TERVEZESHEZ KAPCSOWD6 KUTATASOK
T'mavezet5: Kozma
82
Tamas
14J~g: A KOZEPFOKU INTEZMENY1IAL6ZAT FEJLESZTESENEI{
TERtlLETI -TARSADAL~fI FELTErELI.'I
Keszitettek: Munkabizottsag vezet5je: Kozma Tamas Munkabizottsag tagjai: Deak Zsuzsa Forray R.Kata1in Inkei Peter Ritook Pal.ne
Kezirat OKTATASlillTAro INTEZET,
1984 JANUAR
(d,
Szerkesztette: Kozma Tam's K'sziiJ.t: am Oktataskutat6 Int'zet nyomd8.jaban peJ.danyszUt:J.OO ISSN
0230-1189
'ELOsz6 . 1982 apirlisabaRaz MSZMP KB atiekintetie a heivenes 'ev~kberi folyt,oktatasfejlesztesi torekveseket,e~ &llasi, foglalt ~, korszeriisiieaenek tovabbi.kerdea·eiDeJ1~A.z8.118.8fog~alaB nyoma:a a MUve16des!' :Minis~ter:Lumoktataspolitikai, ,ta.n.acsqtal8.kito,ttegy szakmai fejleszteai 'koncepcio kidolgozasara. Aniurika tizbizoitsagban fQlyt; Jelen fuzetUnkben'ateriiletimunkalJizottsag kozepfokl1 oktataasal foglal'koz6tanulmanyat adjuk- kozre. A munkabizottsag zcir6tanulmanyat a lervezeshez kapcsolod6 kutatasok,76. szama tartalmazza. , Az,MM oktataspolitikai tanacsanak tertileti munkabi,zottsaga 1982. JUniuaa as ~9a3. aprilisa kO:lott mUkodott. Tagj ai voltak: De8.k Zsuzsa.' /"MKKE/, Forra.:y R.', Ka talin ' /OKI/ , Repassy Helga /"MKKE/, 'Sarod.: Eva /KSH! as'Vamo~ Dora /NrKKE/. A munkab1zottsagot Kozma Ta.niasvezeit'e.
· A'KOZEPFOKU QKTATASI INT·EZMENmLOZAT FEJLESZTESE
A·FO
'TnULET±'~IPUSOKBAN ,
-.:
.-
.
•
.
.·····.Ak8vetk~ZG~li~+eJ.-~eteV"tJ.z~aD~ ~J.t~r6 utakonjlir-, ie,.liikerttJ. .' ~$~ VilJzOn~ta~~~tj~~~ee$/ m:i.llc1enkinek - -tarn~lmiJ.~g. ester\lJ.etiJ.e~la~~~~S-eJ.~1'l1.~t6re • Je~Unk eo k6zepfo~ okte,t~t. l!:z~rt~~e~~6.~.~Qt•. jeJ.J.¢~zete$en eltero :t'e?le~~segii ~orzettip~$OkJilil.kk#:J.&:tl.bozofejJ.es:z;tesiu ta4t ,alakitottunklti. ,.
MagY~~rsz6.gvar~Siv~z~$klS:t'z~teinektUlIlYomo tobb-
$~ge •.. litzonba1li~em~tisz~a.ti~~t!n;i~ultu.;'6.1iS
fej lettseget te- . ki.D.t-y-eegY-$zerre tObbfele
tkQ1lrvttl. Ehelye tt .iDkabb a tlivlatifej.J.eszMs Olyane~~~eit gy1ijtottiik ossze, amelyek EJegitsegeveltenylegesentervezni·lehet. BUd,apestpeldajaa. legkezenfek\Tob b. Minthogy egye. dtilal16 a vonzaskorzet.ek. kozott, tipusnaksem tekinthettuk. Viszont fejlesztesi esettanulmanyabol jolkovetheto,hogy ajanlott fejlesztesi strategiB.nk kozul.·tobbetis otvozni sziikseges, he. 1skolaha16~at~aktavlati tervezesevel foglalkozunk Iva. a belv8.ros problematikajat,az at varost al~ kozpont vonzasait, az agglomeracios terseg 44 kozseget stb./. Hason.lo peldakent kinalkozik a vonzaskorzeteknek aza csoportja, amelybe peldB.ul agyulai, vagyamely;ikbe.a nagykanizsai, a keszthelyi stb. korzet·ttartozik. Keszthely esvon~as- korzete a legfejlett~bb csoportba kivB.nkozik. A kolJ.k:ret fejlesztes szempontjab61 itt is megha~ taroz6 Imas peld.B.k. is vannak raj a helyben lavo felsooktatasi intazmenY. Gyula as vonzaskorzet~ nek fejlesztea,e amezovarosi, illetve a.legfejlettebb varosikarzet sZSmara ajanlott strategia~ hoI mintegy tlkikeverheto lt • . i
.... 3 -
Szakkepz6 bazis as integralt kozapiskola fejlett varosi vonza.skorzetekben
Fejlettvarosi vonzaskorzet' megyeszekhely, felaofoku kozpont korUl alakul ki. A fejlettvarosi vonzB.skorzetben azonban akozponti varos mellett tobb, ugyancsak fej~ettt vclrosias telepiiles is talalhat6. A vonzaskorzetben nagy a. nepessegkoncentraci6; esetenkent150-200 ezernel tobblakos . " . . 'eli t:t egyiitt", Alakossag korszerkezete az orszagos atlagot tiikrozi, vagy eltolodik ,8. fia,talok javara.A vonzaskorzetbe' sckes rendszeres a. bekoltozes~ Maximalis az infraatruktura. kihasznaltsaga;ennek megfe).eloensok, de rendszerint . zsufolt iskolai letesitmenye van; a. szekhely-telepu:lesnek pedig felsooktatasi intezmenye is. .
.
.
~
A fejlett varos1 vonzaskorzetben -- 'elsosorban a kozponti vBrosban -- egy-egy megyere vagy akar regi6ra kiterj edo gazdalkod,6 szervezetek tomorUlnek. Ezart ebben a korzettipusban a legmagasabb a gazdalkodo szervezetek szamao Az iparbanes a mezogazdasagban foglaiko~tatottak aranya ki-' egyenlitett; orszcigos atlagbanfeltiiuoen magas viszont a szol.... gal t~tasban dolgozok aranya.Mind,ez a korzeten beltil ~egfele.... 10 s zakkepzesi l.ehetoseget j elen t, as differencialt palyavalasztast tesz lehetove. A fejlett varosi vonzaskorzet lakossaga magasan iskola~ zott. Az erettsegizettek aranynovekedese az elmult evtized atlaga~~ orszagosan itt,a legmagasabb la f5varost kiv6ve/0 Az al talanos iskolat id.oben vegzettek aranya is itt a leg.... nagyobb -- vis_zont a legala.csonya.bb So kozepfo~ oktatasban reszt nero vevok szama.. A kozepfokon tovabbtanulasra,illetve a kepzesi kinalatra mindenekelott a szinvonalas gimnazium a jellemzoo Ezekre a gimnaziumi ferohelyekre --'amelyek elsosorban felsofoku - 4 ....
tovabbtanulasra keazitenek ,fel Iva. szakositott tantervU tanulocsoportokl ~- tUljelentkezes van, amit az orszagoa osszehasonlitaaban magas tanulocsoport-letszamok is jelez-l nek. A fejlett varosi vonzaskorzetben. sokfele ipari -- tehat eszkozigenyes -- szakkozep:lskola is "talalhat6. ugyancs~ sokfele a szakmunkaskepzes -- a szolgaltat6 agazatban is --. de a s~akmunk:~skepzesbe va16 jelentkezes csokken. Afejlett varosivonzaskorzetbena kozepfoku oktatas gyakorlatilag alt~lS:p.ossa valt az elmult evtizedben. A joVoben itt a kozapfok1J, oktatas iranti iganyek intenziv novekedese varhat6. Vagyisaz, hogya tovabbtanulasi szandekok fokozatoaan a Bzakkozepiskola, illetve afelsooktatasra' elokeszito gimnaziumok iranyaban tolodnak el.
