PESTSZENTIMREI VACKOR ÓVODA – PESTSZENTIMREI KINDERGARTEN VACKOR
PEDAGÓGIAI PROGRAM
1
ÓVODÁNK ADATAI
Neve: Pestszentimrei Vackor Óvoda – Pestszentimrei Kindergarten Vackor Címe: 1188 Budapest, Csolt u. 4. OM azonosító: 034654 Telefon: 295-50-73 Fax: 297-51-23 Email:
[email protected] Tagóvodák: Pestszentimrei Vackor Óvoda Kölyökmackó Tagóvoda 1188 Bp., Címer u. 47. Tel.: 292-3245 E-mail:
[email protected] Pestszentimrei Vackor Óvoda Kisvackor Tagóvoda 1188 Bp., Podhorszky u. 51. Tel.: 294-5889 E-mail:
[email protected] Fenntartója: Budapest, XVIII. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Polgármesteri Hivatal l184 Budapest, Üllői út 400. Alapító okirat száma: 294/2015 (V.19.) Alapító okirat kelte: 2015. május 19. Az óvoda vezetője: Szőnyiné Guth Irén A program benyújtója: az óvoda nevelőtestülete A programot jóváhagyja: Szőnyiné Guth Irén óvodavezető
Dátum: Budapest, 2015. szeptember 1.
2
Tartalomjegyzék Óvodánk adatai ........................................................................................................................... 2 Tartalomjegyzék ......................................................................................................................... 3 Törvényi hivatkozások ............................................................................................................... 5 1.Bevezetés ................................................................................................................................. 6 Gyermekképünk ......................................................................................................................... 6 Óvodaképünk ............................................................................................................................. 7 Nevelési értékeink ...................................................................................................................... 8 2.Helyzetelemzés...................................................................................................................... 10 2.1. Óvodánk személyi feltételei .............................................................................................. 10 2.2. Óvodánk tárgyi feltételei ................................................................................................... 11 3. Nevelési rendszerünk ........................................................................................................... 12 3.1. Óvodánk nevelési célja...................................................................................................... 13 3.2. Óvodánk nevelési feladatai ............................................................................................... 13 3.3. Óvodánk nevelésének alapvető keretei ............................................................................. 14 3.3.1. Az egészséges életmód alakítása .................................................................................... 14 3.3.1.1. Az egészséges környezet megteremtése ...................................................................... 14 3.3.1.2. A gyermekek gondozása ............................................................................................. 15 3.3.1.3. A gyermekek testi képességeinek fejlesztése .............................................................. 16 3.3.1.4. A lelki egészség fejlesztése, viselkedési szokások alakítása. ...................................... 16 3.3.1.5. Egészségnevelés (Egészségprogram) ......................................................................... 17 3.3.1.6. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére...................................................... 18 3.3.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés .............................................................. 18 3.3.2.1. A befogadás rendszere................................................................................................. 19 3.3.2.2. Barátságos légkör, otthonos, szeretetteljes életkörülmények biztosítása a befogadástól a rugalmas iskolakezdésig ........................................................................................................ 20 3.3.2.3. Az óvodapedagógus-gyermek, a pedagógiai asszisztens-gyermek, a dajka-gyermek, a gyermek-gyermek pozitív érzelmi kapcsolatának alakítása ..................................................... 20 3.3.2.4. A társas kapcsolatok alakítása, az önkifejező és önérvényesítő magatartásminták elősegítése ............................................................................................................................... 20 3.3.2.5. A szokás- és normarendszer megalapozása................................................................. 20 3.3.2.6. A közös élményekre épülő tevékenységek .................................................................. 21 3.3.2.7. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére ...................................................... 21 3.3.3. Az anyanyelvi és értelmi nevelés, fejlesztés megvalósítása .......................................... 22 3.3.3.1. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére...................................................... 23 3.4. Differenciált fejlesztés, egyéni bánásmód és elveink ....................................................... 23 4. Az óvodai élet megszervezése .............................................................................................. 26 4.1. Óvodánk csoportszerkezete ............................................................................................... 26 4.2. Óvodánk napirendje .......................................................................................................... 26 4.3. Tevékenységformák .......................................................................................................... 26 4.3.1. Játék ................................................................................................................................ 26 4.3.1.1. A szükséges feltételek biztosítása ............................................................................... 27 4.3.1.2.Udvari játéklehetőségek ............................................................................................... 29 4.3.1.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére ...................................................... 29 4.3.2. Mozgás ........................................................................................................................... 29 4.3.2.1. Mozgásfejlesztés a szabad játékban ............................................................................ 30 4.3.2.2. Mozgásfejlesztés a szervezett mozgástevékenységekben ........................................... 31 4.3.2.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére ...................................................... 32 3
4.3.3. A külső világ tevékeny megismerése ............................................................................ 32 4.3.3.1. A külső világ tevékeny megismerését szolgáló témakörök ........................................ 33 4.3.3.2. Környezetünk mennyiségi és formai összefüggései .................................................... 34 4.3.3.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére ...................................................... 34 4.3.4. Verselés, mesélés ........................................................................................................... 35 4.3.4.1. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére ...................................................... 36 4.3.5. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ......................................................................... 37 4.3.5.1. Felhasznált zenei anyag ............................................................................................... 38 4.3.5.2. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére...................................................... 39 4.3.6. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka ......................................................................... 39 4.3.6.1. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére ...................................................... 40 4.3.7. Munka............................................................................................................................. 41 4.3.7.1. Munkajellegű tevékenységek az óvodában ................................................................. 41 4.3.7.2. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére...................................................... 42 4.3.8. A tevékenységben megvalósuló tanulás ......................................................................... 42 4.3.8.1. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére ...................................................... 44 5. Óvodánk kapcsolatai ............................................................................................................ 44 5.1. Az óvoda és a család ......................................................................................................... 44 5.2. Az óvoda és a fenntartó önkormányzat ............................................................................. 45 5.3. Kapcsolattartásunk a Német Nemzetiségi Önkormányzattal ............................................ 45 5.4. Kapcsolattartásunk a német nemzetiségi óvodákkal ......................................................... 45 5.5. Kapcsolattartásunk a német nemzetiségi iskolákkal ......................................................... 45 5.6. Kapcsolattartásunk a bölcsődékkel ................................................................................... 45 5.7. Együttműködés a Gyermekjóléti Családsegítő Szolgálattal .............................................. 45 5.8. Együttműködés a védőnővel ............................................................................................. 46 5.9. Együttműködés a szakmai és szakszolgálatokkal ............................................................. 46 6. Gyermekvédelem ................................................................................................................. 46 7. Szülők által igényelt egyéb szolgáltatások ........................................................................... 47 8. Legitimációs záradék ............................................................................................................ 48 9. Érvényességi rendelkezés ..................................................................................................... 49 1. sz. melléklet: Német nemzetiségi pedagógiai program ........................................................ 50 2. sz. melléklet: Eszköz és felszerelési jegyzék ....................................................................... 56
4
TÖRVÉNYI HIVATKOZÁSOK
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 2014. évi C. törvény Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről 2015. évi C. törvény Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2015. évi LXIII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő módosításáról Vackor Óvoda – Kindergarten Vackor Pedagógiai Programja. 2013. szeptember
5
1. BEVEZETÉS „Milyen embert is akarunk formálni? / A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, / Jó ítéletű, értelmes, tettre kész, / Szép célokért hevülő és áldozó embereket, /akik meg tudják érteni és élni a szépet / és nagyot minden téren, / akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, / akik megértik a dolgok összefüggéseit, / akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, / amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon, / és jóakaraton épülhet.” (Szent – Györgyi Albert) Nevelőtestületünk vallja, hogy a gyermek személyiségfejlődésében az óvodai évek során alapozható meg az a szokásrendszer, a képességek és készségek, kulcskompetenciák alapjai, melyek segítik az élethosszig való tanulás megvalósulását, és közvetetten hozzájárulnak az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez. A gyerekek érzelmi biztonságérzetének kialakításához az óvodában befogadó, szeretetteljes környezetet alakítunk ki. A napi óvodai élet megszervezésénél figyelembe vesszük az egyéni szükségleteket és képességeket, készségeket. Változatos tevékenységformákkal biztosítjuk, hogy testileg, lelkileg egészséges személyiséggé váljanak gyermekeink. Környezetükhöz való viszonyukat pozitív érzelmek átélésével gazdagítjuk. A gyerekek mozgásszükségletének kielégítése testi képességeik, harmonikus mozgásuk, szociális és értelmi képességeik fejlesztését szolgálja. A német nemzetiségi csoportban fő feladat a kultúraátörökítés, a nemzeti hagyományápolás. Hangsúlyt fektetünk környezetünk esztétikus alakítására. Hisszük, hogy a gyermekek optimális fejlődésében az óvodapedagógus, a pedagógiai asszisztens és a dajka modellszerepének meghatározó jelentősége van. Fontosnak tartjuk óvodánkban a családdal való együttműködést a gyermekek harmonikus fejlődése érdekében. A családi nevelés kiegészítőjeként segítjük elő gyermekeink egyéni képességeinek kibontakozását, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Gyermekképünk meghatározza nevelésfelfogásunkat: „Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit emberek váltanak ki belőle. Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogyan viselkednek a közelében.” (Rudolf Steiner) A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembevétele mellett a gyermeki személyiség kibontakoztatásán keresztül a befogadás, az esélyteremtés, az esélyegyenlőségek megteremtése érdekében a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek gondozását, fejlesztését fontos feladatunknak tekintjük, ezért fejlesztési stratégiánk kimunkálásában minden gyermek számára biztosítjuk az egyenlő hozzáférést. Ebből következően gyermekközpontú óvodánkban a gyermeki személyiség kibontakoztatására, az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésére törekszünk, elősegítve a nemek társadalmi egyenlőségének megvalósítását, és az ezzel kapcsolatos előítéletek lebontását, biztosítva a szabad játék kitüntetett szerepét. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvodai nevelés kiegészíti azt, miközben érvényesíti a családokkal való együttműködés során a segítség családhoz illesztett megoldásait, az intervenciós gyakorlatot. A gyermek az Alapprogram szemlélete szerint szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben egyedi személyiség és szociális lény. 6
Minden gyermek egyformán magas színvonalú és szeretetteljes légkörben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek az óvodai nevelés során. Az érzelmi biztonságot nyújtó, gondoskodó, szeretetteljes óvodai élet megteremtésével a gyermeket bizalom övezze. Feladatunk a gyermek tisztelete, elfogadása, megbecsülése, a különbözőségekhez való alkalmazkodás. Az életkorhoz és az egyéni képességekhez igazítjuk a pedagógiai intézkedéseket, a műveltségtartalmak közvetítését, a gyermekek személyiségfejlesztését és egyéni képességeinek kibontakoztatását, az egyéni bánásmód elve és az esélyegyenlőség előmozdítása alapján. A gyermekek folyamatos értékelése során érvényesülnek a pozitív eredmény érdekében a jutalmazás elvei és formái. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek sajátos nevelési igénye, valamint a nemzetiségi gyermekek nevelése kapcsán megvalósul a tolerancia, a különbözőségek elfogadásának elve, a differenciált képességfejlesztés nevelésen alapuló integráció. A gyermeki közösségben végezhető, sokszínű, cselekvő tapasztalatszerzésen alapuló tevékenység megszervezése, a mással nem helyettesíthető szabad játék alapozzon a gyermek szükségleteire. Párhuzamos tevékenységformák biztosításával a gyermekek egyéni képességeihez, készségeihez igazodó és életkorának megfelelő műveltségtartalmakat közvetítünk. A gyermekek képességeihez, készségeihez igazodó nevelésünkkel segítjük elő a kreativitás kibontakozását, a gyermeki önállóság, önmegvalósítás lehetőségeinek biztosításával. A közösségi életben történő szokás és normarendszer elfogadásának megalapozása folyamatos. A német nemzetiségi csoportban a német nyelv és kultúra közvetítésének jelenlétével elősegítjük az önazonosság megőrzését, ápolását, átörökítését. Óvodaképünk „Szép dolog kifaragni egy szobrot és életet adni neki; de még szebb kiformálni egy emberi lelket és megtölteni igazsággal” (Victor Hugo) Az óvodai pedagógiai programunk elkészítésekor az Óvodai nevelés országos alapprogramja mellett figyelembe vesszük: a) a Nemzetiség óvodai nevelésének irányelvét, valamint b) a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét. Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda közvetlenül segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlesztését. Az óvoda tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását és az emberi értékek közvetítését. Természetesnek érezzük, hogy Pedagógiai programunk alapelvét a mozgást és a mozgásfejlesztést, továbbá a hagyományápolást óvodáinkban azonos módon kezeljük, és ehhez adjuk hozzá környezetünk óvására, ápolására, gondozására irányuló nevelési 7
törekvéseinket. Programunkban figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek óvodai nevelési igényeit. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete pedagógiai hatásrendszerével biztosítja a gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit, az életkorhoz és egyéni fejlettséghez igazodó műveltségtartalmak és emberi értékek közvetítéséhez. Óvodánk tevékenységrendszerével és tárgyi környezetével, a dolgozók személyes példájukkal segítik a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. Az óvodai nevelésben alkalmazott összehangolt pedagógiai intézkedések a gyermek személyiségéhez igazodnak, és biztosítják minden gyermek számára az esélyegyenlőség lehetőségét. Ezek megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A gyermekek egyéni fejlesztését kívánjuk elérni a tudatos mozgásfejlesztésünk által. A szabad játék elsődlegességének biztosítása meghatározó nevelésünkben. Beszélő környezetével biztosítja a gyermekek természetes beszélő- és kommunikációs kedvének fenntartását, a gyermeki kérdések támogatását, a mindennapi anyanyelvi, értelmi nevelést és fejlesztést. A német nemzetiségi csoportunkban a német nemzetiségi nevelés megvalósítása tevékenységi rendszerünk eleme. A környezettudatos magatartás alakítása, a környezet védelme, óvása természetes jelenlévője nevelésünknek, melynek alapja a szűkebb és tágabb környezetünkkel való érzelmi kötődés kialakítása. A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek személyiségfejlesztése egyéni fejlődési ütemük mindenkori figyelembevételével történik. Az elfogadás alkalmazása az óvodai nevelésünkben biztosítja az esélyegyenlőség és a hátránycsökkentő szemlélet beépülését. Az óvodás gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, nevelésünk meghatározója a kiegészítő funkció biztosítása. Nevelési értékeink Nevelési értékek
Pedagógiai feladat A játékos mozgás, torna által a mozgásigény kielégítése, felkeltése, a mozgáskultúra fejlesztése, az egyéni szükségletek és képességek figyelembevételével. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a mozgástapasztalatok bővítése, a mozgáskészség alakítása, mozgásra késztető biztonságos környezet A mozgás prioritása kialakítása. A testi képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség), a fizikai erőnlét, a koordinációs készségek és a térérzékelés tudatos fejlesztése. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. Az egészséges életmód, betegségmegelőzés, valamint a biztonságos környezet szokásainak alakítása. Az egészséges életmód kialakítása és fenntartása A gyermek komfortérzetének biztosítása és a testi fejlődés elősegítése. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok megvalósítása. 8
A játék elsődlegessége
Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés fejlesztése
Az egyéni különbségek tiszteletben tartása
Rugalmas napirend biztosítása. A szabadjáték elfogadása: az egyes gyerekek játékfejlődése, az egyéniségben rejlő lehetőségek támogatása, a társas együttműködésben rejlő lehetőségek támogatása. Derűs, nyugodt légkör biztosítása. A játék sokoldalú fejlesztő hatásának kibontakozásához változatos eszköztár biztosítása. A tárgyi környezet kiszolgáló funkciójának bővítése. Az énkép – önismeret – önértékelés fejlesztése. Értékek, normák kialakítása. Az erkölcsi nevelés alakítása, a jó és rossz felisme-rése, az őszinteség, az igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése, saját élethelyzetben való megtapasztalása a dolgozók modellértékű bánásmódja során. A közösségi nevelés által az egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás kialakítása, egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete. Az egyéni fejlődési ütem nyomon követése a képességfejlesztéshez kidolgozott szempontok alapján. Minden pedagógustól és nem pedagógus kollégától elvárás a másság elfogadása, a tolerancia és a segítőkészség. Tervezőmunkánál a gyermek fejlettségének figyelembevétele.
