A VACKOR ÓVODA - MÓKUS TAGÓVODA
ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA A program 2008. január 1-től 2014. december 31-ig terjedő időszakra került elfogadásra. Módosítása a Vackor Óvoda és Mókus tagóvoda összevonása miatt 2010.01.21. történt.
1.
Helyzetelemzés
A Vackor Óvoda 1036. Árpád fejedelem útja 60. és Mókus Tagóvoda 1036. Mókus u.1.
nevelési
intézmény
fenntartója
a
III.
kerület
Óbuda-Békásmegyer
Önkormányzata. A Vackor óvodában 13 főállású óvodapedagógus végez nevelő – oktató tevékenységet. Az óvodában 146 gyermek jár, 2 kiscsoport, 2 középső csoport, 2 nagycsoport működik. Az óvodába 8 gyermek más településről érkezik, az ő intézménybe jutásukról a szülők egyénileg gondoskodnak. A Mókus Tagóvodában 17 főállású óvodapedagógus és 1 részmunkaidős fejlesztőpedagógus végez nevelő- oktató munkát. Az óvodába 189 gyermek jár. 1 kiscsoport,1 középső csoport, 2 nagycsoport, és 4 vegyes csoport működik. Az óvodába 21 gyermek más településből jár be, az ő intézménybe jutásukról a szülők gondoskodnak.
1.1.
A Vackor Óvodában Játék, Mozgás és Kommunikáció (JMK) speciális
helyi nevelési program szerint óvodai csoportokban történik a nevelés és az oktatás megszervezése. A csoportok szerkezete homogén és részben osztott, illetve vegyes csoportok vannak. Az intézmény felmérése alapján a gyerekek négyötöde Óbuda különböző részein lakik, egytizede a környező részeken, a többiek pedig Óbuda-Békásmegyert környező településein élnek. Az óvodában nincs halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermek. Az alapvető adatokból kitűnik, hogy az óvoda nem folytat szegregált oktatás-szervezési gyakorlatot.
1. 2. Az óvoda 1967-ben kezdte meg működését, majd 1986-ban emeletráépítéssel bővítették. Az intézmény Budapesten, a II.-III. kerület határán, a Hármashatárhegy, a
Duna és az Amfiteátrum (belső Óbuda) között helyezkedik el. Az intézmény tömegközlekedéssel nagyon jól megközelíthető. Az óvoda épülete 2 szintes, világos, tágas, 5 db (kb. 50 m2) normál alapterületű csoportszobával, 1db (kb. 40 m2), és 1 db (49 m2). tornaszobával rendelkezik / a tornaszoba nagyon jól felszerelt/, 1 melegítő konyhával, 1 tálaló konyhával rendelkezik. Az intézményben 5 gyermekmosdó és WC található. Az épület 6 gyermeköltözővel van ellátva. A JMK helyi nevelési program megvalósítását szolgálja még a tornaszobán kívül a zene-, és a kézműves szoba. A szabad levegőn való játszóterület (2587m2) ősfás, világos, füves terület. Az udvar EU szabványos mászókákkal, faházakkal, hintákkal felszerelt. Wesco eszközöket, labdákat, motorokat, rollereket, szereztek be a gyermekek mozgásfejlesztésének érdekében. Az intézményben 1 logopédiai-orvosi-elkülönítő szoba található. A kötelező eszköznorma előírásai alapján az intézmény nevelői szobával, női öltözővel rendelkezik. Az épületben 2 személyzeti mosdó, 2 személyzeti zuhanyzó, 2 személyzeti WC található (a 3. személyzeti illemhelyiség a szülők számára is használható). Található még vezetői és gazdasági iroda. Az intézmény 2 szertárral rendelkezik. A szolgáltatott adatok alapján az oktatás infrastrukturális feltételei elégségesek, ugyanakkor fokozott forrásigényt követel az intézmény állagmegóvása, a modern igényeknek megfelelő nevelési környezet biztosítása. A feltételrendszer bővítése során megoldandó az épület felújítása
(ablakok,
ajtók
cseréje),
kövezet,
és
linóleumcsere,
akadálymentesítés az épület bal oldalán elhelyezkedő kiscsoport bejárati részénél, ennek teljes felújítása, az épületet körülvevő járdacserével együtt. A fenntartó - a felújításhoz és eszközbeszerzéshez - anyagi hozzájárulása szükséges különös tekintettel a gyermekágyak korszerűsítésére.