Afejlettvarosivonzaskorzet
tanitasi potencialja is magasan atlag feletti. Gyakoriak itt az iskolan kivUli·/TIT/ tovabbtanula.si alkalmak. Resz- as fofoglalkozasu nepmUveloi~ ~~\ek sZ&na is az citlag folott niozog. Min~ a lakossag iskolazottsaga, mind pedi.g a munkaero szalanastrukturaja alapjan azamithatunk: arra, hogya kozepfoku kapzesbe reszfoglalkozasu oktat6kent jelentos szamukUlso szakember is bekapcsolhato. Afejlett vaxosi vonzask:orzetreEger, Gyor vagy Szombathely korzete lehetpe1da. Az i8ko1ai kepzes-kepzettseg 'faktorerteke 2,00-2,14" kozott mq,zog, magas a Itnepszaporulat-fiatalsag". viszont alacsony a "kiiltertilet-anomia" faktorerteke. 1970-78 ko~ott az egri, gyori, szombathelyi korzetben 102-104 % kozott novekedett a lakonepesseg. GazdJilkod.6 szerveikszama 150, lS-fele vSlasztasi lehetoseggel. 'Az altalanos iskola elvegzese utan a gyerekek 3-5 ro-a nem tanul tovabb; azerettsegizettek aranynovekede-. se viszont 1960-70.kozott 7,2-8,4 %-pont, vagyis a bUdapesti novekedes 80-94 %-a. A szakkozepiskola szakmakinalata lO-14-fele, aszakmunkaskepzesben ennek aketszerese. Az iskolazottsag intenzitasiviszonyszama13-20, szemben' az orszagos atlaggal, amely 10. 1000 lakosra 63-99 TIT-ora jut,szemben az orszagos 5l-gyel. A tipikus korzetekhez -- statisztikaik szerint -legkozelebb meg a miskolci, peesi, soproni, zalaegerszegi, kaposvari, szekszardi, szegedi korzet all.
- 5 -
'A fe.jlett,. varo,si vonzaskorzetben mindenfele kozepfo. ku oktatasi'intezmeny megtalalhat6. Ezeket az intezmenyeket a.jov6ben ·i8·~ivanatos-megorizni; intezmenyi elkUlonUlesUketazonban tavlatila.gola.an~ kell. Ez a kovetkez6ket jelenti: a/ValameImyi. ~tezmeny elmeletf programjanak ma1nB.l ·szo:C)sabbk~o~dinalasat.a v-0J1zaSk5rzetbenllgy, hogy I-II • .evben .m:i.ndha..s.Qn~o . elmelet~ fogla:1k9zasokattartsanak. "
J-V{'
AmeglavQ szakkepzes:L lete~ tme:D:yekj obb kihaszna.lasa.;t ugy',hogy·ki1:1.~nbQZohossz\1sagu szakkepzo progr~bkat . szerveztmk r~jWt /be"t$:D.1tilit6la maps sz:Lntii szakl!:epesitesig/ ,·..amelyekre kat....n agy eves elmeleti program befejezese 'llt8n,v~lam'int munkamellett isjelentkezni lehet. E "szak-' kepzesibaziso~fI 8zakmai 1ranYQk~'zerint szervezodnek,a megfelelo megye~ iparvallalatQkkal koopercloioba,n. .
bl
' . '
~,
-
-
(,.-
- '
c/ Az tigyvi t~li, ,szoci~11s-egeszsegiigyi,pedagogiai
.~8tb.
kepzesi programok pedig a jelenlegi' gimnaziumokban is $z~rvezhetokafakultaci6kkereteben.Megpedig u.gy, hogy egy-egyintezmenyen beliila tovaobtanulasrafelkeszito.program helyett lehessenvalasztani.oket,.illetve avonzaskorzetenbeliil viszonylagteljes kinalatot,ny.ujthassunk altaluk. Egri, zalaegerszegifejlesztesi esettanulmanyaink szeri:nt akozepfoku oktatas teljesse tetelehez vezeto legfontosabb lit az eltero iskolatipusok tantervi·torzsanyaganak osszeha.ngola~a. Ilyenforman -- peldaul a zalaegerszegi esettanulmany szerint -- a szakkepzesi valasztek is novelheto, . i.l'letve rugalmasa.bba teheto. A fejlettvarosi vonzaskorzetekben folyik jelenleg is nehany kozepiskolai 'kiindulasu kiserlet, mint pl. a szakkozepiskola as a gimnazium I-II. evfolyamB.nak tantervi integracioja, vagy a permanens kepzeshez kapcso16d6, , . . fakultativ. t~ulasi programok megszervezese.
.... 6 ....
Szakkepz6 bazis e6yoldaluan iparosodott korzetekben 'Azegyo~da.luan iparosodott
vonzaskorzet kozpontja egy nehciny orszagosan is kiemelkedo iparinagyiizem, illetv~ a koretelepedett varos /ide tarto.malt els6 szocialis,tavarosaink/. E korzetkozpontok JO-70ezer lakosuak, ,a vonza~korzet lakossaga'azonban elerhet:i.a ioo ezer fot. Mig, afejl,~tt varosi von~askorzetet nagynepessegkonoent~~Ci6 'j'ellemezte, addig' a,z egyolda.ltla1iJ.ip~osodott korzetre a,·dinamikus bekoltozes ajellemzo.A szekheiy-telepUles ipari ellatott~aga magasszintu, a dinamikus vandormozgalomnak megfeleioen infrastrukt~ralis,letesitmenyei zsu-' foltak. A szekhely-telepiiles vonzaskorzetebe' tartoz6 koz-.. ' segek viszont agglomera16dnak •. egyoldaluan iparosodott ;korzet fejles~teseben az oktatas, akUlturalis e'llatas f),apjainkra egetove v~lt. Mind a nepesseg megtartasa,~mind pedig az ipa.r e15tt allo feladatok ezt stirgetik.
Az
Az egyoldaluan iparosodott korzetfoglalkoztatotts'agi ~z'erkezete szinten egyold.alu. A foglalkoztf:l.tottsagi leheto~egektobb mint a fele egy-ket ipari nagytizemben koncentraJ,.6dik. Enaek megfeleloen ,alacsonya gazdalkodo szervek sza-', pla as szUk a valaszteka.Az egyoldalua,n iparosodott korzet-··< J-akossaga koreben azerettsegi yizsga azelmult avtized tolyaman valt Udivatta",. Az egYQldaluaIi iparosodott korzet szakkepzese /szak:kozepiskolaja as sZakmunkaskepzoje/ eppUgy kiepUIt, kiterjedt, mint a. fejlettvarosi v
- '7
-
I
mertitt'az erdeklodea kozpont;jaban a szakkozepiskolaall. Magasabb viszont az altal8.nosiskolatvegzettek kozUl azoknak az art!nya, akik" nem k~vB.nnak tovabbt~nulni. Az elmondo1itak elap;jan'i;ehat arra szamitunk, 'hogy 'azegyoldalu.al1 iparo~~dottko.rzetbena divatos azakmak iranti' erdeklodes fog meg novekedni, ·vagyisazolyan· kepzesi programok iranti igeny,~ amelynek:reven eret·tsegi esszakma is szerezheto. .
.
'
d
po-
Ehhez m~g.telelonek "latszik t,a 'korzettipus szellem1 tenoial;ja.Baraz iskolan kivUlj, milve16desi tevekeny.segek ar~.attekint.ve. ez a korzet elmaradaz, orszagos atlagt61, a reszfoglalkozasUl1epmiive16kmagas szamab61arra kovetkez'tethetUnk, hogy a lakossag oktat6kent a mainAl jobban is bevonhat6 lesz a korzet szakmai profil;ja.ba vag6· kepzesi p~og ramqkba'. ," Tipiku~naktekiritheto
a dunaujv'arosi, ta- . tabanyai, 6zdi korzet; tovabbi hasonJ.6sagot mutatagyongyosi,ajkai, varpalotai, komaromi korzet. Ezekrea koxzetekre az nipar~ eletszinvonal" faktor kiemelkedoenmagas erteke jellemzQ Itatabanyai, dunaujvarosi korzet:l,8-1,9/. A bevandorlashoz magas : termeszetes,szaporodas as zsufolt iskolak . , jarulnak /faktorertek: 1,2-1,5/. E korzetekben a 1akonapessag novekedese1970-78 kozott 105-108 %. A fog1alkoztatotts'agi Iehetosegek 60 %-a ipari, 18 %-a mezogazdasagi. A gaz.dalkodo szervek felesegen~k . szama 12-14 kozott mozog•.Azerettsegi. zettek ar8.nynovekedese 1960-70 kozt a buds'" pestinek a haromnegyede volt. A·tovabbtanu1asra jelentkezes aranya pl. agyongyosikorzetben 1980-ba~ a kovetkezokepp al~~ kult: szakmunkaskepzo 45 %, szakkozepiskola 34 %, gimnazium 18 %. Az iskolan kivUli mUvelodesi .tevekenysegek szinvonalat mutatja, hogy pl. a dunaujvarosi korzetben az 1000 lakosrajut6 TIT-orak szama 20 /orszagosan 51/; a fofoglalkozasu nepmUvelok szama 19 /orszagosan 21/. Ugyanakkor kiugroan mages a resz£oglalkozasu nepmUvelok a·ranyszama ./6zdi 66, kazincbarcikai 45, 6rszagos 14/.
