WEKERLE
A WEKERLEI TÁRSASKÖR EGYESÜLET 1999. Szeptember
TÁJÉKOZTATÓ
Megjelenik negyedévenként
Tartalomjegyzék VIII. Wekerlei Napok (meghívó).................................................1.oldal Katona Á. S.: Beszámoló a Közgyûlésrõl.......................2.oldal Dr. Balogh Pál: Mitõl válik egy ember wekerleivé...........4.oldal LEGENDÁRIUM 90 éve Kispest Díszpolgára: Ribényi Antal...........................................5.oldal Dr. Kóczán László: Varjú Kálmán...........................................6.oldal A VÁROSHÁZÁN TÖRÉNT — Kispest Díszpolgárai 1999-ben .............10.oldal Kispestért Díjban részesültek 1999-ben:.............................10.oldal AKIKET MI WEKERLEIEK A SZÍVÜNKBE ZÁRTUNK 1. Nagy Tamás: Dauner János Atya......11. oldal 2. A 90. éves Hunyady Jenõ ................12.oldal Obecsei I: Szeressétek az öregeket /vers/................12.oldal Tóth Pál: Nézzen jobban körül Wekerlén..............13.oldal Deák Márta: Társasházi sarok................14.oldal INNEN-ONNAN WEKERLÉRÕL: 1.Emlékeim Wekerlérõl! (PÁLYÁZAT)15.oldal 2.Wekerlei ifjú nyerte a Kispest Kupát......................................15.oldal 3. Vigyázat parlagfû! Allergiaveszély!...15.oldal 4.Kérjük-e vissza a régi utcaneveket? ..16.oldal A MAGYAR KOLLÉGIUM TÖRTÉNETE Romhányi András: A hegyesi csata........17 oldal Dr. Kóczán: Csak egy perc figyelmet!....18.oldal KÖRNYEZETÜNK VÉDELME Dr. Vertse Albert: A kert madárvilága...19. oldal Címkép: Nagy Tamás: Wekerlei Napok
Hátsó borító: Ne szemeteljünk (gyermekrajz)
LAPJA
V. Évfolyam 4. szám
Fotó: Nagy Tamás: Wekerlei Napok
S F R E N A T O Holland Bútoráruház 1046 Bp., Külsõ Váci út 40. Tel.: 370-7000
Régi ismerõsöm nagy vállalkozását látogattam meg a Külsõ Váci úton. Ez egy hatalmas (820 m2) területen lévõ Holland Bútoráruház, amely nagy választékkal és árukészlettel áll a vásárlók rendelkezésére. Körbejártam, és mire mindent szemügyre vettem eltelt 30 perc. Szobai szekrénysorok, nappali, tálaló szekrények, bõr és szövet ülõgarnitúrák, kiegészítõ kisbútorok, étkezõgarnitúrák, faliasztali- és állólámpák hatalmas mennyisége áll a vásárlók rendelkezésére. Az áruház két tulajdonosa Dénes Attila és Gradwohl Tamás bemutatták az áruház készletét.
— Hogy lehetnek ilyen megkímélt, jó állapotban ezek a bútorok? Úgy tûnik, mintha újak lennének. D. A. A hollandok 3-5 évenként lecserélik a bútorjaikat, akármilyen jó állapotban is van. Mi ezeket a jobb minõségû bútorokat fölvásároljuk és a hazai termékekhez képest sokkal olcsóbban értékesítjük. — Miért ilyen alacsony áron értékesítik a bõr ülõgarnitúrákat? G. T. Áruházunk elég nagy árukészlettel rendelkezik, ezért áraink a megszokottnál alacsonyabbak, így készletünk két-három hetente cserélõdik. Véleményem szerint egy stabil vállalkozás hosszú távra készül. Ezt csak alacsony árakkal tudjuk elérni. — Ezek a jellemzõk a többi termékre is érvényesek? D. A. Természetesen, hiszen komplett lakásokat rendeznek be tõlünk. Továbbá családi házakat és lakótelepi lakásokat is, de rendeztek már be tõlünk több esetben ügyvédi irodákat. — Nagyobb vásárlás esetén milyen engedményeket tudnak biztosítani? G. T. 100.000 Ft. feletti vásárlástól 5-15%-ig adunk engedményt és sok esetben még a fuvarköltséget is átvállaljuk. Nyitva:
H — P: 9-18-ig Szombat: 9-14-ig Vasárnap: 9-14-ig
Béres András reklámriport
MARGÓ RUHÁZAT A közelmúltban ért egy nagy meglepetés. Már régóta készültem az Üllõi úti Margó Ruházatba, mert több ismerõsömtõl hallottam a jó hírét. Itt ért egy nagy meglepetés. Ahogy beléptem az üzletbe, hatalmas nagy árumennyiség várt. Több helyiségben (külön férfi, külön nõi osztály) kedves egyenruhás lányok álltak rendelkezésemre. És a választék szinte hihetetlen: öltöny, kabát, zakó, nadrág, ing, kosztüm, blézer, szoknya, blúz és gyermekruha. Minden fajtából több színben és méretben. Az árak hihetetlenül alacsonyak. 10-12 ezer forintért már lehet egy szép öltönyt kapni. Az üzlet tulajdonos vezetõje Matiszkó Margit szívesen fogadott és válaszolt a kérdéseimre. — Hogy tudja tartani ezeket az alacsony árakat? M. M. Üzletpolitikánk nem a gyors haszonszerzés, hanem a kis árréssel nagy mennyiségek eladása. Mivel nagy készletet adok el, tudok állandóan árakat csökkenteni, illetve kedvezményes akciókat tartani. — Állandóan ekkora készlettel dolgoznak? M. M. Igen. Az évszaknak megfelelõen bõséges árumennyiséggel rendelkezünk. Nagyobb és kisebb gyártók termékei is megtalálhatóak az üzletben. Ha valaki konkrét céllal jön vásárolni, az biztos, hogy megtalálja nálunk akár az egész családja részére az elképzelésének megfelelõ terméket. — A vásárlók részére is tartogatnak meglepetéseket? M. M. Szezonvégi akcióink az állandó vevõinknek is okoznak meglepetéseket. Mindig van valamilyen termék árleszállítás alatt. Most is nagy nyár végi 10-40%-os akciónk van. A bevezetõjében említett 10-12 ezer forintos öltönyt akár 8-10 ezer forintért megvásárolhatják.
Nyitva tartás a hét minden napján.
H — P: Szombat: Vasárnap:
8-18-ig 9-15-ig 9-13-ig
Béres András reklámriport
Margó Ruházat XIX., Üllõi út 206. Tel.: 281-25-30
1999/4.
WEKERLE
1.
M E G H Í V Ó Szeretettel meghívjuk Önt és kedves családját a Wekerlei Társaskör Egyesület szervezésében a Kispesti Önkormányzat támogatásával 1999. szeptember 3-4-5-én, pénteken, szombaton és vasárnap megrendezésre kerülõ
VIII. WEKERLEI NAPOK rendezvényére.
Fõvédnök: Várhegyi Attila Védnök:
Burány Sándor Simicskó István Timár Béla
a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára Kispest országgyûlési képviselõje országgyûlési képviselõ Kispest polgármestere
P r o g r a m 17.30
18.45
PÉNTEK Megnyitó a WTE helyiségében, beszédet mond Várhegyi Attila politikai államtitkár A Szerb Mûvészek Szentendrén készült alkotásainak tárlata, Megnyitja:Lásztity Péró a Szerb Országos Önkormányzat Elnöke Közremûködik: Rubold Ödön színmûvész Hangverseny a Római Katolikus Templomban: Kincses Veronika operaénekes mûsora SZOMBAT
08.00 17.00 18.00
08.30 10.00 13.30 14.10 15.00 15.30 16.30 17.30 18.30 19.00 20.00
Sportversenyek Mûsor a Kós Károly Iskolában és az iskolaudvarban Gulyásparti VASÁRNAP ZENÉS ÉBRESZTÕ — a Vám és Pénzügyõrség fúvós zenekarával TIÉD a SZÍNPAD — wekerlei általános iskolások mûsorai “HANGYA BANDA”, Óz a nagy varázsló — zenés gyerek-musical FAMILY BAND sramli zenekar (Kecskemétrõl) PARLAGFÛ gyûjtõverseny ajándékainak kisorsolása SPORTVERSENYEK és díjak, oklevelek átadása “SZÓL A NÓTA” Járóka Sándor és zenekara — közremûködik: Domonkos Zsuzsa és Mucsi Zoltán az Operettszínház mûvészei “HUMOR ÓRA” konferál Verebes István, közremûködik: Maksa Zoltán, Heller Tamás, Beregi Péter TNT koncert ARADSZKY LÁSZLÓ ÖNÁLLÓ ESTJE (zongora, dob) COCTÉL—MÛSORA (záróra elõreláthatólag 22.00) WTE A mûsorváltozás jogát fenntartjuk!
2.
WEKERLE
1999/4.
Katona Áron Sándor a WTE ELNÖKE:
BESZÁMOLÓ A WEKERLEI TÁRSASKÖR EGYESÜLET 1999. JÚNIUS 30-i KÖZGYÛLÉSÉRÕL Öt év eseményirõl számoltunk be a megjelent wekerlei tagoknak. Elsõként Deák Márta gazdasági vezetõ az elmúlt évek költségvetésérõl és azon intézkedések eredményirõl, melyek meghatározták gazdálkodásunkat. Mint Önök is tudják a havi 500.- Ft karbantartási díjból kellett gazdálkodnunk. Kezdetben az építõ hibáit javítottuk ki, késõbb a technikai fejlesztésre költöttünk a megtakarított forintokból. Mint észrevették, legutóbbi fejlesztés volt az elmúlt év végén, hogy 14 csatornánkon digitális adást nyújtunk. Az idei év rendkívüli idõjárásai a már 11 éves kábeleket tették tönkre, így folyamatos cseréjük elkerülhetetlenné vált. Természetesen sok erõsítõt beiktattunk, hogy a minõséget relatív elfogadhatóvá tegyük. A médiatörvény elõírja a jogdíjak és egyes külföldi mûsorok közvetítésének költségeit, amely az elmúlt évben már 3.367.000.- Ft-ot tett ki. Ezek a Szerzõi Jogvédõ, Kábel Hálózatok Szövetsége, Cartoon Network, Eurósport, Díjbeszedõ RT. -nek kifizetett költségek. A legelfogadhatatlanabb azok a wekerlei lakótársainknak viselkedése, akik a Díjbeszedõnek nem hajlandók kifizetni a karbantartási díjat. Ez igen tetemes összeg. Pl: 1997 I. félévében 458.000.-Ft karbantartási – 45. 000.-Ft tagdíjat, 1998 I. félévében 534.000.- Ft karbantartási – 34. 000.-Ft tagdíjat nem fizettek ki! Igen kíváncsi lennék, milyen erkölcsi felfogással rendelkezik az ilyen ember? Milyen erkölcs alapján lopja meg a becsületesen fizetõ wekerleieket? Ezek az átépítés után meg fognak szûnni. Ezeknek a problémáknak a megoldására késõbbiekben részletesen kitérek. A meghirdetett napirendi pontok alapján beszámoltam a legfontosabb eseményekrõl. A legtöbb wekerlei azt hiszem az egyre jobban sikerült WEKERLEI NAPOKAT ismeri. Az elsõ 1990-ben volt 1000-1500 résztvevõ vel, a tavalyin, amely már a VII. volt az esti zuhogó esõ ellenére is a résztvevõk száma meghaladta a 6000 fõt. Rangsorban a második legismertebb a WEKERLEI MIKULÁS, s amire igazán büszkék vagyunk, mindig teltházunk van. Osztatlan siker az évenként megrendezett WEKERLÉN EGYEDÜLÉLÕ IDÕS EMBEREK KARÁCSONYA ünnepségünk, melyet a Pannóniai Iskola diákjainak Betlehemi Mûsora tett idáig emlékezetessé. Természetesen az ajándékokat a Városháza támogatásával tudjuk megoldani. Igazi telitalálat a LEGENDA KLUB melynek vezetését Dr. Kóczán László, a társaskör elõzõ elnöke hívott életre, nagy sikerrel. Azt hiszem Budapesten elõször a Társaskörünk rendezett PARLAGFÛ GYÛJTÉSI AKCIÓT, Vas György elnökségi tagunk ötlete alapján. Nyugodtan kijelenthetjük, irígylésre méltó eredményekkel zárultak az elmúlt évek. Az idei versenyen csak Wekerlén 135.800 db-ot gyûjtöttek össze a szorgalmas parlagfût nem szeretõ gyerekek és felnõttek. A nagyon komoly díjakat eddig is minden alkalommal a Városháza anyagi és erkölcsi támogatásával tudtuk megoldani. Az elmúlt évek alatt sok-sok kerékpár és más értékes ajándék került a szorgalmas gyûjtõk tulajdonába.
A Városháza beköttette a Wekerlei iskolákba az Internetet, amelyhez mi anyagi és munkai kivitelezõ támogatást biztosítottunk. Jogi Tanácsadó szolgáltatást nyújtunk Dr. Mosonyi Annamária jogásznõ-alelnökünk segítségével. Nagy sikere van a GYÓGYCIPÕ programnak, mely az idei évtõl a Madách utcai rendelõben folytatódik. Komoly tömegeket mozgatott meg Büki Gabika ORSZÁGJÁRÓ KLUB-ja, melynek szervezésében Európát többször is bejárták a szerencsés jelentkezõk. Az elmúlt években kb. 1500 db. fát ültettünk el iskolások és más természetvédõk segítségével. Sajnos a vandálok több száz szép fánkat tõbõl kitörték, elpusztították Isten tudja milyen indulatok alapján. Több száz fát ajándékba kaptunk Pirii Emil barátunktól, aki fájdalmas hirtelenséggel távozott a túlvilági kertjébe. Emlékét megõrizzük! Nálunk kezdte mûködését az Asztmások- Drog- és Szenvedélybetegek Klubja. Azt hiszem már mindenki ismeri a Kispesti Polgárõröket, melynek elsõ lépéseit társaskörünk indította el WEKERLEI POLGÁROK ÖNVÉDELMI CSOPORTJA néven, amely igen sikeresen mûködik Vas György Elnök vezetésével. Minden fontos állami ünnepségen Társaskörünk elhelyezi a kegyelet és hála koszorúit. Megalapítottuk a WEKERLÉÉRT és a KÓS KÁROLY emlékplakettet, melyeket évenként ünnepélyes keretek között adunk át. Fontos momentum még a WEKERLE SERLEGBESZÉD ünnepségünk már a harmadik éve. Sikeresek voltak szellemi vetélkedõink Dr. Kóczán László vezetõségi tagunk hatalmas erõfeszítéseket igénylõ munkájának köszönhetõen. Szintén Neki köszönhetjük a WEKERLE újság újraindítását, mint fõszerkesztõnek. Példányszámunk negyedévenkénti megjelenéssel 6000 db (tavalyi évtõl színes borítóval). Bognárné Varga Judit elnökségi tagunk felhívta a figyelmet Wekerle közlekedési, vízelvezetési gondjaira és ehhez kért hathatós segítséget. Minden tavaszon kerti hulladék összegyûjtésében segítséget nyújtunk a mûanyag zsákok kiosztásában, melyet a Városháza bocsát rendelkezésünkre. Szoros és baráti kapcsolatot tartunk a Móri Wekerle Sándor Egyesülettel. A Huba utcai BÖLCSÖDE Alapítványnak 100. 000.-Ft támogatást utaltunk át (a Társaskör alapító is). Miután a Wekerlei 93-as Erõ Cserkészcsapattól az eddigi fenntartó Wekerlei Református Egyház támogatását megvonta, Társaskörünk ezért a jogi és szervezeti támogatást elvállalta. Visszatérve a legfontosabb sürgõs problémánkra. Azt hiszem mondanom se kell, hogy a 11 éves kábel rendszerünk az elmúlt években milyen problémákat okozott Önöknek és nekünk. Mindenki tisztában van azzal, hogy rendszerünket meg kell újítani, és a karbantartási díjak befizetésének elkerülhetetlensége, jól felfogott érdekünkben meg kell oldani. Elfogadhatatlan számunkra, hogy a fizetési kötelezettségük alól kibúvok ezt a továbbiakban, ne tehessék meg. Legeredményesebb volt az a döntésünk, hogy már a harmadik éve a Díjbeszedõ RT. szedi be a havi karbantartási díjakat. Természetesen ez több problémát is a felszínre hozott. Rövidesen kiderült ki fizeti rendesen a havi karbantartási díjat, ki az, aki egyszerû-
1999/4.
