TDK DOLGOZAT
Hornyák Evelin Polonkai Eszter BA
2012
KIAKNÁZATLAN LEHETŐSÉGEINK, AVAGY MAGYARORSZÁG, NÉMETORSZÁG ÉS AUSZTRIA TURIZMUSPOLITIKÁJÁNAK VIZSGÁLATA
OUR UNTRAPPED POTENTIAL; ANALYSIS OF THE TOURISM POLICY OF HUNGARY, GERMANY AND AUSTRIA
A kézirat lezárásának időpontja: 2012. november 8.
Hornyák Evelin és Polonkai Eszter
Kiaknázatlan lehetőségeink, avagy Magyarország, Németország és Ausztria turizmuspolitikájának vizsgálata Our untrapped potential; Analysis of the tourism policy of Hungary, Germany and Austria „Ha utazol, s megismered a világ kultúráit, szűkebb hazád olyan tisztán ragyog majd előtted, hogy látó ember leszel.” Polgár Ernő
Dolgozatunkban összehasonlító elemzéssel szeretnénk rávilágítani az Európai Unión belüli eltérő turisztikai helyzetre, felhasználva hazánk, Ausztria és Németország turizmuspolitikáját. Azért esett a választásunk hazánkon kívül erre a két országra, mert ezen országok lakói töltik a legtöbb külföldivendég-éjszakát Magyarországon. Célunk az, hogy rávilágítsunk azokra a lehetőségekre, amelyekkel a hazai turizmus fellendülését elősegíthetjük. Elemzésünkben megvizsgáljuk az Európai Unión belül a turizmus hozzájárulását a GDP-hez, a foglalkoztatottságot a turizmus területén, a vendégéjszakák számát, a beutazó turizmust, a turisták motivációját illetve utazási költését. Vizsgáljuk, hogy az adott országokban milyen fejlesztések folynak a turizmus terén, illetve, hogy kik irányítják a turizmust állami szinten. Munkánk során kérdőív segítségével mérjük fel azt, hogy a mostani egyetemistákat mi motiválja úti céljuk kiválasztása során, illetve milyen feltételek mellett esne választásuk a régióban fellelhető attrakciókra. Az adatokat kielemezve megfogalmazzuk konklúziónkat, majd javaslatokat teszünk arra, hogyan lehetne azt a célt elérni, hogy minél több fiatal töltse szabadidejét régiónkban.
Our untrapped potential; Analysis of the tourism policy of Hungary, Germany and Austria In our study for the Conference of the Students’ Scientific Association (TDK) we would like to show the different importance and state of tourism among the European Union’s countries by a comparative essay. We will use for this task the tourism policies of our country (Hungary), Austria and Germany. We have chosen these two other countries because their inhabitants are spending the most tourism nights in Hungary. Our goal is to highlight the possibilities which can boost our national tourism. In our essay we examine how the tourism can contribute to the GDP, the employment in the third sector and at the same time we collected data on the tourist arrivals, the inbound tourism, tourists’ motivation and the cost of trip. We will investigate what types of development programmes are in progress in the field of tourism or who controls the tourism in state level. In our work we use a questionnaire to get to know what motivates the university students when choosing their destination as well as what type of attractions they choose in Northern Hungary, in our region. After analysing the data we formulated our conclusion and after that we made some suggestions on how to achieve the goal to get more young people spend their free time in this region.
TARTALOMJEGYZÉK Táblázatjegyzék Ábrajegyzék Bevezetés ............................................................................................................................. 1 1. Turizmus az Európai Unión belül ................................................................................. 2 1.1 A turizmus szerepe az Unió gazdaságában ........................................................... 2 1.2 Rövid, illetve hosszú távú nyaralások az országhatárokon belül és kívül ............ 4 1.3 Utazási szezonok ................................................................................................... 5 1.4 Legkedveltebb szálláshelyek ................................................................................. 6 1.5 Motiváció .............................................................................................................. 7 1.6 Magyar turisták utazási szokásai ......................................................................... 10 2. Különbségek az Európai Unión belül ......................................................................... 15 2.1 Földrajzi adottságok ........................................................................................ 15 2.2 Városok, kulturális programok ........................................................................ 17 2.3 A 2011-es év statisztikai adatok tükrében ....................................................... 17 2.4 A turizmus szerepe a gazdaságban .................................................................. 17 2.5 Foglalkoztatottság ............................................................................................ 18 2.6 A turisztikai kereslet megoszlása .................................................................... 19 2.7 Legkedveltebb úti célok................................................................................... 21 2.8 Turizmuspolitika .............................................................................................. 22 2.9 Turisztikai költségek........................................................................................ 28 3. Hogyan utaznak az egyetemisták? .............................................................................. 32 3.1 Kérdőívünkről .................................................................................................. 32 3.2 Válaszadóink ................................................................................................... 32 3.3 Motiváció ......................................................................................................... 33 3.4 Úti cél ............................................................................................................... 35 3.5 Környékbeli programok ................................................................................... 37 Összefoglalás ..................................................................................................................... 40 Melléklet ............................................................................................................................ 43
TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat: Az utazások számában bekövetkezett növekedés ............................................. 9 2. táblázat: A turisztikai motivációjú többnapos utazások legnépszerűbb úti céljai .......... 14 3. táblázat: Az utazások megoszlása negyedévenként (2011) ........................................... 16 4. táblázat: A foglalkoztatottság megoszlása 2008-ban ..................................................... 19 5. táblázat: Úti célok megoszlása 2011-ben ....................................................................... 20 6. táblázat: Legkedveltebb úti célok 2011-ben .................................................................. 21 7. táblázat: A turisztikai célú feladatok megvalósításához felhasználható források .......... 27
ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: A turizmusban dolgozók életkor szerint (2007)...................................................... 3 2. ábra: Az utazások fajtáinak megoszlása az Európai Unióban (2011) .............................. 5 3. ábra: Belföldi utazások megoszlása ................................................................................. 7 4. ábra: Az európai megoszlás idő és távolság szemléletével .............................................. 8 5. ábra: Mi a fő oka annak, hogy utazni indul? (2011) ...................................................... 10 6. ábra: A turisztikai célú többnapos belföldi utazások megoszlása motiváció szerint 2011-ben ............................................................................................................................ 11 7. ábra: A többnapos belföldi utazások megoszlása az úti cél régiója szerint 2011-ben ... 12 8. ábra: Szálláshelyek népszerűségének megoszlása ......................................................... 13 9. ábra: Turisztikai célú külföldi utazások megoszlása motiváció szerint 2011-ben ......... 13 10. ábra: Európa térképe .................................................................................................... 15 11. ábra: Nemzetközi költségvetés megoszlása Ausztriában (2011) ................................. 29 12. ábra: Szövetségi Gazdasági és Technológia Minisztérium turizmus tekintetében meghatározott fő támogatott területek (millió euró) .......................................................... 30 13. ábra: 2007 és 2010 közötti EU-s forrásból támogatott projektek ................................ 31 14. ábra: A válaszadók nemek szerinti csoportosítása ....................................................... 33 15. ábra: Életkor szerinti megoszlás .................................................................................. 33 16. ábra: Az utazások célok szerinti megoszlása ............................................................... 34 17. ábra: Melyik időszakban utaznak az egyetemisták? .................................................... 35 18. ábra: Belföldi utazások megoszlása ............................................................................. 36 19. ábra: Célországok......................................................................................................... 37 20. ábra: Milyen programokat választ lakóhelye környékén? című kérdésre adott válaszok nemek szerint ..................................................................................................................... 37 21. ábra: Programok Miskolc környékén ........................................................................... 39
BEVEZETÉS Dolgozatunk témájának választásakor azért döntöttünk a turizmus mellett, mert ennek a szektornak a szerepe a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban kiemelkedő jelentőségű. Nem csoda, hiszen az unió lakói 2011-ben több mint 1 milliárd alkalommal utaztak, valamint 5 milliárd vendégéjszakánál is többet töltöttek el. Az utazások eloszlása viszont különbségeket mutat, amelyekre rá szerettünk volna mutatni a dolgozatunkkal. Az Európai Unión belüli turizmus vizsgálatával foglalkozunk dolgozatunk első felében gazdasági mutatókkal elemezzük a turizmus szerepét a gazdaságban, valamint a lakosok utazási motivációjára vagyunk kíváncsiak. Ezen rész után leszűkítetjük pár országra a vizsgálatot, hogy alaposabban belelássunk az országok turizmuspolitikai helyzetébe. Hazánk mellett két országot választottunk, Ausztriát és Németországot. Elsősorban azért ezt a két országot elemezzük ki részletesebben, mert ezen országok lakói töltik a legtöbb külföldivendég-éjszakát Magyarországon. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy mindkét ország több vendéget fogad hazánknál, ennek köszönhetően a turizmusból származó bevétel is sokkal nagyobb, mint nálunk. A turizmus hozzájárulása a GDP-hez viszont hasonló adatokat mutat, amely magában hordozza azt a kérdést, hogy akkor hazánkban miért nincs olyan fejlett a turizmus, mint a német területeken? Erre a kérdésre is keressük a választ dolgozatunkban, amellett, hogy szeretnénk képet kapni arról, hogy a vizsgált országokra milyen turizmuspolitika jellemző. Egyetemistaként mindketten szívesen utazunk, éppen ezért arra vagyunk kíváncsiak, hogy kortársaink is hasonlóan gondolkodnak-e. Egy online kérdőívvel szándékozunk rávilágítani a magyar egyetemista fiatalok utazási szokásaira, motivációjukra. Miskolcon minden évben többféle kulturális, szabadidős programokat szerveznek, amelyekről az itt élő fiatalok egy része még csak nem is hallott, éppen ezért arra is kíváncsiak vagyunk, hogy mi vonzaná a különböző programokra a részvevőket. Az adatokat és a kérdőívre kapott válaszokat kielemezve megfogalmazzuk konklúziónkat és javaslatainkat, amelyekkel fejleszthető lenne hazánk valamint az ÉszakMagyarországi régió turizmusa.
