Drexler Dóra: Tájtörténeti variációk a Firtos témájára *
* A Bolyai Műhely keretében 2004 nyarán jártunk először a Firtos térségében. A látogatás hatására megszületett a Firtos vidékfejlesztési Projekt ötlete. Antal Péterrel és Vincze Dániellel dolgoztunk a projekt előkészítésén. Az elindulás nehézségeiben Kőhalmi Ferenc és Családja segített bennünket. A Firtos Projekt 2005 augusztusa óta tantárgy a Budapesti Corvinus Egyetem és a Technische Universität München tájtervező hallgatói számára. Az első Firtos Szemináriumon többek között Gulyás Judit előadását hallgathattuk.
Kavicsok
Drexler Dóra 1981-ben születettem Budapesten. Általános iskolai tanulmányaimat New York városában kezdtem meg, majd Budapesten fejeztem be. 1995-től a Táncsics Mihály Gimnázium biológia-német tagozatos osztályának tanulója voltam. 1999-től az akkori Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, mai nevén Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának hallgatója voltam. 2002-ben Táj és tájértékelés című dolgozatommal az Országos Tudományos Diákköri Konferencián különdíjat kaptam. 2003-ban elnyertem a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezettudományi Tanulmányi Ösztöndíját. Ugyanekkortól vagyok Bolyai Önképző Műhely tag. 2004-ben Környezetünk szépségéről című munkámmal különdíjat nyertem az Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencián. 2000-2004-ig a Magyar Köztársaság ösztöndíjasa voltam. 2004-ben kiváló minősítésű okleveles tájépítészmérnöki diplomát szereztem. A Táj és Tájértékelés. A táj szimbolikus jelentése és a tájértékelési módszerek összefüggésének vizsgálata Franciaország, Németország és Magyarország összehasonlítása alapján című dolgozatommal a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozata diplomadíjasa lettem. 2005-ben elnyertem a Deutsche Bundesstiftung Umwelt tanulmányi ösztöndíját. 2006-tól a Bajor Szabad Állam doktori ösztöndíjasaként dolgozom az európai tájértelmezések kultúrtörténeti különbségeit feltáró és összehasonlító munkáján (Landschaft und Landschaftswahrnehmung. Untersuchung des kulturhistorischen Bedeutungswandels der Landschaft anhand eines europäischen Ländervergleichs) a Technische Universität München Tájökológia Tanszékén. Szabadidőmben régebben divatbemutatókon és fotózásokon dolgoztam modellként. Jelenleg, ha csak tehetem olvasok, zenét hallgatok és keresgélem a jó filmeket. Ezzel is igyekszem kompenzálni, hogy távollétem miatt nem vehettem részt a Bolyai Önképző Műhely utolsó évében. Nagyon szeretek utazni. Erre leginkább szakmámon keresztül nyílik lehetőség, mivel több nemzetközi tájépítészeti projekt résztvevője és az erdélyi Firtos Projekt egyik szervezője vagyok.
244
Drexler Dóra: Tájtörténeti variációk a Firtos témájára
Bevezetés Az 1062 méter tengerszint feletti magasságú Firtos-tető nemcsak sajátos geológiai adottságai, gazdag növény- és állatvilága, történelmi múltja és szemet gyönyörködtető megjelenése végett különleges. A székelyföldi hegy köré fonódott tündérmese- és mondavilág, a Firtos kulturális, sőt, kultikus gyújtópont jellege ugyancsak figyelemre méltó. A hegy körüli kistérség fejlesztése szempontjából a Firtos szellemi és kulturális vonzóereje legalább olyan fontos, mint a „kézzel fogható” természetföldrajzi és táji adottságai. A Firtos legendája meghatározza a körülötte élő emberek identitását, értékrendjét, gondolkodásuk fundamentumát. Közös kiindulási alapot és magától értetődő területi keretet ad a kistérségi együttműködésnek. Jelen dolgozatban a Firtos tájalakulás-történetének két térben és időben egymás mellett létező változatát mutatom be.1 A modern (felvilágosult-racionalista) tudományos és a népi hitvilágon alapuló pre-modern (teleologikus) megközelítés egymás mellé helyezésével a két világszemlélet komplementer jellegét szeretném hangsúlyozni – annak tudatában, s egyúttal ellenére, hogy alapelveik kizárják egymást.
