WEKERLE
A WEKERLEI TÁRSASKÖR EGYESÜLET 2000. augusztus
Megjelenik negyedévenként
Tartalomjegyzék Timár Béla polgármester Hõsök Napján mondott ünnepi beszéde ......................................................................... 1. oldal Wekerlei Familiák - A Szilágyi család ..................................... 2. oldal Templomépítõk III. rész ........................................................... 5. oldal Beszélgetés Schwajda György kormánybiztossal, színházi direktorral .................................................................. 7. oldal A városházán történt ................................................................ 8. oldal Tesszük, ami tõlünk telik ......................................................... 9. oldal Tempó? Harminc! Kerekasztal beszélgetés Wekerle közúti közlekedési rendjérõl .................................... 10. oldal
TÁJÉKOZTATÓ
LAPJA
VI. évfolyam 2-3. szám
Timár Béla Kispest polgármesterének hozzászólása a tempó harminc kerekasztal vitához ..................................... 11. oldal Wekerle-Telep - Tempó 30 övezet ......................................... 12. oldal Nézzen (jobban) körül Wekerlén! .......................................... 13. oldal Beszélgetés Wekerlérõl a Fõpolgármesteri Hivatal Települési Értékvédelmi Ügyosztályán ................................. 14. oldal Egy kapu újjászületése ........................................................... 15. oldal A Magyar Kollégium történetébõl — Krasznahorka ............. 16. oldal Éjszakai telefon ..................................................................... 17. oldal Wekerlei napok ...................................................................... 18. oldal Wekerlei Iskolák 1999/2000 tanévben kitûnõ eredményt elért tanulók .............................................. 19. oldal
KISPEST ÚJ ÉRTÉKE!
Hihetetlen! de az ország legolcsóbb áruháza a CBA Remíz! XIX. kerület Üllõi út 266. Nyitva tartás: 7.00 – 21.00 Ünnepnapokon: 7.00 – 17.00
H A N AT E L GSM szaküzlet A HANATÉKA Kft. mely már 10 éve mûködteti színvonalas videó film kölcsönzõjét, most egy új üzlettel lepett meg minket. A forró kánikulai hõségben felüdülés volt belépnem a klímatizált üzletbe. Mint régi hanatékás örömmel tapasztaltam, hogy a vállalkozás hû maradt a megszokott igényességéhez. A polcokon, a tárolókban mindenféle típusú mobiltelefonhoz található, tartozék, alkatrész és kiegészítõ. A VODAFONE mobiltelefon szolgáltató hivatalos partnereként elõfizetéseket és feltölthetõ kártyákat is kínálnak. Egy pár váltott szó után az eladóról is bebizonyosodott, hogy igen csak otthon van a telefonok világában. Ajánlom mindenkinek, hogy mind errõl személyesen is gyõzõdjön meg, keresse fel a HANATEL GSM szaküzletét. Cím: XIX. Szabó Ervin utca 32. Nyitva: Kedd –tõl Szombat-ig. 10-18 óráig. Béres András
reklámriport
2000/2-3.
WEKERLE
1.
Timár Béla polgármester Hõsök Napján mondott ünnepi beszéde, amely a Templom téren május 28-án hangzott el Azért jöttünk össze, hogy megemlékezzünk az elsõ és a második világháború, valamint az 1956-os forradalom hõseirõl. A XX. század népünket rendkívüli megpróbáltatásoknak vetette alá. Az Osztrák-Magyar Monarchia, azon belül Magyarország az akkori mércével mért nagyhatalomhoz méltó ütemben fejlõdött gazdaságilag és társadalmilag egyaránt. Ezt a folyamatot állította meg - mint azt a történelembõl tudjuk majdnem egy egész évszázadra - a Ferenc Ferdinánd trónörökös ellen elkövetett szarajevói merénylet. Kitört az elsõ világháború. Hosszú évekre lángba borította Európát, áldozatok millióit szedve. A Tanácsköztársaság, a hazánkra nézve megalázó és tragikus trianoni békediktátum, valamint a gazdasági világválság traumáját még ki sem heverte országunk, amikor egy újabb világégés középpontjába kerültünk. A második világháború minden addigit felülmúló kegyetlenséggel szinte szakszerûnek nevezhetõen szedte áldozatait a harcmezõkön a katonák között, és a hátországokban a civil lakosság soraiból egyaránt. A párizsi békeszerzõdés aztán a Kárpát-medence magyarságának egy határon belüli egyesítésének utolsó reményét is eloszlatta. Az e fölött érzett fájdalmat hamarosan elhomályosította a kommunista hatalomátvételt követõ diktatúra kegyetlensége. Az 1956. októberében kirobbant szabadságharc a kezdeti sikerek után sajnos a szovjet tankok lánctalpai alatt elbukott. Ezen három véres, tragikus esemény valamelyike, esetleg közülük több is, szinte minden magyar családot érintett. Kiket tekintsünk hát ezen vérzivataros korszak hõseinek? Kizárólag a frontvonalon harcolókat? Annak ellenére, hogy a lövészárkokban és a barikádokon a harcot õk vívták meg, õk sebesültek meg, váltak nyomorékká, vagy veszítették életüket, úgy gondolom, hogy nem. Ugyanis azok sem nevezhetõk hétköznapi embereknek, akik a mindennapjaikban szenvedték meg a háborúk, harcok, megtorlások következményeit. Közéjük tartoznak •
•
•
•
a harcok alatt nélkülözõk, férjeikért, fiaikért - oly sokszor sajnos nem is hiába - aggódók. Õk viselték el a hadigazdálkodást, a bombázásokat, õk várták rettegve a postást. Vajon írnak-e szeretteik, vagy netán róluk írnak; az özvegyen, árván maradottak, akik további életüket férj, apa nélkül élték le. Vétlenül szenvedve el a csonka családok minden keservét, hiszen családfõ, családfenntartó nélkül kellett talpon maradniuk; a hadifogságban elpusztultak, illetve az azt maradandó testi, vagy lelki sérülésekkel túlélõk. A lágerek embertelen körülményei között, szinte állati sorba taszítva kellett százezreknek hosszú éveket eltölteni, hogy hazaérkezve a gyanakvás, a kiközösítés fogadja sokukat; a megszállók, a “felszabadítók”, a szabadságharcot leverõk áldozatai. A kifosztottak, a megbecstelenítettek soha be nem gyógyuló sebeikkel voltak kénytelenek, vagy kénytelenek ma is élni;
•
a megbélyegzett, a tönkretett, a kilátástalanságba taszított családok. A vallásuk, származásuk, politikai nézeteik miatt deportáltak, internáltak, bebörtönzöttek és hozzátartozóik, kifosztva, kitaszítva próbálhattak meg új, megalkuvásokkal, megaláztatásokkal teli életet kezdeni; • a békediktátummal kijelölt határokon túl rekedtek, akiknek rettegniük kellett, esetenként kell ma is magyarságuk miatt. A gyökereiktõl elszakítva, származásuk, nemzeti hovatartozásuk miatt gyakran másodrendûként kezelve, nem egyszer pogromoknak kitéve kellett magyarágukat vállalni, megõrizni. Nyugodtan nevezhetjük valamennyiüket hõsöknek. Elviselték ugyanis mindazokat a nem mindennapi nehézségeket, amiket rájuk mért a sors. Mindeközben tették dolgukat, hogy gondoskodjanak családjukról. Kiemelkednek közülük azok, akik mindezt emberi tartásukat, méltóságukat és elveiket megõrizve tették. Néhányan ezen hõsök közül ma is itt élnek velünk. Tiszteljük és becsüljük meg õket, hiszen az õ néma szenvedésük emberi nagyságuk adta nekünk azt a példát, ami a szocializmus zsákutcájából, a polgári demokráciához történõ civilizált visszatalálásunkhoz irányt szabott! Biztosították ezzel annak lehetõségét, hogy a századelõn Európában fejlettnek számító országunk ismét az lehessen. Sajnos elvesztett családjaikat, hozzátartozóikat esetleg szülõföldjüket, illúzióikat, karrierlehetõségeiket visszaadni már nem lehet. Ezért legalább próbáljuk meg kifejezni megbecsülésünket, hogy hátralévõ éveikben érezhessék hálánkat és azt, hogy elismerjük hõsiességgel felérõ kitartásukat. Köszönjük nekik, hogy megszenvedték számunkra és helyettünk szebb, emberibb jövõnk lehetõségét. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket Timár Béla polgármester
Mély fájdalommal értesültünk arról, hogy augusztus 23-án tragikus hirtelenséggel elhunyt
KISBERK IMRE önkormányzati képviselõ, a WTE alapító tagja, felejthetetlen barátunk.
Emlékét szívünkben megõrizzük.
2.
WEKERLE
2000/2-3.
WEKERLEI FAMILIÁK Nagy Tamás rovata Ezzel a sorozattal az a célunk, hogy bemutassunk a sok száz wekerlei családból néhány olyant, amelyik életútjával, tagjainak a wekerlei közösségért végzett munkásságával, haza- és családszeretetével például szolgálhat valamennyiünk számára. Igyekszünk olyan családok tagjait megszólaltatni, akiknek felmenõi „honfoglaló”, fészekrakó wekerleiek voltak, s leszármazottaik ma is közöttünk élnek. Kérjük kedves olvasóinkat, ha van javaslatuk saját vagy más család megismertetésére, tudassák velünk a szerkesztõség címén.
•••
A Szilágyi család
Magdi néni két diplomája Ülök a Kapisztrán utcai lakás nappalijában. Elõttem szétteregetve a szép külsejû tanítói oklevél. A kis törékeny, szemüveges, mosolygós háziasszony a konyhából - frissen fõtt, illatozó feketekávéval a tálcán - belép a szobába. Akkurátusan elhelyezi a dohányzó asztalon a csészét és a kicsi poharat, amiben tej van. A szobán és a mozdulatain látszik: a rendszeretet, a fegyelem fontos jellemvonásai az idõs hölgynek. Cukrot nem hoz. Néhány nappal ezelõtt futólag - a mai randevúnkat rögzítendõ - már jártam nála, akkor is kínált kávéval. Jól megjegyezte, miképpen szeretem. Miközben kirakom a diktafonomat, elõkészítem a jegyzeteléshez papírjaimat, szakadatlanul mesél. Jó elõre kikészítette az általa fontosnak vélt dokumentumokat, sorba rakta a fényképalbumokat. Beszéd közben csillog a szeme. Fényes, mint a memóriája. Vigyázva nyúlok a feketéért, Isten õrizzen attól, hogy leöntsem az 1941-ben kitöltött diplomát. Megállapítjuk, a régieknek bizony volt érzékük a végvizsgákat tartalmazó oklevelet igényesre, mutatósra megrajzolni. Az aláírók is ügyeltek rá, hogy kézjegyükkel az esztétikai élményt ne rombolják. Szép, kalligrafikus aláírások. Mindegyik nyugodt vezetésû, kiegyensúlyozott. Gyanítható, aláírás elõtt kicsit elidõzött a kéz gazdája, elégedetten nyugtázta az elé táruló látványt, majd ügyelve arra, nehogy pacát ejtsen, vagy a kolléga még meg nem száradt szignatúráját elmaszatolja, elrévedt. Emlékei felidézték kis tanítványuk kedvességét, okos megfontoltságát, szorgalmát és segítõkészségét. Szívükben a büszkeség érzése áradt szét. A növendék eztán - ugyanúgy, mint õk - évtizedeken át a katedrán áll majd. Az õ kicsi növendékei elõtt! Vajon abban a szerepben megállja-e majd a helyét? Biztosan – gondolta a tanítóképzõ pedagógusa, s talán kissé el is szégyellte magát, miért-e kishitû gondolat?! Majd még egyszer meggyõzõdött róla: nyugodtan írhat, a papír rá vár.
És aláírta a színjeles oklevelet, a Népiskolai Tanítói Oklevelet. Magdi néni rutinnal fogadja a tõlem érkezett, megkésett gratulációt. Elmeséli, kedvenc tantárgyai a magyar és a történelem voltak. Nem kis büszkeséggel említi meg, a rajz tanára, sõt a matematika tanára is kapacitálta, vegye fel az õ szakát. Dézsi Magdolna Hermina azonban eltökélten a kis gyermekeket akarta a betûvetésre, az olvasásra és a számtanra megtanítani. Ez az akarata erõs volt. Meg fogják látni. Aztán elõkerül egy másik diploma is. Aranydiploma. 50 évvel késõbb kelt. Címzettje Szilágyi Szilárdné, született Dézsi Magdolna. A mai történet róla, az õsökrõl, párjáról és annak felmenõirõl, valamint gyermekeirõl, unokáiról szól.
A tanítókisasszony 1941-ben Dézsi Magdolna, aki édesapja szemefénye volt, amikor a Damjanich utcai tanítóképzõben, megkapta oklevelét, jelentkezést adott be állásra. Akkor hiány volt pedagógusokból. Hamarosan Pestszentlõrincen, a Szemeretelepen megkezdi tanítói pályafutását. “Nagyon jó osztályt kaptam, negyedikes fiúk voltak. Áprilisban már végeztünk a tananyaggal és a csillagászattal ismerkedtünk. Az osztály fele év végén kitûnõ lett.” - emlékezik. Egy év múlva olyan rendelkezés született, amely szerint a fiatal pedagógusoknak kötelezõ volt tanyára menni oktatni. Talán a háborúba távozott férfiak pótlására. Magda kisasszony soha életében nem járt tanyán, még falun sem. De édesanyja félt az új állomáshelytõl, amit lánya számára Kiskunhalas Göböl járásában jelöltek ki. Próbálta lebeszélni az állás elfogadásáról, de a frissen diplomázott tanítónõ ragaszkodott hozzá. Lehet, kicsit félt is, hogyha nem fogadja el a kijelölt helyet, nem taníthat, - lehet, önállóságát is próbára akarta tenni. Mindössze egy évet töltött a tanyasi iskolában, a háború menekülésre kényszerítette.
•••
Ez az egy év számára meghatározó élményt jelentett. Soha nem látott szegénységgel, az azzal sokszor együtt járó gondozatlansággal, éhezéssel, ugyanakkor az érdek nélküli szeretettel, a gorombán egyenes beszéddel is itt ismerkedett meg. Közel száz tanítványa volt, zömében rühesek, tetvesek. Többségük 4-5 kilométer távolságról járt az iskolába, nyáron mezítláb, télen szalmával bélelt faklumpában. Hányszor caplattak haza térdig érõ hóban! Mégis, csak nagyon ritkán hiányoztak. De sokszor emlegette fel ezeket az idõket késõbb itthon, Pesten a tanítványainak, ha azok jajgattak vagy panaszkodtak valami csekélység miatt! – “Ne szóljatok semmit! Ti kényelmesen éltek, mindenetek megvan. Láttátok volna a tanyasiakat!” Mindent õ tanított, még a hittant is. Petróleumlámpa volt a világítás. Õ készítette fel a kicsiket az elsõáldozásra. Korán kellett megtartani az áldozást, mert tudta, a gyermekek reggeli nélkül vannak. Magdi néni ma is úgy érzi, nagyon szerették õt azok az egyszerû emberek, hát még az apróságok. Mert mi másnak lehet nevezni azt a látogatást, amivel a háború kellõs közepén egy, a tanyáról jött fiatalasszony õt és újszülött leánykáját megtisztelte. –”Jött egy falusi menyecske, amikor megszültem a kislányom. Nem ismertük egymást, egy volt tanítványom szülei küldték hozzám, mert tudták, szültem, és hallották, milyen éhezés van Pesten. Küldtek néhány tojást, meg egy csupor tejfölt. Hogy mennyit keringhetett az, míg ránk talált! Biztosan a lelkére kötötték, a kisasszonyt feltétlen keresd meg.” - Elmereng. Talán felidézõdik benne a zûrzavaros idõ, a látogató ködbe veszõ emléke, a megható ragaszkodás. –“Életem legkedvesebb figyelmessége talán ez volt.”
Az õsök Deési Nagy Sámuel erdélyi kisnemes gondolt egy nagyot, és az évszázadok óta viselt családi nevet megváltoztatta. Új neve - Dézsi
2000/2-3.
Sámuel lett - biztosan megvédi az örökös zaklatástól, remélte. Bujdosnia sem kell, úgy, mint eddig. Az 1848-as forradalomnak már rég vége. Élni kell. A család a XVII. századig ismeri a felmenõit, a családfában más erdélyi református nemesek is találhatók, így Köpeczyek is. Az új névvel túlélte a megtorlásokat, és 1880-ban megszülethetett késõbbi leszármazottja Dézsi Gyula, Dézsi Magdolna Hermina édesapja. Dézsi Gyula Kolozsvárott nõtt fel, nyolcan voltak testvérek. Dézsi két gyermek apja volt, amikor megözvegyült. Öt évi özvegység után megismerkedett Kovács Mária Terézia budapesti illetõségû hajadonnal, akit nõül vett. Ez a második felesége szülte neki Magdolnát. Ekkor Dézsi Gyula már túl volt a negyvenen. (Beszélgetõpartnerem, Magdi néni megmutatja azt a közel száz éves japán teáskészletet, amelyiket attól a rokontól kaptak nászajándékba szülei, aki összeismertette egymással õket Kolozsvárott.)
