO módszerrel határozzuk meg (azaz a legutolsóként elszámolt értékvesztést írjuk vissza), - az értékvesztés visszaírt összegét FIFO módszerrel határozzuk meg (azaz az elsőként elszámolt értékvesztést írjuk vissza), vagy - az értékvesztés visszaírt összegét a nyilvántartott értékvesztésnek olyan arányában határozzuk meg, hogy arányosan mindegyik évi értékvesztésből visszaírunk.
Veszteség rendezéseként szerzett tulajdoni részesedés értékveszésének elszámolása
Válasz
Kérdés
Korábbi években társaságunk, mint anyavállalat a leányvállalatunkban veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedést. A leányvállalat veszteséges gazdálkodása miatt a tőkeemelést megelőzően is elszámoltunk a leányvállalati részesedésre értékvesztést. Mivel a tőkeemelést követő években is veszteséges volt a leányvállalatunk, további értékvesztést számoltunk el a leányvállalati részesedésre. Az elmúlt években azonban a leányvállalat nyereséges lett, így folyamatosan a saját tőke helyzete rendeződik. Ezért a leányvállalati részesedésre korábbi években elszámolt értékvesztést fokozatosan vissza lehet majd írni. Mivel a 2015-ös üzleti év zárásánál már fennáll, hogy a részesedésre jutó saját tőke tartósan és jelentősen meghaladja az anyavállalati részesedés könyv szerinti értékét, ezért már 2015ben értékvesztés visszaírása válik szükségessé.
A számviteli törvény 54.§-a (1)-(3) bekezdése szabályozza a tulajdoni részesedésekre milyen esetben kell elszámolni, illetve visszaírni az értékvesztést. A számviteli törvény 54. §-a (1) bekezdésének az előírása szerint a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A számviteli törvény 54. §-a (3) bekezdésének az előírása szerint amennyiben az (1) bekezdés szerinti befektetésnek a (2) bekezdés figyelembevételével meghatározott, mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke
11 E-számvitel
|
2016. július, VIII. évfolyam 7. szám
nem haladhatja meg a számviteli törvény 62. §-a (1) bekezdése szerinti beszerzési értéket. A számviteli törvény 62. §-a (1) bekezdésének előírása szerint a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél bekerülési érték a számviteli törvény 47-50. §-a szerinti tételek, vagy csoportos nyilvántartás esetén a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár, vagy a FIFO módszer szerint meghatározott beszerzési ár (ebből következően a számviteli törvény az eszközök nyilvántartása tekintetében a LIFO módszert nem engedi meg alkalmazni). A számviteli törvény hivatkozott előírásaiból következően csak a tulajdoni részesedések bekerülési értékének a meghatározására tartalmazza a FIFO módszert, az elszámolt értékvesztés tekintetében már nem. Az elszámolt és/ vagy visszaírt értékvesztést az adott tulajdoni részesedés vonatkozásában kell nyilvántartani, így ha az elszámolt értékvesztés a későbbiekben visszaírásra kerül, akkor az adott tulajdoni részesedés kerül értékelésre, és ez alapján kerül a kapcsolódó értékvesztés részben vagy egészben visszaírásra. A számviteli elszámolásokban azonban nem szükségszerű kezelni, hogy melyik évben elszámolt értékvesztés kerül visszaírásra, mint ahogy az adott tulajdoni részesedésre évenként elszámolt értékvesztést sem kell évenkénti megbontásban nyilvántartani.
In-house szeminárium! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az
[email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
E-számvitel VIII. évfolyam hetedik szám, 2016. július Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp. Váci út 91/a Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
E-számvitel
|
2016. június, VIII. évfolyam 6. szám
