A
W
E K E R L E I
2003. július 15.
WEKERLE T
Á R S A S K Ö R
E
G Y E S Ü L E T
Megjelenik negyedévenként
Tartalomjegyzék A Városházán történt Díszpolgárok a Wekerlérõl .............. 1. oldal Tóth Pál: Nézzen jobban körül! Nyári vegyes ................................... 2. oldal Vinczek György: Megújul az öreg temetõ ................. 3. oldal Nagy Tamás: Tablókép az utcáról ......................... 3. oldal Nagy Tamás: Wekerlei famíliák A Jankura család ............................ 4. oldal Akikre büszkék lehetünk .................. 7. oldal Romhányi András: Az elsõ Wekerlei Székelykapu-futás ........................... 8. oldal Dworschak György: Akadályverseny cserkész módra ... 10. oldal Szakács Gusztáv: Világtalálkozó hetven éve ............. 11. oldal Kuruc táborba készülünk .............. 11. oldal Gyereksarok .................................. 12. oldal Takáts Szabolcs, Somogyvári Márk, Zugor Márton: Élõvilágunk Madaraink a Wekerlén .................. 13. oldal Id. Somorjai József: Ökumenikus kórustalálkozó .......... 14. oldal
Borító: Katona Áron Sándor felvétele Hátsó borító: RÉSZLET EGY WEKERLEI KERTBÕL Katona Áron Sándor felvétele
T Á J É K O Z TAT Ó IX. évfolyam, 2. szám
Újra megnyitotta kapuját a Wekerle étterem! Megújult környezetben sok szeretettel várjuk régi és új vendégeinket. A telep idõsebb lakosai talán még emlékeznek a Kövesi, majd a 60-as években Göcsej* néven mûködõ étterem hangulatára. A kerthelyiség árnyas fái alatt cigányzene szórakoztatta a baráti társaságokat, és a gyorsan kialakuló törzsközönséget. Célul tûztük ki, hogy az étterem múltját kutatva a régi hagyományokat felkutatjuk, a speciális ételkülönlegességeket bemutatjuk. Ezért az étterem vezetése kéri a wekerlei lakosokat, hogy segítsék a régi hangulat felidézését fennmaradt fotókkal, étlapokkal és egyéb dokumentumokkal, múltat idézõ ereklyékkel. Támogatásukat várjuk, és elõre is köszönjük. Gyõzõdjék meg személyesen is arról, hogy telepünk egyik büszkesége újra visszanyerte régi vonzerejét. Nyitva tartás: hétfõ–szombat 12–22 Vasárnap 15-ig Cím: Budapest XIX. Pannónia út 15.
WEKERLE 2003/2.
A VÁROSHÁZÁN TÖRTÉNT
1
Díszpolgárok a Wekerlérõl Idén megkezdõdik a csapadékvíz-elvezetés közterületi kialakítása Június 11-én ünnepi képviselõ-testületi ülésen adták át a Városházán a Kispest Díszpolgára, valamint a Kispestért díjat és más kitüntetéseket. Itt mi csak a wekerlei kötõdésû elismerteket soroljuk fel. A kitüntettek teljes listáját és a díszpolgárok életútját a Kispest címû városházi kiadvány ismerteti. A kitüntetõ Kispest Díszpolgára címet 2003ban Kocsis József nyugdíjas mûszaki tanár és Koroly Tivadar György nyugállományú honvédezredes érdemelték ki. A Kispestért díjat olyan élõ személyeknek ítélik oda, akik mindennapi munkájuk során nemcsak rendkívüli teljesítményt nyújtanak, hanem azzal Kispest lakosságának, közéletének kiemelkedõ javát szolgálják. Idén 12 személy részesült az elismerés-ben. Közülük wekerlei kötõdésû JuhosKissné Udvari Hajnalka képzõmûvész, az Erkel Ferenc Ál-talános Iskola rajz-, környezetkultúra, mûvészet-történet- és technikatanára, valamint Szamosi Ist-ván, a Kós Károly Általános Iskola nyugalmazott testnevelõ tanára. Kiemelkedõ szakmai tevékenységéért dicsérõ oklevélben részesült Réti Gábor, a Városháza informatikai vezetõje, aki itt lakik a telepen és Zuborné Sallai Márta, a Kós Károly Általános Iskola magyar–történelem szakos tanára. Kispest Gyermekeiért elismerõ oklevéllel tüntették ki Guzsvári Csabánét, a Pannónia Általános Iskola tanítóját. Elismerõ oklevél kiemelkedõ pedagógiai tevékenységért díjat kapott Horváthné Oláh Margit, a Kós Károly Általános Iskola matematika–fizika szakos tanára. Kiemelkedõ pedagógiai tevékenységért polgármesteri dicsérõ oklevéllel jutalmazták Weipert Vilmosnét, az Erkel Ferenc Általános Iskola ma-
Vajna (Wohlmuth) Károly (1860–1926), a telep eredeti árokrendszerének tervezõje gyar–történelem szakos tanárát, gyermekfelelõs pedagógusát. Valamennyi díjazottnak szívbõl gratulálunk! • Április 22-én a polgármesteri hivatalban Elekesné Ihász Ibolya irodavezetõ ismertette a Wekerle-telep felszíni csapadékvíz-elvezetés I. ütemének kiviteli tervét. A hivatali munkatársakon és a tervezõkön kívül jelen volt Vinczek György és Eördögh Gábor alpolgármester, Katona Áron Sándor, a WTE elnöke és Nagy Tamás, a WTE elnökségének tagja, volt önkormányzati képviselõ. Az ismertetést megbeszélés követte. A városüzemeltetési iroda az alábbi tájékoztatást juttatta el lapunknak. Mint ismeretes, a 168 hektárnyi területû kertvárosi beépítésû Wekerle-telep — a csapadékvíz-elvezetés kivételével — közmûvekkel ki van építve. A felszíni vizek elvezetésének hiánya miatt nagy esõzés
Kocsis József (fotó: A 70-es évek elején) 1914. szeptember 20-án született Iváncsán. Családja a háborús éveket követõen itt telepedett le. Kocsis József immáron 85 éve a Wekerle-telep lakója. Iskoláit helyben végezte, kiváló eredménnyel. 16 évesen, mint postás szülõk gyermeke, került az Ericsson Magyar Villamossági Rt.-hez mûszerésztanulónak, amelyet évfolyamelsõként, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kitüntetõ érmét elnyerve fejezett be. A második világháborúban légvédelmi tüzérként vett részt. Több mint háromévi szibériai hadifogság után térhetett csak haza. A Magyar Postánál helyezkedett el, ahol megbízták egy tanmûhely megszervezésével, amelyet 1951-ig vezetett. Ezt követõen a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumba került mûszaki fõelõadóként. Feladata volt a fiatal postás szakemberek képzése és továbbképzése, s õ szervezte meg a felnõtt dolgozók szakmai továbbképzését is. Ebben a témakörben — a Puskás Tivadar Távközlési Technikum tanáraként is — húsznál több szakkönyvet írt. Elismertségét jelzi, hogy tíz éven keresztül töltötte be az Országos Szakmunkás Bizottság elnöki tisztét. Oktatói és oktatásszervezõi munkáját több kitüntetéssel és elismeréssel jutalmazták. Újítóként is maradandót alkotott. Az Országos Találmányi Hivatal három esetben is Kiváló újító kitüntetésben részesítette. A Magyar Postától ötvenéves munkaviszony után ment nyugdíjba. Egész életét végigkísérte lokálpatriotizmusa, a Wekerle szeretete, amely az évtizedek során aktív helyi közéleti tevékenységben nyil-vánult meg. A 30-as évektõl kezdve nyugdíjazásáig a Vasas Szakszervezetben, mellette a lakókörzetében végzett társadalmi munkát. Mint helyi lakóbizottsági elnök, majd a kerületi lakóbizottságok elnökeként számos elismerésben részesült. Csaknem 90 évesen is a helyi érdekek képviselõjeként jár el. Jelenleg részt vesz egy Wekerle-emlékszoba kialakításának a szervezésében, egy öregek otthonának a létrehozásában, s a Wekerle-telep szabályozásiterv-programjának összeállítására létrehozott munkacsoport tevékenységében is.
esetén az utcákat elárasztja a víz, ezért önkormányzati dön-tés született a csapadékvíz-elvezetés ütemezett meg-oldására. Elkészíttettünk egy, az egész telepre vo-natkozó tanulmánytervet, mely utcákra lebontva javaslatot tesz a gravitációs és a szikkasztásos vízelvezetési helyszínekre. A tanulmánytervet áttekintettük, s a lehetõségeket is figyelembe véve kijelöltük az I. ütemet a megvalósításra. Nagy Tamás javaslatára a Corvin körút, az Esze Tamás utca és a Zalaegerszeg utca közötti szikkasztásos helyszínt választottuk. A kiviteli terveket is elkészíttettük, amelyek tartalmazzák a szikkasztásos csapadékvízelvezetés közterületi kialakítását burkolt (gyephézagos betonlapok) szabványárkokkal, vápás, teknõs beszivárogtatófelületekkel, szikkasztókutakkal és szikkasztóaknákkal, víznyelõ kiváltással. A beruházás pénzügyi forrása szükségessé teszi az I. ütem további szakaszolását. Az 1. szakasz kivitelezését 2003, a másodikét pedig 2004 második felére tervezzük. Jelenleg a kivitelezés pályáztatását készítjük elõ. Az 1. és a 2. szakasz pontos határai a kivitelezési pályáztatást követõen határozhatóak meg. Az I. ütem leírása:
Corvin körút (Esze Tamás u. – Zalaegerszeg u. között) Pannónia út (Baross u. – Petúr u. között) Madách utca (Baross u. – Corvin körút között) Petúr utca (Corvin körút – Pannónia út) Taksony u. (Corvin körút – Pannónia út között) Mészáros L. utca (Baross utca – Kós Károly tér között) Vajk utca (Corvin körút – Hungária út között) Vonás utca (Corvin körút – Hungária út között) Mikes utca (Baross u. – Corvin körút között) Koroly Tivadar György 1928. november 1-jén Budapesten, munkáscsaládban született. Apja ötgyermekes vasutas volt. 1930 óta kispesti lakos. Elemi iskoláit a Wekerlén végezte, az érettségit a Széchenyi István Gimnáziumban tette le. 1945-ben vált az országos hírû, wekerlei Harmonia Sacra kórus tagjává. 1947-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait, majd önként jelentkezett a honvédségbe. 1949-tõl sorkatonaként, 1950–57 között tisztként szolgált. Koroly T. György 1956-ban hadnagy volt, amikor kitört a forradalom. Mint hivatásos katonát választották be a forradalmi bi-zottmányba, s november 1-jén kinevezték Kispest katonai parancsnokának. Ezt követõen választották meg nemzetõrparancsnoknak. A forradalom elkötelezettjeként és katonai esküjének eleget téve, katonai és emberi kvalitásánál fogva, megszervezte Kispest védelmét és rendjét. A szovjet hatalomátvételt követõen ahelyett, hogy elmenekült volna, megakadályozta a rablást, a fosztogatást és az erõszakot. Nevéhez fûzõdik a traktorgyár megóvása, s az akkori tanácselnök meglincselésének a megakadályozása, illetve a november 18-án feloszlott Nemzetõrség helyén maradt ûr káros következményeinek a meggátolása. 1957. szeptember 13-án letartóztatták, s 1958. május 10-én, az úgynevezett kispestiek katonaperében elsõ fokon halálra ítélték. Három hónapig élt halálra ítélten, majd júliusban, a másodfokon eljáró bíróság 15 év börtönre ítélte. 1963-ban amnesztiával szabadult. 24 évig másodrendû állampolgárként kellett élnie, megfosztva minden jogától. Sokáig csak segédmunkásként dolgozhatott, bár több szakmát is kitanult. A polgári életben 1988. december 31-én vonult nyugdíjba. 1989-ben, sorstársaival együtt, megalapította a TIB-et. Még ebben az évben semmisségi határozattal mentették fel a jogfosztottság csaknem minden következménye alól. 1990-ben kapta vissza rendfokozatát, 1991-ben alezredesnek, 1993-ban ezredesnek léptették elõ. 1993 óta nyugállományú ezredes. Birtokosa az Ötvenhatosok Emlékéremnek s a Köztársasági Érdemrend kiskeresztjének. Koroly T. György a kispesti ’56-osok egyik vezéregyénisége, a magyar néphez való hûség egyik példaképe. A Kispest Díszpolgára cím odaítélésével a forradalom és szabadságharc hõse, s egyben valamennyi kispesti ’56-os elõtt hajtunk fejet.