Működési értékek
Minőségelvű nevelés iránti elkötelezettség
Együttműködési készség
Működési feladat A PP minőségi megvalósítása (a mozgás, a testséma, a percepció és a verbális fejlesztés). Helyi nevelési célok elfogadása, azokkal való azonosulás. Egyénre szabott, tudatos, célzott fejlesztés. Gyermekcentrikus pedagógiai szemlélet, a gyermekek szeretete, tisztelete. Empátiás, nyugodt, biztonságot nyújtó légkör. A tevékenykedés, élményszerzés lehetőségeinek változatossága. Szakmai elhivatottság. Másság elfogadása, értékeinek tudatos közvetítése a gyermekek felé. Értékorientáltság, pozitív beállítottság. A kommunikáció eszközrendszerének széleskörű alkalmazása (kommunikációs készségek, véleményalkotás, vitakészség fejlesztése). A döntések és a változások menedzselése, csoportmunka (team munka) a közös célok megvalósításához. A dolgozókkal és partnerekkel való jó kapcsolat kialakítása. Társadalmi részvétel biztosítása: csoporthoz tartozás, szociális érzékenység, szolidaritás, feladatvállalás.
9
2. HELYZETELEMZÉS A Pestszentimrei Vackor Óvoda kertvárosi környezetben, három telephelyen működő intézmény. A Csolt utcában négy csoport, a Kölyökmackó és a Kisvackor Tagóvodában háromhárom vegyes életkorú gyermekekből szervezett csoportunk működik. Mindhárom óvodához közel van a kerületi kiserdő, mely környezeti tényező befolyásolta pedagógiai céljaink és feladataink kialakítását. Az óvodák épületében és udvarán törekszünk annak megjelenítésére, hogy a mozgásfejlesztés és környezeti nevelésünk értékei láthatóak legyenek. Fontos, hogy a gyermekek egészséges fejlődéséhez biztosítva legyen minden higiéniai feltétel, és a lehetőségekhez mérten az alapfelszereltség megfeleljen a szabványos feltételeknek. Óvodánkba változatos lakókörnyezetből, eltérő szociokulturális környezetből érkeznek gyermekeink. A családok szociális helyzete átlagos. A gyermekek különbözősége megmutatkozik az önállóságukban, mozgásfejlettségükben, beszédkészségükben, ismereteikben, viselkedési szokásaikban. A szülők többsége figyelemmel kíséri gyermeke óvodai életét, igénylik a folyamatos tájékoztatást gyermekük fejlettségéről, szívesen vesznek részt szervezett programjainkon. Fontosnak tartjuk óvodánkban a családdal való együttműködést a gyermekek fejlődése érdekében. Szem előtt tartjuk, hogy a gyermek fejlődéséhez elengedhetetlen a nyugodt, biztonságot teremtő, bizalmon alapuló derűs légkör. Óvodai csoportjainkat különböző életkorú gyermekekből szervezzük. Tíz csoportunkból egy csoportban német nemzetiségi nevelés folyik. Az óvoda külső és belső feltételei ideális környezetet biztosítanak a gyermekek optimális fejlődéséhez, az egészséges tevékeny életmód kialakításához, a német nemzetiségi csoportban a német nemzetiségi kultúra megalapozásához, valamint a sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek együttneveléséhez, integrálásához. 2.1. ÓVODÁNK SZEMÉLYI FELTÉTELEI Programunk megvalósításához az óvodapedagógusi és a nevelést segítő személyzet létszáma biztosított. Az óvoda dolgozói: Óvodapedagógus Pedagógiai asszisztens Dajka Gondozó, takarító Óvodatitkár Fűtő-kertész
21 fő 4 fő 10 fő 6 fő l fő 2 fő
Munkánkat segíti még: Óvodapszichológus, utazó logopédus, gyógytornász, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus. Célunk, hogy a csoportban együttdolgozó két óvodapedagógus tudjon együtt tervezni, a feladatokat megosztva dolgozni, pedagógiai elveiket nevelési gyakorlatukban egyeztetni, melybe a csoportban dolgozó dajkát és a pedagógiai asszisztenst is bevonják, és kialakul a hospitálásra épülő együttműködés gyakorlata. 10
Feladatunk: Egymás munkájának minél teljesebb megismerése. Az egymástól való tanulás megvalósítása. Az együttműködés fejlesztése. Tartalma: Képzéseken való részvétel, új módszerek elsajátítása (egyéni, mikrocsoportos, differenciált fejlesztés, kooperatív technikák alkalmazása). Új dolgozó beilleszkedését segítő gyakornoki rendszer működtetése. Nevelési értekezlet. Rendszeres bemutató foglalkozások szervezése a nevelőmunka kiemelt területeinek és gyengeségeinek megoldására, a „Jó gyakorlatok” bemutatására, majd azok közös értékelése. Esetmegbeszéléseken való részvétel. Gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése. A nevelési tervek egyeztetése, ismertetése a pedagógiai asszisztensekkel és a dajkákkal. Munkaközösségi megbeszélések. Team: egyeztető megbeszélések. Nevelési időn kívüli szabadidős tevékenységekben való részvétel. A gyermekek egyéni képességeinek fejlesztésében munkánkat segíti alapfeladatkénti ellátásban: az óvodapszichológus - terápiás foglalkozásokat tarthat a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése megsegítésének érdekében; a terápia segítheti a szociális hátrányokkal összefüggő pedagógiai tevékenységet a logopédus - a beszédhibás gyermekekkel foglalkozik, a gyógytornász - a gyerekekkel lábboltozat erősítő, hanyag testtartást és gerincdeformitást megelőző gyakorlatokat végeztet, a fejlesztőpedagógus - a részképességek fejlődésében elmaradt gyermekeknek segít, a gyógypedagógus – a sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek integrált együttnevelését segíti.
2.2. ÓVODÁNK TÁRGYI FELTÉTELEI Pedagógiai programunk feladatainak megvalósításához szükséges eszközállományunk rendelkezésre áll, de gazdagításuk és az elhasználódottak pótlása folyamatos feladatunk. Az óvodák udvarán mozgásfejlesztő eszközeink szabványosak, karbantartásuk folyamatos ellenőrzésünk mellett történik. Intézményi és eszközfejlesztésünk tervezésében mindig fontos érték számunkra, hogy gyermekbarát, esztétikus környezetben fogadhassuk a hozzánk járó gyermekeket. Szem előtt tartjuk, hogy a gyermekek fejlődéséhez elengedhetetlen a nyugodt, biztonságot teremtő, bizalmon alapuló, derűs légkör.
11
3. NEVELÉSI RENDSZERÜNK
A nevelés célja
A nevelés feladata A nevelés keretei
Az egészséges életmód alakítása
Az érzelmi nevelés és a szocializáció
Anyanyelvi és értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása
Német nemzetiségi nevelés a német nemzetiségi csoportban
Tevékenységformák Játék Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Munka jellegű tevékenységek Az óvoda kapcsolatrendszere Család, iskolák, közművelődési intézmények, egészségügyi intézmények
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére
12
ÓVODÁNK NEVELÉSI CÉLJA
3.1.
A gyermek személyiségének teljes kibontakoztatása az életkori, az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. A szabad játék befogadó légkörében a mozgást, a környezetet szerető és tisztelő, egyes hagyományokat ismerő, kreatív, egészséges életmódot követő gyermekek nevelése, családi nevelésre épülve, a családok részvételével. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek együttnevelése, esélyegyenlőség biztosítása, a beszédfogyatékkal élő gyermekek esetében olyan modell nyújtása, amely a sérült, fejletlen pszichikus funkciók fejlődését is pozitívan befolyásolja. Az óvodai nevelésben résztvevők képviseljenek olyan morális normákat, melyek követendő példák lehetnek a társadalom valamennyi tagja számára. A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak megfelelően a német nemzetiségi csoportban a német nemzetiség nyelvének, kultúrájának, hagyományainak tapasztalatalapú átörökítése. Hozzáadott értékeink: A 3-7 éves gyermek eltérő fejlődési ütemének és érési jellemzőinek szem előtt tartásával, a gyermeki személyiséghez igazított pedagógiai módszerek alkalmazásával, játékos tevékeny keretek között valósul meg: az egészséges, sokoldalú személyiség fejlesztése, a gyermekek környezettudatos szemléletének megalapozása, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális, értelmi érettség alakítása. A német nemzetiségű gyermekek életkori sajátosságaiknak és egyéni fejlettségüknek megfelelően ismerik kultúrájuk elemeit, szokásait, ezáltal erősödik identitástudatuk. Óvodai nevelésünk az egyéni bánásmód megvalósításával elősegíti az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek fejlődését. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél érvényesülnek a gyermekeket megillető jogok és csökkennek a sajátosságokból adódó különbségek. A tehetséges gyermek átlag feletti speciális egyéni képességei felszínre kerülnek, fejlődnek. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek összehangolt, integrált nevelése révén az esélyegyenlőség növekszik, az indulási hátrányok csökkennek. 3.2. ÓVODÁNK NEVELÉSI FELADATAI
Az egészséges életmód alakítása. Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés. Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. Német nemzetiségi nevelés (lásd 1. sz. melléklet).
13
3.3. ÓVODÁNK NEVELÉSÉNEK ALAPVETŐ KERETEI 3.3.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA Célunk: A gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése során az egészséges életvitel iránti igényeiknek alapozása, testi fejlődésük elősegítése.
Feladataink: Az egészséges, gyermek- és környezetbarát óvoda alakításához a feltételek megteremtése. A gyermekek gondozása, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. A gyermekek gondozása, testi, lelki szükségletük, mozgásigényük kielégítése, egészségük megóvása, ápolása. A testi fejlődés elősegítése a prevenció és korrekció lehetőségének biztosítása. Az egészséges életmód, a testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés és betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése. A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges, nyugodt, biztonságos, balesetmentes környezet feltételeinek megteremtése, a környezet megóvására irányuló szokások alakítása. Párhuzamos tevékenységek gyakorlásához elegendő idő, türelmes légkör, rugalmas napirend kialakítása. A szokás- és normarendszer közös kialakítása, összehangolt munka, azonos norma valamennyi csoportban dolgozó óvodapedagógus, pedagógiai asszisztens és dajka között. Saját személyükkel kapcsolatos gondozási, testi szükségleteik kielégítéséhez készségek, képességek fejlesztése, ezzel az iskolai beilleszkedés közvetett segítése. A gyermek önállósági törekvéseinek segítése, támogatása, a tevékenységek szóbeli megerősítése. A mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése, fejlesztése – különösen sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyermekek esetében –, egészségügyi szűrővizsgálatok kezdeményezése, szükség esetén megfelelő szakember bevonása. A szülők egészségmegőrző, betegségmegelőző szokásainak megismerése, befolyásolása (szociokulturális háttér, gondozási szokások). Az egészségügyi szolgálattal együttműködve a teljes körű egészségfejlesztés kiépítése, és annak működtetése. Szociális hátrányok enyhítése egyéni higiénés problémák megoldásával. Környezettudatos magatartás szokásainak megalapozása. 3.3.1.1. AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE Az egészséges életmód feltételei mindhárom óvodában biztosítottak. A csoportszobákat a gyermeki tevékenységekhez igazítva alakítjuk ki. A terek kialakításánál fő szempont, hogy a gyermekek érdekeit szolgálja, esztétikus nyugodt közérzetet biztosítva. Az óvodák udvara füves, a nyári napsütésben fák, illetve árnyékoló sátrak biztosítják a kellemes kerti életet. 14
Virágok, növények ültetésére alkalmas részt alakítottunk ki mindhárom kertben. A felszerelési tárgyak a gyermekek mozgását, edzését jól szolgálják. A baleseti források megszüntetése minden dolgozónak fontos feladata, melynek szabályozását az óvó-védő szabályzat biztosítja.
3.3.1.2. A GYERMEKEK GONDOZÁSA Célunk, hogy a testi szükségletek kielégítésével megalapozzuk a gyermek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenység végzéséhez szükséges. A gondozás alapja a gyermek és a felnőtt közötti bizalmon alapuló, egyéni fejlettséghez igazodó, megértő kapcsolat. Az óvodapedagógus a pedagógiai asszisztens és a dajka segítségével a folyamatosság elvét követve segíti a gyermekek egyéni szükségleteinek kielégítését, önállósági törekvéseit. Az óvodába lépéskor az anamnézis lapon nyomon követhető a gyermek különös betegsége, illetve erre való hajlama, amely alapján az egyéni bánásmódot előre tervezhetjük. Testápolás Fokozatosan neveljük a gyermekeket az önálló testápolási folyamatok elsajátítására (WC használat, bőr-, haj-, fogápolás, zsebkendőhasználat). A rendszeres és szükség szerinti tisztálkodással a tisztálkodás iránti igény erősítésére törekszünk. Fokozatosan alakítjuk ki a gyermekek igényét, hogy önmagukkal és környezetükkel szemben is a rendre, a tisztaságra törekedjenek. Öltözködés Az öltözködési szokások elsajátítását pozitív megerősítéssel segítjük. Táplálkozás Szem előtt tartjuk, hogy az étkezések közötti idő 2,5-3 óra legyen. Folyadék biztosítása a gyermekeknek a nap bármely szakában. A kulturált étkezés szokásait alapozzuk a megfelelő szokásrenddel. Figyelembe vesszük az egyéni ízlést. Ösztönözzük a gyerekeket az új ízek megismerésére. Ebéd utáni pihenés A nyugodt pihenés feltételeit (csend, jó levegő, biztonságos környezet) biztosítjuk. Elalvás előtt mindennap mesélünk vagy énekelünk. A gyerekeknek különböző az alvásigénye, ezért a kevesebb alvást igénylő gyereket csendes tevékenységre szoktatjuk. Tiszteletben tartjuk a gyerekek egyéni szokásait és az otthonról hozott elalvást segítő tárgyaikat. Az iskolakezdéshez elengedhetetlen, hogy a saját személyükkel kapcsolatos gondozási, testi szükségleteik kielégítéséhez szükséges készségek, képességek kialakuljanak, mindezeket a feladatokat önállóan végezzék.
15
3.3.1.3.
A GYERMEKEK TESTI KÉPESSÉGEINEK FEJLESZTÉSE
A teremben és a szabadban is biztosított a változatos mozgáslehetőség. A mozgásos tevékenységeknél nevelésünkkel alapozunk a gyermekek egyéni és életkori sajátosságaira, mely elősegíti a gyermekek testi képességeinek fejlődését, egészségének megóvását. A gyermekek ellenálló képességét a mozgáslehetőségek biztosításával, a levegő, a napfény edző hatásával is fokozzuk. Ezt figyelembe véve mindennap ha lehet kétszer is a szabadban tartózkodunk. A balesetek, megelőzését szolgálja az alábbi – minden nevelési év kezdetén biztosított – feltételrendszer: az udvar játékainak és a mozgásfejlesztő eszközöknek az átvizsgálása balesetvédelmi szempontból, a biztonságos környezet (megfelelő mozgástér, tornaszőnyeg, füves, homokos talaj) biztosítása, a gyermekek által használt eszközök biztonságos elhelyezése, balesetvédelmi oktatás a gyermekek részére, gyermekeinket önmaguk és társaik testi épségének megóvására is neveljük (konfliktuskezelés, tolerancia), az óvodapedagógusok részére balesetvédelmi és munkavédelmi oktatás. 3.3.1.4. A LELKI EGÉSZSÉG FEJLESZTÉSE, VISELKEDÉSI SZOKÁSOK ALAKÍTÁSA A testi, lelki, mentális egészség fejlesztésének célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermeknek a környezetéhez történő alkalmazkodását, és pozitív hatást gyakoroljon a gyermek személyiségének fejlődésére. A lelki egészség fejlesztésének főbb feladatai az óvodában: a társas beilleszkedés (integráció) megvalósítása, a normatartás (adaptáció) elsajátítása és a tevékenységek gyakorlása. A lelki egészségre nevelés területei az óvodában: az egészséges napirend gyakorlása, készséggé alakítása, a hibás viselkedési módok kezelésével, pozitívvá formálásával, a felnőttek pozitív mintaadásával neveljük gyermekeinket a konfliktusok kezelésének megoldására, a stresszhatások kompenzálása, a gyermekektől érkező segítségkérések, az ún. „segélykiáltások” megértése és megoldása, szükség esetén esetmegbeszélés kezdeményezése, óvodapszichológus segítségnek kérése. A feladatok komplex módon kapcsolódnak valamennyi tevékenységhez, állandó értékrenddel átszövik az óvodai tevékenységrendszert.
