DR. ROÓZ JÓZSEF1
A gazdasági fıiskolai képzés aktuális kihívásai
Bevezetés E tanulmány elsıdleges célja, hogy bemutassa az oktatás – elsısorban a szakmai képzés és a továbbképzés – fejlıdésének irányait, másodsorban pedig a nagy kihívást, a szakmai képzésnek a bolognai folyamatok tükrében történı fejlesztését, illetve a Budapesti Gazdasági Fıiskola helyét, szerepét a magyar felsıoktatásban. A tanulmányban azon változásokkal kívánok foglalkozni, amelyek ma zajlanak az oktatás, a képzés világában, és amelyek új megvilágításba helyezik az új, korábban evidenciának tőnı dolgokat és jelenségeket. Ide tartozik a globalizáció és az információs technológiák térnyerése is. Ezek új megoldásokat kényszerítenek ki, új követelményeket támasztanak az oktatás környezetében, a szervezet vezetése és a munkaszervezés terén.
1
A Budapesti Gazdasági Fıiskola rektora, tanszékvezetı fıiskolai tanár, C. Sc.
11
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2001
Kitekintés Tudásalapú gazdaság, szellemi tıke A tudásalapú gazdaság, amiben élünk, azt jelenti, hogy elsısorban a versenyszférában – de egyre inkább a közszférában is – világszerte felismerik, hogy a XXI. században a hosszú távú siker megalapozója a szervezetek legfontosabb vagyontárgya: a tudás, a szellemi tıke. Ezért a különbözı szervezetek vezetése egyre inkább az intellektuális vagyon képzésére, és kezelésére fordítja a figyelmét, amiben mi is nagyon erıteljesen érintettek vagyunk. A tudás mellett annak folyamatos megújításának képessége, a tanulás is olyan szempont, amely egyre fontosabb szerepet kap a gazdaságban. Az oktatás és a kutatás kulcsszerepet játszik az ország rövid és hosszú távú gazdasági társadalmi fejlıdésében. Néhány fejleményre szeretném ráirányítani a figyelmet, amelyek mind a nemzetközi, mind a hazai környezetben tetten érhetık, és amelyek jelentıs mértékben befolyásolják a szakmai képzés, továbbképzés fejlesztését.
Globalizálódó világ és az átalakuló szervezetek A globalizáció elterjedésének egyik fontos, a képzésre, oktatásra ható kísérıjelensége az úgynevezett tanuló szervezet fogalmának a megjelenése. Ez azt jelenti, hogy csak az a szervezet számíthat tartós sikerre, amely mihamarabb tanuló szervezetté válik, s a többinél gyorsabban és hatékonyabban tanul. A legfontosabb készség, amire szert kell tenni, annak megtanulása, hogy miként kell tanulni. Nem csak az iskolában, hanem a gazdálkodó szervezeteknél, a versenyszférában és a nem versenyszférában egyaránt. Az oktatás nyelvére lefordítva ez a tendencia nagyon fontos globalizációs üzenetet hordoz, amely a gazdasági területen – tehát a mi szakterületünkön – gyorsan alkalmazkodó, sokféle kompetenciával rendelkezı szakemberek képzésének az igényét fogalmazza meg, rugalmas feladatorientált foglalkoztatást. Ugyanilyen üzenet a harmonizált képzési standard minél gyorsabb átültetése a saját gyakorlatunkba. Ez azt jelenti, hogy bizonyos standardokhoz, szabályokhoz kell az oktatást, képzést igazítani, és ez ellentétes a tanári szabadság fogalmával. Megemlítendı, hogy az elızıekben meghatározottak egyidejőleg virtuális szakértıi rendszerek alkalmazását is feltételezik. Látható, hogy amennyiben a globalizálódó világ és az átalakuló szervezetek számára eladható szakembereket akarunk képezni, akkor ezeket a tendenciákat a saját képzési rendszerünkben figyelembe kell venni. Az új virtuális technológiák terjedése, mint az internet, e-business stb. új kihívásokat jelentenek mind az információs