SZAKMAI KONCEPCIÓ TAMOP-5.6.1.C-11/1. ESZTER Közhasznú Alapítvány
Mit kezdjen, akit elítélt, de fölmentett később az ég, megvonva tőle a halált, mikor már megadta magát? Kit mindenétől üresen talált a szörnyű kegyelem, megsemmisülten, mielőtt a semmi karjaiba dőlt! Mit kezdjen itt! Közületek talányait ki fejti meg? Szorongva anyját kémleli: ha elzokoghatná neki! Fogódzanék akárkibe, de nem lesz soha senkije, szeméből, mint gazdátlan ág, kicsüng a pusztuló világ. (Pilinszky János: Késő kegyelem)
2
Tartalomjegyzék
1. A projektgazda
3
2. Együttműködő szervezetek
8
3. Helyzetértékelés
10
4. A szükséglet
12
5. Célkitűzések
14
6. A projekt
16
7. Kockázatelemzés
27
8. Kommunikációs terv
31
3
MEGELŐZÉS ÉS ELLÁTÁS RENDSZERSZINTŰ SEGÍTSÉGNYÚJTÁS A BŰNESEMÉNYEK KÖVETKEZTÉBEN TRAUMATIZÁLT SZEMÉLYEK ÉS KÖRNYEZETÜK SZÁMÁRA – KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ERŐSZAKOS ÉS SZEXUÁLIS CSELEKMÉNYEK ÁLDOZATAIRA
1. A projektgazda: Az E.SZ.T.E.R. Közhasznú Alapítvány az Erőszakos Szexuális Támadást Elszenvedettek Rehabilitációjáért, 1991-ben alakult. Az Alapítvány egyik fő törekvése a kezdetektől fogva egy olyan központ létrehozása és működtetése volt, amely segítséget nyújt - elsősorban lélektani, pszichológiai rehabilitációs lehetőséget biztosítva - az erőszak áldozatai számára, és emellett szervezi és koordinálja az egyéb (jogi, szociális, oktatási, stb.) tevékenységeket is. 1994-ben elkezdte munkáját a budapesti központ (ESZTER Ambulancia) és 2009-ben az ingyenes Jogsegély Szolgálat is. Az alapítvány munkája nem csak a szexuális bántalmazást elszenvedettek számára elérhető. Az egyes bántalmazási formák közötti szoros kapcsolat, a családon belül vagy gyermekként elszenvedett abúzusok magas száma már a kezdetektől abban motiválta az alapítvány munkatársait, hogy a családon belüli erőszak, nőbántalmazás, gyermekbántalmazás és az erőszakos bántalmazások áldozatai számára is elérhetővé tegye szolgáltatásait illetve társadalmi célú kampányaival, kiadványaival és a munkatársak által végzett kutatásokkal ezeken a területeken is jelen legyen. 1.1 Projektgazda működési feltételei: Az alapítvány hat állandó munkatárssal dolgozik (öten megbízási jogviszonyban állnak az alapítvánnyal, egy fő önkéntes) - közülük négyen pszichológusok, egy fő jogász és egy fő pénzügyi és adminisztratív segítő. Valamennyi munkatársunk felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik, és több éve dolgozik az alapítvány számára. Jelen projekt megvalósításában valamennyi munkatársunk részt vesz. A szakmai munka minőségét a rendszeres szakmai megbeszélések, a team-munka és a szupervízió biztosítja. Az alapítvány munkatársai rendszeresen részt vesznek előadóként 4
konferenciákon, nyilatkoznak különböző sajtóorgánumokban és publikálják szakmai munkájuk eredményeit. A 2011. évben (jelen pályázat beadásáig) az ESZTER Alapítvány munkatársai 22 újságcikkben szerepeltek, 34 alkalommal nyilatkoztak az elektronikus sajtónak (tv, rádió) és két önálló kötetet publikáltak (az emberkereskedelem és kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolás, illetve az iskolai erőszak témájában) valamint kutatásai eredményeiket 7 előadás alkalmával ismertették még a szakmai közönséggel. Az előadások témája
a
gyermekbarát
igazságszolgáltatás,
online
szexuális
bántalmazás,
gyermekbántalmazás és szexuális erőszak, a szexuális bántalmazás következményei valamint a családon belüli erőszak volt. Az alapítványt a következetesen képviselt társadalmi értékek, a magas színvonalú szakmai munka és a folyamatos kooperáció és együttműködés más szakmák képviselőivel ma már megkerülhetetlenné tették – elsősorban a szexuális bántalmazás, ill. családi erőszak és annak prevenciója, kezelése területén. Az alapítvány 1994 óta bérel ingatlant. A jelenlegi, egy három és fél szobás budapesti lakás, amelyet jó megközelíthetősége, tömegközlekedési eszközökkel való elérhetősége mellett beosztása is alkalmassá teszi a pszichoterápiás munkavégzésre. Egy szobát a gyermekkorú kliensek számára alakítottunk ki (nagy játszótérrel, homokozóval, gyerekbútorokkal), míg két másik szoba a felnőtt áldozatokkal való foglalkozásra alkalmas. A 35m2-es legnagyobb szoba csoportfoglalkozások
megtartására,
kisebb
(6-8
fő)
részvételével
zajló
képzések
lebonyolítására is megfelelő. Ezen kívül két fürdőszoba, konyha és az adminisztratív ügyintézésre berendezett iroda található a lakásban. Ez az ingatlan jelen projekt megvalósításának is fő helyszíne.
Honlap: www.eszteralapitvany.hu 1.2 A projektgazda tevékenysége: A projektgazda alaptevékenysége szakképzett munkatársak közreműködésével a szexuális erőszak áldozatainak lelki felépülését szolgálja. Az alapítvány azért jött létre, hogy az áldozatok ne maradjanak magukra sérelmükkel, és segítséget kapjanak önmaguk, életük, kapcsolataik újraszervezéséhez. Az alapítvány célja, hogy a segítséget kérő felnőttek, gyerekek és családtagjaik feldolgozhassák a velük történteket és terheiktől szabadulva ismét élhessék a saját életüket. Vannak, akik közvetlenül a cselekmény után szólni tudnak, jelentkezni mernek. De vannak, akiket a félelem és a szégyen évekig, évtizedekig hallgatásra 5
kényszerít, akik súlyos terhüket magukkal görgetve egyedül küszködnek az erőszak testi és lelki következményeivel Az ESZTER Ambulancián jelentkezők krízisállapotban kérnek segítséget, vagy a hosszabb ideje (sokszor gyermekkoruk óta) kezeletlen, feldolgozatlan élmény következményei miatt jelentkeznek. Az erőszak áldozatai nehezen kerülnek elő - jellemzően hallgatnak, és gyakorta még a hozzájuk legközelebb állónak sem mondják el a velük történteket. Nem ritkán a gyerekként áldozattá vált felnőtt jelentkező az Ambulancián beszél először sérüléséről. Az áldozat leghőbb vágya nem a bosszú vagy az igazságtétel, hanem a hallgatás és a felejtés, az események "meg nem történtté tétele". A trauma paradoxona, hogy éppen ez az, amire képtelen. A gyermek áldozatok a felnőtteknél is nehezebb helyzetben vannak, előkerülésük, ellátásuk még inkább akadályozott. Ez különösen igaz, ha családon belüli elkövetésről van szó. Az Ambulancián szerzett tapasztalatok alátámasztják, hogy a gyermekeket ért és rejtve maradt, fel nem jelentett visszaélések száma még az egyébként magas látenciájú szexuális erőszakon belül is megdöbbentő méretű. Az alapítványi létből, az állandó és biztonságos finanszírozás hiányából adódó nehézségek ellenére az indulás óta folyamatosan működtetjük az Ambulanciát, ezen a területen képzett szakemberek (pszichológusok, pszichiáterek) részvételével. Évente mintegy 70-100 új jelentkezőt regisztrál az alapítvány, így a működés megkezdése óta már közel kétezer esetben történt ellátás. A legfiatalabb jelentkező két éves, a legidősebb hatvan éves volt. Az Ambulancia Jogsegély Szolgálata elsősorban a sértetti jogok képviseletére, a sértettnek és hozzátartozóinak nyújtott tájékoztatásra, beadványszerkesztésre és a folyamatban lévő eljárásokban a sértett „kísérésére” fókuszál. A jogász munkatárshoz önállóan is érkeznek megkeresések, de legtöbb esetben a terápiás ellátásban részesülő kliensnek (általában a folyamatban lévő büntető-, gyámhivatali vagy polgári eljárással kapcsolatos) jogi problémái jelentik a feladatellátás fő körét. A áldozatok jellemzően három „úton” jutnak el az alapítványhoz: a) a rendőrségi feljelentéskor, vagy a családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, gyámhivatal, áldozatsegítő szolgálat megkeresésekor az ott dolgozó szakemberek tájékoztatják őket az alapítvány által nyújtott ellátási, segítségnyújtási lehetőségekről.
