Duna kincsei. Módszertani kézikönyv. Az általános iskolák alsó évfolyamaiban

Duna kincsei Módszertani kézikönyv Az általános iskolák alsó évfolyamaiban

Duna kincsei az általános iskolákban a jövő generációiért Hodnoty Dunaja pre základné školy, budúce generácie

www.danubetreasures.eu

www.husk-cbc.eu

A MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV TARTALMA: Pénzverde ............................................................................... A Duna menti régió települései ................................................... A Duna menti régió érdekességei ............................................... Népi építőművészet .................................................................. Mese ..................................................................................... A rejtélyes vidék ..................................................................... Anyakönyvi kivonatok ................................................................. Tóparti séta ............................................................................. Fűzfa, fűzfa, kik a te lakóid? ......................................................... A Duna útvonala Európán át ....................................................... Duna-kvíz ................................................................................ Mi változott 150 év alatt? ............................................................ Térkép, színesedj! .................................................................... A víz körforgása a természetben .................................................. Duna a tekervényes betűk és számok tükrében ............................... A Duna-ágak ........................................................................... Természetvédelem ..................................................................... Nagyméretű védett területek Magyarországon ................................ Vízügyi kérdőjelek ..................................................................... Összekeveredett betűk .............................................................. Bio-játék .................................................................................. Múzeumi pedagógiai program a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban ....... Szerzők: Bárd Edit Katarína Béresová Ladislav Bíró Demes Kristóf Dorner Klára Kajtár Andrea Főző Gábor Főzőné Kovács Ildikó Stumpfné Zsivora Gabriella Veronika Kováčiková Martin Lakanda Jana Maková Reich Károlyné Reubl Csilla Mária Sklenárová Stein Ildikó Andrej Švec Lucia Vačoková Grafikus munkák: Martina Ridzoňová Illusztrációk: Silvia Redlingerová

1 2 3/1, 2, 3 4/1, 2 5 6 7 8 9 10/1, 2 11 12/1, 2, 3 13/1, 2 14/1, 2, 3 15/1, 2 16/1, 2 17/1, 2 18/1, 2 19 20 21/1, 2, 3 22/1, 2

Előszó Duna – Európa ütőere, nyugatról kelet felé szeli át Európát. Méltán tartható a világ egyik nemzetközi folyójának, mert négy európai fővárost is kettészel, és több mint 70 millió európai polgárt köt össze. Hosszú európai útját a németországi Fekete-erdőben kezdi, és a kiterjedt deltája révén Romániában torkollik a Fekete-tengerbe. Számos növény- és állatfaj otthona. Nemcsak a nemzeti jogszabályok, hanem az európai ökológiai hálózat a NATURA 2000 is védett területként kezeli. Szabályozott medrét az emberek szállításra és kitermelésre is használják, eredeti folyórendszere pedig több ezer állat- és növényfajnak nyújt lakóhelyet. A Duna kétségtelenül egy kivételes folyó, ezért megérdemli, hogy az általános iskolás diákok többet megtudjanak a közvetlen környezetén kívüli területekről is.

Részben ez az egyik célja a Duna Kincsei módszertani kézikönyv megalkotásának, és elsősorban az általános iskolák alsó tagozatos tanárainak szól, illetve az azonos elnevezésű Duna kincsei nemzetközi projektben résztvevő szakemberek összegző alkotása.

A módszertani kézikönyv a Duna kincsei gyűjteményben összegyűjtött adatok alapján öt fő témakörre oszlik: történelem, kultúra, élő környezet, természetvédelem és vízgazdálkodás. A gyűjteményben a Duna szlovákiai és magyarországi területéről találhatók alapvető információk. A módszertani kézikönyv szerves része a 21 munkalapból álló munkafüzet, amelyek közvetlenül használható természetismeret, környezetismeret, hon- és népismeret órákon, illetve környezetvédelmi, természetvédelmi szakkörökön, de az iskolai kirándulásokon, az erdei iskolák vagy napközis foglalkozások és klubfoglalkozások alkalmával is. A feladatok összeállításakor arra törekedtek, hogy azok összhangban álljanak az ISCD 1 Állami Közoktatási Programmal és a magyarországi Nemzeti Alaptanterv követelményrendszerével.

A módszertani kézikönyvet és a hozzátartozó munkalapokat végigkíséri a főhős Dunajko és az ő történetei. A diákok segíthetnek megoldani a feladatait és megválaszolni a kérdéseit. A munkalapokat úgy állították össze, hogy azokkal ne csak a diákok, hanem a pedagógusok is könnyedén dolgozhassanak.

Kitűzött célunk, hogy a módszertani kézikönyvet és a munkafüzetet a projekt modell területeinek általános iskoláin kívül a partnerállamok, vagyis Szlovákia és Magyarország egész területének általános iskoláiban használják a nevelési-oktatási rendszerben. Ez a didaktikai segédeszköz ösztönzésül szolgál Önöknek, tanároknak a diákokkal közös munkához, hiszen épp bennük látjuk a jövőnket a Duna kincseinek átadásában a következő generációk számára, és ők válhatnak a kölcsönös, határon átnyúló együttműködés támogatóivá.

A szerzők

Tevékenység elnevezése

PÉNZVERDE Modulleírás

TANTÁRGY Környezetismeret

ÉVFOLYAM

TÉMAKÖR

Alsó tagozat (3. – 4. évfolyam)

• Ismerjük meg Magyarország történelmét! • Az ország, ahol élünk

Időigény 15 perctől 1 egész tanóráig Eszközigény Színes ceruzák Vitaindító gondolat A régészeti kutatások szerint a Duna mente már a korai kőkorszakban (Kr.e. 3000 és 1900 között) lakott terület volt. A római korból (Kr.e. I. és IV. század között) a Duna környéki területen római pénzérmékre bukkantak. Az érméken lévő portrék hatalmas forrásai a történelem megismerésének, és a kidolgozott részletei az adott kor stílusát tükrözik. 1.

Ossza ki a diákoknak a feladatok munkalapjait! Olvassák el közösen a Duna mentén talált római pénzérmék leleteiről szóló szöveget, és tekintsék meg néhány érme képét! Rajzoljanak le egy érmét, amely jellemzi a kort és a helyszínt, ahol a diákok élnek, és amivel a jövő generációinak üzenhetnek!

Lépésről lépésre

2.

A Duna kincsei gyűjteményhez kapcsolódó fejezetek

1 A Duna történelmi kincsei 1.2 A települések történelmi fejlődése

Mellékletek: A feladat munkalapjai

1


A DUNA MENTI RÉGIÓ TELEPÜLÉSEI Modulleírás

TANTÁRGY

Környezetismeret

ÉVFOLYAM

TÉMAKÖR


• Térkép • Ismerjük meg Magyarország történelmét! • Az ország, ahol élünk • Miniprojekt a saját vidékről

Időigény 30 perc Eszközigény Toll vagy ceruza Vitaindító gondolat A magyarországi Duna menti régió fontos történelmi és kulturális jelentőséggel bíró városai: Ráckeve, Szentendre, Visegrád, Esztergom és Budapest. Ezek a települések több szállal kötődnek a Dunához, ami meghatározta és formálta jelenlegi jellegüket. Fontos szerepet töltöttek és töltenek be Magyarország történelmében. 1. 2. Lépésről lépésre

3. 4.


Ossza ki a diákoknak a feladatok munkalapjait! Olvassák el közösen a Duna menti régióról szóló szöveget! A Duna menti régió térképén lévő körök mellé írja be helyesen a hiányzó városok neveit! Ezután olvassák el közösen a Duna menti régió településeiről szóló szövegeket! A szövegek alatt lévő üres téglalapba írják be a település nevét, amelyre az információi vonatkoznak!

1 A Duna történelmi kincsei 1.2 A települések történelmi fejlődése

Mellékletek: A feladat munkalapjai Helyes megoldás 1. feladat:

2. feladat: 1. Ráckeve; 2. Esztergom; 3. Visegrád; 4. Budapest; 5. Szentendre

2


A DUNA MENTI RÉGIÓ ÉRDEKESSÉGEI Modulleírás

TANTÁRGY

Környezetismeret

ÉVFOLYAM

TÉMAKÖR


• Ismerjük meg Magyarország történelmét! • Ősrégi emlékeink és a szépségük • Az ország, ahol élünk • Összhangban a természettel

Időigény 20 perc Eszközigény Toll vagy ceruza Vitaindító gondolat A Duna menti régió minden települése számos történelmi, kulturális és műszaki érdekességgel büszkélkedhet. Ezek a múlt tanúi, és üzenetet közvetítetnek a jövő generációinak. Bár nagyon érdekesek és jelentősek, sokukat nem is ismerjük. 1. 2.

