Dr. Tóth Lajos Széchenyi István Egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék
Logisztikai teljesítménymérők
Teljesítménymérő vagy mutató információ a folyamatról, amely: - előírt módon meghatározott és rögzített;
- vállalat vezetését támogatja; - szabványokkal vagy más összefüggésben áll.
információkkal
A mérés okai:
- Fejlődési folyamat nélkülözhetetlen része; - Minőségi és ár elvárások a piacon; - Változások, változtatások nyomon követése;
- Alvállalkozásba adott tevékenységek ellenőrzése.
A teljesítménymérővel szemben támasztott követelmények Előírt módon meghatározott és rögzített legyen Támogassa a vállalat vezetését a stratégiai célok elérésében Álljon összefüggésben a vonatkozó szabványokkal és más információkkal (CN 13908 CEN hazánkban: MSZ CR 13908:2000) Segítse a külső és belső kooperációt
Teljesítmények a logisztikai láncban
"n-1" folyamat
"n" folyamat
Ráfordítások
"n+1" folyamat
Kibocsátások
Átalakítási folyamatnak nevezzük a logisztikai lánc funkcionálisan még elkülöníthető elemi részeit, amelyekben megtörténik egy adott logisztikai teljesítmény előállítása. A mérhető folyamatadatok néhány példája az átalakítási folyamatokra: •készletszint, •termelési átfutási idő, •termelési kapacitás, stb.
Teljesítménymérők csoportosítása:
- Ráfordítás mérők; - A folyamatra vonatkozó teljesítménymérők;
- Kibocsátás mérők.
Ráfordításoknak nevezzük az átalakítási folyamatok bemeneteit. A mérhető folyamatadatok néhány példája: •anyag, •tőke, •humán erőforrás, •energia, •információ, stb.
Kibocsátások alatt az átalakítási folyamatok kimeneteit értjük. A mérhető folyamatadatok néhány példája a kibocsátások esetében: •termelési kibocsátás, •értékesítések, •kiszállítás, •információ, stb.
Teljesítménymérők Ráfordításmérők:
Hatékonyság: az előírt ráfordítás és a tényleges ráfordítás hányadosa Kihasználtság: a tényleges ráfordítás és az előírt ráfordítás hányadosa (a hatékonyság reciproka)
Teljesítménymérők Átalakítási folyamatra vonatkozók Termelékenység: a tényleges kibocsátás és a tényleges ráfordítás hányadosa Rugalmasság: a kibocsátási mérték változásának időalapú teljesítménymérője Átfutási idő: a folyamat kezdete és befejezési közti idő (a válaszsebesség időalapú teljesítménymérője) Készletszint: a rendszerben lévő készlet mennyiségalapú mérője Készletforgás: a készletfogyasztás mértékén alapuló arányszám
Teljesítménymérők
Kibocsátásmérő: Teljesítőképesség: a valóságos kibocsátás és a tervezett – norma – kibocsátás hányadosa
Célok rangsora Ellátás rugalmassága Megfelelõ termék
Megfelelõ mennyiségben
Szállítás megbízhatósága
Megfelelõ idõben
Szállítási idõ
Optimális költségen
Készletszint
Célok rangsora
Teljesítménymérõk hozzárendelése
A szervezet vezetési szintjei Felső vezetési (menedzsment) szint (stratégia)
Közép vezetési szint (taktika)
Operatív vezetési szint (Tervezés/ellenőrzés)
Gyártás
Gyártmány fejlesztés Logisztika Marketing
Fizikai folyamatok szintje (végrehajtás)
Alkalmazása: A logisztikai célok kialakítása A szervezet logisztikai szerkezetének kialakítása Az irányítási eszközök kialakítása A teljesítménymérők kiválasztási követelményeinek meghatározása Normák és ellenőrzési határok rögzítése Teljesítménymérők meghatározása A mérési eszközök meghatározása
Tevékenységi területek - A csoport: Értékesítés és vevőszolgálat - B csoport: Beszerzés, beszállítás - C csoport: Termék - D csoport: Gyártás - E csoport: Raktározás - F csoport: Szállítás - G csoport: Készletellenőrzés - H csoport: Különféle teljesítménymérők
Szabályozási körök kialakítása
A szabályozandó folyamat pontos meghatározása, és lehatárolása
A mérőeszköz kialakítása és biztosítása
A teljesítmény normaértékének meghatározása az ellenőrzés pontos leírásával
A mért értékeknek a megfelelő döntési pontokhoz
(eszközök, személyek) való eljuttatása
Megfelelő korrigáló intézkedések megtétele a folyamat szabályozása érdekében
Kapcsolat a minőségbiztosítási rendszerhez
A logisztikai folyamatokat az anyagáramlás mentén – horizontálisan – kell kialakítani, de figyelembe kell venni az előbbi, a vertikális szerkezetre vonatkozó megállapításokat is.
