Duna kincsei vetélkedı I. forduló

Duna kincsei vetélkedı I. forduló

Csapatnév: ……………………………… 1.

TÁJEGYSÉG OLTALOM ALATT A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság létesülése óta Béda-Karapancsa a nemzeti park tájegysége. Mikor avatták fel a Duna-Dráva Nemzeti Parkot? ……………………………..................................................................................... A terület korábban is a természetvédelmi oltalom alatt állt. Mikortól áll oltalom alatt? Milyen szintő védettséget élvezett? …………………………………………………………………………………….. Mely kistájakat foglalja magába a tájegység Dunaszekcsı és az országhatár között? ……………………………………………………………………………………..

2.

A FOLYÓ DOLGOZIK A Duna Mohácsnál középszakasz jellegő, ezt a hazai folyószakaszt Alsó-Dunának is szokták említeni. A középszakasz jellegő folyók medre vándorol, a folyó egyszerre pusztítja és építi medrét. Mit jelent a „meander” kifejezés? ……………………………………………………. A középszakasz jellegő folyó a kanyarulatok ……………. ívén rombol, a ……………… ívén pedig épít. Melyik tevékenység eredményeként jöttek létre a következı képzıdmények? …………………………. tevékenység

Mohács melletti terület, melyhez tartozó folyó-mellékág megmentése a DDNPI és a WWF közös projektje: ……………………………………..

…………………….. tevékenység A Béda-Karapancsa Tájegységtıl északra található településhez tartozó, egykor régészeti leletekben gazdag, domborzati kiemelkedés: ………………………………………


Csapatnév: ………………………………… 3.

ÁRTÉRI KISLEXIKON A Béda-Karapancsa Tájegység területének növényzete és állatfajai a folyószabályozásig a folyó évente többször ismétlıdı árhullámaihoz alkalmazkodtak, így ártéri élıvilág alakult ki. Ez a természetes ökológiai rendszer a folyószabályozások megkezdése óta egyre inkább sérül. A természetvédelem feladata az egykori ártéren az emberi beavatkozások káros hatásainak mérséklése, illetve törekvés a rendszer helyreállítására. A következı fogalmaknak nézz utána a Béda-Karapancsa természeti értékei címő kiadványban (a www.ddnp.hu honlapon hozzáférhetı)!

Mi a hullámtér? ……………………………………………………………. Mi az övzátony? ……………………………………………………………. Hogyan készíti elı az övzátony képzıdése a lefőzıdött holtágak keletkezését? …………………………………………………… …………………………………………………… Duna menti holtág légifelvételrıl

Az ártéri gazdálkodás meghatározói a mesterségesen kialakított fokok. Mi a különbség elsıdleges és másodlagos fok között? …………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………..

Fogalmazd meg néhány mondatban, hogy az áradások éves rendszerének megfelelıen hogyan szabályozta az ártéri ember a fokokat! …………………………………………………………… …………………………………………………………… …………………………………………………………… …………………………………………………………… Fokok Mohács és Kölked között, egy 1820-ból származó ábrázoláson

……………………………………………………………


Csapatnév: …………………………………… 4. ÁRTÉRI KINCSESTÁR Az ártér sokoldalú hasznosításának bizonyítékaként régi gyümölcsfajtákat, háziállatokat és egyéb hasznosítási módokat győjtöttünk itt egybe. Keresd meg, és válogasd szét ıket a szempontok szerint! Ügyelj arra, hogy visszafelé és átlósan olvasható kifejezések is vannak! A gyümölcsnevek között összetett szavak is találhatóak.