2
NÉZZEN JOBBAN KÖRÜL!
WEKERLE 2003/2.
Nyári vegyes: vízdíjak, árokrendszer Tóth Pál rovata 20. rész Idén alig volt tavaszunk, szinte egyszerre lepett meg minket a hõség. Kertjeink talaja — a kitartó hótakaró ellenére — száraz. A kertek óhajtják az öntözést, de hát a vízdíj drága. Már csak azért is így van ez, mert a csatornadíjat is általában a fogyasztott vízmennyiség alapján fizetjük. Ebben a helyzetben — viszonylagosan — azok járnak jól, akik átalánydíjat fizetnek és kertjüket-kertrészüket valóban ápolni akarják, mert csak szabad órá-ikon múlik, hogy naponta mennyit tudnak lo-csolni, ugyanis a tényleges fogyasztástól függetlenül a normatíva szerint meghatározott mennyiségért fizetik hónaponként a víz-, csatornadíjat. Ha nem ilyen díjfizetési módban vagyunk, tapasztalatom szerint a telepen lévõ társasházaknál nincs nagy egyetértés. Van, aki saját kertrészén kívül a közös udvar locsolását is igényli, még akkor is, ha tudja, hogy ez havonta pár száz forinttal növeli a fogyasztott vízmennyiség után járó és reá leosztott közös költséget, de legalább nem porzik majd udvaruk kertje. Van, aki kihasználja a közös udvari csap adta lehetõséget, és onnét számolatlanul locsol, mondván, majd eloszlik a vízmennyiség a többi lakó között, de legalább az én részem szép. Aztán van olyan ház is, ahol megállapodnak abban, hogy lezárják az udvari csapokat. Ezután mindenki úgy oldja meg a locsolást, ahogy tudja, pl. tömlõcsatlakozással. Látni, esténként sokszor az emeletrõl is indulnak a locsolótömlõk, hasonlóan a sufnik-garázsok elektromos betáplálásához. Egyik sem szép látvány. A társasházi együttélés kényszerlépései ezek. A tulajdonosok együttélésének szabályait sok esetben maguk a lakók is kialakíthatják társasházi közgyûléseken. Ez minden féltõl együttgondolkodást kíván, és igényli a közösen elfogadott normák betartását minden résztvevõtõl. Így nem fordulhat elõ pl. olyan eset, hogy a korábban közösen elfogadott határozatot, vagyis az udvari vízcsap(ok) lezárását valakik minden gátlás nélkül újra „aktivizálják”, meg-sértve számos tulajdonos érdekét. Másik példát is említek: valamelyik tulajdonos szeretné elkeríteni kertrészét, ami végül is érthetõ. De az már nem érdekli, hogy a kerítés egyik oldala telekhatáron áll, tehát eleve építési
engedélyköteles tevékenység, benne a telepre kötelezõ kritériumokkal, valamint az, hogy belsõ kerítésépítése többszörösen hibás. Nem egyezik meg a Wekerlére vonatkozó kerítésépítési elõírásokkal. Ki ne látna Wekerlén szinte átláthatatlan kerítéseket, sokszor falazatból is? Hogyan lehetségesek ezek? Mi ne tudnánk, akik itt élünk? Aki elõször jár a telepen, az mindezt talán nem veszi észre. Neki a Wekerle felüdülést jelent, amint kijön a Határ úti aluljáró szemetébõl, átverekedve magát az illegális árusokon, elérve a telep sarkát. Onnét már a mennyország következik, ha már nem veszi észre a Pannónia út elsõ szakaszán a parkoló kocsik alatti vastag szemétréteget. Ha szerencséje van, és nem megy olyan helyekre, mint pl. a Nádasdy utca sportpálya melletti szakasza, akkor talán a zöldsávokat is kielégítõ rendben találja. Talán nem bukkan az idegen már parlagfûre sem errefelé. Sajnos, bennünket sem került el a vandalizmus. Régi, közelmúltban vagy éppen csak hónapokkal ezelõtt felújított homlokzatok festékszórásáról beszélek. Tudjuk, hogy mennyi vita, megtakarítás — esetleg pályázati elõkészület —, kivitelezõi kiválasztás elõzte meg egy-egy társasház megújulását, de nem azért, hogy mások kárt tegyenek benne. És a tettes általában felszívódik. Hallott már valaki arról, hogy a telepen megtalálták és megbüntették a falfirkálókat? Mi, akik hosszabb ideje itt élünk, sok mindent tapasztaltunk, tapasztalunk. Elég, ha a telepen lassan, néha változtatott útvonalon járunk-járkálunk autóval, kerékpárral vagy gyalogosan. Nézzünk körül, és adjuk át egymásnak észrevételeinket, tapasztalatainkat és javaslatainkat. Így (is) válunk wekerleivé. A telep köt minket össze. Az önök visszajelzése alapján bõvül azon gondolatok sora, amelyek az arra illetékesek feladatának végzésére, értékeink védelmére és ittlétünk jobbítására szolgálnak. A már több éven át szerkesztett sorozat témái lassan átölelik az összes telepi, a települési értékvédelemmel és napi életünkkel kapcsolatos gondolatkört. Ugyanakkor, az élet mindig hoz újabb jelenségeket, vagy tesz újra aktuálissá eddig meg nem oldott problémákat, amikrõl most is beszélnünk kell.
71. Igényesség vagy nemtörõdömség Mivel e számban sokféle, és tematika nélküli dolgot szeretnék Önöknek elmondani, a sorozat e részéhez a „nyári vegyes” címet adtam.
A napokban a rendõrség felõl jöttem be a telepre. Érdekelt a nagy táblával jelzett felújítási munkák eredménye. Kívülrõl még nem volt minden készen. Nézelõdtem. Az épületnek némely pinceablakát megszüntették. Faragott kõvel beépítették. A funkció miatt valószínû, hogy szükség volt a beépítésre, de így? A lábazati párkányelem bentmaradt, a nyílások beépítésére használt faragott kõelemek nincsenek kötésben. Kérdésem, milyen volt a terv és a kivitelezés összhangja? A szakmai ellenõrzés mûködött? Ismerõsöm hívta fel a figyelmet, hogy az egyik önkormányzati bérlemény nyílászáróit felújították (kicserélték), és kérdezte, hogyan lehet ilyet megengedni? Én is megnéztem a bérleményt. Szemmel láthatóan jogos volt felháborodása. Miért? Mert a kicserélt nyílászárók mûanyagból vannak, és az üvegosztás nem olyan, mint a ház többi ablakán. Volt-e terv, engedély és ellenõrzés? Olvastam a kerületi információs újságokban, hogy a telepen a csapadékvíz-elvezetõ árkok funkcióját megerõsítik, mintegy rekonstruálva az eredeti csapadékvízárok- és szikkasztórendszert. Az árokrendszer mûködésére korábban már oly sokszor felhívtam a figyelmet, többször kiemelve, hogy a lejtésviszonyokat nem szabad megváltoztatni, az árkokat ki kell takarítani és nem betemetni, az épülõ jármûbehajtóknál az átereszeket biztosítani kell, stb. Nemegyszer látok olyan zöldsávrendezéseket, hogy a járda, a gépkocsibehajtó csapadékvize már nem is az árokba megy, hanem ki az útra, aztán ott lesz, ami lesz. Kérdezem: hány behajtó épült az elmúlt tíz év óta engedéllyel és engedély nélkül? Érte-e valamilyen hátrány az engedély nélküli építkezõket? Az árok-újrarendezést az önkormányzat pénzügyi forrásából kell biztosítani, gondolom. Nekem, mint itteni lakosnak nem tetszik, hogy mások árokbetemetéseit is az én adóimból fizessék. Önöknek mi a véleménye errõl? A hatályos részletes rendezési terv ere-deti szövegtervezete megnyugtató igényességgel és részletesen szólt a telep építészeti megjelenésérõl. Annak csak részlete épült be az 1994-ben átpréselt önkormányzati rendeletbe, benne hagyva mellékletként a sok helyen zavaros és hibás tervmellékleteket. A terv azóta párszor módosult, de ha már ilyenre sikeredett, legalább alkalmazásakor éreznénk, hogy végrehajtása következetes építészeti és társszakmai szempontból. Akkor talán megszûnne az egymásra mutogatás, mint ahogy fent is említettem, hogy „neki szabad, nekem nem”?
WEKERLE 2003/2.
3
Megújul az öreg temetõ Sok embert érdekel a kispesti öreg temetõ sorsa. Lapunk arra kérte Vinczek György alpolgármester, tájékoztassa olvasóinkat a várható fejleményekrõl. Három éve kötött megállapodást az önkormányzat és a Temetkezési Rt. a kispesti öreg temetõ újbóli használatbavételérõl. A szerzõdés lényege, hogy az rt. saját költségén több száz millió forintért felújítja a temetõt: ravatalozót épít, új bejáratot, parkolót alakít ki, üres parcellákat hoz létre. A megállapodás szerint az önkormányzat feladata a lakossági észrevételek gyûjtése, valamint a Kispestet érintõ neves elhunytak elhelyezése díszparcellában. A tervek elkészültek, de az rt.-nek
nincs pénze a munka folytatására. Jelenleg szerkezetkész a ravatalozó, és a hozzá tartozó közmûveket kialakították. Somogyi Tibor, az rt. szolgáltatásvezetési fõosztályvezetõje elmondta: a temetõben júliusban és augusztusban nagytakarítást hajtanak végre, és állandó felügyeletet biztosítanak. Elszállítják a hulladékot, törmeléket, sövényt vágnak, összegyûjtik a gallyakat. Idén sor kerül az épület vakolására, amelyet a tervek szerint lezárhatóvá tesznek. A munkálatok folytatására több pénzre lenne szükség, amely jelenleg nem áll a cég rendelkezésére. Információnk szerint az rt. egy ingatlaneladásból számít bevételre, amelybõl fedezhetné
a további beruházást. Ennek pontos idejét a fõosztályvezetõ nem tudta meghatározni. Ami a legfontosabb az érintett családok számára, hogy a temetkezési rt. a sírokat nem háborgatja, amíg a folytatáshoz nincs meg a pénzügyi fedezet. Az rt. és az önkormányzat között folyamatos a kapcsolat. Az ígéret szerint idõben tájékoztatnak a munka folytatásáról. Addig remélhetõleg megszületik az a rég várt döntés is, hogy milyen formában és milyen sírhelyek kerülnek át a díszparcellába. Ezt a munkát az önkormányzat képviselõ-testülete és a Kolónia Kispest Helytörténeti és Helyismereti Közalapítvány közösen végzi. Addig is megértésüket és türelmüket kérjük! Az érintett családokat idõben értesíteni fogjuk.
Padlások kincsei: tablókép az utcáról
Pár évvel ezelõtt, az egyik kerületi lomtalanítást követõen egyik kedves ismerõsöm az itt látható tablóképet adta át nekem, mondván: tudom, te gyûjtöd a kispesti érdekességeket. Az utcán találta, a lomok közt. Nagyon rossz állapotban volt a kép, de sikerült annyira helyrehoznom, hogy most közszemlére bocsáthassam. Teszem ezt azért is, mert több — sajnálatosan szomorú — aktualitása van. Elsõsorban az, hogy aki adta, Bencsik Imréné, azaz Kató óvó néni volt, másodsorban pedig az, hogy az osztályképen megtalálhatjuk Hunyadi Jenõt. Mindkettõjükrõl a gyászhírekben emlékezünk meg.