A racionális tájtörténet „A Kárpát-medence kialakulása során és azt követően nagykiterjedésű mészalkáli vulkanizmus zajlott a kárpáti hegykoszorú belső íve mentén és a medence belsejében. Míg azonban utóbbinak zöme a későbbiekben – a neotektonikus süllyedés hatására – eltemetődött, a belső-kárpáti tűzhányólánc lényegében megőrződött, és nagyszabású (...) vulkáni tevékenységnek őrzi az emlékét.” (1) A Firtos a Keleti-Kárpátok, azon belül is a Hargita-hegység legnyugatibb nyúlványa. Vulkáni fennsík veszi körül, amely 12-17 km szélességben és 20-22 km hosszúságban terjed Sóvárad, Siklódkő, Küsmöd, Atyha és Székelypálfalva irányában a Kalonda-hágóig és onnan kelet felé egészen a Nagy-Küküllő völgyéig. (2) A fennsíkon a vulkáni törmelékek sapkaszerűen borítják a mélyben húzódó mészkő rétegeket, amelyek a Kárpátok vonulatainak (Békás-Hagymás vidéke) földalatti folytatásai. A vulkáni törmelékben nagy sziklákat és köveket is találunk (pl. Firtos-lova, Siklódkő, Likas-kő), melyek az egykori kitörések emlékét őrzik szerte a tájban. A vulkanikus tevékenységről tanúskodik maga a Firtos-hegy is, amely a harmadidőszaki kéregmozgások során vált el a Mezőhavastól. (3) A Firtos tetején terjedelmes plató található a vulkáni kráter helyén. A hegy kúp formájú csúcsa a nagy erejű robbanások során szóródott szét és tompult le. A mai, lágy lankájú, barátságos táj s a szoborszerű, különleges sziklaalakzatok az egykor forrongó földkéreg termékei, emlékei. (Függelék 474. oldal 1. ábra) A Firtos térség mai éghajlatára2 a hosszú hideg telek s a rövidebb meleg nyári időszakok jellemzők. 140-150 a fagy nélküli napok száma. Az első fagyok általában már 1 Ebben a tekintetben dolgozatom a posztmodern történelemszemléletet követi, amely szerint a múltbéli események, s így a tájtörténet különböző interpretációi is, „csak egymással versengő (és azért tegyük hozzá: a legkevésbé sem egyenértékű) narratívák” (Csunderlik Péter Tibor: A történelem plasztikai sebészei: történészek a Hatalom és az aktuálpolitika legitimációjának szolgálatában. Ld. ebben a kötetben.). A különböző tájtörténeti variációk egymáshoz viszonyított értékének meghatározását azonban nem tekintem feladatomnak. 2 Mint tudjuk az éghajlat (mint minden a világunkon) folyamatosan változik. A Föld történetében az éghajlatváltozást elsősorban a jégkorszakok és a köztes, melegebb időszakok (interglaciálisok)
245
Kavicsok szeptember derekán jelentkeznek. A nyugati, óceáni légáramlás sok csapadékot hoz a térségbe. Az éves átlag megközelíti az 1000 mm-t. A legtöbb csapadék a nyári hónapokban hullik. Különösen esős az idő június közepétől július idusáig és szeptemberben. Leginkább decemberben havazik és előfordul, hogy a hó 85-120 napig is megmarad. (3) A domborzat és az éghajlatát rövid áttekintése után nem meglepő, hogy a térség vízrajza nagyon gazdag. Az altalaj nagy mennyiségű víz befogadására és tárolására képes. A porózus vulkanikus hamu- és lávarétegekben meggyűlt víz csermelyek formájában szivárog elő. (2) Ahol a vizek ásványi sókkal érintkeznek, feloldják azokat és sós, jódos ásványvízforrások formájában törnek a felszínre. A Firtos uralkodó fafajai a csertölgy és a bükk. Erdeiben elegyfaként – a teljesség igénye nélkül – jellemző a gyertyán és a vadcseresznye. A hegy platóján és a tisztásokon megterem az erdei szamóca, a vadrózsa, a kökény, a mezei juhar és a boróka-félék. Melegebb zugokban megél a közönséges mogyoró, a vadalma és az egybibés galagonya. Figyelemre méltó a Firtos faunája. A barnamedve, a farkas, a róka és a hiúz mellett nagy létszámúak a vaddisznó, az őz és a szarvas populációi az erdőkben. A napos lejtőkön, a talajba fúrt lyukakban kockás vipera él. A nedves mélyedések kiváló béka-élőhelyek. A patakok legismertebb halfaja a pisztráng. Régóta emberlakta ez a vidék. Bizonyítják ezt a térségben talált bronzkori, keletrómai császárság korabeli és koraavar régészeti leletek. Énlaka mellett az ásatások során római limes és castrum maradványaira bukkantak. A római korból