1
MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. május 23.
Tartalomjegyzék Hírek az MVM Csoportról Bővítés nélkül is nőhet a paksi atomerőmű teljesítménye A Közel-Keletet is meghódítja az MVM OVIT Zrt. Megszületett a bérmegállapodás
2 3-4 4
Szponzorálás Az MVM helyett más lesz a veszprémiek főszponzora?
5
A paksi bővítés hírei Lázár János: Paks fedezni fogja a költségeit Civilek: százmilliárdok a paksi gigaprojektre A biztonság új szintje jellemzi a leendő paksi blokkokat Modell készül egy akadémiai intézetben a bővítéshez Zöld forgatókönyv: lehetséges az atomenergia kivezetése Két évet csúszhat az új híd a Dunán - Átalakítanák a kalocsai laktanyát
6 6-7 7-8 8 9-10 10-11
Alternatív energia Hazánk központja lehet az önvezető járművek fejlesztésének ABB gyorstöltők a CEZ e-mobilitási programjához
12-13 13
A hazai energiaszektor hírei Tervasztalon készül a „Magyar Áramlat” Megkezdte a Tigáz lakossági fogyasztóinak átvételét a FŐGÁZ Borúsan látják a jövőt az energiahatékonyságban érdekelt cégek Apad a lakossági rezsitartozás
14 14-15 16 17
Külföldi energiaszektor Brüsszel ösztönözné az atomenergia használatát Hosszú távú energiastratégia elfogadását sürgeti az IEA Belgiumban Oroszország kölcsönt ad Egyiptomnak atomerőmű építésére Atomjövő előtt áll Afrika Leállt a dél-ukrajnai atomerőmű egyik blokkja Elkezdődött a TAP görög szakaszának építése A Gazprom növelte gázexportját Európába idén és a termelést is bővíti Váratlan ellátási zavarok miatt nőtt a kőolaj ára
18 19 20 20-21 21 21-22 23 24 Hírek röviden 25 További megyékben fejleszt az E.ON - Áttörés a napenergia befogásában - A megújuló energia felé fordul az olasz ENI
2
Hírek az MVM Csoportról Bővítés nélkül is nőhet a paksi atomerőmű teljesítménye 2016. május 19.
(logó: hu-hu.facebook.com/paksiatomeromu)
A következő másfél évben két blokk üzemideje is lejár, ám jó eséllyel mindkettő megkaphatja az engedélyt a hosszabbításra. Az erőmű jelenlegi műszaki állapota alapján akár 15 évig is működhet párhuzamosan Paks I. és Paks II. - írta a Figyelőben Jandó Zoltán. Bár nemzetközi összevetésben is magas kihasználtság mellett üzemel és az elmúlt egy évtizedben hatszor is termelési rekordot döntött a paksi atomerőmű, a következő esztendőkben a korábbi csúcsokat is túlszárnyalhatja a létesítmény. A közeljövőben ugyanis mind a négy működő blokkban felújítják a turbinákat, így szakértők szerint az egységek jelenlegi 500 megawattos kapacitása újabb 8-10 megawattal, azaz durván 1,5-2 százalékkal nőhet. Évente ez nagyjából 100 ezer háztartás fogyasztásának megfelelő többlettermelést jelentene. A modernizációra a berendezések kora miatt mindenképpen szükség van, és ha már sor kerül rá, a turbinalapátokat kissé meghosszabbítják, így azok nagyobb teljesítményre lesznek képesek. A turbinák szállítója korábban azt is ígérte, hogy a kisebb karbantartási igénynek köszönhetően hosszabb ideig működetnek majd a berendezések. A teljesítményt növeli az is, hogy az atomerőmű az idén fokozatosan új típusú üzemanyagra áll át, amely a korábbi 12 hónapossal szemben 15 hónapos üzemanyag-csere ciklust tesz lehetővé - emlékeztetett a hetilap. Utalt arra is, hogy az Országos Atomenergia Hivatal engedélyezi a reaktorok üzemidejének meghosszabbítását. Az elmúlt években az egyes és a kettes blokk már megkapta az engedélyt, 201617-ben azonban a másik két egységnek is meg kell szereznie a hivatal jóváhagyását. Az OAH-nál a Figyelő kérdésére elmondták: a hármas blokkra amely 2016 végéig működhet - ideális esetben ősszel megkaphatja az erőmű a hosszabbítási engedélyt. A négyes blokk üzemideje 2017. december 31-én jár le, így ez év végén el kell indítani az engedélyezési kérelmet.
3
A Közel-Keletet is meghódítja az MVM OVIT Zrt. 2016. május 18., 19.
(fotó: lokal.hu)
Folyamatosan bővül az MVM Csoport tagjaként működő MVM OVIT Zrt. külpiaci szerepvállalása. A Lokál cikke emlékeztetett: az erős németországi jelenlét mellett elektromoshálózat-felújítást végeztek például Csehországban, hálózatvédelmi és irányítástechnikai rendszerek korszerűsítését Svájcban, most pedig új piacra léptek: egy vegyesvállalat alapításának utolsó fázisában tartanak Szaúd-Arábiában. A nemzetközi piacokon elért eredményekről és a továbblépésről Kerékgyártó György kérdezte Korom Norbert Lajos vezérigazgatót. Az új cégvezető jelezte: Európa majdnem minden országában megfordult már az OVIT, aminek az a magyarázata, hogy a kontinensen kevés vállalat képes hálózatok komplett struktúrájának gyártására és kivitelezésére. Beszélt az OVIT két alapvető tevékenységéről: elsősorban nagyfeszültségű oszlopok és vezetékek integrált gyártásával foglalkoznak. Ennek legfontosabb piaca Németország, az exportárbevétel csaknem 53 százaléka ott keletkezik, de jelentős partner Ausztria is. Foglalkoznak kazánok és hőcserélők előállításával is, ezen a területen jelenleg jóval kisebb a részesedés, ám erőteljesebb növekedést remélnek. A cég másik fő tevékenysége a komplex kivitelezés. Nagy lehetőség rejlik ebben a szegmensben is elsősorban a német piacon, ahol az észak-déli hálózatfejlesztésben szeretnének részt venni. Emellett az ukrán, a szlovén, a cseh és a nyugat-balkáni, tehát bosnyák, albán, macedón piacokon látnak lehetőséget. Pillanatnyilag nem aktívak korábbi partnerük, az Egyesült Királyság piacán, ezt szeretnék visszaépíteni, de a cégvezető nagy lehetőséget lát Skandináviában is. Van egy jordániai projekt és kecsegtető lehet a szaúd-arábiai jelenlét is. Ott az olajalapú gazdálkodásról a tudásalapúra igyekeznek átállni, ami a következő húsz évben kínál lehetőséget az MVM OVIT számára is. „A tárgyalások folynak, és ha a terveink szerint alakulnak, olyan hosszú távú együttműködés alakulhat ki, amely akár egy szintet is emelhet az OVIT Zrt. külpiaci teljesítményén” - mondta Korom Norbert Lajos. Hálózat- és kazánépítéssel, erőművek rekonstrukciójával és erőműgyártással lesznek jelen az ottani piacon. És van ennek az együttműködésnek egy speciális területe, ami
4
már túlmutat az OVIT-on, s ez az MVM kompetenciája: az atomerőművi együttműködés - jelezte az interjúban. Korom Norbert Lajos az MVM Csoport egy másik vállalata, az MVM ERBE Zrt. vezérigazgatója is - ez egy mérnöki tervező vállalkozás. Az OVIT külpiaci pozicionálása mellett az a feladata, idézzük: „hogy segítsem egy integrált műszaki szolgáltató vállalat, vagyis egy nemzetközi szinten jegyzett EPC contractor létrejöttét. Ez már az MVM új stratégiájának része, ami újabb lehetőség a fejlődésre, a hatékonyság növelésére és a továbblépésre” - mondta a lapnak. Az interjút a 888.hu portál is közölte, szponzorált jelzéssel.
