TDK DOLGOZAT
BA Riczu Zsófia
2011
VERTEK MÁR ÁT? ÉLJ A JOGAIDDAL! A fogyasztóvédelem ismerete és jelentőségének vizsgálata az egyetemisták körében
Are you tricked? Live your rights! Consumer protection and awareness of the importance of testing for university students
Kézirat lezárása: 2011.11.13
Rezümé Magyarországon a vásárlók nincsenek tisztában a jogaikkal, illetve az őket megillető bánásmóddal. Dolgozatomban szeretném felmérni a fogyasztóvédelem ismeretét az egyetemisták körében. Arra szeretnék választ kapni, hogy mennyire vannak tájékoztatva erről, illetve kihasználják –e a lehetőségeket, ha sérelem érte őket, mint fogyasztókat. Több érdekvédelmi szervezet is működik a vásárlók részére, de közel sem használják ki ezt annyian, mint szükséges lenne. A piacgazdaság tisztességes működéséhez szükség van a fogyasztóvédelemre azért, hogy a gazdasági fölényben lévő vállalatokkal szemben segítse a jogaik képviseletében a fogyasztót. Dolgozatommal szeretnék rávilágítani az egész társadalomra kiható problémára, amely megoldást kínál mind a fogyasztóknak mind az eladóknak egyaránt. Szeretnék primer kutatást is végezni ebben a témában. A kutatást elsősorban Borsod – Abaúj – Zemplén Megyében szeretném elvégezni, de más nagyobb városok egyetemeit is megkérdezném a témával kapcsolatban. A kutatás fő célkitűzései, hogy az egyetemisták mennyire vannak tisztában a saját jogaikkal, élnek –e vele, illetve kerültek –e már olyan szituációba, ahol szükségessé vált egy ilyen szervezet felkeresése? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel felépítve ismertetném a fogyasztóvédelem alapelveit, szerepét és célját. Továbbá arra keresem a választ, hogy van –e lehetőség arra, hogy megkönnyítsük a fogyasztók a jogaik érvényesítését egy adott szituáción belül.
Résumé In Hungary, the consumers are not aware of their rights and the treatment they should get. In my essay, I'd like to test the consumer protection knowledge among university students. I'm curious about how much are they informed and whether they use their opportunities to complain if they are hurt as consumers. There are many organizations for the consumers, but they're not as used as they should be. Consumer protections are needed to have a decent market economy so that help the consumers to stand for their rights against the companies which are in economic mastery. With my essay, I'd like to reveal the problem which has an influence on the whole society and find a solution. I'd like to make a primer research of this issue. I'd like to do it especially in Borsod-AbaújZemplén shire, but I'd also love to ask other bigger cities' universities. The research's main aims are to find out how much the university students are aware of their own rights, whether they live them or have been in a situation where they had to ask a consumer protection organization. With these questions and some similar ones I'd like to make the university students know the consumer protection's main principles, function and aim. Furthermore I am searching for an answer whether we have a chance to make the consumers situation easier when they have to live their rights in a given situation.
Tartalom I. Bevezető ............................................................................................................................................... 1 II. A fogyasztóvédelem intézményrendszere .......................................................................................... 3 1. Állami intézményrendszer ............................................................................................................... 3 2. Helyi önkormányzatok .................................................................................................................... 4 3. Társadalmi szervezetek ................................................................................................................... 4 III. Tudatos fogyasztók............................................................................................................................ 6 IV. Fogyasztóvédelem az Európai Unióban ............................................................................................ 9 V. Fogyasztók tájékoztatása és oktatása ................................................................................................ 17 4. A fogyasztók tájékoztatása ............................................................................................................. 17 5. A fogyasztó biztonsága .................................................................................................................. 18 6. A fogyasztók oktatása .................................................................................................................... 19 7. Civil szervezetek szerepe ............................................................................................................... 20 VI. A fogyasztóvédelem magyarországi helyzete ................................................................................. 22 8. A legjelentősebb jogszabályok: ..................................................................................................... 23 VII. Kérdőív és primer kutatás .............................................................................................................. 26 9. Kutatás módszertana ..................................................................................................................... 26 10. Feltevéseim a kérdőív összeállítása előtt: ................................................................................... 26 11. Demográfiai adatok ..................................................................................................................... 27 11.1 Nemek szerinti megoszlás ..................................................................................................... 27 11.2 Kor szerinti megoszlás .......................................................................................................... 27 11.3 Lakhely .................................................................................................................................. 28 11.4 Végzettség szerinti megoszlás ............................................................................................... 29 11.5 Karok szerinti megoszlás ....................................................................................................... 29 12. Kiértékelés ................................................................................................................................... 29 12. 6 Tájékozódás .......................................................................................................................... 29 12.7 A fogyasztóvédelem ismerete................................................................................................ 30 12.8 Mennyit hall a fogyasztóvédelemről? ................................................................................... 30 12. 9 Lenne –e igény az oktatáson belüli fogyasztóvédelem hallgatásáról? ................................. 31 12.10 Károsítottak már meg? ........................................................................................................ 31 12.11 Panasztevők ......................................................................................................................... 32 12.12 Tudatos vásárlók.................................................................................................................. 33 12.13 Vásárlók könyve .................................................................................................................. 34 12.14 A fogyasztóvédelem kézbentartása ..................................................................................... 34
12. 15 Intézmények ....................................................................................................................... 34 12.16 Uniós szabályozás ............................................................................................................... 35 12.17 Külföldi jogok ..................................................................................................................... 35 13. Következtetés és javaslatok.......................................................................................................... 37
I. Bevezető Mikor elhatároztam, hogy szeretnék TDK-t írni, még nem volt konkrét elképzelésem a témáról, de egy személyes tapasztalat ez megváltoztatta. Az egyetemi fénymásolóban odaadták egy diáknak a tankönyvemet, és nem tudták visszaadni. Kértem, fizessék ki nekem, de nem akartak beleegyezni, és ebből bonyodalom adódott. Mikor elkértem a vásárlók könyvét, annyit válaszoltak: nincs olyan, nem kötelező tartani. Ha nem harcolok magamért, biztosan megkárosítottak volna, de szerencsémre tisztában voltak a jogaimmal, és kifizették a könyvemet. Feltettem magamban a kérdést: vajon minden fiatal olyan tájékozott ebben a kérdésben, mint én? Mindenki kiharcolta volna magának az igazát, vagy hagyják magukat befolyásolni? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestem a választ, mikor elhatároztam, a fogyasztóvédelem ismeretéről szeretnék írni a dolgozatomban. Dolgozatommal szeretném bebizonyítani, milyen nagy szükség lenne a széles körű tájékoztatás a fiatalok körében, mert nincsenek kellő képpen ismertetve a jogaikkal. Sokan nem tudják kihez forduljanak, kitől kell segítséget kérni, vagy mi is pontosan a fogyasztóvédelem. Kutatásommal szeretném alátámasztani a hipotézisemet, miszerint a felsőoktatásnak nagy szüksége lenne tanítani a fogyasztóvédelemről, nem csak azért hogy a hallgatók ismertete szerezzenek, hanem éljenek is vele, mert a többi uniós tagországhoz képest Magyarország még mindig le van maradva. A fogyasztók érdekét öt alappillérre lehet építeni: 1) a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme, 2) a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme, 3) a fogyasztók tájékoztatása és oktatása, 4) a fogyasztói igények érvényesítése, illetve 5) a fogyasztók 1
képviselete. Ki is a fogyasztó? Az a személy, aki gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül árut vesz, rendel, kap, használ, illetve akinek a részére a szolgáltatást végzik, továbbá, aki az áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje. A fogyasztóvédelem célja nem más, mint az egyensúlyteremtés a fogyasztó és az értékesítő között a fogyasztó jogainak érvényesítése érdekében. Felbukkanásáról már a kereskedelem kezdetétől beszélhetünk, de tényleges értelemben vett fogyasztóvédelem csak a múlt században kezdett el kialakulni. Ma már az állam valamelyest háttérbe vonult, és a civil szervezetek is helyet kaptak a fogyasztóvédelemben. Ez a lépés elősegítette a tudatos fogyasztói szemlélet alakítását, hiszen a szervezetek civil és hatóságjogi konferenciákat szerveznek, tájékoztatják a vásárlókat és a szolgáltatásokat igénybevevőket és konkrét feladatokat vállalnak a tudatos fogyasztói magatartás kialakításában is. Egyes szervezetek már jogi és mentálhigiéniás segítséget nyújtanak a fogyasztóknak. Az internet forradalmasította a gyors információáramlást és azok összegyűjtését, új ismeretekkel segített ellátni a vásárlók körében és felgyorsította a gyors tapasztalatcserét, az ügyintézést és a panaszok nyilvánosan való kezelését is. A hivatalos formátumú fogyasztóvédelmi alapjogokat az ENSZ Fogyasztóvédelmi Alapokmánya fogalmazta meg először, melyek tartalmazták, hogy a fogyasztónak joga van az alapvető szükségletekhez, a biztonsághoz, az egészséges környezethez a tájékoztatáshoz, az oktatáshoz és a kártérítéshez kár esetén.
