Vasbetonszerkezetek I

Reinforced Concrete Structures I. / Vasbetonszerkezetek I.

Lecture I. / I. Előadás

Reinforced Concrete Structures I.

I.

Vasbetonszerkezetek I. - A kezdetektől napjainkig Dr. Kovács Imre PhD tanszékvezető főiskolai tanár

E-mail: [email protected] Mobil: 06-30-743-68-65 Iroda: 06-52-415-155 / 77764 WEB: www.epito.eng.unideb.hu Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék

Dr. Kovács Imre PhD © Minden jog fenntartva!!!



Reinforced Concrete Structures I. Vasbetonszerkezetek I.

Reinforced Concrete Structures (GB)

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék





Reinforced Concrete Structures (GB) Structures de béton armé (F)







Hormigon (E)







Hormigon (E) Stahlbeton (D)





History of Concrete Structures Beton anyagú szerkezetek története

…napjainkig…

…a kezdetektől…





The first natural and artificial cements Az első természetes és mesterséges kötőanyagok A Föld kérgében lezajló intenzív geológiai változások hatására (nagy nyomás, magas hőmérséklet) természetes úton kötőanyagok keletkeztek (homokkő és agyagpala rétegek, palaolaj). Az emberiség által használt első kötőanyag féleségek ilyen természetes eredetűek voltak, kultúrtörténetünk során azonban feltaláltuk azokat az eljárásokat és technológiákat, melyek a modern, ipari méretekben is előállítható kötőanyagok használatát lehetővé tette.


„Meszes gödör”, Ras al Naqab, Jordánia (Kr.e. 50 Diodorus Siculus részletesen ír a Bibliotheca Historica c. művében a Nabataen kultúráról) Dr. Kovács Imre PhD © Minden jog fenntartva!!!



Structures and materials in the ancient Egypt Az ősi Egyiptom szerkezetei és építőanyagai Kr.e. 3000 Egyiptom: A Nílus iszapjának használata falazó elemekben és az azokból rakott falszerkezetek fugáiban. Napon kiszárított nílusi iszapból készült téga nyomószilárdsága:

max. ~ 0,6 kN/cm2 Szalmával, törekkel kevert iszapból készült napon szárított tégla nyomószilárdsága: max. ~ 2,0 kN/cm2 Téglakészítő mester





Structures and materials in the ancient Egypt Az ősi Egyiptom szerkezetei és építőanyagai Kr.e. 3000 Egyiptom: A Nílus iszapjának használata falazó elemekben és az azokból rakott falszerkezetek fugáiban. Modulrendszer alkalmazása: 30 × 15 × 7,5 cm (Közép Birodalom) 40 × 20 × 15 cm (Új Birodalom, Karnak) Téglakötések használata Téglafal a Királyok Völgye egyik sírjában Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék




Structures and materials in the ancient Egypt Az ősi Egyiptom szerkezetei és építőanyagai Kr.e. 3000 Egyiptom: A Nílus iszapjának használata falazó elemekben és az azokból rakott falszerkezetek fugáiban. Nebesheh mellett feltárt egyik legrégebbi sír égetett agyag tégla szerkezetű, a téglában lévő kartus alapján a XIX. Dinasztia korszakából származik (II. Ramszesz)

Feltárás a Királyok Völgyében Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék

Tégla forma Falazó szerszámok W.M.Flinders Petrie rajza Dr. Kovács Imre PhD © Minden jog fenntartva!!!



Structures and materials in the ancient Egypt Az ősi Egyiptom szerkezetei és építőanyagai

Kr.e. 3000 Egyiptom: Gipsz, kvarchomok és használata a Piramisok építésénél.

mész

keverékéből álló kötőanyag

Építőmesterek: Abd el Qurna, Új Birodalom





Developping of structural materials in the ancient Chine Szerkezeti anyagok megjelenése Kínában

Kr.e. VII. sz. – Kr.u. IV. sz. Kína: cement bázisú kötőanyagok használata bambuszból készült hajók kötőelemeiként és a Nagy Fal egyes szakaszainak építésénél is.