Megszületett a bérmegállapodás 2016. május 17., 12.
(fotó: vd.hu)
Aláírták az MVM Zrt. idei csoportszintű bér- és szociális megállapodását, ez alapján megköthetik a helyi megállapodásokat - közölte az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ) saját honlapján. A szakszervezet közleményét a Paks-Press Hírügynökség ismertette, miszerint a munkáltató és az érdekképviseletek a munkaerő-piaci viszonyokhoz, az MNB aktuális inflációs előrejelzéséhez és a társaságok teherbíró képességéhez igazított három százalékos keresetfejlesztésről kötöttek megállapodást. A dolgozók az emelést januártól visszamenőleges hatállyal kapják meg. A dokumentum megerősíti a 2015. december 1-jén kötött csoportszintű, szociális és jóléti célú megállapodásban foglalt béren kívüli juttatásokat és azok mértékét, rendelkezik az infláció kezeléséről, valamint arról is, hogy az MVM Csoport stratégiai célkitűzéseinek erősítése érdekében az EBITDA mutató túlteljesítése esetén fizethető egyszeri juttatásról a partnerek tárgyalásokat folytatnak. Úgy látják: a munkavállalók és a munkáltató szempontjából is elfogadható megállapodást dolgoztak ki, amelyet jó kompromisszumként értékelnek. A megállapodás hozzájárult ahhoz, hogy az energetikai iparágban az MVM Csoport béreinek és béren kívüli juttatásainak színvonala továbbra is kiemelkedő legyen a versenytársak között - olvasható az EVDSZ közleményében.
5
Szponzorálás Az MVM helyett más lesz a veszprémiek főszponzora? 2016. május 19., 21.
(fotó: 444.hu/MTI)
Minden jel szerint újabb névváltás előtt állnak a veszprémi kézilabdások, miután a következő napokban bejelentik, hogy a Magyar Telekom lesz az együttes új főtámogatója - értesült a 444.hu. Rényi Pál Dániel cikkében felidézte: a csapat 2013 szeptemberében öt évre szóló szponzori megállapodást kötött az állami tulajdonban álló MVM Zrt.-vel. Akkor a szintén állami irányítású MKB már támogatta a klubot, így sokáig MKB-MVM Veszprém néven szerepelt a csapat. A klub teljes éves költségvetése nagyjából 1,9 milliárd forint. A bank tavaly nyáron - tíz év után - döntött úgy, hogy a továbbiakban csak az utánpótlásra ad pénzt és kiszáll a felnőtt csapat szponzorálásából. Akkor azt közölték, hogy a döntés a "hitelintézet szponzorációs gyakorlatának egészével is összefüggésben van, hiszen azt az eddigieknél visszafogottabban és hangsúlyosabb utánpótlásfókusszal kívánja folytatni", de a sportéletben mindenki azt gyanította, hogy a lépés mögött a súlyosbodó Orbán-Simicska háború áll - jelezte a cikk, felidézve: a klub elnöke, Fonyó Károly tavaly novemberben lemondott. A mostani váltás egyik közvetlen előzménye, hogy Fonyó Károly távozása után Szabó Jánost, a Telekom pénzügyi vezérigazgató-helyettesét választották meg a klub társelnökének. (Kálomista Gábor producer megőrizte a másik társelnöki posztot.) A Magyar Telekom a portál értesülését sem kommentálni, sem cáfolni nem akarta. A 444. hu szerint a támogatás értéke évi 400 millió forint körül mozog majd. A Telekom egyébként korábban is támogatta a klubot, de nem ekkora összeggel. Az MVM sem reagált a portál megkeresésére. A címvédő MVM Veszprém nyerte a férfi kézilabda NB I. 2015/16-os idényét, miután a felsőházi rájátszás utolsó fordulójában 26-26-os döntetlent játszott a MOL-Pick Szeged otthonában. (sportzona.hu)
6
A paksi bővítés hírei Lázár János: Paks fedezni fogja a költségeit 2016. május 17.
(fotó: promenad.hu)
Az Európai Bizottság energetikai politikájában támogatja az atomerőművek kapacitásának fenntartását - jelentette ki Lázár János a parlament plenáris ülésén. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kérdésre válaszolva kifejtette: az uniós szervezet szerint az elektromos kapacitások 30-35 százalékát a nukleáris erőművekben termelt áramból kell fedezni, ezért a kontinens ilyen erőműveinek kapacitását minimum fenn kell tartani. Mindezzel összhangban van a hazai energiapolitika - idézte őt a Promenád. A parlamentnek az elmúlt hét év hasonló kérdésekről folyt vitáiban elsöprő többséget kapott az, hogy minél több áramot kell atomenergiával fedezni, így csökken a káros anyagok kibocsátása és az ország energiafüggősége is. A miniszter jelezte: az orosz hitel előtörleszthető, és az ország pénzpiaci megítélése jelentősen javult, így ezt a hitelt piaci hitellel ki is válthatjuk. A létrejövő erőmű megtérülő beruházás lesz és olcsó áramot fog szolgáltatni - ismételte meg a korábban elhangzottakat a miniszter, aki arra is utalt, hogy a bővítés nem érinti majd az ország adósságpályáját. Civilek: százmilliárdok a paksi gigaprojektre 2016. május 19. Bár a paksi projektre adott orosz hitelből még nem hívott le egyetlen eurót sem, rendelkezésre állási díjat már fizetett Magyarország márciusban - erre legutóbb a civilek 2017-es költségvetésről alkotott véleménye utalt. Becslésük szerint a beruházáshoz köthető kiadások 2020-ra már elérhetik a 700 milliárd forintot. A jövő évi költségvetésben 100 milliárd forintot tervezett a kormány a paksi atomerőmű bővítésének előkészületeire. Ez az összeg a javaslatban egyetlen, a "Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tőkeemelése" soron szerepel emlékeztetett a Portfólió. 2015-ben a költségvetésben előirányzott 28 milliárd forintból 20 milliárd ment el: egyebek között 7 milliárd engedélyezésre és 6
7
milliárd a beruházás előkészítésére, 857 millió forint pedig kommunikációra. Bár az orosz hitel első részletét tavaly nem hívtuk le, mégis adófizetői pénzekbe került: 250 ezer euró rendelkezésre állási díjat fizettünk idén márciusban. Mivel ez a lehívandó összeg 0,25%-át teszi ki, nagyjából 30-31 milliárd forintnyi le nem hívott hitel után kellett ezt kifizetni - jegyezte meg a Portfólió a Civilek a költségvetésről nevű projektre hivatkozva és közölt egy táblázatot is:
(grafika: portfolio.hu)
A biztonság új szintje jellemzi a leendő paksi blokkokat 2016. május 19.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
