Tizënkilencedike. Adrienne-Éva blogja. Adrienne-Éva blogja. Ëgy számítástëchnikus titkos naplója. 240 Szeptembër Szeptembër 19

240 Szeptembër 19.

Adrienne-Éva blogja

ÉLJËN A FORRADALOM!

2007-09-19 14:21:20 kedd

Tizënkilencedike Utólag olyan nedvesnek és keser´´ unek t´´ unik az a hajnal, amit át këllëtt beszélgetni és gyalogolni, hogy mëg në h´´ uljenek, el në aludjanak, össze në rogyjanak. De ez csak utólagos. Valójában ott a helyszínën mindëgyikük hitt és kitartott a jöv´´ oben, látták, hogy lassan csökken a tüntet´´ ok létszáma, de ez természetës folyamat, rëggelre kevesen maradnak, és rëggelt´´ ol szaporodnak. Nëm mondott, csöndes mëgëgyezés volt köztük abban a hitben, hogy rëggel a tëgnap este az ellenállásról szavazó ötvenezër embër jelënt´´ os része mëgindul, járja a várost, sztrájkokat szervez és társakat gy´´ ujt, talán már rëggel tízezrek jönnek a Térre. Err´´ ol nëm beszélgettek, ez szükségszër´´ uség: aki nëm ezt tëszi, az nëm akar igazán gy´´ ozni. Ehelyëtt beszélgettek másról. Nehéz ám három ennyire különböz´´ o korú embërnek beszélgetnie. A legjobb szándékkal, de ha a tizënéves és a harmincéves találnak közös témát, a hatvanas abból ki van rekesztve; ha a harmincéves a hatvanassal elbeszélget, az a múltról van, amit a tizënéves nëm ért; és ha a tizënéves mëgtalálja a hatvanassal a közös hangot... nos, hát az a harmincéves embër maga számára is értelmetlen, fárasztó fëln´´ ottségének a cáfolata lësz, a földr´´ ol már fëlemelkëd´´ o vagy még lë së szállt tekintetëk mëgdönthetlen hitével. Enyhíti a dolgot, hogy Jancsi és Adrienne-Éva, még mikor nincs is ëgymásnak

Nagyjából fëlébredtem... ugyë kb. másfél órát alhattam délel´´ ott. Nedves volt az ágyam és undok utána. El´´ otte is. És sëmmit nëm álmodtam. Na de álmodtam ëleget jártomban, mikor a teret szeltük fël és alá a hajnalban... Arról is kéne, këllëtt volna írnom, de mit írjak, nincs mit és nëm is fogok. Aki nëm volt a helyszínën, mëg az nëm értheti. És aki még nëm aludt járva, annak most hiába mondom el, hogyan álmodom közben. Hitben álmodni, ötvenezër embërben, közt, álmodni, vagy nëm tudom, mennyi maradt akkorra, biztos kevés, és ëgy férfi karjában bólyogatva és bucskázva álmodni. A férfit Jancsinak hívják, szögezzük lë. Még ëgyszër. Úgy hallom az álomban, hogy sírnak, sötétben, ëgy n´´ o sír magában a sötétben, nézëm, és ëgy csúnya, kövér malac, ill. kislány, tizënöt sincs sztem, és néztem, és próbáltam volna ajnározni és vigasztalni, aztán mi lësz bel´´ ole... na ugyë hogy hol lëszünk közösek és miben... *ócska disznó* Nëm, nëm akarok fëln´´ ott lënni, értelmetlen! Közben folyamatosan beszélgettünk. És azt is hadd közlöm, cáfolatául mindën gonosz lélëknek, hogy BOLDOG vagyok, nëm ám jókedv´´ u: BOLDOG. Enyhít´´ o körülmény?



241 Szeptembër 19.

Most pedig fëlkelëk, pakolok, mert Ëgy számítástëchnikus titkos naplója úgy szét van hányva a szobám, mint a tévé aulája, és ez tërror. 3. nap. Szeptembër 19. kedd. Uuu! Mëg akarok mindënt írni, Fehér éjszaka a Rákóczi úton. csakhogy gondolataim értékteleLëjegyëzve: szeptembër 20. rëggel 4 körül nëk. Még blognak is. Ëgy embërgy´´ ulöl´´ o lány unalmas élete. Ja, A tüntetés mëgszakítás nélkül közben folyvást tüntetés, forever! folytatódik. mondanivalójuk, akkor is könyökükkel összekulcsolódva állnak, és ha a másik izgalomba jön valami szótól, azt mëgérzik válla remëgésén, ha okát szavaiból nëm is értik; ëgyébként id´´ onként Jancsi az ujjaival is keresi Adrienne ujjait, de az legfëljebb ëgy félpërcre engëdi az összemalmozódást, aztán zavartan kivonja magát, ez olyan dolog, ami Zsuzsára emlékëzteti Érdën, és inkább Zsuzsának akarná mëgengëdni. Aztán mëg lë-lëülnek, ahová lëhet, k´´ opartra vagy járdaszegélyre, amíg nëm kezd fázni a dërëkuk, s ilyenkor nëmcsak a karjuk kulcsolódik, hanëm másik kezét Jancsi finoman Adrienne térdén nyugtatja s az ezt talán észre sëm vëszi, ha igën, nëm érzi másnak, mint a jancsiság és összetartozás jelének. Mert összetartoznak, ezt már tudja, lévén hogy Jancsi értëtte mëg ot ´´ az éjszaka és a férfi, nëm pedig Zsuzsa: így aztán az a mëglep´´ o érzelme támad, hogy ha valami titka van, valami sötétl´´ o vágya, azt leginkább Jancsinak súgja mëg a világon, o´´ legfëljebb a szájával fogja undorítónak és aljasnak nevezni, belül o´´ fogja mëgérteni. És ezt fordítva is vindikálja, bár e pillanatban nëm akarja nyíltan mëgmondani neki, hogy számoljon be a titkairól. Jancsi részér´´ ol ëgyszër´´ ubb a képlet, o´´ persze hogy nëm fog elködösíteni sëmmit Adrienne el´´ ol, mert o´´ ëlég tudatosan ëgy mënnyb´´ ol lëeresztëtt gyönyör´´ u n´´ ot lát benne, aki akaratja szërint ëgy életën át mindig a karján lësz, s ilyen n´´ onek általában a férfi csak azt a bizonyos utolsó szobát nëm nyitja ki: na de itt jön közbe a Sors, a trónusok és flëtók lëdöntöget´´ oje és a titkok és tévéajtók kinyitogatója, aki hihetetlen véletlenül ugyanazt a hajdanvolt n´´ ot helyëzte el kettejük utolsó szobájában, és o´´ ezt még tudja is, tehát ëgyszër´´ uen nincs benne mit bezárni az ajtót. Ha ki még más is van benne, például a Dér Kitty, hát miért në mutatná mëg büszkélkëdve Adrienne-Évának, még kíváncsi is rá, hogy neki is ugyanúgy tetszenék-ë, s´´ ot ha a macholány történetësen úgy ítélné mëg, hogy Dér Kitty ëgy színvonaltalan félben´´ o, akkor alighanëm o´´ is visszamën´´ oleg mëgundorodnék t´´ ole. Több szakaszban, tíz-tizënötpërcës bizalmas beszélgetési rohamaiknak (melyek alatt a férfi visszahúzódik ëgy-ëgy cigarëttára, és inkább a létszám latolgatásával foglalkozik) során tehát szinte ëgyáltalán nëm politikáról beszélnek, hanëm n´´ okr´´ ol, f´´ oleg nagyon régi n´´ okr´´ ol, Hajnuci mellé odarën-

242 Szeptembër 19. Éjszaka nagyon sok jelënt˝ osége persze nincsën, maximum szimbolikus.


ÉLJËN A FORRADALOM! KOMMËNTËK (4) János [Ma 15:32:58]

éjjel én is álmodtam, mikor karomban voltál, és meséltem nekëd a kövér Kittyr´´ ol... ugyanakkor volt? Értelme nincs, csak szimbo-

dël´´ odik Dér Kitty és mëgëlégëdésére azt hallja Adrienne-t´´ ol forró, puha hangon, hogy ez a Hajnuci azért ëlég sëmmi, lëírása alapján a Kitty viszont tüzes-klassz n´´ o lëhet; Adrienne mëg lassan közli Kingát és përvërz hackerfiúját, mëg az egész fëltörési rémhistóriát, és mëgëlégëdésére kb. ugyanazt hallja, amit a férfi mondott volt a gép mellett, hozzátéve, hogy az a szëgény Kinga bele fog nyamvadni magában ebbe a hasfëlmetsz´´ ojackbe, ha nëm sikerül a napokban fëllógatni az ipsét a Köztársaság tér fáira vagy más neki való helyre. Amikor ëgyébként az a délután van soron, amikor Adrienne-nek sëmmi adata és hozzáférése nëm volt, csak a nevében ëgy idegën idëntitásrabló ufó, akkor már nëm a térdét érinti neki, hanëm a combját, és a másik kezével a dërëkát öleli, Adrienne pedig hozzábújik, visszaöleli és sír. Mindez azonban tisztësségtudó közökkel van, mert a fëldolgozása mindkettejüknek id´´ obe telik, s voltaképpen kevesebbet beszélnek ëgymással, mint a férfival, java id´´ oben csak érzik és hallgatják a másikat. Adrienne hallgatja Jánost, de nagyon kevéssé érti. Azt be is vallotta neki rögtön, hogy a politikához nëm ért, a történelëmhëz még kevésbé, csak a költészetët ismeri: azok a gyermëk- és diákkori élményëk, amelyek Jancsi világszëmléletét mëghatározzák, számára ëgyszër´´ uen nëm létëznek, sz´´ uz föld. A sz´´ uz földr´´ ol például Jancsi ëgy teljesen idegën, osvilágbeli ´´ eszmeszökemléssel oda köt ki a férfival beszélgetve, hogy igënis o´´ halványan még emlékszik Brezsnyev uralmára, s´´ ot a hírës tëmetésére egészen tisztán. A férfi ezt nëm vitatta persze, s´´ ot örült neki, mert így kommëntár nélkül kifejthetëtt némely analógiákat. Például a „dëmokratikus” rënd´´ orség éjjeli viselkëdése, amely b´´ oven visszanyúlik azokra az id´´ okre, amikor még... hát igën, a régi március tizënötödikék, amelyek el´´ ott a gyanús elemëket begy´´ ujtötték ëgy-két napra, hogy nëhogy már mëgjelënjenek az ünnepën. Tézise szërint pontosan ez lënne manapság a hatalmi terv októbër huszonharmadikára is, azonban ugyë rajtunk áll, hogy në lëgyën addigra hatalom, amelynek tervei lëhetnek. Mélán mëgëgyeznek a mai világ októbër huszonharmadikáinak végletës gusztustalanságában, amikor a pribékëk nyálazva ünnepëlnek és röfögnek, önmagukat mutogatják a tévében (ha még lësz akkor tévé), és akik harminc évën át titokban, rëttegve ünnepëltek magukban, most mëgint titokban fognak ülni és talán rëttegni is. Ez pontosan az a gondolat, ami Adrienne-nek tökéletësen idegën, mert o´´ már világéletében ëgy gusztustalan állami ünne-


ÉLJËN A FORRADALOM! likus. Valami olyan helyën, mint a régi iskolám... ëgy üveglapra alulról árpádsávokat fëstëttem, hogy ezzel jelëzzem Kittynek (de miért? a fene tudja már!) hogy itt vagyok és rá várok, mire jön o ´´ Nagyságos Szëmélyében, rámnézëtt a legkígyóbb nézésével és

243 Szeptembër 19. a legundorítóbb hangján valami olyasmit mondott, hogy milyen kisstíl´´ u és nevetségës vagyok, s még azt képzëlëm, hogy ezëkkel a trükkökkel tetszeni fogok bárkinek. Akartam mondani, hogy ha nëm is érëk el vele sëmmit amazoknál, legalább ot ´´ láthatólag bosz-

pët látott az egészb´´ ol, és csak ma este kezdëtt lassan fëlfényleni benne, a saját testét ér´´ o inzultusoktól és körötte öml´´ o t´´ uzt´´ ol és vért´´ ol, hogy tulajdonképpen mi az, ami miatt ilyenkor zászlót szokás vonni szívünkre és utcára; és az nagyon nëm az, ami zászlót a tér közepén vonnak fël ünnepélyësen. Mëg is kockáztatja. — És akkor të minek t´´ uzöd ki azt a kokárdát. Ezëk a jelképek értelmetlenëk. Ha már ragaszkodol a jelképezéshëz, ami szërintem osállatság, ´´ akkor azt az Árpád-sávot t´´ uzd ki, ami ma este lobogott a t´´ uz fölött. — Të soha sëmmi jelvényt nëm? — Én soha sëmmi jelvényt nëm, ezután sëm. — Hát van ebben igazság. Valamelyik este persze sort lëhetne keríteni az obëliszk után a Vaskefére is — mondja szëmöldökét fëlvonva Jancsi. És máris ëgy olyan kérdésnél vagyunk, amib´´ ol Adrienne csak a szavakat érti, a tartalma nëm áll össze neki. — Na éppen ez az, amit´´ ol nagyon óvnám magát — felel a férfi. — Már az obëliszk is aggasztó jele, hogy mëgint a magasba emelt h´´ ude jelképes cselekvésëkre összpontosítunk, ahelyëtt, hogy nyersen és célszër´´ uen dönten´´ ok a t´´ okét és nëm siránkoznánk. Aztán mëg hazavonultak, ahelyëtt, hogy itt a helyszínën sztrájk´´ orcsapatokat alakítottak volna és rëggelre azokkal vonulnának a közüzemëkbe. — Hát igaza van, én tudom — horgasztotta lë fejét Jancsi. Ilyenkor két fëlfogásában különböz´´ o szövetségës commandante vitatkozik a gërillaháborúról, és Adrienne rëttent´´ oen büszke, hogy közöttük lëhet, velük és övék, annak dacára, hogy o´´ ebben nëm partnërük. Máskor aztán, amikor a férfi munkájára terel´´ odik a szó, o´´ lësz az ëgyetlen, aki bele tud olvadni a mëgértésbe, mert Jancsi igënis idegenkëdik ett´´ ol az átkozott számítógépt´´ ol; az el´´ obb is szent borzadály fogta el az msn-forgalom és a blogolás lëírásánál, és hidegën közölte, hogy o´´ aztán nëm, legfëljebb mailben érintkëzik, pedig már éppen akarta magához kovácsolni, hogy amikor éppen nëm lësznek ëgyütt, akkor is állandó msn-kapcsolatban osszanak mëg mindënt ëgymással. Abban tehát o´´ az, aki tudja osztani a férfi aggodalmait, hogy már majd’ ëgy napja tart a forradalom, és még mindig nincsën (legalábbis kihirdetve) së honlapja, së ëgy levlistája.

244 Szeptembër 19.





szantom, de nëm mertem, szóval álmomban is gyáva vagyok oszin´´ te lënni. De miel´´ ott kinagyképtem volna magam, fëlébredtem.

kommëntët! És mëgnézted a blogomat, de aranyos! És értelek, és igazad volt. Nyomorult világ.

Nëm, el vagyok tiltva, szüleim!

Adrienne-Éva [Ma 15:41:04]

Jössz este a Kossuth térre?

Jaj de jó hogy engëdélyëztem a

Adrienne-Éva [Ma 16:04:32]

János [Ma 15:53:11]

Az archaikus szép, de mégis azé lësz a gy´´ ozelëm, aki frissebb és jobban a holnapban él. A tëgnapért nëm érdemës forradalmat csinálni, mert azt úgyis elhordja... elmúlik... a tëgnapnak o´´ elmúlása... azért këll, akarjuk, mëgváltoztatni ezt a nyomorult sz´´ ukös világot, mert szeretnénk ëgy jöv´´ ot is magunknak. Ezt érti Adrienne, belátja elmével, de a vérében, zsibongó ereiben, beleiben ellenkëz´´ o félelmek kucorodnak: az o´´ saját, privát számára nëm tervez jöv´´ ot, eddig is a jelënben élt, és félne ëgy jöv´´ ot´´ ol, amib´´ ol éppúgy nëm látna sëmmit, mint a jelënb´´ ol és tizënnyolc év múltjából, és ugyanúgy fájna, jógázna és végül vége lënne, nyilván jóval fiatalabban, mint most a férfi. Dehát micsoda dolog ez: a legid´´ osebb akarja és építi legaktívabban a jöv´´ ot, és a legfiatalabb nëm? Ha igën, akkor ez az ország vége. Zsuzsa segíthetne. Nëm fog. Jancsi hogy gondolja? Adhat o´´ valamit? Végülis olyan lësz o, ´´ mint a mesében, vagy hol, a kései Józsëf Attilánál, azért fog harcolni, hogy másoknak terëmtsën jöv´´ ot, mert neki — lëhetetlen. Nekid´´ ol és elkalandozik a gondolata, a kétségbeesésbe és a zajokba, és a köröskörül beálló apályba. Hiszën apad mindën, a kedv, a létszám, a körülményëk. Az éjszaka közepén a parlamënt orei ´´ szépën és lényegében akadály nélkül visszaépítik a tëgnap lëdöntött kordont. Öltönyös-nyakkend´´ os középkorú úriembër az orség ´´ vezet´´ oje, aki egész ëurópainak látszó módon küldi ki a két tehërautót, ami még ott áll, a parkolón kívülre, míg a rënd´´ orök vagy biztonságiak építik a vasakat. Néhány tucat fiatal benn áll, mëg ok ´´ hárman, és ëgy darabig vitatkoznak a vezet´´ ovel, miért küldi ki oket. ´´ Dehát annak az az érve, hogy másnap délel´´ ott szükségük van a parkolóra, és az az ígérete, hogy természetësen este, ha a létszám szükségëssé tëszi, ismét kinyitják majd nekik. (Ma ugyan nëm így volt, ëgyszër´´ uen bedöntöttük, ok ´´ nëm akarták volna.) A legf´´ obb érv, amit természetësen nëm említenek, mindazáltal az, hogy az orség ´´ párszáz f´´ ob´´ ol áll, és fegyverük is van, míg ok ´´ pártucatnyian. De azért nëm kerül sor még lökdös´´ odésre sëm, igaz, ellenállás sincs, nyugisan mëgvárják, amíg kivitatkozzák magukat a fiúk és aztán szépën, elszórtan kibattyognak. Most lëhet azon merëngeni, és tëszik is, hogy ez a türelëm és nyugalom azt mutatja, hogy az öltönyös-nyakkend´´ os ipse mëg a legényei voltaképpen nëm bánják, amit ok ´´ ma csináltak, s´´ ot talán örülnek is neki, csak éppen ëgyel´´ ore alkalmazásban vannak a régi rëndszërnél, vagy pedig azt, hogy inkább nëm bosszantják az embërëket, amíg ki nëm derül, hogy ma este hány tízezren lësznek.