Kina a XIV századi Európa szemével (Katalán Atlasz) Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék






Kínai vitorlások Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék






Vertfalas szakasz a Nagy Falon Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék




Structurs in the region of Mediterranean See Szerkezetek a Mediterrániumban

Kr.u. V. – VI. század Görög kultúra: vas betétek és tüskék alkalmazása építőkövek kapcsolataiban

Görög, Kréta és Ciprus: égetett mész és homok keveréke alkotta habarcs alkalmazása, mely a későbbi római habarcsoknál is nagyobb szilárdságú Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék




The first engineering materials– the Roman Empire Az első mérnöki jellegű anyagok – a Római Birodalom

Kr.e. 300 – Kr.u. 476 A rómaiak puzzolán cementet alkalmaznak az Itáliai Pozzuoli-ból, mely a Monte Vesuvius mellett található. Alkalmazásával felépítik a Via Appia egyes szakaszait, fürdőket, a Colosseumot, a Római Pantheont, a Pont du Gard vízvezetéket (Franciaország). Ezek a szerkezetek még ma is állnak!!!





The roman concrete – the Roman Empire A római beton – a Római Birodalom

Kr.e. 300 – Kr.u. 476 Az égetett mész kötőanyagként való felhasználása. Plinius leírásából tudjuk, hogy a habarcs keveréke 1 rész égetett mészből és 4 rész homokból állt. Vitruvius 2 rész puzzolánt adagolt 1 rész égetett mészhez. Állati zsírok, tej, és vér hozzáadása adalékszerekként a kedvezőtlen tulajdonságok kiküszöbölése érdekében.

Marcus Vitruvius Polio (Kr.e. ~70 – Kr.u. 25) Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék

Gaius Plinius Secundus (Kr.u. 23 – Kr.u. 79) Dr. Kovács Imre PhD © Minden jog fenntartva!!!



The first engineering structures – the Roman Empire Az első mérnöki jellegű szerkezetek – a Római Birodalom Kr. u. 126. Római Pantheon kupolája (Hadrianus császár) változó sűrűségű beton használata átmérő:

43,3 m vastagság középen:

160 cm





The first engineering structures – the Roman Empire Az első mérnöki jellegű szerkezetek – a Római Birodalom Kr. u. 126. Római Pantheon kupolája (Hadrianus császár) Vulkáni tufa adalékanyag vastagság középen: 160 cm


Téglatörmelék adalékanyag vastagság támasznál: > 400 cm




The first engineering structures – the Roman Empire Az első mérnöki jellegű szerkezetek – a Római Birodalom Kr. u. 126. Római Pantheon kupolája (Hadrianus császár) Téglatörmelék adalékanyag vastagság támasznál: > 400 cm Vulkáni tufa adalékanyag vastagság középen: 160 cm





The first engineering structures – the Roman Empire Az első mérnöki jellegű szerkezetek – a Római Birodalom

A XIX. század végéig rekord méretű kupola! Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék




Composite wall structures – the Roman Empire Kompozit falszerkezetek – a Római Birodalom Concrete fill

Veneer burkoló tégla

Opus Incertum


beton kitöltés

Brick tégla

Opus Reticulatum

Opus Testaceum




Composite wall structures – the Roman Empire Kompozit falszerkezetek – a Római Birodalom Concrete fill

Veneer burkoló tégla

Opus Incertum


beton kitöltés

Brick tégla

Opus Reticulatum

Opus Testaceum




Composite wall structures – the Roman Empire Kompozit falszerkezetek – a Római Birodalom

Opus Incertum


Opus Reticulatum




The first engineering structures – the Roman Empire Az első mérnöki jellegű szerkezetek – a Római Birodalom Kr. u. 64. Domus Aurelianus (Nero császár palotája)





The first engineering structures – the Roman Empire Az első mérnöki jellegű szerkezetek – a Római Birodalom Kr. u. 64. Domus Aurelianus (Nero császár palotája)

Opus Reticulatum Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék

Opus Testaceum Dr. Kovács Imre PhD © Minden jog fenntartva!!!



