Vackor Integrált Bölcsőde 2310 Szigetszentmiklós, Temesvári utca Szakmai Program. Készítette: Kovácsné Horváth Mária intézményvezető

Vackor Integrált Bölcsőde 2310 Szigetszentmiklós, Temesvári utca 16-22.

Szakmai Program Készítette: Kovácsné Horváth Mária intézményvezető

2016-2021

1 SZAKMAI PROGRAM

TARTALOMJEGYZÉK

I. Bevezető

02

II. A bölcsőde jelene

04

III. Az intézmény küldetése, célja

06

IV. A bölcsőde nyitvatartása és az igénybevétel módja

08

V. A felvétel elbírálása, az ellátás megszűnése

08

VI. Az intézmény adatkezelése és tájékoztatási kötelezettsége

09

VII. A térítési díjak megállapítása, díjfizetés

10

VIII. A bölcsődei gondozás nevelés alapelvei

11

IX. A bölcsődei gondozás nevelés feladatai

12

X. A bölcsődei élet megszervezésének elvei

13

XI. A bölcsődei gondozás nevelés főbb helyzetei

17

XII. Sérült gyermekek gondozása, fejlesztése

18

XIII. A szakmai program megvalósításának feltételei

22

XIV. Az intézmény minőségpolitikája

24

XV. Nevelési módszereink

25

XVI. Nevelési célok, feladatok

26

XVII. A gondozás szervezeti keretei, formái

28

XVIII. Kapcsolatok rendszere, kapcsolattartás formái

29

XIX. Az intézmény jövője, a fejlesztés irányai

32

VACKOR INTEGRÁLT BÖLCSŐDE 2310 SZIGETSZENTMIKLÓS, TEMESVÁRI U. 16-22.

2 SZAKMAI PROGRAM

I.

Bevezető

„A tanítás csak információt tölt a fejekbe, de a nevelés: növel. Nem mennyiséget ad, hanem minőséget. Segít egy rózsának igazi rózsává válni. És egy gyereknek megtalálni és kibontani önmagát.” (Müller Péter)

Az idézett gondolatok olvasása közben, az emberek jelentős részének első olvasatra az oktatási intézmények jutnak eszükbe, pedig nevelés, „növelés”, nem csak iskolákban történik. Sokan talán túl is dimenzionálják az iskola jelentőségét az életünkben, vagy csak egyszerűen más gondozó-, nevelő- oktató intézményeknek hajlamosak vagyunk kevésbé fontos szerepet tulajdonítani. Az óvodákra, a különleges ellátást igénylő gyermekek intézményeire és a bölcsődékre gondolok leginkább. Pedig tanulmányok sora igazolja például, az első három életév döntő jelentőségét a személyiség megalapozásában. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy mi történik a gyermekekkel, milyen hatások érik őket ebben a korai életszakaszban. Hála Istennek elmondhatjuk, hogy ma már, egyre inkább előtérbe kerül a kicsikkel, mégpedig a legkisebbekkel való foglalkozás mikéntje, egyre kevésbé kérdőjeleződik meg az ágazat társadalmi jelentősége. Az utóbbi időszak kormányzati politikája bizonyítja, hogy egyre nagyobb szerepet szán nekünk, fontosnak gondolja az anyák munkaerő-piaci szerepét, igyekszik elősegíteni, hogy aki munkát szeretne vállalni, megtehesse. Folyamatosan bővíti a bölcsődei férőhelyek számát, miközben újabb és újabb ellátási formákon gondolkodik, és szabályozza a meglévők mind színvonalasabb működését. Óriási előrelépést jelent a kisgyermeknevelők felsőfokú képzésének elindítása a főiskolákon, egyetemeken, illetve, hogy a diplomás kisgyermeknevelőket végre pedagógusoknak ismeri el a politika, illetve lassan a társadalom. Nagyon mélyen egyetértek Müller Péterrel: a nevelés nem mennyiséget ad, hanem minőséget. Tovább gondolnám a dolgot, hogy a bölcsődés korosztályra is adekvátan tegyem érzékletessé: csecsemő és kisgyermekkorban a gondozás folyamatába ágyazottan történik mind a nevelés, mind pedig a szükséges információk átadása. Nagyon fontos, hogy minőségi ellátást adjunk a ránk bízott gyermekeknek, mindazon túl, hogy a szülők napi munkaidejére megőrizzük épségben gyermekeiket, vagy kielégítsük alapvető széleskörű szükségleteiket.


3 SZAKMAI PROGRAM Sajnos azt tapasztalom, hogy napjainkban sok szülő gondolkodik úgy, hogy a nevelésioktatási intézmény „tanítson”. Adjon minél több információt, ő majd nevel. Úgy is mondhatnám, hogy „ő majd megneveli a saját gyermekét”. Mintha a két dolgot külön lehetne választani. Sokan azt várják az intézményektől, hogy minél több „versenyképes tudást” töltsenek a gyermek fejébe, hogy már a bölcsődékben is úgynevezett kötött foglalkozások keretében tanítsák őket. Idegen nyelvekre például, miközben a saját anyanyelvüket sem beszélik, matematikára, számítástechnikára és egy sor egyesek által a versenyképes tudás kategóriájába tartozó dologra. Nos: én azt gondolom, a három dolog: a gondozás, a nevelés, és az információk „fejbe töltése” csak egymással szoros kölcsönhatásban képzelhető el, magának a gondoskodásnak, gondozásnak a folyamatában. Azt is mélyen hiszem és vallom, hogy a gyermeknek ebben a nagyon érzékeny időszakban, elsősorban a szülője, vagy a szülőt helyettesítő személy által nyújtott érzelmi biztonság a legfontosabb. Ebben a biztonságot adó szeretetteljes közegben Ő, a környezeti hatásokra nyitottan fogja a világot - egészséges esetben, teljes elánnal felfedezni. Igyekszik a felfedezés, „tanulás” során általa elért sikereket, a sikerek feletti örömét megosztani a környezetében élő, érzelmileg számára meghatározó személyekkel, és így haladni előre, egyéni, sajátos tempójában a világ felfedezésében. Egy jó intézmény, bölcsőde – például, nem veszi el ettől a gyermek kedvét, sőt, hagyja kiteljesedni, a siker élményéhez segíti hozzájutni. Ez a legfontosabb. Támogatásunkkal, törődésünkkel és szeretetünkkel biztosítani az előbbre jutást, együtt örülni a sikereknek. Bár az ideális állapotot, a megfelelő fejlődést-elősegítő biztonságérzetet, az elég jó család, az elég jó anya jelenti, a bölcsőde intézménye sokat segíthet abban, hogy a gyermek megkapja mindazt, amire a megfelelő fejlődése érdekében szüksége van: biztonságot, nyugalmat, törődést, szeretetet, élmény-dús környezetet, egészséges ételt, jó levegőt. A bölcsőde társadalmi jelentősége abban is rejlik, miként tud hathatós segítségére lenni a szülőknek, elsősorban az anyáknak ahhoz, hogy odahaza megfelelő türelemmel és szeretettel tudjanak bánni kicsinyeikkel. Példát lássanak, ha úgy tetszik, mintát kapjanak a gyermekre való odafigyelésből, a gyermeknek való odaszentelődésből; hogy a szülő ne tudja, ne akarja negatívan befolyásolni az intézményt, az esetleges – a gyermek és gondozói felé megfogalmazott túlzó elvárásokkal, vagy éppen az engedékeny, a gyermekre mindent ráhagyó nevelési attitűddel, az egészségtelen táplálással, a mozgásszegény életmóddal, stb. Meggyőződésem tehát, hogy a jó bölcsőde nem csak a gyermeket látja. Látja mögötte a


4 SZAKMAI PROGRAM családot, s az anyán, apán keresztül úgy hat indirekt módon, hogy segíti megismerni szülőnek a gyermekét, annak nyiladozó pozitív és negatív tulajdonságait, azok elfogadását, s azt, hogy gyermeküket mindig önmagukhoz – soha ne a „más” gyermekéhez képest ítéljék meg. Egyes gondolkodók szerint gyermekeinket ajándékba kapjuk a földi létben, dolgunk, hogy kibontakoztassuk a bennük rejlő értékeket, készségeket, hogy aztán szabad, felelősségteljes felnőttként

tevékeny

részesei

legyenek

a

társadalomnak,

hogy

pozitivitásukkal

hozzájáruljanak a társadalom, tágabb értelemben az emberiség fejlődéséhez. Ebben a felemelő folyamatban szeretnénk segíteni a szülőknek.

II.

