WEKERLE
A WEKERLEI TÁRSASKÖR EGYESÜLET 2000. december
TÁJÉKOZTATÓ
Megjelenik negyedévenként
LAPJA
VI. évfolyam 4. szám
Tartalomjegyzék
Búcsú az öreg fáktól (Nagy Tamás felvétele)
Kedves Wekerlei lakótársak! .......... 1. oldal Timár Béla polgármester köszöntõje Megkérdeztük a wekerlei képviselõket .................................... 2. oldal Nagy Tamás: A Városházán történt ..................... 4. oldal Tóth Pál: Nézzen (jobban) körül Wekerlén .... 5. oldal Van Galenné Deák Márta: Társasházi sarok ............................ 6. oldal Szeitz János: Tempó 30? ................ 7. oldal Nagy Tamás: Wekerlei famíliák Parizek Vilmos ............................... 8. oldal Mérai Horváth Gusztáv: Templomépítõk IV. ........................ 14. oldal Deli Edit: A dr. Kós Károly néprajzi grafikái címû kiállítás megszületésének története ....................................... 15. oldal Siklód ........................................... 15. oldal Romhányi András: A Magyar Kollégium történeteibõl Hargita 2000. ............................... 16. oldal Van Gallenné Deák Márta: Az a híres “C” osztály ................. 18. oldal Katona Áron Sándor: Csillagpont tavasszal ................... 19. oldal Szeitz János: Wekerlei karácsony ...................... 20. oldal Romhányi András: I. Õszi futás Wekerlén ................... 20. oldal Borító: Nagy Tamás: Búcsú az öreg fáktól Hátoldal: Romhányi András: Betlehemesek Wekerlén
Minden kedves olvasónknak áldott, békés Karácsonyt és jó egészségben megélt új esztendõt kíván a W T E vezetõsége!
KISPEST ÚJ ÉRTÉKE!
BB pezsgõ
318,-
Ponty vásár december 15-tõl!
XIX. kerület Üllõi út 266. Pompadur Ünnepi nyitva tartás: pezsgõ 299,H – Szo.: 6.30 – 22.00 Ezüst és aranyvasárnap: 6.30 – 20.00 December 24.: 6.30 – 13.00 349,- December 31.: 6.30 – 17.00 /kg
599,-
Mûanyag, vízzel tölthetõ karácsonyfatalp
669,/kg
Lédig szaloncukor
2000/4.
WEKERLE
Kedves Wekerlei Lakótársak! Bizonyára hozzám hasonlóan sokan emlékeznek arra, hogy kiskorunkban szinte lázban égve vártuk a Karácsonyt, írtunk levelet a Jézuskának, lestük a hóesést a jégvirágos ablakon keresztül, és reményteli érzés töltötte be szívünket. Akkor még nem érzékeltük szüleink munkáját és aggódását, hogy mi kerül az ünnepi asztalra, illetve a számunkra hatalmas és csodálatos karácsonyfa alá. Akkoriban nem a bevásárlóközpontok vásárlótömege juttatta eszünkbe, hogy eljött a szeretet ünnepe, hanem az Édesanyánk által fõzött diós, mogyorós szaloncukor illata; a téli vakációt élvezõ, a jégen csúszkáló barátaink zsivaja, és az elmaradhatatlan hóember-építés kiáltotta, hogy “itt a Karácsony!” Szenteste csendben osontunk be a szobába, ahol már az alma és a dió díszítette karácsonyfa pompázott, és úgy éreztük, hogy soha csodálatosabbat nem láttunk. Ámulatunkból csak Édesapánk halk szavára eszméltünk, amikor arra kért bennünket, hogy énekeljük el a “Mennybõl az angyalt...” Meggyújtottuk az elsõ gyertyát, és szinte láttuk az angyalkákat a fa körül. Már nemcsak a fa alatti ajándék vagy ünnepi vacsora kötötte le figyelmünket, hanem boldogok voltunk, mert együtt volt a család. Köszönet ezekért a gyönyörû Karácsonyokért szüleinknek. Aki teheti, igyekezzen Nekik viszonozni. Éreztessék velük, hogy az a sok szeretet, amit adtak nekünk, jó talajra hullott, és meghozta termését. Gondoskodjunk róla, hogy most ezt a termést: a mi szeretetünket élvezhessék. Áldott békés Karácsonyt és sikerekben gazdag boldog új esztendõt kívánok
Timár Béla, Kispest polgármestere
1.
2.
WEKERLE
2000/4.
Megkérdeztük a wekerlei képviselõket Félidejéhez ért az önkormányzati ciklus. Ennek apropóján megkértük a wekerlei képviselõket, értékeljék az elmúlt két esztendõt, s munkájukat. Mondják el, mit tartanak sikerüknek, mit kudarcnak. Itt jegyezzük meg, mindhárom képviselõ a WTE helyiségében tartja fogadóóráját. Dr. Balaton Péter (PK-FKgP) és Nagy Tamás (PK-MDF) a hónap második keddjén 18-19 óra között, Vinczek György (MSzP) a hónap elsõ csütörtökén 18-19 óra között.
DR. BALATON PÉTER (10. EVK) (Dr. Balaton Péterrel szerkesztõségünk készített riportot)
— Az 1994-1998 közötti önkormányzati ciklusban került sor a helyi egészségügyi szakellátás kispesti tulajdonba vételére, az alapellátás (a háziorvosi rendszer) funkcionális privatizációjára, valamint a társasházak felújítását- és karbantartását szolgáló támogatási és pályázati rendszer rendszeresítésére. A sok-sok vitát eredményezõ átalakítások ma már gördülékenyen mûködõ rendszereket eredményeztek, s többnyire elégedettséget. — Mi a véleménye, ma mi foglalkoztatja legjobban a kispestieket (wekerleieket)?
Tíz év után Dr. Balaton Pétert – a Wekerlei Társaskör Egyesület Elnökségének tagját – már az elsõ szabadon választott önkormányzatba beválasztották, s így immár több mint tíz esztendeje képviselõ Kispesten. 1994 óta pedig az Egészségügyi- és Sport Bizottság elnöke. Nem tagadom, hogy már 1990-ben wekerleiként elsõsorban helyi programmal kerültem be a képviselõk közé. Minden önkormányzati ciklusnak megvolt – a megvalósult célkitûzéseket illetõen – a maga “slágere”. — Véleménye szerint mi volt az elsõ négy esztendõ legfontosabb megoldandó problémája? — 1990-1994 között sok vitát váltott ki a demokratikus önkormányzati mûködés kereteinek megvalósulásán túlmenõen az állami bérlakások privatizációja. Akkor szinte egyetlen teljességgel elégedett ember sem volt Wekerlén (és Kispesten). Természetesen a sok jó szándék ellenére sem tudtuk a választói igényeket száz százalékig kielégíteni. Kevés kivételtõl eltekintve a bérlakás-privatizációt ma már a legtöbben sikertörténetként élik meg. — Mint említette 1994-ben lett Egészségügyi bizottsági elnök. Így nagyobb szerepet kaphatott a döntéshozatalban. Hogy emlékszik vissza erre az idõszakra?
— A jelenlegi ciklusban az elõbbiekhez hasonló fontos és nélkülözhetetlen döntéseket kezdeményezett és hozott a képviselõtestület. Viták ma is folynak természetesen, pedig meggyõzõdésem a feleket a jobbítás célja vezeti. Végre átadásra kerül a Kossuth-téri piac; létrejön a körzeti orvosi rendszer privatizációja; erõteljesebbé és hatékonyabbá válik a kábítószer fogyasztás elleni helyi küzdelem; eredményesebb lesz közvetlen környezetünk védelme. Az utóbbi cél hatékonyabb megvalósulása érdekében Wekerle nagyfokú, mármár kibírhatatlan forgalom-terhelésén enyhíteni kellett. Pl.: A Tempo 30 bevezetése elkerülhetetlen volt. Az új közlekedési rendszer bevezetése a fõváros részérõl, annak puccsszerû volta miatt nem volt szerencsés (a kerület vezetését sem értesítették). A Baross utca problémáját már a kezdet kezdetén érzékeltük, s igyekeztük megoldani. A Pannónia út fõútvonali védettségének visszaállítása még várat magára. Ugyanígy megoldandó még a Baross utca, Pannónia út és Ady Endre út közötti szakasz forgalmának csillapítása. De természetesen minden, az üggyel kapcsolatos választói észrevételt meg kell vizsgálni és figyelembe kell venni. Csak az elégedett választói magatartás minõsítheti jónak a képviselõtestület döntéseit.
NAGY TAMÁS (11. EVK)
Az évezred küszöbén Tíz éve vagyok az MDF frakcióvezetõje. Ismeretes, hogy az MDF része a PK-t alakító koalíciónak. Az elõzõ ciklusban a PK egyedül vezette, most a szocialistákkal együtt vezeti a várost. Akkor is, most is az egyik Kispesten “kormányon lévõ” párt képviselõcsoportjának vezetõjeként tevékenykedtem, s tevékenykedem ma is. Az egész kerületet érintõ ügyekrõl gyakran és részletesen számolnak be a kispesti laptársak, így én itt csak az elmúlt két év wekerlei eredményeirõl, illetve kudarcairól szólok. Eredményként könyvelem el a választókerületemben megépített járdákat, aszfaltozott utakat. Vegyes fogadtatása ellenére képviselõi munkám egyik sikerének tartom a Tempo 30-t is. Sikerként könyvelem el a Körös Étterem helyén illegálisan mûködtetett Night Club Disco bezáratását, ami illegális bordélyházként üzemelt, illetve a Kós Károly téren nonstop üzlet korlátozását, ami éjjelente utcai kocsmaként és verekedõhelyként híresült el. Nagy örömömre szolgál, hogy az általam kezdeményezett egykori, Húsvét elõtti tavaszi nagytakarításból hagyomány született. Egyik kezdeményezõje voltam a fõtéri, valamint a Pannónia Általános Iskola elõtti játszóterek újjáépítésének, a Kós Károly téri új padok felállításának. A wekerlei fasorok pótlásának és a fák felújításának ma is szemtanúi lehetünk: a Pannónia úton és a fõtéren. Közremûködtem a templomok felújításának programjában, ezzel hozzájárultam környezetünk szépítéséhez. Kérésemre a képviselõ-testület felvette munkaprogramjába a felszíni vizek elvezetésének megoldását, s ezzel a wekerlei házak vi-
Gondoljon arra is, mit fog ajándékozni szeretteinek 10 év múlva!
2000/4.
zesedését kiváltó tócsák, lappangó vizek és elszivárgások megszüntetését. Fogadóóráimon megközelítõleg 70 személyes üggyel kerestek fel, amelyeknek jóval több mint felét a választóim megelégedésére segítettem megoldani. Az ügyek nagy hányadában nem volt jogköröm eljárni, ezek esetében tanáccsal szolgáltam. Kudarcként élem meg ugyanakkor azt, hogy a Határ úton és a Nagykõrösi úton lakó választóim gondjain ez ideig nem tudtam enyhíteni. Mivel a választókörzetembe esik a Nagykõrösi út teljes wekerlei szakasza, nagyon sokan keresnek fel az ottani környezeti és a lakhatási károsodás miatti panaszukkal. Sajnálatos dolog, hogy a Nagykõrösi út a Fõvároshoz tartozik, így az azon folyó közlekedés okozta mindennemû kárt a Fõvárosnak lehet felróni. Mint ismeretes, kerületünk ennek ellenére keresi a megoldáshoz vezetõ utat, az ott lakók környezeti terhelésének enyhítését. Megoldást persze csakis a Fõvárosi Önkormányzattal közösen lehet találni. Ezen évek óta dolgozom. A Tempo 30 bevezetésével került igazán reflektorfénybe a Határ úti lakók jogos panasza. Õk nem részesülhettek a lassabb és csendesebb közlekedés örömeibõl. Némi gyógyírt jelenthet számukra a hír: terv szerint a jövõ év elsõ felében a Határ út Mészáros Lõrinc utca keresztezõdésében egy közlekedési lámpát helyeznek el, 2002-ben pedig megnyitják az M5 bevezetõ szakaszának még a Határ út és az Ecseri út közötti hiányzó részét. A lámpa a József Attilára beforduló buszok áthaladásának meggyorsítását szolgálja, s így a Határ úton az autók kisebb mértékû feltorlódása várható. Az M5-ös bevezetõ új útszakasz pedig a Gyáli úton nap-mint-nap kialakuló dugók megszûnését eredményezheti. A kettõ együttesen várhatóan a Határ út terhelésének csökkenését hozza. Nem tartozik képviselõi feladataim körébe – hiszen hatósági ügy – az épített környezet szépítése és megóvása. A gyenge hatósági munkára is visszavezethetõ építési szabálytalanságok elburjánzása elszomorít, a sikertelenség érzete fog el. E téren a képviselõ legfeljebb a visszásságokra hívhatja fel az illetékesek figyelmét. Megtisztelésnek tartom, hogy gondjaikkal az emberek hozzám fordulnak. Sok utánajárással, felkészüléssel és idõráfordítással jár ugyan a képviselõi munka, én mégis szívesen végzem, és nagy örömet jelent, ha munkámmal valakinek a gondját legalább enyhíteni tudtam. Kívánok valamennyiüknek szeretetteljes Karácsonyt, kívánom, hogy bújuk-bajuk feledjék jó néhány napra, hogy az év vége a szoká-
WEKERLE
sos számvetés mellet sok pihenéssel, vidám évezred-búcsúztatással vagy más kikapcsolódással teljék. Kinek-kinek kedve szerint. Boldog új évet, boldog új évezredet!
