TDK-dolgozat
Kovács Eszter 2011
MICE – a hivatásturizmus térnyerése a magyar szállodaiparban, különös tekintettel Budapestre
MICE – the expansion of the business tourism in the hungarian hotel industry, especially in Budapest
Kézirat lezárása: ...........................................
Kovács Eszter
Rezümé
A csökkenő kereslet hatására a turizmusra napjainkban leginkább a stagnálás jellemző, változtatni már a leépítések és megszorítások után csak a színvonal csökkenése mellett tudnának számos helyen. Ezért szükséges más lehetőségek felé is nyitni. A 2005-ben elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési stratégia időtávja 2013-ig szól, így annak megújítása, új célok kitűzése, és a stratégia kialakítása mindenképpen időszerű. A 2014-ben kezdődő hat éves időszak terveiben bár nem minden téren, de számos újszerű megközelítés is felbukkan. Az egyszerű kényelmet és kikapcsolódást jelentő utak mellett megjelennek a termék-specifikus újítások is, melyek között első helyen természetesen az egészségturizmus szerepel, emellett azonban felkerül a listára a kulturális, lovas, kerékpáros, öko, és hivatásturizmus is. Az üzleti turizmus fogalma nem jelent újat, hisz a nagyvállalatok többsége már szervezte konferenciáit az erre alkalmas szállodák valamelyikében, azonban nem egy konferenciaszervező
cég
által.
A
napjainkban
Magyarországon
megrendezett
konferenciák ebből adódóan nem is túl nagyszámúak, a szállodák befogadóképessége nem tesz ki több ezres számot, és a fővárosi legnagyobb helyszínek is általában kétezres konferenciahelyszínekkel rendelkeznek. A tervek között szerepel egy kongresszusi központ megépítése, és célként megjelenik a hivatásturizmus élénkítése. De vajon mennyire vagyunk vonzó célpont külföldi vállalatoknak? Ha a turizmusfejlesztési stratégia szerint 2020-ra Magyarország Európa legnépszerűbb egészségturisztikai desztinációja lesz, vajon lehetőségünk lesz hatalmas orvosi konferenciák megrendezésére is? Mennyire értesültek a vállalatok a PCO-k, vagyis a professzionális konferencia szervezők létezéséről, és munkájáról? Mennyire vagyunk értesültek mi magyarok, a külföldön már bevett konferenciaszervező lehetőségekről? Mi az a MICE? Ezekre a kérdésekre keresem a válaszokat.
Eszter Kovacs
Résumé Nowadays the stagnation of the tourism is typical because of the cutbacks and financial constraints, the more new changes results the decay of the standard. It’s necessary to find other opportunities. The valid national tourism developing strategy which starts in 2005 will expire in 2013 so it’s time to setting of new aims and strategy. The new six years period which will start in 2014 contains several modern approaches. Beside the entertainment tourism there are some product-specific changes, first of all the health tourism then cultural, cycling, equestrian, eco and business tourism. The concept of the business tourism is not new, most of the big companies already organized meetings and conferences in one of the suitable hotel but without the help of any congress organizer company. Because of this the conferences in Hungary not too big, the hotels can’t accommodate a lot of people and the biggest conference venues good for just maximum two thousand participant. There are some plan to build a bigger convention center, and to invigorate the business tourism, but are we enough attractive for the big foreign companies? If the national tourism strategy planning that we will the most famous health tourism destination, will we have opportunities to organize big medical conferences? Does the companies know about the congress organizers offices and professional congress organizers? Does we know the foreign habits of the congress organizer opportunities? And what is the MICE? I’m try to find the answers of these questions.
Tartalomjegyzék
I.
BEVEZETÉS .......................................................................................................1
II.
A HIVATÁSTUIZMUS ......................................................................................2
1.
Mi is a hivatásturizmus? .....................................................................................2
2.
Mi a MICE? .........................................................................................................4
a)
M, mint Meetings ..................................................................................................5
b)
I, mint Incentives ...................................................................................................6
c)
C, mint Conferences ..............................................................................................8
d)
E, mint Exhibitions ................................................................................................9
3.
Az üzleti turizmus trendjei .................................................................................10
a)
Helyszínek .............................................................................................................10
b)
Megközelítés..........................................................................................................11
c)
Szervezés ...............................................................................................................11
d)
Stílus ......................................................................................................................12
e)
Kapcsolódó rendezvények, kiállítások ..................................................................13
f)
Multikulturalitás ....................................................................................................13
g)
Kliensek, nemzetközi szervezetek .........................................................................14
h)
Legújabb trendek ...................................................................................................15
4.
Top 10 hivatásturisztikai trend 2010-ben..........................................................16
III. A MAGYAR MICE PIAC ..................................................................................19 1.
Statisztikai áttekintés ..........................................................................................20
a)
1993-2007: a „régmúlt” .........................................................................................20
b)
2008-2010: a közelmúlt .........................................................................................22
c)
2011: napjaink adatai .............................................................................................23
d)
Mi várható? ............................................................................................................25
IV.
MAGYARORSZÁG ÉS BUDAPEST HELYZETE A RÉGIÓBAN ..............26
V.
ÖSSZEGZÉS; MIT TEHETNÉNK, HOGY JOBB LEGYEN? .....................27
VI.
ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................31
VII. FORRÁSOK ........................................................................................................33
I.
BEVEZETÉS
A szállodákra, az utazásra, a turizmusra általánosan elmondható, hogy a legtöbb embernek a szabadság, pihenés, kikapcsolódás jut eszébe. Így persze rögtön azt mondhatnánk, a turizmusnak leáldozott pár évre, és még pár évig a jellemző tendencia ez is marad, vagy még rosszabb lesz. És tényleg. A szobafoglalások csökkenek, és bár a szolgáltatások árai így is le vannak nyomva, lassan már a minőség romlásához vezethet a többi költségcsökkentő lépés. De vajon tényleg csak ezt foglalja magában a turizmus, az édes semmittevést?
A válasz pedig nemleges, hisz bár ez a szállodák főprofilja, mégis szükséges a látóterünk bővítése, egyfajta paradigmaváltás. Minden ország foglalkozik a turizmus fejlesztésével, az országimázs növelésével, a belföldiek mozgósításával, és a külföldiek odavonzásával. Ezzel Magyarország sincs másképpen, nekünk is megvan a magunk stratégiája. A 2005-ben elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia időtávja, az európai uniós költségvetési periódushoz illeszkedve, 2013-ig szól. Ennek megújítása, az új célok kitűzése mindenképpen időszerű, a következő 2014-től 2020-ig tartó időszakhoz már egy új stratégia szükséges.
Mindkét elemzésnek megvan a maga kerete, a stratégiai döntéshozatal folyamata, a módszertanok és definíciók meghatározása, egy általános helyzetelemzés, jövőkép, és természetesen a célok, célrendszerek, az ezekhez szükséges teendők. A még érvényben lévő Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) is tartalmaz termékspecifikus célokat, olyan irányelveket, melyek alapján egy-egy szállás, szálloda jobban körül tudja határolni egyes szolgáltatásait. Ezek a specifikációk pl.: egészség-, vízi-, vadász-, lovas-, öko-, falusi-, golf-, és hivatásturizmus. A 2014-től életbe lépő NTS ezzel szemben már szűkíti a termékspecifikus célokat, például kihagyja a gasztronómiához, borkultúrához köthető célokat, ezeket a kastélyokkal és várakkal egybevéve összeolvasztja kulturális turizmus elnevezés alatt. De van amely teljesen eltűnik, mint a vadász-, vagy a golfturizmus. Ez érthető is, hiszen olyan szűk piacot fednek le, amellyel mondhatni, nem érdemes külön foglalkozni, külön építeni rá, hiszen egyes szállodák szolgáltatásaiban vagy benne foglaltatik, vagy külön kérhető. Azonban az a specifikum, amellyel én is foglalkozom, vagyis a hivatásturizmus mindkettőben szerepel. 1
II.
A HIVATÁSTURIZMUS
1. Mi is a hivatásturizmus?
Legtömörebb megfogalmazásában elmondhatjuk, hogy a hivatásturizmus a foglalkozással kapcsolatos helyváltoztatások során végzett szakmai és szabadidős tevékenységek együttese.1
A turizmusra jellemző a klasszikus hármas szabály, miszerint idő, pénz, és motiváció szükséges hozzá. Ezzel szemben a hivatásturizmus azokat az utazásokat jelöli, ahol minden a munkával függ össze. Itt is megmarad a hármasság szabálya, csak az idő itt a szabadidőt felváltó munkaidő, vagy annak számító időt takarja, a pénzügyeket a munkáltató fedezi, és az utazás a munkáltató érdekében történik.
Maga az elnevezés még elég újszerűnek hathat, hisz nem sokan találkoztak vele, még kevesebben használják, de az amit takar, nem mondható újnak. Másként is nevezhetjük a hivatásturizmust, lehet üzleti turizmus, konferencia turizmus, kongresszusi turizmus...
Minden
olyan
elnevezés,
amely
alatt
emberek
a
munkájukkal,
foglalkozásukkal kapcsolatban utaznak, töltenek el egy vagy több napot szállodákban, vesznek részt konferenciákon, ezzel is élénkítve a turizmust. A hivatásturizmushoz kapcsolható pedig a MICE, vagyis a találkozókat, incentive utakat, konferenciaturizmust, és a kiállításokat magába foglaló egyfajta tömörítő elnevezés. Azonban ennek ismeretsége csak turizmusos berkeken belül mondható el, az első magyar oldal, amit a google internetes kereső kiad az a Meszaros International Center of Entrepreneurship (miceprogram.hu), ahol ugyanúgy beszélnek a „MICE” programjáról, missziójáról, és jövőjéről, mint a turizmus kapcsán már évek óta. Ha pedig tegyük fel egy külföldi szervező arra gondol, hátha Magyarországon is érdemes lenne keresgélni, és a „MICE Hungary” kifejezésre keres rá, akkor is egy olyan oldal ajánlását kapja először, mely nem több
mint
egy
egyszerre
kétnyelvű,
készülőben
lévő,
semmitmondó
oldal.