WEKERLE
testvére volt! - Erdélyben, illetve Romániában élt, él. 1922-ben, amikor a kicsi Magdi megszületett, már a Wekerle-telepen, a Zboró köz 2ben laktak. A sógor volt szíves egy szobát átengedni a menekült családnak, a várandós kismamának. MÁV-alkalmazottként a családfõ wekerlei lakásbérletre benyújtotta igényét, amire nemsokára megkapták a Kapisztrán utca 6. szám alatti egyik kétszobás bérleményt. (Késõbb a kétnemû nagyobb gyermekek miatt, alkalmas idõben a szomszédos 8. szám alá költöztek, ahol ma is él Magdi néni.) A családfõ nagy szeretettel és szakértelemmel gondozta a konyhakertet, volt benne zöldség, gyümölcs.
A gyermekkor Amikor Dézsi Magdi elsõ osztályba ment, a II-es (kettes) számú - mai nevén Erkel Ferenc - általános iskola leányelemi, illetve leánypolgári iskolaként mûködött. A kicsi Magduska ide járt nyolc évig. Négy évet az elemibe, további négyet a polgáriba. Itt tanította õt dr. Beyer Edéné tanítónõ, aki példaképe volt, s aki olyan benyomást tett rá, hogy annak hatására lett tanítónõ. Sok tanítójára emlékszik vissza szívesen. Beyerné mellett ki szeretné emelni Winkler József plébánost, aki a hittant tanította neki, majd házasságánál esketõ papja volt. (Itt illik elmondani, Magdi édesanyja római katolikus volt, az apa - tudjuk református hitû - reverzált. A kislány szintén római katolikus vallású.) Az iskoláit eminensként végezte. Magduskát zongorázni is taníttatták. Tanárnõje szintén Beyerné volt, akihez Petur utcai lakásába, a Polonyi pékség melletti házba járt zongoraórákra. Polgárista korában az iskola énekkarának erõssége. “Óriási volt a család. Hirtelen össze sem tudom számolni, hányan voltunk egy-egy flekkensütéskor vagy disznóöléskor az udvarunkban. Több mint tíz nagynénim és nagy-
3.
bácsim volt, azok házastársai meg az unokatestvérek… Nagyon szép emlékeim vannak az udvari összejövetelekrõl. Énekeltünk, játszottunk, vicceket meséltünk. Szerettük egymást, békességben éltünk.”
A férj és szülei A wekerlei fiatalok egyik része a WSC Zoltán utcai sportpályájára járt telenként korcsolyázni. Magdusnak is volt bérlete. “Ott csúsztam el a jégen”- nevet. Ott mutatta be egy ismerõsük késõbbi férjét Szilágyi Szilárd Jenõt, és öccsét Ottót, akik a Fõ tér 6-ban laktak. Ekkor Szilárd még gimnazista, a Széchenyi István Reálgimnázium diákja. A kisasszonyt zavarta a két fiú legyeskedése, nem is ment többé oda korcsolyázni, hanem a Klapka utcába. Mindig leányiskolákba járt, újszerû és szokatlan volt számára családon kívüli (fér)fiúk közelsége. Néhány év múlva mégsem kerülhette el sorsát. Egy alkalommal a templomba menet egy egyetemisapkás fiú köszöntötte õt és édesanyját. A két nõ nem tudta, ki volt az. A mise után a fiatalember engedélyt kért arra, hogy a hölgyeket hazakísérhesse. Szilágyi Szilárd Jenõ volt. Ekkor Jenõ már a Mûegyetem hallgatója. Gépészmérnöknek készül. A családban mindenki Jencének hívja. Jence úr kitartóan udvarol a kisasszonynak, mígnem a szerelem fellobban. 1943-ban megtartják az eljegyzést, egy év múlva összeházasodnak. Ekkor már mindketten diplomások, a leány tanítónõ, a legény gépészmérnök. Magdus - most már Szilágyi Szilárdné férjével a szülõi házba költöznek. A három szobából kettõt az öregek a fiatalok rendelkezésére bocsátanak. Igaz, az egyiket Magdus zongorája csaknem teljesen elfoglalja. Szilágyi Szilárd “Jence” szülei nem sokkal a fiatalok megismerkedése elõtt költöztek a telepre. Az apa Szilágyi Jenõ, az anya Eckert Erzsébet. Szép és pedáns, német õsöktõl származó asszony.
Dézsi Gyula és Kovács Mária Terézia Kolozsvárott
Kovács Mária Terézia - hat testvérével együtt - vasutas családban a Tabánban gyerekeskedett. Dézsi Gyula és Kovács Mária esküvõje a budapesti Bazilikában volt. A fiatal pár a nászút után hazament Erdély fõvárosába, a kincses Kolozsvárra. Az asszonyka két árva gyermek mamájának szegõdött. Még nagyobb boldogságot hozott a családba a közös, harmadik gyermek születése. Az anya nem tett különbséget a kicsik között, úgy nõttek fel, mint édestestvérek. Magdi sokáig nem tudta fivérérõl és nõvérérõl, hogy csak féltestvérei. Dézsi Gyula MÁV fõkalauz volt. Nagyon szerette a zenét, operarajongó volt. Klarinétozott. Nagy magyar volt, nem tudta volna elviselni a román fennhatóságot. 1921-ben, Trianon után a család átköltözött Magyarországra. A család nagyobbik fele - D. Gyulának hét
1944. június 17. Dézsi Magdolna és Szilágyi Szilárd esküvõje a Fõ téri templomban. Az arától balra szülei, a võlegénytõl jobbra az õ szülei.
4.
A tanítónõ Szilágyi Szilárdné 1945-tõl 49-ig a Wekerle telepi II-es iskolában, majd egy évet a IV-esben tanított. Utána véglegesítették az I-esben, a mai Pannónia Iskolában. 1950-tõl 1984-ig ez az iskola volt a munkahelye. Ilyen hosszú idõszak elegendõ akár az egy családon belüli több generáció tanítására is. “Oktattam sokakat, akiknek a szülei közül is a tanítványom volt valamelyik. Nem emlékszem ugyanakkor olyan esetre, hogy nagyszülõ is lett volna köztük” - magyarázza. Az élete nagy részét iskolában élte le. Hat éves korától hatvankét éves koráig szeptemberben kezdõdött az év, és júniusban ért véget. Sok igazgatót, kollégát említ: Jankura Jánosnét, Horváth Lászlót, Tildy Zsuzsát, László Józsefnét, Somorjai Józsefet, Péterdy Péternét, Gondánét és még másokat. Amikor életének errõl a rövidnek nem mondható szakaszáról beszél, szeme még jobban csillog, ömlik belõle a szó. Sorolja a kételyeket, sikereit, a kollégákat, de mindenek
WEKERLE
2000/2-3.
viselnie. A család fenntartásának minden terhe rá hárul. Édesanyja otthon ugyan segíti, de a családról való döntéseket egyedül kell meghoznia. Becsületben és tisztességben neveli fel a gyerekeket, taníttatja õket. Hite segítette. A gyerekeket is vallásosnak nevelte. Tanítványai, kollégái, családtagjai azt mondják, génjeiben örökölte az oktatás iránti elkötelezettségét és tehetségét. A pályán leánya követte, aki középiskolai matematika tanár lett.
A Szilágyi gyerekek és unokák
A gyerekekrõl készült képek albumát böngésszük. Jókat derülünk. Néha felkiáltok: “Hiszen ugyanilyen kép van rólunk is!” Naná! Csathónál, Kispest felkapott fényképészénél készült ez is, meg amaz is. Magdi nénivel kicsi koruktól követjük nyomon a két Szilágyi gyerek, Mária Magdolna és Szilárd felcseperedését. Vannak itt a hátulgombolós korból származó képek, iskolai farsangi jelenetek, tablóképek. Megörökítették az utókornak a kislány Fészek Klub-béli zongorahangversenyét, Szilárd beat-zenekarát. Mária Magdolna képeibõl igen sok van. A családban õ volt az egyetlen leány. A gyerekek jól tanultak. Mária Magdolna - akárcsak édesanyja - a II-esbe, Szilárd az I-esbe járt. 1994. szeptember 3. Wekerle napok. Zenét az iskolán kíMagdi néni kitüntetést vett át Borsiné Pataky Etelke és Katona Áron Sándor társasági elnöktõl. A háttérben Zapkó Gábor polgármester és Nagy Tamás vül Bede Ottóné elõtt a kis tanítványokat. Felelevenít tanfelüVisnyowszky Anikó zongoratanárnõtõl tanulgyelõi látogatásokat, iskolai ünnepélyeket, tak. közös örömöket. Mária Magdolna a Leõwei Klára GimElmondja, mindig járt templomba. Emiatt náziumban érettségizett, majd az ELTE TTKsoha, még a kritikus ötvenes években sem n középiskolai matematika-fizika tanári oklekapott feddést elöljáróitól, még megjegyzést velet szerzett a mindannyiunk által ismert H. sem. Bóna Márta meteorológussal egyidõben. Egykori tanártársát, Abody Bélát, a hetveMária Magdolna negyven évesen megnes évek egyéni karakterû humoristáját emlíhalt, négy árva siratta. tem. Nevet. “Ha-ha! Jópofa ember volt, nagy Szilárd középiskolába a József Attila bohém. Felszólalásai az értekezleteken élGépipari Technikumba járt. Érettségi után ményszámba mentek. Õ volt az, aki a tantesmind jobban húzott az elektromos szakmához. tületi megbeszélésekbe életet vitt. Jó kedélyû, 1973-ban ért célba, estin villamosmérnöki okkülönleges ember volt, kirítt a tantestületbõl. levelet szerzett a Mûegyetemen. 1973-tól 88Nemcsak mi, kollégák, a gyerekek is nagyon ig tv-szerelõként dolgozott másodfoglalkoszerették.” zásban. Egész Budapesten ismerik. Több, mint Szilágyi Szilárdnénak nem volt könnyû tizenöt éve tevékenykedik a biztonságtechniélete. kai piacon. Kislánya tizenhárom, kisfia tíz éves, ami1971-ben nõsült. “Kevés volt a pedagógus kor a gyerekek apja elköltözik hazulról. A toa házban”, így hát tanítónõt vett feleségül, Gál vábbiakban az anyának kell a nadrágot is Évát. Éva pesti lány, az erzsébetvárosi Nefe-
Magdi néni elõl baloldalon, középen fia feleségével Évával, hátul az unokák: Szilárd és Zoltán
lejcs utcában nõtt föl. Kispesten tizenhat évig tanított a II-es általános iskolában. Egykori kollégái közül sokkal tart ma is kapcsolatot. “Egy kicsit ott maradt a szívem”- sóhajtja. Gál Éva pályaelhagyó lett, férjével együtt dolgozik. Családi vállalkozásuk neves biztonságtechnikai részvénytársaság. A cég nemcsak szûk szakmai mezsgyéken halad, hanem a Wekerléhez kötõdõ kulturális programokat, eseményeket is felkarolja. Szívesen árulom el, hogy az Erkel Ferenc Iskola segítségükkel CD-t adott ki az iskola énekkarának programjából. A környezet iránti tisztelet és stílusérzék látszik azon a felújított épületen, amelyik egykor a telepi piacteret uralta visszataszító külsejével, a körülötte lévõ rendetlenséggel, elhanyagoltsággal. Ma követendõ példaként szolgálhat az épület és kertje. Szilárd és felesége azt mondják, akkor lesznek igazán elégedettek, ha a lapos tetõre a környezetbe illõ tetõt húzhatnak. Mi, wekerleiek is örülni fogunk ennek a telepet-szépítõ beruházásnak. Szilárdnak és Évának két felnõtt fia van: legifjabb Szilárd (Sziszi) és Zoltán. A fiuk a Wekerlén nõttek föl, ide jártak általános iskolába, mindkettõjüknek itt mûködik vállalkozása. A fiatalemberek ezekben a hónapokban alapítanak saját családot, s ezzel biztosítják, hogy az 1750 óta ismert családfa újabb ágakat, leveleket bontson, és a nagyra becsült Szilágyi tanító néni dédnagymama lehessen. Kispest, 2000. június Nagy Tamás
FELHÍVÁS Ez úton hívjuk fel a nagyra becsült olvasóközönséget, hogy legyen a szerkesztõség segítségére. Keresünk olyan családokat, akik wekerlei bérleményüket azon a jogon kapták, hogy a családfõ a Magyar Rendõrségnél vagy a csendõrségnél volt állományban.
2000/2-3.
WEKERLE
5.
1.
TEMPLOM P˝T K III. rész Elõzõ számunkban a templom õsi múltjával ismerkedhettünk. Még egy fotóval (1) egészíteném ki ennek az idõszaknak a szemléltetését. Jól látható rajta a befejezetlen parókia tagolt épülettömege a templom épülete elõtt. A képeket Dr. Nyíri Sándor lelkipásztor ajándékozta, akinek a munkásságáról késõbbiekben szólok. Gyermekkori emlékeimhez nyúlok vissza, a háború elõtti idõszakra. Horváth Tivadar lelkipásztor tanított a hittanra iskolaidõben, vasárnap hallgattuk prédikációját és aznap délután elmentünk csapatosan a vasárnapi iskolába, a templommal szemben épült tornaterembe. Itt a mesemondást általában Chaplinfilmek vetítése követte. Ez volt a szórakozásunk. Sokszor hallgattam Bogdán Gyula lelkipásztor prédikációját is. A templom épülete állt, de komoly harangra már nem tellett. Emlékszem meggyõzõ szavaira, ahogy buzdított adakozásra új, nagyobb harang beszerzése érdekében: „Mások kinevetnek minket, hogy ilyen kis csengettyûvel harangozunk mi reformátusok, illõ, hogy méltó nagyságú harangja legyen templomunknak. Ha sajnáljátok rá a pénzt, az Úr úgyis kiveszi a zsebetekbõl.” A harang ára összejött és beépülése után már a csilingelés helyett valódi harangszó hívta a híveket imádkozni.
Jöttek a háborús évek, komolyabb építkezés sem ebben az idõben, sem a felszabadulásnak nevezett megszállás elsõ szakaszában nem volt. A háború utáni kommunista-ateista idõszak nem igen kedvezett az egyházaknak. Emlékszem, mikor három gyermekemmel elmentem a templomba azzal a céllal, hogy hittant tanuljanak, egy elkeseredett papot találtam, az én nagytiszteletû Horváth Tivadar lelkipásztoromat. Bent elnéptelenedett üres templom. Becsületére válik, hogy a torony alatti elõtérben megtartotta számunkra az Istentiszteletet, pedig õrajta kívül csak négyen voltunk. Ilyen idõket éltünk. Nem volt divat a templombajárás, fõleg azoknál akik az ateista ideológia és a párt elkötelezettjei voltak. Mások pedig félelembõl tartották magukat távol. Ez a kép maradt meg bennem, mint egy epizód. Átugorva néhány esztendõt elérkezett 1956. Az események sodrában templomunk is kárt szenvedett. A templom felé sétáltam: A templommal szemben lévõ tornaterem padlózatán leterített pokrócokon tizenéves felfegyverzett szabadságharcos gyerekek tanyáztak. Felnéztem a toronyra. A templom tornyának csak a gerendázata volt meg, a palaburkolat mind lehullott róla. Megkérdeztem a fiukat, hogy mi történt? Válaszukban kifejtették, hogy a ruszkik figyelõállást akartak berendezni a
toronyban és géppuskatûzzel lezavarták õket. (Jóval késõbb gyógyítottuk be a sebeket a harangláb acélszerkezetén Bódi Istvánnal.) Ismét átugrunk egy évtizedet, mialatt a templom épületén csak a legszükségesebb helyrehozási munkák lettek elvégezve és elérkeztünk a templom életében egy új korszakhoz. 1966. augusztusában meghalt Horváth Tivadar lelkipásztor és Dr. Nyíri Sándor 1966. november 1-jén kapta meg a koncesszát. Az elsõ körlevél hatására már Karácsonyra szép adomány gyûlt össze. Dr. Nyíri Sándor (2. fotó) nagy akaraterõvel és Isten iránti elkötelezettséggel látott munkához. 2.
6.
Méltán említhetjük Õt a templomépítõ papok sorában. Több, mint húsz esztendõ telt el azóta, hogy nem láttam. Elhatároztam, hogy felkeresem két okból is. Az egyik ok, hogy egészsége vonatkozásában rossz híreket hallottam felõle, a másik ok pedig az, hogy személyesen meghallgassam, mit fog elmondani a Wekerletelepi éveirõl. Megható volt az a kedvesség, ahogy Sándor bátyám és a felesége fogadott. Ami elszomorított, hogy tolókocsiban kellett látnom Õt lebénult lábakkal. Helyzetét méltón viseli, megköszöni a gondviselésnek, hogy az Úr szenvedéseiben részt vehet és figyelmeztet, hogy nem szabad zúgolódni. Nagytiszteletû Dr. Nyíri Sándor idejében a templom és melléképületei jelentõs átalakuláson mentek keresztül.
WEKERLE
1967-ben még a szószék mögötti pincében volt a gyülekezeti terem, a gyermek Istentiszteletek is itt voltak. Elhatározták, hogy felmennek a kisterembe a mellékelt (3) ábrán tanácsteremnek nevezett helységbe és azon ablakot nyitnak. Ugyanebben az évben lebontották a parókia maradványait és csak az a rész maradt meg, amit a (3.) ábrán látunk. A templom oldalhajóhoz csatlakozó szobák kerti bejárata elé faragott fa homlokzatú verenda épült és az alaprajzilag meghagyott parókia fölé kb. 2,5 m magasan enyhe lejtésû fatetõ került. A pincerészbõl ki lett hasítva egy fürdõszoba. Ezeket a kõmûvesmunkákat Böcskei István kõmûves készítette. A templom fõhajó leválasztásával mint korábban is említettem - egy 129m2-es gyülekezeti terem lett leválasztva.