The first engineering structures – the Roman Empire Az első mérnöki jellegű szerkezetek – a Római Birodalom Római vízvezeték maradványa Lincolnshire Thriving Lindum (Nagy Britannia) Hideg és meleg vízzel ellátott római villa területén feltárt római beton anyagú szennyvíz csatorna csővezetéke.





The first engineering structures – the Roman Empire Az első mérnöki jellegű szerkezetek – a Római Birodalom Római vízi nagyműtárgyak maradványi Nîmes (Franciaország)

Római vízvezeték „Aquaduct” ma is álló szerkezete





The first engineering structures – the Roman Empire Az első mérnöki jellegű szerkezetek – a Római Birodalom Római vízi nagyműtárgyak maradványi Kassel Römerkanal (Németország) Hadriánus császár alatt épült részben megmaradt műtárgyai


vízvezeték




Reinforced concrete structure – the Roman Empire Vasalt beton szerkezet megjelenése – a Római Birodalom

Vasalt beton (vasbeton) Kardlapokkal „erősitett” beton anyagú csatorna fedlapok feltárása római katonai táborban





Rediscover of the concrete – the renesaince are A beton újrafelfedezése – a reneszánsz

1414 A középkor idején az égetett mész és puzzolán használata feledésbe merült…

…egy svájci kolostorban megtalálják Marcus Vitruvius Polio könyvét az építészetről, melyben részletesen ismerteti az általa is betervezett beton anyag tulajdonságait és viselkedését. Az újra felfedezett beton az építőmesterek érdeklődésének középpontjába került. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék





1499 Fra Giovanni Giocondo (1445-1525) puzzolán habarcsot alkalmaz a párizsi Pont de Notre Dame egyik pillérének építése során. Ez tekinthető az újra felfedezett cement bázisú építő anyagok (betonok) első dokumentált középkori megjelenésének.

Pont de Notre Dame, Párizs 1560 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék





1511 Fra Giovanni Giocondo szerkesztésében újra megjelenik Marcus Vitruvius Polio "De Architectura" c. könyve, mely nagy hatással van a reneszánsz építészek munkásságára. (Bramante után ő a Szent Péter bazilika építésének szuperintendánsa.)

Rudolf Wittkower: Architectural Principles in the Age of Humanism Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék




Scientific methods and tools – the are Tudományos szemlélet – a felvilágosodás kora

1678 Joseph Moxon részletes, természettudományos igényességgel leírást ad a víz és az égetett mész reakciójáról.

Joseph Moxon (1627-1691) Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék




Patented methods – the hidraulic calcereous cements Szabadalmi eljárások – hidraulikus cementstukkó

1779 - 1780 Bry Higgins szabadalmat nyújt be hidraulikus tulajdonságú cement (stucco) készítésére kültéri, épületszobrászati elemek készítésére. A témát részletesen feldolgozó műve:

"Experiments and Observations Made With the View of Improving the Art of Composing and Applying Calcereous Cements and of Preparing Quicklime."





Patented methods – the calcereous cements Szabadalmi eljárások – hidraulikus cementstukkó

1774 John Smeaton kísérletei során úgy találta, hogy az agyagásványokat tartalmazó mészkő kiégetése (kalcinálódása) víz alatt szilárduló kötőanyagot eredményez.

John Smeaton (1724 - 1792) Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék




Patented methods – the calcereous cements Szabadalmi eljárások – hidraulikus cementstukkó

1793 Ezt az anyagot az 1756-ban épült Eddystone-i Világítótorony (Cornwall, Anglia) felújításánál használta először. A munkáról részletes könyvet írt.

A világitótorony J. M. W. Turner festménye és Smeaton könyve nyomán Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék




Patented methods – the Parker’s cement Szabadalmi eljárások – Római Cement

1791 - 1796 James Parker Angliában szabadalmaztatott egy természetes alapanyagú hidraulikus cementet, amit Parker Cement-nek vagy Római Cementnek neveztek. Szabadalmai:

1791

”Method of Burning bricks, Tiles, Chalk„

1796

"A certain Cement or Terras to be used in Aquatic and other Buildings and Stucco Work"





Engineering concrete structures – West India Docks Mérnöki betonszerkezetek – West India Docks

1800 William Jessop angol mérnök elsőként alkalmaz nagy mennyiségű betont a Nyugat Indiai Társaság Londonban lévő kikötőjének megépítéséhez.

