Duna kincsei Munkalapok Általános iskolák alsó tagozata számára
Duna kincsei az általános iskolákban a jövő generációiért Hodnoty Dunaja pre základné školy, budúce generácie
www.danubetreasures.eu
www.husk-cbc.eu
Tartalomjegyzék: Pénzverde ............................................................................... A Duna-menti mikro régió települései ........................................... A Duna-menti mikro régió érdekességei ........................................ Népi építőművészet ................................................................... Mese ...................................................................................... A rejtélyes vidék ........................................................................ Anyakönyvi kivonatok .................................................................. Tóparti séta .............................................................................. Fűzfa, fűzfa, kik a te lakóid? ........................................................ A Duna útvonala Európán át ........................................................ Duna-kvíz ................................................................................. Térkép, színesedj! ..................................................................... A víz körforgása a természetben .................................................. Duna a tekervényes betűk és számok tükrében ............................... A Duna-ágak ............................................................................ Természetvédelem .................................................................... Nagy kiterjedésű védett területek Magyarországon .......................... Vízügyi kérdőjelek ..................................................................... Összekeveredett betűk ..............................................................
Szerzők: Bard Edit Katarína Béresová Ladislav Bíró Demes Kristóf Dorner Klára Kajtár Andrea Főző Gábor Főzőné Kovács Ildikó Stumpfné Zsivora Gabriella Veronika Kováčiková Martin Lakanda Jana Maková Reich Károlyné Reubl Csilla Mária Sklenárová Stein Ildikó Andrej Švec Lucia Vačoková Grafikai munkák: Martina Ridzoňová Illusztrációk: Silvia Redlingerová
1 2/1, 2 3/1, 2 4/1, 2 5 6/1, 2 7/1, 2 8/1, 2 9/1, 2 10/1, 2 11/1, 2 12 13/1, 2, 3, 4, 5 14/1, 2 15/1, 2 16 17/1, 2, 3 18 19
PÉNZVERDE tevékenység munkalapja Olvasd el az alábbi szöveget a Duna mentén talált római kori érmékről! A széleskörű régészeti kutatások bizonyították, hogy a Duna-mente már az újkőkorszakban (I.e. 3000 – 1900 között) is lakott volt. Ezt a különböző korokból származó régészeti leletek is bizonyítják. A terület régészeti feltárásai során római kori (I.e. I-IV. század) érmékre bukkantak. Az érmék előlapján híres római uralkodók arcképei vagy különböző istenségek ábrázolásai, a hátlapján pedig egy történelmi dombormű miniatűr kiadása szerepelt. Később az érmék előlapján korabeli híres személyiségek arcképei is láthatók voltak. A portrék történelmi források, kidolgozott részletei az adott korszak stílusát tükrözik. Tekintsd meg néhány római érme fotóját!
Tervezz érmét, amely a lakóhelyedre és a mai korra jellemző! Üzenj vele a jövő generációja számára!
1
DUNA-MENTI MIKRO RÉGIÓ TELEPÜLÉSEI Olvasd el az alábbi szöveget a Duna-menti mikro régióról! A magyarországi Duna menti régió fontos történelmi és kulturális jelentőséggel bíró városai: Ráckeve, Szentendre, Visegrád, Esztergom és Budapest. Ezek a települések több szállal kötődnek a Dunához, ami meghatározta és formálta jelenlegi jellegüket. Fontos szerepet töltöttek és töltenek be Magyarország történelmében. 1. feladat: A Duna-mente mikro régió térképén lévő körök mellé írd be helyesen a hiányzó falvak neveit!
2. feladat: Olvasd el a Duna-mente mikro régió településeinek első említéséről szóló szövegeket, és az üres téglalapokba írd be helyesen a település elnevezését! 1. A település már a rézkor óta lakott volt. A honfoglaláskor az egész szigetet Árpád törzse foglalta el. A sziget később az Árpád-házi uralkodók kedvenc vadászterülete lett. A mai település helyén állt Ábrahámtelke, valamint egy kolostortemplom, amelyet a XII. században építettek és amelyet először 1212-ben okiratban említenek. A település első virágzása a magyar, szerb vegyes lakosság betelepülésével kezdődött 1440 körül. A szerbek az Al-Duna menti Keve városából menekültek ide a törökök támadása elől. A várost ekkor kezdték el Kis-Kevének nevezni, majd később kapta a mai nevét.
2/1
2. A település már Árpád-ház korában nagyon fontos szerepet játszott a magyarság történelmében, amit részben kitűnő földrajzi elhelyezkedésének köszönhetett. Másrészt itt alapították meg Magyarország első érsekségét, ami különleges politikai hatalmat adott a mindenkori esztergomi érsek kezébe, főleg ami a királykoronázásokat illeti. A szabad királyi város rangú település a török hódítás alatt szinte elnéptelenedett. Habár a várost újjáépítették és visszakapta szabad királyi város címét is, a törökök kiűzése után veszített jelentőségéből. A Várhegyen és környékén 18-20 ezer éves településnyomokat tártak fel. Ettől az időtől kezdve a terület folyamatosan lakott hely. A város a 10 - 11. században vált Székesfehérvárral szemben országos központtá. Ezen a helyen, ahol „a Duna sok vidék gazdagságát hordja össze”, építette fel a korábbi római erőd alapjaira hegyi kővárát, hozzá a lakótornyot, Szent István vértanú templomát 972-ben. A vár alatt létesült az az iparos- és kereskedőtelep, amely egyben a Duna hajóforgalmának vámoló helyéül is szolgált.
3. A település a Dunakanyarban, a Duna folyam jobb partján, Budapesttől északra 30 km-re található. Gazdag régészeti lelőhely. A rómaiaknak 14 őrtoronnyal védett katonai tábora volt a Sibrik-dombon a 4. században, Pone Navata. I. (Szent) István a Sibrik-dombon lévő erődben hozta létre első vármegyéje várispánságát (a várat 1009-ben említi először írott forrás); a tatárjárás után indult meg a várrendszer kiépítése, a Várhegyen álló Fellegvár a völgyzáró várfalakkal, valamint a hatszög alaprajzú lakótoronnyal, az Alsóvárral A vár és a körülötte kialakult település az Anjou királyok, Luxemburgi Zsigmond majd I. Mátyás uralkodása idején élte fénykorát. 1323 és 1408 között e város volt a magyar királyok hivatalos székhelye.
