Dr. James L. Drexler International Teachers College
[email protected]
1.
2.
3. 4. 5.
Bibliai modellek a vezetésre Miért vezet vagy sikerhez, vagy kudarchoz („gyűjtés” vagy „tékozlás”) az, hogy a „világnézet meghatározza a pedagógiát”? A Biblia keresztyén oktatásban betöltött központi szerepének visszaállítása Az átfogó felkészítés mint igazságos gyakorlat A szakmai tanulóközösség mint az oktatás új szerkezeti paradigmája
Iskolai kultúrához kapcsolódó problémák Rossz munkakörülmények Támogatás hiánya Osztályirányítási nehézségek Lelombozó feladatok Magas stressz Nagy munkateher (osztályozás, értekezletek, nehezen kezelhető osztályok) Kiábrándulás Elszigeteltség Inkompetencia
„Amikor a pályakezdő pedagógusokra megfelelő felkészítés nélkül rábízzuk a legnehezebben kezelhető osztályokat, az olyan, mintha friss jogosítványos sofőröket eresztenénk be egy Forma 1-es verseny kellős közepére... Az iskolák olyanok, mint a lyukas vödrök: gyorsabban veszítik el pedagógusaikat, mint ahogy a helyükbe újakat tudnak toborozni. .. A válsághelyzetet nagyrészt a kezdő pedagógusok pályaelhagyása okozza. (“Tapping the Potential: Retaining and Developing High Quality New Teachers,” Alliance for Excellent Education, 2004).
Ha egy intézményben túl gyakran cserélődnek a pedagógusok, 1. 2. 3. 4.
Az iskolai közösség kultúrájából hiányzik az állandóság Pénzbe kerül az iskolának A fejlődés lendülete elvész A diákok tanulmányi előmenetele megsínyli, mivel évről évre tapasztalatlan, kiforratlan pedagógusok tanítják őket
“Az NCTAF becslése szerint az amerikai iskolák évente összesen 2,6 milliárd dollárt veszítenek a pedagógusok lemorzsolódása miatt. Ezt az összeget úgy kapjuk meg, ha a kilépő tanárok számát megszorozzuk egy teljes állásban dolgozó pedagógus kilépésével járó, a kereskedelmi minisztérium által becsült 12 500 dolláros költséggel. Véleményünk szerint ez egy meglehetősen óvatos becslés… Wong és Breaux becslése szerint minden kilépő tanár 50,000 dollár veszteséget jelent az iskolának” (“Induction into Learning Communities,”
National Commission on Teaching and America’s Future, 2005).
3-4 fős csoportokban számoljunk be egymásnak arról, milyen volt pedagógusi pályánk első tanítási éve – különösen a tekintetben, hogy milyen támogatást kaptunk (vagy nem kaptunk). A csoportok megosztják gondolataikat a többiekkel.
“tudatos, teljes körű és hosszú távú folyamat, kapcsolatrendszer és terv, amely a pályakezdő pedagógusok mentori támogatását, iskolai kultúrába való beilleszkedését, képzését, értékelését és támogatását szolgálja, miközben szakmai tanulóközösségek tevékeny tagjaivá válnak.” (Az iskolai közösség ápolása, 41.o. ).
Előzetes eligazítás: Az átfogó felkészítés első hivatalos lépése, amelynek során az új kollégák megismerkednek az iskolai kultúrával és légkörrel, a legfontosabb vezetőkkel, az intézmény oktatásfilozófiájával és eljárásrendjével. Kultúra: Az iskola sajátos cselekvésmintái, szimbólumrendszere, szertartásai, nyelvezete, szerkezeti sajátosságai, hitrendszere, és küldetése. Légkör: Általánosságban véve az iskolai légkör arra utal, “milyen érzés nálunk”.