16
3.3.1.5. EGÉSZSÉGNEVELÉS (EGÉSZSÉGPROGRAM) Az egészségnevelés és környezeti nevelés célja: Az egészségnevelés és környezeti nevelés célja a gyermekek teljes körű egészségfejlesztésének – lelki, testi, értelmi, érzelmi és akarati tulajdonságaiknak – biztonságban és egészséges környezetben történő alakítása. A gyermekek egészséges életvitelének alakításával nevelünk a szűkebb környezet tevékeny cselekvő megismerésére, viselkedési formák, szokások megalapozására. Pozitív érzelmi viszony formálása a környezetünk felé, az együttélés, tisztelet megjelenése magatartásukban. Óvodánkban nagy jelentőséggel bír az egészség- és környezeti nevelés a kisgyermekek személyiségfejlesztésében. A mindennapos óvodai gyakorlatunk az egészséget, mint alapvető értéket állítja nevelési programjába, integráló tevékenységeiben biztosítja az esélyegyenlőséget, fejleszti és korrigálja az életmódbeli képességeket. Az egészség testi, lelki, társkapcsolati jellemzője egybefonódik a személyiségfejlesztés feladataival. Az egészség- és környezeti nevelés áthatja az óvodai élet egészét, ha: Az egészségfejlesztés és a környezeti nevelés kialakításában valamennyi óvodapedagógusnak és a pedagógiai munkát segítő dolgozónak kiemelt a felelőssége és a kötelessége. Az egészségnevelés és környezeti nevelés tevékenységei valamennyi gyermek aktív, cselekvő bevonásával valósulnak meg. Prioritást élvez az egészséges életmód, a testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés, betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása és a környezettudatos magatartás belső igénnyé fejlesztése. Az egészségfejlesztés és a környezeti nevelés felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával történik. Az egészségnevelés és környezeti nevelés elvei: rendszerszemléletre nevelés fenntarthatóságra nevelés, az elvekkel való azonosulás elősegítése érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia és segítő életmód kialakítása. Az óvodapedagógus feladatai: Az egészséget támogató, biztonságos, esztétikus környezet kialakítása és védelme. Környezettudatos magatartásformák alapozása, fejlesztése. A helyes napirend és életrend kialakítására nevelés. Alapvető higiéniai normák megismertetése és betartatására szoktatás. A komplex testi-lelki-szociális értékek védelmére nevelés az óvodapszichológus tevékeny részvételével. Ökológiailag fenntartható, egészséges élő és élettelen környezet kialakításának fejlesztése. Annak tudatosítása, hogy az egészségvédelem fontos, és tenni kell érte. A gyermekek megismertetése a konfliktuskezelés, együttműködési készség, döntési képesség, érzelmi, indulati állapot, kapcsolati zavarok kezelésének, fejlesztésének lehetőségeivel, a kapcsolatteremtés és a drámajáték eszközeivel.
17
Az anyag- és energiatakarékos óvodaüzemeltetés és az óvodapedagógusok példamutatása. A gyermekek folyamatos, tevékeny és következetes bekapcsolása a szelektív hulladékgyűjtésbe. Az egészségnevelés tartalma: Az egészséges táplálkozás. Vackor-torna, szervezett és szabad mozgás. A testi és lelki egészség fejlesztése, konfliktuskezelés megvalósítása. A balesetmegelőzés és elsősegélynyújtás. A személyi higiéné. A környezettudatos magatartás és viselkedés szokás- és normarendszerének kialakítása. 3.3.1.6. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Kialakul a gyermekek igénye az egészséges életmód szokásai iránt. A gyermekek a kialakított szokásoknak megfelelően önállóan végzik a testápolási teendőket. Ismerik a tisztálkodási eszközök helyét, azokat megfelelően használják, tisztán tartják. Zsebkendőjüket köhögéskor, tüsszentéskor önállóan használják. Készségszinten használják az evőeszközöket (kanál, kés, villa). Igénylik az asztal esztétikus rendjét. A kulturált étkezés alapvető szokásait ismerik (asztalnál ülve, halkan, csukott szájjal étkeznek). Önállóan öltöznek. Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, tisztaságára. Képesek beilleszkedni, alkalmazkodni, magatartásukban a normakövetés megjelenik. Ismerik a szelektív hulladékgyűjtés célját és gyakorlatának elemeit. Ismerik és betartják a balesetvédelmi magatartásformákat. Környezettudatos magatartás szokásai alakulóban vannak. 3.3.2. AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS Célunk: Kiegyensúlyozott, szeretetteli légkörben a gyermek szocializációjának elősegítése. A gyermek természetes társas szükségleteinek kielégítése, különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek befogadása a közösségbe, társként, a közösség aktív tagjának történő nevelése. Feladataink: Az újonnan érkező gyermekek közösségbe történő befogadásának segítése kiegyensúlyozott, odaforduló óvodapedagógusi hatásokkal. Barátságos légkör, otthonos, szeretetteljes körülmények biztosítása a befogadástól a rugalmas iskolakezdésig.
18
Társas kapcsolatok alakítása, az önkifejező és önérvényesítő magatartásminták elősegítése a konfliktuskezelési technikák alapozásával, az erkölcsi, társadalmi értékek közvetítésével. A szülőföldhöz való kötődés megalapozása, erősítése a hagyományok ápolásával, a gyermekek szűkebb-tágabb környezetéhez való érzelmi viszonyuk alakításával. A gyermek fejlettségéhez alkalmazkodó szokás- és normarendszer kialakítása. Közös élményszerzés feltételeinek megteremtése. A sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a tehetséges gyermekek integrált nevelésének elősegítése a sajátos törődéssel. A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekeknél a társakkal való folyamatos együttlét biztosításával a spontán tanulás és kommunikáció elősegítése. Az erkölcsi nevelés alakítása, a jó és rossz felismerése, az őszinteség, az igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése saját élethelyzetben való megtapasztalása, a dolgozók modellértékű bánásmódja során. A közösségi nevelés, az egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete. Társas kapcsolatok alakulásának segítése, a közösségi érzés elmélyítése a gyermekgyermek, gyermek-óvodapedagógus, gyermek-pedagógiai asszisztens és gyermekdajka viszonylatában, melyet pozitív attitűd jellemez. A gyermekek szociális érzékenységének fejlesztése, az éntudat alakulásának elősegítése, az egészséges életvitelhez, a társadalmi élet mindennapjaihoz szükséges jártasságok, készségek alakítása. A nevelésünk hagyományrendszerébe beépülő, ismétlődő, közös, örömteli tevékenységek szervezésével a szülőföldhöz való kötődés és a hazaszeretet érzelmi megalapozása, az összetartozás élményének erősítése. A német nemzetiségi csoportban a német nemzetiségi gyermekek szokásainak, nemzetiségi kultúrájuk egyes elemeinek megismertetése, identitástudatuk fejlesztése, sikeres szocializációjuk megvalósítása. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek különbözőségeinek elfogadása és tisztelete, valamint az egyenlő hozzáférés biztosítása. A hátrányos helyzetű gyermekek mielőbbi beóvodázása, és rendszeres óvodába járásának segítése. A szülők bizalmának megnyerése, szemléletének formálása a nevelési problémák közös megoldásában. A szociális hátrányok enyhítésére az óvodában szükség szerint lehetőséget teremtünk. 3.3.2.1. A BEFOGADÁS RENDSZERE A befogadási időszak erősen meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához, ezért igyekszünk a szülőkkel együtt a lehető legnyugodtabb feltételeket megteremteni az újonnan érkező gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Bármely életkorban történik is a befogadás a tapintat, a törődés, a szeretetteljes odafordulás, a pozitív, elfogadó attitűd az óvoda minden dolgozójával szemben követelmény. Az óvoda dolgozóinak modellértékű kommunikációja és bánásmódja mintát jelent a gyermek magatartásának alakulása szempontjából.
19
3.3.2.2. BARÁTSÁGOS LÉGKÖR, KÖRÜLMÉNYEK BIZTOSÍTÁSA A ISKOLAKEZDÉSIG
OTTHONOS, SZERETETTELJES BEFOGADÁSTÓL A RUGALMAS
A gyermekek fejlődő személyiségének kibontakoztatásához a csoportokban vidám, a gyermekek alaphangulatához igazodó, szeretetteljes légkört biztosítunk. Nyitottak vagyunk arra, hogy a szülők megismerjék óvodánkat a beiratkozás előtt a nyitott napon. Az első szülői értekezleten megismertetjük a szülőkkel az óvoda életét, szokásait, szabályait. Óvodába lépéskor a gyermekek egyéni szükségleteit figyelembe véve lehetőséget adunk, hogy a családok együtt ismerkedjenek az óvodai élettel. 3.3.2.3. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS-GYERMEK, A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSGYERMEK, A DAJKA-GYERMEK, A GYERMEK-GYERMEK POZITÍV ÉRZELMI KAPCSOLATÁNAK KIALAKÍTÁSA A gyermekek pozitív érzelmi kapcsolata csak szeretetteljes, biztonságos, befogadó közegben alakul ki, ami feltételezi a teljes és kölcsönös bizalmat. Lényeges az óvodapedagógus, a pedagógiai asszisztens és a dajka szeretete, elfogadó magatartása. Az óvoda dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, viselkedése modellértékű. Fontos az óvoda minden dolgozójának pedagógiai harmonizációja. Segítő, támogató attitűddel alakítjuk ki a gyerekeknél az együttélés szabályait, a közösségi normákat. A gyermekben az egymás iránti együttérzést, a toleranciát, a konfliktusmegoldó készséget az élményeken alapuló közös tevékenységek során erősítjük. A gyerekek önállóságát igyekszünk kialakítani a döntési lehetőségek biztosításával. Segítjük a gyermekbarátságok alakulását. Arra nevelünk, hogy a gyerekek szociális érzékenysége úgy alakuljon, hogy elfogadják, tiszteljék a különbözőségeket, társaik esetleg eltérő külsejét, viselkedését, beszédét, kulturális hagyományait. 3.3.2.4. A TÁRSAS KAPCSOLATOK ALAKÍTÁSA, AZ ÖNÉRVÉNYESÍTŐ MAGATARTÁSMINTÁK ELŐSEGÍTÉSE
ÖNKIFEJEZŐ
ÉS
A közös élményekre épülő tevékenységekkel tapasztalat útján segítjük az önérvényesítés és társas kapcsolatok alakulását. Az erkölcsi, akarati tulajdonságaik fejlődését elősegítjük az óvodai élettel. A gyerekeket önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére neveljük. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek meg tudják különböztetni, mi a jó és a rossz, mi a helyes és a helytelen, érezzenek együtt társaikkal, és legyenek figyelmesek. Arra törekszünk, hogy a gyerekek megerősítést kapjanak a helyes viselkedésükre vonatkozóan. Megalapozzuk az akarati tulajdonságokat (önfegyelem, türelem, pontosság, feladattudat). 3.3.2.5. A SZOKÁS- ÉS NORMARENDSZER MEGALAPOZÁSA Az óvodai életre kidolgoztuk szokás-normarendszerünket. Megfogalmazása figyelembe veszi a csoportok sajátosságait. Az ésszerű kereteket adó szokás-normarendszer biztonságérzetet, a nevelők közötti összhangot, egyező nevelő hatást eredményez. Részletesen tartalmazza azokat a szokásokat, szabályokat a napirend függvényében, amelyek az egészséges életmód, a szocializáció, a játék, a tanulás, a munka területén megjelennek. A gyerekek életének tervszerű és tudatos megszervezésével, sokszínű tevékenységformák alakításával juttatjuk
20
tapasztalatokhoz a társas kapcsolatok területén. Elősegítjük, hogy megfelelő ütemben fejlődjön egyéniségük és a társas kapcsolatok iránti fogékonyságuk. 3.3.2.6. A KÖZÖS ÉLMÉNYEKRE ÉPÜLŐ TEVÉKENYSÉGEK A közös élményeken alapuló tevékenység a gyermek személyiségfejlődésének alapja, mely elősegíti a szocializáció folyamatát. A készülődés, a tervezgetés, a holnap öröme távlatot jelent a gyermek számára, erősíti az erkölcsi és akarati tulajdonságait. Ünnepeink alapja az érzelmi ráhangolódás megteremtése. Az ünnepek fényét emeljük a feldíszített óvodával, a gyerekek és a felnőttek alkalomhoz illő ruhájával, a meglepetésekkel és a kölcsönös ajándékozásokkal. Az ünnepek kiemelkednek az óvoda mindennapi életéből, de előzményei és élményei illeszkednek a gyerekek természetes életmenetébe. Ünnepeink: Teadélután, Márton-nap, Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét, Anyák napja, Évzáró, Vackor-hét, Gyermeknap. A Mikulás, a Karácsony, a Farsang, a Húsvét, a Gyermeknap: ezeket az ünnepeket délelőtt tartjuk. Lehetőséget adunk a szülői részvételre is, ezzel is erősítve a családokkal való pozitív kapcsolat építését. Az ünnepek szervezésénél feladatunk mind a csoport közösségének, mind az óvodai hagyományok alakításával az óvoda közösségének formálása is. A karácsonyi és a húsvéti ünnepkör alkalmával a gyermekek és a szülők részére kézműves délutánt szervezünk, ahol együtt készítünk ünnepi díszeket, ajándékokat. Érzelmileg erősítjük a szülőföldhöz való kötődést, nemzeti ünnepünkön, március 15-én nemzeti jelképekkel ismerkednek a gyermekek. Újkeletű ünnepek: amelyekről az óvodában tapasztalatokat gyűjtünk a természeti témakörhöz kapcsolódóan: Állatok Napja (október 4.) Víz Világnapja (március 22.) Föld Napja (április 22.) Madarak és Fák napja (május 10.) Egészségnapot tartunk az egészséges életmód szokásai alapozásának, megőrzésének kialakítása érdekében (április 7.) Német nemzetiségi hagyomány alapján óvodánkban a Márton napi szokásokat óvodai szinten ünnepeljük (november 11.) Gyermekek születésnapja (A csoport szokásainak megfelelően ünnepel.) 3.3.2.7. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
A gyermekek képesek a társakkal és felnőttekkel kapcsolatot teremteni. Igényükké válik a tevékenységekben való közös részvétel és együttműködés. Segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Természetes társas szükségleteik kielégítése során képesek a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. A gyermekek igényévé válik a helyes viselkedés, a mindennapi élet szokásainak, szabályainak betartása. A tevékenységekben kitartóak, a megkezdett tevékenységet a megbeszéltek alapján befejezik. 21
Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat, konfliktushelyzetben képesek megegyezésre jutni. Ismerik szűkebb és tágabb környezetüket, mely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Motiváltak az iskolára. Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre. Önbizalmuk erősödik, erkölcsi érzelmeik fejlődnek. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél az egyéni fejlődés ütemének figyelembevétele. 3.3.3. AZ ANYANYELVI ÉS ÉRTELMI NEVELÉS, FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA Célunk: Változatos tevékenységformákkal, ösztönző környezettel fejleszteni a gyermekek készségeit, képességeit. Az értelmi nevelés tevékenységeken keresztül, a kultúraátadás hatásrendszerében, az óvodai nevelési módszerek segítségével, elsődlegesen a gyermekek szabad játéka által valósul meg. Az értelmi nevelés szoros kapcsolatban van az anyanyelv és a kommunikáció alakulásával. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Feladataink: Az érdeklődés, a kíváncsiság felébresztése az egyes tevékenységek iránt. A gyerekek értelmi képességeinek fejlesztése. A kommunikáció különböző formáinak alakítása, a beszélő környezet, a helyes minta a gyermekek természetes beszélő- és kommunikációs kedvének fenntartásával, ösztönzésével, szabályközvetítéssel és a gyermeki kérdések támogatásával. A tervezetten szerzett tapasztalatok gyakorlatorientált megvalósítása. A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése játékos cselekedtetés során, kommunikációs helyzetben az ok-okozati összefüggések felismertetése, környezettudatos magatartás megalapozása. A kognitív képességek fejlesztése az egyre pontosabb, valósághű észlelés, a figyelem, a képzelet, a problémamegoldó gondolkodás, az alkotóképesség és az alakuló fogalmi gondolkodás fejlesztésével, az iskolai beilleszkedéshez szükséges értelmi érettség kialakítása. Valamennyi értelmi képesség fejlesztése, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését biztosító ösztönző környezet biztosítása. Szókincs bővítése, metakommunikációs helyzetek teremtése (gesztusok, arckifejezések, testtartások, testbeszéd). Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása. A német nemzetiségi csoportba járó gyermekek nevelésében a nyelvi kifejezőkészség – hanghordozás, a gesztikuláció és a belső érzelemvilág közötti összhang megteremtése. A szociokulturális háttér figyelembevételére épülő differenciált készség-, képességfejlesztés, együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén. A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekeknél a feltételek megteremtése az egyéni hiányosságok leküzdéséhez, ezzel lehetővé téve a sikeres életvezetés kialakítását. A közösség természetes tagjaként képességeinek megfelelő feladatokkal való ellátása.