2007-09-19 16:19:02 kedd Ja, ezt is. A kordon újraépült. Ezt nëm írom lë, túl szomorú. És a szüleimet sëm akarom, ez is

245 Szeptembër 19. Rëggel 1/2 7 körül a Kossuth térën kitartók száma 70 körül stabilizálódott, ekkor hazajöttem, cip˝ ot váltottam (48 óra után, végre edz˝ ocip˝ ore van szükség!), bekaptam pár falatot. És

Innent´´ ol negyedóránként nagyjából körbeevickélik a Rákóczi környékére szorult tüntetést, ahol lassan elhalnak a szószéki beszédëk is, és magánbeszélgetésëket folytatnak a mëgmaradottak, akik (a dolgok rëndje folytán) többnyire a legëgzaltáltabb fajta, és a legvadabban ellentétës politikai nézetëkkel bírnak. Közben nagyjából számolják, hányan lëhetnek még. Háromszáz... kétszázötven... kétszáz... Valaki kedélyësen tábori székët húz el´´ o, arra ül és azon csacsog; mellette ëgy sipító hangú középkorú n´´ o csatlakozik, nëmsokára félig összevesznek, félig tüzelik ëgymást a kitartásra, amint mindkett´´ o valami teljesen új pártcsírát vagy mozgalmat vagy mit akar a másikra agitálni, valami nemzeti munkáspártot mëg istentudgyamitët. Hajnal felé az ország ëgy teljes orültekháza, ´´ és noha valószín´´ u, hogy egészen ezëk az embërëk nappal sëm normálisak, azért olyankor, ëgyütt, pláne elhivatott szónokok hatására, hasznosan és bëcsületësen tudnak tëvékënykëdni a szabad, tiszta és egészségës napokért. Nëm mintha a bëcsületükben most kételkëdni kéne, de a hasznosságuk... na, maradjunk annyiban, hogy akik utoljára maradnak talpon ëgy ëgyébként mindën eddiginél normálisabb tömegb´´ ol, azok valószín´´ uleg dilinyósak. Van-ë ëgyáltalán értelme a puszta, néma jelënléttel tüntetni? És mëgint ott vagyunk, ahol voltunk, a jelképeknél és tëtteknél. A jelképek összefogják-ë az országot, vagy éppen szétzüllesztik? Hat óra ötvenkor rëgisztrálják szëmük sarkából az els´´ o újonnan érkëz´´ oket, miközben persze a szórványos elvándorlás is létëzik, néhány përc szëmlél´´ odés, és a szokásos negyedórás népszámlálás után mëgëgyeznek abban, hogy hetven körül stabilizálódott a létszám és ez most már csak n´´ oni fog. — Húúú, haza kéne mënni — mondta Jancsi. — Ez a cip´´ o, ami rajtam van... legalábbis edz´´ ocip´´ ot kéne vënnëm. És ënni. Ha aludni nëm is tudok. — Igaza van, aludjék is ëgy keveset. Nëm ugyanannak a néhány embërnek këll mindënt végëznie. Váltásra van szükség. Elvileg vagyunk ëlegen. Énnekëm most már muszáj legalább a délel´´ ottöt átaludnom, két éjszakázás után — felelte a férfi. — Aztán bemëgy a munkahelyére? — Áhhh, minek siessek. Ha van hely, ahol reménytelen ëgy sztrájkbizottság szervezése... Szërintem lëszünk ketten vagy hárman, akik nëm vagyunk hajlandóak fëlvënni a munkát. — Vigyázzon, akkor ki is rúghatják.

246 Szeptembër 19.



túl szomorú, de Jancsi ráéb- mëntünk, mert csak kett´´ onk reszt, hogy muszáj. És a haza- ügye (elvitt a hévig). És Zsuzsi, mënet. Hazamëntem, rëggeli bocsáss mëg... szeretlek! hév, és igënis nëm írom lë, mi- Tudom, hogy mëgdöbbent, amit r´´ ol beszéltünk Jancsival, amíg olvasol, de szeretlek. — Nëmde az a tét, hogy vagy mi, vagy ok? ´´ Ma be fog keményëdni a harc, tudom. — Be. Éppen azért kéne úgy játszani, hogy në el´´ oször mi, aztán ok, ´´ hanëm már el´´ obb kerüljenek ok ´´ a vesztës pozícióba. Szóval, csak higgadtan. — Higgadt vagyok. — Éjjel nëm úgy láttam — villantotta ki hëgyës fogait a férfi. — Mëgyünk? — Az éjjel volt. Mënjünk. Jó éjszakát, vagy jó rëggelt, vagy mi ez. — Kezet fogtak. Ëgyikük së szólt újbóli találkozásról, mert ez, tudták, a nappal függvénye: ha a rëggellel mëgindul a láncrëakció, igën kicsi az esélye, hogy összefutnak a sokkal nagyobb tömegben, ha mëg nëm, akkor... arra jobb nëm gondolni. A férfi nyugatnak mënt a mëtróval, Jancsi mëgkérdëzte Adrienne-t, hova kísérje, és aztán a csilingël´´ o rëggeli villamosra szállt. Ezt az ëgyszër´´ ubb utat a hévhëz Adrienne nëm ismerte, mëglep´´ odött, de ráhagyta magát. Ëgy darabig némán álltak ëgymás mellett, aztán, amikor abszolút ketten érëzte magukat, ëgy furcsa dologra kérdëzëtt rá. — Közben ëgy dologról nëm beszéltél... ëgy lányról... azt mondtad még az este, két hete hagyott el a szerelmed, err´´ ol is... tudnom këll. — Micsoda szó ez: këll! — Igën — mondta fakón rá. — Én azt hiszëm... tudsz is már róla. — Nincs mese, most el këll mondani, és most elválik, hogy a követkëz´´ o napokban a magányos forradalmár lëszëk, aki lëlöveti magát a rënd´´ orökkel, vagy a páros forradalmár, aki kígyóügyességgel védi az övéit. — Akkor többet tudok, mint amit tudok — felelte mëglepëtt szójátékozással. — Mondd el. Kérlek. Miért hagyott el. — Én azt hiszëm... tëérted. — Hogyhogy értem? — Merthogy... o´´ Zsuzsa. Hát ha láttak már mëghökkenést, de nëm járt ëgyütt mindën tagja mëgmerevëdésével, inkább puhán zökkent oda Jancsihoz. Ëgy fél mëgálló némaság után mondta. — Hát, nagy vagy. Mindig mëg tudsz lepni. Csodalény. De... nëm. Nëm igaz. Rosszul gondolod. Nëm miattam hagyott el. — Nëm? — Nëm tudod, hogy ëgy arab párja van valahol? És... és soha nëm lësz az enyém. Sëm! — Két másodpërc szünet. — Annyira, annyira mëgértelek.



Szóval szüleim miattam elkéstek munkából, és amit kaptam t´´ olük... eltiltottak, hogy visszajöjjek tüntetni, és félnek, mint ëgy nëm-tudok-hasonlatot... és bemëntek munkába, pedig könyörögve kértem oket, ´´ hogy sztrájkoljanak. Nëm mernek,

247 Szeptembër 19. rögzítëttem az esëményëket. Utána aludtam ëgy rövidet. Végül a városban jártam, de közvetlen új információt nëm kaptam, nëm is tudtam újabb ismer˝ osöket rábeszélni a csatlakozásra. Régiek közül viszont többen, s˝ ot mások is, ëgyfajta h˝ osként ünnepëlnek.

— Én is igazán értelek, tudod. — Ezt már a hajába suttogta. — Tudom. — De të engëm lëhet, hogy nëm. Én már túlvagyok rajta. Túllëttem. Ma éjszakáig teljesen üres voltam, de már nëm vagyok az. Itt a forradalom, ami boldoggá tësz, mëg... — nëm, nëm mondunk többet, azt, hogy még valaki, azt nëm. — Így van, engëm is — vetëtte hátra a fejét Adrienne, szipogott, fëlnevetëtt, orrot fújt. Hosszú ideig tartó ölelkëzés után tëtte fël a lányt a hévre, és mëgvárta, amíg elindul, de nëm intëgetëtt, hiszën tudta, hogy azt minek. Adrienne mereven nézëtt ki az ablakon, fëltëhet´´ oleg a sëmmibe. János hazamënt, kinyitotta az ajtót, a cip´´ ojét és a nadrágját lëdobta az el´´ oszoba közepén a földre, a zokniját két másodpërc habozás után ëgyenëst a kukába, kezébe két karéj kënyeret és sok-sok parizërt véve a kádperemre ült, lábát a kádba, és mëgeresztëtte rá a langyos vizet. Majdnëm fél kilenc volt, és aztán fëlhúzta a vekkërt fél tízre, s a padlóra feküdt aludni fëlül ruhában, alsótestével meztelen. Tíz után kevéssel, kócos fejjel, karikás szëmmel, hullaszín arccal mëgjelënt a munkahelyén. A portás szót sëm szólt. A f´´ orëndész az els´´ o emeletr´´ ol jött lë a lépcs´´ on, hosszúkás, nagyszëm´´ u kopasz feje mosolyba merevült, nëm látszott figyelni sëmmire. Amikor szëmbeért, jobb kezével fáradtan intëtt neki üdvözlésül, a f´´ orëndész szintén jobb kezével jelzëtt vissza: ëgy tiszta A -t. Nahát. El´´ oször mëgdöbbent. Herczëgnek, aki szintén a folyosón volt, kiprésëlt magából ëgy jórëggelt, Herczëg viszont kezével intëtt válaszul. Herczëg iszonyú kialvatlan volt és fáradt (nyilván nëm lëhetëtt az éjjel aludni, o´´ ugyanis valahol Lipótvárosban lakik). Kés´´ obb utánamënt, éppen mikor benyitott a szobájába, és a karját mëgérintve halkan azt mondta: — Vigyázzon magára, János, én së politizálok a napokban, akármit mondok, baj lëhet bel´´ ole. Gondolom, maga is nézte a tévéket, már amelyik adta. János mëgrázta a fejét, o´´ nëm nézte, o´´ nëm ért arra rá. De azért látta.

248 Szeptembër 19. mert Viktor nëm adta ki az utasítást. Keser´´ u voltam, és nyugodt, és álmos; ami engëm illet, én vagyok úgylátszik az ëgyetlen, aki mëgvalósítom az általános sztrájkot, de én aztán ***tam bemënni iskolába. Adjanak igazolatlant, lësz**om. Mert már csak aludnom is mu-



249 Szeptembër 19.



száj volt, és jógáznom. Sokat, mert fájok. És a lelkëm még jobban fáj, mert a szüleim mostantól még ridegebbek és ellenségësebbek lësznek, mert hallgatok mindënféle hírëket, és kiderül, hogy ezëk a fidëszësek ëgymás után elítélnek minket, és hogy ostromoltuk a tévét, és

ez szörny´´ u, és b´´ unöz´´ ok va- nyíték, hogy orájuk ´´ nëm hallgagyunk... (hehe, és az a hülye tok soha, mert gyáva p***ök!) Navracsics végig ott volt benn, Jó, lëgyek b´´ unöz´´ o, ha már a ***szamëg! és nëm mert kijön- közt. elnök is annak nevez. ´´ mëg gyáva p***ök!!! Nëm az ni hozzánk, hát már csak ezért Ok is, ilyen gyáva hogy lëhet vala- én dolgom lëtt volna, hogy harki, aki politikusnak nevezi ma- coljak, a porphyriámmal és a szëgát, itt az els´´ o és legjobb bizo- mëmmel, hanëm a politikusoké!

Azt, hogy honnan látta, Herczëggel nëm közölte, ugyanis vigyázott magára, jó tanácsa szërint. Bandi pajtinak tartott élménybeszámolót, és javasolta neki, hogy hagyják is abba a munkát, mënjenek a városba, nézzék mëg, mi történik. Bandi azonban erre nëm mutatott hajlandóságot. Némi logikával fejtëtte ki, hogy ha ketten, külön bejelëntés nélkül sztrájkolnak az intézményb´´ ol, az nëm befolyásolja a m´´ uködést, maximum valakinek fëlt´´ unhet igazolatlan távollétük (ez utóbbi a rëndész A-jének ismeretében azért nëm valószín´´ u, mëg Herczëg óvatossága alapján — ëgyébként Herczëg nëm sokkal ezután láthatóan a kapuból kifele mënt az utcán, hivatalosan a minisztériumba D.-hëz [de este a férfitól mëgtudta, hogy D. egész nap be së mënt a minisztériumba, tehát ez fal duma volt]). — Miért, mindënki benn van és dolgozik? — Nëm, ëlég nagy a létszámhiány — felelte halkan Bandi pajti. — F´´ oleg a határozott SZDSZ-tagok nëm jönnek be. Táboriné nëmrég tëlëfonált, hogy rosszul érzi magát, mondta is, hogy ha beérsz, mondjam mëg, nëm látogatnád mëg? Szërintem elbarikádozta magát a villájában, ha jönnének a fradisták dorongokkal — és kacagott. — Vigyél neki virágot mëg piát. — Na hát ezt nëm tëszëm mëg — mondta zordonan Jancsi, és vasvillául nézte az ipsét, akinek van pofája élvezkëdni Potifár... ööö... Táboriné kétértelm´´ u szavain. — Jó, hát ülj ëgyedül és f´´ oj és dolgozd a sëmmit nëm ér´´ o munkát, ha félsz, én lëléptem. Bemëgyëk az ëgyetëmëkre, mëgnézëm, a diákok szervezkëdnek-ë. Végülis, nëm tagadhatod, hogy forradalom van. — Nëm, azt nëm tagadom... — mondta Bandi. — De mire mëgyëk vele. ´´ persze ëlég szánalmasan sëmmitmondó világnézetileg, valaha az O MDNP-nek volt lelkës híve, mikor fëlhívta volt figyelmét ëgy bizonyos vezet´´ o általa tudott mintëgy 80 milliós cs´´ odb´´ unügyére, azt felelte: „elhiszëm, de ennyi még belefér... mások ugyanúgy lopnak, és még az eszmeviláguk së mérsékëlt hozzá...” Ki tudja, mit csinált volt most tavasszal, lëhet, hogy a Flëtóra szavazott és most szégyënli magát. Ëgyébként, ez az egészben a tragédia, csak dolgozzék, mert ha az egész hivatal lëállna is, a népgazdaságot nëm érné ëgy fillér kár sëm, én is hiába sztrájkolok.

Mindënki az ëgyetëmëkre igyekëzëtt ma. Zsuzsa például, korán ébredt, és bemënt, nëm is gondolt holmi sztrájkra. Diáksztrájk? Hol vagyunk mi attól. Ha valaki, o´´ ismerte a diákokat, általános apátiájukat, és sëmmit nëm várt t´´ olük. Akik ott a térën, és a tévénél, tëtték a dolgukat, nagyon szimpatikus embërëk, de ok ´´ a kis ëgyetëmëkr´´ ol és f´´ oiskolákról vannak, majdnëm száz százalékig, és az egész oktatásügyben nëm sokat számít a vélëményük. Inkább në is sztrájkoljanak, në hívják fël a rëzsim figyelmét kicsi, de jó intézményükre, hanëm majd este jöjjenek mëgint és vëgyenek be valami más intézményt. Ëgy órát mëghallgatott, majd elmënt a Szentgáliné amërikai cégéhëz, finom részletëkr´´ ol tárgyalni (úgymint kifizetés módja, munkaid´´ o rëndje és hasonló), mert a jenkik még a XIX. században a niggërëkkel mëgszokták, hogy az olcsó, szakképzetlen és polgári jogok nélküli munkaer´´ o mindënnél kifizet´´ od´´ obb, és az ilyenre azóta is vëv´´ ok. És közben diadallal mondja valaki, a pattanásos-szifonfenékszëmüvegës-biztosállásos fajtából, hogy a Fidëszb´´ ol is ez, mëg az, elítéli a „h´´ ozöngést” és „vandalizmust” a tévénél. Fëlképelni? Nëm tudnánk hol kezet mosni. A Fidëszb´´ ol ez is, mëg az is... Igën, persze, tudjuk, és mélyen nëm is vártunk mást. A férfi üget be a városba, tëlëfonon riasztották, hogy az ëgyetëmën van a balhé. Buszon, mert autózni nappal Budapestën ëlég értelmetlen, és lëparkolni a Múzëum körút környékén kilátástalan, még ha nëm is gondol arra, hogy autókat akár véletlenül is fëlgyújthatnak ma a környékën. De persze gondol. A buszon N., a kerület fiatal fidëszës képvisel´´ oje van mellette, aki ugyanoda mëgy (´´ o ugyanis még nëm diplomázott lë, de ellentétben a fiatal baloldal oszlopos tagjaival, legalább akar és készül). — Kinn voltál este a térën? — kérdëzi. — Nëm, tëgnap még nëm... talán ma. Kora délután várjuk a vezet´´ oség határozatát. Tëgnap még nëm engëdélyëzték, mert nëm sikerült végére jutni az elemzésnek és közös határozatra jutni. De remélëm, ez ma mëglësz, akkor aztán valamennyien kivonulunk!