A tabló a kispesti — Deák Ferenc nevét viselõ — királyi általános reálgimnázium 1927-28-ban végzõs tanulóit örökíti meg. Ez a gimnázium volt akkor a kispesti fiatalok elsõ számú középiskolája. A legfelsõ sorban balról a harmadik Bánás Arthur. A Bercsényi utcában laktak, édesapja hosszú ideig sekrestyés volt a katolikus templomban. B. A. egyetemet végzett. A második sorban a harmadik a késõbbi wekerlei körorvos, Balaton Ignác, az önkormányzati képviselõ Balaton Péter édesapja. A harmadik sorban az utolsó elõtti az egykori kispesti temetkezési vállalkozó —
akinek az üzlete a Templom téri katolikus bazársoron volt — fia, Váradi Ferenc. A negyedik sorban a közepétõl valamivel jobbra Haraszty István Kossuth-díjas szobrászmûvésznek, Kispest díszpolgárának az azonos nevû édesapja található meg. Ugyanennek a sornak a szélén Protzner Kálmán, az egykori dalárdatag. Az utolsó sorban lelhetjük fel Zsidy Bélát, akinek nevét az egyik fõtéri templom ablaküvege õrzi. Mellette Brucker Szilárdot, a késõbbi Bánkit. Fe-lesége az ismert ta-nítónõ, Lakatos Ce-cíla, fiai Szilárd és Attila. Utóbbi a Vajk utcában él. A sor közepén Bíró János látható, akibõl orvos lett. A fõ-téren lakott, felesége s leszármazottai ma is köztünk élnek. A legutolsó sor legutolsó fényképe arról a Hunyadi Jenõrõl készült, akirõl a halottaknál emlékezünk meg. Elég valószínûnek tûnik, õ élt az osztályból legtovább. A tanárok közül Hruska Károly neve ismerõs. Margit leányát ismerhetjük, évtizedekig volt gyermekorvos Kispesten. Lám, egy a szél által sodort tablókép hány családot, hány sorsot juttat az eszünkbe! Aki tud hozzátenni, kérjük, keressen fel bennünket! Nagy Tamás
4
WEKERLEI FAMÍLIÁK
WEKERLE 2003/2.
A Jankura család – 1. rész
Dr. Jankura János már kora hajnalban fölkelt. Kiment, megmosakodott, majd a kertben, a már rogyadozófélben lévõ szaletliban leült. Bent még mindnyájan aludtak, de a forró nyári éjszaka az egész telepet megviselhette, mert – most, hogy elviselhetõbb a lég – még mindenhonnan az alvás zajai hallatszanak. A korán kelõ madarak is csak most, hangolnak. A templom felõl odahallatszik egy csalogány csattogása, de a párbajra kelõ feketerigók egyre jobban elnyomják édes dalát. A kiskapuhoz vezetõ majd’ fél évszázados téglából rakott úton, meg a kútgyûrû szélén udvarolnak a tojóknak, majd fürdésre invitálják õket. Jó nézni e kedves teremtményeket. Persze, hogy nem tud aludni. Nagy nap a mai. A legkisebb gyerek ma valósítja meg régen dédelgetett álmát: lesz követõje, lánya jurista lesz. Valaki ráköszön az utcáról, de õ éppen csak meghallja, gondolataiban van elmerülve. Meg a sok-sok gyümölcstõl roskadozó kajszifától sem ismeri fel az elhaladót. Kicsit kizökkentették révedezésébõl. Felteszi fekete keretes szemüvegét. Hol is tartott? Eh, mindegy! Új emlékképpel szenderedik el: Szepesófalun, ahol született és ez ideig minden jót és rosszat kapott, kidobolták cseh és magyar nyelven, hogy családjának el kell hagynia az õsi birtokot, a házat, az orvosi rendelõt, a hazát. Kiskamasz volt, ismert a faluban mindent és mindenkit. Vajon ezek nélkül hogy lehet élni? És hol? Sohasem fogja elfeledni,
Papó, Keresztes Andor (1910 körül)
ahogy apja, dr. Jankura Miklós szepességi körorvos, a kitelepítést vezénylõ cseh tisztet „megtisztelte”. Bizonyára amaz sem. A házban már nyüzsgés van. Apuka! – szólítják. Készülõdni kell, mennek az egyetemre. A 42-es villamossal a Kálvin térig utaznak. Az emberek arcán
resztes Andor és felesége, Keresztesné Brunkala Ilona. Mindketten „a nemzet napszámosai”, azaz tanítók voltak. Ilona a IIesben tanított, férje a Petõfi utcai fiúiskolában. (Ennek ellenére egy olyan képet is felfedeztünk a családi albumokban, ahol a nagy-
aggódás, a reggeli lapok még a Tisza felsõ folyásán leselkedõ árvízrõl tudósítanak, de a rádióból már tudhatni, megtörtént a baj, hatalmas az ár. Õt megérinti ugyan, de a számára mindennél fontosabb esemény inkább leköti. Istenem, a nemrég még olyan kicsi Kati leánya – most veszi csak észre, milyen komoly nõ – órákon belül dr. Jankura Katalinná érik. Napokkal késõbb a fõvárosi tanácsban odaszól kolléganõjéhez: „minden gyerekemnek kenyeret adtam a kezébe, én már akár meg is halhatok.” Dr. Jankura János még abban az évben, ötvennyolc évesen meghalt.
Kocsmai hagyományõrzés Kevesen vannak a Wekerlén, akik még nem hallották ezt a nevet: Jankura. Nagy és régi wekerlei família. Kik õk? Dr. Kovácsné dr. Jankura Katalin a Kapisztrán utcai családi fészekben segít megismerni és bemutatni e kiterjedt, jó hírû wekerlei családot. A rigók most éppen úgy trilláznak, mint azon a bizonyos harminchárom évvel ezelõtti napon, amikor vendéglátóm édesapja a szaletliban ábrándozott. Fényképeket nézegetünk. A dohányzóasztalon alig-alig találni már szabad helyet. Az egyik képen a I-es (ma Pannónia Iskola) tanári kara: Gondáné, az igazgató, Hamvas, Zajos, Káli tanár urak, Katkóné Cili néni, Szepes Mária néni, Beckné, Jákfalvyné, Varga tanító néni, Szelenszky Jutka néni, Mányoki Nusi néni – ismerjük fel sorban õket. Majdnem mindenkit. Lassan belemelegszünk, és elõkerülnek a legrégebbi családi fotók is. Velük együtt a sorsok, történetek. Jankura doktort és családját
A nagymama, Brunkala Ilona (1913)
az elsõ világháborút követõen te-hát kiebrudalták a Felvidékrõl, új otthonra Váchartyánon leltek. Jankura doktor itt folytatta orvosi praxisát. Felesége, Polgár Margit a család körüli teendõkért, a gyermekek nevelésért felelt. Három gyermekük volt, köztük Jancsi, akit a faluban apja után Doktor Jankónak hívtak. Jankuráék szomszédjában laktak a jegyzõék, akikhez évente egy wekerlei kislány, bizonyos Keresztes Katalin járt nyaralni. Beszélgetõtársam, Jankura Katalin anyai nagyszülei 1918ban költöztek a Wekerlére: Ke-
apa az egyik wekerlei iskola udvarán állt a fényképezõgép elé sokadmagával.) Elsõ lakásuk a Huba utcában volt, majd az Elõd utcába költöztek. A 20-as évek elején – azaz 80 éve – a ma is az általuk lakott Kapisztrán utcai la-kás lett az otthonuk. Jankura Ka-talin édesanyja, Keresztes Kata-lin egyévesen került a Wekerlére. Keresztes Andor Kalocsáról származott, apja kocsmáros volt. Emlékezetes számukra a Guriga nevû vendéglõ, ennek emlékére tart fönn György nevû unokája
WEKERLE 2003/2.
WEKERLEI FAMÍLIÁK
volt (dr. J. Miklós). M i u t á n el kellett hagyniuk a Felvidéket, Váchartyánon találtak új otthonra, Vácott a pia-ristáknál érettségizett. Az érettségi tablóképen a tanárok között Öveges professzort fedezzük fel. Jancsi a Mária Valéria telepen mûJankuráné Keresztes Katalin tanítónõ kedves osztályával (1946 körül). Balján Somorjai Paula, jobbján Kovács ködõ SzepesMarika. Az ülõ sor bal szélén Mikula Mária, mögötte a copfokkal: Kulcsár Bea ségi diákotthonban lakott egyetemi egy ugyanilyen nevû korcsmát évekig. Az oklevél birtokában é-vei alatt. Így közel volt a Wekerle határában. ott folytatta, ahol édesanyja Wekerléhez, és ami igazán fontos: abba-hagyta. Ötven évig tanított Brunkala Ilona Nádasdlaközel szíve válasz-tottjához, a Wekerlén. Sok gyerek tanulta dányban született – a körjegyzõ Keresztes Katához. tõle a betûvetést, a szorzótáblát lányaként, és Nagykanizsán volt és az olvasás tudományát. Rövid tanító, ahol késõbbi férjével, K. ideig éneket is, majd nyugdíjas Andorral megismerkedett. korában a napköziben nevelte a Amikor a Wekerlén tanítókat lurkókat. Kedvenc osztályában kerestek, akkor kerültek fel Kistanultak többek közt Somorjai pestre. Keresztesné addig tanított Paula, Mikula Mari, Kulcsár Bea itt a telepen, amíg a lánya, Ke(Egri Tibornak, a kántornak a resztes Katalin – aki szintén tanífelesége). Az idõs Kati tanító nétónõ lett, el nem végezte a képzõt, nit is szerették a gyerekek, hozzá majd lánya javára lemondott szívesen jártak a napközibe. állásáról. Kedves, de szigorú tanítónõ volt. Különösen a sajátjaival Gyerekszerelembõl szemben. házasság Bandit, az egyik fiát egy évig tanította. Bandi otthon egy alkaKatit doktorrá avatták (1970) Keresztes Katalin már nyolclommal megkérdezte édesanyját: éves korában egy nyaralásból ha„Anyu, mi van számtanból fölzatérvén megmondta, hogy neki adva házi feladatnak?” – „Én 1936-ban végezte el a jogi a „Doktor Jankó lesz a férje”. A nem tudom, kisfiam, én az anyuegyetemet, állástalan diplomáskislány arcán komoly elhatározás kád vagyok. Az Unti Jóska anyuként kezdett. A háború után talátszott. A bakfis barna hajú volt, kája sem tudja, mit adott fel a nácsi alkalmazottként élte életét, egészen sötét szemekkel. Ezek a ta-nító néni!” Majd átküldte fiát jogászként sosem dolgozott. szemek késõbb sok lurkónak maUnti Jóskához megkérdezni, mi a Két álmot dédelgetett. Egyradtak meg emlékezetében; kinek házi feladat. részt furtonfurt arra gondolt, az elismerés mosolyához, kinek a Jankura Jánosné, Kati néni vissza kell jutnia szülõfalujába, számonkéréshez, a csendes faggenerációkat nevelt, tanított. másrészt a számára beteljesületgatáshoz, megint másoknak a Ahogy lánya fogalmazza meg, len jogászi pályát kívánta valabiztatáshoz társulva. ahhoz nincs hozzátennivaló: „a melyik gyermekének. SzülõfaluKatalin 1936-ban végezte el wekerlei ifjúság, mai nagyszüját sosem látta viszont, a másik a tanítóképzõt. Szilágyi Magda lõk, szülõk, gyerekek és unokák álmot késõbb leánya valósította néni (róla a Wekerle 2000. autanító nénije 1990-ben végleg bemeg. gusztusi számában írtunk) elõtt csukta az osztálynaplót. Halálát a Dr. Jankura János és Kereszvégzett pár évvel. Onnan és az Pannónia úti iskolán fekete zásztes Katalin a wekerlei katolikus utcából (a lakásuk is közel van ló tudatta.” templomban kötöttek házasságot, Mint már fentebb írtuk, Janegymáshoz, szinte szomszédok) Winkler József atya adta össze kura János Szepesófalun 1912jól ismerték egymást. Kollégaõket 1940 nyarán. A frigybõl ben született, ahol apja körorvos nõk, barátok is voltak hosszú
5
öt gyerek született: Micu (’41), Bandi (’42), Jancsi (’43), Gyuri (’45), Kati (’46). Amikor a háború elérte Magyarországot, Jankura Jánost behívták katonának. Az ezek után történteket naplójából ismeri a család. A csapatok nyugat felé vonultak.