VINCZEK GYÖRGY (12. EVK)
Ahogy egy wekerlei képviselõ látta a millennium évében… Eseményben igen gazdag évet zárunk Wekerlén, Kispesten és hazánkban egyaránt. Igyekeztünk itt Kispesten is erõnkhöz mérten méltóan megemlékezni az ezredfordulóról (a századfordulóról és a kapcsolódó jeles dátumainkról) még ha vitatatott is, hogy pontosan melyik év az a bizonyos. Nem baj, jövõre is jut az ünneplésbõl, hogy mindenkinek igaza legyen. Kispesten, és szûkebb hazánkban Wekerlén is sok szép, színvonalas rendezvényt szervezett illetve támogatott önkormányzatunk. Több kiállítás, koncert, irodalmi összeállítás és hagyományos szabadidõs program nyújtott tartalmas kínálatot. Az emlékezéseken kívül persze számtalan “hétköznapi eseményt” is átéltünk, amely a jelenben adott örömre vagy bosszúságra alkalmat. Wekerle életében jelentõs változást hozott az õsszel bevezetett TEMPO 30 közlekedési rendszer. Örömmel tapasztaltuk, hogy eltûntek az “erecos” teherkocsik és csökkent az átmenõ forgalom is. Bosszúság is kísérte a változtatást, amely a váratlan “puccsszerû” bevezetésének köszönhetõ. Mint utóbb kiderült ebben az önkormányzat vétlen volt. Megfogalmazódtak kritikák is a megvalósítást illetõen. Errõl, ahogy ígértük kis türelmi idõ után kikérjük majd az Önök véleményét. Ekkor lesz mód az esetleges korrekcióra is. Több lakossági megkeresés visszaigazolásaként két fontos témakörben az önkormányzat döntést hozott. Ebben az évben elindult Wekerle részletes rendezési tervének “korszerûsítése”. A kerületi fõépítész vezetésével várhatóan a jövõ évben a civil és szakmai szervezetek valamint a lakosság széleskörû véleményének kikérésével olyan módosításokat kívánunk kialakítani, amelynek célja e kiemelt terület “lakhatóságának” megteremtése úgy, hogy a városrész
3.
hagyományos felépítése arculata ne szenvedjen károkat. A másik örökzöld téma, amellyel a képviselõk az õszi idõszakban foglalkoztak a felszíni csapadékvíz elvezetésének problémája. A kertvároson kívül itt Wekerlén a legnagyobbak a gondok. A közelmúltban számtalan példa volt arra, hogy egy felhõszakadás milyen helyzetet teremthet és milyen károkat okozhat hosszabb távon a lakóházak állagában. Elköteleztük magunkat arra, hogy anyagi forrásaink függvényében, külsõ pályázatok támogatásával elkezdjük azt a rekonstrukciós munkát, amellyel a korabeli tervek szerint is kezelni tudták a problémát. A fogadóórákon és a Szociális Bizottság vezetõjeként is tapasztalhattam, hogy emelkedik az egyéni szociális problémával megkeresõ polgáraink száma. Ez alól Wekerle sem kivétel. Sok idõs, egyedül élõ, sokszor komoly egészségi problémákkal küszködõ ember vár segítségre, és szaporodik azon családok száma is, ahol a gyermekek felnevelése, taníttatása jelent súlyos problémát. Minden jó szándék és körültekintés ellenére is kevés eszközünk van arra, hogy hatékony segítséget adjunk valóban rászoruló embertársainknak. Másik tapasztalat – amely a napi képviselõi munkámnál felmerült –, hogy az érdeklõdõk és a segítséget kérõk gyors intézkedésre várnak, mert minden felgyorsult körülöttünk. Ezért azt javaslom, hogy akinek sürgõs az ügye, az a Wekerlei Társaskör irodájában dolgozó (mindannyiunk által kedvelt) Kozma Áginak jelezze. Lehetõséget teremtünk arra, hogy a személyes kapcsolat felvétele gyorsabb legyen. Ha utazást tehetnék az idõben úgy száz évvel elõre, nagyon kíváncsi lennék arra, hogy amit mi itt csinálunk a jelenben, az milyen nyomot hagy majd a következõ évszázad fordulóján. Persze ezt az utat nem egy önkormányzati képviselõként, hanem egy “csillagkapus” harcos bõrébe bújva tenném meg. Ugyanis akkor lehetõségem lenne bármin változtatni, no meg persze bármikor visszatérni a jelenbe. Végezetül engedjék meg, hogy a jelen év fordulójához közeledve, õszinte szívvel kívánjak szeretetteljes Karácsonyi Ünnepeket és erõben, egészségben gazdag boldog Új Esztendõt valamennyi wekerlei honfitársamnak. MAGYARÁZAT PK-FKgP: Polgári Kerekasztal - Független Kisgazdapárt • PK-MDF: Polgári Kerekasztal - Magyar Demokrata Fórum • MSzP: Magyar Szocialista Párt • EVK: Egyéni Választó Kerület
Generáció – X: befektetés, akár 50 ezer forint adókedvezménnyel
4.
WEKERLE
A V á ro s h á z á n t ö r t é n t
2000/4.
A fentiek ismeretében lehet dönteni arról, hogy hol alakítható ki összefüggõ árokrendszer – esetleg a befogadóba az Illatos árokba vezetéssel –, illetve hol lehetséges csak helyi szikkasztás. A kisebb közökben, ahol árokrendszer egyáltalán nem alakítható ki, a geodéziai felmérést követõen lehet dönteni esetleg a mélyponton szikkasztókút építésrõl. A Fõvárosi Csatornázási Mûvek Rt. legutóbbi (1988. évi!) írásos megkeresésünkre az alábbiakat rögzítette Wekerle-telep vonatkozásában. »A terület csapadék vizeinek elvezetésére az általános csatornázási terv ad megoldást, zártszelvényû csatornák megépítésével 14040 cm átmérõkkel (Határ út, Hungária út, Esze Tamás utca, Mészáros Lõrinc utca, Zalaegerszeg utca), valamint az ezekre csatlakozó mellékcsatornákkal a mellékutakon. Ez a telep 25%-át érintené zárt rendszerrel. A többi részen nyílt árok és folyóka kerülhetne kialakításra.«” Folytatódik a tavaly megkezdett fasorfelújítás a Pannónia úton, illetve a fõtéren. A téren az elaggott és a legtöbb helyen súlyosan sérült gömbakácok helyére ezüst hársfákat ültettek. Ez a fafajta szép, kúp alakú lombkoronát növeszt és virágja minden tavasszal mézes illatot áraszt.
Timár Béla polgármester elõterjesztésére a képviselõ-testület 200.000 forinttal járult hozzá Kós Károlynak az erdélyi Sztána nevû kis falu határában álló egykori, általa Varjúvárnak nevezett házának felújításához. Az összeget az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségén keresztül juttatja el. A Varjúvár – amelytõl a Wekerlén található meghitt kis étterem is nevét kölcsönözte, a magyar építészettörténet kiemelkedõen fontos épülete. Sztána Bánffyhunyad és Kolozsvár között fekszik, Hunyadtól mintegy 20 km-re. A mindössze két vasúti megállóra fekvõ egykori lak rendkívül leromlott állapotban van annak ellenére, hogy a fent nevezett ÉVOSz az elmúlt esztendõben több mint egy millió forintot költött az épületre. Az épület legnagyobb részén a zsindelyezés volt leginkább tönkre menve, de az egész épület és környezete további ápolásra szorul. A szerkesztõbizottság egy része (Nagy Tamás, Romhányi András és Tóth Pál) baráti
körben meglátogatta a híres épületet. A mellékelt fotó ott jártukkor (2000. november 20-án) készült. A képen jól látható a már felújított torony zsindelyezése. Nagy Tamás és dr. Balogh Pál képviselõk kezdeményezték, hogy a wekerlei felszíni vizek elvezetésének problematikáját a Városháza vizsgáltassa meg, és terjesszen megoldási javaslatot a képviselõ-testület elé. A Városüzemeltetési Iroda a múlt testületi ülésre nyújtotta be a vizsgálat anyagát. Ebbõl idézünk: “A teljes Wekerle-telep felszíni vízelvezetésére mûszaki dokumentációt kell készíttetni, amelyet meg kell elõzzön egy részletes geodéziai felmérés, mely a magassági méréseken kívül kell, hogy tartalmazza a fák pontos bemérését is, hiszen a fák gyökérzete is befolyásolhatja az árokrendszer újbóli kialakítását. Figyelembe kell venni a gk. behajtókat, a gk. közterületi parkolásokat stb.
A Pannónia út mentén fenntartották a duplasávos fasort. Vezérnövényként megmaradt a jegenyenyár, kísérõ fasorként gömbjuhart telepítettek, illetve a lakótelepi szakaszon a meglévõ kõrisfasort kiegészítették. A Kós Károly tér külsõ fasora meglehetõsen rossz, beteg egyedekbõl álló japánakác-fasor volt. Az öreg fák kivágása annak ellenére, hogy sokan régóta várták a cserét, letaglózó látvány volt. A félbe vágott fák megannyi torzóként álltak egy napig õrséget a téren. Vesztett csata vízióját keltették. Remélhetõen tavaszra a kizöldellõ fiatal fák feledtetik a látványt. A Városházától a feltört és megrongált járdaburkolatok rendbetételét kérjük. A környék lakóitól pedig azt, hogy fogadják szeretettel az új jövevényeket, amelyek nemsokára még üdébb látványt kölcsönöznek a térnek, és száraz idõben egy-egy kanna vízzel segítsék felcseperedésüket. A Pannónia út és a Kós Károly tér fasori rekonstrukciója nemcsak kerületi, de fõvárosi jelentõségû is. Lehet a Hungária úti fasorokat is pótolni, illetve felújítani! A Városháza az ünnepek elõtt még egy alkalommal elszállítja az összegyûjtött avart. Kéretik, a leveleket zsákokba zárva, összegyûjtve az utcára kitenni – hangzott el a december 8-án megtartott önkormányzati közmeghallgatáson. A hosszú és enyhe õsz miatt a fák a szokásosnál késõbb hullatták le leveleiket, ezért a már összegyûjtés és elszállítás óta újabb jelentõs mennyiségû avar keletkezett. N. T.
2000/4.
WEKERLE
5.
Nézzen (jobban) körül Wekerlén! 11. Tóth Pál rovata Sorozatom 10. része a 2000. évi Wekerle napok idején – szeptember elején – jelent meg. A jelen szám Karácsony elõtt jut el Önökhöz, így az olvasói visszajelzések részben elvesztik aktualitásukat. Most, 2000 november elején – amikor írom soraimat – már hullatják leveleiket a fák, Wekerle kezdi megmutatni csupasz arcát. Megint, most is idejében hívom fel a wekerleiek figyelmét arra, hogy tavaszig használják ki sétáikon azt az idõt, melyet telepünk jelenlegi állapotának feltérképezésére szánnak, és legyenek segítségemre; legyünk egymás segítségére, mutassunk rá a telep, – mint épített környezetünk – hibáira, valamint adjunk segítséget azok számára, akiknek hivatásszerûen kell gondolkozni a telepért. Tudom, a Wekerle lap sok fórumra eljut, így bízom abban, hogy nem hiába szól a sorozat. Ellenben – sajnos – azt is tudjuk és tapasztaljuk, hogy a hivatali eljárások – amennyiben azok a szabálysértõ érdekével ütköznek – milyen nehezen realizálódnak. Sok esetben nem is tudja a szomszéd, a telepi lakos, hogy az, ami körülötte történik, az jogszabálysértõ, esetleg félrevezették, ennélfogva nem fordul idõben jogorvoslathoz. A jóhiszemû lakost, vagy nem szakembert könnyen félre lehet vezetni szavakkal, magabiztos kiállással, aztán sokszor csak késõn veszi észre, hogy már becsapták. Kezdjük könnyebb témával, aztán majd csak belemelegedünk:
43.
Önkormányzatunk idén is meghirdette falevélgyûjtési akcióját, kihirdette annak idõtartamát. Már most tudom – tudjuk –, hogy a levélgyûjtõ zsákok mellé, a gondosan összeszedett levélkupacok mellé mennyi másfajta szemét és hulladék kerül az elszállításig! Megint elkezdõdik a sötétben játszódó “kicipelem-odarakom, úgy is elviszik” játék. Még senki nem ütötte meg ezért a játékért a bokáját? Ki ellenõrzi az arra alkalmas idõben az utcát, hogy ezek a jelenségek megszûnjenek? Az égetés ideje is szabályozva van! Az idõkorlátozás azokat hozza lehetetlen helyzetbe, akik normál nappali munkarendben dolgoznak. Engem is. A rendelet szerint ugyanis csak munkanapon, és csak 8-16 óra között égethetünk avart, nyesedéket stb-t. Így is elég problémát okoz a fent említett lakosoknak az, ha nekünk éppen ilyen-olyan közmûvekhez, közjegyzõhöz kell eljutnunk, vagy éppen egy szerelõt kell otthon várnunk. Nem mindenki szomszédját lehet ilyenre szívességre megkérni. Egy falevélégetésért egy egész nap szabadságot kivenni igazán
luxus. Aztán itt van a másfajta szomszéd-típus, aki még az évenként párszor megrendezett baráti szalonnasütést is betiltaná egész éven át, mert annak füstje is zavarja a 40 m-re levõ délutáni-esti, a lakásban végzett tennivalóit. Száradó ruha természetesen a környéken nincs, mert arra ügyel egy tisztességes “partizó”. Pedig arra igazán neheztelhetne az éppen nagymosásban lévõ!
44. Közeleg a tél. Tavaly már Erzsébet nap környékén hó és hideg volt. Már többször beszéltem róla, de emlékeztetõül hadd tegyek fel egy-két közhasznú kérdést: Esõcsatornáit kitisztította a levélhullás óta? Elég szilárdan állnak a hófogók? Van még elmozdult, vagy hiányzó cserép? Elzárta (víztelenítette) a kerti csapokat? Jó a lapátja, csákánya, hólapátja? Van szórásra homok, vagy só? Melyik a környezetkímélõ? Minden tulajdonos tisztában van azzal, hogy melyik az õ járdaszakasza, ha erre nincs külsõs vállalkozó megbízva? Valóban nincs vízelfolyás nélküli járdaszakasz? Jobb most még az esõs idõben meggyõzõdni, mint a jégen elesni.