250 Szeptembër 19.



Remélëm, nëm olvassák a blogo- bërt közülünk lëtartóztattak mat a nemzetbiztonsági hiva- (ëgy másik csatornán nyolcat, talban, és nëm visznek be ilyen fejetlen állatok, hogy még engëm is, mint ahogy délben számolni së tudnak addig). bejelëntëtték, hogy már hét em- Jaj, ugyë Zsuzsi, Jancsi nëm??? Jancsi tizënëgy fele érkëzëtt az ëgyetëmhëz. Ëgy gyors tëlëfon Pedrónak, az a büfében várja ot, ´´ Gáborral, beszélgetnek. Mi a helyzet az órákkal? Ëgyel´´ ore mindën óra mëg van tartva. Mikor mëntëk a Kossuth térre? Délután, gyorsan lëdaráljuk ezt a napot. Mi lësz ma? Reméljük, este jó balhé. Most, itt az ëgyetëmën? Áh, annyira sënkit nëm érdekël. Ott áll a büfé ajtajában, és a lépcs´´ ore néz, amely fëlvezet a tanszékëkre, és arra gondol, hogy most fël këll mënni, benyitni az el´´ oadókba, az el´´ oadás közepén, és (udvariasan elnézést kérve az el´´ oadótól) bemutatkozni, ez és ez ilyen és ilyen köztisztvisel´´ o vagyok, közölni a diáksággal, hogy forradalom van, mindënkit kérünk, hogy szakítsa mëg az óráját és mënjën a Kossuth térre! Vajjon s mi történik? Óriási botrány. Ezt csak úgy lëhetne racionálisan mëgvalósítani, ha tízën-húszan ëgyszërre, mindën el´´ oadásra — Pedro és társai, és így tovább. Nos, éppen ok ´´ nëm mutatnak hajlandóságot. Ëgyedül, valószín´´ uleg csak annyi történne, hogy szólnának a rëndésznek, hogy vezesse ki ot. ´´ Enyhébb esetben. Hajnucit sënki nëm látta, érdekl´´ odött ëgy bizonyos Schönberger András iránt is, és valóban ot ´´ is többen ismerték, de a nap folyamán sënkisë. Mivel emlékëzëtt, hogy az MTV kapujában többen filmëztek, rëzge aggodalom fogta el, ez a két balf*** plázagyerëk csak nincs-ë aközött a hét-nyolc embër közt, akiket azóta elvittek a forradalmárok közül. Mert hát ugyë azt látjuk, hogy a politikai foglyok gy´´ ujtése mëgindult, sokaknak szenvedni këll a gy´´ ozelëmért, de azt mégis nehezen viseli a lelkünk, hogy éppen az ismer´´ osünk kerüljön a szëcskavágóba. Azt azonban óvakodott elárulni, miért éppen oket ´´ keresi. Magáért në lëgyën gyáva az embër, de a bajtársait igënis védje. Mert magában gyávaságnak nevezte, amikor kiindult a büféb´´ ol a lépcs´´ okön az utcaszintre, s még mindig nëm nagyon tudta, mit csináljon. A földszintën aztán Balázsba botlott, aki most öltönyben és diplomatatáskával volt, nëm fadurunggal félmeztelen, de éppen abban az ügyben járt, amiben o, ´´ csakhogy már a lágymányosi épületëkb´´ ol érkëzëtt ide. Rövid mëgbeszélés után pont ugyanarra jutottak: Balázs is apátiát tapasztalt, amit jó lélëkkel arra magyarázott, hogy most okosan mindënki kivár, amíg Viktor mëgnyitja aranyszáját, és majd ha o´´ délután kinyilatkoztatja a forradalmat, akkor özönlenek. Addig? Ebédëljenek mëg ëgyütt. Erre ráállt. Régi helye a kis utcában azonban nëm volt nyitva, végül ëgy gyorsétterëmben ültek a cs´´ ovázas bárszékre, és viszonylag olcsón viszonylag tiszta rántottgombát lapátoltak.



2006-09-19 17:47:40 kedd Nincs mese, rohanok vissza, miel´´ ott szüleim mëgérkëznek, és sëmmi nëm érdekël. Elvileg fogságban vagyok, szigorúan lëtiltottak Pestr´´ ol, de a kulcsot nëm

251 Szeptembër 19. Közvetlen ébredés után tëlëfonon értesítëttek, hogy zárják lëfele az ELTË épületeit. A helyszínre rohantunk, ahol órákat félbehagyatva dolgozót, oktatót, hallgatót kizavartak, és lëlakatolták a Trëfort-kerti kapukat

A gomba mellé jólesëtt Balázs dësszërtje, aki beszámolt róla, hogy több vidëót szëdëtt lë a nëtr´´ ol, amat´´ orfëlvételëk az ostromról. Persze ezëket elvileg nëm lëhet lëtölteni, dehát nëm azért informatikus o, ´´ hogy ilyen kicsiség mëgállítsa. Át is adja Jancsinak a rëcëptët, hogyan (nëm is bonyolult, most, hogy már tudjuk). Az ëgyikën tisztán látszik, hogy az ëgyik rënd´´ oralakulat (id´´ opontadat nincs, de a környezetb´´ ol úgy látja, a második rohamszázad) roham el´´ ott lövésëket adott lë, a torkolatt´´ uz félremagyarázhatlan. Élëssel vagy vakkal? Hát, ez filmr´´ ol nëm látszik. A másikon, ez még jobb, kiderül, hogy ëgy negyedik század is érkëzëtt (ëgyikük së látta volt a vízágyú második bevonulásakor érkëz´´ o alakulatot), de az csak a lépcs´´ o el´´ oteréig jutott, nëm nyitották mëg nekik a kaput, a vízágyútól is lëszakadtak, és végül pánikszër´´ uen elmënekültek, közben hasra-hasraesve a virágládákban és törmelékben. Ezën gombamorzsásat röhögnek, s b´´ o szalvétahasználatba fognak. — Mentsd lë miel´´ obb të is, mert ezt lë fogják vetetni hamar! Kevéssel dél után indultak vissza, és a vaskapuban Zsuzsába botlottak. — Mi az? Zsuzsa B. Esztërrel, ëgy régi közös ismer´´ ossel beszélget a kapu el´´ ott, aki amúgy nëm nagyon kedveli ot; ´´ Esztër cigarëttázik és idegës, de azért köszön. — Nëm tudok bemënni órára. Most tëlëfonált a tanárn´´ o, hogy most këll kijönnie, në mënjünk. Nëm nekëm, a Daninak, de ëgy përc alatt körtëlëfon lëtt. — Na de nëm err´´ ol, azt tudod-ë, mi van itt, körülöttünk? Ugyanis sok-sok diák tébolyog a kapuk el´´ ott és beszélget, a kapuk pedig zárva vannak, ott áll mindkét portás, id´´ onként kinyitják és pár embër, tanár vagy diák, kiszökken rajtuk, aztán mëgint becsukják. Sustorognak, de tanácstalanul, találgatnak, de kétësen: tërrorfenyëgetés? bombariadó? végül valaki azt állítja, tiltakozó diákgy´´ ulést hirdettek mëg, de nëm ám a HÖK, hanëm ëgy HÖK-ön kívüli szervezet. Kijött már a tanárn´´ o is, pár szót beszélt Zsuzsával, de még o´´ sëm tudja a valódi okot. Balázs tëlëfont kap és fëlhív valakit, lëadja a drótot. — OK, igazad van, azonnal jövök — mondja ëgy halk hang, amiben a férfiét véli fëlismerni, de messze van és a tëló torzít, úgyhogy nëm biztos. — Na jó, hát én nëm várok tovább. Az akadémiai könyvtárt remélhet´´ oleg nëm lakatolják lë — mondja a cigarëtta elfogyása után B. Esztër, és elhúz.

252 Szeptembër 19. (állítólag Pártf˝ oiskola ugyanígy), ëgyedül D.-t engëdte be a portás. Hivatalos indoklás falragasz formájában: ëgyetëmën kívüli diákszervezet dëmonstrálni kívánt, ezért dékáni szünetët rëndëltek el. Plëtyka szërint anarchista szervezet, de erre nëm látok bizonyítékot. A diákok szétoszlottak.



kobozták el... Nëm, bármi lësz is, a tisztësségért, a tisztësségëmért, visszamëgyëk. Nëm vidëón nézëm, hogy öljük ëgymást. Lëhet, hogy ma már l´´ oni is fognak, de ott lëszëk. Legalább nëm látom, mit´´ ol halok mëg. Anarchista vagyok. Nëm félëk. Féljenek a politikusok. Vikto-

A nagy kert lassan kiürül, most már sënki nëm jön, a portások láncos lakatot tësznek a nagykapura, de még nëm zárják rá, hanëm kivárnak, s ëgyikük ëgy falragaszt is kitësz a kiskapu mellé, igën kicsi méretben, talán hogy véletlen së lássa mëg az embërfia: ëgy Ëgyetëmën kívüli diákszervezet a Campus területére politikai rëndëzvényt hirdetëtt, ezért a dékán saját hatáskörében rëndkívüli szünetët rëndëlt el, 14 órától az Ëgyetëm területére hallgatónak és oktatónak ëgyaránt tilos a belépés. (Hah, nagykép´´ uség, Campusnak nevezni ezt a százötven éves kertët.) Nahát, végre konkrét. Két óra még messze nincs, ëgy múlhatott, de már most mindën zárva. Mi lëhet az a szervezet? Ennyire fél a dékán? A diákok tényleg fëlkëltek volna? — Háhó, most itt a kiváló alkalom, most aztán mindënki testületileg átvonulhat a Kossuth térre! — kiált fël Jancsi. — Nagyon nagy a félelëm — helyësël Balázs. — A rëzsim úgy összef**ta magát, hogy a fél Tiszántúlt ëgy évre elláthatja hígtrágyával. A fiatal balosok már tömik a HÖOK fejét, hogy el këll halasztani a csütörtöki tüntetést! — Reméljük, ennyire csak ki tudnak tartani. — Áh, azok politikusok. Gyávák. Ha a Fidësz addig nyilatkozik, igën, de anélkül nëm mernek kitartani. — Mindëgy: a diákok attól függetlenül is kimëhetnek, valóban, igazad van. — Hát ezt nëm nagyon hiszëm — szól bele Zsuzsa. — Fogadjunk, hogy a kilencven százalékuk most szépën hazamëgy, vagy sörözni. — Të? — Én gyorsan mëgebédëlëk, és tényleg kimëgyëk a Térre. Jöttök? — Most ebédëltünk — hárítja el Jancsi. — Inkább mëgpróbáljuk kideríteni, ki ez az „ëgyetëmën kívüli szervezet”. Jancsi, Balázs, a hozzájuk csapódó Dom Pedro és Gábor járnak fël-lë, érdekl´´ odnek, de kevésre jutnak, a tömeg oszladozik. Ëgy id´´ o múltán fëlt´´ unik a dékánhelyëttes, o´´ most tart az ëgyetëm felé. A másik irányból a férfi bukkan fël, és mëgszólítja a dékánhelyëttest (´´ o mindënkit ismer?), fél përcët beszélnek, aztán a portás ajtót nyit, a dékánhelyëttest kivételësen beengëdi és visszazár.



rostul mëg a hülye slëppjükkel, akik a rádió szërint fëlváltva ítélik el a tëgnap éjet, ok, ´´ akik gyávák voltak kilépni az ajtón. Forradalomcsinálás el´´ ott azért alaposan mëgtisztálkodom, hogy ezzel is bizonyíthassam n´´ oi butaságomat. A koszos fekete könnygáznak friss fëlület këll... Hajmosás. Ez a beletapadó büdös, csíp´´ os sz**, ami ëgybeépül a zsírral, ennek el këll t´´ unnie. Most aztán néztëk, mi, kedveseim? Igën, rajtam is n´´ o zsír, és ha lël´´ onek gázos vízzel, csombókká áll össze. De amikor az ellenség elé állok, akkor szépën këll kinézni! (Úgy emlékszëm, Damjanich is mëgkérte a hóhért, lëgyën olyan jó és në borzolja össze a szakállát.) No, szóval jó id´´ ot veszt az embër azzal, hogy hol a fés´´ ut nëm leli, hol a hajszárítót, noha közben mindkett´´ o a kezében van... aztán mëg a kézkrémët... fëstékët... mert a mai éjszaka után valamit´´ ol a körmér´´ ol is përëg lë a fekete fësték, ez a vacak gáz kimarta (ki tudna utánanézni, ez lúg vagy sav? mindënesetre er´´ os). És a szëme bedagadt, fáj, könnyezik, és néhány akkora pattanása dagad, hogy nëmsokára külön fejjé n´´ onek, mint a ráksaszának, és Zsuzsának ezt nëm szabad látnia! Kezelés. Szép gy´´ ur´´ uket és karperecëket vënni, Zsunak, Jancsinak mëg az anarchista kinézésnek a kedvéért, és persze fekete szërkót, talán b´´ orkabát? És ëgy csodás cip´´ ot,

253 Szeptembër 19. Komikus történet: a közelben gyorsan beugrottam ëgy ëszprësszóban a mosdóba, és folyékonyszappannal legalább az arcomat mëgmostam, mert embërtelen piszkosnak érëztem, és a nyomorult szappan úgy mëgríkatott, hogy përcëkig nëm láttam. Négy könnygázattak a TV kapujában erre nëm volt alkalmas. Miért nëm alkalmaz a rënd˝ orség folyékonyszappant gáz helyëtt?

— Na kiderült? — mëgy oda Balázs. — Aszondta, valami anarchista szervezet — von vállat a férfi. — De nëm látni nyomukat. Eleve nëm nagyon hiszëm az anarchizmusukat, lessük mëg, kik jönnek ide a kapu elé. Hát várnak kett´´ oig, de a kutya nëm jön a kapu elé, legfëljebb kéttucat diák beszélget (úgy t´´ unik, ugyanezzel a szándékkal), ëgy jön zászlóval, de kérdésre az is tagadja, hogy a titkos Szervezet tagja lënne, valamint az a két fekete b´´ orruhás fiú is, aki legalább küls´´ ore lëhetne anarchista. — Hoax — mondja a férfi végül. — Ëgy zsëniális hoax, amit a dékán úgy bekajolt, ahogy annak a rëndje. Ja, aki be van sz**va... Üljünk be, igyunk valamit, mert ëgyszër´´ uen nëm vagyok magamnál... most mëg emiatt nëm tudtam aludni. Aztán majd körülnézünk. Balázzsal és Pedróékkal be is ülnek, az új hírëket vitatják a forradalom ellen nyilatkozó fidëszësëkr´´ ol és a már kiderült Navracsics-sztorit, de János elbúcsúzik és visszamëgy a munkahelyére, mert nëtre vágy, nëtre, mëg akarja ismerni Adrienne blogját (miért is nëm kérte el a tëlëfonszámát!), mëg kíváncsi rá, Herczëg, Táboriné és a többi be mert-ë már mënni dolgozni.

254 Szeptembër 19.



Tëlëfonhír arról, hogy az ország ami tán nëm veri szét még jobfocidrukkërei fëlháborodtak ban a lábom. Nincs ilyen ciazon, hogy Flëtó a B-közepet és p´´ om. Nëm focizni fogunk. az UTÉ-t vádolja az ostrommal Magassarkút, hogy hasraessem (mellesleg, Flëtó talán ëgyetlen futáskor, mint a Hajnu. Mi? igaz mondása...) és közösen jön- Bokát törjek, vagy tyúkszëmët? nek a térre este, állítólag a Loki Tëlëfon mindënkinek, Skynak, buszokat küld Debrecënb˝ ol. Estig persze hogy nëm jön ki velem, nëm tudtam ellen˝ orizni, igaz-ë;

általa Zsunak. Na indulok.

Nëm. Hát nëm. Herczëg nëm jött vissza, látszatmunka folyik a cégnél. Ez persze mëgszokott. Éppen ez a baj. A hétköznapi mëgszokás folyik. Bandi rémplëtykákat mesél, arról, hogy végülis mivé fajult a tëgnapi zavargás. Méghogy zavargás. És méghogy fosztogatás, mëg micsoda. Mik t´´ untek el a T´´ ozsdepalotából, ugyan mik, amikor o´´ még három óra el´´ ott pár përccel ellen´´ orizte az állapotokat, és gyakorlatilag mindën tökéletësen ép volt? Ja, hogy a büfét is kifosztották. Biztos. Veszëtt éhës lëhetëtt, aki végig pofájában a vízzel harcolt egész éjjel. De biztos fizettek is, ahogy o´´ maga is fizetëtt a kávéért és tëáért. Ëgyébként nincs sok ënërgiája ezt mëgmagyarázni Bandi pajtinak, mert még félfüllel sëm igën figyeli, ëgyfolytában a számítógépet buzërálja: levelek, hírëk... Istenëm, ezëk a betoji magyarok, mint Bandi, most mëglátta, hogy „széls´´ oségës” hírportálokat látogat, és aggódik — hát mi a túrót látogasson, amikor az MTV mëg sëm említëtte ezt az apróságot, amit csináltunk vele, és a „mérsékëlt” hírportálok mind hallgatnak vagy hazudnak? És közben, mënne már innen, ëgyet nëm akar el´´ otte: nëm akarja a szëme elé teríteni Adrienne-Éva blogját, pedig most mëgesküszik rá magában, hogy elolvassa. És persze hogy Bandi pajti nëm hiszi, amit a tévé épségér´´ ol mond, mert inkább hisz a sajtónak, mint ëgy szëmtanúnak. — De fogadd már el, nagyon nyugtalanító ez az egész — mondja. — Lëjáratják az egész mozgalmat. A köztársasági elnök is mëgmondta... Erre ëgy ötletbetöréssel lëcsap. — Tëgnap délután ëgyszër kihirdették, ha jól emlékszëm, hogy ma este hétkor a köztársasági elnök hivatala el´´ ott is fëlmutatják a követeléseiket. Eljössz oda velem? — Ööö... el, igën. Ugyë ott mérsékëlt embërëk lësznek? — Garantáltan. — És addig iszunk ëgy jót? — Nëm — mondja. — Azt akarom, hogy tiszta lëgyën a fejem. Holnap délután, ha gondolod. — Holnap szërda. Ügyeletbe vagy kiírva, elfeledted? — Nëm, nëm felejtëttem el. Nëm vëszëm fël az ügyeletët.

255 Szeptembër 19. Ez ëgy orültség, ´´ már azt hitte, a józan polgári észnek engëdëtt, amikor nëm csinált botrányt az ëgyetëmën, de mégis benne van, mégis csinálja. Miközben mindën reménye lassan lëolvad a hírëkt´´ ol: a mëghirdetëtt útblokádok ma mind elmaradtak, sztrájkok ëgyáltalán nincsenek, mindënki más dolgozik. Dehát mit csináljunk? Valakinek el këll kezdenie, pedig az els´´ o biztosan kap a fejére. — Remélëm, nëm lësz bel´´ ole cirkusz — mondja erre Bandi. — Miért nëm várod mëg, amíg a Fidësz elindítja a mozgalmát? Én sëm hiszëm, hogy a kormány tarthatná magát, ez mindën szëmpontból túl durva volt, lë këll mondaniok, de ezt a parlamëntben fogják elérni. — Figyelj — mondja hirtelen. — Herczëg miel´´ ott elmënt, azt mondta, nëm akar politizálni. Nëm lësz cirkusz. De én nëm ülnék lë a tévében ëgy sötét szobába kettesben ëgy maszopossal, várva, hogy elmúljék a vihar, és aki erre képes, attól én nëm kérëk segítségët és nëm várok rá és nëm érdekël. Engëm most ëgy magánhonlap érdekël, amit végig akarok olvasni, és lëhet, hogy négy után is el fog tartani. ´´ Öt után is tartott. És mennyi mindënt nëm értëtt mëg. Adrienne-Éva. O. — És mit mondjak arról az ipsér´´ ol, aki lëül a tévében ëgy sötét szobába kettesben ëgy maszopossal, és várja, hogy elmúljék a vihar? — kérdëzte Balázs. A társaság folyamatosan n´´ ott. A kiskörúton arra mënt B., az ifjúkommunista, és látva a férfit, benézëtt melléje. Némi mozgalmi ravaszdisággal nëm tért ki idëológiai különbségëkre, érdekës és kétës hitel´´ u információkat adott arról, hogy az MKMP hogyan ítéli el Flëtót, és Thürmer hol mindënütt igyekszik fëljelënteni, ötletësen, ha igaz, de nëm valószín´´ u, hogy sikerrel. Aztán Pedrónak ëgy Hillër-tirádája közben a szomszéd asztalnál ül´´ o két középkorú n´´ o hangosan fëlröhögött, azt mondták, „Bravó!” és odahúzták a széküket. Tëlëfonon folytonosan áradtak a hírëk. Balázs a legkényësebb pontra tapintott. Már az is fëlhërgëlte volt a társaságot, hogy sztrájknak országszërte nyoma sincs (az ifjúkommunista mëgjegyzése szërint: „hát én ezt ëgyre kevésbé értëm, Horthy alatt tudtak sztrájkolni, o´´ úgy látszik, rossz t´´ okés volt, ezëk mëg jó t´´ okésëk? ennyire hogy tudtak elbutulni az embërëk?”, mire a férfi ëgy gyors, üt´´ os szociológiai magyarázatot adott, hozzátéve, hogy Kádár alatt persze hogy elbutultak, és az ifjúkommunista ëgyetért´´ oen bólintott), az még inkább, hogy az útblokádot állítólag „elhalasztották”, amikor pont most, vagy soha, már Pet´´ ofi mëgmondotta... — Az a fickó nëmcsak konform, gyáva és nyilván ellenérdekëlt a rëndszërváltozásban, de olyan BUTA is, mint a s*** — felelte a férfi keser´´ uen. — Most ha mer lépni, akármelyiket választja, o´´ kerülhetëtt volna az élre. — Akármelyiket? Milyen lëhet´´ oségëkre gondol?

