EGYIPTOM HÉRODOTOSZ ÉS PLÁTÓN FELFOGÁSA EGYIPTOMRÓL Egyiptomra a stabilitás , a mozdulatlanság jellemző, szemben a görög szellemmel , és az athéni demokrácia zűrzavarával, szélsőséges kilengéseivel. GOETHE FAUSTJA EGYIPTOMRÓL Az egyiptomi szfinxek testesítik meg az örök változatlanságot. MAI ÁLLÁSPONT EGYIPTOMRÓL Volt fejlődés, de az lassúbb volt, mint más ókori államokban . A megkötöttség a Nílus évenkénti szabályos áradásából, illetve az ehhez alkalmazkodó öntözéses földművelés szervezéséből és irányításából adódott, melytől eltérni nem lehetett a nagy asszuáni gát megépítéséig. A hatalom gyakorlásában érződött a konzervatív ,elődök által felállított normákhoz való ragaszkodás. Az uralkodók intelmei trónörököseikhez: „ Utánozd atyáidat, őseidet. Íme, az ő szavaik megmaradtak az írásokban, nyisd ki, olvasd őket, érd el tudásukat !” A papság, mint a tudomány képviselője volt a hagyomány legfőbb őrzője ,mégis időnként feltűntek közülük egyéni, merész gondolkodók, akik nagy fordulathoz, minőségi ugráshoz vezették a társadalmat. EGYIPTOM TÖRTÉNELME AZ EGYES SZAKASZOKBAN Felső- és Alsó- Egyiptom egyesülése Tájékozódás időben Kr.e. 2900 Egy időben egyesült a két állam a mezopotámiai városállamok kialakulásával. Központja Nehen / Hierakónpolisz /
A vidék fő istenének, a sólyom képében tisztelt Hórusznak a temploma állt Terjeszkedésük: Észak vagy Dél felé terjeszkedhettek, mivel Kelet és Nyugat felé a sivatag állta útjukat. Délen a núbiai félelmetes törzsek éltek, ezért nem tudtak arra terjeszkedni annak ellenére, hogy ott gazdagon húzódtak az arany bányák. Így Észak felé kezdtek terjeszkedni, melynek következménye lett Alsó- és Felső Egyiptom egyesülése. Az ország két állam perszonáluniója volt. Az uralkodók
Felső- és Alsó –
Egyiptom uralkodójának nevezték magukat. A piramisépítő fáraók Dzsószer szakkarai lépcsős piramisa Hat emeletnyi lépcsős piramis, melyet kőből épült kápolnák és más kultikus épületek vették körül. A király építésze a város főpapja, Imhotep. Az épület eszmei mondanivalója: a túlvilágban, azaz az örök életben való hitet
tekintélyes,
monumentális
épületek fejezték ki. Az uralkodó – mint Hórusz földi inkarnációja
–
volt
jelen
a
kezdődött
a
társadalomban. Ebben
az
időben
központosított monarchia kiépítése Kheopsz fáraó – minden idők leghatalmasabb gizai piramisa Az
ókorban
a
világ
hét
csodájának egyike volt. 2300 000 kőtömbből készült a kőgúla. 146 méter magas. A
belső kamrák és folyosók, galériák tökéletesen vannak kiképezve. Nem a kor
primitív
technikai eszközeiben volt a megépítés ereje, hanem a tudományos ismeretek alkalmazásában az épületre, és a pontos szervezésben és kivitelezésben. Ismeretlenek voltak a fémek, csak a rezet ismerték, a ló és a kocsi is ismeretlen volt számukra. Mindig 100 000 ember dolgozott, akiket három havonként váltottak. Gondoskodni kellett a munkástömeg elszállásolásáról, élelmezéséről, itatásáról. A piramisok körül sörfőző műhelyek nyomára is bukkantak a régészek. A hagyományos elképzeléseket megcáfolva, nem
rabszolgákkal építették a piramisokat,
mivel az óbirodalom korában még jogi értelemben nem léteztek. A
falusi földközösségeket és a
kisbirtokos
parasztságot az állam felszámolta, és közvetlenül a hivatalnoki apparátus irányítása alatt álló telepeket hoztak létre, és azok munkásaival dolgoztattak . A fáraó családja töltötte be a legfontosabb hivatali méltóságokat. A vidéki arisztokrácia fokozatos önállósodása csökkentette a központi hatalom erejét. Ez vezetett a birodalom felbomlásához. Az Ámon- papság hatalma Tájékozódás térben és időben Kr.e.
Egyiptom
a
XVI.
Században
már
nagyhatalomnak számított. Rendelkezett a núbiai arany
bányák
felett
is.
Az
Eufrátesz
folyóig
terjeszkedett. A fáraók és az Ámon papság közötti hatalmi villongások Ámon az Óbirodalom korában, mint isten ,alig szerepelt
az
istenek
világában.
Théba
város
felemelkedése után növekszik meg szerepe. Tiszteletére
hatalmas templomokat emeltek Karnakban és Luxorban, Théba egyik kerületében. A királyok völgyében az uralkodók számára több teremből álló sziklasírokat vájtak ki , mivel ekkor már nem épültek királyi piramisok. A magas piramis formát már nem kellett nélkülözniük, mivel a környező hegyek csúcsai helyettesítették azokat. Ámon papjainak birtokában arannyal bevont templomok álltak rendelkezésükre, melyek gazdasági , hatalmi és kulturális központok is voltak. Nagy kiterjedésű földbirtokokkal és hivatali apparátussal rendelkeztek. Ámon főistent illette az alattvalók és meghódítottak adói is, melyet a papok éltek fel. Az eddigi állatkultusz, amely a nép körében terjedt, most államilag is jelentős szerepet kap. Ehnaton forradalma IV. Amenhotep = Ehnaton / Kr.e. 1300-as években / Az ősi napkultusz fontosságát emelte ki. Templomot építtetett Thébában Atonnak / napkorong / Leszámolt az Ámon papsággal. Saját neve helyett, mely magában foglalta a gyűlölt Ámon szót, így nevet változtatott, tehát Amenhotep helyett Ehnaton / Üdvös Aton / lesz, melyben az Aton név szerepel. Ámon helyett az Aton néven tisztelt napistent ismerte el egyedüli istennek, , ami hadüzenetet jelentett az Ámon papságnak , és az eddigi istenvilágnak is . A napkultusz nem új tiszteletet jelentett, mivel kezdettől fogva a napkultusz volt az egyiptomiak legfőbb vallása. Egyedül Aton napistent tisztelte, tehát a több istenhitű vallás közeledett az egyistenhitű valláshoz. Atonnak egyedüli prófétájaként a király csak saját magát ismerte el. Ez az első az ókorban az egyedüli monoteista vallás kezdetet, melyet az állam hirdet meg. Ezt az új vallást sem a papság, sem az arisztokrácia nem volt hajlandó követni. A fáraó mindenüvé szétküldte megbízható embereit, hogy a templomok és temetők obeliszkjeinek feliratai közül tüntessék el az Ámon feliratot. Ehnaton fia eredeti nevén Tutanhaton volt, mivel az ő nevében is kellett szerepelni az Aton névnek, Az apja halála után a régi , Amon kultusz tisztelői követelték, hogy változtassa meg a nevét , és szerepeljen benne az Amon név. / Tutanhamon / Ezzel visszaállt az Amon papság hatalma. Ehnatont utódai igyekeztek elfelejteni és törölték a királylistáról is