származó kövek egy részét az évszázadok során beépítették a falu ma is használt lakóépületeibe. A Firtoson egykor vár állott, melynek eredete az Árpád-korra, a XI-XII. század fordulójára tehető. A vár a feudális magyar királyság keleti határvédelmi rendszerének tagja volt (Tartód várával és Budvárral együtt) és a Firtostól Észak-keletre található Sóvidékről induló, úgynevezett sóút védelmét látta el. A vár XIII-XIV. századi történetéről nem tudunk biztosat. Talán már akkor kolostorként használták. A hegytetőn feltárt kápolna és templom maradványai valóban ebből az időszakból származnak. (4) A XVIII. században a minorita rend telepedett le a Firtoson. A későbbiekben a ferencesek alapítottak itt rendházat, s egyúttal a vár épületeit is felújították. Elköltözésük után a Firtos vára pusztulásnak indult. Ma már csak a nyomait találjuk az egykori erődítménynek. (Függelék 474. oldal 2. ábra) A források, patakok és kutak nemcsak a letelepedés alapfeltételét jelentették a Firtos térségében. Messzi vidékekről is ide vonzották a kereskedőket s a gyógyulni vágyókat. Például az egykori Árcsói-forrás (más néven Korond-fürdő) – amely a 19. században Erdély egyik leghíresebb gyógyfürdője volt – „sócédulákra” kiállított sós vize a vérszegények, gyomorbetegek és csontbetegek, valamint a tüdő- és légzési bajokban szenvedők gyógyulását segítette. A korondiak és atyhaiak szekerekkel szállították a falujukba a sós vizet, s a kifőzött sót a mindennapos főzéshez, és az állattartásban használták fel. (6) Az árcsói vizet egy időben palackozták is. A fürdő területén ma csak két kis hozamú borvízforrás található. A forrás vízhozama az 1950-es években végzett kutatófúrás után apadt el. A Firtos térségében azonban ma is számtalan édes- és sósvizű, valamint ásványvíz minőségű forrást tartanak nyilván. A legtöbb település vízellátását mindmáig ezekből a forrásokból biztosítják alapján jegyezzük. Napjainkban a gyors globális felmelegedés hatása érezhető. Egyelőre vitatott, hogy a csillagászati okok mellett (a Föld keringési pálya-változása a Nap körül) mekkora szerepe van az emberi tevékenységnek (pl. üvegházhatású gázok termelésének) a klímaváltozásban.
246
Drexler Dóra: Tájtörténeti variációk a Firtos témájára A Firtos oldalát a mai napig hagyományos rétgazdálkodással művelik, amely rendkívül fajgazdag legelőket és kaszálókat eredményez. A lapos hegytetőn felgyűlt jó minőségű talaj kapás növények, elsősorban pityóka3 termesztését teszi lehetővé. Az állattartáson és a mezőgazdaságon kívül a fakitermelés és a deszkavágás jelenti a térség lakosainak szinte egyetlen helyi munkalehetőségét. A hagyományos tájhasználati módok fennmaradásának egyik oka a térség mozgalmas domborzata, amely a kollektivizálás időszakában sem tette lehetővé a nagyüzemi gazdálkodási módok bevezetését. A másik ok a térség gazdasági és infrastrukturális elmaradottsága, vagyis a mezőgazdasági gépek, a burkolt utak és általában az ellátási rendszerek (közművek, telefon, internet) hiánya, amely együttvéve a térség külső hatásoktól való viszonylagos elzártságát eredményezi. (Függelék 475. oldal 3. ábra) Az elmúlt évtizedekben a népesség csökkenése és egyúttal elöregedése miatt a mezőgazdasági területek kiterjedése folyamatosan visszaszorult a Firtos környékén. A falvak egyelőre nem képesek kielégíteni a fiatalabb generációk igényeit, akik ezért elvándorolnak. A helyben maradt, zömében idős lakosság a modern technikai, technológiai eszközök nélkül főképp önellátó gazdálkodást folytat. Leginkább a domboldali, nehezen művelhető területeken jellemző a hagyományosan nyílt tájkép záródása, vagyis kezdetben a bozótosodás és végül a beerdősülés (a klimax társulás elérése a szukcesszió által). Az erdő előretörésével a vadállomány elszaporodása jár együtt, ami miatt a földek művelése még körülményesebbé válik. A falvak szélén található területeket (szántókat, gyümölcsösöket) az igen nagy vadkár miatt sok esetben már nem művelik a tulajdonosaik. (8) (Függelék 475. oldal 4. és 5. ábra)