Ossza ki a diákoknak a feladatok munkalapjait! Tekintsék meg a Duna menti régió néhány történelmi, kulturális és műszaki érdekességének felvételét! Írják le az egyes fotók alá a régió néhány történelmi, kulturális és műszaki érdekességének nevét, illetve a település nevét, ahol található!


3.


1 A Duna történelmi kincsei 1.2 Történelmi, kulturális érdekességei


3/1

Helyes megoldás

Név: Esztergomi Bazilika Helyszín: Esztergom

Név: Szentendrei Skanzen Helyszín: Szentendre

Név: Visegrádi vár Helyszín: Visegrád

Név: Budai vár Helyszín: Budapest

Név: Ráckevei vízimalom Helyszín: Ráckeve

Név: Lánchíd Helyszín: Budapest

3/2

Név: Gellért-hegy Helyszín: Budapest

Név: Margitsziget Helyszín: Budapest

Név: Széchenyi István Helyszín: Budapest

Név: Mária Valéria-híd Helyszín: Esztergom-Párkány

Név: Parlament Helyszín: Budapest

Név: József Attila szobra Helyszín: Budapest-Duna-part

3/3


NÉPI ÉPÍTŐMŰVÉSZET Modulleírás

TANTÁRGY

Környezetismeret

ÉVFOLYAM


TÉMAKÖR • Ismerjük meg Szlovákia történelmét! • Ősrégi emlékeink és a szépségük • Az ország, ahol élünk • Városok és falvak • Hagyományok és szokások, skanzenek • Miniprojekt a saját vidékről

Időigény 20 perc Eszközigény Színes ceruza Vitaindító gondolat A „népi építőművészet” gyűjtőfogalom alatt számon tartott épületeket nem csak a skanzenekben találhatunk. A népi építőművészetbe tartoznak mindazok az épületek, amelyeket az emberek évszázadokon át a saját kezükkel építettek és használtak. Az emberek úgy építették fel ezeket az épületeket, ahogy arra az apáik és azokat azoknak apái tanították. Szlovákiában a népi építőművészet sokkal színesebb, mint bárhol a világon. 1. 2.

Ossza ki a diákoknak a feladatok munkalapjait! Olvassák el közösen a szlovákiai népi építőművészetről szóló szöveget! Tekintsék meg a népi építőművészet néhány épületéről készült felvételeket, elődeink hagyományos otthonait! Jelöljék be a képek alatt lévő négyzetek kiszínezésével, melyek a Duna mente mikrorégió jellegzetes épületei!


3.


2 A Duna kulturális kincsei 2.2 Népi építőművészet


4/1

Helyes megoldások

4/2


MESE Modulleírás

TANTÁRGY

ÉVFOLYAM

TÉMAKÖR

Környezetismeret

Alsó tagozat (4. évfolyam)

• Hagyományok és szokások, skanzenek

Magyar nyelv és irodalom (olvasás, nyelvtan)

Alsó tagozat

• Mese • Gyermekirodalom

Magyar nyelv és irodalom (fogalmazás)

Alsó tagozat

• Vázlat, bevezetés, tárgyalás, befejezés, időrend

Időigény 1 tanóra Eszközigény Toll, színes ceruza, 2 üres A4-es lap Vitaindító gondolat Számos olyan monda, mese, elbeszélés és történet van, amely a Duna környezetéhez, a csallóköz lakóinak életéhez kötődik. A mókás és kevésbé mókás Csallóközi történetek gazdag tárházát kínálja a magyar író N. László Endre. 1. Lépésről lépésre


2. 3.

Ossza ki a diákoknak a feladatok munkalapjait! Olvassák el közösen a történetet! Rajzoljanak le egy a mese ihlette tetszőleges képet! Találjanak ki egy saját mesevéget!

2 A Duna kulturális kincsei 2.3 A szlovák népnyelv


5


REJTÉLYES VIDÉK Modulleírás


ÉVFOLYAM

TÉMAKÖR

Alsó tagozat

• Az ország, ahol élünk • Összhangban a természettel


• Élőlények • Víz

Időigény 30 perc Eszközigény Toll, színes ceruza Vitaindító gondolat Hallottatok már a potenciális vegetáció térképről?


1. 2. 3. 4.


Ossza ki a diákoknak párban a feladatok munkalapjait! Olvassák el közösen, húzzák alá az ismeretlen szavakat! Színezzék ki a rejtélyes táj képét, és ismételjék el, mi nő benne! Válaszoljanak közösen a képek alatti kérdésekre a munkafüzetben!

3 A Duna természeti kincsei 3.3 Növényzet és biotópok, mint az élőlények meghatározott csoportja által lakott terület? 4 A Duna természetrajza


Helyes megoldások A kérdésekre adott válaszok: 1. Hányadik szakaszán a legkeskenyebb a Soroksári-Duna? Második. (Amelyik a Taksony-sziget végéig tart a 47,5. fkm-től.) 2. Hányadik szakaszán a legsekélyebb a Soroksári-Duna? Első (legfelső). 3. Miért kellett Lechner Józsefnek és Paleocapa Péternek terveket készítenie a Csepel-sziget körüli Duna-szakasz rendezésére? Mert 1938-ban a Csepel-sziget É-i csücskén kialakult jégtorlasz miatt árvíz öntötte el Pestet és Budát. (Ha akarod, elmondhatod nekik, hogy 1730 és 1830 között a mai Budapest alacsonyabban fekvő részeit 12 nagy árvíz pusztította.) 4. Hányadik folyamkilométertől alkalmas a Soroksári-Duna vízminősége horgászatra, de fürdésre, strandolásra még nem? 47,5 fkm (tehát a legfelső szakasz végétől) 5. Miért volt szükség Tassnál zsilip építésére? Azért, mert a főág magas vízállásaikor a soroksári ágat alulról évente többször árvíz öntötte el.

6


ANYAKÖNYVI KIVONATOK Modulleírás

TANTÁRGY

Környezetismeret

ÉVFOLYAM

TÉMAKÖR

Alsó tagozat

•Az iskolánk környezete •Iskolánk és lakóhelyünk környezete (tájékozódás a szűkebb környezetünkben). Felszín, erdők, rétek, mezők, kertek és parkok a környéken. Mi nő a környezetünkben, mi él folyónk, patakunk körül? Hogyan változik az iskola környéke az évszakok során? •Természet •Fedezzük fel Szlovákiát!

Alsó tagozata (3. – 4. évfolyam)

• Víz • Élőlények

Időigény 1 tanóra Eszközigény Növény- és állathatározó atlaszok Vitaindító gondolat Bolygónkon csaknem 8,7 millió növény- és állatfaj él. A kihalással fenyegetett növény- és állatfajok száma a csaknem 20 000-ról 64 000 vizsgált fajra nőtt. 1.

2.

Lépésről lépésre 3.

4.


A tevékenység kezdetén kérje meg a diákokat, hogy sorolják fel, hol élnek élőlények (víz mellett, vízben, erdőben, mezőn, …)! Ezután a diákokat irányítsa afelé, hogyan ártunk mi emberek a környezetünknek (hulladék, fakitermelés, utak és műtárgyak építése, …)! Hogyan éreznék magukat ilyen házban, ilyen környezetben? Ezután mesélje el a tanulóknak, hogyan hatott mindig is az ember a növényeknek, állatok otthont adó élő környezetre, sokszor olyan súlyos károkat okozva, hogy bizonyos fajok száma rendkívül lecsökkent, vagy ki is pusztultak, ezért kell őket a környezetükkel együtt védenünk! Ezeket a fajokat nevezzük védett fajoknak. Ezután ossza szét a tanulóknak a feladatok munkalapjait! A tanulók egészítsék ki a növény- vagy állatfajok hiányzó neveit az anyakönyvi kivonatokban, majd rendeljék hozzá a vonatkozó képekhez! Az óra végén kérdezze meg a tanulókat, milyen védett növény- vagy állatfajokat ismernek még, és ezek milyen környezetben élnek. Keressék ki együtt a növény- és állathatározó atlaszban!

3 A Duna természeti kincsei 3.2 Növényzet és biotópok 3.3 Élővilág

Mellékletek: A feladat munkalapjai Helyes megoldások 1. feladat: 1. Zöld levelibéka; 2. Közönséges hód; 3. Sárga vízitök; 4. Nagy kárókatona; 5. Nagy szarvasbogár; 6. Vöröshasú unka 2. feladat: 1. C; 2. B; 3. E; 4. A; 5. F; 6. D

7


TÓPARTI SÉTA Modulleírás


ÉVFOLYAM

TÉMAKÖR

Alsó tagozat

• Összhangban a természettel • Az ország, ahol élünk


• Víz • Élőlények

Időigény 40 perc Eszközigény Ceruza, színes ceruza Vitaindító gondolat A környezetünk számtalan növény- és állatfajt rejteget. A zöldnek nem csak egyféle árnyalata van, ahogy nem minden kígyó vagy bogyó mérgező. A víz nem csak nálunk jelenti az életet. Ezt a Csallóközben minden állat tudja. A víz köré gyűlnek, ha szomjasak, körülöttük találnak különféle növényeket, rejtekhelyül szolgáló üregeket, építhetnek fészkeket és lelhetnek táplálékra. Természetes színük generációkon át alkalmazkodott a környezethez, hogy kevésbé legyenek láthatók az ellenségeik és az emberek számára. 1. 2.