A Paks II. atomerőműbe tervezett 3+ generációs VVER-1200-as nyomottvizes blokkok egyik fő sajátossága, hogy a kiegészítő passzív biztonsági rendszerek a hagyományos aktív rendszerekkel együtt működnek majd - mondta Bács Zalán, a Roszatom közép-európai regionális központjának magyarországi igazgatója Pakson, ahol a Magyar Atomfórum Egyesület tartotta éves közgyűlését. Az AtomenergiaInfo beszámolója szerint az új blokkok kibírják az erős földrengést, ellenállnak egy cunaminak, hurrikánnak, illetve egy repülőgép rázuhanásának is. Az új biztonsági szabványoknak megfelelően a reaktort kettős falú vasbeton védőépület, konténment veszi körül, a reaktortartály alatt pedig egy zónaolvadék-csapdát helyeznek el. A blokknak vészhelyzeti passzív hőelvezető rendszere is van. Ezek a műszaki fejlesztések a fukusimai tragédia utáni követelményeket is figyelembe veszik, minőségileg új szintre emelik a biztonságot - mondta az igazgató. Bács Zalán felidézte: a Roszatom világelső a külföldi atomerőmű-építésekben. 34 reaktorra van megrendelése Európában, a Közel-Keleten és DélkeletÁzsiában. Külföldi megrendeléseinek állománya tízéves kitekintésben meghaladja a 110 milliárd dollárt. Az elmúlt hat évben az orosz állami cég 8 blokkot épített: kettőt a rosztovi, egyet a kalinyini atomerőműben, egy
8
gyorsneutronos blokkot a belojarszki atomerőműben, valamint egy reaktort Iránban. Két blokk létesült az indiai Kudankulamban, ahol a 2-es blokkba már berakták a fűtőelemeket, ezzel (május 11-én) megkezdődött a blokk fizikai indítása. A világ első, 3+ generációs reaktorának fizikai indítása márciusban kezdődött Novovoronyezsben. Bács Zalán a Roszatom globális stratégiájának prioritásaként beszélt a külföldi cégek részvételéről a konszern projektjeiben, valamint a nemzetközi beszállítói hálózat fejlesztéséről és a helyi iparvállalatok maximális bevonásáról. A Roszatom tervei között szerepel, hogy idén mintegy 12 milliárd dollár értékben ír ki tendert berendezések szállítására és szolgáltatásokra, az összeg 50 százaléka jut a vállalat külföldi projektjeire. „Örömmel látjuk projektjeinkben a magyar beszállítókat is, ez kiváló lehetőség, hogy hasznosítsák tudásukat és technológiájukat” - mondta Bács Zalán. A legutóbbi példák között megemlítette a Ganz EEG Kft.-t, amely a fehérorosz atomerőmű számára szállított szivattyúkat. A rendezvényről szóló közleményt a paksihirnok.hu és a Paks-Press Hírügynökség is átvette.
Modell készül egy akadémiai intézetben a bővítéshez 2016. május 18.
(fotó: mvmpaks2.hu)
A paksi atomerőműbe tervezett két új blokk reaktortartályainak törésére dolgoz ki modellt a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontja, amely a munkát közbeszerzésen, egyedüli ajánlattevőként nyerte el - írta a Napi. A felhívással indult tárgyalásos tendert a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. írta ki, az eredmény a Közbeszerzési Értesítőben jelent meg. Az elvégzendő feladat meghatározása a következő: „a tervezett két új blokkba beépítésre kerülő reaktortartály szerkezetintegritási és törésmechanikai elemzésre alkalmas modelljének megalkotása és egy konzervatív módon kiválasztott eseménylánc vizsgálata”. A szerződés eredetileg becsült összértéke 50 millió forint volt, az Energiatudományi Kutatóközpont 46,5 millió forintért vállalta el a munkát.
9
Zöld forgatókönyv: lehetséges az atomenergia kivezetése 2016. május 18.
(grafika: fenntarthatoenergia.hu)
A 2010-es szinthez képest csaknem 40 százalékos megtakarítást jelentene a végső energiafogyasztásban 2050-re, ha a jövőben a paksi atomerőmű és annak bővítése helyett egyéb forrásokból, megújulókból fedeznék az ország energiafogyasztását. „Zöld Magyarország Energia Útiterv” címmel mutatta be az Energiaklub azt a tanulmányt, amelyet az Európai Parlament zöld frakciójának támogatásával a német energiapolitikai kutatóintézet, a Wuppertal Institut készített. Azt vizsgálja: lehetséges-e Magyarországon egy megújuló energiaforrásokra és energiahatékonyságra alapozott, a paksi atomerőművet nem tartalmazó forgatókönyv megvalósítása, s ha igen, milyen lépésekkel, mennyibe kerülne, s az milyen hatással lenne a klímára - részletezte a szempontokat az NRGreport oldalán Végh Zsófia. A tanulmány szerint technológiailag lehetséges a nukleáris energia kivezetése, a megújuló energiaforrások bőségesen rendelkezésre állnak az ország energiaigényének fedezéséhez. Hogy mindezt költséghatékonyan hajtsuk végre, erőteljes energiahatékonysági intézkedéscsomagokra van szükség - mondta Jávor Benedek európai parlamenti képviselő. A német intézet több forgatókönyvet vizsgált: egy, a magyar kormány szándékaival megegyező, az atomenergiát fókuszba helyező „Atom” szcenáriót, egy másik, a nukleáris energiával nem kalkuláló „Zöld” forgatókönyvet és két köztes helyzetet taglalót. A vizsgált időszakokban (2030-ig és 2050-ig) a teljes primerenergia-ellátás az Atom forgatókönyv szerint nő a jelenlegi kb. 290 twh-ról kb. 330 twh-ra. A Zöld szcenárióban 2050-re 140 twh-ra csökken, míg a köztes forgatókönyvekben 250 twh-al számol a tanulmány. Mivel Magyarországon az épületek, főként a lakóházak felelősek az energiafogyasztás jelentős részéért, ezek korszerűsítése kulcsfontosságú a hatékonyság javulásához - mondta Stefan Lechtenboehmer, a Wuppertal Institut munkatársa. A Zöld tanulmány úgy számol: a 3,8 milliós lakóépületből 2050-ra több mint 2 milliót felújítanak, további félmilliót lecserélnek, így az épületek
10
kétharmada jó hatékonyságú lesz. A másik terület a közlekedés. A szakember a vasúti szállítás erősödését és az alacsonyabb fogyasztású újabb autók terjedését vetítette előre. Ha sikerül javítani a hatékonyságon, akár 30 százalékos megtakarítást érhet el az ország 2050-re a közlekedésben 2010-hez képest. Mindkét területen a szabályozás szigorítására és nagymértékű beruházásra van szükség a célok teljesüléséhez. Ha valamennyi javasolt energiahatékonysági intézkedést végrehajtanak, a Zöld forgatókönyv a teljes energiaellátásban 50 százalékra, a villamos energián belül 80 százalékra teszi a megújulók részarányát, úgy, hogy a teljes energiafogyasztás körülbelül 60 százalékkal csökken - mondta Jávor Benedek. Ennek eredményeképpen 2050-ig 70 százalékkal csökkenne az ország szén-dioxid kibocsátása, tette hozzá. A nol.hu portálon Hargitai Miklós arra is kitért, hogy a Zöld forgatókönyv hőszivattyúk nagyarányú elterjedésével is számol. Továbbá azzal, hogy az alkalmas területek 2 százalékára kerülnek szélerőművek, illetve a könnyen kiaknázható napenergia-mennyiség 19, a szélenergia-potenciálnak pedig a 13 százalékát hasznosítják, de 2050-re így is a nap és a szél adná a teljes energiafelhasználás több mint felét, miközben az atom kikerülne a rendszerből, a fosszilis energiahordozók szerepe 20 százalék alá csökken, és Magyarország nettó áramexportőrré válik. A végeredmény egy olyan energiarendszer lenne, amely nyáron energiát exportál, télen a jelenleginél kevesebbet importál, a végső költségmérlegét tekintve pedig jóval olcsóbb, mint az atomerőmű bővítésére épülő megoldás.