2
II. A fogyasztóvédelem intézményrendszere1 1. Állami intézményrendszer A Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alatt áll a jelenlegi fogyasztóvédelem. Miután a felelős miniszter kidolgozta a törvénytervezetet, a Kormány elé terjeszti ezt és javaslatot tesz a megvalósítás szervezeti és intézményi feltételeire, továbbá kezdeményez a fogyasztói jogok védelme és érvényesítése érdekében. A minisztérium működteti a fogyasztói beadványokat fogadó hatóságokat, az őket támogató ügyfélszolgálatokat és az elektronikusan elérhető állami ismertetőket. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság dolga ellenőrizni a jogszabályokban leírtakat. A hatóságnak van egy központi szervezete és a megyei kormányzatok által működtetett területi felügyelőségei. Ha a törvény másképp nem dönt, az NFH dolga ellenőrizni az áruk minőségét, összetételét, csomagolását, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendeletek betartását, továbbá az általános szerződési feltételek létrejöttét a fogyasztó és az eladó között. Hatásköre van vizsgálatokat indítani tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra valamint gazdasági reklámtevékenységekre vonatkozóan. ezek megsértése esetén a következő jogkövetkezményeket állapíthatja meg: - elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, - megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, - határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a fogyasztóvédelmi hatóságot, - a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja az áru forgalmazását, illetve értékesítését,
1
Dr. P. Kovács István: Fogyasztóvédelem intézményrendszere, Fogyasztóvédelem, 2001
április
3
- elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes termék forgalomból való kivonását vagy visszahívását, - elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes termék megsemmisítését a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével, - a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását, ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges, - a jogsértés megállapításától számított legfeljebb egy évig megtilthatja az alkoholtartalmú ital, a dohánytermék, illetve a szexuális termék forgalmazását, e rendelkezések ismételt megsértése esetén pedig elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc nap időtartamra történő ideiglenes bezárását, illetve - fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki2. 2. Helyi önkormányzatok A helyi önkormányzatoknál találhatóak azok a képviselő – testületek, melyek a fogyasztók önszerveződését támogatják illetve az érdekérvényesítő tevékenységet és tanácsadói irodát működtethetnek. A képviselő – testület és a jegyzők is rendelkeznek fogyasztóvédelmi feladat – és hatáskörrel, ezeket külön jogszabályok határozzák meg. A képviselő – testület szabályozza a helyi alapkérdéseket a fogyasztóvédelemre vonatkozóan, míg a jegyzőnek kereskedelmi hatóságként fontos szerepe van a kereskedelmi tevékenységek bejelentésével, engedélyezésével és nyilvántartásával kapcsolatban. 3. Társadalmi szervezetek Míg az államnak és a helyi önkormányzatoknak az a feladata, hogy támogassák a fogyasztói érdekek képviseletét, addig a társadalmi szervezetek tevékenysége más dologra irányul: - érdekfeltáró munkájukkal segítsék a fogyasztók gazdasági érdekeinek és fogyasztói jogainak érvényesítését, ennek keretében feltárják a fogyasztói problémákat, értékeljék a fogyasztói jogok érvényesülését, - figyelemmel kísérjék a fogyasztókkal szemben alkalmazott általános szerződési feltételeket, - képviseljék a fogyasztókat az érdekegyeztető fórumokon és testületekben, 2
http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/ujjogi/int_rend.html
4
- eljárást, vizsgálatot, intézkedést kezdeményezzenek a fogyasztói jogok vagy fogyasztói érdekek védelme érdekében, - véleményezzék a fogyasztókat érintő jogszabálytervezeteket, jogszabály-módosítást kezdeményezzenek a fogyasztói jogok vagy fogyasztói érdekek érvényesítése vagy védelme érdekében, - közreműködjenek a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában és figyelemmel kísérjék annak érvényesülését, - a fogyasztók tájékoztatását szolgáló és jogérvényesítésüket elősegítő tanácsadó irodákat és a fogyasztók tájékoztatását szolgáló információs rendszert működtessenek, - a tudatos fogyasztói magatartás elősegítése és a fogyasztók tájékozottságának javítása érdekében fogyasztóvédelmi oktatást és tájékoztatást szervezzenek, illetve végezzenek, - a tevékenységük során tapasztaltak nyilvánosságra hozatalával tájékoztassák a közvéleményt, - a fogyasztói érdekek védelme céljából részt vegyenek a nemzetközi szervezetek tevékenységében, - közreműködjenek a nemzeti szabványosításban a Magyar Szabványügyi Testület szervein keresztül.3 Ezen szervezetek támogatásáról az állam az éves költségvetésről szóló törtvényben gondoskodik. Fontos kiemelni, hogy a társadalmi szervezetek úgynevezett közérdekű keresetet indíthatnak egy közösségi érdek érvényesítésének érdekében. Mit is jelent ez? Ha valakinek a tevékenysége széles körben érinti a fogyasztókat és ezzel hátrányt okoz, a fogyasztói érdekképviseletet ellátó társadalmi szervezetek pert indíthatnak a fogyasztók védelme illetve a hátrány kiküszöbölése érdekében. A per akkor is elindítható, ha a károsult fogyasztók személye nem megállapítható. Ez a kereset a jogsértést követően egy évig nyújtható be, és a jogsértő köteles a sérelmet szenvedett fogyasztó igényét kielégíteni az ítéletnek megfelelően.
3
http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/ujjogi/int_rend.html
5
III. Tudatos fogyasztók „Mindannyian fogyasztók vagyunk. A fogyasztók alkotják a gazdaság legnagyobb csoportját, hatással vannak majdnem minden állami és magándöntésre, ugyanakkor e döntések nagy többsége visszahat a fogyasztókra. A gazdaság összes kiadásainak kétharmadáért a fogyasztók felelősek. De ők a gazdaság egyetlen olyan fontos csoportja, amely nem hatékonyan szervezett, és amelynek véleménye gyakran nem talál meghallgatásra.” J. F. Kennedy, 1962.
fogyasztónak
Tudatos
nevezzük azt, aki kialakított egy
olyan
fogyasztói
magatartást, mely a vásárlói döntéshozást a mérhető és összehasonlító
faktorok
alapján befolyásolja. Ezek a fogyasztók
többsége
tájékozódnak az interneten és információk után kutatnak, hogy
átgondoltan
választhasson a potenciális termékek és szolgáltatások között. Fontos, hogy értsenek a piacgazdasághoz, a reklámokhoz. Tudnia kell, hogy a reklámok felturbózzák a vásárló igényeit egy termék iránt és ez által nagyobb keresletet generáljon a fogyasztó
számára.
Értenie
kell
a
piaci
szereplők
gondolkodását,
stratégiájukat,
árpolitikájukat és eladási trükkjeiket, az eladók motivációját és nem utolsó sorban a gondolkodásmódjukat. A vásárlónak tudnia kell, mire van igénye. Nem hagyhatja befolyásolni magát a felturbózott marketinggel, elvégre a valós szükségleteinek kielégítésére vásárol, hiszen minden eladónak a vásárló pénzére van szüksége.