4. A település 1873. november 17-én jött létre, három város egyesítésével. A mai város területének írásos történelme a római helyőrséggel, Aquincummal kezdődik, amelyet i. sz. 89 körül alapítottak a Duna nyugati partján. Anonymus leírása szerint a honfoglalás után Árpád vezér a hajdani „Attila király városát” választotta törzse szálláshelyéül, központi földrajzi fekvése miatt. 1526-ban I. Szulejmán megindult Magyarország ellen. II. Lajos király innen indult a mohácsi csatába, melyben veszített. A csatavesztés hírére sokan elmenekültek a városokból. I. Szulejmán szeptemberben érte el a várost, amit felégetett, és kirabolta a királyi palotát is.
5. A település a Dunakanyar kapujában, a pilisi Kőhegy és a Duna találkozásánál, gyönyörű természeti környezetben található. A város az 1970-es évekig kisváros volt, alig érte a négyezer fős lakosságot. Az ekkori város lakóterülete ma mindössze két városrészt foglal magában, a Belvárost és a Szamárhegyet, bár ez utóbbi is csak a 20. század elején lett lakóterület. A kisváros sajátosan mediterrán hangulata az elmúlt évszázadok folyamán alakult ki, amikor a törökök kiűzése után a magyarok mellett szerb, dalmát, a szlovák, német és görög telepesek népesítették be. Az 1967-ben alapított Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyarország jellegzetes tájainak népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek és csoportjainak lakáskultúráját, életmódját mutatja be hagyományos településtípusok keretében a 18. század végétől a 20. század közepéig.
2/2
DUNA-MENTE MIKRORÉGIÓ ÉRDEKESSÉGEI Tekintsd meg a Duna-mente mikro régió néhány történelmi-kulturális érdekességének fotóját! Sorold a fotókhoz az érdekességek nevét és a települések neveit, ahol találhatók!
Név:
Név:
Helyszín:
Helyszín:
Név:
Név:
Helyszín:
Helyszín:
Név:
Név:
Helyszín:
Helyszín: 3/1
Név:
Név:
Helyszín:
Helyszín:
Név:
Név:
Helyszín:
Helyszín:
Név:
Név:
Helyszín:
Helyszín:
3/2
A NÉPI ÉPÍTŐMŰVÉSZET Olvasd el a következő szöveget a szlovákiai népi építőművészetről! A „népi építőművészet” gyűjtőfogalom alatt számon tartott épületeket nemcsak a skanzenekben csodálhatjuk meg. A faházakon és a népi építőművészet egyéb alkotásain kívül a népi építőművészetbe tartoznak azok az épültek is, amelyeket az emberek évszázadokon át a saját kezükkel és saját szükségleteikre építettek és használtak. Az emberek úgy építették fel ezeket az épületeket, ahogy azt apáiktól és nagyapáiktól tanulták. Szlovákiában a népi építőművészet sokkal színesebb, mint bárhol a világon. Ezt a sokszínűséget Szlovákiában a nyugati és keleti kultúrák keveredése, a vallások keveredése, számos betelepítési hullám, és főleg - a völgyek és a hegyvidékek tagoltsága miatt keletkezett – a földrajzi elhatárolódás eredményezte, ami korlátozta a kapcsolattartást az egyes térségek között. Tekintsd meg a népi építőművészet alkotásának, elődeink hagyományos lakóhelyének néhány fotóját! Jelöld a fotók alatti négyzet kiszínezésével azokat a településeket, amelyek a Duna-menti mikro régióra jellemzők!
4/1
4/2
MESE Olvasd el a következő történetet a „kukkókról” és az ördögről! Már épp hetedszer jött el a füles ördög a „kukkókért”, de a makacs paraszt egyre csak ezt hajtogatta: „Akkor sem megyek veled!... Csak azért sem…!” De az ördög nadrágszíjon ragadta a parasztot, ám az sem hagyta magát, és kezével egy közeli megtermett akácfába kapaszkodott. Húzta is az ördög teljes erővel, rángatta a parasztot a nadrágszíjánál fogva, amíg az akácfát ki nem tépte gyökerestül. Ekkor azonnal rohant is vele a pokolba. A paraszt meg húzta magával az akácfát. Meg is izzadt az ördög rendesen, patakokban ömlött a veríték az egész testén. „Ereszted el azonnal azt az akácot?! – mordult rá az ördög. „Dehogy eresztem, nem estem a fejemre. De ha eleresztesz, hát eleresztem én is! Szidta, átkozta a parasztot az ördög. Minden szentet és szentséget végigsorolt, de a csökönyös paraszttal szemben semmit sem ért. Nagy nehezen megérkeztek egyenesen a pokolba vezető fekete lyukhoz. Az ördög beugrott a lyukba, gondolván, hogy magával rántja a makacs parasztot is. De annak esze ágában sem volt elereszteni az akácfát. Az akácfa pont keresztbe állt a lyuk felett és még csak meg sem hajlott kettejük súlya alatt. „Ereszd el azt az átkozott akácot!” – sziszegte tehetetlen dühében fekete csálé fogai között az ördög. De ekkor a paraszt már egyetlen szóval sem felelt. Teljes erejéből a megtermett akáctörzsbe kapaszkodott, mintha csak hozzánőtt volna. Rángatta az ördög, tépte minden erejéből. A „kukkóknak” minden félelmük pont a beleikbe szorult, így a paraszt pokoli üdvözleteket eregetett egyenesen az ördög orra alá, hogy annak a feje is megszédült. Nagy mérgében még egy nagyot rántott a paraszt nadrágszíján. Ekkor azonban a nadrágszíj elszakadt és az ördög a paraszt „illatos” gatyájával együtt a mélybe zuhant. Az ördög annyira összetörte magát, hogy mindkét lábára egyszerre sántult le, a hátán meg olyan nagy púp nőtt, mint a Monostori domb. A csallóközi ördög bizony olyan rút lett, hogy azóta mutatkozni sem mer a büszke „kukkók” előtt. A paraszt meg talán még mindig ott függ, ég és pokol között. Ha tán más fát ragadt volna meg, már biztosan kettétört volna alatta. Talán bizony ki is mászott volna az ördöglyukból, de hát mégsem illik gatya nélkül mutatkozni az emberek előtt. Az eset óta ez a mondás járja egész „Kukkóniában”: Olyan szegény, hogy ha az ördög eljönne érte, csak a nadrágszíját és az utolsó nadrágját vihetné magával. A nadrág pedig azóta is a pokolban bűzlik. mesélő Szénássy Viktor, Csallóközaranyos (Zlatná na Ostrove) Megjegyzés: A „kukkó” Csallóköz őslakosságának tréfás, vicces elnevezése a Kukkónia-Csallóköz elnevezésből. Rajzold le, mi jutott eszedbe a történetről!
