VACKOR ÓVODA – KINDERGARTEN VACKOR
HELYI NEVELÉSI PROGRAM
1
ÓVODÁNK ADATAI
Neve: Vackor Óvoda – Kindergarten Vackor Címe: 1188 Budapest, Csolt u. 4. Telefon: 295-50-73 Fax: 297-51-23 Email:
[email protected] Fenntartója: Budapest, XVIII. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Polgármesteri Hivatal l184 Budapest, Üllői u. 400. Alapító okirat száma: 492/2011. (V. 26.) Alapító okirat kelte: 2011. június 16. Az óvoda vezetője: Szőnyiné Guth Irén A program benyújtója: az óvoda vezetője és pedagógus testülete
Dátum: Budapest, 2011. szeptember 1.
2
1. BEVEZETÉS Nevelőtestületünk vallja, hogy a gyermek személyiségfejlődésében az óvodai évek során alapozható meg az a szokásrendszer, a képességek és készségek, kulcskompetenciák alapjai, melyek segítik az élethosszig való tanulás megvalósulását és közvetetten hozzájárulnak az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez. A gyerekek érzelmi biztonságérzetének kialakításához az óvodában befogadó, szeretetteljes környezetet alakítunk ki. A napi óvodai élet megszervezésénél figyelembe vesszük az egyéni szükségleteket és képességeket, készségeket. Változatos tevékenységformákkal biztosítjuk, hogy testileg, lelkileg egészséges személyiséggé váljanak gyermekeink. Környezetükhöz való viszonyukat pozitív érzelmek átélésével gazdagítjuk. A gyerekek mozgásszükségletének kielégítése testi képességeik, harmonikus mozgásuk, szociális és értelmi képességeik fejlesztését szolgálja. A német nemzetiségi csoportban fő feladat a kultúraátörökítés, a nemzeti hagyományápolás. Hangsúlyt fektetünk környezetünk esztétikus alakítására. Hisszük, hogy a gyermekek optimális fejlődésében az óvónő és dajka modell szerepének meghatározó jelentősége van. Fontosnak tartjuk óvodánkban a családdal való együttműködést a gyermekek harmonikus fejlődése érdekében. A családi nevelés kiegészítőjeként segítjük elő gyermekeink egyéni képességeinek kibontakozását, az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. Gyermekképünk meghatározza nevelésfelfogásunkat: Az érzelmi biztonságot nyújtó, gondoskodó szeretetteljes óvodai élet megteremtése melyben a gyermeket bizalom övezi A gyermek tisztelete, elfogadása, megbecsülése, a különbözőségekhez való alkalmazkodás A gyermeki szükségletek kielégítésére épülő óvodai légkör megteremtése, különös gonddal a sajátos nevelési igényekhez való igazodás A gyermeki közösségben végezhető sokszínű cselekvő tapasztalatszerzésen alapuló tevékenység megszervezése, kiemelve a mással nem helyettesíthető szabad játékot Változatos tevékenységformák biztosításával a gyermekek egyéni képességeihez, készségeihez igazodó és életkorának megfelelő műveltségtartalmak közvetítése A gyerekek képességeihez, készségeihez igazodó nevelésünkkel segítjük elő a kreativitás kibontakozását, gyermeki önállóság, önmegvalósítás lehetőségeinek biztosításával A közösségi életben történő szokás és normarendszer elfogadásának megalapozása 3
A német nyelv és kultúra közvetítésének jelenlétével elősegítjük az önazonosság megőrzését, ápolását, átörökítését Óvodaképünk: Nevelőtestületünk az Óvodai nevelés országos alapprogramjának megfelelően készíttette el saját helyi programját. Sajátosságként jelenik meg programunkban, hogy intézményünk két tagóvodából és egy anya óvodából áll. Természetesnek érezzük, hogy helyi programunk alapelvét a mozgást, és a mozgásfejlesztést, továbbá a hagyományápolást, valamennyien azonos módon kezeljük, és ehhez adjuk hozzá környezetünk óvására, ápolására, gondozására irányuló nevelési törekvéseinket. Programunkban figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek óvodai nevelési igényeit. A helyi program széles skálája alkalmazkodik a mai kor, a környezet és a szülők elvárásaihoz. a mozgás által a korszerű pedagógia irányzatot, a gyerekek egyéni fejlesztését kívánjuk elérni, szabad játék elsődlegességének biztosítása a hagyományápolás híd a német nemzetiségi csoport és az intézmény csoportjai között, a környezettudatos magatartás alakítása, környezet védelme, óvása természetes jelenlévője nevelésünknek, melynek alapja szűkebb és tágabb környezetünkkel való érzelmi kötődés kialakítása a sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek személyiségfejlesztése egyéni fejlődési ütemük mindenkori figyelembe vételével történik. megkülönböztetés nélküli együttnevelés, elfogadás alkalmazása az óvodai élet során. 2. HELYZETELEMZÉS Óvodánkba változatos lakókörnyezetből, eltérő szociokulturális környezetből érkeznek gyermekeink. A családok szociális helyzete átlagos. A különbözőség megjelenik a gyerekek önállósága, mozgásfejlettsége, ismereteik, viselkedési szokásaik, beszédfejlettségük terén. A szülők többsége figyelemmel kíséri gyermeke óvodai életét, igénylik gyermekük fejlődéséről a folyamatos tájékoztatást, szívesen vesznek részt szervezett programjainkon.
4
Szem előtt tartjuk, hogy a gyermek fejlődéséhez elengedhetetlen a nyugodt, biztonságot teremtő, bizalmon alapuló derűs légkör. Óvodai csoportjainkat különböző életkorú gyermekekből szervezzük. Az óvoda külső és belső feltételei ideális környezetet biztosítanak a gyermekek optimális fejlődéséhez, az egészséges tevékeny életmód kialakításához, nemzetiségi kultúra megalapozásához, valamint a sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek együttneveléséhez, integrálásához.
5
2.1 ÓVODÁNK SZEMÉLYI FELTÉTELEI Programunk megvalósításához az óvónői és a nevelést segítő személyzet létszáma biztosított. Az óvoda dolgozói: Óvodapedagógus 23 fő Nevelést segítő személyzet l8 fő Óvodatitkár l,5 fő Fűtő-kertész 1,5 fő Munkánkat segíti még: Utazó logopédus, gyógytornász, gyógypedagógus
fejlesztő
pedagógus,
pszichológus,
Az óvónőknek minden segítséget megadunk, és lehetőséget megteremtünk, hogy szakmai tudásuk, kompetenciájuk, tájékozottságuk bővüljön. Az óvónőket a gyermekszeretet, az új iránti fogékonyság jellemzi. Célunk, hogy a csoportban együttdolgozó két óvónő tudjon együtt tervezni, feladatokat megosztva dolgozni, pedagógiai elveiket, nevelési gyakorlatukban egyeztetni melybe a csoportban dolgozó dajkát is bevonják. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvónő foglalkozik a gyerekekkel. Német nemzetiségi csoportunk a törvényi előírásoknak megfelelően működik. A beszédfogyatékos, akadályozott beszédfejlődésű, enyhén értelmi fogyatékos gyerekekkel logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, óvodapedagógus, illetve dajka foglalkozik. A speciális terápiák, a naponkénti individuális foglalkozás szükségessé teszi a fejlesztő szakember jelenlétét. Az óvoda pedagógus és a logopédus jól kiegészíti egymást, kompetencia határokat betartva tevékenykednek. A gyerekek egyéni képességeinek fejlesztésében munkánkat segíti alapfeladatkénti ellátásban o a logopédus - a beszédhibás gyerekekkel foglalkozik, o a gyógytornász - a gyerekekkel lábboltozat erősítő, hanyag testtartástés gerinc-deformitást megelőző gyakorlatokat végeztet, o a fejlesztőpedagógus - a részképességek fejlődésében elmaradt gyermekeknek segít, o a pszichológus - terápiás foglalkozásokat tart a magatartási és érzelmi labilitás miatt nehezen nevelhető gyerekeknek. o gyógypedagógus sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek integrált együttnevelését segíti.
6
2.2 ÓVODÁNK TÁRGYI FELTÉTELEI Kertvárosi óvodáink fekvése ideális, jó levegőjű, csendes barátságos környezetben találhatók. A Csolt utcai óvodát 1982-ben vették birtokba a gyerekek. A foglalkoztatók mellett saját öltöző, mosdó van. Tornaszoba is rendelkezésre áll. Az épületet hatalmas kert veszi körül. A játszóudvar mászókákkal, homokozókkal, egyik részében dísznövényekkel, sziklakerttel, kerti tóval kialakított. Háromcsoportos a Címer utcai óvoda. Az intézmény több mint 65 éve működik. A csoportszobák nagyságához igazodik gyermeklétszámunk. Az öltözők kicsik, szűkösek, két csoport gyermekei közös mosdóhelyiséget használnak. Az óvoda kertje tágas, felszerelése biztosítja a változatos, sokrétű tevékenységeket a szabadban. Háromcsoportos a Podhorszky óvoda. 1989-ben alakították át az épületet óvodának. A csoportszobák alapterülete nagy. A tágas előtér, ami a gyerekek öltözője, jól használható az óvodai élet közös rendezvényeire. Udvara kicsi, de megfelelően felszerelt. Helyi nevelési programunk feladatainak megvalósításához szükséges eszközállományunk rendelkezésre áll, de gazdagításuk és az elhasználódottak pótlása folyamatos feladatunk. Az óvodák udvarán mozgásfejlesztő eszközeink szabványosak, karbantartásuk folyamatos ellenőrzésünk mellett történik.
7
A nevelés célja
A nevelés feladata
A nevelés keretei
Az egészséges életmód alakítása
Az érzelmi nevelés és a szocializáció
Anyanyelvi és értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása
Német nemzetiségi nevelés
Tevékenységformák Játék Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Vers, mese Ének, zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézimunka Munka jellegű tevékenységek
Az óvoda kapcsolatrendszere
Család, iskolák, közművelődési intézmények
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére
8
3. ÓVODÁNK NEVELÉSI CÉLJA A gyermek személyiségének teljes kibontakoztatása az életkori, az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. A szabad játék befogadó légkörében a mozgást, a környezetet szerető, és tisztelő, egyes hagyományokat ismerő, kreatív, egészséges életmódot követő, gyermekek nevelése, családi nevelésre épülve, a családok részvételével. A sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése, esélyegyenlőség biztosítása, a beszédfogyatékkal élő gyermekek esetében olyan modell nyújtása, amely a sérült, fejletlen pszichikus funkciók fejlődését is pozitívan befolyásolja. Az óvodai nevelésben részt vevők képviseljenek olyan morális normákat, melyek követendő példák lehetnek a társadalom valamennyi tagja számára. A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak megfelelően a német kisebbség nyelvének, kultúrájának, hagyományainak a tapasztalat alapú átörökítése. (lásd1.sz. melléklet).
3. 1 ÓVODÁNK NEVELÉSI FELADATAI Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Német nemzetiségi nevelés (lásd 1. sz. melléklet)
9
3. 2 ÓVODÁNK NEVELÉSÉNEK ALAPVETŐ KERETEI 3. 2. 1 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA Célunk: A gyermekek egészséges életvitel iránti igényének alapozása, testi fejlődésük elősegítése Feladataink: Az egészséges környezet megteremtése A gyerekek gondozása, a betegség megelőzés és az egészség megőrzés szokásainak alakítása A gyerekek testi képességeinek fejlesztése, mozgásigény kielégítése a prevenció és korrekció lehetőségének megteremtése Segítse az integrált óvodai nevelés során, hogy a sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek elsajátíthassák a tisztálkodási, öltözködési, étkezési szabályokat. Vegye figyelembe a nevelés során az épp, vagy kevésbé sérült területeket, melyek megerősítésével a gyermekek sikerélményhez juttatásával bővül a fejleszthetőség lehetősége. Környezettudatos magatartás szokásainak megalapozása
3. 2. 1. 1 AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE Az egészséges életmód feltételei mindhárom óvodában biztosítottak. A csoportszobákat a gyermeki tevékenységekhez igazítva alakítjuk ki. A terek kialakításánál fő szempont, hogy a gyermekek érdekeit szolgálja, esztétikus nyugodt közérzetet biztosítva. Az óvodák udvara füves, a nyári napsütésben fák, illetve árnyékoló sátrak biztosítják a kellemes kerti életet. Virágok, növények ültetésére alkalmas részt alakítottunk ki mindhárom kertben. A felszerelési tárgyak a gyermekek mozgását, edzését jól szolgálják. A baleseti források megszüntetése minden dolgozónak fontos feladata melynek szabályozása az óvó - védő szabályzat biztosítja.
