Dr. Zemplény Adrienne, munkaügyi szakjogász

Dr. Zemplény Adrienne, munkaügyi szakjogász

Munkajogi kérdések és válaszok

KÉRDÉS A következő kérdésemre szeretnék választ kapni. 2011.09.12.-én oklevél nélkül (nyelvvizsga hiányában- igazolással) óvónőként kezdték foglalkoztatni egyik kolleganőnket. Nyelvvizsgát 2013.09.01. tett. Milyen dátummal kezdődik a gyakornoki besorolása, mikor kell gyakornoki vizsgát tennie?

VÁLASZ A nevelési-oktatási intézményben a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzettségi és szakképzettségi követelményeit a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 3. melléklete állapítja meg. Ez alapján az óvodapedagógusi munkakör betöltéséhez óvodapedagógusi végzettség, szakképzettség az előírt szakmai alkalmazási feltétel. A korábban hatályban lévő szabályozás értelmében valóban lehetőség volt arra, hogy a tanulmányai befejezéséig szóló határozott idejű kinevezéssel alkalmazzák a felsőfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatóját, aki olyan tanulmányokat folytat, amelyben a munkakörére előírt szakképesítést szerzi meg. Ez a szabály azonban 2011. szeptember 1-jétől hatályát vesztette, így ezen időponttól kezdődően csak a törvényben meghatározott végzettség birtokában lehet az adott munkakört betölteni. A gyakornoki besorolás feltételeit a pedagógusok előmeneteli rendszeréről szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet tartalmazza. A 2. § (1) bekezdése szerint: „A köznevelési intézményben a munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus-munkakörben foglalkoztatottat (a továbbiakban: pedagógus) Gyakornok fokozatba (a továbbiakban: gyakornok) kell besorolni. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor gyakornoki idő kikötése kötelező. (2) Gyakornoki időként a foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjától számított kétéves időszakot kell a kinevezésben, illetve a munkaszerződésben rögzíteni. A gyakornok a) a gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy b) ha a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában tesz minősítő vizsgát. (3) A minősítő vizsgán megfelelt minősítést kapott gyakornokot a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

Mindezek alapján az óvónő gyakornoki besorolására – jogszerűen – a diploma megszerzésének időpontjától kerülhet sor, s csak az azt követő két év múlva tehet gyakornoki vizsgát.

KÉRDÉS Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy a munkáltatóm jól állapította-e meg a közalkalmazottként eltöltött időmet, ami a fizetési besorolásomat illeti.    

1985.07.17.-1981.10.31. óvónőként teljes munkaidőben dolgoztam 1991.11.01.-1991.12.31. Vendéglátó ipari és Kereskedelmi Bt-ben dolgoztam, utána a munkaviszonyom megszűnt 1992.01.01.-1994.08.01. passzív gyesen voltam 1994.08.01.- óvónőként teljes munkaidőben a mai napig is dolgozom

A kérdéses időszak számomra az 1992.01.01.-1994.08.01-ig. Ezt az időt nem számította be a munkáltatóm közalkalmazotti munkaviszonynak. Tehát a besorolásomból 3 évet levont. Ön szerint jogos volt-e ez a 3 év? Vagy mennyi lett volna jogos?

VÁLASZ A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 87/A. § (1) bekezdése sorolja fel azokat az időtartamokat, amelyek közalkalmazotti jogviszonynak minősülnek, illetve amelyeket a fizetési fokozat megállapításánál figyelembe lehet venni. Kjt. 87/A. § (1) bekezdéses szerint: „E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt, b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt, c) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt, d) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá e) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint f) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, g) az e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a Ktjv., valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban töltött időt. (2) Ha jogszabály, kormányhatározat vagy a bíróság jogerős ítélete alapján megállapítható, hogy a munkaviszony megszüntetésére a közalkalmazott politikai vagy vallási meggyőződése, továbbá munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozása, illetve ezzel összefüggő tevékenysége miatt került sor, a munkaviszony megszüntetésétől 1990. május 2-áig a munkaviszonyban nem töltött