2000/2-3.
A gyülekezeti terem oszlopjainak helyét Dr. Nyíri Sándor személyesen ásta ki 1968. tavaszán. A belsõ famunkában sokat segített Zsibai Sándor presbiter. A fából készült csillárokat Kovács Imre asztalos készítette, az ajtóvasalásokat pedig Juhász Sándor. A munkákban ugyancsak sokat segítettek Mészáros László, Szalai János, Szõcs Ferenc presbiterek,Bíró Ferenc és felesége. Bíró Ferencné fõleg az egyházadó beszedésében tevékenykedett. A munkák befejeztével Szamosközi István püspök Úr 1973-ban szentelte fel az imatermet másnéven a gyülekezeti termet. Úgy fejezte ki, hogy ez „kistemplom a nagytemplomban “.
3. ábra: A templom alaprajza a régi parókia bontása után és a gyülekezeti terem kialakítása.
FELHÍVÁS Testvérlapunk, a Kalotaszeg szerkesztõje Kusztos Tiborné református lelkészné asszony az alábbiak közlésére kérte meg szerkesztõségünket. Kalotaszegen alig van munkalehetõség. A kilátástalanság miatt az embereken egyre inkább erõt vesz a reménytelenség és a fásultság. A wekerlei lakosok úgy tudnának segíteni nehéz körülmények között élõ honfitársainkon, ha gyermekmegõrzés, betegápolás céljából felfogadnának egy-egy odavalósi asszonyt, leányt. Az érkezõ vendég tisztességérõl, megbízhatóságáról a lelkészné asszony vállal garanciát. Vállalkozók is segíthetnek! Ugy, hogy közbenjárásuk haszonnal is jár. Kalotaszegi kézimunkák forgalmazása, eladása tisztes nyereséghez juttathat sok kereskedõt. Érdeklõdésüket, segítõ szándékukat jelezzék a Wekerle Társaskör telefonszámán! A jelszó: Kalotaszeg. telefon: 28-00-114.
2000/2.
WEKERLE
7.
Beszélgetés Schwajda György kormánybiztossal, színházi direktorral Újsághír (1999 szeptember): A kormány döntött az új Nemzeti Színház tervezett helyérõl. A Boráros tér és a Lágymányosi Híd közötti úgynevezett EXPO területet jelölték ki erre a célra. Újsághír (2000 május): A Vadász György és Társai Építõmûvész Kft nyerte el a az új Nemzeti Színház tervpályázatának elsõ díját. Schwajda György kormánybiztos a teátrum felépítését tekinti feladatának. Újsághír (2000 július): A kormánybiztos hivatala nem Vadász György tervét nyújtotta be engedélyeztetés végett. • Valamikor 1999-ben, akkori fõszerkesztõnk dr. Kóczán László egyik szerkesztõségi beszélgetésünk alkalmával felvetette, kutatásai szerint lakott Kispesten egy Schoajda (nem elírás!) nevû család. Járjon valaki közületek utána - mondta -, nem leszármazottjuk-e az új Nemzeti Színház megépítésére kijelölt kormánybiztos, Schwajda György. Vállaltam, hogy errõl is megkérdezem õt. A beszélgetésre a múlt év õszén jöttünk össze a kormánybiztossal az ebbéli tisztjéhez tartozó irodájában. Nem sokkal elõtte döntött a kormány a színháznak a ferencvárosi Duna parton kijelölt helyérõl. A cikk a WEKERLE decemberi számban jelent volna meg, de a kéziratot Laci bácsi súlyos betegsége, majd közülünk való távozása miatt - már nem olvashatta el. Így a kézirat fiókban maradt. A riporter a Nemzeti Színház körüli történések miatt elérkezettnek látja az idõt a beszélgetés közreadására. Wekerle: Mi a helyes megszólítása, kormánybiztos úr vagy igazgató úr? Schwajda: Mindkettõ. Az új Nemzeti Színház megépítésének kinevezett kormánybiztosa és egyben a Szolnoki Szigligeti Színház direktora vagyok. W: Elsõsorban nem a fenti tisztségeibõl fakadóan kívánunk interjút készíteni Önnel, hanem arról szeretnénk faggatni, igaz-e, hogy Ön kispesti, avagy ami nekünk több: wekerlei? S: Szüleim valamikor a harmincas években költöztek a Wekerle-telepre, én 1943-ban születtem a Szent Imre utcában. Keresztelõm a Fõ téri templomban volt. Mindössze két évig éltünk még ott, így nekem inkább érzelmi kötõdésem van, emlékem nemigen. Az ostrom után el is költöztünk onnan. W: Direktor úr, bizonyára Ön is tudja, a Wekerle-telep állami munkás lakótelepnek épült. Itt zömében állami alkalmazottak kaptak bérleményt. Szülei milyen címen jutottak lakáshoz? S: Édesapám az odaköltözés idõpontjában a Beszkárt (Budapest Székesfõvárosi Közlekedési Részvénytársaság - a szerk.) dolgozója
volt, mint ahogy szinte az akkori összes szomszédunk is. Késõbb lett apám dohánygyári tisztviselõ. Hogy hogyan? Azt én már nem tudom. Õ viszonylag fiatalon halt meg, 56 évesen. Harminc éve halott. Anyámmal késõbb - miután ’57-ben viszszaköltöztünk Pestre - vissza-visszajártunk látogatóba egykori szomszédainkhoz, a szülõk barátaihoz. Az utcára már nem emlékszem jól, de a házhoz odatalálnék. W: Nem mondható gyakorinak a család neve. Fõszerkesztõnk ráadásul olyan iratra lelt kutatásai során, amely egy Schoajda családot említ Kispesten. Mit tud mondani a családnév eredetérõl, és vajon az említett családnévhez van-e közük? S: Nyomoztam, de nem tudtam a név eredetére jutni. Annyit sikerült kiderítenem, hogy dédapám Morvaországból jött Magyarországra. Magának a névnek, a szónak semmi értelmét nem sikerült kinyomoznom. W: Mit tud a szüleirõl mondani nekünk? S: Szüleim mindketten budapestiek voltak. Schwajda nagyapám a Ganznál vagy a Mávagban dolgozott, akkoriban azok külön gyárak voltak. Az Örömvölgy utcában laktak, amit ma Diószegi Sámuel utcának hívnak. Anyám is józsefvárosi volt, a Teleki tér környékén nõtt fel. W: Mint mondotta, a háború után a család elköltözött a Wekerle-teleprõl. Hogy alakult a sorsuk? S: Elõször Jászkisérre kerültünk, apám az ottani dohánygyár felvásárlója volt, majd ’48-
49 környékén költöztünk tovább, Debrecenbe. Tulajdonképpeni gyermekkorom én ott töltöttem. Közel tíz évet. Jobb fülû emberek ma is felismerik, megérzik a beszédemen a debreceni tájszólást. 1957-ben visszaköltöztünk Budapestre. Hazajöttünk. Azóta folyamatosan Pesten élek. 1966-ban megnõsültem. Budapest szinte minden kerületében laktunk már, nagyon sokhelyütt albérletben. Furcsa módon Kispest kimaradt. Volt a televízióban akkoriban Vitraynak egy mûsora, a Fekete-fehér, igen-nem. Ez kerületek közti mûveltségi vetélkedõ volt. A csapatok benn ültek a stúdióban, a kerület lakosai meg mint õrültek járták a várost, és különbözõ eldugott holmik után kutattak. Akár hiszi, akár nem, mi mindig annak a kerületnek voltunk az albérlõi, amelyik a képernyõre került. Lehet, hogy Kispest nem játszott? Amikor Erzsébeten laktunk, nap mint nap átutaztam a Wekerlén. Hadd említsem meg, most is gyakran látom, mivel az M5-ösön sokszor utazom autóval. W: Életrajzából tudjuk, volt segédmunkás, tûzoltó-készülék ellenõr. Nem szokványos elõkészületek a színházhoz. Hogyan alakult az Ön felnõttkori pályája? Volt-e valami különös oka a vargabetûnek? S: Ennek nagyon egyszerû oka volt, bármennyire is szerettem - és ma is szeretem - a tanulást, az általános iskola befejeztével apám súlyos asztmás beteg lett. Négyen voltunk otthon gyerekek, én a legidõsebb. Tizennégy évesen úgy döntöttem, dolgozni megyek, pénzt keresni. Minden további iskolámat estin vagy levelezõn végeztem el. Amikor az érettségim megszereztem, a Színmûvészeti Fõiskolán akkor indult a drámaíró szak. Itt rajtam kívül jobbára már diplomával rendelkezõk voltak. Napközben dolgoztunk, az órák délután háromtól estig tartottak. Én elsõ generációs értelmiségi vagyok. W: Direktor úr, mikor érezte elõször, hogy írni van kedve? Már gyermekkorában, vagy csak a dramaturgiai stúdiumok után? S: Kamasz koromban, 17-18 évesen kezdtem el írni. W: Mit írt elsõnek? Melyik mûfajjal kezdte? Rövid karcolattal, netán drámával? S: ’56 után bejöhetett a nyugati, illetve az addig tiltott irodalom. Itt Pesten nagyon nagy Kafka-õrület volt. Szinte hetente jelentek meg tõle novellák, megjelentek a könyvei. Az elsõ említésre méltó írói produktumom egy Kafkanovella utánzat volt. Megmutattam többeknek mondván, ezt a kéziratot most találták meg. Olyan jól sikerült a darab, hogy majd’ mindenki elhitte. De ez csak amolyan játék volt.
8.
WEKERLE
Az általam komolynak tartott munkákat azonnal dialógusban kezdtem írni, azaz drámában tudtam kifejezni mondandóm. Lehetséges, hogy azért, mert nagyon szerettem a színházat és sokat jártam magam is színjátszókörbe. 21 évesen írtam meg az elsõ darabom. Várkonyi Zoltán a Vígszínház igazgatója komolyan fontolgatta, mûsorra tûzi. Mégsem történt meg. Évekkel késõbb egy nyílt drámapályázaton indultam ezzel a darabommal és nyertem. Címe: A bohóc. 1967-ben volt a bemutatója. A Fõiskolát két évvel késõbb kezdtem meg. Oda úgy vettek fel, hogy már nem egy bemutató a hátam mögött volt. W: Ez a riport nem rajzolhatja meg az Ön szakmai életútját, annyit azonban mindenképpen elmondhatunk, hogy Ön sikeres drámaíró, színházi rendezõ és direktor. Itthon és külföldön egyaránt mûsorra tûzik darabjait. Legutóbb párizsi sikerérõl hallhattunk. Hiányzott Önnek a kormánybiztosi feladat?
2000/2-3.
S: Egyáltalán nem hiányzott. A felkérés viszont annyira megtisztelõ, a feladat olyan nemes, ami ritkán és keveseknek adatik meg, hogy nem lehet kényelmi vagy kicsinyes szempontokkal összevetni. W: Kormánybiztos úr! Magam és sok más dél-pesti szívbõl örülünk a kormány azon döntésének, hogy a Boráros tér és a legújabb pesti hidunk közötti Duna parton épül fel az új Nemzeti Színház. A helyszínrõl a döntés megszületett. Véleménye szerint megcsáklyázhatóe még a terv? A Nemzeti hajója megtorpedózható-e még? S: Nem hiszem, hogy bárki akarná. W: Az Ön megbízatása szigorúan a színházi projektre korlátozódik, vagy tágabb annál, és Ön az egész partszakasz megálmodására vállalkozott? S: Hiszem, hogy egy új városközpont fog fölépülni és remélem, hogy a Nemzeti Színház nem fog egy szál magában állni. Óriási a terület iránti érdeklõdés a külföldi befektetõk részérõl. Mi elkészíttetjük az egész területre
az építési, rendezési tervet. A megvalósítás a kerületen és a Fõvároson, na meg persze a befektetõkön múlik. A IX. kerület nagyon örül a döntésnek. Õk tudják, hogy a Nemzeti Színház és a köréje települõ kereskedelmi, kulturális Dél-DunaiVárosközponttal sokat nyernek. Valamennyien nyerünk. W: Mit fog tenni, ha kormánybiztosi feladatát betöltötte? S: 2002. március 16-án - akár esik, akár fúj - én nyugdíjba megyek. Nekem a nyugdíj mást jelent, mint más embernek. Nyugdíjasként azt tehetem, amit mindig nagyon szeretnék, ami az álmom: nem kéne mást csinálnom, csak írni. W: Kívánjuk, legyen így. Hiszen ha Ön nyugdíjba megy, az azt jelenti, megépült a Nemzeti Színház és mi magyarok újabb Schwajda drámákat és bemutatókat remélhetünk. Nagy Tamás
A VÁROSHÁZÁN TÖRTÉNT Június 13-án ünnepi képviselõ-testületi ülésen adták át a Városházán a Kispest Díszpolgára, a Millenniumi Évek Kispest Posztumusz Díszpolgára, a Kispestért díjakat és más kitüntetéseket. (A kitüntettek teljes listáját és a díszpolgárok életútját a KISPEST címû városházi kiadvány ismertette már.) • 2000-ben dr. Drenyovszky Irén gyermekorvos, idõsebb Somorjai József pedagógus és dr. Tábori Sándor jogász érdemelték ki a kitüntetõ Kispest Díszpolgára címet. Közülük Drenyovszky doktornõt és Somorjai Józsi bácsit a fél Wekerle ismeri. • A 2000. és 2001. éveket a kormány hazánk 1000 éves államisága tiszteletére és méltó megünneplésére Millenniumi Éveknek nyilvánította. A helyi képviselõ-testület azon elhunyt kiemelkedõ személyiségek megbecsülésére, akik kispesti tevékenységük révén maradandót alkottak, vagy beírták Kispest életébe nevüket, a polgármester javaslatára rendeletet alkotott és a Millenniumi Évek Kispest Posztumusz Díszpolgára címet alapította. A díjat idén és jövõre osztják ki. Ebben az évben a díjban 14 személy részesült, köztük Kós Károly építész, Nagy Balogh János festõmûvész, Bogdán Gyula református lelkész, Winkler
József római katolikus lelkipásztor, akik szellemiségükkel és kezük munkájával maradandó jelet hagytak a Wekerle telepen. • A Kispestért Díjat olyan élõ személyeknek ítélik oda, akik mindennapi munkájuk során nemcsak rendkívüli teljesítményt nyújtanak, hanem azzal Kispest lakosságának, közéletének kiemelkedõ javát szolgálják. Idén 12 személy részesült ebben a díjban. Köztük wekerlei kötõdésû dr. Péterfi Réka háziorvos, a rendszerváltás elõtti utolsó kispesti országgyûlési képviselõ; Katona Áron Sándor képzõmûvész, nemzetközi mester, a Wekerle Társaskör Egyesület elnöke; Kiss János tanár, a Deák Ferenc Gimnázium igazgatója és Zách Ferenc a Pannónia Általános Iskola magyar-rajz szakos tanára. • Kiemelkedõ pedagógiai tevékenységért Polgármesteri Dicsérõ Oklevélben részesült Röhrig Éva tanár, aki a Kós Károly téren lakik és Zámbó Józsefné, aki az Erkel Ferenc Általános Iskola tanítója. • Valamennyi díjazottnak szívbõl gratulálunk!
2000/2-3.
WEKERLE
9.