(micehungary.com) Így látható, hogy egyenlőre nehézkes a keresgélés, csak hozzáértők találhatnak ránk, vagy akik tényleg tudják mit is kell keresni.
1
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Turizmus (2011. 10. 20.)
2
Pedig érdemes lenne jobban foglalkozni ezzel az ággal, mert a turizmus legdinamikusabban fejlődő szektora, nincsenek olyan hátrányai mint a szezonalitás, a nagyobb (több ezer fős) konferenciákat pedig hónapokkal, évekkel hamarabb elkezdik szervezni, így tökéletesen fel lehet rá készülni. Ráadásul elmondható, hogy a konferenciák, kongresszusok résztvevői általában kétszer-háromszor többet költenek az átlagos utazótól, így a kereskedelmet is fellendítik. Ez látható a következő ábrán is, az üzleti turisták jóval többet költenek, mint azok akik rokon vagy barát látogatására érkeztek, vagy gyógy- és egészségturizmus keretein belül. Az egyes évekhez tartozó összegek millió forintban értendők.
1. ábra: Magyarországra látogató külföldiek kiadásai utazási célok szerint (M Ft.) Forrás: KSH, saját szerkesztés
Tehát érdemes lenne ebben az irányban bővíteni a piacot, megkeresni azokat a pontokat, melyeknél még hiányosságaink vannak, és kis országunkba csábítani a külföldieket.
Az
ICCA
(International
Congress
and
Convention
Association)
világszervezet évek óta figyelemmel kíséri a szervezett konferenciákat, és az országok és városok között is ranglistát készít. Az ICCA azokat a rendszeresen ülésező, minimum 50 fős konferenciákat vizsgálja, amelyek rotációs alapon legalább 4 országban kerülnek megrendezésre, míg az UIA (Union of International Associations) azokat a legalább 300 fős, minimum 3 napos nemzetközi konferenciákat veszi számba, amelyeken legalább öt nemzetiség vesz részt, és a külföldiek részaránya eléri a 40 %-ot. 3
A 2008-as elérhető adatok között látható, hogy Magyarország a 25. helyen áll 111 konferenciával, viszont a városok közti ranglistát megnézve, Budapest az előkelő 6. helyet foglalja el 95 megrendezett üléssel az ICCA listája alapján. Ezeket a számokat elnézve észrevehető, hogy a főváros mennyivel keresettebb, hiszen csak 16 konferenciát szerveztek meg vidéken. Ugyanakkor tovább vizsgálva a listát, a városok közötti rangsorban az első helyen Párizs mellett Bécs szerepel 139 megrendezett üléssel, vagyis érezhetően jelen vannak más hasonló városok is, mint Budapest, ők jelentik versenytársaink. Az UIA szerint ugyanebben az évben Budapest „csak” a 8. helyet foglalja el, ugyanakkor itt az első Szingapúr, látszik, hogy keményebb kritériumokkal dolgoznak.2 Természetesen nem elhanyagolható Budapest versenytársainak figyelembevétele, erős verseny vehető észre Béccsel, Prágával, Varsóval, de még Barcelona vagy a Portugál Lisszabon is ebbe a körbe kerül néhány elemzés szerint.
De vajon ha a kongresszusi központ megépítése évek óta csak terv, a kongresszusi iroda alig ismert, és nincs olyan hatalmas hely, amelyben a nagyobb konferenciákat meg lehet tartani, a résztvevőit étkeztetni, majd elszállásolni, ha Budapest versenytársai ilyen erősek, és a MICE alig ismert hazánkban, vajon van esélyünk arra hogy nagyobb szeletet vágjunk ebből a tortából?
2. Mi a MICE?
A MICE egy mozaikszó, mely négy összetevője a Meeting, Incentive, Conference, és Exhibition. Egyes használatok esetén - bár elég ritkán - a „C” betű felcserélődhet a Conventions vagy Congress kifejezésekre, az „E” pedig az Events szóval cserélődik. Ezekben az esetekben látható, hogy az egyes betűkhöz tartozó szavak néha cserélődnek, lényegük azonban nem változik. Ezért is jelenleg a nemzetközi használatban inkább a „meeting industry” a helyes kifejezés. Ennek még tökéletes magyar mása nincs, szószerinti fordításban leginkább találkozó ipar-nak lehetne mondani, de egyértelműen kifejezi mögöttes tartalmát, vagyis hogy ülésekkel, konferenciákkal foglalkozik, nem pedig szabadidős utaztatással.
2
Statistics Report: The International Association Meetings Market – Abstract for non members 1999-2008
4
Amellett, hogy egy átlagos konferencialátogató turista átlagosan kétszer annyit költ utazása alatt,
mint a szabadidős turista, a konferenciaturizmus számos további
előnnyel is rendelkezik. A konferenciavendégek általában szakterületük vezető képviselői, így a hivatásturizmus a helyi tudomány fejlődését, a szakmai kapcsolatok kiépítését is segíti. A résztvevők véleményformáló hatása számottevő, a különböző szakmai csoportok, tudományos és üzleti körök mértékadó tagjai által közvetített üzenet komoly jelentőséggel bír az országkép építése szempontjából. A konferenciaturizmus alkalmas a főszezon meghosszabítására, jelentős adóbevétel-generáló, valamint munkahelyteremtő hatása is van. További előnyei között említendő, hogy az üzleti utazást követően a vendégek gyakran szabadidős turistaként is visszatérnek az adott desztinációba.
Ahogy írtam, a MICE minden egyes betűjének saját jelentéstartalma van, a hivatásturizmus különböző ágaiként is értelmezhetők. Lássuk mik is ezek.
a) M, mint Meeting, azaz találkozók, értekezletek, megbeszélések.
Ahogy a név is mutatja főként kisebb méretű ülések, találkozók ezek, ezért leggyakrabban a vállalaton belüli irodákban, termekben bonyolítják le. A turizmushoz kapcsolódása így pl. máshonnan érkező vendégek elszállásolása kapcsán, kisebb termek bérlésénél, vagy a technikai eszközök igénybevételénél jelentkezik. Szállodai lebonyolítására akkor kerül sor, ha az iroda adottságai nem megfelelőek az előadáshoz, vagy méretbeni bajok adódnak. Alternatívaként akkor is, ha szeretnék a mindennapi rutinból kiszabadítani a résztvevőket.
Ezen szakmai találkozók megszervezéséről dönthet a legfőbb vezető vagy a HR vezető, de nemzetközi viszonylatban jellemző, hogy adott helyen van erre megfelelő részleg is. Különféle események szervezésére a cégek legalább háromnegyedének van saját részlege hazánkban. Magyarországon nagyon jellemző, hogy a legtöbb nagyvállalatnak van saját szállás-, vagy üdülőhelye, így helyszínnek választhatják azokat is, ha nem saját központjukat, irodájukat választanák. Ezen kívül jellemző helyszín lehet még egy-egy étterem is.
5
Ha mégis a szállodát választják, akkor azt nem a vendég, hanem a találkozót szervező intézi. Manapság egyre jellemzőbb, hogy a szervező cég illetékes osztálya és a szálloda – vagy szállodalánc – adott évre, vagy akár több évre előre is rögzítik a kontingenseket, vagyis az árakat, férőhelyeket, szolgáltatásokat. A megrendelők növekvő igényessége egyre erősebb költségérzékenységgel párosul, mely abban is megjelenik, hogy nem csak a szálláshelyre fordítható összegek nagyságát határozzák meg előre, hanem a közlekedés, és egyéb kapcsolódó szolgáltatások költségeit is mérséklik.
Szervezéskor a döntéshozatalban nagy szerepet játszik a szálloda környezete is, kiemelkedő jelleggel bír a vendéglátás mellett a biztonság, a helyszín tisztasága, megközelíthetősége
különböző
közlekedési
eszközökkel,
valamint
a
környezet
milyensége és állapota is.
A szállodákban is nagy számban kialakítottak az elmúlt években Business Centereket, melyek az üzletembereknek, hivatásturistáknak biztosít titkárságot, fordítási szolgáltatásokat, és elektronikai kiegészítőket, mint számítógép, nyomtató, scanner, szélessávú internet, fénymásolási és faxolási lehetőség. Emellett számos egyéb szolgáltatást is ajánlanak, például légiforgalmi foglalásokat, adatportokat, üzenetrögzítős telefont, vagy ingyenes újságokat, több nyelven beszélő portást. De mivel manapság ezek közül maguk az érkezők is rengeteg dologgal rendelkeznek, és a szállodák kiépített WIFI hálózatának köszönhetően az internetelérés bárhonnan lehetséges, a klasszikus értelemben vett business center-ek kezdenek eltünedezni.
A rendben lezajlott szervezés után, a találkozók ideje jön, melyek átlagosan másfél, két napig tartanak. Ezt az időt többnyire teljesen kitöltik a szakmai programok, a külvilágból az érkezők leginkább csak érkezéskor és távozáskor láthatnak bármit.
b) I, mint Incentive, az ösztönző jutalom utazás.
Ez az ami valójában mondhatni kissé kilóg a hivatásturizmus szűken vett értelmezéséből, hiszen az incentíve amolyan jutalomút, így célja kizárólag a szórakozás és pihenés.
6
Ezek a dolgozók ösztönzésére szolgálnak, elismerő ajándék, melyet a jól végzett, kiemelkedő munkájáért kaphat. Számos vállalat egyfajta versenyként hirdeti meg, biztosítóknál például a legtöbb új biztosítást kötő személy(ek), bankoknál a legtöbb új számlát nyitó alkalmazott, vagy legtöbb hitelt hozó közvetítő(k).