William Jessop (1745 - 1814) Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék

West India Docks Dr. Kovács Imre PhD © Minden jog fenntartva!!!



Different engineering materials Különböző mérnöki anyagok

1802 Franciaország: az Angliában kidolgozott Római Cement eljáráshoz hasonló szabadalom

1810 Edgar Dobbs hidraulikus habarcs, stucco és gipsz készítésére kapott szabadalmat, de anyagainak minősége az égetőkemencére vonatkozó műszaki és biztonsági előírások kidolgozatlansága miatt gyengébb volt mint a korábbi eljárások termékei.





Test methods for cement based materials Vizsgálati eljárások cementbázisú anyagokhoz

1812 - 1813 Louis Vicat Franciaországban eljárást dolgozott ki hidraulikus kötőanyag készítésére mészkő és agyag szintetikus keverékének kalcinációjával.

Luis Vicat (1786 - 1861) Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék

Vicat féle készülék Dr. Kovács Imre PhD © Minden jog fenntartva!!!




1818 Canvass White (1790 - 1834) amerikai mérnök New York államban olyan kőzetet talál, amely viszonylag egyszerű eljárással természetes hidraulikus cementté alakítható. Maurice St. Leger szabadalmat nyújt be hidraulikus cement gyártására. Ralph Dodd (1756 - 1822) szabadalmi eljárást dolgoz ki a beton kovácsolt vas rudakkal történő erősítésére.

Vauxhall Bridge, London Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék





1820 - 1821 John Tickell és Abraham Chambers több hidraulikus cementtel kapcsolatos szabadalmat dolgoz ki.

1822 James Frost (1780? – 1840?) angol mérnök mesterséges hidraulikus mész előállítására dolgoz ki eljárást Vicat-hoz hasonlóan. Az anyagot Brit Cementnek nevezi.





Developping of Portland Cement (PC) A portland cement (PC) kifejlesztése

1824 Joseph Aspdin angol téglakészítő mester kifejleszti a mai értelemben vett portland cementet. Az egyenletesen finomra őrölt mészkő és válogatott agyagásványok keverékét kemencében a karbonát oxidok teljes távozásáig égeti. A kapott anyagot finom porrá őrli és a Portland melletti sziklák szürke színe és kiváló építőanyag mivolta miatt Portland Cementnek nevezi. Joseph Aspdin (1778 – 1855)





Industrialization of cement making Iparosított cementgyártás

1824 Joseph Aspdin angol téglakészítő mester kifejleszti a mai értelemben vett portland cementet. Az egyenletesen finomra őrölt mészkő és válogatott agyagásványok keverékét kemencében a karbonát oxidok teljes távozásáig égeti. A kapott anyagot finom porrá őrli és a Portland melletti sziklák szürke színe és kiváló építőanyag mivolta miatt Portland Cementnek nevezi.

James Avon & Joseph Aspdin & William Aspdin… …és cementgyáruk Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék




Engineering concrete structures – Thames Tunel Mérnöki betonszerkezetek – Temze Alagút

1828 Isambard Kingdon Brunel elsőként alkalmazott portland cementet (betont) a Temze alatti alagút elkészítése során. (Nevéhez fűződnek a kor legnagyobb Nagy Britanniában épült vastestű hajói (csavaros meghajtás), és legnagyobb hídjai.)

Isambard Kingdon Brunel (1806 - 1859) Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék




Engineers – Brunel Mérnökök – Brunel

1828 Isambard Kingdon Brunel elsőként alkalmazott portland cementet (betont) a Temze alatti alagút elkészítése során. (Nevéhez fűződnek a kor legnagyobb Nagy Britanniában épült vastestű hajói (csavaros meghajtás), és legnagyobb hídjai.)