1.3.
A Mókus tagóvodában „Környezet tevékeny megismerésén” alapuló saját
program alapján történek a gyermekek nevelése, oktatása. Az intézmény felmérése alapján a gyermekek 90%-a a III. ker. különböző részén lakik, 11-en más kerületekben, 15-en Óbuda- Békásmegyer környező településein. Sajátos nevelési igényű gyermek jelenleg nem jár az óvodába, 3 halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket regisztráltunk. Az alapvető adatokból kitűnik, hogy az intézmény nem folytat szegregált nevelést-oktatást. A Mókus Óvoda 1976-ban kezdte meg működését. Az intézmény az Árpád híd és a Perc utca közötti részen helyezkedik el. Az intézmény közvetlen közelében található a Bölcsőde, az Iskola és a Gyermekorvosi rendelő, de az Önkormányzat is könnyen
megközelíthető. Az óvoda épülete földszintes, nyolc csoportszobával, melyek alapterülete egyenként 51 m2, egy tornaszobával ennek területe 41 m2, melegítőkonyhával, mosókonyhával és közepes nagyságú udvarral rendelkezik. Az intézményben egy logopédiai, egy pszichológiai-fejlesztő és egy nevelői szoba van. A szolgáltatott adatok alapján a nevelés infrastrukturális feltételei éppen megfelelőek, de ugyanakkor fokozott forrásigényt követel az intézmény állagmegóvása, és az egészséges, biztonságos környezet biztosítása. A feltételrendszer bővítése során megoldandó az épület felújítása (nyílászárok cseréje: teraszajtó, ablakok). A teraszok és azok fedésének balesetmentesítése, az óvoda belső tereinek felújítása valamint a neveléshez-oktatáshoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása, bővítése és felújítása. Legalább a főbejáratnál szükséges az épület akadálymentesítése. Mindkét intézmény tömegközlekedéssel nagyon jól megközelíthető. Közelükben található a HÉV (Békásmegyer és Szentendrei vonala) és a 29, 206, 160, 260, 86 buszmegállók. A Vackor óvoda közelében találhatók a 65, 165 buszvégállomás és a 17 villamos megálló. Személyautóval a parkolási lehetőség nehezen megoldható, fenntartói rendezésre szorul. A Mókus óvoda mellett haladó 1-es villamossal az óvoda könnyen elérhető. A két intézmény között a tömegközlekedés megoldatlan. Gyalogosan 15 percet vesz igénybe.
1.4.
A kerületben működő logopédiai szolgálat egy-egy logopédusa segíti a
gyermekek speciális fejlesztését és egy közös pszichológus mindkét óvodában. A Vackor óvodában nincs fejlesztőpedagógus, pedig szükség lenne legalább egy ½ állású segítőre a szakszerű ellátáshoz. A Mókus tagóvodában ½ állású fejlesztőpedagógus kapcsolódik a nevelő munkához. Hátrányos helyzetű 17 fő gyermek és halmozottan hátrányos helyzetű 3 fő gyermek jár a Mókus tagóvodába. Ugyanitt a felsoroltakon kívül a gyakorlati munkában tapasztaltak szerint szükség lenne egy teljes állású fejlesztő pedagógusra és pszichológusra is. A szakszerű ellátás feltétele ezek biztosítása lenne. 1.5. Az intézmények Helyi Nevelési programjaiban kiemelt céljaink tartalmazzák az óvodai nevelőmunkát. Az egészséges életmód kialakítása során figyelünk a gyermekek szükségleteire, életritmusára, (egészséges környezet, az életkornak
megfelelő napirend kidolgozottsága, testápolás, pihenés, táplálkozás, mozgás, edzettség). Fontosnak tartjuk a derűs, biztonságos, szeretetteljes kapcsolat kialakítását (óvodapedagógusok-gyermekek,
gyermekek-gyermekek,
óvodapedagógus-szülő,
szülő- gyermek). A gyermekek személyiségfejlődésének biztosítása az önálló egyedi gyermekek nevelése a közösség normái alapján történik. Feladatunknak tartjuk, hogy a szülői nevelői normák és értékek belsővé váljanak. Megszilárdítjuk a társas kapcsolatok működéséhez szükséges készségeket, képességeket. Hozzásegítjük a gyermekeket a megfelelő feladattartás és kitartás kialakításához, az egészséges ambíció és a pozitív énkép kialakulásához. Erősítjük a szabálytudatukat és a verbális és nonverbális kommunikáció kialakulását. Az érzelmi nevelés és szocializáció során fokozott figyelmet fordítunk az életkori- és egyéni sajátosságokra (egymás megismerése, beilleszkedés a közösségbe, elfogadás, tolerancia, másság elfogadása, kommunikáció). Igyekszünk érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes családi légkört teremteni. Az értelmi nevelés során fejlesztjük
a
megismerésben
résztvevő
pszichikus
funkciókat,
az
affektív
kompetenciát, észlelés, figyelem, képzelet és a gondolkodás területén. Az intézmény dolgozói változatos és korszerű eszközökkel, módszerekkel dolgoznak, ezért alkalmasak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel való foglalkozásra is. A Nevelési Tanácsadó segítségével fejlesztjük a súlyos tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekeket (feladattartás, feladattűrés, újrakezdés, kitartás, agresszió, kudarctűrés, stb.)