rendszereket használó szakemberek, mind a képzésben, továbbképzésben részt vállaló oktatók számára. Az oktatás informatikai kihívásai közül csak egy dolgot emelnék ki, az internetes képzés (e-learning) egy gyorsabb elterjedését. Már a Budapesti Gazdasági Fıiskolán is megtalálható egy úgynevezett Learning Space nevő szoftver, amit az IBM-tıl egy pályázat keretében nyertünk, és most folyik az oktatók betanítása az e-learninges technikákra. Erre a Budapesti Gazdasági Fıiskolán az elkövetkezendı idıszakban komoly pénzt fordítunk, mert ez a technika egyrészt
12
ROÓZ JÓZSEF: A GAZDASÁGI FİISKOLAI KÉPZÉS AKTUÁLIS KIHÍVÁSAI
alkalmas arra, hogy a hallgatókat ennek segítségével képezzük, másrészt pedig létezik egy nagyon fontos fejlesztı felülete, amelynek segítségével a tanárok számára a jövıben sokkal könnyebbé és egyszerőbbé – de nem biztos, hogy nyereségesebbé – válik a jegyzetírás, a különbözı segédeszközöknek, tananyagoknak, CDknek és egyebeknek a megírása, és a hallgatók rendelkezésére bocsátása. E nélkül ma már korszerő intézmény nem mőködhet.
Trendek A fıiskolai képzés és a bolognai folyamat Három évvel ezelıtt 123 ország írta alá azt a dokumentumot, amelyet bolognai dekrétumnak nevezünk, és ami tulajdonképpen meghatározza – elsısorban Európán belül – a különbözı oktatási rendszerek harmonizációját. Ma Európában lényegében két modell létezik, amelyek alapján elindulhat a továbbfejlıdés. Az egyik az úgynevezett angolszász, a másik pedig a német modell. Az elsı lineráris modellnek tekinthetı, mely széles alapozással induló fıiskolai képzés eredményeként ad úgynevezett fıiskolai alapvégzettséget (BSc – Bachelor of Science), vagy ha valamilyen szakmához kötött, akkor BA-végzettséget. Ezt követi egy kétéves (általában szakmai) képzés) egyetemen, amely egy úgynevezett master fokozatot ad, s erre épül a szakmai szervezetekben, kamarákban folyó szakmai képzés, továbbképzés (pl. a mérlegképes könyvelık, az okleveles könyvvizsgálók képzése már nem egyetemen és fıiskolán folyik, hanem szakmai szervezetekben). Ez az egyik lehetséges fejlıdési változat, mely felé az Európai Unió napjainkban inkább hajlik. Ennek alapján a jövıben a fıiskolák széles, általános alapozást és kevesebb szakmai képzést nyújtanának 3 vagy esetleg 4 év alatt, melyet követne a kétéves egyetemi szintő szakmai képzés, amelyre épülne egy újabb szakmai képzés a különbözı kamarákban. A kontinentális vagy német modellt duális modellnek nevezik, és a hazai felsıoktatási rendszer is ilyen jellegő. Ennek lényege, hogy a fıiskola 3 és fél, négyéves képzésben szakmai képzést is ad, és emellett az egyetemen elméleti és azt kiegészítı szakmai képzés folyik, vagyis sokkal keményebb elméleti és szakmai képzés, amelynek eredményeképpen szintén master fokozatot lehet szerezni. Sok helyen folyik Európában e duális modell alapján a képzés, de ezzel általában ütközik a bolognai folyamat. A bolognai folyamatot az egyetemek azért találták ki, mert a mai világban az ötéves képzés túlságosan hosszú, és olyan képzést szeretnének folytatni, aminek az elsı 3 vagy 4 éve után ki lehetne lépni a képzésbıl, s a hallgatók gyakorlati tevékenység után léphetnének vissza az egyetemre újabb két évre. Úgy tőnik, hogy e szándékukhoz eltántoríthatatlanul ragaszkodnak. A probléma a duális képzést folytató, úgynevezett professzionális képzést nyújtó szakmai fıiskolákkal van, ahol nem egyetemen belül van fıiskolai kar. A kérdés az, hogy ezen intézményekkel mi történjen jövıben.