Az incentive utakat általában hatásosabbnak is tartják, mint a prémiumokat, ugyanis esetenként a vállalat részéről kevesebb kiadással járhat, hogy elérje a célját, mint egy bónusz, amivel ugyanez az elismertség érzet kiváltható lenne. A társaságnak adózás szempontjából is jobban elszámolható. Viszont összeségében elmondható, hogy attól, mert a prémium alternatívájaként szolgáló utazás ez, mely a szabadidőről, és pihenésről szól, az incentive utak így is mindenféleképp az üzlet érdekeit szolgálják.
Egyre elterjedtebb az incentive egy újfajta, hibrid megjelenési formája a "concentive" vagy "meetcentive", mely a szakmai programot és a szabadidős tevékenységet ötvözi, pl.: gyárlátogatás, szakmai kiállítás megtekintése. Az incentive-ek trendjére elmondható, hogy a megrendelők egyre kevésbé igényesek, a megrendelt szolgáltatások egyre egyszerűbbek.
Ezen utak szervezésekor a vállalatok önmaguk szervezik meg közvetlenül a szállásadóval az eseményeket, hogy a költségeiket minél inkább lenyomják. Ennek hátránya, hogy sokszor már ott kerülnek szembe olyan problémákkal, mint az időjárás okozta nehézségek kikerülése külső helyszíneknél, vagy étkeztetési, technikai problémák, és ezeket nehezebben tudják megoldani egy helyi szervező nélkül. De míg szervezés közben a költségek lenyomása jelentkezik, meglepő módon a kiegészítő szolgáltatásokra többet költenek, mint egy átlagos találkozón, vagy konferencián.
Az incentive utak szervezésénél előjön néhány olyan meghatározó tényező, mely a többi eseménytípusnál kevésbé jellemző, ilyen lehet a választandó helyszín egyedisége, divatossága, a wellness szolgáltatások elérhetősége, kikapcsolódási lehetőségek jelenléte, vagy a helyszínnel és szolgáltatásaival azonosított presztizs.
7
Magyarországon ilyen incentive utakat a nagyvállalatok mindössze ötöde szervezett az elmúlt években, ezeket is jellemzően külső helyszíneken. Nemzetközi viszonylatban azonban sajnos országunk nem eléggé versenyképes, mivel annak ellenére, hogy az országot, és Budapestet olcsónak tartják a külföldi megrendelők, az incentive szolgáltatások és programok árát mégis sokkalják, ugyanis ezek árai nemzetközi viszonylatban nem alacsonyabbak, így nem hajlandók ezt megfizetni. A hivatásturizmus keretein belül ez egy olyan pont, amelyen sokat lehetne még javítani, de nem csak a turizmus oldaláról, hanem a vállalati kultúrákban is.
c) C, mint Conference & Congress, avagy konferenciák, kongresszusok.
Szervezésük már akár több évvel hamarabb is elkezdődhet (főleg több ezres konferenciák esetében), és sok munkát igényel, ezért gyakran szervező irodák, kongresszusi irodák segítségét is igénybe veszik a vállalatok. Emiatt már a szolgáltatóhelyek, és szálláshelyek is egyre gyakrabban nyújtanak kongresszus-szervezési szolgáltatásokat. Az egyik ilyen legnagyobbnak mondható szolgáltatás a hely nagysága, befogadóképessége. Magyarországon eddig jellemzően kevés a több ezer résztvevőt befogadni képes hely, és ha az előadások alatt el is férnek, az étkeztetés, és az elszállásolás már nehézségekbe ütközik.
A konferenciák helyi lebonyolítását általában úgynevezett Local Management Company-nek, azaz helyi lebonyolítónak adják ki, de a szervezetek titkárságai egyre több feladatot vesznek át tőlük. Kezd jellemzővé válni a „hamburger konferenciák” elterjedése, vagyis a részvevők számának növelése érdekében a részvételi díjat próbálják annyira alacsonnyá tenni, amennyire lehet, így minden más szolgáltatást külön kell megfizetni. A szervezők, vagy a résztvevők a fakultatív programokat már a szálláshelyen, és egyénileg foglalják le. Viszont a résztvevők szolgáltatásokkal szemben támasztott igénye egyre nő, a magasabb színvonalat keresik, szállások tekintetében elmondható, hogy budapesti tapasztalatok szerint leginkább a 100-120 euró/éjszaka árszínvonalú helyeket részesítik előnyben. A szervezők munkáját az is megnehezíti egy-egy esemény megszervezése közben, hogy a jelentkezők visszajelzésének időpontja egyre inkább közelít a konferencia időpontjához, eddigi tapasztalatok szerint a nyitónap előtti kéthárom hónapban történik a jelentkezések több mint fele. 8
A konferenciákra, kongresszusokra érkezők, azaz a delegátusok előnyben részesítik az olyan nagy városokat melyek könnyen, javarészt közvetlen járattal elérhetőek. A konferenciát szervezők legkedveltebb helyszínei a konferenciaközpontok, mert sokféle szolgáltatásokat képesek nyújtani, ezáltal is elérve, hogy az érkezők minél kevesebb időt töltsenek külön, a konferencia keretein kívül. Emiatt, és kisebb kongresszusok esetén is folyamatosan csökken az események előtti vagy utáni programok igénybevétele, ugyanis sok delegátus még akár a konferencia zárása előtt távozik. Ez a tengerentúlról, vagy más kontinensről érkezők esetében kevésbé igaz, ők szeretik kihasználni az „egzotikusságot” nyújtó programokat, új helyeket, új dolgokat megismerni, kipróbálni.
A legújabb trendek azt mutatják, hogy főként az orvosi és mérnöki témájú konferenciák létszáma növekszik. Ezt erősíti, hogy ezen szakmákban a konferenciákon való részvétel, különösen az előadás tartása, gyakran nem csak szakmai elvárás, de az előléptetéshez szükséges is. Ezek mellett a gazdasági, tudományos témájú konferenciák is gyakoriak, legnagyobb növekedést pedig az informatikai témájú konferenciák értek el.
d) E, mint Exhibitions & Events, kiállítások, rendezvények, események.
Itt lehetnek egyaránt rendezők, kiállítók, vagy a kiálításra érkezők is résztvevők. Ezen eseményesk trendjeiben a legmeghatározóbb, hogy egyre kevésbé tekinthetők tisztán kiállításnak. Manapság egyre inkább párhuzamosan kerülnek megrendezésre kisebb találkozók, konferenciák mellett, és egyre erősödnek az egyéb funkciók és tartalmak, például a show-jelleg.
Akárcsak a konferenciák esetében, a kiállítások szervezésében is érdekelt nagy cégek - főleg bizalmatlanságuk kiküszöbölése érdekében – saját belső lebonyolítót, szervezőt, vagy konferenciaszervező szakembert vesznek igénybe. Helyszíne általában valamely szálloda, vagy egyetem épülete.
9
3. Az üzleti turizmus trendjei
Az üzleti turizmus, mint az idegenforgalom egyik ága egyre jobban növekszik, ez az általános gazdasági fejlődés és a globalizáció hatásaként is értelmezhető. Amikor egy konferenciát elkezdenek szervezni számos kérdés vetődik fel. Hol legyen, hogy lehet megközelíteni, kiadják-e a szervezést valakinek, milyen stílusú legyen, mennyire lesz multikulturális, és számos kérdés, melyeket a szervezőknek kell megoldani. Ezeket a jelenleg érvényes általános trendeket a következő nagyobb pontokban lehet összefoglalni.
a) Helyszínek
Amennyiben nem belföldön kerül megrendezésre a találkozó, szükséges egy másik célország kiválasztása. A piac szempontjából új, feltörekvő országok fontos keresletgenerálók lehetnek, 2012 nagy nyertesei közé a Közel-Kelet államai kerülhetnek, egyes afrikai országok, India, Kína, Latin-Amerika, és néhány ázsiai ország. A leggyakrabban emlegetett ilyen desztinációk közé sorolható Argentína, Costa-Rica, Isztanbul, a Közép-Keletről főleg Dubai, Észak-Afrikából Marocco, Peru, és a keleteurópiai országok közül főként Románia és Bulgária kerül szóba.
A helyválasztást illetően azonban el kell gondolkodni negatív tényezőkön is, a főbb veszélyforrások lehetnek az országban uralkodó rossz egészségügyi helyzetek, a szélsőséges időjárás, kiszámíthatatlan árfolyamok, és napjainkban egyre inkább a terrorizmus is. Sokszor azonban a globalizáció ellenére az emberbarát, vendégszerető és helyi kultúrát tekintve autentikus helyszínek, körülmények kiemelten fontossá válnak a személytelen, egyforma sztenderdek, szolgáltatások sokaságával szemben.
A szokatlan helyszínek iránti kereslet megmutatkozik abban az újdonsában is, hogy nem csak a távoli egzotikus országokat keresik, hanem az ismert helyek kevésbé ismert
területeit
is,
a
vidéki
régiókat,
városokat.
Ezen
helyszínek
sikere
mindenféleképpen függ attól, hogy milyen infrastuktúrát képesek kialakítani. Ebben a kategóriában megemlíthető a skóciai Glasgow, vagy Olaszország dél-tiroli része. Magyarországi viszonylatban főleg a nyugati országrész városai, mint Siófok, Keszthely, Sopron vagy Pécs. 10
b) Megközelítés
Közlekedés szempontjából a repülőt a vasút váltja fel, a költségcsökkentés mellett ennek oka a légiközlekedésben tapasztalható kellemetlenségek, és az előtérbe kerülő zöld szempontok. Ezeket főleg kisebb távolságokra értendők, és olyan esetekben, amikor nem sokkal a konferencia kezdete előtt történik a jelentkezés rá. Amikor a konferencia időpontját jó előre ismerjük, ki lehet használni a korai foglalás miatti alacsony árat a „fapados” járatokon, esetleg a „last minute” repülőutak lehetnek még alternatív megoldásként szóba jövő tényezők. Közeli rendezvények esetén sokan érkezhetnek kocsival is, ekkor figyelni kell a megfelelő parkolási lehetőség biztosítására.
c) Szervezés
A konferenciák, találkozók megszervezéshez amennyiben nem házon belül történt, vagy közvetlenül a vállalat, és a konferenciaközpont, vagy a szálloda között zajlott, segítségül lehetett hívni a PCO-kat (Professional Congress Organizer), akik tapasztalatukkal, kapcsolataikkal, és helyismeretükkel eleget tudtak tenni mindkét fél elvárásainak, és igényeinek. Azonban ez változott mára.