6
b) különböző médiumokba megjelent, vagy az interneten olvasott cikk, tudósítás, tájékoztatás révén szerez információt az elérhetőségekről és telefonon vagy e-mailen regisztrál. c) az áldozat maga nem tud, nem képes segítséget kérni, de vannak olyan családtagok, rokonok, barátok, ismerősök, szakemberek, lelki gondozók, akik tudnak az átélt traumáról és megpróbálnak segítséget nyújtani. Ezekben az esetekben a közvetett megkeresést minden alkalommal az áldozat jelentkezése kell, hogy kövesse annak érdekében, hogy az ellátás megkezdődhessen. 1.3 A tervezett projekt illeszkedése a projektgazda fejlesztési stratégiájához: Az ESZTER alapítvány az áldozatsegítés rendszerén belüli együttműködés fejlesztésében, a kliensek helyben történő ellátást támogató és a hatékony esetkezelést lehetővé tevő szakember és intézmény háló kiépítésében és bűnesetek következtében traumatizált személyekkel kapcsolatba kerülő szakemberek szupervízió, tanácsadás és esetmegbeszélések útján történő támogatásában határozza meg fejlesztési stratégiáját. EGYÜTTMŰKÖDÉS – HÁLÓZATÉPÍTÉS – SZAKEMBERSEGÍTÉS Az áldozatsegítés nem „magányos műfaj” – az egyes szakmák egymásra utaltak és együtt kell dolgozniuk a kliens érdekében. Együttműködés, szakmaközi kooperáció és holisztikus szemlélet nélkül nem lehet sikeres áldozatsegítést végezni. Ez a szemlélet több jogszabályban is érvényesül. Így például az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről 17. § a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésére vonatkozó előírásában, vagy az áldozatvédelmi referensek rendőrségen belüli működésében és az áldozatvédelmi jelzőrendszer kialakításában is (2005. évi CXXXV. tv.). Mindennek érdekében az ESZTER Alapítvány működésének kezdete óta törekszik az áldozatsegítésben dolgozó szakemberekkel való együttműködésre és kooperációra. 2007-ben a fővárosi áldozatsegítő szolgálattal közösen ObmB pályázat keretében az egységes ellátáshoz szükséges szakmai minimum-követelmények és standardok rendszerének kidolgozását céloztuk. A munka eredményeképpen az ESZTER Alapítvány ismertsége tovább nőtt a szakemberek körében, és ez növelte az alapítványhoz delegált kliensek számát is. Az együttműködés azonban nem korlátozható az áldozatsegítő szolgálatokra. A traumatizált gyermekek esetében a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai, azon belül legtöbb esetben a gyermekjóléti szolgálatok, gyámhivatalok és gyermekotthonok fordulnak az alapítványhoz segítségért. A gyermekek különösen veszélyeztetett és sérülékeny 7
áldozati csoportot jelentenek. Az ő esetükben az időben érkező, a szükségletek teljességét felismerő áldozatsegítés alapvető fontosságú. A rendészeti, szociális és gyermekvédelmi ellátórendszeren kívülről sajnos csak kevés esetben érkezik hozzánk jelzés (kliens), ami azt mutatja, hogy ezen a területen (pedagógusok, iskolák, óvodák, egészségügyi intézmények, migránsokat befogadó otthonok) külön erőfeszítéseket kell tenni az áldozatsegítés ismertségének növelése és az áldozatok terápiás szükségleteinek mind jobb felismerhetősége érdekében. Az utóbbi időben örvendetes módon egyre több jelzés érkezik lelkészek, lelki gondozók más egyházi személyek részéről, akik a tőlük segítséget kérők számára ajánlják az alapítványt. Ennek a jó kapcsolatnak a kezdete az alapítvány munkatársának a Mentálhigiénés Intézet által szervezett, lelki gondozók szakirányú képzésbe való meghívására, és az ottani előadásokra tehető. A projektgazda jelen pályázat megvalósítása során, a hálózatépítésbe mindenképpen be kívánja vonni a regionális lelki gondozókat is. Az együttműködés folyamatos, folyton megújuló és a közös munkák révén fejlődő jelenség, ami nélkül az alapítvány működése elképzelhetetlen lenne. Nem elegendő azonban az esetek delegálása, a kliensek eljuttatása a megfelelő ellátóhelyre. Az is alapvető fontosságú, hogy az áldozatsegítéssel foglalkozó személy/szakember jó mentálhigiénés állapotban legyen, a hozzá érkező (gyakran súlyos bűncselekményt is jelentő) esetek ne „terheljék meg”, ne idézzenek elő kiégést, ne csökkentsék az elvégzett áldozatsegítő-munka hatékonyságát és minőségét. A lelki gondozásra legalább olyan szüksége van az áldozatsegítéssel foglalkozónak, mint az áldozatnak. A jelenlegi (pénzügyi, személyi, financiális) keretek sajnos nem adnak módot arra, hogy ezt az igen nehéz munkát felvállaló szakemberek folyamatos szupervízióban részesüljenek, hogy az esetek feldolgozásában szakmaközi együttműködési háló és esetmegbeszélések segítség a döntést, és hogy az ügyek utánkövetése, az elvégzett munka monitorozása se maradjon el. Az alapítvány által az áldozatoknak nyújtott „szolgáltatások” (terápia, csoportterápia, tanácsadás, pszichoterápia) más formában, de ugyanúgy rendelkezésére kell, hogy álljanak az áldozatsegítéssel foglalkozó szakembereknek is. Jelen pályázatban ezt a területet célozzák az alábbi tevékenységek: hálózatépítés, képzés, protokoll és szakmai együttműködési standard kidolgozása, konferenciarendezés, szakember támogatás. „VAN SEGÍTSÉG!”
8
Az alapítvány célja, hogy minél több emberhez juthasson el, minél több áldozat kaphasson segítséget az átélt trauma feldolgozásához. Ennek érdekében alapvető fontosságú, hogy minél többekhez juthasson el az üzenet: „Van segítség!”. Ez az üzenet volt a 2004-ben a projektgazda által megvalósított családon belüli erőszak kampány szlogenje, és ezzel az üzenettel kívánja az alapítvány jelen projektben a bűnesemények miatt traumatizálódott személyeket is elérni. A tervezett kampány célja, feladata: 1. az áldozatok figyelmének felhívása arra, hogy nincsenek egyedül, mert a) nem csak ők válnak erőszak áldozatává, másokkal is megtörténik, ami velük (univerzalitás érzés közvetítetése az izolációval szemben), b) van szervezett segítség, segítő szervezet. 2. az
áldozatok
tájékoztatása
a
segítség
igénybevételének
fontosságáról,
szükségességéről, lehetőségéről és módjáról. A kampány másodlagosan (az áldozatok megcélzó anyagok láthatóságával) a szélesebb társadalom számára is üzen az erőszak és az áldozattá válás problémájáról, ez azonban csak járulékos hozadéka, de nem célja a kampánynak. A kampány szándéka: 1. A rejtőzködő áldozatok rábírása arra, hogy forduljanak segítségért és tájékoztatás a segítségről. 2. A potenciális áldozatok figyelmének felhívása a problémára és arra, hogy áldozattá válásuk esetén ne maradjanak tétlenek. 3. Informálás a programról, annak működéséről 2. Együttműködő szervezetek: 2011. március 23-án, az EU soros elnökeként Magyarország mutatta be az az európai áldozatsegítés rendszerének új irányvonalát tartalmazó terveket (European Victim Support System Roadmap). Ennek során kiemelésre került, hogy az áldozatsegítésen belül is differenciált ellátás szükséges. A különböző cselekmények áldozatainak eltérő szükségleteik vannak, és az áldozatsegítés módját, tartalmát ehhez kell igazítani. Jelen pályázati projektben is arra törekszünk, az együttműködő partnereket úgy választottuk ki, hogy az áldozatsegítés generális és speciális ellátási területe is képviselve legyen. Ennek megfelelően a valamennyi áldozat számára releváns (generális vagy univerzális) áldozatsegítés mai rendszerének két regionális kulcsszereplője az együttműködő partner:
9
1. Fővárosi
Kormányhivatal
Igazságügyi
Szolgálatának
Fővárosi
Áldozatsegítő
Szolgálata 2. Országos Rendőr-Főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Az együttműködő partnerek aktív résztvevő a projekten belül több területnek is, így: -
munkatársaik részt vesznek a projekt keretében szervezet (hálózatépítési célú multidiszciplináris) képzésekben,
-
az intézmények képviseltetik magukat és bemutatkoznak a projekt részeként szervezett konferenciákon, szakmai workshopokon,
-
munkatársaik együttműködnek (más szakmai szervezetekkel és szakemberekkel) az együttműködési szakmai protokollok kidolgozásában, tesztelésében és az eredmények utánkövetésében,
-
munkatársaik számára a projektgazda szupervíziót, szakmai támogatást, burn-out megelőző tréninget és esetmegbeszélés tart,
-
az intézmények áldozatsegítéssel kapcsolatos gyakorlatára, az ezzel kapcsolatos attitűdökre a projekt keretében végzett survey típusú felmérés rákérdez. Az eredmények kiértékelése után pedig azok intézményi szintű hasznosításához a projektgazda támogatást nyút az együttműködő partnereknek.
Az együttműködő partnerek minden információt, tájékoztató anyagot és segítséget megkapnak a projekt során (és azt követően is) ahhoz, hogy a hozzájuk forduló, bűnesemény miatt traumatizált gyermek vagy felnőtt áldozat eljuthasson az ESZTER Ambulanciára, és ott megfelelő szakmai segítséget kapjon, támogatásban részesüljön. Az együttműködés protokollja: Első lépésként valamennyi együttműködő szervezet kinevez egy kompetens személyt a kapcsolattartásra (1 fő + 1 fő helyettes, segítő megnevezése). A kapcsolattartó személyek a projektmenedzserrel minden projekttevékenység előtt, de legalább havonta egyszer megbeszélést tartanak, amiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet valamennyi, a projekt megvalósításában résztvevő szakember 3 napon belül meg kell hogy kapja,
elektronikus
formátumban.