10
3.2.1.2. A GYERMEKEK GONDOZÁSA Célunk, hogy a testi szükségletek kielégítésével megalapozzuk a gyermek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenység végzéséhez szükséges. A gondozás alapja a gyermek és a felnőtt közötti bizalmon alapuló egyéni fejlettséghez igazodó, megértő kapcsolat. Az óvónő a dajka segítségével a folyamatosság elvét követve segíti a gyerekek egyéni szükségleteinek kielégítését, önállósági törekvéseit. Testápolás Fokozatosan neveljük, a gyerekeket az önálló testápolás folyamatok elsajátítására WC használat, bőr-, haj-, fogápolás, zsebkendőhasználat. A rendszeres és szükség szerinti tisztálkodással a tisztálkodás iránti igény erősítésére törekszünk. Fokozatosan alakítjuk ki a gyerekek igényét, hogy önmagukkal és környezetükkel szemben is a rendre, a tisztaságra törekedjenek. Öltözködés Az öltözködési szokások elsajátítását pozitív megerősítéssel segítjük. Táplálkozás Szem előtt tartjuk, hogy az étkezések közötti idő 2,5 - 3 óra legyen. Folyadék biztosítása a gyerekeknek a nap bármely szakában. A kulturált étkezés szokásait alapozzuk a megfelelő szokásrenddel. Figyelembe vesszük az egyéni ízlést. Ösztönözzük a gyerekeket az új ízek megismerésére. Ebéd utáni pihenés A nyugodt pihenés feltételeit (csend, jó levegő, biztonságos környezet) biztosítjuk. Elalvás előtt minden nap mesélünk vagy énekelünk. A gyerekeknek különböző az alvásigénye, ezért a kevesebb alvást igénylő gyereket csendes tevékenységre szoktatjuk. Tiszteletben tartjuk a gyerekek egyéni szokásait és az otthonról hozott elalvást segítő tárgyaikat. 3.2.1.3 A GYERMEKEK TESTI KÉPESSÉGEINEK FEJLESZTÉSE
A teremben és a szabadban is biztosított a változatos mozgáslehetőség. A mozgás elősegíti a gyermek testi képességeinek fejlődését, egészségének megóvását. A gyermekek ellenálló képességét a levegő, a napfény, a víz edző hatásával is fokozzuk. Ezt figyelembe véve mindennap - ha lehet kétszer is - a szabadban tartózkodunk. A mozgásos és edzési lehetőségeknél is figyelembe vesszük az életkori és egyéni sajátosságokat. A baleseti források kiküszöbölésére törekszünk: a mozgásfejlesztő eszközök rendszeres ellenőrzésével, 11
a biztonságos környezet (megfelelő mozgástér, tornaszőnyeg, füves, homokos talaj) biztosításával, a kialakított szabályok betartatásával. 3.2.1.4. Környezettudatos magatartás szokásainak megalapozása A gyermekek egészséges életvitelének alakításával nevelünk a szűkebb környezet tevékeny cselekvő megismerésére, viselkedési formák, szokások megalapozására. Pozitív érzelmi viszony formálása a környezetünk felé, az együttélés, tisztelet megjelenése magatartásukban. 3.2.1.5 A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Kialakul igényük az egészséges életmód szokásai iránt. Önállóan végzik (szükség szerinti segítségadással) a tisztálkodási, öltözködési teendőket. Betartják a kulturált étkezés szokásait. Testi képességeik fejlődnek, mozgásuk összerendezettebb, harmonikusabb. Testi szükségleteiket, viselkedésüket képesek szándékosan irányítani. Sajátos nevelési igényű gyermekeknél az egyéni fejlődés ütemének figyelembe vétele, beszédfogyatékos gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez, a fejlődés üteméhez alkalmazkodó terápia. Környezettudatos magatartás szokásai alakulóban vannak. 3. 2. 2 ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ Célunk: Kiegyensúlyozott szeretetteli légkörben a gyermek szocializációjának elősegítése. A gyermek természetes társas szükségleteinek kielégítése, különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés. A sajátos nevelési igényű gyermekek befogadása a közösségbe, társként, a közösség aktív tagjának történő nevelése. Feladataink: Barátságos légkör, otthonos, szeretetteljes életkörülmények biztosítása a befogadástól a rugalmas iskolakezdésig Az óvónő-gyermek, dajka-gyermek, gyermek-gyermek pozitív érzelmi kapcsolatának kialakítása Társas kapcsolatok alakítása, az önkifejező és önérvényesítő magatartásminták elősegítése az erkölcsi, társadalmi értékek közvetítése. A szülőföldhöz való kötődés megalapozása, erősítése 12
A szokás- és normarendszer megalapozása Közös élményszerzés feltételeinek megteremtése A sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a kiemelt képességű gyermekek integrált nevelésének elősegítése a sajátos törődéssel. A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekeknél a társakkal való folyamatos együttlét biztosításával, a spontán tanulás és kommunikáció elősegítése. 3.2.2.1 BARÁTSÁGOS
LÉGKÖR, OTTHONOS, SZERETETTELJES ÉLETKÖRÜLMÉNYEK BIZTOSÍTÁSA A BEFOGADÁSTÓL A RUGALMAS ISKOLAKEZDÉSIG
A gyerekek fejlődő személyiségének kibontakoztatásához a csoportokban vidám, a gyerekek alaphangulatához igazodó szeretetteljes légkört biztosítunk. Nyitottak vagyunk arra, hogy a szülők megismerjék óvodánkat a beiratkozás előtt. Az első szülői értekezleten megismertetjük a szülőkkel az óvoda életét, szokásait, szabályait. Óvodába lépéskor a gyermekek egyéni szükségleteit figyelembe véve lehetőséget adunk, hogy a családok együtt ismerkedjenek az óvodai élettel 3.2.2.2 AZ ÓVÓNŐ-GYERMEK, DAJKA-GYERMEK, GYERMEKGYERMEK POZITÍV ÉRZELMI KAPCSOLATÁNAK KIALAKÍTÁSA A gyermekek pozitív érzelmi kapcsolata csak szeretetteljes, biztonságos, befogadó közegben alakul ki, ami feltételezi a teljes és kölcsönös bizalmat. Lényeges az óvónő és dajka szeretete, elfogadó magatartása. Az óvónő és más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, viselkedése modellértékű. Fontos az óvoda minden dolgozójának pedagógiai harmonizációja. Segítő, támogató attitűddel alakítjuk ki a gyereknél az együttélés szabályait, a közösségi normákat. A gyerekben az egymás iránti együttérzést, a toleranciát, a konfliktusmegoldó készséget az élményeken alapuló közös tevékenységek során erősítjük. A gyerekek önállóságát igyekszünk kialakítani a döntési lehetőségek biztosításával. Segítjük a gyermekbarátságok alakulását. Arra nevelünk, hogy a gyerekek szociális érzékenysége úgy alakuljon, hogy elfogadják, tiszteljék a különbözőségeket, társaik esetleg eltérő külsejét, viselkedését, beszédét.
13
3.2.2.3 A TÁRSAS KAPCSOLATOK ALAKÍTÁSA, AZ ÖNKIFEJEZŐ ÉS ÖNÉRVÉNYESÍTŐ MAGATARTÁSMINTÁK ELŐSEGÍTÉSE A közös élményekre épülő tevékenységekkel tapasztalat útján segítjük az önérvényesítés és társas kapcsolatok alakulását. Az erkölcsi, akarati tulajdonságaik fejlődését elősegítjük az óvodai élettel. A gyerekeket önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére neveljük. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek meg tudják különböztetni, mi a jó és a rossz, mi a helyes és a helytelen, érezzenek együtt társaikkal, és legyenek figyelmesek. Arra törekszünk, hogy a gyerekek megerősítést kapjanak a helyes viselkedésükre vonatkozóan. Megalapozzuk az akarati tulajdonságokat (önfegyelem, türelem, pontosság, feladattudat). 3.2.2.4 SZOKÁS ÉS NORMARENDSZER MEGALAPOZÁSA Az óvodai életre kidolgoztuk szokás-szabályrendszerünket. Megfogalmazása figyelembe veszi a csoportok sajátosságait. Az ésszerű kereteket adó szokásszabályrendszer biztonságérzetet, a nevelők közötti összhangot, egyező nevelő hatást eredményez. Részletesen tartalmazza azokat a szokásokat, szabályokat a napi rend függvényében, amelyek az egészséges életmód, a szocializáció, a játék, a tanulás, a munka területén megjelennek. A gyerekek életének tervszerű és tudatos megszervezésével, sokszínű tevékenységformák alakításával, juttatjuk tapasztalatokhoz a társas kapcsolatok területén. Elősegítjük, hogy megfelelő ütemben fejlődjön egyéniségük és a társas kapcsolatok iránti fogékonyságuk. 3.2.2.5 A KÖZÖS ÉLMÉNYEKRE ÉPÜLŐ TEVÉKENYSÉGEK A közös élményeken alapuló tevékenység a gyermek személyiség fejlődésének alapja, mely elősegíti a szocializáció folyamatát. A készülődés, a tervezgetés, a holnap öröme távlatot jelent a gyermek számára erősíti az erkölcsi és akarati tulajdonságait. Ünnepeink alapja az érzelmi ráhangolódás megteremtése. Az ünnepek fényét emeljük a feldíszített óvodával, a gyerekek és a felnőttek alkalomhoz illő ruhájával, a meglepetésekkel és a kölcsönös ajándékozásokkal. Az ünnepek kiemelkednek az óvoda mindennapi életéből, de előzményei és élményei illeszkednek a gyerekek természetes életmenetébe. Ünnepeink Teadélután, Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét, Anyák napja, Évzáró, Vackor hét, Gyereknap. A Mikulás, a Karácsony, a Farsang, a Húsvét, a Gyereknap, ezeket az ünnepeket délelőtt tartjuk. Lehetőséget adunk a szülői részvételre is, ezzel is erősítve a családokkal való pozitív kapcsolat építését. 14
Az ünnepek szervezésénél feladatunk mind a csoport közösségének, mind - az óvodai hagyományok alakításával - az óvoda közösségének formálása is. A karácsonyi és a húsvéti ünnepkör alkalmával a gyerek-szülők részére barkácsdélutánt szervezünk, ahol együtt készítünk ünnepi díszeket, ajándékokat. Érzelmileg erősítjük a szülőföldhöz való kötődést, nemzeti ünnepünkön március 15-én nemzeti jelképekkel ismerkednek a gyermekek. Újkeletű ünnepek: amelyekről az óvodában tapasztalatokat gyűjtünk a természeti témakörhöz kapcsolódóan. Állatok Napja – Október 4. Víz Világnapja – Március 22. Föld Napja – Április 22. Madarak és Fák napja – Május 10. Egészség napot tartunk az egészséges életmód szokásainak alapozásának, megőrzésének kialakítása érdekében. Egészség Nap – Április 7. Német nemzetiségi hagyomány alapján óvodánkban Márton napi szokásokat óvodai szinten ünnepeljük. Márton Nap – November 11. Gyerekek születésnapja A csoport szokásainak megfelelően ünnepel. A felnőtt közösség ünnepei: Névnapokon egymás felköszöntése. Felnőtt karácsonyi ünnepség. Pedagógus nap. Vackor díj átadása, mely a közösségünk erkölcsi elismerése. 3.2.2.6 DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS, EGYÉNI BÁNÁSMÓD ÉS ELVEINK A gyerekek eltérnek egymástól fejlettségi szintjükben, élet- és nevelési körülményeikben. A gyermekek fejlődési üteme nyújt támpontot fejlesztő munkánkhoz. Megfigyelésen alapuló egyéni gyermekenkénti fejlesztési terv határozza meg az egyéni differenciált fejlesztés tartalmát. A gyermekek fejlődését a fejlődés nyomon követésére szolgáló dokumentumban rögzítik. Szükség esetén munkánkban szakemberek segítségét is igénybe vesszük.
15
A sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztése: A fejlesztés feladata mindig egyénre szabott, egyéni bánásmódot igényel; Feladatunk, speciális szakember segítségének kérése a számukra, egyénre szabott fejlesztési terv elkészítéséhez, fejlesztésükhöz. Óvodapedagógusi példamutatással alakítjuk ki a gyermekekben az odafordulás és elfogadás képességét. Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra. Az önmegvalósítás kielégítésére feltételeket, lehetőségeket biztosítunk. 3.2.2.7 A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
Képesek a társakkal és felnőttekkel kapcsolatot teremteni Tudnak szabályokhoz alkalmazkodni Motiváltak az iskolára Akaratuk, kitartásuk erősödik, feladattudatuk kialakult, képesek együttműködni. Önbizalmuk erősödik, erkölcsi érzelmeik fejlődnek. Sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekeknél az egyéni fejlődés ütemének figyelembe vétele.