Royal Albert Bridge, Anglia (1859)





Engineers – Brunel Mérnökök – Brunel

1828 Isambard Kingdon Brunel elsőként alkalmazott portland cementet (betont) a Temze alatti alagút elkészítése során. (Nevéhez fűződnek a kor legnagyobb Nagy Britanniában épült vastestű hajói (propellerhajtás), legnagyobb hídjai.)

Great Eastern (1858) ….a legnagyobb… Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék




Starting of concrete test methods Betonvizsgálatok kezdete

1836 Németország: Megindulnak az első rendszeres húzó és nyomó szilárdság vizsgálatok beton elemeken.





Ferrocement ship – Lambot Ferrocement csónak – Lambot

1845 Joseph Louis Lambot francia feltaláló és „szabadalomkészítő” mester ferrocement kérgű csónakot készít 1845-ben, és az 1855-ös Párizsi Világkiállításon való bemutatását követően szabadalmaztatja.

Joseph-Louis Lambot (1814 - 1887) Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék




Ferrocement ship – Lambot Ferrocement csónak – Lambot

1855 Joseph Louis Lambot francia feltaláló és „szabadalomkészítő” mester ferrocement kérgű csónakot készít 1845-ben, és az 1855-ös Párizsi Világkiállításon való bemutatását követően szabadalmaztatja.

A ferrocement kéreg szerkezet Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék




Special concrete structures – RC cargos Különleges betonszerkezetek – vasbeton hajók

1908 S.S. Atlantus vasbeton kereskedelmi hajó






1920 S.S. Sapona vasbeton kereskedelmi hajó






1921 S.S. Peralta vasbeton kereskedelmi hajó





Ferrocement technology and its perspective – Monier Ferrocement technológia és perspektívája – Monier

1850 - 1867 Joseph Monier francia kertész az agyagból, kőből készült virágtartó edényeket törékenynek és nem eléggé tartósnak találja (fagy, gyökérzet). Kísérletei során a viszonylag újnak tekinthető portland cementből készít formákat, de azok önmagukban a megszilárdult cement ridegsége miatt nem válnak be. Az edények erősítésére a cementpépbe ágyazott finom vashálót alkalmaz. Felfedezésével nem első ezen téren (rómaiak, Joseph Dodds), de Ő látja meg a technológia valódi perspektíváit!!! Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék

Joseph Monier (1823 - 1906) Dr. Kovács Imre PhD © Minden jog fenntartva!!!



Ferrocement technology and its perspective – Monier Ferrocement technológia és perspektívája – Monier

1867 Joseph Monier eljárását az 1867-es Párizsi Világkiállításon mutatja be és még abban az éven szabadalmaztatja…a későbbiekkel együtt…





Monier’s patents – Monier’s Monier szabadalmai – Monier féle medence

1868 Vasbetétekkel erősített cement cső és tározó (Monier féle medence)





Monier’s patents – Monier’s arch bridge Monier szabadalmai – Monier féle ívhíd

1873 Vasbetétekkel erősített cement anyagú híd (Monier féle ívszerkezet)





Monier’s patents – Monier’s arch bridge Monier szabadalmai – Monier féle ívhíd

1873 Vasbetétekkel erősített cement anyagú híd (Monier féle ívszerkezet)





Monier’s patents – Monier type reinforcement Monier szabadalmai – Monier rendszerű vasalás

1878 Vasbetétekkel erősített beton gerenda (Monier rendszerű vasalás)





Wilkison’s patents – Fireproof structures Wilkinson szabadalmai – Tűzálló szerkezetek

1854 William Boutland Wilkinson (1819 - 1892) angol mérnök vasalást alkalmaz lakóépületeinek födémeiben. 1854-ben szabadalmat nyújt be: “Construction of fireproof dwellings, warehouses, other buildings and parts of the same” címmel.