- 8 -
egyoldaluan iparosodott korzet mUvelodeaenek tavlat! fejleszteset a jovoben j"obban Basze kell hangolni a domi,pa16 -ipari/vagy .pl. Babolna eseteben s mezogazdasagil nagyvallalattal. Ez s'szskkozepiskolai szakkepzesbol kiindu16,arra epit5fejlesztestjelent. Vagyia: Az
,
,
~'
A szakmunk~skepzeskoziamer~ti'targysit kozelitaiik: a kozep1skola I-II. evfolyamanak tanulmanyi programjanoz mind az iskolaban, mi~' a va.llal~ti szinten. Ilyen altala- . nosanmuveloprogramot.a vonzaskorzet altalanos iskolainak bazisan; sot vallalati felnattkepzes kereteben is kivanatoa szervezni.
al
;
b/Ahol lehetseges, .a szakmai speeializacio fokozatosan erettsegire felkeszito tanulmanyi programmal szervezodjek ; egybe Ivagyis a szakmunkaskepzest lepes,rol-lepesre szakko- ' zepiskola.i szintre emeljilk/.
of
Ahol pedig a szakma szempontjabol indokolt, ott a special:tzaciotolodjek ~i az erettsegi utanra.
df
Ennek megf'eleloen egyes kepzesi iranyok kozepiskola l).t~ kepzesse valnak~, as helyetttik a mairkilto,bb felsooktatasra elokeszito elmeleti program is szervezheto Ivagyis $gyes szakkozapiskolak reszben gimn.aziumma alakulnB.nak at/. Az egyoldalu szakkepzesi valasztek pedig" -hovitheto' ' azaltal, hogy a dominalo nagyvallalat a sajat karbantarto, szolgaltatasi munkaero-sziiksegletet is a vonzaskor.zetben kepezi ki . . ef
Gyongyosi esettanulmanyunk a fejlesztes kat, ,egymasEal osszehangolhat6 torekveset mu.tatja.\A varosban at szakkepesitest nyujt6 intezmenyben 43 alapszakmara kepezhek; de ezekben azaIapszakmakban nem mind tudnak a fiatalok a vonzaskorzeten beltil elhelyezkedni. Lehetoseg kinalkozik ket kozas ,alta Iano san miivelo eVfol.yam utan a'z alapszakmak kUIonbozo hosszusagu elsajatit~
- 9 ';'"
tats.sara I egy, masfel ,kat evI. Ebhez Uze-. mi specializaci6 kell illeszkedjek. A Mat~a~ aljai Szanb8.nyak mint oktatasi bazis szerepeIhet fiataloknak es felnotteknek, as a szamara sZUkseges szakmakban betanitast, illetve tovabbkepzest folytathat. Ebba 11leszkedhet a korzet kozepiskolainak szakmai kepzese is.
MUvelodesi varoskozpont mezQvarosi ,
vonzaskorzetekb~n
"
A mez6va+osi vonzaskorzet egy varosilag viszony1ag fej, . lett ,szekhely... te'1epiile~bQl, valamint nagy sZWnu killterttleti hely-telepUlestanyavilaga volt; illetve .a megnott _tanyavilag,tanyabok6r falvasitasa raven keletkezett. Ennek megfeleloen'a szekhely-telepiiles as a kUlterUleti, lakossag hagyomcinyosan egymasra volt utalva.Jelenleg azonban a lakenepess~g csokken, a kulterUleti'lakossag eloregedik/l> A mezovarosi vonzaskorzet munkahelyeinek tobbsege mezogazdasagi.jellegU. Az ipari jellegU munkahelyek szarnban ko, . zelitenek ugyan hozza ;de videki nagyvallala tok kihelyezett' uzemegyse-geirol van sz6, amelyek fokent bedolgoz6i munkat kinal.nak" elsosorban' alacsonyan iskolazo~t naknek. Amezovaro.... S:L vonzaskorzet·foglalkoztatottsaganak masik jellemzoje, hogy feltiinoen,alacsony a szellemi foglalkoztatottak ar8.nya. ' A roezQvarosi vonzaskorzet lakossaganak iskolazottsaga az orszagos atlag alatt'roared, bar iskolai ellatottsagban megelozi az egyoldaluaniparosodott korze~et. Az arettsegizettek arciny.a ,alaCS9llY " as 1960-70 kozott orszagosan a leg.... lassabban novekedett. A mezQvarosi vonzaskorzetben varhatoan az 1980-a8 avtizedben f"ogmajd tomegesse valni. a kozepiskola...," " zas. A mezQvarosi vonzaskorzetben"-- az eddigi korzettipusokhoz kepest -- viszonylag magas a tovabbtanulni nem szandekozok,ar8.nya" Kevesen kiv8.nnak gimnaziumba jarni, mert a mezo'- 10 --
varosi vonzaskorzet gimnaziumi tanulocsoportjainak tobbsege' altal~os tanterv~, as nem vagy caak keves esellyel keszit fel egyet'emi-foiskolaitovabbtanulasra, A mez5varosi vonzaskorzat,gimnaziumaiba ,tobbsegeben lcinyok jarnak, akik irodai dolgozok, Ugyvitelialkalmazottakkivcbmak lenni. A mezovarosi vonzaskorzetben szUk a szakkepzesi kinalat. A szak~ munkaskepzesben a mezogazdasagi irany dominal, amely nero es'zko~iganyes~ egyebkent pedig be1skolazassalkUszkodik. A8zakkozepiskolai ircinyok'kozul szinten a mezogazdasagi, valamint akozgazdasagi, ~eszsegugyi, ov6n5i szakirciny a jellemzo. Ezek nem eszkozigenyes s,zakkepzesek, as tu;lajdonkeppen ·ugyan- . caak az' erettsegizett nodolgoz6knak kinalnak szUk valasztekotlt j
A mezovarosf 'Vonzaskorzetben neme~ak.a lakosaagiakolazottsaga atlag alatti, hanam az iskolankiviilimUvelodesi .tevekenysegekbe vale bekapcsolod8:s 'is. Keves a foallaaunepmilvela, reszallasu pedig nines. Barmennyire kivanatos volns a lakossag fokozott bevonasa az oktat6~unkaba, a'mezov~rosi vonzaskorzetben ennek kevesa lehet.osege.· Mezovarosi korzettipus fole€$ a.Duns-Tisza kozen es a Koros-Maros szogeb~ntalalhato. A korzetek kUlterUleti lakossaganak aranya igen magas /faktorert~k 1,8-2,7/. Jellemz5 meg az alacsonyn~pszaporulat: az 1978-as lakonepesseg az 1970-es 98ro-a. A mezogazdasagban fog1alkoztatottak ar8.nya 53 %, mig az iparban foglalkoztatottake 43 %. A gazdalkodo sze'rvezetek felesegeinek szama atlagos /9-15/, a megoszlas itt is a mezogazdasag tobbletet mutatja,az iparral szemben /37:23 %/. A szellemi dolgozok arcinya 14-%. 100 a1aesonyabb iskolai v~gzettsegU~ re mintegy 8 kozep- es felsofoku vegzettsagu jut lorszagos atlag 10/$,.Az erettsegizettek arcinya ez orszagban a leglassabban no /1960-70 kozott 4,4-5,1 roo-pont, a budapest! novekedesnek korUlbelUl a fele/. A' tovcibbtanulni nero kivanok arcinya 4,1_'5 ~-2-_'9{;' a-t'(iv~lbbtanulni szandekozok kozUl pedig mintegY'40 % az erettsegizni kivcinok ar8.nya, ekozUl egyharmad a gimnaz!umba jelentkezo. A kozep!skolai halozatra azonban -~
~
.. _ - - - - - ;
- 11 -
a gimnaziumi tanu16csoportokdominanciaja jellemzo, pI., a kiskunhalasi korzetben 195 os a gimnazistak aranya a szakkozepisko1asokevalszemben. Az 1000 1akosra jut6 TITorcik szeUna. 30 korUI mozog /orszagos a'tlag 51/., A mezQvarosi vonzaskorzetre tipikus a kiskunhalasi, kiskunfelegyhazi, cegledi korzet. Besonlo jegyeket mutatnak fel -tobbe vag~ kevesbe -- a kiskorosi, kunszentmiklosi, csongradi, sot nehaDy. adat szerint a ka1ocsai;szegha1mi, orosMzi, jaszberenyi korzetek is.