Szerinted hogyan végződhetett volna még a történet? Találd ki és meséld el! 5
A REJTÉLYES ORSZÁG
A Soroksári-Duna
A Ráckevei (Soroksári)-Duna mai arculatát az 19101926. évek között végrehajtott folyócsatornázáskor kezdték kialakítani. Ezt megelőzően a Gellérthegy fölötti szakaszon a Duna-meder szélessége 300 m volt. A hegy alatt minden átmenet nélkül 1000 m-re szélesedett ki és szakadt két ágra: a budafokira és a soroksárira. Az emlékezetes 1938. évi „Pesti“ árvíz alkalmával a Duna felső szakaszán megkezdődött hóolvadásból kiinduló árhullám a Csepel-sziget felső csúcsának térségében jégtorlaszt emelt, s ennek következtében a visszaduzzadt víztömeg elöntötte az akkori Pest és Buda városokat. Az árvizet követően az akkori szakemberek, elsősorban Lechner József, Paleocapa Péter részéről korszerű tervek készültek az érintett Duna-szakasz rendezésére, de tényleges munkálatokra csak – a kiegyezést követően – az 1870. évi X. törvénycikk alapján került sor. Ennek keretében oldották meg többek között a soroksári ág lezárását – akkor – a Gubacsi híd magasságában. A szabályozás nem bizonyult teljes értékűnek, mert az elzárás alatti 50 km-es soroksári ágat alulról évente többször árvíz öntötte el. Tassnál 1926-1928 között épült meg a hajózsilip, a vízleeresztő zsilip és az erőmű. Az 1954-1960 között elkészült a Kvassay-vízerőmű 1961 óta üzemel. A Soroksári-Duna-ág 57,3 km hosszú, vízsebessége 0,2-0,4 km/óra. Míg a nagy Duna vízszintesése a Kvassay- és Tassi-zsilipek között átlagosan 4-5 m, a szabályozott vízszintű Duna-ágé 10-30 cm között van. Partvonalának hossza - a mellékágakkal együtt - 180 km. Négy jól elkülöníthető szakaszra lehet osztani: -A legfelső (57,3 - 47,5 fkm) szakaszon 110 m víztükör-szélességű meder került kialakításra, a hajóútszélesség 40 m, az elméleti vízmélység 2,7 m. A víz minősége itt a legrosszabb, fürdésre végig alkalmatlan és a horgászat számára sem kedvező. A szabadidős, üdülési funkciók közül döntő jelentősége az evezős sportoknak van. E szakasz mentén csónakházak létesültek és két evezőspálya is van. -A következő szakasz a Taksony-sziget végéig tart. A meder átlagos szélessége 40-80 m, a vízmélység 2-3 m között van. A jobbpart ősállapotban van, a sekélyvizű részeket uraló kiterjedt nádasok természetvédelmi védettséget élveznek. A víz minősége ezen a szakaszon is kedvezőtlen, fürdésre, strandolásra, a horgászat számára viszont kedvezőek a feltételek. -A Taksony-szigettől a Ráckevei-hídig tartó szakasz átlagos szélessége 150-300 m, a vízmélység 2,0-3,5 m közötti. A partok jórészt ősállapotban vannak, a sekélyvizű részeken kiterjedt nádasok, szigetek találhatók. A vízminőség itt már kedvezőbb, de strand hivatalosan ezen a szakaszon sincs kijelölve. -A Ráckevei-hídtól a Tassi-zsilipig tartó szakaszon a meder átlagos szélessége 200-300 m, a vízmélység 3,0-7,0 m közötti. A víz minősége ezen a szakaszon a legkedvezőbb, s itt a legjobbak a horgászati lehetőségek. Itt található a legtöbb horgásztanya, valamint a tájra jellemző (vízre épített) felépítményes horgászállás. A nagyobb vízmélységre tekintettel a fürdés lehetősége a strandok gondos helykijelölésével biztosítható.
6/1
REJTÉLYES VIDÉK Dunajko egy különös vidék rejtélyes felvételére bukkant. Nem tudott vele mit kezdeni, ezért a természettudósok segítségét kérte. Nekik magyarázniuk elmagyarázták Dunajkonak, hogy a képen egy olyan vidék van, amely akkor létezne a Duna mentén, ha abba nem avatkozott volna bele az ember. Dunajko megtudta, hogy ezt a térképet potenciális természetes vegetációnak nevezik. Segíts Dunajkonak kiszínezni a vidéket és próbáld megjegyezni a jellegzetes növényfajait!
1. Vízi növények: tündérrózsa, vízitök
2. Part menti növények: nád, gyékény
3. Lágyfás ártéri erdő: fűz, nyár
4. Keményfás ártéri erdő tölgy, kőris
1) Hányadik szakaszán a legkeskenyebb a Soroksári-Duna? ................................................................................................................................................ 2) Hányadik szakaszán a legsekélyebb a Soroksári-Duna? ................................................................................................................................................ 3) Miért kellett Lechner Józsefnek és Paleocapa Péternek terveket készítenie a Csepel-sziget körüli Duna-szakasz rendezésére? ................................................................................................................................................ 4) Hányadik folyamkilométertől alkalmas a Soroksári-Duna vízminősége horgászatra, de fürdésre, strandolásra még nem? ................................................................................................................................................ 5) Miért volt szükség Tassnál zsilip építésére? ................................................................................................................................................ 6/2
AZ ANYAKÖNYVI KIVONATOK 1. Feladat: Dunajko azt a feladatot kapta, hogy töltse ki helyesen az anyakönyvi kivonat hiányzó adatait, és az így kitöltött anyakönyvi kivonatokat rendelje hozzá a növények vagy állatok képeihez. Segítesz neki?
2.
d
….. hó
…......…
1. libéka … leve elye: ulási h Előford k közelében amo a vízfoly s 3-4 szúra é cm hos gnőhet. -5 3 r á e k A m asra is t cm mag ileg közismer lm e r te é m Tör tén agy baro időjós v ás változását m o y n (a lég r t a teste er), me z eső z s ű m ál a mérő rint reag orendsze vetkező légny ö k e b . n ra idejé ozások más vált
… ………
elye: ulási h Előford abb völgyes i. ony az alacs - és a folyóvize álló k te le terü urópai gyobb e 5 -100 A legna a7 – . Hossz rágcsáló osszúsága 30 . h g k k ro 0 3 fa , cm 15 – tömege 40 cm,
6.