S

I

S

K

I

S

Á

B

E

A

H

O

T

Ú

K

K

L

O

V

M İ

M I

W O

R

U

J

O

M Ü

P

Ó

M

R

K

E

N

Y

E

G

P

Ö

A

N

R

I

V

M Ú

K

Á

İ

S

Z

A

P

Ö

R

N

É

C

B

E

S

C

Ö

A

M L

A

A

S

C

Á

G

O

P

U

K

V

A

R

İ

N

E

L

K

A

M L

A

R

E

S

C

C

Ú

T

É

D

É

Z

U

K

E

H

L

O

S

R

E

A

R

E

N

R

U

H

E

B

U

C

I

G

Á

J

A

T

E

L

İ

G

O

B

A

T

Ö

N

C

Ú

K

I

Z

İ

T

E

Z

S

É

H

É

M R

F

A

I

Z

Á

S

A fentiek közül GYÜMÖLCSNEVEK:

ÁLLATFAJTÁK: EGYÉB HASZNOSÍTÁSI MÓDOK: Az ártéri emberek mai felfogásunk szerint egészséges életmódot éltek, hiszen a sok hal mellett a gyümölcsök is fontos szerepet játszottak a táplálkozásukban. A falvak lakói számára gyakori volt a kizárólag friss gyümölcsbıl álló reggeli. Télire a gyümölcsök egy részét tartósítani kellett. Milyen tartósítási eljárásokat ismertek? ……………………………………………………………………………………………… A gyerekek kedvencei közé tartozott a márc. Mi volt ez, hogyan készült? ………………………………………………………………………………………………


Csapatnév: …………………………………… 5. A HALÁSZAT ESZKÖZEI Hajdan a fokoknak és a mesterséges ártéri vízvisszatartásnak köszönhetıen annyi hal volt az ártéren, hogy az elbeszélések szerint a helyi lakosok alkalmanként még a sertéseket is hallal etették, sıt, földjeiket is hallal trágyázták. A vizes élıhelyek változatossága sok halfajnak kedvezett és többféle ısi halászati módszer alkalmazását tette lehetıvé.

Az alábbi halászati eszközök ábráit kösd össze a megfelelı névvel, és írd a nevek mellé a halászati módszer nevét is!

1.

A, KECE - …………………..

2.

B, VEJSZE - …………….…..

3.

C, VARSA - ………………..

4.

D, MILLING - ……………….

Melyik, Mohács környékén elterjedt tapogató-halászati eszközt jellemzi a leírás: „A nyélre és vasvázra csonkakúp alakú hálót húznak. Alsó, szélesebb szegélyét az abroncsra szerelik, a felsıt, a nyélen csúszó karikához erısítik. A látott halat lenyomja az abronccsal, majd elengedi a karikát, amely lefut a nyélen, a háló szétereszkedik, és a hal felfelé igyekezve a közben kifelé húzott háló bugyrába kerül. Így magamagát fogja meg.”

........................................................


Csapatnév: …………………………….. 6. VÍZBEVESZİ NYOMOKON AZ ÁRTÉRI GAZDÁLKODÁS İSI RENDJÉNEK FELBOMLÁSA

A rádiós ismertetı alapján válaszolj az alábbi kérdésekre: Ki volt a fokbíró, mi volt a feladata? ……………………………………………………………………………………………….

Milyen beavatkozásokra került sor a folyóparton a vízi kereskedelem térhódítása miatt? ………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………….

Miként nehezítették a hagyományos ártéri gazdálkodás fennmaradását a Habsburg fıhercegek modern gazdasági törekvései és vízügyi beavatkozásai? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

Mi volt az „elkülönözés”? Miért váltott ki nagy ellenállást az árterek lakosságából? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… Számozással állítsd logikai sorrendbe a folyószabályozás által okozott vízhiányos állapot kialakulásának menetét az ártéren! …. MEDERMÉLYÜLÉS …. PARTI VÉDMŐVEK ÉPÜLÉSE

