és nézünk a v i s e l t p i a c o n egy pár, nekedvaló, elhasznált cipőt Újra úgysem t e l i k ! • . . + Másnap kimentünk a viseltpiacra. Végigjártuk kétszer-há romszor i s az árusok sorait, míg nagynehezen találtunk egy pár ócska cipőt. Szégyellősen húzódtam meg anyám m e g e t t Először v o l t a m életemben viseltpiacon és azt h i t t e m , h a az ismerősök meglátnak, lenéznek. De, m i k o r láttam, h o g y rám se h s d e r i t senki, [felbátorodtam. A cipőt mindjárt f e l is húztam. Jóval hosszabb Tolt, m i n t a lábam és n a g y o n rosszul festett, de meg k e l l e t t vele elégednem. Gondoltam, m a j d hozzászokok. Kifizettük és mentünk. A n y á m a munkahelyére, Ho^nyákékhoz m e n t Én pedig n y u g t a l a n u l , félelemtől összeszoruló szívvel n e k i vágtam az üzleteknek: hátha szerencsém lesz és a l k a l m a z n a k v a l a h o l ! . . . *
Thurzó
Lajo*
A Szovjetunió természeti kincsei Most jelent meg a zagrebi „Független Írók Könyvtárának" kiadá sában Nikolaj Mihailov professzor könyve „A Szovjetunió természeti kinc3ei címen. EL'ből a könyvből közüljfük az alábbi szemelvényt Mibailov professzor a Tehnikai Intézet taoiára Moszkvában. T u dományos kutatásai révén közismertté vált a világ tudományos körei ben. Végigutazta már az egész Unió területét és nincs olyan hely a Tanácsköztársaságban, amelyet alaposan no ismerne. A most horvát nyelvein megjelent könyvében Mihailov professzor a Szovjetunió kimeríthetetlen termesztői kincseiről és gazdasági erő forrásairól beszél; pontos tájékoztatót nyújtt a Tanácsköztársaságban folyó kutató munkáról és annak eredményeiről, melyek lehetővé tették, hogy a „világ egyhatodának" gazdasági ós kulturális élete gyökeresen me
(ElSszó) A régi Oroszország földrajzilag és geológiailag úgyszólván ismeretlen terület v o l t . A z i p a r i fejlődés és ezzel kapcsolatban az ország térképének tagolódása rendetlenül és lassan haladt. A v a s u t a k és vízi u t a k a gazdag ország természeti k i n c s e i t kizárólag az i p a r i központoknak szállították. A t e n g e r i u t a k Orosz ország nyersanyagát vitték külföldre. A földrajzi ismeretek csu pán az üzletemberek számára feltétlen szükséges ismeretekre szo rítkoztak. Í g y azután az országnak a határoktól és központoktól távoleső vidékei ismeretlenek m a r a d t a k . Ezeknek a vidékeknek felkutatása rengeteg pénzt emésztett v o l n a f e l m i n d e n , előrelát hatóan nagyobb és g y o r s haszon nélkül. A hegyek kusza láncai és a felmérhetetlen pusztaságok előtt m e g t o r p a n t a földrajztudo mány. Gazdasági földrajz h e l y e t t annakidején az iskolákban ke reskedelmi földrajzt tanítottak. A kerskedelmi és k a t o n a i utaktól távoleső vidékek f e l k u t a t -