A
jegyzőkönyvben
foglaltak
észrevételezésére,
kommentálására valamennyi együttműködő szervezetnek és szakembernek joga van. A kapcsolattartásért felelős személyek koordinálják az együttműködő partnerek közös projekt-elemeit, szervezik a munkatársak részvételét a képzésekben és más szakembertámogató programokban.
10
Az együttműködő partnereknél dolgozó szakemberek klienst (áldozatot) vagy ügyet közvetlenül is delegálhatnak a projektgazda felé – sürgős esetben, krízis esetén nem szükséges a kapcsolattartó tájékoztatása. Az ügyet azonban minden esetben nyilvántartásba kell venni a projektgazdának. Az együttműködés nyomonkövetésére (a személyes megbeszéléseken túl) negyedévente írásbeli beszámolót kell készíteniük az együttműködő partnereknek, amiben összefoglalják: - projektesemények (száma, minősége, mi történt, résztvevők köre), - delegált ügyek / áldozatok száma (az eset megjelölésével, a titoktartás szabályainak betartása mellett) - észrevételek a projekteseményekkel, az együttműködéssel, a projekt előrehaladásával kapcsolatban, - ütemezés, - váratlan események, kockázatok (és azok értékelése). Az írásos negyedéves beszámolót a soron következő kapcsolattartói megbeszélésen a résztvevők megvitatják. Ezeken a megbeszéléseken a szakmai vezetőnek is részt kell vennie. 3. Helyzetértékelés: Jelen projekt az alábbi, empirikus és kutatási adatokkal megerősített helyzetértékelésre épül: I. Az áldozatsegítés államilag vállalt, kötelezően ellátandó feladat, aminek végrehajtásához jelenleg nem adottak a szükséges szakmai, tárgyi, személyi erőforrások. „Az áldozattá válás pszichikai és mentális részét nem képes átlátni az áldozatsegítési ügyben eljáró ügyintéző.” (forrás: Kerezsi-Kó: Az Áldozatsegítő Szolgálat hatékonyságvizsgálata. Összefoglaló Jelentés. 2008. Budapest) II. Az áldozatsegítés differenciált modelljére van szükség, amelyben az áldozatok szükségleteihez igazodnak a nyújtott szolgáltatások. (forrás: European Victim Support System Roadmap. http://fra.europa.eu) III. Hiányoznak a módszertani, szakmai protokollok. „Az egységes jogalkalmazást segítené, ha további kérdésekben is módszertani útmutató segítené az ügyintézők munkáját. Ilyen például a lelki sérülés mértékére vonatkozó adatok elbírálásának szempontjai.” (forrás: Kerezsi-Kó, i.m. 65. old.)
Helyzetértékelés
11
Következtetés
Hiányzó belső és külső
Együttműködéssel
Erőforrások Hiányzó
protokollok,
külső
erőforrások
bevonása módszertani Szakmai kooperáció keretében protokollok, szakmai
anyagok
standardok kidolgozása
Speciális szükségletű áldozatok ellátási
a) ismeretszerzés
nehézsége
a
speciális
szükségletekről b) speciális
szükségletű
áldozatok
delegálása a megfelelő ellátóhelyre c) együttműködési hálózat kiépítése az áldozatok szükséglet-alapú ellátása érdekében Az erőszakos és szexuális bűnesemények Társadalmi tudatformáló kampány és a helyi szinten áldozatai körében igen magas a látencia
elérhető szolgáltatások körének bővítése a látencia csökkentése érdekében
IV. Az erőszakos és szexuális támadást elszenvedett személyek különösen sérülékeny áldozati csoportot jelentenek, akik között a súlyosan traumatizálódottak arány igen magas. Ehhez járul még, hogy az ilyen jellegű erőszakot elszenvedett személyek igen gyakran nem mondják el senkinek az átélteket. A cselekmény rejtve marad, az áldozat nem fordul segítségért a hatóságokhoz vagy más segítő szervezetekhez. A látencia ezen a területen kiemelkedően magas. Egyes kutatások szerint 100 áldozatból csak 1-6 beszél valakinek az átéltekről, és ezen ügyekben sem indul minden esetben eljárás. (forrás:, Korinek L.: Rejtett bűnözés. KJK. Budapest. 1989., Merényi K.: A szexuális erőszak. KJK. Budapest. 1987. , Virág Gy.: A szexuális erőszak áldozatairól. KKT. Budapest. 1993. , Virág Gy.: Családon belüli erőszak. Budapest. 2006.) V. Hiányzik a rendszerszinten megoldott krízis intervenció mind az egyének mind pedig a közösségek szintjén (nem csak a régióban, az ország teljes területén). Az ESZTER Alapítvány az egyének szintjén ellátja, a közösségi krízisek és traumák esetén pedig felkérésre, eseti jelleggel vállalja a krízis intervenciót. Ez azonban – megfelelő együttműködési hálózat és ügydelegálási gyakorlat hiányában - nem jelent rendszerszintű megoldást. A rendszerszintű válasz (strukturált működés, megismerhető szakmai protokoll és állandó team) hiánya azért is súlyos gond, mert régóta ismert tény, hogy a súlyos fenyegetés, a bántalmazás, a szexuális abúzus, vagy a mások bántalmazásának szemlélése okozta sokk, olyan drasztikus pszichés
12
változásokat indíthat el, amely hosszútávon – akár egy egész életen keresztül – meghatározza az egyén sorsát, és kihat a környezetére, kapcsolatrendszerére is. „Ezekre a traumatizáló eseményekre, élményekre jellemző, hogy meghaladják a szokványos emberi tapasztalást, és ezáltal a velük való megküzdést szinte lehetetlenné teszik. Az extrém ingerek feldolgozásának képtelensége olyan súlyos stressz-állapotot okoz az áldozatoknál, amelynek során az egyén alkalmazkodási
képessége
felborul,
tehetetlensége,
kiszolgáltatottsága
következtében
önmagáról és a világról kialakított képe összeomlik.” (forrás: Németh Margit, pszichológus, az ESZTER Alapítvány munkatársa) Mindezekre válaszul a projekt innovatív eleme a krízis intervenció: a szükséges team felállítása, a protokollok kidolgozása, és az elérhetőséget biztosító információk átadása a szakembereknek, felkészítés a krízis intervenció igénybevételére és az esetek delegálására.
4. A szükséglet: A projekt egyes részelemeihez köthető szükségletek bemutatása a szakmai koncepció korábbi pontjaiban már kifejtésre került (együttműködés, kooperáció, szakmai hálózat, szakember támogatás). Ebben a pontban az „ellátásra” fókuszálunk, és bemutatjuk a projekt gerincét képező tevékenységhez, a bűnesemények következtében traumatizálódott személyek pszichoterápiás ellátásának szükségletét. Az a fizikai és pszichológiai állapot, amely a bántalmazott embereknél az incidenst követően tapasztalható (poszt-traumás stressz-betegség – trauma utáni stressz-betegség) azonos azzal, amit a természeti katasztrófák, a harctéri stresszek elszenvedőinél, a holokauszt túlélőknél látunk. Különösen nagymértékű ez az egybeesés a szexuális bántalmazást elszenvedett áldozatok körében. Nem lehet tehát eléggé hangsúlyozni az ilyen jellegű, pszicho-traumát átélt emberek kiszolgáltatottságát, szenvedését. Az áldozatok gyakran küzdenek állandó feszültséggel, szorongással, félelmekkel. Emlékezeti, gondolkodási funkcióik sérülhetnek, ezért a hivatalokban az igazságügyi eljárások során gyakran kerülhetnek méltatlan helyzetbe, vagy félreértések sorozatait élhetik át. A felfokozott stresszállapot, a gyakran rémálmokkal kísért alvási problémák, a gyerekek esetében tanulási zavarokkal, a felnőtteknél munkaképtelenséggel, vagy a munka ellátásának különböző szintű zavaraival járnak együtt.