WEKERLE
en megtagadja. Negyedévi beszedések után az év végére kiderült,hogy ez az összeg meghaladja az egymillió forintot. A megszületett MÉDIA TÖRVÉNY meghatározta minden kábeltévét üzemeltetõnek 2001-tõl kötelezõ mûködését. A fentieket figyelembe véve — nem fizetõk és illegális rákötõk által okozott veszteségek, károk és a mûszaki állapot — életre kellett hívni egy gazdasági társaságot, mivel ezen túl csak ilyen gazdasági szervezet üzemeltethet kábeltévé hálózatot. Ez volt a legfontosabb, amiért összehívtuk ezt a közgyûlést. Wekerlei Kábeltelevízió Szolgáltató Kft.-t alapítunk, melyben a WTE 60 %-os tulajdonnal – 40 %-al két befektetõ rendelkezik. A befektetõk 10 millió forintértékû fõállomást adnak, korszerûsítésre, illetve rendelkezésünkre, amivel további támogatásokért pályázhatunk, mint önálló befektetéssel. Ha az elgondolásunk megvalósul, akkor elõreláthatólag egy-másfél éven belül rendelkezni fogunk egy CSILLAGPONTOS viaszirányra képes 50 állomásos igen modern rendszerrel. Elõfizetõi csomagok lesznek: Alapcsomagban benne lesz az összes magyarul beszélõ adó és képújság, amiért nem kell jogdíjat fizetnünk, plusz a Városháza által finanszírozott Spectrum TV.
3.
Terveink szerint az Alapcsomag 12-13 adó: 500.-Ft/hó, a II. csomag 35-40 adó: 975.-Ft, amelyben benne lesz a többi adó, amelyért plusz díjat kell fizetni / mert egyébként kódolt /, természetesen benne vannak az alapcsomag adói is. A karbantartási díjat 3 havonként csekken kell majd befizetni. Monitoring rendszer figyeli a hálózatot és a befizetéseket, mûszaki probléma esetén azonnal riaszt, így illegális rákötés nem lehetséges, ha a befizetés nem érkezik meg idõben, a számítógép saját programját figyelve kikapcsolja az adások felét, és újabb késedelem esetén az összes adást megszünteti. Az érintett a csekk azonnali befizetésével és bemutatásával ezt feloldhatja. Az új hálózat tervei elkészültek, köszönettel a Városháza támogatásának. Tervek szerint a teljes hálózat a villanyoszlopokon fog megépülni, kiváltva az eddigi tetõtérbeli áthaladásokat és problémákat. Minden egyes lakás külön lesz bekötve, az oszlopokról természetesen csak azok az elõfizetõink lesznek bekötve azonnal, akiknek nincs elmaradása, ill. tartozása felénk. Remélem sikerült összefoglalnom mindazokat, melyek elhangzottak a közgyûlésen. Sok feladat vár még ránk, és ebben kérem az Önök segítségét, hogy minél elõbb sikeresen befejezzük az átépítést. Természetesen nem csak az újságunkban, hanem a képújságban is pontosan fogjuk Önöket tájékoztatni. Budapest, 1999. augusztus
WEKERLE A Wekerlei Társaskör Egyesület tájékoztató lapja Szerkeszti a Szerkesztõbizottság Elnöke: dr. Kóczán László Tagjai Büki Béláné, Deák Márta, Mérai Horváth Gusztáv, dr. Mosonyi Annamária Nagy Tamás, Szakács Gusztáv, Tóth Pál, Vas György. Hirdetés szerkesztõ: Béres András Felelõs kiadó: Katona Áron Sándor A Szerkesztõség címe: 1192. Bp. Kós Károly tér 10. Tel: 280-01-14. Nyomda: SERIART Nyomdaipari Stúdió Megjelenik negyedévenként 6000 példányban
KISPESTI LION KFT. INGATLANKÖZVETÍTÕ IRODÁJA Budapest, XIX., Ady Endre út 51. Tel./fax: 282-8707
KISPESTI LION KFT. INGATLANFORGALMAZÁS Cím: Bp. XIX., Ady E. u. 51.
Délpest legforgalmasabb ingatlanközvetítõ irodája, több mint 1000 címmel várja ügyfeleit. A hirdetés és a címkiadás ingyenes. A létrejött üzlet után irodánk teljeskörû ügyintézést végez 1%-ért. (Tulajdoni lapok beszerzése, szerzõdéskötés, ellenjegyzés, földhivatali bejegyzés) Az ország egész területén végzünk ingatlan forgalmi értékbecsléseket, igazságügyi szakértõ munkatárssal, kedvezõ tarifával.
4.
WEKERLE
1999/4.
Dr. Balogh Pál Önkormányzati képviselõ (társadalmi megbízatású alpolgármester)
Mitõl válik egy ember wekerleivé? Semmiképpen sem csak attól, hogy itt született és itt él azóta is. Ez a szerencse csak keveseknek adatott meg – én is közéjük számíthatom magam. Az elsõ generációnak felnõttként vált otthonává az újonnan épült telep. Õk, többségükben állami tisztviselõk és munkások, postások, vasutasok a tisztes szegénység és a szerény jólét szûk határa között élõ, az ország különbözõ vidékeirõl származó emberek voltak, mégis gyorsan váltak közösséggé és többségük büszkén vallotta magát wekerleinek. Minden bizonnyal elõsegítette ezt a folyamatot az életkörülmények hasonlósága, a lakásbérlõk közös gondjai, az otthonteremtés vágya és az elsõ telepesekben mindenütt meglévõ összetartozás érzése. Minderre nagyszüleim történeteibõl és a telep életével foglalkozó — e lap hasábjain is megjelenõ — írásokból következtetek. Azóta sok évtized telt el, történelmi események zajlottak és hagytak nyomot az itt élõ emberekben is. Ma már a harmadik-negyedik generáció él a telepen, magánkézbe került a házak nagy többsége, az itt élõ emberek az élet legkülönbözõbb területein keresik a kenyerüket, sok a nyugdíjas, idõs ember. Jelentõsen változtak az embereket mozgató érdekek, érzelmek. Mint itt élõ önkormányzati képviselõ is sokat gondolkozom azon, mit jelent ma Wekerle, hiszen amikor pénzt kérünk a közös kasszából — a Wekerlére sokszor féltékeny képviselõ társaink felé — meg kell indokolni, hogy jó célokat szolgálunk, érdemesek vagyunk a támogatásra, hiszen mi magunk sem kíméljük erõnket, szívvel-lélekkel óvjuk és gyarapítjuk azt, ami már megvan. Wekerle ma sem csupán egy európai viszonylatban is páratlanul harmonikus épületegyüttest jelent, hanem elsõsorban az itt élõ emberek között kialakult és a kornak megfelelõen állandóan változó, mindig megújuló harmóniát. Ha ezt a harmóniát nem tudjuk újra és újra megteremteni, ha az itt élõk többsége csak lakó, nem érzi, és nem tartja magát wekerleinek, akkor a nagyobb közösségtõl, Kispesttõl és a Fõvárostól sem várhatjuk, hogy megkülönböztetett jóindulattal forduljanak felénk. Végül is tehát meg kell próbálnunk szavakban és tettekben is megválaszolni a kérdést: Mi az, amitõl ma 1999-ben wekerleinek mondhatja magát egy itt élõ ember? Az én válaszom az elõbbiekben kifejtett — talán túl általános — gondolatokhoz képest sokak számára brutálisan egyszerû és konkrét dolgokat fogalmaz meg. Gondolataimat vitaindítónak szánom, hiszen egyrészt sok szempontból elfogult vagyok, másrészt nem tudok teljességre törekedni. Nyilvánvaló az is, hogy a feltevések egy része minden más emberi közösségre és településre érvényes lehet. 1. Wekerleinek tartom azt, aki igyekszik megõrizni a telep már említett építészeti harmóniáját, hiszen Wekerle addig kiemelkedõ, ameddig ez a harmónia fennáll. Figyelembe veszi az építési elõírásokat még akkor is, ha ezek meglehetõsen merevek és szigorúak. Például az engedélyezett terv szerint építkezik; nem szereli le a spalettát; ha azonos telken levõ szomszédja korábban léckerítést épített és azt barnára festette, akkor Õ nem épít drótkerítést, amit az egyéniségéhez jobban illeszkedõ türkizzöldre fest; a két és négylakásos házakat nem lakásonként színezik, hanem egységesen stb. 2. Wekerlei az, aki közvetlen környezetében jószomszédi viszonyt épít ki, aki úgy él, úgy “használja” tulajdonát, hogy azzal nem sért írott és íratlan szabályokat. Például nem tart fent az erre egyébként alkalmatlan kis kertben illegális autójavító mûhelyt, vagy asztalos mûhelyt; nem vasárnap délben kezd el zajosan barkácsolni, vagy faleveleket égetni; a munkaeszközét jelentõ teherautót jármûtelepen és nem az utcán tárolja stb. 3. Wekerlei az, aki idejéhez és képességeihez mérten igyekszik a telep társasági, helyi közéletében is részt venni, amelynek a Társaskör ad politikamentes keretet. Javaslatokat tesz a mikrokörnyezet javítására és segíti e javaslatok megoldását. Reméljük, hogy a volt Ady mozi és a
Kós Károly tér adottságainak jobb hasznosítása újra kialakíthat egy vonzó központot, ahol érdemes összejönni, találkozni és beszélgetni az ott lakók zavarása nélkül. 4. Wekerleinek tartom azt, aki óvja és szépíti a környezetét, ami a telep építésekor kialakult. Például rendben tartja, ápolja saját kertjét; nem temeti el autóparkolás céljából az utcai csapadék vízelvezetõ árkot, hanem karbantartja, nehogy itt is a házakat öntse el elõbb-utóbb az esõvíz; nem hordja ki az utcára a zöld hulladékot és a háztartási szemetet; nem sétáltatja a kutyáját a Kós Károly téri parkban; aki nem engedi, hogy serdülõ gyermeke autó és motorkerékpár versenyzésre használja a telep utcáit stb. Természetesen a Wekerlén élõ emberek életében is meghatározó a családi közösség és a munkahely. A wekerleiség, amirõl bátorkodtam szubjektív véleményt formálni az elõzõkhöz képest-, de azokra épülõ többlet, ami javíthatja közérzetünket és mindennapi életünket jobbá, szebbé teheti. Attól, hogy valaki még nem vált wekerleivé, érdemes polgára lehet a hazának és minden tiszteletet, megbecsülést megérdemel. Én és gondolom még jó néhányan azonban azt szeretnénk, ha közülük egyre többen és egyre szorosabban kötõdnének szûkebb pátriánkhoz, Wekerléhez.
LUX-IRT
1191 Budapest, Hunyadi u. 16 Tel.: 282-0021, Fax: 357-1226
Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet Rovarirtás: hangya, darázs, csótány, poloska, stb., valamint Baygon rovarirtó termékek kaphatók. Rágcsálóirtás: egér, patkány, pocok, stb. Terménygázosítás: silók, raktárak fertõtlenítése Faszerkezetek, textíliák gombátlanítása, lángkésleltetés. Import környezetbarát tûzoltókészülékek kaphatók! Felszereléssel és garanciával POLYFOAM FIREKILLER Referenciák: Kanadai erdõtûz, kuvaiti olajtûz, Forma–1 Kertészet: fakivágás, kertépítés, kertgondozás, kézi-gépi tereprendezés, kaszálás, tó és sziklakert építés, stb. Biokomposzt és mulcs forgalmazása. Ha minket hív, az eredmény pozitív!
1999/4.
WEKERLE
5.
LEGE NDÁRIUM Dr. Kóczán László rovata RÉGI KISPESTIEK 1.RIBÉNYI ANTAL 90 éve választották meg KISPEST ELSÕ DÍSZPOLGÁRÁT, Ribényi Antal plébános urat Részlet Kispest község képviselõ-testületének közgyûlési jegyzõkönyvébõl. (Forrás: Dokumentumok Kispest történetéhez 1873-1950. Összeállította, szerkesztette, és jegyzetekkel ellátta: SZABÓ CSABA, Budapest, 1999. Kiadja és terjeszti Budapest Fõváros Levéltára; Pest - Pilis - Solt -Kiskun vármegye alispánjának iratai - közigazgatási iratok. Tisztázat. PmL. IV. 408. B. 1920. 18480 - 231. folio)
Megemlékezés Ribényi Antal plébános 25 éves kispesti szolgálatáról. 1909. Június 20. 1909-ben ismét ünnepelt Kispest lakossága. 25 év telt el azóta, hogy Ribényi Antal segédlelkész Kispestre érkezett. Ez alatt az idõ alatt az egész község megváltozott, átalakult. Így, amikor Ribényi 25 éves jubileumát ünnepelte Kispest, elõtérbe került a község 25 év alatti fejlõdése is. Képviselõtestületi jegyzõkönyv Felvétetett Kispesten, 1909. évi június hó 20-án tartott képviselõ testületi díszközgyûlésen. (...) TISZTELT DÍSZKÖZGYÜLÉS! A kebelbeli római katholikus egyház közönsége ma örömünnepet ül, örömünnepet rendezett az érdemekben gazdag, szeretett lelkipásztorának Fõt. RIBÉNYI ANTAL plébánosnak, akinek 25 éves szolgálatát jubilálja, akivel egyháza és politikai községe egyaránt szeretetteljes, jó egyetértésben élt egy emberöltõn keresztül. RIBÉNYI ANTAL ifjú erõvel az 1883. évi augusztus 1-én került az Õ szeretett egyháza élére, 25 év alatt dolgozott, alkotott, teremtett az alig nagyobb múlttal bíró községünkben annyit, amennyit létesíthetni a földön kevés halandónak jut osztályrészül. A híveinek lelki javait gondozó lelkipásztornak legelsõ gondja volt, hogy egyházközségének közönsége egy kisebbszerû imaházhoz jusson. E ponton meg nem állva, belátva azt, hogy egyházközségének tagjai rohamosan szaporodni fognak, nyomban hozzáfogott a Templomalap gyûjtéséhez s felépítette a díszes monumentális jellegû templomot, melyben századokon keresztül meg lesz õrizve a fennkölt lelkû plébános emléke. Századokon nyújt enyhet, vigaszt a RUDOLF fogadalmi templom mindazoknak, akiknek lelke vallási érzelmektõl áthatva szomjúhozza az üdvözítõ hit parancsainak hû betartatását. Örömmel és ünnepi hangulattal fogadjuk a kispesti rom. kath. egyház rendezte jubileumot, szívesen résztveszünk azon, mert Fõt. RIBÉNYI ANTAL plébánosunknak tevékeny része van községünk fejlesztési munkájában is. A fáradhatatlan, mindenkivel barátságos érzülettel viseltetõ lelkipásztort ott látjuk a parochián, a községházánál, az egyletekben, testületekben, a társadalmi életben mindenütt, rang, vallásfelekezeti különbség nélkül fáradozni egyedül azért, hogy polgártársainak osztatlan szeretete mellett, községünk ügyeit minden vonalon és téren elõbbre vigye, ennek érdekeit szolgálja, hogy a kicsinyt naggyá, a gyengét hatalmassá tehesse. Erõs lélekre és mindenek felett kitartó önzetlen munkára volt itt tisztelt közgyûlés szükség, vállvetett munkára, amely a csekély vagyonból hatalmas dolgot teremthessen. Csak fáradhatatlan, önfeláldozó
munkával lehetett magának a rom. kath. Egyháznak kezdetleges szükségeit megszerezni, annak alapját megvetni, hogy a lelkesedés szülte magasztos gondolattestet öltsön, fennkölt lélek tekinthetett csupán a jövõbe, hogy a reá bízott lelkek részére méltó templomot építsen. (...) HATÁROZATI JAVASLAT Egyhangúan hozandó véghatározatban mondja ki a díszközgyûlés, hogy 1./ a kispesti rom. kath. Egyház által Fõt. RIBÉNYI ANTAL kebelbeli plébános 25 éves szolgálatát jubiláló ünnepélyben a legszívesebben részt vesz, ezen alkalomból a fennkölt szellemû és mindnyájunk által tiszteletben tartott lelkipásztor hervadhatatlan érdemeit jegyzõkönyvbe iktatja, és megörökíti, hogy 25 éven keresztül Kispest és Pusztaszentlõrincz közönségével a legnehezebb idõkben, a legszebb egyetértésben élt, és tetteivel, áldozatkészségével igen sok szegénynek édesítette meg napjait, 2./ hogy a községben, mint községi képviselõ lankadatlan ügybuzgósággal vett részt, a közjó elõmozdítását célzó alkotásokban, 3./ hogy községünkben a mindenható nagy Isten tiszteletére, az Õ dicsõségét örökké hirdetõ Rudolf fogadalmi templom minden egyes tégláját és kövét szeretetében rejlõ erõvel összehordta, azt felépítette, lelkében ifjú tetterõvel, bár testben kissé meggyengülve odáig tört, hogy áll a templom, tornyát a hitnek legideálisabb symbóliuma ékesíti, hirdetvén az Isten nagyságos hatalmát és dicsõségét. Szeretett plébánosunknak mindezen érdemeit iktassuk jegyzõkönyvbe, és jegyzõkönyvileg örökítsük meg. Abban kifejezésre juttatván, hogy Kispest és Pusztaszentlõrincz közönsége képviseletében a képviselõtestület rang és valláskülönbség nélkül szeretetteljes tisztelettel nyújtja át Ribényi Antal érdemekben megõszült plébánosának, a senki által el nem némítható és el nem vitatható érdemekért az elismerés-koszorúját, s nem nyugszik meg abban, hogy a szeretet legnemesebb virágaival ékesített lelkipásztori tevékenységérõl felettes hatósága való meggyõzõdést ne szerezzen, és e részrõl méltó elismerésben ne részesüljön. (... ) Ribényi Antalt Kispest község örökös díszpolgárává választja Nevérõl a községnek egy nyitandó új utcáját nevezi el, Elrendeli a díszpolgári oklevélnek elkészíttetését és kiadását. Kispest nagyközség képviselõtestületi jegyzõkönyvei. BFL V. 271
6.