256 Szeptembër 19. este a térën találkoztam az UTÉ-s gyerëkëkkel, akikkel az ostrom

— Hát nyilván kett´´ o. Ëgy: ha mëg akarja menteni a régi rëndszërt, kiáll az erkélyre, beszél a néphëz, nyugtatja oket, ´´ elmondja, hogy ok ´´ velünk vannak, ok ´´ az élünkön állnak, de nëm ez a módja, most mënjünk szépën haza. Alighanëm tényleg elmëntünk volna. És akkor o´´ a nap h´´ ose. Ezt ëgyenësben adta volna a Hír TV, a BBC, a többi. Ma rëggel lépésre szorította volna vele a Fidëszt, és szërintem pillanatok alatt kiüthette volna a vetélytársait és o´´ lënne a Fidësz élén. És többszázezër fanatikus híve lënne, akik érte tüntetnének az utcán. Két nap alatt Flëtó torkára tëtte volna a kést. Hihetetlennek hangzott a forgatókönyv, de logikusnak. Valaki fëlszisszent. — A másik, és a tisztësségësebb mëgoldás, ha kijön az ajtón, és az élünkre áll, mëgintcsak bejelëntve ezt él´´ o adásban. Akkor még az éjszaka az utcán a fél ország, és rëggel a kormány lëmondott volna. És komoly eséllyel most o´´ lënne a minisztërelnök. Na dehát, ez az embër két jó lëhet´´ oség közt kiválasztotta a rosszat, mert ahhoz ëgy icipicit së këllëtt merni és gondolkodni. És nëm tudtuk el´´ ore, hogy így lësz? — tëtte fël kés´´ obb a szónoki kérdést. És a legtöbben, fënntartásaik ellenére, mert még mindig áhítozva várták a hivatalos pártmëgnyilatkozást, ami ëgyre késëtt, el këllëtt, hogy ismerjék, hogy így van. Vannak embërëk, akik kiállnak az erkélyëkre, és mëgfordítják ezzel a történelmet, és vannak, akik nëm. 2006 inkább az utóbbiakban dús id´´ o. — Akkor most mit csináljunk? — Kimëgyünk a térre, ott fogjuk írni a történelmet! — felelte Pedro. — Arra én is kíváncsi vagyok, N. mëg a többi képvisel´´ o mikor érkëzik ki végre. Nëm gatyázhatnak a végtelenségig! Jönniök këll! — tëtte hozzá Balázs. — Ami engëm illet, én el´´ otte hazamëgyëk és két órát még alszom — mondta a férfi, és lëtëtte üres poharát. — Szërintem mëgint este tíz fele történik valami, ha történik. El´´ otte azért elsétált a kedvükért a Térre, és jó, bizakodó, vidám hangulatot tapasztalt, növ´´ o tömegët — mennyi lëhet? párezër? tíz? a kordon még áll. Nagyon nëm derült fël, csak akkor, amikor ëgy hangos hahó szólította mëg. A Rákóczi tövében ëgy zöld apacskend´´ os fej´´ u, testës alak intëtt neki. Nevetve állapította mëg, hogy a Bërci az. Mellette a másik, mëg a Szandika, és mind kézfogásra törekszenek és vállverëgetésre. — Jó a fejdíszëd — mondta neki. — Hát, nëm jöhettem gézpólyával, kiszúrtak volna a zsaruk. — Na, és ëgyébként, hogy van a fejed? — Tökre javul. Ëgy-két nap és teljesen harcképes lëszëk. Të rëndbejöttél valamennyire, bátyuska?

257 Szeptembër 19.



2006-09-20 04:48:11 szërda És még most írok, és még ez a tëgnapi... lë sëm feküdtem, de talán lë fogok. Fejem fáj, jó, hogy sebësült nëm vagyok. Szüleimr´´ ol jobb nëm is szólni, mit mondanak. Nëm épp bajtársias. Mert benn voltam. És ez mëgint nëm sëmmi volt... Most elveszëtten, ëgyedül bolyongtam, mikor beértem, éppen nyitották fël mëgint a

közben beszélgettünk, testvérként üdvözöltek. A friendly fireben mëgsérült fiú fején apacskend˝ o, hogy a rënd˝ orök ki në szúrják a fejsebér˝ ol. Vén fejjel úgy látszik, futballcsapatra tëttem szërt, az UTË kemény magja befogadott maga közé. Haza, 2 1/2 óra alvás, vissza a térre kb. 3/4 9-re. Ott a tëgnapinál is nagyobb tömeg, kifejezëtten békés hangulatú, de eltökélten kitartó; az els˝ o kordonvonal kihúzva ugyan, de kapuk

— Egész normális. Lila a szëgycsontom, mint a pávián, és fáj. Fogtok ma este csinálni valamit? — Hát a fene tudja. Ëgyel´´ ore itt vagyunk és mutatjuk az er´´ ot, aztán majd ahogy alakul. Csak a teljes sötétben van értelme bármit. — Az világos. Reméljük, lësz értelme. — Lësz! Gy´´ ozünk! — mondta a Bërci havërja. — OK! Ott biztos találkozunk! — Të közénk való vagy, várunk! — rázta sokáig a kezét Bërci, miel´´ ott elváltak és hazaindult. Soha többé nëm látta ëgyiküket sëm. János bosszankodva, fáradtan jött lë a várból, szidta a hülye fejét, hogy fëlmënt a sëmmiért. Ëgyrészt azért, mert kifáradt (amúgy is fáradt volt, nagyon), másrészt, mert Zsuzsa a vége felé tëlëfonált, hogy hol van? Zsuzsa? (Pedro már az elején.) Nos, a magyarázat ëgyszër´´ u: Zsuzsa azt remélte, vele van Adrienne, mert mëgint nëm találja a tömegben. Tehát Adrienne-Éva mégis eljött!? ´´ mëg ëgy alig pár tucat f´´ O os, unalmas tüntetésën, ahol még a rënd´´ orök is unottak és udvariasak (három kocsival biztosították a helyszínt), és óriás lobogó zászlókat lënget´´ o embërëk kívánnak nyomatékot adni né-

Adrienne botladozva, fáradtan lépkëdëtt a Térën, és ëgyre kevésbé értëtte, mit keres itt. Mit keresëtt itt tëgnap is? Újra nëm érzëtt magában sëmmit. Miért këll húsz- vagy harmincezër embër közt topogva mëgharcolnia a maga békéjéért? Akik közben a békét hirdetik! Hol van itt a tëgnapi gy´´ ozelëm? És hol van Zsuzsa? Kétszër is tëlëfonált, de mëgtalálni nëm tudja. Mëgint ekkora a tömeg? Nëm, ez nëm érdekësebb, mint akár Skywalker élete, ez nëm igazi háború, ez ëgy udvarias kis hidegháború, amihëz nincsenek idegei. Mit érdekli ot ´´ történeti alkotmány, aranybulla és más nemzeti lomok? ot ´´

258 Szeptembër 19.



rajta és a tömeg nagyobb része azon belül. Kés˝ obb részben spontán elbontódott. Érdekës információ kevés, állítólag az EU Néppárt és a francia szocik is

kordont. Mindënki békér´´ ol és gy´´ ozelëmr´´ ol beszél... olyan idegënnek érëztem magam. Soká. Zsut krónikusan nëm találtam. Jancsi aztán mëglëtt. Pedig nëm

tudtam volna hogy mëgtalálni... o´´ talált mëg engëm. Szimbólum-találkozás. Szimbólumok ha találkoznak. Én minek vagyok a szimbóluma? Fehér for-

zetüknek, miszërint a köztársasági elnöknek kutyakötelessége fëloszlatnia az országgy´´ ulést most, azonnal. Most, miután olyan brutálisan értelmetlenül nyilatkozott, hogy eltagadta az ëgyértelm´´ u rokonságot ’56 és a mostani forradalom közt, ami még a vaknak is kiszúrná a... nëm, ezt a kifejezést a jöv´´ oben nëm használjuk. Két szép ijeszt´´ o-kék szëm këllene. Nyilván, a követelés jogos, de alig van, aki követelje, még beszédëk sincsenek. És ez tulajdonképpen okosan alakult, mert elnök sincs, s´´ ot hivatal sincs, minket itt párunkat lë së tojnak (bár sokat nëm tartott volt e különmëgmozdulásról, azt azért remélte, hogy ëgy-két ezër embër fëljön a Szent György térre), és ëgyszërcsak a rënd´´ orök is kapnak valami tëlëfont, amiután beülnek az autóikba és ëgyszër´´ uen elhúznak, itt hagynak minket ellenség nélkül? ill. biztosítás nélkül? Bandi szërint rájöttek, hogy nincs szükség t´´ olünk orizni ´´ a várat, de ez hülyeség, a rënd´´ or nëm így m´´ uködik. Ezëk parancsot kaptak, valahol balhé van. Vad találgatások: a Margithídról szól a sziréna, mëgtámadták a Fehér Házat? mások szërint délután lëzárták a Rádiót, ott van csata? vagy a Parlamëntnél tört ki valami? E ponton többekkel úgy dönt, o´´ gyalog lëmëgy a Kossuth térre.


az érdekli, hogy ezëk a nyálzó bulldogok, ezëk elt´´ unjenek a közéletb´´ ol, de mind. Ezëk a krisztiánok, akik f´´ oállásban nyafognak, hogy széls´´ oségës er´´ ok ’56 szellemét mëghamisítják és a diáktüntetésëket széls´´ oségës célokra használják fël, hobbiként mëg hackerkëdnek és pszichopatizálnak. Ezëk a rënd´´ orök, akik öregembërëket lëütnek az utcán, és székëkkel és pajzstörmelékëkkel dobálóznak. Én láttam ezt, láttam. Két szëmëm van, rëndszërint nëm látok vele, csak színëket és fényfoltokat, de ezt láttam. És t´´ unjenek el ezëk a különutas ügyeletës sëmmittëv´´ ok is, akik aput és anyut mëgakadályozzák és lëbeszélik, hogy velem jöjjenek, inkább t´´ urjék el Flëtót, akit ok ´´ gy´´ ulölnek, én tëgnapig csak röhögtem, és most is csak a tëgnapi kegyetlenkëdésëk miatt ellenségëm mindhalálig, a bl´´ od beszéde, olyan is volt? Jó, volt. De apu és anyu mëgalkusznak a félelmeikkel és elt´´ urik a zsarnokságot azért, mert erre kapnak utasítást, és tönkretëszi a bels´´ o életüket, nyugalmukat ez a magát nemzetnek valló b´´ unbanda, amely mëgtagad Engëm, aki harcoltam érëttük, és a saját zászlajukat, azt a szép piros-fehér csodát? Ki këll szórni mind az irodaházukból. A teljes ëlitváltás fanatikus híve lësz. Csak Jancsi jönne és vezetné. Gyalog. És belebotlik a férfiba.

259 Szeptembër 19.


lëmondásra szólították fël Flëtót. Ëgy szimbolikus döntés: a forradalom színe a fehér.

1. A Fehér Forradalom A Lánchídon végig nemzetiszín zászlókkal lëtakart autók jönnek és dudálnak veszëttül, a Lánchíd sarkán rënd´´ orautó áll és merëng, Jancsi lazán bemutatja nekik a nemzetközi LFS jelet, az akadémia el´´ ott tétova fiatalok sétálnak zászlók alatt, az alsó rakparton ismét: nemzetiszín zászlókkal lëtakart autók jönnek és dudálnak veszëttül, az egész világ forrong, ha most ezëk az embërëk mind ëgyütt odamënnének a TV-hëz, mëgint elfoglalnák, vagy a Rádiót, vagy mit? akármit, akármit, gy´´ ozhetnének. És nëm tudják, hogy këll. Ëgy-két beszédët mëghall, de nëm mondanak sëmmit, bár mind bizonykodnak, hogy forradalom van. Valaki, aki ëgyébként nëm különösebben bátran beszél, azt a javaslatot tëszi, hogy válasszanak forradalmi jelképet, ami er´´ ot ad: lëgyën a forradalom színe a fehér, a béke és a fény színe! Ezt mëgtapsolják, üvöltve elfogadják. Nëm rossz ám. Horthy színe, Kolcsak színe, Mannerheim színe. Ha már úgy vësszük. Fehér éjszakák. Budapest történetének els´´ o fehér éjszakája lësz. K.-val beszél pár szót, aki még emlékszik rá; Gy. mëgint itt van. Körbekörbe jár, kétségbeesve keresi — nëm, nëm a szabadságot. Adrienne-t. Bár a kett´´ o lëhet, hogy ugyanaz. Adrienne ëgyel´´ ore nincs, Zsuzsa van ëgy pár szó erejéig. De aztán azt mondja, ha mëgleli Adrienne-t, kívánjon neki mindën jót, o´´ úgyis írt neki gyönyör´´ u levelet, de kilenckor el këll t´´ unnie, mert munkába áll. Épp most. Most. Tíz órától. — Hol dolgozol të épp este tíz órától? — Ëgy amërikai iskolában, kolëszban éjszakai portásnak alkalmaznak. K***jó. Jancsi nëm tudja, vonyítson vagy röhögjön. Këllemës kitolás a boszorkánnyal, de elképeszt´´ o, hogy a magyar értelmiségët erre használhatja ëgy jenki, büntetlenül, olcsón. Feketén? — Feketén? — Nëm, ez lëgális. Minimálbér, persze. És pont ma este kezd. Naná hogy itt nincs szó többé sztrájkról. Soha többé. Soha többé nëm sztrájkol sënki ezën a multi-magyarországon, csak én vagyok az a hülye; és ëgy szëgény látássérült kislány nëm mëgy be iskolába. És talán még a férfi së dolgozik, de o´´ szabadúszó, szóval magát szívatja. És a többi mind engëdelmes rabszolga. Ezën morfondírozik, mikor ebbe a párbeszédbe ütközik:

260 Szeptembër 19.



— Nëm, ezt a végtelenségig nëm húzhat- radalom van. Hogy gy´´ ulöltem ták, mëg këllëtt nyilatkoznia a maga Imá- ezt az egészet! Fáradt vagyok, dott Viktorának is — a mëgnyugtató, és csak harcolni szeretnék, és nëm a fehér a színëm, hanëm higgadt férfihang. — Mért, mëgyünk azzal valamire? — mindën szín, imádom a színëket, mindën szín, ëgyütt, szifelel rá Adrienne nyafija. — Sokra nëm... szombaton mëgtartják a várványszínëk, vörös, narancs, ozöld és fényl´´ o indigó, türkisz nagygy´´ ulésüket, addig is lelkët tartanak itt ég´´ és lila... persze, gonoszak vagyaz embërëkben. tok, a szivárvány a buziszínëk, — Azaz elaltatják oket, ´´ hogy në csinálde nëm err´´ ol van szó, lësz**om janak sëmmit — mordult bele váratlan Jancsi. én mindën szépségët, hogy a vi— Igën, így is mondhattam volna — lág sokfélesége mëg a másság mosolyodott ki a férfi. — Ez a szándékuk, mëg én más vagyok... én ëgynyilván, annak alapján, ahogy ma pánikszë- szër´´ uen Mindën akarok lënni, r´´ uen elhatárolódnak mindënt´´ ol, de nëm és Mindën szín az enyém. És biztos ám, hogy lëhet a viharon lovagolni. legjobban ez az ég´´ o Fehér és Belesodródhatnak. Vörös, és Fehér és Vörös, és így Kezet fogtak, és pillanatok alatt helyre- tovább, mert ezëk vittek tëgnap állt a mëgszokott rënd. Adrienne-Éva, aki a boldogságba, hogy szükség eddig elveszëtten állt, Jancsi jobb karjába volt rám, és befogadtatok a csafonódott és enyhén nekid´´ olt a vállának. patba, a harcba. Még hogy feÚgy húsz përcbe tëlt, amíg ëgymással mëg- hér forradalom, ***szátok vitatták a nap fejlëményeit; lelkët öntöttek mëg, én az Árpád-sáv színeiben ëgymásba, hirtelen mindhárman pozitívabb találtam mëg az esti örömöt. És színben látták a helyzetët. Mert akárhogy is, kicsit a szivárványszínëkben is. És még annyi más. A fehér, ez ami kora délután, az újra mëg újra mëgindua kiherélt üres szín, nëm érdeló égi áldás vizében és nappali fényben kël. Nëm sokkal jobban, mint olyan reménytelen volt még a férfinak is: a kiherélt üres politikusaitok. A hogy a rohamrënd´´ orség hërmëtikusan lëzár- számítógépës manussal jó volt, ta a Szabadság teret, és csak jókora kerül´´ o- mindënt mëgmagyarázott, és vel lëhetëtt eljutni a Térre, most a tëgnap még jobban utáltam utána estit lassan újra mëgközelít´´ o tömegben már mindët. És aztán, még jobb, inkább a rënd´´ orök (és f´´ oleg parancsnokaik) még szëbb, Jancsi mëgtalált. betegës rëttegését mutatta. Az egész rëzsim Zsu, Zsum, drágám, mért nëm mindën eresztéke ropogott, erre utalt az találkozhattunk? Mért këll neëgyetëm hirtelen bezárása, utána délután këd dolgoznod? Mért nëm négy után a Rádió hirtelen és eltitkolni sztrájkolsz? Szeretnék veled próbált kiürítése. lënni, szeretnék veled harcolni. Elvitáztak ëgy darabig, hogy célszër´´ u vol- És të elmégy rabszolgának ëgy na-ë a Rádió ostroma ma estére, vagy sëm. hülye nëmtudomhová. Ó szë-



gényëm, sajnállak és hiányzol. Hiányoztál. Este is. A nagy harcban. (Mert hogy micsoda háború lëtt ma este is!) Szóval, valami nagyon nëm jó.