Két évet csúszhat az új híd a Dunán - Átalakítanák a kalocsai laktanyát 2016. május 17., 18.
(látványterv: paksihirnok.hu)
A tervezettnél később, 2020 közepén adhatják át az új hidat a Dunán - a paksihirnok.hu tudósítása szerint ez derült ki a Kalocsa-Paks Duna-hídért Egyesület közgyűlésén. Bálint József elnök, Kalocsa polgármestere azt mondta: az egyesület munkáját érintő pénzügyi és szakmai beszámolók elhangzása és elfogadása után a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. munkatársaitól, Kosztola
11
Jánostól és Budainé Fülöp Mártától kaptak tájékoztatást a Kalocsa és Paks között tervezett átkelő építésének előkészületeiről. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ tavaly készíttette el a megvalósíthatósági tanulmányt, amely a lehetséges nyomvonalakat, közúti és vasúti kapcsolatokat vizsgálta. Ezután két tendert hirdettek meg. A statikai ellenőrzésre szóló közbeszerzési eljárás sikerrel járt, a tervezésre vonatkozó viszont, miután minden ajánlat érvénytelen volt, eredménytelenül zárult. Ezt április 29-én újra meghirdették. A tervezési feladat egyrészt a Duna-híd és az 512. számú főút Kalocsa és az M6 autópálya közötti szakaszára vonatkozik, másrészt a Paks-Gerjen összekötő útra. A Tolna megyei oldalon teljesen új út épül Gerjenig, míg a Bács-Kiskun megyei oldalon 12,5 kilométernyi út tartozik a projekthez, ennek nagy része (11 km) új út, a többi felújítás. Az eredeti tervek arról szóltak, hogy 2018-ra, az erőmű beruházásának kezdetére készül el a híd, Kosztola János előadásából azonban kiderült: 2020 közepén helyezhetik forgalomba. Idén az engedélyezési tervezés szerződéskötése után a környezeti hatástanulmány készülhet el, 2017 az engedélyek megszerzésének ideje lesz, illetve (ha a mostani ütemtervet tartani tudják) a negyedik negyedévben megkötik a kivitelezésre szóló szerződést - erre is kitért cikkében Vida Tünde. Munkásoknak alakítanák át Kalocsán a Foktői úti laktanyát - írta a kalohirek.hu portál. Egy lakossági fórumon beszélt erről a város polgármestere, Bálint József. Az épület kormányzati használatbavételére már többször is utalt a polgármester - jegyezte meg Illés György. A laktanya felújítását a Paks II. projekt megvalósításához szükséges munkaerő elhelyezése indokolja: 2800 főt kívánnak oda telepíteni. Erre azonban csak akkor lesz lehetőség, ha megépül a KalocsaPaks Duna-híd, a szállítás költség- és időigénye híd nélkül ésszerűtlenné tenné a betelepítést - mondta a polgármester, aki a lakossági fórumon is megemlítette: a híd építése csúszhat, most 2020-as átadásról beszéltek. Bálint József ugyanakkor optimista és reméli, hogy a híd 2018 végére vagy 2019 elejére elkészülhet.
12
Alternatív energia Hazánk központja lehet az önvezető járművek fejlesztésének 2016. május 19.
(fotó: kormany.hu)
Meghatározó központja lehet Magyarország a közlekedési innovációnak, kiemelt szerepet vállalhat az egyik legfontosabb területen, az önvezető járművek kutatás-fejlesztésében - mondta a nemzetgazdasági miniszter „A jövő autói” konferencián a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. A rendezvényről a magyaridok.hu, a figyelo.hu, a Faktor, az mfor.hu, az Autószektor, a kormany.hu/MTI is tudósított. Varga Mihály jelezte: a mostani technológiai forradalom az önvezető járművek széleskörű elterjedését jelenti. Ez nemcsak technológiai kihívás, hanem óriási lehetőség is Magyarország műszaki fejlődésében, hogy a világ élvonalába emelkedhessen. Nálunk szinte minden fontos autóipari gyártó és beszállító cég jelen van, közülük egyre többen fejlesztési központjaikat is ide helyezik - mondta Varga Mihály. Kiemelte, hogy a kormány 2014 és 2020 között 706 milliárd forintot szán a kutatás-fejlesztés és innováció támogatására, ami csaknem duplája a 2007-2013 közötti időszak keretének. Magyarországnak át kell állnia az innováció vezérelte gazdaságra, az iparnak a tudásra, a kutatás-fejlesztésre, az új technológiák alkalmazására kell támaszkodnia. A járműgyártás más iparágakat, így például az elektronikai ipart és az infokommunikációs szektort is magával húzza - mondta a miniszter. Günther Oettinger, az Európai Bizottság digitális gazdaságért és társadalomért felelős tagja kiemelte: a versenyképesség megőrzése forog kockán, ezért Európának élre kell állnia az ipar digitális átalakulásában. A járműipar is drasztikus változás előtt áll: az önvezető autók mutatják, mennyire átfogó fejlődésről van szó, amelyben a gyártóknak, informatikai vállalatoknak, távközlési szolgáltatóknak és szabályozó hatóságoknak kell együttműködniük. A biztos szerint az önvezető autók elterjedésének jelentős társadalmi és gazdasági hatása is lesz: csökkenhet a közúti balesetek száma, kisebb az esély a dugókra, így csökken a károsanyag-kibocsátás. Ezek a járművek biztonságosabb, fenntarthatóbb és olcsóbb közlekedést tesznek lehetővé - hangsúlyozta. Varga Mihály miniszter és az autóipari vállalatok, a kutatás-fejlesztési intézmények
13
vezetői szándéknyilatkozatot írtak alá egy, az autóipari fejlesztéseknél használható tesztpálya létrehozásáról Magyarországon. Az aláírók együttműködésre törekszenek az önvezető járművek, az elektromobilitás, az intelligens út-jármű-rendszerek (connected-car), a valós körülmények közötti fogyasztás és emissziómérés, valamint az aktív biztonsági rendszerek területén.
ABB gyorstöltők a CEZ e-mobilitási programjához 2016. május 19.