WEKERLE
1999/4.
2.VARJÚ KÁLMÁN 75 éve nincs közöttünk a legnagyobb kispesti lokálpatrióta: V A R J Ú K Á L M Á N Tizenhárom éves korában — került Kispestre. Hatvannégy évet élt. Dolgos élete szakadatlan tevékenykedés volt nemcsak családjáért, de Kispestért is. Kemény, szívós munkával, akaraterõvel alakította ki a családalapításhoz és az önálló életéhez szükséges anyagi hátteret. 1887-ben nõsült. 37 évig boldog házasságban élt feleségével. Hét gyermekük született. Hat fiú (az egyik öt hónapos korában meghalt). Diplomások lesznek. Közülük négyen — apjuk példáját követve — egész életüket szülõföldjüknek, Kispestnek szentelik. Maga erejébõl még fiatalon vagyont szerzett, és az ismeretlenségbõl küzdötte fel magát Kispest közéletébe. Vagyoni census alapján képviselõ lehetett volna, de õ nem ezt az utat járta. Választás révén jut be a képviselõ testületbe 1888. július 29-én. 36 éven át — a lakosság által választva — volt a község, illetõleg a város ügyeit irányító testület tagja. A mindig újat, korszerût teremtõ akaraterõvel tevékenykedett Kispest érdekében. Jelentõs szerepet töltött be Kispest gazdasági fejlesztésében is. Egymaga és néhány társával közösen több mint 600 házhelyet parcellázott. Elsõsorban olyan helyeken, amelyeket olcsó áron lehetett értékesíteni kispénzû, egyszerû embereknek. E házhelyek elõzõleg erdõségek, rétek, legelõk, lápos, mocsaras területek voltak, melyeket házhelyekké, alkalmassá tett. Így a Rákóczi utcától a Határ útig (az Üllõi és Ady Endre u. között) lévõ szántóföldet, rétet és legelõt, a Sárkány (ma Ady) utcán túli üres pusztaságot a Rákóczi utcától a Gyáli (Nagykõrösi) útig, majd a Rózsa utcától Lõrinc felé esõ vadregényes, erdõs, mocsaras terület nagy részét. Kispest történetében õ az egyetlen, akit a község azért büntetett, mert az általa parcellázott és kialakított Erzsébet (ma Ötvenhatosok) teret az egészséges, jó levegõ érdekében saját költségén befásította. A házhelyek megszerzéséhez kölcsönöket is biztosított. A házak építésének elõsegítésére szakembereket (kõmûveseket, ácsokat, stb) telepíttetett le Kispesten. Így alakult ki pl. a Kakucs községbõl ide telepítettek kakucsi része a Rákóczi utca és Kossuth Lajos utca között (Sárkány utcától Erzsébetig). A parcellázásokon túl, egyik alapítója és igazgatósági tagja volt a Kispesti Takarékpénztárnak. Jelentõs összeggel járult hozzá a kispesti templomok építéséhez. Az õ pénzáldozatának és szervezõ munkájának köszönhetõ a Kispesti Kaszinó felépítése. Testületi üléseken hangsúlyozta, hogy Kispest önkormányzatának a község illetve a város fejlesztése érdekében bevételre, jövedelemre van szüksége, mert a nélkül a fejlõdés lelassul, megáll. Például ezért agitált a földmivelésügyi miniszternél, hogy a Szemere birtokon országos állatvásárok tartását engedé-
lyezze, mert itt van egy nagy lélekszámú város minden vagyon és jövedelem nélkül. és ennek bevételt kell biztosítani. Kossuth Lajos elveinek tántoríthatatlan híve, és közel 20 évig a Kispest-szentlõrinci Függetlenségi és 48-as párt elnöke volt. Az õ áldozatkészségének és szívósságának köszönhetõ, hogy Herbacsek Bertalannal együtt több, mint 8 évi szervezõ munkája nyomán 1911-ben felállították Kispesten Kossuth Lajos ércbeöntött szobrát. A Kossuth és a 48-as szabadságharc iránti tiszteletet másként is kifejezte. Az 1891-tõl 1916-ig fenntartott Varjú Vendéglõben minden évben, március 15-én és Lajos napon nemzeti zászlókkal feldíszített teremben ünnepségeket rendezett. Ezeken az ünnepségeken a szabadságharc jelentõségét méltató beszédeket tartott õ, vagy meghívott politikai vezetõk. Mûsorokról is gondoskodott (gyermekei is felléptek) és ebédet, vacsorát az alkalomhoz illõ áron — pl. 48 fillérért — adta. Az ünnepségeken kispesti szabómûhelyben készített Bocskai ruhában, csákóban jelent meg. A szabadságharc leverésének 50. évfordulóján több képviselõtársával Aradon tisztelgett a 13 vértanú elõtt, de résztvett a Monori választókerület más településein tartott ünnepségeken is. Jelentõs szerepe volt a kispesti ezredévi ünnepségben, a Rákóczi szabadságharc 200 éves évfordulóján és a II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala alkalmából Kispesten tartott ünnepségek megszervezésében. Tagja volt számtalan egyesületnek, jótékonyságot kifejtõ szervezetnek. Nagyon sokan fordultak hozzá segítségért, és õ megértõ türelemmel hallgatta a jajszavakat és segített pénzzel, kölcsönökkel. Varjú Kálmánt kortársai tisztelték és szerették. Egyesek nem értették. Voltak, akik gyûlölték. Egy fejjel magasabb volt az átlagnál. Egyenes járású, kemény magatartású volt. A jóért, az igaz ügyért harcolt. Megvetette, ostorozta azokat, akik csak gáncsoskodtak, kicsinyeskedtek, a jó kezdeményezést nem támogatták. Igazi lokálpatrióta volt. Halála után a Gyöngyvirág utcát Varjú Kálmán utcának nevezték el. FÕBB ÉLETRAJZI ADATAI. Nemességet szerzett felvidéki családból származott. Mikszáth Kálmán” Jókai Mór élete és kora” címû munkájának elsõ fejezetéhez írt jegyzetében megemlíti, hogy Jókai Mór 1825. február 20-i keresztelõjére meghívott tizenhat keresztszülõ között ott volt Varjú Kálmán egyik õse, Varjú János is. 1860. május 25-én — Orbán napon — született, Monoron. Elemi iskoláit is itt végezte. 13 éves korában kerül Kispestre. Szülei a Lõrinc utca (Ady E. u. és Rákóczi utca sar-
kán) vesznek házhelyet, és itt építkeznek. (Ez idõtájt a Rákóczi utca környékén és késõbb a Hungária út elején Árpádkori épületek, templom maradványaira bukkantak.) Tizenöt évesen tanúja az 1875. évi kispesti árvíznek, amikor 65 vályogház omlik össze. Teknõben mentik az emberek kis vagyonkájukat, Varjú Kálmán is ott van a mentõk között. Herein Károly errõl így emlékezik meg: “1875. tavaszán, a község fennállásának alig negyedik esztendejében az alacsony fekvésû területen felfakadt a belvizek árja és 65, többnyire vályogból épített házat romba döntött. A lakosok és tulajdonosok hevenyészett tutajokon, csónakokon és teknõkön közlekedtek az utcákon, siratva rombadõlt, pusztuló vagyonukat. Ez a szomorú látvány erõsen megingatta a bizalmat Kispest iránt és egyszerre mindenki szabadulni akart Kispestrõl. Minden eladó volt. Mondják, hogy ebben az idõ ben 50-100 forintért telkeket, 400-500 forintért házat lehetett venni. Sõt - egy régi feljegyzés szerint — Breslmayer Gottfrid budapesti pékmester két házat vett meg 50-51 forintért. A mindenét vesztett lakósság kétségbeesve távozott innét s már az a veszély fenyegette Kispestet, hogy egészen elnéptelenedik, midõn egy bátor és tettrekész férfiú, Barnothy Lajos, a község pénztárnoka reményt ébresztett a csüggedõ lelkekbe és a felfakadt belvizeket árkolásokkal levezette.” 1882-ben bevonul a csász. kir. 13. huszárezredhez. Szakaszvezetõ lesz. Az elsõ katonai kiképzés során megmutatkozott gyors, magyar rendszerû kardforgatása, csuklóbeli ügyessége. A késõbbiek folyamán Sztrakai Nándor vívómesterrel rendszeresen edzett. 1887. október 13-án megnõsül. Felesége: Szabó Terézia. 37 évi boldog házasságban élnek. Hét gyermek születik (Lajoska öt hónapos korában meghal) öt diplomás fiút nevelnek fel. közülük négy egész életét a városnak szenteli. 1. dr. Varjú Kálmán. orvos, tisztiorvos, egészségtan tanár a Deák F. Gimnáziumban, 2. dr. Varjú Alajos fõjegyzõ, polgármester helyettes, 3. dr. Varjú Sándor ügyvéd, a közéletnek élt, egyesületek vezetõje, többek között ingyenes ügyésze a Wekerlei Társaskörnek, 4. dr. Varjú József orvos (körzeti orvos), 5. dr. Varjú Géza körállatorvos Pest megyében, 6. Varjú Margit a kispesti dr. Knob Sándor felesége lett. 1888.VII. 29-én községi képviselõnek választják. (Vagyoni census alapján, mint virilista tagja lehetne a Testületnek, de õ kéri, követeli, hogy a lakosság válassza meg. 36 évig képviselõ, mindig választással kerül be a Testületbe.)
1999/4.
WEKERLE
1890-ben megalakul a Kispesti Kaszinó. Ribényi Antal plébános az elnök, Varjú Kálmán sokat segít neki a kaszinó vezetésében. 1891. Községi pénztárnokká választják. 1893. Küldöttség tagja, mely a váci püspököt keresi fel. Errõl egyik méltatója, aki õt “derék embernek és egész férfinak” tartotta, ezeket írja: “Egyszer a váci püspökhöz kellett menni valami egyházi ügyben deputációba. Lehetette szó arról, hogy ezt a deputációt más vezesse, mint õ? Benne azonban katolikus létére mindig volt valami kálvinistás nyakasság, ahogy õ szerette mondani: magyar gerinc. Nagy gondot szerzett tehát neki, hogy feltétlenül kezet muszáj-e csókolnia az öreg püspöknek. Jobbra-balra tárgyalt errõl a kényes diplomáciai kérdésrõl mindenkivel, akire adott s végül elszánta magát arra a nagy áldozatra, ami az õ szemében azt jelentette, hogy egy magyar ember felnõtt férfi a másiknak kezet csókoljon. Elindul a küldöttség. Õ nagyszerûen elmondja, miért jöttek, a püspök szemmel láthatóan hajlik a szóra és megígéri, hogy minden megtesz a dolog sikeréért, ámde most sor kerül a búcsúzkodásra és a kézcsókra. Hiába akarta, nem tudta megtenni. Ráadásul a vonakodás belsõ küzdelme és zavara kiütközött az arcán és a mozdulatain, úgy, hogy a fogadás ennek a zavarnak bántó akkordjával fejezõdött be, és ez a püspöknek észrevehetõ módon nem volt ínyére. Mondják, hogy azt a bizonyos ügyet a kézcsók elmaradása miatt nem sikerült kedvezõen elintézni. 1898. március 15. Kivonat a “Budapest Újság március 16-i számából:” Kispesten Varjú Kálmán vendéglõjében társas vacsorával ülték meg a hazafias ünnepet. Beszédet mondott Burger néptanító, Szimey Sándor és Varjú Kálmán. Varjú Margit és ifjú Varjú Kálmán hazafias költeményeket szavaltak. Az ünneplõ társaság megemlékezett az agg 48-as honvédekrõl és gyûjtést rendeztek a 48-as honvédek számára. a gyûjtött összeget ma délelõtt szerkesztõségünkbe küldték, és mi eljuttattuk a HONVÉD MENHÁZ parancs-
7.
nokának, hogy öreg honvédek között a mai örömünnepen szétossza. 1898.március 15: a magyar szabadságharc 50. évfordulója alkalmából elhatározzák, hogy Kossuth Lajosnak szobrot emel Kispest. Errõl Reöthy Vladimir a következõket írja: “a polgárság vagyonosodásával karöltve emelkedett lokálpatriotizmusa, polgári öntudata, és hazafias áldozatkészsége, melyek együttes kifejezést nyertek 1898-ban, az 1848. márciusi események 50 éves évfordulóján tartott díszközgyûlésen. Ekkor határozta el a képviselõtestület, hogy a 48-as idõk nagy hõsének, Kossuth Lajosnak szobrot emel a róla elnevezett téren, melyre a város 500 forintot szavazott meg. Herbacsek Bertalan, Varjú Kálmán mások buzgólkodására közadakozásból 15. 000 forint gyûlt össze, melybõl Kispest szülötte: Hybl József szobrászmûvész alkotta meg a sikerült kispesti Kossuth-szobrot.” 1896. A református templom alapkövének elhelyezése. Varjú Kálmán — bár római katolikus volt — ennek a templomnak megvalósítását is szívügyének tekintette. Pl. 100 forintot adott a harang megvásárlásához. 1899. október 6. Kispesti küldöttség Aradon. Errõl írja Herein Károly: “iparosaink nemcsak dicsõ szabadságharcunk 50 éves országos ünnepségébõl vették ki részüket lelkesedéssel, de 1899. október 6-án a kispesti iparosság küldöttsége elzarándokolt a Magyar Golgotára, Aradra, hogy lerója gyászkegyeletét a tizenhárom félistennek, az “Aradi tizenháromnak”. Ennek a zarándok-küldöttségnek tagjai voltak Szûcs József ipartestületi elnök vezetésével: Varjú Kálmán, Lessinger József, Tárnok Árpád, Stefán György, Raáb Tivadar, Éberhardt Imre, Baán István Schober István.” 1901. március 1-én a Kispesti Polgári Kör táncmulatsága. Itt Herbacsek Bertalan javaslatára ideiglenes végrehajtó bizottságot alakítanak, hogy emlékszobrot emelhessenek Kossuth Lajosnak. Május 27-én Nagybizottságot, ennek tagja Varjú Kálmán is. A Bizottság elsõ elnöke november 3-ig Holbesz József, majd Fábián Dénes. Másfél év múlva Éder József
és 1903. május 3-tól Varjú Kálmán. Végh Mihály írja: “Varjú Kálmán elnöki tisztében több oldalról bebizonyította, ahogy nemcsak az ígéret, de a cselekvés embere, mert a már-már csüggedni kezdõ nagy- és intézõ bizottságot, minden tekintetben méltó tiszttársával, Herbacsek Bertalan pénztárnokkal együtt kifejtett vasszorgalmuk és soha egy pillanatra nem lankadó lelkesedésükkel új lelkesedésre ragadták s mindvégig mutatott dicséretes példaadásaikkal állandó munkásságra együtttartották. Varjú Kálmán elnöki tisztében évrõl évre újból megerõsíttetvén, mindvégig õ tölti be az elnöki széket.” k ö z b e n 1902. szeptember 19-én, Kossuth Lajos 100 éves születésnapján Varjú Kálmán beszédet mond és ünnepi vacsorát ad a kispesti kisiparosok küldöttségének. 1903-ban, a Varjú vendéglõben születik meg az a gondolat, hogy II. Rákóczi Ferenc szabadságharcáról, annak 200. évfordulóján ünnepélyesen emlékezzék meg Kispest lakossága. 1904. Felszentelik a Rudolf fogadalmi templomot, melynek építésére Ribényi Antal adminisztrátor-plébános kezdeményezésére még 1895. december 12-én elõkészítõ Bizottság alakult, amelynek fõvédnöknõ tisztségét Wekerle Sándorné vállalta el. Varjú Kálmán kezdettõl fogva részt vett a szervezésben, a gyûjtésekben. A templom falán elhelyezett márványtáblán, a negyedik helyen emlékeznek meg Varjú Kálmánról. Kispesten a késõbb “kakucsi résznek” elnevezett területet parcellázza Varjú Kálmán. Herein Károly: Kispest megyei város c. könyvében a 24. oldalon írja: “1872. szeptember 22-én tartott gyûlésen már szükségesnek tartják, hogy a lakott utcáknak neveket adjanak. Elsõsorban is az Üllõi útra futó utcákat keresztelik el: Rákóczi utca, Hunyadi utca, Báthori utca, Kisfaludy utca, Fõ utca, Batthyány utca, Petõfi, Nagy Sándor, Árpád, Kossuth Lajos, Zrínyi, Jókai és Rózsa utcák. Azután sorba veszik az Üllõi úttal párhuzamos utcákat: Géza utca, Kiss Ernõ utca, utca,
BENCSICS KONTÉNER FESTÉK! HÉRA Diszperziós falfesték DISZPERZIT Diszperziós falfesték TEMAX Diszperziós falfesték DISZPERZIT TITÁN Diszperziós falfesték TRINÁT magasfényû fehér TRINÁT magasfényû fehér TRINÁT alapozó fehér Beltéri glett, nagyszilárdságú (TEMAX)
16l 16l 16l 16l 1l 5l 0,75l 30 kg
Díjtalan házhozszállítás! Ny.: H – P: 7.30 –18 • Sz: 7.30-13 Tel./Fax: 357-2398
3680,3590,3300,2600,950,4250,695,2195,-
ÉPÍTÉSI TÖRMELÉK ÉS KOMMUNÁLIS HULLADÉK ELSZÁLLÍTÁSA HÁTUL LENYITHATÓ KONTÉNERBEN.