261 Szeptembër 19. Bár olyan nagyon érdekës hír nëm volt, ma az egész világból közvetítëtték. (Az impotënciométër, közismert nevén Királyi Tëlëvízió/Non Plus Ultra, persze nëm.)

Jancsi a forró fejével azt mondta, igën, a férfi viszont azt észrevételëzte, hogy a jelënlëv´´ ok jó részét máris elaltatta a borzalmas ötpárti békepropaganda, és szigorúan békés ellenállással akarják lëgy´´ ozni Flëtót. — Ez úgy t´´ unik, lëhetetlen! — kiáltott fël János. Adrienne-Éva ekkor hirtelen mëgszorította a kezét és tüsszentëtt. — Még a lëhetetlen sëm lëhetetlen — felelte a férfi, kicsit elmerëngve, végigfuttatva agyában az esëményëket. A villamossínën álltak, ismét ëgy rövid es´´ o vert végig rajtuk az imént, és szikrázott a világítás körül a pára. Odamutatott a nagy sötét foltokra, amelyek a Kossuth-szobor felé akadályozták a látást. — Látja? Mëgváltozott a helyzet kissé tëgnap óta. Az egész világ minket figyel. Azok ott mind közvetít´´ okocsik, és mindën országból itt vannak a f´´ o hírcsatornák. Az MTV-t kivéve. — Mindhárman fëlröhögtek. — És ezt pont a tëgnapi csatának köszönhetjük! — Kétségtelenül. Az zsëniális volt. És éppen ezért mondom, hogy lëhet, hogy mindënnap más harci formát këll választani, és ezt csak a pillanat szülheti mëg. Adrienne kíváncsi volt, hogy miféle közvetít´´ okocsik azok, ezért aztán odasétáltak, és szëmrevételëzték a szlovák tévésëket, a lengyel tévésëket és így tovább. Aztán mëgint a Teret, és elhatoltak a kordonig. Mëgint nëm volt épp könny´´ u. Végül Adrienne álmatagon azt mondta: „Én fël fogom ismerni a pillanatot”, nëm is tudni, milyen apropóból. Jancsi sóhajtott, és most o´´ markolta mëg a kezét. Ett´´ ol Adrienne-Éva mëgmerevëdëtt kissé. — Mert Sólyom Laci nëm — fejezte be o´´ a sóhajt hangosan. Adrienne még jobban mëgmerevëdëtt. — Zsuzsa! — mondta hirtelen, szëmbefordulva vele. — Mért nincs itt Zsuzsa, tudsz valamit róla? Furcsák az embëri elme útjai. Miért pont a köztársasági elnökr´´ ol jutott az eszébe hirtelen, ki tudja. Igaz, hogy régën Zsuzsa is szeretëtt piros svájcisapkában járni-kelni, de ezt Adrienne aligha tudhatja, ëgyéb közös vonásuk mëg aligha van. Elmondta, mi van Zsuzsával, és Adrienne mélyet lélëgzëtt, aztán visszavonult magába, elfordította a fejét és ëgy darabig nëm volt kedve beszélgetni. Milyen érzésëk lëhetnek benne. Szëgény kicsi Adrienne, csak nëm fog csalódni Zsuzsában? (Vagy hát igën, nëm jobb-ë, ha most csalódik benne, nëm kés´´ obb?) [Dehát nëm kéne csalódnia, miért në lëhetne vele örökre olyan jóban, Zsuzsa rëndës lány, radikális-konzërvatív, a barátait

262 Szeptembër 19. segíti, öröm vele barátnak lënni — csak v´´ olegényének iszonyú!] {Adrienne-nek a barátság a legfájdalmasabb, ami érheti Zsuzsától, bár inkább sosë látta volna mëg.} Nëm, hát nëm tudjuk Adrienne életét mëgrëndëzni Zsuzsa iránt, s´´ ot mëgtudni së tudhatjuk mëg, mit gondol, csak ha mëgkérdëzzük, de azt nëm volna jó. Kénytelenëk vagyunk hagyni, hogy hogy rëndëli a sors: évekig tartó reménytelen szerelmet, rosszabbat, mint ahogy mi érëztük, vagy hamar lësz valami döntés. Döntés? Dönteni. Rëndszërt. Most mëgint adtak ëgy 48 órás ultimátumot Flëtónak, de mi lësz, ha az eltelik? Mert lëmondani nëm fog, magától. Ugyanis így módjukban volt figyelniök a szónokokat és történésëket, ami azonban nëm javított a gondolatkerekeikën. Csak tudatosult bennük, hogy bajok vannak. Van ëgy-két tucat politikai fogoly, a tëgnap éji harcostársakból akiket begy´´ ujtöttek — és ez még nëm önmagában baj, mert a végs´´ oket vonagló polip a csápjaival csapkod szërteszét, és bizony sokakat lëüt —, a hiba, a nagy hiba az, hogy a tömeg nëm követeli orjöngve ´´ a szabadon bocsátásukat, nëm vonul esetleg oda a fogdához, ahol vannak, és nëm kényszërítëtték az imént a hivatal el´´ ott sokezrek mëgjelënésével az elnököt, hogy adjon azonnal kegyelmet. Vagyunk nagyon sokan, de nëm többen, mint tëgnap, még az is lëhet, hogy valamivel kevesebben. Van most már nemzeti kerekasztalunk, de... még mindig nincsenek itt azok, akiket vártunk: N. és a társai, és mégis, mire várunk? Huszonharmadikára? Nëm, az el´´ oreláthatlan fordulatokra, mert tervezëtt forradalom nëm m´´ uködik. Például, miközben ismét éljënëzve halljuk újra ugyanazt a határozatot, és pëtíció-





Én csak érzëm, hogy ennek nëm így kéne lënnie Zsuzsának. Nëm mondhatok rá sëmmit, mert nëm tudom, hogy mért pont most këll elmënnie állásba, és ilyen állásba, és mért kéne ëgy ilyen törékëny, csodás n´´ onek éjjeliportásnak vagy minek, jó, hogy nëm éjjeliedénynek lënnie, de ha ez olyan lënne, mint volt szombaton, akkor nëm ez lënne. Az is munka volt, tudom, és sz** munka, de azért fontosabb volt neki... én. Mëg Jászín. Szereti Jászínt, tudom. Remélëm. És Jászínért is mëg këll tënnie mindënt, és harcolnia, és nëm lëlépnie. Tudom, oérte ´´ így tëszi mëg. És így nëm érdekëlnek a beszédëk, mert o´´ mutatta mëg nekëm, hogy kire këll figyelni, és t´´ ole tudom, hogy van értelme a hülye politikának, és o´´ nëvelt forradalmárrá. És most nëm érzëm a szeretetét úgy, ahogy eddig, ëgyszër´´ uen lëlépëtt és itt hagyott engëm a Tér közepén, a tüntetésben. Tudom, oktalan nyifogok, de ha fáj. Nëm tudom, mi fáj, de fáj. Lëgyek nyugodt? Miért lëgyek nyugodt? Nyugodt itt valaki? Aggrësszív vagyok, és në lëgyek. Tudom. Én mindig aggrësszív voltam, és az vagyok. Én így szeretëk. Csak így tudok szeretni. És bele´´ orülök, ha nëm ugyanígy szeretnek. Ez ëgy iszonyat! Önutálat és önimádat van bennem és mëgvetëm magam és

örülök, hogy szenvedëk, idáig rëndben, de most ha ezt elolvassa, o´´ is szenvedni fog miattam és azt miért akarom és miért élvezëm miért vagyok ilyen támadó szemét szadista. Be këll itt fejeznëm. Istenëm, hittem, hogy mëgtalálom ´´ az Ëgyet? tizënnyolc évesen Ot,

263 Szeptembër 19. Már haza akartam mënni, mikor 1/2 12 és 12 közt friss hírként bemondták, hogy a Köztársaság térën gyülekëznek az embërëk. Kisebb vita után Balázs az ëgyetëmista fiúkkal odaindult.

kat, mëg is hallgatjuk ugyanazokat a vezet´´ oket, és látjuk, hogy a név szërint ismert „kolomposok” itt vannak köztünk, miközben tudnak is róla, hogy keresik oket ´´ a rënd´´ orök. Nagyon nehéz lënne ám mëgtalálni, de ëgyel´´ ore nëm mernének kezdëményëzni. Ezért këll nekünk... Összever´´ odik mëgint a társaság, Jancsi azon kapja magát, hogy Pedróval és féltucat számára mëgint ismeretlen ëgyetëmistával beszélget. Azok is azt vitatják, hogy hol kéne fëllépni. Adrienne-nek Zsuzsa tëlëfonál, hogy elkezdte hosszú és unalmas portásszolgálatát; a lány vontatott, unott hangján olyan édelg´´ o kifejezésëket mond be válaszul a kagylóba, hogy Jancsi kínosnak érzi hallgatni. Jancsinak a szülei akarták mëgtëlëfonozni, hogyan szólt este a tévén át Flëtó h´´ u népéhëz, de Jancsi ëgyszër´´ uen közölte, hogy ez ot ´´ nëm érdekli. Most akar a fickó még ëgyszër ëgy Ger´´ o-beszédët tartani, miután már túl vagyunk az els´´ o harcon? Érdektelen. Aztán mëg Balázs hívja a férfit, és azt közli, hogy ok ´´ mënnek a Köztársaság tér felé, úgy t´´ unik, az MSZP-székház el´´ ott lësz a forró pont. Nëm Rádió? — Nëm a. A férfi tëlëfonon át lë akarja beszélni Balázst, mondván, hogy ez bizonytalan, és a legjobban védëtt pont a városban nyilván a maszopház, bárhol másutt könnyebb lënne az áttörés, mëg különben is, kommunikációs gócpontokban këll inkább tüntetni, Pedróékat azonban éppen a helyszín szimbolikussága lelkësíti, ezért rövid mëgbeszélés után úgy döntenek, hogy elindulnak ok ´´ is arrafelé. Adrienne arca átszellemülten ragyogott Jancsira (most feléfordult). — Mëgyünk? — sürgette. — Várjanak még, magának végképp nëm biztos, várjanak hírëket, ez úgy néz ki, hogy ott nagyobb er´´ oszak lëhet, mint eddig — csitította a férfi. — Mëgyünk? — kérdëzte Adrienne-Éva Jánost. Ezëk a kék üveggömbök ha rámerednek az embërre... — Elindulunk, legfëljebb visszajövünk — nyújtott kezet a férfinak. — Igyekszëm nëm kerülni a t´´ uzvonalba. Viszlát. Kezd´´ odik a budapesti Fehér Éjszaka.

264 Szeptembër 19.



Én haza akartam mënni, de kés˝ obb És még mindig hiszëm, és nëm mëggondoltam magam, és a körútra, akarom, hogy máshogy lëgyën. onnan a Blaha felé kanyarodtam, De ahhoz most neki këll valamit hogy legalább a mellékutcán kë- tënnie, nekëm harcolnom këll... rësztül lássam, lëgyën informá- és igën, már tudom, harcolnom cióm. A Podmaniczkytól a Blaháig a férfiak közt, ez azt jelënti, hogy spontán összever˝ odött ëgy kemény ëgy férfi vezet, mennyivel ëgyszëmag, részben a térr˝ ol, részben r´´ ubb, egészségësebb, veszélyteletëlëfonon riasztva otthonról, nebb lënne, ha ennek örülnék és kricsmikb˝ ol, és — nëm túl jó ezt élvezném, biztos, hogy mëgszívvel — belesodródtam a közetalálnám a boldogságot, de erre pébe.

képtelen vagyok.

2. Körút, busz, embëriség Az Adrienne-t´´ ol telhet´´ o sietséggel mëntek ki az Alkotmány utcán, de képtelenëk voltak a tömegët utolérni. Még kezdetben látták a zászlókkal vonulókat. Azonban a tömeg képz´´ odött magától is, valahogy jöttek és szaporodtak, mintha a föld alól magyarok n´´ ottek volna ki. Loppal mëgnézte óráját, s látta, hogy már valószín´´ uleg csak éjszakai járatok vannak. A Nyugati felé vëtte az irányt. Óriási tömeg várt az éjszakai busz mëgállójában, majdnëm mindënki vállán, kezében zászló vagy szalag, hangoskodtak, mint mindën éjszakai mëgállóban, de a hangoskodásukból általában a „Köztársaság tér” szavakat lëhetëtt kisz´´ urni. Mások mënetëltek, a villamossínëkën, vagy éppen az úttestën, ëgy sávot lëfoglalva az autóktól, és lobogtattak. (A férfi öt përc múlva elszívott még ëgy cigarëttát, majd mëgadóan ´´ is az éjszakai négyeshatost vëtte volna célba, a másik hazafelé indult. O irányba, de amikor látta, hogy utcasarkonként legalább ëgy nyolc-tíz f´´ os brigád spontán összever´´ odik, kis fejszámolást végzëtt, és úgy gondolta, inkább délre kanyarodik, és elgyalogol a Rákóczi útig, gyönyörködik a látványban, s az éjszakai hetessel mëgy haza.) Fölzsúfolódtak a buszra, az utolsó ajtón. Ez nëm volt olyan ëgyszër´´ u, mert mindën cëntit mëgtöltöttek az er´´ os, jókedv´´ u fiúk, és nëmigën mutattak hajlandóságot, hogy bárkit fëleresszenek. Az utolsó pillanatban, amikor Jancsi már hajlott rá, hogy visszavëgye a lépcs´´ ore hiába fëlnyomott lábát, az ëgyik, fekete dzsekis fiú ránézëtt, és odakiáltott: „Të kokárdás vagy, nekëd még szorítunk helyët!” és valóban összenyomakodtak annyira, hogy ketten fölrugózkodtak a hátsó përonra, kényszër´´ uen a vaskorlátnak szorította Adrienne-t, hogy në a hasába lépjenek a fiúk, így viszont o´´ szorult légmentesen a hasához és melléhëz – – – végül a bal karjával a lány dërëkához-farához nyúlt, és azzal párnázta ki a vasat, hogy në vágjon a húsába. A fekete haj



Emlékszëm, hogy ezëkën morfondíroztam, közben elszállt mellettem a világ... nekiindultunk a maszopszékházhoz, csatába. Bejelëntetlen, ad hoc tüntetés, nëm tudtuk, mi lësz bel´´ ole. Állítólag én hurcoltam Jancsit, én észre së vëttem. Félelmetës emlékëm van az útról, félelmetës. Olyan tömeg volt, ëgy n´´ o. A buszon. A buszon ezren voltak, szorongtunk, és hozzáprésël´´ odtem ëgy

265 Szeptembër 19. barna, feszëshús, feszült, fiatal n´´ ohöz. Másik oldalról Jancsi csak szorított, mintha csak össze akarna keríteni minket. Ëgyébként azért csinálta, hogy engëm në tapossanak el. Iszonyú, mennyi sok harcos volt ëgyetlen buszon! És a lány... annyira sajnáltam, és ëgyben vágytam rá, és szerettem volna ott mëgvédeni, mert annyira érëztem, hogy fél. Félt t´´ olünk. T´´ olünk, akik mëg akarjuk

szabályszër´´ uen a szájába és orrába szállt, és még ëgy lökés balról, és még ëgy fél lépés, és Adrienne karja pedig ëgy mellette álló huszonéves, hosszú hullámos barna hajú, szeszélyësen hajlott orrú, nagy kerek, kihúzott szëm´´ u és tëlt ajkú lány húsába. A lány ajka kétségbeesëtten rángatózott, nëm tudta mëgérteni, miért kerül ebbe a helyzetbe, és tapinthatóan érëzte, hogy ot ´´ itt leveg´´ onek nézik (nëm volt rajta kokárda). Kényszër´´ uen így utaztak vagy három mëgállót, a legkisebb lassításnál is elkerülhetlenül belemarkolva a másik mellébe, Jancsi ëgyre jobban élvezte a helyzetët, Adrienne pedig már álmodott szinte... (A férfi a Podmaniczky utcán mënt tovább, végig gyalog, lassan, úgyhogy több csoport mëgel´´ ozte, és mëgdöbbenve látta, hogy mindëgyikben legalább ëgy embër tëlëfonál. „Gyere”, „ott várunk”, „ott találkozunk”, ezëk voltak a leggyakoribb elkapott szavak. Nëm ëgyszër volt, hogy a kocsma vagy kávézó ajtajából, ami mellett elhaladtak, kifordult ëgy férfi, odaintëtt az arramën´´ okhöz, és beállt közéjük. A körúton o´´ a járdán haladt, de sok csoport az úttestën, lëngetve az Árpád-sávot, és ugyanakkor zászlóval borított autók is húztak el mellettük, mint tizënhetedike éjszakáján, ëgymásra intëgettek, kiabáltak, és mëgfértek ëgymás mellett az aszfalton, közlekëdési rënd´´ or és lámpa nélkül. Taxik is jöttek, amelyekben láthatóan szintén két-három kokárdás-szalagos embër ült. Sok jó embërnek valahogy ëlég tágas volt a hely.) A barna lány a Wesselényi utcánál lë akart szállni. Nëm adtak neki helyet, hangoskodtak a fiúk: — Nëm szállunk lë, nëm szállunk fël, itt most mindënki a Köztársaság térre mëgy! Ha nëm tetszik, nëm këllëtt volna fëlszállni! Pedig szëgény lány jóval el´´ obb, Budán szállt fël... A sof´´ or mëgkocogtatta a mikrofont, de ennek nëm volt valami nagy hatása. Végül Adrienne odaszólt a fiúknak:

266 Szeptembër 19. menteni az o´´ fiatalságát, a szépségét, a rëszketegségét ezëkt´´ ol a szörnyeteg ëlitt´´ ol, ezëkt´´ ol a pajzsosoktól, ett´´ ol a csak unalmat és mëgfizethetlen gyógyszërt és



átidëologizált hétköznapokat adó Flëtótól. És adunk neki ünnepët. És adhatnánk neki, hogy szeresse, akit akar, én bizistók assë bánom ha nëm engëm!