i a n o k m a r a d t a k . M i n t v a l a m i n a g y hályog Orosaország v a k tér képén, ú g y terült el a hatalmas fehér f o l t (a térképen fehéren -hagyják még f e l k u t a t a t a t l a n területeket) az északi részeken, tá v o l i Szibérián, a P a m i r o n , Tian-San, K a r a - K u m o n . A Szovjetunió gazdasági fejlődése szoros kapcsolatban áll a kulturális előrehaladással* A z állam tudományosan megállapítja a szocialista építés lehetőségeit, a m u n k a pedig biztos alapokon h a l a d a m a g a útján. A földrajztudomány a legtávolabbi vidéke k e n i s propagálja az új életet, lehetőséget nyújt szocialista v i s z o n y o k megteremtésére. A tudományos expedíciók m i n d e n évben felkeresik az északs a r k i vidéket, Szibéria erdőit, P a m i r hegyeit, kemény h a r c o t vív n a k a természettel az ismeretlen vidékek feltárásáért. M a ismét a n a g y felfedezések korát éljük, de a szovjettudósok már n e m vitorlásokon utaznak ismeretlen földrészek felé, hanem erős jég törőkön, automobilokon, repülőgépen és propellerszánon.^ Persze, v a n úgy, hogy lóháton, v a g y gyalog is mennek. A szovjet-expecliciók nemcsak bátor emberek hősi vállalkozásai, hanem megszer vezett ós módszeres térvek alapján történő tanulmányutak. A földrajtudóeok ismeretlen vidékeket tanulmányoznak. Tér képrajzolók az új földrészeknek térképét dolgozzák k i . A geológu sok új nyersanyag után k u t a t n a k a föld belsejében az ipar szá mára. Tavasztól őszig a Szovjetunió legtávolabbi rés,zein is o t t láthatók az expedíciók fehér sátrai és tábortüzei. A z utóbbi öt évben feltártak és áttanulmányoztak több száz ezer négyzetkilóméternyi területet. A térképek üres f o l t j a i t legnagyobb részükben már kitöltöt ték. Azok a földek, m e l y e k e t még nemrég az emberi'letelepedé sekre a l k a l m a t l a n o k n a k t a r t o t t a k , qz időtől kezdve a n a g y Szov jetunió gazdasági egységbe tartoznak. Szibériában még m i n d i g v a n n a k o l y a n vidékek, melyek csak n a g y nehézség árán közelíthetők meg, ahova ember még n e m tette a lábát- A z Északi-sark még m i n d i g új és újabb felfedezésekkel kecsegtet. Nemsokára azonban az ország utolsó „fehér f o l t j a " is •eltűnik. De m i t is j e l e n t az, h o g y „felkutatlan föld"? A z t jelenti-e, h o g y ezen a földön e m b e r i láb még sohasem j á r t l N e m . A cári Oroszországban másképen állt a helyzet. A gazdagnak m o n d o t t cári Oroszország tulajdonképen szegény y o l t , m e r t nem t u d t a , h o g y a n i s áll saját gazdaságával. A szov j e t geológus kalapácsütése nyomán végtelen kincs tárult fel, gyak r a n a legsűrűbben l a k o t t országrészekben is. O t t l a k t a k , éltek, dolgoztak, szenvedtek az emberek azt sem t u d v a , h o g y m i t is r e j teget a l a t t u k a föld. A geológiai kutatások fényes eredményei biztosították az ál l a m számára a föld alsó rétegeinek m i n d e n gazdagságát. Az újonnan felfedezett fémtartalékok azonban megsokszorozták a Szovjetunió fémkészleteit. A z ásványok egészen új f a j a i t és gaz d a g telepeit fedezték f e l . A z ország gazdaságáról a l k o t o t t fogal m a k megváltoztak és a szovjetunió geológiai térképe megújult.