Szökésért halálra ítélték A határ közelében János két társával visszafordult, dezertált. Sikerült Tatabányáig eljutniuk. Elkapták, majd katonaszökevényekként halálra ítélték õket. Fogságban várták az ítélet végrehajtását. Mire azonban az bekövetkezett volna, az oroszok megérkeztek. Ezután az oroszok begyûjtötték õket, és elindították õket Keletre. Eközben felesége, aki várandós volt a negyedik gyerekkel, úgy tudja, férje meghalt. Az ítéletrõl ugyanis értesítették. A ha-
difogoly trupp a kõbányai állomáson vesztegelt néhány napig, Ezt felhasználva János, a katona kis levélkét bízott a „jószerencsére”, ami azt kézbesítette is. Így láthatták viszont egymást Katalin és János a vonatablakon át. „Kisfiam, van apád!” – kapta ki a kiságyból az újszülött Gyurikát édesanyja, miután boldogan tért haza. „Láttam, és milyen szép volt, de oly szomorú!” – õrzi a katonanapló a bejegyzést a találkozásról. Bukarestig jutottak el, majd ’45 szeptemberében hazakerült. A szerelmes egymásratalálást a legkisebb gyermek, az egyetlen kislány fogantatása bizonyítja: õ
6
VEGYES
XII. Wekerle-napok Szeptember elsõ hétvégéjén, 5-tõl 7-ig rendezi meg a Wekerlei Társasáskör Egyesület szokásos évi kulturális és szórakoztató seregszemléjét, a Wekerle-napokat, immár a tizenkettediket a sorban. A rendezvényen Sólyom Nagy Sándor és Korb Tamás orgonamûvész is fellép. A nép- és könnyûzene rajongóit klezmer- és countryegyüttes, valamint cigányzenekar varázsolja el. Lesz ír sztepptánc, kabaré, bûvészbemutató. Mindenkit szeretettel várunk! A mûsorváltoztatás jogát a WTE fönntartja.
Vastag Sándor úrnak Tisztelt Olvasónk! Javaslatával szívünkbõl szól, és nyitott kapukat dönget. A 2002/4. számunkban számoltunk be arról, hogy az akkor még képviselõ Nagy Tamás kezdeményezte Wekerle szobrának felállítását. A modellt a Németországban élõ Barth házaspár elkészítette, a Wekerle család és hozzáértõk véleményezték. A mûvészek a kritikákat elfogadták, és annak megfelelõen a modellt kijavítják. A felállításra vonatkozó döntést azonban már az új képviselõ-testület hivatott meghozni. Az elõterjesztés kitért a javasolt helyszínre is. Mûvészeti és városrendezési szempontok egyaránt a Kós Károly tér mellett szólnak: ez a telep fõtere, itt található a szoborhoz illõ tér. Az Ön által javasolt helyszín — a Határ út – Ady Endre út sarok — nagy forgalma miatt sem alkalmas erre a célra, de még inkább ellene szól a Határ úti csomópont várható átalakítása. Az a gondolat, amely szerint az Ön által is nevezett helyszínre kerülne az óhajtott szobor, a WTE elnökségében is megfogalmazódott. Ennek eredményeképpen készíttetett dombormûvet az Ady Endre utca és Álmos utca sarkára. Ez a mû köszönti a Wekerlére lépõket. Javaslatát és hûségét köszönjük. Jó egészséget kívánva, tisztelettel üdvözli a Szerkesztõség.
Parlagfûgyûjtés Június utolsó hétvégéjén tartotta meg az immár szokásos évi parlagfûgyûjtési versenyt a Wekerlei Társaskör Egyesület. A résztvevõk mintegy 90 000 tõ parlagfüvet szedtek össze. A rendezvényt az önkormányzat is támogatta. Az eredményhirdetésre a Wekerle-napokon kerül sor.
Gyerektábor A kispesti napközis tábor június 23-án kezdõdik és augusztus 22-ig tart a Vass Lajos Ál-talános Iskolában. (Csokonai utca 9.) A tábor térítési díja megegyezik a tanév során az isko-lában fizetett étkezési díjjal. Az ott kapott ked-vezmény a táborban is igénybe vehetõ. Eset-leges kérdéseiket személyesen vagy telefonon is feltehetik Horvay Mariannénak a Wekerlei Gyer-mekházban, a Petur utca 7.-ben. Tel.: 282- 9895.
WEKERLE-TELEPI HÁZIORVOSOK 2003. nyári szabadságrendje Dr. Tóth Margit 06. 23. – 07. 14 Dr. Laky János 07. 14. – 08. 04. Dr. Csibi Erzsébet 08. 04. – 08. 31. Dr. Miskolczi Zsuzsa 07 .07. – 07. 28. Dr. Mihály Mária 07. 28. – 08. 18. Dr. Galló Beáta 08. 11. – 08. 31. Szabadság alatt a háziorvost a hivatalos
Rejtvénymegfejtés A múltkori keresztrejtvény helyes megfejtése: Megint választhatunk az egyetlen ” le-hetõségbõl” Rekordmennyiségû jó megfejtés érkezett. A három kisorsolt nyertes: 1. Fillár Miklósné, Mészáros Lõrinc u. 39. 2. Kiss Viktória, József Attila u. 83. 3. Ungvári Judit, Békésszentandrás, Tessedik S. u. 23. Gratulálunk a nyerteseknek, könyvjutalmukat, a Kertvárosunk, a Wekerle címû kiadványt a WTE irodájában vehetik át, a Kós Károly téren.
WEKERLE 2003/2.
Imre konyhája A nyár beköszöntével a szabadba merészkedve, a kirándulás mellett elkezdünk sütögetni, mellyel még emlékezetesebbé tesszük a napot. Természetesen e kellemes idõtöltésnek otthon is hódolhatunk. Az általunk készített fûszerkeverékekkel és pácokkal még ízletesebbé, finomabbá tehetjük ételeinket. Nagyon fontos, hogy a húsokat sütés elõtt két-három órával kell elõkészítetni (bepácolni, fûszerezni), és lezárt dobozban, vagy alufóliába csomagolva a hûtõben tárolni, hogy az ízek megfelelõen összeérjenek. Ami a pác mennyiségét illeti, általában 50 dkg húshoz 150 ml pácot kell készíteni. Fûszerbõl tetszés szerinti mennyiség is elkészíthetõ, mivel azok jól zárható üvegben vagy dobozban sokáig eltarthatók. Általános grillpác: 1 nagy fej apróra vágott hagyma, 3 gerezd fokhagyma zúzva, 2 evõkanál Tabascoszósz, 2 evõkanál szójaszósz, 1 csésze (1,5 dl) ananászdzsúsz, 1 evõkanál mustár, 1 dl whisky vagy konyak, 4 evõkanál Worcester-mártás, 5 evõkanál barnacukor, 2 db marhahúsleves-kocka, 1 evõkanál Vegeta, 1 evõkanál Delikát8. Keverjük el az alapanyagokat egy kis edényben. Forraljuk fel, majd tegyük takarékra (közben folyamatosan keverni kell), és fõzzük lassú tûzön 15–20 percig. Barbecue-pác: 2 gerezd zúzott fokhagyma, 45 ml olívaolaj, 45 ml száraz sherry, 15 ml Worcester-mártás, 15 ml szójaszósz, 1 mokkáskanál õrölt feketebors, 1 teáskanál Vegeta. (Halakhoz, húsokhoz ajánlom.) Vörösboros pác: 150 ml száraz vörösbor, 15 ml olívaolaj, 15 ml vörösborecet, 3 gerezd zúzott fokhagyma, 3 babérlevél összemorzsolva, 1 mokkáskanál õrölt feketebors, 1 teáskanál Delikát8. (Vörösés vadhúsokhoz ajánlom.) Csirkehúspác: 3 evõkanál szójaszósz, 2 evõkanál méz, 2 evõkanál kecsöp, 1 teáskanál õrölt szerecsendió, 1 teáskanál õrölt feketebors, 1 mokkáskanál õrölt chilipor, 1 evõkanál dijoni mustár, 1 citrom reszelt héja, 1 dl olívaolaj. Bárányhúspác: 1 nagy fej reszelt vöröshagyma, 2 gerezd zúzott fokhagyma, 3 db babérlevél összemorzsolva, 1 evõkanál õrölt zöldbors, 1 evõkanál morzsolt tárkony, 1 kávéskanál Vegeta, 1 evõkanál mustár, 1,5 dl olívaolaj, 1 mokkáskanál õrölt fûszerkömény. Zöldségpác: 1 evõkanál zöldséggrill-fûszerkeverék, 3 gerezd zúzott fokhagyma, 1 evõkanál szójaszósz, 1 dl olívaolaj. Gyenge fûszerkeverék: 20 g fehérbors, 10 g koriander, 25 g kakukkfû, 25 g bazsalikom, 10 g szegfûbors, 20 g õrölt szerecsendió, 10 g babérlevél, 10 g feketebors. Erõs fûszerkeverék: 20 g zöldbors, 10 g szárított cseresznyepaprika, 5 g szerecsendió-virág, 10 g csemegepaprika, 5 g koriander, 6 g kakukkfû, 2 g rozmaring, 5 g bazsalikom, 5 g majoránna, 2 g szegfûbors, 5 g babérlevél, 5 g fûszerkömény. Általános fûszerkeverék: 10 g fehérbors, 10 g feketebors, 10 g csemegepaprika, 5 g rózsapaprika, 5 g majoránna, 5 g kakukkfû, 5 g fûszerkömény, 5 g bazsalikom, 5 g szerecsendió, 2 g babérlevél, 10 g szegfûbors, 10 g gyömbér, 10 g borókabogyó. Currys fûszerkeverék: 40 g kurkuma, 40 g koriandermag, 25 g feketebors, 20 g gyömbér, 5 g fahéj, 5 g szerecsendió-virág, 5 g szegfûszeg, 5 g 5 fûszerkeverék, 10 g kardamommag, 10 g cayenne bors, 2 g fûszerkömény, 3 db babérlevél. A fûszereket mozsárban összetörve vagy finomra õrölve kell elkészíteni. Major
WEKERLE 2003/2.
Az Erkel Ferenc Általános Iskola kitûnõ tanulói a 2002/2003. tanévben 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68.
Bajnok Viola 7.a Balázs Barbara 4.b Balla Szilvia 7.a Balog Zsuzsanna 3.a Bank Nóra 2.b Barabás Júlia 5.a Bella Domokos 1.b Benedek Krisztina 4.a Berecz Dóra 8.b Berta Réka 3.b Borbás Enikõ 4.b Burinda Fabrice 2.a Csanádi Balázs 1.b Csanádi Sára 3.b Erényi Eszter 4.b Ferenczi Flóra 4.a Fogarassy Lili 1.b Fogarassy Eszter 5.b Furmann Áron 4.a Hartenstein Péter 2.b Hóka Tímea 1.b Hole Anna 4.b Horváth Attila 3.a Horváth Bálint 1.b Iványi Benjamin 4.b Iványi Réka 6.a Józsa Alexandra 4.a Kabdebó Noémi 3.b Kalló Kristóf 1.b Kanyó Kinga 5.b Karsai Noémi 1.b Kliment Kristóf 2.b Kónya Sára 4.b Kovács Réka 3,b Kövecses Gréta 2.a Kvotidián Ágnes 3.a Maróti Boglárka 1.b Maróti Jozefina 4.a Meilinger Nóra 2.a Memeti Kitti 4.b Mohácsi Péter 4.a Molnár Szabina 2.a Molnár Viktória 3.a Raab Bernadett 4.a Reményi Réka 4.a Rocskár Tamás 8.a Rothman Dóra 3.b Rothmann Ákos 1.b Rózsa Rufina 2.a Rubold Bálint 1.b Sáfrány Írisz Zsófia 4.a Siklódy Eszter 1.b Simon Dóra 3.a Sterl Alexandra 5.b Szabó Fanni 8.b Székely Eszter 2.b Székely Fanni 1.b Szemenyei Balázs 8.b Szinger Beatrix 2.a Telek Soma 1.b Tepliczky Csilla 2.a Tomolák Ádám 3.a Trapp Szabolcs 2.a Turcsányi Zsófia 6.a Turóczi Fanni 1b Varga Boglárka 4.a Várhegyi Fanni 4.b Zádori Napsugár 4.a
AKIKRE BÜSZKÉK LEHETÜNK
7
A Kispesti Deák Ferenc Gimnázium Kitûnõ tanulók:
Kitûnõen érettségiztek:
Bárdos Hunor Csajbók Zoltán Gere Dávid Molnár Dóra Zomborka Edina Solti Edina
Várnai Ildikó Czifra Andrea Gonda Zita Moskovics Gábor Solti Edina
7. c 7. c 9. a 9. a 9. a 12. c
12. a 12. c 12. c 12. c 12. c
Kiemelkedõ sporteredmény: Csipak Edina 10. B osztályos tanuló fitnesz ifjúsági világbajnok. Juhász Ádám 9. B olimpiai reménységek csapattag.