Gyakran találkozhatunk velük a háziorvosi, vagy szakorvosi
rendelőkben, különböző pszichés, vagy pszichés hátterű tünetek (depresszió, közlekedési fóbia, fejfájás, nőgyógyászati problémák, stb., stb.) miatt. Megrendült világképük, bizalmatlanságuk következtében, emberi kapcsolataik általában problémásak. Alapvető
13
kötődéseik, különösen családon belüli erőszak esetén, súlyosan sérülnek. Reménytelenség, a jövőkép hiánya jellemezheti őket. Ezek az emberek gyakran rossznak, értéktelennek tartják magukat, szégyennel, bűntudattal küzdenek. Gyakran azt gondolják, biztosan megérdemelték sorsukat. A szexuálisan bántalmazott áldozatok gyakran kirekesztettnek, stigmatizáltnak érzik magukat. A zavar gyakran a személyiség mélyebb rétegeit érinti. Különösen olyan egyéneknél lehet kritikus ez a helyzet, ahol hiányzik a támogató környezet, ahol az egzisztenciális nehézségek fokozottan vannak jelen a kliens életében. A feltáratlan, kezeletlen trauma további sérülések, traumák táptalajává válhat. Az elhallgatás, a titok szociálisan izolálja az érintettet. A szexuális bántalmazás áldozatát a környezet hibás, vagy túlzott érzelmi reakciói is traumatizálhatják. A hatósági eljárások sorozata másodlagos sérüléseket okozhat akkor is, ha az teljesen jogszerű és humánus. Másodlagos károsodást eredményezhet az is, ha a környezet, vagy a hatóságok nem hisznek az áldozatnak, így a történtek többszöri elmondatása által újra és újra át kell élnie a történteket. A klinikai és a gyakorlati tapasztalatok egyértelműen jelzik, hogy a gyermekkori visszaélések súlyosan romboló hatásúak a lelki és a testi fejlődésre rövid, illetve hosszú távon egyaránt. Az áldozattá vált gyermekeknél a legkülönbözőbb rendellenességek jelenhetnek meg, pl. nem mernek egyedül aludni, visszatérő rémálmok gyötrik őket, halálvágyuk van. Félnek a felnőttektől, főleg az idegenektől. Néha kényszeresen mosakodnak és nem specifikus szorongásos tüneteket produkálnak, például fokozott izgatottság, agresszív viselkedés. Az akut traumával jelentkező, krízisben lévő klienseknél a kríziskezelés, krízisintervenció szakmai szabályai szerint kell eljárni. Fontos a támogató környezet feltérképezése, a szuicid (öngyilkosság) veszély felmérése, gondolni kell az esetleges gyógyszeres támogatás szükségességére. A velük való munkának ki kell terjednie a külső-belső erőforrások, és a megküzdési stratégiák számbavételére. Ezek a kliensek általában telefonos segélyszolgálattól, rendőrségtől, egészségügyi intézményből jutnak el a terápiás ellátó helyre. Az ellátás során az akut, közelmúltban átélt pszicho-trauma feldolgozását minden esetben krízis intervenció – krízis ellátás előzi meg. A krízis-állapotban lévő kliens különösen veszélyeztetett, mert olyan beszűkült tudatállapotban van, amelyet a laikus környezet nem észlel mindig megfelelően, és nem is tud mindig kezelni. Gyakran ez életveszélyes állapotot 14
jelent, amely magas szintű támogatást, speciális kompetenciájú szakember segítségét igényli. Ez az állapot lélektanilag kritikus, amelyben az áldozat minden figyelme, erőfeszítése az adott helyzet megoldására irányul, azonban a szokásos problémamegoldó eszközei elégtelennek bizonyulnak. Az áldozat gyakran életkoránál, iskolázottságánál, személyiségénél alacsonyabb színvonalon viselkedik, érez, gondolkodik ilyenkor. A krízisállapotban lévő embernél a fenyegetettség érzés fokozott, a viselkedés szervezettsége a személyiség felbomlik. Destruktív magatartásminták jelenhetnek meg saját maga és mások felé irányuló agresszió formájában. Külső segítség nélkül akár az öngyilkosságig, vagy a másokban tett károkozásig fokozódhat ez a folyamat.
Összegzésként elmondható tehát, hogy a bűnesemények áldozatai, különös tekintettel az erőszakos és szexuális cselekmények áldozataira, traumával küzdenek, aminek kezelése és ellátása speciális szakmai feladat. Ez a szükséglet indokolja az ehhez az áldozati csoporthoz tartozó gyermekek és felnőttek elkülönült kezelését, speciális áldozatsegítésének megoldását. 5. Célkitűzések: A projekt fókusza a bűnesemények következtében traumatizálódott személyek segítése. Kiemelt figyelem esik a projektben az erőszakos és szexuális cselekmények gyermek, ill. felnőtt áldozatainak speciális szükségleteire reagáló ellátás kereteinek bővítésére, az ESZTER Ambulancián végzett szakmai munka megismertetésére az áldozatvédelemben
dolgozó
szakemberekkel,
a
kliens-delegálás/eset-diszpécselés
standardjainak kidolgozására és az annak megfelelő működtetésre, valamint a szuprvíziók és esetmegbeszélések során nyújtott támogatással az áldozatsegítés szakmai színvonalának emelésére a régióban. Ehhez kapcsolódik innovatív elemként a krízisintervenciós-team felállítása, ami egy közösség életét meghatározó módon befolyásoló, bűnesemény, traumaélmény után az elsődleges krízisellátást biztosítani tudja. Jelenleg ilyen ellátási forma nem működik az országban. A krízisbe került közösségek vagy egyáltalán nem, vagy ad-hoc jelleggel jutnak hozzá a segítséghez. A projekt részcéljai továbbá a korábbi együttműködés keretében elkezdett szakmai egyeztető, protokoll és standard kidolgozó munka folytatása, az elkészített szakmai anyagok vitája, terjesztése a szakemberek között, és az együttműködő partnerek és a szociális szektor, gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak képzése (akkreditált képzések keretében a szociális szakmában és pedagógusok körében), pszichológus képzés és az áldozatvédelmi-szakemberhálózat kiépítése és képzése azt a hiátust pótolja, ami a renszerszintű, multiszektoriális 15
áldozatsegítéshez szükséges (kompetenciahatárok kölcsönös ismerete, az áldozat traumájának, szükségleteinek megértése, felismerése). A projekt kezdetekor és zárásakor folytatott survey típusú felmérés részben azt célozza, hogy pontosabb információhoz jussunk az áldozattá válás arányát, mibenlétét tekintve, részben pedig az ellátórendszer, az áldozatsegítés intézményi folyamatainak ismertségére fókuszál. Az ESZTER Alapítvány saját kompetenciáját kihasználó projekt elemek: (1) az ESZTER Ambulancia 17 éves tapasztalatára építő, az ádozatok társadalmi reintegrációját és reszocializációját támogató áldozatsegítő- szakmai munka (tanácsadás, terápia, pszichoterápia, csoportterápia, családterápia, önsegítő reintegrációs csoport, jogsegély szolgálat). (2)
krízis
intervenció
(a
traumatizálódott
közösségek
azonnali
megsegítése) 1.
Krízisintervenciós tapasztalat az ESZTER Alapítványnál (többek között) a „csepeli iskolai gyilkosság ügy” (ahol az alapítvány munkatársai nyújtottak az iskola diákjainak és a pedagógusoknak segítséget és támogatást). A krízis team tagjai: pszichológusok, pszichiáter, jogász (a projektgazda munkatársai), szociális munkás, önkéntes segítő (adott krízis-ügyre behívva). A krízis team 24 órán belül mozgósítható, működési protokolljainak kidolgozása a pályázat része. (3) együttműködési hálózat: az áldozatsegítés holisztikus szemléletű komplex modelljének megvalósítása érdekében regionális szinten az együttműködési kapcsolatok fejlesztése, a speciális szükségletű áldozat megfelelő áldozatsegítő szolgáltatáshoz történő delegálásának, az áldozatsegítés minőségének javítása érdekében. A projektgazda saját erőfeszítései között, a projektet megelőzően pszichológusok képzését elindította (a helyi ellátás biztosítására, hiszen sok esetben az áldozat és családja nem tudja felvállalni az utazást, annak költségeit, vagy az áldozat utaztatása, szállítása más oknál fogva ütközik akadályba (pl.: állami gondoskodásban élő gyermekek esetén). (4) áldozatsegítéssel foglalkozó szakemberek támogatása és segítése: 4.1 konkrét ügyekben (esetmegbeszélés, egyedi szupervízió), 4.2 általános jelleggel (szupervízió, tanácsadás, burn-out megelőzés), 4.3 szakmai-módszertani dimenzióban
1
Krízis: minden olyan bűnesemény esetén kialakul, amely hatásánál fogva kisebb vagy nagyobb közösséget érint, illetve olyan, egy egész közösséget érintő trauma, amely további erőszakos eseményt, bűncselekményt vagy traumát generálhat.
16
(módszertani, szakmai protokollok, együttműködési standardok kidolgozása).
6. A projekt: 6.1 Célcsoportok: Az alábbi ábra a projektet prevenciós szintenként tárgyalja, és így mutatja be az egyes tevékenységeket. A célcsoportok prevenciós szintenként eltérnek. A) Elsődleges prevenciós célcsoportok: (1) szakemberek
áldozatsegítő szolgálat
rendőrség
gyermekjóléti és családsegítő szolgálat
védőnői hálózat
háziorvosi és kórházi egészségügyi szolgálat
gyermekvédelmi szakellátás (állami gondoskodás, átmeneti otthonok)
menekültügyi és migrációs szolgálat
utógondozás
pedagógusok
17
pszichológusok
regionális civil szervezetek
egyházak
ügyészség
bíróság.
(2) A
régióban élő állampolgárok
nem áldozatok, de ismernek bűnesemény következtében traumatizált személyt
potenciális áldozatok
áldozatok, de eddig még nem kértek segítséget
áldozatok, akik kértek, de nem kaptak megfelelő segítséget.
B) A másodlagos prevencióban célcsoport: szakemberek (lásd 1. pont) C.) A harmadlagos prevenció területén célcsoport: áldozatok
bűnesemények következtében traumatizált, a régióban élő gyermekek /felnőttek és családtagjaik
erőszakos
vagy
szexuális
cselekmény
következtében
traumatizált
gyermekek/felnőttek és családtagjaik
krízist átélt közösségek tagjai.