Meg kell határozni azokat a változókat, amelyekkel a folyamat irányítható.
Fel kell állítani az ezeknek megfelelő teljesítménymérőket.
A folyamat irányításáért felelős dolgozókat kötelezni kell ezek alkalmazására a folyamat irányításában, és ennek érdekében ki kell alakítani a felelősségi köröket is.
Rendszereket és eljárásokat kell létrehozni a mérésre, és a beszámolásra.
Normákat és számszerű tűrési határokat kell felállítani a számszerűsíthetőség érdekében.
PÉLDA Egy nagykereskedelmi vállalat szolgáltatásának minőségét jellemzi, hogy a. a tőle megrendelt komissiózott tételekben a megfelelő
termékek a megfelelő darabszámban lettek-e kiküldve, b. azok az előre jelzett időben érkeznek-e meg a kiskereskedelmi partnerhez.
Az „a” és „b” pontokban a minőségi teljesítés egy-egy tulajdonságát fogalmaztuk meg. A fenti két tulajdonság a kiskereskedelmi partner részéről jól körülírja a beszállítói minőséget, és alkalmas a beszállító minőségi megítélésére.
Tételszám
Megrendelt cikk
Megrendelt mennyiség [db]
Beszállított cikk
Beszállított mennyiség [db]
Hibás mennyiség [db]
1
Ásó
10
Ásó
10
6
2
Kapa
35
Kapa
35
0
3
Nagyharang
1
Nagyharang
1
0
4
Kisharang
34
Bögre
34
0
5
Kerti törpe
54
Kerti törpe
54
0
6
Kerti nyúl
23
Kerti nyúl
23
0
7
Világító névtábla
12
Világító névtábla
110
0
8
Pótizzó
70
Pótizzó
70
0
9
Rézkilincs
2
Rézkilincs
2
1
10
Rézmozsár
123
Rézmozsár
123
0
„A” tulajdonság teljesítménymérői
Beszállítási pontosság1, amely a helyesen beérkezett és az összes megrendelt tételek arányát mutatja.
Beszállítási
pontosság1
=
beérkezett megfelelő tételek száma [tételszám] összes megrendelt tételek száma [tételszám]
A beszállítási pontosság1 fogalom szerint volt 6 minőségre és mennyiségre is megfelelő tételünk a 10-ből, így a mért mérték értéke 0,6 lett.
„A” tulajdonság teljesítménymérői Beszállítási pontosság2, amely a helyesen beérkezett és az összes megrendelt termékek arányát mutatja.
Beszállítási
pontosság2
=
beérkezett megfelelő termékek száma [db] összes megrendelt termékek száma [db]
A fenti példában a beszállítási pontosság2 fogalom szerint volt összesen 10+35+1+54+23+12+70+2+123=330 db megfelelően beérkezett termék, amelyben szerepelnek a hibás termékek is. (Nem érkezett „Kisharang”, és a „Világító névtáblából csak 12 darab volt megrendelés szerinti.) A példában összesen 364 darab cikket rendeltünk meg. A beszállítási pontosság2 fogalom szerint 330/364=0,91 lett az eredmény.
„A” tulajdonság teljesítménymérői
Beszállítási pontosság2Q, amely a helyesen beérkezett és nem minőséghibás valamint az összes megrendelt termékek arányát mutatja.
Beszállítási
pontosság2Q
=
beérkezett megfelelő minőségű termékek száma [db] összes megrendelt termékek száma [db]
A beszállítási pontosság2Q fogalom szerint a számláló értéke a 7 db minőségi hibás termék levonásával 323, az eredmény: 0,89.
„A” tulajdonság teljesítménymérői
Beszállítási pontosság3, amely a helyesen beérkezett és az összes megrendelt termékek arányát mutatja egy adott időszakban.