….. GYORSULÓ SODRÁS

…. NÖVÉNYVÁNDORLÁS …. ALACSONYABB TALAJVÍZSZINT … BESZŐKÜLİ MEDER


7. GÓLYÁINK ÉLETÉRİL - a kölkedi Fehér Gólya Múzeum

A Béda-Karapancsa Tájegység bıvelkedik nedves rétekben, melyek kiváló táplálékforrásul szolgálnak a fehér gólyának. Az ártéri erdıkkel és legelıkkel övezett Kölked településen található a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Fehér Gólya Múzeuma. Az alábbi rejtvény megfejtéséül a Fehér Gólya Múzeum foglalkozásán „fıszerepet játszó” gólyafiókájának nevét kapjátok.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 1. Afrika legdélebbi csücske, ahová a mi gólyáink közül sokan eljutnak vándorlásuk során. 2. Fıként áradások hatására keletkezı gödrök, melyeket kenderáztatónak is használtak, de a gólyáknak is jó vadászterületet nyújthattak egykor. 3. Melyik költınk írta: „Nekem valamennyi közt legkedvesebb madaram a gólya”? 4. A hazánkban 2011-ben költı gólyapárok száma, kerekítve. Az adatoknak a www.golya.mme.hu honlapon található grafikonon nézhetsz utána – a hazai gólyaállomány Európa egyik legnagyobb és legstabilabb állománya. 5. Gólyák lakta falu a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó, nedves rétekben bıvelkedı Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet területén. Itt forgatták Gyarmathy Lívia „A mi gólyánk” címő filmjét. 6. Ennyi idı telik el a fiókák kikelésétıl a kirepülésükig. Nézzetek utána a neten, majd írjátok le, hol vannak Magyarországon jelenleg is mőködı (online) webkamerás gólyafészkek! Kukkantsatok rájuk – érdemes megfigyelni a költést!

...............................................................................................................................................


Csapatnév: ………………………………. KULTÚRTÖRTÉNET A DUNA MENTÉN

8. DUNASZEKCSİ-LUGIO A Duna a múltban Dunaszekcsı vonalában két ágon folyt, és a település felıli ágában jóval kevesebb víz volt. Így elıfordult, hogy majdnem száraz lábbal lehetett átkelni a túlsó partra. A hely tehát sokáig kiváló adottságokkal rendelkezett a folyami átkelés szempontjából, így a római korban is stratégiailag fontos településnek bizonyult. Szekcsı római kori történetérıl ad hírt a www.ripapannonica.hu címő honlap, ahol a limes pannóniai szakaszának történetérıl találsz adatokat.

Mit jelent a ripa Pannonica? ……………………………………………………………………………………………..

Lugióban a régészek gazdag lelıhelyeket találtak. Korábban az amatır régészek által gyakran látogatott helyszín volt a „Kövecs”. Milyen kızet található ott? Mire utal a terület elnevezése? ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

Mit jelentenek az alábbi, Lugióval összefüggésbe hozható latin kifejezések? - castellum: …………………………………………………………………… - vicus: ………………………………………………………………………… A házakban pedig hypocaustum: ………………………………………………

Lugióban flotta kikötı is volt a római korban. Nézz utána, hogy nevezték a dunai flottát! ………………………………………………………………………………………………


Csapatnév: ………………………………… 9.

SZELLEMI ÖRÖKSÉG MOHÁCSON A busójárás népszokása 2009-ben felkerült az UNESCO Világörökségek listájára, mint szellemi örökségünk. Szorosan kötıdik az évszakok változásához kötıdı néphagyományokhoz, hiszen a ma elfogadott magyarázat szerint a farsangi téltemetı népszokások egyik változata.