NON STOP
TELEFON: 3424-300, 3228-852 • FAX: 3215-240 MOBIL TELEFON: 06-30/9508-224
8.
WEKERLE
A Rózsa utcától a Szentlõrinc felé esõ területet Cséry Lajos mérnök bírta s a 900-as évek elején Bódy János parcellázta fel. A Sárkány utcától délre esõ rész telkeit Varjú Kálmán adogatta el. Õ vette és adta el a házhelyeket s miután erre a részre leginkább a kakucsi földekrõl jövõk telepedtek le, ezért kakucsi-résznek nevezték. Ilyen elsõ települõk voltak: Gácsi kisbíró, Zsofonyi, Menczöl, Benkó, Ulicska, Steták, Konyicsák, Ruski, Csányi, Zsák, Maticsek, Veisz, Groyer családok. Az Erzsébet tér és környéke szántóföld volt, míg a Zrínyi utcai rész majdnem feneketlen mocsár. Varjú Kálmán ezt is megvette, a mocsár vizét levezette, a kiszárított területet felparcellázta, s házhelyeknek lassanként eladta.” E mocsaras területrõl, közelebbrõl a Hattyúsziget és környékérõl Mátyás Ferenc: Városszéli szülõföld címû munkájában írja: “Száz évvel ezelõtt bezzeg ette az embert a Hattyú sziget. Hatalmas földterületet tartott sár-víztengerének igájában. Ez a vízi világ éppen közegészségügyi okokból több szót érdemelne, mint amennyi esik róla. A fürdõzõk aligha tudják, hogy a hattyúszigetet (mai strandfürdõt) — amelynek mai környezetében gyárüzemek, mûhelyek adnak munkát, lakóházak ezrei hajlékot — valamikor a század végén, de már az épülõ Kispesten vizek, vadszárnyasok, nádasok, mocsarak borították. Volt itt víz régebben annyi, XIX., Villanytelep u. 9. hogy a Dunába Hangulatos kisvendéglõ, családias sem fért. Kifogyhatatlan törkörnyezetben, barátságos áraival téneteket idézAngelotti nek elém a régi majorosok, kerTibor tészek, kisparaszti állattartók vezetésével a sás, káka, nád várja kedves lakta vadon világáról. Mesélvendégeit! ték, hogy a régi Sárkány utcától a Soroksárpéteri és Erzsébet felé vezetõ mai utcák környékén, taDr. Kovács István vasz idején csak 1191 József A. u. 36-42. Tel.: 280-0770, 06-209-285-345 gólyalábakon le• veszettség elleni és egyéb védõoltások hetett közleked• belgyógyászati és seni, meg tutajobészeti ellátás kon. • UH fogkõeltávolítás, A Vas Gerelabordiagnosztika ben és Beniczky • szülészeti utca sarkán lévõ segélynyújtás elsõ kispesti temetõtõl vízben Rendelés: állt a táj, esõs H—P: 10-12; 17-19 idõszakban hulSzombat: 15-18 lámok mosták a
Lõrinc utca. Ezen utca elnevezésekbõl látható, hogy Kispestet 1872-ben a Rákóczi utca, Rózsa utca, Üllõi út és Sárkány utca határolták. Ez volt tehát a letelepülés helye. Ehhez sorakoztak a késõbbi parcellázások után a többi utcák. A Rákóczi utcától a Határ útig terjedõ rész szántóföld, rét, legelõ volt, mely résznek a Lottáge társaság volt a tulajdonosa. Ezektõl megvette Krausz Mayer, majd késõbb Varjú Kálmán, Vadász Márton és dr. Edelmann József szerezték meg, akik azután házhelyeknek parcellázták. fel. Az Üllõi út baloldalán, tehát az anyaközséggel szemben levõ oldalon körülbelül a Wekerle utcától Szentlõrincig, Brücklerné majoros birtoka volt. A Wekerle utcától a Mátyás király utcáig terjedõ résznek Török Ferenc volt a tulajdonosa, akirõl ezt a részt Törökfalvának nevezték. Ezt a részt is felparcellázták, s itt is építkeztek, de már nem olyan szép, szabályos stílusban, mint az anyaközségben. A mai Kossuth teret a polgári fiúiskola és elemi iskola hatalmas telkével együtt a község özv. Török Ferencné született Nebenfürth Saroltától vette meg. Az egykori Sárkány utcán túl Pesterzsébet felé üres pusztaság volt, így a Templom tértõl délre és keletre. A mai Wekerle-telep mintegy 520 holdnyi területének Sárkány József kúriai bíró örökösei voltak a tulajdonosai és ezen a területen bolgárkertészet volt.
CLUB VENDÉGLÕ
ÁLL ATORVOS
1999/4.
sírokat is. A dagadó sárban elsüllyedt a gyászkocsi. A szúnyogok, bögölyök nyüzsgõ hada maláriát és más betegségeket terjesztett. A megfékezhetetlen õsvadon félelmetes látképe tárult az errefelé utazók szeme elé. Télen a nádasokból s más búvóhelyekrõl elõkényszerülõ ragadozók, réti farkasok garázdálkodtak a majorok körül, a kecskék, juhok óljainál. A helybéli és Pestrõl is gyakran ideránduló vadászok nem gyõzték kilõni a nemegyszer a kutyákkal is összetéveszthetõ toportyánokat.” 1906. II. Rákóczi Ferenc ünnepély. Gyülekezõ a Varjú házban. A felvonuláshoz a jelmezeket az Operaházból szerezték be. Selyemzászlós lovas heraldok, párducbõrös, kacagányos kurucok, korhû fegyverek. Egy színész felolvassa a Huszti Kiáltványt, Varjú Kálmán nagyszerû beszédet tart. (Sajnos a beszéd a háború alatt elveszett.) 1909. március 15. A nemzeti ünnepre történõ megemlékezés a községháza elõtt. Az ünnepi beszédet Varjú Kálmán tartja. 1911. június 11. A Kossuth szobor leleplezése. Részletek az errõl szóló krónikákból: “Az intézõbizottság 1909. március 15-én jelentette a nagybizottságnak, hogy a pénztárállag 10. 119 korona és 78 fillér és erre való tekintettel felhatalmazást kért és kapott a szobor tervpályázatának kiírására. Most kezdõdött csak az igazi, felelõsségteljes munka: a tervezõ szobrász kiválasztása. Az Intézõ Bizottság választása Zala György jeles tanítványára, Hybl Józsefre esett, ki vállalta is a meghívást. Varjú Kálmán az intézõbizottság elõtt kijelentette, hogy a szobornak két éven belül állnia kell, s ha ez idõ alatt a gyûjtések megfelelõ eredményt nem hoznának — ez idõ ben 6 ezer korona hiányzott a szobor leleplezéséhez és 3-4 ezer korona a leleplezési ünnepséghez — õ az egész hiányzó összeget sajátjából fogja pótolni!” A SZOBOR HELYÉNEK KIJELÖLÉSE KÖVETKEZETT. “Ez volt aztán nehéz feladat a vélemények kereszttüzében. Végül is úgy döntött az intézõbizottság, hogy a községi képviselõtestületre bízza a döntést. A vélemények megoszlottak. A kisebbség a községháza elõtti Petõfi-térre kívánta a szobor elhelyezését. A közvélemény nagy része, élén Varjú Kálmánnal és simár Károllyal, a templomtéri park köröndjének Közepére, ahol most ugyancsak a Hybl alkotás, a Hõsök szobra áll, akarták a Kossuth momentumot elhelyezni. Az Üllõi úti lakók az Üllõi úti piactérre, a mai Kossuth térre óhajtották helyezni, oda, ahová ténylegesen is került, míg a legutóbbi piacrendezés során helyét át nem adta az Országzászlónak.” A leleplezési ünnepség országos visszhangot kapott. Kispest úgy is élt az ország politikai tudatában, mint Cegléd után a legbiztosabb 48-as választókerület. Az ünnepségre feldíszítették és fellobogózták az Üllõi utat. A község határán fogadóbizottság fogadta az országos, a fõvárosi és más városok, községek küldöttségét. A menet gyalog vonult
1999/4.
a szoborhoz és elõttük az operaház zenekara játszott. Az Ipartestület elõtt gyülekezõket pedig cigányzenekar kísérte a Kossuth térre. Az egyesített Dalárda megnyitója után Varjú Kálmán a szoborbizottság elnöke nyitotta meg az ünnepséget, majd Pruzsinszky Pál dr. református teológiai tanár mondta el ünnepi beszédét, majd a “hulljon le a lepel” végszavára, kellemes zsongás hatotta át a jelenlévõ ket. A szobor szépsége, Kossuth Lajos daliás alakja, a mûvész zsenije meglepte a hallgatóságot. Nem tudtunk nézésében eléggé eltelni. Kossuth Lajos lánglelke sugárzik egész valójából, amint életnagyságban ábrázolva õt, magyar ruhában bejárja az egész országot, hogy lelkesítõ beszédével felrázza népét százados tétlenségébõl, imponáló méltósággal tekint le a gyülekezõkre. Hybl József ifjú polgártársunkra büszke lehet Kispest közönsége.” “Varjú Kálmán a szoborbizottság agilis elnöke emelkedett fel s a következõ beszédben adta át a szobrot a község elöljáróságának: Tisztelt Ünneplõ Közönség! A szoborbizottság teljesítette feladatát, ezzel a mi megbízatásunk lejárt. Átadom tehát e szobrot Kispest község érdemes bírájának és kérem általa Kispest községét, hogy e szobrot vegye õrizetébe. Õrizze meg és gondozza azt, és kívánom, hogy e szobor örökké hirdetõje legyen a hazafiság, a szabadság és a függetlenség eszméjének. A Himnusz után
WEKERLE
Varjú átadta a szobrot, majd a koszorúzások kezdõdtek meg, este pedig nagyszabású bankettek voltak.” 1919-ben meghurcolják. Reöthy Vladimir írja: “Már március 16-án hajnalban megjelentek a katonatanács kirendelt fegyveres vörösõrei és a város legjobbjait — mert a kommün azonnal várossá nyilvánította Kispestet — túszként elhurcolták, ágyaikból felrángatva õket. Reggel 8 órakor ezek közül Varjú Kálmánt, Vadász Mártont, Holzmann Ármint, dr. Nagy Károlyt, Orichel Györgyöt s másokat kirendelték a városháza felé vezetõ Petõfi utcába sarat hányni, utcát takarítani. A csõcselék mulatott e látványon.” 1924. október 28-án hunyta le örökre szemét Varjú Kálmán. A temetésrõl a gyászoló család a következõ gyászjelentést adta ki: “Lélekben összetörve, de Isten rendelésében megnyugodva tudatjuk azokkal, akik ismerték és becsülték, hogy családunk feje, Varjú Kálmán úr, Kispest r.t. város képviselõ testületének, Pest megye törvényhathatóságának, a Magyar Általános Takarékpénztár R.T. fiókja igazgatóságának a tagja, számos társadalmi intézmény megalapítója és vezetõ embere egy munkásélet eltöltése, egy nagycsalád útrabocsájtása után, életének 64-ik évében, házasságának 37-ik évfordulóján, folyó évi október hó 28-án délután fél 5 órakor elhunyt. Temetése október hó 30-án, csütörtök délután 3 órakor lesz a gyászházból
9.
(Kispest, Sárkány u 61.). Lelkiüdvéért az engesztelõ szentmise áldozatot folyó hó 31-én reggel 8 órakor mutatjuk be a kispesti plébánia-templomban Kispest, 1924. október hó 29-én. Emlékét hálával, kegyelettel és gyermekeink részére példaadásul fogjuk megõrizni. Özv. Varjú Kálmánné, szül. Szabó Terézia felesége. Dr. Varjú Kálmán, dr. Knob Sándorné szül. Varjú Margit, dr. Varjú Alajos, dr. Varjú Sándor, dr. Varjú József, Varjú Géza gyermekei. Varjú Margitka, Varjú Kálmán, Knob Jolánka, Knob férfi unokái. Dr. Varjú Kálmáné sz. Dobos Erzsébet, dr. Varjú Alajosné sz. Szkotnicky Margit menyei. Dr. Knob Sándor veje.
Halálakor egyik méltatója írta: “hatvannégy évet élt csak, de élete gyermekkora óta szakadatlan tevékenykedés volt a közügyek terén. “
A hálás utókor 1995. június 10-én Posztumusz kitüntetésül KISPEST DÍSZPOLGÁRÁVÁ VÁLASZTOTTA A tanulmányt írta és összeállította: • dr. Kóczán László.
10.
WEKERLE
ESTI A KISP Y Z AT Á RM N ÖNKO IBÕL ELETE REND
1999/4.
A VÁROSHÁZÁN TÖRTÉNT KISPEST LEGSZEBB ÜNNEPE JÚNIUS 11-E. 1871-BEN E NAPON- LETT ÖNÁLLÓ KÖZSÉG KISPEST. TELEPÜLÉSÜNK SZÜLETÉSNAPJÁRÓL ÉVENTE MEGEMLÉKEZÜNK.