Í g y például az eddig i s m e r t szénkészletek 220 milliárd tonnáról 1.263 milliárd tonnára emelkedtek, a m i azt j e l e n t i , h o g y a Szov jetunió szénkészlete ötször a n n y i , m i n t amennyiről a cári Orosz ország tudott*
*
A kuznecki medence, m e l y Nyugat-Szibériában fekszik, a háború előtti becslések szerint 13 milliárd tonna szenet t a r t a l m a z , azonban megállapítást n y e r t , h o g y 400 milliárd tonna szén fekszik o t t a föld a l a t t . I t t l e t t a kuznecki széntelep a világ e g y i k leg nagyobb szénlelőhelye. A z i t t felhalmozott szénmennyiséggel a Szovjetunió egés,z területét 2 centiméter vastag réteggel lehetne beborítani. H a a szénfogyasztás stabilizálódna, a kuznecki me dence az egész világ szénszükségletét 300 évig elláthatná. A szén rétegének vastagsága néhol 16, de v a n n a k helyek, ahol még en nél is több méter. Minőségre nézve vetekszik a világ legjobb sze nével. Kazaks,ztan szteppóin (füves térségein), Karagandában gaz dag széntelepeket fedeztek f e l . 20 milliárd tonnára „becsülik i t t a szénkészletét. K a r a g a n d a azon az úton v a n , hogy fontosságát te k i n t v e a Szovjetunió h a r m a d i k széntelepévé váljék, A kutatások még folynak. Pecsoráról (északi körzet), már több, m i n t száz esztendeje o l y a n hírek k e r i n g t e k , hogy szénben gazdag vidék, de a t a j g a (őserdő-bozót) és t u n d r a (nagykiterjedésű jeges, mocsaras vidék), a kemény hideg, a pusztaság akadályozták a régi tudományt. Elő ször a szovjetgeológusok kezdtek rendszeres kutatásba ezen a v i déken. Csernov tanár 1923-ban szénre b u k k a n t . A z eddig f e l k u t a t o t t lelőhelyek készletei már eddig is 60 milliárd tonnát testnek k i . A .kutatásokat folytatják. A Jeniszei vidékén, Szibériában új szénmedencét (Tunguz) fe deztek f e l . Még nem kutatták k i eléggé, de az eddigi eredmények azt mutatják, hogy ez a telep vetekszik m a j d a kuznecki meden cével. A szénkörzetek készleteit újra becsülték. A Don-medence kő zetét ujabb kutatások alá-vették. Ez a,z ország legfontosabb szén telepe. A z t hitték, h o g y már régen kikutatták és tökéletesen tisz tában v a n n a k vele. Most megállapították, h o g y 55 h e l y e t t 71 m i l liárd tonna szene v a n . Valószínű azonban, h o g y a kutatások, me lyek még m i n d i g t a r t a n a k , ezt a számot még emelni fogják. A Moszkva-környéki szénmedénce készletei 5 és félszeresükre, az uráli s,zéntelepek készletei 46-szorosukra emelkedtek. Középázsiá ban új szénrétegek váltak ismeretessé. A távolkeleti készletek szintén megsokszorozódtak. A Szovjetunió petroleumkészletét 3 milliárd tonnára becsülik. Megközelítő számítások szerint a cári Oroszország mindössze 0.9 milliárd t o n n a petróleumról t u d o t L A szovjet földtan-tudomány azon fáradozik, h o g y az e d d i g i petróleum-térképet megváltoztassa. Fokozottabb mórtékben f o l y nak a kutatások, különösen azokon a területeken, ahol az i p a r i fejlődés m e g i n d u l t u g y a n , de nem rendelkezik kellő petróleum-
forrásokkal. Óriási területen f o l y i k a kutató-munka- A nehezen áttörhető tajgán, úttalan vidékeken viszik a nehéz fúrógépekot. Túrják á földet, az Északi Jeges tenger, az örök j é g vidékét épp úgy, m i n t a déli, víznélküli, forró pusztaságokét. A Szovjetunió nagy területén mindenütt látható i l y e n petróleumkutató expedíció. A z elért eredmények arányban állnak ezekkel az óriási erőfeszítésekkel. A z U r a l n y u g a t i lejtőin északról le délig a petró leumforrások hosszú láncára b u k k a n t a k . A z U h t a partján, Pecsora