A bölcsőde jelene

1. A bölcsőde környezetének bemutatása Szigetszentmiklós egy dinamikusan fejlődő, lélekszámában is látványosan és gyorsan gyarapodó, a 37 ezret is meghaladó lélekszámú, több mint 700 éves település Budapest vonzáskörzetében. 2015-ben 1654 fő 3 éven aluli gyermeket tartottak nyilván. Jelenleg az egyik bölcsődei intézménye 182 működő férőhellyel, Városi Bölcsőde néven, négy telephelyen fogadja a gyermekeket. A Vackor Integrált Bölcsőde, - amit 2012 októberében vettek először birtokba a gyermekek, maximális kihasználtság esetén, 54 férőhelyen tud ellátottakat fogadni. Jelenleg 4 férőhely van biztosítva SNI gyermekek részére. A SNI gyermekeket a helyi Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusa/pszichológusa helyben látja el szerződés alapján. Az elmúlt években tapasztalható tendencia szerint, folyamatosan növekszik a település lélekszáma, ennek következtében a beköltöző kisgyermekes családok szükségleteit a település csak nagy erőfeszítések árán, és hiányosan képes kielégíteni. Ezért került ismételten a városvezetés napirendjére egy új bölcsőde megépítésének terve. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata, a KMOP-2009-4.5.2 „Szociális alapszolgáltatás és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése” című, - az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap Társfinanszírozásával megvalósuló pályázat keretében teremtette meg a forrást, a Vackor Integrált Bölcsőde megépítéséhez. A megvalósításához jelentős helyi forrást-, úgynevezett saját erőt biztosított. Így volt lehetőségünk egy korszerű, csaknem minden igényt teljességgel kielégítő intézmény a birtokunkba venni. Az első dolgozók 2012. szeptemberében-, az első gyermekek októberben érkeztek. 2016. augusztusban zárjuk a negyedik nevelési évünket.


5 SZAKMAI PROGRAM Az intézmény gyalogosan, kerékpárral és személygépkocsival is jól megközelíthető, a bölcsődéhez saját gépjárműparkoló is tartozik. A buszmegálló gyalogosan 3-5 percre található. 2. A Vackor Integrált Bölcsőde bemutatása A bölcsőde a „Dujmó” lakótelep szomszédságában, a városkörnyéki negyedben található Szigetszentmiklóson, a Temesvári utca 16-22. szám alatt, és az egész város területéről fogadja a felvételre jelentkezőket. Az épület kívül belül esztétikus, száraz, jó levegőjű. Az elhelyezkedésünket tekintve viszonylag távol is esünk a városi zajtól, piszoktól, egyetlen hátránya, hogy meglehetősen huzatos. A teraszok végét plexivel zártuk le, hogy a szelet valamelyest leárnyékoljuk. Az intézmény két gondozási egységből áll, négy játszószobával. Minden igényt kielégít mind gondozási egységeit, mind felszereltségét tekintve. A tágas gondozási egységeken túl, biztosított nemcsak az épületben, de a szabadban való tartózkodás lehetősége is. Megoldható a tágas, árnyékolt teraszokon a gyermekek szabad levegőn történő altatása, amely azért még néhány szülőben ellenállást vált ki, néhányan félnek ettől, mások viszont örülnek neki. Az épület akadálymentesen került kialakításra, egy irodában és egy csoportszobában a hallássérültek számára speciális hallást könnyítő eszköz is beszerelésre került. A csoportszobák gondozási egységekbe szerveződnek, mindegyik egységben külön játéktároló került kialakításra. Egységenként közös, tágas fürdőszoba, átadó és babakocsi tároló, szülői WC áll a szülők és gyermekek rendelkezésére. Felszerelt, igazán csodálatos a kertünk. Sok-, a nagymozgások fejlődését elősegítő eszközünk van, árnyékolókkal, homokozókkal, kinti WC-kkel és játéktárolókkal. A kertben gondozási egységenként pancsoló is szolgálja a szükségleteket. Az intézményben melegítőkonyha áll az ellátott gyermekek rendelkezésére, sajnos nincs saját főzőkonyhánk, az ételt gépjárművel szállítják az intézménybe a Városi Bölcsőde központi konyhájáról. Mosókonyhával, abban egy nagyüzemi mosógéppel, - vasalóhelyiséggel és raktárakkal is rendelkezünk, a dolgozók részére szociális helyiségek is rendelkezésre állnak. Orvosi szoba és elkülönítő helyiség is kialakításra került, bár az elkülönítő használaton kívül van, mert személyzetet nem tudunk hozzá biztosítani.


6 SZAKMAI PROGRAM Negatívumok: A nyílászárók – bár esztétikusak, rosszul zárnak. 2016 évben van anyagi lehetőségünk a nyílászárók megerősítésére, szigetelésére. A kisgyermeknevelők pihenőszobáját fel kellett áldozzuk, abban történik a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése, ennek kialakítása a tervezéskor elmaradt. Nincsen saját főzőkonyhánk. Az étel néha késve jön, s a kicsi gyermekek nem bírják ki étkezésig, sokszor elalszanak evés előtt a szőnyegen. Nem terveztek és építettek az épületmellé a kerti eszközök tárolásához szükséges helyiséget, komposztáló részt a fűdaráléknak, nyesedéknek, nincs utcai kapu, ahova egy traktor be tudjon jönni, elszállítani a zöldhulladékot. Kevés és nem fedett a dolgozók kerékpárjainak való tároló. Nincs a férfi kolléga számára öltöző, mosdó. Mindezek a hiányosságok a használat során kerültek felszínre, folyamatosan dolgozunk a kijavításán.

III.

Az intézmény küldetése, célja

1. Küldetés A Vackor Integrált Bölcsőde biztosítja a lehetőségeit és feltételeit annak, hogy egészséges, testileg és szellemileg fejlett, életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelő, valamint a sérült gyermekek a számukra bonyolultabbnak tűnő világban eligazodni tudó kisgyermekké váljanak. Alapvető célunk olyan gyermekek nevelésének elősegítése, akik függetlenül állapotuktól, fejlettségüktől, egészségesen élnek, érzelmekben gazdagok, önfeledten játszanak, mozognak, tevékenykednek. Az itt dolgozó szakemberek a gyermek fejlődését mindig a gyermek korábbi önmagához képest ítélik meg, nem hasonlítgatják más gyermekhez, örülnek a fejlődésének, segítik, a gyermeket, hogy önmagát jónak és szépnek, pozitív entitásnak élhesse meg. 2. Munkánk színvonalának biztosítéka: - Az életkornak, állapotnak megfelelő, korszerű tárgyi környezet,


7 SZAKMAI PROGRAM - a jól képzett, odafigyelő és hozzáértő szakemberek, - a szülői igények figyelembevétele, - a társintézményekkel való szoros együttműködés, - a gyermekek fejlődésének nyomon követése, - a sérült gyermekek számára is megfelelő gondozás és nevelés, fejlesztés. 3. Az eredményes, sikeres munka bizonyítéka: - A gyermeki bizalom, öröm, - a kiegyensúlyozott fejlődés, - a családok elégedettsége, - az óvoda pozitív visszajelzései. 4. Az alapvető célunk egy olyan bölcsőde működtetése: -

ahol napközbeni ellátásként a családban élő gyermekek életkorának, valamint a sérült gyermekek állapotának megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkozást és étkezést nyújtunk. Mindezt azon csecsemők és kisgyermekek számára, akiknek szülei, munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt, napközbeni ellátásukról gondoskodni nem tudnak,

-

ahol a gyermek a legfontosabb, ahol a gyermek GYERMEK lehet,

-

ahol szeretetteljes, biztonságot adó, érzelem gazdag, tevékenységre serkentő légkör uralkodik,

-

ahol a gyermek lelkileg szabad, lehetőséghez képest testileg egészséges és szellemileg kreatív emberré válhat,

-

ahol a kisgyermeknevelők értékrendjéből nem hiányzik a humanitás, a szeretet, a tolerancia, a munka és a tudás megbecsülése,

-

ahol a szülők biztonságosnak látják gyermekük fejlődését, s szívesen bízzák ránk, legnagyobb kincsüket, gyermekük gondozását, nevelését.


8 SZAKMAI PROGRAM

IV.

A bölcsőde nyitva-tartása és az igénybevétel módja

1. Nyitva tartás A bölcsőde nyitvatartási rendje jól alkalmazkodik a szülők munkaidejéhez, hiszen munkanapokon 600 – 1800 óráig tart nyitva. A gyermekek ellátása két műszakban történik. A bölcsődében április 21-e, vagy ha az heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, az azt követő legközelebbi munkanap, minden évben nevelés-gondozás nélküli munkanap. Ezen a munkanapon a bölcsődei ellátás keretében - erre irányuló szülői kérés esetén - a gyermek felügyeletét és étkeztetést biztosítani kell. A szülőket március 1-jéig tájékoztatni kell a nevelés-gondozás nélküli munkanapról és a nevelés-gondozás nélküli munkanapon a gyermek felügyelete és az étkeztetés biztosítása iránti igény bejelentésének lehetőségéről. 2. Igénybevétel módja A felvétel alapesetben a szülő/gondviselő kérelmére történik, de a bölcsődei felvételt kezdeményezheti a szülő beleegyezésével a gyermekjóléti vagy egészségügyi alapellátás, illetve a gyámhivatal illetékes szakembere is. Nem gondozható bölcsődében a fertőző beteg gyermek mindaddig, amíg a házi gyermekorvos vagy a háziorvos igazolása szerint ez az állapota fennáll.