22
A gyerekek érdeklődésére és kíváncsiságára alapozva érzelmeiken keresztül változatos játékos, mozgásos, párhuzamos tevékenységekkel sokoldalú, élményszerű átélésre és tapasztalatszerzésre kínálunk lehetőséget. A gyermekek életkorának megfelelő kultúraátadást közvetítünk az óvodai nevelés módszereinek segítségével. Tudatos tervezés mellett támaszkodunk a gyermekek kezdeményezéseire, kíváncsiságukra, rendszerezzük, bővítjük spontán szerzett tapasztalataikat, ismereteiket a projektmódszer segítségével. Ezáltal fejlesztjük értelmi képességeiket: érzékelésüket, észlelésüket, emlékezetüket, figyelmüket, képzeletüket, gondolkodásukat. Nevelési folyamatunkban kiemelt jelentőségű az anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása. Különös figyelmet fordítunk a beszédkedv fenntartására és fejlesztésére, a gyerekek meghallgatására, kérdéseik meghallgatására, azok megválaszolására, szókincsük gyarapítására, érzelmeik, gondolataik szabad önkifejezésének lehetőségére. Pozitív hatással van a gyerekek értelmi fejlődésére a felnőtt modellértékű hitelessége, érdeklődése, rácsodálkozása. A személyiség tisztelete, a kölcsönös bizalom, a tenni akarás meghatározó tevékenységünkben. 3.3.3.1. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
Elemi ismeretekkel rendelkeznek a természeti és társadalmi környezetről. Képesek érzelmeik, gondolataik kifejezésére. Értik és használják a kommunikatív jeleket, képesek a folyamatos beszédre. Érzékelésük, észlelésük differenciálódik. Térbeli viszonyokat képesek felismerni és megnevezni. Bátran és szíves kommunikálnak a társaikkal és a felnőttekkel. A metakommunikációs jelzéseket használják, a környezetükben élő személyekkel jól kommunikálnak. A német nemzetiségi csoportba járó gyermekek is megértik és helyesen alkalmazzák az óvodai élethez szükséges kifejezéseket, és képesek magukat megértetni. Megjelenik a szándékos figyelem és az emlékezet, képzeletük és kreativitásuk fejlődik. Elemi fogalmi gondolkodásuk kialakulóban van. Sajátos nevelési igényű gyermekeknél az egyéni fejlődés ütemének figyelembevétele. A kiemelt figyelmet érdemlő gyermekek kommunikációját és kognitív fejlődését nevelésünkkel elősegítjük.
3.4. DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS, EGYÉNI BÁNÁSMÓD ÉS ELVEINK A gyermekek eltérnek egymástól fejlettségi szintjükben, élet- és nevelési körülményeikben. A gyermekek egyéni fejlődési üteme nyújt támpontot fejlesztő munkánkhoz. Megfigyelésen alapuló, gyermekenkénti fejlesztési terv határozza meg az egyéni differenciált fejlesztés tartalmát. A gyermekek fejlődését az óvodapedagógusok a fejlődés nyomon követésére szolgáló dokumentumban rögzítik. Szükség esetén munkánkban szakemberek segítségét is igénybe vesszük. A nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják: Óvodai csoportnapló Szülői információ a gyermekről (óvodába lépéskor) 23
Anamnézis (óvodába lépéskor) Szociometria Tájékoztató a befogadási időszakról (november közepe) Tájékoztató a gyermek egyéni fejlődéséről (december közepe) Megfigyelési lap a gyermekek egyéni fejlődésének folyamatáról (október vége, május eleje) Egyéni fejlesztési terv (november közepe), értékelés (március közepe) Óvodai szakvélemény (április első hete) Emlékeztető a fogadóórákról (alkalmanként) A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése: A fejlesztés feladata mindig egyénre szabott, egyéni bánásmódot igényel. Feladatunk speciális szakember segítségének kérése a számukra, egyénre szabott fejlesztési terv elkészítéséhez, fejlesztésükhöz. Óvodapedagógusi példamutatással alakítjuk ki a gyermekekben az odafordulás és elfogadás képességét. Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányok csökkentésére és a tehetséggondozásra. Az önmegvalósítás kielégítésére feltételeket, lehetőségeket biztosítunk. Óvodánkban a sajátos nevelési igényű és az egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekek meglévő hátrányaiból eredő hátrányok csökkentését szolgáló, speciális fejlesztő tevékenységet a helyi nevelési rendszer szerves részeként működő, a „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve” figyelembevételével szervezzük. A tehetségígéretes gyermekek nyomon követése egyéni és csoportos szinten valósul meg. Feladataink: A fejlesztés a megfelelő területen valósuljon meg. Nevelésük, fejlesztésük a terhelhetőség figyelembevételével történjen. A gyermekek harmonikus személyiségfejlődését elfogadó, eredményeket értékelő környezet, befogadó csoportlégkör kialakítása segítse. A gyermekek viselkedésében érvényesüljön a hátrányos megkülönböztetés kizárásának elve. A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus segítse a gyermek fejlesztését. Kiemelkedő teljesítményre képes területek felismerése. Rugalmas szervezeti keretek kialakítása az egyéni foglalkoztatás megvalósításához. Az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát segítők tájékoztatása a sajátos nevelési szükségletről a gyermekek befogadásához. A szülők megfelelő tájékoztatása, együttműködés a családdal. Tehetséges gyermekek: Óvodánk fontos feladata a képességek kibontakoztatása, a tehetséges gyermekek felismerése, nyilvántartása, egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése, élve az intézményi és az intézményen kívüli együttműködések lehetőségeivel. Célunk: A tehetségígéretes gyermekek személyiségének optimális alakítása, komplex fejlesztése. Feladataink: A tehetséges gyermekek felismerése, fejlesztése. A gyermek pozitív éntudatának kialakítása és erősítése. 24
Elfogadó és támogató környezet kialakítása. A gyermekek érdeklődési körének megismerése, személyiségének fejlesztése változatos tevékenységformák biztosításával, az óvodai élet gazdagításával. Egyéni bánásmód keretében, a napi élet folyamán tervezett és célirányos képességfejlesztés megvalósítása. A tehetségígéretes gyermekek részére műhelyfoglalkozások szervezése, csoportos tehetséggondozás megvalósítása (elsősorban 5 éves kortól). A szülők folyamatos tájékoztatása, megnyerése a közös célok hatékony elérése érdekében. A tehetséggondozást a tehetségpontokhoz való kapcsolódás segíti. A tehetséggondozás dokumentációi: Pedagógiai program A gyermekek egyéni fejlődését nyomon követő dokumentumok Az óvodavezető éves munkaterve (célkitűzések, feladatok) Csoportos tehetséggondozás éves programja. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: A gyermekek szociális hátterét munkánk tervezésénél figyelembe kell vennünk. A gyermekek közös nevelését valósítjuk meg az elfoglalt, időhiánnyal küszködő családokkal, a szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró, több gyereket nevelő, esetleg csonka családokkal. Különösen nagy a felelősségünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében. A hátrányos helyzet esetenként a gyermek veszélyeztetettségét is magában hordja. Nevelésünkkel segítjük a világban való eligazodásukat, a kultúra értékeinek megismerését, lelki és testi fejlődésüket. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek célja: A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében tett intézkedésekkel, gyermekközpontúsággal, családorientált szemlélettel, az együttműködések elősegítésével az esélyteremtés növelése, valamint a gyermekek komplex személyiségfejlődésében bekövetkezett pozitív változások elősegítése. Az óvodapedagógus feladatai: A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása, konfliktuskezelési technikák közvetítése. A mindennapi élethez szükséges készségek kialakítása. Családi életre és egészséges életmódra nevelés. A mozgás és a sport sajátos eszközeivel kialakítani az alapvető mozgás- és feladatmegoldó képességet, az egészséget értéknek tekintő gondozásmódot, a szabadidő tartalmas eltöltésének igényét. A szülőkkel együttműködésre késztető kapcsolattartás erősítése. Differenciált egyéni fejlesztés. Egészségnevelés. Életvezetési tanácsok a családok részére.
25
4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE 4.1. ÓVODÁNK CSOPORTSZERKEZETE Óvodánkban a csoportokat különböző életkorú gyerekek alkotják. Tapasztalataink is ezt a szerkezeti formát erősítik. Az így kialakult szociális térben fejlődik a gyermekek szociális érzékenysége, az eltérő képességű gyerekek egyéni bánásmóddal és differenciáltan jobban fejleszthetők. A német nemzetiségi csoportban a szocializáció hangsúlyozása a nyelvi kifejezőkészség oldását és erősítését célozza. 4.2. ÓVODÁNK NAPIRENDJE 6.00 - 10.00 10.00 - 10.30 10.30 - 12.00 12.00 - 13.00 13.00 - 14.30 14.30 - 15.15 15.15 - 17.00
Játék, játékba integrált fejlesztés, folyamatos tízórai, tanulás Mindennapos testnevelés, testápolás, öltözködés Játék a szabadban, udvaron szervezhető tevékenységek Készülődés az ebédhez, ebéd, készülődés a pihenéshez Pihenés, alvás Ébredés, testápolás, uzsonna Játék, játékba integrált fejlesztés
4.3. TEVÉKENYSÉGFORMÁK
Játék Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, mintázás, festés, kézi munka Munka jellegű tevékenységek
4.3.1. JÁTÉK A játék semmi mással nem helyettesíthető, magáért a tevékenység öröméért végzett, önként választott gyermeki tevékenység, önkifejezési forma, mely a gyermek elemi pszichikus szükségletére támaszkodva a mozgásukat, kreativitásukat fejlesztő és erősítő élményt adó tevékenység. A gyermek fejlődésében alapvető jelentőségű. A szabad játékban a gyermek megválasztja a játék tartalmát, témáját, eszközeit és társait, a gyermek szabad képzettársítására épül. Célunk: Az óvodai élet egészét fogja át a szabad játék. Feladataink: A szükséges feltételek biztosítása. 3-7 éves korban megjelenő játékfajták, azok tartalmának, minőségének gazdagítása a kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység megvalósításával. Az változatos udvari játéklehetőségek biztosítása. 26
A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekeket szeretetteljes közeledéssel, figyelemfelkeltő játékeszközökkel vonjuk be a tudatosan tervezett játéktevékenységbe. A szabad játék során valósuljon meg a beszéd és kommunikáció fejlesztése. A szabad játék elsődlegességének biztosítása a szülőkkel, pedagógus és nem pedagógus kollégákkal való együttműködésben, a tevékenységek közötti harmonikus arányok megteremtése. Ingergazdag, kíváncsiságot keltő, mobilizálható játéktér, környezet kialakítása, a játékok elérhető helyen történő elhelyezése. A szülőföldhöz való kötődés alapjaként, szűkebb és tágabb környezetükből szerzett ismeretek, egyéni és közös élmények, tapasztalatok feldolgozásának biztosítása. Játékirányítást segítő (szabad, irányított játék) pedagógiai, pszichológia szakértelem, módszertani kultúra gazdagítása. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenlétével az indirekt irányítás biztosítása a gyermekek optimális személyiségfejlődésének biztosítása érdekében. A játék közbeni normák közvetítésével az iskolai beilleszkedéshez szükséges lelki, szociális érettség közvetett segítése. Tudatosan megengedő, támogató biztonságot adó jelenléttel, nyugodt légkör megteremtésével és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével a beszédkedv, a közlésvágy motiválása. A szabad játék és játszótárs biztosítása, játéktámogató magatartással a szülők szemléletformálása. 4.3.1.1. SZÜKSÉGES FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA A játéktevékenység az óvoda egész nyitva tartása alatt a gyerekek fő tevékenysége. A játékidőt a tisztálkodási, az öltözködési, az étkezési teendők, a pihenés szakítják meg. A tanulási tevékenység is a játékba integrálódik. Az óvodai játék színtere a csoportszoba és az óvoda udvara. A játékfejlődés különböző szakaszaiban eltérő módon kell a helyről, eszközről és élményekről gondoskodni. Vannak állandó és változtatható játszóhelyek, amelyet a gyerekek önállóan vagy az óvodapedagógus segítségével alakítanak ki, hogy a különböző játszócsoportok ne zavarják egymást. Ügyelünk arra, hogy a gyerekekkel közösen felállított szabályok elfogadhatóak, betarthatóak legyenek. Mivel óvodánkban kiemelt jelentőségű a mozgásfejlesztés, ezért játékidőben is biztosítjuk a különböző mozgásformák gyakorlására a lehetőséget. Nagymozgások fejlesztésére mozgássarok, mozgásfejlesztő eszközök állnak rendelkezésre. Finommozgások fejlesztésére a teremben és az udvaron is változatos tevékenységformák lehetőségeit kínáljuk. Játékszereink válogatásánál fontos szempont az esztétikusság, a könnyen tisztántarthatóság, a biztonságosság. Ezek mellett figyelünk az életkori és egyéni sajátosságokra és a játékszerek fejlesztő hatására. A játéktevékenység fejlődésének, a gyermekek képességeik játékban való fejlesztésének elengedhetetlen feltétele az óvodapedagógus játékszeretete, játszani tudása, türelmes, megértő magatartása. A gyermekek környezetükből szerzett tapasztalatokkal a szabad játék tartalmát gazdagítják. Lehetővé tesszük, hogy a családban, az óvodában, a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetben szerzett élményeiket a gyerekek újra és újra szabad játékban is átélhessék. Az óvodapedagógus tudatos jelenlétével teremti meg a szabad játék túlsúlyának érvényesülését. Az élményen alapuló kreatív, szabad játék kibontakozását őszinte, tapintatos magatartásunkkal 27
segítjük, folyamatosan rendelkezésre álló, együttműködésre kész társak vagyunk. Indokolatlanul nem avatkozunk a játékba, de közbelépünk nemkívánatos viselkedési forma, testi veszélyeztetés esetén, vagy ha a konfliktust nem képesek önállóan megoldani a gyerekek. Az elmélyült, nyugodt probléma- és konfliktusmegoldó játék esetén irányításunk játékot követő, szemlélő. Tapasztalati lehetőséget nyújtunk az új játékeszközök, anyagok használatára, a szabályjátékokra. Óvodáskorban a játékfajták mindegyike jelen van, amelyet meghatároz a gyermekek egyéni fejlődésének üteme. Gyakorlójáték: Hang, beszéd, mozgás, játékszerek és eszközök rakosgatása, ismerkedés a különböző anyagokkal. A ritmus, a mozgás, a különböző műveletek maguk alkotta szabály szerinti ismételgetése szerez örömet a gyermeknek. Konstrukciós, szerepjáték elemeiként jelenik meg, alárendelve a szerepnek. Új játékszerrel, eszközzel való ismerkedéskor jelenik meg. Szimbolikus szerepjáték: Egyszerű cselekvéseket, kapcsolatokat tartalmaz, ahol jellegzetes tényező a szerep. Kialakul a kisebb-nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye. Környezetük lényeges mozzanatait játékukban újraalkotják. A szerephez egyre jobban kötődnek. Képesek az egyszerűbb játékok megszervezésére, a játékszerek kiválasztására. A gyerekek alkalmazkodnak a játék szerepéhez, megértik, elfogadják társaik elgondolásait. Vállalják a kedvezőtlenebb szerepeket is. Tapasztalataik és élményeik alapján megtervezik játékukat, kiosztják a szerepeket, eszközöket. A játszócsoport tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki. Egyszerű bábok (síkbáb, fakanálbáb) mozgatása, gyerekek kézméretének megfelelő bábok paraván segítségével, kedvelt mesékhez, élményekhez kapcsolódva folyik a dramatizálás, bábozás. Fontos a jelmezek, kellékek biztosítása is. Konstruáló játék: A gyerekek szükség szerint az óvodapedagógus segítségével végzik az építés, rakosgatás műveleteit. Gyakran a szerepjátékhoz kapcsolódik. A létrehozott játékeszközök elkészítését az óvodapedagógus a gyerek fantáziájára bízza, az összeállításban szükség szerint segít. Az elemekből a valóságos tárgyakhoz, játékszerekhez vagy egyszerű modellekhez hasonlót készítenek. Az elkészült elemeket használják a szerepjátékban. Szabályjáték: Mozgásos szabályjátékok egyszerű változata. Bővülnek a mozgásos játékok. Egyszerű társasjátékok, kirakójátékok, logikai játékok. Fontos az óvodapedagógus játékban való részvétele a megfelelő szabályok szerinti játék kialakítása miatt. Bonyolultabb játékok megtanulására és gyakorlására is képesek, ezeket örömmel, a szabályokat egymással betartatva játsszák. Észlelést, logikus gondolkodást, verbális fejlesztést segítő társasjátékok kerülnek előtérbe.