Beszállítási
pontosság3
=
adott időszakban beérkezett megfelelő termékek száma [db] összes megrendelt termékek száma az adott időszakban [db]
Egy adott időegységre vetített viszonyszám NEM kapható meg az időegység alatti egyedi viszonyszámok átlagaként!
„B” tulajdonság teljesítménymérői A beérkezési pontosság1 legyen a tervezett beérkezési időtől való eltérés. beérkezési pontosság1 [perc]
=
tervezett beérkezés [nap, óra, perc]
tényleges beérkezés _ [nap, óra, perc]
Minél kisebb a mutató számértékének abszolút értéke, a beszállítás annál pontosabb. A kiértékeléshez segítséget nyújt, ha pontossági értékosztályokat határozunk meg, így az egyes beérkezési pontosság1 értékek egyszerűen besorolhatók.
„B” tulajdonság teljesítménymérői 0’
–
± 60’
Pontos érkezés, beavatkozást nem igényel.
± 60’
–
± 120’
Elfogadható érkezés
± 120’
–
± 180’
Pontatlan, zavaró hatású érkezés
± 180’
–
± 240’
Nem elfogadható pontosságú érkezés
± 240’
–
Tervezhetetlen érkezés
Az osztályba sorolással megkaphatjuk az osztályok érkezési gyakoriságát, ezzel a beérkezési pontosság2 teljesítménymérőt, amely függvényként megmutatja, hogy egy adott valószínűséggel milyen pontos érkezés várható.
„B” tulajdonság teljesítménymérői A beérkezési pontosság szintén nem csak egy adott esetre, sokkal inkább egy adott időintervallumra értelmezhető. Képezzük a beérkezési pontosság3 fogalmát a beérkezési pontosság1 fogalma alapján az alábbiak szerint: Beérkezési pontosság3 = az adott időszakban mért átlagos beérkezési pontosság1.
A képletszerű matematikai megfogalmazással az egyes értékek eltérő előjelei miatt van probléma. Amennyiben az értékeket előjelhelyesen összegezzük, és úgy vesszük az átlagot, közel azonos számú és azonos idejű korábbi és későbbi beérkezések esetén számtani középértékként igen pontos beérkezésre utaló értéket kaphatunk a valódi pontosságtól függetlenül.
„B” tulajdonság teljesítménymérői Szabályként kimondhatjuk, hogy a különböző előjeles mennyiségek átlagképzés céljából NEM összegezhetők! Ezt a problémát kétféleképpen küszöbölhetjük ki: 1. Az abszolút értékeket összegezzük, így képezzük a középértéket: n
xn
x
i
i 1
n
2. Négyzetes középértéket számolunk: n
xn2
2 x i i 1
n
„B” tulajdonság teljesítménymérői A fenti példában 10 beszállítás esetében az alábbi beérkezési pontosság1–okat mértük:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
+ 72’
– 30’
+ 156’
– 204’
+ 36’
+ 72’
+ 234’
– 84’
+ 12’
– 258’
Előjelhelyesen összegezve és átlagot képezve az eredmény: + 0,6’, ami azt jelentené, hogy a vizsgált időszakban a beérkezési pontosság átlagosan 0,6 perc (!) volt, ami nyilvánvalóan nem helyesen jellemzi az időszakot. Az abszolút értékek átlagát számítva: 115,8’, ami azonban a pontatlanság előjeléről nem ad tájékoztatást. A négyzetes középértékkel számítva: 143,9’, ami szintén nem értelmezhető előjelesen. Meg kell jegyezni, hogy a négyzetes középérték mindig nagyobb, mint az abszolút értékek számtani középértéke.
„B” tulajdonság teljesítménymérői A beérkezési pontosság2 fogalmából kiindulva hisztogramot készíthetünk, melyben leolvasható az egyes beérkezési osztályok előfordulási gyakorisága az adott időszakban. A példánkban a hisztogram a következőképpen néz ki, megjegyezve, hogy a kiértékeléshez jóval több mérési adatra van szükség. Beérkezési hisztogram
Beérkezési gyakoriság
3
2
1
0
0 - 60
60 - 120
120 - 180
180 - 240
Pontossági osztályok
240 <
Beszerzés - beszállítás Az alkalmazható mutatókat két csoportba lehet osztani: A beszerzési folyamat teljesítményét jelző mutatók A beszállítói szolgáltatás általános színvonalát mérő mutatók A körülményektől függően a teljesítménymérőket egyedi rendelésekre, rendelések sorozatára, egyedi termékre, termékek sorozatára, egyedi időperiódusra, egy beszállítóra, vagy beszállítók csoportjaira lehet vonatkoztatni.