6
Meg kell tudnia különböztetni a minőséget az olcsó hamisítványoktól, a piaci értéket a használati értéktől. Értenie kell a pénzhez és annak kezeléséhez, okosan kell vele gazdálkodnia, éreznie kell az optimum számítás lényegét és jól kell alkalmazni azt. A reklámok versenyt indítanak a vásárlók között, hogy utolérjék egymást és megerősítsék márka –
fogyasztói
szokásukat. Ezek alapján azt
hihetnénk,
hogy csak nagy
reklámköltségvetéssel bíró márkák közül választhatunk, melyeknek nem feltétlenül ugyanilyen magas a minősége, holott a valóságban a fogyasztók által vásárolt termékek tartják életben a választási lehetőség nélküli fogyasztói társadalmat. Ebből kiindulva tehát a fogyasztók maguk dönthetik el, mire van szükségük és milyen az elképzelésük egy adott termékről, csak az ő döntésükön múlik egy ellenszenves áru fogyasztásának mellőzése. A fogyasztóknak hatalmukban áll hozzájárulni a változáshoz. A tudatos vásárló kellő információval rendelkezik választási lehetőségeiről és felelősen tud választani ezek közül. A következő öt érv magyarázattal szolgál a tudatos vásárlók döntéshozatalára: - étkezz egészségesen: a friss étel nem tartalmaz tartósítószert, mesterséges színezéket és káros adalékanyagokat. Otthon termesztett és elkészített ételekkel a szűkebb környezetünk jólétéhez is hozzájárulhatunk: a kistermelőknél vásárolt zöldségek, gyümölcsök idény szerint kaphatóak, nem kell tartanunk a szállítás alatt kezelt anyagoktól. - maradj tiszta: nem mindegy, hány zacskót és csomagolóanyagot hozunk el a szupermarketből. Az üvegek, papírok, dobozok és egyéb tasakok nehezen bomlanak le, évek múltán is a szeméttelepen vannak. Ha kevesebb a csomagolás, kevesebb a szemét, jobban óvható a környezet, - kérd a vállalatokat, hogy viselkedjenek felelősen: a vállalatok társadalmi felelősségvállalása azt jelenti, az emberek igazi szükségleteit tartják szem előtt, és nem gyártanak mindig újakat. Támogatják a társadalmat és befektetnek, nem profit – generáló fogyasztóként tekintenek a vásárlókra. - alakíts saját etikai kódexet: mielőtt a fogyasztó vásárolni indul, tudnia kell, mit kell vennie. A termékek azért vannak, hogy eladják magukat, és a fogyasztó sokat vegyen, mindig többet
7
és többet. Célirányos vásárlás esetén mindig csak azt veszi meg a vásárló, amire szüksége van. - anyák napja, nőnap, valentin nap – nem vásárlási ünnep: sok üzlet igyekszik hasznot kovácsolni ezekből az ünnepekből, melyeket a társadalom még csak el sem fogadott egységesen. Van, aki tart nőnapot, más ellenzi azt. A virágok és kis ajándékok elárasztják aznap a piacot, de a szeretet nem gyárban elkészíthető, felesleges ilyennel támogatni a multikat. A tudatos vásárlók szeretnének megvalósítani egy igazságos és szolidáris társadalmat élhető környezettel és működőképes gazdasággal. Ehhez a fogyasztóknak kritikusan kell gondolkodniuk, és egyéni felelősségüket felismerve a fenntarthatóság megvalósításában részt kell venniük benne. Ezen termékeknek és szolgáltatásoknak az egész társadalomnak hozzáférhetőnek kell lennie. Olyan infrastruktúrát és szabályozási feltételeket kell megvalósítaniuk, melyek lehetővé teszik, hogy fenntartható életformát és fogyasztási szokásokat válasszanak. A társadalmi szereplők együttműködésben tesznek a fenntartható fogyasztásért.
8
IV. Fogyasztóvédelem az Európai Unióban4 Az Európai Unió odafigyel fogyasztói egészségére, biztonságára és gazdasági jólétének védelmére, továbbá alapértéke a jogok és jólét elősegítése. A polgárok kulcsszerepet töltenek be a határok nélküli területek belső piacán, az ő aktív részvételük nélkül nem működhetne sikeresen. Azért van szükség a fogyasztóvédelem egységes megnyilvánulására az Európai Unió piacán, mert a tagállamok szabályozása egymástól eltérő és ezzel nem érvényesülhet az Unió által elvárt fogyasztói érdekek magas szintű védelme. Biztosítaniuk kell, hogy bármely tagállamban hozzájussanak a legbiztonságosabb árukhoz, szolgáltatásokhoz és a tisztességes tájékoztatáshoz. Az Unióban a fogyasztói érdekek védelme szintén öt alapelvre épül, melyek alig térnek el a már fentebb említett öt alappillértől. Ezek a jogok az úgynevezett végső felhasználókat illetik meg, tehát azokra vonatkozik, akik nem üzleti célból szereznek meg vagy használnak valamely ingó és ingatlan dolgot vagy szolgáltatást, illetve abban az esetben, ha a terméket vagy szolgáltatást egy, a kereskedelmi vagy az üzleti tevékenységet üzletszerűen folytató jogi vagy természetes személy hozta a forgalomba. Ezeket a fogyasztói jogokat az Unió minden tagállamának biztosítania kell, mert csak ez által valósítható meg az egységes európai fogyasztóvédelem. Hatékony eszköze a jogalkotás, illetve az egységes fogyasztóvédelmi szabályozás kialakítása. A szabályozás a fogyasztói érdekek védelmében a következőket célozza meg: - az egyes árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozó műszaki-biztonsági előírások szavatolják a fogyasztók személyi biztonságát és egészségét, azáltal, hogy csak megfelelően biztonságos áru vagy szolgáltatás kerülhet ki a piacra, illetve az egészséget károsító áruk reklámjai visszaszoruljanak az európai reklámhordozókról, - a tisztességtelen szerződési feltételek vagy hátrányos kölcsönszerződések, illetve megtévesztő reklámok ne veszélyeztessék a fogyasztók gazdasági 4
Dr.
Geri
István:
TRAPEX
jelentősége
Fogyasztóvédelem, 2002. február
9
a
csatlakozásra
való
felkészülésben,
érdekeit, ne késztessék őket hátrányos üzletek megkötésére, - a fogyasztók az áru vásárlásához vagy a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges valamennyi valós tájékoztatást (áru adatai, gyártó és forgalmazó adatai, minőségi adatok, ár, használati-kezelési útmutató stb.) megkapják, illetve minden, az érdekeik érvényesítéséhez szükséges ismerettel rendelkezzenek, lehetőleg iskolai oktatás keretében megszerezve azokat, - a hibás áru vagy szolgáltatás okozta kár a lehető legolcsóbb, leggyorsabb és leghatékonyabb eljárással megtéríthető legyen, - a fogyasztói érdekek képviseletében eljáró civil szerveződések közösségi és nemzeti szinten egyaránt részt vehessenek a fogyasztók érdekeit érintő szabályok kialakításában, azaz hallathassák a hangjukat5. A 2007 és 2013 közötti időszakra az Európai Közösségek új fogyasztóvédelmi programját az Európai Parlament és a Tanács 2006-ban elfogadta, melynek célja a tagállamok politikájának felügyelete, hozzájárulás a fogyasztók hatékonyabb védelméhez és a biztonság és védelem Unión belüli egységes szintjének megteremtése, illetve egy integrált belső piac létrehozása. Fontos tényező volt Uniós tagállammá válásunkhoz a fogyasztóvédelem területére vonatkozó magyar jogszabályok közösségi normáknak való megfelelése, illetve a közösségi színvonalú fogyasztóvédelem elérése hazánkban. 1997-ben a csatlakozni kívánó országok között az Európai Bizottság jelentésében alapvető hiányosságként tüntette fel hazánkban a fogyasztóvédelem alapvető hiányosságait, mert Magyarországon nem volt átfogó fogyasztóvédelmi törvény. Erre való tekintettel megalkották az 1997. évi CLV törvényt, mely meghatározza a fogyasztók - egészségének és biztonságának védelméhez való joga érvényesítése céljából az egészséges és biztonságos áru és szolgáltatás alapvető kritériumait és a gyártói felelősséget ezek biztosításáért, - vagyoni érdekei biztosításához való joga érvényesítése céljából a fogyasztási kölcsönszerződésre vonatkozó speciális rendelkezéseket, - megfelelő tájékoztatáshoz és oktatáshoz való joga érvényesítése céljából a fogyasztók tájékoztatására (a címkézés, a használati és kezelési útmutató, a megfelelőség-tanúsítás, az 5
http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=5
10
árfeltüntetés és a csomagolás kötelező szabályai), valamint a fogyasztói oktatásra vonatkozó alapvető rendelkezéseket, - gyors, hatékony és olcsó jogérvényesítéshez fűződő joga gyakorlása céljából a békéltető testületekre,
az
ügyfélszolgálatokra
és
a
közérdekű
keresetindításra
vonatkozó
rendelkezéseket, - érdekei képviseletéhez való jogának gyakorlásához szükséges fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetekkel kapcsolatos alapvető szabályokat6. Mindemellett más hazai jogszabályok is tartalmaznak fogyasztóvédelmi rendelkezéseket. A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Polgári Törvénykönyv módosítása is hatályba lépett a fogyasztóval kötött szerződések tisztességtelen szerződési feltételeire vonatkozóan és a házaló kereskedésről szóló kormányrendelet, továbbá az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló kormányrendelet is. A fogyasztóvédelmi törvényben foglalt felhatalmazás alapján íródott az 1999-ben az ingatlanok időben megosztott használati
jogának
megszerzésére
irányuló
(time-share)
szerződésekre
vonatkozó
kormányrendelet, a távollevők között kötött szerződésekről szóló kormányrendelet és a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó kormányrendelet.
Fogyasztóvédelmi intézmények az Európai Unióban Két hivatalos szervezet jogosult közösségi támogatások révén segíteni az intézmények munkáját: az Európai Szövetség a Fogyasztók Képviseletének Összehangolására a Szabványosításban és az Európai Fogyasztók Szervezete. A tagállamok és az Európai Bizottság létrehozta az Európai Fogyasztó Központok hálózatot, mely tájékoztatja a fogyasztókat, növeli az informáltságot és biztosítja a megfelelő jogorvoslatot fogyasztói jogsértés esetén. Magyar képviselője a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság - Európai Fogyasztói Központ. A gyors információcserét a fogyasztók egészségét és biztonságát veszélyeztető termékekről teszi lehetővé a tagállamok között a RAPEX, ezt a piacfelügyeleti ellenőrzés szempontjából fontos megemlíteni.