~
c
A mezQvarosi vonzaskorzet szek~eiy-telepU1esenhagyoma; nyosanmeglevo 8.ltalanos es kozepiskol8.kat'a' kozmUvelodesi '. in~ezmenyekkel 6sa sportletesitm~nyekkelmUvelodesi ~aros kozponttci kivanatos szervezni. Ez olyan szervezeti egyUttes kialakitasat jelenti, amelyaz 'egesz vonzaskorzet tanulasi, informac:l6s as kulturalis kozpontjakent kepes miikodni, mintegy a korzet kis negyeteme u • . ~ mezQvarosi vonzaskorzet mUvelodes.e azonban onmagaban nem fejlesztheto.Ahhoz, hog~a mezovarosi vonzaskorzet lakossaga megmaradjones va16divarosi vonzaskorzette fejlodhessen, komplex fejlesztesi programra van szUksege. A mUvelodes fejlesztese egy ilyen fejlesztesi program resze. A miivelodes fejlesztess,nek egyik feltetele a mezovaro,si'vonzaskorzetben a gazdasagitevekenyseg kibontakoztatasa. Ez nem'feltetleniil ipertelepitest je1ent, hanem a je1enlegi. mezogazdasagi egyolda1u~again.ak fe1sz8.molasat is.Csak ennek fUggvenyeben valik 1ehet5ve afoglalkoztato'ttsag egyo+dalusagainak csokkentese /vagyis e palyavalasztasi lehetosegek . novelese/. A je1enlegi gazdalkodo szervezetek -- keyes kive~ te~ie1 -- alta1aban nem, birj8.k e1. a rajukepitett szakkepzest. Ha a szakkepzest egyo1daluan kibontakoztatncink, akkor viszont nove1nenk a kepzettseg es az elhelye.zkedes kozott amugyis meglevo fes;zultsegeket, novelnenk az elvandorlast. ri
A muvelodes fejlesztesenek masik feltete1e a kuiterUleti lakossag infrastrukturalis el1atottsaganak es eletko- 12 -
.
.
.
rUlmenyeinek javitasa, s'jelenJ.eginel 'fokozottabb bekapcsolasa a szekhely-telepiiles eletebe !kozlekedes atb.!. A kozmiivelodeai tavekanyseg es a .azocialis gond.ozaa mindennek igen fontos reaze; onmagaban azonban nem volns kapaa megbirkozniaz alapellatas okozta hicinyokkal. !Kiilonos tekintettel erra ,hogy a ktilteriUeti lakoaacig je lentos resze alacaonyan iskolazott idos ember.! A "milvelodesi varoskozpont" koncepcio a mezovarosok mtivelodestorteneteben mar regebben felleIheto. Erdei F. tobb elemzeseben is ki.mutatta, hogy a varosi funkciok koztil menynyirefontos volt a kozepfoku iskola megle- . tee Az altalanos alapozo kepzes me~szervez hetosegere·Nagykorost hozzuk fel peldakent, ahol a konzervgyarral.egytittmiikodo· szakkozepiskola as szakmunkaskepzoujabban elelmiszervegyeszeti"profilt alakltott ki, es ezt a kep'" zesi programot a fejlodoorszagok szamara is felaj8.nlotta, ertekesitenitU:dja. Nagykoros azonban arraispelda, hogy amennyiben az alapveto Uzem'--a ~onzervgyar -- clllandositja a profiljat as nem fejlodik sz8.mottevoen . tovabb !nemterjeszkedik vagy nem valt termekszerkezetet!, akkor a raeptilo szakkepzes, idovel funkciotlannav&.lik, hiszen amunkaeropiac t~litodott. Ekkor vagy atter egy szele- , senalapozo kepzesre, vagy egyre nagyobb korben torekszik beiskolazni. Ezzel viszont el~ veszti vonzaskorzeti szerepet •. Ezzel a peldaval ismetvisszakanyarodtu:nk oda, hogy a mezQvarosi vonzaskorzet mtive15desfejlesztase csak egy komplex tertiletfejlesztesi program reszekent tervezh.eto meg. '
Integralt kozepiskola aprofalvas korzetekben Az aprofalvas vonzaskorzet szekhely-teleptilese korUl kis . lelekszellnu telepiilesek helyezke'dnek, el, egymashoz rendszerint igen kozel. A szakhely-telepules 10-15 ezer lakosu, as maga ,sem varas, illetve epp most emeltek varosi rangra. A nagyipari centrum nem messze eslk tole, de kozlekedesi es foldrajzi okokbol megsem tartozik e centrum' vonzaakorzetebe vagy agglomeraciojaba. Akorzet teleptilesei megoriztek a kozepko'ri falu.... szerkezetet. - 13 ....
Az a,profa,ivas :vonzaskorzetnek van valamennyi ipara --, koriilbelUl 'azonos je'llegU a mez5varosi vonzaskorzetekevel --, ~akugy mezogazc1asagi tevekenysege nem'jelent5s. Ameglev5 ipar m1att -- ha annak termeloteveken~Y'seget5l szamszeriien eltek1ntUnk ~-'a gazdalkod6 szervezetek valasztekanak szama nem alacsonyabb azorszagosatlagnal. Az aprofalvas vonzas,korzet hyUjtotta foglalkoztatasi lehetoseg egyoldalu -- ilyen a pal~avalasztas lehetosege is ~-, de mindig van eselye ra, hogy a~ ipari' centrum fe'jlodesesoranujabb ipari tevekenysegjelenjek meg 'ebbe~ a korzetbenis. - Az aprofalvas korzetet alacsoD.y nepsz'aporulat es 'eloregedo lakossag, valamint erotelje's elvandorlas jellemzi. A lakossag iskolazottsaga alacsonya bb, mint a mez5varosi vonzas':, korzetbeh~Az erettsegit ny'lijt6 k02jspiskolazas irant az erdeklodes varhatc1ag az 1980-as evekben bontakozik ki.
i'
Az aprofalvas vonzaskorzetben viszonylag'magas a gimnaziumhajelentkezok art:lnya. ,~z ~;nden bizonnYal szorosan osz,szefilgg'az egyoldalu gimnaziumikinalattal, amely raadasui ,alig vagy egyaltalan nem kinalszakmaikepzo programdt. A~ik szakkepzesre jelentkeznek az altalan.os iskola elvegzese utan, azok, is foleg szakmunkaskepzobeakarJiak'menni. Szemben a fej,lett varosi vonzaskorzettel, ahol csokken aszakmunkaskepzobe , ,jelentkezok aranya, ,az aprofalvas korzetben novekszik. Az aprofalvas korzetben ez, valamint a gimnaziumi jelentkezes kepviseli a kozepfoku oktat~s 1assu,tomegesse valasat. Az egyik a fillk, a,masik ,jellegzetesen a let:lnyok iskolatipusa. Az aprofalvas korzet lakossaganak tanitas£ potencialja caak mintegy fele-haromnegyede az 'orszagos atlagnak. Ez a lakossag alacsony iskolazottsagabol, valamint eloregedesebol kovetkezik. A szakemberhit:lnyra utal' viszont pl~ a TIT-foglalkozasok alacsony art:lnya. A tomegesse vale kozepfoku kepzesben nem szamithatu.nk kUlso reszfoglalkozasuak szamottevQ segit.... : segere. Nagyobb meretil pedagoguskepzessel es letelepitessel kell'megoldanunk a problemat.