V.

A felvétel elbírálása, az ellátás megszűnése

1. Elbírálás A bölcsődei felvétel elbírálását a beérkezett dokumentumok alapján az intézményvezető a szakmai vezetővel és a csoportokat vezető kisgyermeknevelőkkel közösen végzi, a szülők a felvételről írásban értesülnek. A felvétel rendjét felvételi szabályzat tartalmazza. A keresőtevékenységet folytató vagy folytatni kívánó szülő legkésőbb a gyermek bölcsődei ellátásának megkezdését megelőző két héttel a bölcsőde vezetőjének munkáltatói igazolást nyújt be vagy bemutatja a leendő munkáltatójának igazolását arról, hogy a szülő nála alkalmazásban fog állni, megjelölve annak kezdő időpontját is. A bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.


9 SZAKMAI PROGRAM 2. Az ellátás megszűnése A bölcsődei ellátás megszűnik, ha a gyermek a nevelési év végéig betölti a 3. életévét, és érett az óvodai ellátásra. Abban az esetben, ha a gyermek nem érett az óvodai nevelésre, bölcsődei gondozása egy évvel meghosszabbítható. Meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetve magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését. A bölcsőde orvosa a szakvéleménye kialakítása előtt más szakemberek (gyógypedagógus, pszichológus, kisgyermeknevelő stb.) véleményét is kikéri.

VI.

Az intézmény adatkezelése és tájékoztatási kötelezettsége, panaszjog

1. Adatkezelés A bölcsőde, a gyermekek ellátásával összefüggésben, a meghatározott célok teljesüléséhez elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat kezeli. A személyes adatok védelmének biztosítása érdekében elősegíti, hogy az érintett /szülő, törvényes képviselő/, a gyermeke és saját adataihoz hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát. Elősegíti, hogy a tárolt adatokat töröljék, ha azok oka megszűnt. A bölcsőde biztosítja az adatok védelmét a véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, és azt, hogy azokhoz arra jogosulatlan szerv vagy személy ne férjen hozzá. A bölcsőde jogszabályi felhatalmazás alapján a kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat. 2. Tájékoztatás Az intézmény a jelentkezőknek a jelentkezést követően, a bölcsőde általános rendjéről írásban tájékoztatást ad. Nyilvános helyen kifüggeszti szakmai programját, házirendjét, a gyermekjogi képviselő és a bölcsődeorvos elérhetőségét, a vezető telefonszámát illetve fogadó órájának időpontját. Tájékoztatja a szülőket a panaszjog érvényesítésének lehetőségeiről, illetve az érdekvédelmi fórum tagjairól. 3. Jogi eljárás, az ellátással kapcsolatos panaszok esetén A szülők vélt, vagy valós jogsérelem esetén panasszal élhetnek. A panaszjog érvényesítésére az alábbi fórumok állnak rendelkezésre:


10 SZAKMAI PROGRAM a) Bölcsődevezető b) Érdekvédelmi fórum c) Intézményt fenntartó önkormányzat d) Gyermekjogi képviselő A bölcsőde vezetője elérhető a hivatalos fogadó idején túl is, előzetes megbeszélés alapján. Az ellátásra vonatkozó panasz lehet szóbeli, vagy írásbeli. Az írásban érkezett panaszokat minden esetben hivatalosan kell kivizsgálni és megválaszolni. Amennyiben a szülő a válasszal nem elégedett, lehetősége van felsőbb fórumot írásban megkeresni.

VII.

Térítési díjak megállapítása és díjfizetés

A bölcsődei ellátásáért és a gyermekétkeztetésért, alapesetben térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő, az intézménynek fizeti meg. Az intézményi térítési díjat külön meg kell határozni a gyermek gondozására, valamint a gyermekétkeztetésre vonatkozóan. A személyi térítési díj összegét az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg a gyermekétkeztetésre valamint a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásra egyaránt. Az intézményvezető a kötelezettet írásban tájékoztatja a személyi térítési díj összegéről, a bölcsődei ellátás esetén a megállapodás megkötésekor. Ha a kötelezett a személyi térítési díjat vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha a kötelezett jövedelme olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni. A kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra vonatkozóan az új térítési díj megfizetésére. A térítési díj meg nem fizetése esetén késedelmi pótlék nem állapítható meg. A kötelezett írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást a kötelezett nem tenné meg. A bölcsődei ellátás esetében a gyermek családjában az egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni. Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj fizetésére kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik.


11 SZAKMAI PROGRAM A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, a három- vagy többgyermekes család gyermekének, az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek gondozását térítésmentesen kell biztosítani. A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. Az étkeztetés személyi térítési díját az intézményvezető napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint a normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg. A gondozási díjfizetési kötelezettség a gyermek bölcsődei ellátásának megkezdésével kezdődik. Alapja a fenntartó önkormányzat vonatkozó rendeletében meghatározottak szerint kerül megállapításra, és a szülővel az ellátás megkezdésekor kötendő együttműködési megállapodásban kerül rögzítésre. A térítési díjak megállapításával és fizetésével, nyilvántartásával kapcsolatos részletes szabályokat a Térítési díj szabályzat tartalmazza.

VIII.

A bölcsődei gondozás- nevelés alapelvei (módszertani útmutatón alapulnak)

1. A gondozás és nevelés egységének elve A két fogalom egymástól elválaszthatatlan, csak egységben képzelhető el. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. 2. Az egyéni bánásmód elve A kisgyermeknevelő meleg, szeretetteljes odafordulással, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését. 3. Az állandóság elve A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága ("saját" kisgyermeknevelőrendszer, felmenőrendszer, csoport- és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot. 4. Az aktivitás, az önállóság segítésének elve A biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz


12 SZAKMAI PROGRAM elegendő idő biztosítása, a gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, a gyermek felé irányuló szeretet, az elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat. 5. A pozitívumokra támaszkodás elve A nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. 6. Az egységes nevelő hatások elve A gyermekkel foglalkozó felnőttek - a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával - a gyermek elfogadásában, öntevékenységének biztosításában egyetértenek, az alapvető erkölcsi normákat egyeztetik, nézeteiket, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik. 7. A rendszeresség elve Az ismétlődés, tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményez a napi események sorában, növeli a gyermek biztonságérzetét. 8.

A fokozatosság elve

A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását.

IX.

A bölcsődei gondozás-nevelés feladatai (módszertani anyag alapján)

1. Az egészséges testi fejlődés elősegítése -

a

fejlődéshez

szükséges

egészséges

és

biztonságos

környezet

megteremtése, -

az elsődleges szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése,

-

egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítése.

2. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése -

derűs légkör biztosítása, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése, ill. csökkentése, a gyermekek segítése az átélt nehézségeinek feldolgozásában,


13 SZAKMAI PROGRAM -

a kisgyermeknevelő-gyermek között szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakulásának segítése,

-

az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés helyzetében, az „éntudat” egészséges fejlődésének segítése,

-

a társas kapcsolatok alakulásának, az együttélés szabályai elfogadásának, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése,

-

lehetőségteremtés a kisgyermeknevelővel és/vagy a társakkal közös élmények szerzésére.

3. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése -

a gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosítása,

-

az önálló aktivitás és a kreativitás támogatása,

-

ismeretnyújtás,

-

a gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése,

-

gyermek igényeihez igazodó közös tevékenység során élmények, viselkedési és helyzet-megoldási minták nyújtása.

X.

A bölcsődei élet megszervezésének elvei (módszertani levél alapján)

1. Kapcsolattartás a szülőkkel A szülők és a bölcsőde folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről, ez alapvető fontosságú a személyre szóló bölcsődei gondozás-nevelés kialakításában, és a családokat is segíti gyermekük nevelésében. A tájékoztatás mindig őszinte, hiteles, személyes hangvételű, de nem bizalmaskodó, etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó. A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van. Mivel mindegyik más-más szerepet tölt be, a cél minél többet alkalmazni közülük: -

beszélgetések érkezéskor és hazamenetelkor,

-

szülői

értekezletek:

hagyományos

értekezletek,

szülőcsoportos

beszélgetések, VACKOR INTEGRÁLT BÖLCSŐDE 2310 SZIGETSZENTMIKLÓS, TEMESVÁRI U. 16-22.


hirdetőtábla,

-

üzenő füzet,

-

írásos tájékoztatás, napló,

-

nyílt nap,

-

időpont-egyeztetés után egyéni beszélgetés,

-

szervezett programok.