6
http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=5
11
12
A fogyasztóvédelem tíz alapelve az Európai Unióban 1. Vásároljon, amit akar, és ahol csak akarja! Ha másik EU – tagállamba utazunk, hazatéréskor nem kell vámot vagy kiegészítő ÁFÁ-t fizetni. Ez nem csak személyes vásárlásokra igaz, hanem az internetes, postai vagy telefonos rendelésekre is. Tehát az ország hatóságai nem akadályozhatják meg egy olyan árucikk behozatalát, melyet egy másik tagállamban törvényesen vásároltunk meg. Kivételt képeznek a lőfegyverek és a közerkölcsöt sértő cikkek.
2. Ha nem működik, küldje vissza! Az uniós jogszabályok előírják, hogy amennyiben az általunk vásárolt termék nem felel meg az eladóval a vásárlás idejében kötött megállapodásnak, jogunkban áll visszavinni, megjavíttatni vagy kicserélni. Esetlegesen kérhetünk árengedményt, teljes pénzvisszatérítést, mely a termék átvételét követően legfeljebb két napig érvényes. Az átvétel utáni első hat hónapban az eladónak be kell bizonyítania, hogy az eladott termék megfelelt az eladási szerződés feltételeinek. Ez az elv akkor is véd, ha az általunk vásárolt nem az, amiben megállapodtunk. Tehát ha veszünk egy márkás terméket amiről kiderül hogy hamisítvány, jogunkban áll visszaküldeni.
3. Az élelmiszerek és más fogyasztási cikkek szigorú biztonsági előírásai Az EU rendelkezik kifejezetten olyan jogszabállyal, melynek célja az általunk vásárolt termékek biztonságának biztosítása. Bár egy rendszer sem tud 100%-os biztonságot nyújtani, az Unió biztonsági előírásai világszinten a legszigorúbbak közé tartozik. Élelmiszerbiztonsága a „teljes élelmiszerláncot ellenőrizni kell” elvén alapszik. Jogszabályai ennek függvényében szabályozzák a gazdálkodók által termelt élelmiszert, az élelmiszer feldolgozását, a színezőanyagok és adalékanyagok felhasználását és az élelmiszerek eladását. Egyes jogszabályok a világ más részeiben lévő kereskedelmi partnereinktől az EU-ba behozott élelmiszerek biztonságát szabályozzák.
13
Más fogyasztási cikkekre (játékok, kozmetikai cikkek) külön jogszabályokat alkalmaznak. Általános követelmény az Európai Unióban, hogy az itt eladásra kerülő termékek biztonságosak legyenek. Ha egy vállalat maga veszi észre, hogy az általa forgalomba hozott termék nem biztonságos, törvényben előírt kötelessége tájékoztatni erről az érintett uniós országok hatóságait. A vállalatnak vissza kell hívnia termékét, ha jelentős veszélyt jelent.
4. Tudnia kell, mit eszik Ha szeretnénk megtudni mi található az élelmiszerben, megtudhatjuk a csomagoláson található tájékoztatást, hiszen az élelmiszer – címkézésről szóló uniós jogszabály előírja ezt. A címkén fel kell tüntetni a termék előállításához használt összetevők részletét, a színezőanyagokat, tartósítószereket, édesítőszereket és egyéb kémiai adalékanyagokat is. Ha a termék olyan összetevőt tartalmaz, mely allergiás reakciót válthat ki a fogyasztóból (pl. mogyoró), még elenyésző mennyiség esetében is fel kell tüntetni. Jogszabályok határozzák meg, mely termékek nevezhetőek „bio” termékeknek, vagy mely európai régióból származik az árucikk. Prosciutto di Parma esetében tudhatjuk, hogy a sonka pármai, a Kalamata címkézésű olajbogyó pedig Kalamatából való. Ha géntechnológiával kezelt terméket vásárolunk, megtudhatjuk, mert fel kell címkézni, hogy géntechnológiával van módosítva.
5. A szerződéseknek tisztességes feltételeket kell biztosítaniuk a fogyasztó számára Az uniós jogszabályok tiltják a tisztességtelen szerződéses feltételek alkalmazását, függetlenül attól, melyik tagországban írtunk alá szerződést – az uniós jog védelmet biztosít a visszaélésekkel szemben. Ilyen eset például, ha a szerződést csak magas összegű kártérítés esetén lehet felbontani vagy az kifizetett előleg nem visszatérítendő még akkor sem, ha a vállalat nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelességeit.
14
6. Esetenként a fogyasztók meggondolhatják magukat Ha egy üzletkötő rávesz minket olyan szerződés aláírására, mint például új szőnyeg vásárlása több száz euró értékben, az uniós jog megvéd minket az ilyen típusú kereskedéstől. Általános elv szerint hét napig fel lehet bontani a szerződést, kivételnek számítanak a biztosítási szerződések (egyes EU tagállamokban) és a 60 eurónál kisebb összegű vásárlások. Az uniós jog megvéd minket a csomagküldő szolgáltatóktól, interneten és telefonon értékesítő vállalkozásoktól és más távértékesítőktől is. Tiltja a „tehetetlenségre alapozott eladást”, mikor olyan árut küldenek ki amit nem rendeltünk meg és követelik annak kifizetését. Weboldalról, csomagküldő szolgálattól vásárolt terméket és szolgáltatást hét munkanapon belül felbonthatunk indok nélkül. Egyes pénzügyi szolgáltatások esetén a szerződés felbontására rendelkezésre álló idő maximum tizennégy munkanap.
7. Az árak összehasonlításának megkönnyítése Az uniós jogszabályok kötelezik a forgalmazót, hogy termékén tüntesse fel az egységárat (mennyibe kerül litere/kilója), ily módon könnyítve meg annak eldöntését, melyiket érné meg jobban megvásárolni. A pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalatoktól a szabványosított módon közölt információt is megkövetelik, hogy közöljék a fogyasztóval. A kölcsönöket biztosító hitelkártya cégeknek nem csak a havi részletek nagyságát, hanem a kamatláb éves százalékos arányát is meg kell adnia.
8. A fogyasztót nem szabad félrevezetni A jogszabályok tiltják a fogyasztókat félrevezető és megtévesztő reklámokat. Telefonos értékesítő és internetes csomagküldő esetén külön előírás az eladókkal való nyílt és őszinte beszéd. Kötelesek részletes tájékoztatást nyújtani magukról, arról, hogy mit értékesítenek, mennyibe kerül a termék (adóval és szállítással) és mennyi a szállítási ideje. A
hitelkártya
megállapodásról
–
szolgáltatók részletes
kötelesek
tájékoztatást
a
hitel
nyújtani, 15
és
tartalmaznia kell minden adatot arra vonatkozóan, mennyi kamatot fizet, meddig érvényes a megállapodás és hogyan lehet ezt felbontani.
9. Fogyasztóvédelem üdülés idején Mi a teendő, ha luxusszálloda helyett egy építkezéshez érkezünk vagy csődbe megy az utazási iroda? Az uniós jog védelmet kínál. Elsősorban az utazásszervezőknek kell biztosítaniuk a hazautazást, ha az üdülés alatt a cég csődbe menne. Kötelességük a kártérítés felajánlása, ha a brosúrában feltüntetett üdülés nem az elvárásoknak felelt meg.
Jogunkban áll foglalást
törölni, ha tudtunk nélkül emelnek az árakon vagy megváltoztatták az üdülőhelyet. 10. Határokon átnyúló viták hatékony rendezése A belső piac nélkülözhetetlen a fogyasztóknak, épp ezért fontos, hogy a fogyasztók megfelelő információ alapján választhassanak maguknak árut és szolgáltatást. Támogatni, védelmezni kell érdeküket, különös tekintettel az egyre bonyolódó piacok helyszínére. Terjedésük és méretük megnőtt az utóbbi években, mely köszönhető az euró bevezetésének és az ekereskedelem fellendülésének is. Másik célja az uniónak, hogy a piac szélesebb választékot és jobb ár – érték arányt nyújtson vásárlóinak, így biztosítva az európai fogyasztóknak a legjobb árakat.