(fotó: energiainfo.hu)
Az ABB nyerte azt a pályázatot, amelyet az elektromobilitás projektben a CEZ (Cseh Elektromos Művek) írt ki a Csehországban telepítendő, elektromos autók töltésére szolgáló nyilvános gyorstöltő állomások szállítására. A CEZ ezzel a beruházással rövid időn belül megduplázhatja az ország területén a berendezések számát. A gyorstöltőkkel nem egészen fél óra alatt 80%-ra tölthető egy villanyautó akkumulátora - ismertette az ABB közleményét az Energiainfó. A gyorstöltők egy részét év közepén telepítik, ami jelentősen javítja az elektromos autózás feltételeit Csehországban. A CEZ hat évre szóló szerződést kötött az ABB Ceská Republika vállalattal: a cég szállítja és javítja a gyorstöltő állomásokat. „Reméljük, hogy az ABB segítségével hamarosan megduplázzuk a jelenlegi gyorstöltőállomás-hálózat területi lefedettségét Csehországban, és egyben jelentősen növeljük töltési infrastruktúránk megbízhatóságát“ - mondta Tomás Chmelik, a CEZ menedzsere.
14
A hazai energiaszektor hírei Tervasztalon készül a „Magyar Áramlat” 2016. május 20.
(fotó: fgsz.hu)
Közbeszerzési pályázaton keresi az FGSZ Földgázszállító Zrt. azt a tervező vállalatot, amely elkészítené az osztrák-magyar-román gázfolyosó hazai szakaszának megvalósíthatósági tanulmányát. Az új útvonalon Magyarországra hozható, illetve innen továbbítható minden olyan gáz, amely a romániai hálózatba már eljutott a kaszpi térségből, a Közel-Keletről vagy Oroszországból, de mindenekelőtt Románia új tengeri lelőhelyeiről - erről B. Horváth Lilla közölt cikket a Világgazdaságban. A gázfolyosó régi terv, de az FGSZ várni kényszerült. Nagyjából ugyanis ugyanezen, de rövidebb nyomvonalon haladt volna a Nabucco, majd a Déli Áramlat is, amely elsőbbséget élvezett a hazai tervvel szemben. Az utóbbi projektek mostanra lekerültek a terítékről, az a szándék viszont nem, hogy térségünkbe délkelet felől is érkezzen gáz. A gázfolyosó fő eleme a Városföld-Adony-Ercsi-Győr vezeték lesz. Az egy méter átmérőjű, összesen mintegy 210 km hosszú cső mind a négy településnél csatlakozna az ország nagynyomású földgázszállító rendszeréhez. A beruházással kisebb térségi gázközponttá válhat a Kecskemét közeli Városföld, amelynek létesítményeit egy gázmotoros kompresszorral kell kiegészíteni. Felfutás várható Ercsin is: ott építene gázüzemű erőművet az FGSZ tulajdonosa, a MOL. Az erőmű gázellátása kedvezőnek ígérkezik: a létesítmény az osztrák-magyar-román folyosón a meglévőtől független útvonalon juthatna energiahordozóhoz, miközben hozzáférne a hagyományos forrásokhoz is Százhalombattán át, sőt még a Szlovákia felőli importhoz is. Utóbbi Vecsésnél jut be az országos hálózatba. A gázfolyosó részeként létesül egy 11 km-es leágazás Ercsitől Százhalombattáig. A projekt másik fontos része a gáz beléptetése Magyarországra. E célból Csanádpalotán kompresszorállomás létesül és bővítik az ottani mérőállomást is. Az FGSZ az általa várt, legfeljebb tíz ajánlatból a legolcsóbbat fogja elfogadni, ám - élve a közbeszerzési törvény adta lehetőséggel - nem tette közzé, hogy mennyi
15
pénzt szán a munkára. Kiírásában nettó 1 forintban jelölte meg a megbízás becsült értékét, a megvalósíthatósági tanulmányt 2017. április 30-ra várja. A MEKH egy hónapja hagyta jóvá a társaság tízéves, gördülő fejlesztési tervének legújabb változatát, amelyben a fenti projekt elemei 2017-es kezdéssel szerepelnek. A hivatal már tavaly rábólintott, hogy az FGSZ együttműködjön ausztriai és romániai partnerével. A több tízmilliárd forintos beruházás nem uniós forrásból valósulna meg - olvasható a cikkben.
Megkezdte a Tigáz lakossági fogyasztóinak átvételét a FŐGÁZ 2016. május 17., 18.
(fotó: profitline.hu)
A Tigáz 1,2 millió lakossági fogyasztójának átvételére koncentrál a FŐGÁZ, a folyamat azoknak az átszerződésével már megkezdődött, akiknek előre fizetős mérőjük van. Az MTI-hez küldött közlemény szerint a FŐGÁZ sikeresen lezárta az E.ON hatszázezer fogyasztójának átvételét. A nemzeti közműszolgáltatás társaságai jelenleg 2,2 millió lakossági fogyasztót látnak el, legkésőbb október 1jétől pedig a teljes hazai lakosságot ezek a társaságok szolgálják ki. A FŐGÁZ lehetőséget ad a kis- és középvállalkozásokat vezető lakossági fogyasztóknak, hogy a társaságot válasszák cégük partnerének is, így egy szolgáltatónál gyorsan, biztonságosan intézzék ügyeiket. Ezt egyre többen használják ki - a közleményt a ProfitLine, a hirado.hu, a vg.hu, a magyaridok.hu, a magyarhirlap.hu, a 24.hu is ismertette. A társaságcsoport kiemelkedő költségvetési befizető, 2015-ben 179,86 milliárd forintos árbevétel mellett 2,6 milliárd forint adózott eredményt ért el. Ezt a külföldi cégek gyakorlatával szemben nem fizeti ki osztalékként, hanem - a nonprofit jellegű működésnek megfelelően - itthon tartja és a nemzeti közműszolgáltatás színvonalának növelésére használja fel - idézte a közlemény Németh Lászlónét, a Miniszterelnökség államtitkárát. A FŐGÁZ tavaly az egyetemes szolgáltatási piacon 867,7 millió, míg a szabadpiacon 833,3 millió köbméter földgázt értékesített, ezzel a teljes tavalyi földgázfelhasználás 18,74 százalékát biztosította - közölte Horváth Péter, az ENKSZ Zrt. elnökvezérigazgatója, a FŐGÁZ Zrt. elnöke.
16
Borúsan látják a jövőt az energiahatékonyságban érdekelt cégek 2016. május 18.