Kós Károly Általános Iskola Kitûnõ tanulók: 1. évfolyam: 2. évfolyam:
3. évfolyam:
4. évfolyam: 5. évfolyam:
6. évfolyam: 7. évfolyam: 8. évfolyam:
Harcos Bence, Nagy Richárd, Trunkó Krisztina Dombó Dávid, Fedeles Bernadett, Kováts Patrik, Hoang Anh Vu, Ábrahám Bence, Gécs Laura, Gelencsér Gábor, Mellen Teodóra, Pócs Dániel, Seregi Bernadett, Sóskuti András, Szeiler Eszter, Szûcs Dorottya, Bagossy Molnár Péter, Hegedüs Kinga, Horváth Evelin, Jakab Cintia, Nagy Norbert, Gelencsér Fanni, Húnfalvi Krisztina, Katus Balázs, Medvigy Léna, Bakonyi Rajmund, Gombai Eszter, Horváth István, Kalcsó Réka, Kótai Dávid, Tóth Richárd, Zoltán Helga Tilhoff Alexandra, Fontos Dániel, Heincz Norbert, Heller Éva, Molnár Gábor, Susánszky Eszter, Zankó Bianka Beluch Dániel, Csapó Lilla, Csikós Bianka, Dobri Diána, Kótai Dóra, Molnár Júlia, Papp Edina, Hernádi Nikolett, Kocsis András, Susánszky Anna, Zömbik Fruzsina Pintér Gábor, Bíró Anna, Oláh Márk, Kiss Andrea Melinda, Bíró Máté Krepcsák Ádám, Slezák Csilla
Budapesti és országos versenyeken az alábbi tanulók értek el helyezést: Bajor Dániel: angol országos tanulmányi verseny 5. helyezett Bíró Máté: Bod Péter könyvtárhasználati verseny budapesti 6. helyezett Csehalmi Zsolt, Schaffer Balázs, Kozák Miklós, Nagy Tamás: A Pannónia Általános Iskola névsora technikai okok miatt nem került bele ebbe a lapszámunkba. A kitûnõ tanulók és kiváló sportolók nevét következõ számunkban olvashatják.
WEKERLE A Wekerlei Társaskör Egyesület tájékoztató lapja Szerkesztõ: Vereckei Zoltán Szerkesztõbizottság tagjai: Deák Márta, Mérai Horváth Gusztáv, dr. Mosonyi Annamária, Nagy Tamás, Szakács Gusztáv, Tóth Pál, Szeitz János, Romhányi András. Felelõs kiadó: Katona Áron Sándor, WTE-elnök A szerkesztõség címe: 1192 Bp., Kós Károly tér 10. Tel.: 280-0114. Nyomda: SERIART Nyomdaipari Stúdió Megjelenik negyedévenként 6000 példányban
8
SPORT
WEKERLE 2003/2.
Az elsõ Wekerlei Székelykapu-futás
Csaknem 170 versenyzõ várt a startpisztoly dörrenésére El sem hiszi, aki nem volt ott! Mert ez már olyan futóverseny volt, mint amilyet a „nagyok” rendeznek. Azaz, mert másra törekedett, talán azoknál is jobb. Elõször is, hatalmas vászon feszült a Kós Károly téri székely kapu alatt, hirdetve: itt zajlik a WEKERLEI SZÉKELYKAPU-FUTÁS. Másodszor: közel 170 induló jött el, s nemcsak Kispestrõl, hanem a fõváros több ke-rületébõl is. Volt olyan versenyzõ is, aki kül-földrõl érkezett… Harmadszor pedig: szólt a zene, nyüzsögtek az érdeklõdõk, a gyerekek szaladgáltak, mégis minden olyan simán ment. S még az idõjárás is kedvezett! Aki 2003. május 18-án délelõtt 10 óra felé a Kós Károly téren sétált, láthatta, hogy addigra már szinte minden készen állt a verseny lebonyolításához. A bejelentkezõasztalok mögött már ott ültek a lányok, DJ-DV (Nagy Koppány) egyfolytában ismertette a tudnivalókat, de aki akart, az személyesen is tájékozódhatott az információs asztalnál, böngészni lehetett a térképen a verseny útvonalát. Már csak a támogatók reklámjainak felerõsítésével szorgoskodtak a rendezõk. Pontban 10 órakor — impozáns látvány volt — hat rendõrmotoros állt meg a székelykapu alatt. Addigra már ott voltak a Kispesti Polgárõrség tagjai is. Tudni lehetett: ezen a versenyen biztonságban futhatnak majd a résztvevõk. S azok csak jöttek egyre, és egyre gyarapodott a kíváncsiskodók száma is. Tele lett a székely kapu alatti tér. A verseny fõszervezõje, Romhányiné Kovács Mária 11-kor köszöntötte a megjelenteket. Bemutatta a Wekerlei Futóklubot, majd bemelegítést tartott. Ezután a futók felsora-
koztak a rajthoz. A felvezetõ rendõrmotoros indulásra készen állt. A rajtpisztoly — mint évek óta minidig, ezúttal is — Szamosi István wekerlei testnevelõ tanár kezében dördült. S a népes mezõny nekilódult. Öröm volt nézni, hogy a start után egyre csak jöttek és jöttek a futók. S alig több mint negyed óra múlva DJ-DV arról tudósított, hogy tessék figyelni, mert, az elsõ befutó már a célegyenesbe kanyarodott! Erdélyi Tamás lett az elsõ, 15 perc 32 másodperces idõeredménnyel. S tekintettel arra, hogy a táv pontosan tizedmaraton (4,22 km) volt: ez több mint 16 km/órás sebességnek fe-lel meg. Nagyszerû teljesítmény volt! Mint Tamás késõbb elmondta, nem is tudott a rendezvényrõl. Éppen erre kerékpározott, amikor
meglátta a verseny elõkészületeit. S mivel tetszett neki az egész, mert olyan családiasnak tûnt — s persze rajtpénzt sem kellett fizetni — úgy gondolta; megpróbálja. Soha ne legyen rosszabb ötlete! Aztán csak jöttek-jöttek a többiek. Itt volt a tavalyi verseny nõi gyõztese is Óbudáról, aki kategóriájában idén is elsõ lett. A nõk között az abszolút gyõzelmet viszont most egy kicsi lány, Pacsay Klaudia, a Pannónia Általános Iskola tanulója nyerte. Jöttek a lányok és a fiúk, közöttük a Wekerlei Futóklub tagjai. Jöttek a szeniorok. A legvégén az egészen pi-cik futottak. Volt, akinek egy kicsit segített anyuka vagy apuka is… A befutófolyosóban nem volt fennakadás. Minden versenyzõ azonnal megtudta idõered-
Gyerekek és idõsek is megmérették magukat
WEKERLE 2003/2.
Negyedórás eredménnyel gyõzött Erdélyi Tamás ményét és ajándékot kapott. Ihatott üdítõt és kipihenhette magát. Szerencsére a verseny orvosa, dr. Bódi Ildikó is leginkább csak vidám szemlélõje volt az eseményeknek. Hamarosan a wekerlei karateiskola növendékei tartottak bemutatót, majd tombolahúzás következett. De bármennyire izgalmas is volt a tombola, mindenki már az eredményhirdetést várta. Végre ennek is elérkezett az ideje! A rendezõk mind a nõknél, mind a férfiaknál hat kategóriában hirdettek eredményt. A díjakat Kispest polgármestere nevében Vinczek György alpolgármester, a meghívást elfogadó wekerlei önkormányzati képviselõk, dr. Balogh Pál és Cserny Sándor, illetve egy volt képviselõ, Nagy Tamás, a K&H Bank képviselõje, Suplitz Gabriella, valamint a fõ-rendezõ, Romhányiné Kovács Mária adták át. Nagy tapssal ünnepelte a közönség a gyõzteseket. Ragyogott a nap, vidám volt mindenki. S bár ekkor már ebédidõ volt, csak nem akart hazamenni senki. Olyan jó volt együtt lenni! A Wekerlei Futóklub vezetõje, a verseny fõrendezõje elégedett volt a rendezvénnyel. — A wekerlei futónapokkal elsõsorban az a szándékom, hogy az emberek rájöjjenek arra: milyen kevés hiányzik ahhoz, hogy egészségesek legyenek. Csak a karjukat kell kinyújtaniok, csak a lábukat kell az örömszerzõ futásra igazítaniok. Mi megteremtjük ennek feltételeit ezekkel a versenyekkel és magával a Wekerlei Futóklub létével. Nem véletlen,
SPORT
hogy ezáltal a Wekerlén a közösségek kialakulását és a telep egységének erõsítését is segítjük. Szeretném, ha egy-egy ilyen eseményen találkoznának a régi barátok, ha az ismerõsök egymást biztatnák a versenyen való részvételre, ha a családok együtt futnának, hiszen a Wekerlei Székelykapu-futáson a közös futás élménye a fontos. S — persze — szándékom az is, hogy mind a versenyzõk, mind az érdeklõdõk figyelmét felhívjam a Wekerle-telep szépségeire. Úgy érzem, jó úton indultunk el. Tapasztalataink, az emberek visszajelzései, a csillogó szemek és mosolygó arcok megerõsítettek abban, hogy a jövõben is olyan tömegsportrendezvényt kell szerveznünk, amely a futás örömnapja. Mi nem szedünk rajtpénzt, de a legutolsó befutót is taps kíséri a célba. Futónapjainkon valóban a részvétel és nem a gyõzelem a fontos. Szeretnénk az embereknek példát mutatni és eszközt adni az egészséghez vezetõ úton. Mi másként akarunk „nagy” futónapot rendezni! Mi önzetlenül, társadalmi munkában dolgozunk, és megpróbálunk olyan hangulatot teremteni, hogy minden versenyzõ és nézõ jól érezze magát. Hogy visszaigazoljuk mindenkinek: futni egészséges dolog! Közösségben futni pedig: nagyon jó! Persze közremûködõk és támogatók nélkül nem menne a dolog. Ezért köszönjük ne-kik, hogy felismerték ennek fontosságát és segítettek. Romhányi András
9
Wekerlei iskola tanulója lett a nõi gyõztes Az eredményhirdetés
TÁMOGATÓK: Budapest Fõváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata (fõtámogató), Magyar Kollégium, Profició Kft., BRFK XIX. kerületi Rendõrkapitányság, Kispesti Polgárõrség, Hervis Sport Europark, Wekerlei Társaskör Egyesület, Kós Károly Általános Iskola, Diego Szõnyegáruház, Koller bácsi cukrászdája, Halásztanya Étterem, Varjúvár Étterem, Munkás Szent József Közösségi Ház, Vitalade sportital, METRO Áruház, Wekerle Csemege, Interspar Europark, McDonald's Europark, Suzuki Márkabolt, Skála Divatáruház, HVB Hungary, KSH Bank, Presidentdrink, Westel Mobil Távközlési Rt., OTP Bank Rt., Szent György cserkészcsapat, Kispesti Uszoda, Auchan Soroksár, Wekerlei Mozgásstúdió Médiatámogatók: Kispest újság, Civil Rádió, Wekerle újság
10
CSERKÉSZÉLET
WEKERLE 2003/2.