3.

4.


Olvassák el a tanulókkal együtt a rövid szöveget! Ismételjék át a szövegben található 5 élőlényt! Vajon akadte köztük teljesen új élőlény? Az állathatározókból, vagy az internetről keressék ki a fényképüket! Kérdezze meg a tanulókat, hogy a szüleikkel vagy a barátaikkal látták-e már a vízi királyság valamely lakóját? Mi fontos a lakóinak és mi akadályozza a benne lakók életét? Ossza ki nekik a feladat munkalapjait, a színes ceruzákat és a színezéssel találják meg az elrejtőzött élőlényeket!



Helyes megoldások A kérdésre adott válasz: Hány élőlényt emlegetnek a szövegben? A szövegben az alábbi élőlényeket említik: ponty, csuka, keszeg, pióca, örvényféreg, borsókagyló, szitakötő, szúnyog, béka, fülemülesitke, cinege, denevér, bagoly, vidra, gém, jégmadár – összesen 17 élőlény.

8


FŰZFA, FŰZFA, KIK A TE LAKÓID? Modulleírás


ÉVFOLYAM Alsó tagozat

TÉMAKÖR • Összhangban a természettel • Az ország, ahol élünk

Időigény 30 perc Eszközigény Ceruza vagy toll, színes ceruza Vitaindító gondolat A molnárokról és vízimanókról szóló mesék oly gyakori szereplői a fűzfák, amik egykor tavak, folyók és patakok jellegzetes tájformálói voltak. Az emberek a fűzfavesszők levágásával kosárfonáshoz szükséges alapanyaghoz jutottak, a vastagabb ágakat télen tüzelőként hasznosították, a rendkívüli nedvességtűrésük miatt a gazdák a partok megerősítésére és árvízvédelemre is használták. De ami az embereknek jó szolgálatára volt, az az állatoknak is hasznot hozott. Tekervényes koronájában, törzsének odúiban és a gyökerei között számos élőlény, növényi mag és gombaspóra talált menedékre. 1. 2. Lépésről lépésre

3. A Duna kincsei gyűjteményhez kapcsolódó fejezetek

Ossza ki a tanulóknak a feladat munkalapjait, és közösen olvassák el a fűzfáról szóló szöveget! Kérdezze meg a tanulókat, hogy értették-e a szöveg minden szavát, ha akadnak ismeretlen szavak, húzzák alá, és közösen magyarázzák meg, vagy próbálják megkeresni a jelentését az interneten! Feleljenek együtt a kérdésekre!



Helyes megoldások A kérdésre adott válaszok: Mire használták az emberek korábban a fűzfát? Mire használják mostanában? A múltban az ember a fűzfát kosárfonásra, korbácsfonásra, építőanyagként, gyógyításra használta. Az ember máig ezekre használja a fűzfát. Hány növény- és állatfajt találtak a természettudósok a vizsgált fűzfákban? A természettudósok több mint 562 növény- és állatfajt találtak a fűzfában. A növényfajból vagy az állatfajból volt több? Az állatfajból.

9


A DUNA ÚTJA EURÓPÁN ÁT Modulleírás



TÉMAKÖR • Összhangban a természettel • Az ország, ahol élünk • Városok és falvak

Időigény 1 tanóra Eszközigény Toll, zöld és kék színes ceruza, internetkapcsolat (ha lehetséges) Vitaindító gondolat Európa második legnagyobb folyója a Duna. Szinte fél Európát átszeli, és a csaknem 70 millió, különböző kultúrájú embert köt össze. 4 fővároson is átfolyik, ezért a világ legnemzetközibb folyójának is nevezik. A Duna – Európa ütőereként - útját a németországi Fekete-erdőben kezdi, és majdnem háromezer kilométer után torkollik a Fekete-tengerbe… 1. 2. 3. 4. Lépésről lépésre 5.

6.


4

Ossza ki a tanulóknak a feladat munkalapjait! Olvassák el közösen a Dunáról szóló szöveget! Egészítsék ki a szövegben hiányzó adatokat a Dunáról! Kérdezze meg a tanulókat, mely szavakat nem értették, majd magyarázzák el együtt! Feladatok a vaktérképpel: nevezzék meg a szövegben említett országokat! Jelöljék be, hogy hol ered és hol torkollik a Fekete-tengerbe a Duna! Kék színű ceruzával jelöljék be a Duna útvonalát Európán át (a zöld pontok összekötésével)! Mely országokon át folyik a Duna? Karikázzák be az országok számait, és próbálják meg helyesen beírni az országok neveit a vaktérképbe! Hány országot ismernek? Ismerik-e Európa többi országát is? Írják be a vaktérképbe a számukat!

A Duna alakjai


10/1

Helyes megoldások 1. feladat: A Duna a németországi Fekete-erődben ered. A Duna hossza 2857 km. A Duna 10 országon át folyik. (Hány országon át?). A Duna Pozsony alatt ágrendszerre oszlik: Kis-Duna és a Mosoni-Duna ágakra. A Dunába Szlovákiában ezek a jelentős folyók torkollnak: Vág, Garam és Ipoly. (Mely folyók torkollnak a Dunába?) A Duna a Fekete-tengerbe torkollik. 2. feladat

A Duna által érintett összesen 10 ország a forrástól a torkolatig haladva: Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Bulgária, Románia, Moldávia, Ukrajna.

10/2


DUNA-KVÍZ Modulleírás



TÉMAKÖR • Összhangban a természettel • Az ország, ahol élünk

Időigény 30 perc Eszközigény A párban dolgozó tanulóknak kinyomtatott kvíz-kérdések, 2 db olló, színes ceruza, Megjegyzés: gyakoribb használat esetén a munkalapok belaminálhatók és felvághatók, így a kvízkérdések többször is felhasználhatók. Vitaindító gondolat Nem mindig okoz örömet a tanulóknak hallgatni és tanulni, de a helyes kijelentéspárok keresése, ahol a diákok számos „dunai” szóbeszédről, garantáltan megtörtént eseményről szerezhetnek információkat, vidám és tanulságos munka.


Ossza ki a tanulóknak a feladat munkalapjait! Olvassák el közösen a Dunáról szóló szöveget (többnyire a „Duna Európán át” tevékenységgel azonos szövegek)! 2. A tanulók dolgozzanak párban!A diákok azzal szembesülhetnek, hogy a táblázatban egymás mellett szereplő kijelentések nem illenek össze. 3. Ezután a feladatuk a mondatok elejének és végének helyes összeillesztése, amit többféleképpen is végrehajthatnak: - a Duna-kvíz kérdéseit a diákok szétvághatják, majd a helyes válaszokat összeilleszthetik, vagy - a helyes párokat azonos színnel kiszínezik, - vonalakkal összekötik, - vagy a betűkkel jelölt egyes mondatkezdéshez hozzárendelik a helyes mondatvégeket.


4

1.

A Duna alakjai


Helyes megoldások 1. C; 2. D; 3. I; 4. H; 5. J; 6. A; 7. B; 8. E; 9. F; 10. G

11


MI VÁLTOZOTT 150 ÉV ALATT Modulleírás


ÉVFOLYAM


Alsó tagozat Időigény

30 perc – 1 tanítási óra Eszközigény Internetkapcsolat, kinyomtatott térkép és piros színű ceruza Vitaindító gondolat 150 év átlagosan két emberi élet hossza. Ez elegendő idő nem csak az emberek életében, hanem az otthonukként szolgáló vidékek külsőjében bekövetkező változásokra is. A Duna menti vidék egykor teljesen másképp festett, mint ahogy azt most látjuk. Nem is olyan rég az élettel teli ártéri erdőt hatalmas kukorica-táblák váltották fel, a kanyargó folyó helyén kiegyenesített csatornákban folyik a víz, ahol valaha diófa és kereszt állt, ott most egy elhagyatott szövetkezeti telep. Mi minden történt a Duna környezetében? Erre két ellentétes, egy mai és egy régmúltban készült térkép ad választ. Virtuális kutatás az eltérések után a 150 éves térképek és a mai állapot között,, légi felvétel. A virtuális kutatást kiegészítheti a valódi terepszemle, a falu, a város határa után lévő terepen. 1. 2.