Tesszük, ami tõlünk telik... A Kós Károly tér 11. sz. alatti ház lakói az utóbbi idõben talán egy kicsit több gyermekzsivajt voltak kénytelenek elviselni szerda délutánonként. Nótázás, játékok zajai és a 8-10 éves gyerekek megszokott csivitelése töltötte be az udvart. A 93. sz. Erõ Cserkészcsapat kis cserkészjelöltjei ismerkedtek a cserkészettel. Szülõi elvárások, gyermeki érdeklõdés és kíváncsiság, vezetõi szándék és késztetés találkozott, fonódott össze a gyermekek testi, lelki és szellemi életének alakítása érdekében. A felkészítésbe, programokba - hál’ Istennek - egyre több alkalommal sikerült bevonni az érdeklõdõ szülõket is. A kirándulások, portyák, közös játékok, éneklések talán egy-egy rövid idõre feledtették velük a mindennapi élet taposómalmát. Mi vezetõk örömmel foglakozunk a kicsikkel, Õk pedig élményeiket elmesélve hívták, hozták osztálytársaikat, barátaikat. Volt, aki elmaradt, mert a zeneóra idõpontja ütközött a foglalkozások idejével, de van olyan is, aki szerencsésen tudja egyeztetni a vízilabda edzés idõpontját. Talán sikerrel ültettük el bennük a cserkészet alapjait. Reméljük, hogy a június második felében sorra kerülõ elsõ cserkésztanyázásunkon mind a tizenketten eredményesen állják majd meg a kiscserkész próbát és ezt követõen a természet szabad ege alatt, szülõk és vezetõik jelenlétében ígéretet téve válnak a cserkészek nagy családjának tagjaivá. Mi vezetõk most 12 gyermeket indítunk el a boldogulás ösvényén, hogy a haza, a társadalom becsületes, értékes és rátermett polgáraivá váljanak. Tesszük ezt abban a reményben, hogy az elvetett mag jó talajba hullik és bõséges termést fog hozni. Belevaló, vagány cserkészekké-felnõttekké válnak. A most - még kevésbé tudatosan - választott ösvényrõl nem téríti le õket a mai kor és társadalmi környezet számos csillogó ámde értéktelen csábítása, a könnyebb, de kevésbé becsületes boldogulás reményében. Bízunk abban, hogy tudatosan és eredményesen gyarapodnak majd testileg, lelkileg és szellemileg, tisztelik a másságot, becsülik a családot, szeretettel és megbecsüléssel kö-
zelednek embertársaikhoz. Abban, hogy Wekerle – Kispest – a Fõváros – Hazánk odaadó és megbecsült polgáraivá válnak. Még néhány nap és tizenkettõvel több kiscserkész lesz Wekerlén! Köszönet a szülõknek, akik vállalták az ezzel járó terheket, köszönet mindazoknak, akik bármiben segítenek, akik az ezzel járó kellemetlenségeket szeretõ türelemmel, megértéssel elviselik. A boldogulás rögös, számos akadályokkal nehezített ösvényén járva a lehetõségek adva vannak, a cserkésztestvéri segítség, a jó példa mindig rendelkezésre áll. A cserkészet sajátos életforma, mely egy egész emberöltõre ad programot, mutat irányt. Az élet, a gazdaság minden területén találkozhatunk cserkészekkel. Jártunkban-keltünkben fel-feltûnik egy portyázó-táborozó cserkészcsapat. Rájuk mindig biztosan számíthatunk, a segítség tehát mindenhol jelen van. A közelmúltban négy cserkészesküvõre kaptunk meghívást. Legutóbb a Wekerlei Munkás Szt. József templomban, a 133. sz. Szt. György Cserkészcsapat két cserkésze kötötte össze életét, de a cserkészparkban és Leányfalun is elõfordul hasonló. Több felnõtt cserkész házaspárt ismerünk, akik 2-4 gyermeket nevelnek, vállalva ennek nem kevés terhét, akad számos cserkész-nagyszülõ, aki 5-8 unokával büszkélkedik. Nem valószínû, hogy ez (csak) a ma kormányprogramjának eredménye! A nehézségeket vállaló-leküzdõ példa tehát adva van, csak észre kell venni. Várunk minden jószándékú érdeklõdõt, kíváncsiskodót, hisz mindenki elõtt nyitottak vagyunk korra, nemre és felekezetre való tekintet nélkül. Szívesen vesszük azok közeledését is, akik ma még rácsodálkoznak vagy megszólják a Kós Károly tér parkjában foglalkozást tartó õrsvezetõinket és résztvevõ kiscserkészeinket. Ígérjük, hogy tesszük, ami tõlünk telik, tíz törvényünk szellemében, Isten, Haza, és Embertársaink szolgálatára. Dworschak György cserkésztiszt 2000. november 21-23. között Budapesten a Mundus Magyar Egyetemi Kiadó — számos magyar állami intézménnyel és szakmai szervezettel összefogva — rendezi a Kós Károly életmûve a 3. évezred elején c. konferenciát.
A Wekerle 1999. évi 4. számában pályázatot hírdettünk
„EMLÉKEIM WEKERLE-TELEPRÕL” címmel. A felhívásra két pályamû érkezett: "Kopjafa" illetve "Kis terc" jeligével. Mindkét dolgozat remek írás. Következõ - tematikus - számunkat a pályamunkák bemutatásának szenteljük. Ugyancsak abban a számban ismertetjük a két díjazott pályázót, s fedjük fel kilétüket.
Az idén is megrendeztük a PARLAGFÛ GYÜJTÉSI akciónkat. A nagy kánikulai hõség okozta szárazságnak köszönhetõen csak 76.700 tõ gyûlt össze. Azonnali ajándékokat adtunk át az Önkormányzat anyagi támogatásának köszönhetõen. Reményeink szerint a hatodik éve tartó akcióink meghozták a lassú parlagfû gyomnövény csökkenését. A sorsolás a IX. WEKERLEI NAPOK -on lesz, ahol szokásaink szerint értékes ajándékokkal köszönjük meg az aktív gyûjtõknek munkájukat.
Kós Károly tervezte Sepsiszentgyörgyön Csulák Samu orvos lakóházát. A háznak Bartók Béla is vendége volt, hírdeti a tábla.
A konferencia tiszteletére a kiadó megjelenteti Anthony Gall szerkesztésében a Kós Károly mûhelye c. életalbumot teljes építészeti katalógussal (magyar és angol nyelven, kb. 1200 színes és fekete-fehér kép). Ára: 13.400,-Ft.
Hargita 2000 A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes (Csíkszereda) a kispesti Magyar Kollégium szervezésében 2000 szeptemberében kárpát-medencei turnét tesz. A mûvészkörút során a táncegyüttes meglátogatja a magyar-lakta vidékeket és ott elõadásokat tart. A turné jelképezi a magyar nemzet kulturális egységét, egyben a mûvészegyüttes tisztelgése a Magyar Millennium elõtt. Szeptember 11-én este fél nyolckor a Budapesti Kongresszusi Központban lép fel az együttes. A fõvárosi mûsor vendége a Budapest Bartók Táncegyüttes. Jegyek válthatók a helyszínen és az ismert jegyirodákban. www.mmi.hu
10.
WEKERLE
2000/1.
Tempó? Harminc! Kerekasztal beszélgetés Wekerle közúti közlekedési rendjérõl Témánk: Wekerle közlekedési rendjének szabályozása az itt lakók és az ingatlanok védelme érdekében. Amint lenni szokott, az úgynevezett „kézenfekvõ” célok nehezen valósulnak meg. A telep környezetének és lakosai testi épségének megóvására tett elsõ lépések után, öt év elteltével – úgy látszik – mégis megmozdult az ügy. Szeitz János beszélgetõ-partnerei: Katona Áron Sándor festõmûvész, a Wekerlei Társaskör elnöke, Nagy Tamás önkormányzati képviselõ, Tóth Pál építõmérnök, valamennyien wekerlei lakosok. * W: Úgy tudom, hogy a Wekerlei Társaskör, és azon belül Önök voltak a kezdeményezõi, hogy a lakótelepen a jármûvek sebességét korlátozzák, és tiltsák meg a nehézgépjármûvek átmenõ forgalmát. Katona Á. S.: Igen. Már hat éve, amikor még az Önkormányzat Közúti, Közlekedési és Közbiztonsági Bizottságának az elnöke voltam, határoztuk el, hogy Wekerle-telepen kezdeményezzük a közúti jármûvek sebességének csökkentését és a súlykorlátozást. A kerület jelenlegi polgármestere Timár úr közremûködésével (aki abban az idõben a bizottság tagja volt, és mint szakember jelentõs segítséget nyújtott az elõkészítõ munkálatok elvégzéséhez) az elsõ döntések gyorsan meg is születtek. Azután, egyszer csak kezdett az ügy akadozni, majd a BKV, bizonyos értelemben méltányolható kifogásai következtében, (kifogásolták a fõútvonalak tervezett megszüntetését, de indokolatlannak tartották a harminc kilóméter óránkénti sebességet is) hat évig csak vita folyt, de elõrelépés semmi. Végül is a Fõváros nyomást gyakorolt a BKV vezetõire. A Nagy Tamás képviselõtársam által összehívott lakossági fórumon megegyezés történt, az érdekelt lakosokkal egyetemben kialakultak a megoldás kölcsönösen elfogadható keretei. Nagy T.: Valóban így volt. Tíz éve vagyok önkormányzati képviselõ. Fogadóóráimon a kilencvenes évek elejétõl mind gyakrabban visszatérõ panasz a Wekerlén, illetve a Nagykõrösi úton áthaladó jármûforgalom. Átfogó megoldást kellett keresnünk. Évrõl-évre riasztóbb, hogy a reggeli csúcsforgalomban, a Határ út és az Ady Endre út csomópontban kialakult torlódások következtében kialakuló dugók elkerülése érdekében az Álmos utcát, illetve a Baross utcát használják elkerülõ útnak az autósok. Számos panasz érkezik a telep Nagykõrösi út felöli részérõl is. Az autópálya miatt lezárt, zsákutcákká vált utak zárókorlátait a teherautók áttörik, és a járdákon, a parkokon
keresztül hajtanak be a telepre. A személyautók meg követik õket. A telep fõútvonalain negyven tonnás teherautók robognak, veszélyeztetve a járókelõk, fõként a gyerekek és az idõsek testi épségét, kárt okozva az ingatlanokban. Tóth P.: Mint wekerlei lakos, mint a „Nézzen jobban körül Wekerlén!”-sorozat szerkesztõje, és mint gyakorló építési szakember alapvetõen helyesnek és szükségesnek tartom a sebességkorlátozás bevezetését, a nehézgépjármûvek kitiltását a teleprõl. De, véleményem szerint a ralizók, akik most száz kilométeres sebességgel száguldoznak, a sebességkorlátozás után is legalább hetven vagy nyolcvan kilométeres óránkénti sebességgel fogják tenni ugyanazt. Az az érzésem, hogy maga a tábla és a közlekedés elöl elzárt szakaszok önmagukban még nem oldják meg a problémát. Nagy T.: Én magam laikus vagyok a közlekedés szakmai kérdéseiben, ehhez nem értek, de közlekedési szakemberek tanácsa volt a harminc kilométeres sebességkorlátozás bevezetése, mint megoldás. Ezért pártfogoltam. Eljártam a tempólassítás és forgalomcsillapítás ügyében. Javaslatom akkoriban (1995) Katona Áron képviselõ kollegám és az általa vezetett bizottság részérõl meghallgatásra és támogatásra is talált. Katona Á. S.: Az elsõ és a legfontosabb, hogy a 30 kilométer óránkénti sebességet semmilyen jármû nem lépheti át, kivéve azt a szakaszt, ahol a busz közlekedik. Az intézkedés másik fontos eleme az egyirányúsítás. Például pillanatnyilag az Álmos utcát – amint azt már Nagy Tamás említette – menekülõ útnak használják. Nagyon nagy veszélyeket rejt magában, hogy ezen a keskeny utcán két irányban közlekednek nagy sebességgel. Az embernek az esze megáll, hogy milyen tempóban. Tóth P.: Az egérutak közlekedési rendjére valóban nagyobb gondot kell fordítani, de úgy vélem - az ott lakóknak is van tennivalójuk. Sok személykocsi a keskeny úton szabálytalanul parkol. Sokan „tankcsapdákat” állítanak a zöldterületek szélén. Olyan bokrokat nevelnek, amelyek akadályozzák a ki, illetve belátást, veszélyesek a mozgó jármûvekre. W: Wekerle lakóinak tehát elõnyösnek ígérkezik a közlekedési rend megváltoztatása. De vajon a wekerlei autósok, akik reggel munkába sietnek, délután pedig - a városi dugók keservei után - hazasietnének, de harminc kilométeres sebességgel kell ballagniuk, mit szólnak ehhez? Katona Á. S.: Az autóbuszok vonalán, tehát a fõútvonalakon a személygépkocsik is ötven kilométeres sebességgel közlekedhetnek. Ha ezt betartják, még nem okoznak a
környezetben kárt (azon túl, amit a jármûvek mindenképp okoznak), és a járókelõket sem veszélyeztetik. A wekerlei autósoknak tehát nem jelent hátrányt a sebességkorlátozás. Tóth P.: A wekerlei autósoknak már csak azért sem okoz problémát, mert a mellékutcákban sûrûn követik egymást az egyenrangú keresztezõdések, tehát egyébként sem tudnak felgyorsulni. Nagy T.: A harminc kilométeres óránkénti sebesség megfontoltabbá fogja tenni az embereket. Nem is az itt lakókat fogja elsõsorban hátrányosan érinteni a korlátozás, hanem akik a Fõváros agglomerációjából, Gyálról és a többi településrõl igyekeznek Kõbányára, Zuglóba. Õk - akik nem itt laknak - átmenõ forgalmi területnek használják Wekerlét. Ezután nyilván meg fogják gondolni, hogy átkússzanak-e Wekerle sebességkorlátozott utcáin. El fogják kerülni a telepet, így a reggeli és a délutáni csúcsforgalom terhelése egész biztosan csökkeni fog. W: Ez viszont azt jelenti, hogy a Határ út és az Ady Endre út terhelése növekedni fog! Nagy T.: A Határ út terhelése már nem fog, nem tud növekedni, mert a forgalom már így is beállt. Újabb közlekedési sávot viszont nem lehet kiépíteni. Mielõtt a lakossági fórumot összehívtuk volna, mielõtt javaslatot terjesztettünk volna a lakosság elé, tájékozódtunk a Fõvárosi Önkormányzat illetékes ügyosztályánál. Arról tájékoztattak, hogy még az idén tovább építik a Gyáli utat. Ez azt jelenti, hogy a Határ út és az Ecseri út közötti szakasz megépül, és ezzel megszûnik a jelenlegi kétsávos útszûkület. Ezzel biztosítva lesz Wekerle és a József Attila lakótelep elkerülése.
2000/1.
Katona Á. S.: Ez jelentõs környezeti terheléscsökkenést jelent majd a telepnek. Ehhez tartozik, hogy a 3,5 tonna összsúly feletti jármûvek egyáltalán nem hajthatnak be a telepre. Egyedi engedélyezéssel és egyedi alkalommal természetesen ezt megtehetik, de ígéretet kaptunk a Városházától, hogy ezt a jogot tartós használatra nem lehet megvásárolni. Nem hiszem, hogy Európában van még olyan védett kertváros, amelyen ötventonnás, vashulladékot szállító jármûvek száguldozhatnak keresztül. Isteni csoda, hogy nem tiportak még halálra gyerekeket, hiszen két iskola elõtt is elzúgnak. Tóth P.: Amellett, hogy a járókelõk épségét veszélyeztetik, fokozott mértékben rongálják is az amúgy is elhasználódott utakat. A kátyúkban a nagy sebességgel zökkenõ nehéz kerekektõl jelentõs károsító rezgés megy át az építményekre. Aki figyelmesen megnézi a fõútvonalon lévõ épületeket, bizony sok-sok jelét láthatja ennek. Nagy T.: Éppen itt az ideje, hogy ezek a behemót teherautók ki legyenek zárva a telep útjairól. Katona Á. S.: Sajnos, nemcsak a fõútvonalakon közlekednek a megengedettnél nagyobb sebességgel teherautók és autóbuszok, hanem a mellékutcákban is. Ennek elkerülését a sebesség és a súlykorlátozáson túl az egyirányúsítás is szolgálni fogja. Ilyen lesz például az Álmos utca egyirányúsítása a Mészáros Lõrinc utcától jobbra és balra. W: Ez elmondottak arra engednek következtetni, hogy a lakosok is üdvözölni fogják az említett megoldást. Mennyire ismerik a lakosok állásfoglalását? Nagy T.: Állásfoglalásról nehéz beszélni. Öt éve húzódik az ügy. Meg sem tudom mondani hány terv, megoldási javaslat született. Az egyik legnagyobb gond az volt, hogy a „tempó harminc”-megoldás nem ismer fõútvonalat. Érthetõ hát a BKV kifogása, hogy az autóbusz nem állhat meg minden saroknál. Wekerlén pedig sûrûn követik egymást az utcák. Ezért akarták visszaállítani a 48-as régi útvonalát a Pannónia lakótelepnél, amelynek megváltoztatását a jelenlegire kilenc éve éppen az ott lakók érdekében harcoltunk ki. A BKV terve az volt, hogy a 48-as beérkezve a fõtérre, nem a kispiac felé menne tovább, hanem befordulna a hármas iskola felé a Hungária útra, majd elérve a Zalaegerszegi utat haladna tovább a Határ út felé. Ezzel viszont Wekerle egy sûrûn lakott része tömegközlekedés nélkül maradt volna. W: Az ott lakóknak módjukban állt vagy áll valamely formában hangot adni errõl az aggodalmukról? Nagy T.: Igen! A BKV és a Fõvárosi Közgyûlés illetékes ügyosztálya Polgármesteri hivatalunkkal ismertette nevezett legújabb tervét. Én a tervet megismerve felháborodtam és azt elfogadhatatlannak ítéltem. A polgármesterhez fordultam, aki bölcsen azt tanácsolta, ne mi képviselõk és laikusok akarjunk ebben
WEKERLE
a dologban dönteni. Szóljunk a leginkább érintettekhez, a lakossághoz. Ezt tettük. A Deák Ferenc gimnáziumba lakossági fórumot hívtam össze, amelynek ez volt az egyetlen napirendi pontja. Ezen a fórumon soha nem látott számban jelentek meg az érintettek. Nem fértek el a teremben, még az utcán is álltak. Nagy örömömre szolgált, hogy a résztvevõk szinte kivétel nélkül egyetértettek azzal, amivel én is, - hogy a busz vonalát nem szabad megváltoztatni! Az önkormányzat nevében egyetlen dologra tettünk ígéretet: változatlanul hagyjuk a busz vonalvezetését, de a BKV kérésére megvizsgáljuk, hogy miként lehetne a Zalaegerszegi útnál az éles kanyart nagyobb ívûvé építeni. W: Az elmondottak nagyon szépen hangzanak, de vajon a betartatásához lesznek e megfelelõ eszközök, akár a rendõrség, akár civil szervezetek részérõl? Igaz, hogy törvények nélkül nem lehet a morális kérdésekben dönteni, viszont a morált nem lehet törvénnyel szabályozni. Katona Á. S.: Egyetértek. Az új közlekedési rend betartatása nemcsak rendõrségi ügy. Morál kérdése is. A legfontosabb azonban mégis az, hogy a rendõrök kiálljanak és elkapják a szabálytalankodókat. Szeretnénk a gépkocsik sebességét lézermérésékkel ellenõrizni és videofelvételekkel rögzíteni. Fõként a bevezetés elõtt, valamint az elsõ napokban kell megfelelõ tájékoztatással segíteni, késõbb büntetni is! Vannak és lesznek renitensek. Szeretném felkérni a polgárõrséget is, hogy segítsenek a rendõrségnek. És persze a jármûvezetõknek is ügyelniük kell a rendre.