45. A kerthasználatról. Mint tudjuk, a közös használatú terek használata az alapító okiratban van rögzítve, az pedig nem lehet ellentétes az arra vonatkozó magasabb jogszabálylyal. Az alapelv az, hogy tulajdoni hányad arányában jogosult a tulajdonostárs a terek használatában és élvezetében. Itt hívom fel a figyelmet a közös és nem közös használatú terek kimutatásának jellemzõ hiányaira, azok idõszakos felülvizsgálatára. Miért? Mert a tulajdoni hányad változásai erre is kihatnak. Mert kiderülhet, hogy eleve rossz a tulajdoni hányad kimutatás. Mert kiderülhet, hogy a tulajdonostársak közötti érdekellentét, rossz viszony ezen problémák tisztázásának hiánya miatt áll fenn. Mert a kimutatás alapján számon is lehet kérni – az egyébként nyúlfarknyi – kertrészek karbantartását. Mert megelõzhetõ az engedély nélküli terjeszkedés. Mert elkerülhetõ, hogy egy új tulajdonos pl. ne találja meg kertrészét beköltözésekor. Sorolhatnám tovább az eseteket, amelyekkel találkozom és amelyekrõl Önök is beszélnek. Az Olvasónak is megér annyit, hogy az ilyen helyzeteket visszajelzi nekem. Így tudunk elõre lépni.
46.
A galambmentesítésrõl. Telepünk úgy szép, ahogy volt (van?). A galambkárok esztétikailag csökkentik épületeink értékét, rontják állagát. Ezen kívül az állatok tetveket is terjesztenek. Hogyan lehetséges a födémgerenda-túllógáson, vagy pl. a lefolyócsõ hattyúnyakán megülõ galambok távoltartása? Sokféleképp, pl.: • Elõször is elzavarjuk, zavargatjuk (ha tudjuk). • Ha ez nem megy, akkor az alábbiak közül választhatunk.
– mûanyag, vagy más talpra állított un. tüskesorral, – kifeszített többsoros mûanyag, vagy fémszállal, • alig látszó wolframhálóval, vagy egyéb hálóval. Csak egyféleképp ne tegyék! Ne deszkázzák, borítsák be! Miért? Mert általában nem sikerül. Mert megváltoztatja az épület értékét. Mert úgy avatkozik be, hogy azzal megváltoztatja az épület homlokzatát, karakterét, melyre, mint engedélyköteles tevékenységre, a “mûemlékesek” is érzékenyen reagálnak. Jogosan! És még egy húsbavágó kérdés: A megvalósítások között 10-szeres árszorzók vannak, figyelembe véve a megoldás hatásosságát, élettartamát.
47.
Elõzõ számban értesítettem az olvasót, hogy 2000. november 21-23. között Budapesten Kós Károly életmûve a 3. évezred küszöbén címmel konferencia lesz. Kb. két hete felhívtam a beharangozott – erre az idõre megjelenõ – életalbum kiadóját a vételi lehetõségek miatt. Sajnos, és itt kell közreadnom, hogy ez az album – a kiadó közlése szerint – idén nem jelenik meg. Az ára borsos – 13.400 Ft – volt elõzetesen, ami sok pénz. Reméljük, a Társaskörben egy példány majd olvasható, tanulmányozható lesz. Aki pedig teheti, gyûjtsön rá. (Lapzártakor – december eleje – felhívtam a konferencia-szervezõ Mundus Kiadót. Érdeklõdtem, a távollétem idején megrendezett esemény felõl. A konferencia sajnos elmaradt, tavasszal pótolják.)
48. Többször szóltam arról, hogy mennyire idõben kell elkezdeni a jövõbeni munkák elõkészítését. Mint gyakorló tervezõ is, megint csak felhívom az összes leendõ építkezõ, támogatásra jelentkezõ figyelmét arra, hogy gondolja át, milyen sok hónapba és energiába kerül engedélyköteles munkáiról szóló jogerõs építési határozatának megszerzése! A teljesség igénye nélkül párat felsorolok a munkafolyamatokból, ha már egyszer az építtetõi akarat és forrás nagy része rendelkezésre áll: • az építtetõi igények megfogalmazása; • az építész-tervezõ kiválasztása, ajánlatkérés az egész tervezési folyamatra, a tervezési folyamat szereplõinek és feladatainak megismerése, a saját vállalat rész (pl. adatok beszerzése) tisztázása; • az engedélyezési tervek vázlatainak bírálata, a végleges tervezés figyelemmel kisérése; • a tervezõi adatgyûjtés segítése, a szomszédok tájékoztatása és az együttmûködés megtartása; • a társasházi közgyûlés összehívása, az engedélyeztetés folyamatáig a tulajdonostársak beleegyezõ nyilatkozatának megszerzése, a tulajdoni hányadok újbóli tisztázása;
6.
• a budapesti “mûemlékesek” települési értékvédelmi állásfoglalásának megszerzése; • a közmûvek és kéményseprõk elvi hozzájárulása (nem pontos meghatározás); • a hivatalos térképkivonat és tulajdoni lap idõbeni megszerzése; • az engedélyeztetési eljárás végén az építési határozat megszületése, annak jogerõre emelkedése; • az építés támogatásához, a kölcsönigényekhez a szükséges költségvetések elkészítése; • a kivitelezõ felkutatása, kiválasztása, szerzõdés, és végül • a felelõs mûszaki vezetõ bejelentése. Indulhat az építkezés.
48. Figyelem. A tervezõi jogosultságról szóló jogszabályok várhatóan még ez évben újra változnak. A tervezet szerint megint csak É1 jelû építész tervezési jogosultsággal lehet majd a Wekerlén építésztervezést gyakorolni. A jogszabályalkotók szándéka ez esetben remélhetõleg az volt, hogy emelkedjék a tervezés színvonala, és nem a sok évtizede jellemzõ kiszorítósdi-játékot folytatják a tervezési piac biztosítására. Megérné átnézni az elmúlt tíz év engedélyezési tervdokumentációit, melyik tervezõ-kategóriába tartozó tervezõ biztosította és hogyan a követelményeket? Már csak azért is írok az elmúlt tíz év engedélyezési terveirõl, mert kb. tíz éve kezdõdött el az elidegenítés. Akkor rögzítették
WEKERLE
(vagy nem rögzítették?) a jogszerû állapotot, ami a mai napig is kiinduló pont lehetne a számbavételre, a telep jogtiszta állapotának feltérképezésére, és az ezzel ellentétes állapotok nyilvántartására és számonkérésére. Milyen elveknek kellene érvényesülni e kérdésben is? Pl.; teljességnek, az átláthatóságnak, a mérhetõségnek, a beszámoltathatóságnak, a számonkérésnek.
49. Most nem írok hosszabban a mindenkit foglalkoztató Tempo 30-ról. Miért? Mert annak tapasztalatait is fel kell dolgozni az illetékeseknek. Meg nekünk is. Kérem, hogy a korábbi számokban olvassák el az errõl szóló gondolataimat. Aktuálisak? A megvalósítás tapasztalatainak feldolgozásáig is; kérem az Olvasót, hogy gondolja át a következõket: • Minden párt zászlajára tûzte ezt a témát? • A közlekedési táblák mindenkire vonatkoznak? • Láttak-e mostanában sebességmérés-ellenõrzést a telepen? • Találkoztak már az egyirányú utcában rendszeresen és nagy sebességgel jövõ kocsikkal? • A Pannónia út elején levõ lezárásnál, a zsákutca végénél hányan parkolnak rendszeresen úgy, hogy még csak nem is lehet miattuk megfordulni? 50. Pár szóval a mostanában Wekerlére költözõkhöz, valamint az új, már telepi lakosokhoz szólok. Egyrészt törõdjenek bele,
2000/4.
hogy a – szóbeszéddel ellentétben – a Wekerle telep egyelõre nem a Világörökség része. Másrészt azok, akik lakásaik bõvítését tervezik, nézzenek utána a társasház okiratainak. E téren sok a hiányosság! A mellékelt felsorolás nem teljes, de jellemzõ és lehangoló: • Nem találják az alapító okiratot, annak tervi mellékleteit. • Nem tudják, hogy hány közgyûlés volt, hitelesek-e a jegyzõkönyvek és a jegyzõkönyvek mit tartalmaznak. • A beköltözési állapot szerint eltérés van az alapító okirathoz tartozó, és az egyéb jóváhagyott (hiteles) mûszaki dokumentációk között. • Szerelt gázkéménye ellentétes a helyi építészeti szabályozással, valamint esztétikailag is bántó. • A beépítési mutatók miatt nem építheti be, vagy nem bõvítheti a szabályozási vonalon belül lakását. • A beépítési mutatók, vagy a helyi szabályozás miatt eleve nem építheti meg gépkocsi-tárolóját. • Az adás-vételi szerzõdések szakmai szempontból nincsenek elõkészítve, s általában nem a vevõ érdekeit szolgálják. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok és sokszor gondok összegyûjtéséhez, az ezekbõl levonható tanulságok rendezéséhez továbbra is várjuk leveleiket a következõ címre: Wekerlei Társaskör Egyesület (Tóth Pál), 1192 Budapest, Kós Károly tér 10.
TÁRSASHÁZI Új évezred – új törvények. Adózás a 2OOl-2OO2. adóévre. A számviteli törvény az új szabályozás szerint összhangban áll az Európai Közösség e jogterületre vonatkozó irányelveivel. E törvényekben a társasházak mûködésére vonatkozó – az eddigi gyakorlathoz képest megváltozott – szabályozásokat találhatunk. A Számviteli törvény (A 2OOO. évi C. törvény) továbbra is az úgynevezett “egyéb szervezetek” között sorolja fel a társasházakat. Az általánostól eltérõ szabályokat (ahogyan eddig is!) külön kormányrendelet tartalmazza majd, amelynek 2OO1. év végéig el kell készülnie. A számviteli törvény szerint a társasházak az egyszeres könyvvitelre vonatkozó elõírásoknak megfelelõen naplófõkönyvben, vagy más, a követelményeknek eleget tévõ nyilvántartásokban vezethetik az eszközeikben és azok forrásaiban bekövetkezett változásokat. Például akár számítógépes program segítségével is, amelynél az adatok a törvény elõírásainak figyelembe vételével kerülnek felvitelre, bármikor kinyomtathatók és lemezen elmenthetõk, megõrizhetõk. A számviteli tv. szerint az egyszeres könyvvitel legkésõbb 2OO3. dec. 31-ig alkalmazható. Az említett kormányrendeletben még pontosítás várható. Az országgyûlés által jóváhagyott 2OO1-2OO2. évre vonatkozó Személyi jövedelemadó törvény változatlanul vonatkozik a társasházak közös tulajdonának hasznosításából származó jövedelemre (Szja. Tv. XIV. fejezet 75§). Társasházi közös tulajdonú ingatlanrész átruházása esetén a bevétel 25%-a tekintendõ jövedelemnek, De: a Közgyûlés dönthet úgy is, hogy a kapott bevételt tulajdoni hányaduk arányában megosztják, ebben az esetben egyénileg rendezik adókötelezettségüket (ez esetben a lakásszerzési kedvezmények). Ha a társasház a megszerzett bevételt közös tulajdonú helyiség, például gondnoki lakás építé-
sére, vagy bõvítésére használja fel, akkor a kapott összeg ennek költségeivel csökkenthetõ. Ez a helyzet a wekerlei társasházak esetében nem nagyon fordulhat elõ, lévén a telepi házaknak nincs effajta bõvítésre lehetõségük. A társasházi ingatlanrész átruházásából szerzett bevételbõl levonandó: • az elszámolható kedvezmény (lakásépítés, bõvítés); • a Lakástakarék Pénztári törvény által nyújtott állami támogatás, kártérítés, hitel, kölcsön (önkormányzati pályázati támogatás) valamint • a tulajdonosok által befizetett közös költség összege (hiszen az már adózott jövedelembõl került megfizetésre). A fenti levonásokkal csökkentett bevétel, az adóköteles jövedelem, amely után 2O% személyi jövedelemadó fizetendõ az illetékes adóhatóságnak, ha még ezt sem osztja fel tulajdonosai között. Amennyiben – tulajdoni hányaduk alapján – felosztásra kerül a már 2O%-kal “leadózott” jövedelem, úgy azt újabb, immár 35%-os adókötelezettség terheli, tekintettel arra, hogy a tulajdonosra jutó teljes összeg jövedelemnek számít. Ezt az adót a Társasház, mint kifizetõ vonja le és fizeti meg az adóhatóságnak. Ezért a tulajdonosnak az így kapott összeget már nem kell bevallania saját adózásánál. Igény és megbeszélés szerint még a törvények alkalmazása (2OO1. január O1.) elõtt a Közös Képviselõk Klubjában tarthatunk tájékoztató megbeszélést.
Az új esztendõre minden jót kívánunk a wekerlei tulajdonosoknak! Van Galenné Deák Márta
S A R O K
2000/4.
WEKERLE
7.
Tempó 30? lönben kiráncigállak a kocsiból, és én fogom be…!” Egy bátor járókelõ a torz oroszlánhoz: “De uram, valóban ön volt a hibás…” Torz oroszlán: “Ne pofázzon bele…jó!”
1. Wekerle csendes, újra csendes, elnémultak kamionjai. (Bocsásd meg drága Petõfi Sándor a parafrázist, de ismerve kegyelmed életének történetét, melynek során nem kerülte el a lehetõséget, ha szolid kópéságra nyílott alkalma, bátorkodtam elkövetni fenti tettemet.) “Aztán, jó nekünk ez a 30-as?” – kérdezi az egyszeri wekerlei polgár. “Jó bizony – vágja rá a másik – ha nem én ülök a kormánynál!” “Nekem így is jó, meg úgy is jó!” – vágja rá a harmadik. “De, hát nincs is autója!” “Éppen azért!” “Papa – kiált a kapuból az elsõ polgár gyereke – most már tollasozhatunk az utcán?” “Most már igen.” “Akkor nekik is jó, nem?” Így a harmadik. “Megyek – mondja a második – mert megszid az asszony.” “Nafene…!?” “Be akarja füvesíteni tavaszra itt az útszélét, meg valami virágot is akar ültetni, mert hogy most már nem járnak a teherautók…” “Ja! Akkor igyekezzen szomszéd!” “Nézd, az orcátlanja, befordult szembe az egyirányú utcába!” “Hogy milyen emberek vannak!” Elköszönnek. Mennek a dolgukra, a gyerekek tollasoznak, és csend van, ahogy az a kellemes õszi délutánhoz illik.