2. Családlátogatás Célja, a családdal való kapcsolat felvétele, a gyermeknek otthoni környezetben való megismerése. Az első családlátogatásra a beszoktatás megkezdése előtt kerüljön sor. A kisgyermeknevelő ismeri a családlátogatás jelentőségét, a családlátogatáson hivatásának megfelelően viselkedik, a szülők felé hitelesen képviselje azt, hogy a családlátogatás előnyös a gyermek szempontjából. 3. Beszoktatás (adaptáció) - szülővel történő fokozatos beszoktatás A szülővel történő fokozatos beszoktatás módszerének bevezetése, a bölcsődei gondozónevelő munka egyik fontos feladatát, a családdal való együttműködést helyezi előtérbe. Az anya vagy apa jelenléte biztonságot ad a kisgyermeknek, és megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodását. A kisgyermek és a kisgyermeknevelő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában, jelentősen megkönnyíti a beilleszkedést a bölcsődei közösségbe, csökkenti az adaptáció során fellépő negatív tüneteket (pl. étvágytalanság, súlyesés, nyugtalanság, sírás, tiltakozás, alvászavar, stb.). A szülővel történő fokozatos beszoktatás módszerének feltételei: -

a bölcsődevezető és a kisgyermeknevelő korrekt tájékoztatással teremtse meg az együttműködés feltételeit

-

a szülő részéről a módszer elfogadása, és együttműködő részvétele

-

a beszoktatás időtartama a gyermek alkalmazkodásának segítése érdekében legalább 2 hét legyen

-

a beszoktatás első hetében az anyával /szülővel/ együtt, a második héten már az anya /szülő/ állandó jelenléte nélkül, de rövidebb és fokozatosan emelt idővel történjen



a beszoktatás első hetében úgy kell a beszoktatási időt alakítani, hogy az anya a gyermekével valamennyi gondozási műveletet elvégezhesse és a kisgyermeknevelő ezeket megfigyelhesse,

-

a gyermek együttműködésétől függően a kisgyermeknevelő az első napokban is kísérletet tehet egy-egy gondozási művelet elvégzésére az anya jelenlétében /kínálás, orrtörlés/

-

a harmadik-negyedik naptól a kisgyermeknevelő fokozatosan veszi át az anyától a gondozási műveleteket

-

a gyermek ébrenléti ideje alatt az anya rövidebb-hosszabb ideig távozhat a csoportszobából

-

az alvás jelenti a beszoktatás alatt a legnagyobb nehézséget, ezért az anya még a második hét végéig is tartózkodjon a bölcsődében az elaltatás ideje alatt, illetve az ébredés várható időpontjában

-

beszoktatási

tervet

készítünk,

hogy

a

csoportban

dolgozó

kisgyermeknevelők összehangolhassák a beszoktatás sorrendjét és a gyermekek által ott töltött időt -

egy kisgyermeknevelőhöz egy időben csak egy gyermek kerüljön beszoktatásra, hogy az adott gyermekkel tudjon foglalkozni

-

a gyermek bölcsődei életének kialakításánál, a szakmai elvek megszabta kereteken belül, figyelembe kell venni az otthoni szokásokat

-

a beszoktatás során a kisgyermeknevelőnek az egész családot, nem "csak" a gyermeket kell segítenie.

4. "Saját kisgyermeknevelő" - rendszer A "saját kisgyermeknevelő" - rendszer a személyi állandóság elvén nyugszik a bölcsődei csoportban.

A

csoport

gyermekeinek

egy

része

/4-7

gyermek/

tartozik

egy

kisgyermeknevelőhöz. A gondozás-nevelés mellett ő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti a feljegyzéseket, törzslapját, naplóját, ő tartja számon az újabb fejlődési állomásokat. 5. Felmenő rendszer A kisgyermeknevelő az ún. ölelkezési időben, - az az időszak, amikor mindkét kisgyermeknevelő jelen van - idejét elsősorban a "saját" gyermekei gondozására, nevelésére fordítja. A "saját kisgyermeknevelő" szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe és a bölcsődébe


16 SZAKMAI PROGRAM járás egész időtartama alatt ő a kisgyermeknevelője. A "saját kisgyermeknevelő"- rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, számon lehet tartani a gyermekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait, elsősorban a "saját" kisgyermeknevelő segíti át őket a bölcsődei élet során adódó nehézségeken.

6. Gyermekcsoportok szervezése A bölcsődei gyermekcsoport létszáma alapesetben 12 fő. Érvényesen akkor lehet ettől eltérni, ha minden gyermek betöltötte a 2. életévét. Akkor 14 főig fel lehet tölteni a csoportot, és nálunk a csoportszobák mérete is ezt lehetővé teszi. Abban az esetben, ha a csoportban egy gyermek is van, aki sajátos nevelési igényű, a csoport létszáma maximum tíz lehet. Ha két SNI kerül egy csoportba, akkor az ellátottak létszámát 8 főben maximálja a jogszabály. A magasabb létszám szakmailag nem fogadható el. Nem csupán ellátási problémát jelent a kisgyermeknevelőknek, hanem nagyobb a zaj a csoportban, valószínűsíthetően több a konfliktus, megterhelőbb az alkalmazkodás a gyermekek számára, kevesebb a lehetőség az egyéni bánásmódra. Egy kisgyermeknevelő maximum 7 "saját" gyermeket láthat el. Ha sérült gyermeket egészséges bölcsődei csoportban, integráltan helyezünk el, ellátása két egészséges gyermek gondozásához szükséges személyi feltételek biztosításával oldható meg. A gyermek a bölcsődébe járás teljes időtartama alatt ugyanabba a gyermekcsoportba járjon. 7. Napirend A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt és folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes gyermek igényeit, úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja. A folyamatos gondozáson belül az egymást követő események (tisztálkodás, étkezés, alvás) a gyermek biztonságérzetét, jó közérzetét teremtik meg - s egyben kiiktatják a felesleges várakozási időt.


17 SZAKMAI PROGRAM A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolják azt az évszakok, az időjárás, a csoportlétszám és egyéb tényezők (pl. bölcsőde nyitása, zárása, stb.) is. Kialakításának további feltételei a személyi állandóság, a tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a kisegítő személyzet összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembe vétele. A kisgyermeknevelők munkarendje a gyermekek napirendjének alapján készül el.

XI.

A bölcsődei gondozás- nevelés főbb helyzetei (módszertani levél alapján)

A gondozás (öltözködés, pelenkacsere, illetve WC-használat, kézmosás, étkezés) és a játék a bölcsődei élet egyenrangúan fontos helyzetei, melyekben lényeges a gyermek szabad aktivitás iránti igényének és kompetencia érzésének erősítése. 1. Gondozás Bensőséges interakciós helyzet kisgyermeknevelő és gyermek között, melynek elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. A szociális kompetencia kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek csecsemőkortól kezdve aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben, lehetősége legyen úgy próbálkozni, hogy közben érzi a kisgyermeknevelő figyelmét, biztatását, támogató segítségét. Sikeres próbálkozásait a felnőtt megerősítéssel, dicsérettel jutalmazza (ez növeli az együttműködési kedvet), a sikertelenségért viszont nem kap elmarasztalást. Lényeges az elegendő idő biztosítása, mivel az egyes mozzanatok megtanulása hosszú gyakorlást igényel. A felnőttel való kommunikáció érzelmi töltése, a kisgyermeknevelőnek a gyermekről adott jelzései kihatnak az önelfogadásra, a személyiség egészséges alakulására. 2. Játék A gyermekkor legfontosabb tevékenysége, amely segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődést. A kisgyermeknevelő a játék feltételeinek biztosításával és nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. A gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, szerepet vállal a játékban, annak tartalmát ötleteivel, javaslataival színesíti. A játék ad elsősorban lehetőséget a társas kapcsolatok fejlődésére is. A többi gyermekkel való együttlét örömforrás a kisgyermek számára, a társak viselkedése mintát


18 SZAKMAI PROGRAM nyújt, segítve a szociális képességek fejlődését.

XII.