13
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2001
E kérdés a nemzetközi vonatkozásoktól elvezet Magyarországra is. A hazai helyzetet az 1. ábra szemlélteti.
1. ábra A hazai helyzet Felmerül a kérdés, hogy mi történjen a jövıben Magyarországon, hiszen a szakmai fıiskolák ugyanazt a fokozatot adják, mint az egyetemek a saját képzésük után, s ez nagy zavart okozhat, ugyanis senki sem fogja tudni megkülönböztetni, hogy melyik képzés gyakorlatorientált és melyik kevésbé az. Ez nagyon félrevezetı a szülık, a hallgatók és mindenki más számára. Azt is kimondja azonban az Európai Unió, hogy alapkövetelmény az elsı lépcsıben, hogy a BSc fokozat olyan képzést biztosítson, amely a munkaerı-piacon jól hasznosítható, és lehetıséget nyújt az átjárhatóságra, a tanulmányok folytatására. Fontos kérdés, hogy milyen fejlıdési irányok, milyen alternatívák következhetnek a fentiekbıl a Budapesti Gazdasági Fıiskolára, de egyáltalán a duális rendszerekre vonatkozóan. A németeknél a fıiskolai szintet képviselı Fachhochschuléknak megengedték, hogy egyetemi szakokat indítsanak azokon a területeken, ahol ık erre alkalmasnak találtatnak, tehát át kell nekik is menni akkreditáción stb. Így tulajdonképpen versenyezniük kell azokkal a hagyományos egyetemekkel, amelyeknek vannak fıiskolai karaik és egyetemi szakjaik. Én azt hiszem, hogy Magyarországon a professzionális fıiskoláknak – mint például a BGF is – ez lehet az egyik lehetséges fejlıdési iránya. Az angolok ezt a problémát még elegánsabban oldották meg, a legjobb fıiskoláikat felemelték egyetemi rangra és úgynevezett Polytechnic-et, illetve University-ket hoztak létre. A másik megoldás ránk nézve egy kicsit veszélyes. Vannak olyan hangok, melyek szerint a magyar felsıoktatás minden problémájáért a duális rendszer okol-
14
ROÓZ JÓZSEF: A GAZDASÁGI FİISKOLAI KÉPZÉS AKTUÁLIS KIHÍVÁSAI
ható, s ha az lineáris lenne, akkor tulajdonképpen egy csapásra, egyszer s mindenkorra megoldódna minden probléma. Így e vélekedés szerint fıiskolai karok csak egyetemeken lennének. A harmadik álláspont még veszélyesebb, s ennek is vannak hangadói: eszerint a fıiskolákból felsıfokú szakmai intézményeket kellene csinálni. Mindegyik megoldás után odakívánkozik egy kérdıjel, mert nyilvánvalóan nem tudható, hogy a mai magyar oktatási kormányzat melyiket fogja választani. Egy szerencséje van e szektornak, hogy az oktatáspolitikának van egy nagyon szigorú, 2010-ig szóló stratégiai célkitőzése, mely szerint minden második érettségizett diáknak 2010-ig be kell kerülnie a felsıoktatásba. Jelenleg a potenciális korosztály 30%-a részese a felsıoktatásnak, de a fennmaradó 20% befogadását elsısorban az AIFSZ-képzés és a fıiskolai szektor képes megvalósítani.