Ezen a napon a Kispesti Önkormányzat Ünnepi Testületi Ülésén osztják ki 1992-tõl minden évben, így az idén is a Kispest Díszpolgára kitüntetõ címet és a tisztelet és megbecsülés jelképeként a Kispest címerének rajzolatával és az adományozás évének bevésésével ellátott arany emlékgyûrût. Ugyancsak ezen a napon adják át évente, tehát most 1999-ben is a “Kispestért Díjat” azoknak, akiknek Kispesthez kötõdõ munkássága, embersége példaértékû lehet. A társadalmi elismeréseken túl dicsérõ okleveleket vehetett át 16 kerületi köztisztviselõ, illetve közalkalmazott, akik az elmúlt évek munkája során rátermettségükkel, áldozatos munkájukkal elismerést és megbecsülést vívtak ki Kispest lakossága körében. Az alábbiakban részleteket közlünk az Ünnepi Testületi ülés 1999. június 11-i forgatókönyvébõl: KISPEST DÍSZPOLGÁRA elismerõ címet és emlékgyûrût vehetett át 1. Dauner János Atya, akinek wekerlei tevékenységérõl Nagy Tamás “Akiket mi wekerleiek a szívünkbe zártunk” rovatban részletesen megemlékezik. 2. Linhardt Antal – a Kispest Díszpolgára cím posztumusz kitüntetettje. 1894-ben született Kispesten. Nyomdászsegédként végzi el a középiskolát, s már igen fiatalon elkötelezi magát a szegény sorsú, kiszolgáltatott emberek mellett. Már ekkor szakszervezeti munkát vállal. Az I. világháború az Õ sorsát is megváltoztatja, 20 hónapos frontszolgálat után rokkantként szerel le. Pár évvel késõbb már újra dolgozik, s részt vesz a Magyarországi Szociáldemokrata Párt kispesti szervezetének újjászervezésében, majd annak titkára lesz. Ezzel egy idõben a kispesti képviselõ-testület tagjává választják. 20 évig tagja a testületnek, mint frakcióvezetõ. Meghatározó szerepet játszott a Munkásotthon megépítésében, mely munkájának köszönhetõen a népmûvelés központjává vált Kispesten. Az MSZDT területi szervezetében végzett munkája és érdekvédelmi tevékenysége mellett jelentõs politikai szerepet is vállalt, nyíltan vitázva a szélsõséges nézetekkel, s azok képviselõivel. Álláspontját a Népszava Nyomda igazgatójaként is vállalta. Harcos kiállása miatt 1941-ben büntetõ századba vonultatták be, majd a frontra vitték. Az utolsó levelezõlapot 1943 januárjában írta családjának, így nagy valószínûség szerint még ebben az évben, az orosz fronton esett el, annyi más eltûnt bajtársával együtt. A néhai Linhardt Antal, Kispest Díszpolgára, posztumusz cím adományozó levelét Nyers
Rezsõ vette át az Ünnepi Testületi Ülésen. 3. Vénusz Gyula — 1935-ben született Kispesten, egy régi iparoscsalád leszármazottjaként. A Kispest Deák Ferenc Gimnázium és az esztergomi fõiskola után a Budapesti Hittudományi Akadémián folytatja tanulmányait. Még diák, amikor 1956 õszén a Forradalmi Diákbizottság tagjává választják. Részvételéért 6 hónap szabadságvesztésre ítélik, s további büntetésként közvetlenül a diplomaosztás elõtt eltávolítják a Hittudományi Akadémiáról. Még ebben a sorsfordító évben átveszi elhunyt édesapja kõfaragó üzemét. Szakmunkás oklevelet szerez, majd a mestervizsgát is leteszi. Munkája mellett ismét bekapcsolódik a közéletbe, s egy katolikus ifjúsági csoport vezetõje lesz. Az illegális szervezkedésnek minõsített tevékenységéért ismét több hónapos fogság a büntetése. Még a 70-es évek végén, az iparosok elleni támadások során is áldozata egy megtorlásnak. A 80-as években már elismert iparosként vállal közéleti szerepet. Évekig a Népfront körzeti elnöke, illetve a KIOSZ országos küldöttjeként dolgozik. Kiemelkedõ szakmai munkájáért egyre több elismerésben részesül. Az építõ és kõfaragó mester négy alkalommal kapta meg a “Budapestért” zászlót, majd 1985-ben “Az Ipar Kiváló Mestere” címmel tüntették ki. A rendszerváltást követõen a közösségi élet több területén is szerepet vállal. Tagja a Kispestért Emlékmû Alapítvány kuratóriumának, elnökségi tag a Honvéd Baráti Körben, alelnöke a Kispesti Társaskörnek. Elismertségét jelzi, hogy a Kõfaragók Országos Ipartestületének egyik vezetõjeként és a kõfaragók oktatójaként is részese a szakma irányításának. 97-ig a katolikus iskolák szakképzési fõ igazgatói tisztét is betöltötte. Rendkívüli aktivitását jelzi, hogy mint a Budapesti Kézmûves Kamara egyik elnöke és az IPOSZ országos elnökségének képviselõje dolgozik most is, ma is példát mutatva nekünk. Kispestért Díjban részesültek: 1.Brogyai Péter kereskedõ, a kispesti hagyományok egyik leglelkesebb ápolója. Élete során számtalan civil szervezet tagjaként segítette, szervezte a kisebb-nagyobb közösségek mû ködését. A Kispesti Társaskörben és a Kertbarát Klubban ma is a lokálpatrióták szervezõjeként tevékenykedik. 2. Elekházy Sarolta, a Móra Ferenc Óvoda és Általános Iskola igazgatója, a fejlesztõ pedagógia elismertetéséért, a logopédiai ellátás magas színvonalú ellátásáért, az iskola diákjainak és pedagógusainak menedzselésében elért eredményeiért.
3. Gálné Csuka Margit, a Csokonai Vitéz Mihály Általános iskola énektanára, vezetõként és tanítóként egyaránt kiemelkedõ hivatástudattal, végtelen lelkiismeretességgel és szeretettel neveli tanulóit. Hívatása mellett jelentõs szerepet vállal a kerület mûvészeti életének alakításában is. 4. Gõghné Kovács Ildikó, a Polgármesteri Hivatal Mûvelõdési, Egészségügyi és Sport Irodájának helyettes vezetõje. A kerületi oktatásügy egyik legelismertebb szervezõje. Munkáját határtalan igényesség és céltudatosság, kapcsolatait a korrektség és a feladatellátás minõségét szem elõtt tartó segítõkészség jellemzi. 5. Dr. Hruska Margit a ma is aktív közéleti szerepet vállaló, elismert gyermekorvos, aki egész életében a kispesti gyermekek egészségének megõrzéséért, védelméért dolgozott. 6. Lászlóné Mester Zsuzsanna, a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodájának vezetõje. Kimagasló szakmai kvalitásai és vezetõi képessége a hivatal meghatározó szaktekintélyévé avatta. 7. Dr. Márczy Endréné, nyugdíjas területi védõnõ, évekig a kerületi Védõnõi Szolgálat vezetõje és szervezõje, több mint 50 éven át gondozta, óvta gyermekeinket. 8. Nagy Imréné, pedagógus, a gyermekvédelem kerületi mentora. Kiemelkedõ pedagógiai és lélektani ismereteinek köszönhetõen szakfelügyelõként, fejlesztõ pedagógusként és Gyermekvédelmi tantárgygondozóként is a szakma meghatározó egyéniségévé vált. 9. Németh Zoltáné, a Berzsenyi utcai Napközi-otthonos Óvoda vezetõje, akit a rendkívül magas szakmai kultúra, a nevelési célkitûzésekkel való teljes érzelmi azonosulás, és a környezet tisztelete jellemez. 10. Nyerges Bálinté, a Csokonai utcai módszertani bölcsõde csecsemõ és gyermekgondozónõje. A megbízhatóság és a hivatásszeretet jelképe, 37 éve gondozza gyermekeinket. 11. Dr. Szada Béla fõorvos, a nagy tiszteletben álló szaktekintély több mint két évtizede szolgálja Kispest lakosságát. Háziorvosként, felülvizsgáló fõorvosként és az Egészségügyi Intézet Igazgató-fõorvos helyetteseként is magas színvonalon, a betegek és a kollégák által elismerten látja el feladatát. 12. Dr. Szendi Istvánné az OTP Kispesti Fiók, majd a Dél-pesti régió vezetõje. Elismert szakmai munkája mellett közel két évtizeden át bizottsági tagként és gazdasági-pénzügyi szakértõként segítette a Kispesti Tanács, illetve az Önkormányzat munkáját. A mûvészetek pártolójaként kiemelkedõ szerepet vállalt a kispesti kulturális rendezvények és a mûvészetek támogatásában.
1999/4.
WEKERLE
11.
AKIKET MI WEKERLEIEK A SZÍVÜNKBE ZÁRTUNK 1. DAUNER JÁNOS ATYA Köztünk élt majd’ három évtizedig 1999. június 11-én, a Városházán átadták a Kispest címerével díszített aranygyûrûket az újonnan megválasztott díszpolgároknak. Köztük volt Dauner János atya, aki 25 évig kántor-karnagyként szolgált a Wekerletelepi római katolikus templomban. Kitörõ taps, éljenzés és sebtében összeállt, alkalmi kórus köszöntötte az idõs, de lélekben örökifjú János bácsit. Dauner János életútja 1915-ben született egy ötgyermekes tanító család második gyermekeként Etyeken. Édesanyja tanító, édesapja kántortanító. A vásott és eszes gyermeket szülei már ötéves korában iskolába adták, ahol tehetsége révén osztályelsõ volt. Még nem érte el az egyházi gimnáziumnál megkövetelt kort, amikor már tanulmányaival az elemit befejezte, ezért állami iskolába, a kispesti Deák Ferenc Reálgimnáziumba íratták be szülei. Az elsõ osztályt befejezvén, másodiktól már a szalézi rend nyergesújfalúi algimnáziumban folytatja tanulmányait. 1942-ben szentelték pappá. A háború után a Szalézi rend javaslatára egyetemre megy. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1950-ben biológia-földrajz szakos tanári diplomát szerez, melynek birtokában Szentendrén a ferencesrendi gimnáziumban tanít. Amikor az államhatalom megvonta a szerzetesrendek mûködésének jogát, elõbb Pestszentlõrincen, majd Kispesten végez el kántori teendõket. A Wekerle-telepi római katolikus templomban akkoriban egy igen öreg és rossz minõségû orgona mellet a néhány férfiból álló énekkar jelentette a templom kórusát. Elõbb a hittant hallgató gyermekekbõl, majd — tudatos építõmunkával — tehetségek bevonásával kialakítja felnõtt és gyermekkórusát. 1953-ban dr. Tóth János plébános közremûködésével új orgona felállításához fognak. Mivel az egyházak támogatottsága és ereje erre nem adott alapot, meghirdették adománygyûjtõ akciójukat, amely végül is sikerrel járt. Az akkori adakozók a háborúban meghalt vagy eltûnt, illetve hadifogságban vagy internáló táborokban sínylõdõ hozzátartozóikra való emlékezésüket, illetve szabadulásuk iránti könyörgésüket vagy hálaadásukat fejezhették ki adományaikkal. A hozzátartozók neDRÁVA parkett KFT. veit viselik a wekerlei márkaboltja orgonasípok azóta is. Gyári áron történõ értékesítés Dauner János huszonöt évet töltött el a Hihetetlen nagy választék! Kispest Wekerle-telepi Munkás-Szent JóNyitva: zsef templomban kánH – P: 8.00-1 17.00 tor-karnagyként. Ez Szombat: 8.00-1 12.00 idõ alatt teremtette meg a Harmonia Sacra nevû, több mint száz gyermekbõl álló vegyes énekkarát. A kórus biztos utánpót-
lást jelentett a híres felnõtt énekkarnak. A wekerlei templomban elõbb orgonakíséretû misék, majd nagyzenekari mûvek csendültek föl. Többek közt Mozart, Händel, Haydn, Schubert, Beethoven és Kodály muzsikájában gyönyörködhetett a város minden pontjáról érkezõ hallgatóság. A wekerlei Harmonia Sacra kórussal együtt fellépni rang volt. Nem egy, ma világhírû operaénekes vagy zenész volt gyakori vendégmûvész Wekerlén. A kórust gyakran hívták vendégszereplésre a budapesti és az esztergomi bazilikába, de országjárásuk alkalmával sok falusi templom híveit örvendeztették meg. Dauner János kiváló pedagógus. A rábízott tehetségeket biztos kézzel ápolta, a kicsapongó kamaszokat okos, türelmes szóval, kedves, jó barátként viselkedve szelídítette meg. Farsangi mulatságok és együttes kirándulások oldották a feszes és szigorú próbákat. Emlékét nemcsak az õt megismertek õrzik szívesen (ki ne emlékeznék Bervájára is?), hanem az egykori kórustagokból is megalakult híres kispesti Gyöngyvirág Kórus is emlékeztet rá. 1975-ben nyugdíjazták, akkor megalakította az Egyetemi Templomban a Don Bosco Ifjúsági Ének- és Zenekart. A zenekar nemzetközi hírû, ma is rendszeresen lép fel és készít hangfelvételeket. W. a. Mozart Reûuiem-je, illetve G. Rossini Stabat mater-e csendül fel dirigálásával leghíresebb hangfelvételeiken. Emlékezetes a bécsi, valamint a pápa-látogatáskori varsói fellépésük. Legutoljára a nagyközönség a Nemzeti Gyásznapon (1999. január 31.) a Kossuth Rádióban sugárzott római katolikus szentmise alkalmával hallhatta az ének- és zenekart az õ vezényletével. Dauner János már pestszentlõrinci mûködése idején, majd az itt töltött szolgálat alatt köztünk élt Kispesten. Elõbb albérletekben Wekerlén, a Fõ téren, a Pannónia úton és az egyik közben, majd a József Attila utcában egy híres hentes családnál, végezetül a Vak Bottyán utcában telepedett le. A közelmúltban szanálták a tulajdonában állt ottani kis lakot, amelyet fiatal értelmiségi bérelt tõle évi egy forintért. Õ maga a Don Bosco Szalézi Társaság rendházának igazgatójaként a rend szolgálati lakásában évekig Újpesten élt és tevékenykedett, ma a Rend Bécsi úti otthonában él. 84 éves. Dauner János a pápa legutóbbi magyarországi látogatásakor a Szentatyával együtt misézett. (Érdemes megjegyezni itt, hogy a koncelebráns papok közt volt a szintén kispesti Bálint József, aki a Jézus Szíve plébánián lelkipásztor.) Olyan idõszakban élt és tevékenykedett, amikor a hatalom mindent elkövetett azért, hogy a hozzá hasonló küldetésû embereket elnémítsa, életüket ellehetetlenítse. Szívós akaratának és szerzetesi fogadalmának köszönhetõen sok száz gyermek jutott nemcsak zenei, hanem tartalmas közösségi élményhez is. A gyermeki szívekbe erényt ültetett, több generációnak nevelõje volt. Nyugdíjazásával nem vonult nyugalomba, új feladatot talált. Az Egyetemi Templomba járó hívõk és az ottani hangversenyek látogatói lelki és szellemi épülésére feladatának ellátását tökélyre fejlesztette. Emberi magatartása sokunknak példaképül szolgál.
• Nagy Tamás
12.
WEKERLE
1999/4.
2. A 90 ÉVES HUNYADY JENÕ 1999. június 30-án a Wekerlei Társaskör Egyesület Közgyûlésén Katona Áron Sándor a Társaskör Egyesület elnöke elismerõ szavak kíséretében Hunyady Jenõ wekerlei lakosnak, a Társaskör Legenda Klubja tagjának Kós Károly emlékplakettet és emléklapot nyújtotta át abból az alkalommal, hogy Hunyady Jenõ június 14-én töltötte be 90. évét. A ritka születésnap alkalmából a Társaskör Legenda Klubja május végén Kerti Ünnepséget rendezett Hunyady Jenõ tiszteletére, hol nagy szeretettel köszöntötték a nagy tudású, kiváló emlékezettel rendelkezõ wekerlei lokálpatriótát, aki az elmúlt években írásaival, hasznos tanácsaival nagymértékben segítette Egyesületünk tevékenységét. A Wekerlei Társaskör Egyesület emléklapjának szövege: EMLÉKLAP HUNYADY JENÕ Úr részére Ezen emléklappal – plakettel fejezzük ki elismerésünket és köszönetünket Önnek, WEKERLÉÉRT kifejtett tevékenységéért. Tisztelettel a Wekerlei Társaskör Egyesület vezetõsége nevében: Budapest, l999. Június 14. Katona Áron Sándor A WTE elnöke A Szerkesztõbizottság nevében is tisztelettel köszönti, jó erõt és egészséget kíván az elkövetkezõ évekre is és gratulál a Társaskör által adományozott nem mindennapi kitüntetéséhez.
Nagyon szépen kérlek titeket, Szeressétek az öregeket A reszketõ kezû õsz apákat, A hajlott hátú jó anyákat... A ráncos és eres kezeket, Az elszürkült, sápadt szemeket... Szeressétek az öregeket! Simogassátok meg a deres fejeket Csókoljátok meg a ráncos kezeket. Öleljétek meg az öregeket, Adjatok nekik szeretetet. Szenvedtek õk már eleget. Én nagyon kérlek titeket Szeressétek az öregeket! Ne tegyétek õket szûk odúba, Ne rakjátok õket otthonokba. Hallgassátok meg a panaszukat, Enyhítsétek meg a bánatukat. Legyen hozzájuk szép szavatok, Legyen számukra mosolyotok, Én nagyon kérlek titeket, Szeressétek az öregeket!
Dauner János Atya
Õk is sokat küzdöttek értetek, Amig fölnevelkedtetek. Fáradtak õk is eleget, Hogy ti módosabbak legyetek. Õk is elfogadtak titeket, Mikor Isten közéjük ültetett. Azért én kérlek titeket, Szeressétek az öregeket! Ha majd az örök Szeretet Elhívja õket közületek, Ti foglaljátok el a helyüket, Mert ti lesztek majd az öregek, S mindazt, mit nekik tettetek, Azt adják nektek a gyermekek. Azért elõre intetek titeket, Szeressétek az öregeket!
Hunyady Jenõ és felesége 1941-ben Marosvásárhelyen
NYITVA: SZOMBAT: 10.00 - 15.00-IG
NYITVA: H – P: 9.00 - 20.30-IG
(A Wekerle Újság 1998. Márciusi számában “Egy igazi wekerlei: Hunyadi Jenõ a 89 éves nyugalmazott posta-fõ felügyelõ” címmel részletesen írtunk életérõl, családjáról és wekerlei tevékenységérõl. Dr. K. L.)
Tiszteletünk jeléül: Obecsei István: Szeressétek az öregeket
közlemény Nagy Tamás a (11. evk.) képviselõje szeptemberi fogadóóráját 16-án 18 órakor tartja a w. t. e. helyiségében.
1999/4.
WEKERLE
13.