áró ……. k …..…… ……; …....…
a 80 – k hossz Testéne mege 4,5 kg. , tö víz 100 cm élyre merül. A m an r b o z Úszásk jellegzetes pó l, n a é k ín k z nya fels lhúzott úszik, fe lé álló csőrrel. e lf kissé fe
itök ….. víz ….......… lási helye: u Előford lassúfolyású gy a v ó ll á az vizek. tű vízi , agymére Évelő n 40 cm magas – 0 1 ó , z y a n elág növé villásan 6 méter hosszú – ,5 0 l. y, ette gyökérz yökerezik; nag g mélyen ű virágai almail ín z s a sárg latúak.
4.
elye: ulási h Előford ékén fészkel, körny A Duna sapatok isebb c lületek k e tv le il fe yobb víz ban nag n is. előfordul é környék ákiában. Szlov
3.
5.
...… Nagy …
....…. b
ogár;
elye: ulási h Előford s és a vegyes tölgye és főként a Szlovákia déli n . e lő b e k l rdu erdő szein fo keleti ré illetve lgyfák, főleg tö k korhadó i á v r lá A fá vagy fűz jeibükkfák en vagy fatönk ib n e a s b rz lá a tö lt fa nek, á d ő jl e fe tl ben vező n vig, ked tt hosz2–3é zö nyek kö ven át). é körülmé (5 eig is szabb id
unka ……… ……… elye: ulási h Előford és ritkábban a eken któl Az alföld r feletti kis lápo te ol. é rh m á b 250 kig bb tava iáa nagyo sságig Szlovák a g t. a a m lh u n rd Ilye ol előfo ban bárh tén ély ese a ldi vesz szárazfö ekülnek, vagy n t e a k lm u e g y vag k ma nyomjá at földhöz a mellső lábuk nik gy úgy, ho gé húzva előtű k mö e k n é jü z s fe a éhány ré . n k tü s te zínezete élénk s
7/1
És mi vagyunk azok, akik a környeztedben élünk, fejlődünk…
A
D
B
E
C
F
Forrás: http://snaturou2000.sk/, http://natdrawings.blogspot.sk/2012_04_01_archive.html
2. Feladat: Töltsd ki a következő táblázatot a megfelelő betűk hozzárendelésével az anyakönyvi kivonat számához! Anyakönyvi kivonat száma
1 2 3
Kép
Anyakönyvi kivonat száma
Kép
4 5 6
7/2
A TÓPARTI SÉTA Olvasd el figyelmesen a következő szöveget! A Csallóköz területe, a Kis-Duna és a Duna határfolyó fő ága közötti termőterület szigete, számos eldugott zugot és titkot kínál. Ezen a területen Dunajko is szívesen sétál. Séta közben egy tóra bukkan. Számos ilyen tó van ezen a területen, némelyikük mesterségesen jött létre, mások holtágak maradványai, de mindegyikükben van valami közös; eleven élet zajlik a felszínük felett és alatt egyaránt. A sűrű növényzettel borított partvidék szintén számos lakót rejt. Dunajko sok rejtélyes hangot és zajt hallott, de bárhogy is figyelte őket, mégsem sikerült kiderítenie honnan is érkeznek. Bizonyos élőlények egész életüket a vízben töltik (a ponty, a csuka, a keszeg, a pióca, az örvényféreg, a gömbkagyló). Mások életük egy bizony részét töltik itt, lárva vagy pete formájában van szükségük a vízre, majd kifejlődésüket követően egész életüket a felszínen, a vízen kívül élik le (szitakötő, acsák, szúnyogok). A kétéltűeknek csak szaporodáskor van szükségük a vízre, különben a szárazföldön élnek (békák). Minden élőlénynek elsősorban ivóvízre van szüksége az élethez. Az életet adó víz minden élőlény alapvető szükséglete, jó minőségén múlik a szervezetek egészsége is. A vízi élőhelyek környékén élő fák és lágyszárú növények közé szívesen magukhoz költöznek be különféle, otthont kereső állatfajok. A nádasba rakja fészkét a fülemülesitke, a gyékény buzogányvirágzatából pedig a függőcinege építi szorgalmasan bélelt otthonát. A mocsarak őrei, a fűzfák. Odvai nyújtanak menedéket a denevéreknek, a baglyoknak, illetve a sokszínű rovarvilágnak. A szövevényes gyökérrendszerben rejtőznek a kígyók, és ahol a gyökereket az árvíz alámossa, rákok vagy különféle halak bújhatnak meg. A fakoronákba vagy az ágvillákba rakják fészkeiket a madárfajok. Dunajko maga is kideríthette, hogy az állatok ivóvízlelőhelyként, otthonként és táplálékszerzésre is használják az álló- vagy a folyóvizeket. Néhány ragadozó bogár- vagy rovarfaj növényevő rokonaik petéit vagy kifejlődött egyedeit fogyasztja. Ebbe a körforgásba bekapcsolódnak a halak és a madarak, amelyek a rovarokat fogyasztják, majd ezek is a nagyobb ragadozók zsákmányaivá válhatnak (a vidrák, a szürke gém, a jégmadár szintén ragadozó).
8/1
Hány állatfajt emleget a szöveg (húzd őket alá a szövegben)? Sorold fel őket! Mindegyiket ismered? Találd meg a képen elrejtett állatokat! Színezd ki a területre jellemző növényekkel együtt!