Munka a honlappal – http://archivportal.arcanum.hu/ maps/html/katfelm2b_google.htm. Röviden magyarázza el a légi felvétel jelentését! A képernyőn két ablakot is láthatunk – balra egy több mint 150 éves történelmi térkép, jobbra pedig légi felvétel található napjainkból. Mindkét ablak ugyanazt a területet szemlélteti kb. azonos méretarányban. A bal oldali mindkét ablak bal oldali részében a nagyító + vagy a – jelével közelíthetjük vagy távolíthatjuk a térképrészletet vagy légi felvételt, de ezt a műveletet az egér görgőjével is végrehajthatjuk. A jobboldali ablak jobb felső ablakában (légi felvétel) a + jelre kattintva választhatjuk ki a „Google Hybride” lehetőséget – ez mutatja a városok, települések elnevezését…

A „méretarány” ideális megjelenítése a számítógép képernyőjén. Az egér bal billentyűjével tolhatjuk el a területet.

12/1

3.

4.

5.

A két ablakban megjelenő piros kör alakú kurzor megkönnyíti a tájékozódásunkat – látjuk, hogy konkrétan hol vagyunk. Találjuk meg azt a területet, amelyet a legjobban ismerünk, a városunk vagy a falunk környékét! Ha ez túl nehéz, a keresett település nevét írjuk be a bal oldali felső szöveges mezőbe, a keresett falu közvetlenül a vörös körben jelenik meg. Tegyünk egy virtuális sétát a településünk környezetében! Találják meg a különbségeket, hasonlítsák össze az „egykori” területet balra, a „mostani” területtel jobbra! Keressék meg, mi hiányzik (kacskaringós folyók, erdők…), és amivel kibővült (több ház, épület a településen, utak, vasutak…)! A nyomtatott térképpel folytatott munka. A tanóra előtt nyomtassa ki a területek térképeit, amelyeket az előző lépésekben vizsgáltak! Válassza ki a települése környéki területet(ezt ismeri a legjobban)! A térkép kiválasztása és nyomtatása (a PrintScreen billentyűvel lefotózza a kiválasztott terület képernyőjét, ezt a képet helyezze be képként a word dokumentumba (Ctrl+V), majd vágja le és nyomtassa ki). • Minden diák vagy a diákok párosával kapnak egy térképet • A diákok/párok feladata megtalálni a lehető legtöbb különbséget a két ablakban, a 150 éves térképen és a jelenlegi „térképen” (légi felvételen), • A piros színű ceruzával jelöljék be a 150 éves térképbe azt, amivel kibővült (házak, utak, épületek…) és a légi felvételbe zölddel azt, ami hiányzik belőle (kacskaringós folyók, erdők….)! • Szóban értékeljük, milyen változásokat hozott létre az ember! Tevékenység a terepen bónuszként – a tanóra alatt a fentebb leírt tevékenységnek köszönhetően – találja meg a diákokkal a konkrét helyszínt a település, iskola, otthon, ház. közelében, ahol nyilvánvalóan megváltozott a vidék! A helyszínt a diákokkal együtt dokumentálják fényképekkel, ragasszák be a 150 éves térképbe, és jellemezzék az „akkor és „most” helyzetet! A gyerekek feladatul kaphatják azt is, hogy tudják meg a nagyszüleiktől, esetleg dédszüleiktől, melyik hely hogyan festett az ő idejükben, hogyan emlékeznek rá ők!


4

A Duna alakjai

Mellékletek: 1.sz. melléklet – Kiegészítő szövegek Kiegészítő szövegek A légi felvétel a terület felett a levegőben készül egy repülőgépből vagy hasonló közlekedési eszközből. A földfelszín leghívebb ábrázolása a fényképezés pillanatában. Egyszerűen azt mutatja, ami jelenleg az adott területen található – városok, falvak, folyók, utak, mezők… A baloldali ablakban látható történelmi térkép megközelítőleg 150 éves. Az akkor Osztrák-Magyar Monarchia területén 1806 és 1869 között történt úgynevezett második katonai felmérés eredménye. A feltérképezést II. Ferenc császár adta utasításba. A térképre feljegyezték az utakat, épületeket, hidakat, a természeti egységekből a mezőket, a réteket, a legelőket, az erdőket, a halastavakat és a folyókat. A térképek szélén található egy táblázat a házak, istállók számával, és a férfiak, lovak számára lehetséges szálláslehetőségekkel minden településen.

12/2

A honlapról készült felvétel, amivel dolgozni fogunk

Egykor – a történelmi, több mint 150 éves térkép Most – légi felvétel Helyes megoldás Megoldás előtt

Helyes megoldás

„több lett”

„kevesebb lett”

12/3


TÉRKÉP, SZÍNESEDJ! Modulleírás




Időigény 30 perc – 1 tanóra Eszközigény Nyomtatott térkép, piros, zöld, kék és barna színű ceruza Vitaindító gondolat A természetben nehezen találunk egyenes, arányos vonalakat vagy alakzatokat. A patak természetesen kacskaringós, az ágnak szintén megvan a maga görbülete, csak nehezen találnánk két egyforma virágot. A természetben ismeretlen a „szalagmunka”. Az ember azonban szükségletei szerint alakítja a környezetét. Az ember által átalakított országban, környezetben épületeket, egyenes utakat, autópályákat, mesterségesen kialakított kiegyenesített folyómedreket találhatunk. A természetes görbületek a természet művei. Ezzel ellenkezőleg az ember a keze munkája nyomán általában egyenes vonalakat alkotott. 1.

2.


3. 4. A Duna kincsei gyűjteményhez kapcsolódó fejezetek

4

Ossza ki a tanulóknak a feladat munkalapjait. (A4-es vagy A3-as fekete-fehér lapok), vagy nyomtasson ki olyan térképet (a légi felvételből kivágott részt), ahol az Önök települése található, amit a diákok is jobban ismernek! A feladat végrehajtásának menete: keresse meg a https://maps. google.sk/ honlapon kívánt területet kellő nagyításban (a mintát a munkalapon láthatja), a PrintScreen billentyűvel fotózza le az aktuális képernyőt, és ezt a képet illessze a word-be (Ctrl+V), vágja körbe, és nyomtassa ki! A diákok feladata a légi felvétel térképének területét helyesen elolvasni, kiszínezni. Amit folyónak, pataknak, vízfelületnek vélnek, színezzék kékre; amit útnak vélnek, legyen barna; a települést színezzék pirossal; az erdő, facsoport legyen zöld. Az ügyesebbek: kék szaggatott vonallal jelöljék be a mesterséges folyómedret, csatornát, ami jól láthatóan megváltozott az emberi tevékenység következtében! A tevékenység nem csak a térképolvasás – légi felvétel – elsajátítására alkalmas, hanem annak a területnek a felderítésére is jó, hová avatkozott be az ember, és hová még nem. A természetes kacskaringós vonalak a természet művei (például a folyók medrei), és ellenkezőleg, az egyenes vonalak az ember művei (utak, mesterséges folyómedrek, csatornák). A térkép alá írja be a „jelmagyarázatot” – melyik szín mit jelent! Mi van túlsúlyban – a természetes görbületek, vagy az ember alkotta egyenes vonalak? A Duna alakjai


13/1

Helyes megoldás

Térkép a megoldás előtt:

Példa a megoldásra

13/2


A VÍZ KÖRFORGÁSA A TERMÉSZETBEN Modulleírás

TANTÁRGY

Környezetismeret

ÉVFOLYAM

TÉMAKÖR

Alsó tagozat

• Az iskolánk és a lakóhelyünk környezete (tájékozódás a szűkebb környezetünkben). Felszín, erdők, rétek, mezők, kertek és parkok a környéken. Mi nő a környezetünkben, mi él folyónk, patakunk körül? Hogyan változik az iskola környéke az évszakok során? • Természet • Fedezzük fel Szlovákiát!


• Víz

Alsó tagozat (2. esetleg 3. évfolyam)

• Anyagok • Légnemű, cseppfolyós és szilárd anyagok

Időigény 15 perc (könnyebb változat), 45 perc (nehezebb változat) Eszközigény Olló Vitaindító gondolat A víz körforgása puzzle formájában lehet szórakoztató és egyben tanulságos is. 1.

2. Lépésről lépésre

3. 4. 5. 6.


Ossza szét a diákokat több csoportba, és minden csoportnak ossza szét a feladat munkalapjait! A diákok dolgozhatnak önállóan mindenki megkapja a feladat munkalapjait a mellékletekkel együtt. Olvassák el együtt a munkalap szövegét a víz körforgásáról a természetben! A rendelkezésre álló időkeret alapján válassza ki a nehezebb vagy a könnyebb Puzzle változatot! A diákok vágják ki a Puzzle egyes darabjait a mellékletből, majd rakják össze! Szükség esetén nyújtson segítséget a diákoknak, és támogassa kitartásukat (főleg a nehezebb változat esetén)! Kérdezze meg a diákokat, mely szavakat nem értették, majd keressenek rá magyarázatot együtt!