A rádiós ismertetı alapján döntsd el az alábbi állításokról, igazak-e vagy hamisak! Javasoljuk a www.mohacsibusojaras.hu honlap böngészését is. 1. A busók nevezetes dunai átkelése a jelenlegi szokásrend szerint – a Mohácsi-szigetrıl a mohácsi Sokacrévbe – húshagyó kedden szokásos. ..... 2. A busójárás sokac hagyomány. A sokac katolikus vallású délszláv népcsoport. ..... 3. A legenda szerint a Mohácsi-szigeten táborozó törököket busónak öltözött mohácsi lakosok őzték el a város környékérıl. ..... 4. A busóálarcokat egykor vérrel festették. ..... 5. A poklada a busójárás sokac neve, mely átváltozást, átöltözést jelent. ..... 6. A jankelék az eredeti hagyomány szerint fiatal legények voltak, akik a csütörtöktıl szombatig tartó Kisfarsang idején riogatták a mohácsi járókelıket, vasárnaptól pedig a busók kísérıivé váltak. ..... 7. A „famatyi” busóviseletbe öltöztetett embernagyságú figura, melyet szekéren hordoznak. ..... 8. Az eredeti hagyományok szerint Húshagyó kedden égetik el a farsangot jelképezı koporsót a fıtéri máglyán. ..... 9. Létezik Busójárási Kódex, mely nem csak a busójárás napjainak szokásrendjét, hanem a busó viselkedési etika szabályait is rögzíti. .... 10. A Busójárás részeként a felvonulók vasárnap este a Dunába dobják a kisze-bábut. ....

A www.jpm.hu honlapon a Néprajzi Múzeum győjteményei között böngészve megtalálhatod a busóálarcokat.

Az álarcokon kívül még két jellegzetes busókellék szerepel ott. Melyek ezek? ...............................................................................................................................………… Mely szomszédos ország mely településein él még a busójárás hagyománya? ...............................................................................................................................…………


Csapatnév: …………………………………. Rajzolj egy busót viseletével és annak minden kellékével együtt! Jelöld a rajzon feliratokkal az egyes kellékek, ruhadarabok elnevezéseit. Nevezd meg azt a két kelléket, mely jól jellemzi a mohácsi sokacok „vízhez közeli” életmódját!


Csapatnév: ………………………………….. 10.

A FÉNYKÉPÉSZ FİHERCEGNİ KEDVENC TÁJAI -

a Habsburgok nyomában Bédán és Karapancsán

A Karapancsa és Béda vidékét jól ismerı Izabella fıhercegnı (Croy-Dülmen Izabella) nemcsak az özvegyek és árvák támogatójaként vált ismertté, mint korának többi fıúri asszonya. Szenvedélyes fotográfus volt, fotói korabeli nemzetközi kiállításokon is díjakat nyertek. Szenvedélye jóvoltából értékes néprajzi vonatkozású fotográfiák maradtak fenn az Al-Duna vidékérıl, melyek elısegítették az ártéri világ rejtett életének jobb megismerését. A Karapancsai kiskastélyt 1879 körül Albrecht fıherceg kezdte építtetni, majd Izabella fıhercegnı férje fejezte be. Nézz utána Izabella családjának: ki volt a férje, hány gyermeke volt összesen? ………………………………………………………………………………………………

Mi található ma a kiskastélyban? ………………………………………………………………………………………………

A Habsburgok birtokában volt a Kopácsi-réttıl Karapancsáig nyúló bellyei uradalom, melyet mintagazdasággá fejlesztettek. Bellyét Trianon után elcsatolták az országtól, ezért késıbb az 1900 körül épült Karapancsai kastély vált székhelyévé a megmaradt uradalomnak. Milyen stílusban épült a kastély? ……………………………………………………

A fıhercegi pár meghívásának köszönhetıen melyik uralkodó vett részt 1910-ben a karapancsai erdıkben rendezett több napos vadászaton? ……………………………………………………

Izabella férje a folyó túlpartján, Bédán is építtetett egy bajor stílusú vadászházat. Ennek közelében egy apró település, egykori uradalmi puszta található, mely korábban a fıhercegi pár egyik leányáról kapta nevét. Mi az egykori és mai neve a pusztának? ……………………………………………………

Duna kincsei vetélkedı I. forduló

Recommend Documents