(grafika: mehi.hu)
Az energiahatékonyságban érdekelt cégek jó része már azt eredményként könyveli el, hogy nem ment tönkre - a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. felmérése alapján írta ezt a Népszabadságban Marnitz István. A MEHI áprilisi felmérésében az ágazat félszáz képviselője vett részt. A válaszadók 40 százalékánál nőttek a megrendelések, 29 százalék azonban visszaesésről számolt be. Több tényező is nehezíti piaci helyzetüket. A legfőbb akadályt a bizonytalan gazdasági és a változékony jogszabályi környezet jelenti. Az új állami lakásépítési, otthonteremtési kedvezmények biztosításakor Magyarország eltekint az uniós épületenergetikai elvárások alkalmazásától - hívták fel a figyelmet. Pedig ez az új épületeknél akár 30-40 százalékkal is csökkenthetné az energiaigényt. Kedvezőtlenül hat az is, hogy a kormány kezdeményezte az uniós vissza nem térítendő lakossági energiahatékonysági források elvonását, átirányítását. Jelentős akadályozó tényező a kereslet hiánya, valamint új elem a munkaerőhiány. 2015-höz képest kevesebben számítanak javulásra. Saját cégének helyzetét mindenki még az ágazaténál is borúsabbnak látja. A tavalyi évet a társaságok 82 százaléka nyereséggel zárta. 55 százalék bevételeit is növelni tudta, míg 12 százalék mutatott érzékelhető visszaesést. Főként a kisvállalkozások közül értékelték többen 2015 legnagyobb eredményének a talpon maradást. Az energiahatékonyság ösztönzésére vonatkozó tényleges kormányzati elkötelezettség, a kiszámíthatóság és tervezhetőség hiánya nagy mértékben veti vissza a beruházási kedvet. Egyetértettek abban is, hogy egy hosszú távú energiahatékonysági stratégia, annak kiszámítható megvalósítása elengedhetetlen az ágazat tartós növekedéséhez. Problémás a pénzügyi megoldások, az ösztönző programok és hitelek hiánya. Állami támogatások nélkül kevesen vágnak bele energetikai korszerűsítésbe, legyen szó akár vállalkozásokról, akár a lakosságról - állapította meg a MEHI, melynek felmérését a Piac és Profit is ismertette.
17
Apad a lakossági rezsitartozás 2016. május 20. Folyamatosan csökken a lejárt határidejű lakossági áram- és földgázszámlák értékének állománya, de télen több mint negyvenezerrel nőtt azoknak a fogyasztóknak a száma, akik nem tudták kifizetni tartozásukat - tudta meg a Magyar Idők. A lejárt lakossági tartozások állománya hónapról hónapra mérséklődik a központi rezsicsökkentés bevezetése óta. Somogyi Orsolya a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal számításait ismertetve írta, hogy egy évvel ezelőtt több mint 18 milliárd, két éve pedig 22,6 milliárd forint volt az áramdíjak hátralékának összege. Ez mostanra 17,6 milliárdra apadt. Áramszolgáltatójuknak tartoznak legtöbben: 949 ezren nem fizették be számlájukat a március eleji állapot szerint. A földgázszolgáltatóknak 15,3 milliárd forinttal tartoznak. A lakossági földgázszolgáltatásnál tavaly tél végén az ideinél hárommilliárd forinttal volt nagyobb az elmaradás állománya, amely 2014 márciusában még mintegy 27,4 milliárd forintra rúgott. A tartozók számának alakulása ugyanakkor csak részben követi a kintlévőség összegének változását. Az áramszolgáltatójuknak ma ismét csaknem ugyanannyian tartoznak, mint két évvel ezelőtt ugyanebben az időszakban, pedig tavaly március elejére százezer fővel apadt a nem fizetők száma. A gázdíjjal tartozók évről évre kevesebben vannak, de idén februárról márciusra 40 ezerrel nőtt a számuk. Ez azt mutatja, hogy a rezsicsökkentés ellenére sokaknak továbbra is nehézséget okoznak a téli hónapok. Vélhetően azonban a fűtési szezon után ismét apadni kezd a befizetetlen számlák száma, hiszen az áramot 60 napja lejárt tartozás után kikapcsolják a fogyasztónál. A rezsicsökkentést megelőző nyáron még mintegy hárommillió kifizetetlen energiaszámla volt, ezek összértéke meghaladta a 140 milliárd forintot.
18
Külföldi energiaszektor Brüsszel ösztönözné az atomenergia használatát 2016. május 17., 18. Az Európai Bizottság szerint ösztönözni kell a nukleáris energia használatát az uniós tagállamokban - jelentette a Spiegel Online német hírportál a brüsszeli bizottság egy nem nyilvános tervezetére hivatkozva. Ez alapján írta a hirado.hu, a Magyar Nemzet, az nrgreport.com/MTI, hogy az EU új atomenergiastratégiájának alapjait felvázoló javaslat szerint a bizottság úgy véli, meg kell őrizni a közösség technológiai dominanciáját a nukleáris szektorban, ezért a tagállamoknak szorosabban együtt kell működniük az új típusú reaktorok kifejlesztésében és építésében. Brüsszel javasolja a finanszírozási feltételek javítását, az elképzelés szerint az Európai Beruházási Bank szervezésében az Európai Stratégiai Beruházási Alapjából és az EU tudományos kutatásokat támogató programjaiból kellene pénzt fordítani a fejlesztésekre. A bizottság szerint a többi között az úgynevezett mini atomerőművek fejlesztését kell előmozdítani, az első ilyen erőműnek legkésőbb 2030-ban meg kell kezdenie a termelést. A Spiegel Online szerint a bizottsági tervezetet az energiaunió kiépítésével foglalkozó uniós biztosok is tárgyalják és később majd az Európai Parlament is. Szakértők szerint Brüsszel az orosz földgáztól való függés csökkentését és a klímavédelmi célok teljesítését igyekszik elősegíteni a nukleáris energia használatának ösztönzésével. Német hírportálok beszámolói alapján a bizottság egyik szóvivője azt mondta: az uniós atomenergia-stratégiára tett javaslatot még nem véglegesítették. Hangsúlyozta, hogy továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik a döntés az atomenergia használatáról. A bizottság más energiaforrások, például a szél- és a napenergia használatának ösztönzésén is dolgozik. A német kormány miniszterei felháborodva reagáltak a brüsszeli tervekre, Sigmar Gabriel gazdasági miniszter abszurdnak, Barbara Hendricks környezet- és természetvédelmi, reaktorbiztonsági miniszter pedig őrült és felelőtlen ötletnek nevezte. Németországban 2011-ben a fukusimai atomkatasztrófa után kezdődött az energiapolitikai fordulat: a tervek szerint az utolsó atomerőművet 2022-ben állítják le. A Spiegel Online összesítése szerint 14 uniós tagország használ atomenergiát, ezekben 131 atomerőmű működik. Újabb atomerőműveket ugyancsak 14 uniós tagállamban terveznek.
19
Hosszú távú energiastratégia elfogadását sürgeti az IEA Belgiumban 2016. május 20.
(grafika: iea.org)
Hosszú távú energiastratégiájának mielőbbi elfogadását sürgette Belgiumban a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA), egyúttal javasolta: fontolja meg az ország atomerőművei élettartamának meghosszabbítását a zavartalan energiaellátás biztosításához. Belgiumról készített jelentésében a kormányközi szervezet méltatta az ország energiapolitikájában a közelmúltban elért eredményeket. Kiemelte: nőtt a verseny az áram- és a földgázpiacon, csökkent a fosszilis tüzelőanyagok használata, emelkedett a megújuló forrásokból származó energia aránya. Belgium gazdaságának energiaigénye és az energiatermeléssel összefüggő szén-dioxid kibocsátása is csökkent - ismertette a jelentést a Gazdport/MTI. Az IEA szakértői szerint a belga hatóságoknak át kellene gondolniuk az atomerőművek leszerelését célzó politikát. A nyugat-európai országban felhasznált áram mintegy felét nukleáris energiából nyerik, de a jelenlegi elképzelések szerint 2022 és 2025 között az ország két atomerőművét leállítják. Komoly kihívást jelenthet a belga hatóságoknak, hogy biztosítsák a zavartalan áramellátást és megfizethető áron termeljenek karbonszegény áramot. Ha a hatóságok által biztonságosnak ítélt üzemidő végéig működtetik a Liége, illetve a tihange-i és a doeli atomerőművet, az enyhíti az áramellátás biztonságára nehezedő nyomást, középtávon csökkenti az áramtermelés költségeit és valószínűleg mérsékli az atomerőművek leszerelésének költségeit is, miközben időt ad az alternatív energiaforrásokba történő beruházásoknak - olvasható a jelentésben. Fatih Birol, az IEA vezérigazgatója a dokumentumot bemutató sajtótájékoztatóján azt mondta: az atomerőművek élettartamának meghosszabbítását a szabályozó hatóság legszigorúbb biztonsági követelményekhez kötött engedélyeitől kell függővé tenni. Bármilyen forgatókönyv mellett döntsön Belgium, az energiaellátást tovább kell diverzifikálni, az energiafelhasználási igényeket pedig csökkenteni. Az Origó azt írta: a belga kormány Fatih Birol észrevételeinek ellenére nem kíván változtatni energiapolitikáján.