28
4.3.1.2. UDVARI JÁTÉKLEHETŐSÉGEK Az udvaron a hely és az eszközök megfelelőek a mozgásos tevékenységekre. A nagymozgások és finommozgások fejlesztését szolgáló változatos eszközök biztosításával elősegítjük a mozgásformák gyakorlását. Jó idő esetén a szerepjátékhoz szükséges eszközöket is kivisszük. Fokozatosan együttjátszva a gyerekekkel érjük el, hogy a mozgásos szabályjátékokat egyre önállóbban kezdeményezzék és játsszák. 4.3.1.3. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A gyermekek szívesen vesznek részt mozgásos játékokban. Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték, melyben a gyermekek képzelete, szervezőkészsége, alkalmazkodóképessége, empátiás készsége és kommunikációs képessége fejlődhet. Képesek bonyolult építményeket alkotni; építményeikben, konstruáló tevékenységükben tükröződik a kreativitás. A gyermekek képesek több napon keresztül egyazon játéktémát folytatni, azt együttesen szervezni. Szeretik a szabályjátékokat, tudnak szabályokhoz alkalmazkodni. Ismert meséket dramatizálnak, báboznak. Viselkedési kultúrájukban megjelenik az udvarias kifejezések használata. Képesek játékuk megtervezésére, megszervezésére, megvalósítására, a környezettudatos magatartás elemeinek alkalmazására. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél az egyéni fejlődés ütemének figyelembevétele. 4.3.2. MOZGÁS A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Ez alatt nagymértékben fejlődnek tanulási képességei, kompetenciái, kooperációs képességei. Miközben mozog a gyermek, tapasztalatokat gyűjt, fejlődik kondicionális képessége, különösen az erő- és állóképessége, alakul a helyes testtartásához szükséges izomegyensúly érzékelése, pszichomotoros képessége. A természetes hely-, helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészsége intenzív fejlődésnek indul. Célunk: A rendszeres mozgás, a természetes mozgáskedv fenntartásával, a mindennapos egészségfejlesztő testmozgások biztosításával a gyermekek teljes személyiségének fejlesztése az egyéni képességek és szükségletek figyelembevételével. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek készségeinek, képességeinek megfelelő mozgásformák biztosítása, a kialakult hátrányok csökkentése. Feladataink: A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése sokszínű, örömteli, biztonságot nyújtó mozgáslehetőségek biztosításával. Az egészséges életvitel kialakításának elősegítése rendszeres, lehetőség szerint a szabad levegőn történő mozgás lehetőségével. 29
A spontán játékba, szabad játékba ágyazott mozgástevékenységek lehetőségének biztosításával a pszichomotoros készségek, képességek fejlesztése. A kondicionális képességek (különösen az erő- és állóképesség és a teherbíró képesség) fejlesztése, a mozgáskoordinációs készségek természetes hely- és helyzetváltoztató és finommotorikus mozgáskészség fejlesztése az egyéni szükségletek és képességek figyelembevételével. A mozgáson keresztül a tanulási képességek, kompetenciák fejlesztése. A nevelési feladatok megvalósításához mozgásos tapasztalatok tervezése és mindennapi gyakorlati megvalósítása. Az egyéni lemaradásokat kompenzáló speciális mozgásos játékok közvetítése a hátránnyal küzdő gyermekeknek. (Gyógytestnevelő és fejlesztőpedagógus mikrocsoportos tevékenysége.) Biztonságban végezhető mozgásélmény feltételeinek megteremtése a csoportszobában és az udvaron egyaránt. A szülőkkel együttműködve, a gyermekek egyéni érdeklődésének, temperamentumának figyelembevételével differenciált (prevenció, korrekció, tehetséggondozás) mozgáslehetőség biztosítása, illetve közös mozgásos programok szervezése. A sajátos nevelési igényű és beszédfogyatékos gyermekek pozitív tulajdonságainak erősítésével a mozgásbiztonság elősegítése. Az óvodai életben a mozgás jelen van a játékos szervezett mozgástevékenységeken túl a szabad játékban és a komplex tevékenységi formákban. Átszövi az egész óvodai életet, a nevelési területeket, a gondozási és önkiszolgáló tevékenységeket. Tudatos tervezéssel fejlesztjük a gyermekek értelmi képességeit, szociális képességeit nevelő munkánkban. A mozgásfejlesztés fő területei: a szabad játékban a gyermek spontán, természetes mozgása közben a szervezett mozgásban a mindennapos Vackor-tornában a differenciált mozgástevékenységek során. 4.3.2.1. MOZGÁSFEJLESZTÉS A SZABAD JÁTÉKBAN A szabad mozgásos játéktevékenységgel célunk, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének legmegfelelőbb tevékenységet. Olyan feltételeket teremtünk, ahol a gyermekek természetes mozgáskedve megmarad, ahol szeretnek mozogni, ahol megszeretik a mozgásos tevékenységeket. A napirendet úgy alakítjuk ki, hogy a szabad játéktevékenység közben megfelelő hely és eszköz legyen a mozgásos tevékenységekre a csoportszobában és az udvaron is. Az eszközök és a mozgásos tevékenységek kiválasztását a gyerekek egyéni fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez igazítjuk. A különböző mozgásos tevékenységekhez a helyet a csoportszoba szükséges átrendezésével biztosítjuk. Mozgásra inspiráló biztonságos környezetet alakítunk ki. Figyelembe vesszük, hogy a gyermekek mozgásigénye különböző. Az aktívabb mozgást és a nyugodt tevékenységet kedvelő gyerekek alkalmazkodjanak egymáshoz, tartsák tiszteletben egymást. Ehhez elengedhetetlen bizonyos alapvető szabályok betartása. Különös gonddal figyelünk, hogy rögzüljenek a balesetek megelőzésének szabályai.
30
4.3.2.2. MOZGÁSFEJLESZTÉS A SZERVEZETT MOZGÁSTEVÉKENYSÉGEKBEN A szervezett mozgás anyaga a természetes mozgásokra épülő játékok. Az egyes foglalkozások megtervezésénél figyelembe vesszük a csoport átlagos fejlettségét, a fejlődés ütemét. Ehhez igazodva döntjük el az egyes mozgásformák ismétlésének a számát. Differenciált, választható tevékenységfelajánlással fejlesztjük a gyerekek testi képességeit, így minden gyerek megtalálja a számára legmegfelelőbb mozgástevékenységet, ezáltal fejlődik teljes személyisége, társas kompetenciája. Az szervezett mozgástevékenység tervezésének meghatározói: Az egyéni fejlettség, képesség (egyéni fejlődést nyomon követő lapok). Változatos, játékos mozgástevékenységeken keresztül biztosított legyen a gyerekek fenntartható fejlődése a kondicionális és koordinációs, valamint a pszichikus képességek terén. A tevékenységek során sokféle közös játékkal ösztönzünk és biztatjuk a gyermeket a harmonikus, összerendezett mozgásra. Mindig a pozitívumokat emeljük ki. A tevékenységet úgy szervezzük, hogy a gyerekek a legkevesebb várakozási idővel, folyamatosan mozogjanak (pl. köredzés és akadálypálya, illetve párhuzamos mozgások formájában). Amíg lehetőség van rá, a szabadban tornázunk. A mozgás szerves része a mindennapos Vackor-torna is. Anyagát elsősorban a mozgásos játékok alkotják. A mindennapos Vackor-torna és a szervezett mozgástevékenység időpontját a napirendbe illesztjük a délelőtti szabad játék során. A nagymozgások, a koordinációs, kondicionális és finommotoros mozgások fejlesztése során a gyermek a legtermészetesebb módon ismerkedik testrészeivel és azok funkcióival, eközben fejlődik észlelése. Az egyéni fejlődés ütemét és a fokozatosság elvét követve, támogató magatartásunkkal segítjük elő a gyermekek hátrányainak csökkentését. A mozgásos tevékenységek tartalma Természetes mozgásformatípusok
Mozgáskoncepció típusok
Feldolgozási módszer típusok Pszichikus funkció típusok
Helyváltoztató kúszás, mászás, járás, futás, szökdelés, oldalazás, irányváltás, megállás ütközés, esés nélküli haladás, üres terület keresése önállóan, mozgássíkok, irányok utánzó vagy szerepjátékok, fogójátékok, népi játékok, tánc észlelés, figyelem, emlékezet
Helyzetváltoztató ugrás, érkezés, esés, gördülés, átfordulás, függés, támaszok
Manipulatív gurítás, dobás, elkapás, ütés, rúgás, labdavezetés
testrészek ismerete, feladatok végrehajtása saját térben, egyensúlyozás, tükörkép egyéni, páros és csoportos feladatok eszköz nélkül, prevenció képzelet, gondolkodás
alatt/fölött, keresztül, közel/távol, előtte/mögötte, közeledve/távolodva
31
egyéni, páros és csoportos feladatok (babzsák, karika, szalag…) szerialitás, intermodalitás
Az oldaliság tudatosításához mindig a jobb oldalt jelöljük meg. A nagy- és kismozgások fejlődését jól szolgálják a változatos mozgáseszközök. Szerepet kap a tér mozgásos megismerése. Olyan gyakorlatokat tervezünk, ahol különböző irányokban végeznek mozgásokat, és különböző formákat mozognak be. Az észlelés fejlesztése továbbra is kiemelt feladat. A finommotorika fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt az ábrázolási technikák gyakorlásával, gyöngyfűzéssel, barkácsolással, kicsi elemekből történő építéssel, stb. A szervezett mozgásban a finommotoros koordinációt a szerek különböző fogásmódjával (labdák, botok, szalagok), kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal fejlesztjük. Fontos az alaklátás, a formaállandóság, a keresztcsatornák fejlesztése.
4.3.2.3. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Kitartóak és szívesen vesznek részt mozgásos tevékenységben. Nagymozgásuk, kondicionális, koordinációs képességük, finommozgásuk, egyensúlyérzetük kialakult, a térben biztonsággal eligazodnak. Ismerik az irányokat. Egészséges csapatszellemük kialakul. Mozgásukat tudják irányítani és helyzetben tartani, tempóját szabályozzák. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek saját fejlődési ütemüknek megfelelően fejlődjenek. Képesek alkalmazkodni társaikhoz, toleránsak, együttműködőek, segítőkészek. 4.3.3. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE Célunk: A gyermekek érdeklődésének és aktivitásának felkeltése a szűkebb és tágabb környezet, a nemzeti és a családi értékek iránt. A környezetünkhöz fűződő pozitív érzelmi, cselekvő viszony kialakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. A környező világ tevékeny megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, formai, síkbeli és téri szemléletének alapozása. Feladataink: A gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, kíváncsiságára, megismerési vágyára, sokoldalú érzékelésén alapuló érdeklődésére építés. A természeti és szűkebb lakókörnyezetükhöz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása. A több érzékszervre ható és cselekvés közben felfedezett környezeti tapasztalatszerzés feltételeinek megteremtése, a spontán szerzett tapasztalatok rendszerezése, bővítése mellett ezek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlásának biztosítása. A gyermekek önálló véleményalkotási, döntési képességeinek fejlesztése a kortárs kapcsolatokban és a környezet átalakításában. A beszélő környezet megteremtése, a természetes beszéd- és kommunikációs kedv fenntartása, ösztönzése és a gyermeki kérdések támogatása. A mozgásos és érzékszervi felfedezésen keresztül a gyermeki tapasztalatok biztosítása a helyi lehetőségek feldolgozásával.
32
A fenntartható fejlődés tükrében a környezettudatos viselkedési szokások alakítása természeti és társadalmi környezetben. Lehetőség biztosítása a környezet mennyiségi, formai összefüggéseinek megtapasztalására és alkalmazására. Pozitív viszony kialakítása, a problémahelyzetek megoldásához a logikus gondolkodás megalapozása, az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése; tevékenységekben, élethelyzetekben való gyakorlása. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni ütemének figyelembevétele a tapasztalatszerzés során. Az óvodai környezeti nevelés alapozó jellegű. Igazodva a gyermek életkori sajátosságaihoz, érzelmein keresztül a folyamatos mozgásos, érzékszervi tapasztalás, cselekvés során alakítjuk kapcsolatát a környezettel. Természeti és társadalmi környezetünk folyamatos megfigyelésével olyan ismereteket szereznek a gyermekek, amelyek életkoruknak megfelelően segítik őket a környezetükben való eligazodásban. Környezeti nevelésünk a szokásokon, a hétköznap apró történésein keresztül érvényesül. A kert adta lehetőségekre és szűkebb természeti környezetünkre alapozunk. Fontosnak tartjuk a gyerek érdeklődésének felkeltését a környezetalakító munkajellegű tevékenységek iránt, a gyerekek környezettudatos magatartásának alakítását. A környezettel való harmonikus együttélés szokásait óvodapedagógusi példamutatással, tevékeny részvétellel alakítjuk: az óvodai környezet tisztasága, a növényekkel, állatokkal való törődés (gondozásuk, óvásuk, etetésük), aktív részvétel a kerti munkában (zöldséges, virágos). A valós élethelyzetek természetes módon teszik lehetővé, hogy a gyermekek alkalmazzák a kapcsolatteremtés helyes formáit, és gondolataikat megfogalmazva kifejezzék önálló véleményüket, gyakorolhassák döntési képességeik fejlődését. A környezetvédő, környezettudatos magatartásformálás prioritást kap óvodánkban. Ezzel a szemlélettel kívánjuk alakítani a fenntartható fejlődés megvalósulását. Óvodai szinten ünnepeljük a környezeti napokat. Ezeket az alkalmakat „összekötő hídként” értelmezzük a külső világ tevékeny megismerésében kidomborodó környezeti nevelés és az óvoda mindennapjai között. 4.3.3.1. A KÜLSŐ TÉMAKÖRÖK
VILÁG
TEVÉKENY
MEGISMERÉSÉT
SZOLGÁLÓ
Projektjeink témái azon ismereteket közvetítik, mélyítik, amelyekről közegünkben is cselekvő tapasztalatokat szerezhetnek a gyermekek. A párhuzamos tevékenységekben építünk meglévő élményeikre, ismereteikre. Család: Családi összetartozás, családi szokások, ismerkedés a felnőttek munkájával. A családi kultúra értékeinek elfogadása. Személyes ismereteik elmélyítése. Testünk: A test felfedezése, testrészek és funkciói. A test ápolása, védelme. Testséma. Évszakok: Az évszakok szépsége, színei, színárnyalatai. A természeti környezet változása. Az időjárás változása és annak hatása a környezetre. Az udvar, a kert átalakulása a természet cirkulációja révén. Növények: Fejlődésük megfigyelése. Gyümölcsök, zöldségek felhasználása az óvodában (nyers fogyasztás, sütés-főzés lehetőségei).
33
Állatok: A szűkebb környezetünkben élő állatok, a ház körül élő állatok megfigyelése, az erdőben élő állatok közül elsősorban a madarak megismertetése. Az állatok életének megismerése, a környezetükben élő állatokkal való bánásmód, gondozás megismerése. A gyerekek tapasztalatát bővítjük természetjárással, kirándulásokkal. Közlekedés: Tapasztalatok gyűjtése sétákon, kirándulásokon; egyéni élmények, tapasztalatok feldolgozása alapján tömegközlekedési eszközökön. A gyalogos közlekedés szabályai. Hónapok, hetek, napszakok: Tevékenységekhez kötődve tapasztalatszerzés. Ismerkedés az óvoda környékével, intézményekkel, épületekkel. Projektjeinkben megjelennek azok a tartalmak, melyek gyermekeket erősen motiválnak. 4.3.3.2. KÖRNYEZETÜNK MENNYISÉGI ÉS FORMAI ÖSSZEFÜGGÉSEI l. Halmazalkotások, relációk. 2. Számfogalom előkészítése, alapozása. 3. Tapasztalatok a geometria körében. A környező világ megismerésében matematikai tapasztalatok szerzése a felfedező, próbálkozó tevékenységek során. Szűkebb környezetük megismerése, megszerettetése közben a gyermekek tapasztalataira alapozva, a megismerési funkciók fejlődését szem előtt tartva egyre elmélyültebben foglalkozunk a felsorolt témakörökkel. Elemi gondolkodási műveletek (összehasonlítás, csoportosítás, összefüggések meglátása) segítségével a tapasztalatok cselekvő feldolgozása. Közvetlen és közvetett módon bővítjük tapasztalataikat projektszemléletű nevelésünkkel a természeti és társadalmi környezetről. Önálló véleményalkotási, döntési képességüket alapozzuk. Problémaérzékenységüket alakítjuk, szituációkban ösztönözzük őket a megszerzett ismeretek alkalmazására. Építünk önálló ötleteikre, megoldásaikra. Fejlesztőjátékok segítségével alakítjuk analizáló-szintetizáló képességüket. Matematikai tapasztalatokat gyűjtenek környezetükből. 4.3.3.3. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
Közvetlen környezetükben biztonságosan eligazodnak. Ismerik saját testüket, testrészeiket és azok funkcióit. Alapvető ismereteik vannak az egészségmegőrzésről. Fel tudják sorolni az évszakokat és azok jellegzetességeit. Ismerik a hónapok neveit, a hét napjait, a napszakokat. Fel tudják sorolni családtagjaik nevét, foglalkozását, lakcímüket. Ismerik a környezetükben élő állatokat és növényeket. Tapasztalataik vannak a környezet rendjének megőrzéséről. Óvják környezetük tárgyi, természeti jelenségeit, alakul környezettudatos magatartásuk. Aktívan vesznek részt a környezetvédelmi munkákban. A gyalogos közlekedés elemi szabályait ismerik. A gyermekek irányított és spontán megfigyelésekből adódó önálló véleményüket, tapasztalataikat problémahelyzetek mérlegelésével el tudják mondani, mesélni. 34
Önállóan gyakorolják – a pedagógiai asszisztensek és a dajkák bevonásával – a növénygondozás legegyszerűbb műveleteit, ismernek növényekkel, állatokkal kapcsolatos munkákat. Ismerik az összehasonlításokat mennyiség, nagyság, szín, forma szerint; számfogalmuk 5-10 között kialakul. A halmazokkal való műveletek végzésében jártasak; összehasonlítás mennyiség, nagyság, forma, szín szerint. Megoldanak alapvető problémahelyzeteket, felismernek tapasztalati összefüggéseket, következtetéseket. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek saját fejlődési ütemének figyelembevétele.