ESZTER Alapítvány – a rendszer
Elsődleges prevenciós elemek (potenciális
működtetése
áldozatok)
1. Működési modell kidolgozása (szakmai
1. Ismeretterjesztő előadások (trauma, krízis,
koncepció)
szexuális erőszak, személy elleni erőszak,
2. A működési modell elemeinek, programjainak részletezése, operacionalizálás
következményei)
3. Hálózatépítés
gyermekbántalmazás, családi erőszak és 2. Szakemberek képzése
Együttműködő partnerek
3. E.Sz.T.E.R. társadalmi tudatformáló kampány
4. Nyitó munkakonferencia szervezése 5. Együttműködési protokollok kidolgozása 6. Koordináció 7. „As-is” felmérés, kutatás 8. Diszpécselés
18
9. Tanácsadás (a rendszer működésével kapcsolatban) 10. Monitoring 11. Záró kutatás 12. Záró konferencia
Másodlagos prevenciós elemek
Harmadlagos prevenciós elemek
1. Tanácsadás, esetmegbeszélés, szupervízió,
1. Pszichológiai tanácsadás
áldozatvédelmi szakemberek mentorálása
2. Jogi tanácsadás
2. Gyermekvédelemben dolgozók, szociális
3. Krízisellátás
szakemberek, rendőrök, pedagógusok, egyházi
4. Egyéni terápiák
személyek, egészségügyi dolgozók képzése
5. Csoportterápiák – önsegítő csoportok (önvédelmi elemek is)
6.2 Működési feltételek: Meglévő feltételek: -
ESZTER Alapítvány által
bérelt budapesti ingatlan (kialakítása alkalmas a
pszichoterápiás ellátás, jogsegély szolgálat, gyermek terápia, csoportfoglalkozás, kiscsoportos
képzés,
szupervízió,
esetmegbeszélés
lebonyolítására
ill.
projektmenedzseléssel kapcsolatos ügyintézésre) -
számítógépes eszközállomány (főpályázó tulajdonában, szoftverekkel)
-
nyomtató, scanner, fénymásoló (főpályázó tulajdonában)
-
kommunikációs
eszközök:
telefon,
fax,
weblap
(saját
domain
név
–
eszteralapitvany.hu Szükséges feltételek:
-
a projekt működtetéséhez szükséges (alapvetően adminisztrációs jellegű) beszerzések: papír, boríték, mappák, flip-chart papír, filcek, tollak, jegyzettömbök, stb. (a horizontális célkitűzések megvalósítása érdekében a környezetvédelmi és fenntartható
fejlődés
kritériumait
teljesítve,
újrahasznosított alapanyagok beszerzése)
19
környezetbarát,
famentes
és
-
számítógép vásárlása (1 db) az adminisztrációs feladatok elvégzésére. A
beszerzés oka, hogy a jelenleg használt számítógép elavult, több mint öt éves.
Igénybevett szolgáltatások: -
kreatív kampánytervezés a társadalmi tudatformáló kampányban (AMF Kft., ugyanaz a szolgáltató, aki a „Van segítség!” és a családi erőszak kampányok kreatív részéért volt felelős
-
kutatási módszertani és kivitelezési szolgáltatás (MTA Szociológiai Intézet és ILIL Kft.:
módszertani támogatás és a kérdőívek kidolgozása, tesztelése, a kutatás
lebonyolítása, adatbázis létrehozása, elemzés elkészítése, tanulmányírás -
nyomdai előkészítő és nyomdai kivitelezési szolgáltatások (tájékoztató anyagok, amelyek
a
projekt
kivitelezése
során
születnek:
áldozatsegítési
hálózatról,
áldozatsegítési módozatokról, az ESZTER Ambulancia működéséről)
6.3 A képzések: 6.3.1 akkreditált pedagógusképzés (3 alkalommal, 30 órás képzés, különböző résztvevőkkel,
a
projekt
megvalósítási
20
területén
működő
általános
és
középiskolákból, szakiskolákból, kollégiumokból, résztvevők száma: 8-12, a kiválasztásnál a multiplikátor hatás2 figyelembevétele elsődleges) 6.3.2 akkreditált szociális munkás képzés (3 alkalommal, különböző résztvevőkkel, 30 órás képzés, a projekt megvalósítási területén működő szociális intézményekben dolgozó szakemberek, különös tekintettel: gyermekvédelmi szakellátás és alapellátás, családsegítő szolgálat, fogyatékkal élők intézményei, idősgondozásban dolgozók, kórházi és iskolai szociális munkások, résztvevők száma 8-12, a kiválasztásnál: multiplikátor szempont figyelembe vétele) 6.3.3 nem
akkreditált
képzések:
pszichológusok
és
áldozatsegítésben
dolgozó
szakemberek számára, multidiszciplináris jelleggel, hálózatépítés és –fejlesztés céljából (a traumaellátás speciális ismereteinek átadása) Csoportonként: max. 15 fő. Résztvevők köre: a pszichológus képzés homogén, csak olyan pszichológusok vehetnek
részt,
akik
a
projekt
megvalósulási
területén
dolgoznak.
A
multidiszciplináris csoport összetétele heterogén. A rekrutálás köre: rendőrség, áldozatsegítő szolgálat, egyházi személyek, befogadó otthonok, civil szervezetek, lelki gondozók, egészségügyi szakemberek, védőnők, polgárőrök, stb. Általános elemek valamennyi képzésben: -
szenzitizálás,
-
segítő kompetenciák fejlesztése,
-
információ átadás,
-
készségfejlesztés,
-
asszertivitás fejlesztés,
-
jó gyakorlatok összegyűjtése és adaptálása,
-
prevenciós programok (a képzéseken belül olyan modulok, amelyeket saját területükön tudnak megvalósítani), szervezetek, amelyek hatékonyan ellátják, illetve segítik az érdekérvényesítést,
-
a támogató folyamat sajátosságai,
2
A delegáló intézménybe visszamenve tovább tudja adni munkatársainak, kollégáinak és sikerrel alkalmazza a képzésen elsajátított új ismereteket, módszereket. Ezáltal a program szélesebb körben hasznosul, mint a közvetlen résztvevők köre.
21
-
az áldozatok pszichológiai, viselkedéses jellemzői,
-
speciális igényeik,
-
a velük való bánásmód sajátosságai,
-
a gyermek áldozatok támogatásának, ellátásának sajátosságai,
-
tárgyi, személyi feltételek,
-
ismeretek a krízisről, pszichotraumáról.
A pedagógusképzés egyedi elemei: -
jogi ismeretek,
-
együttműködés a tágabb környezettel,
-
együttműködés a gyerekekkel, szülőkkel,
-
jelzőrendszeri elemből adódó kompetenciák,
-
prevenciós foglalkozások megtartásának kompetenciái (osztályfőnöki óra, délutáni csoportok),
-
visszajelző elemként való működés,
-
multiplikáció,
-
részvétel (Gyermekvédelmi törvény szerinti) esetmegbeszélő konferencián,
-
részvétel esetmegbeszélésen .
A szociális munkás, gyermekvédelmi szakember képzés egyedi elemei: -
esetek fogadásának, elemzésének kompetenciái,
-
cselekvési tervek kidolgozásának kompetenciái (esetkezelési terv),
-
esetmegbeszélések speciális kompetenciái,
-
szakmai protokoll szerinti speciális helyzetkezelés.
Multiszektoriális (hálózatépítő, együttműködést fejlesztő csoport) képzésének egyedi elemei:
22
-
általános pszichológiai ismeretek
-
segítő kompetenciák,
-
prevenciós
gyermekprogramok
közvetítése
(ajánlások,
bemutatók
prevenciós
programokról) -
resztoratív módszerek közvetítése (közösségépítés, alternatív konfliktuskezelés)
-
áldozattá válás megelőzése.
A projektgazda vállalja, hogy 2012-re a pedagógus szakmai és a szociális szakmai képzés rendszerében akkreditáltatja a képzési programját. A képzési programban résztvevő szakemberek elérése: Áldozatsegítő Szolgálaton keresztül, a projekt szakmai vezetőjének kapcsolati hálóját felhasználva, és az ESZTER Alapítvány együttműködési kapcsolatait kiaknázva. A képzési programban való részvételhez előzetes képzettség nem szükséges.