De pontosan mit is kell tükröznie a tanításnak és vezetésnek? Tegyünk egy rövid kitérőt . . .Principles for Guiding the Work of Christian Educators
Módszer: az igazság felfedezése (racionális) Befogad és integrál
Aktívabb
részvétel: passzív
Érzelmi pszichomotoros Taxonómia: kognitív
A bemutatott bibliai alapú fogalmi keretrendszer fényében gondolkodjunk el az alábbi kérdésekről: Tudunk-e bármilyen területről,ahol pedagógiai gyakorlatunk nem teljesen felel meg annak, amiben keresztyén pedagógusként hiszünk? Milyen következetlenségeket látunk intézményünkben a tudás, pedagógia, értékelés és fontossági sorrendek vonatkozásában? Hogyan hidalhatjuk át ezeket a szakadékokat?
Mentori kapcsolat: támogatást, bátorítást, tudást és visszajelzést ad a pályakezdő pedagógusnak, miközben a mentor szakmai fejlődését, tanulását és növekedését is elősegíti.
(45. old).
“Ökológusok megállapították, hogy egy öreg erdő irtásán ültetett facsemete jobban fejlődik, mint egy nyílt mezőn ültetett társa. Ennek oka a jelek szerint az, hogy a fiatal fa gyökerei könnyebben utat törnek és mélyebbre hatolnak az öreg erdő talajába, mert követik a kivágott idős fák gyökerének útját. Idővel pedig a régi és új fák gyökere egybeolvad, a föld alatt létrehozva az egymásba szövődő élet rejtett hálózatát. Vagyis az erősebb fák a szó szoros értelmében megosztják erőforrásaikat a gyengébbekkel, így az egész erdő egészségesebbé válik.” Lois Zachary’: The Mentor’s Guide (2000).
Mentori kapcsolat
Átfogó felkészítés
A túlélésre összpontosít
Előmozdítja a szakmai fejlődést és a karrierfejlesztést
Egyetlen mentorra támaszkodik
Többféle támogatást nyújt
Elszigetelt tevékenység
Átfogó, az élethosszig tartó szakmai növekedés része
Korlátozott erőforrások
Befektetés egy átfogó és folyamatos programba
Eseményekre reagáló
Jövőkép elsajátítását segíti és irányelvekhez igazodik (proaktív)
Rövid távú
Hosszú távú, megújuló, folyamatos. (Wong, 2004)
Szisztematikus támogatás, beleértve: igazgatói jóváhagyás juttatások munkaidő-kedvezmény a mentorok képzése Gondos odafigyelés a megfelelő mentorpártfogolt párosításra A mentor és pártfogolt világos és teljesíthető célokat tűz ki, megfelelő beszámolási rendszer mellett Mind a mentor, mind a pártfogolt szakmai növekedést vár a folyamattól
„kéznél levő” személyek kiválasztása mentornak A mentorok nem kapnak képzést Nem kapnak ellenszolgáltatást vagy külön időt a feladat elvégzésére Nincs formális szervezés Elenyésző vagy hiányzó felügyelet és beszámoltatás
“A helyesen kivitelezett mentori tevékenység a felkészítés fontos részét képezheti, de csak egy szelete a felkészítés teljes rendszerének.” (Nemzeti bizottság, 2005).
Azokban az intézményekben, ahol a pedagógusok lemorzsolódása alacsony, szinte mindig hatékony felkészítő programokat találhatunk. Az átfogó felkészítés célja, hogy a pedagógusok hatékonnyá váljanak. A hatékony pedagógusok sikeresek, a kutatások pedig azt mutatják, hogy a sikeres pedagógusok a pályán maradnak.