- 14 -
Aprofalvas korzetek a ~tUl deli as nyu~ati peremen, valamint az Eszaki llegyvideken es a Felso-Tiszantulon ISzatmar/ talalhat6k. A legtip1kusabbak ,a nagyatadi, marcali, ta~ polcai, kormendi korzetek. Hasonlitanak rajuk pl. a mohacsi,tamasi, domb6vari, lenti, balassagyarmati korzetek. A lakossag Bzanta . 1978-ban az 1970. evi· 98 %-a volt. A gazda1kod6 flzervezetek szama.lo. korill mozo~; a szellemi foglalkoztatottak szama feltUnoen alaesony 116 %1. Az iakolai vegzettseg szempont jabal. kUlonOaen a'\lenti as a tamasi korzet van hatrB.nyban.;a .t~pus azonban mindenkepp az atlagalatti /100 a1acaonyabb iakolai ve~zettsagUre 7-8 kozep- as felsofoku vegzettsegii!. Az erettaegit nyujto szalanai kepzes j.gen szUk vagyteljesen hianyzik, ezt a gimnaziumok potoljB.k.' Jobbnak mondhata a szakmunkaskepzas kinalata /9-16 fele irB.ny/. Azonban az aprofalvas korzetekben isa mezogazdasagi, va1amint az apitoipari iranya je1legzetes.
\
Az aprofalvas vonzaskorzet fejlesztesenek egyetlen jar" hat~ utja az u.n.. integralt kozepiskolazas kiepitese. A szek.. hely~telepulesen meglevo gimnazinm profi1jat kell ugy bovi- . .tenUnk, hogy kiilonbozo idotartamu szakkepzo programokat is megszervezl:lessilnk benne. Erre a gimnaziumok eddigi spontcin. -fej'lodesemar ainugyis peldat mutatott as alapot teremtett: he ne~ akarnak megsziinni, aIckor maris t6bbhelyiitt,s?iakkepzo funkci6t vettek fol •. A gimnaziumok Uj tanterve ujabb lehetosegetad az ilyen fejlesztesre. Az ap+,ofalvas vonzaskorzet szakhely~telepulese szamara mindenkappen nelkUlozhe~etlen, hogy a kozepiskolaja megmaradjon, sot bovUljon. is. Enelkul a telepUles tovabb veszitene a sUlyabol. "
'.
•
•
•
.
•
•
-
,
Az integralt ko~episkola kialakitasa azonb~n appugy nem vegleges megoldas az aprofalvas vonzaskorzetnek, ahogyan a mez5varosi vonzaskorzetben sem elegend5 csupan mUve15desi ko~pontot szervezni. A mUvelodesszervezest a vonzaskorzet komplex fejlesztese kell mege15zze, kiserje. E kompl~x fejlesztesnek·az aprofalvas vonzaskorzet eseteben az a celja, hogy a varost "kozelebb hozza" a falvak lakossaganoz,vagy,is hogy a szekhely-telepUlest v8.rosiassa fejlessze. Ebbe a fejlesztesi programba :- amely tovabbi munkaalkalmak letesi-
- 15 -
tes~t
is·magaban kell foglalja -- illeszkedik bele az integralt kozepiskola kifejlesztes·e is. Lenti esettanulmcinyunk mutatja, hogy a hely'b,en leva gimnaziumb61 fakultaci6s ircinyok alakithat6k, valamint velUk az e~elare megyei irB.nyitas alatt leva szakkepzes Ifaipar, ruhaipar, forgacso161 osszekapcsolhat6. A valasztek igy sem lesz teljes persze, de mindenesetre a mainal jobban hozzajaru1 ennek a telepiilesnek -- as a vonzaskorzetenek -- a va.;.. rosias-Qdasanoz.. . ,Koordinalt kozapfoku oktatas nagyfa.lvas korzetekben Erre az "alfoldi tipusu tl elmaradottsagra a kUlterjes mezogazdasag, 'az ipar csaknem teljes hicinya, a kozepes vagy nagy falv,ak as a viszonylag stabil nepessagszam a jellemzo. Ez utob.ol bi a hetiinga-vandorforgalommal magyarazhat6. A foglalkoztatottsagi szerkezetben -- az aprofalvas dunantuli as hegyvideki korzetekkel szemben, amelyek raszben ipari kozpontok kornyeken helyezkednek el -- a mezogazdasag uralkodik. A mezogazdas~g az elmult avtizedben egyoldaluan fejlodott itt la termotalajt kiaknazo termelesi rendszerekben/. Ez okozza a torz foglalkoztatottsagi szerkezetet as a rendkivill szUk palyavalasztasi lehet6seget.A szegenyes szakmavalasztas es egyoldalu foglalkoztatot~}?agi szerkezet 'vilagosan mutatja, hogy a nagyfalvas vonzaskorzetben a valodi valasztas a foglalkozasok kozott a kinalat hiB.nya miatt jelenJ..eg lehetetlen. kozepfoku oktatas varhato tanuloletszamat csak reszben hatarozzak meg'a demografiai viszonyok. Fontos tartalekai vannak azerettsegizettek ;)ovobeni arcinynovekedesenek, illetve az ezzel jar6 kozepiskolai igenynovekedesne~';~ A korzet ugyanis 1960-ban as 1970~ben is alacsonyabb iskolazottsagu volt, es az arettsegizettek aranynovekedese is csupan fele, haromotode volt a budepestinek. A kovetkez6 id5szakban varhato a korzetben ennek felfutasa. Viszonylag magas a gimnaziumba je;'" A
- 16 -
lentkezok arcinya. 'Az apr6fa1vas tipussa1 osszehasonlitva itt nemcsak a szakkozapisko1at valasztok arcinya a1acsony, hanem a szalanunka'skapzokat valaszt6ke is; ·viszont mages a szakiskolaba je1entkezettek arcinye csakugy, mint a tovabbtanulni nem szandekoz6ke. Mind~z
ttikrozi a kozepisko1ai halozat elmaradott voltat: is. Err~ a viszonylag kiterjedt gimnaziumi kinalat as a sze-" genyes szakkoz6piskolai kina1at a jellemz5. A halozat legfontosabb jellemzojea fejlesztes szempontjabol azonban minden bizoIl!lYal az, hogy ekorzetben a kis iskolak /zommel gimnaziumok/ 'tobbhelyiitt fordulnakelo, egymastol meglehetosen tavol. A t~nitasi potencial helyben v~16 megteremtese ebben a korzetben sem latszik megoldhat6nak,mert alacsony a lakossag iskolazottsaga as egyoldalu a szakmai kepzettsege. Egyebkent erre enged kovetkeztetni, aTIT-orakalacsony ar8nyszama. Alacsony a "fo- as reszfoglalkozasu napmUvelok aranya is. Ebben a korzetben is kikerUlhetetlen a fofoglalkozasu pedagogusokka1 tortene szakosella.tas. Ilyen kozep- e.s nagyfalvas korzetek talalhat6k a kozep- ss felsotiszantulon /pUspok, ladanyi, hajdun.anasi, tiszafUredi/, de '·'van belolUk a Sarkozben is /sar'bogardi korzet/. Legtipikusabbaknak a kisvardai, nyirbatori, pUspokladanyi, hajdunanasi korzeteket tartjuk. A mezogazdasagi foglakoztatottak aranys 40-44 %, szemben az ipari foglalkoztatottak ; 20-22 %-aval. Az, erettsegizettek aranynovekedsse 1960-70 kozott 3,7-4,7 fo-pont. A gimnaziumba' j e1entkezok aranya 1980~ban 17,519,6 %. A TIT-orak aranyszama ~- peldaul a pUspok1ad8.nyi, nyirbatori,hajdunanasi korzetben -- mess~e az orszagos atlag elett van: ' 1000 lakosra 9, 18, ill. 24 ora jut az orszagosan atlagos 51-gyel szemben. A fejlesztes altelanos szempontja az egymast61 nagy tavolsagra fekvQ telepulesek intezmsnyei koz5tti osszehangolt mtik5des. Mivel.s korzeteknek,hicinyzik a fejlett varosi k5zpontja, ezt cask ugy lehet valsmelyest potolni, he a kulonbozo ..1'7 -
telepUlesekenmUkod5 kozepfoku intazmanyeket egymassal hatarozottabban ossz.ehangoljuk. Ez a fejlesztes fordulatot jelentene a :je"lenJ.egi gyakorlattal szemben. Maugyanis az :llyen korzet'ekben az' intezmenyek ugy velik biztositani fennmaradasukat -- egymassal szemben --, ha minel specializaltabb profilt alakitanak ki, -as ennek kcvetkeztaben minel jobban novelni tudjak beiskolazasi korzetUket. esettanulmanyunkmutatja, hogy az ilyen profiltisztitas a beiskolazasi korzetetakar 80-100 km-re is megnoveIheti. Mas peldak /Kisujszallas/ az intazmenyek ;kozti effajta riva,lizalas karara utalnak. A fejlesztes aj~v5ben a forditott utat ~ kellene jarja, amennyiben a korzet ellata.sa~ ra kellene vallalkozzanak az intezmenyek, megpedig nero rivalizalva, hanern kooperalva egymas.sal. Korzetenkent igy akar 20"""fale szakkepzesi valasztekot is nyujtani tudnanek, es ezzel -- a mUvel5desszervezes oldalarol -- hozzajaruIhatnBnsk a lakossag'helybenmaradasahoz as /alap-/ ellatasnak szinvonalemelesehez.