1
1. TURIZMUS AZ EURÓPAI UNIÓN BELÜL Már az ókori ember is ismerte az utazás lehetőségét, főleg kereskedelmi céllal vágott neki a tengernek vagy a sivatagnak. Napjainkban a legtöbb ember szívesen utazik, az úti cél meghatározása viszont már teljesen az egyén igényeitől függ. A különböző országok természeti adottságaiktól függően más és más lehetőséget kínálnak az utazóknak. Egyes országok tengerpartjukkal, hegyeikkel, míg mások kulturális vagy éppen vallási emlékeikkel vonzzák az oda látogatókat. Az Európai Unión belül a schengeni egyezmény következményeképpen szabadon, szinte határok nélkül utazhatunk. Ebben a fejezetben megvizsgáljuk napjainkban mi jellemzi a turisták utazásait, illetve, hogy a turisztikai szektor milyen gazdasági szerepet játszik az Európai Unióban. Vizsgáljuk a mikrogazdasági hatásokat, a GDP hozzájárulást, foglalkoztatottságot, valamint a turisták utazási szokásait. Az Eurostat adatai alapján az Európai Unión belül 2011-ben a turistaérkezések alapján 5 millió alkalommal többször utaztak az emberek, mint a 2010-es évben, ugyanakkor az egy-egy utazás során eltöltött éjszakák száma csökkent. Az elmúlt négy évben Európában folyamatosan növekszik a nyaralások száma, 4-ből 3 alkalommal hazai úti célt tűznek ki maguknak az utazni vágyók, külföldön viszont hosszabb ideig maradnak. (Demunter C. [2012]) 1.1 A turizmus szerepe az Unió gazdaságában A turizmus a tercier szektorba, a szolgáltatások közé tartozik és szerepe a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban kiemelkedő jelentőségű, az Európai Unión belül pedig a harmadik legjelentősebb gazdasági terület a GDP hozzájárulás szempontjából. Mind az Unió polgárai, mind a gazdaság szempontjából fontos, hiszen pozitív hatással van a gazdaság növekedésére és a foglalkoztatásra is. Az Európai Unió GDP-jéhez több mint 5%-kal járul hozzá a turizmus, ha viszont közvetve vizsgáljuk meg az idegenforgalmat, és számba vesszük a kapcsolódó ágazatok szerepét is, akkor ez a mutató meghaladja a 10%-ot. A turizmus a teljes munkaerő körülbelül 12%-ának biztosít munkahelyet, amely hozzávetőleg 9,7 millió állást jelent, ami azért is fontos, mert a Lisszaboni Stratégia egyik fontos irányvonala a nagyobb, illetve jobb foglalkoztatottság elérése.
2
A statisztikai adatok szűkösségének köszönhetően a turizmusban foglalkoztatottakra vonatkozó adatokat csak az úgynevezett HORECA1 szektorban tudjuk vizsgálni, amely legfőképpen az éttermek, valamint a szállások által foglalkoztatott alkalmazottakról ad képet számunkra. A fejlődő gazdaságnak köszönhetően az elmúlt években fokozatos növekedés figyelhető meg az ágazatban dolgozók számában. Egyre több a fiatal, 15-24 év közötti dolgozó (esetenként akár a 20%-ot is meghaladhatja), míg az 50 év felettiek közül viszonylag kevesen élnek meg a turizmusból. Az alábbi diagram a turizmusban dolgozókat rendezi életkor szerint a 2007-ös évben:
1. ábra: A turizmusban dolgozók életkor szerint (2007) Forrás: Saját szerkesztés Leidner adatai alapján Jelentős a női munkaerő a turizmus területén, főleg a fiatalabb nők körében népszerű ez az ágazat. Litvániában és Finnországban a legmagasabb az Unión belül a turizmusban dolgozó nők aránya, ezekben az országokban ugyanis a turizmusban dolgozók közel 80%-a nő. A legtöbb fiatalt Németországban és a Skandináv területeken foglalkoztatják, ezekben az országokban az idegenforgalmi területeken dolgozók fele 24 év alatti, az Egyesült Királyságban is szintén magas ez az arány, közel 40 %, míg a dél-európai országok, mint például Portugália, Olaszország és Görögország elmarad az átlagtól 1
HOtel-REstaurant-CAfe
3
(megközelítőleg 10-14 %). Az okokat abban kell keresnünk, hogy a hagyományos turisztikai látnivalók esetében jobban kedvelik az idősebb munkaerőt a megbízhatósága miatt. A fiatalok nyári munkaként, pénzkeresési lehetőségként választják ezeket az állásokat, valamint a nők körében is kedvelt, hiszen a rövidebb munkaidő mellett jobban el tudják látni a gyerekneveléssel járó feladatokat. Azokban a dél-európai országokban, ahol egyre népszerűbb a turizmus, valamint a szezon akár egész évben elhúzódik, szükség van a megfelelő munkaerőre, ezzel csökkentve az esetleges munkanélküliséget. Egyre jelentősebb a külföldi munkaerő a turizmus terén, a nyelvtudással rendelkező fiatalok zöme választja nyári pénzkeresési lehetőségként hazája helyett valamelyik tagországot. Kedveltek a vendéglátóhelyek, ahol sokszor keresnek pincért, kiszolgáló személyzetet, recepcióst, vagy akár takarítókat. Az Európai Unió tagországain belül eltérő különbségek mutatkoznak azonban a foglalkoztatottság terén, földrajzi elhelyezkedéstől valamint a csatlakozás idejétől függően. Az egyes országokban akár a 40-50 órát is elérheti a heti munkaidő, átlagosan azonban 20-30 óra körül mozog ez a mutató. Az állások majdnem harmada azonban csak időszakos, szezonális, ez az arány a többi szektorban jóval alacsonyabb. (Leidner [2007]) Remélhetőleg az unió lakóinak utazási szokásai, a gyors és egyszerű utazási feltételek elősegítik az ágazat további fejlődését, új európai munkahelyek kialakulását. 1.2 Rövid, illetve hosszú távú nyaralások az országhatárokon belül és kívül Mi is számít igazából rövid, illetve hosszú utazásnak? Rövid utazás alatt értjük azokat a nyaralásokat, amikor a szálláshelyen töltött éjszakák száma nem haladja meg a hármat, azon felül már hosszú nyaralásról beszélünk. Különbséget kell tennünk még az utazási célok között is, hiszen vannak hazai utazások, ezt hívjuk belföldi turizmusnak, illetve vannak olyanok, amelyek „átlépik az országhatárokat”, ez a nemzetközi turizmus. A 2008-as válság hatásai még mindig érződnek a turizmusban, hiszen többen választanak hazai úti célt, valamint lecsökkent az utazások időtartama is. Míg 2008 előtt évente körülbelül 1,2 milliárd alkalommal utaztak az emberek, addig ez az adat a következő években 1 milliárd körülire csökkent. Az adatok alapján elmondható, hogy a 2011-es évben 76%-ban hazai úti célt választottak az utazók. Jelentős különbség figyelhető meg azonban a különböző tagországok között, ugyanis néhány országban ez az arány kevesebb volt 2011-ben mint ötven százalék, például Hollandiában (48%), Szlovéniában (44%), Belgiumban (26%). A legtöbben pedig Luxembourgból utaztak külföldre, az ország 4
határain belül ugyanis csak a hazai turisták kevesebb, mint 1 %-a töltötte el szabadságát. Voltak országok, ahol viszont főleg a hazai turizmus volt jellemző, ezek közül kiemelkedő Románia (93%), Spanyolország (92%) illetve Portugália (91%). Ennek ellenére mégis elmondható, hogy 2011-ben a korábbi évekhez képest többen választottak külföldi utazást, főleg, ha hosszú távú nyaralásra mentek Az alábbi kördiagram a 2011-es utazásokat mutatja be fajtájuk, illetve úti céljuk alapján:
2. ábra: Az utazások fajtáinak megoszlása az Európai Unióban (2011) Forrás: saját szerkesztés az Eurostat adatai alapján Az Európai Unión belül a 2011-es évben összesen 1019 millió alkalommal utaztak a lakosok, amely 0,5%-kal több mint 2010-ben volt. Ugyanakkor a vendégéjszakák száma csökkent, még ha nagyon minimális mértékben is, mindössze 0,1%-kal. Átlagosan 5,5 nap hosszúságúak voltak a nyaralások, érdekes viszont, hogy a tagországok közül a Benelux államokban az utazások több mint 60%-a hosszú utazás volt. A legtöbbet a németek utaztak, őket követik a franciák, majd az Egyesült Királyság lakói zárják az első hármast. (Demunter C. [2012]) 1.3 Utazási szezonok Az időjárás és a különböző városok, vidékek klímája nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy az év mely szakaszában látogatják a legtöbben, így a turisztikai szektorban erős szezonalitás figyelhető meg. Az Unió lakosainak több mint a fele választja a nyári 5
hónapokat utazása időpontjának, ilyenkor az úti célok a lehető legváltozatosabbak, ennek ellenére az utazók csaknem 71%-a az alábbi öt országba látogatott el: Spanyolországba, Olaszországba, Németországba, Franciaországba és az Egyesült Királyságba. Kedveltek azonban még a tengerpartok, többek között Bulgária és Horvátország is. Néhány tengerparti terület kivételével a turisták az év további szakaszaiban kevésbé látogatják ezeket a részeket, ilyen például Olaszország északi része. A kora őszi utazások azoknak a helyeknek kedveznek, amelyeket nyáron a hatalmas hőség miatt nem látogatnak az európaiak, ide tartozik Ciprus, illetve a nem EU tagállam Törökország is. A téli úti célok közül kiemelkedik a síparadicsomairól híres Ausztria, Franciaország és Olaszország. A magasabb helyeken a síszezon már az őszi hónapokban elkezdődik, és egészen májusig tart, de vannak olyan régiók, ahol a gleccsereken egész évben lehetőség van a téli sportokra. Az északi országokban éppen ezért kevésbé hangsúlyos a különbség az utazási szezonok között, ide tartozik Németország, Finnország, Svédország illetve Norvégia is. Az egészségturizmusról elmondható, hogy időszaktól független, a wellness-hétvégéket pedig a legtöbben a munkaszüneti, valamint ünnepnapokra időzítik. (Dimitrakopoulou C. [2012]) 1.4 Legkedveltebb szálláshelyek 2011-ben a legtöbb vendégéjszakát magánszálláshelyeken töltötték el az utazók, ezek közé a szállások közé soroljuk a családoknál bérelhető szobákat, a különböző ügynökségeknél bérelhető lakásokat és apartmanokat, valamint a saját tulajdonú nyaralókat és a rokonok, barátok biztosította szállásokat. Mindössze a nyaralások 26%ában választották a hoteleket, míg az egyéb szálláshelyeket, mint például a lakásokat, kempingeket és ifjúsági hoteleket körülbelül 10%-ban. Jelentős ellentét figyelhető meg a hazai turizmus és a külföldi között, ugyanis míg az országhatáron belül általában magánszálláshelyeket béreltek az esetek több mint háromnegyedében, addig a külföldi szállásoknál a hoteleket részesítették előnyben. A szállások ára országonként és fajtánként eltérő, átlagosan azonban az európaiak 64 eurót fizetnek egy éjszakért, hazai turizmus esetén ez az átlag 50 euró, míg külföldi utazásokkor meghaladja a 80 eurót is. Összesen 172 millió eurónál is többet költöttek szállásra 2011-ben az európaiak, amely körülbelül megegyezik a 2010-es évi költséggel. A hosszú nyaralások alkalmával az utazók igyekeznek olcsóbb szálláshelyeket keresni, a statisztikai adatok szerint feleannyit 6
fizetnek egy éjszakért átlagosan, mint rövidebb utazásaik során. (Dimitrakopoulou C. [2012]) 1.5 Motiváció Fontos azt is megvizsgálnunk, hogy milyen belső motivációk ösztönzik az utazókat. Az európai átlaghoz (ki miért, hogyan, hová utazik) az Eurostat statisztikáját fogom segítségül hívni, majd kis országunk lakóinak motivációját a Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban KSH) illetve a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készített kutatási anyaggal fogom demonstrálni. A turizmust, az utazást a legtöbben egy nemzetközi jelenségnek képzeljük el, az ember elutazik otthonról, hogy új kultúrákat, új hagyományokat, területeket fedezzen fel; vagy csak élvezze más ország enyhébb/melegebb klímáját. Azonban az Eurostat 2011-es statisztikája szerint az európai emberek 77%-a a saját országán belül utazik, mely elég meglepően hat az előzetes feltételezéseinkkel ellentétben. Ez azt jelenti, hogy az EU-n belül 4-ből 3 utazás saját országon belül fog történni. Ez alól képez kivételt Luxemburg, Szlovénia, Belgium és Hollandia ahol a lakosok jobban preferálják a külföldre történő utazást. Az Európai Unió országait vizsgálva a 4 napnál hosszabb utazások figyelembe vételével is nagyobb arányt képvisel a belföldi turizmus.