Pár évvel ezelőtt még egyedi, majdhogynem kerülendő jelenség volt, mára azonban behálózza a világot a Core PCO-k, vagyis a nemzetközi kongresszusszervező cégek jelenléte. Ezek a cégek bárhová, bárkinek szerveznek konferenciát, a probléma velük csak az, hogy előszeretettel hagyják ki a helyi szervezőket az üzletből. Így a klasszikus PCO funkciók megcsappannak, a közvetlen partneri viszonyba kerülő szállodák és kongresszusi központok feladata és felelőssége megnövekszik. A delegátusok nem helyi informátorokkal és munkatársakkal találkoznak, hanem a Core PCO képviselőivel, akik csak alig hamarabb érkeznek náluk, ezért bármilyen probléma adódik az üléssel vagy a desztinációval kapcsolatban, annak nincs helyi orvoslója. Helyismeretük gyenge, számukra nem elsődleges a város, vagy az ország érdekeinek képviselete, nem céljuk a hely sajátosságainak, kultúrájának, vonzerőinek megismertetése sem.
11
A Core PCO-k agresszív üzletszerző politikát folytatnak, ami megzavarhatja a szervezők és a helyszíngazdák között kialakult piaci kapcsolatokat. Elnyert ügyek is kerültek egyik kézből a másikba, ezzel is a felek bizalmát csökkentve. A legroszabb az, amikor ezen különféle szervezők egymásról sem tudnak, így lehet kihagyni a helyi szervezőt, vagy irodát a konferenciák lebonyolításából. Sajnos ez a gond általános, nem pedig országspecifikus.
d) Stílus
Ahhoz, hogy egy konferencia sikeres legyen, nem csak a szervezésnek kell jónak lennie,
hanem
rengeteg
múlik
a
meghívott
vendégeken,
az
előadókon,
és
előadásmódjukon. Az ismeretek mellett élményt is kell nyújtani, ezt pedig nem csak társadalmi programokkal, ízes ételekkel és jó szolgáltatásokkal lehet elérni, hanem tartalmas, és megjelenítésében sem unalmas előadásokkal is. Emiatt például felértékelődött a moderátor szerep, egyre több konferenciára kérnek fel képzett és ismert személyiségeket, hogy vezessék az üléseket. Ők leggyakrabban újságírók, tévés személyiségek, akik a nehéz szakmai előadásokat könnyedebb stílusban kötik össze, egy kis köztes időt hagyva a résztvevőknek a szusszanásra.
Emellett az előadók stílusa is változóban van. Érdekesebbé teszi a prezentációt, ha azt ketten adják elő, kérdezz-felelek formában vagy egymás szavait folytatva. A különböző beszédhangok, az eltérő szóhasználat, és a gesztikulálás vonzza a hallgatóság figyelmét.
Egyre kevesebbszer látni kézben tartott papírokat, ezeket felváltották a diavetítések, bár ezekkel sem árt vigyázni, ugyanis a szökkenő, oldalanként eltérő stílusú, forgó ábrás, beuszó oldalas diák halmaza rövid idő alatt lefárasztja a szemet, és érdektelenséget vált ki a közönségből. Az ülések élénkítésére pedig divatba jöttek a panelbeszélgetések. Egyes témáknál nem előadók követik egymást a pódiumon, hanem a kint ülő előadók moderátor segítségével beszélgetnek.
12
e) Kapcsolódó rendezvények, kiállítások
Ma a nemzetközi konferenciák 55 %-át kíséri szakmai kiállítás, vagy egyszerűbb termékbemutató. Ezek a marketing mix részét jelentik az adott kiállító ágazat számára, hiszen a szakma véleményformáló személyiségei vesznek részt az üléseken. Amerikai kutatások szerint, a vásárlás végső döntésforrásai tekintetében 90 %-ban a kiállítások vannak.3 Emellett nő az innovációk iránti igény, a folyamatos újdonságok előtérbe kerülnek. A konferenciákon a saját regisztrációs rendszerek használatát inkább előnyben részesítik a külső rendszerek megvásárlásánál. Továbbá megjelent az igény olyan szoftverek bevezetésére, mely lehetővé teszi a részvevők számára a konferencia menetének befolyásolását.
f) Multikulturalitás
Mondhatnánk, hogy a multikulturalitás csak az utóbbi idők felkapott témája, azonban nemzetközi konferenciákon nem szabad elsiklani az emberek sokfélesége felett. Az ilyen rendezvények szervezésekor tekintettel kell lenni rá, hogy az ülések időpontja ne essen például vallási időpontokra, az előadókat előnyös úgy kiválasztani, hogy ne legyen egy domináns nemzet, az étkezéseknél figyelembe venni a vallási, egészségügyi és más alapú különbözőségeket. Ha számos nemzetiségből vannak jelen, akár mint előadók, akár mint delegátusok, a zászlók helyes használata az első, amit érszre vesznek, mindenki a sajátját keresi, nagyobb tévedések akár diplomáciai bonyodalomhoz is vezethetnek. Nem csak a szervezők részéről, hanem a résztvevőknek is illendő utánanézni a regionális és nemzetközi kulturális eltéréseknek, a kézfogás, megszólítás, hanghordozás, társalgási témák tekintetében ugyanúgy, mint a társadalmi szokások és különbözőségek figyelembe vételével, öltözködésben, testbeszédben, viselkedésben. Ahogyan számítható is volt az egészségtudatosság is megjelenik a konferenciák berkeiben. Ez, és a kulturális különbségek figyelembevétele készteti a szervezőket olyan menük, összeállítására, mellyel vendégeik kedvére tehetnek, növelve a konferencia jó megítélését. 3
Forrás: dr. Faragó H.: A hivatásturzimus trendjei In Turizmus Bulletin
13
g) Kliensek, nemzetközi szervezetek
A 20. század második fele robbanást hozott a nemzetközi szervezetek világában, a pár száz szövetségből először pár ezer, majd mintegy 25 ezer lett az 1970-es években, hogy aztán mára több, mint a duplájára emelkedjen. Az ICCA 2004-es felmérése alapján, a kontinensek szerinti megoszlásban Európa vezet, 64 %-os aránnyal, őt Észak-Amerika követi 23 %-al, majd kevésbé jelentős százalékban Ázsia, Latin-Amerika, Ausztrália, és Afrika marad. Érdekesség, hogy az európiai szervezetek sokkal később kezdtek el szerveződni, számukra a nagy lökést az Európai Unió hozta kétségtelenül, ám egyre több kis szervezet válik professzionális szerveződéssé. A szervezetek székhelyei különböző nagyvárosokban vannak, de akár az internet segítségével is rátalálhatunk a főbb országok, kontinenensek honlapjaira, mint az EIBTM, GIBTM, AIBTM, CIBTM, vagy AIME. Ezekben az „IBTM” az „Incentive, Business Travel & Meeting Exhibition” megnevezés rövidítése, az első betűk pedig az országok, kontinensek nevei, Európa, Az Emirátusok, Amerika, Kína...
2. ábra: Nemzetközi szervezetek száma 1909-2005 között Forrás: ICCA
14
Napjainkban a szervezetek folyamatosan változnak, ahogyan tagjaik is. Gyors szolgáltatásokat és kommunikációt, saját maguk által meghatározott, legfőképp „ingyenes” szolgáltatásokat vának el. A nemzetközi szakmai szervezetek az információ, a kapcsolatteremtés és az oktatás legelfogadottabb forrásává nőtték ki magukat.
Viszont a változások, és az új generáció megjelenésének hatására megváltozott a vezetés és a a tagok kapcsolata is, mert a tagság történéseket, eredményeket vár el. Mivel minden pénzbe kerül, a tagdíjak mellett kénytelenek új bevételi forrásokat is keresni, melyeket szakszerűen kell kezelni. Így jöttek létre elsőként Amerikában, majd később máshol is a Szervezeti Menedzsment Társaságok (Association Management Companies, AMC), amelyek arra alakulnak, hogy a szakmai szervezeteket menedzseljék. A tagok erőteljesen beleszólnak a költségvetésbe, a teljes átláthatóságot követelik. A naprakész elszámolások és kimutatások elkészítéséhez szükség van profi vezetésre. Természetesen ezeket az adatokat csak a tagok láthatják.
h) Legújabb trendek
Újdonságként említhető a
„meetcentive” megjelenése, mely az üléseket
motivációs céllal keresztezi. Várhatóan ezen rendezvények száma nagyobb növekedést fog mutatni, mint a csak jutalmazást jelentő incentive, betudható ez az adószabályok változása és a szigorú politikai és társadalmi vizsgálódás hatásaként. Az munkavállalókat napi szinten ért sok stressz miatt amúgyis szükségesek lehetnek a kikapcsolódást segítő stressz-csökkentő programok bevételei a konferencia-programok mellé, ezek közé tartozhatnak a relaxációs gyakorlatok, alvásjavító tanácsadás, vagy pihentető programok. Ennek következményeként nem elhanyagolható a gyógyfürdővel rendelkező helyszínek népszerűségének növekedésének lehetősége.
A luxushelyszínek, az extravagancia mindenféleképp eltűnőben van, a költségcsökkentő intézkedések kerülnek előtérbe, így tehát a rövidtávú utazásokat részesítik majd előnyben, melyek könnyen elérhetőek, és közel vannak, hogy a részvevők minél kevesebb időt töltsenek távol az irodától. Az általános jellegű összejöveteleket felváltják a konkrét, valóban fontos témák köré szervezett konferenciák, kimaradnak a pre- és post- túrák, a szakmaiságra terelik a figyelmet. 15
4. Top 10 hivatásturisztikai trend 2010-ben
A fentebbi trendek általánosak, megvannak a fő pontjai, csak azon belül újulnak meg folyamatosan. Viszont ahogy a divat is évről évre változik, a hivatásturizmusban is megjelenik minden évben több olyan pont, ami akkor kifejezetten felkapott, de aztán amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan meg is változhat következő évre. Azok akik igazán jók a szakmában erről folyamatosan tanulmányokat is készítenek. Így tett az Egyesült Államokbeli vezető vendéglátóipari üzemeltető vállalat, a Benchmark Hospitality International is, amely 30 díjnyertes hotelt, üdülőhelyet, és konferenciaközpontot üzemeltet, saját tapasztalatai alapján közzétette a 2010-es év top trendjeit.