16
V. Fogyasztók tájékoztatása és oktatása Az utóbbi években megnőtt a száma azon eseteknek, melyben a fogyasztóvédelem is szerepet kapott. Kevesebb árut vagy szolgáltatást kaptak a mint amire az előzetes bejelentések alapján számítottak, rosszam minőségű volt a termék, rosszul számláztak, vagy megkárosították és becsapták a vevőket. A fogyasztónak segítségre van szüksége az áruk és szolgáltatások kiválasztásához, és ehhez tájékoztatásra van
szüksége
a
termék
jellegzetességéről,
mennyiségéről, minőségéről és a használatával járó veszélyekről. Tudatni kell vele a használatával járó veszélyekről, és el kell látni információval melyek szükségesek jogai érvényesítéséhez. Egy hátrányos helyzetű fogyasztó szempontjából a jogvédelem és az oktatás a kiemelkedő, az információ háttérbe szorul. Ilyen helyzetben ez az eset olyan csoportra utal, aki nem tud kiigazodni a társadalom útvesztőjében és sokszor még saját érdekeiket sem ismerik, nem tudják megvédeni azokat. Számukra a kizárólagos eszközt az állam nyújtja, vagyis egy erős protektív védelem. Fontos az oktatás, minek segítségével ki tudják szűrni a számukra fontos információt, érvényesíthetik jogaikat hatékony védelemmel ruházhatják fel magukat. Ezek összefüggésben állnak azzal, hogy a hátrányos helyzetű rétegekhez nehezebben juttatható el az információ, mert az információkereső emberek jobban iskolázottak, jobban keresők és jobb életszínvonalon élnek. Egyes fogyasztói csoportok számára is nagy jelentőségű a megfelelő jogi háttér, információáramlás és oktatás kiépítésének.
4. A fogyasztók tájékoztatása Magyarország tájékoztatási kötelezettsége többszintű, elsőként az alaptörvényt kell megvizsgálni. Bár az alkotmány a fogyasztói jogot nem nevesíti külön, mégis levezethetőek a benne megjelenő gazdasági és szociális alapjogokból és az igazságszolgáltatáshoz való
17
jogból. Ha ezt összehasonlítjuk az európai gyakorlattal, észrevehetjük, hogy az alkotmányunk nem nevesít olyan jelentős fogyasztóvédelmi jogokat, mint az oktatás és az információ. A fogyasztó tájékoztatására vonatkozó szabályok megtartásáért a gyártó a felelős, a forgalmi ár feltüntetése pedig a forgalmazó dolga. Ha ezekkel az információkkal nincs ellátva az áru, pótolnia kell a forgalmazónak. Ha vita merül fel, be kell bizonyítania a forgalmazónak, hogy ő megadta a kellő tájékoztatást. A fogyasztó érvényesítheti jogait a gyártóval és a fogalmazóval szemben is, és ez könnyebbséget jelent neki ha egyik fél nehezen vagy egyáltalán nem érhető el, továbbá a fogyasztó mérlegelheti, melyik félnél van nagyobb esélye követelése teljesítésére. A rendelkezéssel megelőzhető a gyártó és forgalmazó közti vita kialakulása. A
hiányos
tájékoztatás
többféle
veszélyt
jelent
a
gyártó
számára,
ugyanis
a
termékfelelősségről szóló törvény értelmében a fogyasztó komoly kárigénnyel léphet fel vele szemben. Tehát a megfelelő tájékoztatás nem csak a fogyasztó, hanem a gyártó és forgalmazó szempontjából is nagyon fontos.
5. A fogyasztó biztonsága Ha egy termékről kiderül egy ellenőrzés során hogy nem biztonságos (pl. életveszélyes), a hatóság elrendelheti a fogyasztók széles körű tájékoztatását, hogy erről időben értesüljenek. A tájékoztatás egyik eszköze a Trapex. A Trapex gyors értesítési rendszert jelent, mely gyors, a formalitást kerülő tájékoztatást nyújt a veszélyes termékekről különböző országok fogyasztóvédelmi hatóságai számára. Kialakításakor a Rapexet másolta le, mely az Európai Unió tagországai működtetnek. Ha valamelyik tagország az életre vagy egészségre veszélyes terméket találnak kereskedelmi forgalomban, tájékoztatja a többi tagország ellenőrőz hatóságait. Ezzel a figyelmeztetéssel megvizsgálhatják saját piacukon a veszélyes termékek előfordulását, és szükség esetén intézkednek a fogyasztók védelmének érdekében. A Trapek 1999-ben indult kilenc taggal, ez mára tizenkettőre bővült. Összehangolását, munkaszervezését és a koordinációs titkárság üzemeltetését a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelősség vállalta magáram, a közölt adatokért 18
pedig a bejelentő szervezet vállalja a teljes felelősséget. A vállalkozás sikeres volt, az EU fogyasztóvédelmi szakemberei eredményes projektként értékelték.
6. A fogyasztók oktatása7 A fogyasztóvédelem középtávú koncepcióját, céljait és prioritását a kormány az 1036/1999. (IV.21) számú határozatában fogalmazta meg. Ezek között szerepel, hogy a fogyasztók fogyasztóvédelmi oktatásának az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kell kapnia az alsó – és középfokú, valamint a felsőoktatásban. fogyasztóvédelmi ismeretek oktatására az Oktatási Minisztérium ajánlást adott ki, melyben felhívta az egyetemek és főiskolák figyelmét az Európai Unió fogyasztóvédelmi elvárásaira és a magyar fogyasztóvédelmi jogszabályokra. Intézményi szintű koncepciót kellett kidolgoznia a felsőoktatási intézmények vezetőinek a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatására. Egy felmérés szerint az alábbi intézmények járnak elől fogyasztóvédelmi ismeretek oktatásában: - a Miskolci Egyetem fogyasztóvédelmi jog területen sikereket ért el, hasonló nevű tankönyvvel - a Pázmány Péter Egyetemen a fogyasztóvédelem több szemszögből mutatja be hallgatóinak - a Budapesti Gazdasági Főiskolán a kereskedelmi, idegenforgalmi és vendéglátóipari szakon kapott hangsúlyt a fogyasztóvédelem oktatása, melyhez tankönyvet is készítettek - a Gábor Dénes Főiskola külön tantárgyat szentel a témának, több mint húsz diplomaterv témája is ez volt - a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján önálló tárgykén oktatják, saját jegyzettel is rendelkeznek - a Szolnoki Főiskolán a fogyasztóvédelem önálló és kötelező tárgy minden szakon, két jegyzetet is kidolgoztak erre vonatkozóan Volt szó általános iskolai szintű oktatásról is – ezzel a fogyasztóvédelmi törvény és a kormány fogyasztóvédelmi koncepciója is foglalkozott -, mégsem került bevezetésre. Az 7
Bán Benedek: A fogyasztók tájékoztatása és oktatása a fogyasztóvédelemben 19
Európai Unióban a fogyasztóvédelem oktatása kötelező a középiskolákban, és a vezetőség és a tanári kar pozitív hozzáállásának köszönhetően indították el a kísérleti oktatást. Mellé készültek segédanyagok is az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület közreműködésével. Ezzel szemben Magyarországon gyenge a fogyasztói öntudat. Bár a fogyasztóvédelmi alaptörvény előírja az iskolai fogyasztóvédelmi oktatást, mégsem került bevezetésre az általános iskolákban. Nálunk a soroksári Qualitas Gimnázium és Szakközépiskola említhető meg, ahol már évek óta folyik ilyen oktatás a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség segítségével. Először az osztályfőnöki órák témája volt, de a diákoknak jobban tetszett a mostani blokkos rendszer. Ez a nappali oktatást jelentette, és a diákok a Főfelügyelőség laboratóriumába is bejárnak. Így kevésbé érzik nehéznek a tantárgyat és nincs számonkérés. Mindezek mellett az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület a közigazgatási hovatalokkal karöltve a fogyasztóvédelem világnapjához kapcsolódóan rendezvényeket és vetélkedőket szervez évek óta. Egy 2004-es vetélkedőn például a diákok használhatatlan és selejtes termékeket gyűjtöttek, voltak tesztkérdések, tanárok által készített keresztrejtvények. El kellett menniük egy próbavásárlásra, ahol tudniuk kellett reklamálni egy hibás vasaló vagy kozmetikai cikk miatt, továbbá egy nyári utazást is le kellett foglalniuk.
7. Civil szervezetek szerepe8 Fogyasztóvédelmi mozgalom az Európai Unióban először Magyarországon alakult ki a térség országai közül, de a szervezetek együttműködése nem a leghatékonyabb. A fogyasztóvédelmi törvény IX. fejezete fogalmazza meg az állam és önkormányzatok által támogatandó célként azt, hogy a civil fogyasztóvédelmi szervezetek értékfeltáró munkájukkal segítsék a fogyasztók gazdasági érdekeinek és fogyasztói jogainak érvényesítését,és ennek keretében tájrák fel a problémákat, értékeljék a fogyasztóvédelmi jogok érvényesülését.
8
Dr. Ritter Tamásné: A civil és az önkormányzati fogyasztóvédelem együttműködése,
Fogyasztóvédelem, 2003 február
20
Ezek a társadalmi szervezetek kiemelten fontos szerepet töltenek be a fogyasztóvédelmi rendszer hatékony működésében. Elsősorban információt gyűjtenek, oktatnak, tájékoztatnak, és jogi tanácsot adnak. Országunkban minden igyekezet ellenére sem olyan magas szintű a tájékoztatás a fogyasztóvédelemről, mint az Európai Unióban. Bár a szabályozás megfelelő színvonalú jogokat biztosít a fogyasztóknak, ezek betartása és társadalmi elfogadottsága nem olyan erős, mint a nyugati államokban. Nagy különbség, hogy amíg az Európai Unióban oktatják ezeket az ismereteket, addig hazánkban még a felnőtt generáció sincs tisztában az alapvető fogyasztói jogaival. Ezért is vállalt jelentős szerepet az állam a fogyasztóvédelem fejlesztésében, mégpedig a civil szervezetek finanszírozásával. A folyamatosan növekedő támogatás eredményeként a fogyasztóvédelem területén működő különféle szervezetek tevékenysége jelentősen fejlődött. A fogyasztóvédelmi civil szervezetek pontos száma nem mondható meg hazánkban, mivel bármikor alakulhatnak vagy meg is szűnhetnek.