Sérült gyermek gondozása, fejlesztése

1. Felvétel rendje A sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődébe abban az esetben vehető fel, ha a nemzeti köznevelésről szóló, 2011. évi CXC. törvény 4. § 25. pontjában foglaltak szerinti sajátos nevelési igényét megállapították. Megfelelő személyi és tárgyi feltételek esetén bölcsődei felvételt nyerhetnek mindazon 0-6 éves korú gyermekek, akik veleszületett vagy szerzett károsodás következtében valamilyen fogyatékossággal élnek, vagy fejlődésükben olyan mértékben visszamaradottak, hogy emiatt speciális bánásmódot, több figyelmet igényelnek, - és nem veszélyeztetik sem maguk, sem társaik testi épségét. Sajátos nevelési igényű gyermek legfeljebb annak a nevelési évnek a végéig maradhat az intézményben, amelyik naptári évben betölti a hatodik életévét. Ha sérült gyermek felvételét vállalja a bölcsőde, az alábbi feltételeket teljesíteni kell, csak ilyen esetben igényelhető az állami költségvetésből a "különleges gondozás keretében nyújtott ellátás" normatív támogatás. Amennyiben a szülő nem rendelkezik a szakértői bizottság javaslatával, a bölcsődének a szülővel történő megbeszélés után kezdeményeznie kell a vizsgálatot. A szülőkkel történő beszélgetés alkalmával a bölcsődében orvosi és gyógypedagógiai anamnézis felvétel készül. A gyermek állapotának felmérését - megfigyelés és az anamnézis alapján - dokumentálni kell. SNI gyermek felvétele esetén próbaidő kerül kikötésre, a próbaidő elteltét dokumentálni szükséges, ebben részt vesznek azok a szakemberek, akik a gyermekkel kapcsolatba kerülnek. A próbaidő legrövidebb időtartama egy hónap. A próbaidő letelte után a gyermekkel közvetlenül foglalkozó, a bölcsőde orvosából, gyógypedagógusából,

kisgyermeknevelőjéből

és

vezetőjéből

álló

szakmai

csoport

véleményének figyelembevételével kell dönteni a gyermek további neveléséről, gondozásáról. 2. A sérült gyermekek elhelyezési módja a bölcsődénkben Teljes integrációban, egészséges gyermekeket befogadó bölcsődei csoportban egy vagy két sérült gyermek helyezhető el. A sérült gyermek ellátása két egészséges gyermek gondozásához szükséges személyi feltételek biztosításával oldható meg, így a csoportlétszám


19 SZAKMAI PROGRAM maximum 8 fő lehet. 3. Sérült gyermekek ellátásának személyi feltételei A sérült gyermekeket is kisgyermeknevelők nevelik, gondozzák. A kisgyermeknevelők lehetőleg rendelkezzenek gyógypedagógiai asszisztens végzettséggel. A fejlesztést a pedagógiai szakszolgálat munkatársai végzik a helyszínen, a szakértői bizottság szakvéleménye figyelembe vételével elkészített egyéni fejlesztési terv alapján. A fejlesztési folyamat a nevelési év végén részletes értékeléssel zárul. Az egyéni foglalkozás a fejlesztő szobában történik. Ellátási szerződés alapján, a szükséges szakembert a helyi pedagógiai szakszolgálat biztosítja. 4. Tárgyi feltételek A szükséges eszközöket az ép bölcsődei csoport mozgás- és játékfejlettségi szintje határozza meg. A sérült gyermek számára a sérülésének megfelelő fejlesztő eszközöket, játékokat kell biztosítani. Ezeket az eszközöket, játékokat úgy kell elhelyezni, hogy azok ne okozzanak konfliktushelyzetet, és az egészséges gyermekek is játszhassanak azokkal. 5. SNI gyermekek gondozása - nevelése - fejlesztése A sérült kisgyermekek bölcsődei gondozása lehetővé teszi, hogy minél fiatalabb életkortól kezdve fejlesztő programmal segítsék a gyermek optimális személyiségfejlődését, biztosítsák a szülőkkel való együttműködést. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a szülők figyelemmel kísérhessék gyermekük bölcsődei fejlődését, fejlesztését, választ kaphassanak kérdéseikre, igény szerint

írásos

fejlesztő

programot

kérhessenek

otthonra.

Fontos,

hogy a

kisgyermeknevelő a sérült gyermeket önálló személyiségként fogadja el, gondozásátnevelését a gyermek egyéni igényének figyelembevételével végezze. A kisgyermeknevelő a sérült gyermekekkel való foglalkozás során módszerében figyelembe veszi, hogy náluk hosszabb időt vesz igénybe a tanulási folyamat, és ebben direktebben kell részt vennie, mint az egészséges gyermekeknél. A sérült gyermek esetében kevésbé építhet arra a belső motivációra, amely az ép gyermeknél természetesen jelentkezik a fejlődés folyamán. A kisgyermeknevelő több elemből álló habilitációs munkát végez: -

gondoz

-

napirendbe illesztve végzi az egyéni és csoportos foglalkozásokat a gyógypedagógus irányítása alapján.


20 SZAKMAI PROGRAM A) Egyéni foglalkozás 1. A gyógypedagógus felméri és írásban rögzíti a gyermek fejlettségi szintjét. 2. A látottak, és az érvényes szakvélemény alapján részletes, írásbeli tervet készít, a fejlődés területeit külön-külön számba véve. 3. A fejlesztési terv fő törekvéseit és az oda vezető apró lépéseket is megbeszéli a gyermek kisgyermeknevelőjével is. 4. Bemutatja, illetve végzi a gyakorlatban a szükséges fejlesztést. 5. A gyógypedagógus távolléte esetén a kisgyermeknevelő a megbeszéltek szerint a napi gyakorlatban végzi a fejlesztést. 6. Ha van főállású gyógypedagógus, aki naponta jelen van a bölcsődében egyéni fejlesztő foglalkozásokat tart napi rendszerességgel. 7. A gyógypedagógus folyamatosan együttműködik a kisgyermeknevelővel, konzultál a szakvizsgálatot végző orvosokkal, utazó gyógypedagógussal, pszichológussal, más szakemberekkel, szükség esetén változtat a módszerekben, a programban és a fejlesztő eszközökben. 8. A gyógypedagógus meghatározott időközönként (2-3 havonta) újra felméri a gyermek állapotát, és ehhez igazítja a programot. B) Csoportos foglalkozás Teljes integrációban az egyéni foglalkozás, a gondozásba épített fejlesztés és az ép társakkal való együttlét biztosítja a sérült gyermek harmonikus fejlődését. A gyógypedagógus tervezi, és a csoport kisgyermeknevelőjével megbeszéli a foglalkozással elérni kívánt hosszú-távú célkitűzéseket, és az ahhoz vezető apró lépéseket is. Előzetes megbeszélés alapján a kisgyermeknevelő előkészíti a napi foglalkozáshoz szükséges eszközöket. C) Szakmai dokumentáció A kisgyermeknevelő által vezetett dokumentáció: -

csoportnapló

-

fejlődési napló

-

havi gondozási napok tábla



"Bölcsődei gyermek-egészségügyi törzslap" kisgyermeknevelői bejegyzése (háromhavonta összefoglaló a gyermek fejlődéséről),

-

üzenő-füzet a szülőknek, a napi jelentősebb eseményekről,

-

kisgyermeknevelői

jellemzés

a

szakértői

bizottsági,

illetve

egyéb

szakvizsgálatokhoz. A fejlesztő szakember által vezetett dokumentáció: -

egyéni fejlesztési terv, amely a fejlődést követve változhat,

-

csoportos foglalkozás tervezete,

-

gyógypedagógiai

szakvélemény

készítése

szakértői

bizottsági

és

szakvizsgálatokhoz. D) Az bölcsődei gondozási, nevelési elvek alkalmazása Az intézmény teljes integrált nevelésű csoportokkal működik: -

mindkét teljes integrált nevelésű csoportban az egészséges gyermekek mellett speciális nevelési igényű (a továbbiakban: SNI) illetve fogyatékkal

-

élő gyermeket is fogadunk,

mindkettő teljes integrált nevelésű csoportszoba 8, illetve 10 fős gyermeklétszámmal működik attól függően, hogy egy vagy két SNI

gyermek integrációját kapja feladatául.

Fő feladatunknak tekintjük, a „jót és jól játszani a bölcsődénkben” szemléletmód érvényre juttatását. A játék a legfontosabb személyiségfejlesztő tevékenység, az emberré válás folyamatában szükségszerű, hiszen a játék segíti a gyermeket kreatív, cselekvő, gondolkodó emberré válni. Az ételallergiás gyermekek számára biztosítjuk a megfelelő diétát. Gondozó- nevelő munkákban igazi segítő társakként a szülők is komoly szerepet kapnak. Célunk, hogy elfogadják és támogassák a gondozási-nevelési elképzeléseinket, valamint ezekből merítsenek is saját módszereik fejlesztése érdekében. Segítségünkre szolgálnak az egyéni és kiscsoportos beszélgetések. Közösen gondolkodva folyamatosan keressük azokat a lehetőségeket és megoldásokat, amelyek elősegítik közös céljaink megvalósulását. A gyermekek fejlődését a családokkal együtt, egymás nevelési módszereit megismerve és támogatva segítjük. VACKOR INTEGRÁLT BÖLCSŐDE 2310 SZIGETSZENTMIKLÓS, TEMESVÁRI U. 16-22.