Ha ismeritek őket, nevezzétek meg a lakókat! Rajzoljatok le, írjátok be olyan további vízparton élő állatfajokat, amelyeknek az ártéri erdő az otthonuk! 8/2
A FŰZFA, FŰZFA, KIK A TE LAKÓID? Fűzfa: számos növény- és állatfaj otthona Valóban varázslatos faj a fűzfa. A fiúk ebből faragták első furulyájukat és Húsvét előtt a fűzfa vékony vesszőiből készítettek az ifjak a korbácsokat . A tapasztalt kosárfonót már előkészítve várják a vesszők. Tudja, hogy februárban a legjobb szedni a kosárfonó fűz vesszőit. A fűzfák megjelenése a vizek mellett szorosan kapcsolódik az emberi tevékenységekhez. A vízi malmok környékének jellemező fafajtái. A legenda szerint, ha figyelmesen szemlélték, a koronájában ülő vízi manó is látható volt! Ajándékait az emberek nemcsak a gyógyításra, vagy a kosárkészítéshez használták. Ahol nem volt elegendő építőanyag, az emberek a házaik falát vastagabb fűzfavesszőkből szőtték, majd az előkészített fűzfaszövetet agyaggal, sárral tapasztották be, így sem téglára sem kőre nem volt szükségük egy olcsó és kiválóan használható ház felépítéséhez. Az idősebb fűzfákat 5 évente egyszer vágták. Ezalatt az idő alatt a koronájának ágai megerősödtek, szárítás után tűzifának kiválóan alkalmasak voltak. A fűzfatörzs viszont továbbra is ott állt, vastagodott, ráncosodott, és a felső része, a koronarész, - jellegzetes fej alakot vett fel. Számos példányuk fokozatosan korhadásnak indult, és a törzsekben odvak keletkeztek. A belülről korhadó fát viszont az élő kéregrész még mindig ellátta táplálékkal és életben tartotta. Ezekben az üregekben, odvakban, a korhadó fás helyeken találhatók a természettudós szempontjából leggazdagabb élőhelyek, számos ritka faj egyedülálló ökoszisztémája (ökoszisztéma: az együttélő élőlények társulása). Sok, nem élősködő növényfaj telepedett meg odabenn. Számukra az összegyűlt por és korhadékfa nyújt lehetőséget a növekedéshez és a táplálkozáshoz. Egy holland kutatás szerint öt vizsgált fűzfafajban 112 növényfajt találtak. A magasabb rendű növényeken kívül több zuzmó és mohaféle, illetve fán termő gombaféle is megtalálható itt. A partmenti fűzfák rendkívül fontosak a bennük lakó nagyszámú állatfajok számára is. A kutatók az öt vizsgált fűzfafajban 450 különböző féle atkát és rovart találtak. Hazánkban is ritka állatfajok lakják a fűzfákat. Megtalálható itt a remetebogár, a vetési pattanóbogár, a pézsmacincér, a díszbogár, a szarvasbogár is. Ezekben a fűzfákban egyéb apró állatfajok is élnek. Nappali menedékként a fűzfák odvait használják a nyusztok, a nyulak, a pézsmapatkány, a kockás sikló, a méhek, a darazsak, a lódarazsak, néhány csigafaj és más állatfajok. A odvakban gyakran találkozhatunk denevérekkel és számos madárfajjal. Ezek a fák koronáiban is fészket raknak, például az ökörszem, a rozsdafarkú, a kerti rozsdafarkú, a vörösbegy, a szürke légykapó, a barázdabillegető, különböző pacsirtafajok, a mezei veréb, a kis fakopáncs, a vadkacsa, a kékgalamb, az erdei fülesbagoly, a vörös vércse, a macskabagoly és még sokan mások. Láttatok már fejet a fűzfán? Nem féltetek tőle? Mi mindenre használták régen az emberek a fűzfát? Mire használják napjainkban? ............................................................................................................... ............................................................................................................... Hány állatfajt találtak a kutatók a fűzfákban? Állatfajból vagy növényfajból volt több? Húzzátok alá azokat a növény- és állatfajokat, amelyekről nem tudjátok, hogy néznek ki és keressétek ki a képüket az interneten! Ezek közül melyeket láttátok már a természetben?
1
Szlovák húsvéti népszokás
9/1
Dunajko a folyó partján egy csodálatos fát fedezett fel; egy fejes fűzfát. Ahogy nézegette, körbejárta vaskos törzsét, egyszerre csak sok különböző állatfaj repült és szaladt ki belőle. Szétszéledtek a környéken. Hogy közelebbről is megismerje őket, meg kell találnia nekik a hazafelé vezető utat. Kösd össze az állatfajokat azzal a hellyel, ahol a fűzfában laknak és segíts nekik megtalálni a hazafelé vezető utat!
9/2
A DUNA ÚTVONALA EURÓPÁN ÁT Olvasd el a következő szöveget a Dunáról! A Duna helyrajzi adatai A Duna Európa második legnagyobb folyója, hossza 2857 km. Európa egyetlen folyójaként nyugatról keletre folyik, és a kontinens egyik tengerébe torkollik. Összesen tíz európai országon folyik keresztül, néhányukkal közös államhatárt alkot, és összesen 70 millió embert köt össze. A Duna négy európai fővároson is áthalad: Belgrádon, Budapesten, Pozsonyon és Bécsen, ezért joggal nevezik a világ legnemzetközibb folyójának. A szlovákiai szakasz a középső folyás felső részéhez tartozik. A területünkre érkezés után határfolyót alkot Ausztriával, 7,5 km hosszan. Ezután 22,5 km-en teljesen Szlovák oldalon folyik, majd további 142 km-en Magyarországgal alkot határfolyót. A Duna Szlovákiába Ausztriából a Dévényi kapun át folyik be a Morva folyó torkolatánál. Átfolyik egész Pozsonyon, továbbfolyik a Duna-menti síkságon, határfolyót alkotva Magyarországgal, majd továbbfolyik Révkomáromba és Párkányba. Párkánytól néhány kilométerre délre a Helembaihegységgel szemben elhagyja Szlovákia területét és Magyarországot átszelve déli irányban folytatja útját. A Duna szinte minden Szlovákiai folyó gyűjtőfolyója is (a Vág, a Garam, az Ipoly), kivéve a Poprad és a Dunajec folyókat és ezek mellékfolyóit, amelyek a Balti-tengerbe torkollanak. A Duna Pozsony alatt észak felől a Kis-Dunával, dél felől pedig a Mosoni-Dunával határolt ágrendszerbe ágazik. Pozsony és Révkomárom térségében egyedülálló szárazföldi deltát alkot. Ez Európa legnagyobb ilyen jellegű vízi képződménye. A Duna államhatárt is magában foglaló régi medre osztja fel az ágrendszert, szlovákiai és magyarországi ágrendszerre. A Duna vízgyűjtő területe három részre oszlik. Ez a Felső-Duna, a Középső-Duna és az Alsó-Duna vízgyűjtő területe. A Középső-Duna vízgyűjtő területébe (a Dévényi kaputól egészen a Déli-Kárpátok és a Balkáni-hegység közötti Vaskapu-szorosig) a Magyarország és Szlovákia határvonalát alkotó Duna szlovákiai szakasza is beletartozik. A világ folyóitól eltérően a Duna hosszát folyamtorkolattól mérik. Csaknem 3 ezer kilométer hosszúságban húzódik Európán keresztül. Számos eltérő országon át folyik és folyamatosan változik a jellege. A Duna a németországi Fekete-erdőben ered és a folyását a Fekete-tengerben fejezi be. 1. feladat: Töltsd ki helyesen a Dunáról szóló adatokat, segíts magadnak a fenti szöveg alapján! A Duna a németországi ………………………..-ben ered. A Duna folyam hossza ………………. km. A Duna …………….. országon folyik keresztül. (Hány?) A Duna Pozsony alatt a következő ágrendszerekre oszlik: a ………….. – Duna és a ………………… - Duna. A Dunába Szlovákia területén az alábbi jelentős folyók torkollanak: ………....…………, …………...…………., ……………..………... . (Mely folyók?) A Duna a …………....-tengerbe torkollik.