1. 6. Az intézmény pedagógusai közül 1 fő óvodapedagógus gyermektánc oktató, a 2 fő Bábjáték az óvodában, 2 fő drámapedagógiai, valamint 1 fő Közoktatási vezető szakvizsgával rendelkezik, 2 fő pedig fejlesztőpedagógusi vizsgával. Minden óvodapedagógus
részt
vett,
egyéni
haladási
ütemet
segítő,
differenciált
tanulásszervezéssel foglalkozó pedagógus továbbképzésen az elmúlt években (fejlesztőpedagógia, drámapedagógia, korai fejlesztés, mozgásfejlesztés).
Egy fő
2008.09.19-én 120 órás akkreditáció keretén belül, elvégezte az Integráció inkluzív nevelés kisgyermekkorban című továbbképzést.
Az intézmény pedagógusainak képzettsége megfelelő a sajátos nevelési igényű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű és tanulási, beilleszkedési, magatartászavaros gyermekek magas színvonalú ellátásához. Ugyanakkor 2 fő pedagógusnak célszerű volna elvégeznie kooperatív tanulást és projektpedagógiát oktató pedagógus továbbképzéseket.
1.7.
Intézményeink rendszeres kapcsolatot ápolnak az Óbudai Családi Tanácsadó
és Gyermekvédelmi Központ szakembereivel és kapcsolattartóival, a körzeti védőnőkkel, és a kerületi Nevelési Tanácsadó munkatársaival és az Önkormányzat Szociális és Egészségügyi Főosztályával, a kerület gyermekvédelmi szakembereivel.
1.8. Figyelemmel kísérjük a rendszeres nevelési segélyben részesülő gyermekek szülői és anyagi hátterét is. Tanév elején nyilatkoztatjuk arról az érintetteket, hogy mi a legmagasabb végzettségük, és ha nyolc általános iskola, vagy annál kevesebb osztályt végzett, akkor kezdeményezi az óvodavezető a gyermek halmozottan hátrányos helyzetbe vételét. Különösen szorgalmazzuk ezen óvodásoknak a rendszeres óvodába járását, pontos dokumentációt vezetünk, melyet az Önkormányzat Szociális és Egészségügyi Főosztályának továbbítunk. Segítjük a családokat, hogy minél több programban vegyenek részt. Az oktatási és kulturális miniszter 32/2008. (XI.24.) OKM rendelete a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosítása szerint: „20/A. § Ha a gyermeknek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult, a)
a gyermeknek egy óvodai nyilvántartási napon legalább hat órát az
óvodában kell tartózkodnia, b) az óvoda vezetője ba) az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatja a szülőt a mulasztás következményeiről. bb) a kifizetés esedékességét megelőzően – a jegyző által meghatározott időpontban – tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek igazoltan és igazolatlanul az6 óvodából mulasztott, feltéve, hogy a január-június, illetve a július-december időszakokban a mulasztott napok száma együttesen meghaladja az óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, illetve arról, hogy a mulasztott napok száma nem érte el a fenti mértéket.
A 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján történő igazolt mulasztásból tíz napot a júliusaugusztus hónapokra eső mulasztásból a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, bc) értesíti a jegyzőt, ha a gyermek óvodai elhelyezése megszűnik. 20/B. § (19 Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi, indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybevételét, ha kell írásban jelzőlapot küld.