22 SZAKMAI PROGRAM

XIII.

A bölcsődei szakmai program megvalósításának személyi és tárgyi feltételei

1. Személyi feltételek Programunk megvalósításának személyi feltétele a törvényben előírt kisgyermeknevelői és technikai személyzet. Ennek megfelelően a Vackor Integrált Bölcsődében a négy csoport működéséhez, az alapellátás biztosításához az alábbiakban felsorolt apparátusra van szükségünk: 1 fő intézményvezető 1 fő szakmai vezető 8 fő kisgyermeknevelő 2 fő technikai alkalmazott (2017 évtől bölcsődei dajka) 2 fő melegítő konyhai alkalmazott /részmunkaidőben/ 1 fő kertész /részmunkaidőben 1 fő gyermekorvos / szerződéssel, részmunkaidőben 1-2 fő pszichológus/gyógypedagógus – szerződéssel, részmunkaidőben, problémaspecifikum szerint Intézményünkben a dolgozók képzését intézményi költségvetésünkből oldjuk meg, részletes továbbképzési terv szolgálja, hogy minden szakdolgozó időben megszerezhesse a jogszabályok által előírt krediteket. Szakdolgozói gárdánk folyamatosan változik, alakul. Magas szintű munkát várok el a munkatársaktól, ez okoz feszültséget, némi fluktuációt, ám lassan kikristályosodik, hogy kik azok, akik ezt az elvárás-rendszert tudják tolerálni, és maradnak. Jutalmazásra, kafetéria juttatásra a fenntartó által jóváhagyott keretek között kerül sor. Igyekszünk energikus, szakmailag jól képzett, igazán gyermekszerető és tisztelő szakembereket

alkalmazni.

Folyamatos

törekvésünk

diplomás

kisgyermeknevelők

alkalmazása, illetve szorgalmazzuk a továbbtanulást. A tanulás segítésére tanulmányi szerződést kötünk a dolgozókkal. Szakmai munkánkban valódi társaink a technikai dolgozók. Bölcsődénkben családias, derűs, esztétikus

környezet

kialakításával,

gyermekközpontú

nevelői

attitűddel

biztosítjuk

gyermekeink számára a kellemes közérzetet, a biztonságot, a tevékenységre serkentő


23 SZAKMAI PROGRAM hangulatot. 2. Épület, belső tér A bölcsőde épületének külső és belső tereit úgy alakították ki, hogy megfelelően szolgálják a gyermekek gondozását-nevelését. Sokat dolgozunk azon, hogy az épület tiszta, gondozott és esztétikus legyen. Világos, méreteiben megfelelő csoportszobák állnak a gyermekek és a munkatársak rendelkezésre. A csoportszobák berendezése biztonságot, valamint egészségük óvását és mozgásterük biztosítását szolgálják. A tárgyak, bútorok a gyermekek méreteinek és fejlettségi szintjüknek megfelelően könnyen mozgathatók, a játékok és az eszközök elérhető helyen találhatók. A bútorok több esetben játékszerek is egyben, amelyekkel a gyermekek kreativitását fejleszteni tudjuk. Törekedtünk a színek, formák harmóniájának megteremtésére. A csoportszobákban a gyermekek mozgásterének szükség szerinti növelésére a bútorok mozgatásával van lehetőségünk. Egy gondozási egységen belül a csoportszobák közötti átjárhatóság biztosított, a gyermekek kommunikációjának és kooperációjának elősegítése érdekében. A gyermekmosdók és WC-k a gyermekek méreteihez és sajátos igényeihez igazodnak, a WC-k köré dobogók kerültek kialakításra. Bölcsődénkben az anyagi lehetőségekhez mérten kellő mennyiségű játék, könyv, eszköz áll a gyermekek rendelkezésére. Meglévő eszközeinkre vigyázunk. Amennyiben elhasználódtak, elsősorban a felújításukat szervezzük meg, vagy amennyiben ez nem biztonságos, illetve gazdaságos, gondoskodunk az új beszerzésekről. 3. Teljes integrált csoportszobák Az ép bölcsődei csoport mozgás- és játékfejlettségi szintje határozza meg a tárgyi feltételeket. A

sérült

gyermekek

számára

a

sérülésüknek

megfelelő

nagymozgást

fejlesztő

segédeszközöket, finom-motorikus mozgást fejlesztő, illetve látás, hallás és ritmusfejlesztő eszközöket, játékokat biztosítunk. Ezeket az eszközöket, játékokat úgy helyezzük el, hogy ne okozzanak konfliktushelyzetet és az egészséges gyermekek is használhassák. A helyváltoztatást, önellátást, önkiszolgálást segítő eszközök kiválasztása a gyógypedagógus és a gyermekpszichológus feladata az egyes gyermekek állapotának, szükségletének megfelelően.


24 SZAKMAI PROGRAM 4. Játszókert, játszópark A kert a gyermekek szabadban végzett tevékenységének tere. Gyermekeink nagy, csendes és biztonságos kertben, jó levegőn, korszerű játékeszközök között mozoghatnak, biztosítva a fogyatékkal élő gyermekek mozgásterét is. Kertünk egységes szerkezetű, így a gyermekek számára bármely játéktevékenységre alkalmas. Rögzített és mobil eszközök segítik a gyermekek mozgásfejlődését, sokféle mozgás gyakorlására teremtenek lehetőséget. Az udvaron gondozási egységenként megtalálható az árnyékolt homokozó, a különféle kerti bútorok, játékok, valamint a nyáron igénybe vehető, napos, szélvédett helyen lévő pancsoló, az összefüggő kert adta lehetőséggel élve a két gondozási egység számára közös játszótér. A gyermekek számára, egész éven át biztosítjuk a kertben tartózkodást, a víz, a napfény, az árnyék, a mozgás és a tevékenykedés lehetőségét. Fejlesztése, karbantartása folyamatos feladatunk. Bölcsődénkhez nagy kert tartozik, amely nagyobb volumenű közösségi rendezvények megtartására is alkalmassá teszi.

XIV.

Az intézmény minőségpolitikája

Kisgyermekek napközbeni ellátását nyújtó intézményünk szakmai tudással és kitartó igyekezettel fáradozik azon, hogy a – cselekvő törődés mellett – tevékenységét az egyre magasabb gondozási-nevelési színvonal elérése, a minőségi ellátásra való törekvés határozza meg. Feladatunknak tekintjük, hogy biztonságot, nyugalmas, szerető, derűs légkört teremtsünk gondozott gyermekeink számára. Tisztában vagyunk azzal, hogy a család a legfontosabb támasz a kisgyermekek számára, továbbá, hogy mekkora aggodalmat és izgalmat jelent a szülőknek a külső segítség igénybe vétele a gyermeknevelésben. Ezért munkánk legfőbb meghatározója, legfőbb motivációja csak a szeretet és az igényesség lehet, önmagunkkal és környezetünkkel szemben egyaránt. Tevékenységünket szolgálatnak tekintjük, amelyet igazi elhivatottsággal és szakmai hozzáértéssel végzünk a gyermekekért és a családokért. Munkánkban központi helyet foglal el az egyéni és egyenlő bánásmód, a gyermekek iránti tisztelet, az egymás iránti megbecsülés, tolerancia, empátia, következetesség, valamint a másság elfogadása és elfogadtatása. A szülőknek megelégedettségi kérdőíveket adunk, amelyeket név nélkül kitöltve, visszajelzéseket kaphatunk munkánkról. Ezek a visszajelzések hasznos információval szolgálnak munkánk mind színvonalasabb végzéséhez. VACKOR INTEGRÁLT BÖLCSŐDE 2310 SZIGETSZENTMIKLÓS, TEMESVÁRI U. 16-22.

25 SZAKMAI PROGRAM Segíti a minőség biztosítását a dolgozóink folyamatos képzése, akár belső továbbképzés is. Nyitottak vagyunk mindennemű szakmai fejlődésre, legyen az belső vagy kívülről érkező kezdeményezés. Intézményvezetői és szakmai vezetői megfigyeléseket végzünk, amelyeket a megfigyeléseket követően az érintett dolgozókkal kiértékelünk, mindezek segítik a dolgozót a helyes beidegződések kialakulásában. Intézményünkben szakmai tanulmányokat folytató külsős hallgatókkal is korlátozott számban foglalkozunk. Évente három rendezvényünk van, amely a csapatépítést szolgálja. A Bölcsődék Napja alkalmából szervezett kirándulás, a nyári zárást megelőző közös program, illetve a karácsonyi vacsora. Kihasználjuk a társ-intézmények által szervezett szakmai napokat, intézménylátogatásokon veszünk részt, illetve a szakmai egyesület által szervezett rendezvényeket is látogatjuk.