A pre-modern tájtörténet A tájalakulás tudományos tényekkel alátámasztott története mellett létezik egy másik, a Firtos-legendákon alapuló tájalakulás-történet is. A legendák jelentőségét nem szabad alábecsülnünk, hiszen az emberek identitásában és kulturális meghatározottságában sokszor nagyobb szerepet játszanak, mint a racionális magyarázatok. Alábbiakban egy kis ízelítő a Firtos mese- és mondavilágából Benedek Elek tolmácsolásában: „Hej, régi vár még ez a Firtos vára is! Tündérek építették, még azon melegiben, hogy az Úristen a világot megteremtette. Mikor a tengervíz lefolydogált, szűrődött a föld színéről, egy gyönyörűséges tündér-királykisasszony szállott a fellegek közül ennek a magas hegynek a tetejébe, ott letelepedett a többi tündérekkel, s mindjárt elhatározták, hogy egy szép várat építenek oda. Ezt a tündér-királykisasszonyt Firtosnak hívták, de volt neki egy leánytestvére még, egy Tartod nevű, aki átalkodott rossz teremtés volt, s mindig irigykedett Firtosra. No, hozzálátnak a tündérek a várépítéshez, dolgoznak serényen éjjel-nappal. Arra vetődik Tartod, s azt mondja Firtosnak irigykedve: – Azért is megmutatom, hogy ma éjfélig szebb várat építek a tiednél, s ennek a tiednek elvitetem a fundamentumkövét az én váramba. Firtos vára készen is volt már este, a tündérek nagy örömükben tüzeket gyújtottak a vár falain, s úgy táncoltak körülötte. De éjfélkor csak ott termett Tartod a gonosz tündéreivel, egy szempillantásra kifeszítették a Firtos várának fundamentumkövét, nagy hirtelenséggel kifúrták, vasrúdra húzták, s úgy repültek vele Tartod vára felé. Repültek a 3
A burgonya erdélyi neve.
247
Kavicsok gonosz tündérek a fundamentumkővel, de mikor Korond fölé érkeztek, s a kakasok éppen éjfélre kukorékoltak, a vasrúd kettétörött, a kő leesett a Korond vizébe. Most is ott van, aki nem hiszi, nézze meg a "likas követ". De mikor a kő leesett, összeomlott Tartod vára is...” (9) (Függelék 476. oldal 6. és 7. ábra) „Lakott Firtos várában egy szépséges tündérkisasszony. Ez a tündérkisasszony megszeretett egy szegény, dali legényt, de a tündértörvény olyan volt, hogy nem találkozhattak egymással szívük szerént, mindig éjnek idején kerültek össze a tündérkert filagóriájában. A legény minden áldott este fellovagolt a meredek sziklán, a tündérkisasszony pedig kiállott a vár fokára, megfogta a legény kezét, s úgy segítette föl magához. Egy este megint várja a szegény legényt a tündérkisasszony. Jő a legény, vágtat felfelé nagy bátran, s mikor a vár fokához ér, nyújtja a kezét a tündérkisasszony felé. De ebb’ a szempillantásba’ megsiklik a ló, a legény magával rántja a tündérkisasszonyt, s a rengeteg mélységbe zuhantak. A ló pedig fennakadt a szikla oldalán, odatapadt, s azon módulag kővé változott. Még most is rajta van a nyereg s a kantár. Hanem, hogy a szavamat össze ne keverjem, ezt a lovat a tündérkisasszony ajándékozta volt a legénynek, s azért hívják Firtos lovának. De aztán ez a ló nem is hiába, hogy tündér lova volt, mert most is az ő színe változása után jár az idő. Mikor ennek a kőlónak fehér a színe, meleg napok járnak, mikor pedig színében megsötétedik, hosszú eső lesz utána...” (10) A Firtos-lovát Orbán Balázs is leírta: A Firtos oldalában „egy zöld bokroktól körül nőtt oly omladvány van, mely távolról tekintve felnyergelt és kantározott ló alakját utánozza. Ezt Firtos lovának hívják, ez a vidék időmutatója, amennyiben midőn fehér, jó időt, ha elsötétül, esőt várnak.” (6) A legenda tündér-varázstól megfosztott magyarázata összefügg a Firtos fönt vázolt geológiai keletkezés-tanával, valamint azzal, hogy a vulkánikus andezittufa a lukacsos szerkezete miatt nagyon érzékeny a levegő páratartalom-változásaira. Magas páratartalomnál megköti a nedvességet és megváltoztatja a színét, elszürkül. Száraz levegőben, amikor jön a jó idő, a kőzet nedvességtartalma is csökken, és kifehéredik. (11) (Függelék 477. oldal 8. és 9. ábra)