21
VI. A fogyasztóvédelem magyarországi helyzete A közép – és újkori árucsere legfontosabb színterei a vásárok voltak, ami arra enged következtetni, hogy meghatározott napokon az árusok megjelentek a portékával, a vevő és az eladó megegyeztek, majd a keresleti – kínálati viszonynak megfelelően üzletet kötöttek. A valóságban nem ment minden ilyen egyszerűen. Szigorú törvények és rendeletek több szintről szabályozták a vásárlást, melyeket tekinthetünk a fogyasztóvédelem elődeinek is. Az általános erkölcsi és vallási szabályokat nem volt könnyű betartani a középkorban és kikényszeríteni az eladóktól, a vásárokon alapkövetelmény volt az élet – és vagyonbiztonság biztosítása, melyet a katonai kíséret teremtett meg. A 14. századi céhek kialakulása jótékonyan hatott a gazdaságra és az áruk minőségére is. Buda rendelkezett a céhek minőségbiztosítási rendszeréről, mely előírta hogy jó minőségből lehet csak dolgozni. Mátyás korában a király megerősítése a céhszabályzatokra ritka volt, végül Mária Terézia elrendelte a hazai áruk lepecsételését, így meg lehetett különböztetni a külföldiektől. 1872-ben az ipartörvény eltörölte a céheket és s korszerű ipargyakorlásnak adott teret. A mai EU direktívának megfelelő tartalmú az 1883. évi XXXIV. sz. törvény, mely a csomagokban árult termékek minőség és mennyiségtartalmának helyes megjelöléséről rendelkezik. Mai versenytörvényünk őse az 1923. évi V. törvénycikk, a másik 1931-ből származik, mely a fogyasztói értékeket megsértő cikkről ír egy cikkelyben. A fogyasztóvédelem fejlődése ezek után megállt és csak 1945 után folytatódhatott, majd az 1968-as Új Gazdasági Mechanizmus bevezetése után a fogyasztás felfogásában pozitív elmozdulás történt, de kísérőjelenségként megmaradt a hiány a gazdaságban. A fogyasztóvédelem iránti társadalmi igény a Nyugat – Európai országokhoz képest másfél évtizeddel később jelent meg, melynek
fogalmán
eleinte
a
minőségvédelmet, később pedig az ellátási biztonság értelemben
garantálását tehát
ez
értették.
Jogi
nem
volt
22
fogyasztóvédelmi szabályozás, a vevők jogvédelmét inkább a tradicionális polgári jogi intézmények szolgálták. Első sorban a Polgári Törvénykönyvet kell megemlíteni, mely a legfontosabb garanciális szabályokat, az ún. minőségvédelmi célú szavatossági, jótállási kártérítési normákat tartalmazza. Nem nevesíti külön a fogyasztókat, de az általános polgári jogi szabályozás erre a körre is kiterjed. Áttörést jelentett egy 1977-es törvény módosítása, mikor lehetővé vált jogi személyek által alkalmazott egyoldalú előnyt tartalmazó általános szerződési feltételek közérdekű bírósági megtámadása. Az 1978-ban elfogadott belkereskedelmi törvény már külön fejezetben szabályozta a fogyasztók tájékoztatását. Az 1984. évi IV. (tisztességtelen gazdasági tevékenységről) és az 1990. évi LXXXVI. (tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról) törvények fogyasztóvédelmi célú rendelkezéseket is tartalmaztak. A rendszerváltást követően megnőtt az intenzív érdeklődés a fogyasztóvédelem iránt, ennek oka volt a nyugati piacokon érvényesülő kereskedelmi módszerek és hirdetési szokások begyűrűzése az országba, és mindezek pozitív hatása felerősítette a fogyasztóvédelem kiszolgálását. Olyan gazdaságpolitikai igény merült fel, mely képes volt összehangolni a piaci rendszer működését a fogyasztók érdekeinek és biztonságának védelmével. Első lépésként 1991-ben létrehozták a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget, melynek feladata a fogyasztóvédelem állami ellátása volt. Az utána következő évtizedekben számos jelentős törvény és jogszabály született erre vonatkozóan, melyek érintik a fogyasztóvédelem területét.
8. A legjelentősebb jogszabályok: - az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény - a 117/1991 (IX. 10) kormányrendelet a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról (ezt utoljára a 151/2003 (IX. 22.) Kormányrendelet módosította - az 1993. évi X. törvény a termékfelelősségről, mely EU irányelv alapján készült és több pontban szigorúbb is annál. Fogyasztóvédelmi szempontból rendkívül jelentős, mert a fogyasztó számára többletjogokat biztosít a Polgári Törvénykönyvvel szemben. Hibás termék
23
esetén a fogyasztó érvényesíteni tudja a gyártóval szemben a hibás termék miatt bekövetkezett kárát - a 17/1994 (VI.30) IKM miniszteri rendelet a házaló kereskedésről,
amelyet
a
44/1998
(III.1.)
Kormányrendelet módosított; ennek értelmében a fogyasztó nyolc napon belül elállhat az üzlethelységen kívül (házaló kereskedés) és a távollevők között (katalógusból, televízióból, telefonon vásárlás) kötött szerződésektől - az 1995. évi XC. törvény az élelmiszerekről, mely meghatározza a forgalmazására vonatkozó jogszabályokat, a fogyasztói tájékoztatás és címkézés előírásait - az 1996. évi LVII. tv. a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról, ennek fogyasztóvédelmi vonatkozása, hogy tiltja a fogyasztók megtévesztését és tisztességtelen befolyásolását - az 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, mely a szolgáltatásorientált gazdaságunkban ezen a bonyolult szerződésekkel szabályozott területen védi a fogyasztók érdekeit - az 1997. évi LVIII. tv. a gazdasági reklámtevékenységről, amely az újabb EU irányelvek figyelembe vételével 2000-ben átfogóan módosult, ez meghatározza a megengedett és tiltott reklámok körét, valamint egyes termékekre reklámtilalmakat határoz meg - az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Kormányrendelet - 1998-ban hatályba lépett a Polgári Törvénykönyv jelentős módosítása a szerződési feltételek és szavatossági normák tekintetében - a piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (V. 8.) Korm. rendelet, amely a fogyasztók élete és biztonsága érdekében az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról rendelkezik
24
- a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szervezetéről, feladata – és hatásköréről, valamint a fogyasztóvédelmi bírság felhasználásáról szóló 89/1998. (V.8.) kormányrendelet - ugyancsak a fogyasztóval kötött szerződések tisztességtelen feltételeit szabályozza a 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet , amely a Polgári Törvénykönyvnél részletesebb szabályokat határoz meg az EU irányelvei alapján -
a
nemdohányzók
védelméről
és
a
dohánytermékek
fogyasztásának
valamint
forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény - a 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény alapján (annak végrehajtására) tartalmazza az egyes szabálysértéseket, köztük az úgynevezett fogyasztóvédelmi szabálysértéseket is - a 7/2001. (III.29.) GM rendelet a fogyasztói forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások árának feltüntetéséről rendelkezik, melynek értelmében a forgalomba kerülő termékek eladási ls egységárát fel kell tüntetni
25
VII. Kérdőív és primer kutatás Kérdőívemmel a Miskolci Egyetem diákjai között végeztem kutatást, mellyel ki szerettem volna deríteni a tanulók tájékozottságát a fogyasztóvédelemről, és megtudni, mennyire érdeklődnek iránta. Lenne –e kereslet az oktatáson belül a fogyasztóvédelemre? Ha megkárosították már őket, tudták, kihez kell segítségért fordulni? 9. Kutatás módszertana Negyven kérdőívet küldtem szét, melyeket ki tudtam értékelni, kérdéstípusai a következőkből álltak:
- skálás kérdések - több kimenetelű szelektív kérdések - kombinatív zárt kérdések A kérdőívet a Miskolci Egyetemistáktól kérdeztem le 18 – 25 év között, 2011. november. 10 és 12 között, és 15 kérdést tartalmazott. Adatforrás: primer adatok Kutatási módszer: személyes megkérdezés Kutatási eszköz: kérdőív Kapott eredmények feldolgozása: Microsoft Office Excel 007
10. Feltevéseim a kérdőív összeállítása előtt: - a diákok nincsenek tisztában a jogaikkal - a diákok többsége nem tett panaszt még a fogyasztóvédelemnél - a diákok, mint fogyasztók tájékozatlanok és nem is mutatnak érdeklődést ez iránt - a diákok nem tudják, kinél tehetnek panaszt, ha megkárosítják őket - kevés hallgató tart igényt a fogyasztóvédelmi ismeretek hallgatására 26
- nem ismerik az intézményeket, melyek a fogyasztóvédelemhez tartoznak - a tanulók nincsenek tisztában a jogaikkal, ha külföldre utaznak
11. Demográfiai adatok 11.1. Nemek szerinti megoszlás Kérdőívemet 18 nő és 22 férfi töltötte ki, a diagramon látható eloszlásuk:
Nemek szerinti megoszlás 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
55%
45%
Férfi
Nő
1. Diagram: Nemek szerinti megoszlás Forrás: saját szerkesztés, 2011
11.2. Kor szerinti megoszlás A kérdőív kitöltőit három korcsoportba osztottam: 18 – 20 év közöttiek, 21 – 23 év közöttiek és a 24 – 25 év közöttiek.