XV.

Nevelési módszereink

Legfőbb módszerünk a terelgetés, pasztorálás. Értő figyelemmel fordulunk a gyermek felé, aki pozitív megerősítéseink által további motivációra tesz szert a világ megismerésében. Pasztoráló munkánk során gyakran használjuk a konkrét dicséretet, önbizalmat építve a gyermekben, az elmarasztalás, a hibák hangsúlyozása gátlásokat épít ki, amely a szorongást, a szorongás pedig az agressziót generálja. Mintát adunk a cselekvésre, megfelelő időt a gyakorlásra. Előnyben részesülnek az elismerő, megerősítő, támogató módszerek. Korlátozás és tiltás csak veszélyes és nagyon zavaró helyzetekben fordul elő. Megengedhetetlen a gyermek személyiségfejlődését

károsan

befolyásoló

módszerek

(megszégyenítés,

fenyegetés,

ijesztgetés, gúnyolódás) alkalmazása. Az elvárások megfogalmazásakor figyelembe veendők az életkori és egyéni sajátosságok, a gyermek pillanatnyi fizikai és pszichés állapota, valamint a személyi és tárgyi környezet nyújtotta lehetőségek. A bölcsődei nevelés nem normatív, nincsenek mindenki számára azonos módon és életkorban elérendő fejlettségi szintek. A kisgyermeknevelő modell, valamennyi megnyilvánulása a kisgyermek számára példa. Fontosnak tartjuk, hogy az egészséges és a sérült gyermekek közösen éljék meg a mindennapokat, amellyel az egészséges gyermekek toleranciáját fejlesztjük a sérült gyermekek elfogadása terén, - valamint segítjük a sérült gyermek beilleszkedését az VACKOR INTEGRÁLT BÖLCSŐDE 2310 SZIGETSZENTMIKLÓS, TEMESVÁRI U. 16-22.

26 SZAKMAI PROGRAM egészséges gyermekek közösségébe. A sérült gyermek beilleszkedésnél a mindennapokban törekszünk arra, hogy természetesen éljék meg az egészséges gyermekekkel való közös életet. Feladatunknak tekintjük az egészséges gyermekek szüleinek felkészítését arra, hogy gyermekük sérült gyermektársukkal lesz egy csoportban, ezáltal elnyerhetjük a szülők segítő támogatását.

XVI.

Nevelési célok, feladatok

Legfontosabb célunk a gyerekek fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése, a mindennapos derűs légkör kialakítása. Törekszünk arra, hogy elősegítsük a mindennapi életükben az „én” tudat fejlődését, az együttélés szabályainak elfogadását és alkalmazását. Biztosítjuk a feltételét annak, ami az életüknek ebben a szakaszában a legfontosabb. A békés, nyugodt, elmélyült játékot, az együtt játszás lehetőségét gyerekkelfelnőttel egyaránt. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy kreativitásukat fejlesszük, hogy figyeljenek a változásokra, megismerjék a környezetüket, a természet szépségeit. Időt biztosítunk arra, hogy a látottakat feldolgozhassák. Feladatunk esztétikus környezet, nyugodt légkör, szoros érzelmi kapcsolat kialakítása, ahol lehetőséget biztosítunk a különféle tevékenységek gyakorlásához. Megteremtjük a lehetőségét annak, hogy a gyermekek örömüket leljék e tevékenységekben, megismerjék a formákat, színeket, az eszközöket, azok használatát (zsírkréta, különböző papír, ceruza, olló, stb.), saját hatásukat a környezetre. Gondolkodásra, szemlélődésre, emlékek felidézésére és megőrzésére is késztetjük őket. Lehetőséget kínálunk az alkotásra. A legősibb esztétikai megnyilvánulás az első zenei élmény a saját szívünk dobbanása, ritmusa. A harmonikus gyermeki személyiség alakításához szükséges a társas együttlét igénye, melyben az éneklés, dúdolgatás, együttmozgás természetessé válik, s a gyermek zenei anyanyelvét képezi. Célja, hogy a gyermekek értékes énekanyagot sajátítsanak el úgy, hogy közben ölben való mozgással kísérik azt. Kiemelt feladatunk a gyermekek zenei nevelése, ritmusérzékének, zenei emlékezetének fejlesztése, játékos zenei alkotókedvük ösztönzése, ezért tudatosan alkalmazzuk a zenei ráhatás különböző módszereit. Feladatunk: mindennapos lehetőséget biztosítani a zenei élménynyújtásra, mely minél több tevékenységhez kapcsolódik. Hangulatos énekléssel, zenéléssel ünnepibbé, hangulatosabbá tenni az ünnepvárást. Bölcsődénk barátságos


27 SZAKMAI PROGRAM légkörével erősítjük a gyermekek természetes igényét az éneklésre, énekes játékra a nap bármely szakaszában. A hangszerek, egyéb zenei eszközök segítségével fejlesztjük a gyermekek zenei képességét, fokozzuk kedvüket, örömüket, érzelmeiket (furulya, triangulum, cintányér, dob). A kisgyermeknevelők szívesen mesélnek a gyermekeknek verset és mondókákat mondanak. Célunk: örömszerzés, a gyermekek természetes kíváncsiságának, igényeinek kielégítése. Érzelmi, értelmi erkölcsi fejlődésének segítése a mesék feszültségoldó hatásának, a versek, mondókák zeneiségének felhasználásával. A mesék kiválasztásánál figyelmet fordítunk arra, hogy

azok

megfeleljenek

a

gyermekek

életkori

sajátosságainak,

fejlettségének,

érzelemvilágának. Mindezek megvalósításához folyamatos képzésre, önképzésre van szükségünk. 1. Esztétikai nevelésünk célja és alapfeladata A gyermekek jogait, egyéniségét figyelembevevő, az egyéni bánásmód és fejlesztés elvét követő, a tapasztalásra, és élményszerzésre építő, elsősorban a kisgyermek ÉRZELMÉRE ható nevelés. Feladataink: A gyermek egészséges életvitel igényének ellátása, a testi fejlődésük elősegítése. Az egészséges környezet kialakítása, biztosítása. Az esztétikai érzék fejlesztése. 2. Egészségnevelés célja és feladatai A

bölcsőde

és

a

család

egészségnevelő

feladatainak

összehangolása,

a

szülők

egészségkultúrájának fejlesztése. A bölcsődékben folyó egészséges életmódra nevelés 3 fő területen folyik: Szomatikus (testi) Pszichohigiénes (lelki) és Szociálhigiénes területen, amelyek szorosan kölcsönhatásban állnak egymással. A) Szomatikus nevelés Célunk: egészséges, a betegségekkel szemben ellenálló, test, amely szívesen és sokat mozog, fokozatosan felfedezi és fejleszti testi adottságait, javítja állóképességét VACKOR INTEGRÁLT BÖLCSŐDE 2310 SZIGETSZENTMIKLÓS, TEMESVÁRI U. 16-22.

28 SZAKMAI PROGRAM az

Feladatunk:

egészséges

bölcsődei

környezet,

egészséges

étrend

biztosítása,

mozgáslehetőségekben gazdag környezet biztosítása, megfelelő, nem eltúlzott gyógyszerelés. Ennek érdekében arra törekszünk, hogy nyugodt derűs légkör vegye körül a gyermekeket. Legyen jó napirend, a helyes életritmus kialakításával biztonságérzetüket növeljük. Figyelünk az ételek minőségére, az étkezések hangulatára, a helyes táplálkozási szokások kialakítására. Munkánk során törekszünk a kulturált higiéniai szokások kialakítására, megerősítésére (öltözködés, kulturált étkezés, terítés). Biztosítjuk a megfelelő időt és eszközöket a pihenésre és a mozgásra. Törekszünk a gyermekek testi épségének védelmére. B) Pszichohigiénes és szociálhigiénes nevelés Célunk: kellemes közérzetet teremteni ahhoz, hogy a gyermek teljes személyisége harmonikusan fejlődhessen. Érzelmi, hangulati egyensúlyt fenntartani, hogy a gyermekek optimális szinten és intenzitással végezhessék tevékenységeiket. Feladatunk: a bölcsőde optimális pszichés klímájának megteremtése. Ennek érdekében: törekszünk a gyermekek biztonságérzetének megteremtésére, szervezett napirendet alakítunk ki, hogy a gyermeket korának megfelelő élettér vegye körül, ahol kevés a holt idő. Kerüljük a gyakori figyelmeztetést, hangos szót, erős, magas tónusú beszédet, a fegyelmezést. A gyermekek egészséges életmódjának megalapozását a gondozás szervezeti keretei, formái teszik lehetővé.

XVII.