közelében tulajdonképen már rég óta tudják, hogy petróleum v a n , de más, petróleumban gazdag vidékek vállalatainak konkurrenciája folytán ezek a kőolajkész letek kiaknázatlanul m a r a d t a k . A szovjettudósok m a már előké szítették a t a l a j t az u h t a i petróleum kiknázására* A p e r m i kerületben is petróleumra b u k k a n t a k . V a g y spáz esztendővel ezelőtt, a Fehér F o l y ó hajósai Baskiriában tábortü zükre m a r o k k a l szórták a földet, hogy a lángok magasabbra lob banjanak. K i is gondolta volna, h o g y ezek a szerencsétlen hajó vontatók i l y e n mérhetetlen kincs m e l l e t t h a l a d t a k el. 1932-től kezdve e g y i k szonda a másik után h a t o l a föld mélyébe. Rend kívül gazdag petróleumtelepet fedeztek i t t f e l , m e l y mélyen le nyúlik délre, egészen az E m b a folyóig. Már régebben is i s m e r t petróleum tartalmú föld v o l t ez, de a fúrások csak k i s "területre szorítkoztak. A most kiaknázás alá kerülő terület o l y a n n a g y , h o g y a kutatók még nem j u t o t t a k a végére. M i n d ujabb és ujabb forrásokra akadnak. A petróleum-zóna a Káspi tengertől kinyúlik az U r a l déli lábáig. Ügy számítják, hogy több, legalább 200 petróleumforrás sorakozik i t t egymás m e l l e t t . Ez a terület idővel a világ legna gyobb és legfontosabb petróleum-zónája lesz. A z Emba-vidék petróleumkészletét G u b k i n akadémikus 1 m i l liárd tonnára becsülte. De a k k o r i b a n a kutatások még csak a kez det kezdetén v o l t a k . A most folyó vizsgálatok valószínűen még nagyobb készletekről számolhatnak m a j d be. A z Uraitól a petróleum-mező tovább nyúlik n y u g a t n a k , egé szen a Volgáig. Éppen nemrégiben bizonyosodott ez be: a V o l g a ráentén eszközölt fúrások folyékony petróleumot eredményeztek. Ez a n a f t a kémiai Összetételében hasonlít a b a s k i r i a i petróleumhoz. Még tovább, délen, Turkmeniában mesés gazdagságú petró leumtelepekre b u k k a n t a k . I t t a hatalmas petróleumkiömlés o l y k o r naponta 10 ezer tonna petróleumot is ad. N a f t a n y o m o k r a akadtak több szibériai kerületben is. Többek' között a legtávolabbi északon. O t t , az örök jég és hó hazájában éJénk kutatómunka f o l y i k . H a m a j d az északtengeri hajóút (amin most fáradoznak) megvalósul, ennek a vidéknek petróleumja Pe csora, T u n g u z i a és J a k u c k szenével együtt hajtóerőforrásként nagy szerephez fog j u t n i . A távolkeleti Szahalin szigetének petróleum-gazdagsága szin tén megnövekedett. I t t a petróleum n a g y tócsákban, valóságos t a v a k b a n gyülemlik össze a föld felszínén. A f o r r a d a l o m előtti Oroszországnak legfontosabb naftatelcpe
B a k u v o l t , de még a n n y i r a sem érdemesítették, h o g y geplógiai térképet készítsenek róla. A z utóbbi években újra tanulmányozás alá vették B a k u gazdagságát és az s o k k a l nagyobbnak b i z o n y u l t , m i n t a m i l y e n n e k hitték. A kiaknázás körzetében ujabb, mély naf tatelepeket fedeztek föl. A régiek m e l l e t t ezek az u j a k is temér dek petróleumot t a r t a l m a z n a k . O t t , ahol már több. m i n t 60 éve csapolják a naftát, állandóan ujabb és u j a b b forrásokra b u k k a n nak. G u b k i n akadémikus adatai szerint B a k u petróleumkészlete 1325 millió tonna. Kaukázus több részén fedeztek f e l i p a r i naftát. Orozni gaz dagsága (a Szovjetunió második petróleum-körzete) többszörösen megnagyobbodott. I t t a föld a l a t t 138 millió t o n n a petróleum r e j tőzik. Orozni közelében még n a g y o n sok kisebb-nagyobb nafta* forrásra akadtak.