Megértetted a szöveg minden szavát? Ha nem, írd le a nem érthető szavakat! ............................................................................................................................ ............................................................................................................................ Próbáld elmagyarázni, mit jelentenek ezek a szavak! árvíz, vízgyűjtő terület, torkolat Ha nem tudod, próbáld meg kikeresni a szavakat az interneten! 10/1
2. feladat: Ez itt Európa térképe. Próbáld meghatározni a szövegben emlegetett országokat, majd zöld színű ceruzával rajzold be azokat a pontokat, ahol a Duna ered, és ahol a Fekete-tengerbe torkollik!
Mely országokon folyik keresztül a Duna? Kék színű ceruzával rajzold be a Duna útvonalát Európán keresztül (kösd össze a térképre korábban felrajzolt zöld pontokat)! Mely országokon folyik keresztül a Duna? Karikázd be azoknak az országoknak a számát, amelyeken átfolyik a Duna és írd be ezeket a vaktérképbe! 1 2 3 4 5 6 7
Franciaország Olaszország Ukrajna Spanyolország Moldávia Horvátország Szlovákia
8 9 10 11 12 13 14
Csehország Görögország Ausztria Németország Magyarország Hollandia Bulgária
15 16 17 18 19 20 21
Norvégia Románia Szerbia Szlovénia Lengyelország Bosznia és Hercegovina Svédország
Tudod, hogy a többi európai ország hol található? Próbáld beírni a vaktérkép megfelelő helyére! 10/2
DUNA-KVÍZ Olvasd el a következő szöveget! A Duna Európa második legnagyobb folyója, hossza 2857 km, és Európa központi részén folyik át. Forrása a németországi Fekete-erdőben (Schwarzwald) 1.078 méteres tengerszint feletti magasságban található. A Duna hosszú útja során tíz országon is keresztülfolyik és közben 70 millió embert köt össze. Egyetlen európai folyóként nyugatról kelet felé folyik és a Fekete-tengerbe torkollik. A Duna folyam bizonyos országokban határfolyó. A Duna teljes hosszából Szlovákiában 172 kilométeren halad át. A területünkre érkezésekor Ausztriával 7,5 km hosszú határszakaszt alkot, 22,5 km hosszan áthalad Szlovákián, majd 142 km hosszan Magyarországgal alkot határfolyót. A Duna Pozsony alatt ágrendszerré ágazik el. Észak felől a Kis-Duna, dél felől pedig a Mosoni-Duna határolja. A Duna régi medre, amely magyar-szlovák határvonalat is alkotja, szlovákiai és magyarországi részre osztja a területet. Néhány kis folyótól eltekintve minden jelentős szlovákiai folyó (Vág, Garam, Ipoly) a Dunába torkollik és együtt folynak Romániába, Ukrajnába, ahol a további jelentős folyamokkal együtt alkotják a Duna-deltát. A Duna-delta Európa második legnagyobb folyami deltája. A delta legnagyobb területe a romániai Tulcea város közelében található és egy bizonyos része az ukrajnai odesszai térségben fekszik. A Duna-delta három fő ágra oszlik, amelyek torkolata a Fekete-tengerben van. A teljes deltát számos kisebb-nagyobb ágfonat és az így létrejött apró kis szigetek alkotják. Szlovákia területén a Kis-Duna és a Duna régi medre közötti területet Csallóköznek nevezzük. Ez a terület emberemlékezet óta lakott volt, lakosai földművelésből és halászatból éltek. A víz jó szolga, olykor azonban, amikor teljes erejében mutatkozik, egyszeriben úrrá lesz és maga jelöli ki a szabályait. A Duna erejét és nagyságát 1965-ben mutatta be katasztrofális mértékben. A víz áramlási sebessége akkoriban 9170 m3/s volt, és 114000 ha területet árasztott el. Számos olyan tanya vált a hömpölygő víz áldozatává, amik addig a vidék addig jellemző településszerkezetét alkották. Ez az árvíz volt a bősi vízlépcső és erőmű építésének legfőbb érve és növelte az árvízvédelmi gátak iránti figyelmet. Ennek ellenére a víz az úr! Nélküle aligha létezne élet a Földön. Külön szerencse, hogy a Csallóköz kiváló minőségű termőterülete alatt található az Európa szerte elismert minőségű ivóvízkészlet, a kincs, amelynek jelentőségét ma még fel sem mérjük és gyakran pazaroljuk.
11/1
Dunajkónak összekeveredtek a kártyái a Duna adataival. Segíts neki összekötni az adatokat úgy, hogy a mondatok helyessé váljanak!
1.
A Duna hossza
A.
1823-ban kezdődött.
2.
Európában a Duna-mentén kb.
B.
ivóvíz
3.
A Duna forrása
C.
2857 km
4.
A Duna átlagos vízhozama Pozsonyban
D.
70 millió ember él
5.
A legutóbbi nagyárvízkor 1965-ben a Duna maximális vízhozama
E.
Fekete-tengerbe
6.
A Duna rendszeres vízszint figyelése
F.
550 mm csapadék esik
7.
A Csallóköz legnagyobb gazdagsága az
G.
a Kis-Duna
8.
A Duna Románia és Ukrajna határán torkollik a
H.
2025 m3/s
9.
A Csallóköz Szlovákia legmelegebb és legszárazabb területe. Évente átlagosan
I.
Németországban, az Alpok tövében, a Fekete erdőben van
J.
9170 m3/s volt, és 114000 ha került víz alá
10. A Duna legnagyobb szlovákiai ága
11/2
Színezd ki színes ceruzákkal a térképet! folyó, patak, vízterület: kék szín; út: barna szín, falu, város, település: piros szín, erdő, fatársulás: zöld szín Az ügyesebbek számára: Kék szaggatott vonallal rajzold be a mesterséges vízfolyamot, csatornát!
TÉRKÉP SZÍNESEDJ!
12
A VÍZ KÖRFORGÁSA A TERMÉSZETBEN Hogy keletkezik a folyó? Hogy lehet, hogy most esik és honnan érkezik az eső? Ezek Dunajko kérdései, amelyekre tudni szeretné a választ. Dunajkonak az alábbi szöveg segített a válaszok megfejtésében. A víz örökös körforgását a Földön a „Természet vize körforgásának” vagy hidrológiai ciklusnak nevezzük. Ennek hajtómotorjai a napsugárzás és a Föld gravitációja. A vízmennyiség a körforgásban nem változik, hanem egész idő alatt azonos marad. A víz körforgását az alábbi folyamatok alkotják: • A víz elpárolog az óceánokból, tavakból, folyókból és a földfelszínről, a növények és állatok felületéről. • A levegőben a különböző magasságokban a hőmérséklet csökkenés hatására a vízpára kicsapódik (kondenzálódik, cseppfolyósodik) és összegyűlve felhőket alkot. • A felhőkből a víz ismét a Földre érkezik csapadék, általában eső vagy hó formájában. • A Földön a víz egy része fokozatosan ismét elpárolog vagy beszívódik a földfelszín alá és feltölti a földfelszín alatti vízforrásokat. • A talajvíz egy bizonyos idő után a felszínre törhet források formájában vagy feltölti a folyókat, kutakat. • A vízfolyamokból a víz a tengerbe halad.