(2) Az óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét – szükség szerint, de legalább félévenként – rögzíti. Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat. A szülő kérésére az óvoda tájékoztatót készít a gyermek óvodai fejlődéséről, és javaslatot tesz a gyermek további fejlődéséhez szükséges intézkedésekre ( a továbbiakban: fejlesztési javaslat ). A fejlesztési javaslat elkészítését a szülő az iskolába lépést megelőző három, illetve az iskola megkezdését követő hat hónapon belül kérheti. A fejlesztési javaslatot az óvoda átadja a szülő részére.”
2.
A program célja •
A Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programunk alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmenetességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ezen belül alapvető, hogy az intézmény biztosítsa a szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáférést, de helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálására.
•
Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet fordítunk a beiratkozásra, gyermekfelvételre, az oktató-nevelő munkára, a gyerekek egyéni fejlesztésére, az
értékelés
gyakorlatára,
a
fegyelmezés
használatára,
a
feladatok
kiválasztására az alkalmazásban és a fejlesztésben. Különös figyelmet fordítunk
a
humánerőforrás
fejlesztésére,
a
pedagógusok
szakmai
továbbképzésére valamint a partnerépítésre és kapcsolattartásokra (szülők, segítők, szakmai és társadalmi környezet).
3.
Kötelezettségek és felelősség
3.1 . Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, óvodása, a gyermekek szülei és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen az intézményi esélyegyenlőségi program. Ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak a biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. Éppen ezért az elfogadott programot az intézményben jól látható helyen függesszék ki, a tanévnyitó értekezleten annak tartalmát ismertessék. 3.2.
Az intézmény vezetője felelős a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi
program megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért.
3.3.
Nevelőtestületünk minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az
egyenlő
bánásmódra
és
esélyegyenlőségre
vonatkozó
jogi
előírásokkal,
biztosítsa a diszkriminációmentes nevelést, oktatást, a befogadó és toleráns légkört
és
megragadjon
minden
alkalmat,
hogy
az
esélyegyenlőséggel
kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat
és
közreműködjön
annak
megvalósításában;
illetve
az
esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. 3.4.
Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél
felelőssége, hogy ismerje a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programját és magára nézve is kötelezőnek tartsa azt.
4.
Akcióterv
4.1.
Azonnali beavatkozást igénylő folyamatok:
-Minden olyan helyzet és eljárás, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelő (különös tekintettel a 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról, és Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseire) ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem tapasztaltunk. -Minden az adatok vizsgálatát követően beazonosított szegregált nevelési és oktatásszervezési gyakorlat, mivel az alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelési és oktatási sikerességét. Ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem tapasztaltunk. -Ha
igazolódik,
szolgáltatáshoz
hogy
az
(logopédiai
intézmény foglalkozás,
nyújtotta
bármely
pszichológus
nevelési-oktatási
segítsége,
fejlesztő
pedagógus) vagy az intézményben biztosított feltételek (nevelést, tanulást segítő eszközök hiányossága, hiányos pedagógus ellátottság) nem biztosított az egyenlő bánásmód a halmozottan hátrányos helyzetű óvodások számára.
Ilyen eljárási
folyamatokat az intézményben nem tapasztaltunk. -Ha az intézményben a sajátos nevelési igényű (SNI) és pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) az óvodások együttes aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot (vagyis több 7 %- nál). Intézményünkben sajátos nevelési igényű gyermek nincs.
4.2. Akcióterv ütemezése Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év)
Cél konkrét szöveges megfogalmazása
Intézkedés leírása
Az intézkedés felelőse
Határideje
A régi óvoda épületek felújítása, állagmegóvására és bővítése Vackor és Mókus utcai épület Az épületek akadálymentesítése nem történt meg.
Az intézmény folyamatosan alkalmas legyen az oktatónevelő munkára. .
Rendszeres állagmegóvási munkálatok elvégzése, bővítés. Jelzés a fenntartó felé.
Fenntartó
2011. 09.
Az épület 2 bejáratának akadálymentesítése, mellyel a mozgásában akadályozott személy, személyek segítség nélkül is bejuthatnak az épületbe. A nyílászárók sürgős cseréjére szükségesbalesetelkerülés, gazdasági indokok, gyermekek védelme. pedagógusnak végezzen el kooperatív tanulást és projektpedagógiát oktató pedagógus továbbképzéseket.