•
2009 után óvatos optimizmussal készültek a következő évre, azonban a
szolgáltatók optimistán kezdhették az évet, ugyanis a 2010-es foglalások száma már a kezdetektől meghaladta az előző évit, továbbá a 2011-es előfoglalások száma látványos növekedést mutatott. A szilárd konferenciaszervezői kapcsolatrendszerrel rendelkezők tapasztalhatták ezen kapcsolatok fontosságát. •
A foglalások időpontja egyre közelednek a konferenciák időpontjához (kb. 30-45
nap), így adott hónapon belül történik a szervezés és a lebonyolítás is. Ennek oka a jelenlegi gazdasági helyzet, a szervezők nem szívesen kötik le magukat sokkal hamarabb, de legalább nem is mondják le azt, mint ahogy 2009-ben tapasztalható volt. Ezzel a korai foglalással járó plusz költségeik is csökkentik. •
A harmadik jellemző trend, hogy 2010-re rendkívül nagy lett az árérzékenység,
többek között azért is, mert a hotelek ráébredtek, hogy az agresszív konferenciacsomagok előnyeit kiélvezve, középméretű vállalati konferenciákkal fel tudják tölteni szobáikat. Így a válságból azon konferenciaközpontok emelkedhetnek ki erőteljesebben, akik stabil lábakon állnak, valamint kapcsolati tőkéjüket gondosan, szolgáltatásaik színvonalát megfelelően ápolták.
16
•
Ennek egyik további következménye, hogy csökkent a szakmai rendezvényeken
résztvevők száma, és a tartózkodási idejük is egy nappal rövidebb lett. A találkozók általában regionális vagy országos szinten maradtak, sokkal komolyabbak, és kötöttebbek lettek, mellőzték a társasági funkciókat és a munkavacsorákat, valamint legalább egy nappal rövidültek a költségek csökkentése érdekében. •
Elmaradtak a flancolós mellék dolgok, háttérbe szorultak a csapatépítős, fürdőzős,
vagy golfozással kiegészített konferenciák a megtérülőkkel szemben. A költségek meglehetősen konzervatívak lettek, a hangsúly az alapvető ellátást helyezte előrébb. A csapatépítés pár helyen maradt meg, de azokon is csak beleépülve a konferenciába. •
Azonban megjelent a környezet, és egészségtudatosság. A „zöld programok”
biztosítása általános elvárás a konferencia-szervezőkkel szemben, állami és oktatási vállalatok esetében ez alapvető is. Ezen helyszíneknek meg kell felelniük mindenféleképp az elvárásoknak. •
Annak érdekében, hogy a szűk büdzséből kihozzák a maximumot, biztosítani kell,
hogy a résztvevők végig a konferencia tartalmára koncentráljanak. A megfelelő, egészséges és fehérje-dús étrend nagyban hozzájárul a figyelem fenntartásához, és az energia-szint maximalizálásához, ezért a szervezők minden eddiginél alaposabban veszik szemügyre az étel és italkínálatot. Az egészségtudatosság, az egészséges test egyértelműen kiemelt jelentőséget kap az éles és produktív gondolkodásban. •
Az is meglehetősen újszerű trendnek mondható, hogy a szervezők, mint kemény
tárgyalópartnerek érkeznek, 1-1,5 éves tárgyalási tapasztalattal felfegyverkezve, s azzal a várakozással tekintenek a megbeszélések elé, hogy a helyszínek komoly engedményeket tesznek, megnövelve ezzel a szűkös költségvetés értékét, amit a cégek konferenciákra tudnak költeni. A konferenciahelyszíneknek azonban vigasztalásul szolgálthat, hogy a komplett konferenciacsomagok értéke és jelentősége valamint a konferenciaközpontok hagyományos termékei megbecsültebbé váltak.
17
•
Technikai szolgáltatásokban a legújabb megfigyelés, hogy míg a maximális
internet szávsélesség biztosítására hatalmas az igény, addig az összes többi technikai igény eltörpül. Kiemelt jelentőséggel bír az a kritérium, hogy a szolgáltatók rendelkezzenek maximális adottságokkal az online tartalom megjelenítéséhez, és az online alkalmazások használatához szükséges berendezésekkel a konferenciák alatt. Emellett természetes elvárás, hogy a helyszínen meglegyen minden szükséges műszaki felszereltség. •
Szintén az internethez köthető végül a top 10 trend legutolsója is, mely pedig a
közösségi média térnyerése a konferencia-szervező üzletágban.
Bár még mindig a
személyes kapcsolat a meghatározó, a kényelmi szempontokra, és a magas látogatószámra tekintettel megjelentek olyan kommunikációs csatornák is, mint a Facebook, vagy a Twitter, és azon internetes oldalak, amelyeken információkat és fogyasztói véleményeket találnak helyszínekről a szervezők. Ezek nagy előnye a gyorsaság, és a könnyű hozzáférhetőség, 2010-ben az új, illetve régi kommunikációs eszközökön keresztül ápolt kapcsolatok a siker megbízható oszlopai.
Látható, hogy a hivatásturizmusra leginkább ható erő az utóbbi pár évben a gazdasági válság volt. A trendeket leginkább három pontban összegezhetjük, melyek az óvatosság, költséghatékonyság, és ami talán a legfontosabb, a meglévő kapcsolatok folyamatos és gondos ápolása.
18
III.
A MAGYAR MICE PIAC
Magyarországnak, azon belül is főként Budapestnek nagyon jók a lehetőségei, és az imázsa a konferencia és kongresszusi piacon. A nemzetközi MICE piacon olyan eredményeket érünk el, ami mind a világ-, mind pedig az európai piacon kiemelkedőnek számít. A rendezvényhelyszínek folyamatosan átrendeződnek, bár az amerikai kontinens aránya lassan növekszik, Európán belül is megfigyelhető a közép-európai városok –Bécs, Budapest, Prága - térnyerése.
A Magyar Kongresszusi Iroda (MKI) partnerei közreműködésével folyamatosan figyelemmel kíséri a magyarországi rendezvénypiac működését, változásait, trendjeit. Negyedéves gyakorisággal gyűjt statisztikai adatokat, melyek összesítése és elemzése után veszi számba a megrendezett nemzetközi konferenciákat. Elemzései is számításai alapjául a két nemzetkozi szervezet kritériumai mellett saját kiegészítésekkel számol, így nem meglepő, hogy a számok különbözőek.
Az UIA azokat a találkozókat fogadja el nemzetközi konferenciaként, melyeken minimum 300 fő vesz részt, öt nemzetiségből minimum 40 % a külföldi résztvevő, a rendezvény időtartamának alsó határa pedig 3 nap. Az ICCA nemzetközi konferenciának számol minden olyan rendezvényt, mely résztvevőinek száma minimum 50 fő, rendszeresen, és legalább négy országban felváltva kerülnek megrendezésre. Ezért van az, hogy az ICCA statisztikákban mindig előrébb állunk, hisz Magyarországon több a kisebb (100-200 fős) konferencia, melyek átlagosan 2-3 napig tartanak. Az MKI ezen kritériumokat és saját kiegészítését figyelembe véve nemzetközi konferenciának tekinti a minimum 50 fő és három nemzet részvételével lebonyolított rendezvényeket. Azonban az ICCA és az UIA szabályaival ellentétesen az MKI a corporate, vagyis a céges piac rendezvényeit is ide számítja, feltéve ha megfelelnek a fentebbi elvárásoknak. Így lehet az is, hogy például 2007-ben Magyarországon az UIA szerint 97, az ICCA szerint 112, az MKI szerint pedig 485 nemzetközi konferencia volt megtartva hazánkban. Ez utóbbi „szívet melengető” eredmény, azonban vigyázni kell az optimizmussal, a cél a legjobbnak lenni, de a legkeményebb kritériumok alapján. 19
1. Statisztikai áttekintés
De nézzük a statisztikai adatokat, hisz a számok nem hazudnak. Hol állunk a nemzetközi piacon konferenciák szempontjából?
a) 1993-2007: a „régmúlt”:
A következő táblázat mutatja Magyarország, valamint Budapest helyezését az itt megtartott konferenciák alapján 1993 és 2007 között. Országként a legjobb helyezést ezen adatok alapján 1996-ban értük el, amikor is 15. helyre kerültünk fel, és ugyanebben az évben volt Budapest is a városok közti összehasonlításban a legjobb, vagyis a 8. Viszont az egyértelműen látható, hogy évek óta keresett helyszínnek számít az ország és fővárosa is, a helyezéseink sosem voltak 30. alatt.
Magyarország és Budapest jellemzői az UIA adatai alapján 1. táblázat
Forrás: MKI, UIA
Ugyanakkor, ha megnézzük a másik szervezet, az ICCA adatait, nem ugyanezeket az eredményeket kapjuk. Kijelenthetjük, hogy számunkra az ICCA adatai sokkal szerethetőbbek, Budapest például 2004-2007 között folyamatosan a legkeresetteb 10 város között található. Mivel a statisztikák a két nemzetközi, valamint az itthoni szervezetnél is eltérőek, néha kissé kaotikusak az eredmények.
20
Összehasonlítható ez a következő két táblázatban is, a különböző kritériumok miatti eltérő konferenciaszámokban, és az emiatti helyezések eltérésében.