2. Közjáték egy békés wekerlei délután. Fékcsikorgás. Az egyik kocsi félig a Corvin körúton, félig a Pannónián, a másik, a nagyobbik, keresztbe a Pannónián. Néhány pillanat dermedt csend, azután emberi hangot torzan utánozó oroszlánüvöltés. “Te, barom! Minek ülsz kocsiba, ha nem ismered kreszt?” Ijedt megjegyzés még mindig a kormány mögül: “De uram…ön volt szabálytalan..” Torz oroszlán: “Befogod a pofád…jó?! Kü-
Bátor járókelõ: “Elõször is nem pofázok. Másodszor ott van maga mögött egy tábla. Tudja mit jelent?” Torz oroszlán dühösen becsapja a kocsiajtót. Kerékcsikorgás, pillanatok alatt hetven-nyolcvan között a sebesség. Bátor járókelõ utána kiált: “egyenrangú keresztezõdés és tempó harminc!” Azután gyorsan félreugrik a Hungáriáról ellenkezõ irányból kirobbanó kocsi elõl. Ennyi! Mindenek elõtt elnézést kérek az oroszlánoktól. Írhattam volna sakált is, sõt nem is kellett volna állatokra hivatkozni. Az állatok betartják a játékszabályokat. Elég lett volna azt írni: egy száguldó autós. Egy? Wekerle csendesebb lett, de még csak egy kicsit lett lassabb. A harmincas tempót még szokni kell. Hiába, szörnyûek ezek az új autók. Az ember ránéz a gázpedálra, és máris ötvennel megy… alapjáraton. Néhány eltévedt nagyteherautó még átlopakodik a kertek alatt. Siet, hogy minél elõbb kiérjen az Adyra. A tanulóvezetõkrõl kétszerannyi verejték csurog, amíg keresztül bolyonganak a beláthatatlan keresztezõdéseken. Tényleg: miért kellett éppen Wekerlén tanulni az autóvezetést? Most már indokolt. Minden van: körforgalom, zsákutca, fõútvonal, egyenrangú keresztezõdés stb. Kiváló gyakorlóterep. Szaporodnak is a T betûs autók rendesen. Valahol Észak-Magyarországon a rendõrség megjutalmazta a szabályosan közlekedõket. Ki kellene próbálni Wekerlén is. Aki harminccal hajt, jutalom sorsjegyet kap. A fõdíj a gyorsabban hajtóktól beszedett bírság 50 százaléka. Jó, maradjon több a rend õreinek, megérdemlik; legyen 30 százalék, még úgy is tisztességes összeg ütné a nyertes markát, ha... Nem fejezem be a mondatot, tessék kitalálni.
3. Keresztbe az úttorkolatban. Kispolszki a könyvtár elõtt. Éppen olyan “jó” szögben vesztegel, hogy a bekanyarodó autóbusz, még ha akarja sem tudja kikerülni. A hátsó ülésen két kis poronty, a kormánynál térképet böngészõ kétségbeesett kismama. A
kocsihoz lépek. Letekeri az ablakot. “Mit tetszik keresni?” “Uram, segítsen innen kikeveredni. Már egy félórája kerengek itt…” Megmutatom a kivezetõ utat. Megköszöni, nagyot sóhajt, aztán indít. Éppen idõben. Jön a 99-es. Megvárom még a kispolszki megkerüli a teret, és rátalál a Pannóniára. Közben eszembe jut egy régebbi esetem, Bécsben. Bécs egyik kertvárosának szûk kis egyirányú mellékutcájában ültem a kocsiban és böngésztem a térképet. Kopogtak az ablakon. Rendõr. Már csak ez hiányzott. Illedelmesen köszöntöttük egymást. “Was ist los, mein Herr’?” bökött a rendõr a térképre. “Hát, csak az, hogy másodszor keveredtem ugyanide, és még mindig nem tudom, merre van a kifelé vezetõ út!” “Aha!” Állapította meg a tényt, aztán osztrák akkoratussággal magyarázni kezdett. Egy ideig követni tudtam… Szerencsém volt. Megállt mellettünk egy autó. “Magyar?” – kérdezte a vezetõje. A rendszám alapján ezt nem volt nehéz megállapítania. Választ sem várva folytatta: “Szeretne innen kikerülni, mi? Jöjjön utánam. Kivezetem.” Hát, nem volt egyszerû menet! A fõútra érve váltottunk még néhány szót. “Tudja, annak idején, amikor az új forgalmi rendet bevezették, mi is elküldtük valahová a bürgermeisztert. Szerencséje volt, hogy még két éve volt a választásokig. Aztán elõbb megszoktuk, aztán meg rájöttünk, hogy nem is volt olyan rossz húzás a forgalomkorlátozás. Azóta nyugalmasabb a Stadtviertel.” Visszaült a kocsijába. “Ja, és három év alatt négyzetméterenként kerestem rajta ötszáznegyven Schillinget! Na…? Jó utat!” “Kösz!”
Elõzetes utószó Félév múltán értékelni fogják a “tempó 30” eredményeit, problémáit. Bizonyára lesz min változtatni. Gondolom lesz mondanivalójuk az autósoknak, a lakóknak egyaránt, hiszen így van ez rendjén, hogy kialakuljon az elfogadható, ésszerû rend. A “tempó 30” szükség volt, még akkor is, ha itt-ott túl lett ragozva. És remélem lakó-énünk erõsebb lesz, mint az autós. Csak attól óvjanak meg bennünket a közlekedés istenei, hogy politikai üggyé torzítsák a vitázók. Errõl jut eszembe: hány négyzetméter is a mi lakásunk…?
Szeitz János
8.
WEKERLE
2000/4.
WEKERLEI FAMILIÁK Nagy Tamás rovata Ezzel a sorozattal az a célunk, hogy bemutassunk a sok száz wekerlei családból néhány olyant, amelyik életútjával, tagjainak a wekerlei közösségért végzett munkásságával, haza- és családszeretetével például szolgálhat valamennyiünk számára. Igyekszünk olyan családok tagjait megszólaltatni, akiknek felmenõi „honfoglaló”, fészekrakó wekerleiek voltak, s leszármazottaik ma is közöttünk élnek. Kérjük kedves olvasóinkat, ha van javaslatuk saját vagy más család megismertetésére, tudassák velünk a szerkesztõség címén.
•••
Parizek Vilmos (1913-2000)
Búcsúztató Elõttünk a MAGYAR NÉP SZAVA, a Szociáldemokrata Párt lapjának idei szeptemberoktóberi száma. Én érdeklõdve olvasom, a család elmerengve hallgat. Még friss a fájdalom: az apa, a nagyapa elvesztése. Parizek Vilmos a “történelmi” SzDP tiszteletbeli elnöke néhány hónapja örökre elköltözött. A lap búcsúztató sorait idézem.
kodása is minduntalan megakasztja. Végül a mûszaki hiba közös elhárítása hoz össze bennünket. Lánya Horváth Gyuláné született Parizek Anna, a võ Horváth Gyula és az elhunyt szemefénye, az unoka Horváth Viktória lassan felengednek, s – a számomra ismeretlenségbõl – mind élesebben bontakozik ki Parizek Vilmos alakja.
Az öntudat kialakulásáig Parizek 1913-ban született a Wekerlén. Mivel munkáscsaládba hozta a gólya, feltehetõ, hogy születésekor csak a család idõsebb nõtagjai, esetleg bába segédkeztek. A kis jövevénynek – Vilinek – igen örülhetett a két még hátulgombolós testvérke: Ilonka és Nándi. A szülõknek, Parizek Ferencnek és Ruitner Vilmának késõbb még egy leánygyermekük született, akit Hildegardnak kereszteltek. Az elsõ világháborút követõen – oly’ sok más szegény család kisgyermekéhez hasonlóan – kikerült Hollandiába, ahonnan hazatérvén szinte újra kellett tanulnia a magyar nyelvet. Parizek Ferenc, az apa nyomdász volt. Vilmos fiát is nyomdásznak szánták, de más
Parizek Vilmos hatvanas éveiben “Búcsúzni jöttünk a “történelmi” Szociáldemokrata Párt tiszteletbeli elnöke, Parizek Vilmos elhunyta alkalmából, aki 87 évet élt. 1913-ban született Kispesten, 1934-tõl kezdõdõen részt vett a munkásmozgalomban és tagja a Szociáldemokrata Pártnak. 1945 elõtt a Szociáldemokrata Párt országos választmányának és a kispesti szervezetnek végrehajtó Bizottsági tagja volt. Szervezett munkás volt munkába lépése napjától kezdõdõen, amelyet megtartott haláláig.” A csendet megtöröm. Kérdem õket. Eleinte vonakodva beszélnek. “Hétköznapi, egyszerû emberek vagyunk. Nincs az életünkben semmi olyan, amit érdemes volna elmesélni” – mondják. Nincs szerencsém, a nehezen induló beszélgetést magnetofonom rakoncátlan-
•••
szakmát választott, kocsifényezõ lett. Már inaskorában beszervezték a munkásmozgalomba, vélhetõen az apa baráti körébe tartozó nyomdászok körében már sokat élt meg, s a szociáldemokrácia eszméje már fiatalon elkötelezetté tette. 21 évesen lépett be az SzDP-be, s egyre több feladatot kapott a pártban. “Vitatkozó típus volt, de a vita hevében soha nem bántott meg senkit. Marxista és a szocializmushoz való elvhûségét a haláláig nem adta fel, de ugyanakkor elítélt mindenféle diktatúrát. Mindig felhívta a figyelmet arra, hogy a kapitalizmus nem a legjobb társadalmi forma, vannak árnyoldalai,...” Parizek Vilmos nem volt vallásos, de mások vallásos meggyõzõdését tiszteletben tartotta. Annak ellenére, hogy csak elemi iskolát végzett, nagy lexikális ismerettel rendelkezett, jó vitapartner volt, felkészült szónok. Nagyon sokat olvasott és szorgalmasan hallgatta a szocdem politikai ismeretterjesztõ elõadásokat. Tekintélyt adott neki az is, hogy – úgymond – anyanyelvi szinten beszélt németül, vom Haus aus. Apja morva, anyja német volt. Kisgyermekkorából még megmaradt valamennyi flamand nyelvi ismerete, a második világháborúban szovjet földön az oroszt sajátította el tûrhetõen. Nyelvismeretét öreg koráig karbantartotta.
A Ganz és Társa Rt-ben, 1941. (az álló sor jobb szélén)
2000/4.
WEKERLE
díjasok politikai érdekképviseletéért, egy igazságosabb társadalomért. Hû maradt szociáldemokrata elveihez. Az egyén érdekeit a párt érdekei alá rendelte, és elítélte a karrierizmus minden formáját.”
A családja
Vili, a tanonc
A fordulat éveiben Egy Soroksári úti laktanyából vitték ki a frontra. A leninizmus tankönyvbeli ismereteit a gyakorlatban elõször az akkori Szovjetunióban hasonlíthatta össze a valósággal. Nem vált a kommunizmusnak hívévé. A frontról visszatérve a Ganz Vagon és Gépgyár dolgozója és az ottani szocdemek egyik vezetõje. A háború utáni szabadon választott kispesti képviselõtestületnek tagja. Ekkoriban veszi feleségül a szintén wekerlei Szász Annát. Ismeretes, hogy 1947 után a magyarországi kommunisták a parlamentarizmus és a politikai pluralizmus minden maradványát felszámolták. Ennek a folyamatnak az egyik jelentõs lépése a Szociáldemokrata Párt önállóságának megszüntetése, a párt szétzilálása volt. A kommunisták és a szocdemek egy pártba való bekényszerítése ellen tiltakozókat vagy emigrációba szorították, vagy kizárták az egyesült új pártból, esetleg likvidálták, bebörtönözték, elbocsátották állásukból, vagy csak egyszerûen megfélemlítették. A kommunista MDP a hatalom kizárólagos birtokosává vált. “A felszabadulás után a kispesti és a Ganz Vagon és Gépgyár Szociáldemokrata pártszervezet vezetõségi tagja. 1945 és 1948 között a kispesti képviselõtestületben képviselte a Szociáldemokrata Pártot és a munkásérdekvédelmet. 1948-ban kizárták a pártból jobboldali szociáldemokrata magatartása miatt.” Ekkor zárták ki Kéthly Annát és – sokak mellett – Parizek Vilmost. Más pártnak soha nem lett tagja. “Kiállt a munkások, kisemberek, kisnyug-
Parizek Vilmos 34 évesen nõsült, egy elvált asszonyt vett nõül. Szász Anna, a feleség Brassó környékérõl származott. Az õ apja Zsigmond, anyja Kiss “Küss” Rozália. Annáék - férjéhez hasonlóan - négyen voltak testvérek, õ volt a legkisebb. A család már a háború elõtt itt élt a Wekerlén, az Elõd utcában. Anna varrónõnek tanult, valamelyik Üllõi út melletti zsidó varrodában dolgozott férjhez menéséig. Az elsõ férj szobrász volt, aki hét évig udvarolt neki, majd hét évi együttélés után barátságban elváltak. A szobrász kivándorolt Amerikába. Parizek Hildegard és Szász Anna barátnõk voltak. Rajtuk keresztül ismerkedtek meg egymással Vilmos és Anna. A házasságból egy leánygyermek született. Õ is az Anna nevet kapta. Szász Anna precíz, pedáns asszony volt, de a férj még rajta is túltett. “Férfiban már borzalmas az ilyen” – mondják a hozzátartozók. Parizek betegesen tiszta volt, soha nem látták borotválatlanul, borzasan vagy slamposan. Az öltözködésre különösen figyelt. Szolidan, konzervatívan, de soha nem avíttan ruházkodott. A fényképek is tanúsítják, megjelenése, öltözéke nem hagyott kívánni valót. Akkurátusan, komótosan készült el az öltözködéssel. Mindig olyan volt, mint akit a skatulyából húztak ki. Öltözetén ráncot, gyûrõdést nem lehetett találni. Felesége évõdve mondta sokszor: “Te, Borsó hercegnõ, a halálodat egy porszem fogja okozni!” A fronton, ha más tisztálkodási lehetõség nem adódott, pocsolya vagy víztócsa is megtette.