H~vesi
A kulturalis ellatas megszervezese az agglomeracios korzetekben Agglomeracios "korzetrol" azert nehez beszelni, mert egyik f5 jellegzetessage appen, az, hogy fokozatosanelveszti kUlonallasat, as egyre szo,rosabban kot5dik egy-egy nagyvaros ovezetehez. Magas n~psza~orulat, kiugroan alacsony iskola~ottsag, rendszerint inte'nziv mezogazdasag /pl. zoldsegtermesztes/ as az iparban foglalkoztatottak egyoldaluan mages aranya jellemzi. Bar a lakonepessag foglslkozasi szerkezeteben az ipar dominal, a helyben talalhat6' gazdalkodo szervezetek tobb mint a fele mezogazdasagi. Ennek a~ a kezenfekv5 magyarazata, hogy a lakossag naponte iDgazik a kozeli· nagyvarosba. Ennek megfeleloen az agglomeracios "korzetnek U nincsolyan sajat mun.kahely-strukturaja, amelynek az alapjan tavlatilag helyben munkaero-szUksegletet lehetne tervezni, illetve foglalkozta- 18 -
taspolitikat kialakitani'.' Az agglomeracios korzetre elsosorba:n az jellemzQ" hogy egy masik korze"t, illetve annak kozpontja raszere szolgal munkaer5....forrasul. A kozepfoku oktatasban elore jelezhet5 tanuloszamot kat te~ezo befolyasolja. Az egyik az eroteljes vandormozgalom, amely a korzetbol a varosba, illetve az orszag depresszios . ---' koxzeteibol ide iranyul. A masik tanyezo, hogy az erettsegizettek aranya as arB.nynovekedese egyarant ,alacsony szinten van, varhatotehat, hogy cssk a kovetkezo egy-masfal evtizedben fog majd kibontakozni. A jelenlegi adatok alapjan azonban, sajnos,'nem tUdjukelorebecsiilni a szakkepzes,'111etve a tovabbtanulas irant majd foleledo igenyeket. C~upan feltetelezhetjUk --amit kovetesi tanulmB.nyok igazolhatnak--, hogy a tovabb tanulni nero kivanokaranya, itt viszonylag mages as magas ismarad, a szakmunkas tipusu 'kepzesbe frB.nyulok a varosokba !pl. Budapestre! jarnak, as hogy az otthon iskolazok fo valasztasi lehetosege a szakkepzofakultacioval nem rendelkezQ gimnazium • .,Alakossag iskolazottsagat as fiatalossagat is tekintetbe veve bizonyara helyben =!.-S megteremtheto a kivanatos'szakkepzes kaderallomB.nya. A nepmtivelok alaCS011:1 8zama, vatamint a TIT-orak arB.nya alatamasztjaazt a megallapitast, hogy ismetcsak a celszerUen felkeszi'tettpedagogusok munkabaal1itasa lehet a teljes megoldas. A kozepfoku korzetek kozUl -- statiszt;ikak ,alapjan'-- megis elkUlonithetoe rackevei, godolloi as -a ,budapestikiilso ,~kdrzet, valamint, afovarosi gyiiriiben, hason16kepp-en a ~ manori vagy a mosonmagyar6vari korzetben fekvo kozsegek. A helyben talalheto gazdalkodo szervezetek 10-13 %-a folytat ipari tevakenyseget. A szakkepzesben reszt vevok 80-85 %-at ,magis a szakmunkas tanulok teszik ki, bar helyben csupan lO-13-fele valasztekuk van.
- 19 . . .
Az agglomeracios korzet mUvelodesfejlesztese elvalaszthatatlan a nagyvarosaet6l. Ilyenforman nem trtiszta tlpus n tehat, amelynek ,mas, a tobbit51 elkUlonithet9 mUvelodesszervezeti format javaso~tnBnk. Magis kulon szol~ rola, hogy a kovetkezo fejlesztesi javaslato~at is ugy tehessUk meg, mint az eloz5ekkel egyenrangu strategiat.
al
A napi inga-vandorforgalom az agglomeracios karzetben folytat6dik, sot a jovoben varhatoanmag novekedni is fog. A kozepfoku oktatas altalanossa-valasa ilyenforman varhatoen a nagyvaros intezmenyibazisan oldando meg Iva. a fejlett 'varosi korzetrol mondottakat/ •
.bl
Helyben kivanatos azonban az alapellatast szintrehozro lovoda, altalanos iskola, napkozi otthon stb.l. Azaz az agglomeracios korzet fejlesztesere igaz az akovetelmeny, hogy 'mindenekelott az alapellatast, az alapozo kepzest kell egyenlove tenniink. I
cl
Ugyancsak a korzetben kivanatos a lakossag szabad idos mUvelodeset megoldani, intezmenyeit kifejleszteni. Az agglomeracios korz~t kijelolt kozpontja mtivel5desi szempontbel ugy fog centrurnkent hatni, ,ha a lakossag ingazason kivUli idejet sikerUl megszervezntink. d/ Itt is hangsulyoznunk kell, hogy ennek az elsosorban alapellatasra orientale fejlesztesi tevekenysegnek m:Llyengazdasagi feltetelei, alapjai vannak. Az agglomeracies korzet mUvelodesfejleszteset:.meg kell elozze, ·illetve kisernie kell a szolgaltata~, kiskereskedelem "kikoltozesenek", a lakossagi eroforrasokhelyben vale lekotesenek. Budapest eszak-nyugati agglomeracios tersegeben az Obuda Tsz a pelda'erre. MegjegyezzUk.azonban, hogy mind az infrastrukturalis, mind a mtivelodesi alapellatas ilyen iranyu mozgas8.nak tovabbi feltetele tobbek kozott az anyagi eroforrasok jelenlegi elvonasi as ujraelosztasi rendszerenek atalakitasa, ezzel osszefuggesben adozasi es igazgatasi rendszertik: tovabbfejlesztese is. -i - _20 ..... '
OSSZEFOGLALAS I
1 A hetvenes evekbenaz oktatas tavlati 'fejlesztesare kiilonbozo' elgondolasok 8zulettek. Ezek az elgondolasok eltero tarsadalmi-gazdasagi as kulturalis fejlettsegi szinteket felteteleztek, azokbol indultak ki, as azokra kerestek az oktatas valaszat. Az eltero fejlettsegi szintek azonban egy idoben, egyiitt elnekaz orszag,elteroen fejlet~ tertiletein. A jelen tanulmany a tarsadalmi-gazd.asagi as kulturalis fejlettseg fo tertileti kUlonbsegei t azert elemzi " hogy megalapozza az iskolarend:szer fej lesztesenek variansai t. x
£
Adatgyiijtestink es feldolgozasunkalapjaul olyan tertileti egyseget kerestUnk, amelyben a kUlonbozo/kozepfoku/ intezmenyek, munk~elyek, kozmtivelodesi alkalmak tavlatilag integralodhatnak. Ilyen tertileti egysegnek a varosok -- vagy a j~v5ben tervbevett, potencia.lis virosok -- es videkeik kinalkoztak. Ezeket -- kutatasi hagyomanyok alapjan, valamint ad.atgyiij tesi as feld.olgoza.si okokbol -- a tertileti tervezesben kialakitott u.n. kozepfoku k5rzetekkel azonositottuk. Jelzoszamrend.szeriinkkel eloszar a fejlettseg 'egyrmist61 tipikusan eltero szintj.eit, iranyait kUlonboztetttik meg. Ennek alapjan azorszag tertileti fejlettsegenek ktilonbozosegeit a kovetkezo, kiemelt szempontokb61 vizsgaltuk: -- foglalkoztatottsagi lehetosegek laz el'taro 'gazdcilkod6 szervezetek szama, tipusa, a munkahely- as munkaerostruktura/;