Wilkinson féle födémvasalás Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék




Wilkison’s patents – Fireproof structures Wilkinson szabadalmai – Tűzálló szerkezetek

1854 Wilkinson két emeletes gazdasági (cseléd) házat épít, melynek födémeit és tetőszerkezetét vas rudakkal és drótkötelekkel erősíti meg (kompozit jellegű kazettás födém). Pályafutása alatt számos hasonló épületet épít azzal a meggyőződéssel, hogy Ő az első aki vasbeton szerkezeteket alkalmaz lakóépületeiben. Wilkinson féle kazettás födém Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék




Complex system for RC structures - Hennebique Komplex vasalási rendszer – Hennebique

1870 Francois Hennebique francia szabadalmaztatja komplex szemléletű vasalási rendszerét (gerenda, pillér, födém) vasbeton szerkezetek készítésére.

Francois Hennebique (1842 - 1921) Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék





1870 Francois Hennebique vasalási rendszere






1870 Francois Hennebique vasbeton ívhíd kiviteli terve






1870 Francois Hennebique …és egy jellegzetes kilakítású vasbeton épülete…





Hennebique’s theoretical works Hennebique elméleti munkássága

1870 Francois Hennebique … és vasbeton szerkezetek méretezéséről szóló összefoglaló tanulmányának részlete …





Hennebique’s theoretical works Hennebique elméleti munkássága

1870 Francois Hennebique … és vasbeton szerkezetek méretezéséről szóló összefoglaló tanulmányának részlete …





The germans: Mörsch, Wayss and Koenen A németek: Mörsch, Wayss és Koenen

1885 Emil Mörsch a stuttgarti egyetem professzora kísérleteket végez vasbeton elemek viselkedésének megismerésére, tapasztalatai alapján számítási eljárást dolgoz ki vasbeton keresztmetszet törőnyomatékának meghatározására. Kiterjedt munkásságának része többek között a nyírási teherbírás valamint a feszített rendszerek vizsgálata is.

Emil Mörsch (1872 - 1950) Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék




The germans: Mörsch, Wayss and Koenen A németek: Mörsch, Wayss és Koenen

1887 Gustav Adolf Wayss (1851 - 1917) Matthias Koenen (1849 - 1924) porosz építési ellenőr számítási eljárást dolgoz ki vasbetonszerkezetek méretezésére a húzott beton öv hatásának elhanyagolásával, megteremtve ezzel a ma is használatos számítási modellek alapját.

Gustav Adolf Wayss (1851 - 1917) Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék




Hyatt’s significant results - USA Hyatt meghatározó eredményei - USA

1878 Thaddeus Hyatt amerikai mérnök, katona, feltaláló, politikus részletes és kiterjedt (mintegy 50 gerenda elem) kísérleteire támaszkodva alapvető megállapításokat tett a vasbeton szerkezetek erőjátékára vonatkozóan. Eredményeire alapozva szabadalmaztatja a vasbeton szerkezeteket az Egyesült Államokban.

Thaddeus Hyatt (1816 - 1901) Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék




Hyatt’s significant results - USA Hyatt meghatározó eredményei - USA

1878 Thaddeus Hyatt kísérleti megállapításai:  A betonba ágyazott vasbetétek nem, maga a beton tűz hatására ellenálló anyagnak tekinthető.  A beágyazott vasbetéteken lévő betonfedés vastagságának növelése a betétek ellenállásának növelését eredményezi.  A beton és a vasbetétek közötti tapadás elégséges ahhoz, hogy a húzott övben dolgozó betonacélok együtt dolgozzanak a nyomott övben lévő beton résszel.  A betonba ágyazott vasbetétek gazdaságosabb megoldást nyújtanak, mint a bebetonozott melegen hengerelt szelvények (merevbetét) alkalmazása.  A beton és a beágyazott vasbetétek hőtágulási együtthatója azonos.  A betonacél és a beton rugalmassági modulusainak aránya kb. 20. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék




Concrete pavement - Bartholomew Beton útburkolat amerikában – Bartholomew

1891 George Bartholomew megépíti az első beton útburkolatot az Egyesült Államokban, Bellefontaine, Ohio állam. A mai napig létező szerkezet!