Nézzen (jobban) körül Wekerlén! 7. Tóth Pál rovata
Az idei szélsõséges idõjárás a Wekerle-telep települési értékvédelmi erõfeszítéseit tekintve — fontosságának megfelelõen — a lakók ezirányú gondolkozását is átrendezi. Elsõként az ezideig lehullott csapadékra gondolok, mely az országban katasztrófát okozott. Most, lapzártakor az idõjárás megfelel a szokásosnak, és ilyenkor a lombok alatt, Wekerle szép utcáin sétálva, és kertjeiben beszélgetve hamar elfelejtjük azokat a természeti csapásokat, szélsõséges helyzeteket, ami minket itt nem ért. A sorozat e részében erre helyezem a hangsúlyt, de elõször röviden ismertetem az elõzõ hat rész kivonatát. Ennek oka az, hogy az olvasó is lássa, és emlékezzen azokra a gondolatokra, amikre már 1997 óta felhívtam figyelmét, hogy ezzel azonosulva, vagy vitázva védjük telepünket, és elegendõ szakmai és laikus tényt nyújtsunk a telepért felelõsséget érzõknek és felelõsöknek. Az eddig elhangzottak kivonata: Elsõ rész (WEKERLE, 1997/2-3. szám) Az elidegenítési állapot és a Részletes rendezési terv közötti (RRT) ellentmondásaiból eredõ alapvetõ problémák: 1. Az RRT beépítettségi mutatóinak kezelhetetlensége. 2. A házak alapvetõ szimmetriáját sértõ megoldások. 3. Melléképületek elhelyezésének buktatói. Második rész (WEKERLE, 1997/4. szám) 4. A tetõfelépítmények geometriája, sorolása, és a kialakult zugok. 5. Kerítések, kapuk létesítése, felújítása, esztétikai követelmények. 6. A járdák, zöldfelületek és árkok karbantartása. Harmadik rész (WEKERLE, 1998/1. szám) 7. 1998. év elején megváltozott építési jogszabályok, és várható hatásai. 8. A házak állagmegóvása érdekében javasolt cselekvési program szükségessége. 9. A tetõfelépítményekben és a tetõsíkban elhelyezett ablakok. Negyedik rész (WEKERLE, 1998/2-3. szám) 10. Véleményem a telepnek a világörökség kategóriába való jelentkezésérõl. 11. Egy megvalósult lakásbõvítés szép példája és a rendezési terv elõírásainak viszonya. 12. 1998. áprilisában tartott helyi települési értékvédelmi megbeszélés néhány gondolatának ismertetése: 12/1. Új gk. tároló lapos tetõvel, zöld tetõvel illeszkedne-e a telepbe.
12/2. Jelentkezés a fõváros városrehabilitációs pályázatára. 12/3. A környezetterhelések növekedésével okozott visszafordíthatatlan és visszafordítható helyzetek és megelõzésük. 13. Az új építési jogszabályok mûködtetése és az építésügy átszervezése. 14. Párhuzamos és felesleges nyomvonalvezetékek. 15. Az utak mentén lévõ árkok és az utak csapadékvíz-elvezetésének jelentõsége. 16. A házak tetõzetének, esõcsatornáinak karbantartása. Ötödik rész (WEKERLE, 1999/1-2. szám) Válogatás olvasói hozzászólásokból: 17. Kétkedés a 30 km/órás sebességkorlátozás (övezet) tervezett bevezetésének hasznosulásában, az ellenõrzés hiánya. 18. A “fekvõrendõr” és telepítésének vonzatai. 19. Zsákutcák, tisztántartásuk és használatuk. 20. A közökben új aszfalburkolatok rossz vízelvezetéssel. 21. Az utak felújításánál összehangolatlan vízelvezetések. 22. Mit kell tekinteni meglévõ épületnek? Idézet a Budapesti Városrendezési és Keretszabályzatból (BVKSZ). 23. Mi az az ún. “mûemléki kategória”? 24. A közös képviseletet ellátók munkája szakértelmének számonkérése. Hatodik rész (WEKERLE, 1999/3. szám) Olvasói levelekbõl és hozzászólásokból válogatva: 25. Egy meghökkentõ építés engedélyezésének lehetségessége. Léteznek-e ajánlott tervek? 26. Miért nincsenek feltárva, és szankcionálva az engedély nélküli építkezések? A “mûemlékesek” szakmai véleménye miért nem jut érvényre? Ki képviseli a szakmát és a felelõsséget? 27. Aki a telepen lakik, vagy ideköltözik, mindkettõben tudatosulnia kell, hogy a telepre jellemzõ paraméterek kötöttsége nagy. 28. Redõny jelenség. Legyen a régi
ablak elõtt, új ablak elõtt, akár ún. spaletta meghagyása, ill. leszerelése mellett készül. Mint bevezetõmben említettem, fõleg a szélsõséges idõjárással kapcsolatban írom le újabb gondolataimat. 29. Idõben, a téli idõjárásra jellemzõ a Fõvárosi Közgyûlés jelenleg hatályos 48/1994 (VIII. 1.) rendelete, melynek harmadik paragrafusa kimondja, hogy az ingatlan tulajdonosa, kezelõje, használója köteles gondoskodni az ingatlan elõtti járda, valamint a járda és a kocsiút közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, hóeltakarításáról és síkosságmentesítésérõl. Azt hiszem, az ingatlanon belül használt járdákra vonatkozóan természetes a fenti rendelet elõírásainak alkalmazása. A társasházaknak érdeke, hogy saját takarítási rendjükben meghatározzák a tulajdonostársakra jutó gondozási területeit, és egyéb helyeiken a takarítási rendet (pl. közös lépcsõ ház). Ennek ellenõrzése folyamatos, értékelése megállapodás szerint lehetséges. Jobb, ha a társasház maga ellenõrzi a végrehajtást, mintha az Önkormányzattól kapja meg a figyelmeztetést. 30. A kertek kötelezõ karbantartása megelõzi a kártevõk elszaporodását, és átterjedését. Ugyanez vonatkozik a növényzetek más betegségeinek kialakulására és átterjedésére. A kertek sokszor csak un. nadrágszíj részekre vannak felszabdalva, ami itt Wekerlén egykét méter szélességet és hosszúságot jelent, ezért fokozottan érvényes azok karbantartása.
KONTÚR STÚDIÓ XIX., Komjáti u. 10/b.
Kérjük kedves vendégeinket, hogy a nagy érdeklõdésre való tekintettel csak elõzetes bejelentkezés alapján keressenek fel minket. Szeretettel várunk mindenkit. Telefon: 282-2675 06-209-579-596
14.
WEKERLE
31. Az esõzések során, az udvaron, a járdákon és útszéleken kialakulnak a tócsák. Hasznos megnézni az elõbb említett helyeken a lejtésviszonyokat, mert esetleg kiderül, hogy az idõk során kialakult földgátak kiigazításával, eredeti esésviszonyainak visszaállításával, pár órás karbantartás (kötelezõ!) után ezek nagy része megszûnik. Gondoljunk csak az eredeti csapadékvíz elvezetésre, és adjuk meg a lehetõséget a víznek, hogy az a mélyebb árkokba lefollyon. 32. A telepen is jellemzõ, hogy az árkokat betömték, nem gondozták, az átereszeket hagyták hordalékkal feltölteni, a kocsibeálló sávok alatt átereszeket nem építettek, un. ellenlejtést hoztak létre tereprendezéseikkel. A bokrok, cserjék, gk. leállást gátló tankcsapdák gondatlan telepítése sokszor károsabb, mint azt készítõje gondolja. Szeretném olvasni és hallani, hogy az Önkormányzat, a telep állapotának feltérképezésekor felülvizsgálja a telkek elõtti, a kocsiút és a telek közötti sávok építésügyi hatósági megfelelésének állapotát is, és annak megfelelõen jár el. 33. Az idei záporok házainkat is próbára tették. A statisztikai adatokból kitûnik, hogy milyen hosszú és intenzitású záporokat éltünk meg. Épületgépészeti tervezési normatívák szerint méretezett csatornarendszerek — ilyen szélsõségek mellett — az ország több pontján már nem voltak elégségesek. Ezért lett hangsúlyos a karbantartás, mellyel a kockázatot csökkenthetjük. Javaslom, hogy fokozottan vizsgáljuk felül ereszcsatornáink állagát, eltömõdöttségét, lejtésviszonyait, a cserépfedés síkjának csatorna feletti szakaszát, hogy idõben megtörténjék a kárelhárítás, és a tervezett javítási munkákra való felkészülés. Nem beszéltem még a szél romboló hatásáról, ezek a tervezett karbantartást javasló un. cselekvési programba beletartoznak (lásd az 1998/1. szám 8. pontja alatt) Következõ rész egyik témája a mûanyag szerkezetû ablak lesz. Továbbra is várjuk írásban az eddig elhangzott gondolatokra vonatkozó, és újabb észrevételeiket a következõ címre
1999/4.
TÁRSASHÁZI SAROK Deák Márta rovata
Ebben az õrületes nyári hõségben, túlélve a napfogyatkozást, szusszanjunk egyet és gondoljunk a kellemes, langymeleg õszre. Október hónapban ismét megindítjuk a WEKERLEI KÖZÖS KÉPVISELÖK KLUBJÁT, melynek témáira várom javaslataikat a Társaskör hivatalos nyitva tartásának idejében, vagy a bejáratnál elhelyezett levélládában. Fontos, hogy a közös képviselõk, a tulajdonosok, akár egy nagyobb közösség mirõl szeretne hallani, így jobban tervezhetõ az esetlegesen meghívott vendégek szabad ideje is, Önök pedig arról hallanának ismertetõt, amit igazán érdeklõdéssel figyelnének. Szeretnénk hallani arról, hogy a helyi Önkormányzati képviselõinknek milyen javaslatai lennének a wekerlei csapadékvíz elvezetésének megoldására. Lakossági és önkormányzati összefogással talán hamarabb lehetne javítani a helyzeten. A közlekedés is okozhat problémákat, némely forgalmasabb utcában. Ki törõdik, vagy törõdjön a beteg, permetezésre váró fákkal, (lásd PLATÁN) mikor és ki köteles megmetszeni az utcai fákat, amelyek sok helyütt a tetõt és házfalat is rongálhatják. Kérem Önöket, gondolkodjunk együtt, sok ötlettel segíthetjük egymást, a jó példa állítólag “ragadós” Vagy a rossz! Remélem, csak a jóról beszélgetünk majd õsszel! Várjuk Önöket és hasznos ötleteiket!
Wekerlei Társaskör Egyesület (Tóth Pál) 1192 Budapest, Kós Károly tér 10.
KISPESTI ÉPÍTÕ KFT. 1194 Bp., Kisviola u. 21-23. Tel./Fax: 06-1-282-9571 GENERÁL KIVITELEZÉS tervezés • szerkezetépítés • épületgépészet épület felújítás • szakipari munkák ÉPÜLETVILLAMOSSÁG villanyszerelés • technológiai szerelés riasztórendszerek szerelése • informatikai hálózat építése • számítógép hálózatok építése biztonságtechnikai vizsgálatok
A maradék nyárra szép idõt és tartalmas pihenést kívánunk. Találkozzunk a VIII. WEKERLEI NAPOKON is!
KISPESTI SÖRDISZKONT (Kossuth tér 5. a piac mögött)
Még mindig itt lehet kapni a legolcsóbb sört Kispesten! Arany Ászok 75,Dreher Pils 96,HB Pils-Lager 102,Kõbányai világos 77,Kanizsai világos 77,Arany Ászok 0,5 l. doboz 110,Továbbá sörkülönlegességek és minõségi italok diszkont áron! Nyitva: Hétfõ – Szombat: 7-21-ig, vasárnap: 7-15-ig
Telefon: 280-2434
1999/4.
WEKERLE
15.
INNEN - ONNAN WEKERLÉRÕL 1. PÁLYÁZAT “ Emlékeim Wekerle-teleprõl“ A Wekerlei Társaskör Egyesület mûfajilag — karcolat, novella, tanulmány, dokumentum, családtörténet, stb. — kötetlen, 10-16 gépelt oldal terjedelemben “Emlékeim Wekerle-teleprõl” címmel pályázatot hirdet. A pályázat célja: Kispest Wekerlei Városrészének mindennapi életének vagy múltjának, az itt élõ lakosság alaposabb megismertetése, a városrész lakói értékeinek, hagyományainak, egyéni és közösségi vonásainak feltárása, akár egy személy, család, vagy kisebb közösség áltat történõ bemutatása révén, ezzel a wekerleiek lokálpatrióta tudatának erõsítése. A pályázat feltételei: A pályázat jeligés. Egy szerzõ legfeljebb két különbözõ mûfajú alkotást nyújthat be. Beadási határidõ: 2000, március 15-e. A pályamûveket az alábbi címre kell benyújtani: Wekerlei Társaskör Egyesület, ll92. Budapest, Kós Károly tér 10. Elbírálás: A pályázatokat szakmai zsûri fogja elbírálni. Értékelésnél a közvélemény lokálpatriotizmusára gyakorolt hatás elsõbbséget jelent. Díjazás: I. díj: 50. 000 Ft • II. díj: 30. 000 Ft • III. díj: 20. 000 Ft. A zsûri fenntartja magának a jogot, hogy díjakat visszatartson vagy megosszon. Eredményhirdetés: 2000. május 26-án a Wekerlei Társaskör Egyesület Székházában 1192. Bp. Kós Károly tér 10.)
2. Wekerlei ifjú nyerte az idei Kispest Kupát Nekünk wekerleieknek örömteli hír, hogy a Kós Károly téren lakó, még ifjúsági korú Nemestóthy Zsombor megnyerte a teniszezõk III. osztályú Kispest Kupáját. A tornát június 24-27. Között rendezték meg a Zoltán utcai tenisztelepen. Az elõdöntõben a magyar ranglista 63., a döntõben pedig az 53. helyezettjét gyõzte le 6:4, 3:6, 6:1 arányban. Zsombor jelenleg a ranglistán a 92. Érdekességnek számít, hogy a Kispest Kupa kiírásának évében – 18 évvel ezelõtt – az elsõ gyõztes Zsombor jelenlegi edzõje Zsitvai Zsolt volt.
WEKERLEI MOZGÁSSTÚDIÓ MINDEN KOROSZTÁLY SZÁMÁRA !
FOGLALKOZÁSVEZETÕ: ROMHÁNYINÉ KOVÁCS MÁRIA GYÓGYTESTNEVELÕ -TESTNEVELÕ TANÁR
TELEFON: 28-28-445 • CALLENETICS • STRETCHING •
FITNESS
• VÉNUSZ-TORNA
•
FUTÓKLUB
•
VUK -TORNA
3. Vigyázat parlagfû! Allergiaveszély! (Felhívás!)
Az allergiás megbetegedés népbetegség. Leggyakoribb formája a szénanátha, amelynek igen kellemetlen tünetei az orr, a szem, a garat és a fül viszketése, tüsszentés, orrfolyás, könnyezés. Súlyosabb megjelenési formája az asztma (asthma bronchiale), amely rohamokban jelentkezõ nehézlégzéses tünetei miatt azonnali gyógykezelést igényel. Ezeknek a megbetegedéseknek a legfõbb kiváltója a parlagfû (Ambrosia elatiorl.), Ez a gyomnövény júliustól-szeptember végéig milliárd számra termeli a virágporszemeit, amelyeket a légáramlás az egész város területén szétterít. A legfontosabb mindannyiunk – így az Ön – számára is a betegség megelõzése, mert jelenleg olyan gyógyszer nincs, amely ezt a betegséget meggyógyítaná vagy véglegesen, megszüntetné. A betegség megelõzhetõ az allergiát kiváltó tényezõ megszüntetésével: a parlagfû következetes irtásával. Leghatásosabb – a virágok megjelenése, kifejlõdése elõtt – rendszeresen végzett kaszálás, kapálás, gyomlálás. A gyommentesítés a növényvédelemrõl szóló 1998. évi II. számú tvr. végrehajtására kiadott 5/1988 (IV. 26.) MÉM rendelet 4. § 2. szakasza értelmében KÖTELEZPÕ. Hogyan ismerhetõ fel a parlagfû? Felálló, rendszerint felsõ részében elágazó szára rányomottan szõrös vagy érdes, tompán négyékû, enyhén barnáslila. 20-150 cm magasra nõ. Levelei egy-kétszeresen szárnyasan szabdaltak, a levél fonáka és szára pelyhes. Porzós virágai a hajtások csúcsán fûzérben állnak, a lecsüngõ apró sárga virágok apró csészékre hasonlítanak. Mikor virágzik? Július végétõl a fagyok beálltáig, szeptember végéig. Hol található leggyakrabban? A parlagfû jellegzetessége, hogy leginkább az idõlegesen megmûvelt, majd elhanyagolt, vagy frissen feltört még rendezetlen építési területeken fordul elõ. Gyakori, pl. kertek elhanyagolt sarkaiban, parkok, utak szélén, árokparton, raktárterületeken, vasúti sínek mentén, vasúti töltéseken. Ritkán a városi virágágyakban, virágládákban és a járdaszélek kövei között is felbukkan. Ezúton kérjük, hogy az allergiás megbetegedésben szenvedõ sok-sok gyermek és felnõtt egészsége érdekében – lehetõleg még virágzás elõtt – Ön is irtsa a parlagfüvet. Budapest Fõváros Önkormányzata Környezetvédelmi Ügyosztálya
16.