3. ábra: Belföldi utazások megoszlása Forrás: Saját szerkesztés Eurostat adatai alapján Fontos szerepet játszik a választásban az emberek számára az, hogy az adott utazás várható kiadásai alacsonyak legyenek és ez általában belföldi utazások során valósul meg. 7
Ugyanis legtöbbször, ha helyben utazunk mind a szállás, mind az utazási költségek kevesebbe fognak kerülni, mintha külföldre utaznánk. Ez köszönhető például a gyorsabb és könnyebb információszerzésnek is. Ennek ellenére az európaiak több mint a költségvetésük felét belföldi utazásra költik (52 %) és ezt főként az 1-3 napos szünetekben teszik meg (34%).
4. ábra: Az európai megoszlás idő és távolság szemléletével Forrás: saját szerkesztés az Eurostat adatai alapján A következő diagramokról leolvashatjuk, hogy a 2004-2010 közötti periódusban 25%kal nőtt a rövid és 15%-kal a hosszabb belföldi utazások száma. Erős növekedés figyelhető meg a rövid kiutazások számarányánál is (43%), habár ez még mindig elenyészően kevés hányadát teszi ki az összes utazási formához képest (5%). Ez a táblázat is alátámasztja a fent említett állításunkat, azaz a legnagyobb számarányt a belföldi utazások teszik ki (78%).
8
Az utazások számában bekövetkezett növekedés a 2004-2010-es időszakban: 1. táblázat
Eloszlás az utazások számarányában
Az utazások számában bekövetkezett növekedés a 2004-2010-es időszakban Összes utazás Rövid utazások (1-3 éjszaka) Hosszú utazások (4-nél több éjszaka) Hazai utazások Külföldi utazások Rövid hazai utazások Rövid külföldi utazások Hosszú hazai utazások Hosszú külföldi utazások
19% 27% 11% 21% 12% 25% 43% 15% 5%
2004
2010
100% 52% 48% 77% 23% 48% 4% 29% 19%
100% 56% 44% 78% 22% 51% 5% 28% 16%
Forrás: KSH adatai alapján A turisták számára az is fontos, hogy milyen szálláson hajtják fejüket álomra. A legtöbben, ha kiutaznak, jobban preferálják a hoteleket vagy más hasonló létesítményeket (69%), azonban belföldi utazások során ennek ellenkezője igaz. (Demunter C., Dimitrakopoulou C [2011]) Ez teljesen logikus véleményem szerint, ugyanis a legtöbben
úgy gondolkoznak, hogy ha „itthon” maradnak, inkább választanak kisebb, családias szállásokat, mint a nagy hoteleket, amelyek drágábbak. Ennek is köszönhető, hogy a legnagyobb, 70% feletti arányba inkább választanak az emberek magán apartmanokat illetve utaznak a rokonokhoz vagy barátokhoz. Az utazási szokásokat vizsgálva számba vettük az utazás célját is az Európai Unióban. A legtöbben a kikapcsolódás jegyében kelnek útra (beleértve a wellness és az egészségügyi céllal való utazásokat is), míg a második legnagyobb hányadot azok teszik ki, akik azért utaznak, hogy egy kis időt töltsenek a családjukkal (32%). A turisták 28%-a tengerparti területre megy, míg ugyanekkora aránnyal látogatják meg barátaikat, rokonaikat. A megkérdezettek 18%-a a bakancsos turizmust választja, míg 16% inkább marad a szokásos városnéző utazásnál. 14% állítja, hogy vallási indíttatásból illetve kulturális okokból utazik, míg 10% sportolási céllal kerekedik fel, például búvárkodik vagy kerékpározik.
9
Mi a fő oka annak, hogy utazni indul? Nem tudja (2011) Egyéb Sport Kultúra, vallás Városnézés Természetjárás Rokonok, barátok meglátogatása Tengepart/napozás Családdal való együttlét Pihenés, rekreáció (beleértve a wellnes-…
0
20
40
60
5. ábra: Mi a fő oka annak, hogy utazni indul? (2011) Forrás: Attitudes of Europeans Towards Tourism Report 1.6 Magyar turisták utazási szokásai Megfigyelve az Európai Uniós statisztikákat kaptunk egy átfogó képet, azonban most tanulmányoznunk kell a Magyarországra jellemző tendenciákat is. 2011-ben a magyar lakosság 34,4%-a vett részt többnapos belföldi utazáson a KSH adatai szerint, ami megegyezik az előző évi adatokkal. Ezen belül a lakosság nagyobb része vett részt 1-3 éjszakás utazáson, míg 4 vagy többéjszakás útra csak a lakosság 19,1%-a jutott el. A legnagyobb utazási aktivitás a közép-magyarországi régiókra jellemző, míg a legkisebb Dél-Alföldön van jelen. A legnagyobb utazási visszatartó erő jelen időszakban (ami jellemző mind a 2012-es évre, mind a korábbi évekre is) az az anyagi források hiánya, melyet a válaszadók több mint 49%-a említett majd következik az egészségügyi okok illetve a munka, mint hátráltató tényező. Említésképpen az észak-magyarországi régióban az utazást leginkább visszatartó indok az egészségügyi problémák. Most pedig figyeljük meg milyen céllal is utazunk mi, magyarok:
10
6. ábra: A turisztikai célú többnapos belföldi utazások megoszlása motiváció szerint 2011-ben Forrás: KSH adatai alapján A többnapos belföldi utazások nagy része (97,1%-a) turisztikai motivációval történt. A legnagyobb motiváló tényező a rokonok, barátok, ismerősök meglátogatása 2 (VFR tourism / VFR travel) ez teszi ki a turisztikai motivációjú utazások 52,3%-át. Fentebb láthattuk, hogy ez az Európai Unión belül általánosságban csak a második helyen van. Ezt követi szórakozás, pihenés, üdülés, sport (35,3%). Az egészségmegőrzés csak a negyedik helyre került 3,1%-kal ami az európai trendekkel ellentétes, hiszen az EU statisztikák szerint ez a legmeghatározóbb utazási motiváció.
2
Visiting Friends and Relatives 11
7. ábra: A többnapos belföldi utazások megoszlása az úti cél régiója szerint 2011-ben Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján A többnapos belföldi utazások megoszlása alapján a legnépszerűbb úti cél a Balatoni régió volt 2011-ben ahol a vendégéjszakák 26,6%-át töltötték. A második a BudapestKözép-Duna-vidék régió 15,1 millió nappal, harmadik pedig az Észak-Magyarországirégió 11,7 millió nappal. Valamennyi turisztikai régióban legfőbb motiváció a rokonok, barátok, ismerősök meglátogatása, ez alól egyedül a Balatoni Régió képez kivételt ahol első helyre a szórakozás, pihenés, üdülés és sport került. A második helyre- a Balaton kivételével- a szórakozás, végül a harmadik helyre a hobbi jellegű munkavégzés került. Az Észak-Alföld és a Nyugat-Dunántúl régióban az egészségmegőrzés helyezkedik el a harmadik helyen.
12
8. ábra: Szálláshelyek népszerűségének megoszlása Forrás: KSH adatai A belföldi utazók legnagyobb része ismerősei, rokonai házában, nyaralójában száll meg, mely összhangban van a legfőbb motivációval (57,9%). Saját nyaralóban az utasok 16,6% míg szállodában csupán 14,1%-uk hajtja álomra a fejét. A maradék 11,4%-hoz tartoznak a kempingek és egyéb a fent említett kategóriákból kilógó üdülőhelyek.
9. ábra: Turisztikai célú külföldi utazások megoszlása motiváció szerint 2011-ben Forrás: KSH adatai
13
Hasonlóan az európai uniós példához a magyar lakosok is inkább választják a belföldi utakat, ugyanis külföldre 2 millió alkalommal kevesebbet utazunk (16,6 millió). Külföldre történő utazásunk fő motivációja itt is turisztikai célú, melynek legfőbb motivációja az üdülés (44,1%) majd a rokonok, barátok meglátogatása (37,1%). A harmadik leggyakoribb ok az üzleti út, valamilyen kiállítás vagy vásár meglátogatása (9,7%). Gyógykezelésre, egészségmegőrzés céljából vagy vallási okokból elsősorban egy napra utaznak a magyarok. 2011-ben nőtt az egynapos kiutazások száma, miközben a többnapos utak csökkentek, igaz a napok száma nagyban függ utazási motivációnktól is. Mégis a többnapos utazások közül a gyógykezelés céljából történő utazások hossza emelkedik ki, mely átlagosan 15 nap volt. A turisztikai motivációjú többnapos külföldi utazások legnépszerűbb úti céljai 2011-ben: 2. táblázat Rangsor
Ország
Utazások száma
1
Németország
537 380
2
Ausztria
493 823
3
Románia
362 743
4
Cseh Köztársaság
315 058
5
Horvátország
247 364
6
Olaszország
202 881
7
Szlovákia
202 881
8
Nagy-Britannia
158 195
9
Szerbia
152 403
10
Franciaország
149 601
Forrás: KSH adatai alapján 2011-ben az egynapos turisztikai motivációjú utak legkedveltebb célállomásai Ausztria és Szlovákia voltak. A többnapos turisztikai célú utazások esetében Németország és Ausztria volt a legnépszerűbb úti cél a magyarok körében így a következőkben ezt a két országot fogjuk tovább vizsgálni. 14
2. KÜLÖNBSÉGEK AZ EURÓPAI UNIÓN BELÜL A következő fejezetben az Európai Unió három tagországát, Ausztriát, Németországot és Magyarországot fogjuk összehasonlítani és elemezni földrajzi adottságaik és turizmuspolitikájuk alapján. Megvizsgáljuk, hogy az alábbi országokban kik irányítják állami szinten a turizmust illetve, hogy a turizmusnak milyen szerepe van az országok gazdaságában. Azért esett a választásunk hazánkon kívül erre a két országra, mert ezen országok lakói töltik a legtöbb külföldivendég-éjszakát Magyarországon, valamint hazánkhoz képest jóval nagyobb szerepet játszik a turizmus a foglalkoztatottságban, hiszen több vendéget fogadnak hazánknál. 2.1 Földrajzi adottságok
Németország
Ausztria
Mao
10. ábra: Európa térképe Forrás: saját szerkesztés Európa térképén mindhárom ország a középső régióban található, az Alpok, hazánk esetében pedig a Kárpátok hegyvonulataival körülölelve. Ausztriáról nem hiába mondják, hogy az Alpok szívében fekszik, hiszen az ország területének több mint felét magashegységek, egyharmadát pedig középhegységek uralják. Németországban is megtalálhatóak a magashegységek, a Bajor-Alpoknak köszönhetően, míg hazánkban mindössze középhegységeket találunk, azokból is csak keveset. Éppen ezért a két országban jelentős a bakancsos, illetve a sí turizmus. A turizmus ezen fajtája hazánkban 15
kevésbé jellemző, bár a Mátra illetve a Bükk vonulataiban találhatunk sípályákat, illetve túrázásra alkalmas területeket. Hazánkban főleg a nyári időszakot választják az üdülni vágyók, míg Ausztriában és Németországban a hegyek klímája miatt jobban eloszlik a turisták száma a teljes évre. Az alábbi táblázat a 2011-es évben a három országban töltött utazások számát mutatja negyedévenkénti feloszlásban: Az utazások megoszlása negyedévenként (2011) 3. táblázat Az utazások megoszlása negyedévenként (2011) 1. negyedév 2. negyedév 3. negyedév 4. negyedév Ausztria 2 051 942 Magyarország 414 756 Németország 21 882 000
2 838 440 509 665 30 509 000
4 842 874 807 739 41 282 000
2 237 135 436 992 25 262 000
Forrás: saját szerkesztés az Eurostat adatai alapján (Eurostat: Tourist expenditure - holiday and business trips [2012]) A táblázatot elemezve megállapíthatjuk, hogy Ausztriában és Németországban is a nyári időszak (azaz a 3. negyedév) a legnépszerűbb, viszont az év további időszakából kiemelkedik a második negyedév, ami felkapottabb, mint az első és a negyedik negyedév. A tavak, valamint Németország esetében a Watt-tenger jelentős vonzerővel bírnak mindhárom ország esetében. Hazánk legjelentősebb tava a Balaton, amely évről évre a legnagyobb tömegeket vonzza az országba. A Fertő tavon, Európa egyetlen sztyepptaván Ausztriával közösen osztozunk. A Bodeni-tó Ausztria, Svájc és Németország közös tava, tehát a turizmusból származó bevételeken a három ország közösen osztozik. Az osztrák területeken ezeken a tavakon kívül még több ezret találunk, amelyek jelentős vonzerővel bírnak, viszont többségük gleccsertó, ezért csak a nyári hónapokban alkalmasak a fürdőzésre. Hazánkban a tavak hiányát termálvizek pótolják. A külföldiek körében is kedvelt termálfürdők közül kiemelkedik Hévíz, Egerszalók, Bükfürdő valamint Hajdúszoboszló. Németországban egyaránt megtaláljuk a meleg vizű termálfürdőket például Weisenbad, Bad Waldsee vagy Bad Saulgau, valamint az Alpok gleccsertavait. Emellett tengerparttal is rendelkezik az ország, amely azonban északi fekvése és óceáni éghajlata miatt az idegenforgalom számára nem túl kedvező.