A gondozás szervezeti keretei, formái

1. Pihenés, alvás Az alvás, pihenés időtartama a gyerekek egyéni igényeitől függ. Tiszteletben tartjuk egyéni szokásaikat (cumi, anyapótló eszköz). A nyugodt pihenés és alvás légkörének megteremtése a bölcsőde valamennyi dolgozójának feladata (levegő csere, külső zavaró ingerek kiküszöbölése, kényelmes fekvőhely biztosítása). A nem alvó gyermeknek lehetősége van egyéb, csendes tevékenységet végezni. 2. Táplálkozás, étkezés A napi három fő étkezést a megjelölt időkereten belül, bőséges időt hagyva, egyéni tempóban végezhetik. Nem alkalmazzuk még a „szelíd” erőszakot sem, a gyermekek annyit esznek, amennyi jólesik és örömöt okoz számukra. Fontos az esztétikus terítés, a kulturált étkezési szokások betartása. Különös figyelemmel kísérjük a táplálékallergiás gyermekek étkezését. A VACKOR INTEGRÁLT BÖLCSŐDE 2310 SZIGETSZENTMIKLÓS, TEMESVÁRI U. 16-22.

29 SZAKMAI PROGRAM napi étrendről tájékoztatjuk a szülőket, hogy otthon megfelelően ki tudják egészíteni. 3. Öltözködés A szülőkkel közösen alakítjuk a gyermekek időjárásnak és a réteges öltözködésnek megfelelő öltözködési szokásokat. Az udvari szabadidős tevékenységhez elengedhetetlen az önfeledt játékot nem gátló kényelmes ruhaviselet.

XVIII. A kapcsolatok rendszere, a kapcsolattartás formái Belső-külső kapcsolatok A kapcsolatok sokfélesége fontos és hasznos bölcsődénk életében. A hivatali levelezésen és telefonbeszélgetéseken

túl,

előnyben

részesítjük

a

személyes

kommunikációt.

A

bemutatkozásnál, a kézfogástól a beszélgetés és beszéltetés alatt fontosnak tartjuk az olyan magatartást, amelyben érzékelhető az egymásra figyelés, az érdeklődés, a másik fél megismerésének igénye. Fontosnak tartjuk, hogy a kapcsolatban mindkét fél adjon és kapjon. A kapcsolatok kialakításánál törekszünk: -

a helyes idő és hely illetve helyzet megválasztására,

-

érzelmi ráhangolódásra,

-

felkészülésre, előkészületre (hitelesség, beszédstílus),

-

tudni azt, hogy kinek mit szeretnénk mondani, hogyan tudjuk megnyerni céljaink eléréséhez.

-

hogy

a

kapcsolatok

eredményesek

legyenek,

hogy

megfelelő

személyiségjegyekkel, intelligenciával, kapcsolatteremtő, menedzselési és empátiás képességgel rendelkezzünk. A kapcsolatok összekötője a gyermek, mert az Ő érdekében történik a vállalás, a segítés. A kapcsolattartás formái: 1. A bölcsőde és a család, (a szülő) kapcsolata Bölcsődénk nem tudja és nem is akarja átvállalni a család funkcióját, sőt közvetett úton mi magunk is annak erősítésén fáradozunk. A család szocializációs hatása nem pótolható, nem


30 SZAKMAI PROGRAM vállalható át, hiszen a családtagok kívánatos szeretetteljes kötődéseit a bölcsődei gondozásnevelés nem helyettesítheti, csupán kiegészíthetjük. Az egyenrangú és bizalomra épülő partner kapcsolat kialakítása érdekében igyekszünk megismerni a családok szociális, egészségügyi

hátterét,

a

nevelési

elveiket,

módszereiket,

elképzeléseiket.

kisgyermeknevelőink színvonalas gondozó-nevelő munkájában nagy hangsúlyt kap a családdal

való

szoros

együttműködés.

Meghallgatjuk

véleményeiket,

javaslataikat,

tapasztalataikat, elképzeléseiket, igényeiket, melyeket felhasználunk saját célkitűzéseink megvalósításában. Megismertetjük velük a gondozási, nevelési szociális és gyermekvédelmi feladatokat. Számíthatnak - és mi is számítunk támogató segítségükre. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy éljenek törvényben biztosított jogaikkal, lehetőségeikkel. A szülők tanácsot kérhetnek, módot adunk a közös beszélgetésekre, s hogy figyelemmel kísérjék gyermekük fejlődését, tevékenységét a bölcsődei életben. Ennek érdekében a napi találkozás, beszélgetés áll rendelkezésükre. Közös ünnepeket (gyermeknap), „nyitott bölcsődét” ajánlunk fel számukra. Megismertetjük a szülőket azokkal az intézményi és tanácsadói hálózattal, ahol a rászorultak óvó-védő szociális segítséget kaphatnak gyermekük neveléséhez (beszédhibás, fogyatékos, szociálisan rászorult stb.). Fontosnak tartjuk, hogy információs rendszerünk hatékonyan működjön, s e rendszerben a szülők megkapják méltó helyüket. Bölcsődénkben a szülőcsoport beszélgetéseket a kisgyermeknevelők a „saját gyerekeik” szüleivel kötetlenül tartják, a szülőket érdeklő gondozási-nevelési kérdésekről. A szülőcsoport beszélgetéseken a napi találkozások rendszeres kommunikációján túl, lehetőségük van bármikor hosszabb ideig a gyermekekről információt cserélni, egyéni problémákat megbeszélni. 2. Egyéb belső kapcsolatok Integrált

nevelést

segítő

szakemberek

gyógypedagógus,

gyermekpszichológus,

gyermekgyógyász. Gyermekvédelmi munka: a gyermek mindenek-felett álló érdekének érvényesítése. Közreműködünk a gyermekek veszélyezettségének megelőzésében és megszüntetésében. Együttműködünk a gyermekjóléti alapellátás munkatársaival, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel. 3. Külső kapcsolatok Meghatározó, hogy kivel, mivel, milyen céllal szükséges meghatároznunk annak formáját,


31 SZAKMAI PROGRAM módszereit. A kapcsolattartás formái: Kapcsolatfelvétel, látogatások, tájékoztatás. Megbeszélések, értekezletek, rendezvényeken való részvétel, tapasztalatcsere, továbbképzések. Intézményünk nevelési évente ősszel és tavasszal bölcsődeújságot jelentet meg. A bölcsődeújság az aktuális programokon túl érdeklődésre számot tartó gyermekellátással kapcsolatos kérdéseket tárgyal. A LÉPEGETŐ című újságot nevelési évente kétszer, ingyenesen bocsátjuk a szülők és a dolgozók rendelkezésére. Intézmény fenntartásához kapcsolódó szervek: Szigetszentmiklós Város Önkormányzata, Egészségügyi és Oktatási Intézményeket Működtető Iroda, (A karbantartás biztosításáról a fenntartónk, Szigetszentmiklós Város Önkormányzatának EGOMIR szervezete gondoskodik, mint ahogy a könyvelést, házipénztárt, számlavezetést, személyzeti dolgokat is az ő közreműködésükkel, részletes szerződés alapján oldunk meg.) Magyar Államkincstár Szakmai kapcsolatok: Szigetszentmiklós, Városi Bölcsőde, Szigetszentmiklós város óvodái. A környező bölcsődék, kistérség bölcsődéi Egészségvédő szakhálózat: Gyermekorvosi, védőnői rendszeres kapcsolat. Nevelést elősegítő speciális kapcsolatok: Gyermekjóléti alapellátás Egyéb kapcsolatok: Magyar Bölcsődék Egyesülete, Szakszervezet – BDDSZ. Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot az óvodákkal, így az iskolakezdésig végig kísérjük a nálunk nevelt gyermekek fejlődését, nevelését.


32 SZAKMAI PROGRAM

XIX.

Az intézmény jövője, a fejlesztés irányai

A bölcsőde négy éve üzemelő, fiatal intézmény. Megfelelő feltételekkel rendelkezik, a színvonalas munkához. Célunk az apróbb hiányosságok kiküszöbölése, a szakmai munka színvonalának töretlen emelése lehet. Örülnénk, ha tárgyi, személyi és elhelyezési feltételét meg tudnánk teremteni egy játszócsoport működtetésének, ezzel bővítve szolgáltatásunkat. Jelenleg erre építészetileg nem látunk lehetőséget. A város lakossága további szükségleteinek kielégítését elősegítve boldogan és készségesen állunk a mielőbbi bővítés lehetősége elé.

Szigetszentmiklós, 2016. augusztus 22.

Kovácsné Horváth Mária intézményvezető


Vackor Integrált Bölcsőde 2310 Szigetszentmiklós, Temesvári utca Szakmai Program. Készítette: Kovácsné Horváth Mária intézményvezető

Recommend Documents