A Budapesti Gazdasági Fıiskola szerepe a magyar felsıoktatásban A Budapesti Gazdasági Fıiskola (BGF) három karán – Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fıiskolai Kar (KVIFK); Külkereskedelmi Fıiskolai Kar (KKFK); Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar (PSZFK) – folyó képzés profilja a kereskedelem, a vendéglátás, az idegenforgalom és szállodaipar, a külgazdaság, a nemzetközi kommunikáció, a nemzetközi marketing és minıségmenedzsment, a gazdaságdiplomácia és európai uniós ismeretek, a pénzügyek, a számvitel, gazdasági informatika, vállalkozásszervezés, humánerıforrás-menedzsment ágazatait és az ezekhez kapcsolódó közgazdász-tanári, szakoktatói területeket foglalja magába. A fıiskola a diplomaszintek kínálatában továbbra is meghatározónak tekintik a fıiskolai oklevelet, amelyet a jogszabályi lehetıségek figyelembevételével kíván szélesíteni, mind az akkreditált iskolarendszerő felsıfokú szakképzés (AIFSZ), mind a szakirányú továbbképzés, illetve az egyetemi kiegészítı képzés irányában. Az oktatás a fent felsorolt szakok minden tagozatán és képzési formájában korszerő és folyamatosan megújuló tanterv alapján folyik, kellı egyensúlyt biztosítva az idıtálló alapismeretek és a szakmai felkészülést közvetlenül szolgáló elméleti és gyakorlati ismeretek között. A fıiskolai karok és kari intézetek/tanszékek – bevonva az adott szakterület kiemelkedı szakembereit – szabadon és önállóan határozzák meg a tantervet, továbbá a gondjaikra bízott diszciplínák oktatását és korszerősítését, a tananyagok struktúráját és tartalmát, az oktatás metodikáját. Mindhárom kar tantervében jelentıs helyet tölt be a szakmaspecifikus idegennyelv-oktatás. A fıiskolai oklevél megszerzéséhez a szakok többségén két, egyéb szakokon egy, szakmai anyaggal bıvített, legalább középfokú nyelvvizsga szükséges. Sikerrel folyik az AIFSZ-képzés a szakmenedzser-képzés keretei között, továbbá – a karok minıségbiztosítása mellett – a vidéki fı- és szakközépiskolák széles körében. Az újabb diplomáért folyó alapképzés elmúlt években tapasztalt nagymértékő felfutása elsısorban a KKFK erıssége, amely révén a kar a profiljának megfelelı átképzés, felnıttképzés, életen át tartó tanulás egyik fontos központjává vált. 15
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2001
A BGF a hallgatók szakmai életpályára való felkészítése érdekében olyan tanulási környezetet alakít ki, amely erısíti a társadalom és a világ iránti nyitottságot, önálló gondolkodásra, értelmiségi létre nevel. Ez többek között a hallgatói mozgástér növelését jelenti a felsıoktatási és intézményen belüli szakterületek között. A fennálló törvényi lehetıségek határain belül, illetve a tantervi követelmények keretei és a rendelkezésre álló feltételek között ez már mindhárom karon belül magába foglalja a szakirányok, specializációk szabad választását és a párhuzamos képzés vállalásának alanyi jogú szabadságát. E folyamatot szélesíti majd tovább a 2002/2003-as tanévben bevezetendı egységes fıiskolai kreditrendszer, amelynek kidolgozása – a képzési szintek közötti átjárási szabályok figyelembevételével – megkezdıdött. A képzés korszerősítése és az integráció megvalósítása érdekében a megkezdıdött az alapozó és szakmai tárgyak mőhelyekbe történı összevonása.