4.3.4. VERSELÉS, MESÉLÉS Célunk: Élménynyújtás, az irodalmi érdeklődés felkeltése, az anyanyelv szépségének, kifejező erejének megismerése. A sajátos nevelési igényű gyermekek biztonságos önkifejezésének megalapozása.
Feladataink: A beszéltető környezet megteremtése a mindennapos meséléssel, mondókázással, verseléssel oldott, derűs légkörben. A gyermeki vers- és mesealkotás elősegítése az önkifejező képesség gazdagítása érdekében. A nemzeti és a német nemzetiségi csoportban a nemzetiségi nyelv elsajátításában a gyermekek támogatása differenciált, egyéni bánásmóddal. A helyes beszéd kialakítása, kifejezőkészség fejlesztése, szókincs gyarapítása az életkori és egyéni sajátosságok szintjén. A vers és a mese érzelemgazdagító és közösségformáló szerepének kihasználása a mindennapos élménynyújtás során. Az életkori sajátosságoknak megfelelő igényes népi, klasszikus és kortárs irodalmi művek válogatása. A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekeknél a nyelvhasználat megindulásának és fejlődésének elősegítése, a beszédmegértés javítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, szókincsfejlesztés. A szociális hátrányok enyhítése a könyvhöz jutás segítségével. Tehetséggondozás egyéni differenciált bánásmóddal. Az óvoda tartalommal gazdag élete, szóbeli közlést kiváltó derűs légköre az alapja az anyanyelvi nevelésnek. A természetesen adódó beszélgetések átszövik az óvoda egész életét. Az óvodai nevelés folyamatában az irodalmi élményszerzés eredményeként a gyermek kreatív önkifejezése mozgással és ábrázolással kombinálva valósul meg. Fokozatosan juttatjuk el a gyermeket az irodalmi alkotások befogadására. Az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb népmeséken át, a tündérmesék, a tréfás mesék, a klasszikus és a kortárs mesék segítségével bővül a gyermekek mesetára, mely feltárja a gyermekek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb viszonylatait. A gyerekek versanyagában megjelennek a különböző típusú népi és kortárs mondókák, kiolvasók. A kiválasztott versek erősítik a környezet szeretetét.
35
A gyermekek nevelésében az erkölcsi, intellektuális, esztétikai érzelmek fejlesztése és az anyanyelvi nevelés szempontjából fontos szerepe van az irodalmi nevelésnek. Az irodalmi művekből a gyermek leutánozza a nyelvi struktúrákat, a nyelvtanilag helyes beszédet, ezek beépülnek szókincsébe. A népköltészeti és kortárs alkotásokból megtanulja a természet virágainak, állatainak nevét, a népi élet jellegzetességeit és kifejezéseit. Az óvodapedagógus példamutató beszéde, élményszerű előadásmódja biztosítja a gyermek szókincsének bővítését, kifejező készségének fejlesztését, nyelvtanilag helyes beszédének alakulását, önálló kifejezésmódjának fejlődését. A csoport érdeklődésére alapozva az életkori és egyéni fejlettséget figyelembe véve választjuk ki nevelésünk tartalmát. 3-7 évesek népi mondóka kiolvasó rövid, ritmikus versek (8-10 új) mese (10-15 új) kiolvasó (2-3 új) vers 6-10 soros, (6-8 új) kiszámoló (4-5 új) bábozás, dramatizálás, önálló alkotások, kommunikációs készség elősegítése Csoportszobáinkban a mesélős bábozás helye kialakított, az átváltozás, bábozás kellékei elérhető helyen megtalálhatók. A tevékenység szertartása csoportonként tervezett. Motiváljuk a gyerekeket arra, hogy a megismert egyszerű meséket elbábozzák, dramatizálják, kísérjék mozgással, sajátos önkifejezési formákkal. Felkeltjük az érdeklődésüket a mese önálló befejezésére, új mesék kitalálására. Fantáziájuk, szókincsük fejlesztésére különböző játékos helyzeteket teremtünk, a kreatív önkifejezés eszközeit használva. Önálló nézegetéssel, a könyvekről való beszélgetéssel szeretettjük meg a gyermekekkel a mesekönyveket. 4.3.4.1. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
Beszédkészségük alapjai kialakulnak: beszédük érthető, kifejező. Tudnak egymásra figyelni. Ismerik és használják a kommunikáció jelzéseit. Szívesen mesélnek és báboznak, dramatizálnak. Képesek saját vers- és mesealkotásra, összefüggő mese, történet kitalálására, annak mozgásos megjelenítésére, kifejezésére. A nemzeti és a német nemzetiségi csoportban a nemzetiségi kultúrkincsből ismernek verseket és meséket. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek saját fejlődési ütemének figyelembevétele.
36
4.3.5. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC Célunk: Az éneklési kedv felkeltése, a közös éneklés, a közös játék élményének átélése, a zenei ízlésformálás és zenei élményhez juttatás, a meglévő zenei képességek fejlesztésére alapozás. Feladataink: Megfelelő légkör kialakításával az érzelmi motiváltság biztosítása. A gyermek hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének, zenei önkifejezésének, zenei képességek fejlesztése. Élményszerzés, esztétikai élményekhez juttatás az igényes zenei anyaggal. Az esztétikus mozgás alakítása. A zenei eszközökkel és használatukkal való megismertetés. Az önkifejezés újabb lehetőségének felkínálása, a zenei improvizációra való ösztönzés, táncos mozgáslehetőségek biztosítása (mozgás rögtönzése zenére, dallam-, ritmusvariációk kitalálása). A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek sajátos nevelési igényének kiszolgálása zenei nevelésünkkel. A tehetséggondozás lehetőségeinek biztosítása. A nemzeti, a német nemzetiségi csoportban a nemzetiségi zenei kultúra közvetítése, a szülőföldhöz való kötődés erősítése. Programunk Kodály Zoltán és Forrai Katalin által teremtett hagyományokra építi a zenei nevelést. Az óvodai zenei nevelés során ölbeli játékokkal, mondókákkal, énekes népi játékokkal, komponált gyermekdalokkal, kortárs művekkel ismertetjük meg a gyerekeket. A zenei tevékenységben a közös mozgás, éneklés jelenti az élményt, ami fejleszti a gyerekek hallási, éneklési készségét, ritmusérzékét. Az énekes játékot kísérő mozgás, tánc gazdagítja a mozgáskultúrát, fejlődik a gyerekek tér- és formaérzéke. Felkeltjük a gyermekek érdeklődését a zenehallgatás iránt, elsősorban óvodapedagógusi énekkel formáljuk a gyermekek ízlésvilágát. A csoport életkor szerinti összetételének és az egyéni fejlettség figyelembevételével választjuk ki nevelésünk tartalmát. A gyerekekkel ölbeli játékokat, arc, kéz, ujj, simogató, lovagoltató játékokat játszunk. A kicsikkel olyan énekes játékokat ismertetünk meg, amelyek álló vagy ülő helyzetben játékos mozdulatokkal eljátszhatók. Az óvodapedagógussal kisebb-nagyobb csoportban énekelnek a gyerekek. A gyerekekkel a magas-mély, halk-hangos fogalmakat együtt énekeljük, és térben mutatjuk. Dallamjátszó hangszerrel, ritmushangszerrel és különböző zörejekkel ismertetjük meg őket. Fejlesztjük mozgásukat tánclépésekkel, csigavonal, hullámvonal, szerepcserélős játékokkal. A dalokat úgy válogatjuk ki, hogy azokhoz utánzó mozdulatokat, játékokat lehessen kitalálni. A zenehallgatás anyagában válogatunk a rokon és más népek dalaiból, a magyar komponált műzenéből és a klasszikus műzenéből is. A magasabb és mélyebb hangokat kisebb távolságokon térben mutatással érzékeltetjük. Felelgetős játékokat játszunk dallam- és ritmusmotívumokkal. A halk-hangos fogalompárt változatos zenei tevékenységekben érzékeltetjük. Próbáljuk a dalokat felismertetni dúdolásról vagy hangszerjátékról. Finomabb hangszínekkel ismertetjük meg őket. Arra törekszünk, hogy az egyenletes lüktetést játékos mozgással, tapssal, körbejárással fejezzék ki. A motívumok hangsúlyait változatos mozdulatokkal közösen kiemeljük. A dalok, mondókák ritmusát tapssal, változatos mozgásokkal gyakoroljuk. Ösztönözzük, hogy egyszerű ritmushangszereket használjanak, dalokhoz, mondókákhoz improvizáljanak. Megismertetjük őket a dalokhoz tartozó tánclépésekkel, játékok formáival. 37
Arra törekszünk, hogy a csoport énekeljen önállóan, a megszokott hangmagasságban, tempóban. A dallamot felismertetjük kezdő, záró vagy sajátos belső motívumról. Gyakorlással érjük el, hogy a dallamot bújtassák hallható jelre, előbb rövid, majd hosszabb motívum szakaszokkal. Az egyenletes lüktetést és a dallamritmust tapssal, változatos mozgásformákkal különböztetjük meg. A dalokat, mondókákat felismertetjük a ritmusról. 4.3.5.1. FELHASZNÁLT ZENEI ANYAG A dalanyag felépítése 3-7 évesek Hangterjedelem
3-6 hang
3-6 hang
pentatónia+hexachord
pentatónia+hexachord
3-4 dal 3-4 dal 2-3 dal 2 dal 1 dal -
2-3 dal 2-3 dal és lefutás dó-ra 1-2 dal 2-3 dal 2-3 dal 1 dal 1-2 dal -
2 dal 2 dal 1-2 dal 1-2 dal 2-4 dal és lefutás dó-ra 6-8 dal és lefutás dó-ra 2 dal 2 dal 2 dal
Mondóka
5-7 mondóka
4-6 mondóka
3-4 mondóka
Dal
10-14 dal, 2-3 műdal
12-15 dal, 3-4 alkalmi dal
20-26 dal, 5-6 műdal
Ritmus
( )
()
Szöveg
játékos, ismétlődő szavak
állat, virág, ünnepi, alkalmi játékszöveg
téma bővül a gyermek környezetismeretének bővülésével, alkalmi ünnepi dalok
Játék, mozgás
álló helyzet, kézlábmozgatás, körforma áll, indul; ismétlődő, játékos mozdulatok
kör, csigavonal, hullámvonal, szerepcsere, guggolás, taps, utánzó mozgás
bonyolultabb játékok; párcsere, hidas, kapus, sorgyarapító, fogyó játékok, fogócska
s-m l-s-m s-m-d m-r-d s-m-r-d l-s-m-r-d m-r-d-l d-l-s r-d-l-s m-r-d-l-s
3-4 (5) hang
Mondóka, dalos játék és műzene aránya
80-20%
Évi anyag, dal és mondóka összesen
22-12
38
4.3.5.2. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
Örömmel vesznek részt az énekes játékokban. A gyerekek kedvük szerint énekelnek. Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat (magas-mély, halk-hangos, lassú-gyors). Érzik az egyenletes lüktetést, a dalok ritmusát. A játékokat kísérő mozgásformákat, táncos lépéseket ismerik, tájékozódnak a térben. Ismernek hangszereket. A nemzeti és a német nemzetiségi csoportban a nemzetiségi kultúrkincsből ismernek dalokat, dalos játékokat. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek hátrányai csökkennek, a tehetséggondozás megvalósul. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek saját fejlődési ütemének figyelembevétele. 4.3.6. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, FESTÉS, KÉZI MUNKA Célunk: A gyermekek tér-, forma-, színképzetének gazdagítása, igényességük, esztétikai érzékenységük alakítása, kreatív fantáziaviláguk bővítése, egyéni kifejezési módjaik gazdagítása. Feladataink: A gyermeki kreatív alkotótevékenység feltételeinek megteremtése. Különböző anyagokkal, technikákkal való megismertetés és a folyamatos gyakorlás lehetőségének megteremtése. Mozgással, cselekedtetéssel, vizuális élmények biztosításával, az észlelő funkciók változatos gyakoroltatásával, párhuzamosan végezhető tevékenységszervezéssel sokszínű tapasztalatok nyújtása. Vizuális tevékenység iránti fogékonyság kialakítása, a gyermeki önkifejezés ösztönzése. A gyermeki élmény és fantázia világának gazdagításával a saját formanyelv, az alkotó, alakító önkifejezés és az önérvényesítő gyermeki tevékenység fejlődésének segítése. Önértékelésre, egymás munkájának megbecsülésére nevelés. Témánként több technikai megoldás felkínálása, feltételeinek biztosítása a kreativitás fejlesztése és a változatosabb gyakorlás érdekében. Élményre alapozott témalehetőségek megvalósításának biztosítása. Az ábrázolótevékenység komplex beillesztése a nevelési rendszerbe. A szociális hátrányok enyhítése az ábrázolás eszközeinek biztosításával. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni kifejező készségének erősítése, fejlesztése. Tehetséggondozás. Az ábrázolás a gyermekek első alkotótevékenysége. A tevékenység lényege, hogy a gyermekek igénye kialakuljon az önkifejezés iránt, felszabadultan tudják gondolataikat, képzeletüket megjeleníteni, és tanulják meg a különböző technikák alkalmazását. Az alkotótevékenységekhez biztosítjuk a motiváló helyet, ahol az ábrázolás eszközei mindig rendelkezésre állnak. A folyamatos napirendünk elegendő időt biztosít a gyermekek alkotásához. A különféle technikák gyakorlásához megteremtjük a feltételeket a mindennapi szabad játékban is. Az ábrázolótevékenység lehetséges a hét minden napján, az egész nap 39
folyamán. Egy-két témát javasolunk a gyerekek tevékenységeihez, melyek a külső világ tevékeny megismerésének témaköreihez és népművészeti elemekhez kapcsolódnak, de ezeket nem erőltetjük, szabadon alkothatnak, mivel az ábrázolás szubjektív kifejezőeszköz. Az egyéni, képességbeli különbözőségeket figyelembe vesszük a sokféle lehetőség közötti szabad választással. Párhuzamosan végezhető tevékenységként lehetőséget adunk a szabad alkotásra. Alakítjuk a tevékenységhez fűződő higiéniai szokásokat. A gyermekek munkáit a csoportos élménynaplóban felhasználjuk és az elkészült produktumokkal díszítjük az óvoda helyiségeit. A csoportokban az egyéni fejlettség figyelembevételével tapasztalatokat gyűjtünk az ábrázolási technikák körében: Lehetővé tesszük, hogy ismerkedhessenek az anyagok, eszközök (elsősorban zsírkréta, ecset, festék, gyurma, agyag) tulajdonságaival és használatával. Megismertetjük a plasztikai munkák során a különféle anyagok alakíthatóságával. Az ábrázolótevékenység a nagymozgások fejlesztésére épül. Az ábrázolás próbálgatására nagyméretű papírt biztosítunk, zsírkrétával, vastag ceruzával, ujjal, ecsettel, élénk színekkel tevékenykedünk. A gyerekeket tapasztalathoz juttatjuk az építés során a különböző tárgyak formáiról. A technikák színesednek bábok készítésével, gombfesték használatával, tépéssel, ragasztással, fonalfelhasználással. Az egyéni képességekhez mérten fejlesztjük a forma, a nagyság, s színek megjelenítését. Ösztönözzük a gyerekeket az építés során a tér kihasználására, a részletek kidolgozására. A csoportszobát és az óvoda folyosóját is díszítjük alkotásaikkal. Az eddig gyakorolt technikákat a gyermekek egyre önállóbban alkalmazzák. Megismertetünk őket új technikákkal. Az ábrázolótevékenységek során a finommozgások fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Megismertetjük gyermekeinket a műalkotásokkal, népművészeti értékekkel (könyvnézegetés, reprodukciók, kirándulás). 4.3.6.1. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Kialakul sajátos vizuális kifejezési formaviláguk. Ismerik a különféle ábrázolási technikákat, anyagokat, azokat képesek önállóan megválasztani és alkalmazni, szükség esetén közös feladatokban együttműködni. Képalkotásukban megjelenik a tér síkba való átfordítása. Alkotásaikra jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. Finommotorikájuk fejlődik. Kézmozgásuk lehetővé teszi az egyre finomabb mozdulatokat kívánó feladatok elvégzését, vizuális észlelésük, megfigyelésük, emlékezetük fejlődik. A kiemelt figyelmet igénylő és tehetséges gyermekek hátrányai csökkennek, a szabad önkifejezés megvalósul. A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek saját fejlődési ütemének figyelembevétele.
