A 2. munkacsoport vitaanyaga – 2005. március 24. Losoncz Miklós kandidátus, f iskolai tanár A magyar mez gazdaság és a vidék fejlesztésének néhány stratégiai kérdése
A magyar mez gazdaság és a vidék fejlesztésével nagy számú elemzés és kormányzati dokumentum foglalkozik. Ezek közül a legátfogóbb a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében azt Európai Bizottság vademecuma alapján a 2004 és 2006 közötti id szakra készült Agrár- és vidékfejlesztési operatív program (AVOP). Ezeknek a dokumentumoknak az áttekintése szétfeszítené ennek az írásnak a tartalmi és terjedelmi kereteit. Ez az írás a továbbiakban sajátos néz pontból határozza meg a magyar mez gazdaság és vidék fejlesztése el tti kihívásokat, az azok megválaszolásához kialakítandó célokat és eszközöket.
1. Helyzetértékelés A magyar mez gazdaság és a vidék fejlesztése el tti legf bb kihívások a következ k: • Foglalkoztatás: A KSH adatai szerint a magyar mez gazdaság 2003-ban 215 ezer f t foglalkoztatott, ennek kisebb része egyéni vállalkozó volt, a többség társas vállalkozás és szövetkezet alkalmazottja. Az egyik feszültségforrás a mez gazdaság foglalkoztatási szerepének folyamatos csökkenése, 2000-hez képest a visszaesés 15 százalék volt. A másik a nem hivatalos foglalkoztatás és a rejtett munkanélküliség nagy aránya. Mintegy
2
150 ezer f nek van
stermel i igazolványa és további 300 ezer f re
becsülhet a kistermel k száma. A munkaügyi statisztikákban nem szerepel 300-400 ezer f , ennek egy része a vidékhez, azon belül a mez gazdasághoz köt dik. A mez gazdaságban, illetve tágabb értelemben a vidéken felszabaduló munkaer a gazdaság többi részében sem talál munkahelyet. Az FVM becslése szerint 2001-ben mintegy 1,9 millió f
végzett nem
f állásban, töredék munkaidejét hasznosítva mez gazdasági tevékenységet1. A prognózisok szerint a jelenlegi feltételek között a következ években a foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági szinten 0,5-1 százalékkal, azaz jó esetben 40 ezer f vel n évente. • A gabona-hús vertikum túlsúlya: Bár az élelmiszer, ital, dohány aránya az 1938. évi 51,7-r l 2003-ban 6,5 százalékra csökkent a magyar kivitelben, a török
hódoltság
után
kialakult gabona-hús vertikum túlsúlya alig
mérsékl dött az ágazaton belül. Az él állat, hús, húskészítmény és a gabona aránya az agrárexportban az 1938. évi 79-r l 2003-ban mindössze 47 százalékra mérsékl dött. A gabona-hús vertikum mint mez gazdasági húzóágazat foglalkoztatási hatásai csekélyek, ez a struktúra még enyhíteni sem képes a nyílt és rejtett mez gazdasági és vidéki munkanélküliséget. • EU-támogatások: A közös agrárpolitika azokat a méretgazdaságossági megtakarásokra
érzékenyen
reagáló
mérsékelt
égövi
mez gazdasági
tevékenységeket támogatja, amelyeket az id járási viszonyok alakulása a legnagyobb mértékben érint. Magyarország esetében ezek közé a kiterjedt földterületeket igényl gabonatermelés, valamint a szarvasmarha-tenyésztés tartozik. Ez egyrészt paradox módon a viszonylag csekély foglalkoztatási
1
Földm velési és Vidékfejlesztési Minisztérium: Agrár- és vidékfejlesztési operatív program (20042006), Budapest, 2003. április 15., 15. oldal.
3
hatású gabona-hús vertikum továbbélését ösztönzi. Másrészt a közös agrárpolitika nem terjed ki a húsvertikum másik elemére, a sertésre. • Piaci helyzet: A csatlakozási okmány hatályba lépésével le kellett bontani a régi EU-tagokkal szemben még megmaradt és az új tagállamokkal szemben érvényben volt vámokat, ami els sorban az új EU-tagállamokból származó olcsó agrártermék- és élelmiszer-importot ösztönözte, er sítve ezzel a versenyt a hazai piacon. Az importversenynek kedvez a valószín síthet en tartósan er s forint az euróval szemben. Az alacsony költségszint külföldi termel k versenyét fogja táplálni Románia 2007. január 1-én várható EUcsatlakozása is.