9.
ténelmi Szociáldemokrata Pártot, hogy újból elfoglalja helyét a párt a közéletben. …Üde színfoltja volt minden egyes szociáldemokrata gyûlésen felszólalásával, egyszerû, de határozott szókimondásával, világos beszédével. Soha nem panaszkodott, pedig családját is elérte a munkanélküliség, a nehéz megélhetés.” Parizek Anna huszonkét évesen fogadott örök hûséget a Kõbányán felnõtt Horváth Gyulának, aki mint nemzetközi röplabdabíró vált ismertté, és járta be Európát. Horváth Gyula és Parizek Anna frigyébõl egy gyermek született, Viki. Viki szemrevaló fiatal nõ, sportos külsõvel. Nem véletlenül, nyolc évig teniszezett. Viki a nagyapjának mindene volt. A rajongás kölcsönös volt. Viki úgy fogalmaz – “Papához mérhetõvel nem találkoztam.” “Szerette leányát, vejét, unokáját és mindent megtett annak érdekében, hogy a munkanélküliség miatt kiesett anyagiakat pótolja. Egyszerû, puritán ember volt, a mozgalomban tisztelték és minden párttag Vili bácsinak hívta. Eltávozása a családi körbõl és a mozgalomból nagy veszteség, amit valamennyien sajnálattal kényszerültünk tudomásul venni. Pártunk tagsága mély megrendüléssel szerzett tudomást eltávozásáról… Búcsúzunk Tõled lányod, vejed, unokád nevében is, akik szintén nem felejtenek el. Nagyon fogsz hiányozni nekik, hiszen a te családon belüli egy igazi jó apa és nagypapa voltál. Nyugodjál békében!”
1956 és utána “1956-ban a Forradalom és Szabadságharc idején részt vesz a forradalomban, a Fõvárosi Autóbusz fõmûhely munkástanácsának alelnöke volt.” A család sem mond többet azokról az idõkrõl. A forradalom elbukása csalódást okozhatott Parizeknek, a politika helyett a családjára, egy szem lányára irányul figyelme. A kislánynak kíván megadni mindent, zenemûvészt szeretne nevelni belõle. Ani húsz éves koráig tanult zongorázni. A kispesti Landler Gimnáziumban érettségizett, Horányiné osztályában. László József karnagy – alias Kotta Jóskának az – énekkarában négy évig szerepelt. Az érettségi után szakmát tanult, végül nyomdász lett, nagyapja szakmáját örökölte. “1989-ben nagy energiával szervezi a tör-
Kéthly Anna síremlékénél a 90-es évek végén (a kép bal szélén)
Felhívás Ez úton kérjük fel újra a nagyrabecsült olvasóközönséget, hogy legyen a szerkesztõség segítségére. Olyan családokat keresünk, akiknek felmenõje wekerlei bérleményüket azon a jogon kapták, hogy a családfõ a rendõrségnél volt állományban.
10.
WEKERLE
2000/4.
Wekerle Étterem és Cukrászda
Kulturált kiszolgálással várjuk vendégeinket 60 fõs éttermünkben, 50 férõhelyes cukrászdánkban. A 30 fõs különtermünk alkalmas üzleti megbeszélések, vacsorák lebonyolítására. Hangulatos kerthelységünkben 150 fõt tudunk vendégül látni. Az étterem elõtt õrzött parkolási lehetõséget biztosítunk.
A KISPESTI MUNKÁSOTTHON MÛVELÕDÉSI HÁZ (1191 Bp., Teleki u. 50.) vendéglátó egysége büfével és étteremmel áll kedves vendégei rendelkezésére.
LUX-IRT 1191 Budapest, Hunyadi u. 16 Tel.: 282-0021, Fax: 357-1226 Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet Rovarirtás: hangya, darázs, csótány, poloska, stb., valamint Baygon rovarirtó termékek kaphatók. Rágcsálóirtás: egér, patkány, pocok, stb. Terménygázosítás: silók, raktárak fertõtlenítése Faszerkezetek, textíliák gombátlanítása, lángkésleltetés.
Import környezetbarát tûzoltókészülékek kaphatók! Felszereléssel és garanciával POLYFOAM FIREKILLER
Egész évben vállalunk: rendezvényeket, esküvõket, rendezvényhez tartozó vendéglátó szolgáltatásokat. Nyitva tartás: naponta 10 – 22 óráig
Wolf László üzletvezetõ Telefon: 282-9 9625
Referenciák: Kanadai erdõtûz, kuvaiti olajtûz, Forma–1 Kertészet: fakivágás, kertépítés, kertgondozás, kézi-gépi tereprendezés, kaszálás, tó és sziklakert építés, stb. Biokomposzt és mulcs forgalmazása. Ha minket hív, az eredmény pozitív!
2000/4.
WEKERLE
NON-STOP ÕRZÖTT PARKOLÓ Kispest, Üllõi út 272. (Villanytelep u. sarok)
Havi bérlet: 6.990,Személyautó • mikrobusz • teherautó
Telefon: 280-1610 • 280-9289
11.
ELSÕ
ÉVEK
BÉBI és GYERMEKRUHA Budapest, Wekerletelep, Pannónia út 32. (Géza u. sarok)
HASZNÁLT ÉS ÚJ BÉBI- GYERMEKRUHÁK ÉS CIPÕK OLCSÓN! 0–10 éves korig Nyitva: H – P: 11.00 – 18.00
KISPESTI ÉPÍTÕ KFT. 1194 Bp., Kisviola u. 21-23. Tel./Fax: 06-1-282-9571 GENERÁL KIVITELEZÉS tervezés • szerkezetépítés • épületgépészet épület felújítás • szakipari munkák
ÉPÜLETVILLAMOSSÁG villanyszerelés • technológiai szerelés riasztórendszerek szerelése • informatikai hálózat építése • számítógép hálózatok építése • biztonságtechnikai vizsgálatok
AZ ADY ENDRE ÚTI HENTESBOLT (XIX. kerület, Ady Endre u. 57.)
Kellemes karácsonyt és boldog új évet kívánunk kedves vásárlóinknak!
A TIP-T TOP-H HÁZ személyzete minden kedves Vásárlójának kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kíván! Nyitva: H – P: 8-18-ig, Sz: 8-13-ig
W E K E R L E I MOZGÁSSTÚDIÓ TELEFON: 28-28-445 MINDEN KOROSZTÁLY SZÁMÁRA !
FOGLALKOZÁSVEZETÕ :
ROMHÁNYINÉ KOVÁCS MÁRIA GYÓGYTESTNEVELÕ -TESTNEVELÕ TANÁR
•
CALLENETICS
•
FITNESS
•
FUTÓKLUB
• • • •
STRETCHING GUMISZALAGOS TORNA VUK -TORNA
Húsrendelés telefonon: 282-9939 Nyitva: H.: 6.30-12.00 K-Cs.: 6.30-18.00 P.: 6.00-18.00 Sz.: 6.00-13.00
VARGA PÉTER gumiszerelõ és centírozó (kerékkiegyenlítõ) ÚJ ÉS HASZNÁLT GUMIK NAGY VÁLASZTÉKBAN! 1184 Budapest, Hengersor u. 3. (a sorompónál) Telefon: 295-58-26 Nyitva tartás: 00 H–P: 8 – 1800 • Sz.: 800 – 1300
12.
WEKERLE
2000/4.
A Kispesti Halásztanya 1938-ban nyitotta meg kapuit a Halásztanya, az az étterem, ahol az evés és ivás élvezete érdekében hercegek, grófok, és a politika magas rangú nagyságai is, egymásnak adták a kilincset. A kifejezetten luxusközönségnek szánt remek vendéglõt Dreher Antal, – a Dreher-Haggenmacher cég tulajdonosa – Papp József számára építette. Papp József nagy találmánya a filézett ponty. Egyéni módszerével a vendéglõs szúrós csontjaitól megtisztította a halat. A szálkátlanításnak ez a módja a nemzetközi szakirodalomba is bevonult. A szálkanélküli ponty feltalálója, Papp József, a Halásztanya mûködtetésében szabad kezet kapott. Dreherék a pénzükért mindössze annyit kértek, hogy amit az õ kereskedelmi forrásukból be lehet szerezni, azt a vendéglõs tõlük vegye meg. A Halásztanya az lett, aminek szánták. Híres hely, talán az egyik legismertebb intézménye Kispestnek a nagyvilágban. Az épületet Kós Károly tervei alapján építették, a falakat freskók borították, az ablakokat ólomberakással készítették. A kiszolgálás lenyûgõzõen pontos, Pappéknál a vendég volt az úr. 1949. decemberében államosították az éttermet, majd 1979-tõl 1984-ig felújították, sajnos a kor szokásának megfelelõen. A felújítás ellenére, az étterem meg tudta õrizni régi képét, és továbbra is Kispest egyik meghatározó helye maradt. Esténként Sárközi Béla cigányzenekara muzsikál. Az étlapon továbbra is a szálkanélküli halételeké a fõszerep, és a betérõ vendég többféle halászlébõl is választhat. Több különterem áll a vendégek rendelkezésére, a 100 fõs nagyterem ideális esküvõk, bankettek, baráti összejövetelek lebonyolítására. Újításképpen, a táncolni vágyóknak minden szombat este tánczene szól. A 60-as, 70-es évek slágerei mellé kiváló borokat és a séf specialitásait kínálják, kedvezõ árakon. Az étterem mai vezetése szeretné, hogy a Halásztanya az legyen, aminek eredetileg szánták, a kispestiek legkedveltebb vendéglõje. Az olvasónak nyugodt szívvel ajánlom, hogy térjen be e patinás vendéglõbe, és gyõzõdjön meg arról, hogy a mai rohanó, gyorséttermes világban, akad még olyan hely, ahol a régi magyar konyha ízei figyelmes kiszolgálással párosulnak. Béres András
CLUB VENDÉGLÕ XIX., Villanytelep u. 9.
ÉTELKÜLÖNLEGESSÉGEK - kakastöke tejszínesen - pacal velõvel, gombával, csülökkel Mindenkit szeretettel várunk! Nyitva: H - P: 10 - 22-iig Sz - V: 6 - 22-iig
GREEN HOME Ingatlanközvetítõ és forgalmazó iroda
Nyitva: Hétfõ – Péntek: 9.00 – 20.30 Szombat: 10.00 – 15.00-ig Telefon: 280-2018
– ingatlan eladás-vétel-csere – teljeskörû generálmunkák hideg-meleg burkolás festés-mázolás-tapétázás víz-gáz szerelés villanyszerelés – füldmunkák – értékbecslés
– teljeskörû ügyvédi ügyintézés – földhivatali ügyintézés – szaktanácsadás – ingatlanvásárlás esetén hitelügyintézés, jelzáloghitel – ingyenes címközvetítés
Cím: 1194 Budapest, Üllõi út 301. (CBA-val szemben) Nyitva: Hétfõtõl – Péntekig 9 – 18 óráig
2000/4.
WEKERLE
13.
Vagyonvédelmi szaküzlet nyílt a Wekerlei Kispiacnál A Zmax Kereskedelmi Kft. 1999. januárjában alakult. Tulajdonosai több mint tíz éve a biztonságtechnika területén dolgoznak, tõzsgyökeres Wekerle-telepiek. Igyekeznek az itt megnyitott üzletet és környékét minél szebbé, rendezettebbé tenni, ezzel is hozzájárulva a telep fejlõdéséhez, hírnevének megõrzéséhez. A Cég fõ tevékenységi köre a vagyonvédelmi rendszerek és a nyílászáró automatizálás eszközeinek árusítása. Vagyonvédelmi eszközök A Zmax Kft. szaküzletében megtalálható a hazánkban forgalomban lévõ legtöbb biztonságtechnikai termék, többek között mikroprocesszor vezérelt riasztóközpontok, digitális jelfeldolgozású mozgásérzékelõk, akusztikus üvegtörés érzékelõk. A nagy árukínálat mellett szigorú minõségi ellenõrzés biztosítja, hogy csak kiváló, a Magyar Biztosítók Szövetsége által elismert eszközök kerüljenek értékesítésre. Kaputelefonok Audio és video kaputelefonok, intercom funkcióval, zárnyitási lehetõséggel, süllyesztett és falon kívüli kivitelben az egy lakásostól a százhúsz lakásos rendszerekig. Automatizálás 2001. januárjától nagy választékban – egyedi igényeknek megfelelõen – kínál billenõ és szekcionált garázsajtókat a Zmax Kft. Az olasz Breda gyár termékei luxus színvonalúak, szigetelésük kiváló.
Toló- és szárnyaskapu motorok, redõnymozgatók, vezérlések és távirányítók alkotják az automatizálási kínálat fõ részeit. Ezen kívül megtalálhatók a bukó és nyíló ablakok mozgatásához szükséges eszközök is. Nyitva tartásunk: hétfõtõl – csütörtökig: 8 – 17-ig és pénteken 8 – 15 óráig. Címünk: 1192 Budapest, Nádasdy u. 2. Tel: 282-9940 • e-mail:
[email protected] A Zmax Vagyonvédelmi Szaküzletünk minden dolgozója szeretettel várja vásárlóit és egyúttal békés boldog karácsonyt kívánunk Wekerle-telep minden lakosának. Szilágyi Zoltán
14.
WEKERLE
2000/4.