*
A vasérc és v a s - k v a r c i t készletek az u j a b b kutatások után 2 milliárdról 260 milliárd tonnára emelkedtek. Másszóval a készle tek 130-szorosukra emelkedtek. Még jóval a f o r r a d a l o m előtt észrevették, sogy K u r s z k köze lében a mágnestű erősen k i l e n g . A föld mágneses erőként h a t o t t rá. A k u r s z k i szteppék mágneses ereje négyszer a k k o r a , m i n t az Északi Sarké. Leiszt, a f i z i k u s fúrással próbálta elérni a fémet, de ennek a tudósnak magányos szondái n e m derítették k i a t i t k o t . Miután energiáját kimerítette, az orosz h i v a t a l o s tudomány k i j e lentette, h o g y K u r s z k v a s t a r t a l m a kétséges. A polgárháború még n e m ért véget, a m i k o r L e n i n már tudó sokat küldött a k u r s z k i kerületbe, h o g y kutassák k i a v a s a t G u b k i n , Lazarev és A r h a n g e l s z k i i n d u l t a k erre a n e m éppen ve szélytelen vállalkozásra. A k u r s z k i szteppékel/ lövészárkok szelték keresztül-kasul, a tudományos kutatások alá v e t t terep egyúttal hadszíntér i s volt* Többévi m u n k a után végül is 1922-ben m i n t e g y 160 méteres mélységben vasércre b u k k a n t a k . Ezzel a felfedezéssel a világ vasérckészlete megkétszereződött. A kőzet i t t 200 milliárd tonna vasércet és v a s - k v a r c i t o t t a r talmaz. A v a s k v a r c i t fémtartalma 30—40%. E g y e s helyeken azon b a n ez a szám lényegesen emelkedik és v a n a h o l a 65%-ot i s e l éri. K u r s z k „mágneses jelensége", m e l y a n n y i vasat j u t t a t o t t a szovjet államnak, m i n t az egész világ vasbányái együttvéve, a fémipar a l a p j a lesz. 1938-ban, az U r a l déli lejtőifi, O r e n b u r g kerület k e l e t i felében Halilovában ujabb vasrótegekre akadtak. A lelet jelentős, m i v e l az i t t felfedezett érc krómot és n i k k e l t i s t a r t a l m a z . A lelőhely érc készlete 400 millió tonna. Nyugatszibéria fémipara a gazdag kuznecki szénbányákon alapszik. Fémmel az U r a l látja eL í g y azután az U r a i b a n bányá szott fémet kénytelenek 2000 kilóméter távolságra szállítani, h o g y feldolgozásra kerülhessen. Magától adódik a geológusok f e l a d a t a : csökkenteni k e l l a föld szén- és fémtartalma közötti folytonossági hiányt. Másszóval: a szénbányák közelében k e l l v a l a h o l vasérc
után k u t a t n i , h o g y ezáltal az út a kuznecki i p a r t e l e p e k i g megrö vidüljön. Í g y irányítja az i p a r a geológiát. A z eredmények fénye sek. Nyugatszibőriában gazdag vasércrótegeket találtak. Mostantól kezdve a kuznecki gyárak saját fémjüket dolgozhatják föl. A E o l a - f j o r d b a n , európai Oroszország legészakibb részén, n e m hajózhatnak kompassz segítségével. A z iránytű nem az északi s a r k , h a n e m a p a r t o k felé m u t a t . A f o r r a d a l o m előtt már meg állapították i t t a vas jelenlétét, beszéltek is róla, de tovább nem j n e n t e k . A z első ötéves t e r v ideje a l a t t a K o l a - f j o r d és I m a n d j a tó p a r t j a i n található vasérckéqzletek a kutatások folytán 2 millió ról 400 millió tonnára emelkedtek. Leningrádi a szovjet legnagyobb gépipari központja eddig Ukrajnából és az Uraiból k a p t a a gyár táshoz szükséges vasat, most saját fémbázissal rendelkezik. A régi Oroszország tudománya azt t a r t o t t a , h o g y az ország k e l e t i része fémben szegény. A z utóbbi évek kutatásainak ered ményei alaposan rácáfoltak erre. A