20
Oroszország kölcsönt ad Egyiptomnak atomerőmű építésére 2016. május 19. Oroszország 25 milliárd dollárnyi kölcsönt nyújt Egyiptomnak egy atomerőmű építésére és annak működtetésére - írta a Privátbankár, az Origó az MTI alapján. Oroszország és Egyiptom novemberben kötött kormányközi megállapodást az első egyiptomi atomerőmű megépítéséről. Az Egyiptom földközi-tengeri partvidékének ed-Dabaa régiójában felépülő létesítményben négy, egyenként 1200 megawattos reaktor lesz. A kölcsönt Egyiptom 13 év alatt, 2016 és 2028 között használja fel. Visszafizetése 2029. október 15-én kezdődik, 22 év alatt, 43 részletben. Az orosz kölcsön - melynek éves kamata 3 százalék - az építéssel, a beszerzésekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos minden szerződés értékének 85 százalékát finanszírozza, a fennmaradó 15 százalékot az egyiptomi kormánynak kell rendeznie. Egyiptom azzal számol, hogy az első reaktor 2024-ban áll üzembe.
Atomjövő előtt áll Afrika 2016. május 17.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Tizenegy afrikai ország készül belépni az atomerőmű-üzemeltetők közé a következő 14 évben, hogy így küzdjön a kontinens energiahiányával - hangzott el egy dél-afrikai szakmai konferencián, melyről az AtomenergiaInfo tudósított. A Szaharától délre fekvő államokban - a Koeberg atomerőművet már több mint harminc éve üzemeltető Dél-afrikai Köztársaságot nem számítva - ugyanis a teljes áramtermelő kapacitás 28 gigawatt, vagyis annyi, amennyi egyedül a latinamerikai Argentínáé. Erről Anton Hlopkov, a moszkvai Energetikai és Biztonsági Tanulmányok Központjának igazgatója beszélt. Ezeken a területeken csak a lakosság 24 százaléka jut áramhoz, de az ő ellátásuk is megbízhatatlan: átlagosan az év 56 napján van áramkimaradás, ami a cégeknek 6-20 százalékos bevételkiesést is okozhat. A fukusimai reaktorbaleset előtt a világ több mint hatvan országa készült atomerőmű építésére, mára azonban 45-re csökkent a számuk. Csaknem negyedük az afrikai kontinensen fekszik. Algéria, Egyiptom, Ghána, Marokkó, Namíbia, Nigéria, Szenegál, Tanzánia, Tunézia és Uganda is
21
ilyen terveket sző, sőt a Dél-afrikai Köztársaság hat-nyolc új blokk építésével ugyancsak jelentős, 9600 megawattos kapacitásbővítésre készül 2030-ig. Egyiptom, Kenya és Nigéria négy-négy, Algéria kettő, Ghána és Marokkó pedig egy-egy energiablokk létesítését tervezi.
Leállt a dél-ukrajnai atomerőmű egyik blokkja 2016. május 20.
(fotó: korrespondent.net/ukraine)
Váratlanul lekapcsolta az egyik blokkot a Juzsnoukrajinszk mellett működő erőmű automatikus rendszere. Erről parlamenti meghallgatásán számolt be az ukrán energetikai miniszter. Igor Naszalik egyre aggasztóbbnak tartja az energiablokkok mind gyakoribb leállását, aminek az oka az, hogy az erőműveket üzemeltető Energoatom bankszámláit - tartozásai miatt - rendszeresen befagyasztják, ezért nem tudják elvégezni a szükséges karbantartási munkálatokat - írta a korrespondent.net alapján az Origó. Az Odesszától 150 kmre fekvő dél-ukrajnai atomerőműben gyakran voltak problémák az elmúlt években. Egy civil szakértői csoport tavaly több mint harminc műszaki rendellenességet tárt fel, olyanokat, amelyekkel az erőműnek nem is lenne szabad működnie. Idén februárban egymás után kétszer állt le egy-egy blokk, márciusban pedig mindhárom blokkja elromlott, ami súlyos energiahiányt idézett elő országszerte. Elkezdődött a TAP görög szakaszának építése 2016. május 17., 19.
(fotó: tap-ag.com)
Megkezdődött a Trans Adriatic Pipeline (TAP) gázvezeték leghosszabb, görög szakaszának építése. A TAP a Kaszpi-tengeri lelőhelyekről szállít majd földgázt török, görög és albán területen keresztül a dél-olaszországi fogadóállomásra. A
22
magyaridok.hu, az inforadio.hu, az Index, a hirado.hu/MTI emlékeztetett: a konzorcium tagja a BP, az azeri SOCAR, az olasz Snam, a belga Fluxys, valamint két spanyol cég, az Enagás és az Axpo. A projektet a Trans Adriatic Pipeline AG vezeti. A 870 kilométeres, évi 10-20 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezeték építéséről a megállapodást 2013 februárjában írta alá Athénban Görögország, Albánia és Olaszország. Ezt idén márciusban hagyta jóvá az Európai Bizottság. Az öt év alatt megépülő gázvezeték 5,6 milliárd euróba kerül. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank azt tervezi, hogy a költségekhez 1,5 milliárd euróval járul hozzá. Az 543 kilométer hosszú görög szakasz 2,3 milliárd euróba kerül. Az albán és az olasz szárazföldi szakasz építése is idén kezdődik. Az Adriai-tenger alatti, Olaszország déli szakaszáig tartó mintegy 110 kilométer hosszú vezetéket 2017 és 2018 telén rakják le. 2019-ben előkészítik működését és 2020-ban indul el a gázszállítás. A TAP kezdeti éves kapacitása 10 milliárd köbméter, ez 7 millió európai háztartás gázellátásához elég. A jövőben további két kompresszorállomást is üzembe helyeznének, ezzel a kapacitás évi 20 milliárd köbméter fölé emelkedhetne - írta a portolio.hu. Az ünnepélyes ceremóniáról és a beruházásról a Trans Adriatic Pipeline honlapja részletesen is beszámolt. A vezeték az úgynevezett Déli folyosó része. Európa évek óta szorgalmazza egy gázvezeték megépítését Dél-Európában, hogy csökkenjen az orosz gázfüggőség. Az NRGreport azonban emlékeztetett: a TAP nem az elsődleges verzió volt: az EU kezdetben a Nabucco vezetéket preferálta, amely a kaszpi gázt nem Olaszországon, hanem a Balkánon és Közép-Európán keresztül juttatta volna el a nyugat-európai piacokig. Ezt Oroszország egy saját dél-európai útvonallal próbálta megtorpedózni: a Déli Áramlattal, amely a Fekete-tenger területén lévő gázmezőkről Bulgárián keresztül szállította volna Európába az orosz gázt. Az európai szabályozó hatóságok mindent megtettek, hogy ezt a tervet meghiúsítsák, elsősorban a vezeték versenyellenes voltára hivatkozva. A Déli Áramlat kudarcát és Oroszország krími agresszióját követően Moszkva előállt a Török Áramlat koncepciójával, amelyen orosz gáz érkezett volna előbb Törökországba, majd onnan Dél-Európába. Ez is csak terv maradt, mert az Oroszország és Törökország közötti diplomáciai csatározások, nem utolsó sorban a tervezett vezeték költségei és finanszírozása körüli bizonytalanságok miatt az építkezés el sem kezdődött. A nagy gázvezeték-háborút tehát végül a törökgörög-olasz útvonal, azaz a TAP megépítése és a TANAP vezetékkel való összekötése nyerte - írta a portál az oilprice.com oldalra hivatkozva.