TEMPLOMÉPÍTÕK
deni a templom állagát. Egy tanácstag, a 42. körzet tanácstagja felszólalt az akkori tanácsülésen a templom érdekében. A tanács 1987ben 800.000,- Ft-ot szavazott meg a templom felújítására, elsõsorban a toronyrész javítására. Balogh Lajos lelkipásztor ehhez Hollandi-
IV. rész Folytatnám, mégis meg kell állnom, amikor a megdöbbenés és szomorúság hangján egy kedves ismerõs távozásáról kell szólanom. Elõzõ cikkemben beszámoltam arról, hogy nagytiszteletû Dr. Nyíri Sándor és felesége milyen kedvesen fogadott. Akkor még semmi jelét nem láttam annak, hogy Dr. Nyíri Sándornét, kedves Ilonka nénit utoljára fogom látni. Az Úr másképpen rendelkezett. Váratlanul halt meg 82 éves korában 2000. szept. 22-én. Elbúcsúztunk tõle október 14-én a Wekerle telepi református templomban, majd a katolikus templom urnatemetõjében helyezték földi maradványait végsõ nyugalomra. Balassa tisztelendõ Úr vigasztaló szavai a lélek legtisztább, legbensõségesebb hangján szóltak Sándor bátyámhoz. Õk megtalálták az Úr közös szolgálatát, az ökumenikus munkát. Felidézte azt az idõt, amikor együtt ünnepeltünk és imádkoztunk a katolikus és más egyházak képviselõivel és hívõ közösségével. A templom történetét ott folytatnám, amikor Dr. Nyíri Sándor betegsége miatt nyugdíjba vonult 1978. október 1-én. Új papot kerestünk és választottunk Temesvári György személyében. A választás jó, vagy rossz voltáról itt ne beszéljünk. Maradjunk kitûzött témánknál, az építkezésnél. Igen, volt mit tenni. A templom tornyában a harangot tartó acélváz több helyen is át volt lövésekkel lyukasztva, a rozsda is erõsen kikezdte, a templom kerítését is megviselte az idõ. Elõször a haranglábat hoztuk helyre Bódi István és Mészáros László presbiter barátaimmal. Hegesztés után vastag katepox bevonattal konzerváltuk. Ezután 1980-ban elkészítettem a kerítés tervét (1. ábra), majd ezután megkezdõdött a kivitelezés. A kerítés felújí-tásának az volt az érdekessége, hogy az a presbiterek társadalmi munkájával valósult meg. A munka résztvevõi:
Bódi István, Csákvári Gábor, Daróczi László, Hatty Sándor, Leel Össi Attila, Mérai Horváth Gusztáv, Mészáros László, Pécsi Gábor, Tóth Gyula, Zsibai Sándor, akikre emlékszem. A régi kerítést elbontottuk és a használható táblákat újra beépítettük. Közöttünk Hatty Sándor rendelkezett a legnagyobb izomerõvel, õ emelte ki a régi oszlopokat. Szereltük a zsalutáblákat, kézzel kevertük a járdán a betont. A kerítés építése hosszabb ideig tartott, Temesvári György ideje alatt készült a nagyobbik része és Balogh Lajos lelkipásztor ideje alatt fejezõdött be. Balogh Lajos lelkipásztor 1981-ben lépett be templomunk életébe. Õt is számon tartjuk a templomépítõk, de inkább a templomkarbantartók sorában. Fel kellett mérni a templom tetõzetét, felújítás céljából. Íme a 2. ábrából kitûnik, hogy a templom akkori teljes tetõzete mintegy 881 m2, mely összegbõl a toronytetõ 108 m2-et képvisel. A torony és a templomhajó illeszkedésénél jó nagy repedés éktelenkedett, melyet a lezúduló csapadékvíz okozott. Meg kellett vé-
1.
2.
ából szerzett vörösréz burkolólemezt és elvégeztette a toronyablakok asztalos munkáit. A teljes tetõzet burkolatjavítása szintén az õ ideje alatt valósult meg. A templomhajó félkúpos csúcsára elkészült a szélkakas is. Ennek szerzõi és alkotói Katona Áron Sándor zománcmûvész és Kovács Imre szobrászmester. Tisztelettel emlékezünk Kovács Imre mûvész Úrra, aki tragikus körülmények között halt meg. Munkájáért nem fogadott el semmit. A szélkakas forgó csapágyazásával magam foglalkoztam, hogy könnyen szélirányba tudjon fordulni. A 3. sz. fénykép a kakast mutatja be.
3.
Fotó: Hazadi János
Ezután elkezdõdött a Hungária úti oldalon a templomhajó köríves részének tatarozása is, de ez erõforrások hiányában félbemaradt. (Pontosabban a forrás a Gellért utca irányába folydogált.) Az elkezdett, de be nem fejezett felújítás állapotában templomunk még sokáig éktelenkedett. Folytatjuk! Mérai Horváth Gusztáv
2000/4.
WEKERLE
15.
A dr. Kós Károly néprajzi grafikái címû kiállítás megszületésének története Hogyan került ez az anyag Hajdúböszörménybe, egy vidéki muzeológushoz? Aki hallott a kiállításról, annak a fejében azonnal ez a gondolat ötlik fel. A válasz egyszerû: férjem gyermekkori jó barátja Kós Zoltánnak, Dr. Kós Károly legkisebb fiának. Édesapjuk halála után Kós Zoltán és családja 1996-ban karácsony körül néhány napot nálunk töltött Debrecenben. Az egyik este édesapjuk hagyatékáról beszélgettünk – hova került könyvtára, kéziratai, levelezése. Zoli megemlítette, hogy a pakolás során egy cipõsdobozban egy csomó rajzot talált. Már ekkor felvetette, rám bízná az anyagot, készítsek belõle kiállítást, ha lehet. A rajzok 1997-ben, Húsvét körül kerültek hozzám, a férjem hozta magával Zilahról a cipõsdobozt, tele fecninek tûnõ papírokkal. A papírok alapos átvizsgálása után kiderült, hogy a Néprajzi képeskönyv Erdélybõl c. könyv rajzanyaga volt a dobozban, témakörönként rendszerezve. A rajzok egy része eredeti, egy másik része már megjelent publikációkból volt kivágva, s mindegyik alaposan, gondosan felragasztva egy vagy többrétegû, sárguló papírra, a rajzok könynyebb kezelhetõsége illetve a számozás miatt. A doboz tartalmazta még dr. Kós Károly kéziratait: a bevezetõt a könyvhöz, levelet Csillén Klárához a könyvvel kapcsolatban, rajzairól megjelent kritikákból néhány mondatot, a bibliográfiai adatok pontos feltüntetésével. A rajzanyaggal munkahelyi felettesemhez fordultam, kérve támogatását a dr. Kós Károly rajzaiból rendezendõ kiállításhoz, s azt, hogy ez a Hajdúsági Múzeum terveiben szerepeljen. A múzeum igazgatója ezt a kérést elutasította, egyrészt pénzhiányra hivatkozva, másrészt azzal, hogy ez a téma “ nem tartozik a Múzeum gyûjtõköréhez, semmi közünk hozzá.” Az irodámban lévõ rajzok felkeltették Varga Antal kiállításrendezõ-dekoratõr figyelmét, s õ biztatott arra, hogy ebbõl az anyagból készítsünk kiállítást, felajánlva saját munkáját, szakértelmét és segítséget a sponzorok keresésében. A következõ évben egy néprajzos szakmai találkozón említést tettem a nálam lévõ rajzokról Fejõs Zoltánnak, a Néprajzi Múzeum fõigazgatójának. Érdeklõdését felkeltette a dolog, s néhány napon belül módját ejtette, hogy Hajdúböszörményben megnézze az anyagot. A látogatás eredményeként megállapodtunk abban, hogy az anyag kiállításra érdemes, s amint elkészül, a Néprajzi Múzeumban is bemutatják. Pénzzel nem tudták támogatni a munkánkat, de szakmai segítséget adtak: Csikós Csilla papírrestaurátor útmutatása alapján került sor a késõbbiekben a rajzok szakszerû konzerválására. Fejõs Zoltán ígéretében bízva kezdtünk el sponzorokat keresni a kiállítás megvalósításához. A szükséges papírok – savmentes papír, szürkelemez, dekorációs karton – beszerzéséhez a Schneider Papír Kft. nyújtott támogatást, ezek nagy részét ingyen biztosította számunkra. A kiállítás ötletével megkerestem Selmeczi Lászlót, a Déri Múzeum igazgatóját, aki lehetõvé tette, hogy a Nemzeti Kulturális Alaphoz pályázzunk a kiállítás megvalósításához szükséges pénzre. A pályázaton elnyert 300000 Ft és a Schneider Papír Kft. támogatása tette lehetõvé a kiállítás elsõ fázisának elkészítését. A számítógépes munkákat és az internetes megjelenítést a Hajdúnet Kft. végezte el teljesen ingyen, valamint az eddigi felmerült szállítási feladatokhoz jármûveket biztosított. A célunk olyan anyag elkészítése volt, amely átfogó képet ad az erdélyi népélet – ma már csak nyomokban meglévõ – anyagi kultúrájáról, s technikai megoldását tekintve bemutatható legyen városon és falun, múzeumokban, iskolákban, kultúrházakban és gyülekezeti termekben – mindenütt, ahol érdeklõdésre tarthat számot ez a téma Az elsõ bemutatóra a készítés helyszínén került sor, Hajdúböszörményben, a Hajdúsági Galériában 2000. május 17-én, Székelyhídi Ágostonnak, az Erdélyi Szövetség elnökének megnyitójával. A színvonalas meghívó elkészítéséhez – amelynek kliséje a késõbbiekben is használható – a Fábián Nyomdától kaptunk segítséget. A rajzokat témakörönként nagyméretû tablókon (100x70 cm.) mutatjuk be. Minden grafika savmentes belsõ paszpartut kapott, speciális ragasztóval rögzítve – ahogyan azt a papírrestaurátor javasolta. A leg-
nagyobb költséget a tablók biztonságos szállításának megoldása jelenti. Az üvegezés és keretezés költségeit részben az Erdélyi Szövetség és Hajdúböszörmény Város Önkormányzata finanszírozta. A még hiányzó 150000 Ft elõteremtéséhez további sponzorokat keresünk. 2001-ben a teljes anyag – tárgyakkal kiegészítve – bemutatásra kerül a Néprajzi Múzeumban. Több vidéki múzeum érdeklõdött az anyag iránt, az idõpontokat folyamatosan egyeztetjük. Az örökösök szeretnék kiállítani az anyagot Erdélyben, ennek szervezésében a Déri Múzeum tesz lépéseket. A határon való szállításhoz szükséges vámzáros ládák elkészíttetéséhez további sponzorok bevonására lesz szükség. Deli Edit, muzeológus
SIKLÓD
Kós Károly 1948-ban tervezte a székelyföldi Siklód népének a képen látható templomot. A falu a Sóvidéki dombságon, annak is magasabb részén fekszik. Szovátához közel esik, de onnét csak a legjobb idõben közelíthetõ meg autóval a szekérúton. Más irányból lassan, de elérhetõ a falu az aszfaltúttól, a szórt úton kb. húsz kilométer megtétele után. A falu régi temploma életveszélyessé vált, le kellett bontani. A hatóságok 1950-ben leállították az építkezést, mondván, az ideiglenesen ácsolt imaterem is kielégíti az elvárást; egy falunak egy templom legyen elegendõ. A falu a döntésbe nem tudott belenyugodni. Saját erõbõl (anyagi és munkaerõ), hazai és külföldi segítséggel 1991-ben nekiláttak a megvalósításnak. A siklódiak hazahívták családtagjaikat, akik koruknak és képzettségüknek megfelelõen járultak hozzá a falu népének döntéséhez. Az akkori lelkészt (Incze Zoltán, most már nyugdíjas), feleségét és a templom építésének mûszaki vezetõjét dicséri, hogy végig ragaszkodtak Kós Károly tervéhez. A kazettás mennyezetet Pap Gábor mûvészettörténész (a kazettás mennyezetek szakértõje) konzulensi munkája mellett Stefanovits Péter budapesti festõmûvész és a székelyföldi, siménfalvai Elekes Károly festõmûvész készítette. A templomszentelés 1994-ben történt. A templom mellett a mai napig büszkén áll a talpig deszkázott, nagyméretû harangláb, melynek tartószerkezete – még a statikus szemében is – az ácsmester csavaros gondolkodását és tapasztalatát dicséri. Mondják, hogy az ácsmester – az 1700-as évek vége felé – elõször csuhéból és csirizbõl készítette el a tartóváz modelljét, majd nekifogott az építésnek. * A templomot és környezetét Dezsõ Tibor Attila ref. lelkész mutatta be nekem. Azt hiszem, jó kezekbe került a falu értékeinek ápolása. Büszkén mutatta eddigi népviseleti gyûjtését. Jövetelemet elõre nem jeleztem. Szerencsémre, látogatásom napján délelõtt, a kazettás mennyezetérõl, annak rovásírásos mondatairól híres énlakai unitárius templomban elkezdtem beszélgetni egy fiatalemberrel és feleségével. Amikor következõ uticélom (Siklód temploma) elérhetõsége felõl érdeklõdtem, mondta, hogy ne siessek annyira, mert az útviszonyok nem a legjobbak arrafelé, ezen kívül nála van a kulcs, mert õ a református lelkész... A képet Tóth Pál készítette 2000. november 25-én.
16.
WEKERLE
2000/4.