Magyarország helyezése az ICCA és az UIA adatai alapján, 1998-2007 2. táblázat
Forrás: MKI
Budapest helyezése az ICCA és az UIA adatai alapján, 1998-2007 3. táblázat
Forrás: MKI
És hogy mit jelentenek ezek a számok résztvevők tekintetében? Az ICCA 1995 és 2007 közötti adatai alapján általánosan elmondható, hogy a rendezvényeken megjelentek száma éves szinten 10 és 20 ezer között van, ez átlagosan 15.696 vendéget jelent. A legtöbben a vizsgált 13 éven 1996-ban fordultak meg nálunk, 33.499-en, a legkevesebben pedig 2001-ben, amikor is mindösszesen csak 7.448-an. 2004-től folyamatos optimizmus jellemezte a piacot, egyre több konferenciát szerveztek az országban, azonban a világgazdaságban bekövetkezett változások, a válság itt is éreztette hatását. 21
b) 2008-2010: a közelmúlt
A nemzetközi gazdasági válság hatása jelentős mértékben befolyásolta az utóbbi évek hivatásturisztikai piacát is. A számok szerencsére azt a tényt támasztják alá, hogy a 2009-es év komoly nehézségeit 2010-re már sikerült magunk mögött hagyni, így a múlt év adatai újra utolérik, esetenként túl is szárnyalják a 2008-as év sikeres eredményeit. Az legfrissebb tények érdekében innentől áttérek a Magyar Kongresszusi Iroda által közzétett számokra, és adatokra.
2009-ben összesen 356 nemzetközi konferencia került megrendezésre, ez 175-el kevesebb az előző évtől, így nem meglepő, hogy csak a válaszadók 35,9 %-a mondhatta el magáról, hogy szervezett a kritériumoknak megfelelő konferenciát. A 2008-as évben ugyanez a válaszadók 48 %-ra volt igaz. Az év első három hónapjában, illetve augusztusban, szeptemberben, és októberben a nemzetközi átlagnál nagyobb arányban rendeztek hazánkban konferenciát, áprilistól júliusig viszont az átlagtól valamivel kevesebbet. 2010-ben összesen 537 konferenciát rendeztek meg, amelyeken több, mint 125 ezer fő vett részt. Az időtartam újra kissé növekszik, a régebbi több mint 4 napos konferenciák után 2009-ben a 3 nap volt a jellemző, tavaly már az átlagos időtartam 3,7 nap.
A korábbi évekkel ellentétben a orvosi témájú konferenciák kerültek előtérbe, megelőzve ezzel az gazdasági, vagy mérnöki témájúakat. Eddig sem sokkal voltak ezek lemaradva, hiszen az orvosi találkozókra folyamatosan szükség van. A nemzetközi konferenciák fő témái az orvostudomány és a gazdasági témák mellett pedig a tudományok, közlekedés, számítástechnika és a turizmus.
A konferenciák helyszíne az eddigi trendeket követve továbbra is főként (71 %ban) Budapest. A fővárost elsőként Pécs követi, ami főként a 2010-es kulturális fővárosi cím velejárója. A sorban őket Sopron, Szeged, és a Balaton-part konferencia-települései követik.
22
A magyarországi MICE turizmus számokban, 2006-2010 4. táblázat
Forrás: MKI
c) 2011: Ami idén történt...
A Magyar Kongresszusi Iroda felmérései alapján 2011 első félévében összesen 212 nemzetközi konferencia megrendezésére került sor Magyarországon, amelyeken több mint 56.600 fő vett részt. Országszerte 803 nap alatt zajlottak le a rendezvények, melyek résztvevőinek száma átlagosan meghaladta a 267 főt, és átlagos időtartamuk 3,8 nap volt, ami egy kicsit több, mint az előző évi átlag. A résztvevők 84,2 %-a érkezett külföldről, egy-egy nemzetköszi rendezvényen átlagosan 14 ország képviseltette magát.
Az előző évek ezen időszakához képest áprilisig folyamatos emelkedés volt jellemző, akkor ugyanis némi visszaesést észleltek. A legsikeresebb hónap mégis május lett, amikoris 58 rendezvény zajlott, az első féléves eredmény 27,4 %-át ez adja. 2011 első féléve 32 %-os növekedést mutatott 2010 első félévéhez képest.
A konferenciák időtartamát a következő grafikon mutatja. A napok számában történő folyamatos visszaesés évek óta tendencia, a konferenciák több mint a fele csak 23 napig tart, azonban jelentős százalékkal bírnak a 4-5 napos rendezvények is. 23
3. ábra: A nemzetközi konferenciák időtartama 2011. I. félévében Forrás: MKI
A hivatásturisztikai piac szerkezetét tekintve még mindig Budapest centrikus, annak ellenére is, hogy az elmúlt években épült pár nagyobb létszám befogadására is alkalmas vidéki konferenciaközpont. A főrávost Gödöllő követi, melyben jelentős szerepet játszott Magyarország EUelnöksége. Ezután jön Szeged, Pécs, és Debrecen.
A nemzetközi konferenciáknak és kiállításoknak továbbra is főként a szállodák adnak helyet, viszont jelen vannak a kongresszusi központok (több, mint 3 %-os növekedés az előző év azonos időszakához képest), az egyetemek keresettsége pedig kissé visszaesett.
A konferenciák témáját tekintve a gazdasági és orvosi témájú rendezvények száma a legmagasabb, mellettük jelentős százalékot képviselnek a tudományos, informatikai, és jogi témakörök is.
24
d) Mi várható?
Érdekesség, hogy minél inkább csökken Budapest részaránya a nemzetközi konferenciák száma tekintetében, annál inkább ér el jobb helyezést Magyarország a világranglistán, más szóval ahogy erősödik a vidék, úgy erősödik hazánk pozicíója is. Ebből arra következtethetünk, hogy a jelenlegi infrastruktúrával Budapest kongresszusi turizmusa
elérte
teljesítőképességének
határát.
Ezt
ki
lehetne
kerülni
olyan
beruházásokkal, mely a kapacitáshiány leküzdésére szolgál, vagyis például egy nagy kongresszusi
központ
megépítésével
megcélozni
a
magas
résztvevőszámú
rendezvényeket. A vidék erősítése mellett is dönthet persze az ország, azonban ahhoz nem elég az infrastrukturális háttér, szükséges azt a nemzetközi piacra is bevezetni.
A konferenciapiacon a legnagyobb problémát a speciális tényezők hiánya jelenti. Továbbra is nagy hátrányunk, hogy nincs egy megfelelő kongresszusi köpont Magyarországon – csak a terv, hogy lesz-, bár ez nem a versenyelőnyhöz szükséges, hanem a versenyképesség fenntartásához. Emellett igazi nagy konferenciaszállodánk mondhatni nincs, ahol egyszerre megrendezhető a konferencia, elszállásolható az összes vendég, és az étkeztetésük is megoldott. Ezekre a problémákra jött létre az a kezdeményezés, hogy a Magyarországi fő repülőtéren épüljön a következő konferenciaszálloda. Ennek hatalmas előnye, hogy a repülővel érkező nemzetközi vendégeket egy-egy kisbusszal azonnal oda tudják vinni, csökken az utazgatással töltött idő. A szálloda az általános konferenciahelyszínek minden igényét kielégítené, több – mindennel felszerelt – konferenciaterem, több száz vendég befogadására alkalmas étkeztetési és elszállásolási lehetőség. Azonban egyenlőre tervként van jelen ez is, ahogyan a kongresszusi központ.
A MICE piac fejlesztésére elmondható, hogy az egyik legfontosabb igény az országimázs növelése, hisz a szervezők csak úgy tudják saját szolgáltatásaikat értékesíteni, ha előtte az országot, illetve magát a desztinációt népszerűsítik. A Magyar Turizmus Zrt. külföldre irányuló marketingtevékenységében kiemelt szerepe van a hivatásturizmusnak, melynek során a cél a lehető legtöbb nemzetközi rendezvény Magyarországra csábítása. 25
IV.
MAGYARORSZÁG ÉS BUDAPEST HELYZETE A RÉGIÓBAN, AVAGY HOGY ÁLLUNK A VERSENYTÁRSAKKAL?
Magyarország a kelet-közép-európai régióhoz tartozik, és a régión belül is vezető pozíciót foglal el másik három nagy országgal osztozva, melyek Ausztria, Csehország és Lengyelország. Régiónkban növekvő volumen mellett is látszik az országok közti kiegyenlítődés. Ez egyben hasznos, és hátrányos is számunka. Hasznos, mivel ez azt jelenti, hogy egyre több konferenciát hoznak ide, a közép-kelet-európai térség az átlagot meghaladó mértékben fejlődik és egyre nagyobb elismertséget szerez a kongresszusi piacon. Az aránynövekedésből következik, hogy a megfelelő infrastruktúra és szolgáltatási minőség a jellemző. Hátrány viszont, hogy a növekedés a Magyarországnál kisebb országokban nagyobb mértékű, a régióban tartott konferenciaszám egyre több ország rendezvényszámából tevődik össze. Fontos lenne, hogy a régióban történő infrastrukturális fejlesztésekkel hazánk is lépést tudjon tartani, hogy megtarthassa pozicíóját a vezető kongresszusi országok között.
Magyarország főként a kongresszusok és konferenciák tekintetében fekvéséből adódóan előnyös helyzetben van, ugyanakkor a környező országok, és azok fővárosai, mint Bécs vagy Prága nagyon erős versenytársnak bizonyulnak. A versenyhelyzetet fokozza, hogy a MICE piac támogatására rendelkezésre álló hazai források alacsonyabbak, mint a versenytársak által elkölthető összegek. A
legfőbb
versenytársaink
tehát
Ausztria,
Csehország,
Lengyelország,
Spanyolország és Portugália. Budapesttel pedig ezen országok fővárosai veszik fel a versenyt, ezek mellett pedig a vidék térnyerését se szabad elfelejteni mind itthon, mind versenytársainknál.