x AdatgyUjtastinket 1979-ben kezdttik az MTA Pedag6~iai Kutato Csoport kereteben. Ahal nepszamla1a~i adatokra tamaszkodhattunk -- as ezt az 1980-as nepszam1a1as feldolgozasa mar lehetove tette --, ott a frissebb adatokat vetttik figyelembe. 21
-- a tan~las iranti igenyek alakulasa /demografiai adatok, a tanuloletszamok varhato vaItozasai, valamint az .iskolazottsB.g hatasa a kozepfoku tovabbtanulas iranti igenynovekedesre/; -- a kepzesi kinalat /a jelenlegi kozepfoku intezme~ nyekben elerheto eltero kepzesi utak, lehetosegek ferohe'lyeik szerint/; -- a tanitasi potencial la' foallasu pedag6gusok, a mellekfoglalkozasu oktatok, nevelok, nepmUve15k szama, valamint az intezmenyes oktatasba p~tencialisan bevonhatok nagyscigrendje/. ~
Elemzeseink soran az alabbi tipikus terUleti kUlonbsegeket kUlonitettUk el: ~-
fejlett VB.rosi korzet /megyeszekhelyek, felsofoku kozpontok as videkeik/; -- egyoldaluan iparoso~ott korzet /egy vagy nehany orszagosan is kiemelkedo ipari nagyUzem as a koraje telepedett varos, tobbek kozt elso ·szocialista varosaink as videkeik/; -- mezQvarosi korzet /egy-egy varosilag viszonylag fejlett szekhely-teleplilas nagyszamu kUlterlileti lakossaggall; -- aprofalvas korzet /egy-egy varosiasodo vagy vaxosiasodni kivano telepUles es k5rUiette sok, de kis lalekszamu falu/;· -- nagyfalvas korzet /kat-harom kozepes vagy nagy falubol allo "korzet", elsosorban a Kozap- as Felso-Tiszantulon/;
22
'-- agglomeracios, korzet /olyan ttkorzet tt , amelyet egyegy nagyvarosunk agglom'erac:L6jabol kivanatos kiepiteni, toebek kozt a szocialis-kulturalis ellatas jobD s~ervezes~ er';' .. dekaben is/; ~
,
a nagyvaroa /elsosorban a fovaros, amelynek adatai jellegzetesen as egyertelmUen 'eit~rte~ az orszag tobbi te~ rUletato,l/ •
i Javaslatteteltinkben abbol indulttmk ki,.:hogy
az is-
kolarendszer fejlesztesenek sUlypontja Magyarorszagon az ezredfordu16ig a kozapfoku oktatas, kepzes as kozm'Uvelodes valtozatos,formainak kiterJesztese mindenki szamara. Ennek alapjan -- az elteroen fejlett k9rzettipusokat tekintetbe v8ve -- a kovetkezQ fejlesztesi v~iaci6kat ajanlottuk: -- a meglevo oktatasi, szakkepzes'i es kozmtivelodesi intezmenyek mtikodesenek szorosabb tartalmi koordinaci6ja; szakkepz5 bazisok kiepitese;
integralt kozepiskol8.k szervezese; egy-egy gimnazium, szakkozepiskola es/vagy szakmunkasiskola tanitasi as kepzesi tervenek integralasa laz intezmenyi kUlonallas megtartasaval/; -- a szoci8.lis~kulturalis alapellatas,horizonta.lis integrala.sa, mUvelodesi ovezetek kialakitasa es'fenntartasa.
23
MEL·. L
EK
LET E K
- 25 -
MUNKAANYAGOKX Kozma Tamas: Az iskolarendsze1.' fejlesztasanek fo, iranyai Inkei Peter: A tarsadalmi~gazdasagi·es kulturalis fejlettseg fa terUleti tipusai Ritook Magda: A palyavalasztas as munkavallalas lehetosagei a fo terUleti tipusokban Forray R~ Katalin.: Az iskolazottsag as a tovahbtanulasi igaDyek a fo teruleti tipusokbanForray R. Katalin: A.kapzesi kinalat a fo terUleti tipusokban
Deak Zsuzsa: A tanitasi potencial a fo tertileti tipusokban Kozma Tamas: Javaslat az iskolarendszer alternativ fejlesztesere a fo teriiletitipusokban·
x
A keziratok az Oktataskutato Intezet dokumentaci6jaban hozzaferhetok. Jelen fiizetiink a "Javaslat" anyagat tartalmazza ..
- 26-
AZ ELEMZEsBEN ]~1HASZNALT FAKTOR/HIO/ OSSZETEVOlx 1. ;faktor, "iskolai kepzeses kepzettssg n /40.00%/ " .91 felsofoku tovabbtanu1as .89 szakkozepiskola .88 kozepiskola-valaszteK .83munkahe1y-va1asztek ".83 kozepfoku vegzett~6g .81 szel1emi foglalkoztatottak .78.szakmunkaskepzes 17 gimnazium .17 nappali_ea esti kozepiskola arlfnya .77 Magyarorszag c. foly6irat~" .74 bolti forgalom CI
2.faktor, "nepszaporulat, fiatalsag U /10.65 %/ ~.81 oregek aranya .77 alta1anos iskolai tantermi kihasznaltsag .74 nepszaporulat .55 kozepiskolaitantermi kihasznaltsag .51 nero mezogazdasagi nepesseg as a 0.35-os szignifikancia-kUszobig tovabbi 2 valtoz6
3. faktor, nldilterUleti lakossag, anomia" /8.64 %/ .84 kUlterUleten elok .82 ongyilko'ssag f!l65 valas ..... 59 aprofalvJa.kb~ll el~k x
A faktorokkal legmagasabb korrelacioban levQ valtozok. Zarojelben a sajatartek-szazalakok.
.... 27 -
4. faktor, "intenziv foldmUve1es tt /7.19 %/ .81 mezogazdasag intenzitasa .'~ ovodaba jarok arB.nya -.50 kozepiskolai tantermi kihasznaltsag es a 0.35-9S szignifikancia-kuszobig tovabbi 2 va1toz6
5.• faktor, "kisisko1B.k, aprofa~vakn /4.• 50 %/ ._'-.78 iskolanagysag -.65 kozepfoku vegzettseg terjedese 1960-1970 .52 aprafa1vakban e16~; ~ k Ii as a 0.35-os szignifikancia-kUszobig tovabbi 1 valtoz6 6. ,faktor, "ipar, eletszl~hv'b~f1Jiii i3.'74 %/ .70 egy ipari munkasra·tlj,uto berendezes ~65 Radiotechnika .64 Jtevandor1as •61 Lakasku1tu.r8 .51' szemelygepkocsi as .8 O. 35-os szignifikancia-kUszobig t'ovabbi ,7 . val toz6
- 28 -
A FAKTORELEMZES Imo/ FAKTORERTmI' 89 KOZEPFOKU KORZETBEr ;
.
r
I' ,Isk.kepzes es· kepzet,t, seg ajkai -0,97 bajai 0.-95 balassagyarmati -0,26. bekescsabai 1,26 berettyoujfalui -0,69 bonyhadi -0,18 Bp.'gyiirU -0,94 iBp.kii1so -1,54 ceg1edi -0,08 csongradi 0,33 csornai 0,30 debreceni 1,39 domb6vari -0,33 dunaujvarosiO,01 egri 2,00 encsi -1,37 esztergomi 0,56 godol1oi -0,76' gyongyosi -0,12 . gyorJ. 2,14 gyu1ai 0,66 h·d " . -0,78 8J unanasJ. hatvani 0,02 hevesi -1,19 ",.
x
'6 4 5 3 Nepsza- Kiilter. Intenziv Kisisko- Ipar, fo1d~ 1ak. lak,1 ap- eletporu, . lat, rofa1vak szinvo-i anoml.a miiv. fiatalna1 sag 1,85 0,75 0,35 -0,43 '-0,12 0,72 '-0,69 0,49 -0,32 -1,49 2
-0,43 -I,ll
-0,21 -0,77 1,28 ' -0,12
0,46 -0,95
-0,14 -0,28
I
0,17 ,0,28 2,28 0,91 0,18. -0,83 -0,45 1,64 -0,69 1,50 0,27 .0,09 0,73 0,91 -0,'27 0,,67 -0,80 '".~t,:4) -
0,65 '-0,50
BUdapest ne1kiil.