Ajánlott mutatók a beszerzés – beszállítás területén Átfutási idővel kapcsolatos fogalmak Minőséggel kapcsolatos fogalmak Szállítási idővel kapcsolatos fogalmak Szállítási mennyiséggel és rugalmassággal kapcsolatos fogalmak Összetett – egyesített - teljesítménymérők
Ajánlott mutatók Átfutási idővel kapcsolatos fogalmak Rendelés-visszaigazolás átfutási ideje
Mérőszáma kifejezhető abszolút értékben a következők szerint: A vevői megrendelés beszállító általi kézhezvételének időpontja és a megrendelt készletek visszaigazolásának időpontja között eltelt idő – tényleges megrendelés visszaigazolási idő – és a kitűzött megrendelés-visszaigazolási idő különbsége. Képletben: rendelés visszaigazolás tényleges rendelés kitűzött rendelés átfutási ideje = visszaigazolási idő - visszaigazolási idő [nap, óra] [nap, óra] [nap, óra]
A rendelés-visszaigazolás átfutási idejének mérőszáma kifejezhető relatív értékben is a következők szerint: A vevői megrendelés beszállító általi kézhezvételének időpontja és a megrendelt készletek visszaigazolásának időpontja között eltelt idő – tényleges megrendelés visszaigazolási idő – és a kitűzött megrendelés-visszaigazolási idő hányadosa. Képletben: rendelés visszaigazolás átfutási ideje
=
tényleges rendelés visszaigazolási idő [nap, óra] kitűzött rendelés visszaigazolási idő [nap, óra]
Beszállítás átfutási ideje Mérőszáma kifejezhető abszolút értékben a következők szerint: A beszállító felé adott beszerzési megrendelés kibocsátása és a megrendelt készletek megnevezett szállítási helyen történő átvétele között eltelt idő – tényleges beszállítói átfutási idő – és a kitűzött beszállítói átfutási idő különbsége. Képletben: beszállítás átfutási tényleges beszállítói kitűzött beszállítói Ideje átfutási idő átfutási idő = [nap, óra] [nap, óra] [nap, óra]
A beszállítás átfutási idejének mérőszáma kifejezhető relatív értékben is a következők szerint: A beszállító felé adott beszerzési megrendelés kibocsátása és a megrendelt készletek megnevezett szállítási helyen történő átvétele között eltelt idő – tényleges beszállítói átfutási idő – és a kitűzött beszállítói átfutási idő hányadosa. Képletben:
beszállítás átfutási ideje
=
tényleges beszállítói átfutási idő [nap, óra] kitűzött beszállítói átfutási idő [nap, óra]
Beszerzési megrendelésre vonatkozó információigény átfutási ideje Mérőszáma kifejezhető abszolút értékben a következők szerint: A vételi megrendelésre vonatkozó információkérés kiadási ideje és a beszállító által adott válasz ideje között eltelt idő – tényleges, vételi megbízásra vonatkozó információkérési átfutási idő – és a kitűzött, vételi megbízásra vonatkozó információkérési átfutási idő különbsége. Képletben: beszerzési megrendelésre vonatkozó információigény átfutási ideje [nap, óra]
=
tényleges, vételi megbízásra vonatkozó információkérési átfutási idő [nap, óra]
kitűzött, vételi - megbízásra vonatkozó információkérési átfutási idő [nap, óra]
Minőséggel kapcsolatos fogalmak
Beszállítási minőség Beszállításokra vonatkozó kifogások
A rendelés-visszaigazolás átfutási idejének mérőszáma kifejezhető relatív értékben is a következők szerint: A vételi megrendelésre vonatkozó információkérés kiadási ideje és a beszállító által adott válasz ideje között eltelt idő – tényleges, vételi megbízásra vonatkozó információkérési átfutási idő – és a kitűzött, vételi megbízásra vonatkozó információkérési átfutási idő hányadosa. Képletben: beszerzési megrendelésre vonatkozó információigény átfutási ideje
tényleges, vételi megbízásra vonatkozó =
információkérési átfutási idő [nap, óra] kitűzött, vételi megbízásra vonatkozó információkérési átfutási idő [nap, óra]
Minőséggel kapcsolatos fogalmak Beszállítási minőség Mérőszáma meghatározott időperiódusra: Az egyeztetett minőségi előírásoknak megfelelően szállított árumennyiség és a teljes szállított árumennyiség hányadosa. Képletben:
beszállítási minőség
megfelelő minőségben szállított árumennyiség [db, kg,stb.] = teljes szállított árumennyiség [db, kg, stb.]