11.
W: Lehetséges, hogy fix kamerák is lesznek, mint a Józsefvárosban? Katona Á. S.: Nem lesznek. Egészen biztos, hogy nem, mert az rengeteg pénzbe kerül. Azt hiszem, nem is lesz rá szükség. Wekerle annyira zárt település, hogy viszonylag könnyû a renitenseket tetten érni, s, ha szükséges megbüntetni. Így hamar rájönnek, hogy Wekerle nem autópálya, hanem pihenõ lakóövezet. Nagy T.: A polgármester úr ígéretet tett, de magam is beszéltem a kerület rendõrkapitányával, aki azt mondta, amikor bevezetik az új közlekedési rendet, a rendõrök vigyázni fogják azt, és figyelemmel lesznek arra, hogy azt be is tartsák. Tóth P.: Úgy vélem, hogy a sebesség és súlykorlátozásokat, az egyirányúsítást, ha sok huza-vona és alkudozás után is, de be lehet és be is kell vezetni. Az elképzelést tehát alapvetõen jónak tartom. Meg kell jegyeznem azonban, hogy a wekerleiek csak akkor fogják tapasztalni, érezni és élvezni a nyugodt, biztonságos közlekedést, ingatlanjaik megóvását a közlekedés káros hatásaitól, ha a meglévõ és új szabályokat egyaránt betartják és betartatják. Katona Á. S.: Ez valamennyi wekerlei polgár érdeke és akarata is. Rajtuk - és mint az ügyeikben eljáró képviselõ wekerlei lakosok rajtunk is múlik, hogy az új rendnek érvényt szerezzünk. W: Reménykedjünk. S magunk is tegyünk érte, hogy Wekerle - legalább a mai lehetõségekhez képest - visszanyerje régi nyugalmát és biztonságát!
Timár Béla Kispest polgármesterének hozzászólása a tempó harminc kerekasztal vitához Úgy gondolom, már éppen ideje, hogy a több mint hat éves lakossági kezdeményezés eredményesen lezáruljon. A BKV és a Fõpolgármesteri Hivatal reményeim szerint már nem áll elõ újabb, a megvalósítást akadályozó ötlettel. A legutóbb, a 48-as busz útvonalát megváltoztatni szándékozó elképzelésük egymás ellen fordította volna a wekerleieket. Lett volna, aki emiatt esküdt ellenségévé vált volna a „Tempo 30” bevezetésének. Ezért tartottam fontosnak, hogy lakossági fórumon ismerjék meg a fõvárosi döntéshozók a véleményeket, és találjuk meg a mindenki számára elfogadható megoldást. Nagyon örültem, bár zavarban is voltam, hogy a vártnál sokkal nagyobb létszámban jöttek el meghívásunkra a Deák Gimnáziumba. Köszönöm a megjelentek türelmét és támogatását. Nélkülük nem hiszem, hogy sikerült volna a 48-as busz útvonalát a jól bevált nyomvonalon tartani. Így közösen kicsikartuk a BKV és a Fõpolgármesteri Hivatal ígéretét a fölösleges változtatás elhagyására. Polgármesteri tevékenységem eddigi szakaszának egyik legszebb emléke ez a lakossági fórum volt, hiszen bizonyosságot kaptam arról, hogy a polgárokkal összefogva eredményesen lehet harcolni közös érdekeinkért. Még egyszer köszönöm ezt a felemelõ élményt azoknak, akik eljöttek a fórumra, és azoknak is, akik aláírásukkal álltak ki igazunk mellett. Timár Béla polgármester
12.
WEKERLE
Ady Endre útra Baross u.
WEKERLE-TELEP Tempó 30 övezet Wekerletelep lakóinak a telep forgalmának csökkentésére irányuló régi vágya fog a közeljövõben teljesülni. Kialakításra kerül a több lakossági fórumon is már ismertetett, Tempó 30–as övezet, mely az egész Wekerlét érintõ új forgalmi rend bevezetését jelenti. Az övezetbe 3,5 t-nál nagyobb össztömegû tehergépkocsik nem (ill. csak eseti engedéllyel) hajthatnak be, - a maximális közlekedési sebesség 30 km/ó - a gépjármûvek számára az övezeti be-, kihajtási lehetõségek száma jelentõsen lecsökken. Részletesebben a Wekerletelep Tempó 30-as - a Határ út – Ady Endre út – Hunyadi u. – Nádasdy u. –Rákóczi u. – Nagykõrösi út által határolt - övezetrõl: - a tömegközlekedési útvonalak és megállóhelyek nem változnak: a 48-as autóbusz továbbra is elsõbbséget élvezõ útvonalon, (Zalaegerszeg u.- Pannónia út – Kós Károly tér – Hungária út és vissza) 50 km /ó sebességgel haladhat a 99-es, 99/A és 194-es autóbuszok változatlan útvonalon (Ady E.út – Álmos u. -/vissza: Baross u./- Pannónia út – Kós Károly tér – Pannónia út – Nádasdy u. és vissza) közlekednek. Lényeges változás az útvonal fõútvonal jellegének megszûnése, ezért ezen az utakon az útkeresztezõdésekben minden jármûnek – az autóbuszoknak is – jobbkéz-szabály szerint kell közlekedniük, az övezetben engedélyezett maximum 30 km/ó sebességgel. •
•
az övezeti behajtási lehetõségek Határ útról Zalaegerszeg u. Mészáros L. u. Ady Endre útról Álmos u. Martinovics u. Hungária út Hunyadi utcáról Esze Tamás u. Nádasdy u. Rákóczi utcáról Zalaegerszeg u. Nagykõrösi útról Cukrász u. (Újlak u.) az övezetbõl kihajtási lehetõségek Határ útra Zalaegerszeg u. Mikes u. Mészáros L. u. Madách u.
Budapest Bajnok A Kós Károly Általános Iskola III. korcsoportos labdarúgócsapata az 1999/2000. tanévben a fõvárosi bajnokságban kispályán I. helyezett, vagyis Budapest Bajnok lett. A csapat nagypályán is érmes lett, III. helyezést ért el. Szívbõl gratulálunk. Álló sor: Gémesi Szabolcs, Domány Ferenc, Rajz Miklós, Debreczeni Dávid, Trapp Dávid Guggolnak: Antoni Tamás, Keményvári Balázs, Császári Zoltán, Portéka Tibor, Dóka László, Domány Sándor Csapattag volt még: Csányi Gergely, Meder Pál, Dudás Bence, Hajdú István, Trapp Zsolt A képen középen a felkészítõ testnevelõ tanár, Szamosi István áll.
2000/2-3.
•
Corvin körút Szent Imre u. (Elõd u.) Zoltán u. Dobó Katica u. Hungária út Rákóczi u. Hunyadi utcára Mészáros L. u. Nádasdy u. Zalaegerszeg u. Nagykõrösi útra Cukrász u.(Újlak u.) A többi övezeti határon lévõ utca torkolat fizikailag is lezárásra kerül és az érintett utcák, zsákutcává válnak az övezet felöl. több helyen egyirányúsírások kerülnek bevezetésre Álmos u. szakaszokban váltva Mikes u., Madách u. egy-egy szakasza a Határ út felé Martinovics u. az Esze Tamás u. felé Corvin körút az Ady E. út felé Szent Imre u. az Ady E. út felé Elõd u. az Ady E. út felé Zoltán u., Dobó Katica u. a Hungária úttól az Ady E. út felé Rákóczi u. egy-egy szakasza váltva Esze Tamás u. a Hunyadi u.-tól a Hungária útig Mészáros L. u. az Almavirág tértõl a Hunyadi u.-ig
Az övezeten belüli bevezetésre kerülõ új közlekedési szabályozások a forgalomcsökkentési célt hivatottak szolgálni, melyeknek betartása az ott élõk számára kedvezõbb, csendesebb életkörnyezetet, de ugyanakkor kötelezettségeket, esetlegesen kisebb kerülõutakat is jelentenek. A Tempó 30-as övezet kialakítása során új KRESZ-táblák és egyéb forgalomtechnikai eszközök (“fekvõrendõrök”) kerülnek kihelyezésre. Az új forgalmi rend bevezetése után kb 6 hónappal egy ú.n. forgalomtechnikai felülvizsgálatra kerül majd sor, melyhez várjuk tapasztalataikat és észrevételeiket a Wekerle Társaskör Irodáján és az Önkormányzatunk Városgazdálkodási Irodáján. Ezúton is kérjük az arra közlekedõket a balesetek elkerülése érdekében az új forgalmi rend bevezetése után fokozott figyelemmel, ne megszokásból közlekedjenek. Az új közlekedési rend megismerését segíti a címlapon lévõ térképvázlat is.
2000/2-3.
WEKERLE
13.
Nézzen (jobban) körül Wekerlén ! Tóth Pál rovata Sorozatom 9. részének megjelenése óta sok visszajelzést kaptam. Örülök annak, hogy olvassák cikkeimet és visszajelzésükkel az olvasók maguk is részeseivé válnak a következõ témák megfogalmazásában. A cikk írásáig postai úton nem érkezett reagálás, ezeket is várom a megadott címre. El tudom mondani, hogy sok irányból érzékelem telepünk lakóinál azokat a feszültségeket, melyet a Részletes Rendezési Terv alkalmazása, az elidegenítés, valamint a telep iránt megnövekedett érdeklõdés teremtett. Mindezek azon felül léteznek, hogy fennálló, az építéssel kapcsolatos hazai problémákkal is szembe kell néznünk. Az építési jogszabályok megsértései a jogszabályokat ismerõ és betartó lakosokban bizonytalanságot okoz. Alapvetõen visszatetszõ nekik a megszegõk viselkedése, az ellenintézkedések elmaradása. Elõbbiek tisztában vannak azzal, hogy jogaik, de kötelességeik is vannak, és elvárják, hogy támaszuk legyenek a felelõsek az azokat megfogalmazók betartásáért. Miért? Mert így érzik magukat biztonságban. Márpedig a wekerleiek nagy része ezt akarja. Korábbi sorozat-részben már idéztem Wekerle Sándor szavait, amivel a telep létrehozásánál azt a célt fogalmazta meg, hogy aki hazamegy családjához, az a telepen megnyugvást találjon és abban az épített környezetben érezze jól magát. Nekünk is ez utóbbira kell törekednünk. Bevezetõ sorokban kiemeltem a „biztonság” szót. Most errõl szeretnék beszélni, a témát feldolgozva a közelmúltban kapott észrevételekkel. A sorszámozást folytatom:
41. Egyik telepi lakos hívta fel a figyelmet a vele egy tömbben (négylakásos családi ház) lakó tulajdonostársa (falszomszédja) által megkezdett tetõtéri bõvítés kívülrõl is látható megoldására. Joggal háborította fel, hogy a tetõtéri ablak kiemelése méretében és elhelyezésében nem illeszkedik a meglévõkhöz. Ezen túlmenõen -nekem panaszolta el -, hogy õ nem ezt a megoldást látta a terveken abban a stádiumban, amikor még joga lehetett volna véleményét kifejteni, illetve fellebbezni egy ilyen terv alapján hozott építési határozat ellen. A dokumentumok megtekintése nélkül is bíztam benne, hogy nem ezt a megoldást hagyta jóvá - a településvédelmi szakértõi vélemény alapján - az építési hatóság, és ez az állapot jogellenes. Biztosan így is volt. Sajnos, az alapvetõ szimmetria megsértésére máshol is találunk példát a telepen, mely elítélendõ. Márcsak azért is, mert azok már megépült és befejezett megoldások. Létükkel rontják a telep értékét!
Utóélet: fenti ablakkiemelést - valószínûleg maga az építtetõ - átgondolta, talán a tervtõl való eltérés jogszabályokkal megtámasztott anyagi következményeire is gondolt, és visszaállíttatta a szimmetriát. Megjegyzésem: Tervezõi szemmel nézve a már régóta meglévõ tetõtéri ablakkiemelések egy része nem felel meg az RRT tetõtéri ablakkiemelésre vonatkozó és egyéb esztétikai követelményeinek, de ilyen megoldást sajnos - nagy számban találunk Wekerlén. Az esztétika mellett - a közérthetõség miatt - csak pár szakmai szabályt említek itt; ez a kiemelésnél a héjalás (cserepezés) minimális lejtése. Ez min. 25 fokot jelent. Következményeit évszázadok óta ismerik. Ezek pl. a szél általi feltépések, a porhó és esõ bejutása, a cserepek elfagyása. Tudom, hogy tulajdonos a kis padlástérbõl minél nagyobb tereket szeretne nyerni, de ez csak az õ érdeke. Építészeti szempontból mindenki érdeke - az építtetõé is -, hogy épülete szép legyen, az építéssel értéket adjon a meglévõhöz, ezáltal környezetének is növelje értékét. Mit jelent itt a biztonság? Azt, hogy a tulajdonostárs biztonságban legyen aziránt, hogy szomszédja egy hozzáértõk által elbírált, és az õ érdekeiket is védõmegoldást lásson megvalósítani, és nem vezették félre. Azt, hogy ne neki okozzon fejtörést, hogy nyilvánvaló jogai megsértését magának kelljen orvosolni, hanem érezze, hogy hivatalból védik õt a jogszabályok, melyekben bízik. Bízhasson abban, hogy idõben leállítják a szabályellenes állapotokat, valamint eredményesen és hatékonyan eljárnak a szabályszegõvel szemben. Beidézem e témával foglalkozó és az FVM által most készített éves országjelentésérõl szóló riport pár mondatát, mely éppen errõl szól: .....az elsõfokú hatóságok „kerülik a konfliktusokat a területükön építkezõkkel”; „Most már ismét van építési bírság - még ha ritkán szabják is ki -, amelynek összegét éppen idén januárban mérsékelték...”; „Bizonyítékaink nincsenek, de úgy hírlik, hogy esetenként a szomszédok komolyabb összegeket kérnek azért, hogy lemondjanak a fellebbezésrõl...”; „Csak remélni tudom, hogy az építészet területén sem rosszabb a helyzet, mint az átlagos magyar valóság.” Sovány vígasz, mondom én.
42. Az utca biztonsága. Belváros felõl gépjármûvel közeledve - szerintem - miden wekerlei örömmel pillantja meg telepét, mégha ott õsztõl tavaszig a kopár fák között szomorúbb állapotát is mutatja be neki. Errõl már többszõr írtam, csak annyit, hogy ez az idõszak (hólepel nélkül), amikor évenként számba lehet venni a telepet. Visszatérve a megérkezéshez, a gyalogos is megkönnyebbülve hagyja maga mögött a Határ úti aluljáró és felszín árusainak sorfalát és kántálásait. Mire vágyik a megérkezõ? Nyugalomra és biztonságra.
Zavarja ezt valami itt, a Wekerlén? Aki nem itt lakik, hanem a nagyváros forgatagából jön ki, annak az itt eltöltött kis idõ kevés ahhoz, hogy észrevegye: Hiába van táblával megerõsített záróvonal az egyes buszmegállók környékén, az autósok nagy része kielõz, és hajt. Ez helyzet a Pannónia úti iskola elõtt halmozottan veszélyes; Általános iskolák elõtt egyes autós szülõk másodikként, sarokra beállva parkolnak le, hogy csak „kidobják” gyerekeiket. Ez a példamutatás?; Autókkal, néha motorokkal csoportosulnak a közúton egyesek, és elállják, vagy leszûkítik az utat; Az elmúlt tíz évben sikk lett a közút sávjaiban autóval megállni, és azok ablakából beszélgetni; Gyakori az autóval és motorral ötpercenként gyorsasági és egyéb körök leírása, néha un. tuningolt, vagy éppen leszakadt dobú jármûvekkel; Több esetben hallottam, hogy árusok járják a telep lakásait, hogy - más célból - házalás ürügyén besurranjanak az esetleg egyedül lévõ, általában idõs lakóhoz; Egyes kereskedelmi egységek, stb. körüli parkolások akkor bántóak, ha azok igazi célja csak a hangoskodás. Errõl is már beszéltem korábban. (mit jelent egy éjszakába nyúló rendezvény, vagy éjszakai nyitvatartású egyéb egység környezeti terhelése); Egyébként szûk utcáinkban nagy tehergépkocsik és buszok közlekednek, mert azokat „egérútnak használják. Kapubehajtóban, a járdára merõlegesen, a kapura ráállva hagyott autó nem ad lehetõséget a gyalogosnak a továbbhaladásra, emiatt csak az úttesttõl kerülve tudja útját folytatni. Netalán gyerekkocsival, görgõs bevásárlószatyorral, vagy egyáltalán. Sokféle következtetést lehet a fentiekbõl levonni. Én ezt az olvasóra bízom. Egyetlen gondolatomat olvassák el: Lehetséges, hogy nagyobb biztonságban éreztem, ill. éreztük magunkat a telepen, amikor naponta és különbözõ idõpontokban láttunk a telepen a rendõrt, a rend õrét, vagy csak pestiesen szólva a “közeget” gyalogosan, vagy biciklivel? Idézettel fejezném be a sorozat e részét : „Bizonyított tény, hogy a fokozott rendõri jelenlét megnyugtatja a polgárokat. Ez is borzasztóan fontos, hiszen az emberek érzik, hogy bajban gyors segítséget kapnak.” ( Demokrata, 2000/13, Bezzeg New Yorkban!,19. old.)