A víz körforgásának ábrázolását a PUZZLE egyes elemeiben rejtettük el. Vágd ki az egyes elemeket és segítsd Dunajkonak helyesen összerakni a „természet vize körforgásának” elemeit!
13/1
3x3-as puzzle, első rész
13/2
3x3-as puzzle, második rész
13/3
6x3-as puzzle, első rész
13/4
6x3-as puzzle, második rész
13/5
A DUNA TEKERVÉNYES BETŰK ÉS SZÁMOK TÜKRÉBEN Betűrejtvény-titkosírás A Duna és a felszíni vizek – betűkből és számokból. Fejtsd meg a kódot és találd meg a helyes válaszokat! Hogy hogyan fejtheted meg a kódot? A Duna kanyarulatai betűket rejtenek, ezek alá írd be egymás után a számokat. (Kezdd az 1-estől!) A vesszőket és a szóközöket is külön számozd meg! A „CS”, „LY” és „SZ” betűk csak egy mezőt foglalnak el, csak egy számot írj alájuk!
F
O
LY
Ó
,
P
A
T
A
F
O
LY
A
M
T
Ó
,
,
Duna
Á
R
,
Ó
Z
O
N
T
E
Z
T
Í
CS V
,
I
G
,
V
,
Ó
T LY
N
E
Á
M
K
R
E
L
,
U
K
G
H
O
L
T
Á
E
R
SZ
E
M
14/1
1. feladat: Amit legtöbbször csak VÍZ néven illetünk, számtalan formában megjelenhet Földünkön. Létezik folyó és folyam, patak, ér és csermely, természetes és mesterséges tó, víztározó, csatorna és holtág. De hogyan nevezzük mindezeket együtt?
A helyes válasz: __ __ __ __ __ __ __
__ __ __ __ __
Ellenőrizd a választ a Duna kódjának megfejtésével! Minden számhoz egy betű tartozik! 7
68
58
70
26
66
42
5
25
42
27
71
18
2. feladat: Hogyan nevezzük, amikor a folyó eltér az addigi egyenes folyásától és egy széles ívet ír le – épp úgy, mint a rajzon? Segítségül megadtunk egy betűt!
A helyes válasz: __ __ NY __ __ __ __ __ __
Megtalálhatod a helyes választ, ha megoldod az alábbi matematikai példákat, és megkeresed a Duna kanyarulataiban az eredményhez tartozó betűket!
Feladat
30+9
23-13
37-22
25+25
19+18
77-19
9+9
43+21
=
=
=
=
=
=
=
=
Eredmény A Duna megfelelő betűje
NY
14/2
A DUNA-ÁGAK Dunajko elhatározta, hogy áttanulmányozza a Duna szlovákiai szakaszának térképét Pozsonytól Révkomáromig, de csak olyan térképet talált, amelyben hiányoznak bizonyos adatok. 1. feladat: Segíts kiegészíteni Dunajkonak a Duna hiányzó főágainak neveit és a folyó azon részét, amely a magyar-szlovák határt alkotja! A Duna Pozsony alatt ágrendszert alkot a folyásirány mindkét oldalán, amelyet az alábbi folyók határolnak: észak felől a ……………………-Duna, dél felől a ………………… - Duna. A folyó ………………….., amelyen át a magyar-szlovák határ vezet, felosztja az ágrendszert szlovák és magyar részre. A fekete buborékokba írd bele: a Duna két fő ágának nevét és a folyó fő részének nevét, amelyen át a határ vezet! A piros buborékokba pedig írd be a hiányzó országok neveit!
15/1
Amikor Dunajkonak sikerült kiegészíteni a térképről hiányzó elnevezéseket, elégedett volt és visszatette a térképet az eredeti helyére. A visszarakáskor viszont megcsúszott egy lépcsőn és leesett. Szerencsére semmi baja nem esett, de a földön egy érdekes dolgot talált. A Dunán hajózó kutatók feljegyzései voltak. A szövegből nem derül ki, hogy a Duna mely részeiről van szó. Az viszont egyértelmű, hogy a kutatók feladata a Duna ágrendszerének vizsgálata volt. 2. feladat: Olvasd el te is a szöveget (a kutató megjegyzéseit), amelyek a táblázatban vannak és rendelj hozzá minden megjegyzéshez egy helyes adatot! Mindig csak az alábbi három válasz egyike lehet a helyes válasz: A) B) C)
a Kis-Duna a Mosoni-Duna a Duna ágak
Karikázd be a helyes választ!
-
Több száz ágból álló ágrendszer alkotja A Duna a főágából Pozsony alatt, Verkénynél ágazik ki Ezek a legutolsó fennmaradt, úgynevezett belföldi Duna-delta ágak Pozsony alatt a dunacsúnyi vízi erőműnél átlépi az országhatárt és Magyarország területén folyik tovább Kollárovo-ban (Gútán) beleömlik a Vágba Európa legkiterjedtebb folyami szigetét hozza létre, a Csallóközt További folyami szigeteket hoz létre, a Szigetközt (a Csallóközhöz hasonló természeti képződmény) Több cölöpös malom is fennmaradt a partjai mentén: Jókán, Tallóson Pozsonyeperjesen és Gútán (Jelke, Tomášikove, Jahodnej, Dunajskom Klátove a v Kolárove) A Duna jobboldali ága A Duna baloldali ága A Dunamenti-síkság ártéri erdőiben kanyarog A következő folyók torkollanak bele: Blatina, Čierna voda, Klátovské rameno A környező növény- és állatvilággal való sűrű összefonódásának varázsa fokozatosan minden látogatót elvarázsol
A A A
B B B
C C C
A
B
C
A A
B B
C C
A
B
C
A
B
C
A A A A
B B B B
C C C C
A
B
C
15/2
A TERMÉSZETVÉDELEM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
A legnagyobb folyónk Petőfi írt verset erről a folyóról A víz egyik halmazállapota A magyar tenger Ide ömlenek a folyók Csapadékforma Kisebb a folyónál Egyik nagy tavunk Eső+ napsütés Tisztítatlan víz ….rózsa, de nem virág
Tudnátok segíteni Dunajkonak összehozni a helyes párokat? Az egymáshoz tartozó párokat színezd ki azonos színnel!