40
4.3.7. MUNKA Célunk: A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, amelyek pozitívan befolyásolják a gyermek viszonyát környezetéhez és társaihoz. Feladataink: A munkavégzéshez alapvető feltételek biztosítása (idő, hely, eszköz, légkör). A cselekvő tapasztalatszerzéssel megismertetjük gyermekeinket a munkafolyamatok részeivel, az eszközök helyes használatával. A gyerekek motivációjának kialakítása az önállósági törekvések erősítésével az egyes munkajellegű feladatok elvégzéséhez. Feladattudat, kitartás erősítése. Tudatos pedagógiai munka során a munkavégzéshez szükséges szokások kialakítása és betartásának konkrét, reális, fejlesztő értékelése. Az iskolakezdéshez szükséges munkaérettség kialakítása. Saját és mások munkájának elismerésére, megbecsülésére nevelés. A közösségért végzett munkák vállalásánál jelenjen meg a helyes önértékelés és önbizalom. Beszélő környezet biztosítása, a kommunikációs kedv fenntartása, a gyermeki kérdések támogatása a munkavégzés során. A munkafolyamat során pozitív megerősítéssel a gyerekek erkölcsi tulajdonságait fejlesztjük, saját és mások elismerésére neveljük. Biztosítjuk a munkavégzéshez szükséges balesetmentes feltételeket. A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek munkafeladatainak megkönnyítése, terhelhetőségük megismerése az elvégzendő feladatokra. A munkavégzésben a szülők közreműködésének, aktív részvételének ösztönzése (pl. betekintés a növény- és állatgondozásba, gyűjtőmunka, környezetvédelmi napok).
4.3.7.1.
MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK AZ ÓVODÁBAN
Önkiszolgálás (testápolás, étkezés, öltözködés). A környezet rendjének megőrzése (teremrendezés, játékok elrakása, rendetlenség észrevétele, megszüntetése). Alkalomszerű munkák, egyéni megbízatások a felnőtt kérésére. Naposi munka (a terítés esztétikus kivitelezése, a közösségért érzett felelősség kialakítása). A munkajellegű tevékenységek kiegészülnek a kert tisztaságának, rendezésének néhány feladatával, így a levelek összegyűjtésével (gereblyézés, söprés), a gyümölcsök, termések begyűjtésével, a fűmag elszórásával, a virágok és a zöldségek ültetésével, a palánták gondozásával, az állatok gondozásában való részvétellel. Ezekben a feladatokban fontos a fejlesztő értékelés, saját és egymás munkájának elismerése, a munka eredményének folyamatos figyelemmel kísérése, és az óvodapedagógusok személyes példamutatása. A gyermekek kezdetben velünk együtt, majd egyre önállóbban végeznek munkajellegű tevékenységet. Mindegyik munkafajtánál mintát adunk az eszközök használatához, és a munkafázisok sorrendjének megismeréséhez. Azt szeretnénk, hogy a gyermekekben pozitív viszony alakuljon ki a rendszeres munkavégzéshez, ezért értékelésünk konkrét, reális, megerősítő, buzdító (pozitív példa kiemelése).
41
Legfontosabb, hogy a gyerekeket megismertessük az önkiszolgálás részeivel, és ezeket begyakoroltassuk. Bevonjuk őket a teremrendezésbe, a játékok elrakásába. A csoportszoba díszítéséhez saját alkotásaikkal járulnak hozzá. Megismertetjük őket a kerti szerszámokkal (ásó, gereblye), megfigyeltetjük a kerti munkát. Együtt gyűjtjük a faleveleket, terméseket. Rendszeresen figyelemmel kísérjük az élősarok változásait. Egyéni fejlettségükhöz mérten segítséget nyújtunk, hogy az önkiszolgálásban egyre önállóbbak legyenek. Arra törekszünk, hogy a játékokat játszás után a helyére rakják, a teremrendezésben egyre önállóbban vegyenek részt. A csoportszobát és a folyosót díszítjük együtt gyermekmunkákkal. Egyéni megbízásokkal segítjük az önállósulás folyamatát. Bevezetjük a naposságot az ebédnél. A naposi munka bevezetésekor különös gonddal figyelünk arra, hogy kialakuljon a gyerekekben a munkához való pozitív viszony, és ez az óvodás éveket kísérje végig. A naposokat megismertetjük feladataik sorrendjével, és ezek betartására pozitív értékeléssel buzdítunk, önállóságra ösztönözzük őket. A terítés folyamatát szokás- és szabályrendszerben rögzítjük. A gyerekeket arra neveljük, hogy a naposok munkáját becsüljék meg. Arra törekszünk, hogy az önkiszolgálás terén legyenek önállóak. Pozitív megerősítéssel érjük el, hogy a nap folyamán végzett munkájuk igényességet tükröz. Lehetőséget adunk, hogy az alkalomszerű munkákat a gyerekek önálló vállalkozás alapján végezzék, pozitív értékeléssel buzdítjuk a gátlásosabb gyerekeket.
4.3.7.2.
A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
A gyermekek önállóan végzik a személyükkel kapcsolatos tevékenységeket. Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. Szívesen közreműködnek a növények és az állatok gondozásában, környezetük szépítésében. Kitartóan, aktívan tevékenykednek, munkatempójuk különbségei ellenére képesekké válnak az együttműködésre, szociális magatartásuk (kivárás, tolerancia) a közösségi kapcsolataikat pozitívan befolyásolja. A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek képesek az elvégzendő feladatokra megterhelés nélkül. 4.3.8. A TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS Célunk: A változatos tevékenységek során a gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építve fejlődjön kompetenciájuk, kreativitásuk, önkifejezésük. Nevelésünkkel támogassuk a gyermekek teljes személyiségének fejlődését. Az óvodás gyermek a világot komplex módon érzékeli, ezért a tanulás során ebből indulunk ki. Ami megismerhető, befogadható tapasztalatot jelent környezetünkben, és motiválttá teszi a gyermekeket, azt projektszellemű nevelési rendszerünkkel juttatjuk el a gyermekekhez. A gyermeki tanulástámogatásunk folyamata biztosítja azt a keretet óvodánkban, melyben a gyermek motivált állapotában örömforrásként élheti meg a tervezgetést, a felfedezést, az alkotást, a kételkedést, a cselekvéses tapasztalatszerzést és az önálló problémamegoldást. 42
Projektjeink kiindulhatnak: a gyermekek előzetes élményeiből, a gyermeki érdeklődésből, mely az egész csoport kíváncsiságára alapozva felkelti a csoport figyelmét, óvodapedagógusi ötletekből, témajavaslatokból, melyek alapoznak a gyermekek előzetes ismereteire, és a téma iránt motivált állapotot eredményeznek a gyermekekben, hatnak érzelmi beállítottságukra, csoportos közös élményből, játékhelyzetekből. Projekttervezésünk folyamata: ötletterv: a cél megfogalmazása után a témához kapcsolódó gyermeki élményekből és tudatosan tervezett óvodapedagógusi tartalmakból a kiválasztott tevékenységek sorrendbe rendezése megvalósíthatóság időrendjében a megvalósításhoz szükséges eszközök beszerzése a projekt megvalósítása, lezárása a projekt értékelése a projekthez kapcsolódó dokumentumok, gyermeki produktumok őrzése. Feladataink: A tevékenységekbe integrált műveltségtartalmak sokoldalú tapasztalatok során épüljenek be a gyermekek személyiségébe. A megismerés fő forrása a közvetlen tapasztalás legyen, amely így maradandó ismereteket biztosít. A tanulásirányítás a gyermekek folyamatos megfigyelésére épül. A projektek témájának időtartamát minden esetben a gyermekek érdeklődésének mértéke adja. Az óvodapedagógus és a gyermekek együttműködése elősegíti a tevékenységek irányba tartását, az indirekt tanulás irányításának lehetőségét. A tapasztalatok szerzését támogató környezet megteremtése, a napi élet gyakorlatában adódó tevékenységek általi tapasztalatszerzés elősegítése. A gyermekek aktív részvételére és érdeklődésére épülő együttműködés lehetőségének kialakítása. Az egyéni érdeklődés motiváló erejeként választási lehetőségek biztosítása a tevékenységekben. A váratlan módosításoknak, kiegészítéseknek, újonnan fellépő igényeknek kielégítése a tevékenységekben. Értelmi, kognitív és kommunikációs képességek fejlesztése (érzékelés, valósághű észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, valósághoz közelítő képzelet). A gyermek érési folyamatához, személyiségéhez igazított pedagógiai módszerek alkalmazása. Személyre szabott pozitív értékeléssel a cselekvéses tanulás segítése. A gyermekek egyéni képességeinek, fejlődési ütemének, szociokulturális hátterének figyelembevételével differenciált, egyéni fejlesztés. Párhuzamos tevékenységek biztosításával a csoportos tanulás lehetőségének megteremtése. Az iskolaalkalmasságot támogató pedagógiai munka. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek személyiségfejlesztése egyéni sajátosságaik erősítésén keresztül.
43
A tanulásban megvalósított differenciált képességfejlesztés elemei: A gyermek és környezetének sokoldalú megismerése. Differenciált tervezés a gyermek érési folyamatához, személyiségéhez igazított pedagógiai módszerek alkalmazásával. A fejlődés nyomon követése, az eredmények elemzése, szükséges korrekciója. 4.3.8.1. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a gyermek az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Testi, lelki és szociális érettsége hozzásegíti az eredményes iskolakezdéshez. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciálódásnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről. Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését. Feladattudata kialakulóban van. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka eredményezi iskolakezdését. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.
5.
ÓVODÁNK KAPCSOLATAI
5.1. AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD Az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. A család és az óvoda közötti korrekt, partneri együttműködés elengedhetetlen a gyermek nevelésében. Az óvoda és a család együttműködésének alapelvei: Az óvoda életrendje biztosítja a nyitottságot. A tapintat, a segítőkészség, a bizalom és a tisztelet egymás iránt. A családi ház szokásainak, hagyományainak elfogadása, tiszteletben tartása. Folyamatos tájékoztatás az óvoda életéről, a gyermek fejlődéséről. A nemzetiségi identitástudat erősítéséhez a családok, nagyszülők bevonása.
44
A kapcsolattatás formái: Az óvodakezdés segítése az anyával – szülővel együttműködve (kiválóan alkalmas arra, hogy a szülő megismerje az óvodai életet, szokásokat, s mintát kapjon gyermeke neveléséhez). Napi kapcsolattartás (gyermekével történt napi lényeges eseményekről tájékoztatás). Szülői munkaközösségi értekezletek. Szülői értekezletek. Fogadóórák. Nyitott napok. Szülőkkel együtt szervezett rendezvények, ünnepek, kirándulások. 5.2. AZ ÓVODA ÉS A FENNTARTÓ ÖNKORMÁNYZAT Munkánk feltételeit és rendjét a fenntartó határozza meg. Gazdasági ügyeink intézésében napi kapcsolatban állunk a Gazdasági Ellátó Szolgáltató munkatársaival. Mindkét szervezettel a kapcsolatot a konstruktív együttműködés jellemzi. 5.3. KAPCSOLATTARTÁSUNK A NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL Együttműködő kapcsolat kiépítésére törekedtünk a hagyományok ápolásával, a gyermekek napi életébe való bepillantás lehetőségével. Szakmai támogatásuk segíti a szakszerű nevelés megvalósítását. 5.4. KAPCSOLATTARTÁSUNK A NÉMET NEMZETISÉGI ÓVODÁKKAL Kapcsolatunkat az együttgondolkodás, egymástól való tanulás, közös programokon való részvétel jellemzi. 5.5. KAPCSOLATTARTÁSUNK A NÉMET NEMZETISÉGI ISKOLÁKKAL A zökkenőmentes iskolakezdéshez ad alapot - német nemzetiségi csoportunk nevelőmunkájának eredményeként - a német nyelvű kommunikáció megalapozása. 5.6. KAPCSOLATTARTÁSUNK A BÖLCSŐDÉKKEL Munkánkat a gyermekek érdekeit figyelembevevő, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek speciális nevelésében pozitív szakmai kapcsolat kiépítése jellemzi. 5.7 EGYÜTTMŰKÖDÉS A GYERMEKJÓLÉTI CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATTAL A családok szociokulturális hátterének megismerését követően a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés közvetítése (például szülői értekezleten). Szükség esetén esetjelzés. Étkezési kedvezmény lehetőségeinek közvetítése (a beíratást követően). Eseti támogatás közvetítése. Nyári étkeztetésben való részvétel közvetítése. 45
5.8. EGYÜTTMŰKÖDÉS A VÉDŐNŐVEL
A gyermekek óvodai beíratásának támogatása. Korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás. A gyermekek egészségügyi, tisztasági szűrése. Gyermekorvosi-szakorvosi vizsgálat kezdeményezése.
5.9. EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLATOKKAL Szakmai szolgáltatásokat a Pedagógiai Oktató Központok közreműködésével vehetjük igénybe. Szakszolgálatokkal való együttműködés megvalósulása: Gyógypedagógiai fejlesztés, tanácsadás. Logopédiai fejlesztés. Fejlesztőpedagógiai segítség. Pszichológiai tanácsadás. Gyógytestnevelés. 6. GYERMEKVÉDELEM Célunk: Érvényesülnek a gyermekeket megillető jogok, a védelem a testi, értelmi, érzelmi fejlődést akadályozó környezeti ártalmaktól. Hátránykompenzálással megvalósul az esélyegyenlőség az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek számára. A gyermekvédelmi feladatok ellátására nagy hangsúlyt helyezünk, a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése valamennyi óvodapedagógus feladata. A gyermekvédelmi feladatok koordinálását megbízott óvodapedagógus, gyermekvédelmi felelős látja el, közvetlen kapcsolatot tartva a gyermekvédelmi feladatokért felelős óvodavezetővel. Az óvodapedagógusnak a pedagógiai asszisztens segítségével a nevelő-fejlesztő munkája során mindig figyelembe kell vennie a gyermekek egyéni képességét, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét, segítenie kell tehetsége kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetéből történő felzárkóztatásában. Biztosítania kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. A gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenységeink, feladataink: A gyermekvédelmi esetek feltárása, kiszűrése. A beóvodázás segítése (a gyermekek fogadásának új elemei). A gyermek sajátos nevelési igényének, hátrányának megfelelő pedagógiai ellátás biztosítása. Egészségügyi szűrővizsgálat biztosítása. Együttműködés gyermekvédelmi társszervekkel. A gyermekek körülményeinek figyelemmel kísérése, a fejlődés nyomon követése. A hátrányok felmérése és nyilvántartás vezetése a csoportnaplóban. A pedagógiai munka koordinálása kiemelkedő esetekben, konzultálás a pszichológussal, fejlesztőpedagógussal, logopédussal, gyógytornásszal, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat munkatársaival. 46
Az óvoda valamennyi alkalmazottja összehangolt munkájában, bánásmódjában, kommunikációjában és viselkedésében modellértékű és szeretetteljes legyen. Óvodán belül gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése, a segítség lehetőségeinek közös felkutatása. A szociális érzékenység felkeltése a gyermekek és szülők közösségében. Integráció a pedagógiai gyakorlatban. A sajátos nevelési igényű kisgyermek másságát elfogadó környezet kialakítása (befogadó intézményi légkör, gyermekközösség, szülők közössége). A tehetséges gyermekek kiemelkedő képességének felismerése és gondozása. A gyermekek iránti közös felelősségvállalás erősítése tapintatos segítségnyújtással, a magánélet tiszteletben tartásával. A szocializáció szempontjából meghatározó közös élményeken keresztül az emberek különbözőségére, megértésére és elfogadására neveljük a gyerekeket. Alapvető feladatunk az esélyegyenlőség biztosítása, hogy minden gyermek hozzájusson minden olyan szolgáltatáshoz, amely biztosítja személyiségük kibontakoztatásának lehetőségét. Az egyéni bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szellemében a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek: nevelési és társadalmi integrációjának támogatása, minőségi neveléshez való hozzáférésének és integrációjának biztosítása, esélyegyenlőségének növelése, hátrányainak csökkentése, egyéni szükségleteknek megfelelő speciális fejlesztése, az iskolába való átmenetének segítése. 7. A SZÜLŐK ÁLTAL IGÉNYELHETŐ EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK Ökomenikus hitoktatás
47
8. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
A pedagógiai programot véleményezte:
Budapest, 2015. augusztus 27. .......................................................... a Szülői Szervezet képviselője Egyetértési jogával élt: Budapest, 2015. augusztus 30.