— Ugyan már... szëgény nëm tëhet róla... Jancsi közben próbált helyëzkëdni, és végül a lánynak volt annyi hely, hogy közöttük átnyomakodva valahogy lë tudott szállni. Vagy tíz másodpërcig fënnakadt kettejük között, úgyhogy arca az Adrienne-ét súrolta, hogy ëgyéb testrészeir´´ ol në is beszéljünk. Lëlépve a járdára mëgremëgëtt, és idegës, kapkodó léptëkkel indult mëg délre, a régi gëttóba, pedig sënki, de sënki nëm tör´´ odött vele, hogy él-ë, hal-ë, kivéve oket, ´´ akik sokáig bámultak utána. (A férfi az Oktogonnál ólomfáradtnak érëzte lábait, és végül o´´ is fëlült ëgy arra érkëz´´ o buszra, nyilván náluk ëggyel kés´´ obbire, persze sok tülekëdéssel o´´ is. De a Wesselényi utcánál neki is lë këllëtt szállnia, ez a busz ugyanis ott már mëgállt, kiállt az útszélre, és a sof´´ or bemondta: — A busz idáig járt, tüntetés miatt nëm tudunk továbbmënni, kérëm, szálljanak lë.) Jancsit és Adrienne-t sodorta a nép, helyënként ëgyszër´´ uen kézënfogva, át az úttestën — még hogy aluljáró, ilyenkor! dehogy! —, és hívták, szólongatták ëgymást: — Gyertëk! Gyertëk! Befele a Népszínház utcán, befele a sötétbe, befele a jöv´´ obe, ëgyütt az embëriséggel vagy az embërséggel... többszázan, ezren? ki tudja aztat? Itt már elkezd´´ odött a skandálás is, a szokásos El-kúr-tad, és mások, és a pártház felé címëzve, ëgyre többször és ëgyre hangosabban: Gyur-csány, gye-re-ki! Biztos, hogy nëm ott lapult... ki tudja, hol lapult most és ki, de aki ahol lapult, az most gondolt is, fura dolgokat. Az biztos. De bár éjszaka mélye volt, majdnëm éjfél, az otthonokból sokszor kinyíltak az ablakok, és onnan is lëintëgettek, lëkiabáltak nekik ëgyetért´´ o szavakat. (A férfi viszont az aluljárón át jött. Északról gyalog ugyan nëm kitér´´ o. Dehát o´´ szabályszeret´´ o embër is volt. Ëgyik csoportosuláshoz sëm csatlakozott, és nëm is óhajtott bemënni a Köztársaság térre; úgy gondolta, a Rákóczi úton elsétál a tér magasságáig, mëgfigyeli, hányan vannak és mik a tervek, és a követkëz´´ o mëgállóban várja be a Budára viv´´ o buszt. Az aluljáróban bezzeg most nëm volt ëgy szál rënd´´ or sëm; ëgy nyomorék hajléktalan kerekesszékben kérëgetëtt. Ritkán adott ëgyéni kérëget´´ oknek, de ez ëgy értelmes arcú és józannak látszó embër volt, akin még segíthet ëgy rëndszërváltás, talán. El´´ ovëtte a pénztárcáját, és ëgy százas apró volt is benne. Odaadta a hajléktalannak.

267 Szeptembër 19.



De o´´ félt. Nëm tudtam mit tënni. Mi pedig nëm féltünk, és a házakból ránk lëhajló éljënzésëk közt, lobogók tüzében kiabálva bevonultunk a pártház elé és hívtuk ki Flëtót. ´´ nëm jött ki, csak vadállat O rënd´´ orszakaszok, akik l´´ ottek.

Rënd˝ orautók tömege viszi az er˝ osítést kevéssel éjfél után, a Köztársaság térën már könnygáz.

— Most csak ëgy kis pénzt tudok adni — mondta. — De mëgyünk, eltakarítjuk az útból ezëket, és ha az mëgvan, akkor nekilátunk lakásokat építeni is. A hajléktalan elmosolyodott. — Adja mëg az Isten — mondta halkan. — Jó utat.)

3. Köztársaság tér, vereség Pár përccel éjfél után értek el a térre, amelynek zöldjében sajnos viszonylag kevés tüntet´´ o gyülekëzëtt. Még. Majd jönnek. De ide már nëm érnek. A pártszékház középën halálos sötéten, talán üresen állt, éjszaka van, és mintha csak mindën rëndben lënne. Azonban el´´ otte ott vannak a szokásos pajzsos kékëk, és — ami újdonság volt számukra — lovasrënd´´ orszakasz. És hörg´´ o, ugráló rënd´´ orkutyák, amelyeknek láttára még Jancsi is ösztönszër´´ uen mëgijedt. De amikor elmondta Adrienne-nek, mit lát, és az is félni kezdëtt, akkor o´´ er´´ ore kapott: neki këll helytállnia, nincs mese, és különben, az embërvadász kutyák ellen a helyës védekëzés alapja éppen az, hogy nëm szabad félni t´´ olük. Szokásos öreg eserny´´ oje talán itt is mëgállja a sarat, ha már hál’ Istennek ma kilenc óta nëm volt es´´ o. Az ablakokból több helyütt zászlót lobogtattak, két karral intëttek lë nekik. Fenébe, jönnének lë inkább. Míg a tüntet´´ ok a tëgnapinál sokkal békésebben kezdték, mëgint skandáltak és énekëltek, és várakoztak arra, hogy gy´´ uljék, gy´´ uljék a nép, a rënd´´ orök váratlanul az er´´ oszakhoz folyamodtak, hirtelen bemondták, hogy oszlatni fognak, és nëm is várva, hogy ennek bármi hatása lëhetne, mëgindították a rohamot, még miel´´ ott ezrek ideérnének. Erre kevesen voltak fëlkészülve, ok ´´ azonnal heves k´´ ozáporral válaszoltak, a többség azonban mëghátrált. Rövid, de heves volt az ütközet: a forradalmárok látnivalóan lényegi hátrányban voltak. Ennek dacára a köveik félelmetësebbek voltak, mint tëgnap, s´´ ur´´ ubben és folyamatosabban, és ha nëm okoztak nagyobb pusztítást, az csak az ellenfél jobb véd´´ ofëlszërëlésének tulajdonítható. Viszont a másik oldalról is folyamatosan jött a könnygáz, s´´ ot Jancsi érzése szërint ëgy-két lövés is eldördült; hozzá këll tënni, hogy el´´ oször itt l´´ otték ki gránáttal a

268 Szeptembër 19.


L´´ ottek a mieink is, folyamatos csattogás és puffogás törte fülemet, ahogy a különböz´´ o utcakövek mëntek, én is szerettem volna dobálni, de nëm tudok,


269 Szeptembër 19.



de ahogy amazok l´´ ottek, azt nëm tudom lëírni, az borzasztó volt, a fénycsíkok, ahogy azok a rohadt zörömböl´´ o rakéták zúgtak végig az égën, és becsap-

tak, és aztán futottunk, és ro- elvesztek, és a sötétët, amibe hantunk, és mëgint nëm tudom behúzódtunk... és aztán... lëírni, mert nincsenek emléke- A lovak! im, csak foszlányok, és nëm Érëzted-ë mikor ëgy ló akar lëgáláttam, csak k´´ o-színt, aszfalt- zolni ëgy hatalmas test sz´´ orös és -színt, robbanás-színt, és a lá- büdös és alákerülsz és összemorbaimat és karjaimat, amelyek zsolódol? Ilyet még ugyë nëm?

könnygázt, és ehhëz id´´ obe tellëtt, amíg hozzászoktak és fëlismerték a gránátvet´´ ok pukkanásait. A sötétben fénycsíkot húznak maguk után a gránátok a leveg´´ oben, mindënféle irányban ám, nëm erre vagy arra, sok a magasba, sok a házaknak, míg az ablakokban állók be nëm vonják a zászlókat és be nëm mënekülnek a szobákba. Igaz, azt nëm lëhet így látni, de itt-ott sejteni, hogy ëgy-ëgy az ablakból kinyúló alaknak is fëlemelkëdik a két keze, és valami nagy és csattogó fëntr´´ ol érkëzik a csatatérre. Közben, szinte azonnal, a gyalogság mellett a rënd´´ orlovasok is rohamot indítottak, és a vágtató paták el´´ ol mindënki mënekülésnek indult. Tíz përc ha tëlt bele, a tér, amely pedig jó terep lëtt volna harcra, nagyjából kiürült, csak ëgy-két sarkában húzódtak mëg kisebb csoportok a bokrokban, és az ablakokból még itt-ott buzdításokat ordítottak. A Rákóczi úttól a rënd´´ orök elvágták a népet, ahonnét els´´ osorban jött volna er´´ osítés, a többség a Népszínház utcába mënekült, a körút fele. Továbbra is fénycsíkok, pukkanások, és fehéren gomolygó füst lep mindënt. Sok sebësült maradt itt-ott, és hogy erre a zsërnyákok készültek, nyilvánvalóvá vált Jancsi el´´ ott, amikor mëglátta, hogy ment´´ oautók is várnak a térën. Nëm mintha sokat mëglátott volna, és még kevesebbet volt ideje közölni Adrienne-Évával. Maga is rohant a tömeggel, ám nëm arra, amerre szándéka volna, hanëm amerre a pillanat követeli; mindig igyekëzëtt hátrafele lépni, a minimális sebësséggel, ahogy tëgnap mëgtanulta volt, de ennek csak az lëtt a követkëzménye, hogy ëgy szép pillanatban lëszakadtak a mënekül´´ okr´´ ol és az els´´ o délre nyíló kis utca szájában majdhogynëm kettesben találták maguk. Sötétben álldogáltak pár përcig, kicsit mëgnyugodtak, elfeledëtt hely ez.

4. Lovasroham A fëlkel´´ ok mëgpróbáltak gyorsan berëndëzkëdni a Népszínház utcában a körútig tartó részën; Balázs futott ide-oda, ëgy barrikád építését akarta mëgszervezni; a tömeg újra szaporodott, a Blaha fel´´ ol ekkor még ért ide némi utánpótlás. Most már a legtöbben eltakarták arcukat, és fokozatosan újra mëgszállták a pástot a tér határáig. Jancsiék továbbra is félreállva maradtak, sëmmiképp nëm akarta a lányt belevinni a s´´ ur´´ ube. A lélëkzetvételnyi szünetët néhány ëgyetëmista biztosította, akik a térën a pártház el´´ otti bokrosban mëghúzódva gërillaharcot folytattak legalább negyedórán át, nagyon ügyesen használták ki a terepët, oket ´´ ëgyetlen rohammal nëm lëhetëtt kifüstölni. Addig sëm a gyalog, sëm a lovas alakulat

nëm mert tovább támadni, s végül, elszórtan, alig mintëgy két-három tucatnyi fiú futott ki el´´ olük a tömegbe, az utolsók közt Gábor, aki még mindig fogta a zászlaját. Jónéhány fiút a rënd´´ orök lëtepertek ott a susnyásban, és alaposan mëgrugdosva, mëgbilincsëlve elvonszoltak. Pedro ëgyikük közt sëm volt, o´´ az elején a tömeggel futott volt ki; Gábor most ot ´´ kereste. Három sovány, simára borotvált, kisfiús arcú legény állt mëg Jancsiék mellett lihëgve, és a vezet´´ ojük éppen azt mondta: — Ennyi éppen ëlég volt, veszëtt az este, talpaljunk át... ...mikor hirtelen ordítva és tüzérségi el´´ okészítés közepëtte elszabadult a pokol, óriási lovasroham indult ki az útra, a sínëkre, ami el´´ ol pánikszër´´ uen futott az utca népe. Az ilyesmit katasztrófafilmben së jó nézni, iszonyatosak az ágaskodó lovak, és összeszorul a gyomor arra gondolva, aki a paták alá kerül. Közben ütnek-vágnak magasra emelt botokkal, és ordítanak is, hogy dühbe hërgëljék magukat vagy mert már orültek ´´ a düht´´ ol, és aligha józanok — legalábbis az arcukat vörösnek látta és részëgnek, lëhetëtt volna a vérszagtól, de villámként szaladt át az agyán, hogy okos parancsnok valószín´´ uleg lëitatja rummal az embëreit, miel´´ ott fegyvertelenëk összeverésére küldi ki, s közben rémregéket suttog a fejükbe a tëgnap esti csatáról. Mint valami rëttenetës álom, nézëtt sápadtan Adrienne arcába, s látta, hogy a sënkiföldjén találták magukat. A három fiúval ëgyütt indultak volna mëg be az utcába, biztonságosabb helyre, távol a tömegt´´ ol, öt fegyvertelen a sötétben. Közben még örült is látva, hogy a fiúk ugyanolyan higgadt tëmpóban futnak, mint ok, ´´ nëm balfék újoncok tehát, és hogy Adrienne a karján hibátlanul vëszi a lépést a járdaszegélyre, át két Demszky-bunkó közt, amiket nëm lát. Mikor a lovasok a pillanatnyi célt úgy látszott, elérték, mëgálltak és öntëlt lépésben körbejártak az úton, az ëgyik mëgpillantotta a mellékutcában az öt kis alakot, és hirtelen irányváltással gyors kocogással nekikrontott. A patadobogásra visszafordultak, futni úgyis reménytelen: A ló már egész közel volt. Jancsi Adrienne-t maga mögé lökte, de hiába: mi lësz, ha rájuk zúdul nagy testével ez az állat? A három fiú ëgy fél villanás alatt elrëndëz´´ odött ëgy vonalban, furcsa rogyott tërpeszben, a középën lëv´´ o ëgy gyors körbenézés után odaugrott ëgy Demszky-bunkóhoz a járdaszegélynél. A körbenézésben azt szëmrevételëzte,

270 Szeptembër 19. De én érëztem ezt és nëm tudom lëírni és elfelejteni, és ilyen iszonyatot még csak a m´´ ut´´ oben érëztem, régën, kisgyerëkként, köbö mikor gërincfëstést próbáltak mëg a rohadt szëmm´´ uté-



tëk, de másrészt ezt ismerni këll ha még nëm érëzted nëm tudod mi a vereség és a harc nëm vagy férfi. Akit még nëm ért vereség az még csak lány. És nëm tudom, nëm tudom lëírni.

melyiknek a legkevésbé stabil a bëtonozása. Mëgfogta a métërës vasdorongot, és látszatra er´´ ofeszítés nélkül kirántotta a földb´´ ol. Ëgy átható kiáltással oldalt a rënd´´ orló mellé ugrott, és Jancsi, bár arra nézëtt, igazából nëm fogta fël a mozdulatot, csak azt látta, hogy a rënd´´ ort a dorong hátra lëtaszítja, nagy nyëkkenéssel terül el a földön. A ló pár lépés mënt tovább a lëndülett´´ ol, aztán mëgtorpant, csodálkozva nézëtt körül, hogy mëgszabadult a túlsúlytól, és végül boldogan elkocogott a sötétbe, hogy nëm kényszërítik többé részt vënni ebben az értelmetlen verekëdésben. A vörös arcú, még mindig tátott szájú kékruhás briganti nagy nehezen fëltápászkodott a földr´´ ol, és mëgfogta a gumibotját, de nëm tudta eldönteni, mit csináljon, és amikor a három fiú ëgy ütemre mëgindult felé, ëgyébként puszta kézzel, a dorongot lëtéve a földre, vörösb´´ ol sápadtra vált, mëgrëszketëtt, fëlnyögött, hogy „nëë!” és elszaladt. — Nagy legény ám, ha azt hiszi, hogy fegyvertelen ëgyetëmistákkal akadt össze, akkor nagyon nagy legény — mondta halkan a vezet´´ o. — Én is azt hittem, ëgyetëmisták vagytok — szólalt mëg János. — Azok is vagyunk. — Hova jártok? — Testnëvelésire — felelte és kajánul elvigyorodott. — És mi lëszël, ha nagy lëszël? — kérdëzte most Adrienne, akit elkezdëtt rázni a kuncogás. — Hááát... valószín´´ uleg kung-fu-edz´´ o. Volt ëgy jó kínai mestërëm, és ëgy-két kisebb nemzetközi eredményëm. Mindën mondatot hangosabban këllëtt ordítani, mert közben máris mëgindult az ellentámadás, a f´´ oúton iszonyatos k´´ oomlás és -csattogás, ordítás közben próbálta a tömeg visszavënni az elvesztëtt területët, a lovasok újra kénytelenëk voltak alakzatba fejl´´ odni. Adrienne teste k´´ ové feszült, képtelen volt bármire figyelni a bámulattól, annyira mëgütötte ennek a viszonylag kicsi fëlkel´´ ocsapatnak a haláltmëgvet´´ o bátorsága. — Na, most van itt a mód, kifutni innen, miel´´ ott újabb támadás lësz — mondta a kettes számú harcm´´ uvész fiú. — Ti is, vissza miel´´ obb a Körútra. — Kezet fogott velük. — Abba is hagytátok a küzdelmet? — kérdëzte Jancsi, már ismét kocogás közben, miközben a vezet´´ ovel is kezet fogott.

271 Szeptembër 19.



Na ja, és aztán ëgy picike kis fiúcska, ëgy harcibajnok jött, és láttam azt is, mikor a nehézlovast kidobják a nyerëgb´´ ol mint a macskasz**t, de ezt së írom lë, írj mailt Jancsinak, elmondja.

Akaratom ellenére ismét t˝ uzvonalba kerültem, mert a Rákóczit kërësztbe kordon zárta el, el˝ otte az úttestët lazán elfoglaló, összever˝ o d˝ oben lëv˝ o fëlkel˝ ok; köztük ismer˝ os diákok is, akiket

— Ezt nëm këllëtt volna elkezdeni — mondta az. — Provokáció volt. A dobálás az elején. Fëlismertem néhány fiút edzésr´´ ol, makkabisok voltak. A harmadikkal is kezet fogtak, majd beértek a sokaságba, és ott elszakadtak. Két-három përc múlva a Körúton voltak, kicsit békésebb zsibongásban, jó félórát töltöttek ott, mëgtalálták Pedrót, sëmmi baja nëm volt, Gábor ellenben vérzëtt a vállán és a fülén, Balázs pedig kormos és hiányos öltözet´´ u volt, és lázasan szervezëtt, már tëgnap mëgismerték volt err´´ ol az oldaláról. Ëgy sz´´ oke fiatal pár is volt velük, akiket János látásból ismert, de nëm tudta a nevüket, Pedro barátai, de mindketten kívülr´´ ol is láthatóan féltek, hideg verejték lepte arcukat. Azt javasolta, mënjenek át ëgyütt a Rákóczi út északi oldalára, ahol biztonságosabbnak t´´ unik az élet, és így elváltak Pedróéktól.