Szlovákia első természetvédelmi területe
Selmeci-hegység
Szlovákia első nemzeti parkja
a Magas-Tátrában lévő Felkai-völgyi Virágoskert
Szlovákia legnagyobb természetvédelmi területe
Pienini Nemzeti Park
Szlovákia legkisebb nemzeti parkja
Selmecbányai Botanikus Kert
Szlovákia első védett tájegysége
Tátra Nemzeti Park
16
A NAGY KITERJEDÉSŰ VÉDETT TERÜLETEK MAGYARORSZÁGON Melyik élőlényt melyik nemzeti park címere ábrázolja? Kösd össze a megfelelőket!
DARU
AGGTELEKI NEMZETI PARK
SZÁRTALAN BÁBAKALÁCS
FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK
FOLTOS SZALAMANDRA
BÜKKI NEMZETI PARK
NAGY KÓCSAG
KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK
TÚZOK
ŐRSÉGI NEMZETI PARK
SÓVIRÁG
BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK
HAVASI CINCÉR
DUNA-IPOLY NEMZETI PARK
SIKETFAJD
HORTOBÁGYI NEMZETI PARK
17/1
KÖSD ÖSSZE A NEMZETI PARKOK CÍMERÉT A HOZZÁ TARTOZÓ VÁROSSAL! Karikázd be azt a három címert, amelyeknek érinti a területét a Duna!
17/2
UTASÍTÁSOK A TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET LÁTOGATÓINAK (VÁLOGATÁS) 1. Védje a Duna-ártéri Természetvédelmi Területet! Tartsa be az idegenforgalmi központok, üdülőfalvak és hétvégi ház-övezetek döntéshozóinak rendelkezéseit! 2. Ne károsítsa, ne bántsa és ne szennyezze a természetet! Az élelmiszerek csomagolóanyagait, a hulladékot ne hagyja a természetben! 3. Ne tépje le a védett növényeket! Ne törje le a fák ágait, ne károsítsa az erdei és a mezei növényeket! 4. Ne bántsa a madarak fészkeit, ne bántsa a vadetetőket és a vadvédő eszközöket! Tilos az állatok zavarása, üldözése és vadászata! 5. Ne térjen le a kijelölt turista útvonalról és közutakról! Ne károsítsa a turistajeleket, tájékoztató és útbaigazító táblákat! 6. Ügyeljen saját maga és más látogató biztonságára is!
Mivel egészítenéd ki? 7.
........................................................................................................................................
8.
........................................................................................................................................
9.
........................................................................................................................................
10.
........................................................................................................................................
17/3
A VÍZÜGYI KÉRDŐJELEK Dunajko egy információkkal túlzsúfolt könyvet talált, de valahogy nem emlékezett az információkra. Segítenél neki eldönteni melyik az igaz és a hamis válasz? Ha te sem tudod a helyes választ, próbáld meg megkeresni az interneten! A kérdések alá a táblázatban elég az I = igaz vagy a H = hamis szavak kezdőbetűit írni. Ha Dunajko egy hamis választ talált, alakítsd át úgy, hogy igaz legyen!
1.
A hang gyorsabban terjed a vízben, mint a levegőben.
2. A víz két kémiai elemből áll: az oxigénből (O2) és hidrogénből (H). 3. Az Indiai-óceán Földünk legnagyobb óceánja. 4. A jég szilárd halmazállapotú. 5. A tiszta víz ízetlen, de büdös. 6. A Csendes-óceáni Mariana-árok a Földünk legmélyebb pontja. 7.
A víz Földünk kevesebb, mint 50 %-át borítja.
8. A víz forráspontja 100°C. 9. A víz, miközben hűl, csökkenti térfogatát. 10. A víz 100°C-on fagy. 11. A víz a földi élet alapfeltétele. 12. A víz vegyjele: H2O. 13. A Föld közepét atmoszférának nevezzük. n. 14. Jelentősen megnőtt a palackozott víz fogyasztása az elmúlt évtizedben. 15. Földünk leghosszabb folyója a Nílus. 16. A jég elmerül a vízben.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
18
ÖSSZEKEVEREDETT BETŰK
Dunajko tudja, hogy a víz létfontosságú alkotóelem. Egy papírra olyan főneveket, mellékneveket és igéket írt le, amelyek a vízzel kapcsolatosak. A fránya szél összefújta a betűket, amelyek Dunajko nem tud egyedül megfelelő sorrendbe rakni. Dunajko segítségként megadta a bal oldali oszlopban az összekevert betűket. Segíts neki azokból értelmes szavakat alkotni! Figyelj, a sorokat nem lehet felcserélni!
1. SŐE
1. _ _ _
2. CÁENÓ
2. _ _ _ _ _
3. YAGF
3. _ _ _ _
4. ULHÁML
4. _ _ _ _ _ _
5. CELCESGR
5. _ _ _ _ _ _ _ _
6. LÓOYF
6. _ _ _ _ _
7. LTIA
7. _ _ _ _
8. NEGETR
8. _ _ _ _ _ _
9. LACAPK
9. _ _ _ _ _ _
10. ZÚSSÁ
10. _ _ _ _ _
11. PESPC
11. _ _ _ _ _
12. GJÉ
12. _ _ _
13. ADLGÁY
13 _ _ _ _ _ _
14. YOLDFKÉA
14. _ _ _ _ _ _ _ _
15. ÁTLAAMR
15. _ _ _ _ _ _ _
16. SEDEVN
16. _ _ _ _ _ _
17. ENMEDEC
17. _ _ _ _ _ _ _
18. YJGGÉHE
18. _ _ _ _ _ _ _
19. IZRÁSKÍNAIT
19. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
20. STCAÓ
20. _ _ _ _ _ 19
Kiadó: Slovenská agentúra životného prostredia (Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség) Centrum tvorby krajiny, environmentálnej výchovy a vzdelávania (A tájépítészeti, környezetvédelmi nevelési és oktatási központ) Tajovského 28, 975 90 Banská Bystrica 2013 www.sazp.sk
a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Budapest XXIII. Tankerületének együttműködésével
és a Nemzeti Környezetügyi Intézet (National Institute for Environment) – Duna Múzeum
Pénzügyi támogatás: Duna kincsei az általános iskolákban a jövő generációiért Hodnoty Dunaja pre základné školy, budúce generácie www.danubetreasures.eu Hungary – Slovakia Cross-border Co-operation Programme 2007 – 2013 www.husk-cbc.eu