Akadályverseny cserkész módra
Az egyik alapvetõ cserkészmódszer — eltérõen az általános és ismert oktatási módszertõl — a cselekedve tanulás. A cserkészetben nincs órarend, nincsenek fõzés-, csomózás-, tájékozódás- stb. órák, nincs felelés, röpdolgozat, osztályozás, és nincs bizonyítvány sem. Van viszont munkaterv, napirend, vannak foglalkozások, portyák, kirándulások, versenyek, próbák, akadályversenyek és táborok. Az ismeretátadás õrsi keretben, gyakorlati módon történik, legtöbbször játékos formában. Az így megszerzett jártasság az õrsi közösségben végzett folyamatos tevékenység (verseny, hadijáték, portya, akadályverseny, kirándulás stb.) során válik szinte észrevétlenül készséggé. Hogy is néz ki ez a gyakorlatban? A cserkészév kezdetén, szeptemberben megkezdõdnek a munkaterv szerinti õrsi foglalkozások. Az õrsvezetõk — a vezetõk felügyelete mellett a játékokon és nótázáson felül sok-sok ismeretet is igyekeznek átadni õrsük tagjainak a munkatervekben foglaltaknak megfelelõen. Ezek komplex gyakorlása õrsi keretben a hét végi portyákon, kirándulásokon történik. Ennek során a vezetõ segít, kor-rigál és figyel. Értékelés, rangsorolás itt még nincs. A tulajdonképpeni elsõ megmérettetés az áprilisban, májusban esedékes akadályversenyen történik, szintén játékos formában. Ennek bemutatására ismerkedjünk meg a Kispest Wekerle-telepi 93. sz. Erõ Cserkészcsapat ez év májusában tartott akadályversenyével: A Julianna-major térségében 2003. május 17-én lebonyolított akadályverseny keretme-
séje a Hupikék törpikék volt. A keretmesét kidolgozta és a lebonyolítást szervezte Katunár Annamária õrsvezetõ. A bejárandó mintegy két kilométeres terepszakaszon hét állomás volt. Ezeket meghatározott sorrendben, 15 perces idõközzel történõ indítással, egyénileg keresték fel a Vörös Sólyom és a Kék Bálna õrs cserkészei. Az útvonal jól járható, de külön jelzéssel el nem látott ösvény volt (tájékozódás egyedül). A cserkészek rövid bevezetõ jelenet — mely a keretmeséhez kapcsolódott és mindenki tevékenyen részt vett benne — után ma-gukhoz vették az önállóan összekészített, fél napra szükséges „motyót” (felszerelés- és csomagolásismeret), és nekiindultak az ismeretlen akadályoknak. Az egyes állomások illeszkedtek a keretmeséhez: — Hókuszpók — itt tüzet kellett gyújtani és meg kellett kísérelni a varázsital elkészítését (teafõzés), — Törpilla — aki nem gyõzte a törpök le-szakadt gombjainak pótlását, ehhez kért se-gítséget (gombvarrás), — Törppapa — aki belegabalyodott a sok madzagba (csomóismeret), — Okoska — aki a cserkésztörténelemrõl, csapattörténetrõl, cserkésztörvényekrõl faggatta az arra járókat, — Törperõs — aki a cserkészek célbadobás-tudománya iránt tanúsított heves érdeklõdést, stb. A versenyt eredményhirdetés követte, értékelés és díjkiosztás, majd közös ebéd, az
ún. kolhozkaja, végül egy kis játék, nótázás és hazaindulás. Valamennyien kellemesen elfáradtunk, mindnyájan jót játszottunk, és tulajdonképpen senki sem vette észre, hogy ez egy „témazáró dolgozat” volt a cserkészek és vezetõk számára egyaránt. Ha írásom felkeltette volna a nyájas olvasó érdeklõdését, és továbbiakra is kíváncsi lenne, úgy kérdéseit — névvel, címmel és te-lefonszámmal ellátva — juttassa el a szerkesztõségbe. Ígérem, hogy legjobb tudásom szerint válaszolok. Jó munkát! Dworschak György cst. 93. sz. Erõ Cserkészcsapat
WEKERLE 2003/2.
CSERKÉSZÉLET
11
Világtalálkozó hetven éve
Augusztus másodikán lesz a hetvenéves évfordulója a negyedik cserkész-világtalálkozó, a Gödöllõi jamboree ünnepélyes megnyitásának, melyen 54 nemzet közel 30 000 cserkésze vett részt. A résztvevõk között voltak a wekerlei 93. sz. Erõ Cserkészcsapat tagjai is. A Hõgye család megõrizte a táborban készült fényképet, hátlapján a jól olvasható aláírásokkal.
Remélhetõleg többen felismerik közöttük családtagjaikat. A 70 éves ünnepség június 6-án a jubileumi kiállítás megnyitásával kezdõdött a Magyar Cserkészszövetség székházában (Budapest II., Tömörkény u. 3/a). Képünkön Bokody József (balról), a Cserkészgyûjtemény vezetõje a vendégekkel. A kiállítás nyitva hétfõn és csütörtökön 14–18 óra között június 6-tól 26-ig és július 17-tõl szeptember 18-ig. Szakács Gusztáv
KURUC TÁBORBA KÉSZÜLÜNK A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc kezdetének 300. évfordulóját mi is a történelmi zászlóbontás helyén, Hegyalján és környékén szeretnénk felidézni. Ezért az alábbi felhívás ment a kuruc vezérek nevét viselõ cserkészcsapatokhoz: A nagyságos fejedelem Brezán várából kelt manifesztumára válaszolva a kisnemesek és jobbágyok, akik érezték az erõt, mely eltöltötte õket, amikor igaz magyaroknak szólították õket, elhatározták, hogy gyülekezõ alaptábort létesítenek a Zemplén rengetegeiben. A tábor a Pálházáról letérõ út közelében, Kovácsvágás és Vágáshuta között, a Nagy Pál-kút mellett alakul. A táborba várja Kisasszony hava 12. és 23. között Esze Tamás, Major János, Kis Albert, Pap Mihály és õrseik mindazokat a kurucokat, akik csatlakozni akarnak. Külön nagy tisztelettel meghívjuk Rákóczi Ferenc nagyságos urunk és Bercsényi Miklós nagyságos gróf úr fenn ne-vezett csapatainak küldötteit, hogy az összesereglett nép érezhesse együvé tartozásunkat és tanulhasson a vitézi cselekedeteikbõl. Amennyiben idõben futár vagy levél útján értesítést kapunk a csapatok érkezésérõl és ottléte idõtartamáról, a hadtáp is tud gondoskodni a kellõ ellátásról. Az említett idõszakban tervezett portyák, rajtaütések, mustrák és szórakozások a következõ levelemben lészenek, de ezek egy része függvénye a hadi helyzetnek és a táborban összegyûlt seregnek is. Cum Deo pro patria et libertate. Jó munkát! Nemes Szakács Gusztáv Pest-Buda, a 300. évforduló táborparancsnok Bõjtmás havának tizedik napján A felhívásra többen válaszoltak, a portyázások és a haditerv elkészült, jelenleg a hadtáp és a felszerelések rendezése van soron. Mire az újság megjelenik, túl leszünk a nyárelõ hava 21–22-én tartott mustrán, ahol sátrainkat is kipróbáljuk. Ugyanakkor a tábortûznél megidézzük Csinom Palkót, Tyukodi pajtást, valamint Rákóczit és Bercsényit, a magyar vitézek vezérit. Sz. G.
12
GYEREKSAROK
Kedves gyerekek, drága kis barátaim! Beköszöntött a nyár, pedig várhatott volna még egy kicsit. Legalább addig, amíg az iskola végleg be nem zárja kapuit. Ilyen jó idõben nehéz az órákon figyelni. Valahogy mindig az az ablakok felé kalandozik a tekintet. Nekem viszont most egy háború utáni nyár jutott az eszembe, és azok a nevelõk, akik igyekeztek velünk, gyerekekkel elfeledtetni a háború borzalmait. Nem volt egyszerû dolguk, hiszen Juhász Magda rovata mindig rettegtünk, minden zajra, repülõgépzúgásra összerezdültünk. A sok jó pedagógus közül én leginkább két gyerekszeretõ nevelõ, Megele Bertalanné és Farkas József emlékét õrzöm szívemben még ma is. Úttörõvezetõk voltak. Megele tanító néni a II. sz. Általános Iskolában (ma Erkel Ferenc Iskola), Józsi bácsi pedig a Madách utcai úttörõházban (ma orvosi rendelõ) foglalkozott a gyerekekkel. Egy nyáron õk ketten indultak el velünk, wekerlei gyerekekkel nyaralni Balatonföldvárra, a Katinka villába. Ahogy megérkeztünk, Józsi bácsi ismertette és kifüggesztette a házirendet, majd következett a szalmazsákok tömése. Ki mint tömte zsákját, úgy aludta álmát. Akkor ez volt a biomatrac. A házirend szerint — számunkra teljesen érthetetlen módon — tilos volt az ablakon kiugrani. Hiszen nem is az emeleten, hanem a földszinten laktunk: akkor meg mi a baj? Így aztán a barátnõmmel az elsõ adandó alkalommal ki is ugrottunk rajta. Sikeresen landoltunk, csakhogy éppen Józsi bácsi lába elé. Jött is azonnal a megtorlás, ott kellett térdelnünk az ablak alatt, a többiek pedig nélkülünk takarították a szobákat. Ma sem tudom, kit büntettek meg jobban. A nap minden reggel zászlófelvonással és tornával kezdõdött, amit a kissé köpcös Józsi bácsi vezetett. Igaz, a pocakjától alig tudta felemelni a lábát, de legalább igyekezett. A torna végére — mûanyag cseresznyékkel és egyéb bigyókkal kirakott szalmakalapjában — megjelent a kicsikkel Megele tanító néni is. Józsi bácsi humoros tornamutatványa ehhez képes kutya füle volt. A visszafojtott nevetés ugyancsak igénybe vette hasizmainkat. Ebéd, majd egy kis alvás után végre mehettünk fürödni! Ezek voltak a legszebb pillanatok. Kedves gyerekek! Örülök, hogy mesélhettem nektek errõl a régi nyárról, és így legalább én tiszteleghettem két nagyszerû nevelõ emléke elõtt. Jó nyaralást kívánok, és fogadjátok szeretettel egy igari kisfiú versét is, amelyet a közelmúltban küldött nekem. Jó lenne, ha ti is küldenétek verseket, rajzokat, esetleg nagyszüleitek révén Józsi bácsiról és Megele tanító nénirõl készült fényképeket. Érezzétek jól magatokat, de ne feledjétek: „...legyetek jók, ha tudtok, a többi nem számít...” Szeretettel üdvözöl benneteket és várja leveleiteket :
Találós kérdések: (a makk) (méhecske) (Amerre a csõrét tartja) (a napóra)
Melyik óra mutatja csak a derült órákat? (a napóra) Merre repül a legtöbb madár? (Amerre a csõrét tartja) Fél ujjamon is elfér, mégis félek tõle? (méhecske) Erdõn terem s kalapos? (a makk)
Búcsú a könyvespulttól A búcsú mindig nehéz, és most, hogy becsuktam a könyvespultot, nekem is az. Jó volt itthon a wekerleiek közt, a wekerleiekért dolgozni. Pedig nem volt könnyû. Különösen, ha visszagondolok a hõskorszakra, amikor még a Kós Károly téren, Isten szabad ege alatt, férjemmel, Ferivel együtt kínáltuk a portékát, vagyis a könyveket. Igaz, akkoriban „fiatal” nyugdíjasok voltunk, az idõjárás viszontagságait is kibírtuk. Aztán lassan fedél alá kerültünk, mert volt, aki megsajnálta az ajtajában küszködõ nyugdíjasokat. Közben gyûlt az olvasók és a beszélgetõk tábora, megismertük és megszerettük egymást. Megéltünk sok vidám pillanatot, de idõnként könny is hullt a könyvespultra. Ilyenkor a mi szívünk is elszorult, s próbáltunk néhány vigasztaló szót szólni. Most mégis búcsúznunk kell, mert mi is
megfáradtunk, és egyre nehezebben birkózunk meg ezzel a kis feladattal is. Becsuktam a könyvespultot, de nem akarok szó nélkül elmenni. Szeretném mindenkinek megköszönni a segítségét. Köszönöm az önkormányzatnak, amely engedélyével lehetõvé tette, hogy legyen könyvárusítás Wekerlén. Köszönöm továbbá a Kós Károly tér 1. sz. alatti élelmiszerbolt vállalkozójának, aki önzetlenül befogadott minket és a könyvszeretõ wekerleieket. Azt a kis „klubot”, ami ott néha kialakult, nagy türelemmel viselték az üzlet vezetõi és dolgozói egyaránt, ezért õket is köszönet illeti. És végül, de nem utolsósorban, nagyon köszönöm a wekerleiek támogatását, barátságát is. Tudatom velük, hogy csak a könyvespultot csuktam be, a lakásunk ajtaja minden kedves ismerõs elõtt nyitva áll. További jó egészséget és sok szerencsét kívánva, szeretettel búcsúzunk. Nyíri Ferencné és Nyíri Ferenc (Magda néni és Feri bácsi)
WEKERLE 2003/2.