6. 4 A kampány (az áldozatok mobilizálására és a program megismertetésére) Az erőszakos bűncselekmények áldozatai gyakorta, a családon belüli és a szexuális erőszak cselekmények áldozatai pedig tipikusan nehezen kerülnek elő - rejtőzködnek, titkolják a velük történteket. Az ilyen cselekmények jelentős része nem jut a hatóságok tudomására, látenciába marad, mi több, nem ritkán még a környezet, a család sem tud az erőszakról. Az áldozatok szoronganak, félnek, bűntudatuk van: tartanak attól, mi történik, ha mások is megtudják azt, ami velük megesett. Abban bíznak, valahogy majd túlteszik magukat mindezen, majd „elfelejtik” az erőszakot, és bár gyakorta súlyosan traumatizáltak, még sem fordulnak segítségért. Az áldozatok rejtőzködésének több szinten is súlyos következményei vannak. Az egyén szintjén a trauma földolgozását, a rehabilitációt akadályozza a rejtve maradás, a közösség szintjén pedig a bűn és a büntetés szükségszerű kapcsolatát gyengíti, ennek valamennyi konzekvenciájával. Anélkül, hogy ezek az áldozatok „jelentkezzenek”, nem valósulhat meg a program kitűzött célja, nem realizálhatóak a TÁMOP 5.6.1.C konstrukció keretében
23
megvalósítandó tevékenységek. Vagyis az áldozatoknak vállalni kell áldozatságukat ahhoz, hogy a bűncselekményeket előidéző okok hatása mérsékelhető, a sértetté válás veszélye csökkenthető, az egész közösség biztonsága növelhető, az élet minősége javítható, a társadalmi összetartozás és az emberi jogok érvényesülése pedig erősíthető legyen. Az áldozatok előkerülését nagyban segítené az erőszak áldozataival kapcsolatos társadalmi viszony, attitűd változása. Ebben jelentős szerepet tölthetne be egy társadalmi tudatformáló kampány, amely a társadalom széles rétegeit megcélozva megfelelő üzenetekkel és médiumokban az erőszak valódi természetére, az erőszakkal kapcsolatos tévhitek és mítoszok eloszlatására, a társadalmi együttérzés és szolidaritás erősítésére irányul. Egy ilyen kampány értelmes és eredményes megvalósítása azonban a jelen pályázat lehetőségeinél jelentősen nagyobb forrásokat, és hosszú időt igényelne. Társadalmi tudatformáló kampányt elégtelen forrásokból és rövid időn keresztül folytatni értelmetlen pénz pazarlás – ezt a meggyőződésünket támasztják alá az utóbbi évek egyes ilyen irányú kísérletei is. A program céljainak megvalósítása és az áldozatok előkerülésének elősegítése érdekében a pályázat keretében egy kifejezetten a potenciális és tényleges áldozatokat megcélzó kampányt tervezünk, amely (hasonlóan az ESZTER Alapítvány korábbi, a családon belüli erőszak elleni kampányához, és annak szlogenjét használva) arra hívja fel az áldozatokat, hogy problémájukkal ne maradjanak egyedül, szóljanak, jelentkezzenek, vegyék igénybe a létező segítséget. I. A kampány célja, feladata: 1. az áldozatok figyelmének felhívása arra, hogy nincsenek egyedül, mert 1.1 nem csak ők válnak erőszak áldozatává, másokkal is megtörténik, ami velük (univerzalitás érzés közvetítetése az izolációval szemben), 1.2 van szervezett segítség, segítő szervezet. 2. az
áldozatok
tájékoztatása
a
segítség
igénybevételének
fontosságáról,
szükségességéről, lehetőségéről és módjáról. A kampány másodlagosan (az áldozatok megcélzó anyagok láthatóságával) a szélesebb társadalom számára is üzen az erőszak és az áldozattá válás problémájáról, ez azonban - a fentiekben kifejtettek miatt - csak járulékos hozadéka, de nem célja a kampánynak. II. A kampány szándéka: 24
4. A rejtőzködő áldozatok rábírása arra, hogy forduljanak segítségért és tájékoztatás a segítségről. 5. A potenciális áldozatok figyelmének felhívása a problémára és arra, hogy áldozattá válásuk esetén ne maradjanak tétlenek. 6. Informálás a programról, annak működéséről III.A kampány célcsoportja: 1. erőszak áldozatává váltak (elsősorban felnőtt nők és gyerekek) 2. az erőszak potenciális áldozatai IV. A célcsoport feltételezett attitűdje az erőszakkal általában, illetve a segítő szervezetekkel kapcsolatban: 1. félelem az erőszaktól, az erőszakról való beszámolótól, hallgatás, elhárítás 2. ismeret hiány V. A kampány elsődleges üzenete: „Van segítség” VI. A kampány várható „haszna”, eredménye: 1. az áldozatok mobilizálása 2. az áldozatok tájékozottságának növelése 3. az áldozatok tájékoztatása a programról 4. másodlagosan: szélesebb rétegek informálása a problémáról VI. A kampány „stílusa”: A kampány nem indulatokat akar kiváltani vagy fokozni, nem „ellenséget” keres vagy kreál; alapvetően a segítés elérhetőségére és fontosságára, nem pedig az agresszió mobilizálására fókuszál.
VII.
A kampány megjelenésének felületei
1. a kampány kreatív anyagai, üzenethordozói a nyomtatott és az elektronikus sajtóban (internetes médium) jelennek meg. 2. az információs anyagok azokon a helyeken kerülnek terjesztésre, ahol az áldozatok megjelenése várható (áldozatsegítő, rendőrség, önkormányzatok, stb.) 25
6.5 A konferenciák A szakmai közösség szélesebb köre elérése érdekében, és a projekt szakmai közönséggel való megismertetése céljából a projekt kezdetén és végén konferencia rendezését vállalja a projektgazda. Az I. konferencia célja: A projekt bemutatása / szakmai workshopok szervezése a célcsoport szükségleteinek jobb bemérésére / a projekt részét nem képező, de a projektben résztvevők által fontosnak ítélt programok bemutatása (pl. kortárs segítés, resztoratív technikák területén). A II. konferencia célja: A projekt eredményeinek bemutatása / szakmai workshopok keretében az innovatív elemek és a főbb projektelemek ismertetése (kulcsszavak: képzési program, krízisinervenció, együttműködési hálózat, szakembersegítés) / a projekt során létrehozott szakmai anyagok bemutatása / kidolgozott-tesztelt jó gyakorlatok ismertetése A konferenciák célcsoportja megegyezik a projektben felsorolt célcsoportokkal. Mindkét konferencia 1 napos, a résztvevők számára vendéglátással (ebéd nélkül, hideg ennivaló és innivaló biztosítása). A részvétel ingyenes (regisztrációhoz kötött). Mivel a célcsoport Budapest és Pest megye, a konferenciára való eljutás (utazás) a projekt költségvetéséből nem támogatott. Tervezett résztvevőszám: 200 fő (mindkét konferencia alkalmával, mivel előreláthatólag lesznek átfedések, több olyan szakember is lesz, aki mindkét konferenán jelen lesz) 6.6 Kutatás A projekt részeként a projektgazda survey típusú kutatást tervez annak felmérésére, hogy a projekt megvalósítási területén élők: - mennyiben ismerik az áldozatsegítés keretében elérhető szolgáltatásokat (állami, önkormányzati, civil) - milyen attitűdök, meggyőződések, ismeretek befolyásolják milyen szolgáltatást vesznek igénybe - a traumáró alkotott vélemény (annak feltárására mennyire elfogadott krízis helyzetben vagy áldozattá válás után a segítségkérés)
26
- az egyes bűncselekményekről való ismeret, tudás/ személyes élmények (különös tekintettel az erőszakos és szexuális cselekményekre) - a fővárosi áldozatsegítő szolgálat, a rendőrségen dolgozó áldozatvédelmi referensek és az ESZTER Alapítvány által nyújtott lehetőségek ismerete, elfogadottsága. A projekt végén a kutatást megismétli a projektgazda, annak érdekében, hogy mérhetőek legyenek a projekt eredményei. Új kérdések a projekt végén zajló kutatásban: a projekt keretében megvalósult kampány ismertsége, -
a krízisintervenció / krízis-team ismertsége, az igénybevételre vonatkozó hajlandóság,
-
attitűdök változása a társadalmi tudatformáló kampány célkitűzései területén.
A kutatási minta elemszáma: 1000 fő. (nyitó kutatás: 500 fő, záró kutatás: 500 fő) Mintavételi technika: kérdőíves (online, telefonos vagy személyes) Adatbázis létrehozatala: SPSS adatbázis A projektgazda vállalja, hogy az adatokat anonim módon, az adatkezelési szabályok betartásával veszi fel és tartja nyilván. A régión belüli esetleges területi különbségek mérése érdekében a válaszadók lakóhely szerint is rögzítésre kerülnek. 6.7 Innovatív elem: krízis intervenció Az áldozatsegítés területének Achilles-sarka az azonnali krízis intervenció. Megfelelő számú képzett szakember, anyagi és tárgyi erőforrások hiányában az áldozatsegítés ma csak komoly nehézségekkel tudja ellátni a váratlanul, hirtelen kialakuló krízishelyzetekben szükséges beavatkozás, az intervenció meghatározásának és kezdeti koordinálásának feladatát. A területi ellátórendszerben sok helyen nincsenek is meg azok az ismeretek, amelyek egy krízis ellátásához szükségesek és hiányzik egy olyan (központi) krízis team, krízis-csoport megléte is, amely ezekben az esetekben gyorsan „bevethető” lenne. Példaként hozható fel a „csepeli iskolai gyikosság” néven elhiresült bűneset, ami után a diákok, tanárok, az iskola környezetében élő emberek számára azonnali, gyors és szakszerű ellátásra lett (volna) szükség a bűncselekmény miatti trauma feldolgozása érdekében. Ebben az esetben az ESZTER Alapítvány munkatársait kérték fel a szakmai együttműködésre, azonban hiányzik még ennek a munkának a szakmai protokollja, a folyamatosan elérhető intervenciós kríziscsapat felállítása. A projekt innovációja az ezen a területen szükséges feladatok elvégzése, a kríziscsoport felállítása, működtetése és az eredmények monitorozása.
27
Az alábbiakban a projekt szakmai vezetője, Németh Margit által összeállított szakmai munkatervet ismertetjük: A krízisállapotban lévő személy segítése 1. A segítségnyújtás tárgyi, személyi feltételei 2.