16
3.3 AZ ANYANYELVI ÉS ÉRTELMI NEVELÉS, FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA Cél: Változatos tevékenységformákkal fejleszteni a gyerekek készségeit, képességeit Feladataink: Az érdeklődés, a kíváncsiság felébresztése az egyes tevékenységek iránt A gyerekek értelmi képességeinek fejlesztése Anyanyelvi nevelés, az érthető kommunikáció elsajátítása A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekeknél a feltételek megteremtése, az egyéni hiányosságok leküzdéséhez, ezzel tegye lehetővé a sikeres életvezetés kialakítását. A közösség természetes tagjaként képességeinek megfelelő feladatokkal való ellátása. A gyerekek érdeklődésére és kíváncsiságára alapozva érzelmein keresztül változatos játékos, mozgásos tevékenységekkel sokoldalú, élményszerű átélésre és tapasztalatszerzésre kínálunk lehetőséget. A gyerekek életkorának megfelelő kultúraátadást közvetítünk az óvodai nevelés módszereinek segítségével. Tudatos tervezés mellett támaszkodunk a gyerekek kezdeményezéseire, tanulási vágyukra, rendszerezzük, bővítjük spontán szerzett tapasztalataikat, ismereteiket. Ezáltal fejlesztjük értelmi képességeiket: érzékelésüket, észlelésüket, emlékezetüket, figyelmüket, képzeletüket, gondolkodásukat. Nevelési folyamatunkban kiemelt jelentőségű az anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása. Különös figyelmet fordítunk a beszédkedv fenntartására és fejlesztésére, a gyerekek meghallgatására, kérdéseik meghallgatására, azok megválaszolására, szókincsük gyarapítására, érzelmeik, gondolataik szabad önkifejezésének lehetőségére. Pozitív hatással van a gyerekek értelmi fejlődésére a felnőtt modellértékű hitelessége, érdeklődése, rácsodálkozása. A személyiség tisztelete, a kölcsönös bizalom, a tenni akarás meghatározó tevékenységünkben. 3.3.1 A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Elemi ismeretekkel rendelkeznek a természeti és társadalmi környezetről Képesek érzelmeik, gondolataik kifejezésére Értik és használják a kommunikatív jeleket, képesek a folyamatos beszédre Érzékelésük, észlelésük differenciálódik. Megjelenik a szándékos figyelem és az emlékezet 17
Elemi fogalmi gondolkodásuk kialakulóban van Sajátos nevelési igényű gyermekeknél az egyéni fejlődés ütemének figyelembe vétele. 3.4 ÓVODÁNK CSOPORTSZERKEZETE Óvodánkban a csoportokat különböző életkorú gyerekek alkotják. Tapasztalataink is ezt a szerkezeti formát erősítik, mivel így az eltérő képességű gyerekek egyéni bánásmóddal és differenciáltan jobban fejleszthetők. A német nemzetiségi csoportban a szocializáció hangsúlyozása a nyelvi kifejezőkészség oldását, és erősítését célozza. A szocializációt segíti az udvari élet folyamán a vegyes életkorú gyerekek együttléte. 3.5 ÓVODÁNK MINDENNAPI ÉLETÉNEK MEGSZERVEZÉSE 6.00 - 10.00 10.00 - 10.30 10.30 - 12.00 12.00 - 13.00 13.00 - 14.30 14.30 - 15.15 15.15 - 17.00
Játék, játékba integrált fejlesztés, folyamatos tízórai, tanulás Mindennapos testnevelés, testápolás, öltözködés Játék a szabadban, udvaron szervezhető tevékenységek Készülődés az ebédhez, ebéd, készülődés a pihenéshez Pihenés, alvás Ébredés, testápolás, uzsonna Játék, játékba integrált fejlesztés
4. TEVÉKENYSÉGFORMÁK
Játék Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Vers, mese Ének, zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézimunka Munka jellegű tevékenységek
4.1 JÁTÉK A játék semmi mással nem helyettesíthető, magáért a tevékenység öröméért végzett, önként választott gyermeki tevékenység, önkifejezési forma, mely a gyermek elemi pszichikus szükségletére támaszkodva a mozgásukat, kreativitásukat fejlesztő és erősítő élményt adó tevékenység. fejlődésében alapvető jelentőségű. A szabad játékba a gyermek megválasztja játék tartalmát, témáját, eszközeit és társait, a gyermek szabad képzettársítására épül. 18
Célunk: Az óvodai élet egészét fogja át a szabad játék. Feladataink Szükséges feltételek biztosítása 3-7 éves korban megjelenő játékfajták, azok tartalmának, minőségének gazdagítása a kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység megvalósításával. Az változatos udvari játéklehetőségek biztosítása A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekeket szeretetteljes közeledéssel, figyelemfelkeltő játékeszközökkel vonjuk be a tudatosan tervezett játéktevékenységbe. A szabad játék során valósuljon meg a beszéd és kommunikáció fejlesztése. 4.1.1 SZÜKSÉGES FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA A játéktevékenység az óvoda egész nyitva tartása alatt a gyerekek fő tevékenysége. A játékidőt a tisztálkodási, az öltözködési, az étkezési teendők, a pihenés szakítják meg. A tanulási tevékenység is a játékba integrálódik. Az óvodai játék színtere a csoportszoba és az óvoda udvara. A játékfejlődés különböző szakaszaiban eltérő módon kell a helyről, eszközről és élményekről gondoskodni. Vannak állandó és változtatható játszóhelyek, amelyet a gyerekek önállóan vagy az óvónő segítségével alakítanak ki, hogy a különböző játszócsoportok ne zavarják egymást. Ügyelünk arra, hogy a gyerekekkel közösen felállított szabályok elfogadhatók, betarthatók legyenek. Mivel óvodánkban kiemelt jelentőségű a mozgásfejlesztés, ezért játékidőben is biztosítjuk a különböző mozgásformák gyakorlására a lehetőséget. Nagymozgások fejlesztésére: mozgássarok, mozgásfejlesztő eszközök állnak rendelkezésre. Finommozgások fejlesztésére: a teremben, és az udvaron is változatos tevékenységformák lehetőségeit kínáljuk. Játékszereink válogatásánál fontos szempont az esztétikusság, a könnyen tisztán tarthatóság, a biztonságosság. Ezek mellett figyelünk az életkori és egyéni sajátosságokra és a játékszerek fejlesztő hatására. A játéktevékenység fejlődésének, a gyerekek képességeik játékban való fejlesztésének elengedhetetlen feltétele az óvónő játékszeretete, játszani tudása, türelmes, megértő magatartása. A gyermekek környezetükből szerzett tapasztalatokkal a szabad játék tartalmát gazdagítják. Lehetővé tesszük, hogy a családban, az óvodában, a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetben szerzett élményeiket a gyerekek újra és újra szabad játékban is átélhessék. 19
Az óvónő tudatos jelenlétével teremti meg a szabad játék túlsúlyának érvényesülését. Az élményen alapuló kreatív, szabad játék kibontakozását őszinte, tapintatos magatartásunkkal segítjük, folyamatosan rendelkezésre álló, együttműködésre kész társak vagyunk. Indokolatlanul nem avatkozunk a játékba, közbelépünk nemkívánatos viselkedési forma, testi veszélyeztetés esetén, vagy ha a konfliktust nem képesek önállóan megoldani a gyerekek. Az elmélyült, nyugodt probléma- és konfliktusmegoldó játék esetén irányításunk játékot követő, szemlélő. Tapasztalati lehetőséget nyújtunk az új játékeszközök, anyagok használatára, a szabályjátékokra. Óvodáskorban a játékfajták mindegyike jelen van, amelyet meghatároz a gyermekek egyéni fejlődésének üteme. Gyakorlójáték: Hang, beszéd, mozgás, játékszerek és eszközök rakosgatása, ismerkedés a különböző anyagokkal. A ritmus, a mozgás, a különböző műveletek maguk alkotta szabály szerinti ismételgetése szerez örömöt a gyereknek. Konstrukciós, szerepjáték elemeiként jelenik meg, alárendelve a szerepnek. Új játékszerrel, eszközzel való ismerkedéskor jelenik meg. Szimbolikus-szerepjáték: Egyszerű cselekvéseket, kapcsolatokat tartalmaz, ahol jellegzetes tényező a szerep. Kialakul a kisebb-nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye. Környezetük lényeges mozzanatait játékukban újraalkotják. A szerephez egyre jobban kötődnek. Képesek az egyszerűbb játékok megszervezésére, a játékszerek kiválasztására. A gyerekek alkalmazkodnak a játék szerepéhez, megértik, elfogadják társaik elgondolásait. Vállalják a kedvezőtlenebb szerepeket is. Tapasztalataik és élményeik alapján megtervezik játékukat, kiosztják a szerepeket, eszközöket. A játszócsoport tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki. Egyszerű bábok (síkbáb, fakanálbáb) mozgatása, gyerekek kézméretének megfelelő bábok, paraván segítségével, kedvelt mesékhez, élményekhez kapcsolódva folyik a dramatizálás, bábozás. Fontos a jelmezek, kellékek biztosítása is. Konstruáló játék: A gyerekek - szükség szerint - az óvónő segítségével végzik az építés rakosgatás műveleteit. 20
Gyakran a szerepjátékhoz kapcsolódik. A létrehozott játékeszközök elkészítését az óvónő a gyerek fantáziájára bízza, az összeállításban szükség szerint segít. Az elemekből a valóságos tárgyakhoz, játékszerekhez vagy egyszerű modellekhez hasonlót készítenek. Az elkészült elemeket használják a szerepjátékban. Szabályjáték: Mozgásos szabályjátékok egyszerű változata Bővülnek a mozgásos játékok. Egyszerű társasjátékok, kirakójátékok, logikai játékok. Fontos az óvónő játékban való részvétele a megfelelő szabályok szerinti játék kialakítása miatt. Bonyolultabb játékok megtanulására és gyakorlására is képesek, ezeket örömmel, a szabályokat egymással betartatva játsszák. Észlelést, logikus gondolkodást, verbális fejlesztést segítő társasjátékok kerülnek előtérbe. 4.1.2 UDVARI JÁTÉKLEHETŐSÉGEK Az udvaron a hely és az eszközök megfelelőek a mozgásos tevékenységekre. A nagymozgások és finommozgások fejlesztését szolgáló változatos eszközök biztosításával elősegítjük a mozgásformák gyakorlását. Jó idő esetén a szerepjátékhoz szükséges eszközöket is kivisszük. Fokozatosan - együttjátszva a gyerekekkel - érjük el, hogy mozgásos szabályjátékokat egyre önállóbban kezdeményezzék és játsszák. 4.1.3 A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
Szívesen vesznek részt mozgásos játékokban. Játékukban meghatározó a szimbolikus-szerepjáték. Képesek bonyolult építményeket alkotni. Szeretik a szabályjátékokat, tudnak szabályokhoz alkalmazkodni. Képesek játékuk megtervezésére, megszervezésére, megvalósítására, környezettudatos magatartás elemeinek alkalmazására. Sajátos nevelési igényű és beszédfogyatékos gyermekeknél az egyéni fejlődés ütemének figyelembe vétele.
21
4.2 MOZGÁS A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Miközben mozog a gyermek, tapasztalatokat gyűjt, fejlődik csont, és izom rendszere, alakulnak mozgáskoordinációi, testi képességei, pontosabbak önállóbbak, finomabbak lesznek mozdulatai, egyre többféle mozgást tud elvégezni, egyre több készsége, szokása alakul, egyre inkább képessé válik mozgásának, viselkedésének tudatos irányítására. A gyermekek leginkább a mozgás által szereznek információt környezetükről. Célunk: Az egészséges életmód erősítésével a természetes mozgásformák gyakorlásának lehetőségével a gyermekek egyéni testi képességeinek fejlesztése a szociális térben. A sajátos nevelési igényű gyermekek készségeinek, képességeinek megfelelő mozgásformák biztosítása.
Feladataink: A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése A rendszeres mozgással egy egészséges életvitel kialakítása A mozgástapasztalatok bővítése, sok gyakorlással a mozgáskészség alakítása A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése A mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése, társra figyelés képességének fejlesztése A sajátos nevelési igényű és beszédfogyatékos gyermekek pozitív tulajdonságainak erősítésével a mozgás biztonság elősegítése. A mozgás a szervezett formán túl jelen van a szabad játékban és a tevékenységi formákban és az óvodai élet egészében. A mozgásfejlesztés fő területei - A szabad játékban a gyermek spontán, természetes mozgása közben -. Szervezett mozgás. 4.2.1 MOZGÁSFEJLESZTÉS A SZABAD JÁTÉKBAN A szabad mozgásos játéktevékenységgel célunk, hogy minden gyerek megtalálja fejlettségének, érdeklődésének legmegfelelőbb tevékenységet.