Reinforced concrete arch bridge - Switzerland Vasbeton ívhíd - Svájc

1900





First RC highrise building – Cincinnati, Ohio Beton anyagú szerkezetek története

1902 Megépül az első vasbeton magas épület az Egyesült Államokban, Cincinnati, Ohio.





Early concrete buildings – National Galery, Victoria Korai beton épületek – Nemzeti Galéria, Viktória

1908 Könyvtár és Nemzeti Galéria, Viktória, Ausztrália






1908

M = 1:1 léptékű vasalási részletterv Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék





1908

A kupola metszete Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék





1908

Borda vasalási terve Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék




Early concrete buildings – Goldman & Salatsch, Wien Korai beton épületek – Goldman és Salatsch áruház, Bécs

1911





Early concrete buildings – Goldman & Salatsch, Wien Korai beton épületek – Goldman és Salatsch áruház, Bécs

1911





Early concrete buildings – Théatre des Champs-Élysées Korai beton épületek – Champs-Élysées Színház

1911 – 1913 Théâtre des Champs-Élysées Párizs





Early concrete buildings – Jahrhunderthalle, Breslau Korai beton épületek – Jahrhunderthalle, Breslau

1913

Jahrhunderthalle Breslau Németország Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék




Early concrete buildings – Airfield Orly, Paris Korai beton épületek – Repülőtér, Orly, Párizs

1921

magasság: 75 m szélesség: 86 m hosszúság: 144 m


Repülőgép hangár Párizs Orly Dr. Kovács Imre PhD © Minden jog fenntartva!!!



Early concrete buildings – Notre Dame du Rancy Korai beton épületek – Notre Dame du Rancy

1922

Notre Dame du Rancy vasbeton templom Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék




Early concrete structures – Grand Coulee Dam Korai beton szerkezetek – Grand Coulee Gát

1933 Megépül a Grand Coulee Gát, Columbia, Washington álam USA





Early concrete structures – Grand Coulee Dam Korai beton szerkezetek – Grand Coulee Gát

1936 Megépül a Hoover Gát, Colorado River Black Canyon, USA





Begining of standartization A szabványosítás kezdetei

1903

Svájci szabvány

1904

Német szabvány

1906

Francia szabvány

1907

Angol szabvány

1909

Magyar szabvány





Elments of a reinforced concrete building Vasbeton épület elemei

Látványterv Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék




Elments of a a reinforced reinforced concrete concrete building Elments of building Vasbeton Vasbeton épület épület elemei elemei
















Alap és födémlemezek Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék





Alap és födémlemezek Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék





Falak Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék





Falak Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék





Pillérek, oszlopok Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék





Pillérek, oszlopok Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék




Formwork plan of a flat slab Födém zsaluzási terve





Formwork plan of a flat slab Födém zsaluzási terve





Formwork plan of a flat slab - detail Födém zsaluzási terve - részlet





Reinforcing detail of a flat slab Födém vasalási terve





Reinforcing detail of a flat slab Födém vasalási terve





Reinforcing detail of a flat slab - detail Födém vasalási terve - részlet





Reinforcing detail of a footing slab – punching shear Alaplemez vasalási terve – átszúródási vasalás















Punching shear reinforcement of a flat slab - detail Síklemez födém átszúródási vasalása - részlet





Punching shear reinforcement of a footing slab Alaplemez átszúródási vasalása





Punching shear reinforcement of a footing slab Alaplemez átszúródási vasalása





Reinforcing detail of a beam Gerenda vasalási terve















Reinforcing detail of a beam - detail Gerenda vasalási terve - részlet





Reinforcing detail of a beam - detail Gerenda vasalási terve - részlet





Reinforcing detail of a column Oszlop vasalási terve





Reinforced Concrete Structures I.

I.

Vasbetonszerkezetek I. - A kezdetektől napjainkig Dr. Kovács Imre PhD tanszékvezető főiskolai tanár

E-mail: [email protected] Mobil: 06-30-743-68-65 Iroda: 06-52-415-155 / 77764

Köszönöm a figyelmet! Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék

WEB: www.epito.eng.unideb.hu Dr. Kovács Imre PhD © Minden jog fenntartva!!!

Vasbetonszerkezetek I

Recommend Documents