-1,28' -0,25-, 0.40 0,78, 0,61 -0,87 0,07 3,10 -0,98 0,46 0,15 2,42 1,75 -0,44 0,57 0,44 2,35 -0,67 1,00'-0,44 -2,49 0,88 -0,76 -0,27 -0,01 0,19 0,37 '0,'69 -0 ,8);'\ 0,49 -0,69 ' -0,27 -0,53 -0,81 1,54 -1,99 -0,66 1,22 -0,31 2,07 -0,48 ~0,90 -0,15 -0,27 .-0,77 0,66 -0,92, -0,12 0,08 ' -0,39 -1,68 .' '-0,07 -0,50 -0,91 "';0,42 "';"1,26 0,59 -0,78.. -0,17 -0,12 ~
I
- 29 -
-0,74 -0,59 0,42 -0,33 -0,34 -0,88 -1,28 -0,32 O,~2
1,94 -0,66 -0,11 0,85 0,27 2,65 0,15 -0,37 -1,59 0,0) -0,56
1. hodmezovasarhelyi 1,52 -0,99 jaszberenyi 0,12 0,10 kalocsai 0,07 -0,63 kaposvari 1,40 -0,71 karcagi 0,03 0,46 kazincbarcika 2,24 -0,47 kecskemeti 0,50 -0,02 keszthelyi 1,10 . -1,07 kiskorosi -1,14 -0,79 kiskunfelegyhaz~ -0,11 kiskunhalasi -0,23 -0,76 kisvardai -0,66 1,41 _0.,59 komaromi -0,63 kormendi -0,58 -0,99 kUnBzentmik10si -0,98 -0,70 leninvarosi-l,01 I,ll lenti -1,24 -1,86 makoi -0,15 -1,66 marca1i -0,49 -2,02, matesza1kai -0,41 1,32 mezokovacshazi -0,93 -1,44 mezokovesdi-O,64. 0,19 mez5turi .0,'66 0,51 misko1ci 2,18 i,39 mohacsi -0,68 -0,80 manari -1~'49 0,83 mori -1,21 1,38 mosonmagyar6vari-O,44 0,71
4..
0,63 -0,04 0,54 0,05
-0,36 -0,09 0,29
5. '0,06 -0,46 -0,:9.2.-/
6. -0,22
-1,46 -0,24
0,99
1,13
0,09
-0,26 -0,22
~1,12
-1,50
-0,48
. -2,50
0,74
2,98 0,01 2,59
0,36 . 0,51 -0,20
.1,5.1: 0,85 0,88
1,94 0,34 0;75 -0,01.
2,74
0,02
1,51
-0,41
2,62
-0,42
-0,25
-0,97
-0,58 -1,21
-0,07 -1,82
1,14 -0,28·
0,62 0,13 0,25 1,17
1,59
0,53
-0,56 -1,44 0,57 -0,.23
-2,54 -0,83 -0,35 -0,00
0,46 -1,13 1,04 -0,85 0,50
-0,50 2,65 0,56 0,41
-0,36
-1,74
0.,2?,·: -0,52
0,40 '0;'20
-0,39
-0,41
·-0,57
1,18 -0,05 -0,18
...1,43 -0,69
-0,85 -0,63
-<J ~~9-
.'0';'62
0,61 -0,39
1,38
0,56
0,14 0,70
-0,87 ....0,88 0,83 -0,18 -0,38
-0,93
1,91
0,19
- 30 -
0,75 0,04
0,47 -1,03
0,05 -0,41
1.
nagyatadi ~O,51 nagykanizsa 0,72 nagykatai -1,27 nyirbatori -0,89 . nyiregyhazi 1,00 oroshB.zi -0,45, ozdi -0,43 paksi -0,48 papai 0,61 pecsi 2,14 pUspokla... danyi -U~81 rackevei -1,07 sa1gotarjam. 1,21 sarbogardi -1,35 0,27, sarvari satoraljaujhelyi 0,27 siklosi -1,60 siofoki -0,24 . soproni 1,55 szegedi 1,78 'szeghalmi -0,96 szekesfe-' hervari 1,19 'szekszardi 1,49 szentesi 0,12 szerencsi -0,27 szigetvari -0,88 szolnoki 1,02 szombathelyi2,01 tamasi -0,76 tapo1cai -0,52 tatai 0,97 ,''')
6.
2.
-1,20 -0,27 0,80 .• .1~.9:4. 1,01 -2,63 -' . i~26 -1,13 -0,37 -0;23
'-0,60 ,..0,83 0,65 0,)4;
-0,68 ,-0,93
-0,09
0,83 0,92
0,05 -0,53 .-0,92 -1,35 -0,48 1,85 0,83 -0,85 -0,56 1,25 '
0,04 '0,26
-0,96 2,32
'-1,42 -0,12
-1,05 -0,37
-0,89 0,13
0,34 0,27 1,32
-0,57 0,25'
-0,56 -0,51 -1,59
-0,03 ~1,69i
0,53, . -0,33 0,12
-0,53
-1,02 -1,00) 1,66
~,lO
-0,34
0,53
1,33 -0,08 0,06 0,10 -0,92 ,
~0,92
-0,09' -1,22 -1,23 -0,16 -0,29 -0,54 (
~1,95
0,40 0,41 0,06 0,18i
0,08 -5,47 0,21 ·~2,01.
_0,06
-0,89 -1,06 0,65 0,87 -0,52 .-0,47 0,65 ' 0,21 0,09 1,16 -1,82 0,01 '-0,01 . 1,45 0,54 -2,66 -0,'31 . -1,36
-I,ll 2,26 0,78 -0,25 0,45 -0,57
>
0,90 -0,44 -0,74 0',68 -0,93 0,90 -0,09
-1,35 -0,98 0,42
0,35 ' 0,61 0,82 -0,45 -0,46 0,85 -1,53
0,30 0,47 0,61 -0,33 -0,51 -0,36 0,18
-0,40
0,34'
-0,85 -0,78
0,17 1, .38
-
)1 -
0,03
-0,09 0,09 ~0,44
1,78 -0,68 0,59 0,05 1,78 -0,52
0,75 -0,39 . -0,21 -0,78 0,36 -0,07 -0,15 -0,74 I,ll -0,01
·,IiiooooI"
1.
2.
3.
tatabanyai 0,35 tiszafUredi-1;25
1,19 ·0,16 -0,05 0,85 1,02
0,86 0,09 -0,51 0,34 -0,16
-0,44
-1,02
,
.
vac~ . .
0,4/
varpa10tai -0,73 , . veszprem~ 1,38 za1aeger~zegi 1,55
- 32 -
5.
6.
0,68 -0,57· 0,56 0,83 0,02
-0,18 -0,47 0,00 0,06 0,46
·1,84 -1,21 .0,88 2,82 0,94
~0,41
0,95
-0,85
4.
'Vi
:2
-0
>
en
.QI III
...
-
-QI
c.n o
6co
-'
-0 N
o
.0 -+-
E
o
-0 01
::J
N
a.
c.n >
If)
U ~
0..
(fI
o c.n
o L-
-0
>.
..Folusios· tersegek tipusoi- az 1978-80-05 P KCS
i
~ r-' ........
r·
~...,.."\..
_.\
_,
."
~
vizsgalotbol
}
'. '\. ...............
r·
--
~ ~
~----
"
......... ........... r-' ~
--
-l
---- ---
----.J
~ ,.
,.
;
.,J
r' ---==t"
J
terseg
.,J
r·'/
.1"\.
\,..
" . ..jJ
-
_
Nagyfalvas
_
MezQvcirosi
t1m
Aprotatvas
A k6zttpfdw k&'zetek munkahely-valUZteka
AgudalkodO
o
lIZ"""_
~
~·49
o o
41-ee
7O-ee
01OO-1SB
&14
.
'~2 13 1516 ~8
.
, 1VIk .ume 2 ·A~uenu" .
'0. ' . ' .
9
.
.
:19.
3
. ~ 8 . 78'5
t .....