Beszállításokra vonatkozó kifogások
Mérőszáma meghatározott időperiódusra: A nyújtott szolgáltatás kapcsán felmerült kifogások száma és a teljes szállított árumennyiség hányadosa. Képletben:
beszállításokra vonatkozó kifogások
=
felmerült kifogások száma [db] teljes szállított árumennyiség [db, kg, stb.]
Szállítási idővel kapcsolatos fogalmak Szállítási megbízhatóság Beszállítói ígéretnek megfelelő szállítási megbízhatóság
Szállítási idővel kapcsolatos fogalmak Szállítási megbízhatóság A szállító rugalmasságát és válaszkészségét méri. Mérőszáma meghatározott időperiódusra: A kívánt időpontra szállított árumennyiség és a teljes szállításra tervezett árumennyiség hányadosa. Képletben:
szállítási megbízhatóság =
kívánt időpontra szállított árumennyiség [db, kg, stb.] teljes szállításra tervezett árumennyiség [db, kg, stb.]
Beszállítói ígéretnek megfelelő szállítási megbízhatóság A szállító azon képességét méri, hogy időben a mennyire tudja a szállítási tervet végrehajtani. Mérőszáma meghatározott időperiódusra: A beszállító által ígért időpontban szállított árumennyiség és a teljes szállításra tervezett árumennyiség hányadosa. Képletben: beszállítói ígéretnek megfelelő szállítási megbízhatóság
=
ígért időpontban szállított árumennyiség [db, kg, stb.] teljes szállításra tervezett árumennyiség [db, kg, stb.]
Ajánlott mutatók a raktározás területén
Átfutási idővel kapcsolatos fogalmak Minőséggel kapcsolatos fogalmak Erőforrással kapcsolatos fogalmak
Átfutási idővel kapcsolatos fogalmak Raktározás – átvétel átfutási ideje Az áru átvételének – raktári input folyamatok – sebességét méri. Mérőszáma kifejezhető abszolút értékben a következők szerint: Az átvételtől a komissiózásra való rendelkezésre állásig eltelt idő – tényleges áruátvételi idő – és a kitűzött áruátvételi idő különbsége. Képletben: raktározás – átvétel átfutási ideje [perc]
=
tényleges áruátvételi idő kitűzött áruátvételi idő [perc] [perc]
A raktározás – átvétel átfutási idejének mérőszáma kifejezhető relatív értékben is a következők szerint: Az átvételtől a komissiózásra való rendelkezésre állásig eltelt idő – tényleges áruátvételi idő – és a kitűzött áruátvételi idő hányadosa. Képletben: raktározás – átvétel átfutási ideje
=
tényleges áruátvételi idő [perc] kitűzött áruátvételi idő [perc]
Raktározás – feladás átfutási ideje Mérőszáma kifejezhető abszolút értékben a következők szerint: A rendelés raktárban történő kézhezvétele és az áru kiszállításra való előkészítése között eltelt idő – tényleges kiszállításra való előkészítési idő – és a kitűzött kiszállításra való előkészítési idő különbsége. Képletben: raktározás – feladás = átfutási ideje [perc]
tényleges kiszállításra való előkészítési idő [perc]
-
kitűzött kiszállításra való előkészítési idő [perc]
A raktározás – átvétel átfutási idejének mérőszáma kifejezhető relatív értékben is a következők szerint: A rendelés raktárban történő kézhezvétele és az áru kiszállításra való előkészítése között eltelt idő – tényleges kiszállításra való előkészítési idő – és a kitűzött kiszállításra való előkészítési idő hányadosa. Képletben: tényleges kiszállításra való előkészítési idő [perc ] raktározás – feladás = átfutási ideje kitűzött kiszállításra való előkészítési idő [perc]
Minőséggel kapcsolatos fogalmak Komissiózási pontosság A készlet nyilvántartási és a rendelésteljesítési folyamatok és a személyzet hatékonyságát méri. Mérőszáma meghatározott időperiódusra: A kifogástalan mennyiséggel és választékkal teljesített rendelések (rendelési sorok) számának és az összes rendelésnek (vagy rendelési soroknak) a hányadosa. Képletben: komissiózási pontosság1 komissiózási pontosság2
=
kifogástalanul teljesített rendelések száma [db] összes rendelések száma [db]
=
kifogástalanul teljesített rendelési sorok száma db] összes rendelési sorok száma [db]
Sérült készlet arány
A raktárvezetési folyamatok és a személyzet hatékonyságát méri. Mérőszáma meghatározott időperiódusra: A sérült készlet értékének és a teljes készletértéknek a hányadosa. Képletben: sérült készlet arány
=
sérült készlet értéke [Ft] teljes készletérték [Ft]
Visszaküldött áruk aránya A komissiózási, az expediálási és a szállítási eljárások hatékonyságát méri. Kizárólag logisztikai szempontokra vonatkozik, és nem a termék egyedi tulajdonságaira. Mérőszáma meghatározott időperiódusra: A visszaküldött készlet mennyiségének és a kiszállított készlet mennyiségének a hányadosa. Képletben: visszaküldött áruk aránya
=
visszaküldött készlet mennyisége [db, kg, stb.] kiszállított készlet mennyisége [db, kg, stb.]