Elhelyezkedés a régió, az ország oktatási rendszerében Az integrált fıiskola – a jogelıdök több évtizedes hagyományai és eredményei, valamint az integrációval létrejött szellemi kapacitása révén – a magyar gazdasági felsıoktatás egyik meghatározó intézménye. Az ország legnagyobb szakfıiskolájaként elsıdleges törekvése, hogy elméletileg jól felkészült, széles látókörő, etikailag igényes, innovatív készségekkel rendelkezı, biztos szakmai tudással, valamint szakmaspecifikus idegennyelv-ismerettel rendelkezı gyakorlati értelmiségi szakembereket képezzen a jelenlegi és jövıbeni oktatási programjában szereplı gazdaság-, társadalomtudományi és az alapszakokhoz kapcsolódó pedagógiai, mőszaki, élelmezési, nyelvtudományi stb. területeken, valamennyi képzési irányban, formában és szinten. Tevékenységének célja, hogy a felsıfokú szakképzésben betöltött szerepét megırizve folyamatosan emelje az oktatás színvonalát, rugalmasan megfeleljen a változó munkaerı-piaci igényeknek, s hallgatói számára színvonalas és ösztönzı tanulási környezetet biztosítson. A fıiskola egyedi és specifikus, mással nem helyettesíthetı szerepet tölt be a hazai felsıoktatásban. A képzési profiljához tartozó tudományterületeken az egyetemi oktatástól – tartalmát, formáit, módszertanát tekintve – jól megkülönböztethetı, elsısorban gyakorlatorientált képzést nyújt hallgatóinak, felkészítve ıket a piacgazdasági és szociális átmenet, valamint a világgazdasági és euro-atlanti integrálódás soron következı feladataira. Tradícióit, méreteit, képzési- kutatási skáláját és fejlesztési lehetıségeit tekintve jól elkülönül a magyar gazdasági felsıoktatás újabban alapított, vagy a jövıben piacra lépı, államilag elismert felsıfokú szakintézményeitıl és versenyképes azok szakmai kínálatával és szolgáltatásaival. A fıiskola országos beiskolázású intézmény, az ország közigazgatási, gazdasági és kulturális középpontjában helyezkedik el, s jelentıs szerepet tölt be a fıváros, valamint a megyeszékhelyek és más nagyobb települések felsıfokú kereskedelmi, pénzügyi, számviteli, külgazdasági és kommunikációs szakemberszükségletének kielégítésében. Kedvezı oktatáspiaci helyzetének fontos mutatója, hogy – az államilag támogatott létszámon felül – növekvı létszámban vesz fel költségtérítéses hallgatókat.
16
ROÓZ JÓZSEF: A GAZDASÁGI FİISKOLAI KÉPZÉS AKTUÁLIS KIHÍVÁSAI
Kutatási tevékenység A fıiskola alaptevékenységéhez tartoznak az akkreditált szakok diszciplínáihoz kapcsolódó, támogatásból fedezett, többnyire alkalmazott kutatás, kultúramővelés és fejlesztés, valamint tudományszervezı tevékenységek. Kutatási és szakértıi tevékenységüket a karok az oktatás szempontjaival összhangban alakítják ki, hangsúlyozva ezek szoros kapcsolatát az oktatók egyéni fejlıdésével és a tananyag korszerősítésével. A karok kutatási feladataik megoldásában alapvetıen három forrásra, illetve szervezeti formára támaszkodhatnak. Az elsı a kutatásra alkalmas, tudományos fokozattal, kutatói ambícióval rendelkezı saját munkatársak köre, amely a KKFK-n a legszélesebb. A másik a hazai gazdasági, vállalati, szakintézményi körrel közös vállalkozói és szaktanácsadói tevékenység, ennek hagyományai a PSZFK-n és a KVIFK-n számottevıek. Végül az elnyert kutatási pályázatok (beleértve a KKFK Európai Tanulmányi Központjának kutatási dimenzióját) és nemzetközi kooperációban megvalósuló kutatások mindhárom kar lehetıségeit bıvítik. A fıiskolai integráció egyik fontos tartalmi iránya a már elindult közös tananyagfejlesztés és más közös kutatási programok megvalósítása. A karok önálló szakmai-tudományos kiadványokkal rendelkeznek. Ilyen a KVIFK Alma Mater címő folyóirata, a KKFK Szakmai Füzetek, Szaknyelvoktatás és EU Working Papers címő idıszakos, illetve a PSZFK Polvax kiadványai.