A segítségnyújtás folyamata Megnyugtatás Informálás, tájékoztatás Bűntudatcsökkentés Konfrontáció kerülése Megfelelő ellátóhelyre való eljuttatás Utánkövetés
•
•
Az áldozatsegítés eszközei Nem megélő attitűd
Az egész személyre való reagálás
Aktív figyelem
Feltétel nélküli elfogadás
Gondoskodó viszonyulás
Célok kitűzése, realitás képviselete
Alternatívák ajánlása
Saját szükségletek ismerete
Empátia
Helyes intervenciók
A segítségkérő tisztelete
Támasznyújtás
Bizalom
Titoktartás
Aminek még tudatában kell lennie a segítőnek Saját
•
Értékei
Figyelési készségei
Testbeszéde
Szükségletei
Korlátai
Hangulata
Erősségei
Gyenge pontjai
Sztereotipiái, torzításai
Képességei
Ami bátorítható a kliensnél Értékek átélése
Önértékelés
Pozitív változás
Szolidaritás érzés
Gondoskodás érzése
Támogatás érzése
Kölcsönös emberség
Különbözőségek tisztelete
Őszinteség
Remény érzése
28
Gyógyulás
Bizalom
lehetőségének érzése Önismeret •
Amit tudnunk kell arról, akivel dolgozunk Aktuális problémája
Elképzelései
Lehetőségei
Értékei
Életstílusa
Elvárásai
Személyes céljai
Testbeszéde
Érzései
Kulturális háttere
Speciális igényei
Erőforrásai
Tárgyi, személyi feltételek: - Az interjú helyszíne megnyugtató legyen, a helyiségben csak azok tartózkodjanak, akik részt vesznek a beszélgetésben. Biztosítanunk kell a zavartalanságot, azt, hogy a beszélgetést ne zavarja meg telefon, mászkálás, stb. Lehetőleg ne üljünk asztal mögött. Amennyiben a férfi bántalmazó miatt a bántalmazott idegenkedik a férfi szakembertől (ennek jelei lehetnek: szóvá teszi, hogy nem szeretne férfi kolléga előtt beszélni, szorong olyan helyzetben, amikor kettesben van egy férfivel, testbeszédje, tekintete zavart árul el, a férfi jelenlétében, stb.), az interjút bízzuk azonos nemű szakemberre. Az első interjú sajátosságai: - Mondjuk el a beszélgetés célját (szeretnénk megismerni a történetét azért, hogy megszűntethető legyen a bántalmazottság állapota). Alkalmazzuk az interjúzás általános szabályait, de több időt hagyva a bántalmazott számára a szabad közlésre. Hagyjuk őt beszélni, legfeljebb tisztázó kérdéseket tegyünk fel. - A beszélgetés során a bűntudatát próbáljuk oldani. Az önvádaskodó megjegyzéseit ne hagyjuk szó nélkül, reagáljunk rá, elítélve a bántalmazás minden módját. Érzelmi kitöréseit (sírás, kiabálás, bántalmazóval szembeni indulatosság ) hagyjuk lecsengeni. Ha adott helyzetben az interjút a bántalmazott nem
29
tudja tovább folytatni, biztosítsuk róla, hogy a helyzetét megértjük, és helyezzünk kilátásba a beszélgetés folytatását. - Az ügykezelés során ne próbáljunk apró részleteket megtudni a bántalmazás körülményeiről. 7. Kockázatelemzés: A projekt során a kockázatokat minimalizálja, hogy a projekt gerincét adó alaptevékenység (áldozatok terápiás segítése) a projektgazda 16 éve működő feladatellátása körébe tartozik. Szintén minimalizálja a kockázatokat, hogy a szakmai megvalósítás alapját a projektgazda által alkalmazott szakemberek és az együttműködő partnerek munkatársai végzik. A belső erőforrások kiaknázása egyrészt megerősíti a szervezetet, másrészt minimalizálja a külső partnerek bevonásából eredető lehetséges kockázatokat. A további projekttevékenységek esetében merülhetnek fel kockázatok a megvalósítás során:
Projekttevékenység Képzés
Lehetséges kockázat Nincs
elegendő
jelentkező
Kockázatkezelés
számú - a szakmai vezető a régióban elismert és ismert képző
/
széleskörű
kapcsolati hálóval -
a
projektgazda
kapcsolatrendszerének aktivizálása:
azoknak
szakembereknek megkeresése, delegáltak
a a
akik
már
ügyet
a
projektgazdához Kutatás
A szükséges elemszám elérése határidőig nem lehetséges
többfajta
metódus
egyidejű alkalmazása az adatvételre (ugyanannak a kérdőívnek a lekérdezése személyesen, telefonon és online felületen)
Konferencia
Nincs
elegendő
jelentkező.
30
számú -
a
projekt
széleskörű
megismertetése a projekt-
szerződés kezdődően
aláírásától (kihasználna
projektgazda sajtókapcsolatait is) Áldozatsegítés - ellátás
Túl sok áldozat delegálása – - a hálózatépítési nincs kellő számú szakember tevékenység ütemezése a személyzet a projektgazdánál.
projekt első szakaszára (a helyi ellátórendszer, pszichológusok megerősítése, kiképzése, felkészítése)
8. Kommunikációs terv: A projekt célkitűzéseink megvalósítása aktív, célzott és egységes stratégiát, valamint a stratégiát megvalósító programot igényel a nyilvánossággal kapcsolatban. Megfelelő módon el kell érni a projekt célcsoportjait, folyamatosan informálni kell őket a projekt céljairól és tartalmáról, és biztosítani kell a projekt ismertségét és elfogadottságát. 1. A projekt célkitűzései a szakmai koncepcióban kerültek részletes meghatározásra. 2. A projekt kommunikációja elsődlegesen a projekt célcsoportjait célozza meg, vagyis az áldozatokat és a potenciális áldozatokat, valamint az áldozatok segítésében, ellátásában közreműködő személyeket és szervezeteket. Ezeken túl közvetett kommunikációs célcsoport a társadalom egésze is, amennyiben a projektről, illetve a projekttel megcélzott társadalmi problémáról való tájékoztatás, valamint a projekt részeként megvalósuló kampány közvetett hatásként számukra is közvetít információt és ismereteket, és ezen a módon – reményeink szerint - formálja attitűdjeiket és elősegíti pozitív viszonyulásuk alakítását az áldozatokhoz és az alapul fekvő társadalmi problémához. 3. Az alapvető üzenetek, amelyeket a projekt kommunikáció a szűkebb és tágabb környezet számára el kíván juttatni: a) „van segítség” az áldozatok számára; fontos, hogy merjenek szólni, segítséget kérni b) az erőszak okozta trauma feldolgozható,
31
c) szükséges, hogy a társadalom segítséget nyújtson azoknak, akik bűncselekmény miatt traumatizálódtak, d) az áldozatsegítés szakszerűsége elsajátítható. 4. A kommunikáció főbb eszközei és hordozói a) A projekt megvalósítási helyszínén (ESZTER Alapítvány székhelye), valamint a projekt részeként szervezett eseményeken (képzés, konferencia) a projektgazda jól látható helyen kifüggeszti a projekt nevét, a pályázat számát és a projektre megítélt támogatás mértékét, valamint a támogatás jellegét. b) Írásos tájékoztató anyag készül a projektről. c) Írásos tájékoztató anyagok készülnek a projekt részeként létrejött szakmai, működési standardokról. d) Írásos tájékoztató anyagok készülnek a regionális áldozatsegítő hálózatról és a pszichoterápiás áldozatsegítés lehetőségéről. e) A projektgazda honlapján valamennyi írásos, papír alapú kommunikációs anyag elektronikus formában is elérhető lesz. (A papíralapú kommunikáció során a projektgazda kiemelt figyelmet fordít a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés kritériumainak biztosítására, ezért alapanyagként újrahasznosított és/vagy famentes papírt használ. ) 5. Online kommunikáció: a) A projektgazda honlapján önálló oldalt létesít a projektről, ahol valamennyi szakmai anyag, a projekt teljes bemutatása, a résztvevő szakemberek listája és az aktuális képzési és más események is megismerhetőek. A honlap interaktív felülettel nem rendelkezik, de e-mail küldési lehetőség jól látható helyen feltüntetésre kerül. b) A projektgazda honlapja a projekt részeként akadálymentessé válik. 6. Sajtó kommunikáció A projektgazda a projekt során mindvégig törekszik arra, hogy a projekt előrehaladásáról, az elért eredményekről tájékoztassa az írott és elektronikus sajtó képviselőit. Az ESZTER Alapítvány széleskörű kapcsolatokkal rendelkezik az egyes médiumokban, és ezt felhasználva a lehető legteljesebb tájékoztatási kört érhetjük el. Előre tervezett sajtóesemények: -
nyitó konferencia (sajtótájékoztató), 32
-
záró konferencia és a kutatási eredmények ismertetése (sajtótájékoztató),
-
krízis intervenciós team felállítása, a vonatkozó protokoll összeállítását követően (sajtóanyag)
7. A kommunikáció alapvető arculati elemei: -
ESZTER Alapítvány (logó és elnevezés),
-
együttműködő partnerek (logó, elnevezés),
-
TAMOP projekt feltüntetése a támogatási szerződésben rögzített módon,
-
a kampány arculatai elemei.