4 A Duna alakjai 4.2 A víz körforgása

Mellékletek: A feladat munkalapjai (megj.: a munkalapokat nyomtassuk keményebb papírra)

14/1

Helyes megoldás (3x3-as puzzle):

14/2

Helyes megoldás (6x3-as puzzle):

14/3

A DUNA A TEKERVÉNYES BETŰK ÉS SZÁMOK TÜKRÉBEN


Modulleírás TANTÁRGY

ÉVFOLYAM

TÉMAKÖR

Környezetismeret

Alsó tagozat

• Az iskolán és a lakóhelyünk környezete (tájékozódás a szűkebb környezetünkben). Felszín, erdők, rétek, mezők, kertek és parkok a környéken. Mi nő a környezetünkben, mi él folyónk, patakunk körül? Hogyan változik az iskola környéke az évszakok során? • Természet • Fedezzük fel Szlovákiát!

Környezetismeret


• Víz

Matematika

Alsó tagozat

• Természetes számok

Időigény 1 tanóra Eszközigény Toll, számológép (nem szükséges) Vitaindító gondolat Amikor a Duna kitér egyenes folyásából egy körív formájában, érdekes és értékes látványt nyújt. A természet természetességéhez gyakran különféle rejtélyek kapcsolódnak. Ezek megoldásával és kódfejtésével mutathatja meg nekünk a szépségét. 1.

2. 3. Lépésről lépésre

4. 5. 6. 7.


Beszélgessenek el a vízről és az előfordulásáról a Földön! Ezután ismertesse a Dunát, és annak természetes formáját! Ossza szét a diákok között a feladat munkalapjait! Olvassa el a diákoknak a feladatokat, és beszélgessenek el a helyes megoldásokról! A diákok töltsék ki a feladatlapokat, fejtsék meg a melléklet képén lévő számokat és betűket! A diákok oldják meg önállóan a feladat munkalapját a megfejtett számok és kódok alapján! Vegyék át együtt az eredményeket és a helyes válaszokat! Kérdezze meg a diákokat, mely szavakat nem értették, találjanak rá magyarázatot együtt!

4 A Duna alakjai 4.3 A Duna felszíni folyam természetes formái


15/1

Helyes megoldás

O

LY

A

M

,

7

8

9

10

11

12

T

Ó

,

20

21

22

23

24

30

29

28

27

R

Á

T

Z

Í

19

26

,

18

V

K

17

25

A

16

43

T

15

I

A

14

42

P 13

N

5

41

4

Á

3

40

2

K

1

6

F

39

,

L

Ó

38

LY

U

O

37

44

47

46

45

,

Ó

T

35

34

33

32

31

,

Ó

Z

O

A DUNA

F

55

56

48 CS 36 V

E

R

M

E

LY

,

49

50

51

52

53

54

T

E

N

G

E

R

SZ

E

M

63

64

65

66

67

68

69

70

71

72

G

,

61

62

H

O

L

T

Á

57

58

59

60

1. feladat: 7

68

58

70

26

66

42

F

E

L

SZ

Í

N

I

5

25

42

27

71

18

V

I

Z

E

K

2. feladat: Feladat

30+9

23-13

=

=

Eredmény

39

10

A Duna megfelelő betűje

K

A

=

NY

37-22

25+25

19+18

77-19

=

=

=

=

9+9

43+21

15

50

37

58

18

64

A

R

U

L

A

T

15/2


A DUNA-ÁGAK Modulleírás

TANTÁRGY

ÉVFOLYAM

TÉMAKÖR • Az iskolánk és a lakóhelyünk környezete (tájékozódás a szűkebb környezetünkben). Felszín, erdők, rétek, mezők, kertek és parkok a környéken. Mi nő a környezetünkben, mi él folyónk, patakunk körül? Hogyan változik az iskola környéke az évszakok során? • Természet • Tájékozódás a térképen és a várostérképen • Térkép • Fedezzük fel Szlovákiát!

Környezetismeret

Alsó tagozata

Környezetismeret

Alsó tagozata (3. – 4. évfolyam) • Víz Időigény

20 perc Eszközigény Toll Vitaindító gondolat A Duna: összeköt és el is választ; tiszteljük erejét, de ékszerként gyönyörködünk benne; számos élőlénynek szolgál otthonául, de sok élőlénytől el is veheti azt.


Ossza szét a diákokat csoportokba! Minden csoportnak ossza ki a feladat munkalapjait! Olvassa fel a diákoknak a feladatot és beszélje meg a helyes válaszokat! 4. A diákok töltsék ki a munkalapokat, a Duna térképét! 5. Ellenőrizzék közösen a válaszokat, amelyeket a térképbe írtak! 6. Olvassák el a másik feladat szövegét! 7. A diákok dolgozzanak csoportokban! 8. Legfeljebb 10 percet kaphatnak a helyes válaszok bekarikázására. 9. Nézzék át együtt a megoldásokat és a helyes válaszokat! 10. A legjobb és leggyorsabb csoportot jutalmazza! 11. Beszélgessen el a Duna vízi kincseiről, mivel köti össze, és mivel választja szét az embereket! 12. Kérdezze meg a diákokat, mely szavakat nem értették a szövegben, keressenek rá együtt magyarázatot!


4 A Duna alakjai 4.3 A Duna felszíni folyam természetes formái

1. 2. 3.


16/1

Helyes megoldás 1. feladat: A Duna Pozsony után ágrendszerre oszlik a folyásirány mindkét oldalán, észak felől a Kis-Duna és dél felől Mosoni-Duna határolja. A Duna régi medrében húzódik Szlovákia és Magyarország államhatára.

2. feladat: -

Több száz ágból álló ágrendszer alkotja

A

B

C

-

A Duna a főágából Pozsony alatt, Verkénynél ágazik ki

A

B

C

-

Ezek a legutolsó fennmaradt, úgynevezett belföldi Duna-delta ágai

A

B

C

-

Pozsony alatt a dunacsúnyi vízi erőműnél átlépi az országhatárt, és Magyarország területén folyik tovább

A

B

C

-

Kollárovo-ban (Gútán) beleömlik a Vágba

A

B

C

-

Európa legkiterjedtebb folyami szigetét hozza létre, a Csallóközt

A

B

C

-

További folyami szigeteket hoz létre, a Szigetközt (a Csallóközhöz hasonló természeti képződmény)

A

B

C

-

Több cölöpös malom is fennmaradt a partjai mentén: Jókán, Tallóson Pozsonyeperjesen és Gútán (Jelke, Tomášikove, Jahodnej, Dunajskom Klátove a v Kolárove)

A

B

C

-

A Duna jobboldali ága

A

B

C

-

A Duna baloldali ága

A

B

C

-

A Dunamenti-síkság ártéri erdőiben kanyarog

A

B

C

-

A következő folyók torkollnak belé: Blatina, Čierna voda, Klátovské rameno

A

B

C

-

A környező növény- és állatvilággal való sűrű összefonódásának látványa minden látogatót elvarázsol

A

B

C

16/2


TERMÉSZETVÉDELEM Modulleírás

TANTÁRGY

ÉVFOLYAM

TÉMAKÖR • Az iskolánk és a lakóhelyünk környezete (tájékozódás a szűkebb környezetünkben). Felszín, erdők, rétek, mezők, kertek és parkok a környéken. Mi nő a környezetünkben, mi él folyónk, patakunk körül? Hogyan változik az iskola környéke az évszakok során? • Természet • Fedezzük fel Szlovákiát!

Környezetismeret

Alsó tagozata

Környezetismeret


1 tanóra Eszközigény Képes növény- és állathatározó atlaszok, keresztrejtvény, színes ceruza. Egyéb tippek: Európai jelentős növényfajai Szlovákiában NATURA 2000 – memória játék, SAŽP, 2009; Európa jelentős állatfajai Szlovákiában NATURA 2000 – memória játék, SAŽP 2008; Gerinctelen fajok NATURA 2000 – memória játék, SAŽP, 2008; Gerinces fajok NATURA 2000 – memória játék, SAŽP 2008 Vitaindító gondolat A természetet csak akkor tudjuk befolyásolni, ha a természet törvényeit megismerjük, törvényszerűségeihez megfelelően viszonyulunk, törvényszerűségeinek megfelelően működtetjük (F. Bacon) 1.

2.

3. Lépésről lépésre

4.

5.