Ilyen és ehhez hasonló gondok összegyûjtéséhez, az ezekbõl levonható tanulságok rendezéséhez továbbra is várjuk leveleiket a következõ címre: Wekerlei Társaskör Egyesület (Tóth Pál), 1192. Budapest, Kós Károly tér 10.
14.
WEKERLE
2000/2-3.
Beszélgetés Wekerlérõl a Fõpolgármesteri Hivatal Települési Értékvédelmi Ügyosztályán Már régóta szándékomban állt, hogy tervezési munkámon kívül - ne csak konzultáljak, hanem, mint a Wekerlei Társaskör lapjának rovatszerkesztõje, a Társaskör nevében - beszélgessek is telepünkrõl a Budapest Fõváros Önkormányzata Fõpolgálmesteri Hivatal Települési Értékvédelmi Ügyosztályának (közismertebb nevén; “a budapesti mûemlékesek”) vezetõjével. Dr. Kiss Katalin ügyosztályvezetõ a beszélgetés tervezett idején külföldön tartózkodott, így Hadházy Aba ügyosztályvezetõ helyettes fogadott, aki elõzetesen megadott kérdéseimre adott választ. Hadházy úr nagyon jól ismeri a Wekerle telepet, hiszen 1977 és 1985 között õ volt a telep fõvárosi mûemlékes elõadója. Következzék az interjú, kérdéseim sorrendjében. 1. Milyen helyi védettségek vannak Wekerlén? (épületegyüttes, épületek, építmények budapesti és országos nyilvántartás alapján) Elõzményként el kell mondanom, hogy a rendszerváltás elõtt, 1976-tól vette fel a Fõv. Tanács Vb. rendeletébe “a mûemléki védettség alatt nem álló” értékes épületetek, ill. épületegyüttesek közé a Wekerle-telepet. Ez a megkülönböztetés 1994-ben átgondoltabb rendezésben, a fõváros önkormányzati rendelete alapján hatályba lépett. A rendelet ma is hatályban van. Általánosságban el lehet mondani, hogy minden olyan értékes épület, ami mûemléki védettség alá nem tartozik, a fõváros védettsége alá tartozik. A mûemlékvédelem kormányzati feladat. Az Országos Mûemlékvédelmi Hivatal nyilvántartásában a Kós Károly tér épületei, valamint egy-két lakóépület szerepel. A fõváros feladata a fent felsoroltakon kívül a települési értékvédelmi feladatok ellátása, mely az építési törvény szellemében mûködik. Helyi védettséget a fõváros közgyûlése mondhat ki. 2. A jelenlegi nyilvántartás, a felügyeleti elválasztás (feladat) egyértelmû-e, és mûködik-e? A ‘93-as rendelet mellékletében szereplõ épületekkel, épületegyüttesekkel kapcsolatos feladatok ellátása folyamatos, a nyilvántartás megváltoztatásához a közgyûlés kétharmados egyetértése szükséges. A lista kis mértékben változik, tendenciáját tekintve bõvül. A felügyeletrõl szólva el kell mondanom, hogy az OMH felügyeleti szerv, mely hatósági feladatokat lát el, míg ügyosztályunk szakértõi véleménnyel támogatja a települési értékvédelmi feladatokat. A hatósági ellenõrzési jogkörrel kapcsolatos feladatokat a kispesti önkormányzatnál kell ellátni. 3. Hogyan mûködik a felügyeletek (szakhatóságok) munkájának összehangolása egymással és az elsõfokú építési hatósággal? Az elõbb már utaltam a felügyeleti, hatósági munkák ellátására. Hangsúlyoznom kell, hogy Ügyosztályunk nem szakhatóság. Az olvasó figyelmét is felhívom, hogy ügyosztályunk “szakértõi véleményt” ad, és nem “szakvéleményt”. Szakértõi, mûemlékvédelmi,
igazságügyi stb. szakértõi vélemény többféle forrásból is származhat. Az Ügyosztály a tervdokumentációval kapcsolatos települési, értékvédelmi szakértõi véleményét írja le. Ezzel segíti az elsõfokú építési hatóságot, hogy határozatának kialakításánál figyelembe vehesse e sajátos terület független szakmai véleményét. 4. Eljutott-e az ügyosztályhoz olyan információ, hogy az elmúlt évben Wekerlén az Országos Mûemlékvédelmi Hivatal járt egyes házaknál (a nem országos jegyzékben lévõknél) és szórólapján hívta fel a figyelmet a mûemlékvédelem fontosságára, stb.? Nem. 5. Mi a véleménye az 1994 júliusa óta elfogadott Részletes Rendezési Terv tartalmáról, mûködtetésérõl? Annak alapján lehet dolgozni. Az elvek alapvetõen jók. 6. Egy épület átalakításának elbírálásakor az egész tömb homlokzati rajzai, valamint az ezekrõl készített fotók birtokában alkotják meg véleményüket? Pontosabban; a megkapott építési dokumentáció és munkatársunk helyszíni szemléje alapján alakítjuk ki véleményünket. 7. Van-e visszacsatolás a jóváhagyott megoldásokról, módosításokról, esetleges önkormányzati eltérõ döntésrõl, a használatbavételrõl, stb.? Van. Az engedélyezési eljárás szabályai alapján ügyosztályunk értesül az egyes folyamatokról. 8. Hogyan vélekedik arról, ha egy korábbi bíztatás alapján több értékvédelmi támogatás iránti pályázat érkezne? Mivel tudnák segíteni a pályázókat, hogy e pályázatnál a hatósági engedélyezési procedúrának kiszolgáltatva ne teljék el 60-90 nap az építési engedély dokumentációra hozott határozat beadásától a kézhezvételig (hozzászámítva a hatályra emelés és az esetleges, kiszámíthatatlan fellebbezési eljárásokat)? A Fõváros Önkormányzata éves költségvetésének elfogadásával teremtõdik meg a forrás. Wekerle lakosait meg lehet nyugtatni,
hogy ez a támogatás minden évben lesz és növekszik. Két szót emelnék ki. Az egyik az értékvédelmi; ez arra irányul, ami miatt védett lett a telep. Ez azt jelenti, hogy a támogatás az eredeti értékek védelmére illetve visszaállítására vonatkozik (így tehát nem vonatkozik, nem vonatkozhat pl. tetõtéri bõvítésre, lakás korszerûsítésére stb.). A másik a támogatás. A fõváros a kamatmentes hitelt a költségek egy részére nyújtja, tehát a megvalósításhoz saját forrás is szükséges. Elmondhatom, hogy a támogatás fogadtatása kedvezõ a fõvárosban. A mi feladatunk a megvalósítás szakmai igazolása. Sajnos, a procedúra ideje annyi, amennyi. Így bele kell kalkulálni, hogy az arra pályázók pályázati benyújtási feltételei esetleg csak a következõ évre teljesülnek. 9. Osztja-e a cikkíró véleményét, hogy az utóbbi négy-öt évben a telep telekárai jóval nagyobb mértékben szaladtak fel (talán köszönhetõen a bûvös szavaknak; a Világörökségbe való felvétel áhításának), mint azt, annak építészeti fejlõdése, jelenlegi értékeinek megõrzése, állapota mutatja? Az ügyosztály nem foglalkozik a telekárak alakulásával. 10. Véleménye szerint jelenleg mennyi annak az esélye, hogy a Wekerle-telep egyáltalán bekerül a Világörökség Jegyzékbe (ami még csak kezdete egy, a telepen lakó által eddig nem megszokott nagyszámú kötelezettségnek)? Ez a folyamat, és a vele való kötelezettség kormányzati feladat. Az olvasóknak szükséges elmondanom, hogy a folyamatba való bekapcsolódással sok minden megváltozik. Így pl. a telep az Országos Mûemlékvédelmi Hivatal hatáskörébe kerülne, megszûnne a fõváros települési értékvédelmi támogatás stb. Már a Jegyzékbe való felkerüléshez is nagyon sok feltételnek kell eleget tenni. Gondoljunk csak Pécs belvárosa Jegyzékbe való felvételének tavalyi sikertelenségére. Idén újra indulhatnak. 11. Ismeri-e a Társaskör lapját és benne az értékvédõ sorozatot? Mivel tudja bíztatni a lokálpatriótákat? Korábbi formájában már láttam. Tetszik. Olvasva a kapott példányokat elmondhatom, hogy sok ilyen lap kellene! 12. Lát-e lehetõséget arra, hogy a Társaskörrel való kapcsolatuk rendszeresebbé váljon? Örülünk a megkeresésnek. Az ügyosztály kész a további, szakmai szinten történõ beszélgetésre. Remélem, hogy az olvasó is érzi
2000/2-3.
WEKERLE
és látja, hogy ügyosztályunk a telep települési értékvédelmét fontosnak tartja. Engedje meg, hogy - kérdéseinek megválaszolása után, a sorozatot olvasva - az interjú befejezéseként két gondolatomat elmondjam: • Érzékeljük, hogy a tetõtéri ablakkiemelések témája többször elõjön. Ezzel elõször már a hetvenes évek elsõ tetõtéri beépítéseinél - a védettséggel egyidõben - találkoztunk. Akkoriban elõször a bérlõnek meg kellett szereznie bérleménye feletti padlástér beépítéséhez a kiutaló határozatot. Ezután elkezdhette a terveztetést. Akkor valamilyen egységes elvet
ki kellett alakítani. Ezek: ne legyen emeletráépítés (tehát csak kis mértékben változzon a tetõsík), valamint a beépítés biztosítsa a lakhatás alapvetõ feltételeit (bevilágító felület). A tetõsíkban fekvõ ablakokat az akkori szemlélet nem támogatta. Kiugró tetõfelépítményeknél pedig a tetõsík lejtésével megegyezõ, és kötött méretû (max. 2 x 90/90 cm) megoldásokat javasolt. Ennek is megvolt a logikája és hagyománya, ha az eredeti padlásablakokra gondolunk. Késõbb a szemlélet lazult, át kellett gondolni a többi lehetséges megoldást, és így kialakultak az ajánlott kiemelések.
Egy kapu újjászületése Valamikor 1945 legelején a front elidõzött Kispesten, majd továbbfutott. A vele érkezõ szovjet csapatok egy része azonban itt maradt. A tisztek közül többen a fõtéri házakban voltak elkvártélyozva, a legénység pedig kibérelte a mosókonyhákat. (Annak, aki nem ismeri, elmondjuk, a fõtéri házak mindegyikéhez tartozott egy, az udvarban álló mosóház, amelyikben mosókonyha, mángorló-, illetve szárítóhelyiség volt található. Ezeket a házakat ma már többnyire lakják, vagy az épületek más közösségi célt szolgálnak.)
majd - mivel õk is maradtak, meg a hideg is - szépen felaprították a kaput, utána a szakáll-szárítót. A kedves épülettartozékokról sajnos nem maradt fenn fotó vagy tervrajz. Az ötvenes években kapu nélkül állt a ház. A hatvanas évek közepén az IKV szögvasból és rúdanyagból hegesztett nagykaput szerelt fel az újonnan készített sodronykerítéshez. Ez volt az az idõszak, amikor az egész Wekerlén lebontották a léckerítéseket és a deszka kiskapukat, helyükbe pedig a ma is látható vasbetonoszlopos sodronykerítéseket húzták. Amit a legtöbb helyen még szöges dróttal is megfejeltek! Egészen a közelmúltig állt a Kós Károly tér 13. számú ház igencsak megrongálódott, csúf kapuja. Ma már - ne is keressék! - nem látható.
Vezérlõ szempont lett az arányok és minõségi munka biztosítása. • Ügyosztályunk helyesli a tervezõi, valamint akár tervezõi-építtetõi konzultációt. Véleményem szerint a konzultáció mindenkinek elõnyére válik. Az igények megfogalmazása nem biztos, hogy egybevág szakmai, települési értékvédelmi szempontokkal. Ezeket a konzultáció alatt még idõben tisztázni lehet. Köszönöm a beszélgetést. Bp. 2000 júniusában Tóth Pál letudva, napirendre tûzhette a kerítések és kapuk rendbehozatalát is. Ez három oldali kerítést, két személybejárati és egy kocsibehajtó kaput jelentett. A renoválás csak a hatályos mûemléki építési szabályok szerint történhetett. Mivel az eredeti nagykapuról nem maradt fenn sem fénykép, sem rajz, a házban 60-70 éve élõ “öregek” elbeszélései alapján készült el a rekonstrukció. Az elõzetes kalkuláció szerint a költségek megközelítették a kétmillió forintot. A háznak ennyi pénze nem volt, ezért felkutatta a pályázati lehetõségeket és minden lehetséges módon pályázott. 1999-ben a Fõvárosi Közgyûlés Mûemléki Alapjából a társasház 800.000 forint viszsza nem térítendõ támogatást nyert el. Ezt az összeget saját erejébõl megduplázta, és megépíttette a mûemléki elõírásoknak megfelelõ, a valamikorit utánzó kocsibehajtó nagykaput és szakállszárítót. (A háború óta a lakóházhoz biggyesztett lépcsõfeljáró némi változtatást igényelt ugyan, de a megépült kapu láttán az egykori szemtanuk úgy nyilatkoznak, tökéletesre sikerült az új.) A tulajdonosi közösség a térre nyíló személybejáró nagykapuk közül a jobb állapotban lévõt renoválta, a javíthatatlant újra legyártatta. A míves szakmunkát végzett mesterembereken túl dicséretet érdemelnek a lakóközösségbõl mindazok, akik az elõkészítõ munkálatokat, az építés felügyeletét, illetve környezet rendbetételét végezték el. A kapukkal a Wekerle-telep maga is szépült és gazdagodott. Bárki meggyõzõdhet róla. WEKERLE A Wekerlei Társaskör Egyesület tájékoztató lapja Szerkeszti a Szerkesztõbizottság Tagjai Deák Márta, Mérai Horváth Gusztáv, dr. Mosonyi Annamária, Nagy Tamás, Szakács Gusztáv, Tóth Pál, Szeitz János, Romhányi András.
A 13. számú ház új bejárati kapuja
A Fõ tér 13. ház sem volt kivétel az események alól. A II. emeleten egy tanult katonatiszt volt elszállásolva, míg a melléképületet a rangnélküli egyszerû katonák sajátították ki. Fûteni valót, élelmiszert, asszonyt zabráltak. A ház Kálmán király utcai kocsibejárója egy - valószínûleg - tölgyfából készült kétszárnyú kapu volt, amely mellett egy zsindellyel fedett kispad - szakállszárító - állt. Innen a mosókonyháig ugyanolyan fenyõléckerítés futott, mint mindenütt másutt a Wekerlén a telkek határán. A katonák elõször a kerítést tüzelték el,
15.
A 12. számú ház bejárata
A ház bérlõibõl tulajdonosok lettek, a bérházból társasház. A társasház magába foglalja a tér 12. alatti házingatlant is. Mindkét ház mûemlékvédelem alatt áll. A társasház közgyûlése elhatározta, rendbe teszi a házat, az udvart. Az épülettel kapcsolatos legszükségesebb mûszaki javításokat
Hirdetés szerkesztõ: Béres András Felelõs kiadó: Katona Áron Sándor A Szerkesztõség címe: 1192. Bp. Kós Károly tér 10. Tel: 280-01-14. Nyomda: SERIART Nyomdaipari Stúdió Megjelenik negyedévenként 5500 példányban
16.
WEKERLE
2000/2-3.