Az arculati elemek a projekt során létrehozott információs anyagokban, tájékoztatókban, szakmai összefoglalóban jól látható helyen elhelyezésre kerülnek. A projekt kommunikációs tervében fontos, önálló szerepet tölt be a kampány, aminek részletes bemutatása a 7.5 pont alatt található. 8. Felelősök meghatározása Az egységes kommunikációs stratégia érdekében a projekt kezdetekor a szakmai vezető "kommunikációs referens" munkatársat nevez ki. A referens feladata: összefogni a projekttel kapcsolatos (szóbeli és írásos) kommunikációt, az egységes projekt-arculat kialakítását felügyelni és azt következetesen képviselni a projekt időtartama alatt mindvégig. 9. Erőforrások A kommunikációs terv kidolgozásában és megvalósításában a projektgazda külső szolgáltatót vesz igénybe. A szakmai koncepció összeállításakor már előzetesen egyeztettünk a kiválasztott szolgáltatóval, és koncepcionális terv elkészítését is kértük (a költségvetési tervezhetőség és a pontos kommunikációs és kampányterv érdekében). A külső szolgáltató a projektgazda korábbi kampányában is partnerként szerepelt. 9. A nyújtott szolgáltatások, fejlesztő foglalkozások eszközigénye – az igényelt eszközök szükségességének indokoltsága (a Szakmai Koncepció 6.2 pontjának kiegészítése hiánypótlás keretében) A) generális feltételek: A főpályázó saját (bérelt) ingatlanja alkalmas és megfelelő a projekt
koordinációjával
és
végrehajtásával
kapcsolatos
főbb
feladatok
lebonyolítására, így kiscsoportos képzések, áldozatsegítő csoportok, terápiás 33
foglalkozások,
jogsegély,
esetmegbeszélések,
szupervízió
megvalósítására.
A
legfontosabb „eszközigény” tehát a pályázat benyújtásakor már teljesül. A végrehajtás során a bérleti díj teljesítése jelent költségtételt. B) tárgyi eszköz szükségletek – informatika / nagy értékű felszerelés: A 6.2 pontban jelzettek szerint főpályázó informatikai eszközparkja elavult és sem minőségében sem pedig
mennyiségében
nem
alkalmas
a
projekt
végrehajtásához
szükséges
megnövekedett feladatok kielégítésére, ellátására. Ennek érdekében az 1 db asztali számítógép mellé (ami a jelenlegi computer lecserélését jelenti) és 1 db hordozható számítógép + 1 db projektor (a képzések, esetmegbeszélések, szupervízió támogatására). Ezen kívül még 1 db laptop beszerzése indokolt, ami a krízis intervenciós csoport munkájának támogatására szolgál. Mivel a krízis intervenció 0-24 órás készenlétet és bevethetőséget jelent, és az ügyek többségében utazással (a helyszínen zajló támogatással, beavatkozással) jár együtt, a számítógépes eszköz hordozhatósága alapvető fontosságú (és nem használható a képzésekhez igényelt laptop, mert azonnal mobilizálhatónak kell lenni krízis esetén – ilyenkor nem lehet tekintettel lenni egy esetleges képzési időpontra sem). A laptop felhasználása krízis esetén: jegyzőkönyvvezetés, külső adatbázisok elérése, szakmai anyagok (jellemzően nagy terjedelműek) elérhetősége és felhasználása, hanganyag készítés, élő kapcsolat biztosítása más helyszínen lévő szakemberrel (skype), stb. A krízis intervencióhoz szükséges további technikai segítség / feltétel a mobiltelefon. Jelenleg főpályázónak nincs mobil-elérhetősége. A kliensek üzenetrögzítős telefonon, e-mailben vagy (személyes ismertség esetén) személyesen jelzik a főpályázó felé az eseteket. A krízis intervencióhoz viszont azonnali reagálás és gyors kapcsolatfelvétel szükséges - ennek érdekében a pályázat keretében előfizetéses mobiltelefont kíván főpályázó beszerezni. C) tárgyi eszköz szükséglet – diagnosztikai eszközök (világjáték, babák, homokozó, építőjátékok): a traumatizált gyermekek esetében az átélt szexuális erőszak élmény megjelenítésére, feltárása használt leghatékonyabb diagnosztikai eszköz az ún. játéktevékenység. A játék a gyermek egyik legfontosabb tevékenysége, amelynek során az őt ért élmények megjeleníthetőek. Gyakorlatilag nincs olyan gyermeki élmny, amelyből ne alakíthatnának ki játékot. A terápia során azonban a játék túlmutat az önmagáért való cselekvés keretein, és feszültség levezető hatása is megjelenik. Az irányított, megfelelő eszközökkel támogatott játékban felszínre kerül a harag, az agresszió, az eltitkolt élmények, a (sokszor a gyermek számára sem egyértelmű) traumák, abúzusok. Anna Freud szerint a gyermek sajátos nyelve a játék, a játékban 34
tökéletesen ki tudja fejezni magát. Ha ezeket a tartalmakat jól megfigyeljük, akkor „jobban megértük a gyermek felnőttekkel való kapcsolatát, érzelmeit, motivációt, tág értelemben vett személyiségét.”3 Az erőszakkal, szexualitással kapcsolatos konfliktust megjelenítő szerepjátékhoz babák, babaszoba, bútorok, más eszközök is szükségesek. Ehhez speciális (bizonyos esetekben nemi szervekkel „ellátott”) babák szükségesek. A „világteszt”, amelynek értelmezéséhez pszichológiai ismeretek szükségesek: a homozás, az építés mozzanatai, az építésben felhasznált tágyak, az azokkal való bánásmód is fontos. A „sablon-bábjáték” alkalmazáakor a projektált tartamak felismerése könnyebb, az összetettebb bábjátékoknál a tudatalatti kivetülés felismerése bár nehezebb, de fontos része a főpályázó által ellátott gyermekkorú áldozatok terápiájának (a konkrét történések felismerése, a vágykeltő játék elválsztása a múltbéli eseményektől). Ezt a munkát segítik a diagnosztikai eszközök, melyek közül a fent felsoroltak már több mint 12 éve használatosak a főpályázó munkájában, és a rendszeres javítgatás-foltozás és önkéntes általi pótlás ellenére rossz állapotban vannak. Ezért szükséges újak vásárlása. Ezeket a diagnosztikai eszközöket leszámítva a projekt során vállalt terápiával – áldozatok pszichoterápiás, mentál-higiénés segítésével összefüggésbe hozható feladatok ellátásának további eszközigénye nincsen. D) igénybe vett szolgáltatások: a projekt két elemével összefüggésben kerül sor külső szolgáltató igénybevételére: 1) kutatás, 2) kampány- kommunikáció. Mindkét elem kötelező része a projektnek, megvalósításukhoz részben erőforrás-hiány (kutatás) részben pedig szakmai tapasztalat (kampány) hiányában vonjuk be azt a két szolgáltatót, aki az elmúlt 5 évben több alkalommal is támogatta a főpályázót különböző projektekben. A kommunikációval kapcsolatos másik szolgáltatói megbízásunk a már létező www.eszteralapitvany.hu weboldal fejlesztésével függ össze. Az oldalon interaktív felület kialakítása, az admin-felület fejlesztése, az elérhető anyagok frissítése a projekt része. E) a képzési projekt modullal kapcsolatos eszköz- és szolgáltatásigény: a képzések esetén a szükséges háttéranyagok és szakmai, módszertani segédletek sokszorosításához veszünk igénybe szolgáltatót (nyomda ill. nyomdai előkészítés). A lebonyolítás helyszíne a főpályázó vagy együttműködő partner által ingyenesen rendelkezésre
3
Szilágyi I.: A játéktevékenység alkalmazásának lehetőségei a pedagógiai munkában. 35
bocsátott, megfelelő méretű és felszereltségű helyiség. A lebonyolítást támogató kisebb beszerzések: flip-chart (1 db), flip-chart papír (szükséglet szerint, de kb. 2 képzésenként 1 csomag), filcek, tollak, jegyzetpapírok. Ezeken a költségeken túlmenően a képzések az előkészítéssel, szervezéssel, kommunikációval és a résztvevők utazásával-szállásával kapcsolatos költségtételeket tartalmazzák. 10. Közbeszerzési terv (kiegészítés – hiánypótlás keretében) A projekt költségvetésének egyetlen eleme sem haladja meg a 2010. évi CLXIX. törvény által meghatározott nemzeti értékhatárt, így nem esik a 2003. évi CXXIX. törvény 244.§-ának (1) bekezdése hatálya alá. Ez azt jelenti, hogy árubeszerzésnél a projekt költségvetésében a legmagasabb érték (az informatikai beszerzésnél) 150e ill. 300e ft, ami összesített értékben is alatta marad az árubeszerzésekre irányadó 8 millió ft értéknek. A szolgáltatókra irányadó 8 millió forintot a projekt kötelező részelemeként megvalósítandó kampány eléri, de nem haladja meg. Amennyiben a 2012. évre vonatkozó összeghatárok módosulnak, és a pályázat költségvetésében rögzített összeghatároknál (ez leginkább a kampánynál valószínűsíthető) és felmerül, hogy közbeszerzés kiírása szükséges, a támogatási szerződés aláírását követően főpályázó közbeszerzési tanácsadót von be annak megállapítására, hogy köteles-e közbeszerzési eljárást lefolytatni a projekt megvalósítása során. Mivel főpályázó nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel a közbeszerzési eljárás lebonyolítására, ezért a hivatalos közbeszerzési tanácsadók jegyzékéből mindenképpen tanácsadó megbízása szükséges. Ennek költségeit – mivel azt a költségvetés nem tartalmazza – szükség esetén a projekt költségvetési tartalékából fedezzük. Támogatási szerződés esetén az esetleges közbeszerzési kötelezettséget főpályázó haladéktalanul ellenőrzi (tanácsadó bevonása mellett), annak érdekében, hogy a közbeszerzés időigénye ne okozzon késedelmet a projekt megvalósítási ütemtervében.
36