23
A Gazprom növelte gázexportját Európába idén és a termelést is bővíti 2016. május 18., 19.
(fotó: gazprom.ru)
Az orosz gázipari cég május 15-éig 17,9 százalékkal növelte gázkivitelét Európába és Törökországba éves szinten. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója azt mondta, a legnagyobb mértékben az északnyugat-európai országokba nőtt az orosz kivitel: Dániába 140,2 százalékkal, Hollandiába 106,7 százalékkal, Nagy-Britanniába 104,1 százalékkal, Németországba pedig 14,2 százalékkal. Több délkelet-európai ország is növelte orosz gázimportját. Így például Görögország 85,3, Franciaország 38,6, Ausztria 21,6, Olaszország pedig 7,7 százalékkal a tavalyi első négy és fél hónaphoz képest. Viktor Zubkov, a Gazprom igazgatótanácsának elnöke szerint az orosz cég 160 milliárd köbméter földgázt exportál az idén Európába és Törökországba a tavalyi 159,4 milliárd köbméter után. (hirado.hu/MTI) Egy moszkvai sajtóértekezleten az hangzott el, hogy a Gazprom idén növelné gáztermelését. Vitalij Markelov, a cég alelnöke azt mondta: ebben az évben 452 milliárd köbméter földgázt terveznek bányászni, ez a tavalyihoz képest 8 százalékkal több. Ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a belső kereslet miatt változtatni kell a gáztermelési terveken. A Gazprom a múlt évre eredetileg 485,36 milliárd köbméter földgáz termelésével számolt. A becslést az év során többször lefelé korrigálták és a tényleges termelés végül 418,5 milliárd köbméter lett. Az alelnök bejelentette azt is, hogy az egyebek között Kínáig tartó Szibéria Ereje gázvezetéknek az idei évre tervezett 800 kilométeres szakasza helyett csak 400 kilométer épül meg a költségek optimalizálása miatt. Szerinte ez nem befolyásolja azt a tervet, hogy az oroszországi szakasz 2018-ig elkészül. Tavaly a vezeték 115 kilométer hosszú része épült meg. A 2014 májusában a CNPC kínai állami gázipari céggel aláírt megállapodás szerint a gázvezeték keleti szakaszán évi 38 milliárd köbméter földgázt továbbítanak Kínába harminc éven át. A vezeték több mint 3 ezer kilométer hosszú kínai szakaszának építése 2015 júniusában kezdődött és a tervek szerint 2018-ban befejeződik. (Portfólió/MTI)
24
Váratlan ellátási zavarok miatt nőtt a kőolaj ára 2016. május 20., 19.
(fotó: napi.hu)
Több mint hathavi csúcsra emelkedett a kőolaj világpiaci ára a minap azért, mert világszerte nem várt ellátási zavarok merültek fel a kínálat csökkenését okozva. Kereskedők szerint a túlkínálat visszaesése és az árak emelkedése csak átmeneti, ugyanakkor az ellátási zavarok miatt - még az Egyesült Államok termeléskiesését leszámítva is - mintegy 2,5 millió hordóval csökkent a napi kitermelés. Nigériában az ország legnagyobb olajterminálját blokkolták fegyveres betolakodók, így több mint 22 éves mélypontra, 1,4 millió hordó alá esett a napi kivitel. Kanadában futótűz miatt kellett a kitermelést naponta 1 millió hordóra csökkenteni, bár a termelés fokozatosan emelkedik. A líbiai kitermelést pedig nemzetközi konfliktus nehezítette. A francia BNP Paribas Bank olaj- és nyersanyagpiaccal foglalkozó szakembere szerint nagyon hirtelen és túl magasra emelkedtek az olajárak, azonban várhatóan továbbra is nyomást gyakorol majd a kőolaj árára az erős dollár és a túlkínálat. A szakember azt valószínűsíti, hogy az olaj hordónkénti ára 35-40 dollárra csökken - ismertette az MTI cikkét a hvg.hu, az atv.hu, a Napi, a hirado.hu. A Magyar Fejlesztési Bank legfrissebb gazdasági jelentése három szcenáriót hordónkénti 30, 50, és 70 dollár körüli nyersolajárat - tart lehetségesnek az olajpiacon év végére és a következő évre. A jelentés szerint egy éven belül Magyarországon az inflációs kosárban szereplő nagyobb tételek közül három tételt befolyásolhat kimutathatóan a nyersolaj árának változása: az üzemanyag árába egy hónapon belül gyűrűzik be, a szabadáras háztartási energia árában a változás fél éves csúszással érzékelhető. (GazdPort, Elemzésközpont/MTI)
25
Hírek röviden 2016. május 19. Összesen 3,1 milliárd forintot fordít fejlesztésre az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. idén Győr-Moson-Sopron megyében. A vállalatcsoport győri üzeme 7500 km hosszú áramvezetéket üzemeltet a megyében, amelyből 1600 kilométer Győrben található. A fejlesztések - ezek egy része már elkezdődött elsősorban a közvilágítási hálózattal, az ügyfelek igényeivel és a cég saját fejlesztéseivel kapcsolatosak. (figyelo.hu, gyorplusz.hu/MTI) 2016. május 20. Mind ez ideig a befogott napsugarak alig több mint 20 százalékát tudták elektromos árammá alakítani a szoláreszközök, most 22,5-ről 34,5 százalékra növekedett az arány. Az ausztráliai University of New South Wales két mérnöke érte el az áttörést egy új megoldással. Létrehoztak egy 27,74 négyzetcentiméteres, négyérintkezéses minimodult és ezt egy prizmába helyezték. (piacesprofit.hu) 2016. május 17. Az olasz Eni a következő 3 évben 1 milliárd eurót fektetne megújuló energiás projektekbe és az ezekhez kapcsolódó kutatásokba. 2022-ra a cég 420 megawatt áramtermelést tűzött ki célul, elsősorban napenergiából. (AltEnerg/portfolio.hu)
Összeállította: László Judit