Erőforrással kapcsolatos fogalmak Teljes térkihasználás Készletnyilvántartási egységek területkihasználása
Raktártérre jutó termelékenység Személyzet termelékenysége Személyzet hatékonysága Anyagmozgató berendezés tényleges termelékenysége Anyagmozgató berendezés hasznosítása
Anyagmozgató berendezés tervezett hasznosítása
Ajánlott mutatók a készletezés területén Készletszinttel kapcsolatos fogalmak Készletforgás Készlet kiszolgálási szinttel kapcsolatos fogalmak Készletkiszolgálási szint Termékenkénti készlethiány
Fogyasztónkénti készlethiány
Általános teljesítménymérők Adathelyességgel kapcsolatos fogalmak Adatpontosság
Személyzettel kapcsolatos fogalmak Baleseti arány Hiányzás
Általános teljesítménymérők Adathelyességgel kapcsolatos fogalmak Az adatpontossági méréseket azon adatokra kell elsősorban elvégezni, amelyek pontatlansága az üzletmenetre leginkább hatással van. Ilyenek elsősorban: - árucikk adatok, - anyagjegyzék adatok, - útvonal adatok, - vevői adatok, - beszállítói adatok, - készletadatok, - értékesítési megrendelés adatai, - munka megrendelés adatai, - beszerzési megrendelés adatai.
Adatpontosság
A vállalati működő adatok érvényességének mérőszáma. Meghatározott adathalmazra: A pontosnak talált megkülönböztető értékkel rendelkező adatok száma, valamint a mintában lévő összes adatjellemző számának hányadosa. Képletben: adatpontosság
=
pontosnak talált adatok száma [db] mintában lévő összes adatok száma [db]
Személyzettel kapcsolatos fogalmak Baleseti arány
Mérőszáma meghatározott időszakra: A baleset keletkezésében közreműködő személyek számának, valamint az összes személyek számának hányadosa. Képletben: baleseti arány
= baleset keletkezésében közreműködő személyek száma [fő] összes személyek száma [fő]
Hiányzás A személyzet megelégedettségét és motivációját, esetlegesen a foglalkoztatási egészségügyi ellátás minőségét méri. Mérőszáma meghatározott időszakra: A személyzet hiányzásainak száma napokban, valamint az összes rendelkezésre álló személyzeti nap hányadosa. Képletben: hiányzás
=
személyzet hiányzásainak száma [nap] összes rendelkezésre álló személyzeti nap [nap]
A mért értékek felhasználása A kialakított teljesítménymérők – megfelelő informatikai rendszerrel támogatott – alkalmazásával valósidejű (real time) információkat kapunk a beszerzési folyamataink minőségéről. Kérdés, hogy ezeket az információkat ki tudjuk-e használni a külső és belső partnerekkel való kapcsolatainkban.
Amennyiben a mért értékek felhasználása nincs megoldva, a kialakított teljesítménymérők nem tudják betölteni szerepüket: nem képesek a szabályzóköri visszacsatolást vezérelni. Sajnos, ebben az esetben az egész kialakított mérési folyamat teljesen felesleges.