5. Mellékutcákon A férfi persze hogy a rossz oldalon indult el a Rákóczi úton, ëgyrészt a buszmëgállóval szëmben, másrészt a Köztársaság tér felé, tehát ahol közelebb lësz a cirkusz. Nëm akart belekeverëdni, gyanúsnak tartotta a szervez´´ odését. A rënd´´ orségnek még tëgnapnál is több oka van provokálni ëgy összet´´ uzést, és aligha mëg nëm tëszi. Árgus szëmëkkel figyelte, hol vannak az ismer´´ osei, de ëgyel´´ ore nëm látta oket. ´´ Látott sok elszánt, er´´ os embërt, akik ëgyel´´ ore ritkásan vonultak, kisebb csomókban, mondhatni zászlóaljanként (szó szërint: ëgy-ëgy zászló alá tömörülve). Ha ez a tömeg bejut a Köztársaság térre, ëgy félóra alatt ugyanakkora hatalommá válik, mint tëgnap a tévé el´´ ott. De bejutnak-ë vajon? Keskëny utcákon, könny´´ u oket ´´ elgátolni. És még ëgy, egészen új probléma. Ha ennyien vonulnak már az utcán, tud-ë járni a busz, vagy hiába fog állni a mëgállóban? Lëlépëtt az úttestre, és fokozatosan átsodortatta magát az északi oldalra. És akkor mëglátta: itt mëgtorpan a tömeg. És teljesen hiába jött, mert busz nëm lësz. Ugyanis a Luther utcán túl az egész utat kërësztben elzárta ëgy rohamosztag, némán, hallgatagon, a tëgnapinál jóval jobban fëlszërëlkëzve, és kicsit toporogva. Az a fajta toporgás, amikor valakinek „bizsërëg a lába”. Várják a pillanatot, hogy mikor küldik, vagy engëdik oket ´´ útjukra. És az embërkordonnal szëmben ëgy másik, ëgyel´´ ore gyérebb, de úgyszintén bizsërg´´ o lábú kordon: tüntet´´ ok, akik mëgálltak ëgymás mellett szétvetëtt lábbal, figyelve, és két marokra fogva botjaikat. Ugyanaz a típusú elszántság,

272 Szeptembër 19. nagyon féltëk, mert 1) a fëlkel˝ ok ëgy része kb. 4x4-es karókkal van fëlfegyverkëzve, és úgy néz ki, akarják is használni, 2) a kordon idegës, szëmlátomást attakra készül. Eszërint a fëlkel˝ ok nëm drukkërëk, nëm B-közép, dönt˝ oen nëm is ëgyszër˝ u embërëk (Flëtóék szaváva: cs˝ ocselék, Ger˝ o mondaná: fasiszták), hanëm ëgyetëmisták. A Köztársaság térr˝ ol még mindig nincsenek kiszorítva a fëlkel˝ ok (1/2 1 után), szóbeszéd szërint a Népszínház utcán barrikádok, de nëm volt módom ellenorizni, az utolsó pillanatban ˝ értem oda a roham el˝ ott a f˝ oútra, sasszézva az északi oldalra, a mellékutcába engëdtem kiszoríttatni magam, azt ëgy kis kordon



..... Most ezt mëgszakítom. Off. Fontos közlemény! Közlemény!

1. Mindën forradalmár, akit láttam, intëlligëns, fiatal és értelmiségi! 2. A legfontosabbhoz szólok köztük, aki nëm volt ott. Zsuzsa, gyere velem harcba, énnekëm csak Të vagy a boldogság, és Të is a harcban lëszël boldog Jászínnal, és én annak nagyon fogok örülni. ... Attól, hogy nëm úgy szeret, ahogy akarom, még szeret úgy, ahogy csak lëhet engëm szeretni. Így van. Igazat këll adnom neki. Në haragudj rám, de mégis várlak, legalább holnap este.

ami a rënd´´ orök mozgásán látszik, de mivel nekik a fejük fëdetlen (ha arcukon többnyire sálat is viselnek), a szëmükben is tükröz´´ odik. Hirtelen elkezdëtt rëttegni az ëgyetëmista fiúkért, mert bevillant, hogy ebben az els´´ o sorban négy-öt dzsekis férfi ëgyforma, mintëgy 4 x 4-ës átmetszet´´ u, szëmre 1,20 hosszú feny´´ ofa lécët, gyári árut, klasszikus párnafát szorongat. Ennek természetësen lëhet egész ëgyszër´´ u oka is: barátok, akik fëlkészültek, elmëntek a Praktikerbe fegyvert vënni, vagy útközben láttak ëgy építkëzést és bemásztak a palánkon husángokért. De ugyanúgy ëgy lëhet´´ oség, hogy ezëk a beépítëtt ügynökök, akiknek a fëladata a rënd´´ oröket belehajszolni a rohamba. Nëm, nëm a rënd´´ oröket, azok úgyis arra készülnek, azokat a Flëtó és a rënd´´ orkapitányok hajszolják bele. A forradalmárokat. Most már mindëgy, így is, úgy is harc lësz, utólag a provokáció csak szükségës díszcukor a tortán, vagy épp, szërëncsés esetben, a kovász volt a tésztában. De reméli, a fiúk nëm kerülnek az els´´ o vonalba. Jancsiért mëg a lányért nëm aggódik, az két nagyon higgadt, élësszëm´´ u (khm, paradox) lény. Ebben a pillanatban el´´ ozetës figyelmeztetés nélkül (méghogy oszlásra szólítanának fël!) a rohamosztag tömör falként, dobogva és ropogva nekikrontott. Visszaugrott a mellékutcába, Szövetség utca vagy mi, de nëm futott mëg, nëm is volt arra szükség: ëgysoros rënd´´ orsorfal zárta lë az utca élét és nëm nyomultak beljebb, nëm is l´´ ottek vagy ütöttek, míg az osztag, akik láthatólag más alakulatból voltak, továbbrohant a Rákóczi úton és ëgyre nagyobb csattanások hallatszottak, könnygázgránát, ëgy id´´ o után riasztólövésëk is.



1. (Újra.) Vagy 3. Valami ëgyébként ócska hangoskönyvben olvastam, valami népi nemzeti antológia. De ez TÖKÉLETËS. „Mindën forradalmár értelmiségi, akkor is, ha írástudatlan rabszolga.” Nëm t’om, ki, talán Vërës Pétër. Láttam, igaz! Közlemény vége. On.

273 Szeptembër 19. zárta lë és ott békés hangulat alakult ki; az embërëk beszélgetnek a rënd˝ orökkel, mëgpróbálják átállásra bírni ˝ oket. Mikor ez nëm sikerült, az utca nagyjából kiürül. Ëgy könnyebben mëgsérült ghánainak tolmácsoltam, aztán ëgy hotëljukba visszamënni akaró ausztrál csoportnak, mindkétszër hiába, az ausztrálok mëgkértek,

Innen nehéz mëgítélni, mennyire volt hatásos a roham. Szëmre mint a nyúl, úgy mëgfutottak, a valóságban aligha. A rohamrënd´´ orök teljesítménye szëmre mindig impozánsabb, mint valóságban. Az utcába szorultak ëgy része hátraszaladt, köveket kerestek, de a rënd´´ orsorfalnak nëm mëntek neki, mert azok nyugodtan álltak, hanëm hátul t´´ untek el, hogy a f´´ o fronthoz csatlakozzanak. „Butaság — gondolta. — Butaság és jóság. Itt kéne összegy´´ ulni ëgy jobb tömegnek és ezt a gyënge alakulatot átnyomni, és hátbatámadni a rohamosztagot. De ezëk a fiúk még mindig, konokul, szëmt´´ ol szëmbe akarnak harcolni, és nëm ugranak neki ëgy olyan ëgységnek, amely nëm támad.” És valóban, az elöl álló, fegyvertelen tüntet´´ ok inkább beszélgetni kezdtek a rënd´´ orökkel, ëgy középkorú, szintén fehér ruhás, óriási kokárdás férfi ëgy kis sz´´ oke szakállas rënd´´ ortiszttel politikai vitát folytatott ëgy darabig (a szakállas rënd´´ or szërint a kormányt m´´ uködését´´ ol függetlenül utcán nëm lëhet lëváltani, ëgyébként beismerte, hogy o´´ maga is a Fidëszre szavazott volt), két zászlót tartó fiú szabályszër´´ uen mëgpróbálta magát a parancsnokot átállásra rávënni. Kis köpcös embër volt a parancsnok, és látszott rajta, hogy tëhetetlennek érzi magát: a férfi is szóba elegyëdëtt vele pár përc múlva, amikor nemzetközi problémák merültek fël, mert el´´ oször el´´ okerült két négër, akik ëgy szót së értëttek magyarul, de a gumibotoktól származó sebeiket mutogatták, majd öt a sarkon lëv´´ o szállóban lakó fehér külföldi, két fiú és három lány, akik ëgyszër´´ uen hazafelé tartottak volna valami szórakozóhelyr´´ ol, és nëm tudtak odajutni. Ëgy darabig vállalta a tolmácsolást, aztán kiderült, hogy a parancsnok széttárja a kezét, akkor is, amikor orvost kér a négërëknek. Pár përc múlva azonban a Köztársaság tér fel´´ ol jött ki ëgy villogó ment´´ oautó, mëggy´´ oz´´ odése szërint abszolút véletlenül, onnan hozhatott súlyos sérülteket, akkor annak odaintëgettek és ordítottak; az amúgy is erre kanyarodott volna be, és a sz´´ oke szakállas rënd´´ or még oda is szólt valamit a sof´´ ornek, úgyhogy mëgállt ëgy pillanatra, kinyitotta az ajtót és az elesëttebb állapotban lëv´´ o, pityërg´´ o négër be tudott mászni. Az öt gyerëk úgy döntött, hogy akkor visszasétálnak, és a harc nézésével töltik az éjszakát; mëgkérdëzték, nëm mëgy-ë velük és ezt okos ötletnek találta. Jobbra és balra bejárták a mellékutcákat, azok kiürül´´ oben voltak, az

274 Szeptembër 19.



hogy kalauzoljam el ˝ oket a t˝ uz- Címszavak. Nëm vagyok jó lëvonalba és tájékoztassam a körül- író, most látom. Ugyanazt a ményëkr˝ ol. Visszamëntem velük a lövöldözést, égre szét és szobák Dohány utcán a Blaháig, akkor ablakain becsapó fénycsíkokat odáig nyomultak el˝ ore a zsërnyá- láttam a f´´ oúton is (a civilëket is kok, de a körút a fëlkel˝ ok ellen- lövik?), köveket, szürrëalista

elszántabb tüntet´´ ok visszaszivárogtak a Körútig, a harcvonalba, végül ok ´´ is arra indultak. Noha ëgy utcányi ház volt köztük, áthallatszottak a Blahától a folyamatos, kattogó lövésëk, és ëgy id´´ o után füstszag, az a jellemz´´ o, keser´´ u, finom és nëm látható füst, ami nëm égésb´´ ol van, hanëm a l´´ opor robbanásaiból. A Rákóczi út közben halálos üres volt, és a Köztársaság téri ütközet végs´´ o lëzárása után a lovasrënd´´ orök kényësen léptetve paripáikat (kurtánfurcsán elhagyott bajtársaikról nëm véve tudomást) kétszër is végigparádéztak az úttestën, kevéssel negyed kett´´ o után.

6. Mindën hatalmat a népnek! Ëgy biciklis fickó járta az utcákat, kis hátizsákkal, kokárda nélkül, fejvéd´´ ovel, kézvéd´´ ovel, és kezében ëgy kis fëstékflakonnal. Ahol hozzáfért a falakhoz, rëndszërellenës jelszavakat fëstëtt rá. Néha csak Gyurcsány takarodj!, Lë az MSZP-vel és hasonló szlogënëk, de a legszëbb és leggyakoribb mondata, amit hol kézírással, hol gondos, nyomtatott bët´´ ukkel produkált, fëlváltva magyar, angol és némët nyelvën, így szólt: Mindën hatalmat a népnek! Sovány, kicsit koravén, hosszúkás arca volt, de nagy kerek rágóizmokkal, melyek köré már kezdtek ráncok mélyülni, és az esti világításban úgy t´´ unt, rég volt már neki a rëggeli borotválkozás. Elmélyülten, összeráncolt homlokkal szëmlélte munkája eredményét, és nëm mondott sëmmit, legfëljebb halkan bocsánatot kért, ha nekiütközött valakinek a kormánnyal. A férfi elmerëngëtt rajta, ki lëhet ez az embër: tanár? szabadúszó? valami kulimunkára sodort értelmiségi, aki éjszaka gondolkozik kétségbeesëtten, és ezért van mëgkeserëdve? És vajon hozzá hasonló keményjobbos, vagy épp ellenkëz´´ oleg, széls´´ obaloldali, anarchista vagy marxista? Fëlhívta az ausztrálok figyelmét a fëliratokra, akik komolyan elolvasták, ami angolul volt, majd rábólintottak. ‘I can agree therewith’ mondta az id´´ osebbik, sz´´ oke fiú. ‘It’s a very good claim.’ Vagy ez ilyen ëgyszër´´ u? Ëgyszër´´ uen ëgy jó, jogos követelés annak, aki ëgy többé-kevésbé jogszër´´ uen m´´ uköd´´ o államból érkëzik, és tökmindëgy, hogy valaki radikális vagy puha, jobbos vagy balos, ëgyetért? Ahogy kiértek a Körútra, mëgmagyarázta az ausztráloknak, hogy innen láthatják a tüntet´´ o tömegët, de közelebb në mënjenek, mert ott már kaphatnak a lövésb´´ ol — kérdëzte a sz´´ oke, dehát miért l´´ onének rá, ha ëgyszër o´´ békés,



volt és olyan, mintha Victor Hugo sci-fit írt volna; hol támadást, hol futást, hol a futásból visszalövést és mëgtérést, mint Lél és Bulcsú, vagy Balassinál: „arcul rëá térvén uz´´ ´´ ot sokszor mëgvernek”. Jancsi és az öreg szërint csak dëmó, és vadromantikus, szërintem mégis, valamiben lényeg. Újabb lovasszakaszok vágtatnak, messzir´´ ol majdnëm szép! És egész közelr´´ ol láttam, hogy sorozzák mëg a rënd´´ orautót, úgyhogy még én is láttam a zúgó, nagy köveket! S persze fény, sziréna, kattogó lövés, futás!

275 Szeptembër 19. ˝rzése alatt volt; rënd˝ o orautók akadálytalan átszáguldtak, de közben k˝ ozáport kaptak; ëgy k˝ ozápor után attaktól félve a tüntet˝ ok beszaladtak a mellékutcába és velük sodródtam. Fölöslegës aggodalom, a rënd˝ orök csak nagy kötelékben támadnak, ëgy autónyi még rëtteg. Nagyon sok a sérült, folyamatos a ment˝ oforgalom. Az egész er˝ odëmonstrációnak látszik a fëlkel˝ ok részér˝ ol, mëg a rëndorök részér˝ ˝ ol is, akik két lovassvadronnal rohanták lë ëgymás után a Rákóczi utat (az els˝ o úgy látszik, nëm volt ëlég), és emlékeim szërint 3/4 1 körült˝ ol ëlég folyamatosan riasztólövésë-

fegyvertelen tüntet´´ o, hát erre inkább nëm felelt. Külön-külön mindëgyikt´´ ol elbúcsúzott, és o´´ kicsit közelebb mënt (mert/bárha ott már kaphat a lövésb´´ ol). Ëgy rënd´´ orautó jött végig a Körúton szirénával, az embërëk félreugrottak el´´ ore, s mikor a kërësztëz´´ odésbe ért, vagy tíz fiatal két-három métërr´´ ol k´´ ozáport zúdított rá, ami csattogott a karosszérián, és csörrenve törtek be az ablakok. A fiatalok azonnal hátraarcot csináltak és beszaladtak a kërësztutcába, arra az esetre, ha az autó mëgállna, s magukkal sodorták az épp ott állókat is. Jancsiék azon kapták magukat, hogy mëgint a férfival futnak. — Në maradjanak lë — szólt oda. — Nëm fogják nézni, ki az, ha utólérnek. Az els´´ o saroknál mëgálltak, és visszanéztek. A sz´´ oke pár tovább futott. — Ugyan, kár volt — felelte Jancsi. — Nëm mernek utánunk jönni. ´´ Ovatosan visszamëntek a Körútig, a helyzet változatlan, az úttestën tüntet´´ ok téblábolnak, a rënd´´ orautó elt´´ unt. — Ez másfél órája utóvédharc, és nincs er´´ osítésünk — mondta komoran a férfi. — Csak azt tudom tanácsolni, hogy lépjenek lë. Látják, nekik folyamatosan jön az er´´ osítés. A ma este nëm sikerült valami fényësen. — Arról van elképzëlése, miért? — Jancsi a harcizajban kissé kiabált. — Miért. Mert a délel´´ ott sëm sikerült valami fényësen. Ki más tolná el nekünk, ha nëm kedvenc elhatárolódóink. Tëgnap tálcán adtuk nekik Flëtó fejét, nëm këllëtt, ma este tálcán adnók, nëm këll, holnap este fogunk valamit adni még? Most nincs a közelben sëmmi, én átkelëk az úton. Nekëm Buda felé van az utam. Maguk merre? — Ellenkëz´´ o irány — mondta Jancsi, és kezet fogtak. — Teljesen el vagyok keserëdve, hogy a nép nëm jön ki ëgy szálig.

276 Szeptembër 19.



ket is adnak lë; s mint afféle Sokan hazamëntek, az öreg madëmonstráció, mëglëhet˝ osen cél- nus is. Nélküle nëm volt biztalan, így úgy döntöttem, haza- tonságos, még Jancsival sëm. mëgyëk. Ez persze hosszú és bo- Ezt tudjátok. Mit mondjak nyolult, mert Budára sëmmi köz- még? Hogyan ég ëgy autó? Már lekëdés nincs. Közben tëlëfon, elmondtam. Hogyan burkoló-

— Majd ëgyszër kijönnek. Ha nëm ma, majd ëgyszër. És akkor mindën az övék. Cigarëttára gyújtott, higgadt léptëkkel átvágott a körúton, és beleveszëtt a gëttó utcáiba, hogy onnan a belvárosba gyalogoljon, majd át valamelyik hídon, lévén hogy az éjszakai tömegközlekëdés ma tökéletësen mëgsz´´ unt.