A Magyar Kollégium történeteibõl
HARGITA 2000 A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes kárpát-medencei turnéja “Vigyétek el a hírt a Kárpát-medencébe: itt Erdély keleti szegletében, Csíkszeredában él még a magyarság és õrzi a magyar kultúrát. S hozzatok üzenetet nekünk hét országban élõ magyaroktól: mi hír járja feléjük!” Ezt az útravalót kapta a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Csedõ Csaba István polgármestertõl és Csík népétõl a szeptember 7-ei, turnéindító elõadáson. És másnap hajnalban elindultak, hogy három hét alatt bejárjanak hét országot és tisztelegjenek a Magyar Millennium elõtt. Az egyedülálló mûvészkörút Pécskán folytatódott, ahol a romániai magyarság szórványban él. Innen Jugoszláviába utazott a csapat, Zentán majd Bajmokon tartottak elõadást. Ezután következett a budapesti fellépés. Majd a kárpátaljai Técsõre vezetett az út. Szlovákiában Királyhelmec, Szepsi és Jóka közönsége tapsolt a táncosoknak. Azután újra Magyarországon volt a sor: Gizella királyné városa, Veszprém és egy másik, kultúrában gazdag dunántúli város, Pécs népe láthatta a kiváló produkciót. Horvátországban Csúza, Szlovéniában Dobronak volt a szerencsés falu, ahová a Hargita együttes jubileumi turnéja során eljutott. Az utolsó elõtti állomás Kolozsvár volt, s végül szeptember 27-én este Csíkszeredában zárta az együttes a programot. Minden fellépés más, de mindegyik nagy siker. A legnagyobb közönség – mintegy ötezer ember (!) – Zentán várta a székely mûvészeket. A legbarátságosabb fogadtatás és a legbensõségesebb elõadás azokban a falvakban volt, ahol az együttes tagjai háziaknál voltak elszállásolva: Pécskán, Bajmokon, Jókán és Csúzán. Técsõn és Királyhelmecen a fellépés körülményeivel kellett megküzdeni. Szepsi három nemzetiségû népe (magyar, szlovák, roma) lassan gyülekezett, de azután már nem akarta leengedni a színpadról a táncosokat. Különleges, meleg hangulata volt a pécsi mediterrán estének a dóm elõtt. Veszprém értõ közönsége szûnni nem akaró tapsokkal ünnepelte a produkciót. Dobronak szlovéniai magyarjai az elõadás után együtt nótáztak a székelyekkel. Az érzelmeik elfojtására kényszerített kolozsváriak csak negyed órán keresztül tudtak tartózkodók maradni. A budapesti, a Budapest Kongresszusi Központban tartott, teltházas elõadás pedig az elsõ pillanattól kezdve tomboló siker volt. S, persze az otthoni, a csíki közönség elõtt táncolt mûsor hangulata volt a turné betetõzése. Az együttes mûsorán a magyarság táncai, dalai szerepeltek eredeti és feldolgozott formában. A csoport a turné minden elõadásán
“befogadta” a meglátogatott helyszín egy-egy táncprodukcióját. A Hargita együttessel fellépett Polgár Lilla, a Búzavirág népdalkör, az Árvalányhaj ifjúsági néptáncegyüttes, a Budapest Bartók Táncegyüttes, a Hollósy Simon Középiskola tánccsoportja és énekkara, a Botorkálók gyermektánccsoport, az Abaúj-Gömöri Táncosok Baráti Köre, a Malmos néptáncegyüttes, a Kurázsi táncegyüttes, a Mecsek Táncegyüttes, a Csárdás Ifjúsági Népi Tánccsoport és a Zurgoló együttes. A helyi fellépõk részvételükkel gazdagították az aznapi elõadást. A turné ezáltal is jelképezte a magyarság kulturális egységét. A mûvészkörút nemcsak fellépésekbõl állt. Az együttes minden helyszínen megkoszorúzta a helyi, magyar-vonatkozású emlékmûvet. Bajmokon az Ártatlan Áldozatok “akácfás” emlékhelyén, Királyhelmecen a Petõfi-szobornál, Csúzán a Kossuthdombormûnél, Dobronakon a frissen avatott Szent István szobornál helyezett el koszorút. Nagy élmény volt a megemlékezés a zentai csata emlékmûvénél, ahol a viseletbe öltözött együttest meg is tapsolták. Galántán a Kodályszobornál, Pécsett Janus Pannonius szobornál koszorúzott. Szepsiben Laczkó Máté dombormûvénél volt a legvidámabb a csapat. Nevezett prédikátor ugyanis elsõsorban arról híres, hogy õ fejlesztette ki a tokaji aszúbor el-
készítésének módszerét. Megrendültek voltak viszont a táncosok Aradon, a vesztõhely-emlékmûnél és a mohácsi csatatéren. Felemelõ volt a megemlékezés Veszprémben Szent István és Boldog Gizella szobránál. Emlékezetes esemény történt Kolozsvárott, ahol Mátyás király szülõházának koszorúzását a helyi románok tiltakozása zavarta meg. Budapesten, a Hõsök terén, a Millenniumi emlékmû megkoszorúzásakor is taps köszöntötte az együttest. Egyedül volt viszont a Vereckei-hágón, ahol senki sem zavarta az emlékezést és a megemlékezést. De persze, otthon, Csíksomlyón, a kegytemplom tövében, Domokos Pál Péter szobránál zengett igazán az ének. A koszorúzások alkalmával ugyanis az együttes elénekelte az “Ó én édes jó Istenem” kezdetû székely kesergõt, eldúdolta vagy elénekelte - a helyszíntõl függõen - a Székely Himnuszt és elénekelte a Magyar Himnuszt. A magyarság határok nélküli kulturális egységét “varázslatok” is erõsítették. A mûvészkörút jelképe volt egy faragott kopjafa, egy székely vándorbot, amelyen egy pirosfekete csíkos csíki-székely tarisznya lógott. S ebben a tarisznyában egy nemzeti színû szalaggal felékesített zsákocska, s egy üvegecske volt. Ezek tartalmát, s a turné megvalósítóinak szándékát mutassa be a tarisznya mellé fûzött cédula két oldalának szövege:
A Hargita Együttes csárdást táncol
2000/4.
WEKERLE
17.
TANÚSÍTVÁNY Alulírottak, András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója és Romhányi András a Magyar Kollégium vezetõje a Hargita együttes kárpátmedencei turnéjának elõkészítése során személyesen merítettünk a meglátogatott országok folyóinak vizébõl és vettünk földjébõl. Ezennel aláírásunkkal igazoljuk, hogy a HARGITA 2000 pecséttel védett üvegben a Dráva, a Duna, a Mura, a Latorca, az Olt, a Tisza és a Vág folyók vize; a zsákocskában pedig az arról a vidékrõl származó föld található. Budapest-Csíkszereda, 2000. szeptember 7. András Mihály
Romhányi András Koszorúzás a Hõsök terén
“Idegen földre ne siess!”
Hét országban élõ magyarok hét vize e palackban; szétszóratott földünk e zsákocskában egyesül. Körutunk, táncaink, találkozásaink, dalaink erõsítsék magyarságunk egységét!
“Te engemet, s én tégedet…”
Varázslatnak tekintették a vándorok az országhatárokon történt – sokszor több órás – várakozásokat is. Azt mondták, azért ácsorogtak olyan sokáig, hogy ezáltal is segítsék e határok leomlását. (Egyébként az 5.000 km-es turné során tíz alkalommal léptek át határt és ez összesen mintegy 16 órát vett igénybe.) Az igazi varázslat azonban a közönséggel való közös éneklés volt. Minden elõadás végén a színpadon és a nézõtéren lévõk együtt énekelték el a “Tavaszi szél vizet áraszt” kezdetû dalt. Akik szerencsések voltak és eljutottak valamelyik elõadásra, azok átélhették azt, hogy a Kárpát-medencében élõ magyarok lelke a mûvészkörút segítségével összeért. Nem véletlenül mondták el többször is a turné szervezõi: “Mi kisemberek a kultúra segítségével, íme leromboltuk a mesterségesen közénk vert határokat. Most már a nemzet nagyjain a sor, hogy lépjenek!” Ki tudja, milyen hatással tud lenni a po-
litikára az effajta “varázslás”. Egy azonban biztos. A hazatérõ vándorok elvitték Csíkba hét országban élõ magyarok üzenetét: Mi magyarok itt, a Kárpát-medencében a sors csapásai ellenére megtartjuk kultúránkat, õrizzük magyarságunkat, s megmaradunk szülõföldünkön. Nagy szükségünk van a más országban élõ nemzettestvéreinktõl jövõ hírekre. Kell a kinyújtott kéz, amit megfoghatunk. Mert csak együtt vagyunk erõsek. “Még jõni kell, még jõni fog egy jobb kor…” A Hargita 2000 turnét a Magyar Kollégium szervezte és – többek között – támogatta a Millennium 2000 Kormánybiztos Hivatala, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Kispest Önkormányzata, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány és a Magyar Mûvelõdési Intézet. Romhányi András A Magyar Kollégium a kisebbségben élõ magyarság kulturális életét segítõ, wekerlei székhelyû civil szervezet. Mûködését jelenleg a következõ szervezetek támogatása teszi lehetõvé: Budapest Fõváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata, Mûvészeti és Szabadmûvelõdési Alapítvány, Nemzeti Kulturális Alapprogram, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Társadalmi Szervezetek Támogatása, Országépítõ Alapítvány, Országgyûlés Társadalmi Szervezetek Költségvetési Támogatása.
A Hargita Együttes Zentán (Bal oldalt guggol a szerzõ)
A Magyar Kollégiumot magánszemélyek, vállalkozók is támogathatják. Számlaszám: OTP Bank Rt XIX. kerületi fiók 11719001-20299714 Magyar Kollégium Alapítvány. A támogatót a hatályos törvények szerinti adókedvezmény illeti meg.
18.
WEKERLE
2000/4.
Az a híres “C” osztály
1956 év õszén léptem át elõször a Wekerle telepi Körzõ utcai óvoda küszöbét, hogy egy évvel általános iskolai tanulmányaim megkezdése elõtt ismerkedjek a közösségi élettel. Az októberi-novemberi események azután óvodás korszakomat egy hónapra rövidítették – így lényegében ovis elõzmények nélkül vártam az oskola kezdését. Az 1957-58-as tanévre Wekerle telepen meghirdették az ének-zene tagozatos általános iskolai osztály beindítását (zenei oktatás Kodály-módszer szerint!). Felvételi meghallgatásra a IV. számú iskolában lehetett jelentkezni, ahol a tervek szerint az elsõ évfolyam tanulmányait kezdhettem. Ahogyan emlékszem izgatott szülõk és megszeppent kicsik várták, hogy beléphessenek a tanterembe. Hallás utáni éneklés, ritmus-tapsolás majd rövid beszélgetés következett. Késõbb az iskola folyosóján kifüggesztett híradásból tudtuk meg az induló I. C. osztály névsorát. Ha így, félévszázadosan még jól emlékszem, akkor: Bakos, Bánfy, Bérczi, Deák… volt a kezdõ névsor az osztálynaplónkban és ez – kivételesen – megmaradt a VIII. osztály végéig – bár többen jöttek, mentek az évek során. Az I. C. osztályfõnöke Major Istvánné Hegyi Aranka tanító néni, énektanárunk Pálfy Imréné Mészöly Magda néni (Õ a felsõ tagozaton lett az osztályfõnök) lettek. Sajnos Aranka és Magda néni már az égi iskolában oktat, végleg elbúcsúztunk Tõlük. Somorjai tanár úr elõször a “Béres” féle fémfurulya megszólaltatásának titkaiba avatott be valamennyiünket – nem volt könnyû dolog –, majd az énekkari órákat is Õ tartotta. Szerencsére Jóska bácsi jó egészségben, kitûnõ
memóriával megáldva itt él a kerületben. (A következõ számban szeretnénk kifaggatni Õt a wekerlei zenei tagozatról szóló emlékeirõl.) Osztályunk a harmadik évben – az 195960-as tanév – átkerült a wekerlei II. számú Általános Iskola épületébe – ma Erkel Ferenc iskola – mivel a IV. számú iskolából bentlakásos intézmény lett. Ettõl kezdve a zenei ta-
gozat szorosan kötõdött a Hungária út 11. alatti épülethez. Természetesen akkor már voltak “alattunk járó” zeneisek is és így a szokásos tanév végi koncerteken tekintélyes létszámú énekkarral szerepelhettünk. A hetente – órarend szerinti – néptánc-foglalkozásokat nagyon szerettük. A különbözõ fellépésekre készülve, a tapsokat fogadva sok kedves élményben volt részünk. Ezek az emlékek összefûztek bennünket. Azokban az években szokásos éves Kulturális Seregszemlékre nagy izgalommal készültünk és mindig jó helyezéseket értünk el, köszönhetõen nagyszerû néptánc oktatóinknak. Remekül összekovácsolódott, együtt gondolkodó és érzõ, egymást segítõ csapattá váltunk a nyolc év alatt. Sohasem felejtem – ma is büszkén gondolok arra –, hogy mint a budapesti iskolák összesített kórusának “része”, mi zeneisek is szerepelhettünk a Zeneakadémia színpadán, ahová egyébként közönségként is rendszeresen eljártunk. Az Ifjú Zenebarátok hangverseny-sorozatok fokozatosan tanítottak meg a zene hallgatásának örömére. Ismerõivé és kedvelõivé váltunk a zeneirodalom csodálatos mûveinek és a szerzõknek is. Ez máig megmaradt, hisz egy életre szólt a tanítás – gondolom más volt zenei tagozatos öregdiáknak is. Késõbb közülünk sokan élethivatásul választották az ének vagy hangszeres
2000/4.
WEKERLE
zene tanítását; vagy más, a muzsikához kapcsolódó foglalkozást választottak. Ma is sok évfolyamtársam él Wekerlén, mások elköltöztek, sõt már néhány társunkat temetnünk kellett. Maczkó Klári (Dorka), Káplár Tibi – aki külhonból jött haza nagybetegen meghalni –, utoljára Gyimesi Márta hagyott el bennünket. Velük életünk egy-egy kis darabja veszett oda! Nagyon sok nevet említhetnénk kedves tanáraink közül is (a késõbbiekben sort kerítünk erre), most nagyhírtelen néhányat közülük: Gémes tanár úr (Tóni bácsi) aki a lányokat magázta és orosz nyelvet tanított, Gérecz és Pleplár tanárnõk, Hajdú Istvánné (Mária néni), aki a
gimnáziumból járt át magyart tanítani és akit alakja miatt csak Ginának becéztünk, Hlatki Kati néni, Simonyi Géza tanár úr, aki felejthetetlenül oktatta a történelmet, Sótonyi Lilla néni, Berkesi igazgató úr (bocsánat biztosan kihagytam valakit), akikkel még az Erkel iskola névadó ünnepségén beszélgettem a többiekrõl. (A pedagógusoknak köztudottan nagyszerû a névmemóriájuk.) Ezúton szeretném felhívni mindazok figyelmét, akik ezen híres “C” osztályba jártak, jelentkezzenek a Társaskörben, gyûjtsük össze a wekerlei zenei tagozatosok élményeit, fotókat, dokumentumokat, maradjon meg krónikánk az utókornak, már unokáink is lát-
19.
hatják (nekem már kettõ is van). A további Wekerle újságokban sorozatként tervezem a jelentkezõ volt diákokkal folytatott beszélgetések megjelentetését. Természetesen megkeressük régi tanárainkat is. Minden ezzel kapcsolatos ötletet szívesen fogadunk. 2001 õszén, a szokásos Wekerle Napok rendezvényén talán egy nagyszabású évfolyamtalálkozót is összehozhatnánk. Énekeljünk újra együtt! Addig még lehet gyakorolni. Viszontlátásra, szevasztok!
van Galenné Deák Márta 1957-1965-ig volt C. osztályos tanuló
CSILLAGPONT TAVASSZAL Azt hiszem nagyon sokan várták a bejelentést, hogy mikor lesz végre régi elavult kábelhálózatunk csillagpontos új hálózat! Legutolsó közgyûlésünk óta folyamatos tárgyalások töltötték ki szinte minden idõmet. Semmiképpen nem akartam kitenni a Wekerlei lakókat annak, hogy elõnytelen kábeltelevíziós szerzõdéseket fogadjanak el, nem is beszélve arról, micsoda karbantartási díjakat hallunk a multik által üzemeltetett hálózatokról. Végre találtunk egy minden szempontból megfelelõnek látszó befektetõt, akivel az elsõ megállapodást már alá is írtuk. Nagyon röviden a legfontosabb dolgokról: • Az átépítés télen is elvégezhetõ munkáit megkezdjük, ha az idõjárás is kegyes lesz hozzánk. • Az üvegszálas gerincvezeték kifeszí-
tése csak jó idõ (fagyban nem) esetén végezhetõ el. • Terveink szerint az elsõ félévben Wekerle nagy részén már mûködni fog az új rendszer. • A csomagok elõrelátható díjai: I. kb. 8 csatorna 500.-Ft/hó II. 24 csatorna 975.-Ft/hó III: 40 csatorna 1.100.-Ft/hó Csak azoknak lesz térítésmentesen bekötve az új rendszer, és csak azokkal kötünk új szerzõdést, akik hitelt érdemlõen tudják bizonyítani, hogy nincs tartozásuk. Minden elõfizetõ lakásába egyenként kötünk be, egyetlen vételi pontra. A további helyiségekbe való bekötést külön kell megrendelni. Megszûnik az erõsítõk áramellátási igénye, mivel a hálózat központi táplálású lesz. Így megszüntetjük a lakóktól való áramvételezést.