22
Olyan feltételeket teremtünk, ahol a gyerekek természetes mozgáskedve megmarad, ahol szeretnek mozogni, ahol megszeretik a mozgásos tevékenységeket. A napirendet úgy alakítjuk ki, hogy szabad játék tevékenység közben megfelelő hely és eszköz legyen a mozgásos tevékenységekre a csoportszobában és az udvaron is. Az eszközök és a mozgásos tevékenységek kiválasztását a gyerekek egyéni fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez igazítjuk. A különböző mozgásos tevékenységekhez a helyet a csoportszoba szükséges átrendezésével biztosítjuk. Mozgásra inspiráló biztonságos környezetet alakítunk ki. Figyelembe vesszük, hogy a gyerekek mozgásigénye különböző. Az aktívabb mozgást és a nyugodt tevékenységet kedvelő gyerekek alkalmazkodjanak egymáshoz, tartsák tiszteletben egymást. Ehhez elengedhetetlen bizonyos alapvető szabályok, betartása. Különös gonddal figyelünk, hogy rögzüljenek a balesetek megelőzésének szabályai. 4.2.2 MOZGÁSFEJLESZTÉS A SZERVEZETT MOZGÁSON A szervezett mozgás anyaga a természetes mozgásokra épülő játékok. Az egyes foglalkozások megtervezésénél figyelembe vesszük a csoport átlagos fejlettségét, a fejlődés ütemét. Ehhez igazodva döntjük el az egyes mozgásformák ismétlésének a számát. Differenciált feladatadással fejlesztjük a gyerekek testi képességeit, így minden gyerek megtalálja a számára legmegfelelőbb mozgásos feladatokat, fejlődik személyisége, a társakhoz való kapcsolata. A szervezett mozgás tervezésének meghatározói Az egyéni fejlettség Biztosított legyen a gyerekek megfelelő terhelése az aktivitási szintek változtatásával. A tevékenységek során a közös játékkal ösztönözünk és biztatjuk a gyereket a harmonikus összerendezett mozgásra. Mindig a pozitívumokat emeljük ki. A tevékenységet úgy szervezzük, hogy a gyerekek a legkevesebb várakozási idővel, folyamatosan mozogjanak. Amíg lehetőség van rá, a szabadban tornázunk. A mozgás szerves része a mindennapos frissítő torna is. Anyagát elsősorban a mozgásos játékok alkotják. A mindennapos frissítő torna és a szervezett mozgás időpontját a napirendbe illesztjük a délelőtti szabad játékba. 23
Óvodáskorban a mozgásfajták mindegyike jelen van, amelyet meghatároz a gyermekek egyéni fejlődésének üteme. A nagymozgások fejlesztése során, a legtermészetesebb módon ismerkedik a gyerek testrészeivel és azok funkcióival. Az észlelés fejlesztése a nagymozgások végrehajtása közben spontán fejlődik. A nagymozgások fejlődését segítjük a csúszáshoz, bújáshoz, mászáshoz szükséges eszközök biztosításával. A gyerekek által kezdeményezett csúszó, mászó, bújó játékokhoz használjuk a csoportszoba berendezési tárgyait is. Az egyéni fejlődés ütemét és a fokozatosság elvét követve fejlesztjük a gyermekek: az egyensúlyérzékét, a szem-kéz, szem-láb koordinációját, a testséma érzékelését Az oldaliság tudatosításához mindig a jobb oldalt jelöljük meg. A nagy és kismozgások fejlődését jól szolgálják a változatos mozgáseszközök. Szerepet kap a tér mozgásos megismerése. Olyan gyakorlatokat tervezünk, ahol különböző irányokban végeznek mozgásokat és különböző formákat mozognak be. Az észlelés fejlesztése továbbra is kiemelt feladat. A finommotorika fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt az ábrázolási technikák gyakorlásával, gyöngyfűzéssel, barkácsolással, kicsi elemekből építéssel, stb. A szervezett mozgásban a finommotoros koordinációt a szerek különböző fogásmódjával (labdák, botok, szalagok), kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal fejlesztjük. Fontos az alaklátás, a forma állandóság a keresztcsatornák fejlesztése. 4.2.3 A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Kitartóak és szívesen vesznek részt mozgásos tevékenységben. Nagymozgásuk, finommozgásuk, egyensúlyérzetük kialakult, a térben biztonsággal eligazodnak. Ismerik az irányokat. Egészséges versenyszellemük kialakul. Mozgásukat irányítani és helyzetben tudják tartani, tempóját szabályozzák. A sajátos nevelési igényű és beszédfogyatékos gyermekek saját fejlődési ütemének figyelembe vétele.
24
4.3 A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE Célunk: A gyermekek érdeklődésének és aktivitásának felkeltése a szűkebb és tágabb környezet iránt. A környezet és a család értékeihez, esztétikájához fűződő pozitív érzelmi, cselekvő viszony kialakítása és annak megőrzése. A környező világ tevékeny megismerése közben a gyerekek mennyiségi, alaki, síkbeli és téri szemléletének alapozása.
Feladataink A mozgásos és érzékszervi felfedezésen keresztül a gyermeki tapasztalatok biztosítása, a helyi lehetőségek feldolgozásával A környezettudatos viselkedési szokások alakítása természeti és társadalmi környezetben A környezet mennyiségi, formai összefüggéseinek megtapasztalására és alkalmazására lehetőség biztosítása A sajátos nevelési igényű és beszédfogyatékos gyermekek egyéni ütemének figyelembe vétele a tapasztalatszerzés során. Az óvodai környezeti nevelés alapozó jellegű. Igazodva a gyermek életkori sajátosságaihoz, érzelmein keresztül a folyamatos mozgásos, érzékszervi tapasztalás, cselekvés során alakítjuk kapcsolatát a környezettel. Természeti és társadalmi környezetünk folyamatos megfigyelésével olyan ismereteket szereznek a gyerekek, amelyek életkoruknak megfelelően segítik a környezetükben való eligazodásban. Környezeti nevelésünk a szokásokon, a hétköznap apró történésein keresztül érvényesül. A kert adta lehetőségekre és szűkebb természeti környezetünkre alapozunk. Fontosnak tartjuk a gyerek érdeklődésének felkeltését a környezetalakító munkajellegű tevékenységek iránt, a gyerekek környezettudatos magatartásának alakítását. A környezettel való harmonikus együttélés, szokásait óvónői példamutatással, tevékeny részvétellel alakítjuk: az óvodai környezet tisztasága, növényekkel, állatokkal való törődés (gondozásuk, óvásuk, etetésük), kerti munkában aktív részvétel (zöldséges, virágos), A valós élethelyzetek természetes módon teszik lehetővé, hogy a gyermekek alkalmazzák a kapcsolatteremtés helyes formáit és gondolataikat megfogalmazva kifejezzék önálló véleményüket, gyakorolhatják döntési képességeik fejlődését. A környezetvédő nevelés prioritást kap óvodánkban. Óvodai szinten ünnepeljük a környezeti napokat. Ezeket az alkalmakat mintegy összekötő hidat értelmezzük, a külső világ tevékeny megismerésében kidomborodó környezeti nevelés és az óvoda mindennapjai között. 25
4.3.1 A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TÉMAKÖRÖK A témák csak azon ismereteket közvetítik, mélyítik, amelyekről közegünkben is konkrét tapasztalatokat szerezhetnek a gyerekek. CSALÁD: Családi összetartozás, családi szokások, ismerkedés a felnőttek munkájával. A családi kultúra értékeinek elfogadása. Személyes ismereteik elmélyítése TESTÜNK: A test felfedezése, testrészek és funkciói. Test ápolása, védelme. Testséma. ÉVSZAKOK: Évszakok szépsége, színei, színárnyalatai. A természeti környezet változása. Időjárás változása és annak hatása a környezetre. Udvar kert átalakulása a természet cirkulációja révén. Növények Fejlődésük megfigyelése. Gyümölcsök, zöldségek felhasználása az óvodában (Nyers fogyasztás, sütés, főzés lehetőségei). Állatok Szűkebb környezetünkben élő állatok, ház körül élő állatok megfigyelése, erdőben élő állatok közül elsősorban a madarak megismertetése. Állatok életének megismerése a környezetükbe élő állatokkal való bánásmód, gondozás megismerése. A gyerekek tapasztalatát bővítjük természetjárással, kirándulásokkal. AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE Közlekedés Sétákon, kirándulásokon, egyéni élmények, tapasztalatok feldolgozása alapján tömegközlekedési eszközökön. Gyalogos közlekedés szabályai. Hónapok, hetek, napszakok Tevékenységekhez kötődve tapasztalatszerzés Ismerkedés az óvoda környékével, intézményekkel, épületekkel 4.3.2 KÖRNYEZETÜNK MENNYISÉGI ÉS FORMAI ÖSSZEFÜGGÉSEI l. Tárgyak, személyek összehasonlítása, válogatása, rendezések.
Halmazalkotások 2. Számfogalom előkészítése, alapozása 3. Tapasztalatok a geometria körében. 26
A környező világ megismerésében matematikai tapasztalatok szerzése cselekvéses a tevékenységek során. A feldolgozásnál figyelembe vesszük a konkrét matematikai tartalom, fejlesztő feladatainak logikus felépítését. Elvünk, hogy a kevesebb anyag a témakörökben való elmélyülést és a tapasztalatok beépülését jobban elősegíti. Szűkebb környezetük megismerése, megszerettetése közben, tapasztalatukra alapozva a megismerési funkciók fejlődését szem előtt tartva egyre elmélyültebben foglalkozunk a felsorolt témakörökkel. Ezekkel segítjük a környezetben való eligazodást, az esztétikai élmények feldolgozását. Az érzékelés egyéni szintjének fejlesztésére alapozva szerezzenek tapasztalatot, közvetlen környezetükről folyamatos és tevékeny megfigyeléssel. Elemi gondolkodási műveletek (összehasonlítás, csoportosítás, összefüggések meglátása) segítségével a tapasztalatok cselekvő feldolgozása. Közvetlen és közvetett módon bővítjük tapasztalataikat, a természeti és társadalmi környezetről. Önálló véleményalkotási, döntési képességüket alapozzuk. Probléma érzékenységüket alakítjuk, szituációkba ösztönözzük őket a megszerzett ismeretek alkalmazására. Építünk önálló ötleteikre, megoldásaikra. Fejlesztőjátékok segítségével alakítjuk analizáló-szintetizáló képességüket. Matematikai tapasztalatokat gyűjtenek környezetükből. 4.3.3. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
Közvetlen környezetükben biztonságosan eligazodnak. Ismerik saját testüket, testrészeiket és azok funkcióit. Fel tudják sorolni az évszakokat és azok jellegzetességeit. Ismerik a hónapok neveit, a hét napjait, a napszakokat. Fel tudják sorolni családtagjaik nevét, foglalkozását, lakcímüket. Ismerik a környezetükben élő állatokat és növényeket. Tapasztalataik vannak a környezet rendjének megőrzéséről. A gyalogos közlekedés elemi szabályait ismerik. Ismerik az összehasonlításokat mennyiség, nagyság, szín, forma szerint számfogalmuk 5-10 között kialakul. A sajátos nevelési igényű és beszédfogyatékos gyermekek saját fejlődési ütemének figyelembe vétele.