16
2.2 Városok, kulturális programok A vizsgált országok legfőbb városai számtalan kulturális eseménynek adnak otthont, amelyek látogatók ezreit vonzzák az év különböző időszakaiban. Fesztiválok, zenei rendezvények, kiállítások közül választhatnak a kulturális programok kedvelői. Hazánkban főleg Budapesten találunk kiemelkedő programokat, míg a másik két országban a fővároson kívül számos várost meg tudunk említeni. Németországban minden évben megrendezésre kerül az Oktoberfest nevezetű sörfesztivál Münchenben, valamint Stuttgartban van Németország legnagyobb borfesztiválja, emellett azonban a főváros, Berlin is rengeteg programmal várja az oda látogatókat (például színházak, operaházak, koncerttermek). Ausztriában Bécs adventi programjairól híres, míg Salzburg a híres zeneszerző, Mozart szülővárosaként vált ismertté. ( Dr. Mező Ferenc) Elnézve a három ország helyzetét észrevehetjük, hogy hazánk természeti adottságok tekintetében sokban hasonlít az említett két országhoz, viszont a programok sokszínűsége, valamint a látogatottság közel sem azonos. Hogyan lehetséges az, hogy az elmúlt évben az utazások célországát tekintve az Európai Unión belül Ausztriát és Németországot a turisták közel 5%-a választotta, míg hazánkat jóval kevesebben? (Attitudes of Europeans Towards Tourism Report [2012]) 2.3 A 2011-es év statisztikai adatok tükrében Ebben a fejezetben a statisztikai adatok alapján világítunk rá a turizmusban húzódó különbségekre, vizsgáljuk az elmúlt években a három országban eltöltött vendégéjszakák számát, a beutazó, illetve kiutazó turizmust és a foglalkoztatottságot. 2011-ben a németek több mint 200 ezer alkalommal utaztak, ezzel szemben Ausztriában és Magyarországon ez az adat nem haladja meg a 20 ezer alkalmat. Bár ez az adat nagy különbséget mutat, azért nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy Németország lakossága közel négyszerese Ausztria vagy Magyarország lakosságának. (Demunter C. [2012]) 2.4 A turizmus szerepe a gazdaságban A beáramló turisták száma is Németországban a legmagasabb, a vendégéjszakák száma ugyanis majdnem eléri a 64 milliót, ezzel Európában Spanyolország mögött a második
legkedveltebb
célországnak
számít.
Ausztriában
majdnem
feleannyi
vendégéjszakát töltöttek el, mint Németországban (35 milliót), míg hazánkban a 17
vendégéjszakák száma a 20 milliót sem éri el. A turizmusból származó bevételek is a vendégéjszakák arányait mutatják, hiszen Németország bevétele nagyságrendekkel több, mint Ausztriáé vagy hazánké. Sajnos az is elmondható, hogy nemcsak a vendégéjszakákszáma, hanem a bevételek összege is nálunk a legalacsonyabb, mindössze körülbelül egy milliárd euró, míg osztrák szomszédunké ennek tizenhatszorosa, azaz 16 milliárd euró. Megdöbbentő tény, hogy a német gazdaság turizmusból származó bevétele mellett mégis elenyésző ez a 16 milliárd euró, a német bevétel ugyanis közel 100 milliárd euróra tehető. Az eltérések az országok méretbeli különbségéből is adódnak, hiszen hogyha megnézzük, hogy egy vendég átlagosan mennyit költ a három országban, akkor közel azonos képet kapunk, ugyanis hazánkban átlagosan 50 eurót költenek éjszakánként, Ausztriában 47 eurót, míg Németországban 64 eurót.
A GDP hozzájárulás sem mutat nagy
különbségeket, ugyanis mindhárom országban 4,5% és 6 % között mozog a turizmus hozzájárulása a gazdasághoz. Hazánkban inkább a 6% felé közelít ez az érték, míg Németországban 4,5%, Ausztriában pedig eléri az 5,6%-ot is. (OECD [2012]) 2.5 Foglalkoztatottság Európában körülbelül 9 millió ember dolgozik a turizmus szektorban, ami azt jelenti, hogy majdnem 5 %-a az összes foglalkoztatottaknak. Ebből a 9 millióból Németországban közel 2 millió fő, míg hazánkban és Ausztriában mindössze 300 ezer ember dolgozik. (OECD [2012]) Nem mindegy azonban, hogy közvetve vagy közvetlenül nézzük a turizmusban dolgozók számát. A Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR) besorolása alapján 2008-tól a turizmus alapágazatai közé tartozik a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás valamint az utazásszervezés, közvetítés és egyéb foglalás. Az ezekben az ágazatokban dolgozók tartoznak közvetlenül a turizmusban dolgozókhoz, míg az szakágazatokban dolgozók, mint például a személyszállításban, a kulturális szolgáltatásokban és a sport- és egyéb szabadidős szolgáltatásokban dolgozók alkotják a turizmusban közvetetten dolgozókat. Hazánkban például a körülbelül 290 ezer fő mellett, akik a turizmus alapágazatainak egyikében dolgoznak, további 70-75 ezer fő foglalkoztatása kapcsolódik úgynevezett „jellemző” ágazatokkal a turizmushoz, valamint további 180 ezer ember megélhetésében van nem elhanyagolható szerepe. Így a tovagyűrűző hatásokat is figyelembe véve akár 480 ezer főről és 12,3%-os munkaerő-piaci részesedésről beszélhetünk.(Morvainé-Probáld [2008] 7. oldal) Ausztriában főleg teljes munkaidős állásokat biztosítanak, hiszen csakúgy, mint 18
Németországban egész évben jelentős a külföldiek adott országon belüli kereslete, így a rész-, valamint a teljes munkaidős állások egymáshoz viszonyított aránya körülbelül 3070%. (Eurostat) A foglalkoztatottság nemenkénti eloszlása a három országban közel azonos tendenciát mutat, valamint összességében elmondható, hogy valamivel több nőt foglalkoztatnak, mint férfit. Az alábbi táblázat szemléletesen mutatja be a nemenkénti megoszlást a 2008-as évben: Foglalkoztatottság megoszlása 2008-ban 4. táblázat
Ausztria Magyarország Németország
Foglalkoztatottság megoszlása 2008-ban Teljes HoReCa szektor foglalkoztatottság Nők Férfiak Nők Férfiak 45% 55% 64% 36% 45% 55% 57% 43% 46% 54% 59% 41%
Szálláshelyek Nők 65% 57% 69%
Férfiak 36% 43% 31%
Forrás: saját szerkesztés Eurostat, Eu Labour Force Survey adatai alapján
2.6 A turisztikai kereslet megoszlása Ebben a részben azt vizsgáljuk, hogy mekkora arányban választják a három országban a hazai turizmust, hová utaznak az országok lakói leginkább, illetve, hogy milyen nemzetiségűek utaznak az általunk elemzett három országba. A 2011-es évben legtöbbet a németek utaztak, náluk ugyanis az utazások száma meghaladja a 200 000-et, míg Ausztriában és Magyarországon nagyságrendekkel kevesebbet, körülbelül az egy tizedét ennek az értéknek. Ez a különbség nem véletlen, hiszen a lakosság száma majdnem negyede mindkét országban Németország lakosságához viszonyítva. Az utazások időtartamát tekintetbe véve Németországban felefele arányban választották a hosszú (4 vagy több éjszaka), illetve a rövid távú (1-3 éjszaka) utazásokat, míg Magyarországon kétszer annyiszor utaztak rövidebb időre, mint hosszúra, Ausztriában pedig többször választották a hosszú távú utazásokat, mint a rövidebbeket. Ezeket az eredményeket támasztja alá az az adat, hogy melyik országban milyen
típusú
turizmust
részesítenek
előnyben.