időtartamot az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe be kell számítani. (3) A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)-(2) bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett, b) az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá c) a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban, valamint d) az (1) bekezdés f) pontja alá nem tartozó foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt. Mindezek alapján a gyermekgondozási segély időtartamát csak abban az esetben lehet közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként figyelembe venni, amennyiben annak igénybevétele alatt az érintett – a Kjt. 87/A § (1)-(3) bekezdése szerint beszámítható – foglalkoztatási jogviszonyban állt, vagyis az ellátásban aktív jogon részesült. Tekintettel arra, hogy Ön passzív gyes-ben részesült, azaz ezen időtartam alatt nem állt fenn közalkalmazotti jogviszonyként figyelembe vehető jogviszonya, így ezen időtartamot valóban nem lehet a fizetési fokozata megállapításakor figyelembe venni.

KÉRDÉS Állásfoglalását kérném abban a kérdésben, hogy amennyiben nem tudjuk biztosítani a napi 2 óra átfedési időt, túlmunkát végez-e az óvónő, vagy sem (nincs 32 óra felett a gyermekekkel); jár-e neki túlóra díj (50%-os, vagy 100%-os)? A pedagógusok előmeneteli rendszeréről szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet – 2013. szeptember 1-vel történő – hatályba lépésével hatályát vesztette a korábbi, 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet, amely ezt, a túlóradíj fizetésével kapcsolatos szabályt tartalmazta. Az előmeneteli rendszer bevezetésével azonban a többlet foglalkozások tartásáért járó óradíj fogalma megszűnt. Az új szabályozás értelmében az előírt, kötött heti óraszám (32 óra) felett, az eseti helyettesítés mértékéig (heti 4 óra) a pedagógus számára további foglalkozás tartását lehet elrendelni. A nemzeti köznevelésről szóló (Nkt.) 2011. évi CXC. törvény 62. § (5) bekezdése szerint: „A nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.” 62. § (8) Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára.”

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet ugyanakkor azt is pontosan meghatározza, hogy mely esetekben és maximum milyen időtartamban (évi 30 nap) rendelhető el eseti helyettesítés. 17. § (4) „A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére, b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. (5) A (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások, pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4) bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra.” Összefoglalva: az óvodapedagógus számára a kötött munkaidején túl heti 4 órában, egy nevelési évben maximum 30 napra eseti helyettesítés rendelhető el, amelyért külön díjazás nem illeti meg. A szabályozás célja, hogy ez a foglalkoztatás (az eseti helyettesítés) valóban csak átmeneti jellegű legyen, a betöltetlen munkakör – amely miatt a helyettesítést el kellett rendelni – mielőbb betöltésre kerüljön.

KÉRDÉS Állásfoglalását kérném abban a kérdésben, hogy mi a teendő azon dajkákkal, akik az éveik miatt már a 15-ös kategóriába kerülnének, de 15-ös kategória nincs? Lát-e lehetőséget "fájdalmuk" orvoslására?

VÁLASZ A Kjt. hatályos rendelkezései megállapítják az egyes munkakörökhöz tartozó fizetési osztályokat, amelyen belül a közalkalmazott háromévenként eggyel magasabb fokozatba léphet. Ez az előrelépés azonban valóban csak addig tart, ameddig el nem éri a legmagasabb fizetési fokozatot. A legmagasabb fizetési fokozat elérése után – mivel nincs több fokozat – nincs lehetőség következő fizetési fokozatba lépni. A közalkalmazott számára ezt követően az adott fizetési osztályban elérhető, legmagasabb fizetési fokozat szerinti illetményt kell folyósítani. Lehetőség van azonban arra, hogy a munkáltató – munkája elismeréseként – munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt állapítson meg a közalkalmazott számára, vagy jutalomban részesítse.