Regionális szerep és kapcsolatrendszer A Budapesti Gazdasági Fıiskola regionális szerepköre leginkább a PSZFK salgótarjáni és zalaegerszegi intézeteinek tevékenységében nyilvánul meg. Ezen túlmenıen a fıiskola multiregionális tevékenységi formáihoz tartoznak például a KVIFK és a PSZFK által vállalkozók, szakmenedzserek számára szervezett szakmai át- és továbbképzı tanfolyamok, országos szaktanár-továbbképzés, illetve a KKFK Európai Tanulmányi Központjának üzletemberek és pedagógusok továbbképzését célzó, európai uniós kurzusai, a fıvárosban és vidéken. Az akkreditált felsıfokú szakképzés – amelyet a KVIFK és a PSZFK már jelenleg is országos hálózatban folytat – további kiterjesztésével és a távoktatással a fıiskola regionális kisugárzása tovább növekedhet.
Külföldi kapcsolatok A fıiskola mindhárom karáról megállapítható, hogy az általuk nyújtott szakismeretek, módszerek, illetve képzési, szervezeti keretek és formák szervesen illeszkednek az európai felsıoktatáshoz. Hasonló, többkarú, nem egyetemi szintő, alap- és továbbképzést folytató, gyakorlatorientált felsıfokú oktatási intézmények (College, Fachhochschule, École superieur stb.) mőködnek az Európai Unió több tagországában is, jóllehet általában jóval kisebb hallgatói létszámmal. Így a külföldi partnerkapcsolatok kialakítása nem okoz gondot: az elmúlt években mindhárom elıd-intézménynek kialakult és stabilizálódott a külkapcsolati rendszere, beleértve közös alapképzési oklevelek kiadását, valamint számottevı és növekvı volumenő hallgatói és oktatói mobilitásokat. A karok tagjai az adott tudományterület legfontosabb nemzetközi és európai szervezeteinek. A három karon, angol, német, illetve francia nyelven, nemzetközi kooperációban folyó szakmai képzés17
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2001
ben ma már nem csupán, sıt nem is elsısorban külföldön elıtanulmányokat folytatott magyar hallgatók (külszolgálatosok gyermekei, stb.) vesznek részt, hanem Európa és más földrészek különbözı országainak ifjú állampolgárai. A KKFK – angol, francia és holland partnereivel – két diplomához vezetı, idegen nyelvő képzést folytat. Bár e formák képzési létszámai ma még nem meghatározóak, növelésük feltételei mindhárom karon kedvezıek. A további fejlesztés fı irányait az Európai Unió mobilitási programjainak keretében megvalósuló csereképzések, továbbá a határainkon túli magyar kisebbségi hallgatók fogadásának bıvítése jelentheti. Hosszabb távon elérendı cél, hogy a fıiskola által külföldi partnereivel közösen kiadott szakképesítések és oklevelek – a már nemzetközileg elismert szakokhoz hasonlóan – Európában akkreditáltak és nemzetközileg elismertek legyenek.
Szolgáltatások A fıiskolához tartozó karok kiterjedt és színvonalas szolgáltatásokat nyújtanak hallgatóiknak és más felhasználóknak. Itt mindenekelıtt az elhelyezést és felszereltséget, a saját kiadású tankönyv- és jegyzetellátást, a könyvtári és laboratóriumi szolgáltatást, informatikai ellátottságot, jóléti, kulturális és sportolási lehetıségeket kell említeni. Megállapítható, hogy a karok ellátottsága ezek tekintetében jelenleg egymástól eltérı szintő. A KKFK feltételei – a viszonylag újnak számító mátyásföldi elhelyezés feltételei között – általában kedvezınek tekinthetık. A másik két kar problémái azonban ennél jóval sokrétőbbek és részben az alapellátottságot is érintik. Az intézményi integráció elsısorban a közös tananyagkiadásban, az informatikai rendszerek (könyvtár stb.) összekapcsolásában, a meglévı infrastruktúra szabad kapacitásainak hasznosításában, a közös hallgatói, öntevékeny mővelıdési és testedzési programok kínálatának bıvítésében rendelkezik tartalékokkal. A 2000. évtıl a BGF önálló, akkreditált Nyelvvizsga Továbbképzı Központtal rendelkezik.
18