A versenyhelyzet nemcsak az országok eltérő infrastruktúrája miatt alakulhat ki, számos más tényező is szerepet játszik benne. Ezek például a szolgáltatások színvonalában fellelhető különbségek, a desztináció kommunikációjának jellege, vagy a városok esetében is létező divat, mely más-más desztinációkat létesít előnyben bizonyos években, évszakokban. Ugyanakkor nálunk előny lehet, hogy Budapest sokkal vendégszeretőbb, mint konkurensei, és az egészségturizmus fejlesztése miatt a számos wellness szolgáltatás is kecsegtető lehet. 26
V.
ÖSSZEGZÉS: MIT TEHETNÉNK, HOGY JOBB LEGYEN?
Annak ellenére, hogy sokszor jól működő szerkezetnek tűnik a turizmus, és a konferenciaturizmus is, számos javítást, változást lehetne eszközölni benne. És nem csak lehetne, de kell is, máskülönben megragadunk valahol, és legjobb esetben is stagnálni kezd a piac.
A magyarországi MICE piacra egyenlőre nem jellemző az incentive utak szervezése, nemzetközi megrendelés kevés van a szolgáltatások magas árai miatt. Viszont rengeteg hely, és lehetőség adott lenne, így egy intenzívebb marketingtevékenységgel, kedvezményekkel ide lehetne vonzzani a megrendelőket. Ha már incentive, és szabadidős jutalomút során érkeznek, tökéletesen kihasználható az egészségturizmus fejlesztése, a pihenés, regenerálódás érdekében.
Ezzel együtt, és emellett is fontos az országimázs növelése. Országunknak rengeteg olyan jó tulajdonsága van, melyeket kihasználhatunk. Ha belegondolunk, a konferenciákon megjelenik a szakma elitje, véleményformáló közössége, Magyarország pedig a „tudás vára” is lehet, hisz számos tudós, feltaláló és mindennapjainkat átformáló nagy ember indult innen. Ugyanakkor ma már a politikai élet is meghatározó szerepet játszik a döntéshozatalban, olyan országokba kevésbé mennek szívesen, ahol a politikai biztonság kicsi, vagy az aktuális hírek az országból kevésbé csábítóak gazdasági, vagy biztonsági tekintetben. Ez persze kevésbé befolyásolható, de nem árt vigyázni azzal, milyen képet alkotnak politikusaink az országról.
Fontos a cél meghatározása, és annak érdekében minél több minden megtétele. Mind az Magyar Turizmus Zrt, mind a kongresszusi iroda megtesz minden tőle telhetőt, és folyamatos figyelemmel követi a nemzetközi konferenciákat, és eseményeket. Az új trendek hamari felismerése nagy előny lehet, de ezeket fontos az ország által kínált lehetőségekkel kombinálni, és időben lépni.
27
Az egyik nagy előnyünk, amint kihasználhatunk az egészségtudatosság térnyerésével, az a számos gyógy- és wellness szállodánk. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia elsődleges célként tűzte ki az egészségturizmus fejlesztését, a koncepció jövőképe szerint 2020-ban Magyarország Európa legnépszerűbb egészségturisztikai desztinációja lesz. Az egészségturizmusra épülő országimázs külföldön már jól ismert, a Gyógyító Magyarország program eredményeként pedig már így is több magas színvonalú hely várja vendégeit.
És hogy mi köze ennek a hivatásturizmushoz? A hazánkban
megrendezett nemzetközi konferenciák egynegyede orvosi témájú, és előre is tudható, hogy ez a trend még jó darabig érvényben marad. Minden évben megrendezésre kerülnek a kardiológiai, sebészeti, ortopédiai, és még számos ágú tudományos témájú konferenciák. Az orvosok túlhajszoltak, stresszesek, kevés idő jut önmagukra. Miért ne kapcsolhatnák össze a munkát és a szórakozást? Az ilyen konferenciák pedig tökéletesen beleillenek a mostanság előtérbe kerülő „meetcentive” kategóriába, már csak ide kell őket csábítani, Európa szívébe.
Ugyanakkor mást sem látni, mint a költségek leszorítása, kölségcsökkentés, költséghatékonyság... Felmerülhet a kérdés, hogy van-e jövője egyáltalán a konferenciák világának. Ámbár van, de az biztos, hogy szükséges hozzá számos változás is. Az utóbbi pár év az üzleti turimusban is mélyrepülést eredményezett, mégis úgy tűnik kezd helyrerázódni a piac. Amellett, hogy egyre kisebb összeget szánnak nemzetközi konferenciák szervezésére a vállalatok, időpontokban sem szívesen fixálják le maguk több hónappal vagy évekkel előrébb. Jellemző lett, hogy a foglalás és a lebonyolítás között nem telik el még két egész hónap sem.
Az én javaslatom erre a problémára egy olyan megoldás, mely eddig sem volt ismeretlen, csak erre a szegmensre kevésbé jellemző. Ezek pedig a „last minute” konferenciák. A szállodák és kongresszusi központok szolgáltatásokat árulnak, melyek jellemzője, hogy nem tárolhatóak, vagyis az adott időben nem felhasznált szolgáltatás elveszik, később fel nem használható. Ráadásul előre látják, hogy mikor és mennyi szabad kapacitásuk van, így nekik megérné – ha kedvezményesen is – ezt felhasználni. A szervezőknek pedig lehetséges, hogy számos esetben egy ilyen kedvezmény nagyon előnyös lenne. A saját költségvetésük elkészítése után láthatják, mekkora összeg az, amit egy-egy találkozóra, konferenciára, vagy incentive útra fel tudnának használni. 28
Egyszerű példával szemléltetve: adott egy vállalat, melynél eddig csak tervbe volt véve egy esetleges konferencia megszervezése, de a szűkös pénzügyi keretek miatt év közben inkább az elhalasztása mellett döntöttek. Azonban beérkezik hozzájuk az egyik már ismert konferenciaszállodától egy ajánlat, mely kedvezményes „last minute” konferenciacsomagot kínál fel. Pár napos alap csomag, melyben a konferenciatermek használata van, étkeztetés és elszállásolás. A szállodában további szolgáltatások igénylése is egyeztethető. Az egyetlen feltétel a szálloda részéről az időpont meghatározása, mely egy hónapon belüli. A csomag kecsegtető a vállalatnak, ugyanis ekkora már tudja, hogy van-e kerete erre, ráadásul ha év végén például megtartja a konferenciát, akkor szakmai szempontokból vezérelve ismertetheti az elért eredményeket, meghatározhatja a stratégiai célokat, ráadásul belső és külső ügyfeleit, dolgozóit jutalmazhatja közben a konferencián való részvétellel, csapatépítéssel, vagy ajándék szolgáltatásokkal (például wellness-el). Amennyiben a konferencia létrejön, mindkét fél jól jár.
Emellett természetesen figyelembe kell venni a jelenlegi infratrukturális helyzetünk; pár vidéki helyszínt vezethetünk be a nemzetközi piacra, Budapest azonban teljesítőképességének határán van. Dönteni szükséges, hogy Budapesten kezdünk bele nagy – több ezres – befogadóképességű kongresszusi központ, vagy konferenciaszálloda beruházásába, vagy a vidék fejlesztése mellett teszi le az állam a voksot. A jelenlegi trendeket figyelembe véve azt mondanám, Budapestnek csak úgy van esélye, ha a nagy nemzetközi konferenciákra helyezi a hangsúlyt. Vidéken kihasználva a magyar vendégszeretetet, és a rusztikus élményeket kisebb nemzetközi konferenciákat érdemes megpályázni.
Szervezés tekintetében is javíthatunk még számos tényezőn. A Core PCO-k megjelenésével
olyan
agresszív
üzletpolitika
van
terjedőben,
mely
a
helyi
konferenciaszervezőknek hátrányos. Ezt az agresszivitást azonban átvehetnék a helyi szervezők is, a szilárd konferenciszervezői kapcsolatok kihasználásával, és keményebb stílussal visszahódíthatók lennének tőlük a szervezési teendők. De újításokkal is könnyen szerezhetőek új megrendelők, hisz a MICE piac szereti az innovatív gondolkodást. Konferenciák közben nagyon sokszor van, hogy egyszerre több előadás is folyik, az adott delegát szeretne esetleg többön is részt venni. Elkezdtek 29
már olyan szoftvereket kidolgozni, mellyel a résztvevők valamelyest beleszólhatnak az események menetébe. Erre egy jónak tűnő megoldás lehet a konferencia előtt rövid idővel megjelenített alkalmazás, melyben a tervezett programok jelennek meg, így még a véglegesítés előtt a résztvevők bejelölhetnék, melyiken szeretnének ott lenni, a program így kialakítható lenne úgy, hogy a legtöbb ember vehessen részt rajtuk. Természetesen nem lehet egyszerre mindenkinek megfelelni, de minél többen távoznak emiatt elégedetten, az egymás közötti élmények megosztása, a „szájreklám” előnyös lehet számunkra.
Ami ahhoz szükséges, hogy a magyar hivatáturizmus továbbra is jól teljesítő ágazat legyen, az egy jól működő közös szerkezet létrehozása: a Magyar Turizmus Zrt., a Magyar Kongresszusi Iroda, a Magyar Szállodaszövetség és a Magyar Állam között. A trendeket nem elég felmérni, a terveket nem elég csak elkészíteni, lépni szükséges a megvalósítás érdekében.
30
VI.
ÖSSZEFOGLALÁS
A turizmus azon ága, amelyben a megszokott hármas, vagyis az idő, a pénz, és a motiváció felcserélődik a munkaidőre, a munkáltató által fizetett költségekre, és a munkáltató érdekeit fedező útra, a hivatásturizmus. Ámbár a megnevezés frissnek nevezhető, a téma mégsem új, üzleti utakat, nagy konferenciákat már régóta szerveznek a világ minden táján.
Ide tartozik a MICE kifejezés is, mely a Meetings, Incentives, Conferences, és Exhibitions szavak rövidítése, vagyis a találkozók, incentive utak, konferenciák és kiállítások megnevezése. Az üzleti turizmus összetevői ezek, a vállalatok által szervezett kisebb, sokszor helyben megrendezett ülések, a jutalomként adott incentive utak, a nagy méretű nemzetközi kongresszusok, és az általában ezzel párhuzamosan jelenlévő kiállítások, work shop-ok.