27
4.4 VERS, MESE Célunk: Élménynyújtás, az irodalmi érdeklődés felkeltése, az anyanyelv szépségének kifejező erejének megismerése, a sajátos nevelési igényű gyermekek biztonságos önkifejezés megalapozása Feladataink: Beszéltető környezet megteremtése Helyes beszéd kialakítása, kifejezőkészség fejlesztése, szókincs gyarapítása Vers, mese érzelemgazdagító és közösségformáló szerepének kihasználása a mindennapos élménynyújtás során. Életkori sajátosságoknak megfelelő igényes népi, klasszikus és kortárs irodalmi művek válogatása. A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekeknél a nyelvhasználat megindulásának és fejlődésének elősegítése, a beszédmegértés javítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, szókincsfejlesztés. Az óvoda tartalommal gazdag élete, szóbeli közlést kiváltó derűs légköre az alapja az anyanyelvi nevelésnek. A természetesen adódó beszélgetések átszövik az óvoda egész életét. Az óvodai nevelés folyamatában az irodalmi élményszerzés eredményeként a gyermek kreatív önkifejezése mozgással és ábrázolással kombinálva valósul meg. Fokozatosan juttatjuk el a gyermeket az irodalmi alkotások befogadására. Az állatmeséktől kezdve, a cselekményesebb népmeséken át, a tündérmesék, a tréfás mesék, klasszikus és kortárs mesék segítségével bővül a gyerekek mesetára. A gyerekek versanyagában megjelennek a különböző típusú népi és kortárs mondókák, kiolvasók. A kiválasztott versek erősítik a környezet szeretetét. A gyermekek nevelésében az erkölcsi, intellektuális, esztétikai érzelmek fejlesztése és az anyanyelvi nevelés szempontjából fontos szerepe van az irodalmi nevelésnek. Az irodalmi művekből leutánozza a gyermek a nyelvi struktúrákat, a nyelvtanilag helyes beszédet, ezek beépülnek szókincsükbe. A népköltészeti és kortár alkotásokból megtanulja a természet virágainak, állatainak nevét, a népi élet jellegzetességeit és kifejezéseit. Az óvónő példamutató beszéde, élményszerű előadásmódja biztosítja a gyermek szókincsének bővítését, kifejező készségének fejlesztését, nyelvtanilag helyes beszédének alakulását, önálló kifejezés módjának fejlődését. A csoport életkor szerinti összetételének és egyéni fejlettség figyelembe vételével választjuk ki az éves terv tartalmát. 28
3-7 évesek népi mondóka, kiolvasó, rövid, ritmikus versek 8-10 új mese 10-15 új kiolvasó 2-3 új vers 6-10 soros, 6-8 új kiszámoló 4-5 új bábozás, dramatizálás, önálló alkotások, kommunikációs készség elősegítése Csoportszobáinkban a mesélős bábozás helye kialakított, az átváltozás, bábozás kellékei elérhető helyen megtalálhatók. A tevékenység szertartása csoportonként tervezett. Motiváljuk a gyerekeket arra, hogy a megismert egyszerű meséket elbábozzák, dramatizálják, kísérjék mozgással, sajátos önkifejezési formákkal. Felkeltjük az érdeklődésüket a mese önálló befejezésére, új mesék kitalálására. Fantáziájuk, szókincsük fejlesztésére különböző játékos helyzeteket teremtünk, a kreatív önkifejezés eszközeit használva. Megszeretettjük a gyerekekkel a mesekönyveket önálló nézegetéssel, a könyvekről való beszélgetéssel. 4.4.1. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
Beszédkészségük alapjai kialakulnak: beszédük érthető, kifejező. Tudnak egymásra figyelni. Ismerik és használják a kommunikáció jelzéseit. Szívesen mesélnek és báboznak, dramatizálnak. Ismernek verset, mesét, mondókát. A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek saját fejlődési ütemének figyelembe vétele.
4.5. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK Célunk: Az éneklési kedv felkeltése, a közös éneklés, a közös játék élményének átélése, a zenei ízlésformálás és zenei élményhez juttatás, a meglévő zenei képességek fejlesztésére alapozás Feladataink A gyermek hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének, zenei önkifejezésének, zenei képességek fejlesztése 29
Élményszerzés, esztétikai élményekhez juttatás az igényes zenei anyaggal Az esztétikus mozgás alakítása Zenei eszközökkel és használatukkal való megismertetés A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek esetében fordítsunk figyelmet az emberi beszéd és az énekhangok fokozott differenciálására. Programunk Kodály Zoltán és Forrai Katalin által teremtett hagyományokra építi a zenei nevelést. Az óvodai zenei nevelés során ölbeli játékokkal, mondókákkal, énekes népi játékokkal, komponált gyermekdalokkal, kortárs művekkel ismertetjük meg a gyerekeket. A zenei tevékenységben a közös mozgás, éneklés jelenti az élményt, ami fejleszti a gyerekek a hallási, éneklési készségét, ritmusérzékét. Az énekes játékot kísérő mozgás gazdagítja a mozgáskultúrát, fejlődik a gyerekek tér- és formaérzéke. Felkeltjük a gyerekek érdeklődését a zenehallgatás iránt, elsősorban óvónői énekkel formáljuk a gyerekek ízlésvilágát. A csoport életkor szerinti összetételének és egyéni fejlettség figyelembe vételével választjuk ki az éves terv tartalmát. A gyerekekkel ölbeli játékokat, arc, kéz, ujj, simogató, lovagoltató játékokat játszunk. A kicsikkel olyan énekes játékokat ismertetünk meg, amelyek álló vagy ülő helyzetben játékos mozdulatokkal eljátszhatók. Az óvónővel kisebb-nagyobb csoportban énekelgetnek a gyerekek. Felkeltjük a gyerekek érdeklődését a zenehallgatás iránt, elsősorban óvónői énekkel. Éreztetjük az egyenletes lüktetést játékos mozgásokkal. A gyerekekkel a magasmély, halk-hangos fogalmakat együtt énekeljük és térben mutatjuk. Megismertetjük őket a hangszínekkel dallamjátszó hangszerrel, ritmushangszerrel és különböző zörejekkel. Fejlesztjük mozgásukat csigavonal, hullámvonal, szerepcserélős játékokkal. A dalokat úgy válogatjuk ki, hogy azokhoz utánzó mozdulatokat, játékokat lehessen kitalálni. A zenehallgatás anyagában válogatunk a rokon és más népek dalaiból, a magyar komponált műzenéből, és a klasszikus műzenéből is. A magasabb és mélyebb hangokat kisebb távolságokon térben mutatással érzékeltetjük. Felelgetős játékokat játszunk dallam és ritmus motívumokkal. A halk-hangos fogalompárt változatos zenei tevékenységekben érzékeltetjük. Próbáljuk a dalokat felismertetni dúdolásról vagy hangszerjátékról. Finomabb hangszínekkel ismertetjük meg őket. 30
Arra törekszünk, hogy az egyenletes lüktetést játékos mozgással, tapssal, körbejárással fejezzék ki. A motívumok hangsúlyait változatos mozdulatokkal közösen kiemeljük. A dalok, mondókák ritmusát tapssal, változatos mozgásokkal gyakoroljuk. Ösztönözzük, hogy egyszerű ritmushangszereket használjanak, dalokhoz, mondókákhoz, improvizáljanak. Megismertetjük őket a dalokhoz tartozó játékok formáival. Arra törekszünk, hogy a csoport énekeljen önállóan, a megszokott hangmagasságban, tempóban. Bátran énekeljenek választott dalt. A zenehallgatás anyagát bővítjük. A halk-hangos, lassú- gyors fogalompárt változatos zenei tevékenységekben kötjük össze. A dallamot felismertetjük kezdő, záró vagy sajátos belső motívumról. Gyakorlással érjük el, hogy a dallamot bújtassák hallható jelre, előbb rövid, majd hosszabb motívum szakaszokkal. Megfigyeltetjük a finomabb hangszíneket. Az egyenletes lüktetést és a dallamritmust tapssal, változatos mozgásformákkal különböztetjük meg. Dalokat, mondókákat felismertetjük ritmusról. Egyszerű, játékos, táncos mozgásokkal felkeltjük az esztétikus mozgás igényét. Biztosítjuk az ütőhangszerek használatát önállóan az éneklés kíséretére is. A vershez, mondókához, bábhoz dallamokat találtatunk ki.
31
4.5.1. FELHASZNÁLT ZENEI ANYAG A dalanyag felépítése 3-7 évesek Hangterjedelem
3-6 hang
3-6 hang
pentatónia+hexachord
pentatónia+hexachord
3-4 dal 3-4 dal 2-3 dal 2 dal 1 dal -
2-3 dal 2-3 dal és lefutás dó-ra 1-2 dal 2-3 dal 2-3 dal 1 dal 1-2 dal -
2 dal 2 dal 1-2 dal 1-2 dal 2-4 dal és lefutás dó-ra 6-8 dal és lefutás dó-ra 2 dal 2 dal 2 dal
Mondóka
5-7 mondóka
4-6 mondóka
3-4 mondóka
Dal
10-14 dal, 2-3 műdal
12-15 dal, 3-4 alkalmi dal
20-26 dal, 5-6 műdal
s-m l-s-m s-m-d m-r-d s-m-r-d l-s-m-r-d m-r-d-l d-l-s r-d-l-s m-r-d-l-s
3-4 (5) hang
Ritmus
(
)
(
)
Szöveg
játékos, ismétlődő szavak
állat, virág, ünnepi, alkalmi játékszöveg
téma bővül a gyermek környezetismeretének bővülésével, alkalmi ünnepi dalok
Játék, mozgás
álló helyzet, kézlábmozgatás, körforma áll, indul; ismétlődő, játékos mozdulatok
kör, csigavonal, hullámvonal, szerepcsere, guggolás, taps, utánzó mozgás
bonyolultabb játékok; párcsere, hidas, kapus, sorgyarapító, fogyó játékok, fogócska
Mondóka, dalos játék és műzene aránya
80-20%
Évi anyag, dal és mondóka összesen
22-12
32
4.5.2. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Örömmel vesznek részt énekes játékokban. A gyerekek kedvük szerint énekelnek. Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat (magas-mély, halk-hangos, lassú-gyors). Érzik az egyenletes lüktetést, a dalok ritmusát. A játékokat kísérő mozgásformákat ismerik, tájékozódnak a térben. Ismernek hangszereket. A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek saját fejlődési ütemének figyelembe vétele.
4.6 RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA Célunk: A gyermekek tér, forma, szín képzetének gazdagítása, igényességük, esztétikai érzékenységük alakítása, kreatív fantáziaviláguk bővítése, egyéni kifejezési módjaik gazdagítása.
Feladataink A gyermeki kreatív alkotó tevékenység feltételeinek megteremtése Különböző anyagokkal, technikákkal való megismertetés és a folyamatos gyakorlás lehetőségének megteremtése. Vizuális tevékenység iránti fogékonyság kialakítása, a gyermeki önkifejezés ösztönzése. A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek egyéni kifejező készségének erősítése, fejlesztése. Az ábrázolás a gyerekek első alkotótevékenysége. A tevékenység lényege, hogy a gyermekek igénye kialakuljon az önkifejezés iránt, felszabadultan tudják gondolataikat, képzeletüket megjeleníteni és tanulják meg a különböző technikák alkalmazását. Az alkotó tevékenységekhez biztosítjuk a motiváló helyet, ahol az ábrázolás eszközei mindig rendelkezésre állnak. A folyamatos napirendünk elegendő időt biztosít a gyermekek alkotásához. A különféle technikák gyakorlásához megteremtjük a feltételeket a mindennapi szabad játékban is. Az ábrázoló 33
tevékenység lehetséges a hét minden napján az egész nap folyamán. Egy-két témát javasolunk a gyerekek tevékenységeihez, melyek a külső világ tevékeny megismerésének témaköreihez és népművészeti elemekhez kapcsolódnak, de ezeket nem erőltetjük, szabadon alkothatnak, mivel az ábrázolás szubjektív kifejezőeszköz. Az egyéni, képességbeli különbözőségeket figyelembe vesszük a sokféle lehetőség közötti szabad választással. Párhuzamosan végezhető tevékenységként lehetőséget adunk a szabad alkotásra. Alakítjuk a tevékenységhez fűződő higiéniai szokásokat, védőkötény használata, asztalterítő, kézmosás. A gyerekek munkáival az óvoda helyiségeit díszítjük. A csoportokban az egyéni fejlettségi figyelembe vételével az alábbi módon mélyül és bővül az éves tervünk tartalma. Lehetővé tesszük, hogy ismerkedhessenek az anyagok, eszközök (elsősorban zsírkréta, ecset, festék, gyurma, agyag) tulajdonságaival és használatával. Megismertetjük a plasztikai munkák során a különféle anyagok alakíthatóságával. Az ábrázoló tevékenység a nagymozgások fejlesztésére épül. Az ábrázolás próbálgatására nagyméretű papírt biztosítunk, zsírkrétával, vastag ceruzával, ujjal, ecsettel, élénk színekkel tevékenykedünk. A gyerekeket tapasztalathoz juttatjuk az építés során a különböző tárgyak formáiról. A technikák színesednek bábok készítésével, gombfesték használatával, tépés, ragasztás, fonal felhasználással. Az egyéni képességekhez mérten fejlesztjük a forma, nagyság, színek megjelenítését. Ösztönözzük a gyerekeket az építés során a tér kihasználására, a részletek kidolgozására. A csoportszobát és az óvoda folyosóját is díszítjük alkotásaikkal. Az eddig gyakorolt technikákat a gyerekek ebben az életkorban egyre önállóbban alkalmazzák. Megismertetünk új technikákat is pl. szövés, fonás, körmözés, varrás, batikolás, nemezelés, montázs, termények ragasztása, stb. Az ábrázoló tevékenységek során a finommozgások fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Megismertetjük gyermekeinket a műalkotásokkal, népművészeti értékekkel. (könyvnézegetés, reprodukciók, kirándulás).