Következtetés és kitekintés A tudományos és a legendákon alapuló tájtörténet együttes megismerésével teljesebb képet kapunk a Firtos tájalakulásáról. Az a tájtervezés, amely egyik szemléletmód kizárólagosságára apellál – s ez korunkban általában a racionális megközelítés egyeduralmát jelenti – nem állja meg a helyét. Az objektivitásra törekvő tudomány ugyanis nem mondhatja meg, hogy miben áll az ember és környezete kapcsolatából született táj fejlődésének a célja. (12) S a pre-modern tájértelmezés önmagában nem adhat választ arra, hogyan valósítható meg a jelenkor eszközeivel a kulturális elvárásainkat kielégítő ember-természet kapcsolat. Éppen ezért a tájtervezésben a paradigmák (paradox) ötvözésére van szükség. A 2005 augusztusában elindított Firtos vidékfejlesztési Projekt keretében célunk, hogy hathatós szakmai segítséget nyújtsunk a Firtos térség lakóinak egy, a környezeti, gazdasági és társadalmi szempontokat összehangoló kistérségi fejlesztési koncepció megalkotásában. Továbbá, hogy konkrét helyi fejlesztési projektek kidolgozásával hozzájáruljunk a térségi koncepció megvalósításához. A Firtos Projekt első helyszíni szemléjén hét magyar és tíz német tájépítész hallgató vett részt. A diákok tematikus csoportokat alkotva hozzáláttak a térség vizsgálatához és a
248
Drexler Dóra: Tájtörténeti variációk a Firtos témájára fejlesztési koncepció kidolgozásához. A tematikus csoportok a következők voltak: területhasználat, környezet- és természetvédelem, vizek és vízgazdálkodás, turizmus és rekreáció, valamint településfejlesztés. Ezeken kívül alakult egy koordinációs csoport, amely a tematikus javaslatokat és célkitűzéseket összevetette és harmonizálta s létrehozte a koncepció GIS4 alapú térképeit. 2006 februárjában tartottuk a Firtos Projekt első munkaközi szemináriumát Weihenstephanban, a Technische Universität München Tájökológia Tanszékén. Április végére készültek el a hallgatók első tervei, dolgozatai. Májusban került sor a Firtos Projekt második helyszíni szemléjére. Jelenleg, és az elkövetkező félévekben a hallgatók a fejlesztési tervek megvalósíthatóságával és gyakorlatba való átültetésével foglalkoznak. A Firtos térség fejlesztése számos hasonló helyzetű kelet- és kelet-közép-európai kistérség számára minta lehet. A Firtos projekt keretében ezért olyan szélesebb körben használható vidékfejlesztési gyakorlatot szeretnénk kialakítani, amelynek alapja, hogy csakis a racionális és a mondavilágon alapuló tájtörténet együttes ismeretében „olvasunk” és „írunk” a tájban.
Irodalom (1) Karátson Gábor, Timár Dávid 2004: Az Eperjes-Tokaji- és a Kelemen-Görgényi-Hargita vulkáni vonulat összehasonlító térfogatszámítása SRTM-Adatok alapján: Vulkanológiai és felszínfejlődési következtetések. II. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged. (2) Székelyföldi Barangolások 1999: URL: http://www.sztistvankozg.sulinet.hu/~balintis/1998/nyitolap.html. 2006. 07. 13. (3) Korond település benépesülése 2006: URL: http://korondikeramia.uv.ro/korond.htm. 2006. 07. 13. (4) Dávid László 1981: A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest. (5) Orbán B. 1868: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. Udvarhelyszék. XXIII. Firtos vára. Panda és Frohna Könyvnyomdája, Budapest. (6) Gnandt Tibor (szerk.) 2002: Utazások Hargitában. In: Hargita Információs Központ. URL: http://www.cchr.ro/jud/turism/index.html. 2006. 07. 14. (7) Harmadik katonai felmérés 1872-1884: URL: http://lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/topo/3felmeres.htm. 2006. 07. 18. (8) Drexler Dóra, Sallay Ágnes 2006: Tájalakulás történet a Firtos kistérségben. III. Magyar Földrajzi Konferencia, Budapest. (9) Benedek Elek 1927: Székely Tündérország: székely népmesék és mondák. Singer és Wolfner, Budapest. (10) Benedek Elek 1993: Székelyföldi mondák és mesék. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest. (11) Kakas Z. 2000: Beszélő kövek. Nemere Természetjáró Kör, URL.: http://www.bk.ngo.ro (12) Endreffy Zoltán 1999: Az ökológiai válság etikai dimenziójáról. – Cédrus. Jg. 2 (2).
4
Geographical Information System
249