Ezekre pedig megvannak a jellemző trendek, melyek folyamatosan változnak, de fő pontjai ugyanazok. Elsőként a helyszínek meghatározóak, Amerika térnyerése, és Európa központisága mellett kezdenek megjelenni az új, eddig szokatlan, egzotikus országok is. Megközelítésben továbbra is a repülő a jellemző, de a vasút térnyerése is megfigyelhető napjainkban, főként kisebb távolságokra. A konferenciák szervezésében nagy szerepet kapnak a vállalatok saját Core PCO-i, a helyi szervezőkkel szemben. Ez számos kellemetlenséget is okoz, ugyanis van, hogy egymás elől halásszák el a konferenciákat, már elnyert tenderek kötnek ki másnál, vagy az is megeshet, hogy a helyi szervezők nem is tudnak a pályázati lehetőségről.
A szervezési rész után jön a
konferencia, és annak jellemzői. Stílus tekintetében elmondható, hogy a papír mögött álló alig-alig felnéző előadókat felváltották az interaktívabb előadók. Jellemző a moderátorok megjelenése, akik felvezetik az előadás egy vagy több tartóját, akik diák segítségével, akár kérdezz-felelek módon adják elő témájukat. Megjelentek a panelbeszélgetések is. A konferenciák kapcsolódó rendezvényei a kiállítások. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni a nemzetköziségről, a kulturális sokféleségről sem, szervezői és résztvevői oldalról is ugyanolyan fontos a másik nemzetiségének, kulturájának, vallásának tiszteletben tartása.
31
Ezen jellemzők, és saját tapasztalatok alapján pedig könnyen feltérképezhetők minden év top trendjei, a mostanság legjellemzőbb a költséghatékonyság, az extravagancia kihagyása, a kiadások leszorítása. Ebből fakadóan a pre/post túrák elmaradása, a szolgáltatások külön igénylése, az agresszív engedményeket váró üzletpolitika. A szervezők óvatosak, nem szívesen kötik le magukat hosszú távra előre, azonban látszik, hogy mennyire számít mindkét oldalról a szilárd kapcsolatok folyamatos ápolása.
Ugyanezen tulajdonságok a magyar MICE piacon is megjelennek, ezek szerint alakulnak a nálunk megrendezett konferenciaszámok. Két nemzetközi szervezet, az UIA és az ICCA folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzetközi konferenciák számait, ezek alapján készítik el saját ranglistájukat. Bár az ICCA eredményei a lágyabb kritériumok miatt kedvezőbbek számunkra, az UIA keménysége mellett is nagyon szép helyen áll mind az országunk, mind fővárosunk a versenyben. A válság bejövetele előtt Budapest mindkét listában többször is szerepelt a top 10 város között, de Magyarország is előnyös helyet foglal el, még nem szerepeltünk az első 30 helyen kívül. Az adatokban látszik, hogy főleg 2009-ben nagyon sok konferenciát mondtak le, mélyrepülésben volt a piac, viszont 2010-ben ez realizálódni látszott, és a 2011-es első féléves adatok már elérik, vagy akár túl is szárnyalják a 2008-as legjobb adataink. Az, hogy a jövőben mi várható nehezen megmondható, mégis a változások után egyfajta csendes optimizmus a jellemző. Változtatni azonban mindenféleképpen szükséges, a versenyképességet nem csak megtartanunk kell, hiszen a közép-európai régióban igen nagy a verseny. Magyarország versenytársaiként
megemlíthető
Ausztria,
Csehország,
Lengyelország,
valamint
Spanyolország és Portugália is, ugyanígy Budapest versenytársaiként ezek fő és nagyvárosai: Bécs, Prága, Varsó, valamint Barcelona és Lisszabon. Ezek közül a listákon évek óta első helyen szerepel Bécs, és Prága eredményei is kiemelkedőek, így a célunk ezen városok beérése lehet.
Összességében tehát a magyarországi hivatásturizmus résztvevőinek szükséges naprakésznek, változásra hajlamosnak lenni. Eddig is rengeteg mindent sikerült elérnünk, a jövőben is van esélyünk pozíciónk megtartani. Innovatív gondolkodással, és összefogással bármire képesek lehetünk. 32
VII.
FORRÁSOK:
• dr. Faragó H.: A hivatásturizmus trendjei In Turizmus Bulletin • dr. Faragó H. – Karikás E. [1999]: A konferenciák világa • Heidrich B. [2006]: Szolgáltatás menedzsment. Human Telex Consulting • Köves T: Hivatásturizmus ppt. In: Harsányi János Főiskola, Térségi Management (letöltve: 2011. 10. 15.) • Papp I. [2003]: Szolgáltatások a harmadik évezredben, Aula kiadó, 387-427. o. • Simonyi N. [2010]: A konferenciaturizmus nemzetközi piacának áttekintése. In: Turizmus Bulletin X. évfolyam 4. szám • http://itthon.hu/magyar/kiadvanyaink/mice-guide-web (letöltve: 2011. 09. 21.) MKI: Meeting Planners Guide to Hungary • http://itthon.hu/szakmai-oldalak/strategiai-dokumentumok/nemzeti (letöltve: 2011. 09. 21.) Magyar Turisztikai Hivatal: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005 – 2013 • http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/belgazdasagert-felelosallamtitkarsag/hirek/strategiak
(letöltve:
2011.
09.
21.)
Nemzetgazdasági
Minisztérium: Turizmusfejlesztési Stratégia [2011. május] Szakmai vitairat • http://golf.itthon.hu/magyar/tanulmanyok/micejovoje (letöltve: 2011. 09. 21.) SzűcsBalás V. – Novák A.: A MICE szegmens jövője 2008-2012 között • www.hcb.hu • http://golf.itthon.hu/magyar/tanulmanyok/mice2007-100223 (letöltve: 2011. 09. 21.) Magyar Kongresszusi Iroda: Magyarország konferenciaturizmusa 2007-ben • http://itthon.hu/innovacio (letöltve: 2011. 10. 15.) Novák A. – Szűcs-Balás V.: Tanulmányok az innováció fontosságáról a MICE piacon • http://golf.itthon.hu/magyar/tanulmanyok/mice-mo (letöltve: 2011. 09. 21.) MT Zrt. – Xellum Tanácsadó és Szolgáltató Kft.: A magyarországi MICE turizmus • http://golf.itthon.hu/magyar/tanulmanyok/mice-1998-2007 (letöltve: 2011. 10. 01.) MKI: Konferencia- és üzleti turizmus Magyarországon 1998-2007 • www.icca.com (letöltve: 2011. 11. 01.) Statistics Report: The International Association Meetings Market – Abstract for non members 1999-2008 • http://golf.itthon.hu/magyar/tanulmanyok/statisztika-2008-uia-icca (letöltve: 2011. 10. 15.) Varga J.: A magyar rendezvénypiac 2008 33
• http://itthon.hu/magyar/tanulmanyok/statisztika-2009 (letöltve: 2011. 10. 15.) Varga J.: A magyar rendezvénypiac 2009 • http://itthon.hu/magyar/tanulmanyok/forecasts-fast-future (letöltve: 2011. 10. 15.) Talwar, R.: Fast Future 50 előrejelzése 2010-re • http://itthon.hu/magyar/tanulmanyok/globalisvalsag (letöltés: 2011. 10. 21.) Varga J.: A globális gazdasági válság hatásai Magyarország hivatásturisztikai piacára • http://itthon.hu/magyar/tanulmanyok/bp-versenytarsak (letöltve: 2011. 10. 15.) Varga J.: Budapest és versenytársai: hivatásturisztikai összehasonlító elemzés Budapest, Barcelona, Bécs, Prága, Varsó • http://itthon.hu/magyar/tanulmanyok/socialmedia-corbinball (letöltve: 2011. 11.01.) Freeman – Corbin Ball: Social Media: Extending &Growing Your Brand In: www.corbinball.com • http://itthon.hu/50tipp (letöltve: 2011. 11. 01.) Seventeen Events: 50 practical tips to make your events more sutainable from Seventeen Events • http://itthon.hu/magyar/tanulmanyok/how-to-organize-and-event (letöltve: 2011. 10. 15.) How to... organize an event In: Tourism Rewiew (2009. november) • http://itthon.hu/magyar/tanulmanyok/top-10 (letöltve: 2011. 10. 15.) Benchmark Hospitality International: Top 10 hivatásturisztikai trend 2010 • http://www.hcb.hu/magyar/tanulmanyok/2010-eves-statisztika-110523-1 2011.
10.
15.)
Demkovicsné
László
Á.:
Tájékoztató
a
(letöltve:
magyarországi
rendezvénypiacról – 2010 • http://www.hcb.hu/magyar/tanulmanyok/2011-felev
(letöltve:
2011.
10.
15.)
Demkovics László Á.: Tájékoztató a Magyarországon 2011. I. félévében megrendezett rendezvényekről • http://itthon.hu/magyar/statisztika/stat-2009-hun (letöltve: 2011. 11. 01.) MKI: Statisztika – 2009 • http://www.hcb.hu/magyar/statisztika/statisztika-2010-hu-111019 (letöltve: 2011. 11. 01.) MKI: Statisztika – 2010 • http://www.hcb.hu/magyar/statisztika/2010-eves-statisztika (letöltve: 2011. 11. 01.) MKI: Statisztika – 2010 • http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ogt004a.html
(letöltve:
2011. 11. 03.) KSH: A Magyarországra látogató külföldiek száma és kiadásai utazási célok szerint 34
• http://www.maresz.hu/hu/hirek/pozitiv_tendencia_2011-ben (letöltve: 2011. 11. 05.) • http://www.destinationmarketing.org/ • http://www.uia.be/ • http://www.iccaworld.com/ • http://www.hah.hu/
35