“A pályakezdő pedagógusok számára a tanítás első évében kapott felkészítés kulcsfontosságú szerepet játszat abban a döntésben, hogy maradnak-e a pedagógusi pályán… ezért a felkészítő programoknak nem csak a tanítás technikai kérdéseiben kell segítséget nyújtaniuk, hanem lehetőséget kell biztosítaniuk az új pedagógus számára, hogy elkezdhesse megérteni az intézmény kultúráját és annak hatását az iskolai légkörre.” (Ingersoll, R.M. (2001): “Teacher Turnover and Teacher Shortages” in American Educational Research Journal, Volume 38, pages 499-534).
a felkészítés az új pedagógusok képzésének, támogatásának és megtartásának folyamata az alábbi eszközökkel:
Iránymutatás a hatékony osztályirányítási és tanítási módszereket illetően Az átmenet megkönnyítése A hatékony pedagógusok pályán maradási arányának maximalizálása Közösség és csapatmunka építése A mentori kapcsolat a folyamat része Rendszeres, több szintű értékelés
3-5 nappal a szokásos év eleji eligazítás előtt 2-3 évig folyamatos képzés Erős igazgatói támogatás Képzett mentorok Hatékony tanítás bemutatása a képzés során Bemutató órák látogatása Csökkentett munkateher a pályakezdőknek
Bővíteni és kiterjeszteni az új pedagógus tárgyi és módszertani tudását Segíteni az új kollégák beilleszkedését az iskolai közösségbe, légkörbe és kultúrába Az egész tantestületet folyamatos szakmai fejlődésre bátorítani Előmozdítani a tanítás művészetével kapcsolatos szakmai párbeszédet Hatékony pedagógusok kiművelése A diákok eredményesebb tanulásának előmozdítása – a végcél
“Minden sikeres felkészítő program jellemzője, hogy segít a pályakezdő pedagógusoknak hatékony osztályirányítási módszereket, munkamenetet és jó gyakorlatokat kialakítani… A felkészítés minden olyan tevékenységet magában foglal, amely a kezdő pedagógusok képzését és támogatását szolgálja, és segíti az új kollégákat hozzáidomulni az iskola küldetéséhez és filozófiájához… A jó hír pedig az, hogy a tanárok megmaradnak abban az iskolában, ahol sikerélményt és támogatást tapasztalnak, és ahol egy csapat fontos tagjának érzik magukat” Dr. Harry Wong, Educational Leadership.
Kis csoportokban beszéljük meg, hogy intézményünkben a hatékony átfogó felkészítő programok mely elemeit szeretnénk bevezetni, és miért. Milyen egyéb módokon növelhetjük a felkészítés hatékonyságát intézményünkben?
Hét kulcsfontosságú készség: 1. Bizalom kiépítése és pozitív kommunikáció 2. Az alkalmazott elméletek felfedése 3. Az elmélkedés és tanulás ösztönzése 4. Adatok összegyűjtése 5. Adatok értelmezése és felhasználása 6. Eszmecsere 7. A közösségre, együttműködésre, tanulásra és növekedésre épülő légkör kialakítása
feljegyzések készítése megfigyelések rögzítése táblázatkészítés mozgás kollégák közötti ön-irányított
Egy elgondolkodtató példa. . .
Mindenki alkalmazza intézményében a felügyelet és értékelés valamilyen formáját. Osszuk meg egymással kis csoportokban, mi az, ami jól működik, és milyen esetleges hiányosságokat látunk.
“. . . Pedagógusok rendszeresen találkozó csoportjai, amelyek tagjai tudatosan elkötelezik magukat a folyamatos tanulásra mind a maguk, mind diákjaik számára” (Ann Lieberman and Lynne Miller, Teachers in Professional Communities, Teachers College Press, 2008, 2.old.): •
• • •
Intézményen belül Intézményi/iskolakerületi határokon átnyúlva Tantárgyakon és évfolyamokon átívelve megyei és nemzethatárokon átnyúlva
“A szakmai fejlődés akkor a leghatékonyabb, amikor a pedagógusok aktívan tudakozódnak szakmai kérdésekben, együttműködésre épülő szakmai közösségek keretében, a tanítás fejlesztését és a diákok eredményességét szem előtt tartva.” (Professional Learning in the Learning Profession, National Staff Development Council, 2009, 58 .old).