A Magyar Kollégium történeteibõl
Krasznahorka Gyermekkoromban valami titokzatosság vette körül ezt a szót, a vár nevét nem nagyon ejtettük ki a szánkon. Érettebb fejjel aztán megtudtam, hogy Krasznahorka az egyik úgynevezett irredenta dalunkban szerepel, bár akkoriban azt sem tanították, hogy ez a szó mit is jelent és miért is nem szabad ilyenekrõl beszélni… Bizonyos azonban, hogy a Krasznahorka név ma is valami reménységet hordoz magában, valami elpusztíthatalant jelez. S nem is egészen ok nélkül! A szláv eredetû szó szép hegyecskét jelent. Mikszáth Kálmán „gyönyörû erdõcské”nek magyarítja. A várkastély keletkezésének szép története van. Réges-régen szép feleségével és hat fiával élt ezen a vidéken egy juhászember, bizonyos Bebek András. A legenda szerint egyszer sok kincset és egy nagy darab gyémántot talált. A drágakövet elvitte a királyhoz. IV. Béla akkoriban igencsak pénzszûkében volt, mert - a tatár éppen elvonulván - az államkincstár üres volt, s Õ az ország újjáépítésén fáradozott. A király elfogadta az ajándékot, evett a juhászné által sütött rozscipóból és Bebek András sajtjából. A juhász nem is kért semmi mást az ajándékért csak azt, hogy építhessen hét nagyobbacska aklot. A király ezt jó szívvel megengedte neki. Így épült fel hét vár, egy-egy a hat fiúnak: Berzéte, Csetnek, Pelsõc, Sólyomkõ, Szádvár, Torna és végül a legszebb pedig magának a juhásznak: Krasznahorka. Ott áll ma is a vár a Cseremosnya patak völgye felett. Ha az utazó Rozsnyó felõl
Krasznahorkaváralja, kisk. Gömör és Kis-Hont vm. rozsnyói j.-ban (1910) 1037 magyar lak., vasútállomás, posta- és távíróhivatal. Krasznahorka (tót szó a. m. szép hegy) vára az Anjouk korában a Csetnekiek, majd a pelsõczi Bebek-család tulajdona volt. 1441-ben a husziták foglalták el, de 20 év múlva Bebek István visszaszerezte. A Szapolyai és I. Ferdinánd közti harcok idejében ura a hatalmaskodó Bebek Ferenc, Szapolyai híve volt, aki innen sarcolta a vidéket. 1556-ban I. Ferdinánd tábornoka, Puchaim rút vereséggel kényszerült a vár alól elvonulni, néhány év múlva azonban Schwendi Lázár elfoglalván a Bebek-féle birtokokat, Krasznahorka a koronára szállott. A királyi vár 1585. a hozzá tartozó birtokkal ideiglenes donáció címén Andrássy Péter kezére került. Fia. Mátyás 1642. végleg megszerezte és azóta folytonosan az Andrássy-család birtokában van. A XVII. sz. nemzeti harcai közben 1678. Andrássy Miklós kemény ostromot állott ki Thököly hadaitól. Késõbb fia, György, kénytelen volt a fejedelemhez állani, amiért aztán Schulz tábornok vette a várat ostrom alá. E mozgalmak közben, valamint II. Rákóczi Ferenc felkelése után is, noha a vár ura, Andrássy István tábornok a fejedelem híve volt, megmaradt a vár az Andrássyak birtokában. Andrássy Istvánnak a neje volt Serédy Zsófia, kinek teteme a vár kápolnájában lévõ üvegkoporsóban összeaszva bár, de máig épségben van meg. A várat 1817. villámcsapás borította lángba. A tulajdonos újra befedetve, megmentette az enyészettõl s 1902. gróf Andrássy Dénes díszesen kijavíttatta. Kép- és fegyvertárával megtekintésre méltó nevezetessége a vidéknek. Az 1545-1597. öntött 7 darab Bebek-féle ágyúból kettõt még 1848-49. a honvédek is használtak. A községhez egy puskalövésnyire fekszik a gr. Andrássy Dénes által neje, Franciska grófné emlékére egy millió korona költséggel 1904. építtetett mauzoleum. (Révai Nagy Lexikona) érkezik, egy villanásra feltûnik egy dombhajlat mögött. Majd a takarásából kibontakozva teljes szépségével uralja a tájat. Micsoda építmény! Olyan, mint korona az óriáskirály fején. Egymás hátára épült erõs falak, tornyok, rajtuk ablakok, lõrések. S a várfalon belül: lovagterem, bálterem, kínzókamra, titokzatos lépcsõk, folyosók, zugok. Gyermekkori ábrándozásainkban ilyennek képzeltük el az “igazi” várat. A történettudomány - mesékre nem érzékeny valósága - szerint Krasznahorka várát a szepességi Máriássy család kezdte építeni az 1330-as évek elején az ott húzódó kereskedelmi út védelmére. A kezdetben egyszerû,
egytornyú erõdítmény az évszázadok folyamán egyre fejlõdött, erõsödött. Mai formáját a XVI-XVII. században nyerte el. Évszázadokon keresztül a Bebek család birtokolta. Hírhedt család volt. Bebek Ferenc és fia György az 1530-as években még hamis pénzt is veretett a vár pincéjében. A család kihalása után az Erdélybõl menekült Andrássy családé lett a vár. Az erõdítmény a kuruc mozgalom idején került a hadi események forgatagába. A Rákóczi szabadságharc alatt kuruc kézen volt. Rákóczi bukása után a bécsi császári haditanács - talán a labanc érzelmû Andrássy Péter, talán az áruló kuruc, Andrássy István érdemeire való tekintettel - nem koboztatta el, egyszerû kastélynak minõsítették, így kerülte el a leromboltattatást. Megmaradt épségben a kuruc fellegvár, melyben egykor maga a “nagyságos fejedelem” is lakott. De csak két évszázad múlva vált Krasznahorka legendává. A wekerleieknek legegyszerûbb, ha e történelmi helyet gépkocsival közelítik meg, a Hatvan - Bátonyterenye - Bánréve (határállomás) - Rozsnyó útvonalon. A vár a turistaidényben napközben nyitva van, de nem mindig találunk ott magyar anyanyelvû idegenvezetõt. A szlovák személyzet azonban kedves, készséges. A kapun belépve egy hosszúkás udvaron találjuk magunkat. Mindjárt a budapesti Lánchíd egyik darabja ötlik a szemünkbe. Arra hívja fel a figyelmet, hogy az idén százötvenegy éves hidunk több alkatrészét a közeli Dernõn öntötték. Sétánkat a baloldali, a palotaszárnyon kezdjük. Az elsõ terem egy korabeli konyha, teljes felszereltséggel. A további szobákat is XVI-XVIII. századi bútorokkal,
2000/2-3.
WEKERLE
Jókai „A Lõcsei fehér asszony” címû regényében foglalkozik Krasznahorkával, a vár újabbkori nagy hírét tulajdonképpen neki köszönheti. Népszerûsítéséhez azonban a „Krasznahorka büszke vára” címû dal is erõsen hozzájárult; a romantikus dalt 1906-ban a Rákóczi-hamvak hazahozatalakor egy Andrássy grófnõ szerezte, nem eredeti kuruc dal. A rozsnyói országgyûlés (1706-1707. Helyesen: szenátusi tanácsülés. A szerzõ) idején Rákóczi fejedelem a vár emeleti termeiben lakott. (Csehszlovákia útikönyv. Panoráma 1973.) tárgyakkal rendezték be. Van itt étkezõ, teázó. Ezekben olyan különleges bútor is akad, mint az imazsámolynak átalakítható szék vagy az egy félreesõ szobácskában elrejtett - hordozható árnyékszék. A zeneteremben a Rákóczikort idézõ tárogatókat láthatunk, míg a játékteremben egy faliórát, melynek minden darabja, még szerkezete is fából készült. Az udvar végén nyíló terem padlójába gödröket mélyítettek, ezek a várbörtön cellái. A terem falán helyezték el a Máriássy, a Bebek és az Andrássy család címereit. Az Árkádteremben kovácsoltvas- és rézmunkákat tekinthetünk meg. A tanácskozó-teremben arra figyelhetünk fel, hogy a székek támlái különbözõ magasságúak. Ez a furcsaság nem a nemtörõdömség, esetleg a hozzá nem értés bi-
zonyítéka. A székek eredetiek, s különbözõségük azt a demokratikus törekvést célozza, hogy a tanácskozásban résztvevõk feje egy magasságban legyen. A kínzókamra berendezése visszafogott, talán, hogy ne legyen annyira elborzasztó. A gótikus teremben régi fegyvereket állítottak ki, a további helyiségekben történelmi korokból származók öltözékeket, különféle ágyúkat és harci dobokat láthatunk. Megszemlélhetõk a Bebekék által veretett hamis pénzek is. (Érdekes, minket már nem zavar kétes eredetük.) Mindennek korabeli hangulata van. Ha magunkra tudunk maradni és egy kicsit elábrándozunk, a középkorba képzelhetjük magunkat. Talán halljuk is a várúr lépteinek döngését, a várkisasszonyok ruháinak suhogását vagy a poroszlók fegyvercsörgését. A titokzatosság a várkápolnában teljesedik ki. Az itt kiállított Mária-képhez csodás események kapcsolódnak. Itt nyugszik üvegkoporsóban, fekete selyemruhában Serédy Zsófia, Andrássy Istvánné természetes úton mumifikálódott teteme, kezét megemelve. A legenda úgy tartja, hogy utolsó mozdulatával fiát intette, ne lõje le áruló apját… A várból kilépve megnézhetjük az öt híres Bebek-ágyút, melyek a kapu védelmét szolgálták. És elénk tárul a Cseremosnya völgye. Üljünk le néhány percre! Szánjunk rá egy kis idõt és mélázzunk el a történelem vargabetûin, a szerencse forgandóságán. Gondolkodjunk el egy kicsit a várról, mely a középkorban nagy fontossággal bírt, aztán jelentõségét
17.
vesztette. Az ádáz harcokról, cselvetésekrõl, mely birtoklásáért folyt. A kurucok sasfészkérõl, a magyar dicsõség egyik jelképérõl, Krasznahorka büszke váráról. Amely ma Szlovákia egyik múzeuma. Június 4-én volt 80 éve, hogy Trianonban aláírták a békediktátumot. Romhányi András • A Magyar Kollégium a kisebbségben élõ magyarság kulturális életét segítõ, wekerlei székhelyû civil szervezet. Mûködését jelenleg a következõ szervezetek támogatása teszi lehetõvé: Budapest Fõváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata, Mûvészeti és Szabadmûvelõdési Alapítvány, Nemzeti Kulturális Alapprogram, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Társadalmi Szervezetek Támogatása, Országépítõ Alapítvány, Országgyûlés Társadalmi Szervezetek Költségvetési Támogatása. • A Magyar Kollégiumot magánszemélyek, vállalkozók is támogathatják. Számlaszám: OTP Bank Rt XIX. kerületi fiók 1171900120299714 Magyar Kollégium Alapítvány. A támogatót a hatályos törvények szerinti adókedvezmény illeti meg.
ÉJSZAKAI TELEFON Nem sok hiányzott már éjfélig. Amint a dübörgõ zene alább hagyott egy-egy pillanatra lecsukódott a szemem, de mintha csak figyelte volna valaki, hogy aludni készülök, iszonyatos üvöltés és dobrobaj ébresztett újra és újra. Már közel az éjfél, majdcsak abbahagyják, reménykedtem, amikor – hogy a kevés, pislákoló álom is elpárologjon a szemeimrõl – csörögni kezdett a telefon. Halló!…Igen…én vagyok. Sóhajtottam. Parancsoljon!… Nem, nem zavar, mondja csak. Hogy hallom-e? Már hogyne hallanám…minden pénteken. Nem tudom mit lehet tenni ellene. De miért nem hívja inkább a rendõrséget. Érvényben van a “csendrendelet”, a hatóság köteles intézkedni. Hogy miért nem szólók én? Azt hiszem azért, amiért maga sem mer szólni….Bár nem tudom honnan, mibõl tudhatnák, ki a bejelentõ. Hát igen, ebben igaza van. A mai világban minden megtörténhet, még az is… Nézze, nekem még sem a rendõrséggel, sem a másik oldallal nem volt semmi dolgom…illetve a rendõrséggel már volt, de sajnos igazuk volt, tényleg hetvennel hajtottam a városban. …Ne mondja, hogy “az” semmi. Kétezer forintomba került… Hát igen, vannak, akik százzal hajtanak a Kós Károly téren, meg a forgalommal szemben. …Hallom… megint rákezdtek… tudja mit, fogadjuk... fogadjunk, hogy éjfélkor abbahagyják… nem viccelek. Maga sem tud, én sem tudok ellene tenni, amelyikünk nyer, annak legalább valami haszna van a dologból… Igen, én is szeret-
nék reggel kevésbé fáradtan ébredni. Sok mindent mondanak, hogy miért ilyenek egyesek. Egyesek… azt, azért talán nem mondhatjuk, hogy “ilyenek az emberek”. Ilyen emberek is vannak: akik nem törõdnek mással, más nyugalmával, de nem mindenki ilyen… Wekerle csöndes… nem, nem általában, egészen konkréten. Néha elsétálok este a “mellékutcákban”, közökben. Kellemes a csend, a békesség. Csak messzirõl hallatszik a város éjszakai zümmögése, meg az éjszakai kóborlót megugató éber kutyák néhány vakkantása. Nem, a kutyák nem zavarnak: a kötelességüket teljesítik. Meg aztán, vannak olyanok is közöttük, akik, amikor közelebb érek hozzájuk, megismernek és vakkantanak még egyet. Valami olyat, oké, mehetsz tovább. …Hát igen, a fõtér az más, az már város. A falvak mindig is csendesebbek voltak, a városok zajosabbak. …Ezzel egyetértek… a harangok zúgása engem sem zavar. Talán azért mert van benne valami harmónia. Figyelmeztetõ és megnyugtató: élünk. Hát bizony, magas lesz a telefonszámlája… Már, hogy én fizetem? Igaza van! Elmúlt éjfél… de hát, csak abbahagyják egyszer… Magának is, nyugodalmas jóéjszakát! Szeitz János
18.
WEKERLE
WEKERLEI NAPOK Mottó: Az ünnep a tisztelet, a megbecsülés és a szeretet szimbóluma is. A tõsgyökeres wekerleiek azt mondják, hogy „régen” Wekerletelepinek lenni egymás kölcsönös tiszteletét és megbecsülését is jelentette. Több volt ez, mint szép szokás. A patriarchális együttélés alapja. „Hol vannak már ezek a szép idõk?” - kérdezhetné bárki. Hátrányára változott a világ, és vele csökken a szeret, a tisztelet és a megbecsülés is. Magánügy lett talán? Szabad benne kételkedni, de én azt hiszem, hogy sokakban, a többségben megmaradt a tisztelet, a megbecsülés és a szeretet iránti vágy. És ha a kétkedést feloldja bennünk mások bizalmának, tiszteletének megnyilvánulása, teszünk is érte, hogy viszonozzuk azt. Tetszenek még emlékezni a régi kupléra? Akkoriban „született”, amikor Wekerle építése befejezõdött, valamikor a húszas években. Az idõsebbek, de még tán a középkorúak is, eldúdolják néha mostanában is. Banális kis dalocska, mint a kuplék általában, mégis, fõként az elsõ két sora szinte közhasználatú mondássá vált. (Bár jólszituált, elit értelmiségi körökben nem illik idézni ilyen bárgyú dalocskát, fõként ünnepnapok alkalmával.) Legfeljebb fehér asztal mellett, néhány pohár után, amikorra még a jólszituált elit gátlások is felszabadulnak, és az „Akácos út” is elõkerül a rejtett repertoárból. De most, ezen a nyári estén, gondolatban nem az akácos útra invitálom Önöket. A mondássá nemesült kis kuplé úgy kezdõdik, hogy „Szeressük egymást gyerekek, a szív a legszebb kincs”. Nem hiszem, hogy ezt a bölcs megállapítást vitatni vagy tagadni lenne érdemes! A lelkesítõ kezdet után, a strófa vége kisé szomorkás, lemondó bágyadtsággal kimondja a következõ igazságot: „Az élet úgy is tovaszáll, s a sír magába zár”. De mielõtt még feladnánk a reményt, az utolsó sor minden melankólia ellenére ismét felszólít, hogy azért ne mondjunk le az élet szépségérõl: „Szeressük egymást gyerekek, hisz’ minden percért kár”. Amikor a Wekerle-telep építése befejezõdött, és az utolsónak elkészült lakásba, kertes házba is beköltöztek, s a többségében fiatal és középkorú új közösséget alapítók, ismerkedtek a közelebbi és távolabbi szomszédokkal, keresték vagy keresés nélkül is megtalálták az egymáshoz vezetõ utat. Több mint valószínû, nem azon tûnõdtek, hogy az „élet úgyis tovaszáll…”, hanem kiteljesedõ életükhöz tervezték, alakították a feltételeket. Új nemzedék látta meg a napvilágot, az elsõ wekerlei szülöttek, akiknek már természetes közegük, életterük volt Európa egyik legszebb, legokosabban megépített kertvárosa. Az alapítók és a késõbb itt születettek is bizonyára ismerték a varietékben, és az akkor felcseperedõ rádióban többször is elhangzott dalocskát. Baráti összejöveteleken, jelesebb alkalmakkor a kis-
pesti vendéglõkben el is énekelték, vagy meghallgatták a Fõtéri színpadon „vendégszereplõ” énekesek elõadásában. De azt is bizonyosnak érzem, hogy nem a kuplé „bölcsességei” élesztették a barátságokat, erõsítették és érlelték valósággá az együvé tartozás érzését. Néhány év elteltével, alig eszmélve az elsõ világháború és következményei kábulatából, a békés új otthonukat építõ wekerlei „honfoglalók” sem menekülhettek a megtébolyult huszadik század egymást követõ csapásai, megpróbáltatásai elöl. Világválság, újabb háború: hõsi halottak, bombák áldozatai, apa nélkül maradt gyerekek, és már itt született, testvér nélkül maradt emberek, csonka családok, özvegyek. De Wekerle közössége, közösségei megõrizték, újra és újra élesztették közösséget alkotó, fenntartó identitásukat. Nem hiszem, hogy egyetlen egyszer is „hivatalosan”, ünnepi szónoklatok buzdító jelszavaként kimondták volna, hogy „Szeressük egymást gyerekek…”. A wekerlei identitás természetes tartalma volt és maradt az együvé tartozás, amelyet, a telep alapítói, tervezõi, építészei, közülük is a legjelesebb: Kós Károly varázsolt az emberléptékû épületekbe, terekbe, utakba, utcákba, közökbe; a világ minden bajával, a civilizáció minden ártalmával szemben, a család, a közösség összetartozásából adódó, és várfalak nélkül is biztonságot jelentõ megnyugvás lehetõségét. A wekerlei városkép gondos kialakítása, egyaránt ösztönzött a családot együtt tartó otthonteremtésre és a telepet együtt tartó, együttgondolkodó közösség alkotására. Bár, csak sejtem és remélem - és amint a múltat
IX. WEKERLEI NAPOK RÖVID PROGRAM 2000 SZEPTEMBER 8. PÉNTEK 17.30 Ünnepélyes megnyitó - Kiállítás (ifj. Kos Károly kiállítása) 19.00 Ünnepi hangverseny a Római Katolikus templomban (Ferencz Éva elõadómûvész - ének; Szabó András - próza; Buda Ádám - ének, koboz, tekerõlant; Somogyi István - dobok) 2000 SZEPTEMBER 9. SZOMBAT 08.00 Sportversenyek egész nap 17.00 Bábszínház a Kós Iskola tornatermében. A mûsort elõadja az Amadé László Bábcsoport (Felbár, Felvidék) Mûsoron: A kisegér (Indián népmese); Arany János: A bajusz. GULYÁSPARTI CSALLÓKÖZI PARASZTZENEKAR TÁNCZENE 2000 SZEPTEMBER 10. VASÁRNAP 08.00 Sportversenyek
2000/2-3.