KÉRDÉS A fenntartó és a jegyző jóváhagyásával meghatároztuk az óvoda nyári zárva tartását, 2015. július 15.től, 2015. július 31. napjáig. Ezen időpontról a szülőket tájékoztattuk, tudomásul vettük. A

20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet 3.§ (5.), (6.) bekezdése alapján nevelőtestületi képzés miatt kétszer egy nap nevelés nélküli nap igénybevételéről a fenntartót tájékoztattuk. A fenntartó azonban a nyári zárva tartásra hivatkozva a nevelés nélküli munkanapot nem engedélyezi. Kérem, szíveskedjen tájékoztatni, hogy a fenntartó helyesen és jogszerűen alkalmazza-e a törvényt.

VÁLASZ A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. § (1) bekezdése szerint az óvodáknak el kell készíteniük az adott nevelési évre vonatkozó munkatervüket, amelyhez az intézményvezetőnek ki kell kérnie a fenntartó, az óvodaszék, az óvodai szülői közösség véleményét. Az óvodai nevelési év helyi rendjében kell meghatározni – többek között – az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, illetve a szünetek időtartamát. A jogszabály a fenntartó számára a munkaterv elkészítésében, meghatározásában véleményezési és nem döntési jogot biztosít. EMMI rendelet 3. § (1) Az óvodai, az iskolai és a kollégiumi munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év, valamint az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjét. Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri a fenntartó, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség, az intézményi tanács, a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat, továbbá, ha a gyakorlati képzés nem az iskolában folyik, a gyakorlati képzés folytatójának véleményét is. (2) Az óvodai nevelési év helyi rendjében, valamint az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjében kell meghatározni a) az óvodai nevelés nélküli munkanapok, az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, b) a szünetek időtartamát, c) az iskolában a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, továbbá nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatai (február 25.), a holokauszt áldozatai (április 16.), a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.), a március 15-ei és az október 23-ai nemzeti ünnepek, valamint az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját, d) az óvodai, az iskolai, a kollégiumi élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontját, e) az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját, f) az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai, iskolai nyílt nap tervezett időpontját, g) az alapfokú művészeti iskola és kollégium kivételével a tanulók fizikai állapotát felmérő vizsgálat időpontját, h) minden egyéb, a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdést. (5) Az óvodai nevelés nélküli munkanapok, a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapok száma egy nevelési évben vagy egy tanítási évben az öt napot nem haladhatja meg. Az iskolában a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg a tanítás nélküli munkanapok számát. A tanítás nélküli munkanapok számát az iskola igazgatója a fenntartó egyetértésével megnövelheti abban az esetben, ha az iskola az Nkt. 30. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározottak megtartásával az ehhez szükséges időt megteremti. (6) Az óvodai nevelés nélküli munkanapon, az iskolai tanítás nélküli munkanapon és a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapon - a szülő igénye esetén - az óvoda, az iskola és a kollégium ellátja a gyermek vagy kiskorú tanuló felügyeletét.

(7) Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők - a házirendben meghatározottak szerint - gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák és hazavihessék. Az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február tizenötödikéig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább hét nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell.

A fenntartó kötelezettségeit és jogait a nemzeti köznevelésről szóló (Nkt.) 2011. évi CXC. törvény 83. §-a tartalmazza. A 83. § (2) bekezdése szerint: „A fenntartó a) e törvényben foglalt keretek között - az állami intézményfenntartó központ, valamint az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény kivételével - dönt a köznevelési intézmény létesítéséről, nevének megállapításáról, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, fenntartói jogának átadásáról, b) dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, az óvodai általános felvételi időpontról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról, c) meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését, továbbá a kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit, d) meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, a kollégiumban szervezhető csoportok számát, e) ellenőrizheti a köznevelési intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem települési önkormányzat, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak, f) a köznevelési intézmény vezetőjének megbízása, kinevezése, a megbízás visszavonása, a jogviszony megszüntetésének jogával kapcsolatos, e törvényben foglalt korlátozó rendelkezések keretei között gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézmény vezetője felett, g) jóváhagyja a köznevelési intézmény tantárgyfelosztását, továbbképzési programját, h) értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét, i) ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t. Egyéb konkrét kérdésben a [email protected] címre várom leveleiket. Hatékony olvasást kívánok!