.......................................................... a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke Elfogadta a nevelőtestület Budapest, 2015. augusztus 28. ................................................................ a nevelőtestület képviseletében
Jóváhagyta: 2015. augusztus 31. ............................................................... óvodavezető
A legitimációs eljárás alátámasztását igazoló dokumentumok: A nevelőtestület döntéséről készült jegyzőkönyv, mely a 883/2015 számú határozatával elfogadta a Pedagógiai Programot. Iktatószáma: 886/2015. A Pedagógiai Program érvénybeléptetése a fenntartóra többletköltséget nem hárít.
48
9. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS A Pedagógiai Program érvényessége: 2015. szeptember 1-jétől határozatlan ideig A Pedagógiai Program módosításának lehetséges indokai: törvényi változás szülői igények változása testületi javaslat.
49
1 sz. melléklet
NÉMET NEMZETISÉGI PEDAGÓGIAI PROGRAM PESTSZENTIMREI VACKOR ÓVODA – PESTSZENTIMREI KINDERGARTEN VACKOR
50
1. BEVEZETÉS A német nemzetiségi nevelés programjának alapját Az óvodai nevelés országos alapprogramja és a Nemzetiségi óvodai nevelés alapelvei adják. A német nemzetiségi nevelés óvodánk egységes nevelési rendszerében, annak szerves részeként valósul meg, integrálódva a Pedagógiai program egészébe. Ebből következik, hogy a fő célok és feladatok azonosak, ehhez kiegészítésként csatlakozik a német nemzetiségi csoport nevelési célja és feladatai. A német nemzetiségi csoportba való felvétel elsődleges szempontja a nemzetiségi kötődés. Az intenzív német nyelvi fejlesztés kétnyelvű fejlesztési programban valósul meg. A német nyelvhasználat arányát a nevelési év elején mért nyelvi szint adja meg. A nyelv elsajátítása, illetve a nyelvhasználat erősítése a napi gyakorlatban, rendszeresen visszatérő természetes helyzetekben, kommunikációs helyzetekben, beszédutánzás révén valósul meg. A csoport napi életére a rugalmasság jellemző, hogy a természetes helyzetek gazdagodjanak, és így a nyelv használatára minél több lehetőség adódjon. 1. A NÉMET NEMZETISÉGI NEVELÉS CÉLJA A gyerekek egyéni fejlettségének megfelelően biztosítani a német nemzetiség nyelvének, kultúrájának minél szélesebb körű megismerését és a nemzeti hagyományok ápolását. Feladatai: A gyermekek otthonról hozott nyelvismeretét figyelembe véve a német nemzetiség nyelvén való kommunikáció megtervezése, megvalósítása. A különböző tevékenységek során utánzáson alapuló kommunikációs helyzetek megteremtése. A nemzetiség kultúrkincséből és az anyanemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi játékok) tudatosan felépített nyelvelsajátítás megszervezése. A nemzetiségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományok és szokások megismerése és ápolása az egyéni sajátosságoknak megfelelően. A német nemzetiségi identitás megalapozása, fejlesztése. 3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE A német nemzetiségi csoportban kétnyelvű nevelés folyik. A csoportban dolgozó óvodapedagógusok német nemzetiségi szakképesítéssel rendelkeznek. A csoportszerkezet vegyes a folyamatos felvétel biztosítása érdekében. Ez a szerkezeti forma a szocializációt erősíti, modellezi a nagycsaládi helyzetet. Különösen jó klímát teremt a másság és tolerancia mindennapos megéléséhez. A csoportszerkezethez szinkronizál a hagyományok követése, amely mintegy érzelmi kapocs működik. A német nemzetiségi nevelést az egész csoportban láthatóvá tesszük (faliújságon, játéksarokban). A polcokon német nyelvű játékok, könyvek, CD-k találhatóak. Megismertetjük a gyerekeket a népviselettel, az ünnepekhez tartozó szimbólumokkal, a nemzetiségi zenével, tánccal, ételekkel. Lehetővé tesszük a gyermekeknek a magyarországi németek kultúrájával, hagyományival, életformáival való találkozást. 51
Tágabb környezetünkben lehetőségeink szerint meglátogatunk érdekes, intézményeket (tájház, gazdasági udvar, kiállítás). Használjuk a helyi vagy a magyarországi németekre jellemző szimbólumokat.
különleges
4. ÓVODÁNK NEVELÉSÉNEK ALAPVETŐ KERETEI 4.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA A gyerekek óvodába lépésétől kezdve az egészséges életmódra nevelés feladatainak megvalósítása során kétnyelvű környezetet teremtünk. Folyamatosan szoktatjuk a gyerekeket, hogy a napi óvodai életben állandóan megjelenő gondozási tevékenységeket kísérő és a gyerekek testi képességeit fejlesztő kommunikációs helyzetekben is a német kifejezéseket hallják és használják. A szokások állandó kifejezéseit differenciáltan erősítjük az egészségügyi szokásoknál, étkezéseknél. 4.2. ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ Nyugodt, szeretetteljes és barátságos légkör megteremtésével alakítjuk a gyerekek pozitív viszonyát a német nyelvhez. A beszoktatási időszakban az elsődleges feladat a csoportba érkező gyerekek érzelmi biztonságának megalapozása. A német nyelv a bemutatkozás, dalos játékok, mondókák, hívogatók, ölbebújtatók szintjén jelenik meg. Az üdvözlőformák fokozatos bevezetése után, állandó ismétlésük az ismerősség jó érzését adja a gyerekeknek. Érkezéskor és távozáskor minden gyermeket személyesen köszöntünk németül. Törekszünk, hogy a gyermekek mindkét nyelven alkalmazzák a köszönést, bemutatkozást, megszólítást, szándékaik egyszerű kifejezését: megköszönés, kérés, kérdések, közlések. Bábokkal, előhívó képekkel német nyelvű cselekvéseket kezdeményezünk. Az óvodapedagógus-gyerek kapcsolatának formálásában a két nyelv jelenléte miatt is fontos a biztonságot teremtő, szorosabb érzelmi viszony kialakítása. Az óvodapedagógusok egymás között, német nyelven folytatott kommunikációja mintaként szolgál a gyermekeknek. A csoportba járó gyermekek nyelvi készségének fejlesztésében a differenciált egyéni fejlesztés kap hangsúlyt, melyet projektszellemű óvodai nevelésünkkel valósítunk meg. Az együttéléshez nélkülözhetetlen a szabályok, normák ismerete és betartása. 4.2.1. A NÉMET NEMZETISÉGI HAGYOMÁNYOK, SZOKÁSOK A német nemzetiségi csoport egyik fő feladata a nemzetiségi identitás átörökítése, erősítése. A német nemzetiségi örökséghez tartozó jeles napok igényes megszervezésével a nemzetiségi hagyományokat közvetítjük. Óvodában legtermészetesebben a nemzetiségi hagyományok által közvetítődnek a nemzetiségi értékek. Ezért hangsúlyos, hogy programunkba a nemzetiségi örökséghez tartozó jeles napok prioritást élvezzenek. A hagyományok keresztény eredetűek. Így: Márton nap, Mikulás, Karácsony, Húsvét, Farsang, Anyák napja és Évzáró ünnepség. A német nemzetiségi szokások, a kultúra, a népviseleti hagyományok, a tárgyi jellemzők megismertetése kiemelt feladatunk. Ezeket az értékeket az óvodások életkori szintjének megfelelőn építjük be nevelésünkbe. A csoportban nemzetiségi sarkot alakítunk ki, ahol azok a tárgyi emlékek kapnak helyet, amelyek a német nemzetiség jellegzetességeit tükrözik: népviseleti babák, könyvek, fényképek, népviseleti ruhák, stb. 52
A tárgyi és a szellemi értékek gyűjtésénél támaszkodunk a szülők, nagyszülők által ismert eszközökre, versekre, mesékre, dalokra. A csoport ünnepségein a nemzetiségi ruhát viseljük. 5. ÓVODÁNK TEVÉKENYSÉGI FORMÁI 5.1. JÁTÉK A szabad játék sokrétű alkalmat ad a kétnyelvű kommunikációra, a párbeszédek alakítására. A gyerekekkel való együttjátszásunkkal, spontán és tudatosan megtervezett szituációkkal megteremtjük a feltételeit a sokoldalú és hatékony nyelvelsajátításnak és használatnak. A visszatérő kifejezéseket differenciáltan erősítjük. Lehetőségünk nyílik utánzásos helyzetekben a német nyelv használatának bátorítására, a beszédgátlás oldására. A játékhelyzetekbe való bekapcsolódásunk elsősorban német nyelvű, magatartásunk támogató, rendelkezésre álló, modellt nyújtó. Az új játékeszközök használatának tanítása, a különböző anyagok bemutatásának, a szabályjátékok megtanításának a nyelve magyar-német. A gyermekek érzelmi, társas, értelmi és nyelvi fejlesztését a szabad játékon belül valósítjuk meg. Az irányított játékokban sokszínű, kreatív játékokkal és játékformákkal ismertetjük meg a nyelvet, bővítjük a szókincsüket. 5.2. MOZGÁS A szabad játékban, a gyermekek természetes spontán mozgásánál adódó helyzetekben és a szabályok közlésében a német nyelv használata folyamatos. Természetes mozgásigényüket naponta, a német zenei anyag segítségével, tánccal, szabad mozgással igyekszünk kielégíteni. A Vackor-torna vezetése - mivel anyagát a már gyakorolt mozgásformák és a mozgásos játékok alkotják - német nyelven történik. 5.3. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE A spontán és irányított tapasztalatszerzés, cselekvéses megtapasztalás nyelve magyar-német. A tapasztalat- és ismeretszerzés a közvetlen és tágabb természeti, emberi, tárgyi környezetről sokféle és változatos lehetőséget kínál a kétnyelvű beszédhelyzetek bővítésére. A gyerekek nyelvismereti szintjének megfelelő nyelvi eljárások, módszerek kiválasztásával fejlesztjük szókincsüket, nyelvi kifejezőkészségüket. Természetes helyzetekben megnevezzük a környezetünkben előforduló jelenségek, tárgyak, cselekvések neveit, sokféle helyzetben biztosítjuk a hallás utáni megértést. A gyerekek passzív szókincsét erősítjük a gyakori ismétlésekkel a memóriára alapozva. A környezet megismerése során érdekes problémahelyzetekben a gyerekek matematikai tapasztalatot szereznek. Az egyéni képességek figyelembevételével, egyénre szabott feladatok adásával fejlesztjük az önálló, cselekvő tapasztalatszerzést, a logikus gondolkodást. A feladatok megértését - ha szükséges - magyarul is ellenőrizzük.
53
5.4. VERS, MESE A csoport életkori összetételének és a gyerekek egyéni sajátosságainak megfelelően válogatunk verseket, mondókákat, meséket a német nemzetiségi kultúrkincsből, az anyanemzet kultúrájából. Az irodalmi alkotások értékeivel is segítjük a nemzetiségi identitástudat alakulását, fejlődését. A tudatos tervezéssel előkészítjük a nyelvtanulást, a kiejtés és a nyelvi készségek fejlesztését. A versek, mesék hallgatásával, ismétlésével, szófordulatainak megismétlésével felfedeztetjük a nyelv muzikalitását, ritmusát. Élménygazdag nyelvi anyag differenciált kiválasztásával, mozgással, előhívó képekkel segítjük a csoportba járó gyermekek megfelelő fejlesztését. 5.5. ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC A kulturális örökség átadására különös gondot fordítunk az ének-zene tevékenységek tervezésekor és megvalósításakor. Mondókákkal, dalos játékokkal ismertetjük meg a gyerekeket. A dalanyag kiválasztásánál figyelünk a hangkészletre, a ritmusra. Ügyelünk a helyes kiejtésre, hangsúlyra, ritmusra, ezzel is éreztetjük a nyelv szépségét. A dalokat kísérő játékos mozgások, az egyszerű tánclépések tanításánál figyelünk a fokozatosságra a gyerekek egyéni sajátosságainak megfelelően. A mondókák, dalok, versek alkalmat adnak a szókincs bővítésére. A gyerekek érdeklődősét a zenehallgatás iránt óvodapedagógusi énekkel, CD-ről szóló zenével keltjük fel. Megismertetjük a gyerekeket a magyarországi német hangszerekkel (tangóharmónika, trombita). A napi élet folyamán a dalos játékokat hívóképekkel és mozgással hívjuk elő. 5.6. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, FESTÉS, KÉZI MUNKA Változatos tevékenységek felkínálása során ismertetjük meg a gyermekeket a német nemzetiségi motívumokkal (alkalmazott technikák – pl. kékfestés). A német nemzetiség nyelvén is megismerik az egyes tevékenységekhez használt eszközök neveit, formáit, színeit. A foglalkozások kétnyelvűek. 5.7. MUNKA Célunk, hogy a gyermekek mindkét nyelven megértsék a kéréseinket, és annak megfelelően cselekedjenek, reagáljanak a német nyelvű közléseinkre is. Állandó kifejezésekkel motiváljuk őket tevékenységekre. Az újonnan bekerülő gyermekek folyamatosan ismerkednek a tevékenységeket kísérő német szavakkal, szófordulatokkal. 5.8. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS A gyermekek csoportba kerülésekor az óvodapedagógusok információt gyűjtenek arról, hogy a gyerekek nyelvismerete milyen szintű (német nyelvű egyéni felmérés). A nyelvelsajátítási folyamat megtervezésében erre alapozva határozzuk meg a két nyelv használatának arányát. Az anyanyelv fejlesztésével párhuzamosan a német nyelv fejlesztése hangsúlyos feladatunk. A hatékony nyelvelsajátítás és nyelvgyakorlás a projektszellemű óvodai nevelésünkben valósul meg. Projektjeink kétnyelvűek. A szervezett tanulás formái közül megjelenik a beszélgető kör (Stuhlkreis), amit a gyerekek nyelvi fejlettségére, egyéni sajátosságaira, érdeklődésükre 54
támaszkodva tervezünk és valósítunk meg. Arra törekszünk, hogy a gyerekek mindennap kapjanak konkrét tevékenységükhöz kötött, pozitív értékelést. A nyelvelsajátítás folyamatában meghatározó az óvodapedagógus modellt nyújtó, mintaadó személyisége. 5.9. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A CSALÁDI ÉS AZ ÓVODAI NEVELÉS FOLYAMATÁNAK EREDMÉNYEKÉNT Pozitív érzelmi viszonyuk kialakul a német nyelv és a nemzetiségi kultúra iránt. Rendelkezzenek az egyéni fejlettségüknek megfelelő alapvető ismeretekkel, német szókinccsel. Nemzetiségi szokásokat ismerjenek. Alapvető kommunikációs helyzetekben tudnak tájékozódni. Ismernek verseket, meséket, mondókákat, dalokat és játékokat a nemzetiség és az anyanemzet kultúrájából. 6. KAPCSOLATAINK 6.1. AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD A szülőkkel folyamatos kapcsolatunkban beszélgetünk céljainkról, az együttműködés módjáról. Betekintést adunk a szülőknek Pedagógiai Programunkba. Rámutatunk az együttműködési lehetőségekre és részvételük fontosságára. Ennek megfelelően közös programokat szervezünk (kézműves délután, Márton-nap, Karácsony, Farsang). Az ünnepek előkészületeibe, lebonyolításába tevékenyen bevonjuk a szülőket. 6.2. AZ ÓVODA ÉS A NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT Továbbképzéseken való részvétel. Szakmai konzultációk. A Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselőinek meghívása óvodai ünnepekre, rendezvényekre, szülői értekezletekre. A Német Nemzetiségi Önkormányzat rendezvényein részvétel. 6.3. AZ ÓVODA ÉS A NÉMET NEMZETISÉGI ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA
Szakmai konzultációk, hospitálások. Iskolalátogatás a gyerekekkel. Egymás rendezvényein, ünnepein való részvétel és közreműködés. Az óvodapedagógusok látogatása az iskolai nyílt napokon.
6.4. KAPCSOLATUNK A NÉMET NEMZETISÉGI ÓVODÁKKAL
Kapcsolatok kiépítése. Kölcsönös óvoda- és csoportlátogatások. Közös rendezvények. Kapcsolattartás kerületi szinten a német nemzetiségi óvodai csoportokkal. 55