Jelzés a fenntartó felé.
Fenntartó
2010. 09. Sürgős Mókus utca
Éves felújítási tervben szerepel
Jelzés a fenntartó felé.
Fenntartó
2012. 09.
Éves felújítási tervben szerepel
2 fő pedagógus végezzen el kooperatív tanulást és projektpedagógiát oktató pedagógus továbbképzéseket.
Az intézmény vezetője.
Folyamatos.
2 fő pedagógus végezzen el kooperatív tanulást és projektpedagógiát oktató pedagógus továbbképzéseket.
Folyamatos
1fő teljes állású és egy fél állású fejlesztőpedagógus álláshely létesítése
1fő és még fél fő fejlesztőpedagógus álláshely létesítése
Fenntartó
2010. 09.01.
1fő , és még fél fejlesztőpedagógusi álláshely létesítése
Módosítva 20009,2011.01.
Balesetveszély elhárítása
Azonnali csere
Fenntartó
2010.03.15
Azonnali
Oktatási eszközök, számítástechnikai eszközök beszerzése.
Oktatási eszközök, számítástechnikai eszközök beszerzése.
Fenntartó
Folyamatos
Jelentős számú modern oktatási eszközbeszerzés csoportszobánként 1 hálózatba kötött modern (legalább P4-es) számítógép beszerzése.
Az épületek nyílászárói hibásak, balesetveszélyesek, nem záródnak. Az óvoda nevelőtestületében nincs végzettségű kooperatív tanulást és projektpedagógusi képzettség A magatartás és tanulási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek miatt új fejlesztőpedagógusi álláshely létesítése szükséges. Mókus utcai épület udvari kijáratának biztonsági üveggel való ellátása Oktatási eszközök, számítástechnikai eszközök beszerzése.
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év)
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év) Az épületek felújítása és bővítése megtörténik.
Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás
2008-ban nem történt meg Módosítva 2009.09 határidőre, Módosítva 2010.09
Az épületek felújítása és bővítése megtörténik.
Jelentős számú modern oktatási eszközbeszerzés csoportszobánként 2 hálózatba kötött modern (legalább P4-es) számítógép beszerzése.
Csekély részben megvalósult. Módosítva 2011.01 határidőre
Az eszközök folyamatos modernizációja.
5. Megvalósítás Az
intézmény
–
biztosítja
a
település
közoktatási
esélyegyenlőségi
programjában a rá vonatkozó intézkedések megvalósítását. Az intézmény gyermekvédelmi felelőse különös figyelemmel kíséri a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében. Az intézmény, vezetőjén keresztül, az érzékelt problémák alapján javaslatokat, ajánlásokat tesz a fenntartó, illetve a helyi döntéshozók részére a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének javítása céljából. Az intézmény, vezetőjén keresztül folyamatosan jelzi a fenntartó felé az intézmény elérését nehezítő esetleges körülményeket, különös tekintettel a közutak akadálymentességével és a helyi tömegközlekedéssel kapcsolatos problémákra. Az
intézmény
belső
esélyegyenlőségi
monitoring
rendszert
és
szülői/gondviselői panasztételi mechanizmust működtet az intézményen belül. A belső monitoring rendszerben rögzíti a hátrányos helyzetű gyermekek helyzetét érintő főbb változásokat, kiemelten vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzetű gyermekek vonatkozásában. Az intézmény lehetőséget biztosít a szülők, illetve a gondviselők részére az óvodai
esélyegyenlőség
megsértésével
kapcsolatos
panasztételre.
Az
intézmény minden szülői, gondviselői panaszt kivizsgál, a panaszt és a vizsgálat eredményét
írásban
megsértésével
rögzíti.
kapcsolatos
Tájékoztatja minden
a
fenntartót
panasztételről,
a
az
esélyegyenlőség
panasztételi
eljárás
lefolytatásába és vizsgálat eredményének megállapításába a fenntartó képviselőjét és a panasztevő felet bevonja. A panasztételi eljárás lefolytatásáért és az eljárás eredményéből következő döntések végrehajtásáért az intézmény vezetője felel. A panasztételi
eljárás
eredményével
szemben
a
panasztevő
ellenvéleményt
fogalmazhat meg, melyet rögzíteni és a döntéshez csatolni kell. A panasztételi eljárás eredményétől függetlenül a szülő/gondviselő hatósági (Egyenlő Bánásmód Hatósága) eljárást kezdeményezhet, amelyhez az intézmény a panasztételei eljárás dokumentációját biztosítja.