60%
Kor szerinti megoszlás
40% 50%
20% 23%
15%
0% 18 - 20
21 - 23
2. Diagram: Kor szerinti megoszlás Forrás: saját szerkesztés, 2011
27
24 - 25
11.3. Lakhely A megkérdezettek Borsod – Abaúj Zemplén Megyét, Nógrád Megyét illetve Hajdú – Bihar Megyét jelölhették be, a többit egyéb kategóriába soroltam.
Megyék szerinti eloszlás 100% 80% 60% 40%
80%
20% 10%
0% Borsod - Abaúj Zemplén Megye
5% Nógrád Megye
Hajdú - Bihar Megye
5% Egyéb
3. Diagram: Megyék szerinti eloszlás Forrás: saját szerkesztés, 2011
A kérdőív alapján a kitöltők 45%-a miskolci, ami majdnem a fele a megkérdezetteknek. Ezt követi Mályi, végül pedig megegyező számban több kisebb település Hajdú – Bihar illetve Nógrád megyéből.
Város szerinti eloszlás 50% 40% 30% 20% 10% 0%
45%
1%
5%
5%
5%
5%
5%
5%
4. Diagram: Város szerinti eloszlás Forrás: saját szerkesztés, 2011
28
5%
5%
5%
11.4. Végzettség szerinti megoszlás
Végzettség Egyetem
15%
Gimnázium
55%
Szakközépiskola
30% 0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
5. Diagram: Végzettség Forrás: saját szerkesztés, 2011
11.5. Karok szerinti megoszlás Az egyetem hat karáról töltötték ki a kérdőívet a következő eloszlással: 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Karok szerinti megoszlás 50% 1%
5%
15%
1%
1%
6. Diagram: Karok szerinti megoszlás Forrás: saját szerkesztés, 2011
12. Kiértékelés 12.1 Tájékozódás A
negyven
megkérdezett
embert
megkérdeztem,
honnan
szokott
tájékozódni
a
érdekképviseleteknek, mint szórólapokon vagy újságokban. Az internetes felhasználók 40%át teszik ki a megkérdezettek létszámának, ami majdnem a fele. Második helyen a szórólap áll, 25%-kal, utána pedig az újság 15%-kal. 29
A fennmaradó tájékozódási források 10 illetve 5 -5 %-ban oszlik el, ez a televízió, a plakát és az üzleti egység.
Tájékozódás forrása 50% 40% 30% 20% 10% 0%
40% 25% Szórólap
1%
5%
15%
5%
TV
Plakát
Újság
Üzleti egység
Internet
7. Diagram: Tájékozódás forrása Forrás: saját szerkesztés, 2011
12.2. A fogyasztóvédelem ismerete Talán alapvető válasznak kéne hogy legyen, mégis, mikor feltettem a kérdést, hogy mit jelent a fogyasztóvédelem, sokan nem tudták a választ.
Fogyasztóvédelem ismerete Fogyasztók védelme
5%5%
Társadalom védelme Fogyasztó szokások vizsgálata
90%
8. Diagram: Fogyasztóvédelem ismerete Forrás: saját szerkesztés, 2011
12.3. Mennyit hall a fogyasztóvédelemről? Az utóbbi időben nem csak megnőtt az érdeklődés a fogyasztóvédelem iránt, hanem egyre több reklámot és figyelmet szentelnek neki. Mindezek ellenére a hallgatók többsége nem érzékeli ezeket a változásokat.
30
100%
Többet hall -e a fogyasztóvédelemről, mint régen?
80% 60% 85%
40% 20%
15%
0% Igen
Nem
9. Diagram: Mennyit hall a fogyasztóvédelemről? Forrás: saját szerkesztés, 2011
12.4. Lenne –e igény az oktatáson belüli fogyasztóvédelem hallgatásáról? Nagyon kíváncsi voltam a hallgatók véleményére ezzel kapcsolatban, és érdekelt, lenne –e kereslet a tantárgyra, mert úgy gondolom, a fiatalok nincsenek tisztában sem az alapvető fogalmakkal a fogyasztóvédelmen belül, sem pedig a jogaikkal. Európai Uniós tagországokban külön tárgyat szentelnek a témának, de a magyarországi diákok el vannak maradva és szükségük lenne a megfelelő tájékoztatásra.
Igény a fogyasztóvédelem hallgatására 80%
Fő
60% 40%
65%
20%
35%
0% Igen
Nem
10. Diagram: Fogyasztóvédelem az oktatásban Forrás: saját szerkesztés, 2011
12.5. Károsítottak már meg? Nagyon kíváncsi voltam, hány húsz év körüli fiatal mondhatja el magáról, hogy egy termékkel vagy szolgáltatással megpróbálták őt megkárosítani. A kapott eredmény meglepett, nem gondoltam volna erre a magas számra. 31
Károsítottak már meg? 30%
Igen Nem
70%
11. Diagram: Károsítottak már meg? Forrás: saját szerkesztés, 2011
A megkárosított hallgatók közül heten nők, öten pedig férfiak. Nemek szerinti megoszlásban ez 41 – 59 %-ban osztja meg a kérdezetteket. 12.6. Panasztevők A negyven megkérdezettből tizenhatan tettek már panaszt, közülük tíz ember közvetlenül az üzletvezetőnek, ketten a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak, ketten a bíróságnak és ketten egyéb módon oldották meg. A fennmaradt huszonnégy ember még nem jutott el idáig.
Panasztevők 70% 60% 50% 40% 62%
30% 20% 10% 0%
5% Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
Üzletvezető
5%
5%
Bíróság
Egyéb
12. Diagram: Panasztevők Forrás: saját szerkesztés, 2011
Azok a megkérdezettek, akik panaszt tettek, egységesen azt válaszolták, hogy orvosolták a problémát. A panasztevők közül nemüket tekintve a nők 44%-a és a férfiak 63%-a tett panaszt, ez azt mutatja, hogy a férfiak sokkal jobban érvényesítik jogaikat, mint a nők. Kor szempontjából 32
megfigyelhető, hogy az idősebbek azok, akik bepanaszoltak már terméket vagy szolgáltatást: tizennégyen 21-23 év között vannak, ketten 24 – és 25 év között és ketten 18 – 20 között. Tehát minél idősebb valaki, annál inkább él a jogaival.
Panasztevők aránya nemek szerinti megoszlásban 70% 60% 50% 40% 30%
Igen
63%
56%
Nem
44%
20% 27%
10% 0% Férfi
Nő 13. Diagram: Arányok Forrás: saját szerkesztés, 2011
12.7. Tudatos vásárlók A megkérdezettek 5%-a közül csupán két ember mondhatja el magáról, hogy tudatos vásárló, ami nagyon elenyésző a negyvenes létszám mellett. Úgy gondolom, kellő tájékoztatással a tudatos vásárlók felé ez a szám is módosulna.
Tudatos vásárlók 5% Igen Nem 95%
14. Diagram: Tudatos vásárlók Forrás: saját szerkesztés, 2011
33
12.8. Vásárlók könyve A megkérdezettek fele már kérte el a vásárlók könyvét, a másik pedig nem. Véleményem szerint a fogyasztók nem használják annyiszor a vásárlók könyvét, mint ahányszor szükség lenne rájuk. Az eladók vagy igyekeznek kibújni alóla hogy odaadják, a fogyasztók pedig nem harcolnak az igazukért. 12.9. A fogyasztóvédelem kézbentartása Kérdőívemben több válasz közül volt lehetőség választani, és az államot mindenki kivétel nélkül bejelölte. A megkérdezettek 27,5%-a írta az önkormányzatokat is, akik kézben tartják a fogyasztóvédelmet, a harmadik legtöbbet pedig a társadalmi szervezetek kapta, 20%-kal. 7,5%-ot kapott az Alkotmányvédelmi Hivatal, mint megjelölhető opció és mindösszesen egy ember írta be a rendőrséget, mint kézben tartó testület.