Ossza szét a diákokat kisebb csoportokba! A csoportok feladata, hogy írják le / rajzolják le, hogyan képzelik el a természetet például azon a területen, ahol az iskolájuk található, mondjuk 500 évvel korábban, mi volt ott, ami ma már hiányzik, és mi van meg, ami egykor nem volt ott (növények, állatfajok… stb.)! A diákokkal ezután beszélgessen el arról, hogyan változtatta és változtatja az ember folyamatosan a környezetét, hogyan pusztítja ezzel a tájat – a növényzetet, állatvilágot (épületek. utak, gátak, mesterséges víztározók, …)! A legérdekesebb véleményeket írják fel a táblára! Ebben a lépésben oldják meg a csatolt keresztrejtvényt (1.sz. melléklet), amelyet előtte már felrajzolt a táblára, vitatkozzanak az egyes válaszokról! Ahol a kérdésben egy adott fajra kérdeznek rá, mutassa meg az előre elkészített növényés állathatározóban: szitakötő, balin, foltos szalamandra, európai harcsa, folyami rák, európai hód! A keresztrejtvény megfejtése után vita formájában beszélgessenek el a diákokkal arról, hogyan járulhatnak hozzá ők is a természetvédelemhez! Az óra végén ossza szét a feladat munkalapjait a második feladathoz! A feladatuk a helyes párok azonos színű ceruzával történő színezése. Kiegészítő tevékenységként a diákok játszhatnak memóriajátékot, amit a NATURA 2000 jelentős növény- és állatfajai alkotnak.

5 A Duna és természeti kincseinek védelme 5.1 A szlovákiai tájegységek természetvédelme

17/1

Mellékletek: A feladat munkalapjai 1.sz. melléklet - Keresztrejtvény

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

A legnagyobb folyónk Petőfi írt verset erről a folyóról A víz egyik halmazállapota A magyar tenger Ide ömlenek a folyók Csapadékforma Kisebb a folyónál Egyik nagy tavunk Eső+ napsütés Tisztítatlan víz ….rózsa, de nem virág

Megoldás Keresztrejtvény: 1. Duna; 2. Tisza; 3. jég; 4. Balaton; 5. tenger; 6. eső; 7. patak; 8. Fertő; 9 szivárvány; 10. szennyvíz; 11. zuhany

2. feladat: Szlovákia első védett kertje: Selmecbányai Botanikus Kert Szlovákia első nemzeti parkja: Tátra Nemzeti park Szlovákia legnagyobb természetvédelmi területe: Selmeci-hegység Szlovákia legkisebb nemzeti parkja: Pienini Nemzeti Park Szlovákia első védett tájegysége: a Magas-Tátrában lévő Felkai-völgyi Virágoskert

17/2


NAGYMÉRETŰ VÉDETT TERÜLETEK SZLOVÁKIÁBAN Modulleírás

TANTÁRGY

ÉVFOLYAM

TÉMAKÖR • Az iskolánk és a lakóhelyünk környezete (tájékozódás a szűkebb környezetünkben). Felszín, erdők, rétek, mezők, kertek és parkok a környéken. Milyen növények nőnek a környezetünkben, milyen élőlények élnek folyóinkban, patakjainkban? Hogyan változik az iskola környéke az évszakok során? • Természet • Fedezzük fel Magyarországot!

Környezetismeret

Alsó tagozata

Természetismeret


1 tanóra Eszközigény Magyarország térképe, növény- és állathatározó atlaszok Vitaindító gondolat A magyarországi nemzeti parkok és természetvédelmi területek Magyarország legértékesebb és természettudományi szempontból a legjobban fennmaradt területeit képviselik. Magyarországnak gazdag a növény- és állatvilága. Nemcsak a fajok, hanem élő környezetük is a védett területek közé tartoznak. 1.

2.

3.


5.


Az óra elején kérdezze meg a diákokat, ismernek-e valamilyen természetvédelmi területet, és tudják-e miért kell ezeket a területeket védeni! Fokozatosan irányítsa a diákokat a nemzeti parkok témája felé! Ezután ossza szét a diákokat kisebb csoportokba, és oszsza szét az feladathoz tartozó 1. munkalapot! Kérdezze meg tőlük, ismerik-e a fotókon szereplő élőlényeket, húzza össze az egyes állatokat azok élőhelyeivel! A munkalapok elkészítése után hangsúlyozza a magyarországi nemzeti parkok jelentőségét (pl. számuk, a legnagyobb vagy a legkisebb nemzeti park)!Használják a feladat második munkalapját, amely tartalmazza az egyes nemzeti parkok logóit, és jellemezze a logók tartalmát! Az egyes nemzeti parkokat ezután bejelölhetik Magyarország térképén. Ennél a lépésnél beszéljen nekik a természetvédelmi területekről, és kezdjen el mesélni a Duna-ártéri Természetvédelmi Területről, milyen növényfajok és állatfajok fordulnak ott elő, eközben használhatja a növény- és állathatározó atlaszokat! Ennél a pontnál használhatja a feladat 3. munkalapját, és beszélgetés formájában megvitathatják, hogyan kell viselkedni a természetvédelmi területeken. Ezután olvassa el az 1.számú melléklet történetét! A diákok feladata a történet hibás megállapításainak felfedezése. A következő órára fejezzék be a történetet!

5 A Duna és természeti kincseinek védelme 5.1 A magyarországi tájegységek természetvédelme

18/1

Mellékletek: A feladat munkalapjai 1.sz. melléklet – Történet Történet Feladat: A történetben a diákok és vezetőjük Péter több hibát is elkövetett. A feladatod, hogy befejezd a történetet. Mit láthattak még a diákok a Duna-ártéri Természetvédelmi Területen? Kirándulás a Duna-ártéri Természetvédelmi Területen A 4.B osztály diákjai egy napos kirándulásra indultak a Duna-ártéri Természetvédelmi Területre. A kirándulás célja a természet megismerése. A túrán az osztályfőnök mellett egy vezető, Péter is részt vett. A kirándulásra korán reggel indultak. Péter a környező természet szépségeit akarta megmutatni nekik. Ezt mondta nekik: „A Duna-ártéri Természetvédelmi Terület a tizenkét szlovákiai természetvédelmi terület egyike, és a Duna-menti síkságon terül el. A többihez hasonlóan az érintetlen természet egyedülálló szépségével büszkélkedhet. Megtalálhatók itt olyan védett növényfajok, mint például a martilapu, a fehér tündérrózsa, a közönséges aszat, a lándzsás útifű, a sárga vízitök, és egyebek. Aki a legtöbb védett növényt szedi, este jutalomban részesül.” tette hozzá Péter. Egy ösvényen haladtak a sűrű erdő felé, ahol fűzfák, szilfák és nyárfák nőttek. Az erdő az ősz csodálatos színeiben pompázott, és gyönyörű látványt nyújtott a szemnek. Péter hirtelen felkiáltott: „Ott egy szép tisztás, tüzet rakunk, és egy kicsit megpihenünk.” Majd mesélni kezdett: „A Duna-ártér Természetvédelmi Terület főként a fészkelő vízi madarak paradicsoma. Rendszeresen fordulnak itt elő ritka madárfajok, például a rétisas, a házi fecske, a kis kócsag, a vörös gém. A Duna szlovák-magyar szakasza nemzetközileg is jelentős madárlakta terület. A Duna mentén és az ágfolyóin több halfaj él, mint Szlovákia összes többi folyójában.” Egyszeriben egy kiáltás szakítja félbe a magyarázatot: - Vezető úr, épp egy zergét láttunk az erdőben!” „Hogy kerülne ide a zerge, hisz az csak a Magas-Tátra területén él, és az endemikus élőlények közé soroljuk őket,” feleli Péter. Úgy fél óra pihenő után továbbindultak, út közben édes erdei gyümölcsöket szedtek, amelyek nagyon csábítók voltak. Amikor az út felénél jártak, váratlanul egy érdekes dologra lettek figyelmesek… Megjegyzés: Feladat második része lenne egy hirdetőtábla elkészítése, miért fontos a biodiverzitás védelme. Ennek a plakátnak a lehető legszélesebb körű publikumot kell megszólítania. Helyes megoldás 1. Munkalap Daru – Hortobágyi Nemzeti Park Szártalan Bábakalács – Bükki Nemzeti Park Foltos Szalamandra – Aggteleki Nemzeti Park Nagy Kócsag – Fertő-Hanság Nemzeti Park Túzok – Körös-Maros Nemzeti Park Sóvirág – Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Havasi Cincér – Duna-Ipoly Nemzeti Park Siketfajd – Őrségi Nemzeti Park