Hazánkban
a
legtöbben
az
egészségturizmust választják (66%), amelyek általában 2 vagy 3 vendégéjszakát jelentenek az adott helyen, illetve nyári szezonban körülbelül egy hetet. Németországban is az egészségturizmus a legnépszerűbb, viszont csak az utazások 52%-át teszi ki. 19
Ausztriában ezzel szemben a sportturizmus, illetve a bakancsos turizmus a legelterjedtebb, közel 20%, amely a téli időszakban sí turizmust, míg a nyári időszakban túrázást, hegymászást jelent. (Demunter C. [2012], Attitudes of Europeans Towards Tourism Report [2012]) Az alábbi táblázat az utazások megoszlását mutatja százalékos arányban: Úti célok megoszlása 2011-ben 5. táblázat Úti célok megoszlása 2011-ben
Ausztria Magyarország Németország
EU tagországai 62% 64% 60%
Hazai úti célok 46% 32% 45%
Nem EU tagországok 35% 15% 29%
Forrás: saját szerkesztés, adatok: Attitudes of Europeans Towards Tourism Report [2012] A táblázat alapján elmondható, hogy jelentős különbségek nem állapíthatók meg a három országban az arányokat illetően. Mindhárom országba a hazai turisták mellett a szomszédos, illetve a közeli országok lakói utaznak a legtöbbször, így tehát Ausztriába Svájcból és Németországból utaznak a legtöbben, Németországba is a Svájcból érkező turisták száma a legjelentősebb, de emellett jelentős a holland, olasz valamint az északeurópai országokból érkező turisták száma is. Mindkét országban jelentős az orosz turisták száma. Hazánkba főleg Szlovákiából, Romániából és Ausztriából érkeznek turisták, a legtöbb vendégéjszakát pedig a németek töltik el nálunk. Az egy napra ide látogató románok fő célja túlnyomórészt az átutazás, az osztrák (47%) és még inkább a szlovák látogatók (62%) körében a vásárlás a fő vonzerő. A németeket pedig a jóval olcsóbb szolgáltatások, illetve árak vonzzák hazánkba. A magyarok viszonylag keveset utaznak Németországba, mindössze a huszadik helyen állunk a németekhez látogató országok rangsorában, körülbelül 200 000 vendégéjszakával. Ez azért is meglepő, mert a japánok illetve a lengyelek is jóval többször fordulnak meg Németországban, mint a magyarok. Ausztriába és Németországba jelentős számú turista érkezik a tengeren túlról, valamint az Egyesült Királyságból. A németek, valamint az osztrákok kedvelt úti céljai közel azonosak, a legkedveltebb helyek között szerepel Olaszország, Ausztria, illetve nem Európai Uniós tagországok, míg hazánkban az utazók főleg a szomszédos országokat választják, valamint a nyári időszakban kedveltek a tengerparttal rendelkező úti célok, 20
például Olaszország vagy Horvátország. (Attitudes of Europeans Towards Tourism Report [2012]) 2.7 Legkedveltebb úti célok Mindhárom országban elkészült egy olyan lista, amely a legtöbbet látogatott helyeket veszi számba. Ezek a helyek lehetnek természeti, illetve kulturális emlékek, természetvédelmi területek. A listák a látogatottság alapján készültek a 2011-es évben, a Touropia honlap megbízása alapján. A következőkben a 10 legkedveltebb hely közül az első hármat emeljük ki mindhárom országban egy táblázat segítségével. A táblázat adatai is szemléltetik, hogy mindhárom országban a legnépszerűbb úti célok között megjelenik az ország fővárosának valamely látnivalója, hazánk esetében az első és a harmadik helyen is budapesti látnivaló áll. A történelmi látnivalók mellett azonban mindhárom országban fontos helyet foglalnak el a természeti látnivalók, Ausztriában a Grossglockner alpesi út, Németországban a Neuschwanstein-i kastély, míg hazánkban a Balaton, amelyek páratlan szépségükkel nyűgözik le a látogatókat. Sajnálatos azonban, hogy míg Ausztriában és Németországban a leglátogatottabb helyek milliós tömegeket vonzanak, addig hazánkban ez csupán a budapesti nevezetességekre igaz. Remélhetőleg új turizmuspolitikai tervekkel és programokkal ezek az adatok tovább növelhetők. A legkedveltebb úti célok 2011-ben: 6.
táblázat
A legkedveltebb úti célok 2011-ben Város
Ausztria
1.Schönbrunni Kastély
Bécs
2. Hallstatt
Hallstatt
3. Grossglockner Alpesi Panorámaút
Heiligenblut
Tartomány
Érdekesség A kastély valamint a hozzá tartozó park, labirintus, pálmaház és állatkert az év minden napján várja az oda Bécs látogatókat. A kastélyt évente körülbelül 3 millióan látogatják, ám a parkot ennél jóval többen, körülbelül 7 millión. A salzkammerguti tavaknál fekvő kicsiny falu a sóbányászatáról vált Felső-Ausztria híressé, a Világörökség része. Évente körülbelül 800.000 turista látogatja. Az osztrák Alpok legmagasabb csúcsára, valamint több mint harminc 3000 méter fölötti csúcsra ad Karintia-Salzburg gyönyörű rálátást a panorámaút. Májustól októberig évente több tízezer turistát vonz.
21
A legkedveltebb úti célok 2011-ben Város
1.NeuschwansteinNeuschwanstein i kastély
Tartomány
Bajorország
Németország
2. Brandenburgi kapu
Berlin
Berlin
3. Heidelberg Óváros
Heidelberg
BadenWürttemberg
1.Budai Vár
Budapest
BudapestKözép-Duna vidék
Magyarország
2. Balaton
Balaton
3. Halászbástya
Budapest
BudapestKözép-Duna vidék
Érdekesség A kastély a 19. században épült, a Walt Disney mesékben látható kastélyok ihletője. Látogatók száma: évente körülbelül 1,3 millió fő, de nyaranta akár a napi 6000 fős látogatottságot is elérheti. A főváros középpontjában található kapu, mind Berlin, mind Németország jelképe. Évente közel egy millióan látogatják, de az adat nem pontos, ugyanis a Berlinben megforduló több millió turista zöme megcsodálja. A város eredetileg a wormsi püspöknek volt a hűbérese, az óváros a Világörökség része. Körülbelül 350 ezer fő látogatja évente. A magyar történelem egyik legmeghatározóbb építménye a budai várhegyen, 1987 óta a világörökség része. Évente több mint egy millió fő látogatja. Közép-Európa legnagyobb tava, hazánk turizmusának valamint vízrajzának egyik legmeghatározóbb eleme. Évente körülbelül 1 millió látogatót vonz, főleg a nyári szezonban. A Várnegyed része, a külföldi turisták kedvelt helye, ugyanis gyönyörű kilátást nyújt a Dunapartra. Több tízezren látogatják az év bármely időszakában.
Forrás: saját szerkesztés a Touropia listája lapján 2.8 Turizmuspolitika Az előzőekben láthattuk, hogy milyen különbségek vannak a három vizsgált ország turisztikai teljesítményében. Úgy gondoljuk, hogy ezt a teljesítményt erősen befolyásolja az adott ország turizmuspolitikája is, így dolgozatunkban röviden kitérünk a nemzeti turisztikai stratégiákra és fejlesztésekre. Az Európai Unióban egységes európai szintű turizmuspolitika hiányában az idegenforgalmi ágazat szabályozása tagországonként eltérő. Általános célként a 22
tagállamokkal szemben az EU a közösség attraktívabbá tételét, a különböző országok látogatói körében a turizmus támogatását, erősítését és fejlesztését állapította meg. Nemzeti Turisztikai Stratégia Ausztriában 2010-ben: Az osztrák Nemzeti Turisztikai Stratégiának öt fő pontja volt 2010-ben, melyek a következőek: Marketing Innováció Célzott támogatások Infrastruktúra Üzleti környezet. A továbbiakban ezek kifejtésével foglalkozunk. Marketing: az osztrák turizmusnak szüksége van egy új marketingstratégiára, amely hangsúlyozza Ausztria egyedülálló terméktulajdonságait, egyediségét (idegen szóval: Unique Selling Proposition- USP-t). Szorosabb együttműködésre törekednek az Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal3 (továbbiakban –ANTO) és a kilenc különböző tartomány turisztikai szervezetével, hogy modernizálják és növeljék a marketingtevékenységek hatékonyságát. Támogatások: a Gazdasági, Családi és Ifjúsági Minisztérium4 továbbra is folytatja az erős együttműködést az Osztrák Turizmusfejlesztési Bankkal5, amely egy, a turisztikai kis-és középvállalatok finanszírozási programjáért felelős privát intézmény. A minisztérium célkitűzése, hogy ösztönözze a turizmusba történő befektetéseket, javítsa a turisztikai vállalkozások minőségét és méretét, a turisztikai képzés minőségét, az együttműködést a turisztikai szereplők között, illetve, hogy optimizálja a vállalkozások pénzügyi szerkezetét, továbbá ösztönözze az új vállalkozások indítását.