2. Célok A magyar mez gazdaság és vidék fejlesztési stratégiájának középpontjába a lakosság-, illetve munkahelymegtartó képesség er sítését és a foglalkoztatás növelését
célszer
nemzetgazdasági
állítani, szinten
lehet ség
értelmezett
szerint
hatékonysági
a
vállalati-üzemi és
és
versenyképességi
kritériumok érvényesítése mellett. Ezt indokolja egyrészt az a körülmény, hogy nemzetgazdasági szinten sem rövid-, sem középtávon nem várható a munkahelyteremtés gyorsulása. Másrészt a jelenlegi helyzet fennmaradása esetén a foglalkoztatással kapcsolatos feszültségek kiélez dnek. A középtávú trendek alapján a magyar mez gazdaság és a vidék nettó munkahelyleadó, amit nemzetgazdasági szint gazdaságpolitikai lépesekkel és helyi, önkormányzati szint lépésekkel célszer és kívánatos ellensúlyozni. A vázolt cél meglehet sen defenzív de a jelenlegi hazai és világgazdasági, azon belül európai uniós feltételek mellett nincs realitása annak, hogy a magyar
4
mez gazdaság növekedéshordozó ágazat legyen, illetve az átlagosnál kedvez bb növekedési lehet ségek azokban a szegmensekben vannak, ahol a foglalkoztatás nem vagy rendkívül lassan b vül. A defenzív stratégiai cél meghatározása mögött az a megfontolás is meghúzódik, hogy a küls és bels korlátok miatt nincs lehet ség az eddigit l gyökeresen eltér mez gazdasági és vidékfejlesztési stratégiai célok kit zésére és megvalósítására. A munkaer -megtartás, illetve foglalkoztatás-növelés, mint f cél érvényesítését (a foglalkoztatás stagnálása is jelent s eredmény lehet) a következ másodlagos célkit zések mozdíthatják el : • A mez gazdasági termelés szerkezetének módosítása: A gabona-hús vertikum dominanciájának mérséklése érdekében célszer és kívánatos az egyenként kis mennyiségben, decentralizáltan gazdaságosan el állítható, relatíve nagy munkaer -igény , a méretgazdaságossági megtakarításokra nem vagy kevésbé reagáló növényi és állati kultúrák (kisállattartás, tenyészállatok, nemesített vet mag, gyógynövény, nem tömegterméknek számító zöldség és gyümölcsfajták, esetleg bio-élelmiszerek stb.) termelését ösztönözni. E vonulatba tartozik a fajtánként ugyancsak kis mennyiségben el állítható min ségi élelmiszerek termelése. • Vertikális (értéknövel ) típusú fejlesztési stratégia: Az utóbbi 10-15 évben bekövetkezett el rehaladás nem feledtetheti, hogy a magyar agrár- és élelmiszertermelés jelent s hányadát még mindig viszonylag alacsony feldolgozottsági-kiszerelési
fokon
értékesítik
a
küls
piacokon.
foglalkoztatási helyzet javulása várható a vertikális értéknövel fejlesztési
stratégiától,
amelynek
célja
az
el állított
A
típusú
agrártermékek
feldolgozottsági fokának emelése (élelmiszer-feldolgozó üzemek, h t házak stb.). A meglév
természeti er forrásokra támaszkodó vertikális típusú
5
fejlesztés sokkal inkább összhangban van a magyar mez gazdaság és vidék adottságaival, mint a második világháború után hosszú id n keresztül követett vidéki iparosítás, amely sok esetben „gyökértelen” ágazatok létrejöttében öltött testet. • A mez gazdaságon belüli horizontális és vertikális kapcsolatok javítása: A magyar mez gazdasági termelés szervezeti rendszere meglehet sen elaprózott, az egyes termel k és értékesít k, illetve a termel k és a feldolgozók közötti horizontális és vertikális kapcsolatok fejletlenek. Kézenfekv fejlesztésstratégiai cél a horizontális és vertikális kapcsolatok el mozdítása, ami viszonylag csekély ráfordítás mellett eredményezhet számottev
mérték
jövedelememelkedést és hatékonyságjavulást. A
mez gazdaságban a vertikumok könnyen meghatározhatók, és a mindenkori piaci helyzethez, perspektívákhoz igazodva változtathatók. A támogatást a termelésben és a feldolgozásban részt vev szervezetekhez kell eljuttatni, a vertikumban szervez er t jelent vállalkozások köré célszer csoportosítani. • Idegenforgalom, falusi turizmus: A magyar mez gazdaság és vidék adottságainak kiaknázását segítheti el a falusi turizmus további fejlesztése.