2. Munkalap

Történet Kirándulás a Duna-ártéri Természetvédelmi Területen A 4.B osztály diákjai egy napos kirándulásra indultak a Duna-ártéri Természetvédelmi Területre. A kirándulás célja a természet megismerése. A túrán az osztályfőnök mellett egy vezető, Péter is részt vett. A kirándulásra korán reggel indultak. Péter a környező természet szépségeit akarta megmutatni nekik. Ezt mondta nekik: „A Duna-ártéri Természetvédelmi Terület a tizenkét szlovákiai természetvédelmi terület egyike, és a Duna-menti síkságon terül el. A többihez hasonlóan az érintetlen természet egyedülálló szépségével büszkélkedhet. Megtalálhatók itt olyan védett növényfajok, mint például a martilapu, a fehér tündérrózsa, a közönséges aszat, a lándzsás útifű, a sárga vízitök, és egyebek. Aki a legtöbb védett növényt szedi, este jutalomban részesül.” tette hozzá Péter. Egy ösvényen haladtak a sűrű erdő felé, ahol fűzfák, szilfák és nyárfák nőttek. Az erdő az ősz csodálatos színeiben pompázott, és gyönyörű látványt nyújtott a szemnek. Péter hirtelen felkiáltott: „Ott egy szép tisztás, tüzet rakunk, és egy kicsit megpihenünk.” Majd mesélni kezdett: „A Duna-ártér Természetvédelmi Terület főként a fészkelő vízi madarak paradicsoma. Rendszeresen fordulnak itt elő ritka madárfajok, például a rétisas, a házi fecske, a kis kócsag, a vörös gém. A Duna szlovák-magyar szakasza nemzetközileg is jelentős madárlakta terület. A Duna mentén és az ágfolyóin több halfaj él, mint Szlovákia összes többi folyójában.” Egyszeriben egy kiáltás szakítja félbe a magyarázatot: - Vezető úr, épp egy zergét láttunk az erdőben!” „Hogy kerülne ide a zerge, hisz az csak a Magas-Tátra területén él, és az endemikus élőlények közé soroljuk őket,” feleli Péter. Úgy fél óra pihenő után továbbindultak, út közben édes erdei gyümölcsöket szedtek, amelyek nagyon csábítók voltak. Amikor az út felénél jártak, váratlanul egy érdekes dologra lettek figyelmesek…

18/2


VÍZÜGYI KÉRDŐJELEK Modulleírás

TANTÁRGY

ÉVFOLYAM

TÉMAKÖR

• Víz • Anyag • Alsó tagozata (3. – 4. évfolyam) • Emberi test • Anyagok tulajdonságai, halmazállapot • Hő és hőmérséklet

Környezetismeret

Időigény 15-20 perc Eszközigény Toll, ceruza, internet hozzáférés Vitaindító gondolat A víz a hidrogén és az oxigén kémiai keveréke. A víz a legelterjedtebb anyag a Földön. Ez semmit sem változtat azon a tényen, hogy az ember víz nélkül csak néhány napig bírja ki. 1. 2.

Ossza szét a diákok között a feladat munkalapjait! Találják meg az igaz és a hamis állításokat, és javítsák szóban a kijelentéseket, hogy helyesek legyenek! Ha a diákok nem tudják megállapítani a kijelentések helyességét, használják fel az internetes keresést!

3 4

A Duna természeti kincsei A Duna alakjai




Helyes megoldás 1. Igaz

2. Igaz

3. Hamis, helyes válasz: 4. Igaz: A Csendes-óceán a világ legnagyobb óceánja

5. Hamis, helyes válasz: 6. Igaz A tiszta víz íztelen, szagtalan folyadék

7. Hamis,helyes válasz: 8. Igaz A víz Földünk több mint 50 %-át borítja

9. Hamis, helyes válasz: 10. Hamis, helyes Amikor a víz hűl, növeks- válasz: A víz 0°C-nál zik a térfogata fagy

11. Igaz

12. Hamis, helyes válasz:A víz vegyjele H2O

13. Hamis, helyes 14. Igaz válasz A Föld középpontját földmagnak nevezik

15. Igaz

16. Hamis, helyes válasz: A jég úszik a víz felszínén

19


ÖSSZEKEVEREDETT BETŰK Modulleírás

TANTÁRGY

Környezetismeret

ÉVFOLYAM

TÉMAKÖR

• Víz • Anyag és tulajdonságaik, Alsó tagozata (3. – 4. évfolyam) halmazállapot • Időigény

15-20 perc Eszközigény Toll vagy ceruza Vitaindító gondolat A víz a földi élet alapfeltétele. A természetben három halmazállapotban fordul elő. A Föld legelterjedtebb anyaga.


1. Ossza szét a diákok között a feladat munkalapjait! 2. Rendezze sorba az összekeveredett betűket úgy, hogy olyan szavak keletkezzenek belőle amelyek kapcsolódnak a vízhez!


3 A Duna természeti kincsei 4 A Duna alakjai

Mellékletek: A feladat munkalapjai Helyes megoldás 1. ESŐ; 2. ÓCEÁN; 3. FAGY; 4. HULLÁM; 5. GLECCSER; 6. FOLYÓ; 7. ITAL; 8. TENGER; 9. PALACK; 10. ÚSZÁS; 11. CSEPP; 12. JÉG; 13. DAGÁLY; 14. FOLYADÉK; 15. ÁRAMLAT; 16. NEDVES; 17. MEDENCE; 18. JÉGHEGY; 19. KISZÁRÍTANI; 20. TÓCSA

20


BIO JÁTÉKOK Modulleírás

TANTÁRGY

ÉVFOLYAM

TÉMAKÖR

Honismeret

Alsó tagozata (3. évfolyam)

• Természet • Fedezzük fel Szlovákiát!

Természetismeret

Alsó tagozata (3. – 4. évfolyam)

• Növények • Víz

Időigény egész napos tevékenység Eszközigény Bio „számháború”: színes öntapadó matricák – zöld, kék, piros, fekete (más színkombinációk is lehetnek) Mocsár: 2 kötél, kb. 2 x 15 cm méretű fa deszkalapok Az én fám: kendő A nagy keresés: takaró, 10 különféle anyagú tárgy (toll, alma, kavics …) Felismerés: kendő, különböző anyagú tárgyak Labdajáték: egy labda A természet megfestése: papír, színes ceruzák, esetleg temperafesték Vitaindító gondolat A víz a földi élet alapfeltétele. A természetben három halmazállapotban fordul elő. A Föld legelterjedtebb anyaga.


1. Bio „számháború” • Beszélgessen el a diákokkal arról, mivel táplálkoznak a növények, a növényevők, az állatok és a korhadéklakók! Magyarázza el nekik a táplálékláncot ezek között az élőlények között! • Találjanak ki együtt növény- vagy állatneveket angolul, esetleg az anyanyelvükön! Ossza őket 4 csoportba aszerint, amivel táplálkoznak, majd írja fel a nevüket a 4 különböző színű öntapadós lapra: a zöld legyen a növényeké, a kék a növényevő állatoké, a piros a húsevő állatoké és a fekete a korhadéklakóké. • Ragassza a diákok homlokára a lapokat, és már kezdődhet is a játék! A játék célja a másik növény- vagy állatcsoport kiejtése, ezek elnevezésének hangos felolvasásával, amelyet a diákok a homlokukon viselnek. A növények (zöld papírlap) az állatok tápláléka, de a húsevők azzal segíthetik a növényeket, hogy kiejtik a növényevő állatokat. A növényevőknek a korhadéklakók segíthetnek. Így értelemszerűen a diákok 2 csoportba rendeződnek át: a növények és a húsevő állatok csoportja, illetve a növényevők és a korhadéklakók csoportja. • A játék kezdetén senki sem láthatja a homlokára ragasztott növény- vagy állatnevet, így aztán előfordulhat, hogy elfog egy másik diákot, elolvassa a nevét, és mindkettőjük számára azonnal kiderül, hogy nem fogyaszthatják el egymást, így tovább folytathatják a játékot. Ha az elfogott diák „elfogyaszthatja” az őt elfogó diákot, akkor a játékból az elfogó diák távozik.

21/1

2.

3.


4.

5.

6.

7.