Innováció: A 2012-es évtől kezdve az ANTO workshopokat szervez a turisztikai termék-innovációról és növeli a támogatási keretet az innovatív fejlesztésekre. Az „Innovationsmillion” is egy, az ANTO által irányított támogatási program, amely a desztinációk innovatív fejlesztését támogatja éves szinten mintegy 1 millió eurós
3
Austrian National Tourist Office Federal Ministry of Economy, Family and Youth 5 Austrian Bank for Tourism Development 4
23
költségvetésből gazdálkodva. Az „Innovationsmillion”-hoz hasonló, különböző projekteket egy kiválasztási rendszer során választják, pályázatok útján, amelyeket egy szakmai zsűri értékel. Infrastruktúra: Az osztrák kormány is támogatja a fenntartható fejlődést, illetve megpróbálják minimalizálni az energiafelhasználást az alpesi területeken, hogy hozzájáruljanak az éghajlati egyensúly fenntartásához. A kormány próbálja elérni a növekvő mobilitást a tömegközlekedés által, valamint a turisztikai régiók közötti jobb összeköttetést, ezáltal támogatva olyan kezdeményezéseket és projekteket, amelyek segítenek abban, hogy felállítsák a keretfeltételeket és lendületet vigyenek a turizmusba és egyéb szabadidős tevékenységekbe, amelyek így mindenki számára elérhetővé válnak. Üzleti környezet: A Gazdasági és Technológiai Szövetségi Minisztérium műveletei közé tartozik, hogy biztosítsák a versenyképességet azáltal, hogy alacsonyan tartják az adminisztratív költségeket különösen a kis-és nagyvállalatok esetében. A minisztérium nagy jelentőséget tulajdonít a kedvezőbb turisztikai munkaerőpiac kialakításának és a versenyképes munkaerő képzésének a turizmusban. (OECD [2012] 184. oldal) Német turizmuspolitika 2011-ben: Németország turizmusért felelős minisztériuma, a Szövetségi Gazdasági és Technológia Minisztérium6 (továbbiakban: BMWi) közvetlenül segít olyan akciókat és tevékenységeket, amelyek növelik a turisztikai ágazat hatékonyságát. Négy prioritási területet határoztak meg, melyek a következőek: Egészségturizmus: Az egészségturizmus projekt, hasonlóan hazánkhoz, része Németország
átfogó
stratégiájának
a
prémium
kategóriában
való
pozíciószerzésben. Ez nem meglepő ugyanis az egészség az egyik legfontosabb befolyásoló tényező, amely a leginkább képes fejleszteni a turizmust, így érdemes ezen ágazatot fejleszteni. A javulás egyik alapfeltétele, hogy meg kell találni az összekötő folyamatot a turizmus és egészség között, különös figyelemmel a spa-és gyógyhelyeket illetően. 2011-ben a BMWi sikeresen kezdte meg az „Innovatív Egészségturizmus”7 nevezetű programját melynek tárgya a kis-és közepes 6 7
Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie Innovativer Gesundheitstourismus
24
vállalkozások lehetőségeinek bővítése az egészségturizmus terén, elősegítve ezzel az ügyfelek fokozódó igényeinek magasabb színvonalon történő kielégítését. A turizmus és a fenntarthatóság: Jelenleg a szabadidős turizmus újra visszakerült az emberek érdeklődési körébe, azaz reneszánszát éli. A kormány ezért is jelentősen támogatja az olyan fejlesztéseket és projekteket, amelyek a túrázás, kerékpározás, illetve a vízi turizmus révén összekapcsolódnak az ökoturizmussal. Vidéki területek: A vidéki területek turisztikai vonzereje egyre növekszik, ezért is indította el a BMWi a 2011-es „Turizmus perspektívák a vidéki területeken”8 nevű projektjét. Vízi turizmus: A BMWi engedélyezte a tartományok marketing szervezeteinek és a vízi sportegyesületeknek, hogy olyan projekteket végezzenek, melyek fejlesztik és javítják az információáramlást és a marketingtevékenységet a vízi turizmus ágazatában. A kormány abban reménykedik, hogy a mindenki számára érthető bemutatók és a közvetlenül, interneten keresztül eljutó információk fejlődést fognak eredményezni ezen szektoron belül. (OECD [2012] 128-129. oldal) Magyarország turizmuspolitikája 2011-ben: A turizmus az Európai Unió tagállamainak gyakorlata alapján csak a megfelelő preferenciák birtokában képes a húzóágazati szerep betöltésére. Ez különösen érvényes a korábbi válság idején félrekezelt és megszorításokat elszenvedett magyar turizmusra. A Magyar Turisztikai Egyesület (Matur) szerint, az Új Széchenyi-tervben elsőbbséget élvező egészségipar és egészségturizmus – természeti adottságainkra és hagyományainkra alapozva – egyértelműen nagy lehetőségeket rejt magában a hazai turizmus fejlesztésében. Meggyőződésük, hogy a magyar vendéglátás nemzeti stratégiájának kidolgozása egyértelműen állami feladat. A vendéglátás turizmusunk szerves részét képezi, nem utolsósorban pedig meghatározó turisztikai tényező bevételeink növelésében. A Matur úgy látja, hogy elérkezett az ideje egy egységes szakmai elvek alapján kidolgozott, a hazai viszonyok mellett az EU-tagállamok gyakorlatát is figyelembe vevő, világosan strukturált állami turizmuspolitika megfogalmazásának. (Magyar Hírlap Online [2011]) 8
Tourismusperspektiven in ländlichen Räumen
25
A magyar Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (2005-2013): Magyarországon jelenleg a turisztikai termékfejlesztés nemzeti szintű prioritásai fontossági sorrendben a következőképpen néznek ki: egészségturizmus: o az egészségi állapot megőrzését és a betegségek megelőzését elősegítő wellness turizmus o az egészség javítását, gyógyítását elősegítő gyógy turizmus örökségturizmus: o nemzeti parkok megőrzésére, bemutatására alapozott turizmus o lovas turizmus o falusi turizmus o gasztronómia- és borturizmus o nagy rendezvények turizmusa o kastélyokat, várakat felkereső turizmus o múzeum-látogató turizmus o történelmi város-látogató turizmus o vallási turizmus o népi hagyományok, népi kézműves mesterségek bemutatása aktív turizmus: o kerékpáros turizmus o természetjáró turizmus o vízi turizmus o kemping turizmus A turizmus állami irányítási feladatai: stratégiai tervezés jogszabályalkotás koordináció kiemelt termékek fejlesztése - PPP 9 turizmusfejlesztési eszközök, források biztosítása államközi kapcsolatok 9
Public and Private Partnership
26
pályázati rendszer működtetése A turisztikai intézményrendszer által – közvetlenül a turisztikai célú feladatok megvalósításához várhatóan felhasználható források, a 2005-2013. évek összességében, a következők: A várható források teljes összegét 1 178 418 millió Ft-ra becsülték 2005-ben, melybe úgy számítottak, hogy az Európai Unió 235 034 millió Ft-ot fog hozzáadni, a hazai társfinanszírozások 79 501 milliót tesznek majd ki, míg a helyi (önkormányzati) források 8 096 milliót fognak kitenni a források teljes összegéből. Továbbá regionális forrásokból 63 683 millió, míg a Turisztikai célelőirányzattól 131 681 millió fog befolyni. A magán tőkeforrásokat 660 523 millió Ft-ra becsülték. A turisztikai célú feladatok megvalósításához felhasználható források-becsült adat (2005-2013) 7. táblázat A turisztikai célú feladatok megvalósításához felhasználható forrásokbecsült adat (2005-2013) Összesen
1 178 418 millió Ft
Hazai társfinanszírozás
79 501 millió Ft
Turisztikai célelőirányzat
131 681 millió Ft
Regionális források
63 583 millió Ft
Helyi (önkormányzati) források
8 096 millió Ft
Európai Unió
235 034 millió Ft
Magán tőkeforrások
660 523 millió Ft
Forrás: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) [2005] A fenti adatokból is láthatjuk, hogy az Európai Unió országai rengeteg energiát és pénzt fektetnek abba, hogy minél inkább fejlesszék a turisztikai ágazataikat, ez által is segítve az elmúlt évek válsághelyzetének felszámolását és azon való túllépést. Az említett három ország is mutat hasonló vonásokat turizmuspolitikájukban. Fontos megemlítenünk az aktív pihenés fejlesztését Ausztriában, ahol főként az alpesi területek infrastrukturális fejlesztése érvényesül a jobb megközelíthetőség érdekében, ahol a túrázás hegymászás és síelés a legvonzóbb a vendégek számára. Valamint Németországban, ahol a kormány jelentősen támogatja az olyan projekteket, amelyek a túrázással, kerékpározással illetve a 27
vízi turizmussal kapcsolatosak; illetve Magyarországon; ahol Németországhoz hasonlóan a Nemzetgazdasági Minisztérium felismerte, hogy érdemes fő prioritási pontok közé venni az aktív turizmus fejlesztését. Ezen belül, hasonlóan a fentebb bővebben kifejtett Németországhoz, a magyar kormány is jelentős összegeket próbál fektetni a kerékpáros turizmus, a természetjáró turizmus, a vízi turizmus és kemping turizmus modernizálásába. Az államok számára fontos, hogy támogassák a fenntartható fejlődést, próbálják csökkenteni az energiafelhasználást, fejlesszék az infrastrukturális összeköttetést különböző
területek
között,
támogassák
az
olyan
projekteket,
amelyek
az
örökségturizmus erősítésére, hirdetésére szolgálnak. Ha jobban megfigyeljük, az egészségturizmus mindhárom országnál fontos turisztikai szempontot képvisel. Vegyük csak figyelembe hazánk geotermikus adottságait, melyek fontos vonzóerőt képviselnek akár világszinten is, vagy az alpesi wellnesst, amelyet ha egyszer kipróbál valaki biztosan vissza fog vágyni a magas hegyek közé, a szaunák és gyógyvizek illetve a Kneipp taposó világába, illetve fontos megemlíteni Németország esetében a német kúrát. A fentiekből láthatjuk, hogy az EU-s csatlakozásnak is köszönhetően jelentős hasonlóságokat lehet felfedezni a három ország turizmuspolitikájában, illetve fontos tényező még, amelynek a hasonlóságot köszönhetjük, hogy történelmi múltunkban is voltak közös időszakok. 2.9 Turisztikai költségek A következő fejezetben a turizmus költségeit vizsgáljuk Ausztriában, Németországban és Magyarországon. Ausztria turisztikai költsége 2011-ben: 2011-ben a nemzeti közigazgatás 61,9 millió euróban állapította meg a költségvetést. Ebből az összegből 29,1 millió eurót szentelt a turisztikai KKV-k10 pénzügyi támogatásra, az Osztrák Turizmusfejlesztési Bank11 felügyelete alatt, 24,1 millió került az éves költségvetésből az Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Hivatalhoz (ANTO)12 illetve 8,5 millió eurót fizetett ki a minisztérium egyedi támogatásként idegenforgalmi projektek társfinanszírozására. Továbbá 43 millió eurót tett elérhetővé hitel formájában az Európai
10
Kis- és Középvállalkozások Austrian Bank for Tourism Development 12 Austrian National Tourist Office 11
28
Újjáépítési Program13a KKV számára az idegenforgalmi ágazat fejlesztésére. Ezen felül a nemzeti költségvetésben mind a kilenc tartománynak van saját idegenforgalmi költségvetése, amivel támogathatja a turisztikai fejlesztési programot. (OECD [2012] 128. oldal)
Nemzeti költségvetés megoszlása Ausztriában (2011)
14%
Pénzügyi támogatás Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal részére
47% 39%
Egyedi támogatásokként társfinanszírozása
11. ábra: Nemzetközi költségvetés megoszlása Ausztriában (2011) Forrás: saját szerkesztés OECD [2012] alapján Németország turisztikai költségei 2011-ben: Németországban a turizmusért felelős minisztérium a Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium, amely a rendelkezésre álló költségvetési eszközök figyelembe vételével a turizmus tekintetében két fő költségvetési terültet állapított meg: Intézményi
támogatás
a
Német
Országos
Idegenforgalmi
Bizottságnak
(továbbiakban: GNTB)14. A támogatás értéke 27,7 millió euró volt 2012-ben, míg 27,1 millió 2011-ben. Ezen felül a GNTB még további jövedelmekhez is jutott különböző forrásokból, így az összköltségvetés 37,7 millióval számolt 2011-ben.
13 14
European Recovery Programme German National Tourism Board
29
Olyan projectek promóciójára és támogatására, melyek segítik a kis-és középvállalkozások fejlődését a turisztika szektorban mind 2011-ben, mind 2012ben 1.6 millió eurót fordított a minisztérium.
Szövetségi Gazdasági és Technológia Minisztérium turizmus tekintetében meghatározott fő támogatott területek: (millió euró) 40,0 € 30,0 €
20,0 € 10,0 €
- € GNTB támogatása 2011
2012
KKV-k támogatása Összköltségvetés 2011-ben
12. ábra: Szövetségi Gazdasági és Technológia Minisztérium turizmus tekintetében meghatározott fő támogatott területek (millió euró) Forrás: saját szerkesztés OECD [2012] alapján Ezen felül a további szövetségi minisztériumoknak is megvannak az alapintézkedéseik és projectjeik a saját szakpolitikai területükön arra, hogy fejlesszék a német turizmust. (OECD [2012] 183. oldal) Magyarország turisztikai költségei 2011-ben: A magyar központi költségvetésből a Turisztikai Célelőirányzatra elkülönített összeg fordítható a turizmus fejlesztésére és a turisztikai marketing finanszírozására, melyet évente osztanak ki. Ez az összeg 2010-ben 30,3 millió euró volt, melynek 83%-át a marketingtevékenységekre fordították. A 2007-2013 időszakbeli Nemzeti Fejlesztési Terv alapján az uniós költségvetés mintegy 1.197 milliárd eurót különített el a régiók attrakció- és szálláshelyfejlesztésére, illetve a Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) szervezetek létrehozására. A
30
turisztikai projektek kivitelezése a Regionális Operatív Program keretein belül történik. A turizmusfejlesztés számára a fejlesztési alap 4,7%-át különítették el az uniós forrásokból. Hazánkban 2007 és 2010 között összesen 340 projektet támogatottak EU-s forrásból, mintegy 425 millió euró értékben. Ennek 77%-át különítették el attrakciófejlesztésre, 22%-át a szállások és ehhez kapcsolódó szolgáltatások minőségének javítására és 1%-ot a TDM rendszer fejlesztésére.