3. Megvalósítás, eszközök, forrásfedezet, javasolt intézkedések A magyar mez gazdaság és vidék fejlesztésére javasolt defenzív stratégia kevés támogatást kaphat a közös agrárpolitikától,
amelynek
súlypontját az
id járásfügg , kevésbé munkaigényes szántóföldi és állattenyésztési kultúrák ösztönzése képezi. Következésképpen a megvalósítás anyagi fedezetét a
6
mez gazdaság számára rendelkezésre álló nemzeti források képezik, amelyeket ki lehet egészíteni a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjaiban szerepl közösségi forrásokkal is. Ennek alapján a következ , részben gazdaságpolitikai, részben az önkormányzatok hatáskörébe tartozó intézkedések javasolhatók: • Az
egyenként
munkaigényes
kis
mennyiségben,
növénytermesztési
decentralizáltan és
termelhet
állattenyésztési
kultúrák
elterjedésének ösztönzése: Az eszközök változatos formákat ölthetnek, például a helyi lehet ségek feltérképezése, a potenciális termel k körének meghatározása,
felkeresése,
szaktanácsadás,
segítségnyújtás
pályázat
beadásához vagy pályázatszervezés az AVOP keretében, helyi ipar zési adókedvezmény az ilyen vállalkozásoknak stb. • Munkahelyteremtés: A tapasztalatok alapján a mez gazdasági, illetve a vidéki munkavállalást, foglalkozásb vítést nehezíti a különféle jogcímeken kapható állami segélyek és a minimálbér közötti csekély különbség. Célszer és kívánatos a szociális segélyek rendszerét úgy átalakítani, hogy az jobban ösztönözzön a munkavállalásra. Ez nemzetgazdasági szint gazdaságpolitikai intézkedést igényel. • Foglalkoztatási programok, közmunkák: A foglalkoztatási programok és közmunkák szervezésében helyi szinten a mez gazdasági és vidéki munkanélküliség mérséklését célszer
és kívánatos összekapcsolni a
mez gazdasági infrastruktúra (utak, árkok, csatornák stb.) építésével, fejlesztésével és karbantartásával. A helyi források mellett szóba jöhetnek még az AVOP keretében pályázható források. • Horizontális és vertikális kapcsolatok: A szervez dés f hajtóereje lehet az értékesítés, az értékesítésb l kiindulva célszer termeltetési céllal szervezni a
7
horizontális és a vertikális kapcsolatokat. Ez javítja a termelés biztonságát, valamint a résztvev k versenyképességét. A vertikumba szervez dés lényeges formája lehet a korszer technológiák elterjesztésének ösztönzése. Fontos, hogy a támogatást a rendszer finanszírozására fordítsák, a támogatás a rendszerben részt vev partnerokhoz jusson el, ne pedig a rendszer egy szerepl je kapja (mint például hosszú id n keresztül az exporttámogatások túlnyomó hányadát). A támogatási forma lehet jelzáloghitel, kedvezményes hosszú lejáratú beruházási hitel, hitel, hitelgarancia stb. Ez els sorban nemzetgazdasági szint
intézkedés, de a települési önkormányzatok is
szerepet vállalhatnak a szervez
felkutatásában, illetve a horizontális és
vertikális kapcsolatok szervezésében, javításában. • A piaci verseny és az árfolyam: A forint euróval szembeni árfolyamának alakulását gazdaságpolitikai eszközökkel nem lehet érdemben befolyásolni. A forint er teljesebb gyengülésével sem indokolt számolni középtávon. Az árfolyamtól független okok miatt az EU-hoz újonnan csatlakozott országok költségel nyei is várhatóan hosszabb id n keresztül fennmaradnak. A vertikális, értéknövel
típusú fejlesztési stratégiához is felhasználhatók a
szomszédos új EU-.tagállamokból (Szlovákia, majd Románia) beszerzett olcsó nyersanyagok, a kiterjedtebb bázis lehet vé teszi az optimális üzemméret elérését a feldolgozó kapacitások körében a határhoz viszonylag közeli területeken. • Célszer és kívánatos a fenti szempontok érvényesítéséért lobbizni a 2007 és 2013 közötti id szakra szóló nemzeti fejélesztési terv kidolgozásakor. Az önkormányzatok szintjén javasolható a tanácsadó hálózatnak a fenti célok szolgálatába állítása.