• Ha a diák elfog egy növényt vagy állatot, amely az ő tápláléka és elolvassa a nevét, az elfogott diák számára véget ér a játék és a „vadász – ragadozó” elviszi bizonyítékul az ő céduláját. Ha az „elfogyasztott” diák több öntapadó papírlapot is összegyűjtött, a „vadásza – ragadozója” mindet a magáévá teheti. • A játékot lehet játszani az erdőben, a mezőn, vagy akár az iskolai udvaron is. Azok a diákok nyernek, akik játékban maradtak, és már nem tudják őket mások „elfogyasztani”, illetve már ők sem tudnak senki mást „elfogyasztani”. Ezek között pedig az lesz a győztes, akinek több öntapadós papírlapot sikerült összegyűjtenie. • Ennek a játéknak a könnyebb változata, amikor a színes papírlapokra nem kerülnek fel a növény – vagy állatnevek. Mocsár: A kötelekkel jelöljék ki a mocsár területét kb. 6-7 méter szélességben! A diákokat ossza kb. 8-10 diákonként csoportokba! A diákoknak az lesz a feladata, hogy a mocsár egyik széléről át kell kelniük a másik szélére a két deszkalap segítségével. Sem kézzel, sem lábbal nem érinthetik a „mocsarat” – a talajt és a füvet – ha mégis így történik, az egész csoportnak elölről kell kezdenie. Az a csoport nyer, aki hamarabb átjut a mocsár túlpartjára. Az én fám: Ezt a játékot a diákok párban játsszák. Az egyiknek a szemét kendővel kötik be, a másik elvezeti a kiválasztott fa megismeréséhez, de ezt csak a három érzékével – tapintás, szaglás és hallás – teheti meg. Megengedi neki a fa megtapogatását, és annak meghallgatását, mit suttognak a levelek, … Ezután visszavezeti a helyére, ahol leveszi a kendőt a szeméről. A feladata, hogy megtalálj a három érzéke segítségével a fát. Miután kitalálta, szerepet cserélnek. A nagy keresés: Ossza szét a diákokat 8-10 fős csoportokra! A takaró alá gyűjtsön össze 10 különböző anyagú megszokott dolgot (pl. követ, tollat, almát, cipőt…)! Takarja ki a tárgyakat kb. 1 percre, majd ismét takarja le! A diákok feladata, hogy 10 perc alatt a takaró alatt látott tárgy közül emlékezetből a legtöbbet odahozzák. Mely tárgyakat találták meg könnyebben, és melyek okoztak nehézséget? Felismerés: A játékot szintén párban játsszák. Az egyik játékosnak újra bekötik a szemét kendővel, a másik különböző dolgokat szed össze a természetből (faág, toboz, kő, fakéreg, virág, …) és lassan adogatni kezdi a párjának, aki tapintással igyekszik kitalálni, miről van szó. Miután mindet kitalálta, szerepet cserélnek. Labdajáték: A diákok egy kört alkotnak (8-10 diák), és egymásnak dobálják a labdát. Aki nem kapta el a labdát, vagy leesik neki, mondania kell egy Dunában élő növényt vagy állatot. Ha az állat már korábban elhangzott, vagyis ismétlődik, vagy, ha a diáknak nem jut eszébe semmilyen növény vagy állat, és csendben marad, fél lábra kell állnia. Ha ez megismétlődik, a játékos kiesik a játékból. Labirintus: Ez a játék egy több fős (20 vagy annál több) csoport számára alkalmas. Válasszon ki a diákok közül egyet, aki a „húsevő-ragadozó” és egy másikat, aki az „áldozat” lesz. A többiek egymást kézenfogva alkossanak labirintus folyosót.

21/2


Megjegyzés

Amikor a tanár tapsol a kezeivel, a diákok balra fordulnak, és az új játékostársukkal kézen fogják egymást, ezzel változtatják a labirintus folyosóinak útvonalát. Amikor újra meghallják a tapsot, jobbra fordulnak. A húsevő-ragadozó igyekszik elfogni áldozatát, és mindketten a labirintus ellenkező végéből indulnak. A húsevő-ragadozó akkor nyer, ha elfogja a zsákmányát, a zsákmánynak viszont biztonságosan el kell jutnia a labirintus ellenkező végére. A természet megfestése: A diákok rajzolnak egy függőleges vonalat a papír közepére. A papírlap bal oldalára rajzolnak egy vidéket, tájat, természetet – erdőt, tavat, mezőt, … A papír jobb oldalára pedig mintegy kinagyítva részletesen megrajzolják a bal oldalon lévő táj egy kis területét (pl. egy tórészletet halakkal, és a partja mentén fészkelő madarakkal).

A Bio játékok egész napos időtöltést feltételeznek, például egy osztálykirándulás alkalmával, nagyobb számú diák részvételével, akik csoportokba oszlanak és kölcsönösen vetélkednek. A Bio játékok keretében javasolt tevékenységek részlegesen is játszhatók, például iskolai napközikben, vagy a természetismereti tantárgy keretében odakinn a természetben, vagy az iskola környezetében.

21/3

MÚZEUM PEDAGÓGIAI PROGRAM A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUMBAN


Út a tanmenethez TANTÁRGY

ÉVFOLYAM

TÉMAKÖR

Történelem/néprajz

5. – 6. évfolyam

• Vidéki társadalmak • Hagyományos mesterségek

Történelem

7. évfolyam

• A vidéki élet

Képzőművészet

5. – 6. évfolyam

• A történelmi stílusú épületek megfigyelése • Saját tapasztalatok rajzolása

Földrajz

5. – 8. évfolyam

• Tájékozódás a térképpel

Egyéb

4. – 8. évfolyam

• Iskolán kívüli tanulás • Múzeumi tanulás

Időigény Félnapos tevékenység (legalább 4 óra) – a tevékenység időtartama az oktatás módjától függ. Szükségem van Könyvek és ismeretterjesztő füzetek a múzeumról (közvetlenül a múzeumban kaphatók), a múzeum térképe (közvetlenül a múzeumban kapható), a múzeum regionális kiállításainak egyéni térképei , színes ceruzák, tiszta papírlapok, írótáblák az íráshoz, rajzoláshoz, a múzeummal kapcsolatos különböző motívumú matricák (külön erre a célra kézzel készített matricák). Vitaindító gondolat Ismerd meg a 19. századi életet! Hogyan éltek az emberek a természettel összhangban akkoriban? A magyarországi Szentendrei Skanzen látogatása előtt javasoljuk tanulmányozni a múzeumról és a tevékenységekről szóló információkat közvetlenül a múzeum honlapjáról, ahol az információk angol és magyar nyelven is elérhetők: http://skanzen.hu/index. php?fm=artile&id=1. 1.


Az egész csoporttal látogassák meg először a múzeum egyik részét idegenvezetéssel! • Az idegenvezető bemutatja a meglátogatott helyszínt. Beszéljen a diákoknak a tervezett tevékenységről (csoportmunka, helyszín, a tevékenység hossza, stb.)! • Az idegenvezető elmondja a Szentendrei Skanzenről szóló információkat (a múzeum része), hogyan újították fel az épületeket, és ma miért épp ezt a részét látogatták meg. Különböző információkat közöl az épületek bejáratáról, a kertekről, az épületekről (az épületek elrendezéséről, a szegényebb és módosabb emberek házainak típusairól és méretéről, az állatok épületeiről és istállóiról, a kertben élő növényekről és virágokról). • Segítsen kérdések feltevésével abban, hogy a diákok öszszehasonlíthassák a korabeli és a mai épületeket (a gazdagabbak és a szegényebbek épületei)! Hagyjon nekik teret a falusi, vidéki élettapasztalataik megvitatására! • Ha többet szeretne megtudni a múzeum látogatóinak előkészített tevékenységekről, kiállításokról, időtöltésekről, kérje a múzeum dolgozóinak segítségét!

22/1

2.


3.

A Duna kincsei gyűjtemény kapcsolódó fejezete

2 2.4 2.5 2.6 2.7

A tevékenység következő lépése egy tájegység alaposabb megismerése, a diákok kisebb csoportokba osztásával a terep felmérése. • A diákok számától függően alkosson 5 csoportot, egytől ötig számolással vagy más módszerrel! • Minden csoportnak ossza szét az anyagcsomagot: térképek, matricák, színes ceruzák és írótáblák! Beszélgessenek a kapott tájegység térképéről – hol találhatók az épületek, milyen a falu szerkezete, stb. • Számolják össze a matricákat, és közösen azonosítsák azokat a tárgyakat, amelyeket majd a diákoknak keresniük kell! Segítse őket elindulni a térképen jelölt útvonalon, mutassa meg a múzeumban követendő útszakaszt és a jelöléseket! • Jelölje ki a találkozási helyet és az időpontot, miután végigjárták az útvonalat! • A fiatalabb gyerekeket kísérje tanár. Végül hagyjon minden csoportot beszámolni – „adjanak jelentést” a terepszemléről és az útvonalon tett felfedezésekről az elkészített térképek segítségével! • Gyűjtse össze a csoportokat! Kérje meg a csoportok kijelölt vezetőit a térképük és a felfedezéseik bemutatására! A csoport többi tagja kiegészítheti a bemutatót. A többi csoport tagjai ezután feltehetik kérdéseiket. • Végül gyűjtse össze a térképeket! A Duna kulturális kincsei A lakosság fennmaradása a régióban Népi építőművészet Hagyományos öltözködés Hagyományos szokások

22/2

Kiadó: Slovenská agentúra životného prostredia (Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség) Centrum tvorby krajiny, environmentálnej výchovy a vzdelávania (A tájépítészeti, környezetvédelmi nevelési és oktatási központ) Tajovského 28, 975 90 Banská Bystrica 2013 www.sazp.sk

a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Budapest XXIII. Tankerületének együttműködésével

és a Nemzeti Környezetügyi Intézet (National Institute for Environment) – Duna Múzeum

Pénzügyi támogatás: Duna kincsei az általános iskolákban a jövő generációiért Hodnoty Dunaja pre základné školy, budúce generácie www.danubetreasures.eu Hungary – Slovakia Cross-border Co-operation Programme 2007 – 2013 www.husk-cbc.eu

Duna kincsei. Módszertani kézikönyv. Az általános iskolák alsó évfolyamaiban

Recommend Documents