Szovjetunió vaskészlete nemcsak az ujabb lelőhelyek fel tárásával növekszik. A z U r a l érckészlctei most sokszorosukra emelkedtek. Egyedül a M a g n i t a j a hegység m i n t e g y 500 millió t o n n a vasércet t a r t a l m a s . U k r a j n a legfontosabb vasérctelepe, K r i v o j R o g most új megvilágításban m u t a t k o z i k . Gazdag vasérctele p e i m a ötször jelentősebbeknek m u t a t k o z n a k . A z i t t található vasí v a r c i t mennyiségét legkevesebb 21 milliárd tonnára becsülik, de valószínű, h o g y még ennél is több v a n . Bebizonyosodott, h o g y K r i v o j R o g csak egy része a lemérhetetlen vasércmezőknek, me l y e k keleten a D o n szénmedencéinél kezdődnek. A mangánérc i s m e r t kótszletmennyisége 168 millióról 665 m i l l i ó tonnára emelkedett, v a g y i s a négyszeresére. A mangánérct e l e p e k lelőhelyeinek térképe megváltozott. A k e l e t i vidékek fém i p a r i központjainak felépítését ujabb mangánérc-telepek felfede zése kísérte. Különösen Baskiriában, Kazaksztanban és N y u g a t •szibériában. A rézmennyiség 628 ezer tonnáról 17 millió tonnára emelkedett. 1928-ban a Bajkál-tó északi partján, Kazaksztán pusztaságai ban Ruszakov geológus K u n r a d b a n gazdag réztelepeket fedezett t e l . Ezek a telepek készletüket t e k i n t v e m i n d e n eddig i s m e r t lelő helytől nagyobbak. A geológusok K u n r a d rézkészleteit 2 millió tonnára becsülik. Gazdag réztelepeket fedeztek fel még Dzsezkazganiában, BoaK u l - b a n és A l m a l i k b a n (Középázsia). A z U r a l és Transzkaukázus réizkészletei szintén megnagyobbodtak. A kutatásoknak köszönhető az is, hogy a cink- és ólom-kész l e t e k a nyolcszorosukra emelkedtek. Északkaukázusban és Közép ázsiában, Altájban és másutt, ahol már régebben] bányásszák eze k e t a fémeket, a régi lelőhelyek most lényegesen gazdagabbak. V a l a m i k o r n a g y o n keveset tettek az i s m e r t területek fejlődósé nek előmozdítására. -1*59
-
A z u j a b b a n f e l k u t a t o t t baukgzit és n i k k e l készletek i m m á r m i n t a szovjet alumínium- és nikkel-iparának bázisa szerepelnek. K o l a félszigete^ a sarkkörtől északra, ott, a h o l á régi orosa térképeken, csak fehér f o l t v o l t , jelezve a terep ismeretlenségét, hatalmas a«patit-nefelin leletre b u k k a n t a k . A z i t t található a p a t i t mennyiségét 2 milliárd tonnára becsülik. E z a világ leggazdagabb apatit-lelőhelye. A p a t i t 40% foszfátot t a r t a l m a z . E z t a azuperfoszfát gyártására használják f e l , de ezenkívül még 20 különböző alkalmazási módja v a n . N e f f e l i n , az i t t talált érc másik alkotó része úgyszintén legalább 20 féleképen felhasználható. Ezek közül legfontosabb termékek az alumínium, üveg, műtrágya, stb. A neffelin rétegek úgyszólván kimeríthetetlenek. A p a t i t o n és neffel i n e n kívül K o l a félszigetén találtak még rengeteg hasznos ás ványt, melyek közül v a g y negyvenfélét az i p a r b a n használnák f e l . A z északi sarkkörön túli felfedezés F e r s m a n n akadémikus vezetése a l a t t működő geológiai expedíció érdeme. F e r s m a n n fá r a d h a t a t l a n u l u t a z g a t o t t a Szovjetunió mérhetetlen területem K o l a félszigettől K a r a - K u m sivatagjáig, az Uraitól a Bajkáli tóig és m i n d e n egyes utazása felmérhetetlen értékű felfedezéseket a d o t t a geológiának. Szolikamszk város közelében, U r a l északi ré szén 16 milliárd tonnát kitevő