34
4.6.1. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Kialakul sajátos vizuális kifejezési formaviláguk Ismernek különféle ábrázolási technikákat. Alkotásaikra jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. A gyermek érzékelése, észlelése differenciálódik. Finommotorikájuk fejlődik. A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek saját fejlődési ütemének figyelembe vétele.
4.7
MUNKA
Célunk: A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, amelyek pozitívan befolyásolják a gyermek viszonyát környezetéhez, és társaihoz. Feladataink A cselekvő tapasztalatszerzéssel megismertetjük gyermekeinket a munkafolyamatok részeivel, az eszközök helyes használatával. A gyerekek motivációjának kialakítása, az önállósági törekvések erősítésével az egyes munka jellegű feladatok elvégzéséhez. Feladattudat kitartás erősítése. A munkafolyamat során pozitív megerősítéssel a gyerekek erkölcsi tulajdonságait fejlesztjük, saját és mások elismerésére neveljük. Biztosítjuk a munkavégzéshez szükséges balesetmentes feltételeket. A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek munkafeladatainak megkönnyítése, terhelhetőségük megismerése az elvégzendő feladatokra. q 4.7.1 MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK AZ ÓVODÁBAN Önkiszolgálás (testápolás, étkezés, öltözködés) Környezet rendjének megőrzése (teremrendezés, játékok rendetlenség észrevétele, megszüntetése) Alkalomszerű munkák, egyéni megbízatások a felnőtt kérésére
35
elrakása,
Naposi munka (terítés esztétikus kivitelezése, a közösségért érzett felelősség kialakítása) A munka jellegű tevékenységek kiegészülnek a kert tisztaságának, rendezésének néhány feladatával, így a levelek összegyűjtése (gereblyézés, söprés), gyümölcsök, termések összegyűjtése, virágok ültetése, fűmag elszórása, zöldségek ültetése, palánták gondozása, segítség az állatok gondozásában, stb.) Ezekben a feladatokban fontos a fejlesztő értékelés, saját és egymás munkájának elismerése, a munka eredményének folyamatos figyelemmel kísérése, és az óvónők személyes példamutatása. Kezdetben velünk együtt, majd egyre önállóbban végeznek munka jellegű tevékenységet. Mindegyik munkafajtánál mintát adunk az eszközök használatához és a munkafázisok sorrendjének megismeréséhez. Azt szeretnénk, hogy a gyerekekben pozitív viszony alakuljon ki a rendszeres munkavégzéshez, ezért értékelésünk konkrét, reális, megerősítő, buzdító (pozitív példa kiemelése). Legfontosabb, hogy a gyerekeket megismertetjük az önkiszolgálás részeivel és ezeket begyakoroltatjuk. Bevonjuk a teremrendezésbe, a játékok elrakásába. A csoportszoba díszítéséhez saját alkotásaikkal járulnak hozzá. Megismertetjük a kerti szerszámokkal (ásó, gereblye), megfigyeltetjük a kerti munkát. Együtt gyűjtjük a faleveleket, terméseket. Rendszeresen megfigyeljük az élősarok változásait. Egyéni fejlettségükhöz mérten segítséget nyújtunk, hogy az önkiszolgálásban egyre önállóbbak legyenek. Arra törekszünk, hogy a játékokat játszás után a helyére rakják, a teremrendezésben egyre önállóbban vegyenek részt. A csoportszobát és a folyosót díszítjük együtt gyermekmunkákkal. Egyéni megbízásokkal segítjük az önállósulás folyamatát. Bevezetjük a naposságot az ebédnél. A naposi munka bevezetésekor különös gonddal figyelünk arra, hogy kialakuljon a gyerekekben a munkához való pozitív viszony és ez az óvodás éveket kísérje végig. A naposokat megismertetjük feladataik sorrendjével, és ezek betartására pozitív értékeléssel buzdítunk. A terítés folyamatát szokás-szabály rendszerben rögzítjük. A gyerekeket arra neveljük, hogy a naposok munkáját becsüljék meg. Arra törekszünk, hogy az önkiszolgálás terén legyenek önállóak. Pozitív megerősítéssel érjük el, hogy a nap folyamán végzett munkájuk igényességet tükröz. Lehetőséget adunk, hogy az alkalomszerű munkákat a gyerekek önálló vállalkozás alapján végezzék, pozitív értékeléssel buzdítjuk a gátlásosabb gyerekeket. A naposi munka gyakorlása közben az önállóságot ösztönözzük. 36
Önálló feladatot adunk: az élősarok és a kert gondozásában, a madarak etetésében és a kerti tó gondozásában. 4.7.2. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
Önállóan végzik a személyükkel kapcsolatos tevékenységeket. Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. Szívesen közreműködnek a növények és állatok gondozásában, környezetük szépítésében. A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekeket képesek az elvégzendő feladatokra megterhelés nélkül. 4.8. A TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS Óvodánkba a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, az óvónők által kezdeményezett tevékenységben, és időkeretekben valósul meg. Célunk: Olyan tanulási helyzetek létrehozása, amelyben fejlesztjük a gyerekek kompetenciáit, készségeit, képességeit, támogatjuk a teljes személyiségük fejlődését.
Feladataink A tanulás támogató környezet megteremtése, a gyakorlati feladatmegoldás lehetőségnek biztosításával. A megismerő funkciók egyéni sajátosságainak megfelelő fejlesztése érzékelő és mozgásos tapasztalatokkal, kreativitás erősítése. A felfedezés során megszerzett tapasztalatok bővítése. A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermek személyiségfejlesztése egyéni sajátosságaik erősítésén keresztül. A cselekvéses tanulás lehetőségeinek biztosítása. A tanulás folyamatát a gyermekek kíváncsiságára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére, a játék motivációs bázisára építjük. 37
Motiváló helyzeteink alapoznak a gyermek tevékenységi vágyára. A környező világban szerzett tapasztalatgyűjtés mindhárom korcsoportban megegyezik, csak feldolgozásuk mélysége alkalmazkodik a gyerek életkori és egyéni sajátosságaihoz. A tanulásirányítás a gyerekek folyamatos megfigyelésére épül. Egyéni fejlettségükhöz igazodva tudatosan szervezzük tevékenységüket, melyben fejlődik gyakorlati feladatmegoldó képességük. A gyerek fejlődése érdekében törekszünk arra, hogy mindennap kapjon személyre szabott pozitív megerősítést. A tevékenység megszervezésénél az egyéni fejlődés ütemét elősegítve teremtjük meg a cselekvéses tanulás lehetőségét, építve a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Ez óvónőinktől tudatosabb, tervszerűbb munkát és nagyobb szervezési képességet igényel. A tanuláshoz használt eszközeink a mindennapi játéktevékenységhez használt eszközök a szertár képességfejlesztő eszközei audiovizuális eszközök mozgásfejlesztő eszközök teremben, udvaron A tanulás során preferált módszerek: érzékszervi mozgásos tapasztalás, felfedezés, cselekedtetés, gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, kísérletezés, gyakorlati problémamegoldás, személyre szabott pozitív értékelés. 4.8.1 A TANULÁSI FOLYAMAT IDŐKERETEI Tevékenységek és időkeretük 3-7 év Kötött Kötetlen
mindennapos testnevelés torna, játékos mozgás külső világ tevékenység megismerése vers mese ének, zene énekes játék Rajzolás mintázás és kézimunka
Tevékenységben megvalósuló tanulás
10-35 perc
A tevékenységek szervezése a nevelési év folyamán
10.01. – 05.31. 38
5. ÓVODÁNK KAPCSOLATAI 5.l AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD Az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. A család és az óvoda közötti korrekt, partneri együttműködés elengedhetetlen a gyermek nevelésében. Az óvoda és a család együttműködésének alapelvei Az óvoda életrendje biztosítja a nyitottságot A tapintat, a segítőkészség, a bizalom és a tisztelet egymás iránt A családi ház szokásainak, hagyományainak elfogadása, tiszteletben tartása Folyamatos tájékoztatás az óvoda életéről, a gyermek fejlődéséről A nemzetiségi identitás tudat erősítéséhez családok, nagyszülők bevonása A kapcsolattatás formái: Az óvodakezdés segítése az anyával – szülővel együttműködve (kiválóan alkalmas arra, hogy a szülő megismerje az óvodai életet, szokásokat, s mintát kapjon gyermeke neveléséhez) Napi kapcsolattartás (gyermekével történt napi lényeges eseményekről tájékoztatás) Szülői értekezletek Fogadóórák Nyitott napok Szülőkkel együtt szervezett rendezvények, ünnepek, kirándulások 5.2 AZ ÓVODA ÉS A FENNTARTÓ ÖNKORMÁNYZAT Munkánk feltételeit és rendjét a fenntartó határozza meg. Gazdasági ügyeink intézésében napi kapcsolatban állunk a Gazdasági Ellátó Szolgáltató munkatársaival. Mindkét szervezettel a kapcsolatot a segítőkészség jellemzi. 5.2.1 Az óvoda és a Német Kisebbségi Önkormányzat Kerületi Német Nemzetiségi Óvodák Német Nemzetiségi és Általános Iskola
39
5.3 SZAKMAI KAPCSOLATAINK bölcsődék iskolák kerületi mentorok nevelési tanácsadó Gyermekjóléti Szolgálat óvodai szaktanácsadó óvodavezetők, óvodavezető-helyettesek munkaközössége Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény Gyógypedagógus, pszichológus Kapcsolatot tartunk a gyermek egészségügyi intézménnyel Védőnő, gyermekorvos Kapcsolatot tartunk a közművelődési intézményekkel: Könyvtár Pestszentimrei Közösségi Ház
40
6. GYERMEKVÉDELEM Célunk: A preventív gyermekvédelmi munkával feltárni azokat az okokat, amelyek a gyermek fejlődését hátrányosan befolyásolják. Az integrált óvodai nevelés megvalósítása.
Feladataink Elsősorban segítségnyújtás a hátrányok csökkentéséhez. A részletes feladatokat az óvoda éves munkaterve tartalmazza. Elveink: családok segítése a gyermekek iránti közös felelősségvállalás erősítése tapintatos segítségnyújtás a magánélet tiszteletben tartása a hátrányok csökkentése a gyermekek fejlődése érdekében kiemelt odafordulással a sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek feltétel nélküli elfogadása, a morális értékek kialakítása A gyermekek családi helyzetének felmérését az óvónők készítik el. A gyermekvédelmi feladatokat a gyermekvédelmi felelős látja el. Feladatai: a gyermekvédelmi esetek feltárása az óvónők jelzései alapján (fogadóóra, családlátogatás, környezettanulmány) nyilvántartások vezetése pedagógia munka koordinálása a gyermekvédelmi esetekben, konzultálás a pszichológussal, fejlesztőpedagógussal, Gyermekjóléti Szolgálat családsegítő munkatársával munkájáról folyamatosan tájékoztatja a vezető óvónőt kapcsolatot tart: a Humánszolgáltatási Iroda, Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámhatóság, Kerületi Nevelési Tanácsadó, óvodai gyermekorvos, védőnő, Családsegítő Szolgálat A családokat érintő helyzetről mind az óvónők, mind a gyermekvédelmi felelős titoktartási kötelezettséggel tartozik.
41
7. A SZÜLŐK ÁLTAL IGÉNYELT EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK 7.1 TÉRÍTÉSMENTES SZOLGÁLTATÁSOK
Logopédia Gyógytorna Fejlesztőpedagógia Gyógypedagógus, pszichológus Ökomenikus vallásoktatás Alkalmi programok: Helyi nevelési programhoz kapcsolódóan: kirándulás, bábszínház szervezése
42
8. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A Helyi Nevelési Programot készítette: Szőnyiné Guth Irén óvodavezető Alkalmazotti közösség elfogadásának ideje: 2011. július 4. Szülői szervezet véleményezte: 2011. július 4. SZMK/Szülői szervezet képviselője: ………………………….. aláírás Kisebbségi Önkormányzat egyetértését adta: 2011…………….. …………………………. Fekete György elnök Fenntartóhoz benyújtás ideje: 2011. augusztus ….. Budapest, XVIII. ker. Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzat Képviselőtestületének Oktatási-, Közművelődési-, Sport és Ifjúsági Bizottsága …………………..sz. határozatával jóváhagyja. ………………………..
Hatálybalépés: 2011. szeptember 1. Érvényesség: Határozatlan idő Felülvizsgálat: Törvényi változás, fenntartói rendelkezés, testületi szándék alapján
p.h.
………………………… óvodavezető
43
9. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS A Helyi Nevelési Program érvényessége: 2011. szeptember 1. - határozatlan ideig Az óvodai Helyi Nevelési Program módosításának lehetséges indokai: szülői igények változása; testületi javaslat. A módosítás-döntés előkészítő szervei: Nevelőtestület Szülői Szervezet A program módosításának előírásai: kétharmados szülői egyetértés; a testület kétharmados többségi szavazata alapján.