12.10. Intézmények Kérdőívemben ez volt az egyik olyan kérdés, amire a legjobban kíváncsi voltam. Több lehetséges választ felsoroltam, köztük olyanokat, melyek nem léteznek, és ezzel ki tudtam szűrni a megkérdezettek tájékozottságát. Sokan, akik fentebb azt írták, egy ötös skálán négyesnek érzik tudásukat a fogyasztóvédelemhez, beikszeltek nem létező fogyasztóvédelmi intézményrendszert is. Nemzeti
Országos
Fogyasztóvédelmi
Fogyasztóvédelmi
Fogyasztóvédők
Fővárosi
Szervezetek
Nemzetgazdasági
Gazdasági
Hatóság
egyesület
Baráti Köre
Fogyasztóvédő
Állami
Minisztérium
Versenyhivatal
Bíróság
Felügyelete
55%
40%
25%
20%
100%
85%
Pénzügyi
75%
15. Táblázat: Intézmények Forrás: saját szerkesztés, 2011
34
12.11. Uniós szabályozás A megkérdezettek 50%-a vélekedik úgy, hogy Európában jó szintű a szabályozása a fogyasztóvédelemnek. 25% elég jónak mondja, míg 20%-nak semleges, míg 5% szerint egyenesen rossz.
Európai Uniós szabályozás
60% 50% 40% 30%
50% 20% 10%
25%
20% 5%
0% Rossz
Semleges
Elég jó
Jó
16. Diagram: Európai szabályozás Forrás: saját szerkesztés, 2011
12.12. Külföldi jogok A kitöltők 95%-a nem tudja, milyen jogok érvényesek rá az ország határain kívül, és az Európai tagországokon belül. Mindössze két ember, a megkérdezettek 5%-a jelölte be, hogy tisztában van jogaival az Európai Unióban. Ez az 5%-os érték véleményem szerint elenyésző, ami azt jelenti, hogy sokkal szélesebb körű tájékoztatásra lenne szükség a fogyasztók között nemzetközi szinten is.
35
Külföldi jogok 100% 80% F ő
60% 95%
40% 20%
5%
0% Igen
Nem
17. Diagram: Külföldi jogok Forrás: saját szerkesztés, 2011
Kérdőívemben 1-től 5-ig lehetett értékelni, mennyire érdeklődnek a fogyasztóvédelem iránt, hányan tettek panaszt és mennyire érzik magukat tájékozottnak a téren. A negyven megkérdezett hallgatók átlaga: Érdeklődés a fogyasztóvédelem iránt
2,29
Jellemző –e a panasztevés
3,19
Felvilágosultság segítségkérés terén
3,24
18. Táblázat Forrás: saját szerkesztés, 2011
36
13. Következtetés és javaslatok A diákok nincsenek tisztában a jogaikkal Kérdőívem kiértékelése során beigazolódottnak tekintem azt a felvetésemet, miszerint a diákok nemhogy nincsenek tisztában a jogaikkal, de nem is élnek vele. A diákok többsége nem tett panaszt vásárlásai során A hallgatóknak szélesebb körű tájékoztatásra lenne szükségük, mert nem tudják kihez fordulhatnak, ha megkárosították őket. A diákok körében elenyésző az a létszám, akik célirányosan tudják kezelni az ilyen helyzeteket. A diákok, mint fogyasztók, tájékozatlanok és nem is mutatnak érdeklődést ez iránt A
kérdőívem
alapján
a
tanulók
valóban
hiányos
ismeretekkel
rendelkeznek
a
fogyasztóvédelmet illetően, és minimális számú hallgató az, aki érdeklődik iránta. Úgy gondolom, ez is oka lehet annak, hogy a fiatalok nincsenek kellőképpen tájékoztatva a témáról. A diákok nem tudják, kinél tehetnek panaszt, ha megkárosítják őket Vannak már akik éltek jogaikkal és tettek panaszt terméket vagy szolgáltatást illetően, többségük még sincs tisztában azzal, hová fordulhatnak ilyen problémákkal. Kevés hallgató tart igényt a fogyasztóvédelmi ismeretek hallgatására Bár a kérdőívem során azt a következtetést vontam le, hogy a diákok nincsenek tisztában az alapvető jogaikkal, úgy szűrtem le a kutatásom során, hogy ezen változtatni szeretnének. Legtöbben a gazdasági vonalon tanulók érdeklődnek a dolog iránt, illetve a joghallgatók, ők szívesen tanulnának is külön tantárgy keretében a fogyasztóvédelemről. Nem ismerik az intézményeket, melyek a fogyasztóvédelemhez tartoznak Ez a hipotézisemet teljesen bebizonyítottnak tekintem. Értékelésem során azt figyeltem meg, hogy a hallgatók minden intézményt bejelöltek, amiben szerepel a fogyasztóvédelem, legyen szó hamis vagy igazi intézményről. Nem logika alapján követték a kitöltést, hanem találomra karikázták be a válaszokat. -A tanulók nincsenek tisztában a jogaikkal, ha külföldre utaznak 37
Kérdőívem során a hallgatók nyíltan felvállalták ismeretük hiányát a jogaikkal kapcsolatban. 95%-uk nem tudja, kihez fordulhatna vagy kit kérdezhetne meg külföldön ha segítségre van szüksége,
de
még
a
kinti
jogaikkal
sem
38
tudnának
élni,
ha
arra
kerül
sor.
Irodalomjegyzék 1. Bán Benedek: A fogyasztók tájékoztatása és oktatása a fogyasztóvédelemben, Budapest, 2004 2. Community Rapid Information System: Közösségi Gyorsinformációs Rendszer 3. Dr Fazekas Judit - Köncse Tamásné: Fogyasztóvédelmi Kódex Budapest, 1998. Közgazdasági és jogi kiadó 4. Dr. Agg Géza: Fogyasztóvédelem, 2001 augusztus 5. Dr. Bodnár József – Mitev Hrisztó – Szücs András (szerk.): Fogyasztóvédelem I. 6. Dr. Bodnár– Mitev Hrisztó – Szücs András: Fogyasztóvédelem I 7. Ficzere L.- Forgács I.: i.m. és Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról 8.
Dr.
Geri
István:
TRAPEX
jelentősége
a
csatlakozásra
való
felkészülésben,
Fogyasztóvédelem, 2002. február 9. Dr. P. Kovács István: Fogyasztóvédelem intézményrendszere, Fogyasztóvédelem, 2001 április 10. Dr. Ritter Tamásné: A civil és az önkormányzati fogyasztóvédelem együttműködése, Fogyasztóvédelem, 2003 február 11. Fábián László: Fogyasztóvédelem, Budapest, 2009 12. Fazekas Judit: Fogyasztóvédelmi jog 13. Fogyasztóvédelmi szemle 14. Fogyasztóvédelmi vetélkedő, Népszabadság, 2002. június 12, szerző: Varga Zsuzsa 15. Garai István – Ritter Tamásné: A társadalmi szervezetek helye és szerepe a fogyasztóvédelemben, Budapest, 1998 16.
Lakhi
Katalin,
Veresné Szűcs
Éva:
követelményeinek érvényesítése
39
Az
építési termékek fogyasztóvédelmi
17. Naresh K. Malhotra: Marketingkutatás KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft, Budapest, 2002 18. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság „Fogyasztóvédelem I” belső kiadványa, Budapest, 2001 19. Tanulj vásárolni! Népszabadság, 2004. március 23, szerző: B. J. G. Internetes hivatkozások 1. http://mathom.dura.hu/mszeib/diakok/fogyasztoved.htm 2. http://fogyasztovedelem.hu/Varia_x/indulo.html 3. http://www.nfh.hu/informaciok/ellenorzes 4. http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/ujjogi/int_rend.html 5. http://www.feketelista.hu/mit-jelent-a-kozerdeku-kereset/ 6. http://mediapedia.hu/tudatos-fogyaszto 7. http://vargza.blogter.hu/177437/a_tudatos_fogyaszto 8. http://tudatosvasarlo.hu/cikk/elsetalni-hirdetes-mellett-fogyasztok-hatalma 9. http://www.tudatosvasarlo.hu/tve 10. http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=5 11. http://ec.europa.eu/consumers/cons_info/10principles/hu.pdf
Törvények 1. 1990. évi LXXXVII. törvény 2. 1993. évi X. törvény 3. 1995. évi XC. törvény 4. 1996. évi LVII. törvény 5. 1996. évi CXII. törvény
40
6. 1997. évi LVIII. törvény Kormányrendeletek 1. 4/1997. (I. 22.) Kormányrendelet 2. 79/1998. (V. 8.) Korm. rendelet 3. 89/1998. (V.8.) kormányrendelet 4. 117/1991 (IX. 10) kormányrendelet (ezt utoljára a 151/2003 (IX. 22.) Kormányrendelet módosította 5. 17/1994 (VI.30) IKM miniszteri rendelet (44/1998 (III.1.) Kormányrendelet módosított)
41