WEKERLE
1999/4.
4. Kérjük-e vissza a régi utcaneveket? 1998-ban a kispesti önkormányzat kulturális bizottsága elé azzal a javaslattal fordultam, hogy a Wekerle-telepi közterület elnevezéseket az eredetiekre változtassuk vissza. A bizottság azzal adta vissza a kérésem, hogy a visszaváltoztatásra nem hoztam fel elég indokot, és nem lehet tudni, milyen az ott lakók véleménye. Ez úton kérem föl Wekerle lakosságát és elsõsorban is az érintett utcák lakóit, írják meg nekem a szerkesztõség címére, hogy miként vélekednek javaslatomról. Segítségül az alábbiakban felhozom indokaim, valamint felsorolom azokat az utcaneveket, amelyeket a háború után megváltoztattak, illetve azok eredetijét. A háború után két nagy névváltoztatási hullám érte Budapestet, így a Wekerlét is: az egyik a Nagy-Budapest kialakítása utáni (1953-54: Apafi, Endre király, Pálffy, Pázmány, Szent László, Szent István, Thurzó, Turul, Verbõczy (sic), Zsigmond) a másik a hatvanas évek végén (1967-68: Corvin krt., Etele, Kálmán király, Nagy Lajos krt, Szabolcs, Szilágyi Erzsébet, Tárnok, Zalán). A wekerlei közterületek elnevezését az 1910-20-as években - ötven évvel a kiegyezés után és még az elsõ világháborút követõ Trianon elõtt! - a magyar történelem nagyjairól, híres emlékhelyeirõl, szimbólumairól nevezték el. A szocializmusnak hívott korszakban ezekbõl elõbb csak fantáziátlan (Gomb, Cukrász, Almavirág, Tarka köz), késõbb közömbösnek tartott, de elég otromba (Kábel, Kis, Kelengye, Körzõ, Vonás, Tálas) közterület elnevezések lettek. Amikor a hetvenes években Kispest és Zalaegerszeg testvérvárosi kapcsolatot létesített, az akkori Szilágyi Erzsébet u., Nagy Lajos krt., Mária u. (Verbõczy u.) és a nem wekerlei szakaszú Mária u. a Zalaegerszeg u. elnevezést kapta. (Meg kell hagynom, Zalaegerszegen is van Kispest utca.) Valamikor a wekerlei körút valóban körbe futó, jelentõs szélességû út volt a Corvin.-. Szt. István.-Zsigmond.-Nagy Lajos-Corvin körutak, amelyikre villamos járatot terveztek,
amelynek megépítését azonban az I. világháború megakadályozta. Az egykori valódi körutakat elnevezésük által “kiegyenesítették”, megcsonkították vagy igen furcsa, girbe-gurba (Corvin krt.) utcára változtatták. Mai neve Almavirág tér Corvin krt.
terület viselné többek között Herrich Károly, Egert József, Madarassy László, Ribényi Antal, Papp József, Válya Gyula, Hybl József, Wekerle Sándor, Gyõri Ottmár, Winkler József, Bogdán Gyula nevét. A fenti eltörölt nevek közül a zömének van már azonos nevû “testvér” utcája a fõvárosban, de egy részük az elsõ ilyen nevû lenne (Kálmán király, Apafi tér, Endre király, Pálffy köz, Thurzó köz, Verbõczy, Zsigmond krt.). Bizonyára a kispesti személyiségekrõl sincs másutt elnevezett utca, köz vagy tér. Születtek az átkeresztelések során olyan elnevezések is, amelyekkel egyet lehet érteni. A Fõ tér új neve annak a Kós Károly építésznek (emellett még író, néprajzkutató, könyvkiadó, egyetemi tanár, grafikus, politikus) a nevét viseli, aki magának a térnek a kialakítását tervezte meg, s akinek szobra a teret díszíti.
Régi (és javasolt új) neve Apafi tér Corvin krt., Szt. István krt., Zalán utca - a Wekerlén Kinizsi utca - Kispesten Cukrász utca Turul utca Esze Tamás utca Szt. László utca, Szt. István krt., Endre király utca - a Wekerlén Herrich utca Kispesten Gomb utca Pázmány utca Gutenberg krt. Zsigmond krt. Kábel utca Szabolcs utca Kis köz Thurzó köz Mégegyszer tehát: Mészáros L. utca Kálmán király utca Ez úton felkérem Wekerle lakosságát és - a Wekerlén elsõsorban is az érintett utcák lakóit, írják Esterházy utca - Kispesten meg nekem a szerkesztõség címére, hogy Tarka köz Pálffy köz miként vélekednek javaslatomról, egyben Tálas utca Etele utca megköszönöm mindazoknak, akik elõzõ felVonás utca Tárnok utca hívásomra tollat ragadtak és tudatták velem Zalaegerszeg utca Szilágyi Erzsébet utca, véleményüket. Nagy Lajos krt., Verbõczy (Werbõczy) utca - a Wekerlén • Nagy Tamás Mária utca - Kispesten Nemcsak a fentiekben vázolt történések folytán kialakult “rendetlenséget” jaKispest, Üllõi út 272. (Villanytelep u. sarok) vasolom megszüntetni, hanem egykori kispesti õseink és a valamikori notabilitáSzemélyautó • mikrobusz • teherautó sok is megérdemelnék azt, hogy az újra polgárosodó Kispest utcanévvel emlékezzék rájuk. Örömmel töltene el, ha köz-
NON-STOP ÕRZÖTT PARKOLÓ
Havi bérlet: 5.990,Telefon: 280-1610 • 280-9289
KISPEST LEGJOBB CUKRÁSZDÁJA!
DUDICUKI RACSITS CUKRÁSZDA 1191 Bp., Bocskai pavilonsor C/3. Rendelés: 282-9312 B. A.
AJTÓT NYITUNK ÖNNEK! Beton, vasbeton vágása, fúrása roncsolásmentesen, a legkorszerûbb svéd-amerikai gyémántbetétes szerszámokkal, takarítással együtt!
HYDRO-TECHNIKA 1193 Csokonai u. 20.
Telefon.: 377-6897 Fax: 377-4975 Mobil: 06-20 9344-116
1999/4.
WEKERLE
17.
A Magyar Kollégium történeteibõl
A HEGYESI CSATA Romhányi András rovata
Történelmi tanulmányainkból tudjuk, hogy az 1848/49-es szabadságharc elsõ gyõztes csatáját Pákozd és Sukoró között vívta a magyar sereg Jellaèiæ horvát bán csapatai ellen. (Csak emlékeztetõül: 1848. szeptember 29-én). De tudjuk-e, melyik volt az utolsó gyõztes csata? Kishegyes a Vajdaságban, Szabadkától mintegy 40 kilométerre, délre található. Itt történt az esemény, három falu határában 1849. július 14-én. S történetesen ismét Jellaèiæ volt az ellenfél. A szomszéd két falu: Feketics – azaz Bácsfeketehegy – és Szeghegy persze szintén magáénak vallja a csata “tulajdonjogát”. A helyiek feketicsi csatáról beszélnek, nem is jogtalanul, hiszen a küzdelem színhelye valóban Feketicshez esett a legközelebb. A történelem mindenesetre “(kis)hegyesi csata” néven tartja számon az ütközetet. Milyen hegyek vannak errefelé? – kérdezheti joggal a tájat nem ismerõ ember. Nos, hát semmilyenek. Ez a vidék a magyar Alföld déli része és ennek megfelelõen lapos. De igazi bércek híján – ahogyan ez már szokás sík vidéken – a helyiek a legkisebb dombot is hegynek nevezik el. A hegyesi csata is egy ilyen lankás területen zajlott le. Maga az ütközet menete inkább csak a hadtörténészeknek érdekes. Jellaèiæ horvát bán – túlerejének birtokában – biztosra vette gyõzelmét. “Hadd dúdolja el az ellenség a magyar felkelés utolsó nótáját. Az igazságszolgáltatás napja közeledik. Barátim! Nemsokára, mint Herkules, egy csapással vágjuk le a hidra fejét!” – kiáltott fel elbizakodottságában. Guyon Richárd – angol származású – honvédtábornok – július 15-ére tervezte a csatát. Jellaèiæ azonban megelõzte õt és egy gyors seregátcsoportosítást követõen egy nappal elõbb hajnali két órakor támadást indított. A magyar sereget elõször meglepte a váratlan roham, de honvédeink hamar úrrá lettek a helyzeten. A hadrendbe álló magyarok valamint az elkeseredetten újra és újra támadásba lendülõ ellenség között valóságos közelharc bontakozott ki. A csatát valószínûleg Peretzi Mihály ezredes oldaltámadása és ágyútüze döntötte el. Jellaèiæ megfutamodott. A magyarok serege üldözõbe vette a császári sereget és kiverte a Bácskából. Kossuth Lajos kormányzó levélben köszönte meg Guyonnak a haditettet: “Fogadja a haza és a magam szíves köszönetét a július 14-én nyert gyõzelemért. Reménnyel tekintek további
megalakuló szerb-horvát-szlovén – az elsõ juhadvezérletének elébe, mert ahol ily bátor segoszláv – államhatalom azonban rossz szemreg élén az oroszlánszívû Guyon áll, azt mel nézte a “nacionalista” ünnepet. Egyik csakis gyõzelem kísérheti.” Mint tudjuk, a történelem más fordulatot vett, a magyarok nem gyõztek többé. Voltak ugyan még kisebb ütközetek, amelyekbõl a magyar honvédek kerültek ki gyõztesen, de július 31-én Segesvárnál Bem veszít (itt hal meg Petõfi Sándor is), augusztus 9-én Temesvár alatt pedig Dembinszky. S augusztus 13-án Világosnál véget ért a szabadságharc. A csata színhelyén ma javarészt szántóföld van. A helybéliek meg tudják mutatni, hol álltak Guyon csapatai, hol kezdte a támadást Jellaèiæ. Egy, a szántó közepén álló diófáról azt tartják, hogy alatta tömegsír van. A feketicsiek számon tartják a 150 esztendõvel ezelõtt történteket, azt, hogy a magyar történelem egyik dicsõséges fejezete a falu határában íródott. A hegyesi csata rengeteg történetben, legendában, hagyományban él tovább. Íme kettõ közülük! elsõ dolga az emlékmû lebontása volt. Az Az elsõ: egy népszokás. Feketicset lakói – obeliszk ezután hosszú idõn keresztül a kishea bizonytalan harci helyzet miatt – már jóval gyesi községházán kallódott. Az 1950-es a csata elõtt, január 23-án elhagyták. A gyõzévekben az emlékmûnek nyoma veszett. tes csatát követõen késõ õsszel tértek vissza a Egyesek úgy emlékeznek, hogy a község falu lakói. S arra a bizonyos szomorú napra akkori vezetõi az obeliszk vasanyagát eladták emlékezvén Mári napot tartottak. (Bizonyára ócskavasnak. De hogy mi lett a rajta lévõ mert a legtõbb nõi név a Mária volt.) S ezt a táblák sorsa, arról senki semmit sem tudott. szokást azóta is tartják. 1850 óta Feketicsen Két évvel ezelõtt, a telefonhálózat bõvítésejanuár 23-án Mári nap van. A másik: a csata emlékmûvének története. A történet 1887-ben kezdõdött, legújabb fejezete tavalyelõtt íródott, s a végét nem ismeri senki. 38 évgumiszerelõ és centírozó vel a csata után BácsBodrog vármegye lakos(kerékkiegyenlítõ) sága közadakozásból emlékmûvet állított a csata ÚJ ÉS HASZNÁLT GUMIK névtelen vértanúinak. A környék népe hosszú éveNAGY VÁLASZTÉKBAN! ken keresztül március 15-én 1184 Budapest, ide járt ünnepelni. A gyeHengersor u. 3. (a rekek nagyon szerették sorompónál) ezt az eseményt. (Talán Telefon: 295-58-26 azért is, mert ezen a napon már megengedték neNyitva tartás: kik, hogy – a felmeleH – P: 8.00 – 18.00 gedésre való tekintettel – Sz.: 8.00 – 13.00 levegyék cipõjüket.) A
VARGA PÉTER
18.
WEKERLE
kor a szerelõk a községháza padlásán felfedezték az öntöttvas táblákat. A környék magyarsága azóta arra készül, hogy az emlékmûvet eredeti helyén újra felállítsa. (Érdekes, hogy az obeliszk hajdani helyét pontosan nem ismerik. Csak nagy valószínûséggel mondják egy halmot megjelölve, hogy itt állhatott. Pedig bizonyára élnek még olyanok is, akik akkoriban kijártak oda.) Lehetséges, hogy a jugoszláv hatóságok az emlékmû újraállításához nem adják meg az engedélyt. Az elszánt hazafiak ez esetben a temetõben fogják felállítani. A négy tábla közül az egyik felirata: BÁCS-BODROG VÁRMEGYÉNEK A NÉVTELEN SZABADSÁGHÕSÖK IRÁNT KEGYELETES KÖZÖNSÉGE ADAKOZÁSÁBÓL EMELTETETT 1887. JÚLIUS 1(4)-ÉN. Bízzunk abban, hogy vajdasági magyarjaink törekvéseit siker koronázza majd. És akkor, egy év múlva, a csata 151. évfordulóján mi is letehetünk majd egy koszorút a felállított emlékmûre, és elolvashatjuk rajta elõdeink üzenetét: SÍREMLÉK VAGYOK ÉN, SZÁZ VÉRTANU NYUGSZIK ALATTAM, KIK HONUKÉRT - HONODÉRT-
ESTEK EL, ITT E MEZÕN. SZENT VÉGRENDELETÜK HÁLÁSAN VÉSVE SZÍVEDBE, ADD UNOKÁIDNAK MÉG EZER ÉVIG ODÁBB: “HONFI, SZERESD a HAZÁT! ÉLJ-HALJ ÉRETTE! CSAK AKKOR LESZ BÁRMÍLY SORSBAN NAGY, SZABAD, ÉS A TIED”
• Romhányi András Mellékletek: Kishegyes Kishegyes (Mali Ioa) a Vajdaság legkisebb községe. Területe 181 km2. Hozzá tartozik Szeghegy (Lov enac) és Feketics (Feketi). Az 1991-es népszámlálás adatai szerint népessége 14. 394 fõ volt. Az összlakosság 58, 7 %-a (8.452 lélek) magyar. Ezek 63, 4 %-a Kishegyesen, 35, 4 %-a Feketicsen él. A lakosság 23 %-a montenegrói, 11, 4 %-a szerb. Az elmúlt 30 évben 16 %-os volt a népesség fogyása. Ennek oka elsõsorban az egyke és az elvándorlás. Feketics magyar neve: Bácsfeketehegy, ezt azonban a helyiek nem használják. E községben székel a régió református püspök
A hegyesi csata Az 1849. évi délvidéki hadmozdulatok célja a Bácska megszerzése és birtoklása volt. A császáriak oldalán Josip Jellaèiæ horvát bán a nyár elején sorra aratja gyõzelmeit. Guyon Richárd magyar honvédtábornok június végén indul el a császári sereg ellen. Július 8-án ver tábort Kishegyes, Szeghegy és Feketehegy között. Célja, hogy egyesüljön az egyre közeledõ Kmety György tábornok hadosztályával. A csatát július 15-re tervezi. Jellaèiæ, értesülvén Guyon hadi mozdulatairól, július 12-én seregével átlépi a Ferenccsatornát és gyors meneteléssel július 13-án éjfélre Feketics alá ér. Azonnal támad elõször a bal-, majd a jobb szárnyon. A császári sereg nagysága: mintegy 12-13.000
1999/4.
ember és 79 ágyu. Guyon megtámadott hadteste 7-8.000 fõ bõl állt és 40 ágyúja volt. A magyar sereget váratlanul érte a támadás. Az elõörsi feladatot ellátó 60. (Wasa) gyalogezred 2. zászlóalja azonban mindaddig felfogta a támadást, amíg a hadrend fel nem állott. A magyarok ezután ellentámadásba mentek át. Váltakozó szerencsével folyt a csata, amikor Peretzi Mihály ezredes jelentõs tû zerõ- vel támadást vezetett a jobbszárnyon. Ez megingatta Jellaèiæot és a császári csapatok megkezdték a visszavonulást. Guyon azonnal parancsot adott az ellenség üldözésére és azt sebtében elfoglalt verbászi állásából is kivervén kiszorította Bácskából. Az osztrák félnek 684 halottja és sebesültje volt, míg a magyarok vesztesége 81 halott és 141 sebesült. A magyarok kezére került két 12 fontos ágyu és 200 fogoly.