káli só készleteket fedezett f e l . E z a mennyiség jónéhányszor nagyobb, m i n t a világ többi részének egész kálisókészlete. Ezen kívül Középázsiában is gazdag kálisótelepkre b u k k a n t . Szibériában és Kazaksztanban már ismeretesek a gazdag aranybányák. I t t csak a legfontosabbak kerültek megemlítésre. L e h e t e t t v o l n a még beszélni az a n t i m o n , h i g a n y , w o l f r a m , molibdén, kén, rádium gazdag készleteiről . . . De, annak ellenére, hogy a kutatások gyorslitemben f o l y n a k , még messze v a g y u n k attól, hogy a föld alsóbb rétegeit teljesen feltárjuk. A Szovjetunió földjének egy egészen k i c s i n y része ke rült részletes kutatások alá. A z első ötéves terve elején az ország nak csak 11.5%-áról készítettek részletes térképet. A második öt éves t e r v elején ez a szám 25%-ra emelkedett., E z azt j e l e n t i , h o g y az ötéves t e r v négy évében többet dolgoztak a térkép rajzolásán és a geológiai rétegek pontos felfektetésén, m i n t a c a r i u r a l o m egész ideje alatt. A Szovjetunióban a geológiai munkát egy gazdasági intézet vezeti az u . n. „Vízrajzi és Geológiai Igazgazgatóság", a m e l y a kutatási munkát intézi. 1933-ban e,z az! intézmény több m i n t 8 ezer mérnököt és t e h n i k u s t és több, m i n t százezer munkást foglalkoz t a t o t t . A kutatásokat ezenkívül még egyes iparágak főigazgató sága végezteti. Í g y például a szénipar, p e t r o l e u m i p a r stb. vezető sége. Ezek a szervek sok ezer mérnököt és tízezrekre menő m u n kást foglalkoztatnak. Mindezek a szervek egy közös t e r v szerint működnek, m e l y
t e r v szoros összefüggésben áll az általános gazdasági t e r v e k k e l ós á z ötéves t e r v e k keretébe t a r t o z i k . A geológiai kutatások folyamán Oroszországban eddig isme r e t l e n módszereket alkalmaztak, í g y p l . : mágneses mérések, g r a v i m e t r i a , sizometria, rádiómétriá stb. A hasznos fémnek nemcsak a geológiai helyzetét tanulmányozzák, hanem annak tehnológiai sa játságát is. Széles föld-kémiai elgondolások épülnek I t t fel, me l y e k az ásvány-világ terjedésének készítik elő a t a l a j t . N a g y o n sok értékes felfedezést előreláttak ezek a t e r v e k . A föld vizsgálatát, m e l y g i g a n t i k u s munkát igényel, m i n t a Szovjetunió legmagasabb tudományos intézete, a Tudományos Akadémia vezeti. A Tudományos Akadémia U r a l vidékén, Tád zsikisztánban, a Távol Keleten fiókintézeteket létesített. A z inté zet m i n d e n évben több ós több expedíciót küld a,z ország belsejébe. A f o r r a d a l o m idejétől eltelt 18 esztendő a l a t t ezeknek az expedí cióknak száma már meghaladta az ezret. A z expedíciós munkák végzésén kívül az Akadémia még egy. speciális szervet igazgat, a „Természeti K i n c s e k Tanulmányozásá n a k Tanácsát." E n n e k a,z intézetnek és a vízrajzi és geológiai igazgatóságnak élén G u b k i n akadémikus áll, a k i régebben néptanító v o l t és a k i tudományos munkáival már világhírnévre t e t t szert. E g y i k e azok nak, a k i k a föld rétegeit a legjobban ismerik, ennek az embernek nevéhez fűződik az ország petróleum-, vas- és széngazdasága. A Tudományos Akadémiának a szocialista fejlődést szolgáló tervszerű tudományos munkája sokirányú és széleskörű. A „fehér f o l t o k " feltárása, geológiai kutatások, a tengerek, vízrendszerek, földösszetételek vizsgálata stb^ A z Akadémia kutatási munkája a SaovJQtúnióIjaji élő népeknek