13. ábra: 2007 és 2010 közötti EU-s forrásból támogatott projektek Forrás: saját szerkesztés OECD [2012] alapján
Ezen felül a kormány kijelölt még 37 fő turisztikai projektet, melyek különös jelentőséggel bírnak. Ebből 24-et már jóváhagyott az Európai Unió Strukturális Alapja az OECD 2011-es tanulmányának kiadási idejére. Ezen fejlesztések eredményeképp 780 millió eurós befektetés kerül az idegenforgalmi ágazatba. (OECD [2012] 192. oldal)
31
3. HOGYAN UTAZNAK AZ EGYETEMISTÁK? 3.1 Kérdőívünkről Dolgozatunkhoz készítettünk egy önkitöltős kérdőívet, amely az egyetemisták utazási szokásait vizsgálja. Kérdőívünket elektronikus úton küldtük szét főleg az ismerőseink között, közösségi oldalak, levelezőprogramok segítségével. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a mai fiatalok milyen céllal utaznak, mit választanak úti célként, illetve hogy kikkel együtt, az év melyik időszakában indulnak útnak. A legtöbb kérdésnél a válaszadóknak ki kellett választaniuk a felsorolt lehetőségek közül a rájuk legjellemzőbbet, de voltak nyitott kérdések is, ahol nekik kellett beírniuk a választ, mint például a „Melyik országokba utazott?” című kérdés. A feltett kérdések egy részénél csak egy választási lehetőségük volt a kitöltőknek, ilyen például az „Egy évben hányszor utazik?” című, míg máshol több opciót is megjelölhettek, például az „Utazása célja?” címűnél. A szálláshely és a közlekedési eszközök mellett kíváncsiak voltunk arra, hogy a környékünkön milyen szabadidős tevékenységeket választanak a fiatalok. Ismert miskolci programokat soroltunk és azt vizsgáltuk, hogy hallottak-e már róla, valamint, hogy milyen arányban vettek már részt rajta. Azért az egyetemistákat választottuk kérdőívünk kitöltőiként, mert úgy gondoljuk, hogy ha ez a generáció itthon töltené el szabadidejét, akkor jelentősen növekedhetne a belföldi turizmus. 3.2 Válaszadóink A kérdőívünket 173-an töltötték ki, zömében a Miskolci Egyetem hallgatói (92%), de találunk köztük olyan hallgatókat, akik Egerbe, Debrecenbe, Budapestre járnak, sőt az egyik válaszadónk Olaszországban, Milánóban tanul. A nők jelentős túlsúlyba kerültek a férfiakkal szemben, ugyanis majdnem négyszer több nő töltötte ki kérdőívünket, mint férfi. Az alábbi diagram a válaszadók nemek szerinti megoszlását mutatja:
32
14. ábra: A válaszadók nemek szerinti csoportosítása Forrás: saját szerkesztés A kitöltőink életkor szerint 18-30 év közöttiek, a többségük azonban 21-22 éves, hiszen zömében az ilyen korú fiatalok végzik az egyetemi képzést:
15. ábra: Életkor szerinti megoszlás Forrás: saját szerkesztés 3.3 Motiváció Több kérdéssel is próbáltunk rávilágítani arra, hogy miért is utaznak a mai fiatalok? A kérdést úgy tettük fel, hogy ennél a résznél a válaszadó több opciót is megjelölhetett. Nem meglepő a válasz, hiszen a legtöbben szórakozás, kikapcsolódás céljából utaznak el egy pár napra, azonban viszonylag sokan, a válaszadók majdnem 40%-a választotta a városnézést is utazási célként. 33
Az alábbi táblázat a válaszadók által az adott válasz megjelöléseinek számát mutatja:
16. ábra: Az utazások célok szerinti megoszlása Forrás: saját szerkesztés Mivel fiatalokról van szó, ezért legtöbbször barátokkal, haverokkal indulnak útnak (70 %) Azok száma sem elenyésző, akik családjukkal utaznak, körülbelül 55%, míg az egyedül, vagy ismerőseikkel utazók aránya nem éri el a 10%-ot sem. Megállapítható, hogy a hosszabb távú, valamint a külföldi utazásokra általában nem egyedül indul el a mai fiatal, hanem vagy a családjával vagy a barátaival együtt. A legtöbben a nyári szezont választják, hiszen ekkor nincsen se szorgalmi, se vizsgaidőszak, valamint a legtöbb fesztivál és kulturális program is a nyári hónapok alatt kerül megrendezésre. A turizmusra jellemző szezonalitás a fiatalok utazási szokásaiban is megmutatkozik.
34
17. ábra: Melyik időszakban utaznak az egyetemisták? Forrás: saját szerkesztés 3.4 Úti cél A válaszadók 71%-a választ belföldi úti célt, ami körülbelül azonos arányt mutat, mint az országos átlag a KSH felmérései alapján. A belföldön belül utazók 41%-a kettő vagy három éjszakára száll meg utazása alatt valamilyen kereskedelmi vagy egyéb szálláshelyen, míg 37%-uk négy éjszakánál tovább marad.
A szálláshelyek közül
legtöbben belföldön a szállodákat választják, azt követi az üdülőház, majd pedig a panzió. Az utazók több mint fele autóval közlekedik, hiszen belföldön két-három embernek már jobban megéri autóval utaznia, mint tömegközlekedéssel, ettől függetlenül körülbelül 30%-a választja a vonatot. Az alábbi diagram a belföldi utazások megoszlását mutatja úti cél szerint. Az általunk használt régiók megegyeznek a KSH adatai és kimutatásai alapján használt 9 turisztikai régióval:
35
18. ábra: Belföldi utazások megoszlása Forrás: saját szerkesztés Ahogyan a diagram is mutatja, a legtöbben a Balatont választják utazásuk céljául, valamint nagy számban maradnak régiónkba, hiszen így kevesebb a nyaralás során az utazásra költött összeg. Budapest és a Közép-Duna vidéke is kedvelt úti cél, főleg a nyári időszakban, hiszen a Budapesten szervezik az egyik legnevesebb fesztivált, a Szigetet, illetve több kisebb fesztivált, kulturális programot. Kedvelt fesztiválokat viszont az ország számos pontján találunk, például a Hegyalját Tokajban, a Volt fesztivált Sopronban, a Balaton Soundot Zamárdiban a Campust pedig Debrecenben szervezik. Habár a megkérdezettek mindössze 30%-a utazik külföldre a célországok igen sokszínűek. Európán belül a nyári időszakban szinte az összes tengerparttal rendelkező országot látogatják az általunk megkérdezett fiatal magyar turisták Ciprustól egészen Spanyolországig. A hegyvidékkel rendelkező országok is jelentős számban vonzzák az aktív pihenést kedvelőket, télen a sí turizmus, nyáron pedig a bakancsos turizmus virágzik. Megállapítható, hogy a szomszédos országokat látogatják a magyarok a legnagyobb számban, azok közül is kiemelkedik Szlovákia, valamint Ausztria. Meglepő adat, hogy a tengerentúlra a megkérdezettek ugyanolyan arányban utaznak, mint Németországba vagy például Svájcba. A külföldi utazások általában négy vagy annál több naposak, és az is kiderül a kérdőívből, hogy nő a repülőgéppel, vonattal illetve szervezett turistabusszal utazók aránya. A szálláshelyek külföldön sokkal egységesebb képet 36
mutatnak, nem tudjuk úgy meghatározni, hogy melyik típust részesítik a legtöbben előnyben. A közösségi szálláshelyek, magánszálláshelyek, panziók és hotelek azonban bármelyik országban nagy népszerűségnek örvendenek. Az alábbi diagram szemlélteti a változatos utazási célokat azon válaszadók között, akik külföldet részesítik előnyben:
19. ábra: Célországok Forrás: saját szerkesztés 3.5 Környékbeli programok Kérdőívünk utolsó részében arra a kérdésre kerestük a választ, hogy választanak-e lakóhelyükhöz
közeli
programot
a
fiatalok,
egyáltalán
ismerik-e
milyen
programlehetőségek vannak, illetve, hogy részt vesznek-e rajtuk. Azzal a kérdéssel indítottunk, hogy „Milyen programokat választ lakóhelye környékén?”. A válaszok megoszlását az alábbi kördiagram mutatja nemek szerinti bontásban:
Milyen programokat választ lakóhelye környékén? című kérdésre adott válaszok nemek szerint
20. ábra: Milyen programokat választ lakóhelye környékén? című kérdésre adott válaszok nemek szerint Forrás: saját szerkesztés 37
A két diagram is szemlélteti, hogy a nők körében egyértelműen a fesztiválok, rendezvények a legnépszerűbbek, míg a férfiak körében a sportolási lehetőségek majdnem azonos arányt mutatnak a fesztiválokkal. A nők a sportolási lehetőséget választják legkevesebb arányban. A kulturális rendezvények közel azonos arányt képviselnek, és viszonylag sokan választják nőknél és férfiaknál is sajnos azt a lehetőséget, hogy egyetlen programon sem vesznek részt. A következő két kérdésben a válaszlehetőségek között tíz ismert miskolci programot soroltunk fel az év minden időszakából. Igyekeztünk úgy válogatni, hogy a külön egyetemistáknak szóló programok mellett
(Miskolci
Egyetemi
Napok)
megjelenjenek
komolyzenei
(Bartók+…
Operafesztivál), kulturális (Nemzetközi Formációs Táncfesztivál, Diósgyőri Várfesztivál) valamint különleges programok is (Veteránautók és- motorok Miskolci Találkozója, Kocsonyafesztivál, Sörfesztivál). Az egyik kérdésben azt vizsgáltuk, hogy melyik programokról hallottak már, míg a másikban azt, hogy melyik az, amelyen részt is vettek. Mindkét válasznál több lehetőséget is választhattak a válaszadók. Egy válaszlehetőség sem volt, amelyikről még nem hallottak volna a megkérdezettek, viszont a Miskolci Nemzetközi Kamarakórus Fesztiválon még egyikük sem vett részt, annak ellenére, hogy tizenegyen már hallottak róla. Egy megkérdezett kivételével mindenki hallott a MENként emlegetett Miskolci Egyetemi Napokról és a legtöbben ezen az egyetemi rendezvényen is vettek részt, körülbelül 68%-a a megkérdezetteknek. A következő legnépszerűbb program a telente megrendezésre kerülő Kocsonyafesztivál (60%), majd a Diósgyőri Várfesztivál (36%). Kedvelt programnak számít még a
Jameson CineFest
nevű Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál (31%). A Miskolci Sörfesztiválról a kitöltők 84%-a hallott, viszont kevesebb, mint 30%-uk vett csak részt rajta. Mindössze 9% kivételével minden válaszadó vett már részt a tíz program valamelyikén, a legtöbben kettőnél, háromnál is többön voltak már.