Szabó Rihárd Bohóc Berci Mi a nevem? Bohóc Berci, tessék kérem megjegyezni! Amerre én megjelenek, kacagni fog minden gyerek !
Piros orrom mozgatható, ezen nevet Péter s Kató. Nadrágomban jól elférek, cipõmbe is nõhetek.
Ábrázatom kicsit fura, ne félj tõlem te kis buta! Hajolj ide, kis barátom, megsúgom, hogy mi a titkom.
Mulattatni, nevettetni cserébe csak tapsot kérni. Nékem az a legremekebb, ha kinevet minden gyerek !
Juhász Magda Járni tanul Katika... Járni tanul Katika, tipeg a kis lába, édesanyja biztatja, s kitárt karral várja. Gyere, gyere, Katika, figyel a ház népe, nézd, a cica is megállt, pedig egerészne. Bodri kutya nagyot néz ilyent még nem látott, tegnap ez a kisleány még négykézláb mászott. Illeg-billeg a csöpség, két kis keze rebben, elugrik a cica is elõle ijedten. De már szalad Katika, nevet szeme, szája, édesanyja boldogan karjaiba zárja.
WEKERLE 2003/2.
ÉLÕVILÁGUNK
13
Madaraink a Wekerlén TAKÁTS SZABOLCS
SOMOGYVÁRI MÁRK
ZUGOR MÁRTON
Barátposzáta
Molnárfecske
Zöldike
(Sylvia atricapilla)
(Delichon urbica)
(Carduelis chloris)
Még évekkel ezelõtt történt: a Kós Károly téren mentem át, amikor hirtelen az egyik bokor tetejére egy pici, szürke, fekete sapkás madárka repült. A találkozó meglepett, mert azelõtt még sehol sem láttam ilyen madarat. Amint hazaértem, rögtön kézbe kaptam a madárhatározót és elkezdtem keresni benne. Hamar meg is találtam. A titokzatos kis szár-nyas az énekesmadarak egyik legtöbb tagot szám-láló csoportjának, a poszátaféléknek volt a tagja. Becsületes neve pedig barátposzáta, vagy egysze-rûbben barátka.
Az elõzõ történetbõl úgy tûnhet, hogy a barátka szerfölött ritka madár, de ez korántsem igaz, mert egyik leggyakoribb énekesmadarunk. Azóta már sok alkalommal, sok helyen sikerült meglesnem, bár ez nem könnyû vállalkozás. Megfigyelését elsõsorban élõhelyének kiválasztása nehezíti, mivel madarunk kedveli a sûrû bokrokat, így ott általában csak a hangja alapján lehet észlelni. A barátposzáta valamivel kisebb, mint a veréb, kb. 13-14 cm hosszú, szárnyfesztávolsága pedig 20-23 cm. Mindkét nem sapkát visel, mely a hímek esetében fekete, a tojóknál pedig vörösesbarna. Fejük (sapkájuk kivételével), nyakuk és hasuk hamuszürke. Hátoldaluk a tojóknál sötétebben, a hímeknél világosabban barnás. A hím az egyik legkiválóbb énekmûvész a madarak között, csengõ éneke a legmogorvább természetjáró szívét is megdobogtatja. Fészkét bokrok alacsonyabb ágaira vagy csalánba építi. A barátka évente kétszer, április-májusban, illetve június-júliusban költ. A szülõk felváltva, 11-13 napig ülnek a 4-5 tojásra. A kikelés után a fiókák 10-15 napot maradnak a fészekben, majd kirepülnek. A barátposzáta tápláléka elsõsorban rovarokból, hernyókból áll, de nem veti meg a bogyókat sem. Részben vonuló madár, a nálunk költõ példányok télen elvonulnak. Nagyon alkalmazkodó. Biztató a hír, hogy a barátka elkezdett terjeszkedni a városok felé. Más poszátafajokhoz hasonlóan nagyon érzékeny fészkének zavarására.
„Ha a fecskék alacsonyan repülnek, esni fog.” Mindenki ismeri ezt a mondást, a jelenség okát azonban már kevesebben. Nos, mivel esõ elõtt, a hideg miatt lejjebb ereszkednek a rovarok, a fecskék is ezt teszik, hogy itt kapják el õket. Ezek azok a madarak, amelyek az eresz alá építik fészküket. Az egész országban nagyon gyakoriak. Remekül alkalmazkodtak a városiasodáshoz, melynek legfõbb bizonyítéka az eresz alatti fészek. Igen kicsi madárról van szó: 12,5-13 cm hoszszú. A háta fekete, a nyakán fehér csík van, a hasa pedig fehér barna foltokkal. Röptében nagyon hasonlít rá a partifecske, de annak barna szalag van a nyakán. Szárnya alja szürke. Formája nagyon áramvonalas. Amikor repül, úgy néz ki, mint egy deltaszárnyú repülõgép. Farka villás, de nem annyira hosszú, mint a füstifecskének. Szárnya keskeny és hegyes. Csõre rövid, fekete, de nagyon nagyra tudja nyitni. Csüdje tollas. A fiatalok kicsit tompábban feketék, és foltos a tarkójuk. A molnárfecskék aztán tényleg tudnak repülni. Mûrepülõsöket megszégyenítõ manõverekkel kapják el a kártékony rovarokat. Nem sok madár ügyesebb náluk. Életük nagy részét levegõben töltik, nagyon ritkán szállnak le. Néha villanydrótokon szoktak üldögélni. Madarunk társas természetû fecske, többnyire telepesen fészkel. Fészkét sárból készíti. Ha házfalra építi, akkor mindig kívülre. Fészke teljes fél-csésze vagy gömb alakú, rajta nagyon kicsi bejá-rattal. A fészek mérete eleinte megfelel a fiókáknak, de késõbb már szûkössé válik. A szülõk úgy tanítják a kicsiket repülni, hogy a táplálékkal megállnak elõttük a levegõben, és a fiókának fel kell repülnie érte. Õsszel nagy tömegekben vonulnak délre, hiszen ilyenkor nem repülnek a rovarok. Csak a tavasz közepén térnek vissza. A közhiedelemmel ellentétben nem alszanak a sárban. Kérek mindenkit, ne bántsa õket, mert kizárólag hasznot hoznak!
Ez a faj biztos sokak számára kedves, hiszen egyrészt télen rendszeresen látni a madáretetõknél, másrészt igencsak mozgékony, kíváncsi kis madár, gyakran egészen megközelíti az embert. A zöldike hossza 14-15 cm, szárnyfesztávolsága 25-27 cm. Vaskos csõrû, zömök madár. A hím begye sárgás-, tollazata olívzöld. Farkcsíkja zöldessárga, szárnyán és farkán élénksárga foltok vannak. A tojó zöldes árnyalatú szürke, tompább színezetû a hímnél, szárnyfoltja fakósárga. A fiatalok barnásak (fakóbarnák), sötét sávozással. Farkuk töve minden tollazatban sárga. Az öreg madarak szárnyfoltja sár-ga. Röpte hullámzó, éneke elnyújtott gyürrürürü, ” gyürrürü” csicsergés. Hívóhangja jikk-gyikk”. A ” legtöbbször az úgynevezett zsírozást hallhatjuk tõle: tyhíííííí-tyhííííííí”. ”
A zöldike már februárben elkezd énekelni. Ilyenkor kiül egy ág hegyére. Fészkét bokrok közé vagy fiatal fenyõ sûrû ágainak védelmében készíti. Építménye nem olyan mûvészi, mint általában a legtöbb pintyféléé. Csak a tojó épít, a hím — ha éppen nem énekel — csak fészekanyagot hord. A költésnél is a tojó jeleskedik, a hím a közelben énekel, és nászrepülést végez. A költési idõ néha már márciusban elkezdõdik, így aztán az elsõ fiatalok már akkor kirepülnek, amikor a fák még éppen csak kilombosodnak. A szülõk eleinte begyükben felpuhított táplálékkal etetik a fiókákat, késõbb hernyókat és bogarakat is hordanak nekik. A költési idõ befejeztével a hím elhallgat, de a pár hamarosan új fészek építését kez-di el. Élõhelye erdõk, parkok, kertek, temetõk, mezõgazdasági területek, bokrosok stb. Kisebb fákon, örökzöldön (de akár még az erkélyek virágtartóiban is) fészkel. Némely városban a háziveréb után a leg-gyakoribb madárfaj. Magyarországon gyakori fész-kelõ. Állandó lakó.
14
ZENEI ÉLET
WEKERLE 2003/2.
Ökumenikus kórustalálkozó
A Cantate Domino — Énekeljetek az Úrnak! — gondolatiságát zengték 2003. május 10-én a Wekerle-telepi Munkás Szent József templomban a VIII. Kispesti Ökomenikus Kórustalálkozón részt vevõ énekkarok. Nyolc egyházi kórus vállalkozott az Isten dicsõségét magasztaló kórusmûvek megszólaltatására. Remek elõkészítésnek számított, hogy Gyímes Ferenc karnagy úr értõ és érzõ szívvel állította össze egy nagyszerû füzetben vala-mennyi kórus mûsorszámainak történeti és zenei mondanivalóját. Tényszerûen igaz Gyímes Ferenc megállapítása, hogy „az elmúlt századokban mennyi remekebbnél remekebb alkotás született Isten dicsõségére”. A hangversenyen a gregorián dallamától kezdve a barokk, klasszikus, romantikus mûveken át a modern kor alkotásaiig dicsérték az Urat, megelõzve egy héttel a húsvét ötödik vasárnapjának Cantate (Énekeljetek!) ünnepét. Ez a központi gondolat valamennyi résztvevõ mûsorszámai között részben vagy egészben megjelent. Nem feladatom, hogy az elõadott kórusmûvek mûvészi ihletettségét értékeljem. Az viszont igaz, hogy a darabok tartalma, stíluskötöttsége, amelybõl a zsoltárok, motetták dallamvilága sugárzik, az elõadók átélt zeneiségét mutatták. A megszólaltatott 33 mûbõl 15 tartozik a barokk zene, avagy az azt megelõzõ korok muzsikájához. Ezek mindegyike egy-egy imádság, ezért megszólaltatni és
a hallgatóságnak befogadni is csak lélekkel lehet. Emelte a mûvek mûvészi ihletettségét egyes kórusoknál az orgona- vagy kamarazenekari kíséret. Jól illeszkedett a karok hangja közé az egyetlen szólisztikus Cantate Domino, mely a tiszta intonáció és a puha hangszín hangszeres kíséretével simult a témát érintõ elõadás sikeréhez. (Gy. Hegedûs Angéla) Ha összességében értékelem az évenként ismétlõdõ ökumenikus összefogást, rájuk is vonatkozik Kodály munkára serkentõ gondolata: „Minden ember annyit ér, amennyit embertársainak használni, hazájának szolgálni tud.” Ez a hangverseny méltán igazolja, hogy a kórusok tagjai, karnagyai, valamint hangszeres kísérõi alázatos akarattal vállalták azt a zenei szolgálatot, amely az együtt éneklésbõl sugárzott embertársaik felé. A mûsorfüzet sorrendiségét felhasználva köszönöm meg minden közremûködõnek ezt a nagyszerû hangversenyt. Az Úrnak dicsõségét énekszóval dicsérõ kórusai: 1. Kispesti Evangélikus Gyülekezet Énekkara, karnagy: — Schõnné Tódy Ilona, 2. Kispesti Jézus Szíve Plébánia Vegyeskara — Hollós Ágnes, 3. Kispest Központi Református Gyülekezet Kórusa — Bajnok Gábor, 4. Kispesti Nagyboldogasszony-plébánia Szent Margit Kórusa — Gyímes Ferenc,
5. Kispesti Reménység Ökumenikus Iskola Reménység Kórusa — Simon Tímea, 6. Kispest Rózsa téri Református Gyülekezet Hálaadás Kórusa — Bertháné Ábrahám Katalin, 7. Kispest Wekerle-telepi Szent József Kórus — Kaposi Gergely, 8. Kispest Baptista Gyülekezet Énekkara — Pátkainé Tóth Júlia. A munka egyrészt a felkészülés óráiban, másrészt a fellépés perceiben teljesül be. A siker mindenkié, de ki kell emelni a nyugodt légkört biztosító szervezõket és lebonyolítókat: Kaposi Gergely és Gyímes Ferenc karnagyokat, valamint a vendéglátó Szent József Kórus titkárát, Bartos Gyõzõ urat. Az ökumenikus összefogást erõsítette a hangversenyt indító, a vendéglátó Tercsi Zoltán plébános úr köszöntõje, amelyet teli padsorok hallgattak, valamint a hangversenyt lezáró kórusmû után dicsérõ és köszönõ szavakat tolmácsoló Ablonczy Kálmán református tiszteletes úr. A szeretet és a barátság jegyében találkoztak a templom kertjében fehér asztal mellett a lelkiekben is gazdagodott sze-replõk. Az egy év múlva rendezendõ ökumenikus hangverseny házigazda szerepét a Rózsa téri református gyülekezet vállalta. Id. Somorjai József
WEKERLE 2003/2.