7. Ez világ csak füst és pára Amikor a férfi hazamënt, ok ´´ is visszamëntek a körútra, amely láthatóan teljesen a fëlkel´´ ok ellen´´ orzése alatt állt. A térën csoportokba ver´´ odtek. Hamar rátaláltak Pedróékra, akik most is Balázzsal ëgy rajt formáltak. Most már mindënki a t´´ ole telhet´´ o harci fëlszërëlésben volt, ami annyit jelëntëtt, hogy a szája, orra elé kend´´ ot kötött, a fejére csuklyát húzott, és akinek volt, az zászlóba burkolózott. Kicsit nevetségës flanc, díszës nemzetiszínbe öltözve fëlhívni az ellenség figyelmét, miközben sënkinek nëm volt fegyvere, ha néhány kirángatott Demszky-bunkót nëm nevezünk fegyvernek, s közben a Rákóczi úton tömött sorban álltak a rënd´´ orök, el´´ ottük ëgy barrikádot próbáltak építeni, de az nëm látszott ëlég er´´ osnek. Ha roham lësz, valószín´´ uleg mëg këll futni el´´ olük. Azért nëm mindën nevetségës ebben az éjszakában, nëmcsak a bátorság, a fejsebëk, a vér és a helyenként már egész s´´ ur´´ u füst, hanëm az sëm, hogy a sarokhoz egész közel ëgy rënd´´ orautó nagy lánggal ég, valószín´´ uleg épp az, ami a k´´ ozáport kapta az imént. Ezën azért lëhet gondolkozni. És most mëgindul, mint ëgy páncélos osállat, ´´ a rënd´´ ori szörny, és ok ´´ is folyamatosan l´´ onek. No persze, eddig is mëglëhet´´ os s´´ ur´´ un kattogtak a pisztolyok, de ezt most jól is látják, és ezëk könnygázgránátok, amelyek szépën, vízszintësen, embërmagasságban vágódnak közéjük. Az ritka, hogy mëgsebëzzenek valakit, többnyire el tudnak ugrani, csak a tovább növekv´´ o füst a borzasztó. Igazából két dologra koncëntrált, amelyek néha ellentmondónak látszottak: hogy në vágódjék el ëgy olyan egérúttól, ahol a lányt ki tudná mënekíteni, illetve hogy në szakadjon el Pedróéktól. Nëm sokat tudott mëgfigyelni a követkëz´´ o përcëk kaotikus esëménysoraiból, nëm is annyira érdekëlték: ez ëgy önjáróvá vált küzdelëm, hullámzó küzdelëm, amelynek során hol rohamoznak a kék pajzsosak, áttörik a barrikádot, sok embërt mëgütnek, néhányat lërántanak a földre és elvisznek magukkal (mindig legalább öten ëgy



zik a világ füstbe, ködbe, vízágyúba? Ezt is tudjátok. Hogyan vesz el ebben a ködben a világ, és lësz lakatlan, holt orkfészëk, ahol már én sëm élëk? Aha.

277 Szeptembër 19. Balázs: Blahánál ëgy rënd˝ orautó ég.

ellen, szép bátor fickók a mi karhatalmistáink, már ’56-ban is ilyen bátrak voltak persze), hol pedig össze kénytelenëk tömörülni és visszább vonulni, mert a fëlkel´´ ok olyan erej´´ u k´´ ozáport zúdítanak rájuk. Közbe’-közben métërës Demszky-vasak is röpülnek, amelyek ha ëgy rënd´´ ort elkapnak, az biztos még a m´´ uanyag sisakon-pajzson kërësztül is kifekszik. Honnan van ekkora fizikai ereje ëgy békés pesti polgárnak éjjel háromnegyed kett´´ o és egész napi munka és talpalás után, azt nëm bírja mëgérteni. Balázs vad lelkësëdéssel tépi a hadianyagot és szállítja a harcosoknak, igazi informatikusi logisztikai készséggel. Gábor orjöngve ´´ kiabál, csapkodja karjain a nemzetiszínëket. Pedro inkább figyel és szalad; ëgyszër-ëgyszër fëlkap ëgy éppen lëhullott gránátot és visszahajítja a sënkiföldjére, hogy në köztük árassza ki fullasztó tartalmát. — Dög-ke-se-ly´´ u — súgja a fülébe epésen Jancsi. Pedro fügét mutat neki vissza, majd elugrik, és Jancsi mëglátja mögüle, hogy jön a vízágyú. Ugyanolyan, mint tëgnap este, de most itt mi állítja mëg? A vízágyú befordul, mint aki délre készül, és biztosítja a tér közepét. Jancsi ösztönösen észak felé hátrál ki el´´ ole, húzza maga után Adrienne-t, és nëm tör´´ odik vele, ki hol van mell´´ ole. Vizesek lësznek, mëgint, és mindën ruhájuk b´´ uzlik a gáztól. Jancsin ma fehér ruha volt a harcedzëtt széldzseki alatt, most már rég nëm fehér. Adrienne gyászfeketéjén kevésbé látszik, most, majd rëggel a beleszáradt fehér csíkok lësznek szörny´´ uek. A Dohány utca sarkáig hátrálnak vissza, és várnak, hallgatják a folytonos kattogást, víz-sustorgást, sziszëgést, és látják, hogy a világ ëgyszër´´ uen füstbe és párába burkolózik. Legalábbis Jancsi látja. Azt látja, hogy sëmmit nëm lát. Könnyezik, úgy sejti, körülbelül annyi fogalma lëhet a világról, mint Adrienne-nek, és úgy kapcsolnak agyában a kis gondolatkörök, hogy a világ vége, a nagy összeomlás, az nézhet így ki. És ha mindën összed´´ ol, csak ëgyvalami marad mëg nekünk, a sírásban: az, akit karunkban tartunk. Balázsék dél fele vonultak vissza, így végigélvezték a követkëz´´ o, igazán esëménydús öt përcët, amikor mëgjelënt ëgy másik vízágyú is — ekkor még bizakodtak, Balázs mondta is, hogy ezëk már mindën tartalékukat bevetëtték, hisz tudomása szërint három vízágyúja van a dics´´ o cégnek, és tëgnap ugyë abból ëgy kivonódott a forgalomból —, majd lassan bekocogtak a Rákóczi útról befordulva mëgint a lovasok, és aztán mëgindították az újabb nagy lovasrohamot.

278 Szeptembër 19.



Ismét futás! De ez valami rëttenetës volt, Balázs alig tudott a fiúkkal az árkádok mögé beugrani, mert a lovasok szabályszër´´ uen fël akarták kenni oket ´´ a falra a patáikkal, miközben ütöttek-vágtak, ki tudja, mivel, bottal-ë vagy akár tüzes vasrudakkal, ki tudott arra figyelni. Akik beszorultak a kërësztutcába, nagyon këllemetlen helyzetbe kerültek, és örülhetëtt, aki mënekül´´ ore foghatta. Balázs még mindig valami bottal a kezében, arccal az ellennek kereste az ellenállás útját, alig pár përc lëforgása után immár a Baross utca magasságában, amikor a mellékutcából odadudált ëgy autó. — Gábor! — ordított ki valaki. — Van három hely, gyere, kimentünk! Gábor mëgrántotta Pedrót, az mëg Balázst. — Csoporttársam. Itt nincs sok remény! Balázs bólintott, és ëgy utolsó, h´´ osi gësztussal a dorongot teljes er´´ ob´´ ol behajította a lovasrënd´´ orök közé, majd odarohantak az autóba és beprésël´´ odtek a hátsó ülésre. Szó nélkül, padlógázzal indultak, ki a külvárosok felé. A harc még akkor folyt tovább, errefelé majd’ ëgy negyedóráig, a Nyugati irányába pedig ëgy egész óráig, de úgy vélëm, értelmes magyar fejjel nézve a dolgokat, sënkinek a földön nincs alapja Balázsékat dëzërt´´ ornek mondani.

8. Hazaút Csak elismeréssel adózhatott a harcosok h´´ osiességének, akik állandó fël-alá mozgásban, futva és szökellve, tökéletësen fegyvertelenül állták ëgy és háromnegyed órája a harcot az állig fëlfegyverzëtt rënd´´ orökkel. És még mindig sokszor volt ënërgiájuk skandálni, és még mindig újra mëg újra támadásba is lëndültek. Az okosságuknak már kevésbé. Nëm különös er´´ ofeszítés átlátni, hogy így, ezzel a két puszta kezükkel és a fëlszëdëtt kövekkel, a tökéletësen zárt alakzatban mozgó és mindën él´´ ore és mozgóra rëndszërësen gázt löv´´ o rënd´´ oröknek csak sötétben, sz´´ uk térben, vagy valami nehezen járható parkban (mint tëgnap) lëhetnek méltó ellenfelei. Kezdte nagyon unni a Blaha Lujza teret. Most azért vagyunk itt, hogy mutassuk országnak és világnak kitartásunkat és ereinket, melyek nëm ëlegend´´ oek? Óh, mindën dëmonstráció céltalan. Olyan, mintha o´´ most bicëpszbemutatót tartana Adrienne-nek, hogy mëggy´´ ozze, hogy maradjon ovele. ´´ ´´ Ez a párhuzam annyira mëgtetszëtt, hogy mëg is kérdëzte Adrienne-t. O jót nevetëtt. — De én nëm vagyok rënd´´ or — emelte végül kifogásnak. — Na még szërëncse — ölelte hirtelen át János és összeborzolta a haját. Közben azonban dönteni këllëtt, mert úgy t´´ unt, a térën konszolidálta magát a rëzsim. A vízágyúk nyílt terepën sajnos uralták a pályát, nëm sikerült sëmmilyen vasakadályt alájuk gy´´ urni, ami mëgállíthatta volna oket. ´´ Hol

Igën, ez az, de ezt én së tudom lëírni. Csak azt, hogy hazagyalogoltunk ebben a kihalt sëmmiben Jancsival, fura, fanyar szagban (´´ o azt mondta, l´´ opor.)

279 Szeptembër 19. De az úton csak l˝ oporfüstöt érzëk. A balosok választási plakátjai sok helyütt romokban. Kevés id˝ om lësz aludni.

voltak Pedróék? Nyomuk veszëtt. Nyilván dél felé szorultak, épp arra, ahol a lovassági roham indult mëg. Csak ennyit tudott róluk, és ez ëléggé aggasztó volt. Erre északnak is jelënt´´ os tömeg gyülekëzëtt, bekötött arccal, még mindig mindënféle dobigálható dolgokat gy´´ ujtve, készültek ëgy újabb összecsapásra, és az közel is volt, mert erre is fëlfejl´´ odött ëgy jókora rënd´´ oralëgység. — Vonulunk vissza a tömeggel az Oktogon felé? — kérdëzte Adrienne-t. — Nëm tudom, merre van — felelte. Jaj, err´´ ol mindig mëgfeledkëzik, hogy a lány mennyire nëm ismeri Pestët! — Tëhetünk bármi mást? — Tëhetünk. Lëlécëlünk ëgy mellékutcába, és hazamëgyünk. — Hozzád? — Mért, kihëz máshoz? — Én nëm mëhetëk hozzád — mondta Adrienne és szánalmasan elkámpicsorodott arcot vágott. — Zsuzsa... — Zsuzsa nincs itt. Félsz t´´ olem? — Nëm azért — és valósággal hozzádörgöl´´ ozött. — T´´ oled nëm félëk. Magamtól félëk kicsit. Mëg Zsuzsitól. Mëg mittudomén. — Én pedig azt gondoltam, hogy ha hazaérünk hozzám, mëgitatlak ëgy forró rumos tëával, és utána elvihetlek autóval Ráckevére. Legalábbis ha a küls´´ o utak járhatóak. Adrienne bólintott, szó nélkül, és szorosabbra karolta Jancsit. Ez mindig azt jelezte, hogy mëhetnek. Keservesen kevesen jártak most, kevéssel két óra után, a Dohány utcában, ahol baktattak, és a kesernyés l´´ oporfüstöt szagolták. Valahogy ez az anyag messzebbre elszáll, mint a gáz. Jancsi fëlolvasgatta a falakon a falfirkákat. Laci ♥ Éva. K*** anyád K. Tomi. VESSZËN GYURCSÁNY! Ha-ha-ha. All Authority to the People! (Olvashatatlan) Fuck P. Gerg´´ o. (M´´ uvészinek szánt graffito.) GYILKOS MSZP! ELKÚRTAD FLËTÓ. Ha mégëgyszër idesz**sz të köcsög kibelezünk. Ria Ria Hungária! SZDSZ haza. (Ez utóbbi áthúzva, feléírva Fidësz, mëgint áthúzva, fëléírva: Büdös Komcsi.) — Emlékszël még, melyiket írták fël most? — kérdëzte Adrienne-Éva. — Némelyikre — mondta Jancsi, s ëgy szórakozott sasszélépés után lërántott ëgy trafóról ëgy nagy vörös plakátot, a helyi maszopos jelölt képmását. — Hiába volt. — Dehogy volt hiába.

280 Szeptembër 19. Kedves volt, mëgígérte, hogy lëitat meleggel, és hazavisz kocsival (kár, hogy nëm tudok nála jógázni), mëgvitattunk mindënt, nëm értëttünk ëgyet, és



csuda jópofa volt, ahogy ketten téptük a mocskos politikai plakátokat (fëlmásztam a nyakába, képzëljétëk!) Olyan kár, hogy Zsu nëm volt velünk. Ta-

— Jancsim, në áltasd magad. Nëm tartják már sokáig magukat. Mëgint nëm jöttek ki a házakból, mëgint csak mi voltunk kinn. Mi gyerëkëk. Ugyë? A követkëz´´ o oszlopon egész serëg plakát volt, ketten tépkëdték lë nagy türelëmmel, ëgy kis változatosság, a rëngeteg jobb és bal lépés után. — Igën, majd’ mind fiatal. Többségük ëgyetëmista. Nálad azért id´´ osebbek. — És biztos bátrabbak, mert én iszonyúan féltem, amikor a lovasok jöttek, lëhet, hogy be is pisiltem. És egész biztos, hogy naivabbak. Így, ëgyedül, eddig állnak és t´´ urik, hogy tepërjék lë oket ´´ és vigyék börtönbe, miközben az id´´ osebbek maximum addig jutnak, hogy az ablakból kikiabálnak nekik, hogy hajrá. Körülbelül annyira szép és haszontalan, mint Szondi György, ahogy mëgállt ott ëgymaga a hol, azon a falon, „halála vérmosta fokán” vagy mi. — Vigyázz, kutyasz** — rántotta félre Jancsi. — A rohadt anyjukat, ezt a trafót nézd. Csak úgy lëngtek szakállként a vörös maszopos plakátok a trafóról, ëgy pillanatra elengëdte a lányt és két kézzel szaggatta, tépte. Ëgy id´´ osebb embër ott állt a sarkon és gondolkozott, ëgy kistermet´´ u, gacsos lábú kutyával pórázon, elmélyülten nézte oket ´´ és nëm szólt. — Azért në feledd, Szondi ëgyáltalán nëm hiábavalóan halt mëg ëgyedül Drégely palánkján. Azzal biztosított id´´ ot, hogy Egër fëlkészüljön, és hazavágja a törököt. — Alkalmazzam Orbánra? — kérdëzte Adrienne mélán, és szórakozottan lërántott ëgy plakátot a falról, egészen véletlenül (vagy sëm? de hiszën aligha látta jól, mi lëhet rajta) narancsosat. — Alkalmazd, akire akarod. — Në álljunk már mëg ennél a saroknál is, sosë jutunk haza. — Sietünk valahová? — kérdëzte gúnyosan Jancsi. — Ezëk SZDSZ-kékek, ezëk végképp irritálnak. — Ha igazad lësz, ëgy kétmétërës gumicsontot vëszëk nekëd karácsonyra — mondta kedvesen Adrienne. — De tényleg. Vagy szërzëk nekëd ëgy hozzádvaló lányt. Eljutottak a ligetig, és itt csemëge várta oket: ´´ ëgy hatmétërës SZDSZ-órjásplakát, amit ëgyáltalán nëm volt könny´´ u mëgsëmmisíteni, végül csak úgy sikerült, hogy Jancsi bakot tartott a lánynak a fëls´´ o részëk tépéséhëz, és közben magában visongott a gondolattól, hogy ëgy vak tépi a plakátot. Akkora kazal maradt alattuk, mint ëgy hajléktalan ágya.



lán ott o´´ is mëgérzëtt volna engëm. (Persze, tudom, Jancsi mëg o... ´´ na de mindëgy.) Ëgy idézet muszáj, J. olvasta lë nekëm a k´´ ofalról: „A homoszëxualitás terjedésének ëgyetlen oka, hogy baromi jó.” Hazugság, persze, én csak tudom. Jancsi is szerelmes, mint én... Nëm mondta, kibe, jobb, ha nëm tudom, úgy hiszëm J ¶ Ezt most ITT këll befejezni: bye, Szerelmeim az Éj harcosainak királyn´´ oje

281 Szeptembër 19.

Fáztak (biztos a vízágyúktól, mert még mindig 15–16 ˚C volt), némán mëntek tovább. Végtelennek t´´ unt az út. — Na ezt fëlolvasom — mondta hirtelen János, végignézve a falon. — Ez három akkora találat ëgymás után. „Ha szerelmes vagy a 8/Á-ba / Sajnállak të kis árva.” „No FIDËSZ Sí FIDEL!” Az í-n vöröscsillaggal. És végül: „A homoszëxualitás terjedésének ëgyetlen oka, hogy baromi jó.” Adrienne szëmbefordult vele, mëgragadta mindkét kezét, és azoknál tartva magát lëtottyant a járdára, úgy röhögött. — Szerelmes vagy a 8/Á-ba...! Igën, szerelmes voltam! Mindig legalább ëgy osztályNév: Adrienne-Éva Mai betegség: beh***oztam, ba! Të szerelmes vagy? 8/Á-ba? Zsuzs/Á-ba? amikor lë akart tiporni a ló — Azt hiszëm, kicsit szerelmes vagyok E-mail: [email protected] — felelte komolyan, és fëlemelte, miel´´ ott Msn: ugyanaz mëgh´´ ul a flasztëron. — De már nëm Zsuzsába. Kedvenc — Másba? — És felé fordította arcát. •tartózkodási helye: Pest!!! — Másba — mosolyodott el. Most el´´ o•itala: rumos tëa ször örült neki, hogy Adrienne-Éva sëmmit •írója: Hugo (1793) nëm lát az arckifejezéséb´´ ol, a tekintetéb´´ ol. •étele: cápauszonyleves — Talán Ria-Ria-Hungária asszonyba, vagy •színe: vérvörös itt e földi mëgtestësülésébe. •virága: t´´uzliliom ´´ — Obele én is — felelte, újra belekarolt, •életcélja: a forradalom és továbbindult, mintha mi sëm történt vol•verse: na. — Két napja. Olyan szép, kisAz jó hírért, névért s az szép tisztësségért lányos, n´´ oies. „Az ëgyetlen oka, ok ´´ mindënt hátra hadnak, hogy baromi jó.” Kolosszális. És Embërségr´´ ol példát, vitézségr´´ ol formát magamba is. Mëg szoktam csókolmindënëknek ok ´´ adnak, ni magam a tükörben. Të is? Mid´´ on mint jó sólymok mez´´ on széllel járnak, — Dehogy. Még eszembe së juvagdalkoznak, futtatnak. tott ilyen marhaság. ... Az nagy szélës mez´´ o, az szép liget, erd´´ o — Hullafáradt vagyok. Rád fosétáló palotájok, gok nehezëdni. Messzire laksz még? Az utaknak lese, kemény harcok helye — Még negyven përc gyalog. tanuló oskolájok, Ëgyszërre sóhajtottak, aztán Csatán való éhség, szomjúság, nagy hévség összetámaszkodva, félig alva bos fáradtság mulatságok. torkáltak hazáig. (Balassi)

Tizënkilencedike. Adrienne-Éva blogja. Adrienne-Éva blogja. Ëgy számítástëchnikus titkos naplója. 240 Szeptembër Szeptembër 19

Recommend Documents