44
FELHASZNÁLT IRODALOM Az 1993. Évi LXXIX. Törvény a közoktatásról Az óvodai nevelés országos alapprogramja 137/1996. (VIII.28.) Korm. rend. Nemzeti, Etnikai Kisebbség óvodai nevelésének irányelve 32/1997. (XI.5.) MKM rend. Az óvodai nevelés programja OPI 1989. Budapest Nagy Jenőné Óvodai programkészítés, de hogyan? OKI Budapest Nagy Jenőné Helyzetelemzés és meghatározás, döntés OKKER Budapest Nagy Jenőné Óvodai nevelés a művészetek eszközével Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógia Intézet, 1997. Forrai Katalin Ének az óvodában Edito Musica, Budapest, 1974. Zilahi Józsefné Óvodai nevelés játékkal, mesével (5 könyvben) Iskolafejlesztési Alapítvány, 1994. Porkolábné Balogh Katalin Komplex prevenciós óvodai program Volán Humán Okt. sz. 1997. Balázsné Szűcs Judit Miből lesz a cserebogár Alex-typo 1992. Dankó Ervinné dr. Az óvodai irodalmi nevelés kérdései korunkban Dinasztia Kiadó, 1993. Budapest Helyi nevelési program Terézvárosból OKKER Budapest (1) Kerek a világ Petőfi-Balassa Összevon Óvoda, Budapest, 1998. Óvodások környezeti nevelése Alapítvány a magyarországi környezeti nevelésért, Budapest, 1998. Nagy Jenőné Nevetni, felfedezni, csodálkozni – Alternatív program nemzeti és etnikai kisebbségi nevelést folytató óvodák számára, Budapest, 2002. 2/2005. (III.1.) OM Rendelet a Sajátos Nevelési Igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve
45
1 sz. melléklet
NÉMET NEMZETISÉGI HELYI NEVELÉSI PROGRAM VACKOR NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA
46
1. BEVEZETÉS A német nemzetiségi nevelés programjának alapját Az Óvodai nevelés Országos Alapprogramja és a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve adja. A német nemzetiségi nevelés óvodánk egységes nevelési rendszerében, annak szerves részeként valósul meg, integrálódva a helyi nevelési program egészébe. Ebből következik, hogy a fő célok és feladatok azonosak, ehhez kiegészítésként csatlakozik a német nemzetiségi csoport nevelési célja, és feladatai. A német nemzetiségi csoportba való felvétel elsődleges szempontja a nemzetiségi kötődés. Az intenzív német nyelvi fejlesztés kétnyelvű fejlesztési programban valósul meg. A nyelv elsajátítása, illetve nyelvhasználat erősítése, a napi gyakorlatban természetes helyzetekben beszédutánzás révén valósul meg. A csoport napi életére a rugalmasság jellemző, hogy a természetes helyzetek gazdagodjanak és így a nyelv használatára minél több lehetőség adódjon. 2. A NÉMET NEMZETISÉGI NEVELÉS CÉLJA: A gyerekek, egyéni fejlettségének megfelelően biztosítani a német kisebbség nyelvének, kultúrájának minél szélesebb körű megismerését, és a nemzeti hagyományok ápolását.
FELADATAI: A gyerekek otthonról hozott nyelvismeretét figyelembe véve a német kisebbség nyelvén való kommunikáció kialakítása, kiszélesítése. A különböző tevékenységek során utánzáson alapuló kommunikációs helyzetek megteremtése. A német kultúrkincsből (irodalom, zene, népi játékok) tudatosan felépített nyelvelsajátítás megszervezése. A hagyományok, szokások megismertetése, továbbörökítése az egyéni sajátosságoknak megfelelően. A német nemzetiségi identitás megalapozása, fejlesztése.
47
3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE
A német nemzetiségi csoportban kétnyelvű nevelés folyik. A csoportban dolgozó óvónők közül legalább egy német nemzetiségi szakképesítéssel rendelkezik. A csoportszerkezet vegyes a folyamatos felvétel biztosítása érdekében. Ez a szerkezeti forma a szocializációt erősíti, modellezi a nagycsaládi helyzetet. Különösen jó klímát teremt a másság és tolerancia mindennapos megéléséhez. A csoportszerkezethez szinkronizál a hagyományok követése, amely mintegy érzelmi kapocs működik. 4. ÓVODÁNK NEVELÉSÉNEK ALAPVETŐ KERETEI 4.1 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA A gyerekek óvodába lépésétől kezdve az egészséges életmódra nevelés feladatainak megvalósítása során kétnyelvű környezetet teremtünk. Folyamatosan szoktatjuk a gyerekeket, hogy a napi óvodai életben állandóan megjelenő gondozási tevékenységeket kísérő és a gyerekek testi képességeit fejlesztő kommunikációs helyzetekben is a német kifejezéseket hallják. A szokások állandó kifejezéseit differenciáltan erősítjük az egészségügyi szokásoknál, étkezéseknél. 4.2 ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ Nyugodt, szeretetteljes és barátságos légkör megteremtésével alakítjuk a gyerekek pozitív viszonyát a német nyelvhez. A beszoktatási időszakban az elsődleges feladat a csoportba érkező gyerekek érzelmi biztonságának megalapozása. A német nyelv mondókák, hívogatók, ölbebújtatók szintjén jelenik meg. Az üdvözlőformák fokozatos bevezetése után, állandó ismétlésük az ismerősség jó érzését adja a gyerekeknek. Az óvónő gyerek kapcsolatának formálásában a két nyelv jelenléte miatt is fontos a biztonságot teremtő szorosabb érzelmi viszony kialakítása. Az óvónők egymás között, német nyelven folytatott kommunikációja mintaként szolgál a gyerekeknek. A csoportba járó gyerekek nyelvi készségének fejlesztésében a differenciált egyéni fejlesztés kap hangsúlyt. Ezt a személyes, vagy mikrocsoportos helyzetek gyakoriságának növelésével kívánjuk elérni. Az együttéléshez nélkülözhetetlen a szabályok, normák ismerete és betartása.
48
4.2.1 A NÉMET KISEBBSÉGI HAGYOMÁNYOK, SZOKÁSOK A német nemzetiségi csoport egyik fő feladata a nemzetiségi identitás átörökítése, erősítése. A német nemzetiségi örökséghez tartozó jeles napok igényes megszervezésével a nemzetiségi hagyományokat közvetítjük. Óvodában legtermészetesebben a nemzetiségi hagyományok által közvetítődnek a nemzetiségi értékek. Ezért hangsúlyos, hogy programunkba a nemzetiségi örökséghez tartozó jeles napok prioritást élvezzenek. A hagyományok keresztény eredetűek. Így: Márton nap, Mikulás, Karácsony, Húsvét, Farsang, Anyák napja és Évzáró ünnepség. A német kisebbségi szokások, a kultúra, a népviseleti hagyományok, a tárgyi jellemzők megismertetése kiemelt feladatunk. Ezeket az értékeket az óvodások életkori szintjének megfelelőn építjük be nevelésünkbe. A csoportban nemzetiségi sarkot alakítunk ki, ahol azok a tárgyi emlékek kapnak helyet, amelyek a német nemzetiség jellegzetességeit tükrözik: népviseleti babák, könyvek, fényképek, népviseleti ruhák. A tárgyi és a szellemi értékek gyűjtésénél támaszkodunk a szülők, nagyszülők által ismert eszközökre, versekre, mesékre, dalokra. 5. ÓVODÁNK TEVÉKENYSÉGI FORMÁI 5.1 JÁTÉK A szabad játék sokrétű alkalmat ad a kétnyelvű kommunikációra, a párbeszédek alakítására. A gyerekekkel való együttjátszásunkkal, spontán és tudatosan megtervezett szituációkkal megteremtjük a feltételeit a sokoldalú és hatékony nyelvelsajátításnak és használatnak. A visszatérő kifejezéseket differenciáltan erősítjük. Lehetőségünk nyílik utánzásos helyzetekben a német nyelv használatának bátorítására, a beszédgátlás oldására. A Játékhelyzetekbe való bekapcsolódásunk elsősorban német nyelvű, magatartásunk támogató, rendelkezésre álló, modellt nyújtó. Játékirányító tevékenységünkkel védjük a játszó csoportok nyugalmát, kisgyermek esetében téri elkülönítéssel is. Az új játékeszközök használatának tanítása, a különböző anyagok bemutatásának, a szabályjátékok megtanításának a nyelve magyar-német. A gyermekek érzelmi, társas, értelmi és nyelvi fejlesztését játékon belül valósítjuk meg. 5.2 MOZGÁS A szabad játékban, a gyermekek természetes spontán mozgásánál adódó helyzetekben és a szabályok közlésében a német nyelv használata folyamatos. 49
Alkalmanként a német kisebbség zenei anyagából merítve egyszerűbb táncok beiktatásával, valamint szabad mozgás lehetőségével igyekszünk kielégíteni természetes mozgásigényüket. Szervezett mozgás keretében megismerkednek a tevékenységekhez használt eszközök, térformák, járásformák német nyelvű megnevezéseivel és egyszerűbb mozgásos játékokkal. A mindennapos frissítő torna, mivel anyagát a már gyakorolt mozgásformák és a mozgásos játékok alkotják, vezetése német nyelven történik. 5.3 A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE A spontán és irányított tapasztalatszerzés, cselekvéses megtapasztalás nyelve magyar-német. A tapasztalat- és ismeretszerzés a közvetlen és tágabb természeti, emberi, tárgyi környezetről sokféle és változatos lehetőséget kínál a kétnyelvű beszédhelyzetek bővítésére. A gyerekek nyelvismereti szintjének megfelelő nyelvi eljárások, módszerek kiválasztásával fejlesztjük szókincsüket, nyelvi kifejezőkészségüket. Természetes helyzetekben megnevezzük a környezetünkben előforduló jelenségek, tárgyak, cselekvések neveit, sokféle helyzetben biztosítjuk a hallás utáni megértést. A gyerekek passzív szókincsét erősítjük a gyakori ismétlésekkel a memóriára alapozva. Törekszünk, hogy a gyerekek mindkét nyelven alkalmazzák a köszönést, bemutatkozást, megszólítást, szándékaik egyszerű kifejezését: megköszönés, kérés, kérdések, közlések. A környezet megismerése során érdekes problémahelyzetekben a gyerekek matematikai tapasztalatot szereznek. A problémák felvetésekor az egyéni képességek figyelembe vételével, egyénre szabott feladatok adásával fejlesztjük az önálló, cselekvő tapasztalatszerzést, a logikus gondolkodást. A feladatok megértését, ha szükséges magyarul is ellenőrizzük. 5.4 VERS, MESE A gyerekek egyéni sajátosságainak megfelelően válogatunk a kisebbségi kultúrkincsből, az anyanemzet kultúrájából verseket, mondókákat, meséket. Az irodalmi alkotások értékeivel is segítjük a kisebbségi identitástudat alakulását, fejlődését. A tudatos tervezéssel előkészítjük a nyelvtanulást, a kiejtés és a nyelvi készségek fejlesztését. A versek, mesék hallgatásával, ismétlésével, szófordulatainak megismétlésével felfedeztetjük a nyelv muzikalitását, ritmusát. Élmény gazdag nyelvi anyag differenciált kiválasztásával törekszünk a kicsik és a nagyok megfelelő fejlesztésére. 50
5.5 ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK A kulturális örökség átadására különös gondot fordítunk az ének-zene tevékenységek tervezésekor és megvalósításakor. Mondókákkal, dalos játékokkal ismertetjük meg a gyerekeket. A dalanyag kiválasztásánál figyelünk a hangkészletre, a ritmusra. Ügyelünk a helyes kiejtésre, hangsúlyra, ritmusra, ezzel is megéreztetjük a nyelv szépségét. A dalokat kísérő játékos mozgások, az egyszerű tánclépések tanításánál figyelünk a fokozatosságra a gyerekek egyéni sajátosságainak megfelelően. A mondókák, dalok, versek alkalmat adnak a szókincs bővítésére. Felkeltjük a gyerekek érdeklődősét a zenehallgatás iránt óvónői énekkel, kazettáról, CD-ről szóló zenével. 5.6 RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA Változatos tevékenységek felkínálása során ismertetjük meg a gyermekeket a német nemzetiségi sajátosságokkal (alkalmazott technikák). A német kisebbség nyelvén is megismerik az egyes tevékenységekhez használt eszközök neveit, formáit, színeit. A foglalkozások kétnyelvűek. 5.7 MUNKA Célunk, hogy a gyermekek mindkét nyelven megértsék a kéréseinket, és annak megfelelően cselekedjenek, reagáljanak a német nyelvű közléseinkre is. Állandó megerősítéssel motiváljuk őket tevékenységekre. , Az újonnan bekerülő gyerekek folyamatosan ismerkednek a tevékenységeket kísérő német kifejezésekkel 5.8 A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS A gyerekek általában nem hozzák otthonról a német nyelv ismeretét. A gyerekek csoportba kerüléskor az óvónők információt gyűjtenek arról, hogy a gyerekek nyelvismerete milyen szintű. A nyelvelsajátítási folyamat megtervezésében erre alapozva határozzuk meg a két nyelv használatának arányát. Az anyanyelv fejlesztésével párhuzamosan a német nyelv fejlesztése hangsúlyos feladatunk. A hatékony nyelvelsajátítás és nyelvgyakorlás a spontán tapasztalatszerzés lehetőségei mellett az óvónő által kezdeményezett foglalkozásokon valósul meg. A szervezett tanulás formái közül előtérbe kerül a mikrocsoportos foglalkozás, amit a gyerekek nyelvi fejlettségéhez, egyéni sajátosságaihoz, érdeklődésükhöz tervezünk. Megszervezésükre elsősorban az átfedési időben, a délutános óvónő megérkezésekor kerül sor. Ezzel a szervezési lehetőséggel minden gyerekre oda 51
tudunk figyelni, kérdéseikre válaszolni, az egyéni és differenciált fejlesztési feladatokat megvalósítani. Arra törekszünk, hogy a gyerekek minden nap kapjanak konkrét tevékenységükhöz kötött, pozitív értékelést. A nyelvelsajátítás folyamatában meghatározó az óvónő modellt nyújtó, mintaadó személyisége. 5.9 A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁS AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A CSALÁDI ÉS AZ ÓVODAI NEVELÉS FOLYAMATÁNAK EREDMÉNYEKÉNT Pozitív érzelmi viszonyuk kialakul a német kisebbség kultúrája és nyelve iránt. Egyéni képességeiknek megfelelően tudják alapvető ismereteiket német nyelven közölni. Kommunikációs helyzetekben tudnak tájékozódni. Ismernek verseket, meséket, mondókákat, dalokat és játékokat a kisebbség és az anyanemzet kultúrájából. Ismernek kisebbségi szokásokat, hagyományokat. 6. KAPCSOLATAINK 6.1 AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD A szülőkkel mindennapos kapcsolatunkba beszélgetünk céljainkról, az együttműködés módjáról. A szülőkkel kialakított közvetlen kapcsolatban ismertetjük az óvodában követett hagyományok eredetét, óvodai megfelelőjét, hogy tisztába legyenek ezekkel és a gyerekek érdeklődését ez irányba ők is ki tudják elégíteni. A szülőket bevonjuk ünnepi előkészületeinkbe, közös kirándulásokba, rendezvényekbe. 6.2 AZ ÓVODA ÉS A NÉMET KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Továbbképzéseken való részvétel Szakmai konzultációk A Német Kisebbségi Önkormányzat képviselőinek meghívása óvodai ünnepekre, rendezvényekre, szülői értekezletekre A Német Kisebbségi Önkormányzat rendezvényein részvétel Német Óvoda és Iskolaegyesület programjain való aktív közreműködés.