Megszûnnek a padlásról- padlásra való átkötések, ezeket elbontjuk. Ezentúl senki nem lesz kitéve annak, hogy az erõsítõt valaki kikapcsolhatja. Annak sem, hogy bárki illetéktelenül csatlakozzék a rendszerre és ezzel a vétel minõségét rontsa vagy kárt okozzon. Elõreláthatóan havonta csekken kell befizetni a karbantartási díjat. Kérjük az átépítés zavartalan lebonyolításához segítségüket és türelmüket. Természetesen minden Önöket érintõ lépésünkrõl idõben értesítjük Önöket! Kihasználva az alkalmat engedjék meg, hogy kellemes karácsonyi ünnepeket és békés boldog egészségben, sikerekben gazdag 2001-es újesztendõt kívánjak Önöknek! Tisztelettel: Katona Áron Sándor WEKERLE
FELHÍVÁS
A Wekerlei Társaskör Egyesület tájékoztató lapja
Testvérlapunk, a Kalotaszeg szerkesztõje Kusztos Tiborné református lelkészné asszony az alábbiak közlésére kérte meg szerkesztõségünket.
Deák Márta, Mérai Horváth Gusztáv,
Kalotaszegen alig van munkalehetõség. A kilátástalanság miatt az embereken egyre inkább erõt vesz a reménytelenség és a fásultság. A wekerlei lakosok úgy tudnának segíteni nehéz körülmények között élõ honfitársainkon, ha gyermekmegõrzés, betegápolás céljából felfogadnának egy-egy odavalósi asszonyt, leányt. Az érkezõ vendég tisztességérõl, megbízhatóságáról a lelkészné asszony vállal garanciát. Vállalkozók is segíthetnek! Úgy, hogy közbenjárásuk haszonnal is jár. Kalotaszegi kézimunkák forgalmazása, eladása tisztes nyerséghez juttathat sok kereskedõt. Érdeklõdésüket, segítõ szándékukat jelezzék a Wekerle Társaskör telefonszámán! A jelszó: Kalotaszeg. Telefon: 28-00-114
Szerkeszti a Szerkesztõbizottság Tagjai dr. Mosonyi Annamária, Nagy Tamás, Szakács Gusztáv, Tóth Pál, Szeitz János, Romhányi András. Hirdetés-szerkesztõ: Béres András Felelõs kiadó: Katona Áron Sándor A Szerkesztõség címe: 1192. Bp. Kós Károly tér 10. Tel: 280-01-14. Nyomda: SERIART Nyomdaipari Stúdió Megjelenik negyedévenként 6000 példányban
20.
WEKERLE
2000/4.
Glória szálljon a mennybe fel, S jöjjön a földre a béke, És az emberi szívbe a jóakarat.
Wekerlei karácsony Mióta ember él a földön, létének feltétele a küzdés és a béke. A békesség óhajtása lelkében és környezetével. Mégis, az ember egyszeri életével mérve hosszú, az örökkévalóságban csupán néhány pillanatnyi történelmi léte során milyen ritkán, és milye rövid idõkig adatott meg a békesség lelkében, testében és környezetével egyaránt. Ám, milyen csodálatos ajándék az emberiség számára a téli napforduló; õsidõk óta a megújulás reményét sugárzó, megtisztulásra bíztató; a keresztény hitet teremtett megváltó születésének ünnepévé nemesedett Karácsonyéj. Megadatott az emberiségnek a lehetõség a békességre, hiszen a karácsony, történelmi küldetését teljesítve, egyben világi ünneppé, a világ ünnepévé terebélyesedett, ökonomikus békében a többi nagy világvallás békességet hirdetõ ünnepeivel. Karácsony ünnepén évrõl-évre újra felvillanni látszik a remény, a béke zálogának kiteljesedése az emberi szívekben: a jóakarat. Tudjuk, hogy csak a jóakaratú emberekben él a béke reménye. Tudjuk, hogy a bûnök, a rosszakarat melegágya a pénz és a hatalom bûvöletébõl fakadó önzés, a kapzsiság, a bosszúvágy. Tudjuk, hogy az ember és teremtõje tiszteletét semmibe vevõ rosszakarat ártatlan ezrek életét oltja ki, és tízezreket tesz testi, szellemi, lelki nyomorékká. Mégis, most az ünnep meghittségében azt mondjuk és kívánjuk, hogy csendesüljenek reménytelenségünk és kétség-
beesésünkbõl fakadó indulataink. Bízzunk az emberiség megváltásában, önmegváltását akaró lelki erejében, eljövetelében. Mert csak az érheti, élheti meg a megváltást, aki igényli azt, aki nem tagadja meg sem magától, sem másoktól annak lehetõségét. Így válhat a karácsony a megbékélés, a megbocsátás ünnepévé. A megbocsátásé, ami megbocsátható, de nem a felejtésé. Hiszen elfelejthetõ-e a vértanuk szenvedése? Elfelejthetõ-e a kapualjban karácsony éjjelén megfagyott gyermek? És elfelejthetõ-e, hogy percenként több ezer csecsemõ és gyermek leli éhhalálát? Elfelejthetõk-e a civilizáció kétes és baljós csillogású oltárán feláldozott emberséges ember, a családi összetartozás embert és társadalmat nemesítõ tradícióinak sorvadása? Nem! Bíznunk, hinnünk és tennünk kell, de tetteinknek nem lehet eszköze az erõszak! Ez a karácsonyi áhítat, a karácsonyi béke hitvallásának egyik üzenete. Ezáltal válhatott a világ ünnepévé, és ez annak ellenére is így igaz, hogy nem kevesen a kufárkodás, a haszonlesés eszközének tekintik csupán. Ha már egyszer megadatott forrongó, szétzilálódó világunkban néhány napra, órára az ünnep megnyugtató csendje, a lélek békéje, nemes cselekedet szeretteink, s önmagunk érdekében is egy rövid meditáció, mit tudunk abból magunkkal vinni hétköznapjainkba. Egyszer régen úgy hozta a sors, Kará-
csony éjszaka egyedül bolyongtam a nagyváros utcáin. A várva-várt ünnep felszínes, vásárlót csalogató csillagos-csengettyûs talmi csillogású kirakatai, még a bevásárlási láz utolsó leheleteit párologták, de az utcák már csendesek voltak. Néhány sietõs léptû, munkából hazatérõ, családtalan bolyongó és magasan az üzletek felett az ablakokon kiszûrõdõ fény. Csupán sejteni lehetett a függönyök mögötti ünnepi zsibongást. Milyen más a karácsonyeste Wekerlén! Bár szaporodnak a kerteket elrejtõ deszkapalánkok, a telep még nyitott, és ilyenkor karácsony elõtt, még inkább kinyílik. Nemcsak a tél, hanem az ünnep méltó fogadására is készítik a házakat, kerteket. Díszítik a kertek fenyõfáit, fenyõfüzérek és fényes girlandokat fonnak a párkányok körül. Néhány éve még a sötétbe eltûnõ tetõkön mind több ablak nyit fényes szemet az éjszakába, és karácsonyra készülvén, az ablakokból, a gyerekek készítette hópelyhek, ezüst és aranyló csillagok, fenyõfüzérek üzennek a járókelõknek áldott ünnepeket. A nagyváros utcáinak hivalkodó fényei között a szomorú magányosság, itt Wekerlén, mint a tiszta mennybolton a kigyúló csillagok sokaságának egymásba fonódó fénye az ünnephez illõ magasztossággal nyílnak ki és fonódnak össze a házak fényei, méltó utat nyitva az éjféli misére igyekvõknek. Szeitz János
I. Õszi futás Wekerlén “Déli tizenkettõkor dördült el a rajtpisztoly és a népes mezõny nekivágott a hosszú távnak.” Így kezdené a cikket egy hatásvadász újságíró az I. Õszi futás Wekerlén esemény kapcsán. Az igazi tudósító azonban azt vallja: az igazat, mindig az igazat. Mert 2000. december 3-án valóban szólt ugyan a pisztoly, de az csak egy patronos pisztoly volt, amelyik inkább csattant, mint dördült, a mezõny sem volt annyira népes és a táv sem volt több, mint négy kilométer. A Wekerlei Futóklub elsõ alkalommal rendezte meg az õszi futást. Akik a kiragasztott plakátokról idejében értesültek a versenyrõl, azok ott voltak. Persze most is a nõk voltak többségben, hisz Wekerlén inkább nõk futnak, de azért akadtak férfiak is. A Wekerlei Futóklub találkozóhelyén transzparens fogadta a versenyzõket, meg a szervezõk nagy szeretete. A bejelentkezéskor mindenki megkapta a rajtszámát. Bemelegítéssel, nyújtással kezdõdött a program. Azután Romhányiné Kovács Mária, fõszervezõ ismertette a szabályokat. Majd – nagy izgalmak közepette – a futók felálltak a rajthoz. Pontban tizenkettõkor csattant a pisztoly és a mezõny nekilódult. A Kispesti Polgárõrség egyik nemzeti lobogóval ékesített – autója volt a felvezetõ gépkocsi. A járókelõk, a jármûvek megálltak az úton, ahol a csapat elhaladt. Voltak, akik bíztatták is a futókat. A fõbb keresztezõdésekben polgárõrök álltak és biztosították a csoport átkelését. A kijelölt táv (Baross utca – Zalaegerszeg utca – Bercsényi utca – Esze Tamás utca – Baross utca) lefutásához a leggyorsabbaknak húsz perc sem kellett. Célszalag várta az elsõ helyezetteket. Meg a szerve-
zõk és a jelenlévõ érdeklõdõk tapsa. Amíg a levezetõ nyújtás tartott, a szervezõk fel is készültek az eredményhirdetésre. Az alkalmi dobogó ülõkékbõl (hokedli) és zsámolyból (sámli) állt. Büszkén – és kicsit bizonytalanul – álltak a leggyorsabbak az “emelvényen”, amíg az eredményhirdetés zajlott. Nagy tapsokat kaptak. Jogosan, hiszen az elsõ ilyen versenyen értek el jó helyezést. Átvették az oklevelet, meghajoltak, mosolyogtak, integettek. Minden résztvevõ kapott ajándékot: mandarint, csokit, üdítõt. Harminc, emblémás póló is gazdára lelt. A polgárõrök elbúcsúztak, a futók még szorongatták egymás kezét aztán egyszerre hirtelen vége lett a versenynek. De megmaradt az elsõ õszi wekerlei futás jó hangulata. Reméljük jövõre többen leszünk! A Wekerlei Futóklub ezúton mond köszönetet Kispest önkormányzatának az anyagi támogatásért és a Kispesti Polgárõrségnek az önzetlen segítségért. Helyezettek: Nõk: I. Egri Katka II. Pelikán Orsi III. Bóta Csilla Férfiak: I. Ádám József II. Koós Péter III. Simon Zoltán A Wekerlei Futóklub várja az új tagokat!
OLASZ ÉS HAZAI CSEMÉK NAGY VÁLASZTÉKA A NAGYKÕRÖSI ÚT 106. ALATTI CSEMPEBOLTBAN (VAS GEREBEN U. SAROK)
NYITVA: H – P: 10 – 17-IG SZ: 10 – 13-IG KARÁCSONYI AKCIÓ: — 10% JANUÁR 31-IG!
LADA HEFTER Márkakereskedés és Service Budapest, XIX., Attila u. 35. Telefon: 280-6512 Nyitva tartás: H– P: 730-1630-IG LADA 2111 1,5i
LADA NIVA 1,7i
HEFTER KFT.
LADA 2110 1,5i A legolcsóbb családi autó: 16 szelepes motorral 2.100.000,- Ft-tól! 8 szelepes motorral 1.910.000,- Ft-tól!
HEFTER KFT.
1191 Kispest, Attila u. 35. Tel.: 280-65-12
1191 Kispest, Attila u. 35. Tel.: 280-65-12
1191 Kispest, Attila u. 35. Tel.: 280-65-12
A legolcsóbb családi autó: 8 szelepes motorral 2.150.000,- Ft-tól!
A legolcsóbb terepjáró: 3 ajtós 2.285.000,- Ft-tól!
HEFTER KFT.
348-02-86 és 348-02-87
348-02-86 és 348-02-87
348-02-86 és 348-02-87
Nyitva tartás: H–P: 7.30 – 16.30
Nyitva tartás: H–P: 7.30 – 16.30
Nyitva tartás: H–P: 7.30 – 16.30
Betlehemesek Wekerlén (Romhányi András felvétele)