Az intézmény befogadó légkört biztosít a gyermekek és a dolgozók számára, éves munkahelyi esélyegyenlőségi tervet fogad el. A vezetőség tagjai folyamatosan figyelemmel kísérik a munkaviszonyban álló hátrányos helyzetű munkavállalókat (nőket, negyven évnél idősebb munkavállalókat, romákat, fogyatékos személyeket, két vagy több 10 évnél fiatalabb gyermeket nevelő munkavállalókat, és aki 10 éven aluli gyermeket egyedül nevelő munkavállaló). Támogatja ezen munkavállalók szakmai előmenetelét, képzését, gyermekneveléssel kapcsolatos szülői kedvezményeit. Az intézmény biztosítja és évente megvizsgálja, hogy minden a működésére, pedagógiai
munkájára
vonatkozó
iránymutatásba,
stratégiai
dokumentumba
(kiemelten a pedagógiai programba és az intézményi minőségirányítási programba) beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések. A stratégia dokumentumok vizsgálatánál az intézmény az Országos Oktatási Integrációs hálózat által kidolgozott „Útmutató a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelésének kialakításához, az IPR
alapú
tervezéshez
és
intézményi
önértékeléshez”
c.
dokumentum
ellenőrzőlistájának használja fel. Értékeli és beépíti jelen program ellenőrzése, éves monitoringja során szerzett információkat, tapasztalatokat stratégiai programjaiba és a következő oktatási időszak vonatkozásában elfogadásra kerülő közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programjába. Az intézmény biztosítja az óvodapedagógusok felkészítését, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket különös tekintettel a differenciált tanulásszervezés, a szociális és családi problémák azonosítása, valamint a közoktatási esélyegyenlőség területére.
6. Monitoring és nyilvánosság
Az intézmény folyamatosan belső monitoring rendszerben rögzíti a hátrányos helyzetű gyermekek helyzetét érintő főbb változásokat, melynek keretében kiemelten vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzetű gyermekek vonatkozásában, valamint dokumentálja jelen programmal kapcsolatos javaslatokat, melyek a gyermekek, a gyermekek képviselői, a szülők/gondviselők, illetve képviselőik, valamint a fenntartó és a társintézmények részéről kerülnek előterjesztésre. Az intézmény – fenntartója felé – biztosítja a program megvalósításával kapcsolatos éves esélyegyenlőségi monitoringhoz kapcsolódó adat- és információszolgáltatást, illetve a fenntartó által soron kívül igényelt információkat. Az intézmény esélyegyenlőségi programjának elkészítéséhez és a monitorozáshoz szükséges adatok és információk szolgáltatásról, valamint az éves monitoring jelentés elkészítéséről az intézmény vezetője saját felelősségi körében gondoskodik. A monitoring jelentés készítésére lehetőség szerint külső szakértőt kér fel az intézmény. Az intézmény az elkészült monitoring jelentéseket a fenntartó felé továbbítja.
Jelen programot érintő éves felülvizsgálati monitoring fő tartalmi elemei:
A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek intézményi oktatási esélyegyenlőségi helyzetének bemutatása. Az intézményt, a hátrányos helyzetű gyermekeket érintő programok és tevékenységek,
valamint
az
őket
érintő
főbb
intézményi
változások
bemutatása. Beszámoló a jelen program keretében elfogadott akcióterv végrehajtásáról, az akciótervben meghatározott feladatok elvégzéséről Tájékoztatás
a
tárgyévben
beadott,
intézményi
esélyegyenlőség
megsértésével kapcsolatos szülői/gondviselői panaszokról, a panasztételi eljárások eredményeiről. A következő időszakra vonatkozó program alapelveinek és cselekvési irányainak meghatározása.