52
6.3 AZ ÓVODA ÉS A NÉMET NEMZETISÉGI ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA
Szakmai konzultációk, hospitálások Iskolalátogatás a gyerekekkel, Egymás rendezvényein, ünnepein való részvétel és közreműködés Az óvónők látogatása az iskolai nyílt napokon
6.4. Német nemzetiségi óvodákkal
Kapcsolatok kiépítése. Kölcsönös óvoda- és csoportlátogatások. Közös rendezvények. Kapcsolattartás kerületi szinten a német nemzetiségi óvodai csoportokkal.
53
2. sz. melléklet
ESZKÖZ ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK Testápoláshoz / csoport 2/3 db gyermekméretű mosdó, minden mosdó felett tükör 2/3 db WC, WC papírtartó 2/3 db WC-t elszeparáló függöny Mosdónként 1 db szappan, körömkefe Jellel ellátott fogason tiszta törölköző Jellel ellátott fogmosó készlet: fogmosó pohár, fogkefe, fogkrém Jellel ellátott fésűtartóban minden gyermek részére külön fésű Az eszközök részére tároló polcok, olyan magasságban, amit a gyermekek könnyen elérnek. A szokások elsajátításának megkönnyítésére szimbólumok elhelyezése. Étkezéshez / csoport Gyermekméretű asztalnál külön hely, minden gyermek részére Gyermekméretű szék minden gyermek részére Tálalószekrény az edények elhelyezésére, amit a gyermekek kényelmesen elérnek Terítéshez tiszta terítő, 3 db / asztal Lapos, mély és csemegés tányér, pohár, kanál villa, (nagy cs. kés), minden gyermeknek és felnőttnek. Kancsó, szalvétatartó, kenyeres kosár minden asztalra 1 db. Tálaló edény: 8 db 2 l-es tál, 1 db húsos tál, 1 db süteményes tál, 1 db zöldséges, vagy gyümölcsös tál minden csoportban. Tálaláshoz 4 db merőkanál, 2 db spicckanál, 2 db tálaló fogó, 2 db tésztaszedő kanál. Öltözködéshez / csoport A gyermekek számának megfelelő mennyiségű polc, akasztó, vagy öltözőszekrény biztosítása A gyermekek számának megfelelő számú ülőhely biztosítása az öltözőben A tornafelszerelésnek külön zsák biztosítása A cipők elhelyezésére megfelelő polc biztosítása a ruháktól elkülönítve Pihenéshez / csoport A gyermekek számának megfelelő mennyiségű jellel ellátott fekvő matrac A gyermekek számának megfelelő számú jellel ellátott takaró A gyermekek száma X 3 db jellel ellátott fejlap 54
Sötétítő függöny minden ablakra Mozgás: Tornaterem, vagy a mozgás szervezéséhez elegendő hely biztosítása, csoportszobában, és az udvaron. Csoportokban bordásfal, KTK, trambulin, egyensúlyozó csésze, egyensúlyérzéket fejlesztő 4-5 db eszköz. Tornapad óvodánként 4 db Kézi szerek óvodánként 25 db
Babzsák Szalag Tornabot Ugrókötél Karika Maroklabda Labda
Tornaszőnyeg óvodánként 1 db Zenés tornához 1 kazetta zenei anyag Játék: Csoportszobában: Nagyméretű építő készlet 1 db / csoport Építő készlet 5-8 db / csoport Járműzek különböző méretű 10-15 / csoport Társas játék 4-5 db / csoport Kirakó játék 4-5 db / csoport Mesekártya 3-5 cs. / csoport Memória játék 3-5 db / csoport Babaszoba és konyha 1 db / csoport Babaszobai eszközök (edények, étkészletek, evőeszközök) Babakocsi 1 db / csoport Baba 8-10 / csoport Egyéb kiegészítő játékok 4-5 fajta / csoport Udvaron: Babaház Babaház berendezése Homokozó készlet 20-25 cs. / óvoda 55
Labda 10-15 db / óvoda Ugráló kötél 10-12 db / óvoda Egyéb kerti játék 10-15 db / óvoda Beépített kerti játék 2-3 / óvoda
Munka: Napos kötény 2 váltás / csoport Gyermekméretű seprű, lapát 2 db / csoport Kerti szerszámok: 18-20 db / csoport / gereblye, lapát, ásó, kapa, lombseprű, hólapát/ Készségfejlesztő játékok és eszközök: Mese- vers:
Képes könyvek 20-25 db / csoport Mesekönyvek 8-10 / csoport Bábok 15-20 / csoport Bábparaván 1 db / csoport
Ének és énekes játékok, zenehallgatás. Csoportonként szükséges eszközök:
Barkácsolt dob Dob Triangulum Cintányér Csengő Csörgő dob Koppantó Asztali csengősor Asztali csősor Kasztanyetta Furulya
25 db 4 db 4 db 3 pár 3 pár 2 db 2 db 1 db 1 db 1 db 1 db
Óvodánként szükséges eszközök: Hangszer alapkészlet 1 db Ritmusbot 25 pár Xilophon 1 db 56
Hanganyag CD lemezen:
Madárhangok Állathangok Zörejhangok Hangszer hangok
Rajz – kézimunka
Színes ceruzák Festékek Ecsetek Agyag és gyurma Színes papírok, kartonok Olló Ragasztó Egyéb kellékek
Külső világ tevékeny megismerése:
Évszakokkal kapcsolatos társasjátékok, kirakók, memória játékok Öltöztető kirakó Gyümölcsös dominó, kirakó Állatos dominó, kirakó Érzékelő készlet (tapintás, hallás, szaglás, súly) Activity társasjáték Fűzőcske játékok Kártyajátékok Kirakó játékok (állatok, járművek, gyümölcsök, virágok, közlekedés, évszakok, tevékenységek) Természet hangjai + mindennapok hangjai hangkazetta Nagy építőmester Gyöngyfűző készlet Melléknevek és helyzetek Tükrös játék Minimat
Német nemzetiségi csoport: Az előzőekben felsorolt eszközök és felszerelések a német nemzetiségi csoportban is szükségesek. A Bp., XVIII. Csolt u. 4. sz. Vackor óvoda német nemzetiségi csoport részére a következő eszköz igényünk van: Munka: -német nyelvű: 57
Képeskönyvek Mesekönyvek Szakkönyvek Hangkazetták és CD lemezek Videó kazetták Német – szó-kép kártya játékok Bábok Nemzetiségi ruha – szoknya, mellény, kötény
58
TARTALOMJEGYZÉK Óvodánk adatai 1. Bevezetés 2. Helyzetelemzés 2.1. Óvodánk személyi feltételei 2.2. Óvodánk tárgyi feltételei 3. Óvodánk nevelési célja 3.1 Óvodánk nevelési feladatai 3.2 Óvodánk nevelésének alapvető keretei 3.2.1 Az egészséges életmód alakítása 3.2.1.1 Az egészséges környezet megteremtése 3.2.1.2 A gyermekek gondozása 3.2.1.3 A gyermekek testi képességeinek fejlesztése 3.2.1.4 Környezettudatos magatartás szokásainak megalapozása 3.2.1.5 A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 3.2.2 Érzelmi nevelés és szocializáció 3.2.2.1 Barátságos légkör, otthonos, szeretetteljes életkörülmények biztosítása a befogadástól a rugalmas iskolakezdésig 3.2.2.2 Az Óvónő-gyermek, dajka-gyermek, gyermek-gyermek pozitív érzelmi kapcsolatának kialakítása 3.2.2.3 Társas kapcsolatok alakítása, az önkifejezés és önérvényesítő magatartásminták 3.2.2.4 A szokás és normarendszer megalapozása 3.2.2.5 A közös élményre épülő tevékenységek megszervezése 3.2.2.6 Differenciált fejlesztés, egyéni bánásmód és elveink 3.2.2.7 A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 3.3 Anyanyelvi és értelmi nevelés, fejlesztés megvalósítása 59
3.3.1 A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 3.4 Óvodánk csoportszerkezete 3.5 Óvodánk mindennapi életének megszervezése 4. Tevékenységformák 4.1 Játék 4.1.1 Szükséges feltételek biztosítása 4.1.2 Udvari játéklehetőségek 4.1.3 A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 4.2 Mozgás 4.2.1 Mozgásfejlesztés a szabad játékban 4.2.2 Mozgásfejlesztés a szervezett mozgáson 4.2.3 A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 4.3 A külső világ tevékeny megismerése 4.3.1 A külső világ tevékeny megismerését szolgáló témakörök 4.3.2 Környezetünk mennyiségi és formai összefüggései 4.3.3 A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 4.4 Vers, mese 4.4.1 A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 4.5 Ének, zene, énekes játékok 4.5.1 Felhasznált zenei anyag 4.5.2 A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 4.6 Rajzolás, mintázás, kézi munka 4.6.1 A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 4.7 Munka 4.7.1 Munka jellegű tevékenységek az óvodában 4.7.2 A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 60
4.8 A tevékenységben megvalósuló tanulás 4.8.1 A tanulási folyamat időkeretei 5. Óvodánk kapcsolatai 5.1 Az óvoda és a család 5.2 Az óvoda és a fenntartó önkormányzat 5.2.1 Az óvoda és a Német Kisebbségi Önkormányzat 5.3 Szakmai kapcsolataink 6. Gyermekvédelem 7. Szülők által igényelt egyéb szolgáltatások 7.1 Térítésmentes szolgáltatások 8. Legitimációs záradék 9. Érvényességi rendelkezés Felhasznált irodalom 1. sz. melléklet: Német nemzetiségi helyi nevelési program 2. sz. melléklet: Eszköz és felszerelési jegyzék
61