“A szakmai tanulóközösségek olyan pedagógusokat tömörítő, közös értékek, elmélkedés és párbeszéd mentén szerveződő csoportok, amelyek tagjai tudatosan elkötelezik magukat a folyamatos tanulásra mind a maguk, mind a diákjaik számára – mindezt az intézmény küldetésének fényében teszik” (71. old).
1. 2. 3.
Tanulnak-e a diákok? Honnan tudjuk? Mit teszünk, ha nem tanulnak?
Tantervi
filozófia bizottság Idő-kihasználás elemző bizottság
A szakmai tanulóközösségek legfontosabb alapelvei: 1. A középpontban a tanulás (elmozdulás a tanítás2. 3. 4. 5. 6. 7.
központúságtól a tanulás-központúság felé) Együttműködés és összetartás Cselekvés-orientáltság és kísérletezés Folyamatos fejlődés az értékelés által Adatokból tájékozódó (nem adatok által vezérelt) Eredmény-orientáltság – a tanulás valódi bizonyítékai A „legjobb gyakorlatok” ott vannak (idő, tér, megfelelő struktúrák és támogatás kell, hogy felszínre kerüljenek)
Nincs olyan, hogy tökéletes létszám, de 6-7 fő fölött már romlik a hatékonyság, és legalább 3 fő szükséges A hagyományos intézményvezetési modelleket feltétlenül a megosztott vezetésnek kell felváltania A szakmai tanulóközösségnek az iskolai kultúra részévé kell válnia – „mi ezt így csináljuk” A változás mindig nehéz – számítsunk rá, hogy a teljes kivitelezés és a kultúra változása éveket vesz igénybe
Csoportokban beszéljük meg, hogyan vezethetnénk be intézményünkben a szakmai tanulóközösségeket. Melyek a jelenlegi szükségletek, és a szakmai tanulóközösségek létrehozásához fűződő szerkezeti átalakítás hogyan segíthet betölteni ezeket?
A változás mindig nehéz, és talán a legnagyobb változás a vezetéssel kapcsolatos gondolkodásban szükséges
idő + struktúrák + igyekezet + források = siker Rendszer-/paradigma szintű átalakulás szükséges (nem elegendők a kisebb kiigazítások)
Intézményi program tervezése/ tantervi térkép, horizontálisan vagy vertikálisan Napi/heti bizottsági ülések Tantestületi bizottság az új pedagógusok átfogó felkészítő programjának megtervezésére és kivitelezésére Pedagógusokból és vezetőkből álló bizottság az intézmény felügyeleti modelljének és gyakorlatának átalakítására
„Az iskolák nem érhetik el azt az alapvető céljukat, hogy mindenki tanuljon, ha a pedagógusok elszigetelten dolgoznak”
Megosztott (szétterjesztett)vezetés Kötelékek és kötődés létrehozására építő vezetés Normák, szakmai eszmények, összetartás mint erények Gemeinschaft vs. Gesellschaft (Sergiovanniközösség vagy társaság) A vezetés metaforája (Vander Ark, Van Dyk, Van Brummelen)
“It is my conviction that caring relationships within a confessional community are an important key to schooling that provides students with the moral, intellectual, social, and spiritual resources to fully live and serve wherever God directs. . . Christian school communities must be characterized by grace, so that when the world looks at us, they know that God is busy” (Dr. Bruce Hekman,Schools as Communities, 2007).
Bruce Hekman felsorolja az iskola mint kegyelemre épülő közösség jellemzőit: •Háládatos hozzáállás •Következetesen vonzó és befogadó •Az ítélet visszatartása •Türelem és megbocsátás •Elkötelezettség a szeretet és a hegyelem gyakorlása iránt •Isten szerinti példamutatás a vezetők és pedagógusok részéről •A pletykálkodás lehető legalacsonyabb szintre szorítása „A kegyelem közösségében minden nap élő víz árad, valamint reménység születik és tápláltatik minden egyes tagjának szívében.”
Az sikolai közösség ápolása – Purposeful Design (ACSI, 2011)
www.allthingsplc.com www.solutiontree.com
[email protected]