mindig megszépítõ visszaemlékezések mondatják az “õslakókkal” – de talán az ellentétek, a telepen belüli viszályok és viták is, valahogy wekerlei módon oldódtak meg. Úgy érzem hát, ha kedvelték is a kis banális kuplét, nem az volt se indítéka, sem ösztönzõje a wekerlei identitásnak. Akkor, hát miért idézem mégis a “Wekerlei napok” alkalmából? Megidéztem bántó és ünneprontó szándék nélkül, mert nagyot változott azóta oda-vissza a világ, és ez a nagy változás Wekerlén, pontosabban a wekerleieken is, mindannyiunkon sérüléseket ejtett. Ha ki tudtuk volna védeni a sérüléseket, bizonyára ki is védtük volna! A sérülések erõsebbek voltak, és erõsebbek ma is, mint amit egy - ilyen összetartozását, kimondva és kimondatlanul is vállaló és megtartani kívánó - közösség, ki tud védeni. A legsúlyosabb, egyelõre kivédhetetlen fertõzés: „Az élet úgy is tovaszáll…” valóságából új módon levont következtetés, amely már nem azt vallja, hogy szeressük egymást, hanem szeressük magunkat, és amit csak lehet, szerezzünk meg, akár mások, a közösség kárára is. Nem a tulajdonszerzéssel, önmagával van baj, hiszen a tulajdon aktivitásra késztet, hanem a birtoklás korlátlan akarásával, az önzéssel. Lehet-e ez ellen bármit is tenni? A szokásos mindennapi válasz: nem lehet! Ha az ünnep - bármelyik és bármikor - egyáltalán jelenthet még valamit, a „lehet-e tenni?”, helyébe a „mit kell tenni?” kérdést kell helyezni. És tessék csak visszagondolni, az ünnepi beszédek, szónoklatok a múlt megidézését, méltatását követõen mindig arra szólítanak fel, hogy a múlt milyen tettekre „kötelez”. A Wekerlei Napok ünnep, mely emlékeztet hagyományaink újraélesztésére, továbbéltetésére; a kölcsönös megbecsülésre, tiszteletre. Szeitz János 08.30 Zenés ébresztõ - Tûzoltó zenekar 10.00 Tiéd a színpad - wekerlei iskolások mûsorai 12.30 Eszményi - Heilig elõadása 13.00 Gál Gabriella elõadása 13.30 Parlagfû jutalomsorsolás 14.30 Máté Ottilia elõadása 15.15 Sporteredmények kihírdetése - díjátadás 16.30 Csonka András mûsora 17.00 Budapest Bartók Táncegyüttes mûsora 18.00 Defekt Duó mûsora 18.30 Emberek együttes mûsora 19.00 Coctél mûsora - Utcabál A MÛSORVÁLTOZÁS JOGÁT FENNTARTJUK! BUDAPEST 2000-08-15 A Rendeyvény támogatói: Kispesti Önkormányzat, KMO, Vigadó, Europark, Hervis, Standart Kft., Szerencsejáték Rt. Bp.-i., Junior Rt., McDonald’s, Seriart Nyomdaipari Studió, Magyar Kollégium, DIEGO Szõnyegáruház, OPEL Tóth, Kispesti Polgárõrség, Wekerlei Gyermekház, Kispesti Tûzoltók, Interspar.
2000/2-3.
WEKERLE
19.
Wekerlei Iskolák 1999/2000 tanévben kitûnõ eredményt elért tanulók: • PANNÓNIA ÁLTALÁNOS ISKOLA: Kitûnõ eredményt elért tanulók száma: 39 Pannon díjas tanulók: Andris Anita 8.a; Budai Zsófia 8.b; Dancsó Dorka 8.a; Kiss Enikõ 8.a; Korpácsi Klaudai 8.b Szaktárgyi versenyek eredményeinek I. helyezettjei: Budai Zsófia 8.o. (Bolyai-verseny /csapat/); Búza Eszter 8.o.; Dankó Dorka 8.o.; Kalló Viktor 8.o.; Kenesei Tamás 8.o.; Vitvera Gábor 8.o.; Bolla Zoltán 7.o. (kerületi számítástechnikai verseny); Kiss Enikõ 8.o. (Hermann Ottó biológiaverseny); Kovács Tamás (kerületi németverseny); Németh Zsuzsa (kerületi versmondó verseny); Stiglicz Norbert; Vitvera Gábor (kerületi számítástechnikai verseny). Sporteredmények: I. helyezettek: Magasugrás Kovács Edina 8.a; Kristóf István 6.o.; Mármarosi Tünde 6.o. Kosárlabda: a 5-6 oszt. Leánycsapata: Albert Zsófia 5.o.; Dancsó Rozina 5.o.; Fehér Anita 5.o.; Gyuriza Dóra 5.o.; Kaló Jennifer 5.o.; Németh Szidónia 5.o.; Satek Renáta 5.o.; Simon Zsófia 5.o.; Balogh Erna 6.o.; Krizsán Anita 6.o. Területi mezei futóbajnokság /4 kerület versenyzett / Vörös Anita 4.o.; Kristóf István 6.o.; Szepesi Nikolett 6.o. Fittnes Országos Diákolimpia II. helyzettek: Balogh Dávid 2.o.; Balogh Noémi 3.o. Országos Ritmikus Sportgimnasztika Diákolimpia IV.helyezett Sipos Nóra 3.o. Budapesti Úszó Diákolimpia I. helyezettek: 4x50 m. leány váltó 7-8 osztály Varga Szilvia 7.o.; Dancsó Dorka 8.o.; Németh Krisztina 8.o.; Tánczos Dóra 8.o. 4x50 m. leány váltó 5-6 osztály Dancsó Rozina 5.o.; Derényi Dorottya 6.o.; Kecskés Barbara 6.o.; Szepesi Nikolett 6.o. • KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA Tanulmányi versenyek I. helyezettjei: Alsó tagozat: Angol prózamondás Péter Kata 4.b. Felsõ tagozat: könyvtárhasználati v. Bíró Máté 6.b.
Vers- és prózamondó v. Hunfalvi András 6.b. Történelem 6.b. oszt. Csapata Rajzverseny festés Bíró Dániel 8.b. Grafika Törõ Balázs 6.b. Biológiaverseny Takáts Szabolcs 6.b. Fotópályázat film Zempléni Balázs 6.b. Publicisztikai pályázat ujság KÓStoló Egyéni Magyar Adrienn 8.b. Ker. millenniumi rajzverseny Biró Dániel 8.b. Sportversenyek Wekerle sportnapon 62 tanulóval vettünk részt. Futás Hortváth Klaudia 1.a. Rajz Miklós 8.b. Kerékpár Gémesi Panna 4.b.; Belluch Dániel 4.a. Labdarúgás 3. korcsoport csapat Mezei futóverseny egyéni Meder Pál 6.b. Kispesti futás 3. korcsoport fiúcsapat; egyéni Rajz Miklós 8.b. Bp-i mezei futóverseny Rajz Miklós 8.b. Kispályás ker. labdarugás 1. Korcs. Belluch, Borszéki B., Dao Ngoe, Fontos D., Károlyi N., Magyar R. Mohoros R., Naheczky R., Peszmeg V., Szabó E., Vattai B., Rösch P. Bp-i Bajnokság 3. korcsoport Antoni T., Csányi G., Császári Z., Debreczeni D., Domány F., DományS., Keményvári B., Meder P., Portéka T., Rajz M., Nagypályás ker. labdarúgás 3. Korcsoport • ERKEL FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA Kicsinyek kórusa 2000 április 11-22-ig a portugáliai Coimbrában és környékén több nagysikerû koncertet adott. A koncertre elvitték elõzõleg elkészített CD felvételüket. A nagyok kórusa június 9-12-ig az ausztriai Haag városában a Juventus Cantat Kórusfesztiválon szerepelt igen nagy sikerrel A kerületi Kulturális Napok keretében a német kisebbség bemutatkozásakor színes táncmûsort adtak elõ néptáncosaink. A kerületi Népdalversenyen Tóth Ágnes és Tóth Alexandra I. helyzett lett. A kerületi Számítástechnikai versenyen Dániel Balázs szintén I. helyezett lett és büszkék arra, hogy a budapesti versenyen a 10. helyezést szerezte meg. A kerületi Simonyi István helyesírási versenyen I. helyezett lett Radánovits Petra. Kispesti English Competition I. hely Ágotai Dorottya. Kerületi német vers- és prózamondó verse-
nyen I. helyezést ért el Madocsai Kinga. Kerületi rajzversenyen I. helyezést ért el Dániel Balázs 8.o. tanuló • KISPESTI DEÁK FERENC GIMNÁZIUM A Deák Ferenc Gimnázium Kispest elsõ, és máig egyetlen olyan középfokú intézménye, amelyet a kerület tart fenn. Az iskola ebben a tanévben ünnepelte alapításának 80. Évfordulóját. Az iskola hete a Deák hét az évforduló jegyében zajlott. A hét kiemelkedõ eseménye közül az egyik a Deák gálaest volt, amelyen iskolánknak olyan volt növendékei léptek fel, akik színmûvészek lettek. A másik esemény a kerületi képzõmûvészek kiállítása volt. A tárlaton olyan tanárok és volt növendékek mutatták be alkotásaikat, akik mint hazai, mint nemzetközi téren elismertek. A kiállító mûvészek közül néhány nevet emlitenék: Gál Dezsõ, Goda Zsuzsa, Hernádi Paula, Katona Áron Sándor, Szalma Tibor. Az iskola külföldi útjai voltak: Franciaország és Nagy Británniába nyelvgyakorló utak és sítúra Ausztriába. A gimnázium a tanév folyamán több tanulmányi verseny lebonyolításának színhelye volt. Mikola Sándor fizika verseny, Arany Dániel matemaikai verseny. Az alábbi tantágyakból bonyolítottuk le az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny területi fordulóit: magyar nyelv, fizika, matematika, biológia, német, francia, angol. Természetesen tanulóink is indulnak e versenyeken. Sofra Csaba az OKTV második fordulójába jutott fizikából, matematikából. Höltz Tibor az OKTV második fordulójába jutott kémiából. Dunajcsik Péter az Országos Média Tanulmányi Versenyen a döntõben elsõ helyen végzett. Schneller Ádám bár még csak nyolcadikos tanuló, angolból nemzetközi nyelvvizsgát tett. Renneczéder Ágnes elsõ osztályú minõsítésû sportoló. Már második alkalommal vett részt a Sportakrobatika Ifjusági Világbajnokságon. Nõi páros és nõi hármas egységben Országos Bajnok, évek óta a Diákolimpia elsõ helyezettje. Nemzetközi Mester kategóriában 10. helyezést ért el. Hrincsák Enikõ a kerületi atlétikai versenyen 2 arany és 1 bronz-érmet szerzett.
20.
WEKERLE
NON-STOP ÕRZÖTT PARKOLÓ Kispest, Üllõi út 272. (Villanytelep u. sarok)
Havi bérlet: 5.990,Személyautó • mikrobusz • teherautó
Telefon: 280-1610 • 280-9289
2000/2-3.
A FA ÉRTÉK, ÓVJA!
XYLA-Service® Nagy Balázs faanyagvédelmi magánszakértõ, vállalkozó 1182 Budapest, Kandó tér 13/b. • Tel/fax: 292-0953
Beépített és beépítésre kerülõ faanyagok, tetõszerkezetek, födémek megelõzõ és megszüntetõ vegyszeres védelme farontó gombák és rovarok ellen, Gombafertõzött lakások, pincék, épületek fertõtlenítése garanciával, Ingatlanok állagfelmérése
Referenciák: Óbudai Zichy-kastély, Klotild paloták, Bérházak, családi házak, több tucat wekerlei lakás, tetõtér a hátsó borítón látható kapu és kerítés
KISPESTI ÉPÍTÕ KFT. 1194 Bp., Kisviola u. 21-23. Tel./Fax: 06-1-282-9571 GENERÁL KIVITELEZÉS tervezés • szerkezetépítés • épületgépészet épület felújítás • szakipari munkák
Egyedi konyhabútorok, mûemlék kapuk, nyílászárók, falépcsõk, tölgy, kõris, fenyõ és cseresznyefából.
ÉPÜLETVILLAMOSSÁG villanyszerelés • technológiai szerelés riasztórendszerek szerelése • informatikai hálózat építése • számítógép hálózatok építése • biztonságtechnikai vizsgálatok
A lapban látható Kós Károly tér 12. és 13. számú házak bejárati kapuit mi újítottuk fel, illetve gyártottuk le. Suhajda és Tsa Bt. Budapest, XIX, Fadrusz utca 2. (30) 921-6858
LUX-IRT 1191 Budapest, FESTÉKET OLCSÓBBAN WEKERLÉRÕL! HÉRA diszperziós falfesték DISZPERZIT diszperziós falfesték TEMAX diszperziós falfesték DISZPERZIT TITÁN diszp. falfesték BELTÉRI GLETT nagyszilárdságú TRINÁT magasfényû fehér TRIMÁT magasfényû fehér TRINÁT alapozó fehér
16 l 16 l 16 l 16 l 30 kg 1l 5l 0,75 l
3.680,3.590,3.300,2.600,2.195,950,4.250,695,-
Cím: Kós Károly tér 11. • Tel./Fax: 357-2398 Ny.: H – P: 7.30 –18 • Sz: 7.30-13
W E K E R L E I MOZGÁSSTÚDIÓ TELEFON: 28-28-445 MINDEN KOROSZTÁLY SZÁMÁRA !
FOGLALKOZÁSVEZETÕ :
ROMHÁNYINÉ KOVÁCS MÁRIA GYÓGYTESTNEVELÕ -TESTNEVELÕ TANÁR
•
CALLENETICS
•
FITNESS
•
FUTÓKLUB
• • • •
STRETCHING GUMISZALAGOS TORNA VUK -TORNA
Hunyadi u. 16 Tel.: 282-0021, Fax: 357-1226 Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet Rovarirtás: hangya, darázs, csótány, poloska, stb., valamint Baygon rovarirtó termékek kaphatók. Rágcsálóirtás: egér, patkány, pocok, stb. Terménygázosítás: silók, raktárak fertõtlenítése Faszerkezetek, textíliák gombátlanítása, lángkésleltetés.
Import környezetbarát tûzoltókészülékek kaphatók! Felszereléssel és garanciával POLYFOAM FIREKILLER Referenciák: Kanadai erdõtûz, kuvaiti olajtûz, Forma–1 Kertészet: fakivágás, kertépítés, kertgondozás, kézi-gépi tereprendezés, kaszálás, tó és sziklakert építés, stb. Biokomposzt és mulcs forgalmazása. Ha minket hív, az eredmény pozitív!
Wekerle Étterem és Cukrászda
KulturÆlt kiszolgÆlÆssal vÆrjuk vendØgeinket 60 fıs Øtterm nkben, 50 fØrıhelyes cukrÆszdÆnkban. A 30 fıs k l nterm nk alkalmas zleti megbeszØlØsek, vacsorÆk lebonyol tÆsÆra. Hangulatos kerthelysØg nkben 150 fıt tudunk vendØg l lÆtni. Az Øtterem elıtt ırz tt parkolÆsi lehetısØget biztos tunk.
Nyitva: 10
23-ig minden nap
Wolf LÆszl
A KISPESTI MUNKÁSOTTHON MÛVELÕDÉSI HÁZ (1191 Bp., Teleki u. 50.) vendéglátó egysége büfével és étteremmel áll kedves vendégei rendelkezésére.
zletvezetı Telefon: 282-9625
CLUB VENDÉGLÕ XIX., Villanytelep u. 9.
Kezdõ szakácsot felveszünk! Bér: megegyezés szerint Érdeklõdni a helyszínen Angelotti Tibor üzletvezetõnél
HANATÉKA Budapest legnagyobb filmkínálata!
Egész évben vállalunk: rendezvényeket, esküvõket, rendezvényhez tartozó vendéglátó szolgáltatásokat. Nyitva tartás: naponta 10 – 22 óráig
Bp., XIX., Szabó Ervin u. 30.
Wolf László üzletvezetõ Telefon: 282-9 9625
Kellemes ünnepeket kívánunk minden Kispestinek!
Nyitva: éjjel – nappal
A Kós Károly tér 13. új kocsibejáró kapuja — Fotó: Katona Áron Sándor —
Felhívás Ez úton kérjük fel a nagyra becsült olvasóközönséget, hogy legyen a szerkesztõség segítségére. Olyan családokat keresünk, akik wekerlei bérleményüket azon a jogon kapták, hogy a családfõ a rendõrségnél vagy a csendõrségnél volt állományban.