A nyilvánosság biztosítása: A
fenntartó
az
intézmény
éves
monitoring
jelentésének
rövidített
összefoglalóját a helyi önkormányzat újságjában, a teljes jelentést, valamint jelen programot elektronikus formában az önkormányzat honlapján közzé teszik. A monitoring jelentésnek, illetve összefoglaló ismertetésének helyi újságban és interneten való közzé tételével kapcsolatos felelősség a fenntartót terheli. Az intézmény a gyermek törvényes képviselőjének kérésére jelen programot köteles nyomtatott formában a kérést követő 5 munkanapon belül kiadni. A programmal kapcsolatos vélemények, javaslatok dokumentálásáért az intézmény vezetője felel. Az intézmény az éves monitoring jelentést az intézményi faliújságra, vagy más az intézmény területén található nyilvános és jól látható helyre kihelyezi. Az intézmény a monitoring jelentést a szülők/gondviselők, illetve az általuk kijelölt, őket képviselő személyek számára közvetlenül, nyomtatott formában elérhetővé teszi, észrevételeiket, javaslataikat írásba foglalja, azokat a következő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programjába beépíti. Az intézmény az éves monitoring jelentését nyomtatott formában a településen működő oktatási, szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetőinek (illetve intézményes partneri körének) eljuttatja,
észrevételeiket,
javaslataikat
a
következő
időszakra
vonatkozó
esélyegyenlőségi programjába beépíti. A monitoring jelentés kihelyezésével, a szülők, gondviselők és a társintézmények, helyi partnerek tájékoztatásával kapcsolatos feladatok elvégzéséért az intézmény vezetője felel. Az intézmény jelen program által meghatározott eljárásaiban a személyes adatok, különösen a szenzitív adatok védelméről a magasabb szintű jogszabályok, kiadott hivatalos állásfoglalások alapján gondoskodik. A jelen programban meghatározott eljárások keretében személyes adat (illetve olyan adat vagy információ, amelyből akár közvetett módon az érintett személyére lehet következtetni) nem hozható nyilvánosságra. Az
etnikai
hovatartozásra,
vallási
felekezethez
tartozásra,
szexuális
orientációra vonatkozó adat csak az érintett személy, illetve szülőjének, gondviselőjének írásos nyilatkozata alapján gyűjthető, tartható nyilván az intézmény által. Az éves monitoring jelentés nyilvánosan hozzáférhető változatából, bármely személyre, akár közvetett módon is, utaló adat és információ kitörlendő. Az intézményi adat- és információkezelés körében a személyiségi jogok védelméért az intézmény vezetője, a fenntartóiadat- és információ kezelésért a fenntartó felel.
7. Konzultáció és visszacsatolás A közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programot az intézmény a fenntartóval, a gyermekek szüleivel és képviselőivel, valamint a szakmai partnerekkel való konzultáció lefolytatása után fogadja el. Az intézmény a gyermek törvényes képviselőjének kérésére jelen programot köteles nyomtatott formában a kérést követő 5 munkanapon belül kiadni. A programmal kapcsolatos véleményt szóban is tehet a tanuló, vagy képviselője, ez esetben, kérésére javaslatát írásba kell foglalni és a javaslattevő ellenjegyzése után a belső monitoring rendszer részére dokumentálni. Az intézmény az éves monitoring jelentése kapcsán a szülők/gondviselők, illetve az általuk kijelölt, őket képviselő személyek észrevételeit, javaslatait írásba foglalja, azokat a következő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programjába beépíti. Az intézmény az éves monitoring jelentés kapcsán a településen működő oktatási, szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetőinek (illetve intézményes partneri körének) eljuttatja, észrevételeiket, javaslataikat a következő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programjába beépíti. 8. Szankcionálás Az intézményi közoktatási esélyegyenlőség megsértését érintő eseteket és panasztételeket az intézmény vezetője köteles kivizsgálni a fenntartó képviselőjének és a panasztevőnek, továbbá, ha szükséges, független szakértő bevonásával. Az esélyegyenlőség megsértésének megállapítása esetén az intézmény köteles az esélyegyenlőséget sértő intézkedést, programot, vagy állapotot megszüntetni. Ellenkező esetben a fenntartó köteles az intézménnyel, illetve az intézmény vezetőjével szemben saját hatáskörében eljárni. A jelen programban meghatározott, a fenntartó felelősségi körében jelentkező mulasztások esetén a fenntartó mulasztását az illetékes közigazgatási hivatal, vagy más felettes hatóság állapíthatja meg, a fenntartóval szemben saját hatáskörében járhat el.
Budapest, 2010.01.21.
……………………………. ….. Intézményvezető
…………………………………… Tagóvoda vezető
A programot a fenntartó részéről ellenjegyzi:…………………………………………