38
21. ábra: Programok Miskolc környékén Forrás. saját szerkesztés Összességében megállapíthatjuk, hogy a fesztiválokon, valamint a kulturális rendezvényeken az itt lakó megkérdezett ifjúság jelentős része részt vesz, éppen ezért kellene véleményünk szerint többet rendezni ezekből a programokból. Valamint, ahogy a 6. ábra is mutatja a férfiak körében jelentős igény lenne sportrendezvényekre, viszont Miskolc környékén mostanában egyre kevesebb szervezett sportprogrammal találkozunk. A jégkorong valamint a futball meccsek mellett már csak évente pár vízilabdameccseket találhatnak a sportkedvelő fiatalok, viszont az egyéni sportolási lehetőségekre jelentős számú lehetőség kínálkozik. Véleményünk szerint mindenképp növelni kellene a fiatalok számára rendezett programok számát Miskolcon és környékén, hiszen főleg a tanulmányi időszak alatt kevesebb idejük van az egyetemistáknak felutazni például a fővárosba, de egy
helyi
rendezvényre
viszont
valószínűleg
elmennének,
mint
ahogyan
a
Kocsonyafesztivál is mutatja.
39
ÖSSZEFOGLALÁS Dolgozatunk összeállításában főként az motivált bennünket, hogy felfedezzük és feltárjuk az összefüggéseket és hasonlóságokat Magyarország, Németország és Ausztria turizmusában, kiemelve egy-két főbb területet, melyek fellendülést eredményezhetnének a tercier szektorban. Az I. fejezetben a turizmus szerepét vizsgáltuk az Európai Unió gazdaságában, ezen belül foglalkoztunk többek között a turizmus hozzájárulásával a GDP-hez, valamint a foglalkoztatottsággal a turisztikai ágazatban. Diagramok segítségével ábrázoltuk, hogy az év egyes időszakaiban melyik országokba utaznak az unió lakói, milyen szálláshelyeket választanak, illetve, hogy hány éjszakát töltenek el. Elemeztük az utazók motivációját mind Magyarországon, mind Európai Uniós szinten, illetve megfigyeltük, hogy főképp milyen régiókat keresnek fel és ezeket milyen indíttatásból. A továbbiakban már csak a választott három országra koncentráltunk, ugyanis ezt választottuk dolgozatunk alapjául. Ezekhez a részekhez KSH és Eurostat adatokat, valamint OECD-s tanulmányokat használtunk fel. Továbbá kutattunk még egyéb interneten fellelhető cikkek, folyóiratok, statisztikák után, amelyeket be tudtunk építeni dolgozatunkba. Habár a természetföldrajzi adottságai a három országnak hasonlóak, a turizmusnak az országok gazdaságában betöltött szerepe eltérő. Országokra lebontva elemeztük azokat a mutatókat, amelyeket az előző fejezetben az Európai Unió kapcsán már megemlítettünk. Egy internetes statisztika alapján bemutattuk a három legkedveltebb úti célt az adott országokon belül és érdekességekkel színesítettük elemzésünket. Vizsgáltuk, hogy az adott országokban milyen fejlesztések folynak a turizmus terén, melyből következtethettünk, hogy milyen irányba is fog mozdulni a fő irányvonal a turizmuspolitikában, mely főbb prioritásokat jelölték meg irányként egy-egy országban illetve, hogy kik irányítják a turizmust állami szinten. Kitértünk a turizmus költségeinek megoszlására is. Munkák során egyéni kutatást végeztünk kérdőív segítségével, azt mértük fel, hogy a mostani egyetemistákat mi motiválja úti céljuk kiválasztása során. Megkérdeztük őket, hogy külföldön vagy belföldön töltötték-e el szabadidejüket, illetve, hogy kikkel és milyen közlekedési eszközökkel utaztak. Vizsgáltuk azt is, hogy mennyire ismertek körükben a Miskolcon fellelhető attrakciók és milyen számban vesznek is részt rajta. Az adatok hasonló arányokat mutatnak, mint az elmúlt évek magyar statisztikai adatai. 40
Meglepődve tapasztaltuk, hogy a fiatalok számos különböző országba utaznak, mind Európán belül, mind pedig a tengerentúlon. Az érdekességek közé tartozik, hogy nagy számban hallottak már a környéken fellelhető programokról, rendezvényekről, ugyanakkor kevésbé éreznek arra hajlandóságot, hogy azokon részt is vegyenek. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy jelenleg elég korlátozott az olyan programok száma, amelyek felkeltenék az egyetemisták érdeklődését. Az adatok kielemzése után megfogalmaztuk konklúziónkat majd javaslatokat tettünk arra, hogyan lehetne a régiónkban tartani a fiatalokat. Véleményünk szerint mindenképp növelni kellene a fiatalok számára rendezett programok számát Miskolcon és környékén, ugyanis a közelsége ezeknek a programoknak biztosan növelné a látogatottságot, főképp a tanulmányi időszak alatt.
41
IRODALOMJEGYZÉK 1. Attitudes of Europeans Towards Tourism Report (2012) http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_334_en.pdf (letöltve: 2012. október 27.) 2. Demunter C., Dimitrakopoulou C.: Tourism in Europe: Results for 2011. (2012) http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-SF-12-028/EN/KS-SF12-028-EN.PDF (letöltve: 2012. október 12.) 3. Demunter C., Dimitrakopoulou C.: Industry, trade and services ; Population and social conditions Statistics in focus (2011) http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-SF-11-049/EN/KS-SF11-049-EN.PDF (letöltve: 2012. október 13.) 4. Dimitrakopoulou C.: Summer season tourism trends in 2011 (2012) Winter season tourism trends 2011-2012 (2012) (letöltve: 2012. október 13.) 5. Dr. Mező Ferenc: Németország turizmus földrajza (letöltve:2012. október 26.) http://www.mezoferenc.hu/pdf/okt_nemeto_turisztikai_eroforrasai.pdf 6. Dr.Tasnádi József: A turizmus az Európai Unióban és Magyarországon (2005) http://profitalhatsz.mkik.hu/vallalkozok/Turizmus.pdf (letöltve:2012. október 14.) 7. Jelentés a turizmus 2011. évi teljesítményéről http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/jeltur/jeltur11. pdf (letöltve: 2012. október 22.) 8. Jelentés a turizmus 2011. évi teljesítményéről -KSH adatai alapján a Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Iroda által közétett: A magyar lakosság belföldi es külföldi utazásai 2011-ben-A KSH keresletfelmérésének adatai alapján – Budapest, 2012.április 4. 9. Leidner (2007): The European Tourism Industry in the enlarged community http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/tourism/files/studies/sectoral_analysis/touris m_2007_sectoral_analysis_en.pdf; (Letöltve: 2012.10.13.) 10. Magyar Hírlap Online [2012]: Nemzeti vendéglátó-stratégiára várva (2011. február 22. kedd) 11. Morvainé Lovas Erzsébet - dr. Probáld Ákos: A turizmus és vendéglátás közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 12. OECD Tourism Trends and Policies 2012 http://www.keepeek.com/Digital-Asset-Management/oecd/industry-andservices/oecd-tourism-trends-and-policies-2012_tour-2012-en Internetes források: 1. Touropia: http://www.touropia.com/ 2. Eurostat Tourism: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/tourism/data/main_tables
42
MELLÉKLET Kérdőív az egyetemista hallgatók utazási szokásairól Ez a kérdőív a Kari TDK dolgozathoz készül, így kérünk mindenkit vegye komolyan a válaszadásokat, hogy ezzel is segíteni tudja munkánkat. Köszönettel: Hornyák Evelin és Polonkai Eszter (a Miskolci Egyetem első éves gazdász hallgatói).
1) Egy évben hányszor utazik? a) egyszer sem b) egyszer c) kétszer d) kettőnél több alkalommal 2) Milyen úti célokat helyezett előtérbe, hova utazott gyakrabban? a) belföld b) külföld Csak akkor válaszoljon a következő kérdésre, ha az előző kérdésnél a ’külföld’ opciót jelölte meg. 3) Melyik országokba utazott? ………………………………………. 4) Az év melyik időszakát választja utazása idejéül leginkább? a) nyári szezon b) téli szezon c) elő-illetve utószezonok 5) Milyen járművel utazott? a) autó b) szervezett turistabusz c) repülőgép d) vonat e) kerékpár f) motorkerékpár 6) Kikkel utazott? a) család b) barátok c) ismerősök d) egyedül 7) Utazása célja: a) városnézés, kiállítás, kulturális rendezvények b) rokonlátogatás c) szórakozás, üdülés, kikapcsolódás d) munkavégzés 43
e) egészségmegőrzés, wellness f) iskolai tanulmányút, tábor g) sport, természetjárás 8) Milyen szállástípusokat részesít előnyben? a) szálloda b) panzió c) közösségi szálláshely (ifjúsági szállás, turistaszálló) d) üdülőház e) kemping f) egyéb (magánszálláshely) 9) Mennyi ideig szállt meg az adott helyen? a) egy éjszaka b) kettő vagy három éjszaka c) négy vagy annál több éjszaka 10) Belföldi utazásai során melyik régióba utazott? a) Balaton b) Budapest-Közép-Duna-vidék c) Dél-Alföld d) Dél-Dunántúl e) Észak-Alföld f) Észak-Magyarország g) Közép-Dunántúl h) Nyugat-Dunántúl i) Tisza-tó 11) Milyen programokat választ lakóhelye környékén? a) sport b) kulturális c) fesztiválok, rendezvények d) többnyire semmilyet 12) Melyik környékbeli programról hallott már? a) Jameson CineFest - Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál b) „Bartók + ...” Miskolci Nemzetközi Operafesztivál c) Diósgyőri Várfesztivál d) Téli Fesztivál – Kocsonyafesztivál e) Nemzetközi Formációs Táncfesztivál f) Miskolci Nemzetközi Kamarakórus Fesztivál g) Ünnepi Könyvhét h) Veteránautók- és motorok Miskolci Találkozója i) Miskolci Sörfesztivál j) Miskolci Egyetemi Napok k) egyikről sem 13) Mely rendezvényeken vett már részt? a) Jameson CineFest - Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál b) „Bartók + ...” Miskolci Nemzetközi Operafesztivál 44
c) Diósgyőri Várfesztivál d) Téli Fesztivál – Kocsonyafesztivál e) Nemzetközi Formációs Táncfesztivál f) Miskolci Nemzetközi Kamarakórus Fesztivál g) Ünnepi Könyvhét h) Veteránautók- és motorok Miskolci Találkozója i) Miskolci Sörfesztivál j) Miskolci Egyetemi Napok k) egyiken sem 14) Van-e egyetemi hallgatói jogviszonya? a) van b) nincs 15) Melyik egyetemen tanul? ………………… 16) Neme? a) nő b) férfi 17) Életkora? ………….
Köszönjük a kitöltést!
45