kultúrníyóját is n a g y b a n emeli, m e r t a tudományos expedíciók nemcsak a föld kémiai összetételét vizs gálják, hanem letelepítik a nomád népeket, gyógyítják a betege k e t és tanítják a népet. Jóformán! nincsen o l y a n kulturális és gaz dasági m u n k a , m e l l y e l a kutatások ne függnének össze. A z ország sokkal t a r t o z i k az Akadémiának. N e k i köszönheti a legnagyobb gazdagságot, a m i t csak egy ország elérhet. Középázsia, m e l y e t azelőtt úgy ismertek, m i n t ásványokban szegény vidéket, az Akadémia kutatásainak révén a kémiai i p a r r a nézve fontos színes fémekben és más nyersanyagokban gazdag vidékké változott. A K r i m i félsziget jód, bróm és kősóipara tisztán az Akadémia munkájának köszönhető. A K o l a félsziget drága és értékes ásványai a szibériai K u l u d i n tó szulfátjai, az alsó V o l g a új t a v a i n a k sója, — m i n d e z t és még sok mást a Tudományos A k a démia kezdeményezésére és munkája nyomán kezdték értékelni ós m e g i s m e r n i . E g y e t l e n évben, 1934-ben, az Akadémia expedíciói felfedezték P a m i r értékes ásványait, K o l a félsziget érctelepeit, K u z n e c k mangán érceit, U r a l szideritjét és K a m c s a t k a nikkeljét. A tudományos és gazdasági erőfeszítések §gy új földalatti világ felfedezésére vezettek. Á z államok között a Szovjetunió már most első helyen áll vas, m a n g ^ i j , a r a n y , petróleum, foszfor, ká-
l i u m , tőzeg készeteivel, második h e l y e n szénkószletével (annál: kalória értékét t e k i n t v e ) . A világ energiaforrásai ós ásványi n y e r s a n y a g j a i a kovetkez*százalékarányban találhatók a Szovjetunióban: vas k v a r c i t — — — — — — 52.0 petróleum _ _ _ _ _ _ 32.1 szén — — — — — — — — 15.0 réz _ _ _ _ _ _ _ _ 144 cink — — — — — — — — 14.8 mangán — — _ — _ _ _ 73.4 kálisó _ _ _ _ _ _ _ 83.0 foszforit, a p a t i t — — — — — 62.0 tőzeg — — — — — — — — 72.7 ólom — — — — — — — — 87 nikkel — — — — — — — — 9.0 vízerő gazdagság — — — — — 35.7 J o g g a l m o n d h a t j u k tehát: „ami a természeti kincseket i l l e t i , — m i tökéletesen védve v a g y u n k ! "
Gyónás A nagyhéten n a g y költségbe verte magát F j o k l a néni, g y e r tyát vásárolt és az i k o n elé helyezte. Gondosan és hosszasan babrált F j o k l a néni a kép e l ő t t A m i kor már o t t v o l t a g y e r t y a , kissé hátrább húzódott és nézte n a g y gyönyörrel. Aztán mélyen m e g h a j o l t és különböző szívességekért könyörgött, cserébe áldozatkészségéért. Mély áhítattal közölte kívánságait, aztán homlokát a k ő p a d hoz érintve, felemelkedett és a pap elé i n d u l t . A z oltár mögött állt a gyóntatószék. A néni beállt a sorba, néhány hasonló öregasszony m ö g é ét ismét imádkozni kezdett. Senki se m a r a d t sokáig a gyóntatószékben. A hívők bemen tek, m a j d néhány pere múlva kijöttek ismét és eltávoztak, m é l y hajlongások közepette. — Siet a pap, — gondolta F j o k l a néni — de miért siet o l y a n n a g y o n ! Hiszen n e m ég a ház • - . Végre sor került a nénire. B e m e n t a gyóntatószékbe, mélyen m e g h a j o l t a pap előtt és kezet csókolt. • — M i a neved? — kérdezte a pap barátságosan. —1 F j o k l a — No, F j o k l a , beszólj, — m o n d t a a pap — h a l l j u k a vétkeidet^ rTáromkodtál-e ok nélkül? I s t e n nevét g y a k r a n emlegetted-et — Bűnös v a g y o k , atyuska, természetesen bűnös v a g y o k , — felelte F j o k l a néni és ismét meghajolt.