A Magyar Kollégium a kisebbségben élõ magyarság kulturális életét segítõ, wekerlei székhelyû civil szervezet. Mûködését jelenleg a következõ szervezetek támogatása teszi lehetõvé: Budapest Fõváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata, Mûvészeti és Szabadmûvelõdési Alapítvány, Nemzeti és Kulturális Örökség Minisztériuma Társadalmi Szervezetek Támogatása, Országépítõ Alapítvány, Országgyûlés Társadalmi Szervezetek Költségvetési Támogatása. A Magyar Kollégiumot magánszemélyek, vállalkozók is támogathatják. Számlaszám: OTP Bank Rt XIX. kerületi fiók 1171900120299714 Magyar Kollégium Alapítvány. A támogatót a hatályos törvények szerinti adókedvezmény illeti meg.
CSAK EGY PERC FIGYELMET! 85 éve hunyt el Herman Ottó természettudós, a Madártani Intézet alapítója Az utolsó magyar polihisztor. Nyolcvan éves, amikor a Múzeum körúton egy társzekér elüti. Sérülése begyógyul, de ebbõl eredõ tüdõgyulladása halálát okozza. A tudós emlékét a Múzeum-kertben felállított szerény alkotás õrzi. 1835. június 25-én Breznóbányán látja meg a napvilágot. Itt és Miskolcon néhány osztály erejéig tanul, majd Politechnikumba iratkozik be, de tanulmányait nem tudja befejezni. Lakatosinas majd fényképész. Szabadidejét a bécsi Természettudományi Múzeumban tölti. Kitûnõen rajzol, felfigyelnek rá. Rovarokról készült könyvet illusztrál. Katonának nem vonul be, katonaszökevénynek minõsítik. Kõszegen az 1860-as évek elején ismerkedik meg Chernel István földbirtokossal, madárbaráttal. Közben Brassai Sámuel természettudós, az Erdélyi Múzeum vezetõje Kolozsváron konzervátori állást hirdet meg, melyet Chernel javaslatára Herman nyer el. Ettõl kezdve, 1864-tõl megváltozik élete. Tudományos vizsgálatokat végez, dolgozatokat ír a pókászat, madártan és a halászat körében, majd politikával is foglalkozik. Híressé válik szélsõbalodali, kissé anarchista nézeteirõl.(Az egyik napilapban bejelenti, hogy két héten belül robbantani fog, fenyegetését beváltja.) Pesten megismerkedik a Magyar Természettudományi Társulat vezetõivel..1876-ban tudományos ismeretterjesztésérõl egyik méltatója írja: “Herman Ottó – akinek süketsége közismert – a rét zenevilágáról szól a közönségnek, a rét hangmûvészeit, a tücsköt, a szöcskét, a lovacskát mutatva be a hallgatóságának. Elsõ elõadását követi a többi: a pókról, a szövés-fonásról és szerepérõl a természet háztartásában, az átalakulások világáról, a nagy útról (madárvonulásokról). Tudományos cikkei jelennek meg a Természettudományi Közlönyben. A Társulat Könyvkiadója pedig könyveit adja ki, mint pl. a magyar halászat könyve (1887), a halgazdaság rövid foglalata (1888), az északi madárhegyek tájáról (1893) szóló mûveket. Herman Ottó lesz a Természettudományi Társulat népszerûsítõ munkájának legerõsebb oszlopa, legjellegzetesebb egyénisége, legkedveltebb elõadója. A Természettudományi Társulat bízza meg a Magyar és Erdélyország pókfaunájának megírásával, mely munkát három kötetben adja ki. Ugyancsak e Társulat bízza meg egy norvégiai madárKODAK EXPRESS tani úttal, melyrõl 1893-ban számol be. A bécsi nemzetközi ornitoló1191 Üllõi u. 265. giai kongresszus után megszervezi az elsõ hazai madárvonulási – Filmkidolgozás akár 1 hálózatot, majd 1893-ban rábízzák az általa megszervezett Magyar óra alatt is Ornitológiai (Madártani) Központ vezetését, mely intézetet haláláig • ajándékfilm vezeti. Foglalkozik a halászattal és pásztorélettel, a magyar nép arcu• vagy dupla sorozat latával, jellemével, a magyar pásztorok nyelvkincsével. Magyarságát – Esküvõi, riport és azzal is kifejezi, hogy az eredetileg két n-nel végzõdõ nevét maeseményfotók gyarosan egy n-nel írja. – Gyereksorozatok Kapcsolata Madarassy László Kispest 1890-ben megválasztott extra gyorsasággal fõjegyzõjével a 80-as években kezdõdött. Madarassy neki ajándékoz06-30-202-5136 – Fényképezõgépek, calza nagy értékû pókfaunáját. Mint országgyûlési képviselõ összekötculátorok, walkman-ek, tetésben áll a 90-es évektõl a kispesti Hunyadi majd a Jókai Nyitva: H – P: 8-19-ig órák nagy választékban Szombat: 8-13-ig utcában lakó Madarász Apóval. • dr. Kóczán László
1999/4.
WEKERLE
19.
KÖRNYEZETÜNK VÉDELME A KERT MADÁRVILÁGA (Részletek dr. Vertse Albert: A kert madárvilága - a Növényvédelem és Kertészet kiadása, 1941. - c. könyvbõl E könyv alapján a wekerlei énekesmadarak védelmérõl és visszetelepítésérõl a WEKERLE márciusi, a kert madáréletérõl és két énekes madárról (a széncinegérõl és a feketerigóról) a júniusi számba irtunk. Hogy a téli hónapokban is minél több madár maradjon Wekerlén, ezért e számban a madarak téli etetésérõl közlünk részleteket) Téli etetés A fészkelõ helyek és madáritató létesítése mellett a harmadik legfontosabb madárvédelmi tevékenység a téli etetés. A tél nagy pusztítást visz végbe a nálunk kitelelõ apró énekes madarak sorai között, azért pl. a cinegék száma, az évenkénti két-háromszori költés ellenére a következõ tavaszon csak ott mutat gyarapodást, ahol rendszeres téli etetéssel a téli pusztulás arányát csökkentették. A nagy hidegek, ólmos esõ vagy hófúvások idején az ember háza tája köré csoportosulnak ezek az apró madarak, a szûkös napokon az ember háztartásának hulladékain próbálnak eltengõdni: elsõsorban a cinegék, a csuszka, a pintyfélék, a búbos pacsirta és a feketerigó. Szemmel láthatóan nélkülöznek ilyenkor, ha kellõ táplálékhoz nem jutnak, a kemény hideg alaposan megtizedeli soraikat, mert a kemény hidegben az DÚCETETÕ éhezést 24 óránál tovább alig bírják. Szánalmas látvány az éhezõ, didergõ madársereg s alig van ember, ki ha csak néhány odavetett morzsával is, ne szeretne könnyíteni rideg sorsukon. A pillanatnyi segítség azonban nem segítség, mert a madáretetésnek az a célja, hogy apró énekes madarainkat a számukra életveszedelmet jelentõ téli éhezéstõl megóvjuk, õket a jövõ költési idényre minél nagyobb számban átsegítsük. Ezért céltudatos madáretetésre van szükség: elsõsorban, hogy a hideg idõk beálltával, ha nem is bõségesen, de állandóan etessünk, hogy madaraink odaszokjanak az etetõre, másodsorban pedig olyan etetõ berendezkedéssel rendelkezzünk, mely a madaraktól könnyen hozzáférhetõen, amellett esõtõl, hótól mentesen tálalja az élelmet, még a legnagyobb hófúvás, tehát a legnagyobb szükség idejében is! Az olyan etetõ, mely a legnagyobb szükség idején hagyja cserben madarainkat, többet árt, mint használ, mert madaraink másutt nem találván élelmet, nyomorultul elpusztulnak. A képünkön látható, a Madártani Intézet elõírása szerint forgalomba hozott úgynevezett galambdúc-etetõ nagyobb kertek, parkok madárseregének téli etetésére szolgál. A tetõ széle alól függõlegesen lenyúló üvegkeret, az etetõ belsejében levõ tálalóasztalka számára még a vízszintesen futó hófúvások ellenében is kellõ védelmet nyújt! Ez az etetõ elsõsorban a cinegék, csuszka és a harkályok etetésére szolgál, a pintyek, sármányok, búbos pacsirta és a rigók nem szívesen szállnak rá, de nem is igen tudnak, azért ezek számára az etetõ lábához félkörösen épített etetõkunyhó tisztára sepert földjére hintünk eleséget. Az etetõre járó madarakat a télen át gya-
kori karvalytól úgy védhetjük meg a legjob- ablaktetõt bemutatjuk. Ez a kis etetõ jó alkalban, ha az etetõt fenyõk, vagy sûrû bokrok mat nyújt a madarak közvetlen közelbõl való közelébe állítjuk, amelynek ágai között az megfigyelésére, megismerésére és megkedapró madársereg védelmet talál. velésére. A spárgán függõ féldiók a madarak Fontos követelmény az eleség megvá- csalogatására szolgálnak. Az ablaktetõt az lasztása is. A cinegék és a csuszka bár rovar- ablakfára szegezett vízszintes lécre függesztevõ madarak, egész télen át szívesen táplálkoznak jük, csalogatóul faggyúdarabokat, vagy féldiót hõfejlesztõ, olajos magvakkal s azokat, mint a akasztunk ki arasznyi darabokon, hogy a vékonyabb héjú diót vagy mandulát, ügyesen madarak figyelmét felhívjuk. feltörik csõrük kopácsolásaival, de leghelyesebb, ha napraforgó- vagy tökmaggal etetjük õket, Sokan azon a véleményen vannak, hogy már csak azok olcsóbb beszerezhetõségére a madarak téli etetésével azokat hasznos tevaló tekintettel is. Csemegeként zsíros sza- vékenységüktõl, a gyümölcsfák tisztogatálonnabõrt vagy faggyúdarabot adunk, melyek sától elvonjuk. Ez azonban nem felel meg a zsírtartalmuknál fogva értékes téli tápa- valóságnak, mert az etetõk eleségével a madár nyagok. Ha a napraforgó- és tökmaghoz egyéb csak kipótololajtartalmú és lisztes magvakat is keverünk ja a téli szû(kendermagot, lenmagot, kölest stb.) s apróra kös táplávágott húshulladékkal vegyítve az egész keve- lékot és huzaréket olvasztott faggyúba ásztatjuk, a faggyú mosan csak a kiülése után keményen összeálló, változatos l e g z o r d a b b és tartalmas eleséget, úgynevezett madárka- téli idõben él lácsot kapunk. Nagy elõnye, hogy a madarak vele. Tapaszcsak apró darabokban tördelhetik le, s így nem talt gazdák szórhatják szét a faggyútól összeragadt mag- bizonyítják, vakat. A nem túlságosan meleg, de még fo- hogy a télen lyékony kevertéket fák, különösen fenyõfák átetetéssel a ABLAKTETÕ ágaira is rácsurgathatjuk; az odafagyott eleségre k e r t j ü k b e a cinegék hamarosan rátalálnak. A magevõ pinty- c s a l o g a t o t t féléknek az etetõkunyhó földjére maghul- madársereg az etetõre szórt eleség elfogyaladékot, ocsút, kendermagot, vegyes madáre- sztása mellett a kert fáit teljesen megtisztítotleséget szórunk, a kifejezetten lágy eleséggel ták a hernyófészkektõl és a kártevõ rovarok élõ feketerigónak pedig valami öreg cseréptál- áttelelõ petéitõl. Az etetéssel tehát nem vonjuk ban konyhahulladékot: fõtt rizst, burgonyát, el, hanem ellenkezõleg helyhez kötjük, minttésztanemûket, fõtt répát, húshulladékot és egy biztosítjuk a madarak hasznos mungyümölcsmaradványokat. kásságát! Kenyérmorzsával ne etessünk, mert a nedves idõben hamar megsavanyodik, s halálos A WEKERLE 1999. júniusi számábana 20. bélhurutot okoz madarainknak A cinegék s a csuszka zavartalan etetését a oldalon a feketerigó leírásánál téves kép keverebek tömeges jelenlétükkel s tolakodó terrült a lapba. A feketerigó helyett a széncinemészetükkel erõsen gátolják, sokszor csakge fényképe. Az alábbinem teljesen meghiusítják. A Madártani Intéakban a feketerigó fényzet a verebek távoltartására alulnyíló etetõket képét közöljük. hozott forgalomba, mely közül a közepes, 20X20 cm nyílású függõ etetõ röpnyílást fonálkereszttel szûkítve tette verébmentessé. A közlési hibáért szíves Miután azonban a verébsereg távoltartására a elnézésüket kérjük! fonálkereszt sem volt mindig elégséges, újabban a röpnyílás körül 5 cm hoszszú, egymástól 5 cm távolságra függesztett, végükön rákalapált sörétszemmel súlyosbított befõttkötözõ spárga darabok, mint verébhárító akadály bíztatnak tartósabb sikerrel. Ablaketetõ a kisméretû, ugyancsak alulnyíló, kiBp., XIX., Szabó Ervin u. 30. sebb kertek és a házkörnyék apró madarainak etetésére szolgáló
HANATÉKA Videoklub
Budapest legnagyobb filmkínálata! Nyitva: éjjel – nappal
20.
WEKERLE
1999/4.
Wekerle Étterem és Cukrászda
Kulturált kiszolgálással várjuk vendégeinket 60 fõs éttermünkben, 50 férõhelyes cukrászdánkban. A 30 fõs különtermünk alkalmas üzleti megbeszélések, vacsorák lebonyolítására. Hangulatos kerthelységünkben 150 fõt tudunk vendégül látni. Az étterem elõtt õrzött parkolási lehetõséget biztosítunk.
Nyitva: 10 – 23-ig minden nap • Zsigmond Mária üzletvezetõ • Telefon: 282-9625
A KISPESTI MUNKÁSOTTHON MÛVELÕDÉSI HÁZ (1191 Bp., Teleki u. 50.) vendéglátó egysége büfével és étteremmel áll kedves vendégei rendelkezésére.
Egész évben vállalunk: rendezvényeket, esküvõket, rendezvényhez tartozó vendéglátó szolgáltatásokat. Nyitva tartás: naponta 10 – 22 óráig
Zsigmond Mária üzletvezetõ Telefon: 282-9 9625
Többen nem ismerik még a kerületünkben mûködõ Déva Tours utazási irodát. Én személy szerint is több alkalommal utaztam szervezésükben. Az iroda vezetõje régi jó barátom Dévavári Dezsõ. Most alkalmam nyílt, hogy bemutassam tevékenységüket. A DÉVA TOURS Utazási Iroda immár hatodik éve áll a Kispestiek szolgálatában. Dolgozóinak több évtizedes szakmai gyakorlata biztosíték az utasközpontú tisztességes hozzáálláshoz. Céljuk, hogy a hozzájuk betérõ utasokat a lehetõ legjobban mindenre kiterjedõ és pontos tájékoztatás mellett kiszolgálják. Utazási programajánlatuk szinte az egész világra kiterjed. Mindezek mellett a DÉVA TOURS együtt dolgozik a legmegbízhatóbb társirodákkal is amelyekkel közvetlen számítógépes kapcsolatban áll. Naprakészek a “LAST MINUTE” az un. “UTOLSÓ PILLANAT” utakról, mely idén is a legsikeresebbek egyike volt. Azok az utasok, akik szabadságukat Magyarországon szeretnék eltölteni igen bõséges árualapból válogathatnak. Természetesen egyedi megrendelésre is készítenek ajánlatot, akár szakmai, vagy privát útra. Több iskola vette már igénybe az iroda szolgáltatásait a tavaszi és õszi 1-2 napos autóbuszos kirándulásokra. A kirándulások összeállításában szívesen segítenek. NAGY BULI LESZ AZ IDÉN SZILVESZER! A nagy érdeklõdésre való tekintettel már megjelent a szilveszteri programfüzetük. Személyes tapasztalataim alapján bátran ajánlom mindenkinek, hogy utazási céljaikkal keressék fel a Déva Tours irodát.
Béres András reklámripot
Déva Tours Utazási Iroda 1191 Bp., Üllõi út 259. Tel.: 280-05-93 282-64-64
Bp., XIX., Attila u. 35. Telefon: 280-6512 Nyitva tartás: H– P: 730-1730-IG
LADA HEFTER Márkakereskedés és Service
ÚJ TÍPUS LADA 2110 1500 CM3 1.790.000.-
• liesing • részletre fizetés
SZAMARA 2 1099 1500 CM3 1.490.000.-
NIVA 21214 1700 CM3 1.990.000.-
NE SZEMETELJÜNK!
Egy gyermek írásos felhívása és rajza 1999. augusztus 4-én egy esõs délután a Murányi utca és Bercsényi utca sarkán lévõ villanyoszlopon olvasható. Íme a felhívás eredeti szövege és rajza:
Köszönjük e csöppnyi gyermek üzenetét! Amit kérsz, betartjuk! Más wekerlei felnõttet is kértünk, tartsa be e gyermek óhaját Wekerlei Városrészünk és valamennyiünk érdekében!