NEKROLÓG
15
Gyászjelentések E sorok mély igazságtartalmát magunk is tanúsíthatjuk: jó pap, Isten igaz szolgája távozott körünkbõl. Búcsúzunk tõled, Sándor bátyám, de hangsúlyozom, hogy csak földi és fizikai értelemben. Mérai Horváth Gusztáv
Még frissek az emlékek, még nem telt el három esztendõ sem, hogy végsõ búcsút vettünk feleségétõl, Ilonkától, amikor még személyesen találkozhattunk vele elõbb otthonában, késõbb a békásmegyeri Derûs Alkony gondozóházban. Beszélgettünk a Wekerle-telepi református templom történetérõl, valamint az élet és halál kérdéseirõl. Megadással viselte tolókocsihoz kötött, megpróbáltatásokkal teli életét, ahogy õ mondta: „Megköszönöm a gondviselésnek, hogy az Úr szenvedéseiben én is részt vehettem.” Amikor az élet végsõ kérdéseirõl beszélgettünk, jól emlékszem szavaira: „Érdekes, hogy semmi elõjelét nem érzem annak, hogy meg fogok halni.” Mindannyian tudtuk, hogy órája földi ér-telemben el fog következni, mégis megdöbbenve vettük kézbe a gyászjelentést: „Dr. Nyíri Sándor református lelkipásztor, teológiai magántanár 2003. március 11-én, megpróbáltatásokkal teli életének 90. évében a Teremtõ hívó szavára az örökkévalóságba tá-vozott…” A Wekerle-telepi református templomban búcsúztunk tõle március 29-én, családtagjai, rokonai, a gyülekezet tagjai és mindazok, akik szerették és tisztelték. Dr. Nyíri Sándor 1966. november 1-jétõl 1978. október 1-jéig volt a Wekerle-telepi református gyülekezet lelkipásztora. Ehhez az egy évtizedet is meghaladó idõszakhoz e sorok írójának sok élménye is fûzõdik. Engedjék meg, hogy néhányat megosszak önökkel. Mindenekelõtt Sándor bátyámnak köszönhetem, hogy kiszemelt a presbiteri tisztségre, és ez a megbízás — újraválasztásokkal — mintegy 26 évig tartott. Számomra imponáló volt kemény helytállása papi hivatásának betöltésében. Maradandóan beírta nevét a templomépítõk sorába fizikai és lelki értelemben. Törõdött a gyülekezet tagjaival, látogatta õket a kórházakban elesett, beteg állapotukban. Ott volt végsõ búcsúztatásuk alkalmával a temetésnél. Szívügye volt az ifjúság vallásos nevelése, mindhárom gyermekemet õ konfirmáltatta. Példaértékû volt Nyíri Sándor kapcsolattartása a társegyházakkal, ökumenikus gondolkodása. A gyászjelentés méltón idézi a szentírásból: (II. Timóteus 4, 7–8.) Ama nemes harcot ” megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végezettre eltétetett nékem az igazság koronája, melyet megad nékem az Úr, az igaz bíró ama napon.”
2003. március 20-án, életének 83. évében, nagy türelemmel viselt betegségben elhunyt Bencsik Imréné, született Pulay Katalin. Akik ismertük és szerettük, mély fájdalommal értesültünk a gyémántdiplomás óvónõ halálhírérõl. A Wekerlén, a Gyáli úton (ma Nagykõrösi út) nõtt fel, itt végezte iskoláit. A képesítést követõ néhány évi gyakornokoskodás után közel negyven évig volt óvónõ a telepen. Dolgozott a volt IV-es számú, a Dobó Katica utcai, végezetül a II-es számú (ma Esze Tamás utcai) óvodában. Egykori óvódásai elõbb szülõként, majd nagyszülõként is törekedtek arra, hagy Kató óvónénihez vihessék apró hozzátartozóikat. Szeretett beszélni és beszélgetni. Be sokszor láttuk nyugdíjasként a piac környékén vagy a fõtéren beszélgetésbe merülve ismerõseivel! Szinte percenként köszöntöttek rá, s õ mindig tudta, ki az illetõ. 1956-ig a Gyáli (Nagykõrösi) úton lakott családjával, majd lakásukat el kellett hagyniuk, mert az egy orosz belövés következtében használhatatlanná vált. A forradalmat követõen elköltöztek, és haláláig a Tárnok (ma Vonás) utcában élt. Kató óvó nénit a kelenföldi Szent Gellérttemplom urnatemetõjében helyezték örök nyugalomra. N. T.
Április 4-én életének 94. évében meghalt Hunyadi Jenõ, mindannyiunk Jenõ bácsija. Jenõ bácsi pár nappal elõtte még biciklizett. Ahogy a hosszan tartó hó eltakarodott, elõvette drótszamarát, ahogy õ nevezte, és fia-talokat megszégyenítõ módon kerekezett.
Felejthetetlenül él bennem a kép, ahogy integet és mosolyog az õ kedves fizimiskájával, majd egy hirtelen mozdulattal megigazítja fehér, napellenzõs vászon sapkáját. Hunyadi Jenõ maga volt az élõ Wekerlelexikon. Erre kora mellett kiváló memóriája, széles körû ismerete és derûs mesélõkedve predesztinálta. Õ még srác korában kecskét legeltetett a Fõ tér helyén, pontosan visszaemlékezett az elsõ világháború itteni történéseire, meg tudta mondani, hol táboroztak a román egységek, de arra is emlékezett, ki tanította betûvetésre, és milyen ruhát, kalapot viselt ünnepen tanítónõje, Mocsáry Szidónia. Postás volt. Szigorú és pontos, szakmájához — bocsánat: hivatásához — mindig hû. A postásokat egy nagy családnak tekintette. Jenõ bácsi hívõ volt. Hitét a legnehezebb idõkben sem tagadta meg. Valamelyik szülõje — vagy mindkettõ? — Máramarosszigetrõl származott. Maga is járt ott a negyvenes évek elején a visszacsatolások idején. Azóta is készült oda. Az elmúlt nyáron azt terveztük, együtt megyünk el, csak mindig közbejött valami. Most már végérvényesen. Haláláról késve értesültem, így még utolsó útjára a wekerlei Szent József-templom altemplomában lévõ nyughelyére sem kísérhettem el. Nyugodj békében! S kérlek, fentrõl — mert Te csak ott lehetsz — vigyázz ránk, s ha újra találkozunk, folytatjuk a még befejezetlen történeteket. Nagy Tamás
Nagy János 1948-ban, a Wekerlén született. Az Élénk utcai (ma Esze Tamás utca) óvodába, az I-es (ma Pannónia), majd a II-es (ma Erkel) általános iskolába járt. Pedagógusai, tanárai szerették, mert bár nagyon eleven kölyök volt, de jókedvû és jóindulatú. Igazi wekerlei srác volt. A haveroknak õ volt a Nagyjancsi”. Itt, a Wekerlén motorozott a ” többiekkel, itt udvarolt a lányoknak, itt ismerkedett a szerelemmel. Állandó vendége volt a Kisfaludy utcai jégpályának. Gyorskorcsolyázott, kerékpározott, jól táncolt. Itt kezdte az életet. Kamionsofõrként a fél világot bejárta. Megkapta a szakma legmagasabb európai kitüntetését. Itt, a Wekerlén alapított családot. Innentõl kezdve szinte csak a családjának élt. Feleségét, két nagy fiát, menyét és tündéri unokáját nagyon szerette. Példás családapa, szeretõ férj, jó testvér volt. 2003. április 30án bement munkahelyére, leült az asztalához. Ekkor állt meg a szíve. Nyúlánk alakja, szeretett lénye hiányozni fog a Wekerlérõl. 54 évet élt. Romhányi András
16
HIRDETÉSEK
WEKERLE 2003/2.
ÉTTEREM
WEKERLE KERTVÁROS 1192 Budapest, Pannónia u. 45. Telefon: 282-9807
NYITVA TARTÁS: Hétfõ, kedd, szerda, csütörtök, vasárnap: 11–22 óráig péntek, szombat: 11–24 óráig Hétfõtõl péntekig elõfizethetik ebédjüket! Júliustól új étlappal és kerthelyiséggel várjuk minden kedves régi és új
Ipomoea Bt.
SHETLAND U.K. LANGUAGE SCHOOL run by dr Katalin Udvardi INTENZÍV ANGOL NÉMET SPANYOL NYELVTANFOLYAMOK KISPESTEN Az Europark bevásárlóközponttól 5-10 percnyi sétára, Kispest Wekerle Telepen. 40 órás intenzív tanfolyamaink délelõtt és délután 8 tudásszinten - június 16.-tól 2 hetente indulnak augusztus végéig. A tanítás hetente 5x4 órában folyik. Az oktatásra normál (8-12 fõ) és kislétszámú (5-7 fõ) csoportokban kerül sor. A tanfolyamok szintjei: kezdõtõl a felsõfokú nyelvvizsga elõkészítõig. Jelentkezés: Tóthné Dr. Udvardi Katalin • Shetland U. K. Nyelviskola 1192 Budapest, Kábel u. 10. Tel.: 357-1456, 281-0822, 280-3123 Fax: 281-3391 Szintfelmérés: elõzetes telefonos egyeztetés alapján ANGLIAI ÉS NÉMETORSZÁGI NYELVTANFOLYAMOK SZERVEZÉSE LONDON, EDINGBURGH, PLYMOUTH, FOLKESTONE, MÁLTA, MÜNCHEN, FRANKFURT, WIESBADEN
TUJA-PIRISI Termelõi Kertészeti Áruda Budapest, XIX. Kisfaludy u. 176-178. (Kisfaludy u. - M5-ös sarok) Tel.: 282-54-72, Fax: 280-76-12 • • • • • • •
muskátlik, díszfüvek, egy- és kétnyári virágok gyümölcsfák, szõlõoltványok, bogyósok, rózsák, évelõk sziklakerti-, balkon- és egyéb törpenövények díszfák, díszcserjék, örökzöldek, sövénynövények virágföldek, szervestrágya, mûtrágya, tápsó, tõzeg virágláda, virágedény, cserép, kerti szikla, fûmag dekor nádszövet, kéregmulcs, betonlapok, stb.
Díjtalan szaktanácsadás, szakszerû kiszolgálás, akciók!
Szereti, ha környezete tiszta és rendezett? Vállalunk mindenféle kerti munkát, elõkertek gondozását, szórólapterjesztést, stb. Csak hívjon minket és segítünk! Érdeklõdni és megrendelni lehet: OMEGA Kht. (a Kispesti önkormányzat 100%-os tulajdona) 1192 Budapest, Bercsényi u. 18. • Telefon: 282-9622
Kevés a nyugdija és elmúlt 70 éves?
A Budapest XIX. kerület Kispest Önkormányzata által létrehozott
életjáradék”program ” Lakásért az Ön segítségére szolgálhat. Rendszeres havi járadék mellett saját tulajdonú lakása, ingatlana értékének 10%-át egyszeri kifizetésként felveheti. Lehetõséget kínálunk, hogy nyugdíjas éveit biztos anyagi háttérrel élhesse. ••• Érdeklõdjön és kérjen tájékoztatót irodánkban.
OMEGA Közhasznú Társaság 1192 Budapest, Bercsényi u. 18. • Tel.: 282-9622
Wekerlei kertrészlet (Fotó: Katona Áron Sándor)
